Vasárnapi Újság XIII. Műszaki hetilap III. A repülés 

    2012. 06. 20.

  

 

Tartalom

 

Bevezetés

A repülés

Természettudomány, technika

Személyek

Hírek

Irodalom

Függelék

Hódolat II.

Trianon és Tisza

Hivatkozás a VÚ-ra

Király István: Mikszáth Kálmán /1960/

          Fehér Judit /2007/

 

 

Bevezetés

 

A hetilap a repülés fejlődésének minden mozzanatáról beszámol. Egykor az utast hozzá kötözték a vászon szárnyú,

teljesen nyitott géphez. Láthatjuk a füstölgő mozdonyt is, ahogy a hegyre tolja a fogaskerekű vasút kocsiját. A budai

drótkötél-pályáról képes ismertetést közölnek, ez a terv azonban nem valósult meg. Tisztában voltak a léghajó, mint

közlekedési eszköz életképtelenségével. Felismerték a nagyváros népesedési gondjait, az élővíz-tisztítás jelentőségét.

A szél-, víz-, gőz-, villamosság után eljutunk az „atomközi energiáig” /1921/.

A Corvinus Egyetem budai campusának F-épületét 1907-es állapotában láthatjuk. Arany János beszámol az akadémia

Közgyűlésén, a testület éves működéséről. Akkor még a pénzügyi egyenleg nulla-szaldós volt.

Entz Ferenc írásaiban az ízes nyelv és a lelkes hazafi jelenik meg. Ferenc József halálakor írt méltatásokat

Hódolat II. c. fejezetben olvashatjuk.  Trianon, Tisza, Horthy felvillantása a mostani napi hírek értelmezését segíti.

  

A repülés

 

 Repülő emberek II. rész

www.afelhokkatonai.hu/index.php?... - Tárolt változat

2011. aug. 20. – A repülés magyarországi diadalútja persze nem a „meetinggel", a nemzetközi ...

A Vasárnapi Újság híven tudósítja erről is a nagyközönséget

 

  

 

1855. 14. Edvi Illés Pál: Léghajózás lehetö-e a csillagokig?

…Csillagászok igen igen kevesen vagyunk. Hazánkban is hivatalosan csak egy honfitársunk őrködik illy állomáson,

az előtt a szent Gellért hegyen épült csillagászi toronyban, s most, annak elpusztulása után Egerben…

A csillagos ég mindenikünket érdekel, néma felénk ragyogásával merengésekbe sülyeszt; a holdban, mint a hozzánk

legközelebb (azaz csak 50 ezer mérföldnyi közre) álló planétában élő mozgó alakokat is képzeltet s nagyszerű

gondolatokat ébreszt, azt a gondolatot, vajha lehetne embernek oda még valamikor elhajózni, vagy onnét hozzánk

valamelly eleven lénynek alá lebegni. E sejtelemhez némi kis remény-szárnyakat füz az a légtünemény, melly

szerint földtekénkre hol itt, hol ott néha más csillagbeli égi testek, u. n. meteorok (levegői kövek) több

ízben már vetődtek el;  mint ollyan ide tévedt darab követ a magyar nemzeti múzeumban is szemlélhetni…

Az itt következő tudósítás egy franczia tudós léghajózónak 1837-ben kelt és többször ismételt

lég-balloni tapasztalásokkal igazolt utazási naplójából van kivéve.

Ezernyolczszáz lábig a föld színvonalán fölül, az emberre minden benyomás átalán kellemetes. Alá nézdelve még

minden tárgy tisztán felismerhető; és az utazónak ugy tetszik; mintha madárként vitorlázna a levegőn át. De mihelyt

az utas 1800 lábnyi magasságnál fölebb emelkedik, a légkör azonnal elzordonul,

alatt minden tárgy egybefoly, a levegő vékonynyá ernyedez, a lélekzet szorongó lesz, a beszélés majdnem lehetetlen;

süt a szemekből, fülekből és orrból vér serkedez, a földi légkörnek testre nyomaszkodó súlya már itt széttágulván.

Mostantól fogva a hideg is mindinkább növekedik; az ég kék mennyezete

mindinkább elhomályosul, a physicai élet mindinkább elhal, földön a leghalkabb mozdulat a légballonnak borzasztó

reszketését idézi elő,  az emberi szó értelmetlenné válik egészen, és az aéronauta (léghajozó) maga körül nem érez mást,

mint a legiszonyatosb egyedüllétet. Midőn illyenkor a ballon alatt a földi

légkörben zivatar keletkezik : ez olly megható pompás látományt nyújt onnét fölül, mellynek nagyszerűségéhez

semmi nem hasonlítható. Huszonnégyezer lábnyi magasságban már alig lehet kiállani néhány minutáig.

Csillagokhoz tehát még közelebb emelkedésről, föld fiainak szó sem lehet.

 

  

1857. 43. Léghajózás. Mult vasárnap bocsátotta fel Berg Vilmos Moszkva

nevü léggolyóját másodszor a régi füvészkertből, mellynek tere belépti dij

mellett néző helyül szolgált de nem telt meg ugy vendéggel mint kint az utcza

ingyen nézővel, hol a sok ember miatt nem is lehetett látni a közönséget.

A léggolyó félöt után emelkedett fel szép lassacskán a fönt a levegőben sokáig

nem tudta elhatározni magát, hogy a világ mellyik tája felé vegye útját,

mert tökéletes szélcsend uralkodott, végre Budára a Svábhegy irányában

szállt át a poros főváros felett. A léggolyón egy kosárféle csüggött, mellyből

egy ember színes papírokat hányt alá és két nemzeti zászlót lengetett. E kosár

féléről több öles kötélhágcsó csüggött alá; ennek legalsó fokába kapaszkodott

Regenti a merész léghajós s miután magát meglóbálta s testgyakorláskép

a levegőt jobbra balra összevissza rugdalta, felmászott azon a kosárba,

hol most már ketten voltak és hihetőleg barátságosan osztoztak meg a magukkal

vitt czipón és egy üveg jóféle szőlőnedven. A hirdetés szerint Berg, a

léggolyó tulajdonosa, a tiszta jövedelem felét Regenti merész léghajósnak, másik felét pedig a pesti azegényeknek

engedi át. Esteli hat órakor már leszállt a földre a léggolyó és pedig a Sashegyen épen Havas József kir. t. szőlejében.

Havas ur a léghajósokat megvendéglé, kik emlékül egy selyem zászlót hagytak

nála, mellyet légi utazásuk alatt kezükben lengettek. — A számadásból

kitűnt, hogy Berg urnák nem volt semmi tiszta jövedelme, sőt még a rendes

költségek fedezésére, maga zsebéből 306 frt 50 krt fizetett és igy Kegenti

léghajósnak s a szegényeknek nem jutott semmi.

 

 

1859. 21. Léghajó-vaspálya a Rigi-hegyén. (Sveiczban.)

…A léghajó ígérkezik jótékony közlekedési eszközzé válni, hahogy szerkezete uj találmányok által tőkélyessé fejlődik.

Igaz ugyan, hogy csak föl- s leszállni birnak vele, de azt kormányozni s vele a szél ellen is menni, még eddig nem…

 

 

 

1859. 44. Léghajózás. Új-Yorkban már készitik azon léghajót, mellyen Amerikából Európába fognak át légcsónakázni.

Lowe Calincourt ur a maga költségén készítteti, s nemsokára teljesen be lesz fejezve, s hét utast fog magába

fölvenni. Gömbjének átmérője 130 láb s elbír 450 mázsa súlyt, a maga

súlyát is ide számítva. A kerek hajó, mellyben az utasok foglalnak helyet, 20

láb körületü, 4 láb mélységű, el lesz látva 15 láb hosszú függönyökkel,

mellyek fölülről a gömb hálózatának vaskarikájáról lógnak le, ugy hogy az

utasok, ha akarják, nap, szél, eső stb. ellen teljesen védve lesznek. Lesz a

hajóban kályha is, mellyet mészoltás által kifejlett meleggel s nem tűzzel

fognak fűteni, mi hamar gyuladást okozhatna. E kályhában egyszersmind

kávét s ételt főzni is akarnak. E hajó alatt csügg egy mentőcsolnak, 7 láb

hosszú, 4 láb széles, vitorlával s egy négy lóerejü kis gőzgéppel.

 

 

 

1863. 46. Nadar léghajója….A léggolyó körülete 90 méter, — magassága 180 láb, — belseje

pedig 6098 köbméter gázt fogadott be, tehát 3508 köbméterrel többet, mint

az eddig legnagyobbnak tartott léggolyó…A nagy gömbhöz egy kisebb is volt csatolva,

az úgynevezett kompenzátor, a mely vész esetére mentőül volt szolgálandó. E kettőhöz

erős kötelekkel volt erősítve a gondola helyét pótoló 8 láb magas és 13 láb

hosszaságu kis ház, egy kézi nyomdával, egy fotograph-teremmel, s a mely ezekenkivül

még egy… öltöző-szobát, egy kormány-szobát és három ágyat tartalmazott. E kis ház nádból volt gyönyörűen

fonva, s hogy a felhők között is vizmentes legyen, egészen kaucsukkal volt bevonva Az utazási dij…

Nadar, harmadszor is föl fog szállani, ötezer font sterling dijért kötelezte magát, hogy még ez évben, a

kristálypalota kertjéből harmadik légutazást rendez.

 

 

 

1863. 50. Nadár léghajójának leszállása.

A párisi léghajós Nadár légutazásait lapunk 46-ik számában részletesen közölvén, nem tartjuk

érdektelennek az utazás legborzasztóbb jelenetét, hü képben mutatni be.

E kép az utazás végső perczeit ábrázolja, midőn a léggömb, — megfogyván benne a gázmenynyiség,

— a hozzá csatolt kis házat nem képes többé a levegőbe emelni, de még elég hatalmas,

hogy a dühöngő szél segélyével, azt árkon-bokron keresztül magával ragadja.

Háztetőket tépve, fákat szaggatva, igy rohant a gömb a gondolával fél óra alatt harmadfél

mérföldön át. Az utasok a födélzeten kétségbeesve kapaszkodtak a kötelekbe, s menthetlen halálnak

lettek volna áldozataivá, ha az ifjabb Godard, kétségbe eséssel határos bátorsággal, a köteleken

fólkuszva, a szelepeket ki nem nyitja, mi által a gömb a még benn levő gáztól is megszabadult, s

a gondola Hannoverában a frankenfeldi cserény bokrai közt megakadt. A képünkön ábrázolt rémjelenet eléggé mutatja,

hogy a léghajózás leginkább a leszállás körül még mindig mily nagy életveszedelemmel jár,

s a jelen készületek mellett, épen e miatt, gyakorlati haszonnal mindeddig nem alkalmazható.

 

Nadár léghajójának leszállása.

