dátum: 71.02.        fájl: c-fajlok/c00354-1.htm             C.00354-355

Első szabad év mérlege: havi átlag kb.                3.420
autoker. kiállítás            1.300
dia grafika                     3.500
Tankönyv 1.                 2.500
TK. II.                       17.000
Ipari vásár                       600
TK./Mamitól apró            700
képeladás                      2.500
ösztöndíj/Stúdió            9.000
Vörösmartynak graf.        300
ÁKV                              700
Muraynak kb.            .   2.900
                              = 41.000

kiadás

rezsi/havi 2-vel           23.000
nyugati út                  10.000
fotólabor                     4.000
festék, eszköz              1.000
apró                            2.000
dugpénz gr. ügyben   .  1.000 (drága rövidital formájában)
                              = 41.000

71.2.
Jánossy Gyurkánál

- múltkor látott Keresztutamról
- ügyetlen vagyok az angyallal, hál'Isten (lásd Hincz)
- a könnyebb utat választom, az anyag irányát, szépkedek (én: a megengedhető mértékig, amíg az anyag tanít)
- önkéntelen formáim a legszebbek, jobbat mutatnak, mint amit tudok. egy érett mester mindezt tudja, értelemmel.
- minden mai szobornak is totemnek kell lenni. ha én ezt a régi tartalmat a mai igényeknek megfelelően, de mágikus erővel be tudom mutatni, az igen - akkor majd...
- a kép mindent egyszerre kell, hogy elmondjon. nincs ideje, mint a zenének és az építészetnek
- végig kell tanulni a formákat
(én: tényleg egy ideig tán most nem kéne képet mutatni, nem kéne eredményre menni, kis rajzok, mennyiség)
- a csoda ott kezdődik, amikor úgy mondasz valamit, amit tudnak - hogy újként hat
- a kombinatorika szerint a lehetőségek zártak, csak a változatok végtelenek (formailag). meg kell ismerni.
(én: talán a hibák oka a műveletlenségem. kicsi a gondolati stb. variáció. a kígyó farkába harap.)

---magyar építészet: Aki nyafog, gyanús. aki nem disszidált, az vállalja, ami van: van téglád és deszkád. evvel kell kifejezni magad
az építészet nem tud beszélni, ezért gyújtópontjába MŰ: szobor, kép kell
A Bauhaus azért volt kevés: elszórakozott a részletkérdésekkel, azt pedig nem kérdezte meg: hogyan lakjunk?

---''28 éves koromban rájöttem, hogy az én értelmiségi generációmnak a feladata: megőrizni-továbbadni valamint az új körülmények között pontosan koordinálni, ítélni. ezért vagyok nyugodtabb, mint kortársaim, tudom, hogy mi nagy műveket nem fogunk letenni.

---ha főiskolán korrigálok, nevelek, három mércém van.
a gyerek, a társ. igény és én. ezért fárasztó

---a te utad kereszténységgel fűszerezett egzisztencializmus, Kierkegaard (...''munkámért merek önző lenni'')
(én, magamban megint: van az egzisztencializmusnak összeegyeztethető irányzata, egyébként is ez a kereszténység felületes értelmezése)

---Ágival kétszemélyes teamünk nem túl zárt-e?
- nem, ott ő harmadiknak a szavával

---Fiatalok dolgoznak nála, megvalósítja-e a team eszmét?
- nem, ezeket az embereket, még akkor is ha lusták mozdulni, vagy jól érzik magukat (akkor különösen) öt év után szét kell dobni, mert engem már megtanultak.

71.2.
hát nem sikerült.
pár hete kezdtem az újra korábban kelést, s vele a napi rendszeres olvasást. de kellett ez az idő is... most így próbálom: egyszerre egy könyvet, műteremben, és villamoson, itthon, tán így...-

71.2.
barátunk siratja eltört régi gyertyatartóját. emlék Erfurtból.
Ha tudnék, se vennék neki helyébe hasonlót. meg kell tanulni, hogy a tárgyak cserélődnek, minden mozog. nem a tárgyat kell szeretni, hanem összességükben létüket, vagyis a lehetőséget, hogy (bár cserélődnek) alkalmanként örömet képesek okozni nekem.