123.levél J.-nek, Le Meux     váliNEWS
2005. JÚNIUS

  2005. június 1. 16:26
Katonai igazolványomat
mindig magamnál hordom.
Jó okkal:

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 4/1964. (II. 9.) és a honvédelmi miniszter 2/1964 (II. 9.) számú rendelete alapján... katonai igazolványát tartozik gondosan megőrizni és az illetékes hatóság (szerv) felhívására bemutatni... elhelyezési körleten (laktanya területén) kívül állandóan magánál tartani (kivéve a zárt egységben történő kivonulásokat.)

Legtöbbször nem zárt egységben szoktam kivonulni.

Valamint pont elfér benne az uszodabérletem.

 

  2005. június 2. csütörtök  04:18

Kedves Ludwig Múzeum!

A nekem megküldött letéti szerződésük félreértésen alapul.

Én tettem szívességet, hogy kérésükre (nem Műterem - sorozat,

hanem Műterem - ikonfal című) munkámat 1996-ban letétbe kölcsön adtam,

és nem fordítva. 

1./ Érdekes ezek után a szerződésben rám vonatkozó négy "köteles" szó.

2./ Érdekes, hogy munkámat beleegyezésem nélkül a Múzeum kölcsönadhatja bárkinek.

3./ Különösen szellemes, hogy a művek (haza)szállítása "a letevőt terheli".

És hogy ezt 15 napon belül köteles megtenni.

4./ Még egy apróság. A kilenc kép együttes (biztosítási) értéke csakugyan három millió forint.

De az 1996-os árszinten. Ma ennek kb. a háromszorosa.

Szívélyes üdvözlettel:  VD.

 

  2005. június 3. péntek  04:51
Miből épül föl egy-egy sors. Húsz éves koromban minden szeretett dolgomat szétajándékoztam. Akkori szerelmem múltkor nevetve mesélte, még a szerszámaimat is kidobtam volna, ma is nála van egy kék faládában.
Honnan ez az irányvétel? Seneca Erköcsi levelei azokban az években, Kata ma is őrzi. És volt egy kis könyv, talán a legfontosabb, Gide: A tékozló fiú visszatérése, 1957. Magvető kiadó. Három pici írás, ebből is az egyik, a Philoktétész.
Negyven éve nem láttam; bennem él.

Philotétészt kiteszik a görögök egy élettelen, jégborította szigetre, mert a hosszú trójai háborúban megsebesült. Sebe nem halálos, de jajgat, és sebe büdös. Demoralizálná a többi harcost. Egyetlen tárgyat, íját hagyják vele. Évekkel később Odysseus megtudja az istenektől, hogy győzni csak evvel az íjjal fognak tudni. Meg kell szerezni. Egy fiatal harcost vesz maga mellé, hajóra szállnak, hogy valami módon kicsalják a fegyvert. Philoktétész rájön a látogatás okára, és végül maga adja oda.

Pár oldal az egész. Mitológiai hangvétel, nem színházra szánt drámába szedve, Somlyó György gyönyörű fordításában.
Így kezdődik:

ELSŐ FELVONÁS

Hó- és jégmező, melyre alacsony szürke ég borul

Oddysseus és Neoptolemos

Neoptolemos:
Minden készen áll, Odysseus. A bárka horgonyon van. Észak felől védett, mély vizet választottam, ahol nem kell tartani attól, hogya  szél befagyasztja a tengert. És bár e zordon éghajlatú sziget, úgy látszik, csak a szirtek madarai lakják, olyan helyet kerestem a bárkának, ahová nem láthat el a parti járókelő.
A lelkem is készülődik; a lelkem kész az áldozatra. De most aztán beszélj, Odysseus! Minden készen áll. Tizennégy nap óta az evezőpad vagy a kormányrúd fölé görnyedve, csak nyers vezényszavakat hallattál, melyek az áramlatok kikerülését irányították. Kérdéseim csakhamar megtorpantak makacs hallgatásodon; megértettem, hogy nagy-nagy szomorúság fogja el kedves lelkedet, amiért halálra kell hurcolnod engem. És hallgattam én is, érezve, hogy minden szavunkat oly sebesen tovaröpíti a szél a tenger végtelenén. Várakoztam... mintegy kívül élünk éj és nap körén. Jéghegyek úsztak a vizen; e szakadatlan sápadt derengés nem hagyott aludni, s az a néhány szó, amit hallottam tőled, csak a jégmezőket jelezte nekem, melyektől egy-egy evezőcsapás segített megmenekednünk. Most aztán beszélj, Odeysseus!, a lelkem készen áll... Kegyetlen dolog dicsőség nélkül halni meg. Még sincs bennem egy cseppnyi keserűség sem, ó istenek!... Legalább annyit mondj Odysseus, hogy a rejtelmes Zeus, hűséges véremmel beérve, diadalra viszi a görögöket; legalább elmondod nekik, Odysseus! ugye elmondod, mondd el nekik, hogy ennek tudatában félelem nélkül halok... ugye elmondod...

Odysseus:
Nem kell meghalnod gyermekem. Ne mosolyogj. Most már beszélni fogok. Bárcsak úgy tetszenék az isteneknek, hogy egyőnk halálával beérjék! Amit itt vagyunk teendők, Neoptolemos, az nem olyan könnyű, mint a halál...
 

És a vége, az utolsó bekezdés, csupán egyetlen mondat:

ÖTÖDIK FELVONÁS

Philoktétész egyedül ül egy sziklán... Tündöklő, tiszta égen kel a nap. A távoli tengeren egy bárka úszik tova. Phioktétész hosszan néz utána.

Philoktétész

(Igen csendesen mormolja.)  Nem jönnek vissza többé, nincs már íjam, amit elvihetnek... Boldog vagyok.
(Hangja különösen széppé és szelíddé válik; körülötte virágok ütik fel fejüket a kövek közül, s az ég madarai ereszkednek alá, hogy etessék.)

Vágytam rá, hogy még egyszer elolvassam. És kíváncsi is voltam, negyven év alatt mennyire írtam át a mesét.
Kata emlékezett rá, 68 táján ajándékozta el egy akkor fiatal vidéki papnak. Felhívta. Igen, a könyvre emlékszik, de - költözés, költözések - nem találja.
És most Széchényi könyvtáros barátom jóvoltából (Lukács-klub) xeroxon megkaptam. Boldog percek. Boldog percek.

Most is várok valamit: Klee eszmélésemtől kezdve sokáig apám volt. Legfontosabb képeiből párat még 74-ben, Bernben, fia lakásán láttam, aztán egy német múzeumban, ahova ő küldött. S most talán újra, még egyszer. Bernben két hét múlva avatják a Klee-múzeumot, meghívtak. Mikit viszem. Seefahrer, Todesengel, Stilleben (letztes beendetes Bild), Lachende Gotik, Arabisches Lied, Gemischtes Wetter... ha jól emlékszem. Német albumaim voltak.

