dátum: 67.10.       fájl: c-fajlok-2/c00129-1.htm                      C. 00129-132

 

szörnyű e nélkül élni
- eddig nem volt soha természetnosztalgiám, mert nem volt eredendően (gyerekkortól) komolyabb kapcsolatom sem
nemcsak az irodába bezártság teszi, de megértem a külvilágra figyelésre. és hiányzanak a párás szeptemberi reggelek, minden. őszintének hiszem vágyamat, ha nem is teljesen megfontolt (hogy harmonikus életforma lenne hegyek alján festeni, megfontoltan - és délután valami  pénzt keresni -.
így fogadtam el a falun-élést, vagy a hazátlanul-élést.
vállalnom kellene a csavargó életmódot, hiszen festeni szeretek a legjobban. vagy nem lesz energiám szétrobbantani ezt a biztos életformát?!
harmadik megoldás az esténként - fáradtan munka. de
félek, fizikailag ehhez gyenge vagyok.


67.10.
nincs az az ember, aki ÍGY megállná a helyét. így nem lehet fölvenni a harcot a világgal:
- ''40 év alkotómunka áll előttem''
- Chagall, az igen, az tudta! (miközben nézem élete legjobb 20 napja egyikén festett csodáját-)

az egyetemes lét ugyanis mindenképpen erősebb nálam; percnyi öntudatra ébredt nálamnál
(ma csak a mára szóló, az összesség mértékével elenyésző mennyiségű és jelentőségű részletproblémával lehet megbirkózni)


67.10.
Thorton Wilder (''A mi kis városunk'') aggódva figyelmeztet ideges, vízipók mozgású napjainkra: a lényeg, a harmónia (a percre figyelés) nélkül halunk meg-
hogyan kell?


67.11.
feladatomnak tartottam kikerülni ebből a helyzetből: 8 óra munka, utána kezdem a sajátomat. De a kialakult helyzet mégis kedvezőnek látszik (nem matematika az élet), mert: a kötöttebb rend fokozottabb figyelmet-fegyelmet kényszerít rám. Régen dolgoztam ennyit, rendszeresen - mint most októberben - a napi munka után.


67.11.
nagy ám az ára - egy kapott, és nem választott közösségbe beleilleszkedni (munkahelyem)
(LAKÓTERV, Finta-műterem, a Hotel Duna Intercontinentalt tervező csoport.)

mit kérnek:
közös szórakozást
meccsekre járást, de legalább szakértelmet
bizonyos nyegle morált
olykor közös ivást (összes anyagi, energia és idő következményeivel)
    = mimikrit
és a közös percek egy-egy pillanatra kellemesek csak, általában közömbösek
és mit adnának: szimpátiát, befogadnának, beszélnének hozzám, talán meg is védenének,
tökéletesen irrentábilis üzlet lenne.


67.11.
már nem exhibicionizmusból, hanem adakozó szándékkal mutatok valamit magamból (akár képeimet is). ezt komolyan mondom.