Magyar írói
arcképek
Németh László
levelezése alapján
Budapest,
2004. június
Tartalom
Bevezetés
Élet és irodalom
Nyugat-Tanu
Egyetemi tanárság
A család
Két asszony
A lányok
A „megnyugtató megoldás”
Arcképek
Ady Endre
Áprily Lajos
Arany János
Babits Mihály
Berzsenyi Dániel
Csokonai Vitéz Mihály
Csoóri Sándor
Déry Tibor
Erdélyi József
Fenyő Miksa
Földessy Gyula
Hamvas Béla
Illés Endre
Illyés Gyula
Jókai Mór
József Attila
Juhász Gyula
Kaffka Margit
Karinthy Ferenc
Kassák Lajos
Kazinczy Ferenc
Krúdy Gyula
Madách Imre
Márai Sándor
Mécs László
Mészöly Miklós
Molnár Ferenc
Móricz Zsigmond
Nemes Nagy Ágnes
Nemeskürty István
Osvát Ernő
Petőfi Sándor
Pilinszky János
Révai József
Rónay György
Sárközi György
Sárközi Márta
Szabó Dezső
Szabó Lőrinc
Széchenyi István
Tamási Áron
Tóth Árpád
Vas István
Veres Péter
Vörösmarty Mihály
Weöres Sándor
Márai és Illyés
naplóiból összeállított Magyar írói arcképek c. gyűjtemény igazolta,
hogy szubjektív forrásból teljesen más jellegű íróportré rajzolódik ki, mint a
„komoly” stílusú tanulmányból. Ugyanez vonatkozik a levelezésre.
Németh levelezését jól jellemzi Illés Endre a 1127.
levelében:
…Örülök, hogy az érett ihlet, mérsékletes és pontos stílussal társult irodalomértés és szeretet, amely a hozzám írt magánleveleidben szinte pazarlásnak látszott, most fiatalabb nemzedékeket emlékeztet kiveszőben lévő erényekre…
Németh László élete
levelekben,
I.- III. / Osiris, 2000/ lapozása, olvasása adta az
ötletet a levelek feldolgozására. A gyűjtést könnyíti, hogy a kötetekhez
névmutató tartozik. Az Osiris-kiadás előzménye a Magvető-Szépirodalmi Kiadó 1993-as, azonos című kötete,
amit figyelembe vettünk / miután az I. kötet előtt jelent meg, 0-val jelöltük/.
Az Osiris kiadványát a Magvető folytatásának tekinti,
a levelek számozását illetően is.
A
kötetekben levő levelek írásának időpontja és számozásuk:
0. 1914 – 1948 1 – 762
I.
1949 – 1961 763 –
1771
II.
1962 - 1966 1772 – 2881
III. 1967 - 1975 2882 - 3838
Nemcsak Németh László szövegeit, hanem levelező-partnereiét is figyelembe vesszük. Esetenként „vendégszöveget” illesztünk be a portrékba, hasonlóan, amint azt tettük a Márai-Illyés naplók feldolgozásakor. Az idézet kódja, a levélével egyezik. A név nélküli szöveg Németh Lászlóé, a partnerek nevét feltüntetjük.
A válogatás, rövidítés
jogával itt is éltünk.
Élet és irodalom
Nyugat -
Tanu
23…Később nagyon
keveset érintkeztem zsidókkal, s üldöztetésük, a hajsza ízléstelensége,
gyermekkori emlékem megint feléjük hajtották rokonszenvemet. Ekkor nyerem meg a
Nyugat-pályázatot. Én nem kerestem, ki zsidó, ki nem zsidó közülük, s lelkes levélben
írtam meg nekik az én nagy hitemet a magyar irodalom jövőjében, s hogy minden
erőm egy új nemzedék felszínre hozásának akarom szentelni. A Nyugatnak ennyi
magyarság sok volt. Ők novellámban a társadalom kíméletlen s már-már cinikus
kritikusát vélték horogra kapni, s az idiótaság határát súroló fanatizmusra
bukkantak. A Nyugat engem légmentesen elzárt fiatalabb íróktól, a Nyugat
körébe, mely mindenkinek nyitva áll, sosem eresztettek be, ellenben ismételten
föláldozták délutánjukat, estéjüket, hogy farkasszem-diskurzusokban az ő
emberükké idomítsanak. Ez a lelki vesztegzár végleg elkeserített. Láttam, hogy
akármilyen érdemei voltak a Nyugatnak a múltban, őköztük sosem tehetek semmit
sorsos társaimért. Pedig Osvát Ernő akkoriban engem
túl is értékelt. Épp ezért a legkíméletlenebbül nyomott víz alá, amikor látta,
hogy nem használhat…
100…Amikor Osvát az ismeretlenségből kiemelt / mint prózaírót emelt
ki/, az első szavam az volt, hogy én nem vagyok „szép”-író, s
elmentem a Protestáns Szemlébe kritikát írni. Mi volt akkor a Protestáns
Szemle? Író számára a pokol. S a kritikus? Írócseléd. Cselédnek mentem a
pokolba, mert valami önmagamat és másokat nevelő ösztön: a tájékozódás és
irányítás szimultán ösztöne arra hajtott, hogy olyan élményeket, betekintéseket
nyerjek, amilyeneket mint a Nyugatba beosztott szépíró sosem nyerhetnék. S a
kritika jó iskola volt…
130…csináljuk a jövő
évtől hárman: te, Tamási és én a Tanut…Elképzelhetetlen,
hogy a ti bevonástok után ez a szám kétszeresére ne emelkedjék…Gondolkozz
a dolgon, s jöjjetek át Mucával szerdán este…
134. /Szabó
Lőrincnek/…A művek sorsáról egy szerkesztőbizottság dönt, amelynek
Illyés, Halász, te és én lennénk a tagjai…
158…Illyés végre írt:
„a lappal – ha olyan lesz, amilyennek álmodom –
szívvel-lélekkel közösséget vállalok, semmi sem köt… nem kevesebbet várok
tőle, minthogy mentse meg a magyarságot a biztos haláltól”…
163…A Tanut még egyszer felajánlottam azoknak a fiatal íróknak,
akiket a legtöbbre becsültem, megint eredménytelenül…
197…Illyés is
elutazott – hatósági engedéllyel Moszkvába…
250…Én amit csináltál,
szerettem, s nemcsak „értékeidet”, magadat is. De teljesen
lehetetlen, hogy barátságodon Féja Gézáékkal és Török Sophie-kkal
osztozkodjam…
Az egyetemi tanárság
502…Hát persze: ez
volt az a világi csábítás, amelyért egyetlen egyszer én is kérésre emeltem a
két ujjamat. Az ejtett meg, hogy mindig ezt az állást tartottam a
leggyönyörűbbnek; az én szememben ez a foglalkozás volt a foglalkozások
királynéja. Az ember egyszerre: tanul, alkot és tanít. Harmincéves koromban
ezért iratkoztam be a bölcsészetre…zavartak el a debreceni egyetem alól…Hát
én erről többet tudni sem akarok…A katedrák különben is be vannak töltve,
a pesti Benedek Marcellé, a debreceni Juhász Gézáé, a szegedi Sík
Sándoré…
506…”A magyar
irodalom művelése terén szerzett kiváló érdemeire tekintettel kivételesen
hozzájárulok ahhoz, hogy az iskolafenntartó engedélyével középiskolákban magyar
irodalomtörténetet taníthasson”…
528. /Illyésnek/…Amit
a debreceni katedráról írsz, jóindulatú mosollyal olvasom. Annyi minden voltam
már ebben az évben…s végül is óraadó vagyok Vásárhelyen…egy egyetemi
katedra a legszebb rés lenne öregkoromra…nem viszem bele a szívem. /
Juhász Géza nem akadály. A tanszéken meg is osztozhatunk…/
714…Illyéssel haza
mentünk nagyapám falujába, Mezőszilasra. Ott mondták,
hogy az általános iskola sehogy sem tud nyelv-matematika tanárt
kapni…mért ne mennék vissza oda…
A család
Két asszony
Családjáról két levelező-partnerének ír részletesen: Gulyás Pálnénak és Sárközi Mártának /782, 784 és 849. levél. A többi G.P-néhoz/
695…Az első két évben
nagyon jól megvoltam itt; de aztán idekerült Gigi; az
igazgatónémmal összebarátkozott Ella; a család leszivárgott ide is utánam; most
már itt is másképp néznek, mint idáig…
Ella úgy szerez nekem
ellenségeket, hogy elmondja nekik, amit egy házastársi pillanatban, mint futó
föltevést mondhattam előtte…
716…Én egyelőre Sárospatakon kötöttem ki…Hamarosan
Magda is lejön. Egy nagyon jó hónapot töltöttem vele Vásárhelyen, de nem tudom,
azóta mi lett az anyja mellett…
781…Egyszóval lakást
szeretnék…Egy ideig gondoltam az anyámra, de ő egyre kibírhatatlanabbul
önző lesz – pokolból pokolba nincs értelme menni. Úgyhogy önálló főbérlő
akarok lenni, végre, negyvennyolc esztendős koromban…
784…egy főbérleti
lakás az én viszonyaim közt csakugyan utópia. Anyám most szerzett egyet –
s elkölti rá a gödi ház árát; énnekem azonban gyerekeim vannak…akkor élek
a legkönnyebben, ha Gulyáséknál maradok. Itt úgyis
gond Gulyás Pál épen megmaradt szobája, melyet mindig el akarnak venni;
beköltözöm hát a halott csigaházába…
825…Nálunk különben Magda házassága a legnagyobb
esemény; Ellát állandó felháborodásban tartja – olyan, mint Salamon
példabeszédében az álanya, aki képes volna a gyereket szétvágatni. Ő sem tud
belenyugodni, hogy elvesztette egy fiúval szemben a játszmát, s Magda azt
választotta, s nem őt. Én aggódva várom az első heteket; lesz-e egy kis
boldogságszínük…
849…A húsvét nekem is
meghozta családi örömömet: Magda elválását. Nemcsak az elválást, hanem azt is,
hogy én vagyok az oka. Mondanom sem kell, hogy a házasság befejezett dolog
volt, amikor velem is közölték, legföllebb az ellen
tiltakoztam, hogy a feleségem háborút indítson az ellen, akinek a lányát a
kezére adja…Magda viszont teljesen el van rontva. Mindenki a kedvébe
járt, jó hajlamú, jó képességű, de mesterségesen haszontalanná nevelt
lány…aki három hónapig tűrt, s ahelyett hogy alkalmazkodott volna, egy
napon otthagyta.
Az egészből végül is nekem
volt egy kis hasznom. Két hetet itt volt velem…két hétig boldog
voltam…
868…Vásárhelyen nem
maradhatok. A családban nincs senki, aki a beteg gyereket ápolhatná, innen
lentről meg nem futkoshatok fel minduntalan. Szó van arról, hogy anyámnál vagy
Pest közelében helyezkedem el, Ella nagynénjénél – hogy minden percben
elő lehessen rángatni. Ötvenéves koromra elértem, hogy csak gyereket ápolni
vagy mosogatni vagyok jó…
870…pokoli sok dolgom
van; otthon /Ella állásban van/ az egész háztartást én vezetem, 9 emberre
takarítok, hatra főzök, Csillát ápolom, beszerzek, stb…
995…Szolnoktól
szorongani kezdtem attól, ami rám vár. Szörnyűbb fogadott, mint amit vártam.
Ella otthon volt még, Juditnál elolvasta a levelemet – az egész estét,
reggelt átveszekedtük. Most anyámnál vagyok, hallgatom a panaszait, drukkolok,
Ella milyen új aknát fog felém dobni…
1058…Major, úgy, ahogy
van, bemutatja a Galileit!
Ez persze megint izgalmat
jelent, főként, ha a bemutató előtt nyomtatásban meg nem jelenhet! De furcsa -
éjszaka nem tudtam aludni, s nem ez jutott eszembe, hanem a család! Nem is a
feleségem – hisz mióta a betegség megmutatta, hogy réges-rég nem szeret
már, s én nem egy másik embernek, hanem egy makacsul védett női pozíciónak
adtam oda az életemet: őrajta túl vagyok már. Hanem a gyerekek! Ágnes, s főleg
Judit kegyetlensége. Magdának, aki betegségemben egyedül mutatott egy kis
ragaszkodást, a szerencsétlensége, magát emésztő, pusztuló fiatalsága –
Csilla, aki ezekre az emberekre marad…
1396…A karácsonyt
mégiscsak itt fönn töltöm Pesten, s a Gellérthegyről, Gigiék
lakásából küldöm jókívánságaimat…
Magunkról nem sok jót
írhatok…
A családban nincs különös
újság: Magda elvégezte a vegyészetet, s átképezte magát tanárrá, úgyhogy most
egy középiskolában tanít természettudományi tárgyakat; Judit a Fizikai
Kutatóintézetben dolgozik, s itthon, külföldön is jelenik meg cikke; Ágnes
vegyészi állást kapott az egyik kórház laboratóriumában, s jódot határoz meg
vérből; nagyon büszke rá, hogy komoly munkaerő lett. Csilla második gimnazista,
év végén egy jója volt, de most azzal ijeszt, hogy nem lesz jeles rendű.
Így hát nekik sincs már
szükségük rám…
1661…egy titkárnak is
elég munka lenne: levelezésem, írói ügyeim intézni, s közben még nekem kell a
kertet, magamat ellátnom, most a rosszullét idején Ella háztartását is. Azontúl
örökös aggódásban élek, mivel borítom fel a lelki egyensúlyát, s három lakásom
is lévén, a dolgaim mindig ott vannak, ahol nem vagyok, egyik helyről a másikra
vándorolok…
2041…Ella nyáron kinn
volt Amerikában, s most megint megújítja az útlevelét. Huszonkét év után én is
beadtam az útlevélkérést; nem azért, hogy világot lássak /épp eleget láttam
belőle/, hanem hogy valahol az idegenben kipihenjem a hazámat és a
családomat…
Nálunk mindenki dolgozik.
Ágnes elvált az urától, s a kislányával Ellához költözött; a műegyetemen most
lépett elő első osztályú tanársegéddé. Judit külön kollégiumokat tart. Magda,
aki szintén tanár, most szerez meg ösztöndíjjal valami magasabb egyetemi
tanításra jogosító grádust. Így hát mindhárom nagylányom azt csinálja, amiről
én álmodtam: egyetemen tanít…Csilla sokkal bőszebb diák lett, mint
hittük; a vizsgáit mind jelesre rakja le, második helyezet lett a szövettan
versenyen, s most fog belebolondulni a második szigorlatába. Mint feleség
egyelőre rendkívül boldog; persze még csak féléves házas; házul az én Kékgolyó
utcai lakásom kapta meg…
2867…A családban
látszólag nincs nagyobb baj. – Judit hazajött Amerikából egy szerencsés
tanulmányév után; Ágnes adjunktus a Műegyetemen, s szeretik; Csilla jelesekkel
végzi az utolsó gyakorlati évet; Magdáék már
másodszor voltak itthon Indiából, ahol a férje egy kohászati üzemet állít
talpra, igen nehéz viszonyok között. Volna mivel megnyugtatni magunkat, hogy
rendes gyerekeket neveltünk; de a kor bomlása behatol az ő életükbe is - /mint
ahogy Maga is tapasztalhatta a gyerekein/ s én a halál egyik előnyének
tekintem, hogy az ő élettörténetük végét nem kell megismernem már…
3101…Biztos Maga is
úgy van, aggodalmaival érzékeli a családját. Mi most félig Magdáékért
aggódunk, akik Nyugat-Bengáliában pokoli viszonyok
közt végzik nehéz, felelős feladatukat, egy gyár felszerelését, beállítását. Az
itthoniak, formailag mind megvannak, sőt jól vannak. Ágnes négyhónapos
állapotos, s adjunktusi állásában s friss házasságában csak törékeny szervezete
okoz gondot; Judit nagy, egyéves amerikai tanulmányútja után idén is járt
Lengyelországban…Csilla ősz óta doktor, s ügyelései alatt izgulunk vele
együtt…
3390…a karácsony
nálunk az idén a szokottnál is nagyobb
kavarodást hozott. Vőm halála, Ella és Csilla külföldi útja / menekülés a
szörnyű emlékek s az emberek érdeklődése elől /, az én életem is földúlta
– a bemutató, könyvmegjelenés amúgy is mindig melankóliás levertséget
iktat az életembe…
A lányok
Magda, született. 1926
Judit 1932
Ágnes 1934
Csilla 1943
1046. /Magdának/…Én
úgy látom, a most következő idők elég nehéznek ígérkeznek. Te már elvesztetted
az állásod, Judit nem kap, Giginek az ösztöndíját vették
el…Amellett várom a villámcsapást, hogy valamelyik vőt is
elbocsátják…
1048.
/Csillának/…Valószínű, hogy te már nem fogsz egyetemre járni; s ugye
mégsem akarsz nővéreid mögött elmaradni. Akkor hát elsősorban őket kell
kihasználnod, hogy amit ők tudnak, megtanuld tőlük: Judittól a matematikát,
Magdától a nyelveket, Gigitől a vegytant…
1225.
/Csillának/…Ígértednek, hogy nem akarsz író lenni, örülök; rossz apa
lennék, ha e pálya szenvedéseitől vagy becstelenségétől nem óvnálak. Azt
azonban nem bánom, ha „kis művésztársam” maradsz: a művészet nagy
tisztulásokat, megkönnyebbedéseket hoz a léleknek…
1827. /Ágnesnek/…Abból
a gyerekből, akibe én anyád mindent elbíró, könnyen vevő természetét láttam,
egy mimóza felnőtt lett – az élet, úgy látszik, jobban megtört, mint a
család. De egy családtagom hisztériázásában én már elvesztettem a nehezen
összekapart kis egészségem, egy másikéban nincs erőm…
2392.
/Juditnak/…Intelligenciád, nyelvtudásod, érdekeltséged s érdeklődésed a
dolgaim iránt egyedül Téged tesz alkalmassá / a számba jöhető írókat is
beleértve/, hogy munkásságom ügyintézője légy, úgy, de nemesebben, mint Virág,
a Móriczé…
2580. /Juditnak/…Amit
Kati Magdáról mond, elég szomorú: sajnos én is ezt láttam: folyton tesz-vesz,
de teljesen értelmetlenül, s nem viszi semmire: a gyerekeit is elrontja.
Lacikából lehetne embert nevelni, azzal türelmetlen – Nórának a rabja. S
olyan tékozló lett, ő a skót, hogy anyu is sokallja…az egész élete az
első házasság óta örökös kisiklás, s ez felőrölte az erényeit – örülnünk
kell, hogy egészséges, szép asszony legalább ő maga…
2746. /Ágnesnek/ Kedves
Adjunktus Asszony!
Tudod milyen külsőségeken kapó apa vagyok, s
így megérted, hogy kinevezésed, amilyen váratlanul ért, olyan nagy örömet
okozott. Ebben az esztendőben tán ez volt a legnagyobb örömem /ami persze
érzelmi mérlegem sanyarúságát is bizonyítja/…
Itt Csilla vizsgadrukkjában
élünk mindannyian. Olyan pánikban tanul, mintha ez volna az első s utolsó
vizsgája…Magda perpetuum mobile természete itt is talál tevékenykednivalót…
2793.