 

10:33
A fönt említett könyv elejét is begépeltem. Veretes szöveg. Tulajdonképpen, ha lenne lelkierőm, folytatásokban érdemes lenne az egészet ide...

12:56
Barátom itt Senecát látva, elküldte honlapját. Ki gondolná, hogy neki is van?! Nagyszerű.

http://gondolkodom.hu/acview.php?ArtCat=10

Mindabból, amit írsz, és mindabból, amit hallok, jó reményt táplálok felőled: nem futkosol összevissza, s nem zaklatod magad helyváltoztatással. Beteg lélekre vall az a sürgés-forgás! Szerintem a kiegyensúlyozott kedélyállapot első ismertetőjele, ha valaki képes megpihenni és elmúlatni magában. Ámde arra ügyelj, hogy a sok szerző s a mindenféle-fajta könyv olvasása ne legyen csapongó álihatatlansággá: bizonyos szellemeknél el kell időzni, s meg kell őket emészteni, ha úgy akarsz magaddal vinni valamit, hogy az hűségesen megüljön lelkedben. Aki mindenütt ott van, sehol nincs. Ha az életet vándorúton töltjük, a végén sok a vendéglátónk, de nincs barátunk...

 

  2005. június 5. vasárnap 03:33
Falhoz lapulok, mert az öreg néne - úgy nyolcvanöt - nekem jönne, háton úszva közelít. Észrevesz, felém fordul, hálásan rám mosolyog, s mondja:
- Mint Szkülla és Kharübdisz.
- Én nem tanultam latint...
- Az a két szikla a tengerszoros két partján. Két szörny, a hajósok rémei, Odüsszeusz. A Dardanelláknál.
- Ezt fölteszem a honlapomra...
- Szkülla. Újabban sz-el és ü-vel írják.

Tegnap újra megállít:
- Bocs, nem Dardanellák, a Messinai szoros...

Még mindig meglepődöm, hogy a vénemberek agyában is van valami. Pláne a vízben.

04:22
E percben megszólaltak a rigók. Akkor itt a hajnal. Gyorsan főzök egy teát. Párhuzamosan két kompjuteren dolgozom. Egy hete, éjjel-nappal.

 

  2005. június 6. hétfő  05:17
Tegnap színház előtt (névnapomra, A kripli, az I. felvonás után haza) Baska József festő kiállítása az Ernst Múzeumban. Most hetven éves. 45 évig tanított az Iparművészetin, fiatal tanársegéd volt, mikor oda jártam. Konstruktív absztraktnak lehet mondani. Hinczet tekintette mesterének, később dolgoztak is együtt.
Mondatai most kiadott könyvéből:

...Azok közé tartozom, akik a magyar művészetet az európai áramlatokhoz csatolták. Ez a világom ugyan polgárinak lett minősítve, így sikerült kitüntetésmentesen megúszni az életművet (a szakma hétszeri jelölése ellenére).
...Aztán szigorú korszakom után egyre gazdagabban adtam elő a formákat.
...Az Iparművészetin generációk tekintettek mesterüknek, számtalan tehetséges fiatalt segítettem pályájára rajzi és festészeti felkészítésemmel, modern szemléletemmel.

21:12
Bizonyára találni majd még hibát benne, de egy kemény hét után most kész lettem.
Új fejezet a honlapon a KIÁLLÍTÁSOK, az összes önálló végignézhető, vagy szerényebben, fölidézhető. És minden kép - rákattintva - nagyban is, összes adatával, történelmével. Ilyet más még nemigen csinált.
Hatalmas utazás 500 év után újralátni réges-régen kiállított képeimet. Például az elsőt, Bálint Endre nyitotta. (Érdekes, itt kettő híján az összeset megtartottam): kiállitásaim/k01.htm
Vagy a  jubileumi, az Ernstben, 2002-ből... kiállitásaim/k35.htm
Számomra az egész múltam más dimenzióba került, avval, hogy kiértékelhető. Sokféle meglepetés.

 

2005. június 7. kedd 09:36
Ezt a kis budapesti

Sassetta (1398 - 1450) képet
most beemelem
a legkedvesebbek-, a halhatatlanok közé,
 a MAGÁNMÚZEUM-omba.
A Szépművészeti Múzeumból való.

Ugye milyen jó pestinek lenni?!

A trecento utáni idő boldogságai.
A Főiskola végére értettem - szerettem meg. Ahogy a kórus kinyitott zsolozsma-könyveit lelkiismeretesen. Ahogy nyugalommal a drapériát egyetlen folttal ábrázolja.


Ez itt Szent Tamás imája a Szent Szűz oltára előtt. Tempera, 23,6 x 39 cm.

 


2005. június 8. szerda 10:18
Miközben én...
a három unoka itt dekkolt két napot.
A műterembe nemigen jönnek,
de persze amúgy földúlják az egész lakást,
és ez rendben is van.

Ha a kisfiú elálmosodik,
az előszobai lábtörlőre fekszik le egy kicsit, aludni.
Míg föl nem karolják.
 

Ilyenkor Kata minden más feladatot felfüggeszt.
 

A nagyobbik lányka bejött a műterembe,
hogy testvérei ne zavarják,
sürgősen frizurát kellett csinálnia.
Tíz percre én is fölálltam a gép mellől,
a másik gép kedvéért.

Hány éves korban kezdődik a hölggyé válás?

Hallottam oly szociológusi véleményt,
hogy mi azt csak beléjük neveljük...

Tessék megnézni ezeket a mozdulatokat.

 

14:14
Most egy barátom számon kérte,
nem neveztem meg az unokát.
 
Csakhogy ez nem könnyű feladat,
ugyanis mindháromnak más nevet adtak szülei.

 

 

2005. június 9. csütörtök 18:32
Máig bezárva ebbe a munkába, a KIÁLLÍTÁS fejezet, most vége, pótlólag még a külföldiek is. Most jutott figyelem befejezni a Gide könyvecskét. A tékozló fiú visszatérése, a  harmadik novella is gyönyörűséges.
Kezdetkor követi az eredeti történést.
(Érdekes az 1957-es helyesírás, felkiáltójel után olykor kisbetűvel folytatja.)

Midőn hosszú távollét után, képzelgésébe belefáradva s mintegy elszakadva magától, a maga-kereste nyomorúság legmélyén, a tékozló fiú előtt felrémlik atyjának arca, a tágas szoba, melyben még anyja hajolt ágya fölé, a folyóvízzel öntözött, de körülzárt kert, ahonnan mindig szökni vágyott, a takarékos nagyobbik fiú, akit sose szeretett, de aki még mindig várakozik rá vagyonának azzal a részével, melyet ő, a tékozló sem tudott elfecsérelni – a fiú belátja, hogy nem találta meg a boldogságot, s azt a mámort sem képes már sokáig nyújtani, melyet...

