dátum: 85.06.15.         fájl: c-fajlok-2/c01584-1.htm                      C. 01584-1587

(3. levél)

OFM. TAMÁS ATYA AUSZTRÁLIÁBA

Drága Barátom!

Most nagyon közel vagy hozzám. Szombat délután, Kata a gyerekekkel fölment a Szabadsághegyre barátnőt látogatni egész délutánra. Egyedül maradtam, nyugton, föltettem a magnóra egy szalagot, tegnap kaptam Jutkától. 84. pünkösd előtti esti felvétel, beszélsz. Az ájtatos pofájú papokról, akiket ki nem állhatsz, meg egyebekről is. Az a pünkösd fontos lett nekem.

Éneklik: Jézus, hajnalcsillag glóri-alleluja, de jó!

Júni elején egy hétre húgom meghívta a Váli családot Salzburgba. Sokat imádkoztak a leendő Tojtojért, most élőben 3-4-5 dimenzióban is láthatták. Megtanította őket buzgón igen-igent válaszolni. Bevonta őket a homokozás munkájába. Cserébe csak annyit mondott időnként: néni, adj valamit! Kapott.
Zsófi a hegyi tavakban üres Colás doboz segítségével kis halakat fogott. A kapott befőttes üveg csak Bécsben tört el, két halat csempészett volna át a határon, 3-4 milliméteresek voltak. Nagyon izgult. Bécsben láttuk a kínai szobrokat. Világcsoda. Vagy 10 éve ásták ki azt az ezer életnagyságú agyagkatonát, akik egy császár sírját őrizték. Valódi, igazi szobrok (nagyon jók). Ebből most Európában 8-at két ló szoborral együtt - utaztatnak. Nagy szó, hogy épp most.
Húgommal meg naponta 5-6 órát beszélgettem, volt miről. Szakmai élete érdekelt. Jegyzeteltem. Imádkoztunk is együtt, sőt, anyám pár nappal később érkezett, az egész régi Váli család, talán 30 év után először.
Húgomtól azt a fontos hírt hoztam, hogy teljes megbocsátás nélkül nincs semmiféle lelki-testi egészség, nincs előrehaladás, nincs semmi. És hogy ezt a műveletet el kell végezni. Csopakon lehetne.
Húgomnak meséltem rólad: ''szeretett, és azt hiszem, nem kedvelt. Gondolom, száraz és derékszögű voltam neki'' - mondtam magamról. Húgom szeme fölragyogott: ez nagyon jó! Akkor nem az ő személye...
Húgom nagyon ritkán kap választ közvetlenül imára. Egyszer áldozás előtt azt mondta: Uram, emberevő hangulatban vagyok! és a válasz: Egyél meg engem.

Még az úttal kapcsolatban: kicsit szégyenkezve és bizonytalanul imádkoztam egy kölcsönautóért. Mert egy barátom kitalálta, hogy ha kicsit körbejárunk az Alpokban, az Katának nagyon jó élmény lenne. Hogy egyébként 4500-zal olcsóbb! mint a vasút. Két barátunk is fölajánlott egy-egy öreg Trabantot, de tekintve az egy nap alatt 600 kilométert, nemigen volt hozzá kedvem. S az utolsó héten egy gyakorlatilag ismeretlen ismerős (egy képemért cserébe, amit fölajánlottam rögtön) egy Lada 1500-ast adott, képzeld a sztrádán 140-150-nel!