/Juditnak/…készülsz már haza, lélekben legalább. Ideje is. A nyarat a
fiaiddal töltöttem: egyiküknek sem árt az anyai céltudatos foglalkozás. Laci
fizikailag szép, erős…Zoltinak a számoláshoz
mennyivel több érzéke van, mint neki…Kitűnő kis család…
A feleség
2310…Amíg kész nem
vagyok, most már nem megyek hozzád, illetőleg ha az Epilógust a jövő hét végére
be tudom fejezni: vasárnapra tán lerándulok …Közben megnézem az
építkezést is, van-e remény, hogy a kőművesek június 1-re letisztulnak onnan.
Nem irigyellek azért, amiben részed van. De
esküdjünk meg, hogy ez igazán az utolsó…/Kiemelés: B.G./
A „megnyugtató megoldás”
616…Ami az egyetlen
megnyugtató megoldás volna: a kivándorlás. A boldogságot nem is tudom
elképzelni másképp: mint olyan országban, ahol senki sem ismer, valami
egyszerű, erőmhöz mért munkából a legigénytelenebbül élni…
Ha ez nem megy…ipari
munkát szeretnék kitanulni…könyvkötészet, tésztagyártás, gépi
harisnya-kötés…
2367…magányos ember
vagyok, akit az írók családja rég kizárt magából…
Arcképek
17…Jelenleg például
rendkívül humoros ambícióim vannak: Babitson át Ady fölé kerülni, Adyn túl
megépíteni a magyar nyelvet.
22…Én például
szívesebben hallgatnám Ady Endre versei a Magyar Színház színpadáról, mint Fodor
László komédiáit.
197…egyáltalán nem
látszik lehetetlennek, hogy a balt és a jobbat egyszerre vetjük ki állásaiból s
megcsináljuk a harmadik oldalt, amelyiknek a szellemi apja tulajdonképpen Ady
Endre volt…
352…Az igazi nagy
forradalmár, az ősi és újabb verselő tendenciák hatalmas összegezője:
Ady…Ady vívmányait a fiatalok nem tudták megemészteni
921 …Egy vers:
individualitás, amelyre vissza kell emlékeznünk, mint egy markáns arcra. Adynak
is vannak részletei, amelyeknek megvan a jó értelmük, de ha csak oldalutakon rá
nem jövünk - szinte megfejthetetlenek. Az egész vers éles
„egyénisége” azonban szinte nem is engedi, hogy amit nem értünk,
észrevegyük. Mit jelent az, kérdezte Földessy a
minap, hogy „szökött katonáimért most kapok bebocsátást a
szívekbe”. Én csakugyan nem tudtam, hogy a „szökött katonák”
a megírt verseket jelentik – de a vers megértésében ez sosem
zavart…
954. /Illés Endre/ …ez
már olyan Ady-méretű panaszkodás…
975…Nagyon kérlek
– csináld meg ugyanezt Adyról is - /Hatvany
Petőfi-könyvére utal/
, Földessy mily kitűnő komondora volt a költő
küszöbének, és valóban sok titkába világított bele, épp ezt az egyszerű munkát
nem végezte el…
1120. /Földessy
Gyula/…Neked is az lett az osztályrészed, mint a Petőfié, Tolnaié s az
Adyé. Légy büszke rá. Ez illeti meg a kivételes nagyságokat…
1949…most pedig az Ön
/
Kovalovszky Miklós/
Ady-könyvét kapom meg, mely két szempontból is
érdekes, s számomra külön tanulságos: először azért a néhány aranyszemért, ami
az emlékezések homályából, mint Adyra jellemző adat, kimosható; másrészt
magáért a homokért is: azaz, hogy kik közt élt, honnan indult el az Új
versek költője.
2008. /Jobbágy Károly/…Gondold át: hány – számunkra már semmit nem mondó nevű költő – dicsekedhetett azzal, hogy Ady írt könyvéről kritikát, s közületek hányan emlékezhetnek egy Babits- vagy Móricz-bírálatra. Ez megszűnt. Én, a 42 éves költő örülhetek, ha egy 26-28 éves fiatal titán fanyalog a verseimen és oktat „látásmódra”, „írásra ”.
Ady
többek között a következőkről írt:
Aknay Tibor
Rudnyánszky Gyula Jékey
Aladár
Telekes Béla
Mariai Ödön Halmágyi Samu
Ady Endre: Magyar
és külföldi irodalom, Atheneaum, 1944
2126. /Varga József/…S végül – figyelmedbe ajánlva – küldöm kis könyvemet, amely azért műhelytanulmány, mert Ady-könyvem egy gondolatkörét dolgoztam ki benne, valóban a Te gondolataid világító fáklyája mellett.
2156. /Varga József/…Ady képzőművészeti érdeklődését próbáltam összegezni, s meglepő dolgok derültek ki. Páratlan gazdag szelleme itt is brillírozott: a nagyokat látta meg. S van egy Gaugin-portréja, amely teljesen a Te koncepciódat igazolja: a civilizáció nagy pártütőjét becsülte a tahiti Gauginban.
2792…De elhallgatásom itthon is alászállás az elfelejtésbe, ami megint nem magamért szomorú, hanem az emlékezetért, amely éppúgy kihullatja Aranyt és Adyt is, ahogyan engemet. / Csak az marad benn, amit kábításul ráöntenek./
3067…Az írót,
irodalomtörténészt is jó emlékeztetni rá, mi történt Ady-fellépte körül a
testvérművészetekben. A szecesszió őrá is jellemző; megnőtt bátorságára s a
Kosztolányi – Illyés-féle írók idegeit később
felborzoló stílus jegyeire is…
3094…a Halottak élént én nem
sokkal a megjelenése után vettem meg, s mint írásaimból is kiderül, tán a
legdöntőbb hatású kötet volt, amely valaha a kezembe került…
3428…Én mint író,
irodalmunk problémájának tekintettem, hogy e szétforgácsolással, az Ady által
megjósolt szétszóródással szemben mennyire tud kohézív,
összetartó erőket létesíteni. Hisz a diaszpóra, a magyar is, lehetne a világot
behálózó vérkeringés, amely nemzeti kultúránk eredményeit hintené széjjel, és
az elszakadtak tapasztalatait adná vissza az itthon maradottaknak.
3433…Örülök, hogy Adyt
mégiscsak élesztgetik itt-ott az országban; az az
ellenszenv, amit az ifjúság tanúsít iránta, nagyon is beleillik abba a nemzeti
kórképbe, amelyet én a kohéziós erők bénulásának nevezek…
3551. /Szabó István/ Adyról
szólva megkockáztatom azt a véleményemet, hogy ő nem annyira költőnek, mint
inkább gondolkodónak, mégpedig egzisztencialista
gondolkodónak igazán nagy. Vele kezdődik potenciális világirodalmi
rangunk…egzisztencialista módon nyúlt azokhoz az élményekhez, amelyek Jaspers óta minden filozófus munkájában találhatók. A lét,
a semmi, a halál, a szorongás, ezek mind Ady szavai. Még azt is tudta csinálni,
hogy a „hazát”, a „magyar sorsot” is belevonta az ő
eredeti egzisztencialista világába…Talán ennyiből is látható, hogy az Ön
tanulmánya sok mindent felkavart bennem…
3594…ki volt az az öt író, aki fejlődésemre legerősebben hatott…Ady
– aki mint olvasgató diákot igaz, a könyvben tájékoztatást kereső
olvasóvá tett…
/a többi: Tolsztoj, Proust, Szophoklész és José
Ortega/
Áprily Lajos
25. …Látom, hogy
minden Erdélybe áthajított malomkövem ellenére is akadnak ott kritikaálló
emberek, akik tévedéseim, szókimondásom mögött a jóindulatot s az őszinte
ügybuzgalmat is észreveszik…
Kérem önt, mint erdélyi
vezérírót s olyan embert, akiben, mint hallom, nem kell hiúságában megvágott
ellenséget szimatolnom…
…Önöket – a sors
paradox – kevesebb külső és belső gátlás akadályozza, mint minket, akik a
klikkszempontokat ránk erőszakoló ellenirodalmi áram s a jaj-ezt-sem-szabad
mimózaság undora ellenében akarjuk az új igazságokat elrebegni…
Arany János
347…a magyar múltban
akkora kincsek fekszenek, hogy aki azoknak szenteli magát, bátran
negligálhatja, ami körülötte ráfröcsög. Bartóknak nem kellett Huszkával foglalkoznia…Arany Jánosi
„Szerénység”?…Úgy hiszem, alázatosabb ember vagyok Aranynál
is, ti. őszintébb az alázatom. Másképp ki sem bírtam volna, amit
kibírtam…
352…a Magyar ritmus-t
veszem elő…a fejezetek…9. Híg magyarság és híg magyar verselés.
Jambikus és ütemes vers s a benne vergődő magyaros alkatok /Vörösmarty; Arany
verselő kínjai; Vajda/…
921…ha Arany Jánosról
a halála óta senki sem hallott volna: a Toldi
ma semmit se idézne fel a legtöbb művelt magyar ember fejében sem…
1217 /hódmezővásárhelyi
gimnázium/…Egy ideig azt hihettük, hogy életedben - mutatis mutandis – intézetünk olyanféle szerepet töltött be,
aminőt a nagykőrösi gimnázium az Arany Jánoséban: menedéket adott a korszak
üldözött legnagyobb írójának…Te meg is szeretted intézetünket és egész
városunkat…
1689 /Kristó
Nagy István/…Arany János óta nem volt magyar író, akit életében így
elismert volna az olvasóközönség, a hivatalos irodalmi élet és az államhatalom.
Mert Herczeg Ferencet pl. elismerte a
Horthy-ország…de sohasem fogadták el az irodalomértők. Adyt az utóbbiak
fogadták el…Arany óta Te vagy az első…Miért aggódsz mégis?…
1745…úgy vagyok vele /
mármint a harminc év előtti Tanú írójával/, mint az öreg rezignált Arany
lehetett a szívében élő Petőfivel; sok hibájába, gyenge versébe belelátott, de
azért messze maga fölött tudta, s meg nem tagadta volna: a hevét…
2616…Kristó…egyesítette a N.-szakértőt s a marxista
kritikust. Minthogy azzal kezdte: elfogult, mert engem tart a legnagyobb magyar
írónak…Arany óta nem volt magyar író, akinek a nagyságában hatalom, írók
s a közönség ennyire egyetértettek volna. Hogy nem sült ki a szeme…
2771…Kristó pedig olyan nagy dolgokat mond, amelyeknek a
valóságban kevés a fedezetük / pl. hogy Arany János óta senkiben sem egyeztek
meg úgy az írók, olvasók, hatalom/, s kiváltják az ellenbizonyítást…
2904…Arany János óta
én vagyok az első író, akinek a tiszteletében az írói világ, hatalom, közönség
egyetért: még nagyobb képtelenség s még gyanúsabb, mint mások rágalmai…
Babits Mihály
8…”Az egészséges
mondat egészséges gondolat” – mondja Babits M. és tökéletesen igaza
van. Azt a gondolatot, amelyet nem tudunk frappánsan kifejezni, legjobb
elhajítani. És keveset szószolni…Hihetetlen nehéz labirint a toll
technikája…
Nagyon ajánlhatom neked
Babits M. Irodalmi problémák című munkáját. Telve fennkölt gondolattal…Mo.-on ma / 1918/ ő Arany művészetének a tovább
vivője…
306…Az irodalom: szó,
azaz csalás vagy a legjobb esetben látszat, s én túl biztosan érzéseim
tisztaságában olyan látszatokba lovagoltam be, amelyek elmarasztalnak.
Mennyivel okosabbak, akik érzéseiket is költik, s emberségüket éppúgy
kalkulálják, mint rímeiket. Egy Babitsnak, Illyésnek ez az előnye velem
szemben. Ők nemeseknek fognak látszani, mert annak láttatták magukat…
az életem nem írói, hanem
vallásos élet volt…
342…Hogy mi bajom? Egyszerre rohant meg a három baj,
amiben az utóbbi években szenvedek: ország, feleség, szervezet…Mi ehhez
képest az egész Babits-Szekfű-ügy?…itt tombol
bennem, a betegség, az ellenem fordult házasság, s elsősorban mégis az ügy,
ezek az igazi Szekfűk, Babitsok, inkvizítorok…
345. /Gulyás
Pál/…Babitsot mindig méltányoltad képességei szerint, sosem voltál képes
olyan kritikai justizmordra, mint ahogy ő intézte el Szabó Dezsőt…a
legkisebb rezdülés se legyen arcodon,
hogy Babitsék
bűnösen bántottak…
401…szándékom volt a
Babits emlékkönyv számára írni…én újabb tanulmányt alig tudnék szegény
Mihályról írni; csak a régieket írhattam volna újra alá utolsó Babits-emlékem
felvillantása kapcsán / egy asszír dombormű-alakká apadt ember a Vihar-bemutató
páholyában/…Az is zavar, hogy amilyen kérlelhetetlen ember volt, nem
bosszankodnék-e rajtam a rá emlékezők sorában…
1104 / Sárközy
Márta/…Annyira értetlen vagyok a magyar irodalom világában annyira
divatos haragszomrád-játékkal szemben, hogy máig sem tudom felfogni, hogy a
különböző Babitsok, Szabó Lőrincek és egyéb kitűnő emberek miért töltötték az
életüket egymás harapásával, mikor sokkal jobb lett volna mindegyik félnek, ha
félre teszik az igazi vagy vélt sérelmeiket, és örülnek, hogy ilyen kitűnő
barátaik vannak…
1414…Sokért nem adnám,
ha írók személyes dolgairól soha nem írtam volna – „literátori” bírálatokba nem
ugrok bele…le is számoltam ezzel a bennem is felbukkant ellenszenves
típussal, melytől később annyit szenvedtem, s amelyet, ezt meg kell mondanom
– elsősorban a Babits Mihály környezete nevelt ki bennem…
Berzsenyi Dániel
221. /Rédey
Tivadarnak/…kellene egy Berzsenyi-tanulmány, de hamarosan, nem vállalnád
el?…
259…Niklára utazom, Berzsenyi remeteségét megnézni…
292. /Gulyás
Pál/…Berzsenyi könyvedért fogadd igazi hálámat…itt vagy Te igazán otthon…a Berzsenyi mű világít át a
költő-sémán, s tényleg, a magyarsújtásos szobor megelevenedik…
852…Az is nagy dolog,
hogy szépen szabad beszélnünk magyarul. A minőségnek milyen nagy tüntetés lehet
egy jó Karenina- fordítás!…Olyasmi ez, mint amit a
régi klasszikus költők csináltak, még a
mi Berzsenyink is, akinek igazán nem a
mondanivalója, csak a mondatai a fontosak…
1053…Az ihletet mindig
úgy képzeltem /több: éreztem/, mint az agy bővebb átáramlását. Berzsenyi-könyvemben
írtam, Móriczcal beszéltünk erről…
3420…a magyar
görögségnek ő volt a legújabb hirdetője és költője-megvalósítója, olyanformán,
mint Goethe és Hörderlin a német görögségnek…
Csokonai Vitéz Mihály
1256. / Kiss
Tamás/…Hogy van drámai költeményed Csokonairól?
1908…Hogy egy-egy
színházi bemutató milyen pokol a számomra: a megdicsért Útbaigazításból is láthatod. Így hát a legcélszerűbb – ha
meg-megjelenő nagyobb műveim fala mögött magamnak vagy Csokonaival a
huszonegyedik századnak írok…
2271. /Szilágyi
Ferenc/…szó esett a sivatagra kertet álmodó Csokonairól
is…Csokonairól Németh László már elmondotta a
legfontosabbakat…
Csokonai, aki minden poklát
megjárta a hazai semmibe-vétetésnek, s némaságon, betegségen, koldusságon át
lett két évszázadra előre-világító géniuszunk – ő hagyta ránk ezt a
„nemes bátorítás”-t is:
Légy te az, aki valál:
mind megpukkannak irígyid,
Minthogy igaz, mindég győzni
fog a te ügyed.
Nagy lélekre szokás alacsony lelkeknek
ugatni,
Mert ki mivel nem bír,
becsteleníti kívül…
2628…Ha meggondoljuk,
hogy a magyar irodalom a szeretet s megbecsülés milyen „morzsáin”
tengette magát kétszáz éven át, s néha még az ilyeneken
sem…akkor…mérjünk…Csokonaiéval és Katona Józsefével – s
aránytalanul gazdagnak, érdemtelenül megajándékozottnak érezzük magunkat…
3070. /Szilágyi Ferenc/
Csokonai legmélyebb ere is az országos gondokkal küszködő, a lehetetlennel
birkózó heroizmus volt: „Amaz ellenkező fátum / egyébnek nevezni nem
tudom/, mely a Caspium utolsó partjaitól mindétig
nyomba kísérte magyar népünket, még máig sem szűnt meg annak fogyatékja ellen tusakodni. – Minden nemzeti characterünk, s mind az, ami a magyart tészi,
enyésző félben vagyon, és maga után húzza hanyatló nemzetünket…Az olvasás
nemzetünkben újra hűlni kezd; az új könyvek száma is minden esztendőben kevesebbedik, oda amaz elevenség, amely 1790 táján is úgy
lelkesített bennünket: eltűnt, elrepült, s egész nemzetünk haldokló zsibbadásba
vesztegel” – írta 1797-ben…
Egy Zrínyi- s egy
Csokonai-dráma is nagy nyeresége lenne irodalmunknak…
3480…Életrajzom
dokumentumai közt több tucatnyi verset találsz majd a belém fojtott líra
darabjaiból s ezek, azt hiszem, megértetik veled, miért magyaráztam én olyan
makacsul, s szinte rögeszme-szerűen ritmuselméletem, mely a kiharcolt s
elejtett vívmány lényegét próbálta a magyar irodalomnak megmenteni. Nos, ez a
forma ennek a készülő istennek volt a hangja: az Adyban megnyílt Európa alatti antropologikumot akarta a Berzsenyi, Csokonai lírájában
megindított, lehúzott görögséggel egybe-forrasztani…
Csoóri Sándor
…régóta készülök
megköszönni a segítségét…Ötvenhat után, az öt esztendeig tartó
„irodalmi négerkedés” –
korrektúrajavítás, rádió-összeállítás stb. mások nevén vagy a feleségemén
– bármilyen agyafúrt pénzkeresési ösztönt fejlesztett ki bennem – a
mostani vesztegzár olyan váratlanul ért, hogy föl se ocsúdhattam. Mintha csak
nem is velem történtek volna a dolgok…
A vesztegzárat az Iszapeső c. kisregény váltotta ki.
