68.6. html/ejjel-hajnal.htm C.00176
éjjel-hajnal még vakító, fáradt rajzlap fölött,
a derékszögek embertelen pompája
most én alul, zöld óriás fagyűrű, nyugágyban bóbiskolok.
megcsap régi nyarak zümmögése,
indulunk a partra
a strand
hegy
ég
idegen fénye
ahogyan nem értem őket
és általuk, egyszerre -- a bizonyosság meghökkenésével -- mindent
együtt és egyszerre nem értek.
fontos percek.
megáll a világ, nyugalom; minek mozdítsam a kezem?
egy macska néz a fűben.
vár