Az egy hét tartamára Kata ötletére lakásunkat odaadtuk Jutkának és persze barátainak. Dini is jó lett volna, de ő nem élt evvel. Depressziója, amit látok belőle, lassan halkul. Szóval itt közben nagy kollektív élet folyt, frizsiderben naponta 8 liter tej, mint hallom - igazán sajnáltam, hogy ez csak úgy jöhet(ett) létre, hogy mi nem voltunk itthon. Hja, a fiatalok!
Nagyon csillogó szemmel számoltak be róla, állítólag, hogy hazaérkeztünkre nagyon ki is takarítottak. Zsolt ugyan egy asztalomat, két vonalzómat, egy táblámat és egy (már a Nemzeti Galéria tulajdonában lévő) képemet befestette (véletlenül), de kellő letolás kíséretében a romokat eltakarítottam. Csak a kitört ablakunkat felejtették el visszahozni a javítóból. De hát - nyár van.
Paulát egy késő este Katával meglátogattuk, mert nem volt ideje ránk, elbeszélgettünk vele, mamáját is belevontuk. Most megint sok a munkája, ott kucorgott az előszobában, szőrméi közepette. Gábor jól leérettségizett.

Visszatérve erre a megbocsátás dologra, még nem tudom pontosan, technikailag ez hogy oldható meg. Tegnap elmentem a Ferenciek terére István atyához megérdeklődni, most valamivel világosabban látom, de nem elég.

én a még meg sem nyílt szegedi festészeti biennálén kaptam egy fődíjat, és valószínűleg meg is veszi a Minisztérium a képet. akkor az 20+40 ezer lesz. ennek kapcsán (most kértek tőlem egy amszterdami kiállítás kapcsán) az új önéletrajzom ezzel zártam:
''eddigi díjam: 9.
like the avarage always, my life can be said to be pretty succesfull''
(ha ezen nevetsz, akkor mát tudsz tényleg angolul)

mi van még? egy éve megpályáztam egy ösztöndíjat, most nem irigykedhetsz, mert te is UTAZOTT vagy: ősszel két hétre megyek Spanyolországba, megkaptam. Minden sikerül.
Pedig igazán nem akarom nagyon.

Nyárra egy időre lemegyek Kékkútra - Balaton-felvidék.
Kata ötletére ismerősöket is hívunk, talán felváltva, kettesével. Jó ötlet.
Öcséd, Jóska még mindig nem vitt el a Tátrába síelni, pedig megígérte.
fél tizenegy múlt, félek áthallik a gépelés. majd folytatom, ha valami eszembe jut, talán holnap. ölellek, jó éjt (nekem)

Másnap délután. Krrrr. Zzz. K. Vita az asszonnyal. Drrrr. H. Pfü. Naa. Hát ez már így van. Meg front. Biztos.

