Magyar naplóírók 1.
Déry Tibor, Kassák Lajos, Karinthy Ferenc
Tartalom
Bevezetés
Déry: Ítélet nincs
Kassák Lajos: Szénbaboglya
Karinthy Ferenc: Napló 1.-3.
Bevezetés
EMLÉKIRATOK, NAPLÓK
Könyvtáram katalógusából:
Kazinczy Ferenc Fogságom naplója Írta: 1828 Kiadó: Szépirodalmi 1951
Kemény Zsigmond Naplója Írta: 1846-ban. Kiadó: Helikon 1974
Pálffy János Emlékezései Írta: 1856.ban Kiadó: Erdélyi Szépmíves céh
Bethlen Miklós Önéletírása Szalay László Heckenast 1858 /első kiadás/
Jókai Mór Emléksorok 1948-49 Tények és tanúk Magvető 1980
Széchenyi István Napló - 1860 Oltványi Ambrus szerk. Gondolat 1978
Pulszky Ferenc Életem és korom /nem teljes/
Jósika Miklós Emlékirat Megjelent: 1865 Helikon 1977
Justh Zsigmond Napló Írta: 1888 Atheneaum 1944
Benedek Elek Édes anyaföldem I.-II. Dante 1920
Benedek Marcell Naplómat olvasom Szépirodalmi 1965
Balázs Béla Napló I. 1903 - 1914
; II. 1914 - 1922 Tények és tanúk Magvető 1982
Szabó Lőrinc Kisnapló 1919 - 1920 1979
Csáth Géza Napló 1912 - 1913 Szekszárd 1989
Kemény Simon Napló 1942 - 1944 Tények és tanúk Magvető 1987
Babits Mihály Keresztül kasul az életemen Nyugat 1939
Fekete István Ballagó idő Móra 1970
Várkonyi Nándor Pergő évek - 1949 Tények és tanúk Magvető 1976
Márai Sándor Napló 1. - 12 1943 - 1989 1945 - 2003
Illyés Gyula Naplójegyzetek 1. - 8 1929 - 1983 1986 - 2003
Füst Milán Napló I. -II. Válogatás 1905 - 1945 Tények… Magvető 1976
Gellért Oszkár Egy író élete I. 1902 - 1925 1958 a Nyugat szerkesztőségében II. 1926 - 1941 Fenyő Miksa Önéletrajz 1917 - 18 Argumentum 1994
Déry Tibor Ítélet nincs, Szépirodalmi 1969
Vas István Nehéz szerelem "Regény" 1929 - 1938 Szépirodalmi 1972
Miért vijjog a saskeselyű I.- II. 1938 - 44 Szépirodalmi 1981
Azután I. -II. 1944 - 1945. jan. Szépirodalmi 1990
Radnóti Miklós Napló 1934 - 1943 Magvető 1989
Szerb Antal Naplójegyzetek 1914 - 1943 Magvető 2001
Kassák Lajos Szénaboglya 1955 - 1956 Szépirodalmi 1998
Bartalis János Az, aki én voltam Visszaemlékezés Kriterion 1972
Veres Péter Olvasónapló 1949 - 1953 Szépirodalmi 1984 1956 - 1969 Szépirodalmi 1988 Lengyel József noteszeiből 1955 - 1975 Magvető 1989
Rónay György Napló I. - II. 1945-52 / 52 - 75 Magvető 1989
Rónay László Rónay György emlékének Nap 2001
Karinthy Ferenc Napló I. - II. - III. 1967-69 / 1970-73 / 1974-91 Littoria 1993
Határ Győző Életút Kabdebó Tamás kérdez Életünk 1993
Váli Dezső C. Napló 1958 - 1992 Új Mandátum 1992
Váli : Váli / Napló, vendégszerzők is, Új Mandátum 1997
F. Napló Fotók M. Fotográfiai Múzeum 2007
* * *
A lista mutatja vonzódásomat a témához. A vastag betűkkel jelzett naplókat tervezem feldolgozni. Módszerem ugyanaz, mint a h 01-1, 03 és 05 /Márai, Illyés, Németh/ fejezetek összeállításakor. Kissé oldottabb formában, több személyes megjegyzéssel írom az összekötő szövegeket. Nemcsak az írókra vonatkozó szövegekből válogatok.
A címben szereplő három naplóíró szorosan kapcsolódik egymáshoz. Déry egész fejezetet szán emlékezésében Karinthy Ferenc anyjának, valamint Kassáknak. Karinthy is és Kassák is bőven emlegeti Déryt.
Déry Tibor
/1894 – 1977/
B. G.: Nem nagyon kedveltem. Nagy regényeit kezembe sem vettem. Régen a Népszabadságot járattam és mindig a Napok hordaléka volt az első, amit elolvastam. A kiközösítő /1965/ című „áltörténelmi” regénye most nem is jutott eszembe. Pótlólag írtam ide, miután a hálón találkoztam vele. Úgy emlékszem, hogy végig olvastam. A könyv nagyon régen volt a kezemben, valószínű nincs már meg. Az Ítélet nincs azért érdekelt, mert az irodalomról szól.
Déry Tibor: Ítélet nincs.
Regény. 1968. (3. kiadásban elent meg) Budapest 1979, Magvető – Szépirodalmi K., 613 p., [1] t. lev. (30 év.)
A fülszövegből: Emlékirat? Önéletrajz? Vallomás? Regény? Esszé? Valamennyi egyszerre…B.G. folytatja: A 32 fejezet többsége egy-egy íróról szól. Ezekből következnek itt szemelvények, a Karinthynéról szóló fejezet után.
Mottó: Karinthy: Napló I. 377
1969. 02. 25. Rettenetesen dühít ez az állat Déry. Noha külön levelet írtam neki, nagyon szépen és emberi módon kérve…hogy álljon el az inkriminált részlet közlésétől legalábbis egyelőre /az anyámról, apámról szóló részletről volt szó/, az egész városban el van terjedve, hogy én láttam…
Déry 334. oldal, 19. fejezet, Ódivatú szerelem…/lírai kezdés/ Aranka ugyan szinte kéretlenül hullt az ölembe, de már másnap elkezdte véget nem érő kanyargó menekülését, illetve azt, amit én annak hittem: ezzel tartott meg öt évig…Enyém volt-e valaha is, ma sem tudom. Nyilván ő sem az auschwitzi krematórium hamujában, amelyből most itt, tamáshegyi kertemben feltámasztom…
…Házasságunk Olgával nem volt boldogtalan, csak unalmas. K.-éké azonban súlyosan megromlott. Íme, a klasszikus alaphelyzet kettőnk egymásra találásában, amelyet azonban elsősorban a körülmények, nem a szenvedély, nem is az ösztönök alakítottak ki…természetem hűségre hajlik…
Böhm Aranka
fényképe a www.ordoggorcs.hu honlapról való.
Pestre érkezésem után néhány héttel először találkoztam Arankával, Verpeléti úti lakásukon, K-t keresve…elsőnek nem Arankába szerettem bele, hanem a környezetébe…Hadik kávéház…udvarhölgyei és lovagjai alázatos gyűrűjében..
340. old…szellemi szükségleteimet egy-egy este egy másik kávéházban, a körúti Simplonban véltem kielégíthetni, Kassák Lajos asztalánál…Harminchárom éves voltam…
393. oldal. Aranka az elsők között volt, akiket a németek vidékről elhurcoltak. Auschwitzban, egy megmenekült tanú elbeszélése szerint, a kivagonírozásnál azt kiáltozta volna, hogy a legnagyobb magyar író özvegye, engedjék szabadon.
164. oldal…
Babitsot
alig ismertem, egyszer-kétszer ha találkoztam vele. Még nem volt a későbbi Baumgarten-díj kurátora, még szégyenkezés nélkül befogadhattam a minden eleven írót körül ostromló tiszteletembe. A József körúti Bandl vendéglőben szokott ebédelni. Délidőben néha arrafelé vettem utamat, egy-egy negyedóráig a vendéglővel szemben levő járdán sétálgattam, hátha beléptekor, kijövetelekor egy néma kalaplevétellel biztosíthatom el nem múló szeretetemről. Önzetlen szeretet volt, Babits szeretetére nem lévén szükségem, hisz Osvát minden munkámat leközölte…Osvát egy novellámat hozta elsőnek, Babitsét mögötte*…
Babits köztudomás szerint idegenkedett – félt? – a nőktől…
*Nyugat, 1917. II. kötet, 675 – 719. old.. Déry: A két nővér, utána Babits: Drága élet
193. old…Miután Babits Szilasi segítségével Fogarasról elköltözött, majd elhelyezkedett Pesten, levélbeli eszmecseri sűrű barátsággá fejlődtek. Barátom elbeszéléséből tudom, hogy Babits ebben az időben minden versét közlés előtt megmutatta neki…Kettejük együttlétének egyszer voltam tanúja, ha jól emlékszem Feldafingban, 1922-ben. Babits akkoriban házasodott meg, s elhozta a feleségét
171. oldal…
Füst Milán
erőszakos szerepjátszásától – melynek érvényét maga is az önkívületig igazolni igyekezett – elfogadtam azt a tételt…hogy ne menjek újságírói pályára…
192. old…Hónapokig naponta pontosan fél kettőkor, mire haza értem, és tálalták volna a levest, megszólalt a telefon s Füst Milán bele olvasta A feleségem története c. regényének az éjjel elkészült részletét…Tapintatlan volt a kíméletlenségig…Ide /Dubrovnikba/ állított be Füst Milán. Úgy emlékszem, váratlanul, levélbeli értesítés nélkül érkezett egyenesen Pestről…Kockás sonkanadrágot viselt, fején sildes sapkát, ahogy világjáró angol turistákhoz illik. Lehet, hogy még egy távcsövet is, bőrtokban, szíjon a hasán. S máris csupa lelkesség volt…
182…Füst Milán ebben az időben, 1928-ban, negyvenéves korában, jól megtermett, szép szál férfi volt, fiatalabb korában – emlékezete szerint – még ennél is szebb…Szilasiéknál a teraszon napoztunk fürdőruhában…
217. old…egyre nehezebben bírtam elviselni szerepjátszását, ha néha-néha meghatott is, például a Gyűjtőfogházba írt leveleinek gyöngédségével…1945-ben…nyilvános előadásom alatt felugorva a helyéről, az előadást félbe szakította, állítólag Babits védelmében…akkor lemondtam arról, hogy személyükben folytassuk majd harmincéves barátságunk párbeszédét…most…verseskötetét újra beállítottam a magyar költészet első sorába…
463. old…1927-ben először találkoztam vele
/József Attila/
Osvát Ernő kávéházi asztalánál, a Vilmos császár úti /Most Bajcsy-Zsilinszky út/ Seemann kávéházban. Ott ült-e már, amikor befordultam a tisztelt páholyba, vagy ő jött-e később, nem emlékszem, arra sem, tépdeste-e már bajszát, vagy ezt csak később növesztette meg. Első benyomásom róla téves volt; amilyen rohamosan megnövekedett később szeretetemben és tiszteletemben, oly kevéssé tetszett ez első alkalommal…József Attila Bécsben – hol nem találkoztam vele - meghallgatta egy versemet Kassák feleségének, Simon Jolánnak /meghalt/ valamelyik előadó estjén, s computer emlékezetéből, amelybe bármennyi költeményt be lehetett táplálni, játékos kedvességből ugrasztotta ki az idősebb költő – harminchárom éves voltam – iránti figyelemből. Ösztönös ellenszenvemet, amely életem során egyébként jól eligazított szeretni- és elvetnivalók között, testi megjelenése is fokozta. Elutasítón figyeltem széles kezét, rövid tömpe ujjaival, melyeknek legfelső perce a szokottnál erősebben hátrafelé görbült, de aránytalanul hosszú nyakát sem kedveltem. Amelynek csigolyáit később a szárszói vonat szétmorzsolta…
…a Babits-féle Új antológiá-ba /József Attilának/ csak két rövid versét lépteti be, holott még én is hárommal forgolódom benne, nem szólva az érdemes, de sosem hallott Sági Mártáról, ki nála terjedelemben háromszor, az ugyancsak ismeretlenné tűnt Fekete Lajostól, ki kétszer, Török Sophie-ról, Babits feleségéről, ki éppen tízszer annyi helyet foglal el a könyvben, amelyet a szerkesztő húsz író meghallgatása után állított össze; ezek közül – mint Gellért Oszkár írja nekem egy levelében - …tizennégyen szavaztak Attila ellen…
A Nyugat 25. évfordulójára – 1932-ben - készítette
Babits Mihály az Új antológia
kötetet. Harminchárom fiatal költő száz legszebb verse található benne.