 

 

1870. 5. 63. old. Gőz-léghajó…/IV. fejezetben. G,/

 

 

1873. 48. Kvassay Jenő: Néhány észrevétel az emberiség jövőjéről.

…A repülőgép föltalálhatása nem tartozik a lehetetlenségek körébe…

 

 

 

1875. 12. S. L.: A léghajózás jövője.  A léghajós nem uralkodik úgy járművén, mint a gépész a maga gőzgépe

fölött. Az utazó sorsa és biztonsága még a légkör legnyugodtabb állapotában is örökösen kétséges. Könnyen

megtörténhetik, hogy az ellenséges hadsereget kémlelő léghajós minden erőlködése daczára is az ellenséges tábor

közepébe pottyanhat le léggömbjével. A másik akadályt a léghajónak hadi czélokra szánt használata ellenében a

mostani lőfegyverek bámulatos tökéletessége képezi, mely a mellett még napról-napra növekedik s a léghajót a

légkörnek oly magas vidékeibe száműzi, honnan számbavehető eredményű észleleteket az ellenség hadműveleteiről

alig szerezhet…Biztos haszna mégis van és lesz is a léghajóknak.

E haszon a légkörnek és a tenger mélyének a léghajókról elérhető átkutatásában áll…

 

 

1888. 40. A REPÜLŐGÉPŐL. Egy lépéssel közelebb jutunk hozzá, amennyiben a fotográfia segítségével sikerült

Lefényképezni azokat a mozdulatokat, melyeket a madár szárnyával tesz…/Bővebben a II. fejezetben. G./

 

 

1900. 28. HA REPÜLNI TUDNÁNK …Előbb utóbb mégis csak sikerülni fog a kormányozható léghajót, vagy a

repülőgépet feltalálni. A XIX. század a gőz és villamosság fölhasználásával, a XX-ik a repüléssel fogja megajándékozni a

világot. Tegyük fel tehát. hogy  a repülőgép ismeretes s közhasználatú lett már. Vajjon micsoda főbb változásokat idézne ez

elő? Nézzük először a szórakozásokat. A repülőgép épp úgy, mint a kerékpár, eleinte főképp sport-eszköz lesz…

A sport után fog következni a gyakorlati alkalmazás. A forgalom összetorlódása a nagyvárosok utczáin egyszerre

megszűnik. A jövő-menő kocsik, omnibuszok, villamos-vasutak szerepét a repülő gépek veszik át. Az egy- és két

fogató bérkocsik állomásai eltűnnek, helyűkbe magas torony-épitmények lépnek, ahonnan tetszés szerinti repülőgépet

bérelhetünk…A középületek födelei el lesznek látva a repülőgép indulásához és leszállásához való készülékekkel…

Hat még az utazók ! Megkímélhetik magukat egyszer s mindenkorra a tengeri betegségségek borzalmaitól s

a tengerjárás minden egyéb bajaitól. Csak felülnek Budapesten a repülőgépre, a mely elviszi őket a legnagyobb

sebességgel, ha akarják, Khinába, vagy ha jobban tetszik, Amerikába. Útközben ott szállhatnak le, a hol akarnak…

Nincs az a magas hegy, a melyre a legnagyobb könnyűséggel föl ne lehetne jutni annak, a ki a glecterekben, vagy a

svájczi Alpesek szép kilátásaiban akar gyönyörködni. A nagyobb gyári és kereskedői czégek bizonyára kulön repülőgépeket

fognak tartani utazó ügynökeik számára, akik aztán rövid idő alatt bekalandozhatnak egész országokat. Köthetnek

üzleteket reggel Pozsonyban, délben, Brassóban s vacsorára már visszatérhetnek Budapestre. Az így fölvett megrendeléseknek

aztán másnap már eleget tehet a gyár, repülő tehergépei útján.

A földrajzi tudomány haladása nagyobb lesz, mint valaha. Azok a területek, melyek ma még ismeretlenül vannak megjelölve

a térképeken, ismeretesekké válnak….

Hogy a művészeknek lesz-e hasznuk az új találmányból, az kérdés. A repülőgépről csupa madár-távlati képeket lát az

ember; ezeknek a művész nem sok hasznát látja. Sokkal könnyebb is lesz majd a városok, vidékek képét madártávlatból

elkészíteni, mint most, a mikor mérések és számítások alapján kell rajzolni. A jövő embere egyszerűen felszáll gyors gépére

és tetszésszerinti magasságból rajzolhatja vagy fotografálhatja, a mire szüksége van.…

Ha háborúban tökéletesített repülőgépekkel támadnának, sokkal nehezebb lenne a védekezés s a város zsúfolt

házaira robbanószert ejtő gépek iszonyú pusztítást tehetnének… A repülőgépet bizonyára használni fogják a közlekedés

legkülönbözőbb nemeire is, bár alig lehet remélni, hogy teljesen veszélytelen lesz a dolog. Légi hajótörések nem

lesznek ritkaságok s még a tengeri hajótöréseknél is veszedelmesebbek lesznek. Ellenben nagy szolgálatot tehet

a repülőgép a tengerpartokon, hajótörések esetén a mentőszolgálatban….

 

 

 

1906. 9. Raum Oszkár: SÁRKÁNYOK A METEOROLÓGIA SZOLGÁLATÁBAN.

Hatalmasan fellendült a meteorológia ujabban, attól az időponttól kezdve, mióta egyes

államok obszervatóriumai léghajók és sárkányok segítségével a magas levegő-rétegek viszonyainak

kutatását tűzték ki maguknak feladatul. E czélra kezdetben embert vivő léggömböket,

utóbb pedig kicsiny, gummiból készült, hidrogóngázzal töltött és önjelző meteorológiai műszerekkel

ellátott u. n. «ballon sonde»-okat használtak…

 

Kép: SARKANY-FELERESZTO PAVILLON LINDENBERGBEN BERLIN MELLETT.

 

Lindenberg-ben 1905 november 25-én hat sárkányból összeállított csoport 6430 méterig

emelkedett..

A würtembergi kormány Zeppelin gróf előterjesztésére a Boden tava mentén még folyó

évben egy modern berendezésű sárkány megfigyelő állomást létesített…

 

 

 

1909. 46. Magyar aviatikusok…Nincs számbavehető magyar légi masina s kézzelfogható eredményt máig se

értünk el. A magyar aviatikusok nagy energiával, de eredménytelenül, igazán szárnyszegetten küzdöttek

a kishitűsóggel, gúnynyal, rosszindulaltal és pénzetlenséggel…Némethy Emil, a kit külföldön az aviatika úttörői közt

tisztelnek s elkeseredve hagyta abba a munkáját. Ott van Zsélyi Aladár, a ki talán legjobban ismeri a

gépek szerkezetét. Ott a legutóbb emlegetett Svachulay Sándor. Kutassy egyelőre

a szó szorosabb értelmében nem föltaláló - saját eszméit még nem valósíthatta meg a

gépen, hanem a légmasina kezelésének, vezetésének terén működik. De az itt elért

siker bizonyos tekintetekben azonos a föltaláló sikerével és dicsőségével. Annyira bizonytalan,

tágkörű és felderítetlen még a repülőgépen való abszolút uralkodás lehetősége. Kitapasztalni a gép előnyeit

és hátrányait nem lehet a műhelyben, csak odafönt. A légi soffőröknek sorsa ma még vajmi gyakran egy a mártirok

sorsával. Az életükkel kell megfizetni az úttörők merészségét és lelkesedését. Hamarosan

nem is lehetne eldönteni, hogy kikre van most már inkább szükség: föltalálókra-e, vagy pedig

tökéletesítőkre s a még mindig csekély számmal található vezetőkre, a kik készek az életük

koczkáztatására is, hogy a repülőgép ne csak elméletben, de gyakorlatban is egészen beváltsa

mindazokat a vérmes reményeket, a melyeket a kulturemberiség hozzája fűz.

 

 

ZEPPELIN SACHSEN LÉGHAJÓJA A SCHÖNBRUNNI KASTÉLY FÖLÖTT.

— Kvapil Jenő fölvétele.

 

 

 

 

 

1915. 15. ZEPPELIN Irta dr. Mikes Lajos. Érdekes leírása a modern háború legfélelmesebb eszközének.

Franklin, ára: 60 fillér

 

 

1901. 18. A LÉGHAJÓZÁS VESZEDELMEI.

…Néha meggyúlad a léggömb, máskor meg hirtelen megreped, a gáz kiszáll belőle s a

kosarában ülő szédítő sebességgel hull alá a biztos halálba. így járt hét évvel ezelőtt egy

angol léghajós…1887 novemberében a «Prince Leopold» angol gőzös kapitányát hirtelen a födélzetre

hivták. Egy léghajót pillantott meg, láthatólag a legnagyobb veszedelemben. A benne ülők kétségbeesett

erőfeszítései daczára a léghajó mármár a vízbe esett. Pedig messze volt a hajótól,

s úgy látszott, hogy a mentő csónak nem bir idején odaérni. S valóban, mire odaértek, a

léghajó már a vízben volt, a két benneülőben, a kiknek egyike Lhoste franczia levegőjáró

volt, alig volt már egy kis élet. A legtragikusabb azonban Andrének, a vakmerő norvégnek, s társainak a sorsa, a kik

léghajón indultak el az éjszaki sark fölfedezésére, s azóta nyom nélkül eltűntek..

 

 

 

1909. 32. Lendvai Károly: BLERIOT ÉS LORD NORTHCLIFF.

Paris, július 30….Bleriot nem rémült meg a negyven kilométernyi széles oczeán atrepülósétől, de a

hömpölygő sokaság megriasztotta, a mint előtte, körötte és mögötte kiáltozta nevét …

Még alig tudjuk eléggé értékelni a repülőgépek horderejót Megteremtik-e a békét? Vagy ujabb irányt adnak a jövő

háborújának?..A La-Manche-csatornának átrepülése, Latnamnak vagy Bleriotnak eszébe jutott volna-e?...

 

 

 

1909. 38. Kié a levegő?…Mint régente a tenger végtelenségének, most a lég tengerének, a levegő végtelenségének

tulajdonjoga izgatja az elméket s napi jelentőségűvé vált a kérdés: Kié a levegő? Már tíz évvel ezelőtt, 1899-ben

foglalkozott vele az első hágai békekonferenczia azzal a felvetett és elfogadott indítványnyal kapcsolatban, hogy

robbanó anyagokat az ellenség tömegeire, váraira és hadihajóira a levegőből alászórni nem szabad….

Manapság, a mind tökéletesebbé váló kormányozható léghajó és repülőgép korában, nem kevésbbé fontos a

kérdés...