Az öröm, mely mindenkiből árad, miként a dal, gonddal terheli a nagyobb fiút. Az összes meghívottak közül – mert mindenki hivatalos, egészen a legutolsó szolgáig –, egyedül az ő homlokát felhőzi harag. A megtért vétkezőt mért illeti nagyobb becsület, mint őt, aki sohasem vétkezett? A szeretetnél előbbre valónak tartja a jó rendet...

Itt fordulatot vesz, egyelőre inkább csak  kibővül az eredeti történet. Az otthon maradottak sorra beszélnek a hazatérttel.

[Az atya]
... – Miért hagytál el, én fiam?
- Valóban elhagytalak volna? Atyám! nem vagy te mindenütt? Sosem szűntem meg szeretni téged.
– Csak ne köntörfalazzunk. Volt egy házam, amely magába zárt. Tenéked építették. Nemzedékek munkálkodtak azon, hogy a lelked benne menedékre, hozzá méltó pompára, kényelemre és foglalatosságra találjon. Te, az örökös, a fiú, mire való, hogy elszöktél a Háztól?
– Mert a Ház magába zárt. A Ház, az nem te vagy, Atyám.
– Én teremtettem, én, és a te részedre.... Az embernek szüksége van tetőre, hogy alatta nyugalomra hajthassa fejét. Te fennhéjázó! Gondolod, hogy elalhatsz a szabad ég alatt is?
– Olyan fennhéjázónak kell lenni hozzá? Nálam sokkalta szegényebbek is megtették... Atyám, tudod jól, hogy elmenvén, mindent magammal vittem javaimból, ami csak elvihető. Mit nékem az olyan kincs, amit nem lehet magunkkal vinni? ... Gyönyörre váltottam aranyadat, szeszélyre a szabályaidat, költészetre szüzességemet és vágyakra biztonságomat...

–A nélkülözés kellett, hogy visszakergessen hozzám?
– Nem tudom; nem tudom. A legtikkasztóbb pusztaságban szerettem legjobban szomjúságomat...

Majd a bátya feddése, s aztán anya szelíd dorgálása. Végül a fordulat; párbeszéd a legkisebb fiúval.

... – Úgyhogy ma itt vagy, itt vagy... legyőzötten.
– Nem, azt nem; csak beletörődve.
– Vagyis letettél arról, hogy az légy, ami lenni akartál.
– Amit a gőg akart elhitetni velem.
–Testvérem! én az vagyok, aki te voltál elmenőben. Ó, mondd! hát minden csalfa volt az  úton? Hát minden, amit érzek, ami mást keresek odakünn, mint ami itt van, mind csak délibáb?.. Hallgass meg; tudod-e mért váratlak úgy ma este? Mielőtt az véget ér az éj, útra kelek. Ma éjszaka; ma éjszaka, midőn pirkadni kezd. Derekamat felövezem, éjszakára se vettem le saruimat.
– Hogyan! amit én nem tudtam végbe vinni, te végbe vinnéd?
– Te nyitottad meg előttem az utat, s ha rád gondolok, az mindig segíteni fog.
– Épp ellenkezőleg; énrajtam áll, hogy csodáljalak; rajtad, hogy elfeledj. Mit viszel magaddal?
– Tudod, hogy mint a legkisebbnek, nincs részem az örökségből. Semmit sem viszek.
 Annál jobb... Az ég dereng. Csak zajt ne üss. Na most! Csókolj meg, ifjú öcsém, magaddal viszed minden reménységemet. Légy erős; feledj el engem. Bárcsak tudnál te nem térni vissza. Légy csendesen. Tartom a lámpást.
– Ó! add a kezed legalább a kapuig.
– Vigyázz a lépcső fokain...
        (vége)

2005. június 10. péntek 09:05
Nemcsak neki, nekem is meglepetés volt, pedig milyen kedélyesen indul: ellenség vagy-é, haver?
Reggel olvasom:

Azokban a napokban amikor Józsue Jerikó közelében tartózkodott, fölemelte  szemét, és látott egy embert, előtte állt, s kivont kard volt a kezében. Józsue odament hozzá és megkérdezte tőle: "Hozzánk tartozol, vagy az ellenségeinkhez?"

Azt felelte: "Nem, hanem az Úr seregének vagyok a vezére, most érkeztem..." Józsue arcra borult előtte a földön, hódolt előtte, és megkérdezte: "Mit parancsol az én Uram szolgájának?" Az Úr seregének vezére azt válaszolta: "Vedd le lábadról a sarut, mert ahol állasz, szent." Józsue megtette.  (Józsue 5,13.)


12:34
Piszu (Piroska) unoka
ebben,
de csak ebben
követi nővérét, Kingát.
Éppen frizurájával foglalkozik.
Egy szoba, egy kompjuter,
meg egy hűtőszekrény
szétszerelése között,
pihenésképpen.

Ha nem tetszik neki
egy pulóver színe,
toppant egyet,
hogy nem veszem föl,
mert fáj a lábam.
És a biztonság kedvéért
ordít is egyet.

Tökös csaj.

2005. június 11. szombat 09:19

Kedves László, becsaptam. Maga az első áldozata technikám fejlődésének.
A kiállítás-fejezetben képeim CD-n nem, már csak interneten nagyíthatók.

 

10:58
Kezdenek jönni a levelek
a most nyíló berni Klee-Centrumból.
A regisztrált meghívottak már képet is kérhetnek, amit azonnal,
automatikusan megküldenek.
Nagyon bennfentesnek
érzem magam.
 

Ez a felvétel halálakor, az állványon
a jól ismert Csendélet,
utolsó befejezett képe.
De mi lehet az a színminta, vagy skála itt elől.
Ő is szeretett dőlt asztalon dolgozni?

 

Azt a régebben látott fotóiról
tudom, hogy szerette a zsúfolt szobákat, és egyszerre több állványon dolgozott.
A falakon ódivatú rámákban munkái. Fia sokat fotózta .

És ilyen az új múzeumépület. Ettől egyelőre, így, fotón, nem vagyok túl lelkes. Majd.

Fiatalkori portréja
Fiatalon, a zenekarban
A Klee-házaspár, idősen, macskával


16:31
Szia, kedves J.! Ha kiheverted a tanévvég fáradalmait, egy kis időutazás:
Tíz éve, esztergomi rajkiállításom idején te már Le Meux-ben. Nem hallottad barátom aranyos rögtönzött megnyitóbeszédét sem. Szerencse, hogy a felső zsebemben volt a magnó. A munkák most újra egymás mellé kerültek.
Tessék, parancsolj:/kiállitásaim/k27.htm
De ha te akarsz választani a kiállítások között – most mindegyiket megcsináltam –, akkor egyel följebb lépünk: http://deske.hu/kiallitas/onallo.htm [nem él 2009.2.]
Mondom, mindegyiket megcsináltam.
Hatalmas, magányos kaland volt, vészhelyzetekkel és nagy rátalálásokkal; nekem kalandhoz nem kell Amazonas-őserdő. Próbáltam barátaimból valami elismerést kicsikarni, mert nagyon jó, amit csináltam, de eddig vajmi kevés sikerrel, semmi lelkesedés.
Nyaralni mikor mentek?
Szia!