Saját példányomból: Dérytől Nő a Kärtnerstrassen, Feleségem, Hajnaltájt c. versek, József Attilától Tiszta szívvel és a Megfáradt ember. Arról nem ír Déry, hogy Illyéstől 8 vers található, akárcsak Szabó Lőrinctől és Török Sophie-től. T. S. versei ráadásul jó hosszúak.
Déry: Feleségem
Az ajtó előtt ül tenyérből eszik
Még nem gyilkolt
melleiből tej se csöpögött még
egészen egyszerű mint a kő
hangosan lélegzik
sír
egyenes derékkal álmodik éjszaka
Küldjünk köréje bronzgalambokat szálljanak moso-
lyára és roppant sikolyokkal táncolják el a búzatáncot.
479. old…Attila közösséget keresett, melyben megkapaszkodhatnék: osztályát gyűjtötte maga köré. Amikor – joggal – úgy vélte, hogy ezt elidegenítették tőle, mongol vágású szemét…a világról lassan önmaga felé fordította…nem akart már kiszabadulni önmagából. Nem tetszelgett bánatával, nem volt érzelgős. A részvétet, a szeretet silány pótlékát megvetette. Már nem tudott más megoldást: önmagát vonta felelőségre…Emlékszem egy vég nélküli éjszakai beszélgetésünkre – hosszan kísérgettük egymást az utcán – nem akart több verset írni, mondta, befejezi költői pályáját…Egy emberséges rendér folytatott küzdelmében így alulmaradván, minthogy más emberben nem akart kárt tenni, Attila önmagát ölte meg…
Babits Mihály szeretetteljes és finom ítélettel válogatott Új Anthológiá-ja az első alkalom arra, hogy a háború utáni fiatal lírikus nemzedék együttesen, mint nemzedék lépjen fel, mintegy seregszemlében s megmutassa, valóban nemzedék-e és új-e? Tudott-e hangban, formában, tartalomban, stílusban valami olyat hozni, ami csak az övé, ami más, mint az előtte járt nemzedékek hoztak? Vannak-e külön ismertető jegyei, amik a hangok sokféleségében valami egységet mutatnak? Vannak-e benne olyan visszhangzásai a kornak, amelyek arról tesznek tanúságot, hogy amit mondanak s ahogy mondják, azt és úgy csak azok mondhatták, akik a háború alatt serdültek fel s a háború utáni kor szellemi zürzavarában értek férfiakká és költőkké?
Az első, ami már az anthológia felületes lapozójának is feltűnik: ezek a fiatalok tudatosan nem akarnak epigonok lenni, szinte programszerűen elkülönítik magukat az előző nemzedéktől. Témában, formaalkotásban, technikában mások akarnak lenni. Olyan műfajokat próbálnak újra alkotni, amelyeket a háborúelőtti nemzedék teljesen elejtett, lírai attitudejükben is a mást keresik…Már szinte a versek külső szemlélete alapján is észrevenni az újításra való törekvést a verstechnika terén. A versek külső képe is más. A háborúelőtti líra túlnyomó része - a jelentősebbek közül csak Gellért Oszkárt és Fürst Milánt kell kivenni belőle, - még a verstechnika örökölt formáit, legtöbbnyire a jambust használta s ragaszkodott a rímhez. Ady, ha belevitte is a magyar szó és mondatritmust, mégis a jambikus formával élt legszívesebben, csak közvetlenebbé és hangzatosabbá tette. Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád az addig elért legnagyobb tökéletességig fejlesztették az időmértékes verset és a rímet. A két előbbi a háború után az idők túlhevítettségének s a saját túlfeszített lelkiállapotuknak kifejezésére alkalmasabbnak találta a technikai forma szétlazítását, a szabad verset, de érdekes megfigyelni, hogy tértek vissza lassankint a régi technikához, Kosztolányi mondhatni maradéktalanul, Babits beleépítve a szabad vers tapasztalatait a kifejezés új lehetőségei irányában.
Az új költők a szabad versből indultak ki. Nyilván az önvédelem egy neméből: ez látszott a leginkább kézügyben levő módnak arra, hogy függetlenítsék magukat közvetlen elődeiktől. Hamar kiderült, hogy az új technika új kifejezési lehetőségeket, sőt kényszerűségeket is jelentett, kényszerűséget különösen a belső forma másféle alakítására. A kötött forma tömörítésre kényszerít, a szavaknak olyan válogatására, hogy azok a lehető legtakarékosabban a lehető legtöbbet fejezzék ki. A szabad forma a szavak használatában is több szabadságot ad, a mondanivalók több árnyalatra való bontását, apró részleteknek a versbe való bevonását teszi lehetővé…
A szabad vers divatja hamar elmúlt. Az anthológia a mai állapotot mutatja: az átmenetet a kötött forma felé. Vannak, akik még ma is ragaszkodnak a szabad vershez, úgy érzik, hogy csak így tudják mondanivalójukat közölni, de a legtöbben a formának olyan megkötése felé haladnak, amely mégis megengedi a szabad vers főeredményeinek értékesítését is. Legtipikusabban Illyés Gyulánál mutatkozik ez a fejlődés: régebbi versei nagyobbrészt szabadok, utóbb egyre jobban átüt rajtuk a magyar versritmus és a halk csengésű asszonánc, majd bizonyos klasszikus formák távoli emléke, legújabban kedvelt formájává és újszerű hangszerelésŰ magyar alexandrinus vált…
Babits az anthológia szeretettel és megértéssel írt előszavában helyesen mutat arra, hogy a fiatal költők egy része visszanyúl a népi költészet epikai formáihoz: a népi életképhez s a tárgyias epikához. De úgy vélem, ezen túl is, akik nem a népies hangot pengetik meg, valamivel közelebb állnak az epikához. ...Szerelmi érzésüket a kedves jelenlétének jelzésével és azután távoli képek, szimbólumok hangulatának a szerelem felé célzó éreztetésével, vagyis erősen közvetett módon fejezik ki, mint Fodor József, Komjáthy Aladár, Marconnay Tibor vagy Sárközi György, vagy átsiklanak magának a saját érzésüknek az elemzésébe. A csók, a régi szerelmi líra legfőbb motívuma, elő se fordul ebben az anthológiában. A szerelem is absztrakttá válik, mint minden külső hang, ebben a befelé fordult költészetben. A ma hangjai még Szabó Lőrinc verseibe hangzanak be legerősebben, de nála is inkább fejlődése egy régebbi fokán. Az önelemző lírában legmesszebbre Török Sophie megy, izgatott belső hullámzásának olyan részletes és közvetlen feltárásával, hogy már szinte átlépi a líra határvonalát az epika felé; képei, formái, akármennyire át vannak itatva egy zaklatott feszültségben vergődő lélek lírájával, végső eredményben epikai önvallomásokként hatnak. S ezek a vallomások, bármennyire egyetlen asszonyi lélek gyógyíthatatlan, önkínzó fájdalmából fakadtak ki, tipikussá általánosíthatók: a mindenkori asszonyi lélek sikolt ki belőlük. Ezzel Török Sophie költészete, az asszonyiság legmélyebb mélyeinek minden gátat átszakító, az utolsó női titkot is közvetlenül feltáró erő megszólalása a magyar irodalomban, Erdélyi Józseffel és Illyés Gyulával elválik a kortársakétól, mint embertípusok költészete az egyéni költészettől. Ez a hármas csoport abban is különválik, hogy több konkrétumot ad, közvetlenebb kapcsolatban van az élet mindenkori ősforrásaival s a többiek pesszimizmusával szemben igennel felel a lét kérdéseire.
Az új lírai zenekar tagadhatatlanul halkabb hurokon játszik, hangja nem olyan erős és sok szólamú, mint az előtte járté, az egyes hangszerek kevesebb energiával harsannak ki belőle. De a lírai hangváltozás, mely a magyar irodalomban a század elején kezdődött, benne már végkép és visszavonhatatlanul végre van hajtva, sőt megvannak benne a további új változások és fejlődések csirái. Végleges helyét kijelölni ma még nem lehet; ez olyan volna, mintha Adyról az Illés szekerén, vagy Babitsról a Herceg hátha megjön a tél is után akartunk volna véglegeset mondani. De azt már most is meg lehet állapítani, hogy van új költői nemzedékünk, amely méltón folytatja, amit az elődök kezdtek, tud élni a lírának azzal a szabadabb mozgásával s azokkal a gazdagabb eszközökkel, melyeket a mi nemzedékünk vívott ki. Új tud lenni és nemzedék tud lenni.