Van egy jogczim, mely a levegő legfelsőbb szféráját is biztosíthatja majdan az országoknak s ez a jog az

erő joga. A régi mondás, hogy a kié a föld, azé a levegője is föl egészen az ég magasságáig — újra megtelik erővel és

élettel, midőn hatalmas léghajó-flották szelik majd a levegőt s megvívják harczukat nemcsak a haza

földjének, hanem levegőjének szabadságáért is.

  

 

 

1909. 46. Dr. Massány Ernő: LÉGGÖMBÖK A TUDOMÁNY SZOLGÁLATÁBAN

…A sárkányok és ballonok segélyével a hőmérsékletet, nedvességet és légnyomást

mérő műszereket bocsátanak különböző módon a magasba s az önműködően feljegyzett adatokból, az

időjárás mikénti kialakulásáról merőben új képet szereznek. Hazánk, daczára agrárállam

voltának, e rendkívül gyakorlati fontosságú kutatásokban nem vett részt és tétlenül, összetett kezekkel szemlélte

a nyugatnak e téren kifejtett eredményes munkásságát. A Magyar Földrajzi Társaságé az érdem, hogy az

országos meteorológiai intézet által néhány év előtt megkezdett, de kellő fedezet hiányában

abban maradt tudományos léghajózást, a jövőben megkezdődő és tíz évre terjedő alföldi

kutatásainak munka-programmjába felvette…Gummiból készült fél vagy egy méter átmérőjű léggömböket hidrogénnal,

a levegőnél eme jóval könnyebb gázzal töltenek meg. A hidrogént a cs. és kir. hadügyminisztérium

ingyen bocsátja rendelkezésre és kipróbált, igen erős aczélpalaczkokban 200 légköri nyomás

alatt sűrítve szállítja. E palaczkokból szabályozható biztonsági csapon át töltik meg a

gummi gömböket a szükséges mennyiségű gázzal, majd lemérik a ballon felhajtó erejét…

Az időjárás változékonyságát a levegő örvónylései okozzák. Ezek az örvénylések

azonban 10—14 kilométer magasságig is nyúlnak s ott fenn menten a felszíni téralakulatok

(kiálló hegytömegek stb.) fásuló hatásától a maguk tiszta eredetiségében jelentkeznek. Amagasba ható ballonok

segélyével épen e reánk, gazda, azaz az időjárás viszontagságaitól függő emberekre nézve

oly fontos örvénylések mikéntiségét ösmerjükmeg…Cél megállapítani a felsőbb légrétegekben

uralkodó szelek irányát és sebességét is, így a lég utasait előre figyelmeztetni lehet a kedvező avagy

kedvezőtlen szélviszonyokra, nehogy esetleg nagy vízfelületek, mint például tengerek, avagy

zord és járhatatlan hegytömegek közé sodor tassanak.

 

 

1901. 32. Seress Imre: A REPÜLŐGÉP PROBLÉMÁJA

Mi lehet az oka annak, hogy használható repülőgép még mindig nincsen? Mi hátráltatja

ezt a találmányt abban a korban is, a mikor a tekhnika és mechanika a legbámúlatosabb szerkezetek

kivitelére képes? Mi az oka, hogy az emberi ész csak találomra, vaktában tapogatódzik…Íme, két szárny csapkodja

a levegőt, az állat fölemelkedik, végigszeli a tért, mint a nyíl, a

legcsekélyebb erőlködés nélkül. Nincs szüksége semmiféle alakú ballonra, a mely testének

súlyát megkönnyebbítse, nem hajtatja magát hátulról légcsavarral és a kormányzáshoz sincs

külön készüléke. Semmi más nem kell az állatnak, csak két szárny…

Hogy végre mégis rájövünk a mesterséges repülés nyitjára, az bizonyos…Valószínű, hogy a kudarczok

után a ballonos rendszer nem igen fog többé a repülés kérdésének

megoldásánál szerepelni. A szakemberek közt ma már alig van véleménykülönbség az

iránt, hogy a levegőben való mesterséges mozgás csupán repülőgép által valósítható meg.

Ehhez a repülőgéphez a ballont semminő alakban nem szabad használni. Vagyis: a jövő

repülőgépének nehezebbnek kell lennie a levegőnél…

A nyolczvanas években az amerikai Langley feltalálta a sárkányos repülőgépet, a mely a

közönséges papiros sárkány elvén alapszik… Kicsinyben a dolog igen

jól bevált, nem kételkedett Langley, hogy be fog válni nagyban is, úgy, hogy a gép képes

lesz akár tíz embert fölvinni a magasságba…

Óriási sebesség (másodperczenkint 250—300 méter) nem érhető

el, csak súlyos gőzgép vagy villamos motor által. Ha pedig ilyent használunk, akkor meg a

felületet kell megnagyobbítani. Olyan circulus vitiosus az, a melyből a géptekhnika nem bir

kivergődni, ép úgy nem, mint a ballonos léghajóknál.

A hajtóerőnek az elégtelensége hozta létre egyikét a legegyügyűbb elméleteknek, a melyek

valaha támadtak. Valamennyi léghajós minden sikertelen kísérlet után azon kesergett,

hogy motorja épen a legválságosabb pillanatban felmondta a. szolgálatot, vagy gyengének

bizonyult. Mindjárt akadtak tudósok, a kik kiszámították, hogy a repüléshez csakugyan

óriási erő szükséges, olyan, a minőt a géptekhnika mai tökéletessége sem tud még előállítani.

Hogy a madarak, mialatt látszólag minden erőlködés nélkül röpködnek, száz és száz

ló erejét adják ki óránkint; hogy ennélfogva csak akkor fogunk repülni tudni, ha lesz olyan

motorunk, a mely «nem nagyobb egy diónál, de több erőt fejt ki egy lokomotivnál.» Minő

képtelenség!...A madaraknak ép oly kevés fáradságot okoz a repülés, mint az éplábú embernek

egy kis séta. Lilienthal berlini mérnök pedig ezelőtt négy évvel mozgó szárnyakkal ellátott

szerkezetet állított össze, a melyet csupán testi erejével hozva mozgásba, kétszáz métert repült…A szárnyakkal való

repülés egyedül alkalmas arra, hogy tökéletesítve, végül megoldja a nagy kérdést… Hasztalan minden szellemi és

pénzbeli erőlködés: a míg szárnyas gépeink nem lesznek, minden szárnyas szúnyog csak

gúnyolódást fog felénk zümmögni arról a makacsságról, a melylyel az ember a legképtelenebb

eszmékhez oly csökönyösen ragaszkodik.

 

1908. 4. 73 oldal. …Farman repülőgépe…/IV. fejezetben/

1909. 4. L. K.: AZ EMBER SZÁRNYAI. A párisi léghajó-kiállítás. Paris, január…  / V. fejezetben/

  

 

1910. 26. Pivny Aladár: A NAGY REPÜLŐ-MEETING UTÁN…Tolnay Lajos megjelenvén Parisban

mint a Magyar Automobil-Club aviatikái bizottságának előadója a Fédéralion Aéronautique

Internationale ülésén kitárta a Magyar Aero - Club és egy általa rendezendő

11 napos nemzetközi repülő-meeting terveit…

A Tarczal-féle gépek nem repültek, de a szabadalom kihasználására már részvénytársaság

alakult. Pischoff és Warchalovsky a világ előttnnálunk mutatkoztak be, és Blériot ma már

túlhaladott gépe helyett Montigny Rheimsban Pischoff-féle monoplánnal indul. A budapesti

meeting termette meg az Autoplan r.-t.-ot, mely a Warchalovsky gépek gyártására az

osztrák Werner- és Pfleiderer-gyárral, de főleg magyar pénzzel a Ganz és társa, meg a Danubius társaságokkal

létesül. - A Magyar Benz Automobil r.-t. csak néhány éve állított Pesten gyárat. De igazgatója ma már

Efimoft második gépének tulajdonosa és pilótája és már elutazott Parisba, hogy egy alkalmas monoplán-tipust és

hozzá egy kiváló pilótát szerződtessen és nem fog egy esztendő leperdülni, mire Pesten már két nagy légsoffőr-

iskola és repülőgép-gyár fog működni…Mi produkáltuk Illnert, a ki órákig tartó és 100 méteres magasságú

repüléseivel igazolta, hogy ma  már elsőrendű pilóta,..

 

 

AUGUSZTA FŐHERCZEGNŐ ELSŐ FÖLSZÁLLÁSA WARCHALOVSKY REPÜLŐGÉPÉN.
Gömör Béla amatör fölvételei.

 

 

 

 

1912. 34. A SZENTISTVÁNNAPI REPÜLŐVERSENY KÖZÖNSÉGE. — Jelfy Gyula fölvételei

 

 

 

1914. 19. 376. PASQUIER BÁRÓ A GÉPE ELŐTT. PASQUEIR BÁRÓ ÉS NEJE.

 

PASQUIERT HOZZÁ KÖTÖZIK GÉPÉHEZ

 

PASQUIER BÁRÓ PRODUKCZIÓI A LEVEGŐBEN A RÁKOSI REPÜLŐTÉREN .

Vasadi Ottó fölvételei.

 

 

1914. 20. 399. A herczeg és a föherczegnő üdvözlik Pasquiert. Nézik a repülést.

LIPÓT BAJOR HERCZEG ÉS AUGUSZTA FŐHERCZEGNŐ PASQUIER BÁRÓ REPÜLÉSEKOR BUDAPESTEN.

— Vasady Ottó föltételei

 

 

1910. 46. 955. A New-Yorki nagy reülőgép-vereseny

 

Egymás felett öt gép látható, a két felső és a földön levő kétfedelű, sok-sok huzallal. G.

 

 

1911. 12. Massányi: VALÓRA VÁLT LEHETETLENSÉGEK

…Renaux…a gyorsvonat által is csak nyolcz óra alatt elérhető czélt 380 kilométernyi távolság gyanánt

5 óra 10 perez és 45 másodpercz alatt repüli be, még hozzá teljesen jó kondiczióban csodálattal vegyes tiszteletünket

megérdemli. Alig néhány évvel ezelőtt az emberiség lázba esett, ha csak néhány sikerült

apró gyakorlatnak, vagy 1—2 km-es repülésnek vette hirét. Azóta a fejlődés útjának

örökké emlékezetes forduló pontjához jutottunk. A dinamikai repülésnek nemcsak lehetősége,

hanem életképessége is bebizonyosodott…

1911. 12. 228. RENAUX BEPÜLÖGEPÉVEL KÖZELEDIK A PUY DE DôMES CSÚCSÁRA.

