A
Vasárnapi Újság XII. Műszaki hetilap II.
2012. 05. 08. – 05. 31.
Bevezetés
Műszaki
hetilap II.
Üzemek, létesítmények
Gépek
Távközlés
Energia
Személyek
Könyvek
Hírek
Összegezés
a Vasárnapi Újságról
Irodalom
Bevezetés
A
hetilapban végig követhetjük a technika fejlődését, az ipari forradalomtól a
robbanó motor megjelenéséig. Megismerhetjük a lóerő hatására működő szárazmalmot,
a sínpályát maga előtt lerakó gőz-kocsit és a gőzzel vetélkedő
„petróleum-motort”. A gőzt a villamos áram váltja. Már az 1850-es években
felismerik a geotermikus energia jelentőségét, mint a jövő erőforrását. Jó
korán kezdtek aggódni a szénkészlet elfogyása miatt. Végig járhatjuk a
híradástechnika fejlődését a szikra-távírótól a telefonközpontig. Ha nem akadt
más szerző, a mindenes P. Szathmáry Károly írja meg és rajzolja le a
telegráfot. Többnyire a legjobb szakemberek mutatják be a technika világát.
Róluk külön megemlékezünk arcképcsarnokunkban. 1857-ben nem a minisztérium,
hanem egy báró ír ki szakkönyv-pályázatot. Ennek szövegét, benne minden
adattal, a mainál sokkal világosabb formában, szakember fogalmazza.
Műszaki hetilap II.
Üzemek, létesítmények
1855.
Malmok.…Mózes idejében az aegyptom-beliek kézimalmokat használtak…
A vízimalom
most már számos eröműtani ismereteink következtében meglehetős tökélyre van vive…Kétféle
vízimalmot ismerünk : alulcsapót és felülcsapói.
Alulcsapó vízimalomnak nevezzük azt, mellynél
valamely mozgó víztömeg a malomkereket alul érinti. Ezt ott használják, hol elegendő viz van, melly folyásával (esésével) olly erőt fejt
ki, hogy a malmot folytonos működésben tartja, például nagy folyókon vagy sebesfutásu patakokon. — Felülcsapó pedig
az
ollyan malom, mellynél a viz a malomkereket felülről érinti. Ezt használják
leginkább, hol kevés a viz arra nézve, hogy önmozgása ált"
a malmot hajtsa. Ennek szerkezete tehát
ollyan, hogy a viz nemcsak fo
lyása, de súlya által is hat. Az illy
kerekeknél nem lapátokat, hanen
egyes ládácskákat használnak, mellyek
vizzel megtelvén, ennek súlya i
egyszersmind sebességi ütése által hozatnak mozgásba….
A szélmalom
az ujabb találmányok egyike, körülbelül 700 éves:…
A szélmalmok erős szélben szintúgy
működnek, mint gyenge szellőben.
Ezt az által eszközölték, hogy a
szárnyakat összehúzható és
kiterjeszthető vitorlákkal látták el.
Lcgjobbaknnk bizonyultak be eddigelé
a hollandi szélmalmok, mellyeknél az
egész fedél a szárnyakkal
együtt arrafelé forditható, a honnan a
szél fú. Nálunk a szélmalom nem tudott
meghonosulni… Olly
malom is találtatott fel,
melly sulyok által mozgattntik, hasonlag
a toronyórához, de nem igen
terjedt
el…
A gőzmalom
a legújabb idő szüleménye. Ez mind a vizi-, mind a szélmalmot fölöslegessé
teszi, mert egyetlen egy gőzmalom számtalan más malmok helyét pótolhatja. Hazánk
némely nagy városaiban illy gőzmalmok működnek, mint Pesten, Aradon, Csabán, de
általánosan nincs kellőleg méltányolva, vagy
ha van is, némely nagy és népes magyar városban ocsmány önérdek és
szűkkeblűség gátolják e megbecsülhetetlen találmány életbeléptetését…
1855. 46. Stuttgartban egy vállalkozó kenyérgyárat állított fel. A
kenyér fontját a szokott árnál 1 kr-ral olcsóbban árulja — s
24 óra alatt
1600 mázsa kenyeret süt. Az egész gyár
készüléke egy dagasztógép és
Több, szüntelen fűtött sütő-kemencze. A dagasztógép egy
teknő, mellyben a tésztát egy henger
dagasztja, emberi kezeknél
gyorsabban és jobban; a dagasztáshoz
szükséges forró vizet csövek
vezetik hozzá. E gépet emberi kezek
hajtják, de gőzerővel is könynyen
hajtható volna…A gyár a vevőknek nem győz eleget tenni, mindamellett, hogy
szakadatlanul működik éjjel, nappal.
1865.
1857. 22. Érkövy
Adolf…1837-ben az „Ismertető'' czimü gazdasági
közlönyben
terjedelmesebb értekezéseket közölvén. — 1840-ben az
Ismertető
függelék-lapját
A gazdasági literatúrát
szerkeszté. Dolgozott a
Magyar Gazda lapban… Német-, Franczia- és Angolországot,
továbbá
Belgiumot is beutazta, s a gözerömüves cséplőgépeknek hazánkbani
elterjedésére
sokat tett az által, hogy magának is két illy gépet vévén, jelszavához hiven, másoknak részért csépeltetett. Ekkorig
hazánkba
15, átalában 8
lóerejü gözerömüves cséplőgépet hozott be. Ugyan azokat
repeze
cséplésre is alkalmazta. Legújabban az Angolországból vett malmokat hozta
gőzerővel mozgásba, s hol azelőtt a ló kínzó szárazmalom 4—8
lóval
naponkint csak 10—12 mérő őrlési eredményt adott, most
gőzerővel naponkint 80—100 mérő őröltetik, ugyan azon erö még egy fűrész szerkezetet
is hajtván. Még 1852-ben a
csongrádi Tisza szabályozási társulat elnökévé választatván…
1862. 51. Ganz vasöntödéje Budán. Nemcsak a
fővárosban, de az egész hazában és birodalomban a legnevezetesebb ipartelepek
közé számítandó Ganz A. budai vasöntödéje, melynek egy részletét mellékelt
rajzunkban kívántuk némileg megismertetni. A kiterjedt gyári épületek még nem
régiek s az egész üzlet mai hírét és jelentékenységét legföképp tulajdonosa, a
néhány évtizeddel ezelőtt Sveiczból hazánkba vándorolt s azóta itt derék magyar
honpolgárrá vált Ganz A. fáradni nem tudó buzgalmának, s előre törekvésének
köszönheti, ki egyszerű vasöntő munkásból tekintélyes és gazdag magyar iparossá
küzdötte fel magát…
Ganz vasöntödéje Budán.
Az öntödében hetenkint több ezer mázsányi öntött vasmű
készül 5 nagy olvasztó-kemenczében s 8 kisebben. A gépműhelyben mintegy 90
munkás dolgozik, ennek középpontja egy nagy terem, mely 10 ölnyi széles és 100
lábnyi hosszú, és sajátszerűen készült tetöje által felülről nyeri a minden irányba
egyformán szolgáló világosságot. A látogatót leginkább
ezen szabadon álló tető lepi meg, melyet semmiféle, a munkát gátoló oszlopok
nem tartanak s az egésznek áttekintését nem is zavarják. Ezen műhelyben 30-nál
több segéd
és szerszámgép, és 2 gőzgép van 27 lóerővel. A vasúti közlekedéshez
szükséges s az épités körül alkalmazható mindennemű vastárgyak a legnagyobb mérv
szerint és számban készülnek…
1863.
tetemes gyarapodást nyert azáltal, hogy egy nagyszerű
lakatos mühelyt kötöttek
vele össze, melyben minden fajta ablak- és ajtó vasak,
lakatok, reteszek, pántok,
készittetnek nagy választékban és mennyiségben. Azonfelül
a mult évben egy csont-zúzdát is állitottak itt; ebben csontlisztet készitnek (
melyet a czukorgyár nagy kiterjedésű répa-földeinek trágyázására itt a legjobb sikerrel
használnak…
A kassai szeggyár belseje
A rajzon hat gépet ható transzmissziós tengely
látható. A gépeket nők kezelik. A mennyezet fa szerkezetű. G.
1871. 46. 574. Kiss Elek: A sörről…A sörgyártás részletes és
szakszerű leírása, kép nélkül. Korábbi fejezetben ismertettük. G
1858. 38. Czukorgyártás.
1857-
58-ki gyár-évszakban f. é. jul. végéig az egész
birodalomban czukorgyártási czélra
Ebből Magyarországra 1 268 961 mázsa esik. Mind ez összesen 119 gyárban
lőn feldolgozva, miből Magyarországban
21 van, Erdélyben
eszközölt répaczukor-termelés kedvezőbb
esetben alig tesz 7—800 ezer
mázsát. Francziaország csaknem
négyszerte ennyit termel. Egyébiránt a répaczukor-gyártás
jövője mindenek felett a
vám és adókulcs
szabályzatán fordul meg a kellő intézkedések mellett Francziaországgal egyedül Magyarország is előnnyel
vetélkedhetnék.
A mindenkori kormány elutasító magatartása, nem megfelelő keménysége a
külföldi tulajdonosokkal szemben, valamint a versenyhivatal következetlen
döntései egyaránt hozzájárulhattak ahhoz, hogy leépült a magyar cukoripar.
Mfor.hu-háttér. Ezt már 1858-ban tudták. G.
1871.
37 és 36. Sz. B.: A cukorgyártás története…A görögök, rómaiak ismerték a
cukrot. Kínában Európa előtt 2000 évvel már fogyasztották. A cukornád
Egyiptomon át került be Szicíliába, Spanyolországba. Termesztésének az éghajlat
szab határt. Répacukrot előbb a németek /1796/, majd Napóleon idejében a
franciák kezdtek gyártani. /G.
összefoglalója/
1860. 29. Pap Zsigmond: Olajgyár Nagybányán….Korbuly Bogdán
orvos és Marosfi Jakab urak
tapasztalták, hogy a gépek-
és világításhoz kellő
nagy mennyiségű olaj fogyasztása ezen bányakörnyéknek egyik szükségletét
képezi…Az olajgyár hire Nagybányán és már október óta elterjedt. Az ízléssel
felépült és teljesen felszerelt gyár a legtisztább olajat termeli a határban és
vidékén termett repczéböl. A vizerövel hajtott gépet, melylyel évenkint 3000 mázsa
olajat lehet gyártani,
Knutzen J. G. Pesten készitette; a gyári épület rajzát pedig Schmidhammer ur, a kincstári bányászatnál
mümester. A vállalkozók egyik érdeme, hogy magyarok; másik érdeme, hogy
legyőzték a pénzügyi nehézségeket…
1860.
hajt, naponkint 600 mérőt őröl, azt
el is adja. Van itt egy fejőde is (Schweizerei)
több száz jeles hollandi marhával,
melyek után naponkint 4—600
itcze tejet küldenek a vasúton Bécsbe
eladás végett, a többiből pedig strachino
sajtot készitenek, mely ott helyben
fontonkint 50 kron kel s igy kapós,
mert minőségre teljesen pótolja az
olaszországi hasonló nemű sajtot.
1860. 36. Gőzmalom.
Nagyváradon Dunkl
Ferencz gőzmalmot építtet, mely
az
ottani számos nagyobb szerű vállalatok közt méltó helyet foglal el. /Ennyi. G./
1867. 5. Az első magyar
kendergyár, Apatinban…melyhez hasonló
Francziaországban, Belgiumban, Angliában és a Rajna vidékeken létezik ugyan, de
egész Ausztriában eddig még sehol sem. Ezen gyárat egy tevékeny hazánkfia,
Stern Tivadar magán mérnök építette…
A gyár 24 óra alatt 200 mázsa nyers kendert képes ugy
átidomitani, hogy az azonnal piaczra vihető. Az eljárás igen egyszerű és abban
áll, hogy legelőször is a nyers kendert gőzzel melegített vízben, különösen e
czélra készült medenczékben áztatják, mi által a kender enyves része ernyedésnek
indulván, köt-erejét veszti és a kenderszálak a pozdorjától elválnak. Az
áztatás nálunk
még mindig igen kezdetleges és az egészségnek nagyon
ártalmas módon, többnyire az ősz hűvös napjaiban folyó- vagy álló-vizekben
történik, hol nyolcz napot is vesz igénybe. A kendertermelők az itt szükséges
vigyázat miatt órákig
kénytelenek a vizben gázolni, s a bácsi kendertermelő
vidékeken, igen gyakori tüdőbajok is innen magyarázhatók. Mindezen
kellemetlenségek a meleg vízzel
való áztatásnál elesnek és az áztatás mindamellett csak
egy, legfeljebb másfél napig tart. Az áztatott kendert azután hengerek között
kisajtolják, hogy
a száritó kamarákban annál hamarább száradjon. A
száraz kendert csomagokban a tilolóra, azaz: törőgépre teszik, mely a fás
részeket: a pozdorját, összezúzza, oly módon, hogy az ezen kezelés alól kikerült
kender már közönséges kötelekre használható. Hogy a csepütől és a pozdorjától tökéletesen
megszabadittassék, a.megtört kendert a sajtoló gépre teszik; végtére a puhitó
gépen a kivánt lágyságot és puhaságot nyeri. Ezután gondosan osztályozva
kötegekben elszállítják…A gyárban 100 lóerőt kifejtő gőzgép dolgozik, mely tiz
törőgépet, 108 sujtológépet, egy puhitógépet és az áztató medenczéket vizzel
tápláló
központfutó-szivatyut hajt…Mérnök hazánkfiának, Stern Tivadar
urnák sikerült Bácskában egy ottani földbirtokosokból álló társulatot alakítani,
melynek szándéka Palánk környékén is ily gyárat életbe
léptetni.
1871. 29. Egy óriási tejes
pincze. Kopenhágából Roeskilden és
Schlagelsén keresztül a vonat a Walby-féle urodalom mellett robog el. E
birtokon a legérdekesebb példánygazdászatot találhatni….A tejes pincze
berendezése igen czélszerü. A nagy és szép tér finoman kövezett. Északi részén
magas ablakok láthatók, keleti s déli részén kisebb nyilasok vannak, ez
utóbbiakban vékony deszkahengerek saját tengelyeik körül a léghuzam
következtében folyvást forognak; a meleg lég fakéményeken keresztül száll el a
pinczéből. A tej lefölözésére a szolgálók egy gereblye alakú eszközt használnak.
Tejes pincze a
Walby-urodalomban.
A tejet úgy eresztik le, hogy az edény egyik oldalát
csiga segélyével emelik föl.
1871.
miben, ha benn maradt a vaj zsíros része, a sajt ízesebb
és kövérebb. Legjobb sajt az, mely lefölözetlen tejből állittatik elő. A sajt
minősége leginkább ettől függ, habár elég jó sajtot készíthetni, még a
lefölözött tejből is. Elsőben is a tejet az úgynevezett tejoltóval megoltják,
hogy a túrós részt elválaszszák a többi
elemektől. A tejoltó, mint a gazdák jól tudják, a bornyúnak
tejben jól megáztatott gyomrából készül. Ez a gyomornedv oltja meg
legkönnyebben
a tejet; ezenkívül szoktak még e czélra eczetet, vagy
sósavanyt is használni. A levágott bornyú gyomrát jól kitisztítva és megsózva,
jól bezárt edényben tartják. A gyomornedvet igy egy évig is el lehet tartani, s
ebben oly nagy oltó erő rejlik,
hogy egy tallér nagyságú darab hatvan font sajtra való
tejet olthat meg.
Ha aztán oltóra van szükség, az egészet, vagy csak a
gyomor egy részét vizben vagy tejben jól megáztatják, mindaddig, mig a folyadék
kellő gyomornedvet vett föl magába, s ez oltja aztán meg igen rövid idő alatt a
tejet. E végett azonban tejet föl kell melegiteni. A túró apró darabokra
töretik szét az úgynevezett sajtkéssel, aztán az edényt lefödve hagyják,
mindaddig, míg a túró le nem ülepszik. Ez eljárás után a savót leöntik a
tetejéről, azután, hogy savórész ne maradjon benne, erősen kisajtolják. A kellő
sózás el nem maradhat. Mikor jól kitisztult a savótól, mintába teszik, s még
egyszer kipréselik. Az igy elkészített sajtot szabad légjáratú helyre teszik, hogy
megszáradjon, s kellőleg megérjen, hogy pedig érlelődése egyformán menjen
véghez, több izben megforgatják.
Ha a lefölözött esteli tejet a reggeli friss fejéssel keverik
össze, hollandi és svájezi félkövér sajtot állithatni elő. Kétszer lefölözött,
s már savanyodásnak
indult tejből készítik Németországon az úgynevezett
kézi sajtokat. A hires parmesan sajt a lombardi gazdag legelőnek köszönheti
különös jó izét, három-négy évig hagyják állani, mig aztán a vásárba viszik.
Sajt-pincze a
Walby-urodalomban
Képünk a múlt héten már ismertetett Walby-féle urodalom
sajtpinczéjét ábrázolja. A tér közepén egy nagy kád látható, melybe a sajt
készítésére
szánt tejet öntik. A tejet ugy savanyitják meg, hogy a
gőzgép csövén keresztül vezetik oda a gőzt. Azután a túrót zsákokba tömik,
melyeket a pincze oldalán levő sajtó mellett láthatunk. A sajtó kipréseli a
nedves anyagot. Ily módon naponként negyven darab úgynevezett holsteini sajtot
állítanak elő. Mint a tej-pinczében, ugy itt is a legnagyobb tisztaság
uralkodik. K.
1906.
lehűtik és mikor az ojtóval preparált tej megalszik:
fölaprítják. Ez egy igen fontos és sokféle módon történő művelet, a melynek a megtörténte
után a sajtot oldalt lyukakkal ellátott ládákba öntik, a lyukak arra valók,
hogy a savó kifolyjék rajtuk. A sajt másfél hónapig is ott marad a ládákban,
azután kendőkbe burkolják és fokozódó nyomású prés alá teszik. A kendőt, ahányszor
teleszívódott savóval, leveszik, a sajt fölületét ilyenkor mindig meghintik
sóval
és friss kendőbe burkolják. Ez az eljárás eltart legalább
négy hónapig, de sokszor fél esztendeig is, míg azután a sajt megázott, vagyis
sóval
teleszívódott és megkapta a maga határozott izét. A
legtöbb és legfinomabb sajtot Svájcz és Francziaország adja a világnak, de az
utolsó másfél évtizedben a sajttermelés nálunk is óriási módon föllendült.
Vannak magyar sajtok, amelyekből sok százezer korona árút visznek a külföldre
is.
1913. 31. HOGY KÉSZÜL A LIPTÓI TÚRÓ.
…Egyszerű fából készült fazékban fél
óráig áll az összeöntött tej, a melynek mennyisége huszonöt liter. Délután a
juhpásztor minden edénybe borjú gyomorból készült sajátságos folyadékot önt.
Egy evőkanállal mindegyik fazékba. Ez a folyadék fiatal borjuk gyomrából készül,
egy hétig áll langyos vízben és klyagának, oltónak nevezik a pásztorok. A
klyagával kevert juhtej 20—25 perczig áll a kunyhóban, és ezalatt lyukas
fakanállal folyton keverik.
Ekkor egy sűrű tömeg képződik a tejben,
ezt az edény fenekére szorítják, a felül maradt savót leöntik, a keményebb,
sajtszerű anyagot vászonzacskóba csomagolják s a kunyhó falán levő szögre
akasztják. A még benne maradt savó két nap alatt kicsepeg a vásznon keresztül
és a visszamaradt nyers juh-turó kibontva a polczokra kerül, ahol 7—9 napig áll.
A polczokon megérik a túró, vastag réteget kap, de ezt a sárgásszínű,
repedezett réteget lehámozzák róla és csak a visszamaradt porhanyós anyagból készítenek
liptói túrót, még pedig úgy, hogy azt nagy teknőben összegyúrják és sóval
keverik…
A hordóalakú formákat összekötik, egy hét
alatt megkeményedik abban a sajt, ezt kiveszik a formából,
füstre teszik, két hét alatt egészen
barna lesz
már és ilyenkor a juhpásztor tovább adja
a formát a kereskedőnek, mert kész az ostyepka. A sajt kiválasztása után az
edényben visszamaradt zöldes színű, savószerű folyadékot, s ennek magyar
elnevezése nem igen akad, úgy
hívják, hogy: zsendicze…
* *
*
1902.
idő következik be valaha, a melyben úgyszólván a
távolság is megszűnik ?
Pedig a vasúti közlekedés rendkívüli kifejlődésével csakugyan
bekövetkezett ez az állapot. A hova hajdan hetekig kellett sok baj, veszedelem közt
utazni, ma néhány óra, vagy pár nap alatt ott vagyunk s idestova Budapestről
kéthárom
hét alatt Ázsia keleti partjaira juthatunk már, a
honnan régente csak évek alatt vergődhettek el a szilaj lovas népek is Európa
határaira Szóval mondhatni: a távolság napjainkban megszűnt: de megszűnt az
utazás sok mindenféle
kellemetlensége és veszedelme is…
Vasúti étkezőben
Hanfstaengl F. fényképe és kiadványa.
(München.). Seiler J.
festménye.
Egy csomó ember felszáll a gőzölgő
vonatra, a másik csapat kiszáll s tódul amazok helyét elfoglalni a váróteremben.
Némelyek táskájukat keresik,
mások az újságárusok iránt érdeklődnek,
némelyik pedig valamelyik felfedezett ismerősé nek örvendez s kikérdezi
pontosan : honnan jön, hova megy, hogy vannak odahaza? Mígnem egy újabb
füttyentés szétválasztja őket s az
újonnan érkező gőzös megint más
embereket hoz és visz…
Gépek
1858. 39. Felhívás,
a hazai gépészet
érdekében.
A Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóság
választmányi határozata nyomán,
kedves kötelességének tekinti az
egyesület elnöksége gazdasági gépészetünk
érdekében hazafiúi tisztelettel
felkérni:
I. Hazai gépészeinket, hogy
szíveskedjenek az általuk készített vagy
kiállított gazdasági gépek és eszközök
lajstromát, s a gépeknek lehetőleg
kimerítő leírását időről időre az
egyesület gépészeti szakosztályával közölni,
s ezzel kapcsolatban a hazai
gép-statistika megindíthatása végett segédkezet
nyújtani annak hü előadása által, hogy :
a) mennyi és millyen gépeket adnak el
gépészeink, följegyezvén átlagos
árukat is;
b) melly vidékre és mellyik gazdaságba
szállítottak eddig, s reményiének
eladni a jövőben legtöbb gépet és gazd.
eszközt;
c) a gépekhez szükségelt anyagot honnan
és milly áron szerzik bc
gépészeink;
d) hány munkást vesznek igénybe, s milly
gépekkel dolgoznak ők
maguk is.
Hazafiúi tisztelettel szólítja fel
aluirt elnökség továbbá :
II. Birtokosainkat, nevezetesen
országos Egyesületünk vidéki tagjait,
méltóztassanak az ország minél több
vidékéről az Egyesület számára ndatokat
gyűjteni az iránt;
1) hol működnek hazánkban gazdasági
gépek: cséplők, aratók, szecska-,
répa és burgonyavágók, darálók,
morzsolok, rosták, sorba-és szórvavetők,
trágyahányók, mosók, gyűjtők,
olajpogácsa-törők, magzuzók, vajköpülők stb.
2) Milly rendszerrel vannak a gépek
készítve, s kitől szereztettek és
milly áron…
b) A vontató eszközökről, millyenek
a szekerek, szántó-, porhanyitó- és
töltögető-ekék, boronák, rögtörők,
hengerek, magtakarók, barázda-és sorhuzók
stb. Ide vonatkozólag szükséges volna
megtudni például, hogy hazánk
külön részeiben minő ekék vannak
használatban, fa-vagy vaseke? millyen
szerkezetű és súlyú?...
