dátum: 65.02.        fájl: c0072-1.htm       C. 0072               

igen, sokkal bátrabban, alkamasint vakmerőbben élhetnék, hiszen épp nem xxx sokat. ezek a napok és hónapok, melyek kizárólag menetrendszerű feladataimmal telnek- kielégítetlenül hagynak, hiszen a munkámban semmi kedvem nem telik. így hát hasznos és kellemes lenne egyéb foglalatosság is.

65.1.
a mosogatásban nagyobb kedvem telik, mint az aktrajzolásban. Pedig...

65.1.
nem tudom világképemen mennyit változtat majd, de a szinte minden fölé xxx önzésemen feltétlen túl kell jutni, mert így csak gyerekkorban lévőnek számíthatom magam. (vigyázat a szeretet nem érzelem tartomány!!)

65.1.
egyre inkább kételkedem (egyszerűség kedvéért így fogalmazva): Übermench voltomban. vagyis, hogy tehetségesebb, intelligensebb és fegyelmezettebb vagyok a környezetemnél.

65.2.
a pontos helyzet ez: nem akarok hinni az érzékeimnek, azért írom le akár hetente is ugyanazt a problémát-

65.2.
egy napos télvégi útszélen álldogálva (Zs. a boltban vásárol) - szeretném egy kicsit megállítani a világot: egy pillanatra csak, kérem, állapítsunk meg valamit, valami biztosan, valami bizonyosságot! aztán mehet is tovább minden-

65.2.
állásfoglalás egy tanárommal kapcsolatban: nem érdekel, ha gazember: mint tanár érintkezem vele, annyi érdekel belőle, amennyit tanulni tudok tőle.

65.2.
valami szépet és nagyszerűt szeretnék - legalább látni.

65.3.
érzem törvényem rettenetes merevségét: kötelességem szeretni osztálytársaimat, környezetemet.

65.3.
miért nem lesz minden ember öngyilkos, aki rájön, hogy nem zseni?

65.3.
Istenem, add, hogy ez a sok kínlódás feléd fordítson, mert akkor a hónapok- évek nem vesztek kárba!