82. old…Mögöttem
Karinthy és Kosztolányi
áll, ritka vendégek az Otthonban. Kosztolányi már minden pénzét elvesztette. – Adj még egy tízest – súgja Karinthynak -, még egyszer megpróbálom. – De Karinthy hajthatatlan. Háttal ülvén nekik, nem láthatom Kosztolányi idegesen könyörgő, kerek arcát, mely az enyémnél nyílván szókimondóbban közli a világgal gyermeki kétségbeesését – Még tíz koronát utoljára!
- Nem adok – mondja Karinthy – Azt is elveszted.
- Nem vesztem el. Becsület szavamra nyerni fogok – mondja Kosztolányi: a kártya valószínűtlen történelmében is párját ritkító fogadalom, csak költők és próféták nyelvére illő…
567. old…Az 1919-es kommün alatt találkoztam először
Kassákkal,
Egyszer-kétszer mindössze, ha jól emlékszem, csak az írói direktórium ülésein. Már akkor volt lapja, serege, sőt külön zászlaja is, mely a maga egyéni hangján csattogott a forradalom szeleiben. Magas nyakú, fekete, orosz inget viselt…hihetetlenül széles karimájú kalapot…Vedd ehhez kőből vésett, nagy férfias fejét a kissé alacsony termeten, a kalap alatt homloka rendkívüli boltozatát, kissé vékony hangját s erősen tótos kiejtését: az első pillanatban meg lehetett állapítani, hogy nem tagja az Akadémiának…
…A Kassák-féle csoportosulásoknak az volt az eredendő bűnük, hogy politikát és művészetet egy fazékba dobtak. Egy közös politikai nézet hitvallóit egy közös stílus formaruhájába igyekeztek öltöztetni…Valamennyi közül csak Kassák bírta tüdővel, szervezőerővel, makacssággal, orfeuszi vonzóerővel /lapjai: Ma, 2 x 2, Dokumentum, Munka, Alkotás/…
Műve talán nagyobbra nő, ha felismeri, hogy választania kell, s lemondania hatalmi becsvágyáról, hogy azzal is alkotó erejét dúsíthassa. De csak önmagát ismerte pontosabban, lelki szükségleteit. Így volt boldog, liliputi harcaink boldogtalanságában is, jelentéktelen híveinek bokrában, bokájáig sem érő, beltenyészetű ellenség nagyobb gyűrűjében…
571. old…Ismeretségünk, majd barátságunk több évtizede alatt, ha egyszer-másszor szembe kerültünk is egymással, a kölcsönös rokonszenv szelíd árama tudtommal egyszer sem szakadt meg…1935-ben /vagy 1936-ban?/ a Budapesten megjelenő, József Attila szerkesztette Szép Szó folyóiratban ötvenedik születésnapja alkalmából nyílt levelet intéztem Kassák Lajoshoz. A levélre tizenkilenc év múlva, 1954-ben válaszolt, ugyancsak nyílt levélben, amely azonban kíméletlen, éles hangja miatt nem kerülhetett nyilvánosságra…Írom most én: Kedves Barátom, fogadd szeretetteljes szerencsekívánataimat hatvanadik születésnapodhoz, melynek alkalmából elbeszélésköteted megjelent, de az én levelem sorai nem láthatnak napvilágot.
173. old. Márai Sándor,
aki akkoriban érkezett Kassáról Pestre, piszeorrával s önérzetes fellépésével alighanem felbosszantotta a költőt /Füstről van szó/; egy helytelenítő, vagy tán fitymáló megjegyzéséért, melyet a Nyugat-ban megjelent első dolgozatomra tett, a lángpallosnak olyan villanásait idézte fejére, hogy a fél Otthon összeszaladt asztalunk köré. – Uram – dörögte körülbelül a költő - , ön boldog lesz, ha késő öregkorára csak egyetlen olyan mondatot tud majd felmutatni, amilyet tucat számra találni ennek az ifjúnak a munkájában.
Kétlem,hogy ma Márai beérné ennyi boldogsággal, de akkor elhallgatott, mivel Füst Milán felugrott helyéről s eltávozott…
144. old. Tóth Árpádot
1917-ben ismertem meg, huszonhárom éves koromban…Első találkozásunk köznapi körülmények között, egyike azoknak a ritka eseményeknek, amelyeket emlékezetem – nem a szemem – makacsul megőrzött egy fél évszázadon át. Közismert kép egyébként, talán ezért is érvényes: a szerény testtartású, diákosan félszeg, szelíden mosolygó ifjút ábrázolja. Biztatóan mosolygót, csatolom hozzá egyéni észrevételként: a Nyugat fő- vagy legalábbis állandó munkatársa üdvözölte az első nyilvános szereplése után jelentkező legfiatalabbat /23 éves, T. Á. pedig 31/.
B.P.-nak, szegről-végről rokonomnak diákszobájában történt a találkozás. A beszélgetés után, melyről nem tudnék beszámolni – mert csak a szemem emlékezik filmszalag-pontosággal és mozgalmassággal -, a lakás szalonjában uzsonnát szolgáltak fel, már a család csevegő társaságában. Elcsodálkozva, sőt megütközve figyeltem, hogy a költő mily meglepő otthonosan, simán, könnyedén mozog az alacsony köznapi környezetben, hová elképzelhetetlen Helikonjából ideiglenesen leereszkedett. Még a társaság vicceit is megértette…
Hogy a költők, írók, festők, egyszóval a művészek másmilyenek, mint ahogy elvártam, abból már egy idő óta Tihanyi Lajos festő barátom 6meghalt/ kávéházában, a Rákóczy úti Balatonban is kaptam ízelítőt…
Tóth Árpád /beceneve Pádi, nem a nagyközönség szájára való/ maga sem sejtette – én is csak jóval később derítettem ki – hogy valójában ő váltott ki engem késői gyerekkoromból…magával egyenrangúnak tekintett…
A csoda az volt – s ezt tanultam meg rajta, tőle, de nem eléggé – hogy a köznapi anyagból, minden szereplőjével együtt hogy alakítja ki magát a költő…Ha éjjel haza kísértem a Várba, Verbőczy utcai / Táncsics Mihály utcai/ kétszobás kis lakásukba, s egy keskeny, kifli alakú díványon éjszakázva, reggel magam is kifli alakúvá görbülve felébredtem. Tóth Árpád már az ablaknál ült, hálóingére húzott felöltőjében, borzasan, csillogó szemüveggel, kezében toll, térdén egy papírlap: számomra máig is ez a kézirata fölé dőlt, melankolikusan sugárzó, karcsú ifjú jelképezi a költészetet.
Itt, a költészet iskolájában tanultam meg a szerelmet, vagy mondjuk higgadtabban, ennek altalaját, a nemi életet is földközelből nézni. Tóth Árpád ezt a tantárgyat is köznapi, egészséges józansággal adta elő…
150. old…Megütközve hallgattam Tóth Árpádot, amikor minden lelkiismeret-furdalás, sőt szégyenkezés nélkül fesztelenül szidta úgynevezett mecénásait…Nem érzett hálát Hatvany Lajos iránt sem, aki pénzzel segítette…megalázónak érezte, természetes, hogy jobb író létére szegényebb amannál; s hogy segítségére kényszerül, sőt kérnie kell tőle…
Egyetlen nyíltan politikai állásfoglalású verse Az új Isten, melyet kérésemre s biztatásomra írt a kommün alatt…Nem zárták ki miatta Tóth Árpádot sem a Petőfi, sem a Kisfaludy Társaságból, mert egyiknek sem volt tagja, de azt hiszem, adott esetben Babitsnál férfiasabban állta volna a támadásokat…gavallériával látta el vacsoracsillagi feladatát, rendszerint…a Ketter vendéglőben…vagy a Zöldhordóban, Tóth Árpádné jól megfontolt választása szerint. A vacsorán én is részt vettem…Személyét jobb szerettem, mint költészetét…
178. old…Tóth Árpád józanságra tanított az életben, Füst Milán a szélsőségekre a művészetben…Elhelyezvén a sírban pályakezdésem két tanítómesterét, Tóth Árpádot és Füst Milánt, kik közül az elsőtől túl korán, a másiktól túl későn voltam kénytelen elbúcsúzni…
Levelek Hatvany Lajoshoz, Szépirodalmi, 1967.
202. levél, 1915. szept. 20. Tóth Árpád Hatvanynak: Kedves jó Uram, legjobb volna élőszóval köszönetet mondanom Önnek, de lássa, írásban is csak dadogva sikerül…szinte hihetetlennek tűnik nekem, hogy valaki kéretlenül és önként, egy végtelenül finom gesztussal segítségemre siet, s épp oly időben, mikor e segítség nélkül valóban igen kínos helyzetben volnék…máris visszaélek jóindulatával, s kérem, hogy már ennek a hónapnak mostani felére is szíveskedjék kiutalni a Feleky által említett havi segítség arányos részét…Őszinte tisztelője: T. Á.
207. levél, 1916. dec. 14. Kedves jó Barátom…Az Öntől havonta érkezni szokott ambrózia ezúttal elmaradt, talán bizonytalan címem miatt. Ha utólag postára tennék, kegyeskedjék ide Debrecenbe feladatni. Késes utca 32. alá. Nem tagadom, nagyon jól jönne…
Kassák Lajos
(1887-1967)
Költő, író, képzőművész. Vasmunkásként, elemi szintű írni-olvasni tudással kezd verselni.
B.G: Sosem kedveltem. Sem az írásait, sem a képeit. Kassák Lajos Munkanélküliek Nyugat 1933 c. könyvét csak azért vettem meg, mert a Nyugat adta ki. Bele sem lapoztam. Jól mutat a Nyugat-könyvek sorozatában a polcon. Később a Szénaboglyában kellemesen csalódtam. Most is élveztem, míg a portrékat beírtam. Kitűnő Veres Péter jellemzése.
Mottó:
Márai: Napló 1968-75… Exit Kassák Lajos. /Élt 80 évet /. Olyan volt, mint egy dél-amerikai, tolték- vagy azték-álarc, amelyet száraz gyökérfából faragtak, aztán bevonták emberbőrrel, de olyan is, mint az andesi indiánok zanza-fejei, a kísértetiesen miniatűrré zsugorított emberfejek. Ez az álarc élethosszat rajta ragadt, nemcsak a személyiségén, az írásain is…Azt hitte, a Forradalom közelebb hozza az emberekhez a művészetet. A társadalmi, forradalmi problémák hulladékelemeiből csirizelt össze valamit, ami olyan volt, mint a Költészet és a Művészet, csak az Eros hiányzott ebből az erőlködésből. „Eredeti” akart lenni, de a valóságban jelmez és álarc maradt, az ember is, a műve is. És következetesen az maradt, aki volt, egy hosszú életen át. Sok könyvet írt, fahangú, lelkiismeretesen unalmas könyveket…A magyar irodalom egyik különös panoptikum-figurája volt: nemcsak jelmezes, de jellemes tünemény.
