dátum: 77.11. fájl: html/cikk01.htm C. 00650-652
MTA Művészettörténeti Kutató Csoportnak:
válasz a kérdőívre
1. Váli Dezső
2. szül. 1942. X. 2. Bp.
3.
Iparművészeti Főiskola belsőépítész okl. 1967
a szakmára (festés) okítottak:
Magyarász Imre rajztanár 1960-körül
Jakuba János főisk. tanár
Gulyás Gyula főisk. tanár, festők 1962-67-ben
sokat segített Sugár Gyula festőm. 1960-tól máig
de mesteremnek, aki igazán hatott volna rám,
egyiket sem tekintem
Sokkal inkább tekintethetem mesteremnek Klee-t, mindenek előtt.
Majd megismerkedtem Bálint Endrével kb. 1969-ben, ő akkoriban erősen hatott
képeimre
Valamint láttam 1970-ben Velencében egy Rothko kiállítást,
mai napig nagyon hat rám, olykor képeimben is előjön.
4.
Sráckoromban semmi külön vonzódásom nem volt valamely szakmához.
Annyira nem tudtam, hogy mi legyek, hogy pályaválasztási tanácsadáson többszöri
alkalommal végzett alapos képességvizsgálat után magam is elfogadtam a
javaslatot, hogy legyek építész, miután gondolkodási szintem megfelelő, valamint
esztétikai és műszaki érzékem egyformán jó. Ilyen módon először építészmérnöknek
jelentkeztem, hál' Isten a felvételim (fizika) nem sikerült.
Egy év múlva már az Iparművészetire jelentkeztem, de egészen más okból. Akkor
már biztosan, és egyértelműen festő akartam lenni. De egy akkori festőbarátom
[Sugár Gyula]
tanácsára célszerűnek láttam megkerülni a Képzőművészeti Főiskolát. (Festészeti
gondolkodásmódom egész más volt, meg aztán valószínűleg nem is vettek volna föl,
gyengén rajzoltam. Az Iparműv. Főisk. pedig a lehető legsokoldalúbb és igen
magas színvonalú művészképzést adta, máig hálás vagyok neki. Ilyenformán sokkal
inkább tekinthetem mestereimnek: Szrogh György építészt, Jánossy György
építészt, Szalay Ferenc statikust, Ujvári Béla művészettörténészt, nagyon sokat
tanultam tőlük, nemcsak szakmailag.)
Festeni pontosan 1959 áprilisában kezdtem, 17 évesen. Azonnal fölismertem, hogy megtaláltam, amit keresek, de az első években (1961-ig) ezt megvalósíthatatlan álomnak hittem. Mikor anyám aztán megmutatta hátam mögött dolgaimat szakembereknek, akkor kezdett realizálódni a lehetőség, akkor jelentkeztem a Képzőre, majd egy hét múlva átkérettem a lapomat az Iparra a fent említett okból.
Pontosabban nem is festeni kezdtem, hanem fekete fotóalbumba színes
újságpapírból díszítést csináltam fotóim, egyéb emlékeim köré. Aztán az egyik
lap önálló kollázzsá sikeredett.
Attól kezdve csak azt csináltam, nagy tempóban.
Olajfestéket egy év múlva, érettségim hónapjában vettem először.
Még egy adatra emlékszem: 1961-62 körül egy borongós estén 105 olajképemet (kb.
40 centiméteresek, papír alapon) téptem el.
Azokban az években nagyon fontos szerepet kapott életemben a megfontolt
pusztítás és az üres zsebbel továbbindulás. Egy életre megtanultam.
5.
Milyen események hatására határozta el, hogy művész lesz?
Amire vissza tudok emlékezni hirtelen:
10-11 éves koromban, s aztán később is rendszeresen eljártam (egyedül) plakát és
fotókiállításokra (Nemzeti Szalon stb.)
15 éves koromban egy hónapig nézegettem nyaralás alatt a Knaur Abstrakt
Lexikont, teljesen lenyűgözve. Akkor annak a könyvnek kedvéért meg akartam
tanulni németül. Ma elszomorodva nézem át ugyanazt a könyvet, ha kezembe kerül:
pár igazán jó képet, ha találok benne-
15-16 évesen beiratkoztam, és másfél évet jártam is Szabadegyetemre,
művészettörténet szakra (Oroszlán prof., Zádor Anna nevére emlékszem.),
jegyzeteltem is.
A gimnáziumi művészettörténet (negyedikben volt) - csak így tudom megfogalmazni
- nagyon otthonos volt számomra, szerettem is.
És ami konkrétan elindított, a fotóalbum 59-ben. Hát igen, jellemző: az albumnak ezt a címet adtam: ''Mégis szép az élet?'' és olyan emlékeimet
ragasztottam, gyűjtöttem bele, amik a fenti címet igazolták...
Nagyon tele voltam gondokkal, nem találtam a helyem.
6.
Utazásai, amik hatással voltak szakmájára.
főiskolás nyarakon sokat rohangáltam autóstoppal körben az országban,
nyugtalanul.
még előtte: 1955-ben teljesen lenyűgözött a zirci kastély könyvtárterme, majd
1959-ben a fertődi Esterházy-kastély; valószínűleg egy életre. Vágyom oda
időnként vissza-visszatérni.
ugyanígy, csak később, a tihanyi apátság kvadratúrája, a pannonhalmi kvadratúra
és altemplom, a tihanyi kolostor folyosó sarokablakából lenézve a Balaton, ezek
mindig megdöbbentő percek.
vagy akár a Normafától lenézni a téli városra, alkonyatkor, síelés közben.