A vonatkozott irányban közhasználatra
beküldendő adatokat, az Egyesület
titoknoki hivatalához kérjük utasítani.
Pesten, 1858. sept. 20. — Gróf
Károlyi István,
mint a Magy. Gazd. Egyesület elnöke.
1855. 46. Francsek
Károly hazánkfia egy
olly gépet talált ki, melly a
gabonát mindennemű idegen vegyüléktől de főkép a
konkolytól megtisztítja.
A magyar gazdasági egylet ideiglenes
választmánya kísérletet tett
e géppel, melly 10 órai működés alatt 23
mérő gabonát tisztogatott meg.
De ha a gép nagyobb mérvben készül 50
sőt 100 mérőt is kitisztit annyi
idő alatt. Egy illy gép ára
nagyságához képest 100; 180; 280 pfton
kapható Pesten Farkas gépésznél, kivel a
feltaláló szövetkezett, miután
gépére szabadalmat nyert. Meg vagyunk győződve, hogy gazdáink,
minden ösztönzés nélkül is sietni fognak
e gépet beszerezni, mert ők
tudják legjobban mennyire emeli a gabona
árát, ha az tiszta, szemenszedett,
ment minden szeméttől. Es kivált nagyobb
birtokosok, hogy gabonájukból
a konkolyt kiirtsák, a gyomláltatásra
csak egy év alatt is annyi
pénzt adnak ki, mellyen két illy gépet is szerezhetnek. Es igy
e gépre
tett kiadásuk első évben kifizeti magát.
De e gép hasznossága
nemcsak a
termesztő, hanem a fogyasztó közönségre
nézve is megbecsülhetetlen, ha
elgondoljuk, hogy a konkoly,- vadócz- s
egyéb szeméttel vegyült gabona
lisztjéből készült kenyér milly ártalmas befolyású az egészségre.
1858. 4.
Csallóközi úti képek…Kitűnő sajátsága Csallóköz vidékének, mire itt különösen
figyelmeztetünk, kenyérsütő kemenczéi. (L. 4. kép.) Távolabb a házaktól,
ház-magasságú kúpos épitvényeket látni, ollykor hasonló anyagból épült alacsonyabb
fallal is körülvéve. Ezen épületek, minőt itt képünk is mutat, a hires
csallóközi kenyérsütő kemenczék. Illy kemencze többnyire egyeseké, kik azt
fizetés mellett többeknek is átengedik használatul, vagy haszonbérbe adják.
Nemzetgazdászati
jelentékenységüket nem fejtegetjük; hasznaik szembetűnök,
s némileg már
is pótolják az „István bácsi" második évi folyamában
ajánlott
községi kenyérsütö kemenczéket, a mennyire közösen használva, természetesen a
tüzelési költséget kevesbítik ; mi sok helyt a nagyobbára jó tüzelőfa híjában
levő Csallóközben legközelebbi okot adhatott felállításukra is.
De e mellett a
tűzveszély lehetőségét is kevesbítik, távolabb levén a házaktól;
s átalában
mind azon kellemetlenségektől megmentik a földmives lakát,
mit a nyáron
is hetenkint rendesen fűtött szobakemencze okoz…
Csallóközi kenyérsütő kemencze
1858. 21. Maszák
Hugó: Ruganyos kerekek… a rázás csökkentése ruganyos kerekek által ugy
történhetik, hogy a keréktalp és a tengely hintázó ruganyos összeköttetésbe hozatik,
s ezáltal a tengely és kazán egy testté alakulván, ha ezek
hintáznak is, a mozgatókar és részeinek törése rázásból nem fog eredni,
egyrészről; de másfelöl, mozoghatóvá tétetvén a tengely a kerék körben, a mozdony a
kisebb uti gödrökből is kiugrik, minden esetre azonban jó karban levő országút
kívántatik…
Az ábra tágult
agyat mutat, mert a küllők csak egy lábnyi hosszak, és agy helyett
egy belső
talpba mennek, mellybe egy lemezkör alkalmaztatik…/A kerék tengelye körül
kialakított gyűrűben rúgók helyezkednek el. A gyűrűt küllők kötik össze a merev
abronccsal. G./
Ruganyos kerék
Gőz-kocsikra a
leírtak is alkalmazhatók, csakhogy akkora rugók a perselyre és a lemezkőrre
erősítendők…nyomatván egyszersmind a kocsiderék súlya által, hármas hatás
következtében a tengely az előre való diagonalist követi, s
igy a keréknek
forogni, és a mozdonynak szaladnia kell.
* * *
1888-ban Dunlop szabadalmat
kapott egy olyan kezdetleges abroncsra, amelyet fia kerékpárjára gumitömlőből
barkácsolt. Ez a kerékpárra szerelt gumiabroncs lett az őse a mai pneumatikus
gumiabroncsoknak.
http://www.capribelt.hu/index.php?keret=hir&id=16&lang=hu
1860. 1. Dr. Soltész János:…A légsulymérő
egy görbe / U-alakú, G./ csőből áll, melynek rövidebb szára palaczk alakulag
végződik, a másik mintegy 30 hüvelyknyi hosszúsággal bir. Ennek vége légmentesen
van bezárva, mialatt a rövidebbé nyitva áll. Tágassága 1 1/2 — 3 vonal közt
lehet. Ezen csőt most megtöltjük higanynyal, még pedig ugy, hogy ha az függélyes
állásba hozatik — zárt végével fölfelé — a higany fölötti térben sem lég, sem
gőz ne maradhasson, mert ezen föltételtől függ a műszer jósága, s erről ugy
leszünk bizonyosak, hogy ha a cső megfordíttatván, a higany annak egész felső
végéig hág. Továbbá a
légsulyméröbe
töltendő higanynak tisztának kell lenni, mit arról ismerünk meg, ha annak
felülete tükrözik, ha papírhoz, üveghez nem tapad, s ezeken semmi nyomot nem
hagy hátra. Tisztává ugy lehet a higanyt tenni, ha az gyenge parázstüzöu
kifözetik, mely kezelés, főleg ha gyakran ismételtetik, fölötte veszélyes a
higany gözölgése miatt. Az igy elkészült eszköz rendes állásba hozatván, mint
azt ábránk mutatja, benne a higany, súlyánál fogva aláesik, s hogy ki nem foly,
a levegő nyomása okozza. Azonban a csőben nem áll
mindig
egyforma magasan a higany, mert a higanyoszlop majd rövidebb, majd
hosszabb, ahhoz képest, a mint a lég nyomása gyengébb vagy erősebb…
1860. 35.Új találmányú gőz-kocsi.
A skót lapok egy uj találmányú gőz-kocsit
magasztalnak, melyet a Caithneszi gróf
saját utasitása szerint készíttetett
családja használatára, s melyen most a
gróf neje és egy barátja társaságában
Skócziát utazza be. E gőz-kocsi a
legnépesebb utczákon keresztül
robog, a nélkül, hogy valakit
megsértene, s meredeken föl és le biztosan halad.
Könnyebb ezt megállítani, mint a lovas
szekeret s oly gyors, hogy egy
óra alatt 18 mérföldet halad.
1863. 23. Hazai gépészeinkről.
1. Horovitz E. gázvezetési
készülete.
…A gázcsövek készitése s vezetése, s a gáz-világitás mindinkábbi
terjedése mellett érdekében áll a közönségnek, tudomással birni oly gépészről,
ki
az efféle munkát jól és czélszerüen tudja készíteni. Mint
ilyent nevezzük ezúttal Horovitz E. gépészt Pesten, ki már több ily
vállalatokat legjobb sikerrel
vitt véghez. Vidékre külön is készit gáz-világítást,
bizonyos folyadékos gáz-anyaggal, (flüssiger Gasstoff) mely czélra a
tartalék-gáz-tartót oly
nagyságban készitheti, hogy az a lángok használata
szerint egy hónapig is eltarthat; gáz-világításhoz mindenféle alakú lámpák,
lángtartók,
vagy lángcsillár eszközöket készit; épen ugy, mint más
olaj- vagy photogén világitásra is….
Gyárában különös figyelmet érdemelnek a kertek
díszítésére szolgáló kéjlakok(Lusthauser), melyek ugy vannak készítve vasból és
rostélyzattal, hogy azok mindig s akár mikor tetszés szerint egy helyről a
másikra szállíthatók.
Ezen gép két hosszú guttapercha csővel van ellátva,
melynek egyike a réthez (vagy megöntözendő helyhez) közel levő vizmederbe, t.
i. kútba
patakba, folyóba vagy tóba eresztve, felhúzza a vizet,
a másik csöve pedig a vizet kibocsátja azon helyre, hol a viznek további
vezetésére a készületek, árkocskák által megtörténtek. Készítője ilyen gépnek
Hoffmann J. P.
Pesten…Az emlitett gépész ur mindennemű kisebb-nagyobb
tűzfecskendőt és oltóeszközöket is készit; különben
szándéka, a mostani Medárd vásár alatt egy rétöntözö-szivattyu-fecskendöt a
köztelekre közszemlére és megtekintésre kiállítani. Ajánljuk az illetők
figyelmébe. x.
1864. 48. Láczay Szabó
Károly: A
sárospataki kova-malomkő legujabb
vívmányai. Midőn ezelőtt öt évvel a magyar kova-malomkő-gyártást
Sárospatakon megkezdettem, még akkor kevés gőzmalom létezett s ezek is
leginkább finomliszt készitéssel foglalkoztak, a mihez minél keményebb
kova-malomkövek voltak alkalmatosak; akkor tehát én is azon igyekeztem, hogy
malomköveim a legkeményebb és tömörebb kovafajból készüljenek,…
Gőzmalmokra parasztos
őrlésre való alkalmatos malomkő mind e mai napig
hiányzott. Ezen hiány kípótlását tűztem én ki feladatul. Kutatásnak
indultam tehát, s fölfedeztem a legszebb lépes kovafajt, melyből készült
kovamalomkövek a kitüzött czélra a legszigorubb követelést is kielégítik….
Még ez ideig jó rozs őrléshez alkalmatos malomkő nincs…Sárospatakon
ezek is kaphatók tökéletes eredetiségökben; még azon előnynyel is birnak, hogy
bennök mindenféle őrlésbeli képesség feltaláltatván, mellettök többféle követ
nem szükség tartani…
1869. 29. Látzay hirdetése… A
kövek kétféle minőségüek, minélfogva két osztályra osztatnak.
Az I-ső osztályu sáros-pataki kövek
keményebb fajuak
lévén, nagy előnynyel használtatnak gőz- és
mü-malmokban fehérőrlésre; már első fellépésűknél a franczia kova-malomkövekkel
versenyre keltok és ezek roppant árát tetemesen leszállították, és amellett, hogy a franczia kövekkel egy sorba helyezhetők, sőt ezeket némely tekintetben,
különösen tartósságra nézve, felülmúlják, ezeknél tetemesen olcsóbbak is. Vizi, szél és szárazmalmoknál alkalmasak…
epa.oszk.hu/02000/02030/.../HOM_Evkonyv_30-31_1_485-511.pdf
Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - Gyorsnézet
ban Láczay Szabó Pál volt a „Bányász Gazda".16 Láczay Szabó Károly a ... Láczay
Szabó Károly 1854. február 7-től 1866. február 7-ig a
Megyer-hegyi-bánya
1865.
Jacob kettős
őrlőmalma mindennemű gabona őrlésére alkalmas, még pedig mind lapos, mind
finom őrlésre. A kész liszt mindjárt az oda készített zsákokba ömlik. E malom
őrlő képessége nagyobb minden más malmokénál s miután
a hajtás erős szíjak által történik, a kijavítás
szüksége is ritkábban fordul
elő. E malmok megszerzését különösen földbirtokosoknak
ajánlják,
kik a cséplés után a gőzmozdonyt (lokomobilét)
mindjárt a gabona
őrlésére, s a malom hajtására használhatják. Különben
ez őrlő készülék minden más, gőz- és vízi malomféle szerkezetnél is használható.
Az ily őrlőmalmok egy példánya a mozdonnyal együtt a kiállítás alatt folytonos
működésben
van és nagy figyelemben részesül. Ugyanily malom
működik folytonosan
Jacob Gr. Gép-raktárában is: Pest, Gyár u. 33.
Jacob G. kettős őrlőmalma a pesti kiállításban.
A mai malmok többszintesek. A legfelső szintre
elevátorral vagy pneumatikus szállítás révén juttatják a gabonát, onnan a
gravitáció oldja meg az anyagmozgatást, a zsák vállon cipelése helyett.
Hengerszék 2000-ben, a szakgéptan tárgy része. G.
1865. 51. Burgonyafőző-készülék.
Britain legközelebb egy uj burgonyafőző készüléket talált fel, mely vastag
bádogból van készitve, és minden közönséges üstbe beilleszthető. Ezen edény
feneke több helyen keresztül van lyuggatva, hogy a viz belefolyhasson; s hogy a
földön is jól állhasson, fenekéhez forrasztott
három lábbal van ellátva. A pléh-fazék felső szélén
köröskörül egy
kiálló gyűrű forma toldalék van, melynél fogva a külső
üst felső szélén nyugszik, fedele egészen szorosan záródik. Egy második fedél,
mely csuklókkal
van ellátva s egy szétszedhető pléh-cső, mely a
kifejlődő gőzt a kéménybe vezeti, szintén toldalékai ezen uj készüléknek. — A
gőzt kivezető cső ugy van készítve, hogy hosszabbítani vagy rövidíteni és
akárhova illeszteni lehessen,
sőt az utóbb említett felső fedéllel egészen mellőzni is
lehet. A burgonya rövidebb idő alatt megfő, a viznek leszűrése egészen
feleslegessé válik, a mennyiben a lyukas fenéken átcsurogva az üstben marad, továbbá,
hogy a teljes megfőzés után is még sokáig megtartja a burgonya melegségét és
nem
hűl ki olyan hamar, mint az eddig használt közönséges fazekakban.
1865.
1869.
fennforgó viszálkodások megszüntetésére Kövesdy Dani
hazánkfia egy czélszerü ellenőrző gépet talált fel, melyre az orsz. m.
gazdasági egylef vizsgálata
alapján szabadalmat is nyert. E gépnek, melyet
feltalálója „malom-bakter"-
nek nevezett el, hivatása: a malmoknál venni szokott
vámot részrehajlatlan ellenőrizni, vagyis számokkal hiven kimutatni mindazon
őrlemények összegét, melyek nap, hét és hónapok alatt a garatba töltve megőrlöttek.
A gép egészen érczből van, s egyszerüségénél fogva gőz-, vizi-, szél-, és
száraz-malmoknál, a
vele adott utasításnál fogva, a nélkül, hogy a miatt a
malom rendszerén valamit változtatni kellene, bárki is saját garatára bizton
felerősítheti, hol őzen gép a nélkül, hogy a malomkővel összeköttetésben lenne,
vagy azt a molnárnak valaha szabályozni kellene, mindenkor épen oly
mennyiségben szolgáltatja a garatba feltöltött gabonát a rázóba /szita/ vagy
mageresztőbe, a minőbon innen a molnár
által a kő alá bocsáttatik, és igy a gép minden felhúzás
és olajozás nélkül mindaddig, de csakis addig működik, mig a garatban gabona
van, és a
kő mozog. A gép a legsebesebb malmoknál is igen lassu
mozgású, és számitó szerkezete 20 búzaszem sulya alatt már mozog; szóval itt
sem suly, sem sebesség nem levén, annálfogva
természetesnek fogja találni bárki is, hogy e gép sok évekig teend szolgálatot,
ha az erőszakkal szét nem
rongáltatik. Egy gépnek ára: itt helyben
A képen garat, alatta hengeres test látható,
ami a cellás adagolóra emlékeztet. G.
A cellás adagoló teljesítőképessége a fordulatszámmal és a cellák
méretével szabályozható. Google
1871. 46….Amerikai szecskavágók. Ezen szecskavágók egy szilárdan összeállított
fa-állványból állanak, melyeknek előrészén két öntött vas fogatlan
hengerkerékre vannak a kések, szám szerint 4—3 és 2-re illesztve. Ezen
hengerkerekek tengelyének két oldalán vannak hajtott és hajtókerekek
alkalmazva. Ezen kézi hajtókerekek mellett van egy kis fogas korong, mely egy a
szalma húzó alsó henger tengelyére illesztett nagy kerékbe vág, mely tengely
másik végén szintén egy fogas kerék van, mely által a felső fogas henger
hozatik mozgásba. Ezen gépek egyszerű szerkezetük és
tartósságuknál fogva igen kedveltek és talán magából a gyárból már pár ezer van
Magyarországon
elterjedve. Ezen szecskavágóval a 4 és 3 késün lehet
az elsőn negyed, fél és 1 hüvelyknyi hosszú szecskát vágni, a mint a négy késün
4, 2, vagy egy késsel vág az ember. A 3 késün pedig 3, 2 és egy késsel vág….A
munka előtt különösen vigyázni kell arra, hogy a csavarok megerősítve, a tengelyek
és perselyek tiszta faolajjal megolajozva s a gép por és piszoktól mentesitve
legyen, különben hamar romlásnak indul. Ára ezen gépeknek:4 késü, lóerőre
alkalmazható
és vág óránkint 250—300 véka szecskát…E gépek vágnak
egyátalában
mindent, legyen az széna, szalma vagy kukoricza-szár. Ezen szerkezetű 2 késü szecskavágó az 1858-ki
évi gazdasági kiállításon ezüst-eremmel jutalmaztatott szilárd szerkezete és
könnyű kezelése miatt. Ezen amerikai szecskavágó-gépeket legújabban
vasállványra is készíti a gyár különféle nagyságban…Vidats István gépgyára
.
Távközlés
1858. 35. Egy gépész nagyon egyszerű
gépet talált fel, melly éjen át a gőzkocsikban az állomáshoz közeledéskor nagy lármát csinálna s az állomás nevét
megvilágítaná. Ez által ki lenne kerülve azon baj, hogy 'sok utas éjnek idején
elaludván, akarata ellen is tovább utazik, mint szándéka volt.
1858. 35. Tengeralatti távírdák.
Amerika és Anglia közt végre elkészült a
távíróvonal, ezúttal pedig a földön már eddig létező többi nagyobb
távíróvonalak jegyzékét közöljük. Európában a következők
állnak fenn: Calais-Dover, Holyhead,
Howth (Dublin mellett), Dover-
Middle-Kerke (Osténde), Oxfordness
(Anglia), Haag, Fridericia (Jütland),
Middelfort (Fünen), Nybord (ugyanott),
Korsaer (Seeland), Helsingor
(ugyanott), Helsingborg (Svéd),
Lynington (Anglia), Newport (Wight sziget),
Spezzia (Piemont), Corso fok (Korsika),
Teulada fok (Szardínia sziget),
Bona (Algír), Cagliari (Szardínia),
Lavalette (Málta) és Corfu Málta.
Ezenkivül a Zuider tavon és a messinai
tenger szoroson keresztül létezik
sodrony. Amerikában 1852-ben Cap Tementine
és Carlton Head s 1856-ban
Puy (Űj-Foundland) és North fok közt
állíttatott fel.
1854. 27. Argay J.: Villany-delejes
távirat. (Telegraph)
Nagy volt az ámulat, midőn az első vasuti vonatok és
egy előcsatolt mozdony, mint tüzló, több száz ember terhével néhány negyedóra
alatt, mire a rendes postai szállítás ugyanannyi vagy még több órákat igényelt,
több országok területén tovarohantak; a tudvágy mindenkit ösztönzött, ezen
rendkívüli
Gyors utazási alkalommal vagy személyesen
megismerkedni, vagy tapasztalni : miként történhetik az, hogy azon egy napon az
ember Frankfurtban reggelizzen, és Baselben estelizzen, miután e két, város
nyolczvan órai távolban fekszik egymástól. De mi a mozdonyok legnagyobb
gyorsasága is, hasonlítva
ahhoz, mellyet a villanyos távírda kifejt…Különböző
testekben, azoknak nemcsak dörzsölése, hanem érintkezése által is, bizonyos
villanyosság fejlődik ki; nevezetesen ez uton különnemű fémek igen könnyen s
hatással juttathatnak
villanyos állapotba. Vegyünk egy darabka horganyt, és
egy darabka rezet; helyezzük az egyiket a nyelv hegyének fölébe, a
másikat alája, ugy hogy mind a két fém a szájból kiálljon; ha ezek a szájon
kivül egymással érintkezésbe hozatnak, az érintkezés perczében egyszerre valami
savanyu iz terjed el
a szájban…A galvani villany folyadék több nevezetes
sajátságain kivül
azzal is bir, hogy a vasat egy percz alatt delejessé teszi, ha vele érintkezik. Azonban ez ismét
azonnal s ép olly gyorsan elveszti delejes sajátságát, mihelyt a villany
megszűnik ráhatni. Ezen alapszik a lehetőség, valakit a távolban gyorsan
tudósítani…Mihelyt a sodronyok összeköttetése az
oszloppal, pl. Brassóban
megszüntetik, ama patkóvas delej is elveszti delejes
erejét, mivel a villamfolyadék megszakad s a magához húzott vasdarab lehullik.
A hányszor történik Brassóban a láncz ezen nyílása és bekulcsolása, (mert igy
is nevezik ezen galvani készületet sodronyaival) mindannyiszor ismétlődik
Bécsben ezen
müvelet. A vasdarabkának ezen egyszerű mozgását
eszközül
használták a közlekedésre…Jelen korunkban nemcsak a
szárazföld helyeit hozzák távírdai vonalak által egymással összeköttetésbe, sőt
egy közvetítő
sodronyt a tengeren keresztül, Anglia és
Francziaország, Dover és Boulogne közt vezettek. Az egy guttaperchával bevont kötél
által van bezárva. Mert a nedvesség
ellen biztosító boríték hiányában, a galvani villanyfolyadék könnyen
levezettethetik e sodronyokról. Ennek megakadályozására, a sodronyok
a vaspályák mentében nem magokra a fa rudakra, hanem
az ezekre alkalmazott agyag kalapocskákra vannak
tekerve.
1855. 32. Villany-telegraf
az egész föld korul. Angol
vállalkozók utaztattak
most egy férfit a föld körül vizsgálatokat tenni egy az egész földet
körül veendő telegraf-sodrony helyiségei
felett. E szerint a villanysodrony kezdődve Angliában menne Dánián a
Fárőe szigeteken, Islandon,
Grönlandon keresztül Észak Amerikába.
Másfelöl Sz.-Péterváron, Moskaun
keresztül az Ural hegyeken át Ázsiába,
az orosz birodalmon végig
China (csin) határait érintve,
Kamcsatkáig. Innen az aleuri szigeteken
át a Cook-uton Észak Amerikába, a
csendes tenger partjain Kaliforniáig,
S. Franciskon át a nagy sós tóig a
mormonok tartományában, a hol a
mar fennálló kaliforniai vonallal találkozik.
Ekkor azután a fóld minden népeit
egy örökké hirt adó öv fogná körül.
Talán akkor majd jobban fogják
szeretni egymást.
1856. 11. P.
Szathmáry Károly: A távírdák (telegraphok) és azok fejlődésének
rövid
története. Az első hosszabb
távirdavonal Weatstone és Cooke által állitatott föl, az Edinburg és
Glasgow közötti vaspálya mellett 1837-ben.
Ez a delejtönek erős villanyfolyam
általi elhajlásán alapult,
melly ezen elhajlás közben oda alkalmazott
csengetyüket hangoztatott
a e hangokból készült a távírda abc-je. De
ide igen erős villanyfolyam kellett s ennek előállítása sokba került; azért
örömestebb hajlottak a villanyfolyam másik tulajdonán alapulóhoz, hol t. i.
csak lágy vas patkók delejesitésére volt
szükség. A delej forgó mozgására
alkalmazott távírdák hősei az angol
Baine s a német Siemers és Halske; ez utóbbiak
találmánya alkalmaztatik
a német távirdáknál inni napig. De
legdivatosabbá lett Morse távirdája, mellyben a reá vezetett villanyfolyam
által delejessé vált vas egy közelébe helyezett rudacskát, ez viszont egy irónt
hoz mozgásba, melly az elébe vonuló papíron maradandó nyomot hagy; ugy hogy
utoljára a papirszelet teli
van gyorsirati jegyekkel, csak le kell
olvasni….S mivel e készület, a mellett hogy igen egyszerű, teljes távírásra is
alkalmazható, jónak láttam ide mellékletül — ha gyarló módon is - lerajzolni.