Kassák, Kádár - no meg én Balla D Károly blog 2010.03.25.
Olvasom / Népszab. Online, 2010. 04. 07./ hogy valamikor a 60-as évek közepén "Kassák levelében nyájas udvariassággal igyekezett rávenni Kádár Jánost, hogy engedélyezzen neki egy nagyszabású tárlatot." Nem, eszem ágában sincs ezért akár csak a legkisebb mértékben is megítélni a magyar avantgard nagy mesterét. A dolog egyfelől igen komikus, másfelől nagyon szomorú, de mindenképpen sokat elmond arról az abszurd rendszerről, amelyben egy Kassák formátumú művész arra kényszerült, hogy a pártvezérnek gazsuláljon. Már csak azért sem vethetek rá követ, mert hasonló bűnt én is elkövettem, igaz, nem 80, hanem 22 évesen: amikor megjelent első kötetem, az Álmodj zenét, apám javaslatára dedikáltam egy példányt Kádár János részére, amelyet ő, apám, el is postázott az általa személyesen ismert és mai napig nagyra becsült államférfinak.
Kassák Lajos: Szénaboglya, Bp. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988
1955 – 1956
144. old. Néhány rímes sor arról, hogy nem eszünk egy tálból cseresznyét:
1.
Lent ülök a Duna-parton
halántékomban tüzel a vér.
Mint a kutya szimatolom
valami újabb gyalázat ér.
…
3.
Szépen szólnak hozzám
majd ként okádnak rám.
Már nem is a szemük
kezükben a gyilok ragyog.
Látják, nem testvérdög
de fekete bárány vagyok.
…
6.
Ne politikai hódolatot
követeljetek tőlem, balgák
hanem köszönjétek meg az írást
melyből a vének is kihallják
meghitt ígéretét a jövőnek.
…
147. old. Úgy gondoltam, hogy naplómban meg sem említem a pártból való kizárásomat. Magánügynek véltem,és régóta tudom, hogy én nem kellek és nem is kelhetek sem a királyoknak, sem a kormányzóknak, sem a diktátoroknak. S rend kedvéért mégis ide iktatom azt a verset, amit az embertelen színjáték befejezése után írtam.
Törvényt ültek felettem
Huszonheten ültek az asztalnál
egy rögeszme huszonhét megszállottja
s mint annak idején Isten vad kutyái
a jó keresztény vérére szomjasan.
Őrizzük híredet, szent inkvizíció.
Most egy más falka kopói szaggatják
húsunkat és így martak össze engem is
hogy emlékezzem félelmetes napjaikra
s ó jaj, minden sejtemmel arra is emlékszem,
hogy élesre fent karmaik közt vergődve
hatvannyolc éves voltam akkor, hatvannyolc.
*
Jó néhány héttel ezelőtt aktkiállítás nyílt meg a fővárosi múzeumban…Nem engedték, hogy a kiállítást megtekintsem…
- A Művészeti Szövetség arcképes igazolványa kell ahhoz, hogy bemehessen, és még külön engedély a szövetség vezetőjétől.
- De hiszen vagy száz cikket, tanulmányt írtam a festészetről, ezek után csak bemehetek egy kiállításra.
- Nem lehet.
- Az Írószövetség arcképes igazolványát megmutathatom, ha kívánja.
- Nem jó. Ez aktkiállítás, s csak az nézheti meg, akinek engedélye van.
Nem erőszakoskodtam tovább…
166. old…Néha olyanokkal is összehoz a sorsom, akik a szocialista realizmus senki által ki nem fejtett, következésképpen senki által meg nem értett „elméletét” vallják magukénak. Ennek az ötszögletes kerekű kordénak a nyomában baktatnak lihegve és egyre kövérebben…
..A szocialista realista művészetelmélet nem más, mint a mindenható párt álcázott követelése és parancsa.
Szobrokkal, képekkel, versekkel, zenével is hazudjatok az érdekemben! Művészet! Polgári maszlag. Az egyszerű emberek életideálokkal való fertőzése…
168. old…” A könyv ünnepének hete.” Kellő apparátussal, pénzt és fáradságot nem kímélve megindult az alig valami dicsőítése. Mivel a Szovjetúnión és a népi demokráciákon kívül könyvkiadás még sehol nincsen, Magyarországon meg éppen sosem volt, megint a tükör elé állított mikrofonba harsogjuk mérhetetlen jólétünket és élenjáró műveltségünket. Ki az ördög hiszi el, hogy boldogok vagyunk, s hogy valóban művelnek bennünket?...
Portrék
Bartók
133. old…Ismét egy jó hír. Nyilván örömmel telik meg tőle a fél világ. A békevilágtanács közli, hogy a békedíj bírálóbizottsága „tiszteletbeli /posthumus/ békedíjat ítélt oda Bartók Bélának, a híres magyar zeneszerzőnek.”
Micsoda ízléstelen játék, micsoda gyerekszobai módszer! Valóban Bartók a béke híve volt, de ugyanakkor mindenféle diktatúra ellensége is. Most könnyedén ketté hasítják. Egyik felét nagy reklámmal kitüntetik, a másikat okosan elhallgatják.
Eljutottunk odáig, hogy nemcsak az élőket bélyegzik meg kitüntetésekkel, hanem a többé védekezni nem tudó halottakat is. Mert ha Bartók védekezni tudna, bizonyára elhárítaná magától ezt a tolakodó elismerést…
Benedek Marcell
98. old…Benedekék is megérkeztek, új színt és levegőt hoztak magukkal. Az eleven XIX. Század lépett be a szobába. Benedek hetven éves, felesége fiatalabb, de így ketten együtt tökéletesen kiegészítői egymásnak. Az asszony, bár szokatlan jelenség, hallgatagabb, mint a férfi, de Marci is csak annyit beszél, amennyivel röviden, pontosan kifejezi magát. Valóban a XIX. Század szellemiségét őrző és reprezentáló egyéniség. Mikor a szobába lépett, kissé hajlott hátával, hátra simított, hosszú, gyér hajával, békét és kíváncsiságot tükröző arcával romain Rollandra emlékeztetett, és ugyanakkor fölidézte bennem Rolland kézírásának hangjegyekhez hasonló cikornyásan rajzolt vonalait is…
…Benedek majdnem büszkén meséli, hogy milyen öröm a számára, ha látja, hogy fiatal látogatója szégyenkezve mondja el azokat a felsőbbségtől kapott utasításokat vagy megjegyzéseket, amikkel útra bocsátották. Amint túljutott a nehezebbjén, neki esik az íróasztalnál két oldalt álló kézikönyvtárnak, és mohón ismerkedik, ha nem többel, a szerzők nevével és a könyvek címével…
…Hosszú órákig maradtunk együtt, és saját bajainkról, gondjainkról szó sem esett. Ebből a csekélységből is következtetni lehet, hogy jelen állapotunkban nem a termelés és elosztás hibái a legfájóbbak az ember számára, hanem az állandó bizonytalanság és butaság forrásaiból előbuggyanó fölényeskedés, erőszakos szellemi gyámkodás.
Berda József
140. old…Berda Jóskával, az „ínyenc” költővel találkoztam. Olyan, am, ilyen lenni szokott. Sem a vérmes, nagy fejét, sem a habzsoló beszédmódját, sem az ártatlan lelkesültségét nem veszítette el. Első pillanatra feltűnik, hogy a középkori vándor-szerzetesek és a profán költők vérrokona. Örül az ember, ha látja, hallja ezt az örökké fölzaklatott bébi-monstrumot.
Beszélt erről is, beszélt arról is /isten minden csodabogarával ismeretségben van/, többek között az éppen ma vízbe ejtett Boldizsár Iván szemérmetlen karrierizmusáról is. Egészséges gyomorral utálkozott.
Majd elmondta, hogy a napokban néhány borisszával kint jártak az óbudai temetőben, Kállai Ernő közös barátunk sírjánál. Borral öntözték meg hantjait, s elénekeltek vagy hármat a halott kedvenc népdalai közül…Olyan érzelmesen dünnyögött, mint egy vénasszony, és miért tagadnám, magam is nagyon meghatódtam. Kár, hogy két sornál többet nem tudott az énekből…
Boldizsár Iván (Bp., 1912. okt. 30. – Bp., 1988. dec. 22.): író, publicista, József Attila-díjas (1970), Állami díjas (1975).
Kállai Ernő (Szakálháza, 1890. november 9. – Budapest, 1954. november 28.) művészettörténész, művészeti író, kritikus. Az avantgárd művészeti irányzatok elemzésével foglalkozó írásait először Kassák Lajos lapja, a Ma közölte. Mind Kassákkal, mind Moholy-Nagy Lászlóval jó barátságban volt.
Déry Tibor
104. old…Két emlék c. könyvét olvastam. /Két emlék Szépirodalmi Könyvkiadó, 1955, 137 oldal/ Ez az első Déry-könyv, amely különösebb fenntartások nélkül tetszik. Első jelentkezése óta figyelemre méltó írónak tartottam, de mindmáig úgy véltem, hogy nem tudja megtalálni, vagy nem meri megmutatni a maga igazi valóját. Írásaiban mindig valami kettősséget érzett az ember, a tartalom naiv túlzásait és a forma iparművészet felé hajló díszességét. Ez a kettősség erőltetetté, spekulatívvá tette írásait. Mindig túl akart mutatni saját lényegén, s inkább a furcsaságok halmozására, mint a tökéletesség elérésére törekedett.
Formai elképzelései a polgári izmusok hatása alatt alakultak, tartalomért, mondanivalóért pedig olyan területre nyúlt, ami ismeretlen előtte, legjobb akarattal sem tud vele azonosulni. Fiatalkori verseinél ezek az eltévelyedések kevésbé voltak szembeötlők, de későbbi elbeszéléseinél, regényeinél olykor szinte elviselhetetlenekké váltak az érzékenyebb olvasó számára. Mindig érezni lehetett a furcsa helyzetek természetellenességét, mondatok rafináltságát, hasonlatainak kitalált voltát. Ezek a hibái legfeltűnőbben A befejezetlen mondat c. nagy regényében mutatkoztak meg…
A Felelet-ben erősen alábbhagyott Déry modorossága…Úgy érzem, a Két emlék-ben feloldódtak Déry belső gátlásai…
132. old…Tegnap este együtt voltunk Déryékkel. Sajnos komolyabb beszélgetésre, némi „eszmecserére” nem került sor. Sok nő volt a társaságban, és ők, mintha minden a legpontosabban helyén lenne a világban, elcsacsogták és elnevetgélték az időt.
