VÁLINEWS; LEVELEK LE MEUX‒be / 375

2026. június 10., szerda

09:53
Fura módon tegnap csak véletlen a vári sétányra. A liftben visszakérdezett,
- És te hova szeretnél.
- A szemközti parkunkba.
Indultunk. És félúton eszembe jutott, annyira lassan tud járni,
evvel egy zöld lámpánál nem érünk át.
Maradt az autó.
Reggel ötlött föl, van megoldás.
A villamosmegállónál az átkelő három részre szabva.

Reggel mosolyok, beszámolt az éjszakáról.
Tarkója még fáj. Kötése átvérzett.

F/2026/249

10:11
A vízválasztó, mindig a második nap. Marad-e a tegnapi ötlet.
Maradt. 1026 méter.

Fölbukkant 1995. jan. Levelek Le Meux-be, még egy,
a fentebbiekre vonatkozó gondolat. Erős.

T.S. Eliot szerint a kötészet funkciója
A nemzeti kultúra lényegének hordozása.


Nem igazán aktuális, megjavítom Kata szobabiciklijét.
Pedig kéne.
Jó néhány éve egynéhányszor használta.
Most minden az izomgyengeségén múlik.
Most én is újrakezdtem. Iszonyúan rentábilis..
Az erdőjárásnál ez 50%, egy óra - fele idő - utazás. Itt 100 %.
Kb. 24 perc, egy rész közben kihangosítva a 188-ból.
József és testvérei.




11:51
Délelőtt végére nyúzott Kiskutyám kezdett éledezni. Már füles, a tévéhez.
Üvegajtón át lesem.
F/2026/250

13:34
Talán tényleg sikerült befejeznem. Másfél éve kezdtem.
Mindig nagyon szerettem, olykor érdemén felül.
Műterem csend - A/2024/40
90x90 cm.

2026. június 11., csütörtök

09:55
Most a zsidó tévébe, Rangos Katalin beszélget velem.
Szétszedtem a szobát, délután fontos embert várok :))
F/2026/251

18:14
Hivatalos fölkérés érkezett, Király Gyurkát megint javasoltam a Prima Primissimára.
Rengeteg adat, utolsó rubrika az indoklás, 2725 megengedett karakter.

Egyik legjobb az élő magyar festők között.

Bonyolult címeket szokott adni:
Hacernos Asi (Ilyenekké lettünk) olaj, lenvászon, 150x160 cm., 2025

18:26
Délelőtt 50 perces beszélgetés (vágás nélkül) a Heti TV-ben (Zsidó TV)
Rangos Katalin mindenheti Jégbüfé sorozata.

Jégbüfé-2026   // CTRL+klikk a szövegre, és a böngésző fejlécében megjelenik

2026. június 12., péntek

06:55
Amiről az interjúban beszéltem, a kis zsidó szabó;
remekmű, amit a New York-i Zsidó Múzeumban láttam/fotóztam.

2026. június 13., szombat

01:52
Egy körül kopogásra ébredtem. Kata hanyatt a földön, körülötte fölborulva kisasztal, szobavécé, járókeret,
és ami kis tárgyak az asztalon, mint egy légitámadás. Igazi fotótéma.
Nem fájt semmije, azt írta, sötétben indult a vécére.
Békésen voltunk. Ágyba segítettem.

A járókeret egy lába kitörve, azt hirtelenjében léccel, állandóan kell.
Az alattunk lakók miatt kézifűrészt használva, a konyhában.

Betakargattam, megsimogatott,
még egy Üdvözlégy.

KEDVES SZOMSZÉDOK. ÉJJEL 1-KOR DÖREJ, NAGY,
KATA FÖLDRE, FÖLBORÍTVA BÚTOROKAT,
UTÁNA KOPOGÁS = ENGEM HÍVOTT
DESKE
(NAGYOBB BAJ NEM TÖRTÉNT.)

12:16
Fogyóban a lealapozott 60 centis lemez-, nagy munka lesz, ha rászánom magam.
Elővettem egy régi kis lemezt.
Műterem álom - A/2026/17, 40x40 cm.

2026. június 14., vasárnap

19:56
Kata ezek szerint úgy döntött, nagyszerűen, hogy a tegnap éjszaka történései nem történtek meg.
És pizsamából kibújva fehér blúz, nyaksál
és egy történelmi súlyú üzenet a világnak, csak én tudom, sok év után: melltartó.
A tarkósebéről a kötést levétette, géz és fehér homlokpánt.
A villamosmegálló felé a három részre osztott zebrán át, 30 perc alatt át a szemközti parkba.