Villanytelep B.
állomáson
A felső kép az egyik állomásom harangkészületet
ábrázol P P lágy vaspatkókkal….Az alsó kép a B állomáson lápkészületet
(Tastapparat)
ábrázolja és csupán arra szolgál, hogy a
T-ben kifejtett villanyfolyamot,
hol az egyik, hol a másik patkóhoz
vezesse…
Szokásban levő abc-je pedig
ennek a kis harang távirdának — a
nagy pontokat a nagy harang, a kis
pontokat a kis harang ütései
nek tekintvén — következő…A villany nem
szaladhat egy
húzómban világ végéig s kivált az
alkalmazott gyöngébb telepek
mellett nagy távolságú utja közben
annyira elgyöngülne, hogy
jelezni képes nem volna.
Azért ollyan átvevőket (Translator)
találtak ki, mellyek a jelzett
hirt 10—20 mérföldnyi távolságra
átvegyék s megerősítve
adják tovább….A különböző országok kormányai
a sürgönyök szabályozása végett már több rendbeli egyezményeket kötöttek.
Különösen megemlitendők Ausztriának Poroszország- és az összes német államokkal
kötött távírda szerződmenye, melly csak napjainkban jött létre…
Mire vezethet a villany folyamok
használata a világitás, gépek
és hadtani alkalmazásoknál, a képzelet
sem érheti föl; az csak a
lángeszek szerencsecsillagában van
följegyezve. De hogy mennyire vitték ezen irányokban már ez ideig, más alkalommal
talán reá térünk.
A viliányosság és delejesség tanai a
természettudományok költészete,
mellyet a legmagasabban szárnyaló
szellem is élvezettel ölelhet föl.
1903. 13. Dr. P. D.: A
DRÓTNÉLKÜLI TELEGRAFÁLÁS. HÉT ÉVE,
hogy a fiatal olasz mérnök, Marconi Vilmos az első sikeres kísérletet tette…
A legutolsó és az eddig elért legnagyobb
eredmény, hogy Marconi
a Kanadában lévő Kap Bretonból drótnélküli
táviratot küldött a Poldhu fokon felállított állomásra, melyek egymástól
Ha valamely nagy feszültségű, például a Euhmkorff-féle
szikra indítóval előállított áram körét megszakítjuk, akkor, a mint ismeretes,
a
megszakítás helyén elektromos szikrák
ugranak keresztül. Alkalmas feltételek esetén ez a kisülés oscilláló s
elektromos hullámokat létesít, a melyek a fényhez hasonló sebességgel terjednek
tova. Szóval a szikrából láthatatlan
elektromos hullámok indulnak ki,
hasonlóan, mint például a lámpából a fényhullámok…
A feladó állomáson a
kopogtatót lenyomjuk.
A Euhmkorffon
áram halad át. Az
oscillator gömbjei
között szikrák ütnek keresztül. A szikrából kiinduló
elektromos hullámoka térben
tova terjedve, a felvevő állomásra jutnak.
Ott a coherert vezetővé
tevén, a relais vasmagja elmozdul.
A helyi második áramkör bekapcsolódik
s a Morse-iró tűje a használatos papírszalagra
nyomódik. A míg a feladó állomás
kopogtatóját lenyomva tartjuk,
a míg tehát
elektromos hullámok érkeznek a
felvevő állomásra, a Morse-iró tűje
lenyomva marad. Ha a
kopogtatót eleresztjük, a szikrázás
s vele együtt a hullámok megszűnnek,
a kopogtatott coherer
nagy ellenállásúvá
lesz. Az áram megszűnik;
a Morse-irógép tűje felemelkedik. A
kopogtató tehát és a másik állomás
Morse-irójának tűje
együttesen mozog
s így módunkban van
a kopogtató
különböző
ideig tartó
lenyomásával a szokásos — pont
és vonásokból álló
— Morse-jeleket továbbítani…
Képeink egy ilyen régebbit a Poldhu-fokról
és egy újabbat a Glace Bay állomásról mutatnak be. Az utóbbinak fa tornyai beton
alapon állanak s
használat szerint a feladó- vagy a
felvevő-szerkezettel kötik össze…
1904. 22. Sz. M.: A BUDAPESTI
TÁVBESZÉLŐ-HÁLÓZAT
ÚJ KÖZPONTJA.
…Az új telefon-központ
az úgynevezett «Common-battery» rendszer
szerint rendeztetett be. Ezen rendszer sok fontos előnynyel bir. Az előfizetőnek
a felhívás alkalmával nem kell csengetni, mert ha a hallgató kagylót a horogról
leemeljük, erre a központban e czélra
alkalmazott kis villamos izzó-lámpa meggyullad, a mi a kezelőt figyelmessé
teszi arra, hogy az előfizető beszólni óhajt. Ezen új rendszernél az
összeköttetés létesítésére szolgáló zsinórba
az összekapcsolt két előfizető mindenike
részére izzólámpa is van bekapcsolva, melyek a beszélgetések ellenőrzésére
hivatvák. Ha a beszélgetést befejezték és mindkét előfizető a hallgató kagylót
fölakasztotta a horogra, az összekötő
zsinórba kapcsolt mindkét lámpa meggyullad,
mire a kezelő az összeköttetést szétbontja. A Common-battery rendszer további nagy előnye az, hogy a
beszélgetés érdekében szükséges telepek nem az előfizetőnél vannak elhelyezve,
hanem az összes előfizetők a központban elhelyezett
közös elemet használják…
A nagymező-utczai részen a
kábel-folyosóból húzódik fel a kábel-torony, mely kisebb emeletekre osztva,
a kábelek hordására vasszerkezettel van beépítve. Ugyanilyen állvány van a
hajós-utczai részen is….
1906. 40. P.: A szikratávíró…Branly felfedezése óta a
mi gyorsan élő korunkban is hat esztendőnek kellett eltelnie, a míg legelőször
sikerült a drót nélkül való távírás. Mikor aztán az állomások távolát
megnövelték, arra volt szükség, hogy messzire elható hullámok létesüljenek,
melyeket nem akadályoznak
meg útjukban a közbeeső földi akadályok, a hegyek, a
felbök. Erősebbé kellett tenni az elektromos
hullámokat, mint a hogy a hegedű szekrénye messze hangzóvá teszi a négy húr gyenge
hangját. E czélra az áramkörrel összekötött
légvezeték szolgál, a mely megfelelő
vastagságú drótot köt össze a földdel és egy magasra nyúló árbóczczal, vagy ily
drótok egész hálóját használja fel a villamos hullámok hatásának fokozására. E
háló kellő méretezés és elhelyezés
mellett ugyanúgy erősíti az elektromos
hullámokat, mint a hangvilla, vagy a hegedű szekrénye a hangot. Ily módon
elérjük, hogy hatalmas méretű villamos hullámok szelik át a világ étherjét, a
melyek óriási távolságon is megtartják
még elektromos hatásukat…Ismét a hangok
világából vesszük az analógiát.
Ha két hangvilla közül az az egyiket
megszólaltatjuk, akkor a másik is vele zeng, ha egyformán vannak hangolva, de
csak csendesen zümmög, ha más az alaphangja. A mikor tehát azt akarjuk, hogy a
drót nélkül való távírásnál
két állomás egymással összeköttetésbe
lépjen, akkor egyformán hangolt, vagyis egyforma hosszú hullámokra kell
beállítanunk mindkét állomást. Ez esetben a küldő állomás jeleit pontosan
registrálja a vevő állomás. Minthogy az elektromos hullámok hoszsza nagy
határok között változtatható, az egyes állomásokra másmás hullámhossz
állapítható meg és így elérhető, hogy pontosan csakis a hívott állomás kapja a
táviró jeleket. A szikra-táviró állomások száma egyre szaporodik és körülöttünk
messze távolról jövő
üzenetek röpködnek, melyek elérik
rendeltetési helyüket akkor is, ha az óczeán-járó hajókra szántuk. Hiszen ma
már a tenger hullámain ringó hajó utasai sem nélkülözik a modern ember
mindennapi kenyerét, az újságot, mert
a partról jövő, drót nélkül küldött
híreket lenyomtatja és kiadja a hajó nyomdája.
*
* *
1856. 32. Tóth
Balázs: A londoni postahivatal.
A St. Martin —
le Grande-i postahivatal legelső a világon. A főpostamester,
mint valami
tábornok, táborkarával 20,000-re menő személyzet élén áll. Az öszszes birodalom
postaügyeinek egy negyede itt végeztetik.
1854-ben
érkezett s küldött levelek száma 20 milliót meghaladta…
A londoni
postahivatal épületében 1152 hivatalnok nyer foglalkozást,…
Gyalogok,
lovasok, targonczások, szekerészek egész nap szakadatlan mozgásban állnak, hogy
a leveleket, al- és fiók postahivatalokból, a főhivatalba összehordhassák. A
szerkesztők s kiadók
bokros
elfoglaltatására is figyelem van fordítva, s hogy minél több idő és fáradság
legyen
megkímélve, minden reggel posta targonczások jelennek meg
a kiadó
hivatal előtt, s a már ekkor szétküldésre elkészített csomagokat átveszik,
s a központi
hivatalba szállítják. A mintegy 150,000 re menő hírlappéldányok
— mellyek a
londoni postával naponként szétküldetnek — osztályozása,
csomagolása e
bélyegzése nem kis munkát s fáradságot vesz igénybe….
Természetes
azonban, hogy a gyors kezelés mellett sok csomag feltörik,
sok boriték
felszakad . . . s hogy illy bajok rendbe hozásával ismét több hivatalnok foglalkozik…
1856.
Lépjünk
azonban most visszafelé, ép azon uton, mellyen ide jöttünk,
menjünk
a hírlapok és levelek társaságában, természetesen gőzre bízván mi
is magunkat —
a londoni postahivatalon keresztül . . . Kevéssel 6-óra után,
vörös
egyenruhás emberek, vörös egyen ruhájú — talán festett — targonczákat
tolnak a
hátulsó ajtóhoz, melyekből a különböző felvételi hivatalokban
gyűlt levelek
és hirlap példányok ezrei adatnak át. . . minden levél, legalább
10 utat végez
el,
és mégis 200 ezer levél, a temérdek kezelő kezein
minden
legkisebb
zavar vagy tévedés nélkül megy keresztül. A kosarakból — a targonczák tartalmai
— nagy asztalokra halmoztatnak fól, hol már a főhivatal
gyűjteménye
több láb magos rétegeket képez. Az asztalt 15—20veres egyenruhás irnok állja
körül, kik minden levelet a czimlappal fölfelé forditanak…
Az olcsó
vitelbérnek Hill Rowland általi '.behozatala óta, gyakran a
legkülönösebb
küldemények utaznak a postával. //u//ból jő Londonba
egy
„tengeri sült
rákkal" terhelt levél, egy másik Norwichhól indulva „eleven
fekete madarat'1
visz
Chellenhamba, melly valóban átvétetett, kellő időben
megetettetett,
ápoltatott s kellő helyen átadatott. Majd egy szeretetreméltó
anya egyetlen
kedves magzatjának „egy palaczk epret" küld…
Néha a
hírlapok egyes példányait „csak egyetlen egy szó becsempészésére"
használják
azok szerteküldői, de melly titkos correspondentia, ha felfedeztetik,
a vitelbér
kétszeres megtérítését vonja maga után. — Illy előre
nem látott
kiadások számtalan fukarnak okoztak már egy kis bosszút.
en.wikipedia.org/...Sir Rowland
Hill ( 3 December
1795 - 27 August 1879)
1879. 44.
/Címlapon, képpel./ SIR ROWLAND HILL,
A POSTAÜGY REFORMATORA.
1902. 2. SZILVESZTER ÉJJELE A BUDAPESTI
FŐPOSTÁN.
Rendkívüli sürgés-forgás van az óv
utolsó éjjelén a főpostán. Az óriás épület minden ablaka világos. Ezrével meg
ezrével hozzák a leveleket, melyekben a főváros lakosai szerencsét kivannak
egymásnak az újévre. Felviszik a levélcsomagokat az első emeletre, hol a
levélkézbesítő-osztály van. Az összes
Budapestre érkező leveleket ez az
osztály kézbesíti. Ha valami idegen körülnéz és látja az itt elhelyezett rengeteg sok levelet, biztosra
veszi, hogy ezt nem lehet
nyolcz—tiz nap leforgása előtt kézbesíteni. Pedig nem úgy van. A posta
az egész újévi forgalmat bárom nap
leforgása alatt lebonyolítja. Azaz legkésőbb január harmadikán már mindenki
kézhez kapja szerencse-kivánságokat
tartalmazó levelét. Éjjel-nappal
szakadatlanul dolgozik a személyzet.
Deczember 28-ikán kezdődik meg a rendkívüli
forgalom és fokozódik január 2-ikáig. A
pályaudvarból nagy zsákokban érkeznek be a levélcsomagok, melyeket az
asztalokra kiürítnek. Az asztalt körülállják a tisztviselők ós a rovancsolást
végzik, azaz egy pillantást vetnek minden levélre, hogy jól van-e
felbélyegezve,
egyidejűleg a levelező-lapokat külön
választják a levelektől, mert igy könnyebb betűzni. Éjfélkor a csoportvezető kiadja a
parancsot: Betűzöket átfordítni…
Reggel négy órakor bejönnek a
levélhordók, kiveszik a szekrényekből azon utczákat, melyekben ők kézbesítenek,
aztán tovább osztályozzák
a leveleket házszámok, emeletek és ajtók
szerint, hogy reggel hét órakor teletömött táskával kiindulhassanak ós
kézbesíthessék a sok boldogságot és szerencsét kivánó leveleket. Tájékozásul,
hogy mily roppant ilyen tájon
Budapest levélforgalma, megemlítem, hogy
a fővárosban deczember 30-tól január 3-ig ötszáz levélhordó mintegy hét millió
levelet kézbesít.
Hegedűs Alajos.
1921.
18. Sz. K.: FÉNYTELEFON ÉS BESZÉLŐ MOZGÓFÉNYKÉP
…A leadó és felvevő
telefonkagyló közt nem kell semmilyen drótösszeköttetés és tisztán a reflektor
erősségétől függ a fénysugár…/Bővebben a 2. fejezetben/
Energia
1854. 1. Kőszénnel
fűtés. Hazánknak több vidékén olly drága kezd
lenni a fa,
hogy a tüzelő többe kerül, mint az élelmi szerek. Pesten jelenleg
egy öl fa
alkalmas felvágatással együtt nem kevesebb, mint tizennyolca
p. forintba
kerül. És ez igy van minden olly helyen, hol nagy a
fogyasztás.
£ drágaságból semmi sem segít ki más, mint a kőszén. Két
mázsa legjobb
kőszén ára
fél öl fa.
Tehát olcsóbb mindennemű tüzelő-szernél, még a szalmánál és a
tőzegnél is,
hozzá járulván ez, hogy a szalmának nagy hely kell, a kőszén
pedig sok
elfér egy szegletben. Pesten a legtöbb uri házaknál ezzel kezdenek
fűteni. Csupán
arra kell ügyelni, hogy tüzelés előtt a szén be legyen
áztatva, igy
elveszti kellemetlen szagát az égéskor. Kivül fűtő kemenczékben
egyszerű
vaskosarat szokás alkalmazni, s ebbe rakván a szenet,
kevés
ibrgácscsal alá lehet gyújtani, azontúl magától ég. Mind azok,
kik ezt
használják, csak azon sajnálkoznak, hogy mért nem használták
már az előtt
is? Angliában azt tartják, hogy a kőszénbányák becsesebbek
az
aranybányáknál. Nem sokára mi is át fogjuk látni ezen mondás .igazságát
1854. 19. Dr.
Hegedűs.: A kőszén s bányászata. I.
Vannak
igazságok, mellyek nem rögtöni, s ezért meglepő feltűnésük,
hanem többször
ismételt felemlités által ébresztenek figyelmet,
s lassan bár,
de annál biztosabban emelkednek érvényre.
Ezen, a
napontai tapasztalat által kellőleg igazolt'tény késztet
arra, hogy
századunk iparának s ez által miveltségének egyik
főtényezőjéről,
az e lapokban már többször felemlített kőszénről,
néhány
közérdekű adatokat közöljek…
1854. 20. II.
rész…A kőszéntelepek nem más mint vízözön előtti
óriás
gyeptözeg telepek, mellyek az őskor buján termő virágtalan
vizi
növényzete által, hasonló körülmények között, hasonló
módon
keletkeztek, mint illyenek, csak kisebb mértékben, maiglan
szemeink láttára
képződnek…
1854. 21. III. rész…A vas
és kőszén, századunk műiparának
e- kél főtényezője,
mellyek segélyével válik lehetővé, hogy az angol gyárak a Keletindiában
vásárolt gyapjúból készült posztót, bár a Jóreményfokát, Afrika déli csúcsát,
kétszer kell körül hajózni, a mi tetemes szállítási költségeket okoz,
daczára annak,
hogy a hindu munkás az angolnál sokkal kevésbe kerül, a Kelet indiai uton
készült posztónál olcsóbban bírják eladni…
Ha az angol
köszénbánya-mivelés virágzó állapotját, ennek honunkbani silány állapotjával
összehasonlítjuk, — s ha figyelembe vesszük azon körülményt, hogy ennek
fejletlensége kőszéntelepeink roppant gazdagsága mellett, nagyrészt az eddigi hiányos
törvényhozásban rejlik…
1918. 20. Sztrókay Kálmán: A SZÉN PROBLÉMÁJA.
A háború közvetve vagy közvetlenül
számtalan olyan problémát vetett fel, a melyekkel azelőtt nem is igen mertünk komolyan
foglalkozni. A háború megtanított arra, hogy semmit se tartsunk lehetetlennek
és bebizonyította azt,
hogy a mikor muszáj, akkor a legnehezebb
dolgok keresztülvitele is csak pénz-, energia- és adminisztratív kérdés. Ezek
közé a problémák közé tartozik a széné is. Már régóta tudjuk, hogy a föld
szénkészlete távolról sem kimeríthetetlen s aránylag nagyon rövid idő alatt ki
fognak fogyni a szénbányák…
A szén hiánya nagy kiterjedésben okoz
zavart a mindennapi életünkben. Nemcsak hogy nem tudtunk fűteni szénnel és
minden pillanatban fenyegetett az is, hogy sötétségben maradunk és megáll a
villamosközlekedés…
A szénnel való takarékoskodás első lépése
az lenne, hogy a szén ne szerepeljen direkt fűtőanyagként, hanem csak a koksz,
vagyis a szénből előbb fel kell dolgozni a világító gázt…A magánlakásokból
eltűnnék a szénkályha s helyette gáz- és villamos kályhák kerülnének a lakásokba…Feltétlenül szükséges lesz a szénnek s
általában minden energiának állami monopóliumba való vétele. Ahol csak
lehet, pótolják egyéb energiaforrással…A víz maga is rengeteg munkát végezhetne el, de
még a malmok
is inkább gyári üzemre alakulnak át,
habár a víz energiaszolgáltatása sokkal olcsóbb.
Magyarországon a szénhez hasonló kincs
az a
sok földgáz, a minek újabban jöttünk nyomára…, A sármási földgáz egész Erdélyt képes lenne ellátni
energiával minden czélra…A lényeg: minden gőzüzemnek
elektromos üzemmé való átalakítása s az elektromosságnak a magánháztartásokba való
teljes térfoglalása. A világító gáz sok tekintetben nehézkesebb az
alkalmazásában, különösen vidéken, a hol messzire kell kiépíteni a vezetékeket
s ezért csak nagyvárosokban jön számításba. A villamosság ezzel szemben
a legnagyobb távolságokra is könnyen elvezethető
magas feszültségre transzformálva…
A városokból, falvakból eltűnik a füst, az
egész világot sűrűn hálózzák be a villamos vezetékek, mint az egész emberiség
éltető erei. A gőzvasút helyet ad a villamos vasutaknak
s minden járásnak meg lesz a maga gáz- és villanyfejlesztő telepe, a
honnan az utolsó falusi házat is ellátják az energia legkényelmesebb alakjával…
1856.
1856.
A gáz
kifejtése a városon kivül fog történni, tüzelés erejével, óriási
nagyságú
kazánokból…
1857. 9…A
világító gáz a kőszénből nyeretik, t. i. ennek égésénél fejlik ki, de még ekkor
nem lehet használni, mert több más gáz is fejlik ki, mi részint
éghetlen,
részint, ha ég is, az égést akadályozza, részint pedig az
egészségre
ártalmas. A föladat tehát, ezen ártalmas gázoktól a világító
gázt
megtisztitni, s ez számtalan bonyolult készületben történik,
t. i. a
kőszénből nyert- gázoknak számtalan készületen kell keresztül
menni, hogy
itt az idegen gázokat elhagyva, tökélyesen megtisztitva
állittathassék
elő. Az egész kezelés pedig hármon alapul:
1-ször. A gáz
kifejlesztése.
2-szor. Az igy
kifejlődött gáz minden idegen, az égést részint akadályozó,
részint a
lángot homályosító, részint az egészségre ártalmas részek, s illetőleg
gázoktól
megtisztítása.
3-szor. Az igy
megtisztitott s az égésre tökélyesen alkalmas gáz eltartása
mindaddig, mig
rendeltetésére nem fordíttatik. E hármas kezelést lássuk egyenkint. (Folyt. köv.)
1857. 37. Dr.
Tőkés: A jövő század találmányai…Annyi a föld gyomrában a tűz, hogy soha emberfiának fázni
sem kellene, annyi benne a villószesz — Leuchtgas — hogy tán a napot is nélkülözni birnók, méhében olly sok a viz,
olly rengeteg a
termékenység. Hogy fűszálnak, szántóvető-embérnek
sohasem kellene leimádkozni az esőt az
égről. — Sőt a föld, mellyben nota bene felette sok is a
kincs, ebbeli bőségességén, ha
megsokallja, nemcsak a huszonnégy,
vagy több tűzhányó hegyen — e biztositó
szellentyükön által — ventile —
ad túl, hanem a legforradalmibb úton,
mint például földrengés által is
réseket hasit magának. Ez óriási
gőzkatlan eddigi szellentyűi nem
elégségesek, ha belől mind
jobban szaporodik a gyúanyag. — Ez okból
megszakad, hol itt, hol amott,
és a föld kérgét olly hullámzásba
ejti, mint a millyenbe a vihar a tenger
vizét. Ilyenkor aztán túlságos mennyiségű tüz
szabadul ki egyszerre, és
miután tüz esőt eredményez, sokszor
valóságos áradások zuhognak le a földre.
Ha már most mesterséges szellentyüket
alkalmaznánk, az egész földet kedvünkre láthatnék el fűtő és világító anyaggal.
Egy franczia legújabban egész tudományos komolysággal földünk ..nagy nyomású roppant légszesz-mérőjének" számára az illy
biztositó szellontyük mesterséges
létesítését inditványozá,
artézi tüzforrás-kulakat, hogy ezek segélyével a légszeszt : világító-,
fűtő- és öntözési czélokra
lehessen lecsapolni, minek következtében a sok szenet, coaksot, fát, turfát és
az ezekkel járó költségeket megtakaríthatnék s a piszkot kikerülhetnők….A mérnökök
keze alatt a mesterséges Vezuvok és Aetnák több meleget, életet eszközlenének a
legridegebb, a legfagyasztóbb égaljban, mint a „geyserek", e forró
források, Islandban, mellyek a bennlakókat meleg vízzel látják el….