2005. június 14. kedd 05:12
Móricz Zsigmond, 1930. dec. 12., levél Olgához:

A Nyilas Misi tragédiájában valóban nem a debreceni kollégium szenvedéseit írtam meg, hanem a kommün alatt s után elszenvedett dolgokat. Ezt, tudja, még eddig soha senkinek nem vallottam. Én akkor egy rettenetes vihar áldozata voltam. Valami  olyan naiv s gyermekes szenvedésen mentem át, hogy csak a gyermeki szív rejtelmei közt tudtam megmutatni azt, amit éreztem, s lám, az egész világ elfogadta, s a gyermek sorsát látták benne. Az ember örök gyermek, s gyermek marad, ha a feje deres is...

Minden mondatával elképeszt. A munkabírása is. Egy helyen mellékesen említi, negyven! embert tart el "evvel a kis írógéppel". Ami szellemi és gazdasági, szociális problémát-, területet figyelemmel követ. Ahogy a Nyugatot menti a gazdasági csődtől. A tisztánlátása, keménysége, őszintesége. (Móricz Virág: Móricz Zsigmond szerkesztő úr)


2005. június 15. szerda, 22:21
Házasságunk harminchetedik évében ma elfogadtam, hogy Kata könyvtára az enyém is. Úgyhogy nálam, az ágyam előtt csak a minden-nap-kellhet könyvek maradtak. Ady-, Arany-, Petőfi összest, és még néhányat reggel a kuka tetejére. Mire hazaértem, már nem voltak ott.
Arany, még aki leginkább. De rezignáltságára nincs szükségem. Pilinszky: őt valahogy tudom, megvolt.

Kata megkért, segítenék be kékkúti nyaralónk építési engedélyezési munkáiba, nem bírja. (Eddig azt se tudtam, közös megegyezés, mi történik ott, és mikor.)
Sikerült rászánnom magam. Dossziékat nyitottam:

FÖLDHIVATAL, HELYSZÍNRAJZ , Tapolcáról
KÉMÉNYSEPRŐI SZAKVÉLEMÉNY,  Ajkáról
STATIKAI SZAKVÉLEMÉNY, Pécsról
ÉPÍTÉSZ-TERVRAJZ, Pécsről
ÁRAMNYILATKOZAT,  Győrből
VÍZNYILATKOZAT,  Balatonszepezdről
CSATORNANYILATKOZAT, Révfülöpről
TULAJDONLAP,  Bp. Budafoki útról
ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY, majd a végén, Tapolcára

Aztán interurbán telefonok, nagy számban. Kinek hogyan, mi, mikor, mennyi. Gyűlölném, ha nem szeretnék ennyire ügyintézni. Túlélési gyakorlat. A tapolcai és az ajkai hölgy szerint elkerülhetetlen, hogy hozzájuk leutazzak. Két fordulóban is. Úgyhogy kellett egy harmadik. Akkor rászánta magát, s az asztalán lévő gépben megnézte, ja, nem 427, hanem 108. A másik pedig: kivételesen elfogadom, hogy ezt postán intézzük.
A pesti Földhivatalban is - hasonló okokból - délelőtt kétszer fordultam.

Elgondolkoztam ezeken a nőkön, a kisablak mögött.
A Kádár-rendszer következménye? A szegénységünk? Gyanús erre hivatkozni. Harminc éve kerékpárral jártak munkába.
Talán, hogy örökkön frusztráltak. Az ügyfél ideges és türelmetlen. S ők, a kisablak mögött, vagy bírják emberséggel, vagy belefagynak a nemtörődömségbe.

Mi volt még ma. Egy 35x6 centis fatömb összekalapálása, keretlécből. Lejtőn parkolásnál a kézifék alá kell feszíteni. A racsni tönkrement, nem tudják javítani.
Még egy fogantyú is rá. A fát nem pácoltam, maradt natúr. Könnyebb megtalálni sötétben.

Délben, míg az ételhordómat megtöltik, a pincérasszonyka elmeséli, kislánya göndör fekete hajjal; három és fél kilóval született. Most ovis, rajzversenyen indítják. S hogy az étterem két napig zárva lesz, mert sógoránál újszülött van, ott kell segédkeznie.
Este imaközösség, szentségimádással.

Holnap Mikivel Bernbe. Jó, hogy a repülőjegyeket megvettem februárban, most nem tudnám kifizetni.

2005. június 16. csütörtök 04:52

Kedves Petőfi!

Kérlek, ne neheztelj, megmagyarázom. A legjobb munkáid tényleg fantasztikusak. De az Összes... Tudod, ezek a Lányka a bokorban... ta-ta-tatam - tatam típusú dolgaid távol állnak tőlem.  Az Akasszátok föl a királyokat pedig csacsiság, bocs. Amúgy vagy tíz éve szeretnék kapcsolatba kerülni veled. A sznobizmusom, tudod. (Nagyon hasznos tulajdonság.) Meg aztán atyai jó barátom, egy Illyés Gyula nevű költő is mindig oly melegen emleget.  Gyakran beszélgetünk, rólad is, neki mindent elhiszek.

Nem gondolnád, illetve dehogynem, igen elegáns utca van elnevezve rólad a Belvárosban. Meg könyvesbolt, gimnázium.
Egyébként a kuka tetején igaz barátod, Arany János mellé kerültél. A többit nem ismered. Ady Endrét például utódodnak tartják. Majd nézz utána a könyvtárban. Ha meg nekem kell utánad néznem, ezentúl át kell mennem nejem szobájába, tizenkilenc lépés. Vagy itt van ez a Várady Szabolcs. Jobban kedvelem, mint téged. De belőle is elég az a hatvan vers, amit CD-n munka közben RANDOM üzemmódban hallgatok. A Szellemhangok a rádióból-t majd olvasd el.

Tudod, ez nálam régi szokás. Öntisztulás eszközének tekintem. Talán az is. Nem sok könyvem maradt. A többi polcomon is körülnéztem. Például két hátizsákom volt. Ront vagy javít, de nem henyél.
Gyerekesség, tudom.

Valaki tegnap reggel nagyon örült neked. Ha meg egy csavargó – ma úgy mondjuk, hajléktalan; az hamarosan pénzt csinált belőled. Ahogy ismerlek, nem sajnálod tőle...
Ölel: v.

15:33
Air-busz a ház elé mindjárt: 15.50
Ferihegy 2A MALÉV depart: 18:15
Cürihh arrival: 19:55

Zürich kedd haza indul: 20:45
érk.: 22:20.