Kettős padon heverésztünk, hosszan; mobilom választékából ezt kérte:
Válinews, 2002. júliusi homokkomáromi művésztelepem történetei, majd utána Kékkút, ahol Kinga unokánk is.

Két parasztantik komódfiókba a szomszéd faluból homokot lop, megvan Kingának a kertben a játszótér...
Két és fél éves unokámmal ilyen szavakkal közlekedem, mint közbiztonság, rehabilitáció.
Meg is lett a foganatja. Este bőg: Apóval akarok aludni! Megengedték neki. Cumizva mellémkucorodott.

F/2026/252

2026. június 15., hétfő

05:50
Érdekes, ahogy Szerb Antal Zelkhez közelít. 1944. Nem mai gondolkodású értelmezés.
Tulajdonképp egyetlen mondat, egyetlen gondolat. Igaz, az szép.
De talán nem a legfontosabb.
Mert az életkedv, életerő, önirónia.
És akkor már túl volt az első ukrajnai munkaszolgálaton.

19:48
Hát ez a mai nem akar az igazi lenni.
Nevesincs műterem - A/2026/18 40x40 cm.
Mentségem, hogy vettem 15 pár varratnélküli fekete kínai zoknit,
és befejeztem egy cikket a HVG-nek.

2026. június 16., kedd

09:43
A kisasszonyok rávettek, hónapja törzsvásárló.
A mai gyógyszereimre 7.091 HUF kedvezmény.
A receptesekre ilyen nincs.

11:25
Vélelmeztem, találtam egy új festőszerszámot a drótkefében,
de csak tönkretettem a kép egyik felét. Elölről újra, kijavítottam,
mára hangyányival jobb.

Nevesincs műterem - A/2026/18 40x40 cm.

12:26
Tönkremenőben. Veszek egy fényképezőgépet a Kecskeméti utcában.
Kata írja, vegyek két doboz tojást is, meg egy tejet.

19:06
De rég utoljára tesztfotók.
Most hogy áttérek a Sony HX99- ről az RX100M7a-ra.
Először a teljes kép a sajna lecsökkentett telével.
És a megkönnyebbülés, még így is jobb az új fölbontása.
Illő is, profi gép, dupla ár.

Külsőre azonos, az új 4 mm. kövérebb, és nehezebb, fémház. Bal kettes nadrágzsebben, tokban.
A nagy Nikonnal fotóztam, amit már csak festményfotózásra.

21:16
Vaku és átvitel próba
F/2026/253

És életemben először az MA válaszolt, itt hogyan kábellel az adatátvitel a PC-re.

2026. június 17., szerda

10:22
Reggel megint megnéztem ezt a meg-megújuló küszöbgazt,
érlelődő újrapusztulása előtt. Él.
F/2026/254

Följött, régi? történet.

UNIÓS ELŐÍRÁS
- A FENE SE ISMERI MÁR KI MAGÁT. DEHOGY MERTÜK LEVÁGNI, BENT JÁTSZIK A GYEREKEKKEL.





13:06
A mai.
Műterem egyedül - A/2026/19 60x60 cm.

18:20
Telefon, hogy izé, hogy is van ez –
megismétlem


HONORÁRIUM
VÁLINEWS 2026.05.31.

Makláry úr, '22-ben, ottani kiállításomkor, s azóta is többen nyüstölnek,
festményeim árai vetekednek a legesleg-kezdőkkel, de sőt, alulmúlják.
Igaz.
Legyen mától az alap-ár (itthon) 1,3 mill. HUF.
A piros rajzszöges (java): 1,8.
Fölfelé lehet alkudni, halálom közeledtével :))

2026. június 18., csütörtök

13:18
Egy mai mail érdeklődik a 40x40 cm-es képek árai felől.

Kedves N.,
ezen a területen mindig is teljesen tévesnek tartottam,
és soha nem alkalmaztam a méret szerinti megkülönböztetést.
Erre lehetne mulatságos példákat mondani…
A tatai brikettet például súlyra mérik...
Maradok a 3 minőségi csoportnál,
1./ fölfűrészelendő 2./ 1,3 mill. 3./ 1,8 mill. :)
d.