1859. 21. Bower
köszén-gáz készüléke. ( Térey Pál Angol - Skót
országi nap
lójából . A légszesz-
(gáz-) világítás ma már általánosan ismeretes, ezideig azonban kiválólag csak
városokra szorítkozott…. Bower szabadalmazott készüléke által meg van fejtve a kőszén-készülék…
A kísérletek ez érdemben főleg olaj,
vagy olajos részeket tartalmazó szilárd szénvegyületü testekkel történtek, de
ha egybe hasonlitást teszünk a még most is légszesz előállításra
használt közönséges olajjal, könnyű szerrel ki fog tűnni, miszerint kőszénből
sokkal olcsóbb és tökéletesebb világ nyerhető mindaddig, mig a közönséges
kőszén (angol) mázsája
a) Kis helyet foglal el és olcsó.
b) Egyszerű szerkezetű, és igen kevés tégla építkezéssel járván
c) Csak három elkülönített részből áll,
u. m - a tüzelőhely, melly a retortát
magában foglalja; —a kombinált
készülék,melly
tartalmazza a hydraulikus
sajtót, a koudensatort és tisztitót; —
végre a légszesztartó.
d) Nem kivan fárasztó munkát, és bármelly
tapasztalatlan és tanulatlan
ember kezelheti. A helyett, hogy a kőszén minden ügyelet nélkül egyenesen a
retortába öntetnék, előbb egy külön szelenczébe rakatik, honnan a csavar
segítségével, annak egyszerű forgatása
által a retortába vezettetik; a kikerült coke hasonló műtétei után a
retorta másik végén egy zárt edénybe felfogatva, a füst és kellemetlen bűz egészen mellőztetik.
A
légszesznek közönséges módoni gyártásánál 20 mázsa közönséges (angol) kőszénből
8500 —
Angol-Skótországi
utamban ezen uj légszesz-készülék (apparatus) leginkább azért tünt fel,
mivelhogy azzal igen sok gazdaságban, kastélyban és istállóban találkoztam…
Kőszén-, fa-tüzelésű
és villamos tűzhely
1854. 4. Kőszénnel fűtés..A fa mindig
drágább lesz, de a természet segít kőszenekkel, tehát használjuk azokat, mert
nem csak olcsóbb tüzelés lesz,
A köszén-fütés több füstöt okoz, többször kell
tisztítani. A kőszenet tojás nagyságra kell darabolni, és jobb többször befutni,
mint igen sokat egyszerre. Azért a tűzhely kicsiny legyen, hogy az ember ne rakhasson
igen sokat…Alul forgács vagy gyujtófa teendő. Nem tesz semmit, hogy többé vagy
kevesbbé kcll-e nedvesitni a kőszenet. Minél kevesebb és finomabb a hamu, annál
jobb a kőszén…Vas kosárnál a léghuzam
nem alulról, de többnyire oldalról a meleget elkergeti a kéménybe.
Vaskosár csak kaminhoz illik, mint egész Angliában köszénfütésnél… kép úti-naplómból,
1844.oct.16. a London-bank iroda
termében láték több szintes vas-szekrényt, melyben a
füst hosszú utat tesz meg…
1857. 33. Dienes L.: Amerikai
takarék-tűzhely…Lássuk az
ide rajzolt nagyobbik
amerikai
tűzhelyt…
Amerikai
takarék-tűzhely negyven személyre.
Mikor nem főznek sütnek rajta, kandalló
szolgálatot tesz, a mire teljesen alkalmas és eléggé csinos. További
ismertetésül szolgáljanak következő sorok :
Az egész tűzhely öntött-vasból áll négy
alacsony lábon, s minden része
igen tiszta öntetü és csinos ízléssel
készitett anyamintáról tesz tanúságot. A
mint a rajz is mutatja, sok részben
hasonlít egy széles alacson ládához, mellynek
elejéhez egy táblaforma a) függelék
van akasztva. Mindjárt e tábla fölött két egymással összehajló ajtócska van, mellyeket
ha felnyitunk, ott ollyan régi
templomablakok ólomzatához hasonló rostélyon
keresztül meglátjuk a tüzet,
melly sokkal izzóbb lesz, s hirtelenebben ég, ha az
ajtócskák nyitva vannak, vagy ha zárva hagyjuk, és tetszés szerint lehet mérsékelni
a tüzelést azon táblácska kiebb húzása, vagy egészen kivétele által, mellyről
kifeledte fametsző ur a betűt, de a melly tisztán észre vehető… Igazi tűzhely, mert a felső ajtón rakják be a fát, itt ég az hamuvá s innen terjed az egészet
hevitő meleg az egész szerkezet minden részébe. Azért bátran
elnevezhetjük tüzelő
kemenczének…Amerikában
különféle nagyságban készítik, 40 személytől 8—10-ig lefelé. Kerül
Magyarországba hozatva mintegy 100 p. fiba a vámmal együtt…
1884. 11. Kalmár Antal: VILLAMOS SÜTÉS, FŐZÉS ÉS FŰTÉS.
….A
villamos fűtéshez nem kell egyéb, mini egy gombot megnyomni: szobánk azonnal
melegedni kezd. Házunkban semmiféle gép zakatol, két erős sodronyon vezetett
villamosság elvégez mindent A szükséges villamosságot alkalmas helyen akár a
városon kívül állíthatjuk elő, honnan sodronynyal lakásunkba vezethetjük. Nincs
sem tüz, sem füst. a kívánt kövei mégis rendelkezhetünk.
A villamos főzésnél is elégséges a villam folyam útját egy kézmozdulattal
megnyitni. hogy a kívánt étel rövid idő mulva megfőjön…
Villamos főzőasztal Villamos
tűzhely Villamos kályha
Egy
beiktatott helyen annál nagyobb hő fog fejlődni, minél nagyobb az ellenállás és
minél nagyobb a villamfolyam ereje. /U = I. R, Ohm törvénye. G./ Miután pedig
az ellenállás meghatározása és a. villámfolyam erősségének szabályozása egészen
tetszésünktől függ, ennél fogva a hő előállítása is
de a hő
nagyságának e határa a fűtés és főzéshez megkívántató hő nagyságának határán
jóval túl esik... /Az ábrák leírása következik…G./
A villamos fűtésnek kisebb mértéke: a villamos melegítés, már
gyakorlati alkalmazást is nyert. Storbeck A. berlini tyukász a kis csibéket
villamosság utján, gyárilag kelteti ki a tojásokból. Azt hiszszük, rövid idő
múlva még több is történik ezen a téren.
* * *
1861. 5. Új
mesterséges világítás. Bunsen
szerint az eddigi feltalált világító szerek közt legerősebb fényt ad a kesereny-sodrony,
melyet egy közönséges szeszlámpa belébe dugva égetünk. Fényénél a napé csak
525-szörte világosabb, fény vegyi erejénél pedig a napé csak 36-szorta erősebb.
Ez tehát oly világító szer, mely mellett
a fényképészek éjjel is dolgozhatnak. Egy gyapot czérna vastagságú kesereny-sodrony
akkora fényt terjeszt, mint 74 oly Milly-gyertya, melyből 5 darab megy egy
fontra. Semmi külön készülék nem kívántatik hozzá, azon kivül, mely eszközli,
hogy a sodrony motolájáról lefejlődjék s lassankint a lámpabélbe benyomuljon. E
világitó szer azonban közönséges használatra még felette drága lesz, mindaddig,
mig a kesereny (magnesium) olcsóbb termelését föl nem találják, fényképészek
azonban már most is nagy előnynyel használhatják.
A gőzfütést és hidraulikus sajtó alkalmazását és az öntést a
sztearin-gyertya gyártásában Milly hozta be, 1837. Bécsben. Google
1861. 19. Új
találmányú világítás. Hassenstein gothai vegytanár kísérletet
tett, az eddig használt kőszén helyett kénesővel
állítani elő villanyos világítást.
Kísérlete tökéletesen sikerült. Az igy előállított világosság a naphoz
hasonlit. Hessenstein az első vegyész, ki ez angol találmányt a
szárazföldön
érvényesítette.
1863.
majd idővel e dús jövedelmű források kiapadnak; ettől
azonban egyelőre semmi okuk sincs tartani, miután még eddig — daczára a nagy
fogyasztásnak
— nem adta magát elő eset arra, hogy valamely forrás
gyöngült volna, vagyis, hogy kevesebb mennyiséget termelne, mint előbb…kishitü
kedélyeket
képesek voltak nyugtalanítani, mintha a petróleum a
teremtőtől a föld száraz anyagának táplálására rendeltetett volna, s hogy ezen
tápanyag nagy mennyiségbeni folytonos elvonása, idővel a föld belszervezetére,
és termékenyítési képességére nézve is káros befolyással lehetne.
Eddig azon hiedelemben voltak, mintha az eddigi
úgynevezett „mérsék" (moderateur) lámpákban nem lehetne petróleumot
égetni, és ezért külön szerkezetű
lámpákat készitettek, melyek megszerzése azonban sokakat visszatartott ez
olcsósága és tiszta világítási képessége által, átalánosan divatba jött földolaj
használatától. De a nemrégiben tett kísérletek bebizonyiták, hogy a földolaj a
régibb mérsék-lámpákban is, sőt még a konyha-lámpásokban is igen jól és sokkal
előnyösebben használható…A fóldolajnak a vegyítése, jó karban levő lámpákban,
még sajátságos bűzét is elveszti, ugyannyira, hogy a rendkívül érzékeny idegeket
sem fogja többé kellemetlenül érinteni. Az a legnagyobb hibája, hogy
gyulékonyságánál fogva igen veszélyes. Z. G.
1867. 17.
Néhány év óta nálunk is igen kezd terjedni a petróleum
használata, mit olcsósága, az olajjal szemben, melylyel mint világitószerrel
lépett versenyre,
tökéletesen indokol. Igen átható terpentinféle szaga,
különösen pedig gyulékonysága s föllobbanásának könnyen származható rósz
következései
sokáig igen útjában álltak annak, hogy gyorsan
közhasználatúvá váljék. Nevezetes olcsósága azonban s az olajénál aránylag
erősb fénye
a szegényebb és munkás osztályt csakhamar megnyerték...
Hogy a
petróleum, mely nyers állapotában közönséges hőmérsék
mellett is tapasztalt gyulékonyságát veszitse, s ez által szállithatóbbá és
veszély nélkül
kezelhetőbbé legyen, párolás (destillatio) alá
vétetett…Gépkenésre keverik növényi vagy állati olajjal….Egy berlini szobafestő
használja már a terpetín-
olaj helyett a petroleumszeszt, melyet különösen a
fehér olajfestékekkel keverésre igen alkalmasnak talált…Tettek már kísérleteket
arra is, hogy a petróleumot gőzgépek fűtésére használhatnák; de ez, ugy
látszik, mégis drágább éganyag, mint a kőszén és kezelése is, habár ügyes
beosztással, sok tekintetben
lehetővé vált, még sem teljesen megnyugtató s igy ez
ügy továbbra is a kísérlet terén áll. K. A.
1874. 49. Sányi Lajos: Fölvonó
gépek a nagyobb házakban…A korosabb férfiak és nők tudják, hogy semmiféle
fáradság nem támadja meg oly nagy mértékben az életerőt, mint az, midőn egy
magas ház harmadik vagy negyedik emeletére kell fölmenniük…A fölvonó gépek
előnyével ama pénzbeli veszteséget állithatjuk szemben, a melyet a háztelek tulajdonosok
szenvednek azáltal, hogy ezentúl kisebb területekre is lehet magas házakat
építeni. Amit a ház terjedelemben vészit, helyre ütheti a magassággal, melyre
az uj találmány behozatala mellett fölemelni lehet.
A gőzerő
által mozgatott felvonó gép teljesen olyan szerkezetű, mint a többi emelő gépek, milyenek például az„elevátorok"
(óriási gabonaraktárak, melyekbe a gabonát gőzerővel vontatják föl, vagy nálunk
a budai gőz-sikló…
Amerikában a felvonó gépek a mozgató szerkezeten kívül egy csinosan
bútorozott kis szobából álltak, melyben a föl-vagy leszállni akarók helyet foglaltak
s mely éjjel gázfénynyel, nappal pedig metszett üvegü ablakok által voltak
megvilágitva. Az ujabb szerkezetű gépeknél a mozgató erőt nem a gőz, hanem a
víznek folytonos egyensúlyra törekvő tulajdonsága képezi…
A víz súlya,
lenyomja a vedret s ezáltal a kocsi fölfele vonatik. A tetszés szerinti
megállapodást egy dörzsfék eszközli, moly azonnal megkapaszkodik a vágányon,
melyen a kocsi föl s alá halad…A veder légmentesen van a nagyobb csőbe
illesztve, csupán akkora gyorsasággal emelkedhetik föl vagy ereszkedhetik alá,
a mekkorával az alatta levő lég a kisebb csöven át kiszabadul s a fölötte,
vagyis útja után keletkezett ür levegővel megtelik. Ez pedig a vezetnök által
kezelhető szellentyüktől függ…
A felvonó alkalmazásba vétele hamar kifizetné a rá fordított költséget s
a főváros lakóinak legnagyobb részére nézve mégis oly nagy áldás lenne, a
melyért nem adhatnának elég hálát a gondviselésnek és a házi uraknak.
1886.
A FOGASKEREKŰ VASÚT
SVÁBHEGYI INDÓHÁZA. Háry Gyula rajza.
A képen látszik, amint a füstölgő mozdony felfele
tolja a kocsit. G.
www.origo.hu/.../20090624-135-eve-indult-el-az-elso-
….A mozdonyok mindig a szerelvény völgy felőli végén voltak, kazánjuk
és kéményük a völgy felé néztek, az egy év múlva beszerzett negyedik mozdony
kazánja és kéménye a hegyoldal felé nézett.
www.sulinet.hu/oroksegtar/data/...a.../002_01.htm - Tárolt változat
...... pöfög, füstöl a gőzerejű fogaskerekű vasút
1896. 47.A
SVÁBHEGY ÉS A KÁBELVASÚT.
…A kábelt egy
központi erőtelepről hajtják olyan sebességgel, mint a villamos kocsiké. A rendkívül erős drótkötél (a mely
tiz-tizenkétszeres biztosságú) egy óriás nagy keréken kezdi meg a pályáját, de
már a gépteremben nagy kanyarulatokat tesz azokon az apróbb-nagyobb kerekeken,
a melyek elvezetik rendeltetése helyére: a kábelcsatornába…
A képek
között: Pauer Géza: A kábelvasút a Gellért- és a Naphegy között. G.
* * *
1855. 47.A nagyvilág népei. Közli
Dr. HEGEDŰS.
…Az alsóbb
osztályúak is vagy lóháton járnak vagy zárt kolyákban,
gyaloghintókon utaznak,—hintók, kocsik ismeretlenek,
szekerek csak javak szállítására alkalmaztatnak. Ezek majd két kerekűek, majd
csak egy de óriás kerékkel ellátott targonczák, a kocsis hátul jár, két rúd
által tolván s kormányozván kutya vagy szamár által vonszolt járművét. Gyakran a szelet fogják be, a targonczára két
kis árbócz levén alkalmazva, melly közé vászon
vagy gyékényből készült vitorla van kifeszítve s
mellynek czélszerü
alkalmazása által roppant munkát meggazdálnak, —a szél a mozgatási erők legolcsóbbja lévén. — Illy
vitorlás targonczák azonban csak deszka-simaságú utakon használtatnak…
A
„meggazdál” Mikszáthnál is előfordul. G /oogle/
1900.
*
1876. 5. Posta
Sándor: A legkedveltebb világitó-szer I.
….Petróleumot nálunk is lehet találni Mura-Szerdahely mellett, de
legújabban Máramaros-ban is födöztek föl petroleumforrásokat.
A legtöbb helyen ugy szedik, hogy a
kőolajjal telitett rétegekbe, melyek kősóból, agyagból, homokkőből szoktak
leginkább állani, kutakat fúrnak, néha 2—300 láb mélységre is; ezekben a viz és
a kőolaj összegyűl, és a kőolaj, minthogy könnyebb a viznél, annak tetején
úszik, honnan könnyen lemerhető. De nem kell gondolni, hogy e források a
kőolajat mindig oly tisztán nyújtják, hogy azt világításra lehetne használni,
hanem a kátránynemü anyagból lepárolás és többnyire kénsavval való kezelés
utján képeztetik. A gácsországi petróleum csak 1853 óta készíttetik világositásra,
jóllehet a boryszlavi források már régebben ismeretesek voltak.
1876. 7. Világítószer II.…A vasutak
példája legszembetűnőbb bizonyítványa a petróleum-égetés
gazdaságos voltának. Ezeknél minden oly lámpa, mely szilárd talapon áll, tehát
nem kézi lámpa, a mivel t. i. jeleznek, petróleumra van készítve; már pedig
ilyen lámpa 70—75 százalékát teszi a vasútnál levő összes lámpáknak. A
világítási tartam pedig 4133 órát, vagyis az évnek majdnem felét teszi.
Képzelhető, mennyi petróleum fogy el csak a magyarországi vasutaknál évenként,
s ha egyéb nem volna is, egy maga a vasút is elegendő lenne a petróleum-használatot
virágzásra emelni. Hogy a világítási szerek lajstromából épen a petróleum
jutott itten élesebb bonczkés alá, ez csak onnan magyarázható, mert mostanában
az uralkodik a legnagyobb földdarabon. A légszesz csak nagy városoknak jut
osztályrészül, s ott is leginkább a kereskedelmi üzletek és csarnokok és
nyilvános helyek vagy utczák kivilágítására szolgál; de a tudós asztalán, a
mesterember egyszerű műhelyében és most már az utolsó parasztházban is a
petróleumlámpa osztja nyájas világát; az foglalja el esténként a legfőbb helyet…
1879. 19. Villamos világítás. Edison, kinek nevével többször
találkozik az olvasó, mint valami uralkodó német pottentátéval, ismét hallat
magáról. Ezúttal az elektrikus fénynyel köti együvé nevét a fáma. Előbb
lehetett már hallani, s mi is megemlékeztünk róla, hogy behatóbban foglalkozik
e bámulatos feltaláló az elektrikus lámpák megjavításával s már akkor a
legnagyobb reményeket kötötték működéséhez. Most ugy látszik ez mind
megvalósul. Edison ugyanis márczius 25-én már kész találmányát mutatta be
néhány barátjának s a tudomány képviselőinek. Ez alkalommal laboratóriuma
Menlo-Parkban tündériesen volt kivilágítva 12 elektrikus láng által, melyek
nemcsak hogy a gázt elhomályosították, hanem az eddig ismert elektrikus lámpák
lángjait is messze túlhaladták ugy a fény erősségére, mint annak kellemes
voltára nézve. A villamos áram előidézésére egy Gramme-féle gépet vettek használatba,
melynek mozgásban tartására három lóerő volt szükséges. Tekintetbe véve a fény erősségét, melyet el lehetett érni, s az
előállott költségeket, kitűnt, hogy a villamos világítás nemcsak jobb mint a
gáz, hanem olcsóbb is. Az Európában eddig tett kísérleteknek pedig épen abban
állott fő-fogyatkozásuk, hogy a költségek jóval magasabbra rúgtak mint a
gáznál. Az Edison-féle berendezés mellett a gáz több mint kétszer kerül
drágábba, mint az elektrikus fény.
Miben áll Edison találmányának
lényege, azt egyelőre nem lehet tudunk, a mennyiben ő maga azt még nem tette
közzé. Valami irídium és platina ötvény játssza benne a főszerepet, melynek
olvadási pontja magasabb mint bármely eddig ismert testé, s mely a villamosság
szolgálatában egész bámulatra méltó szerepet visz. Előbb egy lóerő alkalmazása
által legjobb esetben négy elektrikus fényt lehetett kapni, ezen uj ötvény
által legkevesebb 6-ot, de kedvező esetek mellett 11 -re reméli ezt Edison föl
vihetni. Most a föltaláló avval foglalkozik, hogy a Gramme-féle gép helyett is
egy uj villamosság-fejlesztőt állítson össze, mely hivatva lenne még lejjebb
szállítani a költségeket….
GRAMME, franczia eszközkészítő és fizikus,
l870-ben oly mágneselektromos gépet gondolt ki, mely az állandó irányú
gerjesztett áramok fejlesztésének problémáját megoldotta.
leporollak.hu/tudomany/guillemi/GUIL1B-A.HTM -
1880. 5. Edison lámpája…Ha széndarabok vannak alkalmazva, azok bizonyos idő
alatt elégnek, és igy ujakkal fölváltandók. Ez pedig igen kényelmetlen
különösen az utczai lankáknál, melyeknél ily módon mindig sorba kell járni a
lámpákat, s az elégett széndarabok helyett ujakat helyezni oda. Edison legújabb
találmányában ezen is segített. Nála a szén nem ég, s így nem is ég el, hanem
csak izzásba jő, s ez által világol. Kísérleteinél reájött, hogy a lámpakorom
izzásba jővén a villamosság átbocsátása által igen szép s kellemes világosságot
áraszt, keresni kezdett más hasonló anyagok után, melyek ily tulajdonnal még
nagyobb mértékben bírjanak. S ilyennek találta a papír, különösen pedig a
vastagabb papír szenét. Közönséges kártya-papir még legjobbnak bizonyult. Ezt
Edison vékony csíkká szelve s patkó-alakulag összehajtva egy zárt edénybe
teszi, az edényt valami 600 foknyira megmelegíti, mi által a papir egészen
elszenesedik. Ezt a papir-szenet azután egy üvegedénybe helyezi, s az edényből
a levegőt kiszivattyúzza a szén végeit pedig platin-huzallal köti össze…Az
üvegedény alatt egy faállvány található. Amint a platin-huzalokon át
villamosság megy a szénen keresztül, az izzásba
jön, s igen kellemes világosságot ád, a nélkül, hogy ebben a nagyon is
megritkított levegőben elégne.
Egy ilyen papír széndarab elkészítése
alig kerül valami 40—50 krba, s mint a kísérletek mutatják, körülbelül 10 évig
fogna eltartani.
1882. 10. KERTÉSZET VILLAMOSSÁG
SEGÉLYÉVEL.
Mái- több
izben volt lapunkban szó arról, hogy egyes kiváló tudósok, pl. az angol Siemens
s a franczia Dehérain, minő kísérleteket tettek a villamos fény hatásával a
növények fejlődésére. Mindketten megegyeznek abban, hogy a nyilt villamos fény,
ha egyenesen éri a növényeket, lassankint elfonnyasztja és megsüti őket,
másrészt azonban kellő óvatossággal alkalmazva a villamvilágitás a tenyésztésre nagy hatással van…
A párisi
villamossági kiállításon, hol az üvegház rejtett helyen volt, s a növények igen
kevés napfényt kaptak, a szept. 25-én idehozott uj növények azt mutatták, hogy
egyelőre még nem lehet a napfényt teljesen nélkülözni s egyedül a villamos fény
által keltetni ki a magból a sarjakat és azokat megnöveszteni….
Siemens kísérleteit
Londonban a múlt télen át két üvegházban tette meg. Az egyik, félig a földbe
süllyesztett üvegházat egy Iá—14 lábnyira fölötte alkalmazott lámpa világította
meg…Mivel rézsodronyok által a villamos erőt távolabbra is lehet vinni s a
gazdaságnál víz szivattyúzásra, favágásra, szárításra, csépelésre czélszerüen
lehet fölhasználni. Pár ezer lábnyira még külön isolatio sem szükséges. A
hordozható villamos gép, melynek súlya aránylag csekély s kezeléséhez nem szükséges viz, mint a gőzgépekhez, a gazdaságban
előbb-utóbb folytonosan több helyet foglal. Ha tehát e gépeknek nappal elég
dolguk van, éjjel az üvegház s a
lakóhelyiségek villam által világítása aránylag kevésbe kerül, mivel a
folytonos gőz aránylag mindig olcsóbb, mint a melyet éjjelre mindig eloltanak. Az
éjjeli növénytenyésztés ennélfogva mintegy természetes kiegészítése lesz a
gazdaságnak, ha villamos kezelésről van szó,
1883. 9. VILLAMOS
UTCZAVILÁGITÁS. Partz rendszere.
