1972. 8. html-2015/mihaly-utca.htm C.15564 - 566
A Gellérthegyy-, Mihály utca és a Körtér (lakás és
műterem) közötti sétautam három
éve, minden nap.
Most elmarad, meg kéne írni.
Este, hazafelé
a kutyasétáltató esőköpeny-javító dinasztia
a garázs autómosóval
ciripelés fogad és tántorgok
régimódi lakásban néha az öreg hölgy sárga lámpaernyő
az egyetem párkányán üldögélő párok a sötétben
az egyetem egyik kisszobája éjjel is világít
könyvespolcra látni
az egyetem porta melletti ''korrepetáló'' szobája
a lánykollégium emeletes ágyakkal
meghitté igyekvő sarkokkal
este motorozó srácok
utcahajlat, a körmenetnek épített kerítésfülke
a 8.40-es busz utolért
Vayer dr.-nál ég a villany
a három dühös puli rutinszerűen megijeszt
Serleg utcába éles szögben föl, a lámpaoszlop mellett
álmos fehér Mercedes
kék kapu
a tetőráépítés áll egy éve, most kiderül: ismerősé
a követségi ház ki van világítva
mellette-házban orosz népdalt zongoráztak
egy festőművész sötétbarna szobájába belátni
a lépcső, tetején élénkzöld, és a fenyő
kék fénnyel megvilágítva
a farkaskutya utóbbi években alig mozdul
lent még volt a koporsószerű vászongarázs
fönt a Somlóin új garázssor épül
a fekete hajú lány a Vasarely-plakátos szobában
a hazakísért lányok még öt percig a párkányra ülve
susognak
Fináczyéknál állami kocsi is áll, föl kéne menni egyszer
hozzájuk
szemben a végzetes 45-ös szám, óriási gesztenyefák,
két sor növény, kis zömök villa elrejtve,
íves erkélyráccsal
egy lassan épülő ház miatt az úttestre kell térni, bent az
éjjeliőr csupasz körte mellett
az akvárium-csodavilla is lassan épül, a fölső emeletre
már beköltöztek, mármint a nagyszobába, kisbaba is van
egy földút fölfelé, amitől a Gellérthegy forgalmának
átszerveződését remélem, most is csöveket fektetnek rajta.
Somlói út 47., kukák az útszélen
hirtelen kilátás a balatoni műút felé,
vasárnap este tűzfolyam, Osztapenkó környéke
a megkerült villa, mióta rám szóltak, hogy ne járjak át
a munkásszállás kopár lámpái: így élnek most öt évig,
és szombaton hazalátogatnak.
Mikor ideköltöztem, még kerti házikó állt itt
a ház kapujából látszik Kata fénye, otthon van-e.
Reggel lefelé
a komor buldog az út közepére oldalog
az széttúrt Lejtő út, szépen épülő kaszárnyával
leszállás az ösvényen, csak ha jeges, akkor csúszik
a sűrű bokrokat három éve ki akarom irtani
egyszer Katának itt hagytam levelet
régen ezeken a szabálytalan lépcsőkön mindig futottam.
reggeli torna volt munka előtt
választás, melyik úton menjek
A Bauhaus-villa
széles ívben rátérve a Ménesi útra - a fenyők és a
fasor a balra eltűnő út látványa
az ipari tanulók vasszekrényei és lila irkapapírjai
a Szerelem film forgatási helye a kimozdult kapufélfával
a Mészáros Ági-féle villa, Bodrogi a kis Fiattal
a doktor úr villája réztáblával
túloldalt a tornaóra az iskolaudvaron
a Karinthy villa, sok-sok könyv, új garázs, fölszaladó
sűrű kert
a kisközértben két háromszögsajtot és három kiflit veszek
Pajzsnál a műteremfüggöny mindig behúzva
öreg kocsija a ház előtt
megint el kell dönteni, melyik oldalon tovább
a napfény szembe süt reggel
fazsindelyes kapuépítmény, itt egyszer csókolóztunk
egy éjjel
a szép szocreál homlokzat fölfutó kövezett úttal,
két oszlopával
szemben egyetlen kék pad a járda beugró sarkában
a kápolna ablakai nyitva, fölötte a furcsa faburkolat,
most eltávolították
Szüret u. keresztezés, melyik oldalon tovább
fölső oldal a park mellett. Sokáig állt a ház falánál
egy óriási kívánatos asztallap
jobboldalt: a pázsit, a visszaszorult felvonulási terület
lelátás a Villányi útra, ott emeletráépítés van
az új egyetem építését végignéztem, egyszer kavicsgyűjtés
a régi egyetem, Balogh tanár úrral egyszer találkoztam
mindig ki akartam deríteni, lehet-e lángost kapni
szemben: kis óvodásokkal bámuljuk egymást
Balog utca, balra kanyarodunk
brazil Mercédes viszi a gyereket
az éve lesüllyedt járdából kiáll egy csapcsonk
mindig félek, hogy a papucsommal belebotlom
a katonai szakiskola, szombat éjjel tánczene szól
Táncos Ildikó fogszakorvos
balról egy folyondárral benőtt villa
a kápolna garázs, mögötte katonák rakodnak
a fák alatt a járdaszélen kis kocsik parkolnak
a második óvoda, új mászókával, gyerekcsoportok
a Ménesi út itt meredeken lebukik
én: a Himfy lépcsőn, leereszkedés a hétköznapba
balról a bölcsőde kertje, sudár lány óvónőkkel
a szobrász kertjében évek alatt semmi nem mozdul,
reggel soha nem dolgozik
öreg Citroënje kerekét sárgára festette
soha nem találtam rá alkalmas időpontot, hogy megszólítsam
aztán egy katalógusból kiderült egyszer, kicsoda
a piros Karmann-ghia kocsi
a gyönyörű 40-es modern ház, aminek a bejárata
mindig F.-L. Wrightra emlékeztet
balról egy kapu, ahol 57 táján egyszer egy lányra
vártam, de nem jött
ma is onnét lép ki egy úriemberrel, fekete kalapban
jobbról az utolsó zárt óvoda, ez valamikor TBC-s óvoda volt,
kicsit riasztó
a sarkon jól haladnak az építkezéssel, nagyon komoly
az alapozás, biztos magas ház lesz
egy moziplakát tábla még, néha ismerős neveket találok
megcsap a közlekedés nyüzsgése, sok ember, már nem
lehet csak úgy lelépni a járdáról
az újságos, aki a hónom alá szorított mappákból vagy
10 évre visszamenően ismeri életemet, int,
vagy egy éve köszönőviszonyban vagyunk, hogy én
is írok lapba
a szokott 5.20-as reggeli tejeskávéval 3 éve, amit
tulajdonképpen nem kedvelek, és a lekvárosbukta
nem kell-e valamit a Váli utcai asztalos ismerőseimmel
megbeszélnem?
Sorállás a kasszánál. Nehéz fizetni, valami mindig
van a kezemben, amit gyűrhetek vagy csavarhatok
tükrös etető, lányok a hajukat igazgatják reggeli közben
a poharakat egymásba rakom körülöttem, hátha más is
eltanulja
a maiban sok lekvár volt