Déry Tibor
2033. Tegnap aránylag jobb
napom volt. A déli postával kaptam egy Wort in der Zeit –számot, Déry képével a borítékán. Benn azonban a Minőség forradalmáról volt igen szép
tanulmány…
2056. /Schag
Elemér/…Déry port vert fel. Mint éppen a
2509. / Fodor
András/…Nem gondoltam, hogy ezt az utadat is így megkeserítik; bár
bizonyos jelekből következtettem rá. / Bezzeg, ha Déry
Tibor kapott volna nemzetközi díjat!/
3048. /Kenyeres Gina/…a montparnasse-i
temetőből kijőve / ahol Baudelaire sírjánál tettem eleget a kérésnek: prier pour eux
/ - egy könyvkereskedés nagy kirakatában szinte csupa Déry
Tibor-könyvet láttam…
3151…A
Lukács-interjúban sokkal több „kényes” pont volt, mint ebben, annál
nem fájt a szerkesztőségnek a magyar kormány feje. Előszód meg sem közelíti
dicséretében /bár nekem bőségesen elég, sőt sok is / a Déryét,
akinek négy Nobel-díjat adtál az első mondatodban…Déryt,
Lukácsot, Örkényt azonban szabad megvédeni…
Erdélyi József
23…Egész sereg embert
ismertem meg, akik a döntő dolgokról hozzám hasonlóan gondolkoztak, s érezték,
hogy a két hazug Magyarország közt egy harmadikat kell föltámasztanunk. Sajnos
ezt a sok rokon érzést nagyon erélyes felsőbb gyeplők tartják féken, s ön / Földessy Gyula/ nem képzeli, mennyi rossz percet okoztam
azoknak a szerkesztőknek, akik elég bátrak voltak engem megszólaltatni. Akit
tehetségnek tartok, azért árkon-bokron át küzdök. Erdélyi József és Tamási Áron
pozícióját az én kritikáim erősítették meg…Talán egész íróenergiámat
szétpazaroltam ebben a harcban…
86. Kedves Jóska, ha van
kedved, gyere be hozzánk szilveszter estére, ott lesznek Babitsék,
Farkasék, valószínűleg Illyésék
is…
100…Roppant keveset
gondolkoztam magamon s nagyon sokat problémákon, így szellemem – noha
stílusom és magatartásom hetykének látszhatott – „szerény”
maradt. Ennek a szerénységnek a legnagyobb bizonyítéka lesz egykor az a hang,
amelyen kortársaimról: Tamásiról, Erdélyiről, Illyésről, Pap Károlyról
írtam…
379. /Móricz Zsigmond
/…Ma elbocsátom leghívebb barátomat: Koprét.
Aki legutóbb mint segédszerkesztő rátelefonált Erdélyi Jóskára az én tudtomon
kívül, hogy egy sor rossz a versében, javítsa
ki. Erdélyi erre megőrült, elkezdett ordítani, s letiltotta versét…
404. /Illyés
Gyulának/…Egyre vigyázz: Nemzedékünknek van hét-nyolc elsőrangú
tehetsége: rajtad kívül Erdélyi, Kodolányi, Tamási,
Szabó Lőrinc, sokan ide sorolják Márait, Cs. Szabót / én nem ismerem eléggé őket/ ; van egy igen jó
második vonala /Sinka, Veres, Gulyás, Erdei, Féja, Pap K., Halász/: építsd ezekre a folyóiratot, akkor
is, ha egyikük-másikuk nem is dolgozik belé. Aztán
következzenek a segédhadak, a nagyobbak veszekedéséből élők, a literátori
bajkeverők. Az, hogy ki tartozik hozzád, nem a munkatársaktól függ, hanem
tőled. Hogy milyen helyet tartasz fönn nekik…
1120…Illyés mondta
egyszer, hogy Rákosival nagyon könnyű beszélni, mert állandóan ő
beszél…nyilatkozatokat kértek az íróktól; ennek azonban most már nem volt
értelme. Neki az sem tetszett, hogy Erdélyi fél-téglával verte a mellét…ő
s Révai voltak azok, kik rossz politikának tartották: írókból vértanút
csinálni, holott a kortársak, írók ehhez – a jelek szerint –
könnyen hozzájárultak volna…
1819…Barátságomat
Erdélyi Józseffel, a kiváló költővel…az bontotta el, hogy egy ifjúkori
cikkemben minden dicséretet megadva nyelvészkedésének, s mégis csak
„vad” nyelvésznek neveztem…
Fenyő Miksa
2027…Ez a hallatlan
sértés / amely egy halkabb, de fájóbbal esett össze/ végleg átadott az
irodalomtörténetnek, ha újra van ilyesmi…
A szerk. megjegyzése: Valószínűleg Fenyő Miksa: Mi bajom van Németh Lászlóval ? című
cikkére való utalás /Irodalmi Újság,
1963. március 1./.
2053…Az utóbbi években
tapasztalatom szerint semmiben sem értettek úgy egyet emigránsok, innen kinyúló
nem hivatalos kezek s a hivatalosak is, minthogy az én munkásságomat véka alatt
tartsák. Fenyő Miksa, Cs. Szabó László, Szabó Zoltán
cikkeit ismeri…ebből elképzelheti, hogy dolgoznak a kintiek…
2082. /Illés
Endre/…kezembe került a Párizsban megjelenő Irodalmi Újság néhány száma, s az egyikben Fenyő Miksa pimasz,
utálatos cikke – Mi bajom van
Németh Lászlóval?…orrfricskázó válaszom az Új Írás júniusi /1963/ számában jelenik meg…
…Mi baja van hát Fenyő Miksának Németh Lászlóval? A két kolumnás cikk magva: azért viszolyog tőle, mert Németh László is viszolygott Babits Mihálytól. Eddig rendben van. Fenyő Miksa viszolyog, szíve joga. De azt már nehezen fogadom el, hogy Németh László idegenkedése Babitstól olyan kulcs, amellyel ki lehet nyitni Németh egyéniségét, sőt életművét. Mert Fenyő nem állít kevesebbet: „Németh László irodalmi működésének vezérszólama, attól kezdve, hogy a Nyugatot otthagyta, tán 1933-ban, egész Babits Mihály 1941-ben bekövetkezett haláláéig – Babits oeuvrejének lekicsinylése volt.”…
Illés Endre: Az impresszionista kritika, Új Írás, 1963. június
2240…A bűn azonban,
amelyet ellenem s mások ellen elkövettek: köztulajdon, lámpa, amely arcokba
világít s később fegyver, amelyet a nép, ha lábra kap, használhat. S ezért
rögzíteni kell – a „katolikus” lapszerkesztő* bírálatát
éppúgy, mint az agg Fenyő, a londoni elnök, vagy a Szabolcsi-féle
itthoni ideológusok – egy tőről fakadt merényletét…
*Rónay Gy: A kísérletező ember, Új Írás 1964. 2. B.G.
Földessy Gyula
28…Arany-tanulmányod
nagyon tetszett. Két dologért irigyellek / s ez nemcsak erre a tanulmányodra
vonatkozik/, az egyik az a következetesen végigvezetett vezérszempont, amely ha
első pillanatra fiktívnek látszik is, de egy egységbe foglalja egy ember minden
vonását s szinte égboltot von a szétzilált részjelenségek fölé; a másik az
ezzel szinte ellentétes aprólékosság-tisztelet, amellyel a legkisebb adatot is
mérlegeled…
180. /Fülep
Lajosnak/…Földessy Gyulától kértem kisebb
tanulmányt, írja meg személyes emlékeit a Tolnai-Vajda
koráról. A tanulmány, mint láthatod, nem jó. Nagyon szeretem Földessyt, egyik legtisztább alakja volt a magyar irodalmi
életnek; most is lelkesedve állt mellénk; jelentékeny deficit-fedezetet
vállalt. De ha szívpuhítással kezdjük a szerkesztést, vége a
folyóiratnak…nézd át…nem lehetne-e megmenteni belőle a
Tolnai-részt; ha nem, vállalom a döfést…
190…Úgy hiszem, elég
változatos a szám, Földessy a gyenge pont…
Hamvas Béla
3484 /Demény
János/…Bartók…leveleiben sokat szerepel Hamvas Béla…Hamvassal
egyébként, akinek nézeteivel nem érthetek
egyet, illő volna valamit csinálni, különösen, hogy meghalt már. Nekünk,
ellenfeleinek kellene őt felemelnünk. Hogy fellázadhassunk ellene, hogy
vitázhassunk holt árnyával…
3573 / Demény
János/…a legnagyobb formátumú, problematikusságában is félelmetes Hamvas
Béla kéziratos életműve. Soha senkivel
se kerültem ekkora ambivalenciába! Ki kellene hurcolni emlékét a mártírium
barlangjából, hogy szabadon mérkőzhessünk vele; magyartalanságaival,
miszticizmusaival. A Petőfi-Ady-Németh László
„vonal” arisztokratikus bögyét nyomta. Ebben vesztésre áll…
Illés Endre
466…Műveletlen emberek
meg-megdicsérik a dolgaimat; jobban sért, mintha támadnának. Mindig a saját
félreértésüket dicsérik. Egy egyenrangú írótárs néhány szava / már az, hogy
három-négy kötetemet egyfolytában el tudta olvasni/ azonban megerősít…
648…gondolhatod, hogy
az ilyen agyoncsapott embernek, mint én, milyen jól esik az olyan levél, mint a
tiéd…Te becsúsztattál néhány vallomásszerű mondatot a leveledbe…
662. /Illyés
Gyulának/…féltem, hogy az Iszonnyal megint jogos gúnyolódásnak nyújtok
céltáblát…Illés Bandi már elolvasta az egészet – ő is igen meleg,
hatoldalas levelet írt. Ennek a műnek a létrejötte, ha csakugyan jó, nem az én
érdemem. Móricz Zsigmond parancsolt rá a megírására…te zaklattál, hogy
torzóban ne maradjon, s Illés Endre küzdötte ki a
megjelenését…
690…Megijesztesz azzal
a lehetőséggel, hogy tán más kezelheti a Révainál az ügyeimet. Már akartalak
figyelmeztetni: aki hozzám jó volt, mind meghalt; csak az ellenségeim
halhatatlanok…
851…Ha te irigyeltél
engem a lendületért, amellyel a fordításaimnak esek, én meg irigyellek, hogy
Stendhalt fordíthatod. Ő a legkedvesebb regényíróm…
Nagyon szeretnék egy szép
napot valahol Budán együtt tölteni veled…gondolj rám néha, mint ahogy én
is mindig számon tartalak azok közt, akikre érdemes és vigasztaló
gondolni…
929…..A leveledet
tehát majdnem úgy vártam, mint Galilei az eskü után az első
arcokat…Tudtam, hogy vélekedtél Gyula darabjáról…Ha nem esztétikai,
de erkölcsi rosszallást kell a hangodon éreznem, az élet egyszerűen
elviselhetetlen lett volna a számomra. Így visszaadtad a jó lelkiismeretem
bátorságát…
930…Laci, még mindig
nagyon fiatal és nagyon érzékeny vagy! Fölényesebbnek, edzettebbnek kell
lenned.
Ezzel az érzékenységgel
túlságosan kiszolgáltatod magad barátainknak és ellenségeinknek…
979. /Illés
Endre/…foglalkozásom… állandó vívóállást
jelent; s nagyon fárasztó.
Naponta nyolc-tíz órát
emberekkel tusakodni, akiket igen kevéssé becsülök; kéziratokkal foglalkozni,
melyekbe bepillantani sem kívánok…
1044. /Illés
Endre/…évekig színházi kritikákat írtam a B. H.-ba.
Jóformán mindenről. Azt hiszem senki nem olvasta őket; de én rendületlenül
írtam, legalább kétszáz kritikát; zavartalanul, s legelsősorban magamnak…
Ha semmire nem volt jó a színházasdi játékom, a színházszerelmem, arra igen, hogy
pontosan tudjam: mennyire élne és szorongatna minden szavad, jeleneted a
színpadon…
1199…1957.
február 13…Mi
legyen a következő kiadványunk? Bámullak kiadói elszántságodért, hogy a Tanúra gondolsz változatlan…én
néhány nap alatt összeállítom a három kötetet /legalább 80 ív/; de hogy
képzeled el a politikai jellegű cikkek megjelenését?…
1204…Ella lehozza a Tanú-anyagot, s megpróbálom a Minőség forradalmát újra, véglegesen
összeállítani. Én jobban szeretném – ha ez jönne. Tán hangsúlyozni
lehetne, előszóban vagy hátul jegyzetben, hogy ez már történeti anyag, s
történeti hitelességgel kell adni…
1246…A legsimább
megoldás az volna, ha minden könyved a szépirodalminál jelennék meg…nem
tudom, meddig maradok a szépirodalminál. Meghagynak-e? A műszaki osztályra is
áthelyezhetnek; négy évig már dolgoztam ott…
1259…mi az én iróniám
titka? A gyanútlanság. Hiszem és vallom: csak a legjobb írásai jelentik az
írót. De úgy látszik, én a pillanatnyi megingásaival próbálom jellemezni
áldozataimat. Ismétlem: teljesen gyanútlanul…
1272…ha autós ember
volnál, azt mondanám, ruccanjatok le egy vasárnap ide – de így nem merek
ilyen kéréssel fárasztani. Líviának add át kézcsókom…
1301…rögtön
kellemetlenkedem is. Lacikám, egyezz bele, hogy egy-két veszélyes szót,
mellékmondatot töröljünk. Beleköthetnek, támadhatnak, a kiadót is, téged
is…
a Könyvterjesztő bizalmas
jelentése…: „A legkeresettebb élő magyar író Németh László. Az ő
könyvei fogynak el legjobban, őt keresik a legtöbben.”
Hát ezért nem hagynak
nyugton, Lacikám. Ez mindenütt fáj, mindegyik „szekértáborban”.
1302…természetesen
beleegyezek minden változtatásba, amelyet te hajtasz végre…
Nagyon köszönöm Bandi a
leveleidet. Arra jók voltak, hogy a barátság szilárd pontját újra elhelyezzék
romló világomban. De ne írj…ilyen hosszú leveleket; mert mindig
lelkiismeret-furdalást kapok tőlük…
1305…Nem Trisztánról s
nem Szávitriről szeretnék írni. De mai novellatémáim
megírhatatlanok…
1333…újabb / valóban
múzeumba kívánkozó/ változtatásokat követelnek…megtagadom hozzájárulásomat.
Így később, súlyosabb formában kell bejelentenem, hogy a kívánt változtatásokat
személyem ellen irányuló, gonosz kötekedésnek tekintem, az előszót visszavonom,
s az antológiáról többé hallani nem akarok…
1339…Az előszóra és az
utószóra vonatkozó döntéseidet tudomásul veszem…
Bizonyára sok rossz tanácsot
adhattam neked s ezt nagyon sajnálom. A jó tanácshoz némi jóstehetség is kell.
Bebizonyosodott: rossz jós vagyok, akitől kár tanácsot kérni.
Aczélnak nem adom át üzenetedet.
Gyakorlatlan vagyok üzenetek közvetítésében.
Azt kívánom, hogy pihenj és
megnyugodj…
1363…Szerződéseid
felbontását azonban értelmetlenségnek, sőt esztelenségnek tartom…
Ha mégis ragaszkodsz
elhatározásodhoz: írd meg hivatalosan a kiadónak. Intézzétek ezt ketten –
te és a kiadó. Tárgyaljon veled az igazgató; ismétlem – rombolni nem
tudok; ebben nem veszek részt…
1465…Sehogyan sem
tudom elfelejteni legutolsó leveled legkeserűbb mondatát: „ egy szovjet
út hátszelével nem akarok magyar író lenni”.
Lacikám, akarod-e vagy sem:
a legizgalmasabb, legizgatóbb, legérdekesebb, legjelentősebb magyar író
vagy…
Illyés Gyula
99 /Gulyás Pál/…Illyés
Gyula nemrég azt írta nekem, hogy vannak gondolatok, melyeket csupán mimikával
/ akármennyire majomszerűek is!/ lehet sejtetni – s talán ezek a legértékesebbek.
Szerintem a leírt szó, a sakk-lépés-gonddal
elhelyezett szó, mégiscsak a legtöbbet mondja, de azért némi igazsága van
Illyés barátunknak…
100…Mint kritikus
csodálkozva vettem észre, hogy elütő, fiatal írók mennyire hasonlítottak
hozzám; Illyés az én versformámban szólalt meg…
252…lehetetlen, hogy Féja Gézával egy folyóiratban dolgozzam…azt fejleszti
teóriává, amit Szabó Lőrinc és Illyés Gyula írtak, mondtak rólam, s hogy Kodolányi még nála is ocsmányabbul
dolgozik…tudod…a Válasz legyen azoké, akik akár nemesek, akár
nemtelenek, de itteni porondra van szükségük…
257…Az én tíz első
írói évem nagy szerencsétlensége az volt, hogy a fiatal írónemzedéknek nem volt
olyan vezéregyénisége, amilyenné újabban te kezdesz nőni…
273…lehet egy olyan
mozgalomtól / Bartha Társaság/ várni még valamit, aminek
a vezérségéről Illyés a Baumgarten-koncért habozás
nélkül lemondott?…Ezt a mozgalmat…gyászossá tette az a temetőbogár
hév, mellyel a műveltség nehéz útját kijárni rest fiatalok a magyar
pusztulásra, mint gyors elhíresedési alkalomra,
rávetették magukat…
280…Tudom, mit romlott
az állapotom azután, hogy Illyéssel találkoztam…
432…Tegnap beszéltem
Illyéssel a Magyar Csillag dolgában…mondataink közt félelmetes az
egyetértés…én húztam át őt a „harmadik oldal”-ra, s csak jó
képet kell vágnom hozzá, hogy mindez az ő találmánya…De lelkem mélyén: timeo Danaos. Vajon oktalan ez a
gyanakvás?…
444. /Veres Péter/…Még
Illyésben is „túlteng” az
esztétikai szemlélet: a jól megírt lényegtelen csevegést / máraizmus/
ő is irodalmi rangra emeli…
512…Eötvös óta te vagy
az első író, akinek miniszterséget kínáltak fel. Ez nem csak kitüntetés; ez a
jövő előtt: felelősség is…mindenben segítségedre leszek…Flórának
meleg üdvözlet…
523…Illyés akit én
abban a tudatban bújtatva, hogy elsőül fog
kiszolgáltatni: hevesen védte az írókat…
csak idén őszre kerültem
dobogóra. Illyés akkor olyasmivel bíztatott: hogy eredményeim tán az egész
magyar közoktatás keringésébe is bekerülhetnek, katedra álma is fölmerült. Ezen
most mind túl vagyunk…katedra – csak az árulásért járna…
557…Kedves
Márta…a folyóiratot okvetlen csinálja meg…Illyés periodikus
természete szerint villámoljon és füstölődjön fölötte…
598…Illyés elutazott,
anélkül, hogy utolsó sürgős kérdésemre válaszolt volna. Ez különben szokása:
annak idején sem felelt arra, akar-e a Válasz N. L. színháza címen a
náluk megjelenő darabjaimból füzetsorozatot indítani…
612…Cikkről, ameddig
Gyula haza nem jön, szó sem lehet. Én ővele annak idején úgy állapodtam meg,
hogy minden írásomat a kezébe adom, s ő választja ki, amit
„politikus”-nak tart…
648…Cs. Szabó, Márai, általában a mi
fajtánk: kellemes csalódást okozott, a népi írók! Illyés tulajdonképp nem a
legrosszabb. Benne a csalafintasághoz van odüsszeuszi báj s az áruláshoz
lelkiismeret, a többiekben ezt sem látok…
927. /Illés
Endre/…Gyula két darabjában / Ozorai példa, Fáklyaláng/ nagyon rossz
„időszerűséget” éreztem. Minden második hang és felhang a
hatalomnak kedvező hang volt…
952…Gyulát kértem meg,
hogy lépjen közbe a színháznál. Ez elég keserves lépés volt: hisz az utóbbi
években nem volt meg a régi barátság köztünk…Gyula több nyomós lépést
tett, hogy a darab /Galilei/ ügye
mindjárt az elején el ne akadjon…
1007…A Galileiből lehullott egy kis
egyfelvonásos…A Rádiótól is visszakértem. – De ők hozni akarják,
éppen csak Illyéstől kértek előszót elé – Gyula is úgy látja -, hogy
elbújtak a bátorságukkal mögé. Ez bánt! Mi Gyulával meglehetős eltávolodtunk, s
egy fél év alatt már másodszor kell kinyargalnia mellettem. Joggal bosszanthatja…
1042…tavaszon
elfogadom Gyula meghívását Tihanyba, nem az ő házába, hanem valami halászházba,
amely fölött szintén ő rendelkezik…
1044 /Illés
Endre/…Szerettem a színházat; de az utolsó évek nagyon
elkedvetlenítettek. Fene tudja, de valahogy sárba ragadt az egész. Gyula
darabjai ugyanúgy lehangolnak, mint Urbán
Ernőé…
…Hogy erőlködik Gyula
a magyar történelemmel, Kossuthtal, Dózsával – s Pósa
bácsis meg Herczeg Ferenc-es
eredményekig alig jut el – kétségbeejtő, egészen kétségbeejtő, milyen
üres…
1045.