Az elektrikus világitásnak egyik
nagy-hibája abban áll, hogy utczai világításra eddigelé nem alkalmazható
előnyösen. Az elektrikus fény nagyon vakítja a szemet, ha beletekintünk. Ha
pedig tejüveget teszünk elé, akkor erejének egy nagy része veszendőbe megy,
több lámpát kell alkalmazni, s ez által annak drága volta nagy mértékben
fokoztatik. Ezeken a bajokon akar segíteni egy filadelfiai föltaláló, Partz
rendszere, a melyet olvasóinknak bemutatunk.
E rendszer szerint az erős izzó
szenet nem látja az ember, annak vakitó fénye szemét nem kápráztatja, és a fény
erejét még sem fogja föl semminemű üveg. Ez el van érve az által, hogy az izzó
széndarabok az utczakövezet alatt vannak elhelyezve egy kis fülkében, a honnan
egy kicsiny kürtő vezet fel a magasba, s a fénysugarak egész kéve-alakban törnek
elő. A földszinten egy 40-
1883. 47. Az akkumulátor…Az elektrodinamikus gépek által való gerjesztéskor a
mozgató erőt használjuk arra, hogy belőle elektromosság legyen. Egy gőz- vagy
gázgép erejét, esetleg a ló, viz vagy szél hajtó erejét. Ez sem alkalmas a házi
tűzhelynél, a családban való alkalmazásra, legtöbb esetben a háztartásban nem
tudunk elhelyezni sem gőz- sem gázgépet, annál kevésbbé szélkereket vagy lovat.
Oly módon kell itt alkalmaznunk a hajtó erőt, hogy az lehetőleg kicsi helyen
elférjen, hogy zaj nélkül s az egészségre való ártalmas hatás nélkül dolgozzék.
És erre csak az akkumulátor által vagyunk képesek. Ez az akkumulátor
fémlapokból áll, melyeken keresztül hagytuk menni bizonyos ideig az elektromos
áramot. A lapok ez által oly tulajdonságot vesznek fel, hogy savas vízbe mártva
megnyerjük majdnem egészen azt az elektromosságot, mely rajtok keresztül
áramlott. Ez által képesek vagyunk az elektromosságot máshol gerjeszteni, és
máshol alkalmazni…
Az elektromosságot ily formájában is
föl lehet használni hajtó erővé, mint más alakjaiban. Lehet gépeket hajtani
vele, járműveket j mozgásban tartani — vagy világítani. Alkalmazása igen
sokféle nemű. Most csak a legfontosabbakat kívánjuk kiemelni, s bemutatjuk
azokat mellékelt rajzainkon is.
Az l-ső ábrában egy egész vonatot, a
2-ik-ban egy közúti kocsit lát az olvasó. Mindkettőt az elektromosság hajtja,
mégpedig akkumulátorok segélyével….
Akkumulátor által hajtott jármű.
Szabászati gép, melyet akkumulátor mozgat.
Oly járműveket is lehet szerkeszteni,
melyekkel tetszés szerint járhatunk szerte, a merre épen tetszik, a nélkül,
hogy akár testünk erejét, akár valamely állat izomerejét kellene igénybe
vennünk. Egy ily kisebb jármüvet, mely a mostan divatos vasparipák alakjára van
szerkesztve, a 3-ik ábrában lát az olvasó. — A megtöltött akkumulátorok az
utazó lábánál helyeztetnek el, s egy kicsiny géppel vannak összeköttetésben,
melyben az elektromosság hajtó erővé alakul…
Mind oly alkalmazások ezek, melyek mellett az akkumulátor egy
központi helyen, egy gyárban tölthető meg, s onnan hordatik szét a házakhoz
naponta, mint a tejet a hogy széthordják. Az akkumulátorok által világosságot
is gerjeszthetni, mely akár hajók, akár más helyiségek kivilágítására
alkalmazható.
1900. 20. Dalmady Ödön: AZ IKERVÁRI VILLAMOS TELEP.
Európa szerte
ismert a szakkörök előtt az ikervári nagyszerű telep, hol a Rába folyó vizének
esését használják fel villamosság fejlesztésére, mely aztán vasútnak ad mozgató
erőt, városokat világít, gépeket hajt, csépel, szánt, szóval bemutatja a
villamos technika minden csodáit. Négy éve működik már ez a nevezetes telep…
Ikervári villamos telep, turbina-ház
Mesterséges vízesést létesítettek, a
mi a sík vidéken elég hosszú műcsatorna építésével volt csak lehetséges. Öt
kilométernyi műcsatorna vezeti a Rába vizét a vízeséshez, s onnan három
kilométer hosszúságú csatorna vissza a Rábába. Hogy a víz e műcsatornába
vezettessék, a vizet saját medrében mesterségesen duzzasztják fel. A duzzasztó
mű
A duzzasztással
A szombathelyi áramkör számára három turbina
szolgáltatja a munkát hat dinamó-géppel, melyek együtt 9000 volt feszültségű
áramot adnak; a soproniban két turbina négy dinamó-géppel 10 000 volt
feszültségű árammal. Ez utóbbinak ment most végbe felavató ünnepélye; az előbbi
még 1896-ban megnyílt.
Az áramkörben végig futó villamosság
sokoldalú és változatos munkája, érdekes példája az emberi elme
találékonyságának. Világítás, vasutak hajtása, ipar és mezőgazdaság mind a
villamosságban találja fel itt mozgató erejét.
Nemcsak világít az áram, hanem hajtja a kastély
vízvezetéki berendezését, öntözi a parkot, szökőkutakat táplál, s még a
háztartásban is szerepet játszik: világítja a kocsik lámpáit, melegít vasaló
vasat, hajfodorító vasat, szivargyújtót, forgat ventillátort…Jelenleg 30 cséplő-motor
dolgozik az uradalmakban…
1901. 8. RÉGI ÉS
tűzszerszámra, a
gyalog menők, vagy
a kocsik
előtt nagy sárban gázoló lámpásvivőkre, s
általában sok
mindenre, a mi ma már
csak a lomtárakban
van itt-ott
s maholnap
a régiségtárba kerül, mint
érdekes kuriózum.
Napjainkban
is együtt láthatjuk
a gyertyát,
csillárt, olajlámpát, villamos fényt,
Auer-égöket, s más számtalan
új meg új találmányt, melyek
egymást gyorsan váltják fel. A nagyobb
lámpakereskedésekben több
száz fajtában válogathat a vevő s a mellett
minden évben új
meg új találmányt
hirdetnek. A haladás tehát rohamos, oly rohamos, hogy tisztán a világítás
módját és eszközeit tárgyazó szaklapok hetenkint folyvást új meg új
érdekes anyagot képesek közölni. A rohamos haladás azonban
jóformán csak a legutolsó században mutatkozik, midőn a
gázvilágítás
s később a villamvilágitás napirendre került…Eené király leltárában
1770-ben egy üveges lámpát, mint valami nagyon értékes
ritkaságot említenek fel. De azért a lámpa már ekkor igen közönséges eszköz volt
s a középkor vége óta minden művelt államban voltak külön lámpakészitő czéhek. Az
elegáns művészi lámpákat azonban csak megrendelésre készítették s igen sokba
kerültek
; ez az oka, hogy a muzeumokban s iparművészeti gyűjteményekben
is aránylag kevés művészi lámpa van. Még eddig nincs is sehol lámpamúzeum…
1903.
két rézsodrony szolgál, melyek a lámpában végződnek.
Az ezen sodronyok által vezetett villamos áram az izzólámpában levő szénfonalon
megy keresztül, miáltal a szénfonal fehérizzóvá lesz s világít, ha azonban a
két
rézdrót az izzólámpa előtt, vagy az izzólámpa szénfonalának
közbeiktatása nélkül, közvetlenül érintkeznék egymással, akkor beállna az u. n.
rövid zárlat, a drótok végei rögtön megolvadnának, a drótok pedig
rendkívüli mértékben felhevülnének. Hiszen a szén 3000 fokra is felhevül, ilyen
hőfoknál pedig a réz elolvad s hogy gyújtó ereje mily nagy, felesleges
bizonyítgatni. Ezért a «rövid zárlat» elkerülése tekintetéből legelső dolog a
villamos világítási berendezéseknél úgy intézkedni, hogy a drótok fémje egymást
közvetlenül ne érintse. E czélra szolgál a drótok elszigetelése. Az elszigetelés
pedig abból áll, hogy a drótot előbb beónozzák, aztán guttaperchával bevonják,
gyapottal körülveszik, a melyre még más elszigetelő borítékot, végül pedig
vízmentes mázt is alkalmaznak…
A vezetékek egyes pontjain közbeiktatott ólombiztosítékot
is használnak, mely mihelyt valahol a vezeték mentén esetleg rövid zárlat áll
be, azonnal
megolvad, minek következtében az áram itt megszakadván,
további veszedelem nem állhat be….Hiba azonban, hogy némelyek az áramvezető
sodronyokat túlterhelik...
* * *
1903. 12.
Szieberth
Imre: MOTOROS KOCSIK A VASUTAKON.
Újítás a vasúti közlekedésben. A vasúti
technikának az utóbbi időben mutatkozó rohamos
fejlődése a főbb vonalokon
való közlekedésnek hatalmas lendületet adott. A modern vasútépítés
nagy sebességű gőz-lokomotivokkal
próbálkozik
s újabb ós újabb
tipusú mozdonyok építése által igyekszik tökéletesíteni
a közlekedést, bár a sikert megnehezíti az
a körülmény, hogy a lokomotív sebességének ós munkabírásának fokozását gátolják
a meglevő
felépítmények. A közúti automobilok
sebességét is állandóan fokozzák,
úgy hogy pl. már
a Serpollet-Gardner párisi
czég közúti gőz-automobiljával
1900-ban elhatározták, hogy a
kovácsháza-csabai keskenyvágányú vonalon motoros személykocsikat hoznak
forgalomba. Tárgyalásba bocsátkoztak a Ganz és Társa Czéggel… külföldön
együttesen tanulmányozták a már működésben levő motoros vasutakat s ennek
eredményeképen a Ganz-gyár megbízást kapott egy keskenyv vágányú motoros kocsi
építésére. Egyik képünkön bemutatjuk ezen kocsit, melyet 1902 májusban adtak át
a forgalomnak. A kocsivezető állás, — melyen a közúti villamos kocsikéhoz
hasonló indító- és fékemeltyűn kívül a kis álló kazán és két apró tápszivattyú
van elhelyezve, — a kocsi első fülkéjét foglalja el. Itt helyezhető el a
csekély mennyiségű szén és víz, mely 50 kilométernyi útra elegendő. Maga a
gőzmotor lent az alvázban, egy légmentesen elzárt, félig olajjal megtöltött
öntöttvas burkolatban működik s közvetlenül kapcsolva hajtja az első kerékpárt.
A gép működése épen úgy szabályozható, mint akármelyik mozdonyé. Hasonlóképp
szabályozható a menetiránya is, előre vagy hátra. A fűtés s általában a gépezet
kezelése oly egyszerű, hogy azt a kocsivezető maga elvégzi. Külön fűtőre tehát,
— mint a lokomotivokon -— nincs szükség. Nagyobb időközökben megtölti a
töltőkályhaszerű kis vízterű kazán belső hengerét szénnel, faszénnel vagy
kokszszal, a szerint, amint a kazánt a vidék tüzelőanyag viszonyaira való tekintettel,
a megfelelő rostélylyal látták el, a hol. az sokkal tökéletesebben ég el, mint
pl. a lokomotív tűzszekrényében s ennélfogva sokkal gazdaságosabban dolgozik
amannál…
Az összehasonlítás kedvéért rendeltek egy
benzinmotoros kocsit a
Daimler német czég által szállított motorral,
mely kocsi az aradi Weitzer-
gyárban készült, rendeltek továbbá Ganznál
egy gőzmótoros kocsit
De Dion-Bouton rendszerű motorral…. Az
összehasonlítás a két kocsi közt a gőzmotoros
javára ütött ki s a hazai vasutak közül többen rendeltek meg egy-egy kocsit
a Ganz és Társa czégnél. Már is 10 új kocsi épül….
Nyugat 1940. 4. Nagy Lajos:
A fizika úttörői Sztrókay Kálmán
könyve
….Minden új
találmánynak ellene vannak először is a régi érdekeltségek, hiszen üzleti
érdekeiket veszélyezteti az újítás, azután a maradiak, akik elvből elleneznek
minden újítást, nagyon is meg lévén elégedve a világgal, végre mindent elkövetnek
ellene az önzetlenül írígyek, akik nem képesek elviselni, hogy másnak sikere
legyen…
* * *
1901. 25. AZ AUTOMOBILOK TÖRTÉNETÉBŐL.
Több mint százados kísérletezés után megértük, hogy
géppel hajtott bérkocsik járnak a nagyvárosok utczáin…Kisebb
utakra a petróleum mutatkozik
czélszerűbbnek, de nagyobb terhek, vagy
nagyobb számú utasok szállítása czéljából még mindig visszatérnek a gőzerő
alkalmazásához,
mint a Scotte-féle omnibuszvonatoknál, a
melyek 42 személy számára adnak
kényelmes ülőhelyet,
s óránként 12—15 kilométer középgyorsasággal haladhatnak…
Ez idő szerint Francziaországban több,
mint 600 kocsigyár 120 000 munkásnál többet foglalkoztat s az e gyárakban
befektetett tőke legalább 100 millió frank és évenként több ezer motoros kocsit állítanak elő. Az
automobil-ipar fő törekvése most, melynek minden találékonyságát szenteli: hogy
olyan kisebb rendű motor-kocsit állítson elő, a melynek árát oly közepes
vagyonú emberek is megbírhassák, a kik nem adhatnak egy hat lóerejű automobilért
10 000 frankot…Nevezetes esemény volt az
automobil kocsik készítésére nézve 1898-ban a berlini kiállítás és az azzal
kapcsolatos versenykocsizás Berlinből Lipcsébe és vissza. Ez a verseny és a
kiállított kocsik vizsgálata június 1-től
2-ig tartott s benne csak könnyű és középnehézségű kocsik
vettek részt: általában franczia, angol és német gyártmányok. A hajtóerőt tekintve,
tizenhat villamos és 10 petroleumos, vagy
benzines kocsi volt bejelentve, de a versenyen csak egy petroleumos és 11
villamos kocsi jelent meg, mintegy igazolásául annak, hogy a villamos hajtóerő
sokkal tökéletesebb az égő
folyadékoknál.
1905. 17. OLDS MOBILES
8 lóerős 2
ülésü kocsi.
olcsó vételára daczára minden kívánságot kielégít.
Könnyű kocsi,
a világ összes gazolin automobiljai között a legbirnevesebb és a
legmegbízhatóbb. 2 személyt bármely
utón, sőt út
nélkül is könnyen elvisz….Mielőtt
automobilt vásárolna, kérjen tőlünk katalógust.
OLDS MOTOR WORKS
Detroit, Michigan. Schreher Gusztáv és Társai
Vezérképviselök.
Bp.
IV. Eskű-ut 6. (15 13.) Garage: VI. Gyár-u. 31. ( 21 - 69 .)
*
Az első
működőképes belső égésű motort 1860-ban a francia Étienne Lenoir
szabadalmaztatta, míg az első négyütemű motor 1876 –ban Nikolaus August Otto
(1832-1891) készítette el. 1884-ben Édouard Delemare-Debouteville
elkészítette az első automobilt. A századfordulón megkezdődött az autók tömeges
gyártása. Az amerikai Henry Ford 1903 –ban alapította meg a
Ford Motor Company-t, mely elkészítette a Ford T-modellt. Wiki
1908. 42. Seress Imre: Léghajók és repülőgépek…Ma már olyan benzin-motorok
vannak, a melyek harmincz kiló súly mellett ugyanannyi lóerőt képesek
kifejteni. Ez évi májusban végre olyan kitűnő motort csináltatott Farman a repülősárkányához, hogy ez
40—50 kilométer óránkénti kezdősebességgel indulhatott. Ekkor törtónt az első
nagy szenzáczió:
Farman mintegy hat perczig repült egyfolytában. Igaz,
hogy nem jutott magasabbra 5—6 méternél, de kezdetnek elég volt ez is. Egy hét
múlva versenytársa, Delagrange már negyedóráig repült, ujabb pár hét múlva
pedig
Wright Orville Washingtonban hetven perczig, bátyja,
Wright Wilbur másfél óráig maradt a magasban…
1911. 46. Szigma: A hétről…A kissármási földgáznál nagyobb,
értékesebb,
irigyeltebb gazdasági világ-szenzácziója
nem volt még ennek az évszázadnak. Semmiféle új aranymező fölfedezése nem
hasonlítható és nem mérhető
hozzá…Mindenütt máshol a világon a készen
kapott mérhetetlen munkaenergiára azonnal rátette volna a kezét a vállalkozás,
a kihasználásnak, nem is a kedve, hanem kötelessége és az alkotó életnek
egy nagyszerűen termékeny lendülete emelteti magát és magával egy egész
országrészt a jólét, a gyarapodás magasságába. Minálunk csak azon
vitázhattak az emberek egymással: mennyi lehet és mennyit érhet az,
a mi naponta veszendőbe megy
belőle
?
Gázoltás, Kissármás
Csak a rossz terv az, a melynek értéke és
haszna, ha — semmi se lesz belőle. Minálunk a kissármási földgáz-forrást
egészen úgy kezelték, mint valami napi szenzácziót…
www.szekelyhon.ro/archivum/.../3-evfolyam-78-szam
1917. 29. VILLAMOS ERŐ A TANYÁN.
….Be kell
vonulnia a villamosságnak a tanyára is. s több helyen már be is vonult. Amíg
azelőtt a cséplőgépet tűzveszélyes volta miatt a házak környékén nem szabad
elhelyezni, addig ma a villamos-cséplőgépek a tanyai házak udvarán végzik a
munkájukat, ha az egyik gazda gabonáját már elcsépelték, akkor a gépet átviszik
a szomszéd ház udvarára, gép ott végzi tovább a munkáját. Ennél a cséplésnél nem
történhetik robbanás, ez a gép nem gyújthat és egy mozdulással akármelyik
gyerek megindíthatja, vagy elállíthatja a gépet. Külön szerkezetű gép sem kell
a cséplésbe. Szabadkán például a régi rendszerű cséplőgépékre rászereltek
akkumulátorokat, azokat összekapcsolták a villamos vezetékkel és a gép olcsóbb
anyagfogyasztás mellett többet dolgozott, mint a régi metódus mellett
Ma ez a változás elsősorban azért következett be és most Szabadkán elsősorban
azért próbálkoztak meg a villamos-csépiéül, mert a cséplőgépek másik
hajtóanyaga : a szén, nehezen szerezhető be. Az embereket a
kényszerűség vitte rá erre a megoldásra, azonban a próba annyira
sikerült, hogy
a háború után. a mikor a több termelést nálunk bevezetik, a villámon cséplés valószínűleg
annyira általános lesz az országban,
mint a
villamos áramnak a mezőgazdaság egyéb ágaiban való általános felhasználása.
Személyek
Bardócz
Lajos
Bartha Sándor
Bugát Pál
Danielik
János és József
Edvi
Illés Pál
Érkövy
Adolf
Fényes
Elek
Hermann
Ottó
Kazinczy
Ferenc /évszázados ünnepe/
Kliegl
József
Láczay
Szabó Károly
Nádasdy
Ferenc
Szkalnitzky
Antal
Sztrókay
Kálmán
Varsányi
János
Vidats
István
Xantus
János
* * *
Bardócz Lajos
Bardócz Lajos, jogtudor,
született 1832. aug. 9. Szászfaluban, Erdélyben;
középiskoláit Kolozsvárott végezte 1853-ban; a
pesti egyetemen 1858-ban a jogi tanfolyamot is befejezvén, letette az
államvizsgálatokat és 1859-ben jogtudorrá avattatott… a kassai jogakadémiához a
történelem és statisztika tanszékére neveztetett ki. 1865-ben szülőföldére
költözvén, ott folytonos betegeskedéssel küzdve a mezei gazdaságnak és a
természettudományoknak él.
Természetrajzi
s ismeretterjesztő munkálatai a következő lapokban és folyóiratokban jelentek
meg: Vasárnapi Ujság (1861-1872.), Magyar Ember Könyvtára (1863. II-IV. k.),
Képes Ujság (1864-65.), Falusi Gazda (1864.), Ország Tükre (1864.), Hazánk és a
Külföld (1865. 1871.) és a M. Néplapban. Kisebb közleményei B. L. betűk alatt
jelentek meg.
* * *
1862. 51. Vegyes jegyzetek. Közli Dr. Bardocz
Lajos.
Pókselyem-tenyésztés. Mondják, hogy Réaumur volt az első, ki azon gondolatra
jött, hogy azon szálakból, melyekből a pók hálóját szövi, selymet készitsen.
Minthogy a pókok között többen vannak, melyek tojásaikat gubókba göngyölik be,
melyek a selyembogár gubóihoz hasonlitanak… A pók által készített szálakból
selymet ép ugy lehet nyerni, mint a selyembogarak fonalaiból. Azon¬
ban a felfedezés a gyakorlati életben még sem
használható : minthogy a
nyers anyag előállítása a selyem-tenyésztés ezen
ágához rendkívüli nehézségekkel jár. A pókok ugyanis természetes állapotukban
gubóikat annyira
el szokták rejteni, hogy azok feltalálása igen nehéz;
sőt azokat gyakran
össze is szaggatják, és maguk
körül szétszórják…
1864. 1. Nagyevők és kőfalók. Közli Dr. Bardócz Lajos.
Az emberek közt nemcsak egyébben, de az evésben is
csudálatra méltó példákra akadunk. A telhetetlen gyomornak egyik bámulatos
példája a vittenbergi nagyevő volt, név szerint Khale Jakab, ki
kertészséggel foglalkozott…
II. Károly uralkodása alatt Londonban egy ember (valószinüleg
Richardson volt) tiz-tizenkét mogyoró nagyságu követ nyelt el egyszerre, és
Jakobaus meg is hallgatta, a mint a kövek a nyelőcsőben öszszekoczognak. Néha
harmincz ily követ is elnyelt, melyek 24 vagy 48 óra mulva takarodtak ki belőle.
De nemcsak követ evett e strucz-gyomru ember, hanem más természetellenes
tárgyakat is
lenyelt…Példáink vannak rá, hogy némely embereknél
valódi életszükséggé válik az ételeken kivül krétát, homokot enni…
1865.
1865.
1887. 5.