20:16
Feljött. Régen volt.
Németországa utazik, spec. teherautón kísér állatkerti lényt, nem tudom, mit.
F/1978/54

2026. június 19., péntek

10:32
Ma megjelenik a HVG online-on.
Dobszay János / Váli Dezső / HVG 2026.06.

TAVASZI TÁRLAT?

Monotonitás-tűrésére a legjobb bizonyíték, hogy évtizedeken át egyazon témát fest:
korábban zsidó temetőket, majd áttért a műtermekre. De van egy dolog, amiben még ennél is kitartóbb:
úgy nagyjából két-három évente levelet ír, lobbizik, hogy a festőknek évente vagy két évente
kapjanak lehetőséget egy országos seregszemlére.
Ám eddig az MMA-nál is, amelynek tagja, lukra futott.
Legutóbbi petíciójára – amelyhez 24-en csatlakoztak – mióta is nem kapott választ?

- Három éve írtam közvetlen az Elnök úrnak. De kezdjük az elejéről.
Már 1986-ban, akkor a Képzőművész Szövetségnek megírtam, hogy miért lenne szükség egy tavaszi tárlatra.
A kiindulópont az az információ volt, hogy az addig évenként megrendezett Országos Képzőművészeti Kiállítást
a Műcsarnok nem fogja megrendezni, és csak háromévenként kerül sor a tárlatra.
Két évvel később megvalósult a tavaszi tárlat,
az idők során viszont csak rosszabb lett a helyzet.
A rotáció 5 évre változott és a Műcsarnok –
az áldemokrácia vagy valami rosszul értelmezett egyenlősdi jegyében –
„Nemzeti Szalon” elnevezéssel ad helyet egyik évben az építészek, a másikban az iparművészek,
majd a népművészek, és a fotóművészek seregszemléjének.

Az öt éves körforgás lehet, hogy működik az építészek esetében, ahol ennyi idő alatt
– a dolog természetéből adódóan – kevesebb alkotás születik,
de más a helyzet a festészetben,
ahol a sok ezer kép okán minimum kétévente szükség lenne egy ilyen kiállításra.
Amúgy létezik Építészeti Múzeum, a népművészeknek is lenne másutt helye.

AZ MMA Köztestületi tagságába annó azért léptem be, hogy ezeket fölvetem.
Beadványomat minden jelenlévő, vagy 24 kolléga is támogatta, aláírta.
És a titkárság a beadványt nem továbbíthatta,
a létszám nem volt ehhez elegendő.
Magyarul, a Köztestületi tagság szabályzata gondosan úgy van megszerkesztve,
hogy a tagság garantáltan működésképtelen legyen.
Sokáig együtt úsztam Dávid Katával. Megkérdeztem a professzorasszonyt,
van értelme az MMA-ba belépni? Azt mondta, a világon mindenütt az akadémiákat
körülveszik a professzorok, szakértők, munkájukat segíteni.

- De miért lenne a Műcsarnoknak „kötelessége” sűrűbben helyet adni a kortárs festőknek?

- Emlékeztetnék a Műcsarnok létrejöttének körülményeire. Egy borongós délutánon összeültek festő-nagyapáink,
s fejcsóválva megállapították, nincs egy hely e hazában, ahol az új képeket egyszerre,
együtt meg tudnák mutatni a publikumnak. Összeadták pénzüket, megindult az építkezés.
Így született a Műcsarnok. Azóta sok minden történt, sok minden változott.
Most hol lehetne megnézni,
mit festett Barcsay mester tavaly?
Hogy a magyar művészek elmúlt évek munkáinak mi a java, nem lehet megtudni,
hacsak az érdeklődő nem jár el heti háromszor a szerteszét-kisgalériákba.
Kellene ma is egy fórum, ahol az újat, a tendenciákat, a belső arányokat,
a nagy eredményeket, de akár a nagy csacsiságokat is folyamatosan figyelemmel lehetne kísérni.
Mert, kinek is festünk mi?!
Milyen késéssel, milyen kerülőutakon épülhet így be a köztudatba,
és – bocsánat a pátoszért – a magyar kultúrába a termésünk java?
Tudom, nem egyformán gondolkodunk,
nem egyformán szeretünk minden képet.
Szerencsére.
Ráadásul egy ilyen nagy kiállításon például be lehetne mutatni az állami vásárlások java anyagát is.
A nagyközönségnek (is) joga van megtudni, hogy vásárolt-e,
és mit vásárolt a magyar állam a magyar múzeumok számára.