Illyés
bevezetőjét Németh László Petőfi-darabjához l. Petőfinél.
1082…Nagyon
szégyellem, Gyula, hogy mint valami öreg csecsemőt, ebben az évben már
háromszor kell dajkaként tisztába raknod. A Galilei-üggyel
valóban én terheltelek, a másik kettőben azonban nem vagyok hibás. Több időt
vesztegettél a Petőfi Mezőberényben
/ e jelentéktelen jószág / bevezetésére, felfedezésére, megvédésére, mint én a
megírására…
1086. /Vekerdi
László/…Az Illyés Gyula művészi és emberi kiállása még érdekesebbé és
sokak előtt rokonszenvesebbé tette a Petőfi
Mezőberényben ügyét…öreg
„reakciósokat” láttam tűzbe jönni a „jó ügyért”, a
Németh László és Illyés Gyula Petőfiéért…
1087. /Illyés
Gyula/…Görgeyről én azonban túlságosan sokat tudok, s ez megzavart abban,
hogy a te Árulódat fölmentsem;
nagynak érezhessem. Görgeyt – sajnos - csak ellenségei túlságosan
alacsony vádjai emelték fel; ő maga erőszakos, kisstílű stréber volt, remek
idegzettel…
GÖRGEY…A magyarnak a most jövő években önérzetre lesz szüksége, s ha ezt nem merítheti azoknak a derék hősöknek a példájából, akik e háborúban tudtak harcolni s elbukni, meríti abból, hogy nem bukott el, csak árulás ejtette el…
GÖRGEY…Kossuth…csakugyan seregeket állított talpra. De ő azt hitte, hogy a föllelkesedett parasztok már katonák is. S a lelkesedéstől olyan csodákat várt, aminők mint csodák nem, csak mint fegyelem, képzés, biztos elhatározás gyümölcsei szoktak megteremni…
Németh László: Az áruló
1127…Illyés bevezetőt
akar írni a drámáim elé. De nem vagyok már fiatal író, akit be kell vezetni.
Még ha olyan ember írná, aki drámáimat szerette, kedvet csinált hozzájuk, tehát
a társszerzőség jogán. Különben is: timeo Danaos!…
1189. /Illés
Endrének/…két választásom maradt: vagy vállalom az idegeim és jó hírem
maradványát elpusztító tisztet, vagy magamra veszem, hogy
visszautasítsam…a nemzedék megmentésére kell vállalnom az áldozatot. A te
leveled meggyőzött, hogy semmit sem mentenék meg, csak Gyulának tenném
kényelmesebbé a továbburalkodást.
A lemondásnak persze
meglesznek a súlyos következményei…ha Gyula beváltja fenyegetését s
otthagyja a tanácsot, az írók haragja…
1197…A tanács
meghiúsulását Gyula úgyis a nyakamba varrta / tizenkét éven át sosem kötötte
magát hozzám, pedig egészséges voltam s ő elég sok dobogón ült/…
1204..A nemzedék engem is elszomorít.
Annyira haragszanak rám, amiért egy-két dolgomnak némi sikere
van…Gyuláról nem is beszélek: közvetve egyre hallom, milyen nagy bűn volt
a Tanácsba be nem mennem…úgy állítanak be, mint aki „szanatóriumba
menekült”. Kórlapomon…
1492…A fájdalom kiolvasztott
a lírádból minden könnyebb elemet, s teret nyitott annak a mély gondolkozói
erőnek, amelyet eddig inkább egy-egy megjegyzésedben, társalgás közben kiderülő
lényeglátásodban csodáltam meg. Tájleírásaid páratlanok…most lettél,
öregkorodra igazán albatrosszá, aki a magasban van otthon, s a fedélzeten, a
matrózok közt csak csúszkál…
1689 /Kristó
Nagy István/…Egyszer azt mondottad: kinek-kinek az életvitelét az szabja
meg, hogy a kamaszkorból kikerülve, 17-18 éves korában milyen ideálok mellé
kötelezi el magát. Ez az első választás a döntő…Ezért tartottad Illyést
mindig kommunistának…
1743. /Illyés
Gyula/…Az öregedés ellen sokan tornával – hiábavaló, úgy értve,
hogy nem értéktermelő – karmozdulatokkal küzdenek…
1798. /Illyés Gyula
Firenzéből/…orvosságul vettem be ezt az utazást, egyelőre semmi jó hatás,
inkább fokozott nyugtalanság…
1922…egy miniatűr
irodalomtörténetet kellett írnom…Ennek az áttekintésnek a rád vonatkozó
része / egy sorral sem kevesebb, mint Petőfié, Aranyé, Adyé/ így kezdődött:
”Mindnyájuk közt /ti. a népi írók közt/ legsokoldalúbb s legteljesebb
tehetség: Illyés Gyula. Hatvan éves korában még emelkedő költő…”
2105. Kedves
Flóra!…nagyon köszönöm a kéziratot /Németh Lászlóról a francia
olvasónak/…ott,
ahol az 56-os szerepemről ír – az, hogy hitet tett a haladó eszmék
mellett: külföldön s belföldön egyaránt félreérthető – mindkét helyen
másképp. De az igazságnak is jobban megfelel, ha azt mondja el, hogy akit a
szocializmus ellenségének tartottak számon, a szocialista vívmányok fenntartása
mellett, vagy egyszerűen: a szocializmus mellett emelt szót…
2141…Köszönöm a
dicséretet; Illyés ezt úgy fejezte ki, hogy infantilis vagyok…
3078…azt hiszitek,
Illyés társasága az, ami miatt legutóbb nem vállalkoztam a vajdasági
bemutatkozásra…Márpedig ez nincs így…
3310…A láthatatlanok
terrorja…megfoghatatlan, de mindent megszálló réteg…sokat
szenvedtünk tőlük…a modernizmus magasából minősítenek provincialistának.
Illyés Fáklyalángja nekik Herczeg-darab…
3428…az a tekintélyem
sincs meg az amerikai és a nyugat-európai magyarság közt, ami Illyés
Gyulának…
3521. / Kerényi
Károlyné /…Érdekes olvasmány került a kezembe,
amikor kezdtem feldolgozni a sok hónapos restanciámat. Márai
naplóinak legújabb kötete körül alakult ki egy irodalmi vita. Éspedig azáltal,
hogy azt, amit Illyés Ebédjéről írt,
többen nem akarták lenyelni. Ő maga persze nem vesz részt a vitában, gőgösebb
annál. Nekem az tetszett, hogy Márai, akinek az
írásait egyébként nem nagyon szeretem, az utolsó húsz év termését pláne nem,
milyen hajszálpontosan ráhibázott az Ebéd
gyengéire. És teljesen objektívan, mert ő nem elvszerűen kritikus Illyéssel
szemben, de ezt a művét ugyanolyan olcsó ressentiment-os
írásnak tartja, amilyennek mi is tartjuk, és amit senki nem mert eddig
leírni…
Jókai Mór
2099…Ha Jókainak
állítólag az egész ország segített, hogy regényeit megírhassa, engem –
mintha összeesküdtek volna – az egész ország akadályoz. Ki az elrekvirált
házát akarja visszaszereztetni, ki fordításairól íratna esszét, hogy bizonyos
jutalmat megkapjon, ki az öt gyerekére hivatkozva / melyből kettő igaz/ csikar
ki interjút belőlem…
2869 /Király
István/…hajlik rá ez a nép, hogy ne nézzen a látszatok mögé, s mindig
azokat vegye valóságnak. Nem véletlen, hogy Jókai mindmáig a legolvasottabb,
legnépszerűbb írója. Mert – félre ne érts – a magam részéről nagyon
szeretem Jókait, s szeretem a magyar „jókaizmust”,
de abban teljesen igazad van: ez a „jókaizmus”
csak úgy lehet igazán termékeny, ha beoltódik egy kis – s nem is olyan
kicsi – kritikai komolysággal, felelősséggel. S ezt éleszti a Görgey: gondolkodóbb nemzetet
akar…
József Attila
26 József Attilának. Tisztelt Uram! Elolvastam a verseit,
műprimitívségük mögül kiérzem a fölényes művészt, de úgy találom, hogy
hangvitele nem olyan nagyvonalú, amilyet ez a modor / mert modor/ megkívánna.
Ebben a hangnemben, habár más formában, Bartalis már
jórészt elélte Ön elől a levegőt. Föltétlen tehetsége méltánylásául szeretnék
legalább egyet: az Istenem én nagyon
szeretlek kezdetűt közöltetni. Kérem, ezt tartsa fenn nekünk. Üdvözli: N.
L.
Istenem
Dolgaim elől rejtegetlek,
Istenem, én nagyon szeretlek.
Ha rikkancs volna mesterséged,
segítnék kiabálni néked.
Hogyha meg szántóvető lennél,
segítnék akkor is mindennél.
A lovaidat is szeretném
és szépen okosan vezetném.
…Ha nevetnél, én is örülnék,
vacsora után melléd ülnék
pipámat egy kicsit elkérnéd
s én hosszan, mindent elbeszélnék.
„…N. L. … J. A.-ról csak egy tanulmányt* írt, egy cirógatást, amelyből nem lehetett ráismerni a későbbi nagy költőre. Mondhatnám úgy is, hogy N. L. semmit nem ismert föl abból a költőből, aki neki lángelmetársa lett. Összes műveiben talán a nevét se írja le háromnál többször…” /Csoóri Sándor: Nem tollforgatók vagyunk…Magyar Nemzet, 2007. 09. 08. /
* N. L. J. A. : Nincsen apám, se anyám 1929.
298. /Gulyás
Pál/…József Attila verseit nemrég megvettem a könyvnapi akción. Érdekel a
Te véleményed. Ahogy lapozgattam a kötetet, arra gondoltam: mily friss
indulatok, de mintha nem lenne pályájuk, az indulat erejével arányos pálya.
Ezért választotta a síneket?…illik József A. verseihez ez a végső
indulati kitörés…
1141. Az Akadémiai
Könyvkiadónak
Az Új Magyar Múzeum számára
kért cikkek közléséhez azzal a feltétellel járulok hozzá, hogy a cikkek alatt
az én rövid jegyzetemet is közlik. A jegyzet szövege ez:
József Attiláról szóló cikkem, illetőleg cikktöredékem közlési engedélyét joggal megtagadhatnám. 1944 előtt írt tanulmányaim jelentős részét gyakorlatilag megsemmisítették, indexre tették, bezúzták, a könyvtárakban nem adják ki. Miért kegyelmezzek meg ennek a két, igen régi, igénytelen írásnak…az utóbbi években többet idézték, mint mindazt, amit életemben írtam. De nem akarom munkásságom legtávolabbi zugát sem a napvilág elől elrejteni…
A Tanúban megjelent cikkrészlet alakját,
célzásait nemigen értheti meg, aki nem tudja, hogy az válasz József Attila
dedikációjára, amellyel a bírált verseskönyvet megküldte nekem. A dedikáció így
hangzik:
”Németh Lászlónak – Hamis
tanúsághoz Igaz tanulságul”…
A „hamis
tanúság” a Tanú első két száma
volt…A cikkek közléséért honoráriumot nem kérek.
1310. /Béládi
Miklós/…József Attilát mi ott láttuk a Nyugat és a többiek csillagképében…Weöres nagy költő, az
igazi teremtő mégis József Attila, akinek költészetében leghaladóbb és legősibb találkozik, együtt van az avantgárd és a kalevalás népköltészet…Igaz, hogy az elméleti
tájékozódása néha sivár absztrakcióba vész…egész nemzedék felnőtt, amely
a két háború közötti kor lírai középpontjának József Attilát tekinti…
2972. /Fábián
Dániel/…József Attilából jozefus homonculus literatust csináltak. Mindazt, amit a Bartha Miklós Társaságban csinált, elhallgatják…
3471. /Balogh
Lászlónak/…Rég nyomaszt már, hogy könyvedet s a szép dedikációt
megköszönjem. De egy József Attila-könyvről bajos úgy írnom, hogy a hozzá való
viszonyomat ne érintsem. Hisz ő az én kritikusi „bűnöm”, s az, hogy
mennyire bánom s mennyire vállalom ezt a bűnt, messzire vezetne…
Juhász Gyula
1182…Juhász Gyulát nem
ismertem, egyike a Nyugat ritka
íróinak, akit személyesen sohasem láttam, így emlékem sem lehet róla…
3547. /Kardos T.
Béla/…Mindig szívesen emlékezem vissza a Bartha
Miklós Társaságban hallott irodalmi előadásokra…felejthetetlen Juhász
Gyula alakja, amint Ady Endre sírja fölött emlékbeszédet tartott…
3728. / Péter
László/…Jól tudom, hogy Vásárhellyel szemben Szeged sohasem volt
szívügye…volt ebben a városban más is – egy Tömörkény, egy Móra
Ferenc, egy Juhász Gyula …
Kaffka Margit
17…Kaffka Margitban új
a ritmus, de fárasztó az érces színezet. Különösen a sorvégi anapesztuszok idézik elő a gyászhimnusz benyomását.
Rossz…
Karinthy Ferenc
2406…Még egyszer
nagyon köszönöm a színészek megemlékezését: Karinthyét külön is / éltem
legnagyobb sikerei közé tartozik, hogy velem szemben felfüggeszti
a tréfacsináló kedvét/…
2454…Az én
„bankettemen” Bessenyei nagy magyar hahoták közt ezzel a
történettel mulattatott: Találkozik Tamásival. – Hová mégy? – Illés
Bandi bemutatójára. – Holnap meg a Laci bácsié van. – Holnap? Nem
tegnap volt? – Nem, holnap lesz. – Én azt hittem, mindennap van. B. olyan jónak találta,
hogy K. Cininek is odaszólt: Add tovább…
3221…ma a rádióban is
meghallgattuk az Árulót…Leányfalun
ma, este…Mennék a Balatonhoz, de olyan jó itt, nincs szívem egy fél napra
sem elhagyni a Dunát…
3473.
Szegedi Nemzeti
Színház fejléccel…elolvastam
a Harc a jólét ellent, és Karinthy
Cini is elolvasta…belevágunk a dologba, és teljes erővel bedobjuk
magunkat, hogy átnyomjuk a különféle vizesárkokon és
akadályokon…Lendvay Ferenc igazgató
Szeretettel köszönt!
Karinthy
Cini
3522…a Te remek
Semmelweised…Szívből gratulálok, s örülök, hogy én lehettem a darabod
egyik első olvasója…
3780…hallgattuk a II. Józsefet, s a darab egyre jobb, él
és lüktet…Köszönjük meghatottan a Kísérleti
dramaturgiát is, és külön a dedikációt. Ebben a rohadt irodalmi életben oly
kevesekre vagyok „pali”, s milyen öröm és büszkeség, igazán, ez a
számomra legértékesebb baráti és „atyai” jeladás. Hát akkor
„fiúi” szeretettel…
Kassák Lajos
223. Basch
Lórántnak…kérlek támogasd ezt a szegény Marconnayt,
ha tudod, s Kassák természetes súlyának a tízszeresével feküdjön a
lelkiismereteden…
379. /Móricz Zsigmond/ Márai?…szóbősége
túlhalad mindent. Igen, de jött Kassák, aki annyira komolyan vette, hogy még
nem is láttam, hogy valaki előtt ennyire leborult volna. Azt mondtam, ez
komoly. Vesztemre találkoztam Máraival…mondtam
neki, hogy Kassák éppen akkor milyet írt róla. Most már nem tehettem félre a
cikket, ellenben jól jött, hogy Pogány Ö. Gábor magától megírt egy
ellenkritikát…inkább csak ezt szerettem volna…
…Kétségtelenül egyedülálló egyéniség irodalmunkban, s ha szólni kell róla, nehezen találjuk meg a szavakat, melyekkel a felületes látszaton túl, a maga valóságában jellemezhetnénk. A modern magyar irodalomban talán ő az egyetlen, akit jobb szó híján, atmoszférikus írónak nevezhetnénk…
Márai ez idő szerint még töretlenül halad fölfelé az úton…
Kassák
Lajos: Márai Sándor, Kelet Népe, 1940. aug. 1.
380. Veres
Péternek…Két könyvedet is olvastam… „Mit ér az
ember”-ről írni is akartam, de azzal az ürüggyel, hogy Kassáknak
tanulmánya van ott róla, elhárították. A Kassák tanulmány meg is jött –
de Márairól…
1925…Hernádi regényei…változatlanul
igen komoly tehetségnek tartom, tán még inkább, mint a Péntek lépcsőin után…Az expresszionizmus idején, Kassákék fiatalkorában próbálkoztak már ezzel: vissza
kellett térni az egyszerűbbhöz s természetesebbhez.