ALLOTRIOPHAGIA. Így nevezik embereknél és állatoknál azt a beteges hajlamot,
melynél fogva valaki oly eledelek iránt táplál kedvet, melyek szervezetének
szükségleteivel nem állanak összhangzatban, sőt attól idegenek. Különbözik ez a
pantophayiától, mindent megenni vágyó falánkságtól, a mely
nem veti meg a
jó táplálékot sem, hanem inkább mohóságában fordul a rendkívülihez, tehát
alapjában épen az egészség túltengését mutatja, míg az allotriophag határozott
ellenszenvvel van az egészséges táplálék iránt. Hogy jobban megértsük a
különbséget, pantophag, azaz mód nélkül falánk a holló, a strucz, a
czápa. Különösen a strucz gyomra vesz be mindent magába, úgyhogy találtak már
benne több kiló rongyot, rézajtósarkakat, vaskulcsokat, réz- és vasszegeket,
ólomgolyókat, pénzt, gombot, kavicsot és porondot. Nemkülönben a czápa, az
oczeán e tigrise, minden élvezhetőt és élvezhetetlent fölemészt…
Többé-kevésbé mindnyájan rá vagyunk utalva, hogy
allotriophagok legyünk. Legtöbb tápszereink tartalmaznak oly anyagokat, melyek
élvezhetetlenek volnának magokban. Mi a só? Egy ércznemnek és légnemnek
összetétele. Mi a saláta? Egy tál emészthetetlen farost, vagy cellulosa…Világos
tehát, hogy bár az allotriophagia bizonyos határon túl beteges állapot jele, de
szorosan véve senki sem lehet el nélküle s oly állapot, melyben a
czivilizáltabb népek is kivétel nélkül osztoznak. B. L.
allotriophagia (görög) Nyalakodás, gyapjúrágás, tollcsipegetés
következtében kialakuló tünetcsoport (állatorvosi) Google
* * *
Bardócz további
írásai a VÚ-ban:
Az
üstökösökről, dr. Bardócz Lajos.
1861. 342, 354, 866, 378, 388, 402
A Vezúv, Pompeji és Herculanum (képekkel). Dr. Bardócz Lajos. 1862.
181,
193,206,223, 230
Az
állatok szellemi képességei. Dr.B.L.1863.
39…
A gazdasági gépek gyártása Angol-országban B. L 1865. 19
A méhszúrás, mint gyógyszer. B. L. . 1865. 31
Az üveg.
Bardócz Lajos 1865. 42,
54, 66…
A
főzésről, B. L. 1866. 1.
Az ivó-víz (3 ábrával). Dr. Bardócz L. 1871.
419, 430
BERTHA
SÁNDOR.
1902. 2. BERTHA SÁNDOR
Parisban
élő jeles hazánkfia régebb idő óta folyton
azon fáradozik, hogy hazánk viszonyait a
külfölddel megismertesse s
a rólunk ottan
uralkodó téves fogalmakat eloszlassa.
Ezen a réven lett
neve a hazában
ismeretes, ez a működése tette őt népszerűvé s adott nekünk is alkalmat arra, hogy
most, midőn
legújabb műve a franczia könyvpiaczon a Plon et Nourrit
előkelő párisi könyvkiadó czégnél megjelent,
az érdemes szerző arczképét bemutassuk. Új
művének czime:
mely a magyarországi román ügyet
ismertette, s nagy figyelmet keltett.
Ez a mű a román irredenta köreiben is
sok port vert föl. Az újkori Magyarország
megírásával betetőzte működését, mely tiszta,
önzetlen hazafisága miatt a legmelegebb elismerésre érdemes. Bertha Sándor a
párisi magyarok társas életében is nagy szerepet játszik…b.a.
Bugát Pál
1865. 32. Dr. Bugát Pál . (1793-1865.)
A nagyszerü hadjáratban, mely a magyar nyelv uj
birodalmának meghódításáért
Kazinczy vezérsége alatt folyt, egy fö dandárt, a
természettudományok dandárát azon férfiu vezette, kinek arczképét ime közöljük:
Bugát Pál…
A természettudományok mivelését előmozdítandó az
egyetemen és akadémián kívül is — mely utóbbinak fölállása óta rendes tagja
volt — külön társulatot indítványozott, mely mint Magyar Kir.
Természettudományi Társulat csakugyan megalakult s máig is virágzik.Ő volt az első,
ki tudományos műnyelvünket rendszeresen fejlesztette…A nemzetet helyesen szólni
Révai tanitotta, szépen Kazinczy, müszabatosan Bugát. Ez az ö fényes érdeme,
mely mellett minden hibája homályba borul; ez dicsősége, mely számára a nemzet
háláját biztosítja.
1858. 43. 512. Dr.
Bugát Pál: A kézművesi műszavak Összeszedésének
szükséges volta, haszna és következései. Ha
nyelvünkben minden a kézi mesterségekben szükséges műszavak nincsenek meg: akkor nyelvünket e részről nem mondhatjuk egésznek, melly hogy ez legyen, legelőször is tudnunk kell, mi van és mi nincs meg benne? Ezt csak kézművesi műszavaink szorgalmas összegyűjtése által érhetjük el, honnét
ennek szükséges volta eléggé kitetszik…
Az előforduló műszók a tudományokban is
használhatók, mi által a kézi mesterségek és reáltudományok egymással közelebb
érintkezésbe hozatnak.
Azon kézművesnek, ki gondolkozni kezd a mesterségében előforduló
műszókról és kitételekről .eszméi,
mesterségét illetőleg,
világosabbak, minek
következtében müvei is tökéletesebbek
leendnek…
Nagy szótárunk Czuczor és Fogarasy urak
munkássága által immár elkészülvén,
abban
sok kézművesi műszók biányzandnak, mellyek e nagy
munka második kiadásában ezen kézművesi
műszótárból pótoltathatnak…
Danielik János
1860. 34. /Címlap/…Danielik János, született Murányban Gömör megyében, 1817. majus
20-kán. Iskoláit végezte Rozsnyón és Pesten. Az utóbbi helyen mint papnövendék
az akkoriban ötödik évre fennálló magyar iskola elnöke volt, s már akkor
több, figyelmet gerjesztett értekezést irt, melyek a „Munkálatok” IV és
V. kötetében láttak napvilágot. 1836-ban s igy 19 éves korában a szépmüvészetek
és bölcselkedés tudorává avattatott. 1839-ben a rozsnyói lyceumban a
bölcselkedés és magyar irodalom rendes tanáraul lőn kinevezve, s mint ilyen, a
következő 1840-ik évben pappá szenteltetett Kassán boldogemlékü Ocskay Antal
püspök által….
1858-ban a
magyar tud. Akademia tiszteleti tagjául választatott meg, s mint ilyen, 1860.
mart. 19-én tartotta székfoglaló-beszédét. Tevékenysége számára tágasb és
kihatóbb tér azonban a „Szent-István-Társulat”-ban nyilt meg, melynek
alelnökeül, gróf Károlyi István mellé, az 1854-iki közgyülésen lőn
megválasztva. Itteni működését ismeri a haza.
*
Danielik József, min.
osztálytanácsos és postaigazgató, előbbinek testvéröcscse, szül. 1821. ápr. 5. Murányban Gömörmegyében; tanult
Podolinban és Rozsnyón; a gymnasium bevégezte után önkéntes katona… Meghalt 1886. jún. 18. Pozsonyban
Danielik József - Ferenczy Jakab: Magyar írók.
Életrajz-gyüjtemény. 4.500,-
Pest, 1856, Szent-István-Társulat, Emich Gusztáv könyvnyomdája. VI, 441,
[1] p.
A két Danielik nem műszaki. Danielik József Életrajzgyűjteményét
gyakran forgatom. G.
Edvi Illés Pál.
1856. 48. …Kirándulásokat tett; például
Weimárba, Gothába, Thüringiába, Osmanstádtba (Wieland sírjához). Hazafelé Bajorországon keresztül
vette útját, és a Duna hátán érkezett
meg Bécsbe. Jenában tanulta
be a
műszaki tudományok mellett az angol nyelvet….Föllépett mint
iró, a Magyar Kurirban, Kedveskedőben, a Tudományos Gyüjteményben, Koszorúban, Hébében…Első munkája a ..Vallástürelem példái, 1825. Küldött Rumi
tudornak, mint valahai tanítójának és Döbrenteinek
felszólítására egy csomag
magyar népdalokat, angol
nyelven kiadás végett…Újabb
időkben a Vasárnapi Újság olvasói gyönyörködhettek folytonosan oktató szép
czikkeiben, tmiknek patriarchális modora irányt mutat népíróinknak, mint kell
és lehet a tudományos ismereteket az élettel kapcsolatba hozni…V. U. Sz.
1854. 26. Edvi Illés Pál: Hasznos tudnivalók
a marhahúsról. /Marha-darabolási
ábra/ …Hol a marhahúsnak fogyasztása és a tulkok leöldözése nagyban űzetik
, legújabb időkben a bölcs
kormányemberek ezen iparágra is kiterjesztették figyelmöket; és intézkedtek,
hogy a marhahús fontjának egyenlő ára
eltöröltetvén, az háromféle
osztályzat szerint határoztassék meg. Ennek alapja:
Első osztály:
legbecsesebb hus-nemek ;1) Vesepecsenye, 2) rostélyos, 3) fehérpecsenye, 4)
felsár széle, 5) fartő;
Második
osztály: közép-becsü husnemek :
6) felsár, 7) hátszin, 8)
lapoczkaszél, 9) hátszin vékony, 10)szegyszárny, 11) virágostarj ' a második és
hatodik bordák között;
Harmadik
osztály: legalsó rendü husnemek :
12) köröszt fartő, 13) lapoczka eleje,
14) nyak, a két első bordával, 15) szegyközép, 16) szegyfö, 17) dagadó, 18)
csontos hátszin, 19) pofa.
1857. 5. Zsidó-iskola,
az
az: mit tanulhatunk a zsidóktól. EDVI ILLÉS PÁL.
…Hogy a zsidók szeretnek gyakran
fürdeni, mosódni, és a fürdő-kádat
házi bútoraik közé számítják; — hogy
vallásukhoz igen buzgók, és szent
könyveiket ugy becsülik, mint alig
keresztyének az övéiket; — hogy maguk
között egyetértők,szinte az
elszántságig; — hogy az ipart és világfutást mohón
űzik, egész életök czélja nem levén más,
mint meggazdagulni minden áron…
Minden kétkedés, kifogás és ellenvetés
nélkül tanulhatunk a zsidóktót
1) Kereskedni. Ok ebben olly
mesterek, kiktől tanulni bármelly nemzetnek
sem szégyen; mert erre mintegy
rászületvék, és a kalmárság őseredetileg
nekik már verőkben van. A Talmud is őket
kiválólag a kereskedésre
utasítja, mint nemes életmódra; a
mezőgazdaság- és baroratartásról csak
megvetőleg emlékezvén…
2) Életet és időt becsülni. Időkkel
és órákkal, sábeszen kívül, senki sem
fösvénykedik ugy, mint a zsidó. Ő talán
azon okból is, mivel kereskedő, kinél
sokszor egy órának elhanyagolása
ezerckre rugó kárt okozhat, de mégis főképen
azért, mivel ő hetenként két szent napot
ünnepelvén,azoknak elvesztett
drága óráit serénységgel kell pótolni…
3) Mértékletesen táplálkozni és józanon élni…
4) Gyermekeket tanittatni…
5) Nősülni is..
Érkövy Adolf
(Ehrstein,
1818.
szeptember 28.
–
Keszthely,
1883.
december 13.)
jószágkormányzó, miniszteri tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező
tagja. Elsősorban mezőgazdasággal, iparfejlesztéssel foglalkozott.
Munkássága 1857. 22./ Lásd az „Üzemek” c. fejezetben.
G./
Fényes Elek
1855. 40…Kiadta
ezután költséges utazásokkal és nagy fáradsággal tett
gyűjtéseinek
gyümölcsét, Magyarország leírását geographiai és statistikai tekintetben,
mellyet az akadémia 200 aranynyal jutalmazott; továbbá Magyarország
statistikáját, melly a maga nemében mai napig is egyetlen s több
főiskolában kézikönyvül használtatik. Irt ezek mellett több iparunkat tárgyazó,
továbbá geographiai müveket, mellyek mindegyikét szilárd igazságszeretet,
haladási szellem és okos combinátió jellemzi…
Fényes Elek (Csokaj, 1807.
július 7.
–
Újpest,
1876.
július 23.)
közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és
munkálkodás hazai megteremtője, a
magyarországi
közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a
Magyar Tudományos Akadémia levelező
tagja 1837-től, rendes tagja (1858-1867)
wiki
HERMAN OTTÓ
1915. 1. Ezekben a sötét napokban, minden érzésünket és minden gondolatunkat a háború és a harczokban részt vevő fiaink sorsa foglalja le. Hős harczosainké
minden érdeklődésünk; másodsorba szorulnak még azok is,
a kiknek
nyilvános élete egészen a nemzeté, a kik
a köznek élnek s béke időn is a
nemzet nagyságáért, fejlődéséért, haladásáért küzdenek. S jól van ez így,
így is kell annak lennie….Hermán
Ottó /1835 – 1914/ koporsójánál azonban egy perezre meg kell államink. Nem
azért, mert ezt belső ügyünknek is tekintjük,
ő levén lapunknak egyik legrégibb és egyik legérdekesebb munkatársa. Hanem azért,
mert üresség marad utána…Volt
hivatalnok, fotográfus, állattömő, gyári napszámos és minden egyéb. Békésebb időben
akadni fog talán valaki, a ki megírja élete történetét
Nyugat 1920. 13-14.
mek.niif.hu/04300/04326/html/index.htm
1879. 44…Hermán Ottó ismét
felszólalt a magyar orvosok s természetvizsgálók vándorgyűlése ellen s felhívja
Szilyvel egyetértve Szabó Józsefet, hogy karácsonyra vagy húsvétra hívja össze
Budapestre a magyar természetvizsgálók értekezletét, ugy a mint az „1841-ben a
vándorgyűlések megállapításakor történt". Tehát megeshetik az is, hogy
jövőre két konkurens természettudományi vándorgyűlés lesz.
Kazinczy
Ferenc
1859. 44.
Üljünk évszázados ünnepet…Legdrágább
kincsünk, a nyelv, él és élni fog! Üljünk azért évszázados ünnepet, az úttörö
bajnok születésének évszázados ünnepét! És ti kicsinyhitűek! Bátorodjatok! Mint
eddig zengett, úgy ezután is fog zengeni nyelvünk, halmokon és völgyeken, örök
időkig. F. M.
KAZINCZY FERENCZ RÖVID ÉLETRAJZA…
1831 tavaszán adá ki utolsó művét,
útleírását gőzösön Pannonhalmára.
…A cholera terjedése haza szólitá
Pannonhalomról Széphalomra. Aug.
18-án egy, Kishez Széphalomról küldött
levelében leírja a cholera s a zempléni pórság véres dulongásait. „Én és az
enyéimek élünk, de milly időkben!"…P
TÓTH
KÁLMÁN: K. F. emlékezete
…S most eljövének ünnepedre,
Hogy kincsüket, zsákmányukat
Itt lábaidnál mind lerakják.
Az eszmék lengő zászlait,
Igét
hivő ezrek hitét….
Mert mind te tőled származott:
Erő, vágy, sejtelem, tudat,
Mind
eszméid virágai…
KÖLCSEY
AKADÉMIAI EMLÉKBESZÉDE. — TART. 1832. ELEJÉN
…Szellem vala ö,
melly a tespedő egészet olly sokáig csaknem egyedül elevenité; s lépcső,
mellyen egykorúi magasbra hághassanak, s a szerencsésebb
maradék tetőre juthasson…
Kazinczy Ferencz napja Pesten s vidéken…A Kazinczy-ünnepélyre
lakoma is tartatott az ünnepély
napján, csütörtökön 3 órakor, az
Európa szálloda teremében….
1859. 45 / Több
további lapszámban tudósítanak. Ezekből válogattam. G./ Kazinczy-ünnepélyek
a vidéken.
Kazinczy-ünnep Aradon…Örömtől
dagadó kebellel értesítem önt, s ön által a nagy magyar hazát, hogy mi aradiak
nemcsak meg nem törve, de még megfogyva sem vagyunk. Alig hangzott szét a
hazában, miként hazánk fővárosa a halhatatlan Kazinczy évszázados ünnepélyét a
nemzethez illően fogja megülni, bennünk is felébredt a vágy, a
haza ezen fiának tartozó tiszteletünket nyilvánosan tanúsítani. Megültük tehát
e napot…Fényes K.
1859.
levő magyarság. Erre nézve a P . N . stambuli levelezője igy
ir : „Halhatatlan
költőnk Kazinczy Ferencz százados
ünnepét az idevaló magyarság is,
mód és körülményeihez képest szerény kis
társaságban, még pedig Stambul
ős török házainak egyikében, megülte.
Nagyszerű programról ugyan nem
szólhatok; több alkalomszerű szavalmány
után Sz. D. honfitársunk a „Hazádnak
rendületlenül" páratlan szépségű
költeményt megható hangon szavalta,
és ezen a külföldi magyarra különös
benyomású verssel minden szemből könyűt
csalt ki.
1859. 49. Folytonosan érkeznek hozzánk tudósítások a vidék
különböző részeiből Kazinczy-ünnepélyekről. Akik elkéstek, sietnek
helyrepótolni a mulasztást. Nem mulaszthatjuk el, röviden följegyezni ez
örvendetes tényeket,
bár az egyéb tudósításaink rovására
történnék is. Az ünnepelt nagy férfiú
emléke megérdemli azt.
Alagya
Kazinczy sírjánál czim
alatt Főkövy Jozefa asszony magasztos
szellemű zeneművet szerzett, mellynek
kiadásából begyülendő tiszta
jövedelem Kazinczy újonnan tervezett síremlékére
fog fordíttatni.
1859. 50. Két pesti iparos, a Szabó Richárd
„Kazinczy-albumára" előfizetvén
azon ajánlatot tevé ez úttal, hogy ők a
Kazinczy-szobor létrejötte esetében
a szakmányukhoz tartozó munkát fizetés
nélkül teljesitendik. A derék iparosok
nevei: Gerster és Frey.
1859.
52. Dobsina, dec. 12. Azon, a legforróbb hazaszeretetet tanusitó lelkesedésről,
mellyel e varosban tegnap a Kazinczy-ünnepély megtartatott, hű képet rajzolni,
tollam gyenge, s ugy a hazának elég megtudni azt: hogy Dobsina
városa
lakosai ez alkalommal ünnepélyesen kimondták, mikép ők, — bár az eddigi
viszonyoknál fogva, a magyar nyelvet, saját anyanyelvűkké tenni nem
lehetett
— ezen honban idegen elemet nem képeznek…Ezen vallomás tettleges bebizonyításul
a Kazinczy-alap nagyobbítására aláirás nyittatott, melly uton egy pár percz alatt
több száz forint tétetett könnyező szemekkel a haza oltárára…az aláírási iv, a
köznép kezei között kering. (Éljenek annak lelkes vezetői! Szerk.)
D. V
Kliegl
József
1857. 5…Kliegl
1835-ben lépett fel először gépész eszméivel… közöttük volt az a híres betűszedő
gép, mellyröl egy országgyűlés népe sokat és lelkesen beszélt egy időben,
pénzt is adtak össze szép számmal, de nem annyit, a mennyi elég lett volna egy
illyen világ-érdekű eszme teljes életbe léptetésére. Ollyan búvárhajó tervet
is mutatott be ugyanazon főúrnak 1835-ben, melly a víz alatt járhat, de
elutasittaték tulcsigázott képzelödéseivel… Ollyan szerkezetű mozdonyt gondolt
ki, melly le hegynek 1:4-hezi meredekségben is
képes barmelly ponton és pillanatban megállani;
még ollyan vasutat
is tervezett, a hol a mozdony magával vinné a síneket… Néhány hónapig, mig
ingyen mutogatta találmányának működését — a mi pedig egy kis költséggel s
tetemes
idővesztéssel
jár — csak vetődött hében-korban egy-egy kíváncsi ember annak megbámulására; de
mióta belépti dijat fogad el hosszas rábeszélés következtében, azóta hetekig
sem látott, legalább kezdetben, egy látogatót. Nem rég hirdették a lapok, hogy Tomory
ur figyelmét ébreszté fel a gyönyörű találmány, s hihetőleg pártolása alá
veszi azt…Dienes Lajos
Kliegl József
(Baja, 1795. december
25. – Pest, 1870. január 7.)
magyar nyomdász, a nyomdai szedőgép
feltalálója…1857-ben a kor népszerű hetilapja, a Vasárnapi Újság Kliegl
Józsefet tehetséges és szegény feltalálónak jellemezte…Wiki
Láczay Szabó Károly
Malomkő-gyártó, bővebben
itt, a Gépek c. fejezetben és a Google-ban olvashatunk róla.
Gróf Nádasdy Ferencz.
1857. 26. …Néhány
sort szentelünk azon hazánkfiai emlékének, kik a válságos időkben mentő
oszlopai valának a trónnak s birodalomnak s ezáltal hazánknak a nemzetünknek. Ezek
sorában első helyen áll gróf Nádasdy Ferencz, a Mária-Terézia rend legkorábbi s
legelső vitézeinek egyike….Ö és Serbelloni vivták ki 1757. június 14-én (tehát
épen 100 évvel ezelőtt) a kollini ütközetet, hol Fridriknek több ezer
poroszszal kevesedett meg ereje s következése az lön, hogy Prága az ostrom alul
felszabadult és Csehországból a poroszok egészen kitakarodtak. E fényes
győzelem emlékére alapitá Mária Terézia a jövő hőseinek számára a mai napig
legnagyobb becsben álló katonai rendet, mellynek egyik méltó büszkesége volt a
kollini hös is…
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nádasdy_család
A
kastélyt 2012. 05. 27-én látogattuk meg. G.
Szkalnitzky Antal
1859. 51…Szkalnitzky
Antalnak elhatározott szándéka, visszajöni körünkbe, s tanulmányait,
tapasztalásait az elhanyagolt hazai műépítészet érdekeinek szentelni. Most Parisban
folytatja tanulmányait, s mint több magyar lap rendes
előfizetője
folyvást figyelemmel kiséri a hazai fejlődési mozgalmakat…
Szkalnitzky Antal (Lak,
1836.
május 6.
–
Lipótmező,
1878.
június 9.)
magyar építész. A
kiegyezés
és a városegyesítés nyomán kialakuló Budapest
arculatának meghatározó építésze. Wiki
(Szabadka, 1886. dec. 21. - Bp., 1956. dec. 23.): író.
Matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett a bp.-i egy-en. Egy ideig a
Földrengési Intézetben és a kiskartali csillagvizsgálónál dolgozott. Széles
körű tudományt népszerűsítő működést fejtett ki…Netlexikon
Nyugat 1938.
5. Figyelő Nagy Lajos: A természet titkai nyomán
Sztrókay Kálmán könyve
Sztrókaynak a Vasárnapi
Újságban megjelent írásai:
1912
Az április tizenhetediki napfogyatkozás (képekkel)
Sztrokay Kálmán . 302
Tudományos mozi-fényképek (képekkel) Sztrokay
Kálmán. 608
Hirtelen időváltozás (képekkel) Sztrókay
Kálmán . 668
1918
A tudományok a háborúban. —Sztrokay
"Kálmán 184
A nagy ágyú. Sztrokay Kálmán 228
A szén problémája. Sztrokay Kálmán . 310 /Az energia c. fejezetben. G./
A technikai fejlődés jövője. Sztrokay
Kálmán . 687 / h 12 – 7. fejezetben
olvasható. G./
1919
Elektromos távolbalátás.
Sztrokay Kálmán 130
1920
1920.
1921
Az asztrofizika új sikerei. Sz. K 72
Az elemek átváltoztatása. Sz. K.
115
Fénytelefon és beszélő mozgó fénykép. Sz. K 208
Varsányi
János
1857. 22. Varsányi
János mérnök hazánkfia egy jeles fényirati (photograph) készület
segélyével évek óta hazánk ritkaságai és nevezetességei fölvételével
foglalkozik; gyűjteménye már eddig is ritkabecsű és valódi történetkincs. Régi
tervét valósítandó, közelebb hosszú útra indult egy nagyszerű
nemzeti
vállalat
érdekében, hogy beutazza legelőbb az alsó-dunai vidéket s aztán
rendszeres terv szerint hazánk egyéb történeti nevezetességű helyeit. Hazafiúi
bizodalommal
kéretik azért a magyar
közönség, nyújtson segédkezet a küzdelmes
pályán a vállalkozónak s közölje vele a nemzeti
tudományosság
érdekében azon helynek, hol megforduland. Régibb s ujabb földirati, statistikai,
történeti,
természet- és régiségtani érdekesb tárgyakat, adatokat, okleveleket, rajzokat, térképeket; úgyszintén
a népszokások, viselet, erkölcsök,
dalok, regék, mondák ismertetését juttassa el hozzá.
