dátum: 82.09.18-20    fájl: c1162-1.htm    C. 1162

Kékkút

rendben van. a művészet nem egy nélkülözhetetlen, fontos médium munkának, életnek.
de mi az?!

------------

menekülnék, mint a féreg, a szabadság elől.
8 órai munkába, napi angolozásba, tán még délutáni
kávéházazásba is.
a zsenik koncentráltabbak.

-----------

nincsen megoldás. gyenge karosszériába- egy 200 lóerős motor van belém építve. s majd mindig csúcsforgalom-topogásra kényszerítve. nem lehet vagy legalábbis nem tudom leállítani. és ritka perc a neki való feladat.
ezért a zörgés. ezért verem le olyan gyakran könyökömmel a konyhai edényeket.

----------

bicikli kirándulás Zsófival. hazafelé zsebemből egy döglött szitakötő lóg ki, zsebkendőmben egy sérült sárgarigó, vagy mi.

----------

az ég kék négyszöge. ácsolt asztalnál az átriumban. fehér, meszelt kőfalak körbe, alkonyodik. szalagról a Concerto-t hallgatom.

----------

először terigettem saját diótermésünk a padláson, száradni.

----------

van átadnivaló tudásom. ugyanakkor festészetemben téma nélkül tengődöm.
a nonfigurativitás lenne az oka, hogy a kettőt nem tudom összeilleszteni?

----------

"Derkovits számára az otthon, a feleség a biztonságot, a védettséget jelentette... kettős önarcképek sorozata..."

---------

nem 35, csak 7 és fél. Zsófitól kaptam meg. éjszaka, Derko albumot böngészek ágyon, fél könyökön. a gyerek hasamat, mellemet melegítve hozzám bújva alszik, szuszog. csend van.

---------

a legnagyobb keservem, hogy nem festve, nem is bízom magamban. kívülről nézve hiába mennek a dolgok. fáradt vagyok és szomorú. túl nagy batyu nekem ez a szakma.