dátum:  1969.6.11.       fájl:  html-2013/c11697.htm                 C. 11697-698

Levél Katának, babysitter Angliában 69. 05-06.



(5. levél, azért számozom, hogy ellenőrizhesd, mind megjött-e. ) Szerda este, 11-ike.

 

Időnként --  nagyon -- hiányzol. Megfordult bennem a múlt hetekben, hogy hazacsalogatlak. Még abból is visszakövetkeztetve -- hogy ma -- ezekben a napokban kifejezetten: érzem (ahogy az ember a jóllakottságot, az elvégzett munkát, a fáradtság, az időjárást és az esti programot előre érzi) hogy: rövidül az idő; hogy megjössz. Kezd testet öltött módon viselkedni és -- fogyókúrázni az idő. Persze ezt nincs sok értelme leírni, mert talán csak zavarja az odakoncentrálásodat. Nyilván most úgy jó, ha nem idefele gondolsz --

Leveled. "Nyugágyunkat tudod használni." E mondat egyedül áll, s feltételezem, hogy az "unk"-ra  esik a hangsúly. (ha nem, akkor is jó, ha körülírom --) Mikor észrevettem, a negyedik gondolatom (az első hármat ritkán érdemes kimondani) az volt, hogy persze én úgy emlékszem, egyes számot használtam, még fontolgattam is a dolgot. Hiszen a realitás szempontjából nyilván: torz igazság. Ilyenformán teljesen igazad is van.

Persze, ha jobban fogalmazom, kiderül, hogy itt lényegi (művészi) igazságot (valóságot) akartam volna leírni, vagyis: egy hangulatot, egy furcsa kába délutánt, mikor  a lovak közé dobtam a gyeplőt, és hátrafordultam a bakon az utat nézni. A hegy, a szél és a nyugágy nyalogatták lábamat. Előttem egy pucér értelmetlen gyönyörű délután. Hát így, ilyenformán volt helyes a grammatika. Semmi vész.
 

"egyedül lakni" a napokban ceremónikusan ládába tettem a kalapácsot, ami ágyam mellett ült. Teljesen megszoktam -- hála Istennek -- egyedül és sötétben is a lakást. Nem félek. Nagyszerű dolgog a megszokás. Sokat segít. --
1/2 9, most itthagylak egy kicsit, leszaladok Kláriékhoz, megmutatom, egy sorozat prospektusgrafikám van velem. szia.
Visszajöttem. Fúj a gellérthegyi szél, de jó meleg, bár 1/2 10 van. Vakító fényesek a Dél-budai fények. Tiszta az idő.

Tovább. "Nem  tudok érdemben válaszolni" Nem is kell. Igaz, a levél olyan műfaj, mint a képcsinálás -- nem kötelező, tehát csak jól érdemes csinálni -- de ha nem is választ, de lényeges dolgokat tudok meg leveleidből. Egyáltalán nem időjárás-jelentések. Sokat megtudok belőlük, ami leginkább érdekel: a gondolataidból. Merthogy azt semmiféle lakberendezési prospektusból, vagy BEEdekerből nem lehet megismerni.

"érdekfeszítő öltözék" az érdekeket nem tűnik aktuálisnak feszíteni --

a zeneboltok: nem tudom, csak én szememmel nézted-e, meg egyébként is; köszönöm. Ha egyéb: van vágyad és pénzed erre, vedd csak meg (hanglemezt), vettünk egy lemezjátszót...

Igen, az álmennyezet az üzlettervezésnek (téralakításnak) csibész (csalfa), de nélkülözhetetlen módja. Meglévő nagy belmagasságú tereket  átalakítás során egyéb módon nem nagyon lehet formálni.
Nagyon fontos dologra jöttem rá, amiről gyakran elfelejtkezik az ember: hogy IGEN, VAN, AMIT NAGYON JÓL CSINÁLOK, és  CSINÁLUNK (ez egy más területe az életnek, azért írtam külön), (meg te) CSINÁLSZ -- és LESZ IS ilyen, és ezúttal nyugodtan figyelembe vehetjük a különbséget, ahogy az átlag csinálja, és ahogy mi, és te, és én. És miután tudatosan élünk, és vértezetünk (etika) megfelelőnek tűnik, -- bízhatunk (joggal) abban, hogy a lényeges dolgokat ÖSSZESSÉGÉBEN KÉPESEK VAGYUNK JÓL CSINÁLNI.
Ég veled, kicsim, most már majd jössz, ugye

Deske