Déry meglehetősen fáradtnak látszott. Jóval idősebb, mint ahány éves. Néhány elejtett szóval panaszolta, hogy nem tud dolgozni. Most azonban három hétre kölcsönkérte Lukács György balatoni villáját, ahol majd megkísérli, hogy belekezdjen a Felelet harmadik kötetébe.
Emlékszünk még rá, Révay József milyen nagyokat ütött Déry fejére regényciklusának két megjelent kötete miatt…Szerintem lehetetlen feladatra vállalkozik. Ő aki a politika síkján meglehetősen tájékozatlan és gyakorlatlan, nem lesz ré képe, hogy a mai politikai zűrzavarban elfogadható művet hozzon létre…Helyzete nagyrészt Lukács György helyzetéhez hasonló, aki szintén hiába filozofál és szónokol a pártdogmák érdekében, ő maga sosem lesz kommunista a sztálini kinyilatkoztatások értelmében és gyakorlati módszerében.
Déry ma, hogy úgy mondjam, a senki földjén áll, nem tudja elfogadni a kommunisták gyakorlatát, és nem tudja elfogadni a polgári életforma eszmei tartalmát. Sem itt, sem ott nem állítható be reguláris katonának...nagyon szerettem volna neki tanácsolni, hogy ne kísérletezzen a kötet megírásával…folytatható-e a Felelet modorossága, tartalmi és formai kettősége ? Aligha…A művészet területén hány töredék maradt ránk úgy, hogy nem befejezett mivoltában is élvezni és értékelni tudjuk!
Füst Milán
86. old…Az újságokban ma adták közre a Kormánykitüntetések, művészeti díjak hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából c. hírt. Már maga ez a gyatra propagandafogás is megvadítja a gondolkodó, önérzetes embert, és ha hozzá még a kitüntetettek névsorát is átfutja – uram isten!...Barabás Tibor, Vértes György…ilyen sáros agyvelejű, hályogos szemű jankók..”munkaérdemrend”-del kitüntetve…a nagyobb gyalázat kedvéért Gáspár Endre és Füst Milán nevét is hozzájuk csapják…nagyszerű szellemeket díjakkal és kitüntetésekkel bélyegeznek meg. Mint a vásárra hajtott barmokat, s ugyancsak mint a barmokat, osztályozzák őket.
Gáspár Endre és Füst Milán ilyetén való megjutalmazását az alkotó szellem meggyalázásának tartom. Ócska cécó, amiből ég csak anyagi hasznuk sincsen…
Gáspár klasszikus kultúrájú, irodalmilag és filozófiailag nagyszerűen művelt szellem…lefordította Thomas Mannt…James Joyce-t, Shakespeare-t…
Füstöt jelentkezése óta irodalmunk egyik legérdemesebb, legsajátosabb egyéniségének tartottam, és tartom ma is…mint embert nem bírom. Van benne valami démoni, valami nyálkás, elviselhetetlen. Szánalomra méltó a gőgje, és provokáló alázatossága. Állandóan különféle betegségeiről panaszkodik. / Ez olyan hatással van rám,mint mikor a körúti falak tövében kuporgó hadirokkantak csonka végtagjaikat mutogatják a járókelők elé./…neuraszténiájából adódik az a végtelen hiúság is, ami „kitüntetése” alkalmából összetelefonáltatta vele a fél várost, hogy eldicsekedjen fura szerencséjével…mélységesen felháborított és kétségbe ejtett, hogy egy ilyen nagy művészt a dilettánsok és jól begyakorolt talpnyalók koszorújával meg merik gyalázni. Valószínű, ha Füst olvasná ezeket a sorokat, egy életre megharagudna rám, tüdejéből és szívéből mennyköveket zúdítana felém, de vállalnám, mivel én nem ellene, hanem művészete iránti megbecsülésem jeléül, mellette és érte emeltem szót.
Illyés Gyula
121. old…Úgy látszik, Illyés Gyula egyáltalán nem akarja föladni a harcot – amit meg sem kezdett. De annyi kétségtelen, hogy állandó permanenciába helyezkedett. Kivont karddal ott áll a köszörűkő előtt, s hol élesíti hajlékony, finom pengéjét, hol meg tompítja…Nagyon panaszolja, hogy öregszik. Állandóan fél a haláltól…
174. old…Egy fiatal irodalmár járt nálam…A Csillag új száma volt nála és mindjárt bemondta: Illyésnek egy szép verse van benne. Illyésnek nem egy, hanem kilenc verse volt a lapban. Elolvastam mind, s mivel egy szépet sem találtam köztük, megkérdeztem:
- Melyik az a szépnek mondott vers?
- A reformáció genfi emlékműve előtt…
279. old…Illyés Gyula Szabó Lőrinc legközelebb megjelenő kötete elé írt tanulmányát olvastam – kéziratban…Illyés tanulmánya komolyan átgondolt, részletesen megmunkált írás. Ténymagyarázat és védőbeszéd egy messze múltba visszanyúló barátság nevében s egy írótárs védelmében…Illyés védőbeszéde nemcsak Szabó Lőrincért, hanem saját magáért is szól. A harc egyik nem sokat reszkírozó módja az elszigetelődés ellen, a könnyű győzelmekre áhítozó hatalommal szemben.
A politikusok elmarasztalhatják Szabó Lőrinc emberi dühödtségét, de Illyés jól teszi, ha megvédi költői géniuszát.
József Attila
Új számát a Csillag József Attila emlékének „szenteli”. Tele van szentimentális ömlengéssel, gyarlóságok és hazugságok fitogtatásával. Minden hiú tehetetlenség jogosultnak érzi, hogy néhány összekapart sor alatt saját nevét az olvasó orra elé tolja…Mivel érdemelte ki József Attila, hogy így mutogassák és kiárusítsák?
Mint minden alkalommal, úgy ebben az esetben is holmi rohamkampány formájában túllendülnek a célon. Amit hasznosítani szeretnének, haszontalanná nyomorítják. Az iskolai tanulók például már nemcsak takargatva érzik, de nyíltan ki is merik mondani, hogy érdektelennek tartják és unják József Attila költészetét, illetve azt a néhány versét, amit annyira túlméretezett hűhóval iparkodnak a fejükbe tölcsérezni. Ugyanígy vélekedik az olvasók igényesebb része is. És ez a kiábrándulás, elidegenedés érthető.
Az a hangos, ráerőszakoló propaganda, mely az egyház szentjévé akarja dicsérni József Attilát, elég rövid idő alatt a költő nagyszerű értékeinek meghamisításává, devalválásává fajult. Ha így folytatódik a kulturélősdiek garázdálkodása, József Attila költészetét nemcsak az olvasók unják el, de a fiatal költők sem ismerik fel benne a méltó úttörőt és példaképet…Sajnos, a halottaknak mind a gonosz dicséreteket, mind a gonosz rágalmakat szó nélkül tűrniük kell. De hol vannak a művelt kritikusok, a koncepciózus kulturpolitikusok, akik a tehetetlen halott helyett költészetének értékelését és védelmezését elvégezhetnék?
Juhász Ferenc
74. old…Meghívót kaptam az akadémia I. osztálya és az Irodalomtörténeti Társaság 1955. március 28-i ülésére. Juhász Ferenc költészetéről tartott előadást Földessy Gyula…
Tékozló ország
…Fejet dárdára tűzik, s három lovas viszi robogva Szegedre Pálfynak .
Beleit megsütik, hogy röhögve velünk azt is megetessék…
Meghalt? És mi, kik ettük húsát, élünk tovább örök iszonyban?
Mert ettem én is, elárulva hitét, s testének minden falatja
égeti szerveim, s megüli szívemet kopáran, mint a láva kihűlt habja.
Nélküle élhetünk?...
A legnagyobb tett: a fegyelem! Ez az erő, a verhetetlenség!
Ezt meg kell tanulni! Hisz az ember nem arra született,
hogy szétlobbanjon vágyai szerint, mint csillag-gőz, vagy
repedt tömlő ezer tűfoknyi vízcsapja. A halál: a szertelenség…
…Íme a pusztulás!... íme a halál... ez lenne a mi sorsunk?...mi a halál elébe loholtunk?...
Hol az ember? A művelő, a gondozó, a rendező okosság…
Miben higgyek még? A szabadság megperzselt, embertől… / a hálóról/
…Ahogy a Tékozló ország első szakaszát elolvastam, bizalom öntött el a költő iránt, kíváncsi lettem rá, mit mond a továbbiakban, és hogyan tudja elmondani…Micsoda apokaliptikus víziók realizációja ez a világ! Az édes és keserű, ősi erők dúlása, naiv gyermeki rajongás, sebek könyörtelen megmutatása…elbeszélő versnek nevezhetném Juhász művét…nem beszél el semmit, hanem fölidéz egy világot, aminek maga is szenvedő része, és bennünket is részesévé tesz. A Dózsa-féle lázadás csak ürügy, agy alkalom ahhoz, hogy kavargó vízióit egy fix ponthoz horganyozza. Ezen a ponton állva varázsolja elénk mindazt, amit megélt, megsejtett és elképzelt…társadalomszemléletének mélyre eresztett vallásfilozófiai gyökerei is vannak, belső szorongások közepette él…legnagyobb erénye és nagyon is időszerű érdeme, hogy átgázol a sematizmus hínárain…egy hangszeren játszik, de ez a hangszer orgona…Juhász műve nem lesz az a napi olvasmány, amihez az emberek unalomból vagy felületes kíváncsiságból hozzá nyúlnak. De meggyőződésem, hogy hosszú életű lesz ez a költemény…/ Kassák 7 oldalon elemzi a költeményt. B.G.
Nemes Nagy Ágnes
238. old…Közvetlen a mi szobánk mellett van az Alkotóház pingpongterme…Esténként szívesen kibicelek a terem távoli sarkában, olykor még gyönyörködöm is ugrabugrálásukban. Nemes Nagy Ágnes és Ottlik Géza a matadorok. Ágnes még szilajabban, nagyobbakat ugrik, mint Géza. Feleségem lelkesen mondta az egyik este:Ágneskám, ha téged látlak játszani, Szent Johanna jut eszembe. Lendület közben vészesen lobog a hajad, s mintha kivont karddal csapnád vissza a feléd küldött labdát.