és a Duna, és a dunaszag evezősversenyző koromban 1958-60.
külföld, ami fontosabb (de hát ki tudja, mi igazán fontos?)
1970-es tanulmányutam, naplómban 60 gépoldal, mi mindent láttam múzeumokban:
Velence Rothko emlékkiállítás P. d. Francesca Arrezoban, a trecento Sienában (a
trecentót is mesteremnek tekintem), aztán két napig a Klee archívumban Bernben,
aztán látogatás Félix Kleenél (ugyan egy másik alkalommal) Paris Musee Cluny
középkori iparművészete, fantasztikus másfél hónap volt.
1974: az összes lehető múzeumok és kiállítások: Franciaország, Svájc, Hollandia,
Belgium, Németország, Norvégia, Svédország, Bécs; két év múlva Görögország
(1976)
7.
Mit érez művészete céljának, véleménye szerint sikerült-e megvalósítania
művészetében maga elé kitűzött céljait?
Nincs a művészetemnek célja. Csak útja. Ez nálam egyszerűen életmód. Azért
festek, mert így látom életemet leghasznosabban eltöltöttnek, valamint minden
egyebet még sokkal kevésbé szeretek csinálni.
8.
Milyen irodalmi, zenei hatások hatottak művészetére?
Zenei semmiképpen. Bartóktól Armstrongig kevés zenét ismerek, és szeretek.
Nincs figyelmem se rá, türelmem se. Talán fülem se. Irodalmi érdeklődésem jóval
nagyobb, de közvetlenül csak gondolkodásomra hatottak: Epiktétosz, Steinbeck,
sokan. Utóbbi években végig: Thomas Mann.
9. Legjelentősebb alkotó magyar és nem magyar a XX. sz-ban.
Kissé erőltetett lenne egy embert megnevezni. na nézzük:
(nekem:) Klee, a szellemi, intellektuális és emocionális mondanivalója,
színérzéke, faktúrái, a lelkiismeretessége, ahogy megmunkálja a felületet. a
lírája: (Tor zum verlassenen Garten) a drámája: (Todesengel) a romantikája is a
korai közel-keleti ihletésű képeim. tanulságos az is, mennyit dolgozott, óriási
opuszszám. Meg a humora. Mértékletes (lehet így mondani?) élete.
Aztán Braque. az utolsó, halála előtti expresszív korszaka, amit - bárkivel
beszéltem eddig - senki sem ismer. Egyébként életrajzi kötetében is (Thames and
Hudson kiadó) csak egy mondat szerepel erről. Ahol vissza(?)tér Van Gogh-hoz.
Irtózatos, megdöbbentő. Bölcs. És gyönyörű, még édes is. A színei. A
lényeglátása. A hihetetlen egyszerűsége. Az ereje. Mindig fölizzít.
és a magyarok.
Nagy István. ahogy a tájképei döbbenetes időélmények számomra
Ferenczy nyájasabban, de ugyanaz: József, Március est, Október
Derkovits, a gyönyörű lírája (ő ugyan politikának hitte, amit fest)
Vajda, az északi tengeri képe - megintcsak az időtlenség, a szellemisége -
Kondornál is.
Sok jó festőnk volt.
10. Kiállítások
1969 óta évi 15-20 közös kiállításon, munkabemutatón, Stúdiópályázaton
veszek részt. Szakmához tartozó munkámnak tekintem, hogy mindenüvé küldjek, ha
hívnak, akkor is, ha hatszor egymásután kidobnak (Hódmezővásárhely. igaz, tavaly már
vásároltak is tőlem)
(szóval érdemes következetesnek lenni)
önálló, fontosabbak:
1970
Eötvös klub / Károlyi M. utca -
1974
Fényes Adolf terem
1975
Fiatal Művészek Klubja
1975
Kassák Művelődési Ház
1975-76 jan. Stúdió Galéria
1976
Nyirbátor - Nagykálló - Vásásrosnamény
egyébként összesen 11 volt.
terv: 80-ra megkaptam Műcsarnokot. A három jobboldali termet kértem. Kép van
elég...
11. Publikációk, a fontosabbak.
Majd ha Szabó Júlia megírja azt a kis könyvecskét munkásságomról a Mai
Magyar Képzőművészek - sorozatban.
12.
Fontosabb művei.
Nyugtalan ifjúkor
90x136 MNG
Az ember és a ház
70x235 MNG
panno a Miskolci Képtár felkérésére 548x314 ez kivételesen
plextol (általában minden olaj!)
Nagy keresztút
itthon őrzöm
80x364 olaj, itthon
Örök vadászmezők felé 136x90
itthon
Önéletrajz és a Harmincöt év (2 változat) 136x270., olaj, itthon
Hosszú út volt
136x180 olaj, itthon
13.
Dokumentumok
egy plakátot és egy katalógust tudok mellékelni. sarját tervezésűek.
s majd egyszer lehet számítani a naplómra, ha netán -
eddig 600 oldal, gépelve -
1977. 11.
Váli Dezső fm.
H-1027 Mártírok 64/b