2005. június 22. szerda 11:54
SVÁJC / 1. Megjöttem. Mit is mondjak. 31 éve jártam utoljára Svájcban.
Egy Klee-múzeum régi terve volt Bern városának. Hogy a dolog előrehaladjon, egy ottani sebészprof, prof. Müller, 12 milliárdot (nem milliót) adott..., meg is épült, határidő előtt. (Amit meg a Klee-örökösök adtak, nagyszámú felajánlott kép fejében.)
Eszméletlen, mi szellemi és anyagi érték mozog abban az országban. Ha összejön, majd mesélek. Jegyzeteltem.

Vendéglátóm profi a területen, nem volt irgalom. Boldog napok, a következőket sikerült megnézni:

péntek:

szombat:

vasárnap:

hétfő

kedd

Hát ennyi. Este a repülőn a Microsoft Frontpage programot tanultam. Az Üllői útnál hazatelefonáltam, egy rántott levesnek örülnék. Nem lett főmű, Kata avval fogad, összeomlott a számítógépe. Benne keservesen határidős cikke, ami a másik gépen is olvashatatlan krixkrax.
Azt azért sikerült fölélesztenem. vissza a Word6-ba, antik notebook számára.

Azt elfelejtettem mondani, hogy a legyek mindhárom helyen pontosan ugyanoda voltak festve.
 

2005. június 23. csütörtök  11:06
SVÁJC / 2. Az ember először sopánkodik, mert ez a legegyszerűbb. Aztán kezd csak gondolkozni. És kezd örülni, hogy ők már itt tartanak, van minta, merre haladni. Honnan nézzük. A török hódoltság korában például még egyáltalán nem volt szelektív szemétgyűjtés.
Ők ugyanis most így:

hétfő: újságpapír, spárgával kötegelve
kedd: háztartási szemét, szigorúan csak egyenzacskóban. Ezért, és csak ezért fizetni kell, de semmi csekk, vagy fizetőember. A 35 literes zacskó 330 forint, (milyen egyszerű). Vagyis érdekelve vagy tömöríteni. Ebbe konzervdobozt–, de még egy söröskupakot sem szabad beletenni, a SZEMÉTRENDŐRÉG kinyithatja, ellenőrzi.
szerda: karton kötegelve. Ebbe szokták az összelapított tojásdobozokat elrejteni, pedig nem szabadna.
csütörtök: zöld konténerben a kerti hulladék, a kaszált fű. Ez csak szezonban.

Köztereken vannak a nagy konténerek:
fehérüveg
zöldüveg
barna üveg
használt főzőolaj
fémhulladék, például a söröskupak

E hadműveletekről kérhető előző napra SMS. Ugyanis az újságpapírért például csak kéthetente jönnek. A negyedéves, napra szóló menetrendet postán megküldik.

A közértekbe kell visszavinni a műanyag flakonokat,
ott gyűjtik a használt elemeket is.
És ami sehova nem passzol, vagy... satöbbi, azt az útszéli szeméttartályokba dobják, titokban vagy álcázva. Tényleg.

Még nincs vége. A város úgy találta, hogy ezek a nagy, guruló fémtartályok: csúnyák. Helyette földbe süllyesztett tartályok lesznek. Házigazdám bosszankodik: ez nyilván nem lesz mindenütt, viheti messzibbre a szemetet.

Plakáton az ismert rajzsorozat; öt figura a  majomtól az emberig. Az utolsó lehajol egy szemétért. Jó.
 

SVÁJC / 3. Vendéglátóm a város zöld peremén lakik. Az esti sétáról hamar leszokott, mert könnyen ráhívják a rendőrséget. Egyszer két tizenkét év körüli kislány zavarta el(!) a városszéli villák elől, hogy itt nincs semmi keresnivalója. Ebbe belejátszhat, hogy a város lakosságának 30%-a  betelepült idegen, főként a jugó háború hozta őket. Az újságok így fogalmaznak: tegnap a vendéglőben egy boszniai származású 24 éves svájci állampolgár kést rántott egy algíri származású 22 éves...  fegyelmezetten és rejtett undorral tolerálják az új gondokat.
Ugye, a mondás: én két dolgot nem szeretek, a rasszizmust és a cigányokat...

2005. június 24. péntek 04:31
Anyácskámmal a Szent László kórházban, kontrollon, taxival. Fogy. Harminchét kiló. Viszont reumakórházi kezelése óta fájdalmai csökkentek.

SVÁJC / 4.
Adalékok a Klee-múzeumhoz.
Ami Müller prof. utasítására nem is Múzeum, hanem Kulturcentrum. Az egyik része így gyerekfoglalkoztató, színes gyurmával, festékkel, aztán gyerekmúzeum, könyvtár, előadók stb. Az épületegyüttes három hullámív, földből kinövő. Végigjártuk, amennyire lehetett. Nyílt polcon a kilencedik kötettel most befejezett Klee-összes. 74-ben meséltek nekem róla, hogy elkezdik. Ha együtt rendeli  meg az ember a sorozatot, akkor olcsóbb; kötetenként 48 ezer forint. És elcseszték, de teljesen. Kb. nyolc centis repró mindenről, de fekete-fehérben. Vannak színes oldalak is, persze, nagyban. Tapiesról láttam ilyen kiadványt, nagyobbak a képek, minden színes. Az élvezhető. Ez csak a tíz Klee-kutatónak.
PPP rendszerben jött össze a pénz  házra. (Magán és közpénz együtt). A Város büszke arra, hogy adópénzt nem használt föl, csak lottóbevételt.
A kiállítótér. Csalódás, de képek azért voltak: Der Graue und die Küste, Vorhafen, az Ugró, a Kötéltáncos, egy korai bonnardos többelemes ikonfal, Architectur, Hafen, a Vonat. És egy fotó 1925-ből: Bartók - Gropius és Klee. Hogy nem a főművek a nyitókiállításon, egy okot feltételeztünk: az adományozókat evvel a gesztussal igyekezhettek honorálni. Képzelem, hogy dühönghetett csendben a rendező.
Sok gyenge kép. Klee gyakran túlspekulálta, részproblémákba veszett. Vonalritmusok, rapportminták, kockahálók, színsorozatok.
Volt néhány bábú is tőle, markánsan formáltak.

A sajtóbemutatóan minden fontos ember beszélt (én közben a Frontpage programot) alapítványelnök, igazgató, városi tanácselnök, a Klee-unoka, (Alexander Klee, 1940), és könnyeivel küszködve az igen öreg sebészorvos. (Felix Klee, akinél annó jártam, már nem él. 1907-1970; 75 évesen újra nősült, özvegye most sokat adott a múzeumnak). Az építésről vetített film hatásos volt, tudnak ünnepelni. Az alapkő letételnél egy iszonyatosan nagy sáros munkagödör mélyén kamarazenekar muzsikált Bachot, fehér kerti székeken, frakkban.