Derültséggel fogadták feleségem megjegyzéseit, és igaza volt abban, amit mondott. Ágnes, ez az öntudatos fiatal asszony lendülettel játszik, akár egy edzett kardvívó, s ez a fiatal asszony a női költészet érzelmességén túl olyan költeményeket ír, hogy megirigyelhetik azok a férfiköltők, akik ma mesterséges egek alatt mesterséges vizeken eveznek egy fenségesnek képzelt hatalom jóakaratából.
Lásd be, Uram, így nem lehet. Így nem lehet teremteni. Ilyen tojáshéj-Földet helyezni az űrbe, ilyen tojáshéjéletet a Földre, és abba - felfoghatatlan büntetésként - tudatot. Ez túl kevés, ez túl sok. Ez mértéktévesztés, Uram.
Mért kívánod, hogy két tenyérrel átfogható, gyerekjáték-koponyánkba egy univerzumot gyömöszöljünk? Vagy úgy teszel velünk, mint a tölgy makkjával, melybe egy teljes tölgyfát gyömöszöltél?
Nem bánnék soha úgy a kutyámmal, mint Te velem.
Léted nem tudományos, hanem erkölcsi képtelenség. Ilyen világ teremtőjeként létedet feltételezni: blaszfémia.
Legalább ne tettél volna annyi csalogatót a csapdába. Ne csináltál volna felhőt, hálát, aranyfejet az őszi akácnak. Ne ismernénk a vékony, zöldes, édes-édes ízt: a létét. Irtózatos a Te édes lépvessződ, Uram!
Tudod te, milyen a vércukorszint süllyedése? Tudod te, milyen a leukoplákia halvány kicsi foltja növőben? Tudod te, milyen a félelem? A testi kín? A becstelenség? Tudod-e, hány wattos fényerővel tündöklik a gyilkos?
Úsztál folyóban? Ettél citromalmát? Fogtál-e körzőt, téglát, cédulát? Van körmöd? Élő fára vésni véle, kriksz-krakszokat hámló platánra, míg
megy odafönt, megy-megy a délután? Van odaföntöd? Van neked fölötted?
Egy szót se szóltam. / A hálóról beillesztve/
Veres Péter
175. old…Éppen tegnap este láttam egy díszelőadáson magabiztosan elnökölni és folyamatosan szónokolni….233. old…Veres Péter az Irodalmi Újság-ban kriminálisan hazug és gyatra cikket írt József Attilával kapcsolatban…rég tisztában vagyok vele: Veres Péterre nem az a jellemző, hogy író, hanem hogy paraszt…
250. old….Megint nagy zajgás van irodalmi berkekben. Veres Péter egy cikke idézte fel a lármát. Péter bácsi, ahogy népiesen szólítgatják, a fiatal írókról mondott el néhány szentenciát, miközben a saját dicséretéről, paraszti tőről szakasztottságáról sem feledkezett meg…igazságtalanul tesz megállapításokat és mond ki ítéleteket. A múltra vonatkozóan kifogásolja az írók politikai félreállását, a nemzet nagy sorskérdéseinek semmibevevését…Veres Péter a Nyugat körüli írókat majdnem hazaárulással, a gyarmattartók kiszolgálásával vádolja…Mit mond ma veres Péter?...Mikor írták meg a Hűség és hála éneké-t, a kozmopolita Nyugat korában vagy ma, sínylődésünk és nagy szomorúságunk idején?...elég lehetne az ő hetyke dikcióiból és önkényes szentenciáiból. Egyre kibírhatatlanabb pongyolasága és modorossága. No és a tudálékossága. Sosem felejti el tőről szakasztott parasztiságát hangsúlyozni, de nagyon ügyel rá, hogy ezen kívül okos, művelt és fifikusan célirányos embernek tartsák olvasói…nem is olvashatunk tőle egyetlen írást, amibe bele ne tűzdelné a PÁTOSZ, ETOSZ és hasonló minden istállóban jól ismert népi kifejezést…A különbség az igazi író és az írni tudó Veres Péter között az, hogy az előbbi műve tökéletesítésén fáradozik, az utóbbi pedig hevenyészve, tudálékosan, nagy fölényt mutatva leírja azt, ami véletlenül eszébe jutott…
Karinthy Ferenc
/ 1921 – 1992/
Márai: Ami a Naplóból kimaradt, 1945-1946, Vörösvári, 1992. p:335
…Karinthy Cini meglátogat, az ürügy, hogy valamilyen kiadói ügyben tanácsot akar kérni. A valóság az, hogy ő Karinthy fia s most eljött hozzám, egy íróhoz, mert ő is író…A látogatáshoz fekete ruhát öltött…a jelenet múlhatatlanul idézi Karinthy írását, amikor Frédi elmegy Stanci nénihez kondoleálni…
B. G. Többnyire kedveltem Karinthy Ferenc írásait. Még az Eppepe-t is megvettem. Nem tudtam mit kezdeni vele. M. Lacinak ajándékoztam. Ő nemes egyszerűséggel azt mondta: f…ság. Amikor elkezdtünk kijárni Orosziba, Leányfaluban többször láttuk, amint mopeddel bemegy a faluba. Fából készült emléktábláján a felirat ma már el sem olvasható. Egyszer itt a Ménesi úton /71. szám/, ahol munkahelyem is található, átmentem a Szüret u. másik oldalára és megnéztem volt házán az emléktáblát. A kerítésen belül van, jó nagy. A kapuoszlopon is van egy kis tábla. A Wikipedia róla szóló cikkében művei jegyzéke 50 tétel. Kicsit sok.
Karinthy Ferenc: Napló 1-3. Kiadó: Bp. 1993. Littoria
1.kötet: 1967-69; 2.: 1970 – 73; 3.: 1974 - 91
B.G. Első olvasáskor is írtam ki neveket, pedig akkor nem gondoltam arra, hogy a naplót „feldolgozom”. Az irodalmi, művészeti életen kívül, témája a sok utazás: Hebridák szigetcsoporttól kezdve a havannai Hemingway-házig. Tömény életet élt. Egy ideig maga is jegyezte a repülővel fel-és leszállásainak számát. Néhány trágár kifejezés zavart a szövegben. Az idézeteknél az első szám a napló-kötet, a második pedig az oldalszám.
2.147…magnóra mondom emlékeimet /1971. 02. 04./. Egyszer még egy regényt is szeretnék írni róla, vagy regényes emlékezést.
1. 482. Csurka
elküldte Szegedre levonatban a Deficit c., évek óta kéziratban lévő darabját. /Közben hallottam, mégis kivették a kötetből./…Csurka ma a legérdekesebb írók egyike. Tán csak az az egy baja, hogy szeret mindent agyonmagyarázni…A lényeg, hogy Csurka igazi drámai tehetség!
1. 120. Déry Tibor
…adott új novelláskötetéből és félrevont: most írja az emlékeit, van-e kifogásom ellene, hogy anyámról is írjon. Mit felelhettem: nincs, írja csak. S hogy újra végiggondolom, most se mondhatnék mást. Tudom, ez nagy szerelem volt, de nem az én dolgom, nem az én ügyem, neki kell eldöntenie…Tibor öreg, ám kedves, derűs, mint mindig. Sok régi történetet előszedtünk…
187…Déry telefonált, hogy önéletrajzában elkészült az anyámról szóló résszel, menjek oda hozzá vasárnap, olvassam el. Önéletrajzának címe: Magánjegyzet / Ítélet nincs lett belőle/. Hogy tud ilyen rossz címeket kitalálni?...
227…Déry emlékezései a Kortársban, ezúttal Füst Milánról. Noha sok igazat s egynémely érdekes emléket is megír, az egész mégis felbosszantott. Az alapállása. Déry a maga rossz, csikorgó, művi úton létrehozott magyarságával úgy ír Füst Milánról, mint egy profi a magamutogató dilettánsról, különcről…kettejük közt mégiscsak Füst Milán volt az igazi, csodálatos költő, nyelvi forradalmár…Déry pedig, mint ez a részlet is mutatja, alig több a dilettánsnál – annyival több, hogy az akarata igen konok. Ám írni nem tud…majdnem bizonyos, Füst Milán költészete megmarad. És majdnem bizonyos, Déryből betű se marad…/1968. júl. 1./
377…Az egészben /Déry: Ítélet nincs/ a legkellemetlenebb számomra, hogy egy szerencsésen megnyugodott kérdést bolygatott fel ismét. Az elmúlt tíz évben már nem vagy kevesebbet foglalkoztak vele a kritikusaim, hogy Karinthy Frigyes fia vagyok…A Déry a maga suta kétbalkezességével ezt kavarta föl, mindenféle ósdi pletykákat és léptelenségeket, állítólagos – bár sosem tett – nyilatkozataimról,és így tovább. A fene egye meg ezt az öntelt, nagyképű hólyagot.
410…Déry önéletrajza: Ítélet nincs. Már folytatásokban sem tetszett- eltekintve most a privát ügyektől. Így kötetben még sokkal rosszabb. Nagyon keveset tud meg az olvasó az író életéről, s azokról, akikkel találkozott, noha sok jelentős embert ismert és említ. Annál többet locsog, szinte végiglocsogja az egészet, össze vissza csupa érdektelen dologról…arról ír, hogy Rákosit sose szerette, sőt gyűlölte. Előveszem a Rákosi Mátyás 60 éves c. antológiát, melyben az egekig magasztalja Rákosit. Mit írt volna róla, ha netán szereti?...
…hazug volta miatt nincs semmi kortörténeti vagy korlélektani jelentősége. Kár az időért, nem olvasom tovább. Jellemző kritikánk mai állapotára, hogy ezt az olvashatatlan csárogást már több bíráló értékelte korunk nagy műveként…Száz az egyhez, mit száz, tízezer az egyhez, hogy nem marad meg belőle egy sor sem…
1991-ben a Szépirodalmi, majd 2007-ben a Cicero adta ki Déry könyvét.
2.408…Ungvári Tamás…Déryről szóló könyve csupa hazugság, torzítás, hamisítás. Már maga az, hogy könyvet írnak róla, pláne ilyen vastagot…kiderül, hogy rossz, olvashatatlan író, akit csak a divat kapott fel. Majd el is ejti…
3.35…Dérynek sosem volt gyereke, ez nem baj, illetve az ő baja. De halvány fogalma nincs, milyen dolog apának lenni…79. Este megnéztük Fábri filmjét: 141 perc a Befejezetlen mondat-ból…Milyen szerencsés ebben is ez a vén Tibor. Gyönge, túlírt, olvashatatlan életművéből csináltak két nagyon szép filmet. Nem sajnálom tőle…104. Meghalt Déry Tibor. /Előtte is és utána is *, semmi több. B./
3. 318…Elolvastam – na úgy nagyjából – az ügyeletes zseni,
Esterházy
állítólag legjobb könyvét, a Szív sebei-t, mert a többit nem bírtam. Hát ezt se könnyű. Van egy kis vékony életanyaga /pedig micsoda hatalmas lehetne, ilyen névvel és múlttal!/. De úgy fel van tupírozva, úgy kicsicsázva, olyan modoros, már a tipográfiája is, üres lapok, fekete lapok, számozás nincs, fent kicsi, alul nagy betűk, hát még a stílus…Ez az Esterházy kedves fiú, egyszer-kétszer beszéltünk. De jó volna figyelmeztetni…hogy ugyanazok, akik ma trónusra ültetik, ők fogják néhány esztendő múlva lelökni onnan…3.383. kedves fiatalember, szinte sajnálom, hogy nem tudom olvasni.