– Akármennyire költői gazdagság, kitűnő megfigyelés van az ilyenféle
stílusban; végül mégis a mechanizmus az, ami kikattog belőle…
3289. /Veres Péter/…Kristó Nagy Pista…bábáskodik az én legújabb ilyesféle
cikkgyűjtemény-kötetem körül is. Immár három éve annak, hogy náluk van az
anyag, és egy jó harmadát vagy tán felét ki kellett hagyni, mert közben annyira
szaporodott, hogy messze túlnőtt az általam meghatározott 20 íven. Ki kellett /
ezt „kellett”/ hagyni a Kassákról szóló nagyobb tanulmányfélét is,
mert a kiadó / a Magvető/ adja ki a Kassák-életmű köteteit is, és szerintük
lehetetlen, hogy egy ilyen írás ugyanott megjeleljen. Vagyis tovább folytatódik
ez a furcsa misztifikáció Kassák körül, akiről pedig – mint mondják
– te mondtad ki először az igazságot, hogy nincs érzelmi köze ahhoz a
nemzethez, amelyben mégis íróvá, „festővé” és közéleti
személyiséggé nőtt…
Kazinczy Ferenc
213…levelezésem már
nagyobb, mint Kazinczyé volt, s a műfajt én, sajnos, nem tarthatom irodalminak,
mert nagyon gyakorlati ügyekben kell irkálgatnom…
852…Eleinte csak
pénzkérdés volt a számomra a fordítás: ma már örömet okoz, s leköt. Majdnem
ugyanaz a helyzet, mint Kazinczyék korában. Akkor nem
tudtak még, most meg nem lehet már eredetit írni; a fordításban azonban
hajthat, burjánozhat a nyelv, s életjelt adhat az élet. Az is nagy dolog, hogy
szépen szabad beszélnünk magyarul…
1204…A tanulmányom,
sajnos, nagyon kis körben terjedt el…Mint Kazinczyék
korában volt szokás, „barátaim karján szeretnék Helikon berkein
lejteni”.
2212. /Illés
Endre/…Nem élünk Kazinczy korában, nem írunk olyan könnyen levelet, mint
ő…
3472. /Domokos
Mátyás/…én abból a hasonlatból indulnék el, amit Kazinczyról írtál /Kisebbségben/, hogy ti. ő volt a
felvilágosodás irodalmának a telefonközpontja, s Te, aki azzal az
elhatározással indultál, hogy „a magyar szellemi erők organizátora”
légy, írói sorsodban Kazinczy vállalkozásának a fordítottjára lettél
kárhoztatva, a homályra és a magányra. Ezzel szemben, míg Kazinczy
telefonközpontja éppen a kor két zseniális „hívására” maradt süket,
a te magányban felépített műved a magyar szellemi élet / s egyáltalán a magyar
élet/ „probléma-központja” lett…
Kemény Zsigmond
385 /Móricz
Zsigmondnak/…Most már csak egy Kemény Zsigmondot kell szereznem, hogy
valamelyest a múlt századdal is rendbe legyek. A Rajongók elé a
tanulmányt könyvtári könyvekből írtam. Tegnapelőtt készült el: két ív körül
van: de csak kivonata a Kemény-könyveknek. Nagyon köszönöm, hogy ezzel az
előszóíratással Keményhez újból odavertél. Minél többet foglalkozom vele, annál
jobban megszeretem…
Kosztolányi Dezső
49…Kosztolányi Dezső A
Toll című folyóiratban nekiment a beteges Ady-kultusznak, de véleményem
szerint a legvadabb Ady-rajongóknál is jobban elvetette a sulykot. Az ő
tanulmányával szeretnék foglalkozni s az „Ady-bessz”-t egészséges
irányba terelni…
Krúdy Gyula
A levelezésben nem találtunk Krúdyról érdemi szöveget. A következő kivételesen pótlék.
Krúdy Gyula is, mint
kortársai közül annyian, évek előtt eldöntötte magáról, hogy ő kicsoda. Arcot
vagy inkább maszkot eszelt ki, mely az irodalmi karneválban mint feltűnő és
könnyen megjegyezhető, kellőképp érvényesülhet. Tehetség az, aki egyéniség.
Nohát, ő csinált magának egyéniséget…
…A nagy időket az
emberek észre sem veszik, a két királyi gyermek vadászni akar, enni és pénzt
szórni. Mi közük a mohácsi vészhez? …Az író annyiban szól Mohácsról,
amennyiben nem szól róla…
Németh László: Krúdy Gyula: Mohács, 1927
175. /Gulyás Pál/…Most
Madách-lázban vagyok, átcenzúrázom az egész szöveget. Arany mennyi helyen
elrontotta, persze sok helyen javított is rajta…
731…Összes témáim
közül a legnehezebbet választottam…Olyasféle feladat ez / bocsáss meg a
hasonlatért/, mint az Ember tragédiájában
a Madáché: ő tizenöt kis színdarabot írt egy nagyban. Ez ugyanannyi expozíciót
jelent és ugyanannyi tetőpontot. Az olyan regényt, mint az Iszony,
egyszer kell elindítani, aztán megy magától. Ezt azonban kilencszer…
Mind a kilenc fejezetnek van
címe; a regénynek azonban még mindig nincs…
1209. /Benedek
András/…sikerült végigolvasni a Történeti drámák nagyszerű két
kötetét…
Ha a két kötetet egy
pillanatra egységes műnek képzelem, van valami megrendítő hasonlóság hőseid és
az Ember tragédiája Ádámja közt: ez
az újra meg újra nekilendülő vágy, segíteni az emberiségen, amely már indulása
pillanatában halálra van ítélve…messze magad mögött hagyod
Madáchot…
2820. / Gigliola
Spadoni/…mint már a Madách Tragédiája esetében is – az Ön drámáit olvasva azonnal
éreztem, hogy a magyar író viszonya a történelemmel egészen más, hogy itt a művészet
és a történelem jobban ismerik egymást…
Márai Sándor
Lásd még Illyésnél a 3521. és Kassáknál a 379. levelet.
2146…tűnődtem: honnan
ismerős ez a stilizált körülményesség: Thomas Mann, Márai?
2249. / Pálóczi
Horváth Lajos/…Bizonyára Neked is szemet szúrt, milyen gyatra, milyen
primitív valami az élet fő motorja: a nemi szerelem…
De még legnagyobb íróink sem
igen mernek szembenézni az emberi életnek evvel az alapvető és siralmas
problémájával. Kettőt ismerek csupán, akik pedzegették: Ramuz…és
Márai Sziget
című kisregényében – bár utóbbit igazán nem szívesen idézem. Hiszen jó
– mondom magamban – Márai enervált,
kiaszott lelkű hedonista, aki csemcsegni való öncéllá, kéjtechnikává tette a
fajfenntartás eszközét…
Mécs László
3547. / Kardos T. Béla, Brookmont/…mellékelten megküldöm a Mécs László-ügyben
Veres Péter képviselő úrhoz és Illyés Gyula író és költő úrhoz intézett levelem
másolatát azzal a kéréssel, hogy szíveskedjék elősegíteni azt, hogy Mécs
Lászlóval szemben a két évtizedes igazságtalanság megszűnjön, költészetét
vegyék újjáértékelés alá, és útlevélkérését az illetékes hatóságok ne utasítsák
el már negyedszer is.
Azok közé tartozom, akik a Bartha Miklós Társaságban részt vettek az Ady, Móricz
Zsigmond estek rendezésében…
Az én könyvtáramban az ön
minden műve megtalálható, de nem emlékszem, hogy bármelyikben is találtam volna
Mécs Lászlóról szóló tanulmányt vagy értékelést…Szalatnai
Rezső és Vas István cikkei már utalnak arra, hogy bizonyos újjáértékelés már
megindulóban van. Nagyon kérem, szíveskedjék irodalmi befolyását ez irányban
érvényesíteni…
Egy Mécs-előadó körút
megnyithatná az óhazai és az amerikai magyarság közötti politikamentes
kulturális kapcsolatok új szakaszát…
Mészöly Miklós
1195…Mészölyék hogy vannak? Hallom, Miklósnak megjelenik
novelláskönyve; nagyon örülök neki. Nagy szeretettel és hálával gondolok vissza
a náluk1 eltöltött napokra.
1. A forradalom alatt néhány napot Mészölyéknél tartózkodott Németh László, akik Basch Lóránt Városmajor utcai házában laktak / Basch a földszinten, ők a második emeleten/.
1763…Mészöly Miklós,
kiváló elbeszélőnk most járt Nyugaton: minden művét el tudta adni, darabját a
télen Olaszországban bemutatják, s itt azt is alig érheti el, hogy a további
könyveket, melyekre opciót kapott, kiengedjék…
2354. /Mészöly
Miklós/…enyhe útilázban, aug. közepén megyünk,
s még millió tennivaló addig. Főképp a regényt szeretném valahogy befejezni,
hogy ne essek ki belőle, de tetű-lassan haladok. Ha lesz tiszta példányom,
szeretnélek egy esszé-szerűség elolvasásával megterhelni: a tonalitás és atonalitás közérzetéről. Ha lesz időd s nem fáraszt…
3114. /Mészöly Miklós/ Kedves Laci!
Ali megmosta a fejemet, hogy
túl szenvedélyesen vitatkoztam a „másik” partról – amikor Te
amúgy is kedvetlen és kiábrándult voltál.
Szomorú lettem. Már csak
azért is, mert azt a „másik” partot nem érzem igaznak. Ha jól értem
magamat s magunkat, kimagyarázhatatlanul egy „parton” állunk. Hogy
a nyelvünk és eszméink egy része más – ez éppen a ti nemzedéketek
munkájának a gyümölcse is. Úgy teremteni hagyományt, hogy eleve lehetetlenné
tegyük a visszafordulást / de nem az „észrevétlen”, azaz autonóm
belőle-táplálkozást/, vajon nem ez a legtöbb?…
Elküldök egy Akzente-számot. A
múlt évi bécsi konferencián nyekeregtem el németül ezt a kis szösszenetet
– talán, ha csak távolról is -, de idevág: hogy egy-két dolgot hogyan
látok, gondolok.
Mielőbbi munkakedvet
kívánok…
Molnár Ferenc
3480…elmulasztottam
különbséget tenni a kétféle világirodalom közt, aközt, amelynek a fogalmát Herdertől és Goethétől örököltük, s aközt, amelyet a
kapitalista könyvkereskedelem sajátított ki árui jelzésére. A világirodalom,
ahogy én értem, nemcsak a nemzeti irodalmak csúcsteljesítményeit ölelte össze,
annak a csodálatos váltógazdagságnak is eredményrendszere, mely az európai
civilizáció megújulásának forrása, hogy a közös problémákat mindig új népek
felgyűlt tartalékainak a bevetésével oldotta meg. Az a világirodalom azonban,
főként a kortársaké, melyet a mi közönségünk is bámul és elfogad, egyre inkább
egy klubbá válik…Egy parazita képződménnyé vált ez a
világirodalom…Az én külföldi kopogtatásaim arra az időre estek,
amelyekben a régi herderi érdeklődés maradványait a
klubszempont elnyomta…
…nagy hiba volna, ha a
természetes úton kiválasztott nemzeti nagyságok helyét a klubtagságok
tekintélye nyomhatná el. Mintha Móricz Zsigmondot Molnár Ferenc az értők
szívéből is kiszoríthatta volna…
Móricz Zsigmond
183…kellemes ünnepeket
kívánok, az enyémet az az ostoba Móricz kissé
elrontotta…
216. Kedves
Barátom…hatásköröm itt a stúdiónál csak a legújabb időkben alakult
ki…helyes lenne, ha a legnagyobb magyar írók legszebb novelláit először a
rádió olvashatná fel…elbeszélésedet…küld be ide a stúdióba…
242…azért is ragadtam
meg az ürügyet, hogy írjak, mert ami nálam igen szokatlan, kívánkoztam most,
hogy pár szót beszéljek veled. Tegnap olvastam el s fejeztem be San Remó-i naplódat, s koronként nagyon el voltam
ragadtatva…Szeretném, ha egyszer kijönnétek a feleségeddel hozzánk
Lányfaluba…
244…örömest
találkoznék akárhol, de mégis inkább Pesten – Leányfalu sok időt vesz el,
s az időből teljesen kifogytam -, nagyon szeretnék én is beszélgetni veled,
vagy legalább ülni melletted…
245…magam is
válságokban fetrengek, ha kifelé nem is látszik amiatt, mert az írógép kisegít,
és ép termékenység képét mutatja. Talán olvastad legutóbbi cikkemet: „A kubikos”…Hogy tudnak ezek
magyarul, s ez nem segít rajtuk ezer éven át…
Mit jelent harminc évi
összes írásom? Annyit, hogy a vevők azt mondják: már van elég Móricz-könyvem, s
detektívregényeket vesznek…nem írónak kellett volna lennem, hanem
politikusnak, vagyis már nagyon régen vértanúnak…
248…valóságos patriárkai örömmel ülhetsz most művészeted teremtményei
közt. A legnagyobb elégtételt: a közönséget, melyben mindaz tovább hat, te sem
kaphattad meg természetesen, de ebben az országban senki sem. De a reménytelen
alkotó és a cirkuszi próféta közül még mindig az előbbi a méltóságosabb és a
szerencsésebb.
Úgy látszik, túl nehézkes
emberek vagyunk ahhoz, hogy összekerüljünk. De legalább tartsd számon igaz
ragaszkodásom…
368…botrányos hosszút
hallgattam, de eléggé megvoltam téllel, munkával, s újabban Móricz Zs.-dal nyomorítva. A népfőiskola ügyét…titokban
akartam tartani…Zsiga azonban puccsszerűen kipöffentette…
379…Majdnem kimaradt,
hogy rólad beszéljek.
Hát Lacikám, én most
olvastam a Szekfűről szóló írásodat. Rendkívül szép
és jelentékeny. Roppant sajnálom, hogy nem láttam kéziratban. Én kiadtam volna.
Ottlik akkor sem kotlik jobban ellenem…
424. /Gulyás
Pálnak/…Olvastad Móricz bírálatát a Hídban a Másik mesterről? Ez
mégiscsak valami, hogy Európa nagyobb /!/, aki másban, mint novellában
gondolkozni sem tud: ennyire belebolondul egy regényembe…A
tanulmányaimhoz mégis sosem tudott így hozzászólni. Egyszóval kell valami
regényírói kvalitásomnak lenni, ha egy csak
regényíró- hosszú barátság után – a regényemen át egyszer csak
meglát…
…Németh László tizenhat év múlva megírta az akkori jelen perceit. Senki ennyire nem fészkelte magát a múlt élményeibe. Ha megérzem a tiszta élményt, vele szédülök és élem át a valóságot…
A legizgalmasabb könyv, amit olvastam. Húsz éve nem olvastam villamosban könyvet; ezt nem bírtam ki, hogy a zsebemben szunnyadjon, s túlolvastam magam az állomáson, ahol át kellett szállanom.
Híd, 1942. február 10.
844…Móricz Zsigmondot
szeretném oroszra fordítani. Ez is nagyon vakmerően hangzik. Hisz én ki sem
tudom nyitni a számat oroszul / amiben persze több a gátlás, mint a
tudatlanság/… Ma épp a Hét krajcárral
kísérletezem. Van itt egy ukrán tanárnő…
1097…Móricznál megtanultam,
hogy a magamfajta embernek legjobb barátai mellől is le kell maradnia –
amikor azok a halál utáni érvényesülés létrájára lépnek…
1298…Nagy merészség
volt, ha önként tette, az irodalomért az állását otthagyni. Móricz Zsigmond is
csak a Hét krajcár után merte
megtenni, s íróknak kedvezőbb időkben…
1408…Móriczot azért
csodáltam a legjobban, mert a Hét krajcár
után ott merte hagyni az ötszáz koronás állását…
1414. /Basch
Lórántnak, Babitsról és Osvátról szóló írására
utalva/…Móricz
tán nagyobb tehetség volt, közelebb is állt hozzám, s mégsem néz felém ilyen
tisztán, egyértelműen az időn át…
1893…Sajnos huszonöt
éve nem írtam novellát; az utolsót Móricz Zsigmond kedvéért a Kelet Népébe…
2132…Móricz írta
egyszer s épp velem kapcsolatban, hogy a legnagyobb öröm: a rokon gondolkodás.
Egy rokon gondolkodású / s nem a mi gondolatainkat visszamondó/ ember –
megerősít bennünket önmagunkban…
2269…Az én javaslatom
az volt, hogy a Shakespeare-kultusz történetének emlékei közt –
közöljetek Móricz Sh.-ciklusából is valamit – s
ahhoz csatoljátok a róla írt tanulmányom…s ha hosszúnak éreztétek vagy a
Móricz okoskodásait /oktalan/ szégyelltétek; a második rész megáll mint önálló Sh.-tanulmány is…
2286./Simon
Istvánnak/…Móriczcal vigasztallak, ha szükség van erre. Amikor a Kelet Népét megindította s bedobott
engem is – s én bele is mentem, ahogy szoktam, a dologba. Egy pár szám
után elejtettek, s egyetlen cikkemet három folytatásban hozta. Később aztán,
amikor mindenki otthagyta, panaszkodott, hogy mért nem dolgozom neki. S én
dolgoztam, mert beteg volt, egyedül volt, s kedves nagy ember volt. Az Iszony első fele ott jelent meg…
3411…Már mint Móricz
Zsigmond fegyvertársa, egy népfőiskola céljaira akartam családi házunkat
fölajánlani; néhány évvel ezelőtt egy tudománytörténeti múzeum megalapításáról
leveleztem az akkori miniszterhelyettessel. Egyik tervem sem valósult
meg…
Nemes Nagy Ágnes
1299. Kedves Ágnes!
…Pesten összeakadtam
karácsonykor Mészöllyel, a Vérmező közepén Magáról beszéltünk.
Esztétikai méltatást sem
akarok fáradt agyamból kisajtolni; csak azt írom meg, hogy könyve állandóan
velem van / újabban versekkel gyógyítom magam: Babitscsal, Baudelaire-rel,
tehát jó a társaság/, s mindig találok valami meglepetést benne. Két szubjektív
okom is van, hogy örüljek neki. 1. Nem tudom hány éve már, hogy megismertem,
azt hiszem asszony volt már, de volt Magában valami lányos tisztaság, szigor,
intellektuális erély, ami a hősnőimre emlékeztetett: Nemes is, Nagy
is…2…nagy vigasz számomra, hogy annyi tehetséges fiatalt látok
megint – akik fölöslegessé teszik életemet…kórusvezetői
szerepemet…
2710./Moldvay
Győző/…Pilinszky Jancsi nem Szabóval szerepelt, hanem előbb, az Újhold /Lengyel Balázs/
ankétján…Lengyel költőnő feleségével, akinek neve azonban e pillanatban
nem jut eszembe.
Egyébként Te a
leánygimnáziumban…futottál össze vele először, meg is öleltétek egymást,
s úgy indult a disputa…Te a következő napon egy magyarórát is tartattál
vele…
Nemeskürty István
1706…a kezdő
lépéseknél tartó filmstúdiónk megkéri: írjon számunkra forgatókönyvet…
Magamról annyit, hogy Magvető Könyvkiadónál dolgoztam és
Bornemissza Péterről írtam egy könyvet…
2111…Vagy két
esztendővel ezelőtt jelentkeztem Marton Endre nevében is, hogy egy film
forgatókönyvének megírására rábeszéljem…Most, hosszú idő után, egy
tehetséges és fiatal rendezőnk első filmjeként szeretné a könyv alakban is
kiadott A nagy család című színművet
filmre vinni. Arra kérem, adjon lehetőséget Hintsch
Györgynek, hogy erről személyesen beszélgethessenek…
2122…Fiatal munkatársának,
úgy hiszem, jó szeme van: A nagy családból
jobb filmet lehetne csinálni, mint amilyen dráma lett…nem állok kötélnek.