- Mi lehet az akadálya, hogy létrejöjjön az éves vagy két éves tárlat?
Miért van az, hogy még az MMA-nál is folyamatosan süket fülekre talál,
amely pár éve „hitbizományba” kapta a Műcsarnokot?

- A Műcsarnok vezetésének van egy jól körülrajzolható, markáns kiállításpolitikája: bemutatja,
amit fontosnak tart, ami helyes. Nem kell végre feltétlen megőszülni ahhoz, hogy valaki szerepelhessen.
Csökkentek az egyedi és esetleges bemutatók, az országos összefoglaló tárlatok szervezésére került a hangsúly.
Ebbe a koncepcióba pontosan illeszkedne az említett
– például áprilisban vagy májusban nyíló –
egy hónapos Tavaszi Tárlat.
Persze a kurátori szisztéma is lényeges, ebből divat lett.
Csodálkozva látom, amikor az ötévenkénti csúcskiállítást
egyetlen emberre bízzák. Tragikus tévedés, vagy kényelmesség, feladathárítás.
Ahogy azon a kurátoron is csodálkozom, aki el meri vállalni, hogy  majd ő meghív festőket,
és választ műveket. Nyilván azokból, akiket ő ismer…
Pár éve egy kis nyírségi faluban született egy remekmű.
Láttam.
Egy diploma után oda visszahúzódó festőnő munkája.
Honnét tudhatna például erről egy kurátor; ha nem látogathatja végig az ország minden műtermét?
Abszurd.

- Engem a műválogatásnak ez a kialakult formája a meghívásos közbeszerzésekre emlékeztet…

- Nem véletlenül. Egyetlen tisztességes megoldás a szabad beadás.
Bárki, maximum három művel, a neten keresztül. Tudom, a válogatás nagy munka.
Ezért kell mondjuk négy, öt emberből álló zsűri, akiket meg kell fizetni.
Ez garancia lehet arra is,
hogy tájékozatlanságból vagy valamely személyes koncepció okán
nem marad ki senki. Egyetlen kritérium marad: a minőségelvűség.

- Nem lehet, hogy anyagi okai vannak a kortárs festők bemutatkozási lehetősége megritkításának?

- Nem kellene például legyártani a kiállításoknak ma szinte kötelező színes-szagos katalógust.
Elég egy elegáns borító, benne egy pontos műtárgyjegyzékkel. Se előszó, se repró.
A Tárlat így a legolcsóbb magyar kiállítássá válna. Fal van, paraván van, a jegyszedő néni meg úgyis ott ül.

- Az elmúlt időkben a szakma, de a kiállításlátogatók egy része is elkedvetlenedett
a „nemzeti” jelzővel illetett bemutatóktól. Mi ennek az oka?

- Maga az ez elnevezés is félrevezető. Jobb lenne az „országos” vagy a „tavaszi” tárlat.
A politika is belekeveredett oda, ahol semmi ok erre; – egy réteg kezdte eleve távol tartani magát.
Elértük, hogy lassan-lassan szégyen lett bizonyos kiállításokon, kiállító helyeken szerepelni.

- Ezért mondtak le tavaly a Munkácsy-díj Bizottság tagjai, tiltakozásul az ellen,
hogy Hankó Balázs kulturális miniszter Vészabó Noémi személyében
egy – a kritikusai szerint vásári színvonalú – festőt részesített rangos díjban…

- Ehhez nincs mit hozzászólnom.
Fordulnék az MMA és a Műcsarnok vezetőségéhez, beszéljék át, gondolják át,
-- kétévente Országos Képzőművészeti Kiállítás, vagy Tavaszi Tárlat,
-- a szakmának szabad beadással, zsűrizéssel.

14:33
Búcsú a fegyverektől.
Bartátommal terveztünk egy közös ERDŐutat. De csak mostanra sikerült.
A hagyományos, Rózsadombtól Hűvösvölgyig.
Súlyos nehéz lombok. Nyáridő.
F/2026/25

Azért ez fantasztikus, fotózom ezt a gyönyörűt Hűvösvölgyben,
és egy óra múlva nézik Madagaszkáron. Is.
Tényleg, hány helyen néztek e hónapban.
87 ország. Muris.

18:55
Mailt kaptam, a fenti interjúm áttéve-, vasárnap 10:30-kor jelenik meg a HVG.HU-n.