NNa. délelőtt, vasárnap - ma is - séta. Erzsi jött, Dini, Jutka. Most csak a Széchenyi hegyi megállótól csurogtunk le lassan, Tojtoj felváltva valamelyikünk nyakában, ő ugyanis csak körbe tud járni. Ezután egy helyen a meleg fűben leheveredtünk.
múltkor vittem magnót is, fölvettem annak idején egy zseniális Pilinszky interjút, és azt meghallgattuk.
-----
levelemet másolattal írom, hogyha netán valamire válaszolsz, tudjam én miről írtam. meg egyébként is mindent másolattal írok.
-----
5.40-es ébredést tartom, jó, bevált. Másnaponként leballagok a ferencesekhez, hatra. Az ősz fráter ministráns sajnos eltűnt, kicsit nehézkesen olvasott, de szívmelegítő gonddal. A misét mindig ugyanaz a pap mondja, fémkeretes szemüveggel, nem tudom a nevét. Kijár Szentendrére. Az orra és a felső ajka közötti terület keskeny, ami általában hiúságra utal. Mindig egyformán, kissé felületesen misézik, a hívők válaszába belevág. Nem baj.
-----
Pünkösdöt megint átvirrasztottam a kassaiban. előtte odajött egy régebbi barátnőm, s azt mondta, hogy a nyelvek a közösségért van elsősorban, és hogy Pál is mondja, hogy használjuk. hiszen a többi (legalábbis a magyarázás) karizma hogy jöjjön elő, ha nincs nyelveken ima?!
Ezt cáfolatul mondta, mert mondtam, hogy dicsekvéstől való félelmemben nem használom nyilvánosan, meg Te is mondtad, hogy másokat elbátortalaníthat.
Ellenérve meggyőző volt, úgyhogy a hívek könyörgésénél a mikrofonnál imám közepét így mondtam. Magyarul fejeztem be, hogy nehogy valaki extázist gyanítson.
Te szójárásoddal élve: drága dolog volt, ahogy az estén mikrofon előtt még három ember megemlítette, hogy ő is szokott így imádkozni.
Végül is: átléptem egy tanácsodon, remélem, nem helytelenül.
-----
most, mivel a napközbeni témalistámon látom, hogy végére értem, témahiányból adódóan leírom, hogy folyamatban van egy kanadai , egy tokiói és egy amszterdami szereplésem, valamint jövőre itt, az Ernst Múzeumban csoportos kiállítás. Ősszel a Vörösmarty téren lesz önálló kiállításom, új, zsidó temetők festményeimből. Kissé félek, hogy esetleg sok pénzt fogok vele keresni, és ez megbontja a családi békét. Tudniillik a pénz elköltéséhez sok IDŐ kell, és azt meg igen sajnálom-nám. Ha meg Katára bíznám, annyira más a fontossági sorrendje - hogy az okozna zavart (nálam).
na, majd.
-----
én eddig egy közös legelső leveledet láttam, és egy kazetta-leveled fog még eljutni, amiről tudok.
-----
Ezt leírom, mert kedves. Egész felnőtt életemben hadakoztam a tárgyakkal, mert nagyon szerettem őket, de mindig éreztem, hogy... na várj csak, hogy fogalmazzam?
egy katalógusomban így írtam ezt le:
''a tárgyak jönnek és mennek
nem fogadom el békéjüket,
nem felejtek el integetni utánuk''
szóval ezért. És mindig mindent kidobtam, ami nem feltétlen szükséges. Ez eddig rendben is van. És most életem során jött egy tárgy, amit úgy gondoltam, gátlás nélkül lehet szeretni, egyetlenként birtokolni.
persze, a Biblia.
és ahogy nőtt az érdeklődésem, mi lett? Jött a Csia Újszövetség fordítása, jött egy kicsi Újszövetség + zsoltárok, állandóra az anorák zsebébe, jött egy vadonatúj limburgi, mert annak a fordítását szeretem és értem a legjobban, és előkerült a 75-ös nagy katolikus Biblia is, hiszen néhány ószöv. könyv csak abból olvasható, és persze útra egy kis komplett Károli.
Jót nevettem, mikor megértettem, hogy ezt sem imádhatom, mint egyetlen tárgyat...
-----
tegnap Kriszta elcipelt párunkat valahova Kőbányára ablakot és lakást pucolni valakinek, fogalmam sincs ki. Nem is tudtuk, induljunk-e, úgy zuhogott az eső. Lehet-e ilyenkor ablakot pucolni. Aztán mégiscsak. És ott töltöttük a délelőttöt. Ott meg azon kellett nevetni, hogy az a lakás takarítás előtt, beleértve az ablakokat is, olyan fokon volt tiszta, amilyen a mi lakásunk soha nem lesz, soha.
De hát persze ez nem volt akadály. állítólag tisztaság lett utánunk.
-----
jó volt most ezt az órát veled tölteni, beszélgetni, a magánéletem úgyse érdekelt, vagy talán nem volt rá idő. hát most megkaptad. négy oldalban. egész jó kis keresztmetszet. nem?
-----
levelemet persze azért számozom, hogy lásd, ha valami elveszne útközben
na, lassan elkezdek mosogatni
ölel: Deske

elővettem gépelésre múlt havi jegyzeteimet (napló)
ebből egy:
''Vágy: éretten szeretnék lepotyogni.
Bár ez sem fontos. 85/6.''