Ne haragudjon. Öreg és beteges vagyok…
2134. /Hintsch
György/…A Nemeskürty István címére írt –
lényegében nekem szóló – visszautasító levelét megkaptam. Belenyugodni
nem tudok…
Kérem engedje meg, hogy
felkeressem…
2163…hazajövetelem
után beszámoltam Nemeskürtynek. Én a Szörnyeteg filmre vitelét
szorgalmaztam…Nemeskürty az Utolsó kísérlet többi köteteit is
figyelmembe ajánlotta.. Eddig a Gyászt
és a Kocsik szeptemberbent tudtam
elolvasni…jelentkezem…
2278…Van egy-két
forgatókönyv-problémám, amit szeretnék megbeszélni Laci bátyámmal, mielőtt
dramaturgiai tanács elé teszem a könyvet. Volt egy rész, amin nagyon nehezen
vergődtem keresztül…
2334…Gondolom, várod
már a film végét. Küldöm hát…
Nemeskürtyt üdvözlöm: kezébe kell
vennie végre, ebben a szellemben, a magyar film ügyét. A kéziratom
silabizálásából most próbát tarthat…
2892. /Kristó
Nagy István/…Itt van az Áruló
esete. Úgy hiszem, ez a „legkényesebb” műved…a nemzeti
önvizsgálat alaposabb, mélyebb, összetettebb végrehajtása iránti igény, mint a
mű fő tanulsága, az egész közvéleményben kibontakozik, s ehhez érdekesen járul
hozzá Cseres regényének, illetve filmjének és Nemeskürty
Mohács utánról írt könyvének hatása, melyek mintegy
kiegészítik az Árulót…
Osvát Ernő
23…Láttam, hogy
akármilyen érdemei voltak a Nyugatnak a múltban, őköztük sosem tehetek semmit
sorsos társaimért. Pedig Osvát Ernő akkoriban engem
talán túl is értékelt. Épp ezért a legkíméletlenebbül nyomott víz alá, amikor
látta, hogy nem használhat…
100…Amikor Osvát az ismeretlenségből kiemelt / mint prózaírót emelt
ki/, az első szavam az volt, hogy én nem vagyok „szép”-író, s
elmentem a Prot. Szemlébe kritikát írni…
150. /Gulyás
Pálnak/…ítéleteid / tudom, ellenszenves alak számodra/ Osvát Ernőre emlékeztetnek, a kritikai felfedezés formulázásbeli sűrítésén túl – valami lappangó
írásképtelenségben is…
849…vőm…azt
akarja megmutatni, hogy könyvemet kettőzött gonddal kezeli, de közben olyan
stilisztikai leckéket ad, amilyeneket Osvát sem mert,
huszonöt esztendős koromban…
Petőfi Sándor
1023…Debrecenben csak
néhány napig maradtam. Az ottani folyóirat megriadt Petőfi-drámámtól s a maga
árnyékától / különben épp ma adják elő a rádióban/.
1045…Elmondhatatlan,
hogy ezzel a Petőfi Mezőberényben-nel kapcsolatban mennyire
megaláztak. A Rádióban egy kis jóakaratú kör keresztülvitte a bemutatását; de
ők is csak úgy, hogy Illyést kérték meg a bevezetőre – aki vállalta, de
az ő különös udvariasan-durva, tapintatosan-tapintatlan modorán éreztette velem
a bosszúságát, hogy ezt kizsarolták belőle…
1079…A Szabad Nép támadását1
szenteste tudtam meg…ne foglalkozz drámáim kiadásának az
ügyével…Minden publikálás csak újabb felületet ad ennek a vad népnek a
megkínzásomra…
1 „Kínos és sajnálatos eltévelyedés Németh László Petőfi-drámája, görbe tükör…”
1080…sokkal súlyosabb
formában az én nevem hangzott fel a készülékben. A beszélő nagy hévvel
magyarázta, milyen árulást követtem el a nemzetet behódolásra rábeszélő Petőfi Mezőberényben…megírásával…
2724. /Pálóczy
Horváth Lajos/…veszekszem magamban Petőfivel: Te Sándor – mondom
neki -, aki meg tudott írni olyan szénaillatú finomságokat, mint a Négyökrös szekér, meg olyan tömény
érzékletességeket, mint A puszta télen
– hogy követhetett el az olyan kamaszi idétlenségeket, mint azok az ihaj-csuhajos, mondvacsinált, modoros
bordalaid…politikai verseid…mert verseidnek 80 %-a ilyen kamaszos
rigmusfaragás…Nemhiába mondta róla Heine, hogy „kedves, közvetlen,
de igen-igen felszínes”.
Pilinszky János
763…A közé a 4-5 ember
közé számítlak, akivel szeretnék találkozni…van-e kedved velem
találkozni. Ha igen, írj egy lapot…11-es autóbusz
végállomásától…kétpercnyire lakunk…
828…A te
természetedhez különben van egy külön kulcsom is: a magamé. Mindig úgy nézlek,
mint aki a magam biológiai szubsztrátumát – még kényesebb, tehát még
finomabb és még több szenvedéssel járó alakban hordozza…
láttam, hogy purgatóriumi
köreid végén jársz már – leküzdted azt, amibe én belepusztultam
volna…
…amit költészeted
forrásáról mondasz, nagyon szép, s megmagyarázza, hogy írhatott egy húsz-nehány éves ember olyan verseket, amilyeneket csak
negyven éven túl lehet írni…
Leveledet, ahogy kérted,
elégettem…
847…nekem egyáltalán
nem jelent anyagi terhet az ittléted, s a te idődből is futja…ha kedves
neked az együttlétünk, jó lesz ezt az alkalmat kihasználnod. Szeretettel
köszönt N. László
848…nagy örömmel
várlak. Akkorra remélhetőleg az idő is javul, a veranda és az udvar is a miénk
lesz, úgyhogy ha dolgozni akarunk, nem aggatjuk egymást…Természetesen ne
egypár napra, hanem legalább egy-két hétre gyere, hozz le munkát is, hogy
dolgozhassál…
855…nem is fontos,
hogy lakásod legyen. Egyelőre, amíg kapsz megleszünk ketten az én
szobámban…tudtommal nem horkolok, legföllebb
néha oroszul beszélek…Ne törődj azzal, hogy nincs pénzed, nekem
van…
Ha fürödni szoktál, hozz
fürdőruhát; nagyon jó a strand; tán én is lejárok egyszer-másszor. Ha
biciklizni szeretsz, kérd el a gyerekek biciklijét, ők úgysem használják.
Könyvet nem kell hozni, a munkádon kívül…
1031…Amit írtál,
nagyon meglepett. Én egyáltalán nem haragszom rád. Hallgatásoddal az őszön
bekerültél – látszatra – azoknak a csoportjába, akik valóban
gyilkos hajszát indítottak ellenem…
a legnagyobb
„bűnöd”, ha már ilyet keresek hogy néha-néha elmondasz olyasmit,
amit nem kéne…
…Németh minden kitűnősége mellett mennyi anakronizmust cipel magában…
Pilinszky János: Összegyűjtött levelei, Osiris, 1997. 245.sz. levél
1112. /Pilinszky János/
…Három éve nem írtam, s úgy látszott, minden erőfeszítésem hiába volt,
hiába szabadultam ki egy lehetetlen lelkiállapotból, csak újabb válságba
jutottam. Elmondhatatlan szükségem lett volna Rád, ehelyett még Téged is
megbántottalak…sokat számítana a tudat, hogy mellettem állsz…
1144…nagy örömmel
látom a Csillagban a verseidet.
Mégiscsak feltört szádon a pecsét – a mérhetetlen fájdalom megtalálja
útját a fél-megváltás, a mű felé…A versek nagyon szépek…
1415…Rossz sejtelemmel
nyitottam szét a gyászjelentést; éreztem, hogy édesanyád halálhíre lesz
benne…Tudom mennyire összenőttetek, s hogy halála, bár közben magad is
férfi lettél, valóban elárvultan hagy…
1418. /Pilinszky János/
Végtelenül jólesett leveled, s különösen anyukára vonatkozó részei. Anyuka
nagyon szeretett Téged…Csodálatosan halt meg, szinte testetlenül, és
kimondhatatlan szeretetben…Nagyon tétovának érzem magam…az élettel
nem tudom hányadán állok…
1534. /Pilinszky
János/…Leveled nehéz pillanatomban érkezett, s újra beigazolta előttem, hogy
milyen rendkívüli emberség lakik benned. Több mint tíz évvel ezelőtt
kaptam Tőled egy hasonló levelet…a
sírásra, amit kiváltott belőlem, ma is úgy emlékszem vissza, mint tizenöt év
keserveinek a befejezésére…
1662. /Pilinszky
János/…Nagyon nehéz idő után merek újra írni Neked. Nagyon nehéz, nagyon
küzdelmes idő után, amiben csaknem elvesztem, s Téged valóban el is
vesztettelek…én nagyon szeretném visszanyerni régi szeretetedet. Újból
kívánok mindent kezdeni, s mint már annyiszor, most is fölmérhetetlenül sokat
számítana a tudat, hogy mellettem állsz…
1678…Azt, hogy mennyire csalódtam benned, magad is
láthatod, hisz a tanulmány, melyet a Magyar
műhelybe újabb líránkról írtam, a
Magvetőnél bizonyára megfordult a Te kezedben is; Weöres Sándoron kívül
csak Veled foglalkoztam részletesen…
2213. /Pilinszky
János/…Tegnap tettem le a könyvedet1, ezt a megragadó, különös és kivételes
munkatörténetben kibontott önéletrajzot…oly közelbe jutottam Hozzád,
ahogy az életben talán soha. Ez különben a művek titka és sorsa is…
1
A kísérletező ember
2638…A
táviratok közül, amelyek Mezőszilason vártak, messze
kivált a Te ajándékod…remélem,
lesz alkalmunk találkozni is…
2871. /Pilinszky
János/…Sokat gondolok Rád. Simone Weilt fordítom, s bizonyos vonatkozásokban több Veled rokon
vonást fedeztem fel írásaiban…
3269…az ifjúkori
válságot,…vagy megoldja az élet és akarat…vagy vállalnunk kell a
létünkben hordott seb művészi, gondolkozói, magatartásbeli feldolgozását, ahogy
például Pilinszky János – a legmagasabb szinten –
feldolgozta…
3707…Jugoszláviából
visszatérve meghatottan emeltem fel a Nagyvárosi
ikonokat…mindenfelé találtam egy-egy emlékezetemben ragadt
verset…új, szokatlan dolgok nehezebben találnak helyet bennem…
3708. /Pilinszky
János/…Még évekkel ezelőtt hallottam, hogy csalódtál bennem, s ez
visszahúzódóvá tett. Szégyent éreztem, hogy a lírán kívül nincs egyéb
képességem…ha valakit szeretek a magyar irodalomban, az ma is Te
vagy…
3731. /Pilinszky
János/…Köszönöm mindazt, amit akarva s akaratlanul életre szóló
ajándékként kaptam Tőled…
Pilinszky olyan nekem, mintha egy kicsit a testvérem volna. Ő még mindig abban az elragadtatott világban él, amit én korom előrehaladtával magam mögött hagytam.
Hegyi Béla beszélgetése Németh Lászlóval, Vigilia, 1975. 7.
Révai József
503…Mo.-nak nagy szerencséje, hogy olyan poglavnikokat
kapott: mint Révai, Rákosi. /Örömmel olvasom a beszédeiket: látszik, hogy nem Mo.-on tanultak politizálni./
508…Mellékelek néhány
sort Révaihoz. Már rég illett volna írni; de a címét sem tudom, s nem is
akaródzott „dörgölőzni”. Most a kisgazdapárti győzelem után: tán
nem látszik másnak, mint az illendőség megkésett reflexének. Légy szíves, írj
címet rá, s küldd el neki. Ha helytelennek érzed, tépd el.
Flórának kézcsók…
523. /Veres
Péternek/…akármi választ el titeket Kodolányitól,
Sinkától – mégis milliószor közelebb estek hozzájuk, mint Horváth Zoltánhoz vagy
Révaihoz…
616…Márta útján Révai
is találkozásra hívott fel. Tán okos dolog volna egyszer összeülni vele. Hiszen
mind a ketten ugyanazt akarjuk: hogy Magyarország engem elfeledjen. Beszéljük
meg a módozatait…
627. /Várkonyi
Nándor/…Hallottam Illyés, Lukács, Révaival való tárgyalásodról;
hasznosnak hasznos, gondolom, de nem döntő…
680…Révai többször
tett mostanában olyan nyilatkozatot / pl. az Eötvösben/, hogy ők engem is
foglalkoztatni akarnak, de én szabotálom a demokráciát…
682…rám tették megint
a srófot. Ez előre látható volt. Én Révainak írtam – alig két oldalnyit;
de nem hiszem, hogy használ. Pedig énvelem megjárják…hajlandó
vagyok…az igazi alkotó munkában mint csendestárs részt venni. De ha ezt
az erkölcsi létminimumot sem hagyják meg nekem, úgy hozzájuk vágom az életemet,
hogy egyetlen becsületes író nem dolgozhat többé együtt velük…
778. /Illyés
Gyulának/…Írtam Révainak egy levelet; mint „íródiplomata”
nézd át, el szabad-e küldeni. Szabad-e ennyire őszintének lenni…
914. /Révai
Józsefnek/…A mai postával elküldtem két újabb fordításomat…érdemes
lesz pihenőiben magyarul is belenéznie…
Tavalyi levelében volt egy
kérdés – nem akarok-e eredetit írni -, melyre a kész művel szerettem
volna válaszolni…a Nemzeti dramaturgiáján is átment egy színdarabom,
amelyet kísérleti léggömbnek is tekinthetünk, érdemes-e eredeti művek írására
fordítani az időmet…
950. /Benedek
Andrásnak/…tiértetek fordultam
Gyulához, hogy szűntesse be ezt az új Galilei-pört…a szerencsétlenség
forrása ebben az ügyben Révai József távozása volt. Ő sosem követte volna el
azt a politikai és humán ballépést, ami az én agyongyötrésem volt egy
jóhiszeműen odanyújtott kéziraton át…
1343. /Ortutay
Gyula/…Ha Téged nem is – ezt mindenki tudja - , de a népi írók jó
részét valósággal kényeztette a Rákosi-Révai-Andics-féle
művelődéspolitika. Ugyanakkor lenézte, gyanakvással, sőt gyűlölettel szemlélte munkásságukat. Díjakat,
kitüntetéseket, protokollcímeket adott…
1780. /Keresztury
Dezsőnek/…Azt az engedélyt, amit miniszterséged alatt adtál, több helyütt
nyugtáztam, most megjelenő könyvemben névvel is. Hogy ki mentette meg az
életem? Erre a babérra több kortárs pályázik. Te annak idején Révait nevezted
meg, s azt hiszem joggal.
Nobel-díj? Ettől azt hiszem,
csak Pesten félnek…
Rónay György
200…A másik csomag Rónay György, fiatal költő, néhány verse, azt hiszem,
többet érő fiú, mint Gál Pistáék. Látszik rajta az
iskola, de jó iskola…a megjelölteket, esetleg az Illyést utánzó epikai
kísérletet, közölhetjük…
2243…Örley-tanulmány…Emlékezetemben mint rejtély maradt
meg…Épp Rónay Györggyel voltak kinn
nálam…/Mindkettőjüket akkor láttam utoljára/…
2254. /Bencze
László/…olvasom az Új Írás
februári számában Rónay tanár „úr” írását
a Kísérletező emberről…speciálisan
aljasnak, több. Rosszindulatúnak tartom. Vagy még annál is gonoszabbnak…
2259. /Hintsch
György/…Olvastam annak a szegény Rónaynak az
izéjét is. Nem tudom irodalmi fogalmakkal meghatározni; talán ez lehetne a
műfaji meghatározás: egy szegény műfordítócska mérges nyelvöltögetései a nagy
kortárs felé, aki volt olyan tapintatlan és többre vitte, mint ő. Aki
gályarabságnak tekinti tíz év műfordítói tevékenységét, amiben Rónay páter elvtárs tevékenysége – több tehetség
hiányában – ki is merül…Hogy fordít ez az ember, ha olvasni is csak
így tud?…
2316…Én a Rónay-ügyet – s az írók viselkedését benne, úgy
tekintem, mint kirekesztésemet a magyar írók családjából. Nincs kedvem tehát
ennek a családnak bármelyik tűzhelyéhez odaülni…
2361. /Köpeczi
Bócz István/…a „Rónayk”
és a hozzá hasonló tetűk nem szabad, hogy ártsanak azoknak, s megfosszák
azokat, akik itthon s túl, nagyon nehéz körülmények között, azon reménykednek,
hogy most is értük dolgozol…
3479. /Veress
Dániel/…Olyan folyóiratokat, mint a Kritika,
Jelenkor – hogy az Új Írásról
vagy Kortársról ne is beszéljek,
felajánlani sem merem, alighanem fintorognának. Rónay
Györgyöt persze le tudták anno adni…
3557. /Rónay
György/ Kedves Barátom,
köszönöm, hogy nyilatkozol
nekünk /Vigilia,
1975. júl./…Jó
munkát, jó egészséget kíván és tisztelettel, szeretettel köszönt…
A Vigilia beszélgetése Németh Lászlóval…Németh László kérése volt, hogy életében lehetőleg ne jelenjék meg…/Ez teljesült, B.G./
Fájdalmasan érintett Rónay bírálata a Kísérletező emberről. Szememre vetette, hogy túlságosan is önmagammal vagyok elfoglalva, az olvasót egyáltalán nem érdekli a hipertóniám, az agykéreg-betegségem, hanem kizárólag a mű, amit eléje teszek. Ahelyett, hogy a betegségembe menekülnék, inkább a fiatal írókat buzdítsam, neveljem…Mintha Dosztojevszkijnek fölhánytorgatná az epilepsziáját…ha nem Rónay mondta volna! Ő ma az esszében verhetetlen, az élvonalat szinte egyedül jelenti… HEGYI BÉLA
Mi
az, ami annyira feszélyez…Németh László modorában? Leginkább talán a
föltétlen igazság hangsúlya, sokszor – mondhatnám – önteltsége: én
mondom, tehát így van; én csak tudom. Nem látom benne az igazság kutatójának
töprengését és szerénységét…
Rónay György: Napló, II. Magvető, 1989.
Sárközi György
252…egyike vagy annak
a két-három embernek, aki tett értem valamit…minél előbb
találkozhatunk…
273…kizárólag a
jóságod iránti hála és megbecsülés az, ami a Válasz fedelére ráengedte a
nevem…
290…Én Sárközinek már
ősszel megmondtam, hogy nem írok többet a Válaszba, és semmi közöm
hozzá, de mégsem vette le róla a nevem. Olyan jó barátnak bizonyult, s önzetlen
szerkesztőnek…
601…az Athenaeum azon a címen, hogy Gyurinak 24 évig
semmiféle vezető pozíciója nem volt náluk, csak a legminimálisabb nyugdíjat
hajlandó nekem megszavazni, a Sarló viszont minden kommentár nélkül
visszaküldi Gyuri már kiszedett „Összes verseit”…
705. /Illés
Endrének/…Gulyás Pál, Zsiga bácsi, Sárközi Gyuri halála óta te vagy az
egyetlen, akihez igazán húzódom a magyar irodalomban…
844…Sajnálom, hogy nem
vagy közlékeny barát, Bandikám. Mindig csak a jót teszed, és sosem írsz
magadról. Nemcsak, hogy nem írsz, de nem is beszélsz. Olyan tökéletes vagy?