A mai kínai képzőművészet a Berni Múzeumban. Úgy vélem, náluk a művészet egészen másra való. Szociológia, politikaértelmezés, ilyesmik. Fotó egy akcióról: egy áruházlánc megnyitására húszméteres jégfalat húztak az utcán, belefagyasztva árucikkek. És ahogy az egybegyűltek ezt verik szét, ki kalapáccsal, ki anélkül. Aztán. Giccsparódia: édeskés kínai puttóbabák tájképi környezetben, de Coca-Colás konzervet szorongatva. A kiásott kínai agyagkatonák parafrázisa - vagy hét méteres terepasztal - ahol rakétakilövők, tankok, de dinoszauruszok is a menetben. Persze horror, és persze szex, félpornó. Politikai utalások, nagy számban, sokféle Mao. Amikor a nyugati magasművészettel próbálkoznak, számomra az is kancsal. Egy gömbbé fölfúvódott ló szobra, tán eredeti fejjel és bőr bevonattal.
Illetve bizonnyal csak én nem hallom már ezt a frekvenciát, így

                a másnapi bázeli Art Messe is idegen nekem. Hatalmas, kétszintes iparcsarnok, paravánokkal beláthatatlan mennyiségben kisebb-nagyobb boxokra bontva. Labirintus. A tárgyak többsége kultúrmóka. Bár minden tiszteletem az ötleteké. Méteres, hátulról megvilágított üvegfestmény, egyszerű vonalakkal megrajzolt kínai lány, nézi az ember, hogy ez meg micsoda, amikor egy idő után a lány pislant egyet. Arrébb meg Braque, Picasso, Chagall, Brassai fotók, Dubuffet. És Rothko, akinek a komolysága mellett Picasso komolytalan. (R. a No.10 egy parafrázisával szerepelt.) Giacometti, Moholy Nagy (nem tudom, mit szeretnek rajta itt, állandóan). Az édes Moranditól is öt munka, három standon. Fiam már szakmai szemmel nézte és vette a grafikai ötleteket, nagyon meg volt elégedve. Jól szórakoztunk, eredeti tervünk ellenében az egész délelőtt evvel telt.
Kísérő barátunk egy kitett sárga szappandarabot mutatott. A Vásár szenzációja. Berlusconi leszívott zsírjából készült. Alább a jegyzeteimben valahol szerepel, igen megvan, 3,7 millió forintért kelt el. Volt egy igazi festő-festő is, gyönyörű két munkával, leírom a nevét: Mark Schield, német, 1963-.

A Vásárra 780-an jelentkeztek, ebből a beküldött fotók alapján 275-en vehettek részt. Nagyon nehéz bekerülni, nemcsak mert sokmillióba kerül - helypénz, biztosítás, szállítás - de mert a nagy világcégek visszajárnak, alig marad pályázható hely. Ötvenezer látogatót várnak az öt nap alatt.
Rajtunk kívül a többi 1498 újságíró bizonyára nem hamisított igazolvánnyal ment be. Pár nap alatt mi evvel fejenként 30 ezer forintot loptunk ki a svájciak zsebéből.

A bázeli  Kunstmúzeumról nincs mit mondani, ott ugyanis igazi képek vannak. A négy korai Chagall rabbiportré, öt Klee, ami súlyosabb, mint a berni "háromezer". Egy lap a városok könyvéből, Senecio, pedig úgy emlékeztem, az Kopenhágában van.

18:50
SVÁJC / 5.
A lekötetlen vegyértékek
és a jómód miket produkálnak: nemzetközi játékmackó-gyűjtő klub, egy német gyár szervezésében, 60 ezer taggal. Nem gyerekek. Tagsági kártya, kedvezményekkel. Természeten honlappal: www.steiff-club.de. A német Gingen városban a Steiff cég most 125 éves, az első Steiff gyerekkorában lebénult, ugyebár az 1800-as évek végén, és plüssállatkákat kezdett készíteni a maga mulatságára. Mára: háromnapos Steiff Fesztivál, épp most kezdődik. Lesz ott árverés, azon antik extramaci 2,5 millióért, lesz gyárlátogatás, börze, csere, nagyker. áron előnyös beszerzések. Vannak limitált sorozatok is, és vannak csak egy országban, vagy csak egy évben terjesztett modellek. Van classic–, és junior sorozat, ez utóbbi a gyerekeknek. Van zenészmaci, népviseletbe öltözött, van teljes macicsalád. A Fesztiválra is új maci, 5000 darab, ebből a nagyszámú előzetesen jelentkező között 2000-et kisorsoltak, a maradék 3000-ért a helyszínen sorba lehet állni. Egy jobb mezei maci 25 ezer forint körül. Van magyar maci is: www.macibolt.hu/pag/steiff_history.php de ez nekem nem jött fel rendesen.

Bernben élő mackók a város közepén. Zürich városa is mackóbarát. Az idegenforgalmat élénkítendő meghirdették a mackók évét. A járdákon kirakott több száz mackó, jó méteresek, műanyagból. Szobrászok feladata volt egyedire formálni az öntött típuspéldányokat. Cégek, üzletek vásárolták őket, a Tiffany bolt előtt tiffany-medve. Bär /medve szó ihlette munkák: Bärlock Holmes a szokásos angol felöltőjében, kalappal, mellette egy nőnemű kicsi bumfordi Dory Watson. Bärkules atlétatrikóban, súlyzóval. Hong és Kong felirattal párban két vágott szemű vidám figura. A Bärverz feliratú munkát a Város betiltotta, természetesen ez kapta a legnagyobb reklámot, fiam látta, egy hentesüzlet közepén (nem közterület!) állították föl.

Úgy látszik, telik rá. Mások a léptékek. A három-ötszázezer forintos karórákat kedvelik. Az olcsóbb népautókat nem. Operabelépő 50 ezer, a zürichi tóra néző 100 négyzetméteres lakás bérlése havi 800 ezer forint. A Galerie Orlandóban egy 30x15 centis közepes Moholy-Nagy olajképet 60 millió forintért kínálnak. Igaz, ugyanezen a héten Londonban egy Van Dongen képet 1,7 milliárd forintért ütöttek le. Annak az egy aukciónak – a számtalan között – aznapi forgalma 17 milliárd forint volt.

A pénzhez és a stabilitáshoz való viszonyukat fejezi ki a köv. játékos ötlet is. Egy gazdasági hetilap hirdetése: válasszon a lehetőségek közül, rendelje meg lapunkat egy most megadott fix összegért, amit önnek folyamatosan megküldünk:
a./ amíg Blocher a miniszter,
b./ az ön haláláig + egy nap a gyászjelentéssel,
c./ az ön leszármazottja haláláig.

Zürich tömegközlekedése kiváló. A villamosok az adott percre. Ha karambol, a villamosok néhány háztömb megkerülésével zavartalanul tovább. Vidám reklámplakátjuk: külföldi turisták próbálnak fotózni, de valami villamos mindig beletakar. S a fölirat: javasoljuk éjjel 1- 5 között fotózni a várost.

