dátum:  1971.10.      címzett:  nagymarosi diákoknak előadás     fájl: PUBL/C381.htm                    C. 381

Mi az ördögnek kell a művészet?

Miért néz képet az ember?
ha a szépet keressük, elég a turisztika, virág a vázában
ha az újat: ott a tudomány, a természetet megmagyarázza
a kérdéshez meg kell nézni:

Milyen is az ember?
mit akar elsősorban: harmóniát
hogyan is áll az ember a harmóniával?:
- természeti környezetben (ami túl kicsi, túl nagy, hibás)
- természetfölötti tudattal és tudatalattival (ösztönökkel),
(s a tudat el tud képzelni hibátlant is)
tehát kettős lény, sem a természeti, sem a természetfölötti világban nem találja a helyét
így alapvetően diszharmonikus lény

 a természetiből vágyik a természetfölöttibe (tökéletes -),
az abszolútum felé, de földi létében nem érheti el

aki ezt a föloldhatatlan ellentétét a létnek fokozottabban érzi,
s akit ez a vágy a magasba emelkedésre fokozottan nyugtalanít,
s ezt képessége van kifejezni: az művész.

    (az igazi művészet ezért nyugtalanító)
    a művész képességei:
    értelem: "látó"
    plusz szeretet, - érzelem
    akarat: meg kell kínlódni
    manuális kézség
    művészi exhibicionizmus

ennek módja: új világot alkot
(tudattal, érzelemmel, játékosan, ahol már szerepet kap a tudatalatti is,
amit már nem tud irányítani, ezért szokták mondani: mágikus alkotás)

ez a világ, a mű, utal, de különbözik is a természettől,
természeti és természetfeletti is egyben
híd a két világ között (hidat alkot)
s egy pillanatra ellentétüket föloldja: harmóniát alkot
(csak pillanatokra, ezért tragikus hős a művész)

mivel éri ezt el:

1./ először rákérdez egész életünkre, legfontosabb dolgainkra (idő, tér, szeretet, harmónia, halál stb)
(emberiség frontvonala előtti előörs szerepe; elől is kell lenni, hogy kicsit kívülről lássa a dolgokat
ha az előörs túl közel van: baj, nem tölti be a szerepét (műv. a tömegek számára)
2./ evvel rámutat alapvető diszharmóniánkra
(a nem-művész csak "ábrázolni" akar, ő könnyen is elégedett, az iparművész pedig díszíteni akar
3./ bemutat valami jobbat: irányt mutat az abszolútum felé, vágyat ébreszt és aktivizál (morális funkciója)
segít túllépni önmagunkon: KATARZIS
s evvel fel is oldja keltett feszültséget
(a giccs ilyen rákérdezés-, nyugtalanítás nélkül nyugtat meg)

ehhez a feladathoz milyen eszközei vannak?
csak az öt érzékszervünkön keresztül lehet bármit is,
a gondolat az első, de kódolni kell: anyagba önteni

ehhez alapanyag a téma
lehet bármi látvány-elem portrétól a szép színekig (nonfiguratív)
mindig csak ürügy a tartalom, a mondanivaló szolgálatában (sokszor ellent is mond)
a téma megformálási módja a stílus
ez egyéni, de ha az alkotás MŰ, a mondanivaló általános és közérdekű, korszerű + időtlen

a kép befogadása

ebből érthető, hogy a kifejezendő, a lényeg Picassonál és Rembrandtnál is azonos,
egy ok miatt festettek is: a híd keresése
s az értő néző ezt is látja benne (ő is nyugtalan kereső)
aki ezt nem látja a képben, hanem a felszínt, a témát (portré, csendélet) az joggal nem érti, miért nem a fényképezés

aki nem érti Picassot az nem értette Rembrandtot sem.

ez a nyugtalanság embervoltunk egyik lényege (aki nem felejtkezett bele a sörbe, vagy a napi munkába) - s ezért is volt mindig művészet, már az őskorban is -, és marad is meg a szerepe.
Mint ez a nyugtalanságunk, úgy ez sem avul, sem nem fejlődik.
Ezért művelik az emberek mindenféle érdekeik ellenére is, az éhenhalás küszöbén akár
(egyébként a részeg ember is ezt a nyugtalanságot akarja - nem megoldani, hanem levezetni)

összefoglalva:

az ember harmóniát keres
ezt nem éri el: kettős lény
a művészet utat mutat a föloldás felé:
hidat teremt egy tökéletes világ felé