Nem
kételkedünk azon, hogy szép utjában mindenütt szives magyar vendégszeretetre fog találni. /”Mi újság?”-rovatban. G./
* *
*
Varsányi
János mérnökre több hivatkozást találtam, címszót vagy bővebb méltatást még
nem. Nem vettem át valamennyi Google-találatot. G.
Paur
Ivánnak /1806 – 1888/…az archaeologia volt kedvelt szaktárgya; gyakran
fölrándult Bécsbe, a hol a szakkönyvtárakat búvárolta. Ekkor fűződött közte és Varsányi János mérnök közt az a szoros
kötelék, mely később közös vállalataikban oly sok hasznot hajtott a hazai
szaktudománynak…Szinnyei
Százhalombatta területén pedig a 19. században Varsányi János mérnök 122
halomsírt mért fel, tehát hatalmas szkíta központ volt itt.
www.magtudin.org/Friedrich%20-%20Szakacs%206.h
www.ng.hu/Civilizacio/.../szazhalombattai_halomsirok - Tárolt változat...és még több találat Varsányira. G.
Érdy János 1847. Maj. 3-án
Kubinyi Ágoston muzeumi igazgató és Varsányi
János mérnök társaságában a 352keázoi,
helyesebben keveházi nagy hún temető 122 halmai közül négyet megásatott… ezeken
égés-fekvetek valának, melyeken megégetett tetemek, sok szén, hamu, olvadt
rézdarabok, vas nyilhegyek, s temérdek cserépdarabok találtattak.
vfek.vfmk.hu/00000097/root/0001/.../0004-36.html
* * *
Vidats
István
1854.
41. Vidacs István iparos hazánkfia újonnan épült gépgyára, mellyről
már emlitést
tettünk, jóformán egészen elkészült, s egy hét múlva, gőzgépe is kész lesz,
melly egy liszt, s egy gubacs malmot hajtand egyéb kötelességei mellett. A ki a
Kétnyul utczába vetődik, ha nem nézne is a czim után, könnyen rá ismerhet az uj
gyárra, a szorgalmas kalapács csörömpölés, fűrész, reszelő, s istentudja hány
féle szerszám ugyanannyiféle zugó-bugó zajáról. Ha egészen kész lesz ezen,
magyar gazdáinkat napról napra czélszerübb és jelesebb gazdasági eszközökkel s gépekkel
ellátó teljes virágzásnak indult intézet, még vissza térünk bővebb ismertetésére.
Annyival kiváncsiabbak vagyunk Vidacs gőzmalmára, mert bizonyos kútfő után
mondhatjuk, hogy azon malom, mellyet mult őszön Bánátban állita fel, olly szép
lisztet őröl, hogy hozzá foghatót sem
Temesvárott, sem Becskereken
nem képesek előállítani. Ezen gőzmalom
fűtése szalmával történik,
és hasonlóképen Vidacs praktikus esze
jött legelőször azon
gondolatra, hogyan kell a szalmatüzet folytonos szolgálatra
tetemes haszonnal alkalmazni.
1859. 9.
Vidats István gépgyára Pesten…a ferenczvárosi
kétnyul-utczában, jelenleg a legnevezetesebb iparvállalatok egyike
hazánkban. Csekély kezdetből, mintegy 30 év lefolyása alatt, alapitójának
kitartó erélye, szorgalma és ügyessége által hazai erőkből és eszközökkel, a
magyar szín és jelleg teljes épségben tartása mellett, fokonként emelkedett,
növekedett, gyarapodott…
Szecskavágók, darálók, répavágók,
rosták, vető-és cséplőgépek, mozdonyok,
szénagyüjtők, kapálok, töltögetők,
morzsolok, tégla- és borprések, gőzkazánok,
gőzgépek,
gőz- és mümalmok s több efféle gépek hosszú sorát láthatjuk…
Az elhíresült
Vidats-ekéknek
legyen itt különös megemlítése, mellyek
mindig
a legnagyobb pártolásban részesültek,
annak bizonyságául, hogy ezen
Vidats-eke, melly a távol külföldet is e
név alatt járja be, leginkább felel meg
a magyar gazda igényeinek. S említsük
még meg az e gyárral összekötött
vasöntödét,
melly minden e szakba vágó munkát felvállal s gyorsan és jutányosán teljesít…
Adja Isten, hogy a gyártók czéjukat
minél biztosabban és sikeresen elérhessék!
1859. 30. Vidats István. /Címlap, a fenti képpel. G./
…„A magyar gazdasági gépészet
apja;” mert ő előtte egész Magyarországban sehol sem volt ollyan gazdasági
gépgyár, melly gyártmányai által országos hirre tudott volna szert tenni, s a
gazdasági gépek és tökéletesitett eszközök használását olly átalánossá birta
volna tenni, mint ez Vidats Istvánnak sikerült…
Vidats István 1802-ben született Kalocsán. Atyja ottani
szabómester volt; tűz, viz, devalvatio, s a franczia háboru által sokszorosan
kárositott meglehetős szegény állapotban…A gazdasági gépészet terére lépett, a
mellett, hogy mindenféle gazdasági ezköz készitésére vállalkozott, –
legszenvedélyesebb gondot forditott az eke kitanulására, melylyel annyira is
haladt czélszerü módositásai következtében, hogy már 1844-ben több tekintélyes
magyar gazda az ő ekéjét mondta a legjobbnak, 1846-ban pedig, mint fentebb
emlitettük, a nagy iparmű kiállitáskor gépgyártmányaira s különösen ekéjére
megkapta az arany érmet. – Ugyanakkor nevezte el az iparegyesület ünnepélyesen
az ő általa szerkesztett és gyártott, s azóta hazánkban mindenfelé utánzott
ekét Vidats-ekének; melly kitüntetés fölért az arany éremmel; de sőt még annál
is nagyobb belbecscsel s nyomatékkal birt. – Vidats azon sjátságos viszonyba
jutott a hazai gazdasági iparral, hogy amint az okszerü gazdálkodási kedv
terjedt Magyarországon, a szerint növekedett az ő üzlete is, s megforditva:
minél bővebb aratással fizetett Vidats-ekéi után a barázda, annál jobban lábra
kapott országszerte a jeles földmivelő eszközök utáni vágy is; melly nem
állapodott meg csupán a szántóvető eszközöknél, hanem a kukoricza-morzsoló-,
szecska-, répavágó-, zuzó-, daráló- stb. gépeken s mindenféle rostákon kivül
elhaladt egész a cséplőgépekig és műmalmokig.
Vidats üzlete már
1852-ben olly kiterjedésü lett, hogy előbb bérbe, azután örökül vett egy
vasöntőgyárat; azzal átellenben nagy telket szerzett, hol most raktárai vannak,
s az öntöde telkén akkora emeletes gyárat épitett, melly rendesen mintegy 100
munkást foglalkoztat, és két annyinál is többnek volna képes munkát adni.
Xantus János
Xántus János
hazánkfia /1825 – 1894/ , az amerikai
polgár és tengerészmérnök-kari kapitány, ki most körünkben tartózkodik s mult
héten tartá nagyérdekü székfoglaló beszédét a m. Akadémia ülésében, jelenleg —
és méltán — a legnépszerűbb nevek egyike hazánkban. Egyike ö is azon
számosaknak, kik a balszerencse által a honból kizavartatva, a külföld távol
országaiban, idegen viszonyok és nehéz küzdelmek között nem csak maguk számára
voltak képesek, hatáskört és tisztes állást teremteni, hanem mind szellemi,
mind erkölcsi tekintetben, hazájoknak is becsületére váltak. Xántus mint reményteljes,
derék ifju 1848. elött csak barátai és szülőmegyéje körében volt ismeretes;
neve akkor lön országosan ismertté és tiszteltté, midőn a mult évtizedben két
jeles utazási munkája jelent meg Pesten, melyek egyike az Északamerikai
államokat, másika különösen Kaliforniát tárgyazza…
Sem költséget, sem fáradságot nem kiméit, ha alkalma
volt valamit szerezhetni hazai intézeteink számára, s igy történt, hogy a
Nemzeti Muzeumot, a m. kir. Természettudományi társulatot, söt a tud. Akadémiát
is részint gazdag
és ritka állat-gyűjteményekkel, részint becses
könyvekkel megajándékozá,
s ezt — mint tőle hallottuk — ezután is tenni
szándékozik. Ez az, a miért Xántus János a tudomány barátainak méltánylását oly
nagy mértékben kiérdemelte.
Néhány hét
Ceylon szigetén, Budapest, Franklin, 1877. Megjelent a Bp. Szemle
1877. évfolyamában, annak az on-line változatából vettük a részletet.
1870-ik év
kezdetén az angol keleti postagőzhajó társaság Núbia nevű hajóján kelet felé
utazván, tíz napig tartó folytonos szélvész és vihar után, egy forró januári
nap reggelén érkeztünk a ceyloni partokhoz. Az egész postamálhát, a postával
utazott angol tengerésztiszt még az előző napon fölhordatta a födélzetre, hogy
rendezze. Gőzhajónk a kelet-indiai, chinai, ausztráliai, s kelet-afrikai
postagőzösökkel összeköttetésben lévén, a posta nem kevesebb mint 1460 nagy
bőrzsákból állt, a tengerésztisztnek tehát e zsákok rendezésével elég mulatság
jutott ki….
A bérkocsit Ceylonban igen szép kényelmes jármű
pótolja, melynek neve bándi.
Nagyon könnyeden
épített kétkerekű elegáns födele s kocsi ez épen a kerékre helyzeti négy
üléssel, melyek közül kettő előre, kettő pedig hátrafelé van arczczal fordítva.
A kocsis a rúd tövéről hajtja egyetlen lovát, mely kettős rúd közé van kapcsolva.
A kerekek rendkívül vékonyak s magasak, az utak s lovak pedig igen jók: az
ember bámulatos gyorsasággal halad a bándin…
Mi a népnevelést illeti, erről bőségesen gondoskodott
a kormány. Vannak elemi s népiskolák elég számmal, hogy gyermekét mindenki oda
küldhesse, noha erre kényszerítve senki sincs. Az iskolák jól látogattatnak;
bennök szingál s tamil nyelveken tanítanak, minden szükséges könyv e nyelvekre már
rég lefordítva lévén, a szegény gyermekek minden szükséges könyvvel ingyen
láttatnak el. Az angol nyelvet is tanítják ez iskolákban rendes tantárgyúi, mit
a növendékek
rendkívüli szorgalommal s nagy ambitióval tanulnak. Az
elemi- s népiskolákon kívül van Colombában gymnasium is, melyet az angolok
collegiumnak neveznek, ebben a tanulók a középiskolai kiképeztetést nyerik s
ezen iskolákból
a gyarmat tanártestülete sok kiváló erőt nyer,
valamint minden képzelhető, ismereteket s némi tanúltságot követelő
foglalkozás. A kormány, évenkint, minden ily collegiumból, a legjobb tehetségű
2—3 fiút Londonba küldi, s ott kiképezteti saját költségén, ügyvédi, orvosi,
mérnöki, s más hasznos pályákra…
Midőn Ceylon független lévén, nemzeti királyok
uralkodtak fölötte. Azok vérengző despoták voltak mind; akkor a király akarata
törvény, ellenben, más mindenki egyaránt rabszolga volt; az emberek élete és
vagyona a királyok szeszélyétől függött…
Könyvek
1857. 2. Báró Sina Simon. E
naponkint ragyogóbb név, közli tisztelt
hazánkfia Korizmits László ur a „Gazdasági Lapok" ez évi
első számában a következő nagyérdekü tudósítást a báró felhívásáról:
…I. Dolgoztassák ki Magyarország földtani
(geológiai) leírása, a tett kutatásokhoz képest, a lehető legtökéletesebben,
tekintettel a Magyarország
rétegeiben előforduló palaeontologiai
tárgyakra, a mezei
gazdaságot
érdeklő adatok különös figyelembe vételével. - Díj : 100 arany.
II . Készíttessék egy olly eredeti, és a
szerző saját tanulmányain s tapasztalásain alapult füvész-könyv, mellyből - Magyarországban vadul
növő, vagy mivelt - minden növényt,
könnyen és biztosan megtehessen határozni. - Dij : 100 arany.
III. Készíttessék a hazai
gazdaközönség számára egy ollv gazdasági
építészeti kézi-könyv,
mellyben a gazdák, terjedtebb építészeti
és számtani
előismeretek nélkül is, biztos kalauzt és használható tanácsadót bírjanak;
mellyben tehát világosan és érthetően
elő legyen adva mindaz mi az
anyagoknak helyes megítéléséhez
szükséges, mind pedig, mi a gazdasági építészetnek elveit teszi, végül mi
a rajzok és elöleges költségszámítások
végrehajtásához megkívántatik.…Díj: 100 arany…
A pályairók a szokott mód
szerint, idegen kézzel írva,
a szerző nevét
rejtő jeligés levélkék kíséretében,
alulirthoz czimezve küldessenek be. A jutalomdíj, a kivánatnak legjobban
megfelelő pályaműnek, competens szakértő
férfiak közremunkálásával fog oda ítéltetni.
A pályairatok beküldési véghatárideje jövő 1858-ik1 év
jan. hó utolsó napja. — Megjegyeztetik végül :
hogy a jutalmat nyerő munka, szerzőnek
tulajdona
marad. Kelt Pesten, 1856.
dec. 31. Korizmics László*.
*Korizmicsról: 1857. 20. / XI. fejezet/ és 1886. 41.
1858. 15. Építészeti magyar
kézikönyvek.
Debreczenben a rajzolás és épités
tudományának nyilványos oktatója, hites
mérnők Beregszászi
Pálnak, a
rajzolás és épités tudományáról irt,
következő munkálatai még nála számos
példányban találtatnak : 1. Ácsí
munkálatok, a fedelek ismeretéről és rajzolásáról 76 rajztáblával, kemény
fedélben bekötve ára
épületekre teendő költségek
számbavétele, négyszeg és köb mértékekre kí
számítása; s ezzel egy kötetben, az
épületeknek erős és
alkalmatos lakássá
tételéről való értekezés, 4
rajztáblával, kemény fedélben bekötve ára
kr. pp. —
ára
lágy fedélbe bekötve ára
B az építéssel foglalkozó egyéneknek,
házi gazdáknak; ugyszintén ezen tudományokat tanulni s hozzá érteni kívánó
ifjaknak.
1874. 8. SZŐLÉSZETI ÉS
BORÁSZATI KÉZIKÖNYV. Vegytani és köz tapasztalatok nyomán irta dr.
PERLAKY MIHÁLY. Számos fametszvénnyel.
Nagy 8-rét, 192 lap.) - Fűzve ára
Tartalom: Előszó. Első rész. Borvegytani
előismeretek. Második rész. Szőlő-mivelés. Harmadik rész. Pincze-gazdászat.
Első fejezet. 'A borkészítés. Második fejezet. A borkezelés.
E könyv s bortermelés minden ágát alaposan és népszerűen tárgyalja; a
szerző által múlt évben irt és pályajutalmazott borászati kézikönyvet
átdolgozva, itt kihagyással, ott bővítéssel, ujabb eszmékkel és gyakorlati útmutatásokkal
czélszerüsitve, gazdagítva, magával a szőlő-miveléssel egészíti ki, hogy
borászaink, kik szőlő-miveléssel is foglalkoznak mind a szőlő, mind a
bormivelés lehetőleg teljes tanát ugyanazon tudományos alapra fektetve bírhassák.
1913.
felolvasása után átdolgozta Kreutzcr
Géza mérnök. Ara K 1-20.
1913.
Wilhelm Bölsche,
fordította Schöpflin Aladár. Ára
K 2'40.
Mozgalmas rajza annak a küzdelemnek,
melyet az ember a természet
megismeréséért vív évezredek óta…
Hírek
1860.
Ég a városban összesen 360 000
légszeszláng, melyeknek táplálására
naponkint 13 000 000 köblábnyi gázt
gyártanak; ennek vezetésére
összesen
1900 mfd. hosszú csövek szolgálnak. É
roppant mennyiségű légszesz évenkint
4 millió st. fontba kerül. Egy másik
földalatti óriási csövezeten /sic/80 millió
gallon viz vezettetik a házak és
konyhákba évenkint, egy harmadik kolossalis
csatornarendszer
pedig London minden piszkát a Themzébe vezeti….
Mindennap 125 ezer kocsi s mindenféle jármű robog keresztül a főutczákon;
vau 3000 cséza, 1000-nél több
társaskocsi, 10 000-nél több teherhordó
szekér stb. A vidékről, a vaspályán
kívül, három ezer kocsi és szekér hoz
he a városba naponkint
élelmiszereket, és más hasonló czikkeket…Van 6371 nyilvános kéjhölgy…
1854. 25. A magyar-óvári cs. k. gazdasági intézetben oct.
16-án kezdődik
a tanév. A
tanfolyam két évig tart. Minden évfolyam két szakból áll; a
téli szak oct.
16-án kezdődik s márczius 15-én végződik, a nyári szak
kezdete april
1-eje s vége aug. 31-e. Az első év két szakára külön külön
40, az utobbi
évben külön külön 20 pft. fizettetik tandíjképen. Szegényebb
sorsú s
érdemes növendékek szabad tanításban és segélypénzben
részesülhetnek.
Bővebb felvilágositásokkal szívesen szolgál az intézeti
igazgatóság.
1860. 3. Lowe
úr óriási, eddig legnagyobb léghajóján Amerikából Európába szándékozik
átrepülni…A kosárban pamlag áll s e felett üvegablakok alkalmazvák. Téres
ládákban az élelem áll; van benne kályha is, melyet nem fával vagy szénnel
hanem mészoltás által fűtenek. E kályhában főzőkészülék is van alkalmazva.
Visznek magukkal postagalambokat is, melyeket időről időre levelekkel Új-Yorkba
visszaeresztenek…
1860. 42. Arany János
felhívása a Kisfaludy Társaság ügyében.
A titoknoki jelentésből értesült már a tisztelt
közönség, hogy a Kisfaludy-
Társaság, most, midőn újult erővel szándékozik
félbenszakadt működését
megkezdeni, a süker reményét jó részben azon áldozatra
kész honfiak
és honleányok buzgalmába helyezi, kik. mint a
szépirodalom barátai, évenkint
négy forinttal ígérkeznek járulni a Társaság
czéljainak előmozdításához.
A Társaság író tagjainak száma, megerősített
alapszabályaink értelmében,
negyvennél magasbra nem emelhető ugyan, de az évdijat
fizető pártolók
száma semmi által korlátolva nincs; söt épen a
Társaság és igy az
irodalom érdekében áll, hogy minél többen seregeljenek
köréje a haza lelkesei,
minden tekintet nélkül az egyéni állapotra. A négy
forint évi díj
három évre igértetik meg, s minden évben
előrefizettetik; az első négy forint
tehát már most, és a jelen év hátralevő havaiban
folyvást elfogadtatik.
Pártolóinak a Társaság évenkint bizonyos mennyiségű
könyvvel kedveskedik.
Egyelőre 80 ivnyi hasznosan mulattató olvasmányt igér
minden
évben; de reméli, hogy ez ívszámot a pártolók
arányához képest fölebb is
emelheti. A pártolóknak járó könyvekre nézve oly
arányt állapított meg,
hogy ezeknek körül-belül két harmada könnyebb
olvasmányt (regény stb.)
képezzen, Az ily módon kiadandó eredeti vagy fordított
műveket, az igazgató
ajánlatára, maga a Társaság fogja kijelölni.
Mind az az iránti jelentést, hogy valaki a Társaság
pártolói közé akar
lépni, mind a négy forint évi dijat, ez utóbbit rendes
nyugta mellett, alulirt
igazgató fogadja el; szintén övé a felelősség, hogy a
pártolók idejében pontosan
és hiány nélkül kapják meg a könyvilletékeiket.
(Lakása : Üllői út és
3-pipa-utcza sarkán levő szögletházban, 11-ik szám,
hová minden e tárgyú
jelentés, évdij fizetés, bérmentve utasítandó.) A
könyvárusok, kik e vállalatnál
magukat érdekelni kivánják, előfizetők gyűjtése s beküldése
által
vehetnek részt, 25 száztóli
kedvezménnyel…
*
1866. XIII. évf. címlapján:
körpecsét: A magyaróvári kegyes tanító rend könyvtáráé. Kézzel: D XI. 1.
Lila tintával: Post fata /”sorscsapás
után”/ P. Francisci Semler Rector Bibliothecae Domus Magyar Óvár scola Piarium
/82 év múlva léptem be az óvári piarista iskolába. Anyám hímezte a címert a
sapkára: MPOY/
MPOY ISKOLAJELVÉNY ZOMÁNC HIBA. ...
Módosítsa a böngésző beállításait! M I N SZ ÖVCSATM U SZ 1907
*
1869. 37. Az első magyar gőzhajó-társaság 2
személyhajóval PEST KALOCSA között
folyó évi augusztus 27-étöl kezdve a további intézkedésig ideiglenes nappali
járatokat indított meg Pestről Kalocsára. Indul a hajó Pestről naponkint déli
12 órakor, oda ér esti 6 órakor. Kalocsáról indul naponkint reggeli fél 6
órakor Pestre érkezik d. u. 3 óra után.
Pest, augusztus 27-én 1869. Az igazgatóság.
Kalocsáig 6, vissza Pestre 10 óra a menetidő. G.
1874. 9….A philadelphiai
világtárlatra emelt torony karcsú, szellős épülete, a hogy az tervezve van;
legközelebb áll hozzá a kölni székesegyház tornya, mely a templom talajától
számítva 500 lábnyi magasra fog emelkedni, ha teljesen ki lesz épitve. A Kheops
nagy gúlája 480, Michael Angelo legnagyobb műve, a római sz. Péter-templom
kupolája
Máramarossziget
A
város átlagon felüli publicitást kapott. A X. fejezetben kiemeltük az 1855.
okt. 7. keltű levelet. További hírek olvashatók a következőkben. G.
1855. 43. Iskolai
és egyházi ügyek. Mármaros-Sziget.
October 15. „Ugyan mi oka annak, hogy ama, hajdan szépen
virágzott szigeti iskola, melly Magyarhonnak annyi derék lelkészt, tanárt és
iskolárt, olly sok jeles ügyvédet, olly jó érzelmű polgárokat nevelt, most
annyira megfogyatkozott erejében, hogy népe megfogytával, algymnasiummá kelte törpülnie?"