Ismerősöm ismerőse egy olyan intézetben dolgozik, mely az orvosi felfedezéseket van hivatott a reklámszakma számára hasznosítani. A férfi millió évig vadászott, messze, előre néz. A nő jobban látja az áruházi járatokban kétoldalt az árút.

Náluk 10 perc túlóra nem órának, nem is félórának, hanem 10 percnek számíttatik fel. Hó végén a kompjuter összeadja.

Egy szolid e.ü. biztosítás két személyre havi 130 ezer forint. Ebben valamivel több van, mint az alapellátás.

A gyönyörű kobalkék csík az úttesten a háziaknak fönntartott parkolóhelyet jelzi. Idegeneknek egy órára szabad, szélvédő mögött papíróra. A gyorshajtási hatalmas büntetőpénzeket a rendőrség gyerekalapítványoknak adja.

SVÁJC / 6., végezetül, aki nekem...: Rothko Klee Picasso Giacometti Schield Schiele Braque Morandi Chagall Brassai Dubuffet Moholy-Nagy Jawlenszky Soutine Nolde Utrillo Signac Bonnard Vuillard Monet Manet Seurat Modigliani Cartier-Bresson Claesz Rembrandt Van Goyen van de Velde Kassák Dufy Van Dyck Buffet Matisse Vlaminck Christo Max Bill Signac Gris Rouault Daumier Rousseau Sisley Lautrec Cuyp Pissarro Degas Marquet Cezanne Van Gogh. Köszönet érte, aki ehhez hozzásegített. Szállással, terepjáró Toyotával és Tobleronnal.
35 éves bőrtarisznyám – még első nyugati utamra varrtam – hazafelé vastagabb; a fenti Klee-képeslap Katának.
 

2005. június 25. szombat. 17:31
Még az út bódulata, és megírása, de lassan tényleg hazaérkezem. Kinti barátomnak mesélek Hollán Sándor gyönyörű képeiről, érdeklődik. Mondom, megnézheti néhány dolgát; válinews. És rögtön észbe kapok, nem tudhatja, hol keresse, mikori a följegyzés. Úgyhogy ma reggeltől ez, egy korrekt kereső készítése. Illetve kettő, mert azonnal kiderült, az Internet Explorer ebben is nagyon rosszul szerepel. A Firefox kereső az 1147 oldalban azonnal megtalálta a WEÖRES szókat, az Internet 15! perc alatt az elsőt. Úgyhogy kénytelen voltam ehhez egy fölszabdalt változatot is csinálni, s föltenni a netre.

Délután egy nosztalgiaút, első mesterem, Magyarász Imre rajztanár és festőművész (1905-1972) igen-igen szerény és eldugott kiállítása az Óbudai Társaskörben. Nem volt zseni, sokat tudott a szakmáról. A Barcsay Jenő portrét (1950) annak idején nekem is megmutatta, hogy na, kit ábrázol? Az Óbuda (1960) képének gondolkodása egy ideig tovább élt első igazi szakmabeli és kebelbeli barátom, Kecskeméti Kálmán munkáiban.

Óbudai Társaskör Galéria.
Kiskorona utca 7. 
Nyitva 14 - 18h.
Hétfőn zárva.
Zár július 11-én.

 

A szórólapon a művész feljegyzéseiből:

Szándékom, hogy képeimen a forma nemcsak logikai képlet, hanem ösztönös, érzelmi világom kifejezője is legyen. A kort, amiben élek ...nemcsak érteni, megérteni is akarom. A megértéshez csak ösztönös, érzelmi úton juthatok...

Erről eszembe jut – bocsánat – az 1989-ben Szütsnek átfaxolt saját ars poeticám (levelek, C.5774)

Századunkban - különösen az első világháború vihara óta - a művészek és a befogadók tábora sajnálatosan távolodik egymástól. Ezért művészetem célja nem lehet más, mint a képi megfogalmazás és a hosszú élettartam. Nem szabad lemondani a képi viszonylatok megteremtéséről sem. A jó művet a könnyen kezelhetőség jellemzi, mert a belső hangra figyelve alkalmazza a törvényszerűségeket.
Ezért is tartom fontosnak a dinamikus egyensúly megteremtését.

Katalógusba ezt kéne, legközelebb. Teszt: ki hányadik mondatnál kezd el röhögni.

 

2005. június 26. vasárnap 12:48
Két kisasszony blogját olvasom, a minap ismerkedtem meg velük. Szokatlan, egészen más, új nyelvezet. Nem ellenszenves, élvezem. Időnként ugyan kellemes illatfelhő a becsületes és vonzó testszag helyett. Igazi  rejtőzködés ez a kibeszélés, nem? (Közhelyet mondok?)  És nem érzem a magán- és a közös jövőért való felelősséget, áldozatra kézséget. A perc örömei, bánatai. Az őszinteség is a percnek szól. Vagy ez csak műfaji sajátosság, netán?
Öreg ember dörmög. Az a dolga.

...Hipotézisem: a szex mennyisége (minősége) és az írásképesség fordítottan viszonyulnak egymáshoz.
Bevezetés / előzmények: "Egyre jobban írsz, de egyre jobban látszik az is, ha végre lesz vmi normális (mondom normális) kapcsolatod (mondom kapcsolatod), akkor vége lesz az írásnak, elszáll az ihlet… Az olvasóid most akkor drukkolnak?"
"Ez mindig is így volt. Apéniás brillírozás, vagy szexteli írói válság. Az olvasóim furcsa tudathasadásban vannak: drukkolnak nekem, de közben vinnyognak, ha éppen nem írok. Egyébként ha egyszer lesz egy normális kapcsolatom (ami még soha - ismétlem soha - nem volt), akkor lehet, hogy egész más lesz a helyzet."
Módszer: longitudiális vizsgálat, különös tekintettel az elmúlt hetekre.
Eredmény: manapság akkor is tudok írni, ha meg… ha jól… ööö…
Tévkövetkeztetés: van egy normális (mondom normális) kapcsolatom (mondom kapcsolatom).

- Zsuzsikám, mesélj valamit.
- Képzeld, a pszichiáterem szerint nem kell definiálnom a kapcsolatomat! Jihíjj
...
http://suematra.freeblog.hu/

És a másik:

Most értem haza a Velvet Revolver koncertről, elég ijesztő volt nézni, hova vezetnek a különböző függőségek. Még Slash nézett ki legjobban a szétivott, kicsit elfolyó arcával, Scott Weiland, a még életben levő heroinista leginkább egy extrém soványságot ábrázoló anatómiai szemléltető bábura hasonlított, Duff McKagan pedig úgy festett, mint egy lepattant nőimitátor. Kezet fogtam egy fiúval, mindkettőnkön sárga karkötő volt, de egyikünk sem tett rá megjegyzést, és ez jó volt, mintha egy szektához tartoznánk. Törött bordájú celebritás az illető, de ennek ellenére bringázik, mint a szuperhősök, kék bringához kék, piroshoz piros ruhában.
http://neverminder.freeblog.hu/


...Képszerű megjelenítés. Móricz Zsigmond naplóját olvasom, épp ő is előadóművészt ír le:

1929 jan. 19. Szombat.
Fedák Sári igen érdekes nő. Olyan magányos ember, aki egészen magára maradva él, egy ország számára. Olyan, mint egy költő, aki folyton mindenki közelében érzi magát, s egy nemzet számára akar lenni. Fedáknak minden gondolata, hogy a közönséget mivel főzze meg. Mindenki irigy, sötét gazember, de a közönség angyal, isten, csak azért élni!
Roppant mulatságos előadó, ahogy a  kormányzónál a vizitjét, a kihallgatást, vagy a Rhone-on végzett nyári csónakkirándulást elmondja, oly szemléletes és erőteljes, hogy öröm hallgatni, és mulatság. Falusi parasztok tudnak ilyen gyermeki közvetlenséggel szemléltetni élményt.
És megbízhatatlan. Gyermek. Most mindent más szemmel lát, mint az ősszel...