Füst Milán
2.242. Kezdem megérteni Füst Milánt. Nála nem volt elég, hogy őt dicsérni kell. Nem volt elég a legszertelenebb dicshimnusz, ditirambus sem. Ez mind mit sem ért, ha az illető nem szidta a többi írót, legalább oly hevesen, mint ahogy őt dicsérte.
3.259. Tegnap este Füst Milán est a tévében /1984. 10. 08./ Benne én is, meg Somlyó, Weöres, Zelk…Hát igen, monumentális fogura volt. Ótestamentumi próféta…Megrázó volt a végén, saját hangján, az Öregség.
Illés Endre
1.42…Bandi könyvtára remek. Nem az irodalmat, szépirodalmat irigylem tőle, bár az is jobb, mint az enyém. Hanem olyasmiket, mint a magyar vármegyék története, Nagy Iván lexikonok…494. Madách Színház: Illés Endre: Festett egek. Lila vacak. Sajnos. Kitűnő esszéíró, jó novellista, de ez a darab nagyon rossz…Jelen az egész magyar irodalom: Illyés, Déry, Németh, Juhász, Vas, Örkény, mindenkinek rossza a lelkiismerete. Illés mégiscsak a Szépirodalmi igazgatója…senki sem fogja megmondani neki, hogy ez a darab milyen rossz…
3.140.Rio…Illés Bandi. Nagyon féltem az együttléttől…láthatóan egy szobában akart velem lenni…77 éves…meglepett, hogy mennyire hazai, magyar, provinciális jelenség. Ő, aki a francia, nyugatias szellemet képviselné hazánkban. Nem beszél semmilyen nyelven, franciául sem, pedig híresek a Maupassant-, Stendhal-, Camus fordításai…Alig van író, akiről jót mondana, még a halottakról se. Rengeteg sérelmet hordhat magában…Zelket feneketlenül gyűlöli egy régi,róla írt színikritikája miatt…Illyést diplomatikusan dicséri, de nyílván nem szereti őt se…az indulatok tarthatják a kiadóban, s talán életben is…
1986. 07. 22. Reggel Angéla, a felesége telefonált: meghalt Illés Bandi. Nekem megint egyik legjobb emberem ment el. Sokan nem kedvelték, túl óvatosnak tartották, „ezüstrókának”…Mérhetetlen sokat köszönhetek neki…85 éves koráig vezette a Szépirodalmit…az utolsó, aki még ismerte apámat…
Illyés Gyula
1.14…Hévízen voltam Illyésékkel…Gyula folyton a nemzethalálról beszél. Hogy sehol sem olyan nagy a világon az öngyilkossági arányszám, mint nálunk, a falvak elnéptelenednek, kipusztul a magyarság, nincs, ami összefogja…Amikor levetkőztünk úszni, láttam, a nadrágja alatt hosszú, színes vászongatyát visel, mint az öreg parasztok / 65 éves/…145. ..Illyés azt mondja – ma még felhívtam telefonon, a Fáklyaláng bemutatója után – hogy a magyar szellemi élet olyan mélyponton van, amilyenben még sosem – s tán éppen ezért most volna alkalmas az idő valamit elkezdeni, akármit…
254…Illyés nem is paraszt, mert az apja „masiniszta” volt, és a nagybátyja, Illyés Gyula, akiről ő Gyula lett, Dombovárott főszolgabíró, és Gyula a nyolc gimnázium idején, tehát 10 éves korától 18-ig a főszolgabíróéknál lakott és vett föl úri modort…402. /1969/…Az volna egészséges, ha volna egy Válasz-szerű folyóirat, amit Illyés szerkeszt, és egy Nyugat-szerű, amit Vas…De ki törődik ezzel?...
2.143…Este átjöttek Illyésék…Hogy Gyula öregszik /69/, csak a bőbeszédűségén venni észre. Írásban is, szóban is…Azt hiszem, nagyon el van szigetelve. A modernek csáklyásnak tartják. Nagy Laciék, Juhászék elvetették, a fiatalok tán már nem is ismerik. Szerencsére mindez nem árt neki, nem egy évadra szóló író…
3.28. /New York, találkozás Arthur Millerrel/…még azt is mondta Miller, hogy írt Stockholmba, a Nobel-díj Bizottságnak, hogy Illyésnek adjanak Nobel-díjat…50. Illyésnek van három Kossuth-díja és 63 Baumgarten-díja és minden plecsnije. Neki különösképpen nem ártott, és nyílván halála után sem fog ártani. De hát őt nem Basch Lóránt vagy Révai vagy Aczél nevezte ki íróvá, ő magától lett azzá, és legföljebb tűrte, hogy kidekorálják…
215.1983. 04. 15. Meghalt Illyés Gyula. Mintha az ország egy megyéje süllyedt volna el. Vagy akár az egész Dunántúl. Flóra letiltotta, hogy reggelig újságok hírül adják, még egy napig a magáénak akarta…04. 22. temetése – több tízezer ember. És micsoda furás, pozícióharc, hogy egyházi szertartás is…Egy temetésben az egész ország minden kavargása. /Esett az eső, csak este a híradóban néztem. B./
1. 134.
Írófejedelem. A magyar irodalomnak Kazinczy óta mindig volt fejedelme. Ez tán nem mindig azonos a legtehetségesebb vagy legtermelékenyebb íróval…Kazinczy után talán Vörösmarty volt ilyen, bár nála a gyakorlati hatalmat inkább a tekintély pótolta. Majd Arany – Petőfi sosem! ahhoz túl vérmes, izgága és kevéssé taktikus! De Arany, az akadémiai állásával, főszerkesztői minőségében és tekintélyével minden irodalmi ügyekben. Aztán Kiss József, talán Herczeg Ferenc, őt úgy is nevezték: írófejedelem. De ő a megosztott irodalomnak csak az egyik felén uralkodott, a másik már a század elejétől Babits. Nem Ady, Ady csak a zászló, Babits a gyakorlati hatalom…Babits maga választotta, szemelte ki utódjául Illyést. De hát ő csak olyan partibus infidelium* fejedelem lett a Magyar Csillag, illetve a Válasz megszűnése után…ő vajon kit szemel ki utódjául?...3.249…mintha kezdenének Illyés helyére feltolni. Koromnál fogva is, és mert Vas István vagy Ottlik nem vállalja. Ide akarják hozni Leányfalura a külföldi vendégeket, mint egykor Tihanyba…Csak hét nekem ez a szerep nem smakkol, nem kell…
*In partibus
infidelium. (lat.) a. m. a hitetlenek tartományaiban. Rövidítve is: i. p. i.
A XIII. sz. óta oly kat. püspökök címe, akiknek nincs megyéjük
1.477…Van egy stafétabot, amit még Bajza adott át Vörösmartynak, Vörösmarty Petőfinek, Petőfi Aranynak, Arany Gyulainak, Gyulai Kiss Józsefnek, Hatvanynak, azoktól Heltai, Ady vette át, Ady Babitsnak adta, Babits Illyésnek. És Illyés ott áll, kezében, még rövid ideig, a stafétabottal, és nincs kinek átadnia…
Karinthy Frigyes
2.91…Halász László pszichológus és irodalomtörténész. Ő írja a Karinthy-kötetet az Arcok és vallomások sorozatban…döbbenetes, hogy még Féja, Tamási is milyen teljes idegennek tartották, s milyen útszéli hangon írtak róla…Hogy Karinthynak semmi köze a magyarsághoz, olcsó, vacak, sekélyes, álfilozófia, kacat, stb…neki is fájt, tudom, hogy fájt. Amikor Klár Zoltán azt írta: Karinthy Frici, a humora pici. Vagy amikor a Nagy Pintérben állapították meg, hogy sekélyes, magyartalan…
3.183…Apám nemzedéke s az egész századforduló, a századelő a ráció zászlaja alatt indult harcba. Ennek tökéletes hitvallása az ő Karácsonyi elégia c. költeménye. Rendíthetetlenül hittek benne…A század a téboly és irracionalizmus százada lett…217…Apám folyton ment, reggeli, kávéház, uszoda, borbély, kártya, sakk, vendéglő, mozi, színház és közben itt is, ott is dolgozgatott. Anyagi manőverek, sose pihent. Így dolgozott, mint egy gőzmozdony, 47 éves koráig, akkor az operáció, és újra, amíg 51 éves korában le nem bukott a padlóra…Anyám viszont mániás depresszív. Hihetetlenül felfokozott hangulatok, rohamok, botrányok, veszekedés, verekedés, kiborulás, aztán az apály, napokig szinte ájultan feküdt és nem bírta összeszedni magát. S megint elölről…
Karácsonyi elégia
Mit tettél
ártatlan szívemmel, gyalázatos kor, felelj meg
Karácsony van, de nekem nem kellenek olcsó fenyőgallyaid
Hazug viaszkönnyet ne sírjon a karácsonyi gyertya
Meg nem vesztegetsz cifra csecsebecséddel
Rántsátok le az asztal vacsorázó fehér terítőjét
Fekete posztó van alatta, két gyertya ide és feszület
Krisztus törvényszéke elé rángatlak, hívlak tetemére
Ennek a gúzsba kötött és megtört valaha isteni szívnek
Milyen boldog voltam én ennek a századnak elején
Nem magam miatt szegény voltam és magamra hagyott
De volt valami példátlan izgalom és remény a levegőben
Készültünk valamire és vártunk valami Meglepetést
Aminőt soha még hinni se mert a világ… /A hálón olvasható a
teljes vers/
2.100. Krúdy
a legnagyobb forradalmár, mert olyasmiket fedezett föl – paprika csutkája körül azokat a maradék húsos darabokat, a kacsacomb pirosra sült bőre alatt a halvány zsírréteget – amit őelőtte soha senki nem írt meg…146…Olyannak kellene lenni, mint Krúdy Gyula, aki mindent tudott – életről, irodalomról, nőkről, lovakról – de semmiről sem beszélt, hallgatott, élte a maga életét, némi sértődött úrisággal, és közben megírta Krúdy Gyula összes műveit…
1.186…Délben Mándy Iván-nal
kávéztam a Hungáriában. Egyike a 3-4 prózaírónak ma, akit igazán becsülök. Mint írót elsősorban, s persze mint embert is. Hogy sose nagyképű, szerénységét, halkságát, tisztességét. S hogy mindig a magáét csinálja. Voltaképp semmit sem változott az elmúlt 30 évbn…sose lesz „népszerű” író…
1.147. Márait
olvasgattam, nem is tudom, hogy botlottam bele. Gyakran bosszantó, gyakran bőbeszédű, modoros – de mégis tovább kell olvasni, olvastatja magát. Író, igazi, s beletartozik a magyar irodalomba, akármit mond, jót-rosszat, igazat-nem igazat, oda kell figyelni.