 

 

 

1911. 27. Massány: Bécs-Budapest repülőverseny…Bier, 60 lóerős Daimler-motorral felszerelt Etrich monoplánján

június 25-ikén, amikor Budapestről visszaindult Bécsbe s Moór

tájékán benzinvezető csöveiből a láng újólag kicsapott, siklórepüléssel jött le, Bécsbe egyáltalán el sem jutott…

A verseny győztese lovag Umlauff dragonyos kapitány, a ki részben saját szerkesztésű nyílalakú

és 60—70 lóerős Daimler-motorral felszerelt biplánján Bécsből ide, az utat két óra 22

perez, 30 másodpercz, visszafelé pedig június 24-ikén reggel két óra 22 percz, 49 másodpercz

alatt tette meg…

 

Képfeliratból: Bier főhadnagy monoplánja a rákosi motorpróba előtt.

 A legfelső légrétegekben uralkodó szélirány megállapítására szolgáló ballon elbocsátása.

A BÉCS-BUDAPESTI REPÜLŐVERSENYRŐL.

 

 

 

1912. 14. Dr. Massány Ernő: Az első vízi repülőgép…

A hidro-aeroplánok a szárazföldi típusoktól csak annyiban különböznek, hogy kerekes

Futószerkezetükhöz vastag és széles, szántalpakhoz hasonló csúsztatók vannak erősítve, a melyek egyrészt a

gépet csónakok módjára a vízen lebegve fenntartják, másrészt alkalmas alakjuknál fogva a légcsavar működésbe hozatala

után, a vízből mintegy kiszökennek s az aeroplán így a levegőbe emelkedhetik. Természetesen az ilyen csónakos

csúsztatókkal felszerelt gépeknek a szárazföldi típusokénál nehezebb, tehát nagyobb teherbíró képességüeknek kell

lenniök. Ennek a czélnak legjobban a biplánok felelnek meg, ezért oly ritkák a viz felületén való járásra berendezett

egysíkú repülőgépek.

                                                   

 

 

1912. 15. Seress Imre: AZ AVIATIKA KÖRÉBŐL.

Az aeroplán Amerikában és Európában. A repülőgépnek egyetlen formája ez időszerint az aeroplán. Mindenki

tudja és az aviatikái tudomány is elismeri, hogy a mesterséges repülés más formában

is lehetséges, sőt hogy némelyik forma, például a szárnyakkal való repülés határozottan jobb, de hát sajnos,

a szárnyas repülőgép jelenleg még ismeretlen…Wrighték közönséges, kétfedelű aeroplánnal

fölemelkednek a levegőbe minden géperő, tehát motor és csavar nélkül, csupán azáltal, hogy

az aeroplánt gyorsan szemközt viszik a szélnek…Wrighték olyan repülőgépen törik a fejüket, mely az aeroplánnal

szemben már haladást jelent, a melynek tehát - van jövője. Egy ilyen gép konstruálása rengeteg pénzt,

szorgalmat, kitartást igényel…Már eddig is sok időt vesztegettek el a téves hit miatt, hogy az

aeroplán a repülőgép végleges formájának tekinthető. Jó volna, ha ez igaz volna, csakhogy sajnos, nem igaz.

Az aeroplán csak egy állomás azon az utón, a melyen az aviatikái tudomány előre törtet.

 

Magyar aviatikus Seress Imre, a Pesti Hírlap érdemes dolgozótársa.

 

 

 

 

1912. 25. Massány: REPÜLŐGÉPPEL AZ ÓCZEÁNON ÁT.

 

Az  Atlantic katasztrófája ismét időszerűvé tette azt a kérdést, vájjon nem lehetne-e előbbutóbb

a légi közlekedési eszközöket felhasználni s ily módon nemcsak az utazás idejét

megrövidíteni, hanem a tenger különböző rejtett veszedelmeit, pl. a jéghegyeket kikerülni ?

Az ilyen kérdés ma már nem tartozik a képtelenségek közé, mert mint tudjuk, egyrészt a

La-Manche csatorna feletti repülések úgyszólván mindennapossá váltak, másrészt pedig

mert egyhuzamban több száz kilométert is repülnek, mint pl. tavaly deczemberben Góbé,

a ki leszállás nélkül 740 km. 255 métert repült, ezzel egyszersmind világrekordot teremtve.

A gondolat roppant csábító! Az Amerika és Európa közötti 3200 kilométernyi utat óránkénti 150 km.-és

sebességgel megtenni, tehát az eddigi öt-hat napos rekordokat mindössze 20—22 órára javítani, olyan kilátás, a mely

korunkban a képzelet legmerészebb játékait is felülmúlja…

 

Curtiss és Atwood oczeánjáró repülőgépének belseje és a levegőben

 

 

A trans-atlanti aeroplán belül üres, csónakszerű szántalpakon nyugvó

biplán lesz. A törzs teljesen csukottnak készül, csupán fenn hagynak egy kis helyet a kor mányzó pilótának, a ki ülőhelyére a

törzs mellső részén lévő gépházból kis csigalépcsőn juthat fel. A gépház melletti fülkébe egy ágyat

állítanak s ott helyezik 'el úti szükségleteiket. A két pilóta egymást felváltva vezeti a gépet, a mechanikus pedig

kezeli az 50 lóerős motorokat. Ezeknek száma öt s áttétel útján két légcsavart mozgatnak. Az elérendő

átlagos óránkénti sebességet 90 km-re becsülik, úgy, hogy legrosszabb esetben az utat másfél

nap alatt megtehetik. A gép hatalmas méreteinél fogva 1500 kg. súlya lesz, s a hasznos teher a mit rajta magukkal

vihetnek 2000 kg.

 

 

1912. 42. Seres Imre: Meglepetés az aviatikában

…Az új repülőgép-típusrnak nem lesz csavarja és mégis gyorsabban fog járni, mint az

aeroplán. De lényege mégsem a nagyobb gyorsaság, hanem ellenkezőleg az, hogy képes lesz

lassan haladni és meg is állni a levegőben. Az új gépen a csavart oldalszárnyak helyettesítik, a melyek úgy

mozognak, mint a légyformájú rovarok szárnyai, vagy még inkább mint a szitakötő szárnyai,

a mennyiben a gépen két, esetleg három pár szárny működik egyszerre…

az új repülőgép-tipus eszméje, a melyet az amerikai riporter lelkesedéssel ismertet, egyáltalán nem új eszme,

mert egy magyar aviatikus, és pedig Svachulay Sándor már tíz esztendő óta foglalkozik vele

és a sík szárnyakkal már számtalan kísérleteket is tett. Konstatálni kell ezt a tényt, hogy

majd idővel, a mikor az egész világ Orville Wright és Amerika dicsőségét fogja magasztalni,

mi magyarok legalább a találmány elsőbbségére hivatkozhassunk.

 

 

1912. 43. Massány: Átlátszó repülőgép …A bécsújhelyi hadi repülőtéren olyan találmánnyal foglalkoznak, a melynek

horderejét még be sem láthatjuk. A mellékelt képek ábrázolják az «emaillit»-tel átvont «Kondor» repülőgépet. Ügy a

szárny, mint a törzs váza, ezzel az átlátszó, szilárd és mégis rugalmas anyaggal van bevonva, a mely, ha

meggyújtjuk, nem ég el, könnyű, mint az eddig használt vászonburkolat, de a melynek vegyi összetételét nem

ismerjük, mert az a hadseregnek féltve őrzött titka. A találmány fő előnye, hogy a szárny

és a törzs vázát mindig láthatjuk, ha törés lordul elő azt rögtön észrevehetjük és súlyos

katasztrófáknak vehetjük így elejét, továbbá a gép átlátszóságánál fogva igen rossz czélpont,

t«hát 500 méternél alacsonyabban is repülhet a nélkül, hogy lelőhetnék…

 

 

 

1913. 43. 1. A léghajó töltéskor katonák tartják a léggömböt. — 2.A léghajó felbocsátása. — 3. Egyik léghajó

a keleti pályaudvar fölött. — 4. Az üldözésre induló automobilok. — 5. A léggömbök a Tattersallban.

LÉGHAJÓÜLDÖZÉS AUTOMOBILLAL, BUDAPESTEN OKTÓBEK 19-IKÉN.

 

  

Természettudomány, technika

 

 

1854. 8. Új alkotmányú gőzhajók. Angolországban legközelebbi időkben olly gőzöst találtak fel mellynek

sem kereke nincs, sem csavarja, s mégis 40—50 angol (10 német) mfdet halad egyóra alatt. Két

szivattyú eszközli ezt a roppant gyorsaságot, mellyek a hajó ormányánál egy csövön beszívják a vizet,

s a hajófaránál pedig rettenetes erővel kilökik, s igy egyszerre előre húzzák, hátulról pedig lökik a jármüvet. Angol

lapok szerint illyen szerkezetű hajók mind gyorsaságra, mind biztosságra felülmúlják a kerekes hajókat…

 

  

 

1854. 36. Társaskocsl lovas vaspályán.

A ki mai képünkre tekint, első pillanatra észreveheti, hogy az nem egyebet, mint egy kétlovas kocsit ábrázol. Hanem az

a sok ember kivül belől meg a kocsi tetején, mint ugyanannyi kérdőjel sürgeti a magyarázatot, hogy miféle kocsi ez,

minő uton és mifajta lovak képesek ezt az emeletes négykerekű házat tova

gurítani…

 

Társaskocsi

 

 

Az ut sokkal egyszerűbb, mint az ismert vaspályák, mert nem kell annak magasságait és völgyeit olly

temérdek költséggel egyengetni, hanem hegyen völgyön s különféle hajtásokkal lehet

azt vezetni, következőképen : czélszerü távolságban keresztbe raknak le küszöbfákat, vagy is rövid

gerendákat a kiszemelt vonalon, ezeken hosszában más kát gerenda nyúlik tengelyszélességű

távolságban, s e gerendákon völgyes sinek folynak végig, mellyek völgyelete ollyan, hogy abban a kocsikerék

könnyen foroghat. Sokba kerül illyen ut elkészítése is, de hozzá vetve a gyorsaságot melylyel haladhatni, s azt a terhet

mit egy kocsival két ló ügetve könnyen elvonhat rajta, igen czélszerüuek mutatkozik az uj terv, s tisztességes

haszonnal kecsegteti a vállalkozókat. Az előttünk levő kép azon kocsit ábrázolja, melylyel Parisban tett próbát

Loubat ur, s mindössze 60 személyt képes két lóval gyorsan tovaszállítani.

 

 

 

1901 25. DE DION-BOUTON-FÉLE AUTOMOBIL, mely kevesebbet emészt és a kazán lehűtését is ügyesebben

eszközli, s melyet a legsikerültebb szerkezetűek közé soroznak…/Nyitott, mint a repülőgép. G./

 

 

automobil

 

 

 

 

1921. 23….Funchalt jelölték ki a nagyhatalmak IV. Károly királynak és Zita királynénak számkivetésük helyéül…

Kocsik helyett ökörfogatú vagy emberek által vont szánokon bonyolítják le a közlekedést. A személyszállító

szánoknak mennyezet formájú fedelük van….

A szánt kétoldalt elől egy-egy legény kötélnél fogva fékezi, a mint könnyen siklik a többé-kevésbbé meredek úton.

