építészeti hitvallásom szász mária


az építészethez való hozzáállásom négy lábon áll:
1. Indulás, képző-és iparművészeti szakközépiskola, a képzelet szabadsága, határtalansága, lehetőség a játékra, az alkotás örömének megtapasztalása.
• rajztechnikai alapok •
2. formálódás, csiszolódás, építészmérnöki kar 1978-83; virágh csaba korrektor meghatározó látásmódja, személyisége, az épület egységes egészként kezelése; a ház ugyanarról szóljon minden ízében. a szakmai fogások ismerete mellett a
• gondolatiság fontossága •
3. a csillagászattal való érintőleges kapcsolat, a tér határtalansága, időnk és bármily nagy műveink mákszemnyi mákszemnél is kisebb volta a mindenséghez képest, a korlátokon kívülre kacsintás képessége.
• a valóság mögé, mellé való látásmód •
4. személyesség, az emberi kapcsolatok fontossága, építő ereje: az adott tervezéskor a megbízók hite, az alkotótársak segítsége, hozzáállása, 
• személyes-közös élmény •
máig minden munkámhoz -az egészen picitől a legnagyobbig- az új-ra való örök rácsodálkozással kezdek hozzá.
még szeretem a szakmámat. ahogyan a zenészek örömzenét játszanak.
a szeretet, az egymás felé fordulás melegével szeretném átélhetővé, örömmé tenni, „fölolvasztani” az építészet megfagyott zenéjét.
 

[rövidítettem: vd.,  N&N. Galéria kiállításmeghívó e-mailben, 2008.4.30.-ra]