Úgy hallom, teljesen elvadultan él – most tán Nápolyban? mikor még Amerikában volt, Illyés – ő mesélte- kint jártakor írt neki, hogy itt s itt felhívható, megtalálható, mintegy megadva Márainak a választást, él-e vele vagy nem. Nem jelentkezett…152...Márai naplója. Rossz. Sokkal rosszabb, mint az itthoni…jobb volt itthon maradni…Pózzá merevedett, úgy, ahogy van. Amiben élni tud. A regényei, amiket kint írt, gyöngék, sokkal gyöngébbek, mint az itthoniak…ez a napló rossz. Unalmas. Szépelgés, szenvelgés, üres, olcsó bölcselkedés. És rengeteg sznobizmus, műveltség-fitogtatás, világirodalom a mellényzsebben. Már a címe is rossz: Geit in Exil…325….Elmebeteg módon antikommunista…gyűlöl mindent, ami otthonról jön, főképp, úgy látszik Illyést, amint a Napló egyik gyilkos-vitriolos támadásából kiderül. Különben izgalmas, sőt letehetetlen olvasmány…
Az 1998-as frankfurti könyvvásár egyik legnagyobb sikere Márai Sándor volt. Marcel Reich-Ranicki pedig, akit Németországban a kritikusok és irodalmárok között igen nagy tisztelet övez az egyik népszerű televízió műsorban azt mondta, hogy aki nem olvasta ezt a könyvet „lemaradt a XX. század irodalmáról”. (Ezután a torinói könyvvásáron előkelő helyen végzett az újabb Márai-regény, az Eszter hagyatéka, és a Párizs címmel lefordított Gyertyák újabb nyelveken való megjelenése: holland, finn, katalán, görög, lengyel, dél-koreai, amerikai). A regény spanyol és katalán fordítása elnyerte a katalán Könyves Céh 2000. évi nagydíját. Egy későbbi hír szerint olasz– amerikai koprodukcióban készül a regény filmváltozata (a tervek szerint Anthony Hopkins és Juliette Binoche főszereplésével). Európai utas, 2002. 47. sz.
Móricz Zsigmond,
a Nyugat szerkesztője / 3. 275/. A Petőfi Irodalmi Múzeum adta ki…Életem egyik legmegrázóbb könyve…az találták ki, van itt 2 zseni, Móricz és Babits, hát szerkesszék ők a Nyugatot Osvát halála után. Soha rosszabb párosítást…Zsiga bácsi a maga vérbő vehemenciájával, családjával, egész testével,életével. A már beteg Babits…előkelően, távol tartva, hidegen…ez a két ember soha semmiben, a legkisebb részlet részletében sem értett egyet…A Nyugat akkor is megjelent, szép volt, jó volt, az ország koronája…
Németh Lászlónál
1.395.A szokásos fátyoltánc: kérdem,hogy ír-e darabot? Nem, nem, soha. 70 éves korában különben is meghal. De mikor másról beszélünk, tüstént ő tér vissza rá, még van 11 témája, azt mind meg akarja írni. Feléledő érdeklődésemre azonban lemondó mosollyal: csak, ha biztos benne, hogy soha sehol nem adják elő…mindezeket az őrületeket a tündéri, bocsánatkérő, szerény mosolyával…401…most a teljes életművét adják ki, s ő maga rendezi sajtó alá, csupa panasz: hidegre tették, lomtárba vagy panteonba, nincs a pályán, leírták…413…összegyűjtött munkáinak első kötete…hogy ez a Németh László típusú vitázó alkat megéljen és megírjon ilyen életművet, ahhoz rendületlenül hinnie kell benne: Ő a világegyetem középpontja…
3. 80…Meghalt Németh László. Mintha egy országrész szakadt volna le vele…/l.3. 215:Illyés halála/…380…két igen magvas és megfontolandó bírálatot olvastam Németh Lászlóról…Fejtő Ferenc és Kolozsvári G.E…A leggyilkosabb kritika még Babitsé volt 37-ben, a Pajzzsal és dárdával. A magyar esszé azóta is túlszárnyalhatatlan remeke, logikája kristálytiszta, riposztjai halálpontosan ülnek…
1.386…Este egy presszóban
Pilinszky-vel
Azt hiszem, egyike a kevés igazi költőknek. Elmondta egy új versét: a mai szószaporító, szélhámos, rákos-dagályos költészet idején mer tömör lenni. Amellett kedves.
Szabó Dezső
1.182. Hatvany Lajos levelezése…A legszebb Szabó Dezső, aki Hatvany házában, az ő vendégeként írja az Elsodort falut, benne Hatvany torzképével, majd a kommünben összehívja a cselédséget, hogy gyújtsák fel a zsidó burzsuj házát, és távozik – soha többé nem köszön neki…
Szabó Lőrinc
/3.67./levelei, naplója…úgyszólván a teljes világa, környezete ismerősöm. Más is írt rólunk, nem érdekel. Szabó Lőrinc leveleiben, naplóiban, jegyzeteiben ugyanaz izgat, ami a verseiben: a póztalansága. Hogy mindig eleven vérrel ír, sose csal. Mert fura törvény, aki az óriásaiban pózol, hazudik, modellt áll magának – megint csak Déry ugrik először a tollamra – az a jegyzeteiben, leveleiben is nagyképű, őszintétlen, pózos, hazug. Falom. ..Akik legfőképp vádolták – mind halott már – azokról azóta, azután is kiderült, hogy komisz, sértett, vádaskodó emberek voltak. Lehet, hogy nagyobbára csak kitalálták, amikkel Szabó Lőrincet vádolták…
Szép Ernő
1.194…1940 és 44 között havonta egyszer-kétszer elvitt vacsorázni. Én addig alig ismertem, akkor egy Éva nevű lány hozott össze vele, s nem is tudom, miért, megkedvelt. Pedig nagyon sóher volt szegény. De a pincérek szerették, dupla-tripla adagokat hoztak neki – virág volt a gomblyukában, pepita zakót hordott és sétapálcával járt…Szép Ernő voltam, így mutatkozott be…1950-ben a párttitkár behívatta: - Szép elvtárs, mi tudjuk, hogy te egyben-másban nem értesz velünk egyet, de gondolom, az imperialisták koreai orvtámadása téged is felháborított. Készítünk erről egy antológiát, írj bele te is verset. – Nagyon szívesen, kedves barátom – felelte félénk-előzékenyen Szép Ernő -, de azt beszélik a városban, hogy mi kezdtük.
Szomory
1.384…Harry Russel-Dorsan. Képzelt haditudósítás, illetve kitalálás az egész. Csudás könyv, a legjobb háborús riport. S az írta, aki tán soha életében nem szagolt puskaport…Minden mondata merénylet a magyar nyelv ellen, és minden mondatával sikongani kell a gyönyörtől…
Weöres Sanyi
2.381…Psyché-versei. Zseniális, sikongok, míg olvasom. Így felruházni a légi semmit, így beépíteni a valóságba a képzelet művét: egyszeri bravúr, utánozhatatlan. Nyelvileg pedig: egy őstehetség, aki kijárta a legfelső nyelvészeti egyetemeket…3.382…1989. jan. 23. Rossz nap. Meghalt Weöres Sanyi. A kor legnagyobb magyar költője. Zseni, univerzális, Mindent tudott, a gyerek- és bökversektől s Psychéig és a legsúlyosabb metafizikáig. 75 éves gyermek. Michelangelo, Leonardo.
Író-olvasó találkozó, egy pesti Duna-parti teremben. Az asztalnál a már koros Weöres, mellette Amy. A bevezető után kérdések: - Tessék mondani, normális az, ha egy férfi nőnek képzeli magát? Weöres vékony hangon: - Tetszik tudni, már maga az sem normális, hogy valaki verseket ír. /Jelen volt B.G./
Zelk
1.62…nyilatkozata a rádióban a költészetről. A sok nagyképűsködés, zagyvaság, szándékos – érdeklődéskeltő – ködösítés, halandzsa után végre egy emberi, költői szó. A ember valóban megtud valamit a versírásról. Ez a Zoltán kártyás, tarhás, kurvás, lóversenyző, link, egoista, olykor-olykor szinte elviselhetetlen. De a mesterségben nem ismer tréfát…A kevés igazi költő egyike…114. Ma kb ő írja a legszebb magyar verseket, és az ízlése is csalhatatlan, megvesztegethetetlen. Pontosan megérzi, ki hazudik; s mindig mulatságos és kellemes vele lenni, hallgatni a gyomorbántalmait…
1.376. Zelknél. Zoli szokás szerint siránkozik, panaszkodik. Mari meg – hisz 35 évvel fiatalabb, legalább – el akar menni este, programot akar, de Zoli fáradt…Rendbe hozhatatlan, javíthatatlan, megoldhatatlan emberi viszonylat…
3.175./1981.05.04./ Meghalt Zelk, kimentem a temetésére, meg is könnyeztem. Ez a Zelk – most ne beszéljünk arról, hogy Sztálin-versek, Rákosi-versek után igazi nagy magyar költő lett -, ez a Zelk undok, utálatos ember volt. Vagy 50 éve ismerem, soha meg nem kérdezte: és te Cini, hogy vagy? Rengeteg pénzzel úszott nekem. Soha másra nem figyelt, csakis önmagára. Senki nem érdekelte, csupán Z.Z. Undok, rémes, bántó, önző, jó senkihez…Édes Zoltánkám. Siratom. Pótolhatatlan. Többé sose hív fel, hogy beolvassa új versét. A verset, az volt a szentség. Mint Kosztolányi Esti Kornéljában a Sárkány. Írtam egy verset. Ez a legnagyobb dolog a világon. Egy vers.