A vezetők hol a szán mellett haladnak, hol pedig a szántalpra állva sebesen hagyják futni a szánt. Valóságos

ródlizás! M.

 

*

 

1855. 51. Gazdákat érdeklő rovat.

A Vasárnapi Újság 42. számában olvastam, hogy több budai

szőlőgazda az idei szűrés alkalmával kísérletet tett egy géppel, melly a

szőlőfejekről a szemeket lefosztja, és igy azok kipréseléséuél a szár kimaradván,

a bort megmenti minden fanyarságtól, mellyet legfőkép a szőlőszárok

kinyomott levéből állitnak származni. Ez igaz! Ezen egyszerű kezelés által borainkat sokkal jobbá tehetjük; én ezt már

egy pár év óta cselekszem és minden gép nélkül. Az én gépem 1 ft. 30 kr. pengő áru, bánásmódom igen egyszerű és

minden kívánatnak megfelel; ez áll egy hat-hét akós kádból, ennek közepébe

jön, két lábnyi mélységre, négy-öt tuskócskára szegezett fa fenék,

mellybe sok lyuk van furdalva egy hüvelyknyi vastag fúróval; erre töltetik

a megszedett szőlő és három perez alatt, két-három egyén által

kezeikkel ide s tova dörzsöltetvén, oly tisztára leszemeztetik, hogy legkisebb

szem sem marad a száron, ha a kád megtelik, a leszemzett szőlő

más kádba, vagy présbe öntetik. Hogy a különbség nagy, az nálam tapasztalható.

Én szűrés után néhány szőlőgazdát, a tavalyi leszemzett borom megkostolására meghivtam, ezek megvallották, hogy

illy jó zamatu, kellemetes italu boruk nincs.  Bodó Miklós, nyug. százados

 

 

 

1856. 38. Czérna István: A gazdaság körében. A pajta

Kétségkívül a gazdasági épületek legnevezetesbike, fontos használa, a gazdaság körében olly kitűnő szolgálatot tesz,

hogy minden tehetősb gazda, kinek tehetségében állana illy fontos használatú épületre szert tenni, fontolóra vévén

megbecsülhetlen szolgálatát; lehetetlen, hogy minden kitelhctőkép ne iparkodnék illy nevezetes épület felállításán.

Már most csak egy 600— 700 holdra terjedő gazdaságnál számlálja fel a gazda azon károkat, a mellyet három vagy négy

asztagján van a szabad ég alatt, melly is legalább 1500 keresztig terjed, s legyen a legjobb idővel a szabad ég alatt.

 

A pajta

 

 

Már most lássuk például ezen pajtának — mellyet képűnk ábrázol — a

birtokosát mi ok inditotta az építtetésre, nem ugyan azért, hogy talán már

több illyen épület nincs, vagy hogy valami igen hírhedt, iszonyú nagyságú,

vagy mások előtt ismeretlen épület lenne a maga nemében; mert nem is nagyobb

az egész, mint harmincz öl hosszú, nyoleí öl széles, nzaz : csak 500—

600 hódas gazdasághoz való; vagy azért sem, hogy talán mindenkinek illy

nagyságban ajánlható lenne; mert kisebb gazdasághoz kisebb, nagyobbhoz

nagyobb pajta kell, kitől millyen telik, mert kicsin ember, kicsin köpönyeggel

beéri, a nagyobb ember nagyobbal. De már csak azért is, hogy bizony vidékünkön illy épület ritkaság, ugy hogy csak a

három grófi u. m. Zichy,

Pálfy és Nádasdy uradalmaknál látható. Lássuk hát mi kár ért bennünket a

gazdaság körében, mig e „pajta" nem volt s egy úttal mi hasznot hajt.

1851 országszerte nevezetes esős korszak állott be a nyomtatás ideje

alatt, ugy hogy october elejéig az asztagok nyomtatatlan rothadtak a szabad

ég alatt ; ekkor egy pár hetíg october igen jól viselte magát szép napok

állottak be s a nyomtatás jól ment, de ez is nem sokára eltűnt, előjött az esős

korszak, nyomtatni nem lehetett, kétségkívül, mert pajtánk nem volt, az asztagok

kiteleltek, jaj! de hogyan a sok ezernyi verebek, csókák stb. féle bitanglö

férgek a még 1500 keresztig rugó asztagok fedezetét mind öszveturták,

npritották; A közepe földig átázva, rothadva, alapja a földhöz tapadva

volt, ugy hogy midőn kinyomtattak, alig jutott egy véka buza egy keresztre.

…A következett években három izben is olly iszonyú eső ért bennünket a nyomtatásban, hogy a garmadáinkat széthordta,

asztagjaink félig beáztak a legjobb elkészítés mellett is. Sőt mi legnagyobb, az utolsó évben egy rémítő felhöszakadás jött

estve későn, három száz kereszt tiszta buza lévén már elnyomtatva, azt négy garmadába érte, s mind a négyet helyéből

elseperte, ugy hogy reggelre a sok szép tiszta buza hólyagként felfújódva hevert a pocsolyákban, mellynek felénél több

eledeléül vált a sertéseknek, kicsinyenként;

a jobb része felszárítva bitang áron adatott el. Illy károkon okulva e pajtát

tulajdonosa a következett télen fel is épitteté, mi mihelyt befejeztetett azonnal

„tüz elleni" biztosítás alá jött, mihelyt gabnával megrakatott, szinte ez

is a pajtával együtt lett tüz ellenesitve, mindenféle szerszám kicsintői nagyig

a mi csak bele rakatik több időre, az mind biztositás alatt van, a gazda pedig

mindenkor nyugodtan teszi le fejét az álomra, nem retteg az

időtől, hogy egy hamar keletkezhető zivatar mindenét szerte éri az ég alatt,

mint ez előtt; vagy ezen rémületes szózat „tüz van" nem ejti kétségbe, nem

bizony mert biztosítva áll; mi pedig a legkedvezőtlenebb időben ie, mig más

öszveilugott kézzel várja a jobb időt, vígan nyomtatunk e pajtában, a lovak

vigan forognak az ágyazaton, a lóhajtó durrogat, a villás pengeti a vellát,

cséplök csépelnek, rostálnak, egy szóval, minden olly rendben megy, mint

legjobb idővel a szabad ég alatt.

 

 

 

1858. 3. A pécsi vasgyár uj felvirágzása. Pécs (Baranya), jan. 8.

Városunkban 1842-dik évben egy vállalkozási szellemű, s szakértő férfiú

indítványa folytán társulat keletkezett, melly az itteni népes vidékben nagyon

is érezhető vastermelési hiányt födözendő, egy nagyszerű vasgyárnak

részvények utjáni létrehozását tűzte ki czélul. E szép jövővel, s biztos reménynyel kecsegtető vállalatban mindenki sietett

részt venni, s a kibocsátott részvényeket csakhamar elkapkodták. Megvettek az építkezésre igen alkalmas,

j ó minőségű vízzel bőven ellátott helyet; nagyszerű öntöde, gépműhely

i lakház emelkedett, s utóbb egy még nagyobbszerü kovácsoló, s mángorló

műhely építtetett, mind ez kellőkép föl volt szerelve. Kőszéntelepet tartalmazó

földek is vétettek, s az egész vidék nem kis Örömére a munkálatot megkezdettek. E nagyszerű építkezések s gőz

erőre történt szintén nagyszerű

fölszerelések azonban a befizetett részvények kimentvén, a még hátralevő több szükséglet pótlására, ugy nyers anyagok

beszerzésére ujabb részvények lettek kibocsájtva, s minthogy a régiek felett előnynyel bírtuk,

szintén hamar elkapkodták. — Fájdalom! azonban, valamint mindennek, ugy

e vállalatnak is támadtak ellenei, és pedig leginkább maguk a részvényesek

közt!  Ámde borítsunk fátyolt a múltra, mert nem czélunk a czivakodás,

s keseredettség időszakát újra emlékezetbe hozni, sőt ellenkezőleg örömtelve

említjük meg : hogy miután e hazánk alsó részén, úgyszólván legnagyobbszerü

gyár évekig tétlenül állt, s már-már romba omlani indult, néhány részvényes

erélyes föllépése után bérbe adatván, Pruk Vincze és Madarász András

bérlő urak által jelenleg még nagyobbszerüen fölszerelve, s ujabb gépműhelyekkel bővitve emelkedik ki romjaiból, s csak

egy rövid év lefolyása óta annyira vitetett : hogy öntödéje, s gépműhelye a legszigorúbb szakértő

igényeit is kielégít ni képes, a minthogy a mult hónnpban itt volt bécsiek is,

az öntészetet látván, kénytelenek valának bevallani : miszerint az bármellyik

bécsi öntödének sem válnék szégyenére, és azokkal a versenyt méltán kiállhatja.

A gépműhely el van látva 6 esztergályozó, sróf-metsző, fúró, gyaluló

padokkal;  az asztalosok az öntészethez szükséges minták készítésével foglalatoskodnak, lakatosok, esztergályosok a nagy kalapácsoló s mángorló mű

hely gépezeteit csinálják, ezen felül a kovácsmühelyben is számos egyén munkálkodik.

Valóban öröm és mulatság, a sok munkáskezet látni. Hogy e gyárnak igen szép jövője van, azt már jelenleg is tanúsítják a

naponkint sürübben érkező megrendelések…

 

*) Nagy örömünkre szolgál, a hazai iparszellem ébredésének ez uj erőteljes életjelenségéről tudósithatni a k ö z ö n s é g e t ,

 mellynek érdekében kérjük többi lapjaink t. szerkesztőit, hogy e z örvendetes tények köztudomásra jutását saját

közlönyeik által is előmozdítani szíveskedjenek. A pécsi vasgyár élén álló férfiak szakértő buzgalmaiéi és

bebizonyult erélyétől pedig teljesen jogunk van az óhajtott eredmények bekövetkezését elvárni, íme mar is Bécs

vetélytársa lett Pécs. Szerk.

 

 

 

1859. 28. N. T.: Nőknek is legyen szabad ismerni a fűvésztudományt.*)

A természet tanulmányozása minden ágában szép és élvezetes lehet, de felségesebbet, mint a csillagászat (astronomia), s

szebbet, mint a fűvészet (botanika) nem képzelhetek; és ha lehet nő (a minthogy volt is), ki az olly sok nehézségekkel járó

csillagtudományban annyira előmehet, hogy hírnévre nézve első rendű csillagász férfiak sorában állhat, mért ne lehetnének nők, kik a kedves, szép és gyönyörűséges füvésztudományban kedvüket s örömüket találjak?...

 

*) Szabad legyen ezen. egy nő tollából folyt felhívásra figyelmeztetni olvasóinkat, örvendünk, midőn a sokszor

rágalmazott magyar nőnem köréből halljuk az illy szép és komoly felszólalásokat. — S z e r k .

