2024. április 18., csütörtök


05:40
Nehéz ébredés.
Fegyelmeztem magam: hiszen minden rendben van. De fogmosás közben Máriához ezúttal: valami kis nyugalmat, gyengédséget, simogatást. Hét perc múlva megkaptam. A monitoron ez a fotóm. Akkor láttam a békét. Reggel, hazafelé, a Széna téren. Kedves arcú, ferdeszemű távol-keleti kislány; kézen fogva, keresztül a parkon. A gyerek észrevette a két kutyát, odafordult, és megállt. Minden fölösleges mozdulat nélkül ugyanúgy azonnal az anyja is. A kislány a mama lábának vetette hátizsákos hátát, kényelmes enyhe terpeszben; és hatalmas percekig mozdulatlanul nézte az állatokat. Ilyet nem látni, a szinte még kamasz anyuka is mozdulatlan, leengedett kezekkel. Fotózni is volt idő. Kiléptek a időből. Béke.

Mért szántad nyugtalanságra
fiamat, Gilgámest,
s adtál oly szívet néki,
mely békéről mit se tud?

Pedig.

 

F/2022/212

 

 

12:52
10 napja
rákgyanús szemölcs le a hátamról. Varrat ki: holnap.

-- Deske, ránéztem, megvan a szövettan, ez rendben van. N.

-- Köszönöm. d.

 

14:11
Feljött
. Régi fotó.