Sárközi Gyuri volt ilyen, de ő nem tökéletességből, hanem szomorúságból…
Sárközi Márta
540…elodázó levelem
után, küldöm már a véglegest, lemondót: ne áltassuk tovább Stehlót,
nem fogom elfogadni a zugligeti állást és semmilyen más állást ebben a hazában.
Hallott a Kútmérgezőről, annak négy fal közt a helye…A maga szívességét
azonban megőrzöm az emlékezetemben…Ha nem unja: írjon
egyszer-egyszer…
552…végtelenül bánt,
hogy nem talált már itt. Az még jobban, hogy azt hiszi, Maga elől mentem
el…A zsilettet nagyon köszönöm; egy évre biztosítva az arcom
civilizációja.
563…nem tudom, minek a
jegyében születtem, talán a Marséban, hogy amikor enyelegni igyekszem, akkor is
agresszivitást olvasnak a szavaimban. A szenvedésnek ez a legcsúnyább
büntetése: meghamisítja az ember arcjátékát. Nevetésre nyitja a száját, s azt
hiszik, marni akar.
…A Gyuri ruháját
köszönöm. De gondolja meg, hogy most halt meg az apám…
578…Maga már félig
külügyi ember…Sokat gondolkoztam a Maga római küldetéséről is. Most már
Magának megindul a Válasz, s így nemigen illik elmennie…van tervem
odakinn is az élelmessége számára / ami alkalmasint éppoly legenda, mint a
legtöbb asszonyi élelmesség/…
587…Nagyon sajnálom,
hogy múlt vasárnap nem volt otthon. Most én mondhatnám, hogy elment előlem, ha
olyan érzékeny ember volnék, mint Maga…
601. /Sárközi Györgyné/…én egyet sem panaszkodtam még magának,
pedig tudnék! Hogy csak szemelvényeket küldjek a panaszaimból: a Válasszal
kapcsolatban naponta hol lekereszténybérenceznek, hol
lezsidóbérenceznek a legkomolyabb és legfenyegetőbb
formában…Azt is ecsetelik szívhez szóló formában, hogy apám egy krajcár
nélkül érkezett ki Amerikába, ami nyilvánvalóan azért történik, hogy kinti
óriási vagyona már Darvas Lilivel szerzett közös szerzeményként szerepelhessen,
amiből engem ki lehessen zárni…
612…meglepve olvastam
levelét; mindarról, amit írt – hogy veszekedtünk, haragudtam stb. –
én semmit sem tudtam…Mint minden szellemes nő Sévignè
óta, maga is az unalom ellen küzd: eseményeket teremt, ahol nincsenek
613…megint bűnbe
estem. Kurta leveléből azt is látom, hogy magyarázkodásból megbántás
lett…Maga minden szavamat másképp érti, mint ahogy én mondom. Sokkal
komplikáltabbnak hisz, mint amilyen vagyok. Minden mondatomban rejtett tőröket
keres; holott épp fordítva; sokkal élesebben fogalmazom a dolgokat, mint ahogy
érzem…Amit szellemességről és unalomról írtam, nem úgy értettem, hogy
Maga önnön unalma űzésére csinálja a Választ…
Kedves Márta, a mi útjaink
úgyis messze ágaznak…én sem azért írok és kérlelem Magát, hogy ezt a mind
nagyobb próbának kitett s végül úgyis fenntarthatatlan barátságot mentsem,
hanem mert elviselhetetlen a számomra, éppen mert olyan kevés jóakaratban volt
részem, hogy valódi jóakaratot megbánthattam. Kérem, higgye el, hogy ez, ha
megtörtént, nem szándékosan történt…
616…Mártát sajnos,
megbántottam. Ő mégiscsak nagyon a másik partról nézi a dolgokat, s ezzel /
bármennyire bizonygatom, hogy semmi közöm az egészhez/ pillanatokra fel tud
ingerelni.
Érdekel, mit láttál odakinn.
Flórának kézcsókját küldi…
631…Hogy miért hallgatok?
Nem udvariatlanságból vagy haragból, higgye el, hanem mert énnekem ezután már
ez lesz a sorsom. Én a maga jóakaratáról meg vagyok győződve, de éppen annyira
meg vagyok győződve arról is, hogy mindenféle magyarázgatással, közlékenységgel
csak a helyzetemet rontanám. Az pedig elég rossz anélkül is…
636…nem is tudom, a
köszöneten, mentegetőzésen vagy min kezdjem. Gyuri könyvének nagyon örültem, a
maga bántódása, rosszkedve engem is bántott…írom az Iszonyt…
653…Bizony jó, hogy
gondol rám. Én is gondolok a kis
regényeire. Tán írok is…
657…Írjon már és
vidámítson fel egy kicsit…
659…Amit az Iszonyról
írt, megnyugtatott kicsit, bár attól félek, csak karitatív nyilatkozat …
Az Iszonyt ne dicsérje
többet, mert megírom a Drága jó nyolcadik-ot – diákregényféle -, s
abból magának is, nekem is sok bajunk lesz. Magának ki kell adnia, nekem ki
kell kapnom miatta…
676…Kérem, írjon
néhány sort – még ha rosszat is. A maga szentté avatása így is, úgy is
biztosítva van…
692…az én szenvedő,
vénasszony arcomhoz, úgy látszik, nem illik sehogy az enyelgés; Maga legalábbis
mindig sértést érez mögötte, ha néha tréfálkozni próbálok…
Tökéletesen igaza van abban,
hogy a Husz pocsék…
694…benézek a Válaszhoz
a Madách utcába…ha ott van, lemehetünk beszélgetni egy
eszpresszóba…
696…A maga levele is
nagyon halotti lepelszerű volt; még ízbégi virágokat
is hímzett rá…
702…Május elején
Kaposvárt, Szilason, esetleg Tihanyban töltök néhány
napot, akkor találkozhatunk…
709…Egyszer már
megállapodtunk, Márta, hogy nem sürgetnek. Ne törődjünk most se a könyvnappal.
Várják meg, amíg készen odaadhatom, akkor döntsék el, használhatják-e; igen
vagy nem…
710…tegnap elküldtem
egy eléggé feldúlt levelet…nagyon szégyellem a dolgot…ezt nem
csinálom tovább. Tanítani nem lehet, írni nem lehet; a megaláztatásnak nem akar
vége szakadni…képzelje el ilyen hangulatban vegytankönyvet
gyártani!…beismerem, csütörtököt mondtam…
721…nagyon szégyellem,
hogy csak most válaszolok Magának…
A leveleit nagy élvezettel
olvasom, s újra és újra sajnálom, hogy nem gyűjtöttem őket. Ígérje meg, hogy
másodpéldányt hagy ezentúl róluk…
726…Én most igen
nyomorult vagyok, azért nem írok. Csalódtam a képességeimben. Legjobb lenne
elsüllyedni…
781…önálló főbérlő
akarok lenni, végre, negyvennyolc esztendős koromban…Nem tudom, van-e még
dolga néha Szentendrén, tavaly említette, hogy jár ki, s tán tudna szobát
keríteni…akkor lesz belőlem megint író, s így munkatárs is, ha azt
érezhetem, hogy van valami fészekfélém…
784…nagyon köszönöm,
hogy olyan buzgón utánanézett mindjárt a szentendrei lakásnak. Abból, amit ír,
úgy látom, hogy egy főbérleti lakás az én viszonyaim közt csaknem
utópia…Én is sajnálom, hogy nem találkozhatunk többet…
795…Írjon néha –
most már nem mint szerkesztő, hanem mint barát,
kezeit csókolja: Laci
797. /Sárközi
Márta/…Szentendrén…zárva volt az ingatlanközvetítő…Szentendre
bűbájosan szép…
Most így élek tehát: reggel korán kelek, és elvágtatok a Lukács uszodába, ahol éppen nyitnak, kristálytiszta a víz, és a Boldizsár még csak borotválkozik, de még nem úszik. Ott eltársalgok a régi kabinossal Gyuriról, azután úszom egy óriásit, és úgy osztom be, hogy akkor lépjek ki a vízből, amikor Boldizsár a másik oldalon belép. Utána meghívom magam egy feketére…/Egy pikáns vicc következik, Mancika szereti a nyulat? – kezdettel. B.G./
Pihenje ki a pesti
fáradalmakat, és nyaraljon egy kicsit! Nagy szeretettel és barátsággal üdvözli
öreg barátja…
800…Levelén megint jót
mulattam. Írnia kellene magának…Most, hogy nem szerkeszt, ez kárpótolná
kissé a szerkesztésért s a műstoppolásért. Most úgyis csak egymásnak írhatunk.
S ha Maga rossz viszonyba kerül az én kézirataimmal, én mint bába, nagy
lelkesedéssel segíteném a Magáét…
803…A Választ akarom megköszönni…Nagyon
szép volt ez a három évfolyam, s az egyedül a Maga érdeme. Gyuri büszke lenne a
teljesítményére. Az abbahagyás pillanata is a legjobb, és nem sajnáljuk, inkább
megkönnyebbült mindeni…
VÁLASZ
Szerkeszti: Sárközi György
Ára:1 pengő
III. évf. 4. szám 1936. április
Kéziratok a szerkesztő címére küldendők
VÁLASZ
1946.október
VI. évf. 1. szám
Felelős szerkesztő
Illyés Gyula
Egy szám ára 5 forint
A kéziratokat a következő címre kérjük:
Sárközi Györgyné, Budapest II. Nyúl u. 14.
811…Magával sokkal
könnyebb levélben találkozni, mint életben…
Sokat gondolok Magára számos
bajaiban…
821…nézzen be hozzám
munka után, ha kedve van találkozni velem. Anyámnál lakom…
824…Mikor látom már
egyszer? Azt ígérte, váratlanul is benéz. Ha biztosra akar jönni / bár én majd
mindig itthon vagyok/, írjon egy levelezőlapot…
840…Napok óta készülök
írni, nem azért, mintha mondanivalóm volna, hanem hogy egyszer már olyan
embernek írjak, aki nem halálos beteg, nem halálosan boldogtalan, nem készül
valami hallatlan őrültséget csinálni, nincs szüksége pénzre, nem követel tőlem
sürgősen valamit…Az ember nagyon szerencsétlen lény. A boldogság ott van
előtte, de a legkülönbeknek is csak őrültségeik elkopása nyitja föl rá a
szemét…
…egyszer még
memoárokat fog írni. Még öt év haladékot adok. Azalatt talán ösztönös
freudizmusát is kinövi. Most még nagyon nagy a hajlam magában, hogy az
embereket /Pilinszkyre gondolok például/ szerelmi életük túlzottan látott
torzulásaiból magyarázza…
Hallotta, hogy az apja
milyen nagy ember lett megint?…
849…Ha egyszer kedve
jön, írja meg, hogy érzi magát kastélyában mint ítész és anyós. Én bizony
egyhamar nem jutok föl Pestre…Tegnap múltam negyvenkilenc éves, most
fordultam be életem, írói munkásságom és házasságom jubileumi esztendejébe. S
életem summájának ezt látom: itt volt és nem köllött.
Ha majd már a sírföliratoknál s a
„memoárok”-nál tartanak, tartsa szem előtt ezt a lakonikus
összegezést…
869…szombaton este
nagyon örülnénk, ha eljönne hozzánk ½ 9-re; Bibóék,
Borsosék is itt lesznek..
965…köszönöm a
gyönyörű virágokat…Bocsánatot nincs miért kérnie; legföllebb
a tanulságokat vonhatjuk le: Dunába kár vizet hordani, lelkiismeretét is
fölösleges oda vinni, ahol egy életen át kelleténél több volt…
Kérem, ne terhelje amúgy is
nehéz életét az én sorsommal…
1104. /Sárközi
Márta/…Nem tudom miért, de a Maga néhány szavából, talán mert szeretném,
ha így volna, nem haragot, hanem valamiféle jóindulatot véltem kiérezni, és
mert én, hála a Mindenhatónak, nem vagyok magyar író és így nem vagyok sem
sértődős, sem haragtartó, megragadom ezt a nagyon kétes s bizonytalan kis
lehetőséget az emberi beszédre…
…az idén is csak útnak
akartam indítani a hagyományos születésnapi könyvet, egy Jung-művet,
amit Magának hoztam kintről, de…beleszaladtam Ellába és Csillába, és
mindketten olyan fagyosak és barátságtalanok voltak, hogy nem mertem ezek után
postára adni a küldeményt…nem
tudom, én hiányzom-e Magának, de Maga nagyon hiányzik nekem, és igazán
minden úton szívesen elindulnék, ha vezetne valahová…
1173./Sárközi
Márta/…megszoktam, hogy egyedül álljak a véleményemmel, és bizony sűrűn
fordultam szembe az általános lelkesültséggel…úgy fest a dolog, mintha
éppen én, akinek a Maga személye, barátsága, sikere talán fontosabb, mint az
ott összegyűlt társaság összes tagjainak együttvéve – éppen én lettem
volna az ünneprontó, aki leszólja a darabot.
Szeretném tehát tisztázni:
én nem a színmű Galileijéről
beszéltem, hanem a rendezés
Galileijéről…nem a színmű
kritikája volt, hanem az előadásé…
1536…megjött a születésnapi
könyv. Itt küldöm az első kötetet, amit ismertem /ezért hozattam meg Magának/,
de a másodikat, ha nem haragszik, fölvágtam és el szeretném olvasni…
Maga hol tart a
világnézetével: szegény Jungról és Pauliról elég gunyorosan nyilatkozott…
Lacikám, az én kedvemet
rendkívül nehéz elvenni azoktól, akiket szeretek…amikor beteg volt,
pontosan tudtam, hogy éppen úgy szeretem, mint azelőtt, és talán túl sem éltem
volna, ha történetesen elviszi az influenza…
…barátomnak érzem és
tudom Magát, és Maga is jól tudja, hogy ebben a szar világban és az egyre szarabbnak bizonyuló emberek között mi mégiscsak
összetartozunk és számíthatunk egymásra…
Szabó Dezső
100…engem a legjobban
érdekel: a folyóiratom. Hogy ettől Szabó Dezső-tanítványnak fogok látszani?
Mihelyt csak látszat, már nem is baj. Szabó Dezsői-személyeskedéseknek ebben a
folyóiratban nem lesz helyük…Szabó Dezső egész élete a helytelen írói
magatartás fényes illusztrációja…
952…elkezdtem tűnődni,
méltatlankodni, nem a hallottakon /pl. hogy akiben egy gerizd
van Szabó Dezsőből, az egészen megrohad/, hanem a szándékokon…
2089…Az az ember, aki nem tudta elviselni, hogy oly nagy patriótát,
mint Szabó Dezsőt, a magyar írók sorából – minden hibája ellenére –
nyomtalanul kitörüljenek… /Erdei Sándor, Ferenc öccse/
Szabó Lőrinc
77…köszönöm, hogy
küldeményeivel kisegített…fogalmam sincs, hogy most meg van-e sértve,
vagy csak abban a csendes megvetésben részesít, amelyben a legbensőbb ügyeink
körül kontárkodókat szokás. Önnek igaza van: a kritika kontár mesterség, de
megvan az az előnye, hogy heroikus légkört, igen sok
gyűlöltet támaszt a körül, aki komolyan űzi…
233…Ma beszéltem
Kandóval. Esélyes jelöltje vagy a B.H. főszerkesztőségnek, Kozma vállalta a
dolgot, egyetlen nehézség, hogy az Est-lapoknál voltál eddig. Ne reménykedj
egyelőre, de ha különösebb kifogásod van / ami esztelenség volna/ szólj
idejében, nehogy visszautasítsd a kész dolgot…
384…Ti persze ezóta
benn meneteltek valahol a visszakapott földben. Bár tudnánk szilárdabb magyar
határokat adni nekik: mint a nagyhatalmak megvont vagy megszolgált kegye. Ha
Nagybányán mégy át véletlenül; gondolj rám: az a szülőföldem. Nem is annyira a
testemé, mint a lelkemé. Az apám…ott volt tanár…
667…Ezt a nyomást az
én érzékenységemmel nem lehet éveken, évtizedeken át elviselni…/Szabó
Lőrinc az egy bölény – az ezt is bírja/.
778…Lőrinc
szonettjeiben – nemhogy megolvad, de felgőzöl a forma. Egy gőzoszlop
mindenik…
886. /Szabó
Lőrincnek/…Illés Bandin kívül te vagy az egyetlen, aki valami jót mondott
egy esztendei munkámról…
952…Lőrincnél a
hallgató vagy félig hallgató írók összejövetelt tartottak, amelyre Lőrinc engem
is meghívott…hogy a beteg Lőrincet meg ne bántsam, kapacitálására vele
töltöttem az előző délutánt, s elszenvedtem mindent, amit Lőrinc rossz kedvében,
pláne ha neheztel is, egy ember idegrendszere ellen el tud követni…
1124…Lőrinc minden
lehető őrültséget elkövet önmagával szemben, s két trombózis után minden
estélyen ott látható…
1206…Csodálatos ember
vagy; rég tudod, hogy bizonyos értelemben utolérhetetlennek tartalak…
…rengeteg dolgom volt;
többek közt az Örök barátaink
köteteit rendeztem prés alá. Szörnyetegebb munka
volt, mint gondoltam. A Huszonhatodik év
április végére megjelenik; az Ö.b. meg a Tücsök
könyvnapra…
1265…az üldöztetésben,
megaláztatásban, a félelemben, időnként az enyhülés reményében, majd a
legutóbbi években a betegeskedésben is elég párhuzamos volt az életünk. S én
biztosra veszem, hogy bár a betegséget előbb kezdted, a halállal is
megvársz…s évek múlva egy szép verssel viszonzod ezt a néhány prózai
sort, megállapítva, hogy igazam volt. Olyan szép az új télikabátod, el kell
nyűnöd még, Lőrinc…
A levél kelte:1957. szept. vége, Sz.L.
okt. 3-án halt meg. B.G.
1759./Keresztury
Dezső/…a Parasztpártba azért léptem be, mert meg kellett védeni az írókat
– főként Kodolányit, Lőrincet és Téged –
a meghurcoltatástól…
2859./Kabdebó
Lórántnak/…keserves örökség most már a tiétek, s néhányotokon
múlik, hogy lesüllyed-e vagy fölveti a nemzeti tudatot. Látom, hogy Szabó
Lőrinccel foglalkozol. Ő is egyike azoknak, akiket szép csendesen ki akarnak
iktatni a köz-emlékezetből. Nehéz, de szép feladat e könnyelmű felejtés s bűnös
feledtetés ellen dolgozni…
3206. /Szabó Lőrinc levele Raffaelli Rafaella nővérnek/…Óh be jó volna rendben
lenni a világgal és saját magunkkal! A személyes Isten hite kellene, a
személyes megmaradásé, ami magukban megvan, s amit nem pótol semmiféle ráció. S
ami, mint vesztett emlék és mint örök igény, akkor is tovább kísér bennünket,
amikor már kiejtett irgalmából minden hit. Tudja, hogy én református vagyok, és
hogy valamikor papnak szántak? Nem is mondhatom igazi materialistának magamat
– nem elégít ki; sőt: kétségbe ejt!
