dátum: 73.02.         fájl: c0436-2.htm          C. 0436

úthengerlő gép ez a Duchamp. már 1918-ban!...
csakugyan, nem teljesen konzervatív, amit csinálok?
ezt az ő minden - klasszikust - tagadó - szárnyalását alig
tudom követni, s alig megítélni -
nagy részét nem vállalnám
de
talán abba kéne hagyni a munkát egy darabig, és tűnődni,
mit akarok mondani
(bár ezen nem tűnődni kell)
ijesztő perspektívája
mindenesetre költő, szavak helyett matériával
(helyes-e, hogy műhöz csak "esztétikus" kategóriával
tudok közelíteni?)
inkább költő, mint festő

-----

elfogadható-e, hogy ez a végtelen csiszolt és bonyolult
ikonográfia a műben nem jelenik meg
csapódnak belém a meteoritok és nem tudom jogom van-e
épnek maradni -
Karátson szerint egy viccet csak egyszer illik elmondani.
no mármost D. először mondta ezeket. persze attól még nem
művészet, csak geg marad.
illetve némely tárgyánál a gondolati konstrukció érdekes (és bizarr), s a mű ettől függetlenül - esztétikus.
- vagy megint a megítélésem, a kiindulás helytelen?
- és ha az ikonográfiát leírja, és a kettő EGYÜTT a mű?
ki kell-e terjeszteni a képzőművészet határait?
(mindenesetre a határokat nem árt pontosítani)
a mondanivaló, ha új is, hordozza a több ezer éveset,
szükségszerűen kontinuus.
a kép-kép, a szó-szó. kell-e keverni?
azt mondja: lehet. joga van hozzá.
élményt is ad.
(elsősorban nem gegjeiről, hanem a Nagy üvegről beszélek)
nem középszerű gondolkodás.
esztétikus is.
új és régi is
gondolatébresztő
hát akkor mű.
(vizuális költemény)
de
talán kár lenne ezen az úton tovább menni
a pop-art -ot ilyen tükörben még inkább felmelegített
ál - levésnek látom

------

a művészet tagadása művészet-e?
vagy ez csak formai tagadás, ficánkolás a művészet
határain belül?
a Nagy üveg alighanem igen.
(mindenesetre nem dicsekszem el vele, hogy csak 30 éves
koromban ismerkedtem meg evvel)

------

bár önellentmondás:
gondolkodási frissessége követendő