 

A természettudomány annyira kimerithetlen, miszerint a leghosszabb emberélet sem elégséges arra, hogy annak bár csak egy

ágára nézve is tökéletes ismeret szereztethetnek meg. Söt bizonyos tekintetben a természetet igen közelről ismerni, s azt

mélyebb vizsgálódásaink tárgyává tenni, nőkre nézve még veszedelmes is lehet; legjobb itt csak addig menni, meddig az a

léleknek könnyű és kedves foglalkozást, a szivnek örömöt, az életnek pedig némi hasznot adhat, [dáig haladva szeretném én

látni a fűvészetben a nőnemet; melly czél tán ugy lenne elérhető, ha már a vidék több helyén is pengetni kezdett

nőnevelö képzőintézelek csakugyan létesülnének, — és azokban a neveléstan egyik ágává,

a füvésztudomány is fölvétetnék. Ollyformán azonban, hogy egy, nök számára irt külön füvészkönyv készíttetnék ahhoz

értök által, mellyben különösen csak azok a virágok és plánták lennének az ő rendjük, családnevük és természeti

tulajdonságaik után ismertetve, mellyek hazánk majd minden vidékén feltalálhatók…Egy, a nök számára készítendő

füvészkönyv, valamint a virágok s plánták magyar nyelven való megnevezésére nézve, ugy hiszem, hogy még mind

ekkoráig a Diószegi és Fazekas által kiadott „Magyar füvészkönyv"szolgálhatna alapul; mert ez kiválólag egyedül

a hazai plántákat ismerteti a Linné rendszere után…

Egy, a sveiczi népiskolákat 1857-ben tanulmányozás végett meglátogató férfiutól hallám, hogy a zürichi kanton iskoláiban,

milly nemes jótéteménynyel van a füvészet tanulása összekötve; ott ugyanis a jómódú s tehetős szülök gyermekei, iskolai

szünidők alatt, kirándulásokat tesznek a közel havasokra, a szegény s tehetetlen tanulók társaságában; megszedik együtt a

gyönyörű havasi plántákat és virágokat, s szépen lenyomatva s megszárasztva átadják

azokat a füvész-tanároknak; kik azt elrendezetten, s bizonyos mennyiségben, fűzött könyvek lapjai közé teszik, s ugy adják

el meghatározott árért az oda évenkint nagy számmal utazó idegeneknek; kik örömmel megveszik a gyönyörű

gyűjteményt, már csak azért is, mert az igy beszerzett pénz, a szegény s tehetetlen szülők gyermekeinek iskoláztatási

költségére fordütalik.Foglalkoztassuk a növények ismeretével mi is gyermekeinket,

különösen leányainkat; fejtsük ki bennük a rendezettség (rendszer), gondolkodás és jóizlés csiráit.

 

 

1859. 49. Magastetejü kalapok hiánya. Kövesy bűvész M. Vásárhelyen két büvészeti előadást rendezvén, első

előadásán valami mutatvány véghezvitelére magastetejü kalapra volt szüksége, mit minden büvészeti ügyessége

mellett alig tudott előteremteni a tömött színházból; mert a közönség magyar kerek kalapot visel.

 

 

1859. 49. Győr hogyan épül. A folyó évben Győrött épült 3 emeletes ház, egy földszinti ház,

egy kávéház, egy kovácsműhely, egy fűrész- és gyalugyár gőzerőre, 9 sertésszállás és 23 magtár. Ebből látható,

hogy a sertésekre több gondot fordítottak, mint a folyvást szaporodó lakosság kényelmére.

 

 

 

1865. 6. A sárospataki közönséges malomköveknek ára, az 1864-ik évi deczember 10-ke előtt szokott áron

alul, a banyábau vásárlók kedvéért mindaddig, míg a most készletben levö malomkövek el

nem kelnek, egy harmadrészszel alább bocsáttatnak. Láczay Szabó Károly

 

 

 

1875. 12. Sámi Lajos: Az utczai világítás

Mikor XIV. Lajos uralkodása alatt Paris utczáit először kivilágították, mindenki meg volt győződve, hogy annál

nagyobbszerü fényesebb látvány nem volt s nem is lesz a föld kerekségén soha és sehol. E nagy esemény megbámulására

meghívták az egész világot és a francziák szentül hitték, hogy a mit ők akkor tettek, az a modern polgárosultság legnagyobb

vivmánya; szentül hitték, hogy e csodálatos találmány sem a görögöknek, sem a rómaiaknak nem jutott eszébe. Pedig hát az

óriási város egész kivilágítása néhány homályos lámpából és pislogó fáklyából állt…Az utcai világítás egészen az ujabb kor

találmánya és e czélszerü találmány gyakorlati alkalmazásában mindenekelőtt Paris és London versenyeztek sokáig egymással. A XVI. század elején, mikor Paris utczái tömve voltak rablókkal és gyujtogatókkál, rendeletet adtak ki a lakosoknak, hogy este kilencz óra után minden ember égő lámpát vagy bármi más világító eszközt függeszszen ki háza elé. 1558-ban

égő szurokkal s más égékeny anyagokkal telt edények voltak bizonyos közökben az utczákon felállitva. Kevés idővel azután

közköltségen lámpákat függesztettek ki. E lámpákat eleinte csak a téli hónapokban használták, hanem csakhamar

egész éven át égve tartották esténként…

Bécs, Berlin s a többi európai nagy városok azonnal utánozni kezdették London és Paris példáját s Uj-York és

Philadelphia is csakhamar elfogadták e czélszerü szokást. Csupán az egy Róma, mely még mindig a sötét középkor

hagyományain ábrándozott, — csupán az örök város, a hajuankor hatalmas fővárosa késett még mindig utczáinak

kivilágításával; a pápák mindenkor dühös ellenei voltak ez eretnek találmánynak s többre becsültek a sötétséget a

világosságnál. Idővel csodálatos előhaladást tettek e találmány tökéletesítésében is. Három századon át a polgárosultság

fokát az utczai lámpák száma szerint határozták meg, és igy nem csoda, hogy e találmány tökélyesbitésére annyi gondot

és igyekezetet fordítottak. Nemsokára bekövetkezett a lámpáknak a szó valódi értelmében vett „fénykora." A khinaiak a

kőszéntelepekbe csöveket bocsátottak és a kőszénből magától kifejlődő természetes gázt lakásaikba, sőt utczá-ikra is vezették

abból a czólból, hogy azokat ily módon a szükséges világossággal éjjelenként elláthassák. Sőt a gyárakban és a főzésnél is

használták azt. De a gázkészités mesterségét sohasem tudták föltalálni. 1792-ben Murdoch Vilmos használta először a gázt

műhelyének, irodáinak és lakásának világitására Redruth-ban Cornwall grófságban. A birminghami gyártulajdonosok siettek

alkalmazásba venni e hasznos találmányt….

 

 

1875. 12. Az állandó gazdasági gép- és eszközkiállitás Debreczenben,

megrendeléseket elfogad a gazdasági tanintézet gazdaságában kipróbált, s czélszerüeknek bizonyult gazdasági gépekre

s eszközökre. Különösen figyelembe ajánlja: Robey és társa vaskeretü gőzcséplőgépeit; Hungária nevű kanalas,

hátul kormányzó uj sorvetőjét. A Mayer rendszerű konkoly s vadborsó választókat (trieur). Hofherr

kaszálógépeit (e nemben a legkitűnőbb).

A nyitrai gépgyár elől vagy hátul kormányzó sorvetőit, s legújabb szerkezetű szórva vető gépeit, melyek

igen egyszerűek, tartósak, s 20—25 kat. holdat végeznek. Kühne vetőgépeit s mosonyi rostáit. Friedlánder

és Frank mindeneket felülmúló amerikai lógereblyéit. A legczélszerübbnek elismert egyszerű és kombinált

aratógépeket. Szecska- s répavágókat. Túró, mélyítő, kapáló es töltögető ekéket. A raktáron levő

gépek kivánatra munkába is állíttatnak. Semsey-féle, újvárosi eredetű, s nemesitett tenyészkosok, kisjenői

tenyészkanok eladása.

 

 

 

1875. 14. Mi újság…Sok nézője van a gőzhajónak, melyen ő felsége Dalmácziába fog utazni. A hajó a

legfényesebben van berendezve. Az ebédlőtermet drága smyrnai szőnyeg födi s tizenkét karú csillár disziti.

E teremből egy középajtón őfelsége lakszobáiba juthatni. A király dolgozószobája igen egyszerűen van berendezve,

aranyozásnak híre sincs. Kicsiny íróasztal, két támlásszék, asztal és kerevet képezik a szoba egész butorzatát.

E szobából nyilik be ő felsége hálószobája, melyben egyszerű vaságy, mosdószekrény és néhány szék áll.

Innen lehet bemenni a fürdőszobába. E szobákból nyílnak a szolgálattevő udvari méltóságok lakrészei.

Ezen lakrész átellenében van a királynénak lakosztálya, a ki különben nem vesz részt ez utazásban.

A szobák fényesen és nagy kényelemmel vannak berendezve. A hajó legpompásabb terme: ő felsége elfogadó

szobája. A padló itt is értékes szőnyegekkel van fedve; a falak fényes palissander fákkal vannak beboritva.

Az ablakok között óriási karos gyertyatartók állanak. Egyik szögletben egy faragott szekrény áll, az angol ipar

egyik feltűnő készitménye, mely 4000 frt értéket képvisel…

 

  

 

1875. 14. Bürgermeíster Antal és Társa vízmű-gyárosok: IV- kerület, gyár-utcza 5-dik szám Budapesten. Ajánlják

szivattyú gyártmányaikat, úgymint közönséges szivattyúikat házi czélokra, nagyobb féléket gyárak használatára,

azután a forgó-szivattyukat, melyek különösen alkalmasok mosódák részére, vizi gödrök, árkok és elöntött mezők

kiürítésére. Elvállalnak mindennemű kútásást és süllyesztést bárminemű talajban, úgymint: ártézí kutak furását,

minden szélességben és mélységben. Vízvezetékek rakását ugy nyilvános, mint magánépületeknél és kerteknél.

Fürdők berendezését. Szagtalan ámyékszékek felállitását…Mindent a legjutányosabb árak mellett szállítanak

  

 

 

1875. 22. Hirdetmény. Zalamegyében — Baksában — rengeteg erdőségek közelében 1874-ik évben — fából épített,

cserépzsindellyel fedett, 18 lóerejű gőzmozdonynyal, két pár kővel dolgozó uj gőzmalom szabad kézből eladó,

a venni szándékozók az alulirt tulajdonosokkal Baksában értekezhetnek. Sümegi Ferdinánd és társa

 

 

 

 

 

1875. 22. FODRÁSZOK. Chadeberg Béla, hölgy és férfi fodrászati terem borotválássaJ egybekötve.