Hogy én is itten őszinte...: Ez is mai, de ez más irányú szöveg. Nagyon szeretem, utal egy régi-régi, talán alaptalan, talán fölösleges honvágyamra, hogy ha egy kuckó... Még a gyerekkori kunyhóépítések? Noha szobám kiváló. Sőt, szeretem. Sőt, műterem, satöbbi, négy méter magas. Igaz, húsz éve ebbe is belefabrikáltam egy fakuckót, pár évig abban... Vagy korábban, a diploma előtti félévben (1966) kollektív műteremházat terveztem az Arany Szarvas étterem és az Orvostörténeti Múzeum közé eső (ma is) üres telekre, a Vár lejtőjére. Ott mindenki kapott egy pici eldugott padlásszobát is, amit a család csak körülményesen tudott elérni, és jó előre hallatszott, ha netán valaki közeledik.  A műterem-galériáról nyílott, lépcső, minden. Szrogh tanár úr nagyszerű korrektúráin hamar és készségesen átvette szóhasználatomat: memoáríró műterem...

Elizeus keresztülment Sunámon. Volt azonban ott egy előkelő asszony, s az feltartóztatta, hogy étkezzék nála. Így aztán valahányszor arra járt, betért hozzá, hogy étkezzék. Erre az asszony azt mondta a férjének "Úgy veszem észre, hogy Istennek szent embere az, aki gyakorta erre jár mifelénk. Csináltassunk tehát neki egy kis tetőszobát, (Károli: egy kicsiny felházat), tegyünk bele neki ágyat, asztalt, mécsest, hogy ha hozzánk jön, ott ellehessen." (2Kir.4.8)

Tehát egy üres padlásszoba, kilátással a szomszédos völgyre. Nincs benne más, mint egy ágy, asztal, talán szék és egy mécses. Konnektor, notebooknak.

2005. június 27. hétfő 09:58

Kedves G2.!
Illyés azt írja egy öreg parasztemberre
egy szántatlan is gazdag ész,  hát nem gyönyörű?
d.

De; egyben nagyon Illyésre valló mondat,”szántatlan”, ha valaki más ilyet írna, azt mondanánk, nehézkes. Nála meg a nyelvújítás minden ereje, göcsörtössége, egyszóval remeklés.
G2.

21:04
Jelzem, a szövegkörnyezet is gyönyörű. Öreg tanyasi cselédemberek, vasárnap, etetés után, kiülnek az istállóküszöbre, egyikük zenél:

...Citera? egy-pár házilag
összeszerkesztett lécdarab,
hat-hét acélhúr rajta, egy
libatoll, vagy egy kis faszeg,
s mintegy a faszeg reszketeg
folytatásaként egy öreg,
egy fáradtan is tenni-kész,
egy aszottan is  fürge kéz,
egy szántatlan is gazdag ész:
ezekből és ezeken át
cici-cinizett ki a vágy;
a szerelem, a végtelen
felé oly félszegen,
oly finoman az ég felé,
akár körben a tücsköké...
                        lllyés: Istentisztelet


Ma (szent) László nap. Egy tartalmas gondolat Prohászka Ottokár püspöktől (1858-1927):

...Szent István király idejében a kereszténység idegen földbe ültetett fa volt, még nem gyökerezett meg... nem volt magyar. Szent László nem tanít, ő nem apostol, de ő küzd, harcol, s győz a kereszténységért... A nép hajlamait, harci hagyományait, bátorságát, vitézségét lépteti be az eddig inkább csak tűrő, szenvedő, csöndes megadású kereszténységbe, s ezzel vezeti be az Egyházat a magyar népéletbe...
Mert a nemzet akkor válik kereszténnyé, amikor eszményeit keresztelik meg.

21:58
Erőltetem, persze hogy erőltetem ezt a napi 1200 méter (főleg) gyorsúszás távot. De a második nagykör után a holtpontok kezdenek holtvonallá összeállni...

> Az uszás-távot nem szabad csökkenteni, mert az életben nem áll
> vissza, hanem fogy tovább.
> Üdv: G1 / ami nálunk a lenti, Villányi uti épület, annak 1.sz. > elöado-terme / a tábla elég jo /.
 

2005. június 28. kedd 13:36

Most két nap alatt befejeztem
(vagy legalábbis átalakítottam)
az A/05/08A/05/11A/05/14A/05/16,
A/05/19: ez, amit mutatok,  A/05/27
és a A/05/28-as képeket.
Új helyzet, most már biztos,
hogy a jövő hónapban, vidéken,
új képeket kell kezdeni.

17:36 e-mail:

Kedves Dezsö, kicsit valtozott a programom,
igy mar ma meg tudtam nezni a honlapjat...
Engedje meg, hogy egy-ket pontatlansagra felhivjam figyelmet: a Berlusconi szappan árábol lemaradt a "millio"; most 3,7 forint szerepel 3,7 millio helyett.
A sok kiallitott mümedve nem Bernben,
hanem Zürichben lathato. (Bernben a hid melletti arokban vannak viszont igazi medvek.) 
A Klee eletmü katalogus kötetenkenti ara 300 frank,
azaz 48 ezer forint.

2005. június 28
Az időjárás, az időjárás. (Délután zuhogott is.) Belátva, hogy nem megy más, elkezdtem a négy hét alkotóházra bepakolni. Éppen ötven éve vezetek ehhez egy listát. Nagy baj tud lenni abból, ha valami itthon marad, ott meg kaphatatlan.
Mutatóba belőle: 

pc. ügyek: hosszabbító / sok T-dugó: 12 hely / printer / lementeni / géppapír / festékpatron

műv.telep: pukkanó ablakra / lenolajkence / koffer / próbakeret / papír próbakeret / keretező kalapács /      

harapófogó / derékszög / fűrész / kötény / képhez:ragszalag / bunkóbél / tábori szék

fürdőszoba: fogkefe/ krém / szájzuhany / satöbbi

A teljes lista, kincsem.

június: 31698 = 42,2/nap