Apadásának első oka „az ünnepjárás eltörlése." Ezen,
különben igen nemes alapból indult intézkedés, a szegényebb ifjakat utasította
ki az intézet kebeléből. Második
oka sokkal többet ártott
nekünk mint az első. Volt ez intézetnek egy világos fejű és tiszta érthető
előadásu tanára; ez a tanár ur, a természetből igyekezett kimagyarázni az ős erőt, melly e világnak lételt adott, ezt
mozgásba hozta és ennek változásait és eseményeit intézgeti. Szép czél volt a
tanár ur előtt; de sok erőtlen lelket természetimádásba sűlyesztett; és nem lehet tagadni az igazat! veszett nevét
költötték az igaz hivők ez intézetnek, mert ennek növendékei, istentagadók,
vallástalanok, természet imádók! Ezért a kegyes
lelkipásztorok
és iskolárok gyermekei távoztak el tőlünk
oda, hol a vallás igazságait
dogmatice adják elő. Az iskolai év
beállott. A gymnasium, most algymnasiummá lett, de ollyanná, mellynek nyilvánossá leendése bizonyos, minthogy már minden követelménynek elég
van téve! Hogy a növendékek száma nagyon csekély : igen természetes! midőn azok között is,
kik az intézet jelenét épen
ugy ismerik mint én, a szülők előtt, kik a szigeti tanárok nevelési módszerét
szeretik, nagy hidegen imígy prédikálnak: „A szigeti iskola már
alig él, csak teng, az utóját
járja." Ugyan kérjük
egész szeretettel! Nem jobb lett volna-e azt mondani, a mi igaz, s igy szólani :
„A szigeti
iskola egyet lépett hátra, algymnasiummá lett; de csak azért, hogy
kevesebb számú, jól fizetett tárgy-avatott tanárokkal, öt hat év
alatt visszaszerezze erejét, mellyet az idő viszontagságai meggyengítettek,
de ki nem merítettek. Most ugyan, csak négy osztályban nevel; de, hogy e négy
osztályt megnépesitse : lápintézetet (convictust) nyitott 16 személyre; melly tápintézetben
két ifjú ingyen, hat
növendék 60 pftért;
nyolez egyén 90 pftért nyer kosztot, lakást, világítást, melegitést, és két
atyai szelíd érzelmekkel teljes keblű tanár közvetlen felügyelése alatt,
gondviselést illy módon az alsó osztályokban a növendékek száma folszaporodván,
két év múlva már az V-öd azután a VI-od
és igy tovább a Vll-ed Vlll-ad osztályokat is hozzá pótolja algymnasiumához, és
lesz ismét teljes erőben működendő felgymnasiuma, melly
jelenben, a
multak miatt néptelen vala."
Igy kell vala beszélni édes
urak! mert a dolog igy áll! Ne vágjuk le
magunk alatt a fát. A
szigeti iskola épen olly szükséges ide a
szögletbe;
mint a szegény ember
házába a harapás kenyér! Igen tisztelt
szülők! El van hárítva minden akadály, melly a szigeti iskola szabad működését
gátlaná, megvannak téve az intézkedések, mellyek által ez intézet hajdani
méltóságát minden bizonnyal vissza szerezhetendi! Egyedül rajtatok áll ez
intézet jövője; ti adhattok ennek
valódi életet hajlandóságtok melegével;
ti ölhetitek meg, részvétlenségtek
hidegével. Küldjétek hozzánk egész
bizalommal, mint hajdan tevétek
szivetek véreit, lelketek osztályosait,
kedves gyermekeiteket : atyák,
barátok és testvérek tárják magzataitok
felé ápoló karjaikat! Bartók Gábor.
Bartók Gábor, ev. ref. igazgató-tanár, szül. 1813. ápr. 14. Encsencsen, Szatmár megyében, Sárospatakon jogi s theologiai szakot végezte 1838-ban, Máramaros-Szigetre ment elemi tanitóúl. Szigetről 1856-ban Szatmárra hivták meg gymnasiumi igazgatónak, hol 1867-ig működött, midőn nyugalomba vonúlt. Meghalt 1876-ban aug. 3. Szatmártt. Szinnyei
1857. 5. Vidéki
hirek. Mármaros-Sziget
jan. 4.
Mi is készülünk a nagy
farsangnak. Lesznek báljaink; majd látunk franczia tánczot, keringőt, polkát s
meg egy kis csárdást is, ha ugyan Lukács bácsinak kedve kerekedik jó hajnalra láb alá húzni azt, amúgy ugrósan. Egy jó czélu
bálunk már is volt a mult év végén kisdedóvodánk részére, mellyben a sorsjegyek szép
kelendőségnek örvendtek. Színészeink
ma játsszák a legutolsót. October közepétül vannak nálunk, meglehetős sikerrel
mulattatták közönségünket, mire igen sokat tett a jeles Szathmári L—né
játéka. Halljuk, hogy e jeles színésznő megválik e társaságtól s
Kolozsvárra veszi útját. De hát ön Fejér ur, kivel pótolja ki e helyet? Időjárásunk
lágyas. Folyamaink tiszták a jégtől. Havasaink fejér köntösben állnak. Vadaink
nyugosznak az erdők rejtekében. Barmainkat nem bántja veszély. Embereink
természetes halállal szállnak a sírba. Piaczunk olcsóbb mint ez előtt volt: a
tiszta buza 18—20 v. ft., kétszeres 15—17 v. ft… A „Vasárnapi Újság," a más lapok előfizetői szépen
megszaporodtak nálunk, mi
annak a jele, hogy mi itt a magyarok Helvecziajában olvasni is szeretünk. Olly
egyének is fizetnek magyar hírlapokra, kik nem birják e nyelvet teljesen. Több
újsággal ez úttal nem
szolgálhatok; de időnkint majd találkozunk. Kerti.
1857. 10.
Vidéki hirek. Marmaros-Sziget,
febr. 13. (Bál. Irodalom. Dühös ebek. Uzsora. Piaczi árak.) Számos dáridóink
közül az „Erzsébet" kisdedóvoda-kórház- és a hangászkar javára adatott
tánczvigalom érdemel említést, egyszersmind a hangászkar részére zeneszerek
megszerzésére segély-aláírási ivek forogtak kézen. Hogy irodalmunk érdekében is szóljak, röviden
meg kell említenem, miszerint városunk szokott lapjain a Pesti Naplón,
Budapesti hírlapon Magyar Sajtón, Hölgyfutáron, Vasárnapi Újság és Politikai
Újdonságokon, Katholikus és Magyar Néplapokon kivül a Vasárnapi és Hétköznapi
könyvtárra, Nagy Tükörre, Napkeletre és számos irodalmi vállalatra is történtek
előfizetések. Ez adatok irodalmunk mikénti pártolásának elegendő tanúi, sőt mi
több a helybeli sajtó alól is kerül ki egy gyermekek számára irt mű „Sziv tolmácsa"
czim alatt, melly Horkai tanár ur munkája.
Néhány nap óta
átalános rettegésben tartják városunkat
a dühös kutyák, mint értesültem,
több szerencsétlenség is történt, nevezetesen
: egy asszonyt tetemesen megsértettek. Azonban intézkedett a városi hatóság a
további szerencsétlenségek
meggátlása végett; s e végből az irtó
háború mégis kezdedett a kóborló kutyák
ellen. Még egy tárgy az, miről szóllani akarok, a mi igen szomorú
jele a nép szegénységének, és ez az
„uzsora" A falusi nép annyira megszokta
már hogy megnyugvással adózik a falu
zsidajának, a minek több szomorú
áldozata is merült fel. Mikor fog
létesülni egy takarék pénztár itt, melly
e nyomasztó iga alól kiszabadítsa a föld
népét? A mi időjárásunkat illeti,
ez eddigelé langy volt, most azonban
mintegy 6 nap óta beállott uj erővel;
farkasaink nyugton vannak, csupán a
vadászok kopóit hordogatják el az erdőkön.—Piaczunkon a termények ára ez : buza
tiszta
1858. 26. P. Szathmáry Károly,
kit legközelebb a m.-szigeti főgymnasium
tanárává választottak meg, ismét egy
érdekes történeti regényt irt „Bethlen
Miklós" czim alatt, mellyre az
előfizetési ivek már szét vannak küldve. Megjelenési határidőül július vége van
kitűzve. Az előfizetési pénz július
10-ig szerzőhöz.
Pest, czukor-utcza 9. sz. utasitandó. Ara: 1.- pft.
1859. 43. Felszólítás a Szigeti Vészkönyv ügyében. *)
Vannak dolgok, mellyeknek sohasem szabad
elavulniuk, vagy divatból
ki menniük; és kötelességek, melyek alól
egyetlen felebarát vagy mivelt ember
sem vonhatja ki magát soha. Illy ügyre
hívjuk fel most a magyar olvasó közönség figyelmét. A mármaros-szigethi egyház és
iskola augusztus 10-én a
lelkészi és tanári lakokkal együtt, dühöngő tűzvésznek estek áldozatul. Hazánk
egyik legrégibb építészeti emléke
kiigazithatlan rom; a harangok ércznyelve
elnémult és azon épület, melly e vidékre
századon keresztül a magyar miveltség
sugarait hinté, fedéltelenül szomorúan
tekint szét a pusztulás felett.
* ) Ajánljuk e lelkes felhívást s a jótékony czélt t.
olvasóink szives figyelmébe.
Szerk.
A mármaros - szigethi ref. egyház és isko1a. (Leégett 1859. aug.
10-én.)
Az egyházi épületek épen nem, — az
iskoláéi a szenvedett és előre
kiszámithatatlan veszteséghez képest,
felényire sem valának biztosítva.
E szerint a nemzeti mivelődés ügye, ha a
részvét a nagy veszteséggel
egyenlő mérvben nem nyilvánul,
tizedekkel lesz hátravetve. De meggyőződésünk, hogy az igazság Istene a
csapásokat csak azért méri ránk,
hogy a keresztyén erények gyakorlására
serkentsen, s az Ur háza csak azért
ontatott le, hogy fölépülve dicsőbb
alakban hirdesse az alkotó dicsőségét,
nagyságát. Az nem lehet, hogy a láng
nagyobb volt légyen, mint az eloltó könyü mennyiség, s mi ezt annyival kevésbé
hiszszük, mert a részvét első hangjai
épen olly oldalakról jöttek, honnan azt
várnunk alig lehetett. — Valláskülönbség
nélkül siettek szomszédaink a nagy
csapás első szükségeinek fedezésére,
megemlékezve, hogy iskolánk is
valláskülönbség nélkül osztá a művelődés
áldásos gyümölcseit minden időben. Szegény
vidékünk azonban nem elég arra, hogy illy országos csapás súlyát elviselje :
utat nyitunk tehát, hogy az ország minden lakosa a lehető legkevesb áldozattal
s egyszersmind a nemzeti irodalom pártolásával járulhasson e szent ügyhöz. Szigeti
Vészkönyv czim alatt egy történeti és szépirodalmi albumot adunk ki, mellynek
jövedelme a nyomtatási költségeken kivül, egészben a leégett egyházat és
iskolát illetendi. Hazánk minden nevesebb iróját felszólítottuk és ezennel
fölszólítjuk a közreműködésre, s teljes hittel vagyunk, hogy e felszólítás
remélt sikerében nem csalódván, a t. közönségnek csekély anyagig áldozatáért
nemes szellemi élvet nyújthatunk.
Előfizetési ár postai szétküldéssel 3 uj
forint. Megjelenési idö
1860 januárja. —Az előfizetések hozzánk
M.-Szigetre utalandók, mégpedig
folyó év október végéig, hogy a nyomatandó
példányok száma iránt
magunkat tájékozhassuk. Felszólítunk
minden nemes érzésü honleányt és hazafit e szent ügy buzgó felkarolására. Szíves
gyűjtőinknek tiz előfizetőre egy emlékpéldanynyal kedveskedünk. — M.-Szigeth,
augusztus 15-kén 1859.
Szilágyi István,
iskolai igazgató, P. Szathmáry
Károly, tanár, a „Szígethi Vészkönyv szerkesztői.
1860.
Szaplonczai
József felhívására, maj. 28-án
M.-Szigeten összegyülekezvén,
egy gazdasági egylet alakítását
határozta el s a kivitelt egy választmányra
bízta. Az elnökségre átalános
fölkiáltásra a szintén jelenvolt gróf Teleki
Sándor lőn előlegesen is fölkérve, ki is
a megtiszteltetést elfogadta.
1894.
57. TALÁLMÁNYOK szabadalmazását eszközli
minden államban Réthy János nemzetközi mérnöki és szabadalmi irodája, Budapest,
Erzsébet-körút 2. sz. népszínház mellett. Legrégibb szabadalmi iroda.
* * *
További hírek:
1879. 49. Uszó jégheggyel ütközött össze november 7-én
Nev-Foundland partjától nem messze egy óriási aczélgőzös, az Arizona. A nagy
hajó 5000 tonnás erejű s nemrég készült nagy gonddal s a legújabb elvek
szerint. Hozzájárult még ehhez, hogy a már olvadó jéghegy jóformán csak súrolta
a hajó orrát s mindamellett azt egészen szétzúzta, ugy hogy a vasdarabok apró
darabokban látszottak egyes kisebb jégtáblákon s a hajót New-Foundland partjára
St.-John kikötőjébe csak nehezen lehetett bevonszolni. Szerencsére a hajó
testének semmi baja sem volt s így a rajta utazó 149 idegen csak pár óráig tartó
éjjeli ijedelmet szenvedett, s néhányat a lökés ágyából kidobott.
1902. 1. VASÚT EURÓPÁBÓL AMERIKÁBA. Alig,
hogy az oroszok nagy erőfeszítéssel biztosították a szibériai vasútnak egészen
Vladivosztokig
való kiépítését, máris újabb és még nagyobb
szabású tervekkel állanak elő…
Az oroszok a Vladivosztok felé
vivő vasutat ki tudták erőszakolni — az emberektől. Ellensége volt ennek a
vasútnak minden Kelet Ázsiában
érdekelt nagyhatalom, — de az okosság és
az erő győzött. Az Alaska felé vivő vasút megépítése közben azonban a
természeten, a legnagyobb hatalmasságon kellene győzedelmeskedni, a mi itt
aligha fog sikerülni.
AZ EURÓPÁBÓL AMERIKÁBA TERVEZETT VASÚT
TÉRKÉPE
Térképünkön vastagabban van feltűntetve
az a vasút vonal, mely — a fenti terv szerint, —a szibériai vasúthoz Irkutznál
csatlakozva a Behring-szoroson át egész New-Yorkig vezetne…Budapestről is szárazon
juthatnánk el New-Yorka, a mint egy pillantás a térképre világossá teszi.
Budapestről ugyanis ma már el lehet vasúton Moszkvába menni, aztán a szibériai
vonalra jutva, tovább Irkutzkig ; Irkutzktól pedig Jakuczkon s a
Behring-szoroson keresztül vezetne el a tervezett
vonal New-Yorkba. Cholnoky Jenő.
Cholnoky Jenő
(Veszprém,
1870. július
23. – Budapest,
1950. július 5.)
író, földrajztudós, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
1905.
a bélyegző, tovább ugrik egyet az évszám
az életkorban és a blankettákon, de más semmi sem változik. Az események a naptári
változás iránt érzéketlenek.
Foly tovább minden, politika, háború, jómód,
szenvedés, szerencse, szerencsétlenség, és jó reménységek a jóra változás
iránt, mintha híre sem
volna sem ó-, sem új-esztendőnek. S
azért mégis olyan fájó érzéssel válunk meg az enyészete felé közeledő
esztendőtől ; a legtöbben ébren várják be
annak utolsó perczei elmultát is. Pedig
bizony vajmi sokszor nincs mit sajnálni rajta. De azért így volt ez mindig s
így is marad. Viszont az új-évet ismét
mindig oly reménykedve várjuk: Hátha
jobb lesz, mint az előbbi! Sokan egész életükön át csalódtak e reményükben,
egyik év olyan volt, annyi bajt hozott,
mint a másik, de a remény mégis újra
ébred, minden új-évben. S tán ezért várja mindenki olyan örömmel….
1858. 12. Zombory Gusztáv: Mátyás
temploma Budán…Ezen egyház első
építője legvalószínűbben I V . Béla
király alatt a budai polgárság lehetett…E nagyszerű mű nem épült egy időben,
hanem évtizedekre, sőt századokra terjedt teljes bevégzése, bizonyítja a torony
felső része, mellyen láthatni,
hogy ujahb építmény és mellynek egyik
ablakán Magyarországnak a
hollóval diazitett czimere azt látszik
tanúsítani,hogy az építést Mátyás király
végezte be…
Mátyás temploma
Budán.
Az 1849-ki várostrom alkalmával szintén megrongáltatott…
Összegezés a Vasárnapi Újságról
Az enciklopédikus hetilap időhorizontja
/ 1854 – 1921/ korszakokat, rezsimeket, életformákat ölel át. Szerkesztői,
munkatársai, szerzői a legkiválóbbak közül kerültek ki. A névsor oldalakat
tenne ki. Az enciklopédikus jelleg a szó legnemesebb értelmében valósult meg:
-
Arany János, Entz
Ferenc /a hazai kertészettudomány egyik megalapozója/ és Széll Kálmán mellett
megtalálható a gőzzel hajtott gép hajtóművének műszaki rajza, vagy a Stoonhenge
kultikus kőhalom;
-
Pekár Gyula híg
írásai után Kaffka Margit /akinek előbb jelent meg regénye a hetilapban és csak
ezután egy másik a Nyugatban/, H. G. Wells mellett Dosztojevszkij vagy Verlaine
is olvasható;
-
a királyt fogadó
díszkapu után az 1919-es figurák tetteinek bemutatása következik;
-
a lapszámokból –
különösen a kezdeti időszakban – a hazai technika-történet összeállítható. A 19-20
század fordulója táján felismerik az energia jelentőségét és a takarékossági
igényt. 1854-ben azt írják a gőzmalomról: „ocsmány
önérdek és szűkkeblűség gátolják e
megbecsülhetetlen találmány életbeléptetését”
A hosszú életű hetilap
írásait, képeit áthatja a nemzeti szellem. Az első időszakban az
abszolutizmussal, később Trianonnal szemben lépnek fel. Gyűlölködő, uszító
írást egyik lapszámban sem találtam. A nemzeti szellem, a hazafias hangütés
mellett megfér az uralkodó és családja iránti mélységes hódolat.
A témaválasztásban
tudatosság, szervezőkészség, széles körű kapcsolatrendszer nyilvánul meg. Pl.
az ipari témakörben szinte a teljes élelmiszer-ágazatot bemutatják. A
tematikához az olvasói javaslatok is hozzá járultak. Az írások érthetőek, a
fogalmazás világos. A korai szakmai szövegek ízesek, gyanakkor érezhető a
szaknyelv hiánya. Ennek kialakulásában is sokat tett a lap.
Az első irodalmi
Nobel-díjasról szóló tudósítás után következik a díjazott, Sully Proudhomme
verse, magyar fordításban. A Titanic katasztrófáját képek szemléltetik, köztük
a kapitány fotója. Láthatunk képet a korabeli Sydney-ről vagy az egykori mongol
fővárosról, Urgáról, amit a lexikonban sem nagyon találunk meg. A hetilap munkatársai,
támogatói a világ minden tájára eljutottak és élményeikről beszámoltak. Ha nem
volt magyar munka, idegenből vettek át szöveget.
Amikor A. Dumas Budapestre
látogat; közölnek tőle Petőfi fordítást. Kaffka Margitnak előbb jelent meg itt
regénye és csak ez után a Nyugatban is; Schöpflin ide többet írt, mint a Nyugatba.
Alighanem Kosztolányi is.
Az írások többségét képek szemléltetik. Kezdetben
művészek rajzolják a kastélyt vagy a gépet, később a fotósok veszik át az
illusztráció készítését.
A lap késői
szakaszában megszaporodnak a fotók, sok esetben csak a képaláírás
olvasható. A Horthy-korszakról / amiből a lap csak két évet élt meg/ alig
található szöveges értékelés, kép annál több. Sok zászló, díszmenet, egyházi
szertartás. Tartalmas rövid írások helyett hosszú regény-részleteket közölnek,
többször harmadrangú szerzőtől. Túltengnek Schöpflin többnyire semmitmondó
kritikái, melyeket később ő maga sem vett fel kötetébe.
Mind a nyomtatott, mind az
elektronikus irodalomban gyakori a Vasárnapi Újságra való hivatkozás, a lap képeinek
átvétele. Sok neves személy képét a Wikipedia a hetilapból veszi. Ezekből magam is többet emeltem át. A
forrás-használatra egy példát az alábbiakban láthatunk az autózás köréből.
Bővítettem a hetilap
irodalom-jegyzékét is. A lapot sokkal többen ismerik, mint azt a papír-alapú
irodalom alapján gondolnánk. Galambos Ferenc nemcsak a Nyugat, hanem a
Vasárnapi Újság repertóriumát is elkészítette. A mai napig nem adták ki, még
pdf- változatban sem. Éves tartalomjegyzék – amit maguk a szerkesztők
készítettek - nem mindegyik évfolyamra található.
Ismételten felhívjuk a figyelmet egy monográfiára:
A Vasárnapi Újság és a fotográfia, 1854-1921 Szerző: Baki
Péter. Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum, 2005.
http://magyarjarmu.hu/gepjarmukereskedelem/kereskedelem/
(Forrás: Vasárnapi Újság) ... (Forrás: Magyar Automobil
Újság) .... Az érdeklődés hiánya, a Magyar (1912-től Királyi Magyar) Automobil
Club anyagi lehetősége
2. A második
szakasz: 1853–1857;
3. A harmadik szakasz: 1857–1861
1. A VASÁRNAPI ÚJSÁG
(1854–1921)
…Hogy
a Vasárnapi Újság nem külföldi példaképei epigonjává, hanem
művelődéstörténetünk egyik ragyogó teljesítményévé, sajtóéletünk jellegzetesen
magyar zamatú produktumává vált az évek során, azt Osvát Ernő típusú
szerkesztőjén, Pákhon és az életműve délpontjára ért Jókain kívül, jól
választott szerző- és munkatársi gárdájának köszönhette. A jeles szakemberek
(Szilágyi Sándor, Pauler Gyula, Rómer Flóris, Vámbéry Ármin, Bartalits István)
szomszédjaként helyet kapnak hasábjain a közepesek (Vas József, Ney Ferenc,
Remellay Gusztáv, Székely József), sőt nem egy alkalommal a jó szándékú
dilettánsok (Edvi Illés Pál, Válkai Imre, Luppa Péter, Édes Vince stb.)
Nemkülönben az íróknál, Arany, Tompa, Vajda János, Jókai, Gyulai neve mellett
ott szerepel Lévay, Sárosi Gyula, Tóth Kálmán, Lisznyai, Thaly Kálmán, P.
Szathmáry Károly, illetve Hory Farkas, Virághalmi Ferenc, Kossa Gusztáv,
Szakáll Lajos verse és elbeszélése is….
…A Vasárnapi Újság a nyolcvanas évek végére kimerült,
nem volt felismert missziója, nem voltak a szerkesztőjét és munkatársait izgató
kérdések. A kiegyezési államformában berendezkedett magyar dzsentrit az azt
kielégítő formában szolgálta…
* * *
Népéletkép a 19.
században - eOldal.hu | Katalógus
http://katalogus.eoldal.hu/weboldal/34159/kezmuvesek
2011. márc.
18. ... A kötetet Nagy Miklós, a Vasárnapi Újság szerkesztője
állította össze. .... ötszáz népéletkép forrásai közül három néplap
(Két Garasos Újság
…A közművelődési lapok között
évtizedeken át meghatározó volt az 1854-ben, Jókai Mór, Gyulai Pál és Pákh
Albert szerkesztésében megindított Vasárnapi Újság, mely a 19. századi magyar
sajtó egyik legsikeresebb vállalkozásaként valóságos nemzeti intézménynek
számított. Hivatását rövid idő alatt teljesítette, és sikere révén széles
rétegek ízlését és világképét befolyásolta…
*
http://www.lona-tv.hu/tamananaptar
…A Vasárnapi
Újság 1854-1922 között megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap. Olyan
magyar néplap volt, amelynek célja a nemzeti szellem ápolása…
*
A FELNŐTTKÉPZÉS KEZDETEI
MAGYARORSZÁGON
http://www.drfeherkatalin.hu/upld/AT5.pdf
A Vasárnapi
Újság és szerepe a műveltség terjesztésében. Page 3. o. Néplapok
*
www.drfeherkatalin.hu/upld/ATprezT.pdf
Fájlformátum:
PDF/Adobe Acrobat - Gyorsnézet
A Vasárnapi Újság szerepe a
műveltség terjesztésében. A Budapesti Népoktatási Kör. Március
*
www.mediakutato.hu/cikk/2005_04_tel/04.../04.html - Tárolt változat
…A magyar nyelvű lapokban is
(köztük a Vasárnapi Újságban is) egyre nagyobb számban jelentek meg
hirdetések, illetve maga az apróhirdetési rubrika is.