Dúsan felszerelt raktár mindennemű hajmnukálatokból a legújabb divat szerint, hölgy és férfi közönség számára,

csínnal és ízlésteljesen elkészítve és jutányosán teljesíttetnek, üzleti helyiség úri utcza 6-dik szám.

 

 

 

 

1875. 25. Törs Kálmán:...A svábhegyi vasúttal most már 15—20 percz alatt fáradság nélkül jut fel az ember

a hegytetőre az alsó indóháztól, melyet a zugligetbe vezető ló-vasut érint. Ha pedig a margitszigeti híd

kiépítésével még a lóvasúti összeköttetés is létre jön a pesti és budai közúti vaspályák között, akkor lehetségessé

válik, hogy Budapest valamennvi kirándulási helyeit az állatkerttől, Orczy-kerttől, városligettől kezdve a Magitsziget

érintésével, sorra meglátogathassa az ember alig egy fél nap alatt. ..

Az elkeritett pályaudvarban van a gépház és a gőzgépek szine, mig egy másik épületben a személy- és

teherszállító kocsik vannak elhelyezve. Az egész udvar keresztül kasul van szeldelve hármas sinvágányokkal,

melyeknek középsője sürü fogú vaslajtorját képez. Ebbe kapaszkodnak a mozdony fogas kerekei…

 

 Svábhegyi vasút. Felső indóház a Svábhegyen   Alsó indóház az „Ecce homo" réten.

 

 

 

 

*

1900. 34. A MARGITSZIGETI HÍD.

Szép fővárosunk ép oly nagyszabású és pompás, mint műszaki tekintetből is kiváló hidjai. Számuk ismét

szaporodott eggyel: a Margitszigetre vezető szárnyhíddal, mely nem olyan nagy alkotás ugyan, mint társai,

de igen érdekes és a fővárosra, valamint a gyönyörű Margitsziget jövőjére nézve nagyon fontos…

Eddig csak hajón lehetett a bájos helyet megközelíteni…

A hídnak nagy része lesz abban, hogy az eddig is szép Budapest a világ legszebb fővárosai közé emelkedjék.

 

A Margit-híd a ,főváros második állandó hídjaként 1872 és 1876 között épült, 1876. április 30-án avatták fel.

 

 

1875. 30. S. L.: A folyóvizek tisztántartása.

…Azok a csatornák fertőztetik meg, a melyek a gyárak és egyes háztartások hulladékait beléjök hordják. Minthogy

a fő- és nagyobb városok mindenütt valamely nagy folyó partján vannak épitve, a folyó, melynek vize különben

is annyi házi és iparszolgáíatra használtatik fel.s azon fölül még az utczaseprők és árnyékszékek tisztitóinak

foglalkozását is teljesiti, a nagy városokon alul irtóztatóan egészségtelenné válik…A legjobb eszköz ama méreg

ártalmatlanná tételére, a melyet .a tisztátalan vizek a folyókba — az életnek e valóságos véreibe — vezetni szoktak,

abban áll, hogy a folyók vizét csatornák segélyével a mezőkön, réteken és szántóföldeken szétvezessük…

ahelyett, hogy a folyók tisztátalan lerakodmányalt a vizzel tova menni s a tenger hullámai közt elveszni engednők,

miután a partlakók egészségét tönkrejuttatták, sokkal czélszerübb és okosabb dolog lenne, ha réteink öntözésére s a

kopár területeknek jó, termékeny.földekké való átalakítására forditnók azokat…

Az öntözés eredménye főleg ama körülménynek köszönhető, hogy a vizet a talaj rögtön megszűri, s ennek

következtében oxidatio, vagyis lassú elégés áll be, a mely a vizben foglalt szerves anyagot szénsavvá, vízzé és

salétromsavvá oldja föl; azonban szükséges, hogy a megöntözni szándékolt föld felülete a rondító csatornák

tartalmával kellő arányban álljon….A viz tulajdonságának egészségi szempontból való meghatározásához csupán

egy biztosabb mód áll rendelkezésünkre, t.i. ha figyelemmel kísérjük annak hatását az élő szervezetekre: növényekre

vagy állatokra. A viz egészséges, ha állatok és magasabb szervezetű növények megélnek benne; romlott és

egészségtelen, ha az ázalagok kivételével a többi élő lények mind elpusztulnak benne vagy tőle. A hal, mely

a folyóviz-ben él, e folyóvíz egészséges és tiszta voltának biztos záloga…A mondottakból két következtetést

vonhatunk: egyik az, hogy a nagyobb

városok népességének túlságos összehalmozodásából és a gyáraknak mindenesetre, bár e tekintetben

kétségtelenül veszélyes szaporodásából származó egészségtelenség

oka sokkal komolyabb, mint korábban hitték; a másik pedig az, hogy e valóban fenyegető s nagyon

is veszélyessé válható állapotnak szintén van igen hathatós ellenszere, csak épen alkalmaznunk kell azt…

 

 

 

1877. 4- Anglia egyik legnagyobb gyártelepe.

Ma Angolország legnagyobb gazdagsága kimeríthetetlen réz-, vas- és kőszénbányáiban áll…

 

 

A VIVIAN-FÉLE GYÁRTELEP SWANSEA-BEN ANGLIÁBAN.

 

 

…Különösen gazdag kő-szénbányák és nagyszerű érczöntődék vannak Swansea városában, s ez utóbbiak közt

legnevezetesebb a Vivian által alapított rézöntőde, melynek rajzát is bemutatjuk. E roppant nagy ipartelepet

Vivian alapította…

Az égető kemenczék, melyeknek téglafalait alig tartja össze itt-ott egy-egy vas kötőkapocs, előre-hátra s jobbra

és balra vannak hajolva. E kemenczék hol magánosan, hol meg párosan állanak…

A telep összes műhelyeiben több mint 800 munkás foglalkozik, s majd mindig 80 kemencze van fűtve és teljes

működésben az ércznek különböző nemű és fokú megmunkálása végett. Minden kemenczenek megvan a

maga kéménye, egy roppant téglatorony, mely az öntöde-épületek magas fedelein jóval fölülemelkedik. Mikor

valamennyi olvasztó kemenczében ég a tüz, a téglatornyok sürü s hol fekete, hol fehéres füst-gomolyokat

bocsátnak szét magukból, melyek a légkört teljesen elhomályosítják; a kémények nyílása fölött néha láng is látható….

E pokolias látvány sajátszerűségét csak növeli a gyártelep közvetlen környékének kihalt zordonsága, minthogy

az érczolvasztás alkalmával tömérdek ártalmas érez- és fémnem, kén, szabadul el, többnyire savak és gázak

alakjában, melyek a környék növényzetét teljesen kiölik, a közel sziklákat szétmállasztják és porrá őrlik, ugy

hogy néhány kilométernyi területen a gyártelep körül földmivelésre vagy kertészkedésre gondolni sem lehet.

Könnyen elképzelhető, hogy ily körülmények között, ily légköri befolyások alatt az ember is sokat szenved,

és sok munkáson meglátszik az arcz halványságából és a test elsatnyulásából, hogy egészségtelen

életmódjuk gyorsabban idézi elő a halált, mint más körülmények közt várhatták volna. ..

 

 

 

 

 

1879. 41. Már teljesen megjelent! A Franklin-Társnlat magy. irod. int. kiadásában megjelent és minden

könyvárusnál kapható:

 

TALÁLMÁNYOK KÖNYVE.

Ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről. A mű 40 füzetben vagy 4 kötetben, minden egyes füzet vagy kötet külön is.

kapható. Egy-egy füzet ára 40 kr. Egy-egy kötet ára 4 frt. Ara a teljes négy kötetből álló munkának fűzve 16 forint.

 

TARTALOM: I. kötet. A nyersanyagok erő-müves feldolgozása. A gépészet segédszerei. Lövegek, szálfegyverek és aczélszerszámok. Zárak, lakatok, tűzálló szekrények és szöggyártás; A tűgyártás. A bádog feldolgozása és az aczéltoll-gyártás. Az óragyártás. Az ötvösség és csecsebecsék gyártása. A fa feldolgozása. Az esztergálás és a játékszergyártás. Kocsigyártás és kádárság. A fa- és szalmafonás. A rostanyagok feldolgozása : A fonás. Kötélverés és gyártás. A papírgyártás. A papir-mache és egyéb rokontárgyak. Könyvkötés. A bőr feldolgozása. Nyerges, csizmadia, keztyüs. A szőr, sörték és belek feldolgozása.

 

II. kötet. A nyersanyagok vegyi feldolgozása. Vegytani alapfogalmak. A kohómives. A vasipar; az aczél. Zink, kobalt, Wismuth és társai, az uj ezüst. A vörösréz. Harang-, ágyú, szobor és sárgaréz. Talmi arany. Ólom, czinn és higany. A foncsor. Ezüst. A pénzverés. Arany, platina és társai. Az aranymosás. Az uj aranytelepek: Mexikó, Kalifornia, Ausztrália. Aranyfüst. Aranyozás. Palládium, Osmium, Indium. Alumínium és magnézium. Agyagáruk és a porczellán. Tégla-, pipa-, edény-, terracottagyártás. Mész, czement és gypsz. Timsó, sziksó és salétrom. Az üveg és gyártása. A kén ipara. A gyujlószerek feltalálása és a villó. A fénykép-írás. A lőpor és robbantószerek. A festékek és készítési módjuk.

 

III. kötet. A természeti erők felhasználása. A természeti erők kölcsönhatása. A testek általános tulajdonságai. A szélmalom és a csavarhajó. Az emeltyű és csiga. A mérleg; a fajsúly; az uszás. Az inga és központfutó-gép. Lég és légsürüségmérö. A léghajó. A légszivattyú és légnyomású vasút. Viz-nyomatu gépek ; szivattyú és tűzfecskendö. A világosság. A tükrözés. A prizma és a színelemzés. A camera obscura. A szem. Panoráma és steréoskop. A teleskop. A teleskop feltalálása. A górcső. Villamosság és delejesség. A villámhárító. A galvanismus, a galvano-plastika. A villanydelejes készülékek. A táviró feltalálója. Az iránytű. A hangok világa. A hangszerek. A hő; hőmérő. A gőzgép feltalálása.

 

IV. kötet. A mindennapi élet vegytana. A szerves elemek. A tápszerek. Őrlés és sütés. A cukorgyártás. A kávé, thea és kakaó. A dohány ; szivargyártás. Erjedt italok : pálinka és szeszgyártás. A bor; a pezsgöbor-kezelés. A sörfőzés. Eczet-gyártás. Fűszerek, gyógynövények, gyógyszerek és mérgek. A hus és felhasználása. A szappanfőzés és gyertyagyártás. Olajok és zsirok. Az illó olajok. Illatszerek gyártása. A világítás, különös tekintettel a légszeszgyártásra. A fűtés és szellőztetés. A mézgák, kenö-czék és fénymázok. Kautsuk és guttapercha. A bőrcserzés és enyvgyártás. A len, gyapjú, gyapot fehérítése. A szövetfestés és kelmenyomás. A tapetta és viaszkosvászon gyártása.