És mennél inkább öregszem,
annál inkább. Így aztán nem marad számomra más Isten, mint – ami úgyis a
legtöbb s a legnagyobb – az ártani nem akarás, a szeretet…
Széchenyi István
407. /Illyés
Gyulának/…én nem hiszem, hogy Széchenyi őrült volt /mondjuk:
lényegesebben őrült volt, mint én ebben a pillanatban/. Lehettek átrándulásai
az őrültségekbe; de közben írt „őrült” vallomásai: legföllebb egzaltáltak, de gyilkosan igazak…
1209. /Benedek
András/…A szellem embere ez, úgyszólván a szellem megszállottja, majdnem
aszketikus lény…Széchenyi aszketikus? Igen…
A Széchenyi-darab /
szigorúbb címe ez lenne: Széchenyi
Döblingben/ lenyűgöző képet ad egy nagy szellem vergődéséről a
Bach-korszakban…
Tamási Áron
25…Tamási különösen
érdekelne…szeretném együtt tudni mindazokat, akik az örök magyarság mai
papjai, magok a hó alatt, s új szelleme…a magyar népnek…
206…A Válasz
szerkesztőbizottságába…Erdély képviseletét Tamási vállalja…
348…Tamásinak mondtam
a tavaszon, hogy még mindig inkább vele, mint Illyéssel, ha a tehetsége sokkal
kisebb is, van benne valami buta, becsületes gőg. Egy hét múlva ódát írt VII.
Gergelyről, most könyvet kér, s az Énekes madár bírálatában a mély
magyarságot emlegeti. Tegnap különben megnéztem, az a darab valóban mély
magyarság…
1177…nektek is azt
ajánlom, ne dolgozzatok tovább, legalábbis ti, írók, párt gyanánt…a párt
beszennyezett fogalom, amelyről értelmiség, munkásság hallani sem akar…
1185…Más kérdés, hogy
ha csakugyan bajotok esik, főként neked, amit nem hiszek, mit teszünk a
megsegítésedre. Gondolhatod, hogy ezt is meghánytam magamban, s megvan rá a
tervem.
Ellától hallom, milyen izgalmakat
áltatok ki. Részvéttel gondoltam Rátok…
1245. /Illés
Endre/…Tamási Áronné járt nálam; bejelentette,
hogy Áron „közlendő” cikket írt a Népszabadságba. Ráhagytam. Tudtam, hogy úgysem közlik. Így is
történt. Azóta irodalmi életünk is mozdulatlan…
2520…a darabnak meg
két tehertétele van. 1. Hogy legnagyobb értéke a magyarsága, s eljutottunk oda,
hogy ez már nemcsak a literátorokból, de az úgynevezett művelt olvasóból is
ellenszenvet vált ki; Tamási népszerűtlensége a kitűnő példa rá…
2771…Az értelmiség hivatásában Tamási
darabjairól írtam…
2814. /Tamási Áron
testvérei/…A Magyar Írók Szövetségéhez fordultunk kéréssel Bátyánk
végrendeletével és síremlékével kapcsolatban. Kérjük támogatását. Mellékeljük Szervátiusz Jenő kolozsvári művész által készített
síremlékterv másolatát…
Tóth Árpád /lánya/
921. Kedves Tóth Eszter,
teljesítem kívánságát…Verseiben, természetesen azt kerestem először, ami
az apa lányára vall. Úgy érzem, a tartalommal szinte szemben álló nyugodt zene
az. Ez Tóth Árpádnál sem annyira a formai konzervativizmus meggondolása volt,
mint az alkatban preformált, biztos dallam
érvényesülése a versben. Ez lányának verseiben is megvan – azonkívül a
képek telt színeiben is van valami, ami örökség lehet, egészében azonban nagyon
másféle, más rokonságokat eláruló a költészete…
Verseiben sok tehetséget,
kultúrát s szinte férfias küzdelmet érzek; de a részletek tán nem kötnék úgy le
a figyelmet, ha jobban éreztetné mögöttük, fölöttük az egész verset…
2455. /Veres
Péter/…Gondolom, a Tóth Árpád lányáról van szó. Nem ismerem, de azt
hiszem, reménytelen eset. Nekem – bár restellem bevallani – már az
apja is az volt. Csak azt a Vörös Istent
ne írta volna! Nem tudom elhinni, hogy komolyan hitt benne…
Vas István
844…Vas Pista
megküldte Nagy testamentumát. Olyan
jó olvasni: a tanulmányt előtte tán még inkább, mint a verseket, pedig azok is
szépek…Arkangyal-zene…
1037…Vas Pistát is
kérem, hogy a Galileit ne adja
tovább; nem akarom, hogy úgy tessen, mintha én a be nem mutatott darabot kézről
kézre adatva terjeszteném…
1047…Az árulót juttassa el Vas
Istvánhoz…- kérte s megérdemli, hogy aközé a két-három ember közé
sorozzam, akinek megmutatom a darabjaimat…
1204. /Illés
Endrének/…Vas Pistának mondd meg, most találtam meg egyik zsebemben a
felesége levelét, amelyet utolsó látogatásunkkor hozott magával s nyomott a
kezembe; néhány baráti sor az Égető
Eszterről; nagyon köszönöm neki, hogy olyan szeretettel elnézéssel olvassa a munkáimat…
1223…most fog
kiderülni, milyen balgaság volt, hogy az irodalom négy értékes hónapon át
befogta a tulajdon száját. Kapni kellett volna már decemberben Vas Pistáék s az Európa
folyóirat ajánlatán…
1737. /Fodor
András/…Ungvárival fuzionált, teljesen kommercialistává
lett Vas István…
Veres Péter
435. /Gulyás Pálnak/…A
Veres Péterről és rólam szóló részt megrövidíteném. Veres Péternél Marx helyett
mondj szocialistákat. Ha ő Szárszón könnyelműsködött is, mi ebben ne segítsünk
neki…
443…Debrecen mellett
átírták már a kis tanyát…nyáron már szabad lesz, a Debrecen környékiek
Szárszójául…volna-e kedved egy-két hétre odaköltözni, az ifjúság közé?
444…A debreceni dolgot
szeretném, ha megvalósulna, én is el-elmennék oda néha-néha. Nem nagy dolog
ugyan a mai káoszban, de a szellem dolgai akkor is fontosak, ha
zajtalanok…
műveltségem hiányait
pótolgatva hozzájutottam Arisztophanész színdarabjaihoz is. Ez igen!…a Kerényiek és a német professzorok…mitikus
marhaságokat zagyválnak össze a nekik érthetetlen nyers állati élet
jelenségeiből…
523./Veres
Péternek/…az ország fele, de inkább kétharmada kispolgár; ne felejtsétek
ki, ne nyomorítsátok meg őket idejétmúlt szocializmussal…
A Parasztpártnak világos,
egyenes politikát kell folytatnia. Az, hogy Te vetted át a párt vezetését:
helyes…Te vagy az, akinek még ki sem kell nyitnia a száját, csak föláll,
s már jelent valamit. A parasztság: magát láthatja benne…
546…Veres P. írt,
kéri: vegyek részt a párt munkájában. De én igazán csak súgónak volnék
alkalmas…
556. /Gulyás Pálné/…Ma volt a parasztpárt gyűlése. V. Péter hosszú
beszédet mondott. Elszomorodtam. Ha az a sok-sok ember az ő megálmodott
parasztsága lenne…
592…Ami a
Parasztpártban történt, megerősíti zárótételemet, hogy a magyarság mindig s
mindenütt a tulajdon erkölcsi alacsonyrendűsége miatt kerül alul. Hiába kedvez
a szerencse, mi mindent elszajháskodunk…
594…Pétert én nagyra
becsülöm, két kis cikke a Válaszban most is igen jó; de elsősorban ő a felelős
érte, hogy a magyar forradalom megint megbukott. A hiúság a legerősebb benne /s
némi gyávaság/, mint minden magyarban…
727…Nagyon örülök,
hogy megint itt vagy köztünk az irodalomban. Emlékszel, két dolgot vártam
tőled. Az egyiket nem válthattad be, de ez nem a te hibád, a nálunk erősebb
sorsé. A másik a regény. Változatlanul hiszem, hogy kitűnő regényt fogsz írni.
Nagyon jó kemény anyagod van…Téged nem rontott meg a politika, ez érzik
minden írásodon…
895. Elolvastam az Úszó falut…pár fordítási hibára
felhívom figyelmedet…”hombár”-nak fordítod a magtárt vagy
csűrt…még nem sarjú, hanem az anyaszéna…”nyúltak a
szőlőtőkék…” Inkább a vesszők nyúltak, a tőke lenn ül a földön,
mint magad is tudod…
1011…”Énvelem a
napos oldalon lévők közül Veres Péter viselkedett a
legrendesebben.”…ki akarod facsarni belőlem, ami még kifacsarható;
tehát fontosnak tartod, ami bennem van még…
1019…maradjunk abban,
hogy úgy írj, mintha egyenesen nyomdába menne. Arról, hogy mehet-e, ráérünk
azután beszélni. Hidd el nekem, én is tudom, mi az írói gond, s ha valamivel
nyerem, az csak az, hogy az osztály legközepéből való vagyok és kezdettől
kollektivista…
1042./Veres
Péternek/…Először is köszönöm fáradozásodat a Bűn kiadása érdekében. Aláírtam, a szerződést, s megkaptam az első
előleget…Bocsáss meg hogy sok bajodban én is zaklatlak…néhány művel
gyarapíthatja e néhány perc a magyar irodalmat – míg sok más perc, amit
ott ellopnak tőled, ennyire sem termékeny…
1202…amit az én sárban
gázolásomról mondasz, nagyon tetszetős hasonlat, de csak akkor volna igaz, ha
én is opportunista együttműködő lettem volna és nem osztályharcos forradalmár.
Én azonban nem 1945 után „csatlakoztam” a kommunistákhoz, hanem
mint agrárszocialista földmunkás, szövetségesük voltam azelőtt is. Sőt mi több:
szocialista-kollektivista szemléletű – s ami több: ízlésű – vagyok
ma is…
1258…Megkaptam…a
cikket, s vele az észrevételeidet…túl skrupulózus vagy…
volt Sztálinnak egy igen
okos mondása irodalomról szólva: Ne adj Isten, hogy valaha olyan helyzetbe
kerüljünk, hogy az igazságot ne merjük megmondani.
Ez miránk, népi írókra is
áll: végre mondjuk meg kandi jezsuitizmus nélkül, miben hogy gondolkozunk
egymásról. Ebben én nyernék a legtöbbet, mert engem túlságosan kíméltetek s
mindent magamnak kellett felfedezni…
1680…Itt a sajkódi csendben…jutok hozzá, hogy a gratuláló
leveleket elővegyem, s az érdemesekre válaszoljak is…
Nagyon köszönöm, kedves Péter,
hogy összetartozásunkat e buta évforduló ürügyén jelezted…
Németh László a „buta évfordulót” így kommentálja:
1663…A 60. születésnap, melyet szerettem volna titokban átvészelni, elég sok sürgönyt, levelet hozott…
1669…Köszönöm, hogy a Pen Club is megemlékezett a vészes évfordulóról, mely más állampolgárnál a nyugdíjjogosultságot, az írónál az önmagára való gyanakvás küszöbét jelenti…
1957…Úgy hiszem, egészen kivételes dolog – hogy valaki
ennyi tapasztalattal, az emlékek ilyen özönével a fejében, szellemi
frissességét, olvasói érdeklődését így megőrizte volna…
2483…Ella figyelmeztetett a Kortárs-részletre…Sokkal szebben történt, mint leírod. Aznap délelőtt engem is bevittek Féjával a rendőrségre. Amikor kiengedtek, üzentem Erdei Ferinek, hogy beszélni szeretnék vele. Nem jött el. Akkor kopogtattál be te késő este a spalettán, s öleltél át, amikor elmondtam, hogy a falnak állítottak, s én azt gondoltam: ez lesz a tarkólövés.
Azt sem felejtettem el, hogy a Karenina Anna közbenjárásodra jelenhetett meg…
2499. /Veres Péter/…a Kafkáról
írott cikkem is, amely pedig olyan, mintha okos kormánymegbízásból írtam volna,
mert hiszen éppen az ő embereiknek a szemét kellene nyitogatni, vagy 5-6 heti
„vacakolás” után látott napvilágot. S úgy, hogy éppen a hazai
utalások hiányoznak belőle. És elhalványult benne az is, hogy éppen az igazi
írókat teszi tönkre, ha kimaradnak a történelemből vagy félretaszítódnak a
közösség szellemi asztalától.
Ugyanakkor azok, akik képesek arra, hogy a fehér egereket,
vagyis a reflexiózus hatások útján a síró-nevető vagy
éppen az erotikus ingereket táplálják, beülik az irodalom mezőit…De
hagyjuk…
2579…Nagy gyönyörűséggel olvasom könyvedet. Azt
élvezem, hogy bár az évek során a legnagyobb olvasók egyike lettél, sosem
csúszol az irodalom kész vágányaira; az olvasás inkább harc neked, gazdag
tapasztalati világod szembesítése a könyvekben találttal – pontosan az,
ami szerintem a gondolkozót teszi. Pallérozottabb íróink vannak – de
kortársaim közt te vagy az egyetlen, igazi, a maga útját járó agyvelő. S
amellett – s tán azért is kisebbítenek, gyűlölnek sokan – a
magyarság legkarakterisztikusabb típusa – irodalmunkban.
2584. /Veres Péter/…Csehszlovákiába kell mennem egy
írócsoporttal…csak Kassát és Pozsonyt vállaltam, ahol még – íróként
– soha nem voltam. Itt legalább magyarul mondhatok valamit, és az,
gondolom, méltó lesz önmagamhoz…Minden fordítás rossz, amit tőlem átvenni
próbáltak. /Igaz is: te a fordításban nagy mester vagy és okos dolgokat írtál
róla, miért nem tudnak engem jól átadni egy másik nyelven?/…
2911. /Veres Péter/…Végre lezajlottak az
„ünnepségek”, a riporterek és a fotósok is békén hagynak, még a
képviselő-jelölés első kínjain is túl vagyok...
Ezt a képviselőséget próbáltam lerázni, semmit sem
szeretnék már csinálni, csak írni, írni, mert az a mániám, csak ennek van
értelme, hisz „nem írtam ki magamat”, de azt mondták az
illetékesek, hogy nem volna most éppen célszerű…
2975…Én a gondolataimat soha nem adhatom át a
parasztjaimnak, viszont a „magas élethez” nincs élményanyagom. Nem
tudnék tárgyi hitelt teremteni az embereim köré, ha a felső világba vinném
őket. Ezért aztán meg se próbálom…
3010…a kis népek közül csak az marad meg, amelyik meg
akar – „akar!” – maradni. És nálunk ezzel az
„akar”-ral van baj. Ez egy primitív
vegetatív tenyészet; még nem nemzet.
Ami benne nemzet volt, a köznemesség és a java értelmiség,
elveszett, kiesett, vagy inkább ki hagyta magát ejteni a történelemből, a nép
pedig megrekedt a „megélhetés-realizmus” sekély közegében…
3018…Puskin igenis sikerember volt…Stendhal is
az volt, de még a regény-gyáros Balzac is, és mindenki, aki akkor valaki volt.
A mai nyugati sikeremberek azonban már blöffölni kényszerülnek, még az olyan
kivételes írótehetségek is, mint Dürrenmatt. Az
egyszerűen elhangzó igaz szóra már senki sem figyel „abban a pokoli kultúrzajban”.
3095. /Veres Péter/…úgy érzem: elmondani mindent,
amit lehet, és amíg lehet, mert az utánunk jövőkre nemigen számíthatunk…
3096…Én is bámulom öregkorod megőrzött erejét, bár
többnyire csak hallok herkulesi tetteidről…Az, hogy írsz, sokat írsz
– nem grafománia s nem kései becsvágy bugyborékolása -, hanem
felelősségérzet, amelyet ennek a széthulló népnek a sorsa s kimondóinak a
megritkulása tört fel benned…
3289. /Veres Péter/…Nem vetted át soha a korabeli
publicisztika szólamrendjét, még ha ugyanazokról a dolgokról írtál, sem.
Én viszont – sajnos – sokszor és sok helyen
átvettem. Nemcsak az autodidakta sorsból következett ez, hanem a mozgalmi
elkötelezettségből és az ezzel járó ösztönös / ha nem ilyen lett volna, még
rosszabb volna/ taktikázgatásból is.
3685…Veres Péterben én is egyikét vesztettem el az
embereknek, akik puszta létükkel s időnként küldött üzenetükkel vigaszai voltak
ennek az egyre üresebbé váló életnek.
Vörösmarty Mihály
1137. /Illyés Gyulának/…A magyar irodalom hasonlít
egy kissé Vörösmarty költészetére: az öregkori /legalább a megtört kori/ líra a
legjobb benne. Azt hiszem a te új verseid is ezt fogják bizonyítani…
1492. /Illyés Gyulának/…Már az első kötetedről is az
jutott eszembe, hogy milyen gazdag a mi öregkori líránk, ebben pedig egész sora
van a verseknek, főleg a szonettek közt, amelyeket az öreg Vörösmarty versei
mellé lehet állítani…
2017. /Osváth Béla/…Illyés
Gyula már elvállalta Vörösmarty Czilley és a Hunyadiak
c. darabjának átdolgozását…
2421…a Tóbiás-interjúban idéztem az öreg Vörösmartyt.
Esett, felbomló lelkű ember, s a Vén
cigányt megírja még…
Weöres Sándor
639. /Sárközi Györgynének/…Nagyon
kérem még arra is, küldené le nekem Weöres Sándor új kötetét, az előzőt most
olvassuk a tanítványaimmal. Jól éreztem: ez a legnagyobb élő költőnk…
921…Itt azonban szó sincs arról a Weöres S.-féle bűvészetről, amely a költészet tiltott áruját
próbálja grammatikán és logikán átcsempészni…
922…itt Szentendrén is együtt voltam egyszer Ferenczyékkel, s visegrádi alkotóházból átjött Weöres
Sándor és Tamási áron is. Egy ma néma költőt dicsértem, hogy nemzedékünkben ő
volt a legeredetibb. Eredetibb még Gulyás Pálnál is, kérdezte hirtelen Weöres
S. Első eset volt ez, hogy egy kortárs költőtől ilyet hallottam. Pedig Weöres a
ma élő legjobb, vagy legalábbis legigazibb költőnk…
2238. /Weöres
Sándortól/…köszönöm szép ajándékodat, A
kísérletező embert. Tilalmad ellenére elolvastam…Könyvedben csak úgy
lehet járni-kelni, mint valaki lakásában. Valami távolról hasonlót tán Montaigne olvasásakor éreztem…Itt küldök egy csomó
mondatstruktúra-játékot. Persze más versben, mint prózában…