 

A földmivelő-, ipar- s kereskedelemügyi m. kir. miniszter megbízásából és az orsz. magyar ipar-egyesület felügyelete alatt több idevágó munka alapján dolgozta FRECSKAY JÁNOS. A szöveg- közzé nyomott szép fametszéssel.

 

*

 

 

Találmányok könyve II.

Ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről

Frecskay János,  Franklin-Társulat Budapest A kiadás éve: 1877 Könyvkötői kötés Oldalszám: 314

 

www.antikvarium.hu/..

 

 

 

1900. 5. H. P.: A FIZIKA AZ UTOLSÓ SZAZAD ALATT.

Az ember a maga csöppnyi eszével meg akarja ismerni az egész mindenséget. Azzal a korlátolt agyvelőtömeggel, mely kitölti koponyájának üregét, el akar kalandozni a végtelenségnek oczeánjaira, az öröklétnek éjszakájába, meg akar tudni mindent, meg akar felelni minden kérdésre, látni akarja a mindenségnek és minden egyes tüneménynek végső okát. Vakmerő vállalkozás! hányszor fogod összepörzsölni, felfelé merészkedve, szárnyaidat!...

S mióta az ember magyarázgatni kezdte a fizikai tüneményeket, mióta megpróbálta okokra vinni vissza mindazt, a mit lát s kivételt nem tűrő törvények alá foglalni mindazt, a mi végbemegy: azóta egymás sarkára hágdosnak a hypothezisek.

Ma egy hypothezis segélyével úgy látszik, meg tudunk magyarázni mindent. Holn^meg-ismerünk egy új tényt, mely ellentétbe áll vele. Elvetjük tehát a hypothezist s helyébe újat alkotunk. Megismerjük a tényeknek egész sorozatát, melyek meg- és kimagyarázhatok a hypothezis segélyével, s emelik annak tekintélyét. De azután ismét más tények következnek, melyek a keretbe nem illenek bele. Űj futkosás — új hypothezis után.

Szebb és általánosabb hypothezist nem termelt még az emberi elme soha, mint a minőt századunkban a rezgés elmélete elnevezés alait megismertünk.

E hypothezis feltevése szerint a testek legkisebb részecskéi nem nyugosznak soha egy pillanatig sem, hanem rezgéseket végeznek Óriási, szinte szédületes gyorsasággal. Es e rezgést közlik az őket körűivevő levegővel, valamint az aethernek részecskéivel, mely betölti az egész mindenséget. A hang nem egyéb, mint a levegő részecskéinek hullámzása. A fény a rezgésnek egy neme. Rezgés a villamosság. Ez hozza létre a hőtüneményekel is.

Ezzel a rezgéssel magyarázgatjuk ma a tüneményeket. Meddig'.' Míg olyan tüneményekre nem akadunk, a melyeket e rezgésből meg nem magyarázhatunk.

Akkor összedől az egész szép theoria, s újból kezdődik a keresés alkalmasabb hypothezisek után.

Ezt a háborgó, csöppnyi értelmet meg kell nyugtatni valamikép!

A most végződő század annyi új felfedezéssel gazdagította a fizikát, hogy azokat egyenként méltatni egy vaskos könyvnek lenne feladata.

Múltkor megemlékeztünk már a géptanok újabb haladásáról, mely géptannak sok felfedezése ide a fizikába is beletartozik, még pedig oly szorosan, hogy a kettő között alig lehet megvonni az elválasztó határvonalat.

Az elméleti mechanika körébe tartoznak mind azok a tanulmányok, melyeket a gázakat illetőleg tett a tudomány. Mariotte kimutat a, hogy a gázok feszereje függ a nyomástól, s megálla-pítot a a róla elnevezett törvényt. Gay-Lussac felfedezte a feszerő és a hőmérséklet közötti összefüggést. Ez által lehetségessé vált megteremteni a hőelméletet, a munkát átváltoztatni

hővé, ahol pedig elváltoztatni munkává, s megállapítani az egymásnak megfelelő egyenértékeket. Ez vezetett annak a messze kiható törvénynek ismeretére, hogy az energia épúgy megmarad — változhatatlanúl, elpusztíthatatlanul mindörökké mikóp az anyag. A semmiből nem csinálhatunk anyagot, de erőt se csinálhatunk; de nem is pusztíthatjuk el azt, ami létezik. Egy német orvos, Róbert von Mayer, orvosi kutatásai révén bizonyította be ezt a törvényt Legelőször, de alig vetettek ügyet reá, míg Joule és Helmholtz fel nem lépett a maga kísérleteivel. Ezek alapján lehetett azután kifejteni az egész hőelméletet, végleges fényt deríteni az égés processusára.

Jelentéktelennek látszó, de a praktikus élet szempontjából nevezetes felfedezés e téren a gyufa, melynek érdeme hazánkfiát, Irinyi Józsefet illeti. Az őskor embere állítólag két fahasábnak az összedörzsölése által gyújtott tüzet. A vad népek így járnak el mais. Az antik-világ embere sohase hagyta elaludni a tüzet, mert alig tudta volna újra ébreszteni. Oltárokat emelt, melyeken a tűz folyton lobogó t, s szent életet követelt a paptól és papnőtől, a ki erre a tűzre ügyelt. Szentnek hitte magát a tüzet. A múlt századok embere kovához ütött aczélból csalta ki a szikrát, melylyel meggyújtotta a taplót és azzal a kénes fonalat. Nagy jelentősége volt, mikor Döbereiner felfedezte a maga gyújtó készülékét. Az Irinyi gyufája közkincscsé tette a tüzet, a demokráczia tulajdonává azt — a mit valamikor csak a szent életű papoknak volt szabad érinteni…

Két amerikai felfedező: Graham Bell és Alva Edison úgy szólván egyidejűleg, s egymástól egészen függetlenül a legcsodálatosabb eszközzel lepték meg a világot: a telefon-nal. Oly hihetetlennek látszott az, hogy az emberi hangot, sőt az emberi szavakat huzal segélyével el lehessen vezetni egyik helyről a másikig, a közönséges szót akár ezer kilométernyi távolságba: miszerint hitetlenségö-ket nyilvánitották a legjelesebb fizikusok, s nem is hittek addig, míg maga a készülék kezökbe nem jutott. És a telefont nyomon követte egy másik, nem kevésbbé bámulatos készülék, a fonográf. Amaz szárnyakat adott a hangnak, emez örökké valóvá tette azt. S lehetővé vált a ma élő embereknek hangját és szavait megőrizni a késő utódok számára…

A körül van drótozva a telegráf huzalaival. Ha Chicagóban a búza ára egy centtel emelkedik, megtudhatjuk egy pillanat alatt Budapesten, s ha csatát vívnak most odalent a Fokföldön a boerok és angolok, azonnal értesülhetünk annak részletei felől.…

A Grammé ós Siemens Werner gépei át tudják alakítani a villamos áramot munkává. Ez által elvezethetjük az erőt egyik helyről a másikra. Onnan, a hol előállítása könnyű és olcsó, oda, a hol munkát kell végeznie. Az hajtja már is néhány gépünket; mozgásban tartja a villamos vasút kocsijait, működésben tartja a hegyek belsejében, vagy a vizek fenekén dolgozó gépeket és szerszámokat…

 

 

*  *  *

 

1879. 41. Bodolai Lajos: A villámfogók történetéből.

A vihar-förgetegek minden légköri jelenség közt minden időben a legnagyobb hatással voltak az emberekre, sőt az állatokra is. Az őskor, meglepetve a jelenség nagyszerűségétől, azt őszintén a haragvó istenség nyilatkozatának tartotta. A villamos mennykő Jupiter büntető fegyvere volt, melyet Vulkán kovácsolt s mely ellen semmi védhely oltalmul nem szolgált…

Hosszú a sora a történelmi följegyzésekben megemlített villanyos jelenségeknek, melyek közül itt csak a következőket hozzuk fel:

Tiberius harczi lova a rhodusi csatában, a szőrét simitó lovag keze alatt, szikrákat hányt. Theodorik apja s némely katonák hasonlót szemléltek saját testükön. — Seneca beszéli természettani kérdéseiben, hogy Gilippus, Sziczi-liába utazva, lándzsáját lángolni látta. Procopius hasonlót mond a Belizár kardjáról a vandálok elleni harezban. — Titus Livius irja, hogy egy hajitó-dárda több mint két óráig lángolt anélkül, hogy a tűz megemésztette volna. Plutárkh és Plinius irják, hogy néhány katona dzsidája Szicziliában lángot vetett…

1708-ban az angol természettanár Walt, kísérletek után következtette, hogy a fény és a hang, melyet mesterségesen villanyossá tett testek adnak, némi tekintetben ugyanazonosak a villámmal s a mennydörgéssel. Grey angol s utána Nollet franczia tudós, kik sok kísérletet tettek a villanyosság körül..,Hiányzott a gyakorlat terén a döntő kísérlet. Ezt megtette 1752-ben a híres Franklin Benjámin, tizenhetedik s utolsó fia Franklin Józsefnek, a bostoni pátriárkának.

Fölöslegesnek tartván odább fűzni a villámokról szóló ismeretek különben igen érdekes fonalát, annyival is inkább, mert a Franklin története most már iskolásgyermek előtt is ismeretes, én is megelégszem itt a tőlünk távolabbi időszakra eső fennt leirt történelmi emlékezésekkel.

 

*

„…Kondenzáció és a levegő melegedése hatására a felhőkben villamos feltöltődés jön létre. A felhők ütközése következtében a feltöltődött elektromos energia kisül, villamos árammá alakul. Ez a villám, ami általában a legközelebbi elektromos vezetőt éri…”B.G.: Munkavédelem, jegyzet, 2008.

 

 

 

1885. 20. AZ ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS. A kiállítás területe a városliget harmadrészét foglalja el…Az 1. szám a nagy iparpalotát jelöli, mely a kiállítás központja…A keleti pavillon mögött pedig több egymás mellett álló épületben a bányászat, kohászat kiállítását rendezték…

A 6-ik szám felé haladva, az iparcsarnok jobb sarkánál levő épületben a Dunagőzhajózási társulat kiállítása akad utunkba…

Az egyik épület homlokzatát két torony is emeli, a mezögazdaság nagy csarnoka, e rendkívül gazdag kiállításé, melyet külföldi szakértők (köztük a franczia nagykövet is) mintaszerűnek nyilvánítottak….

A 12-ik a pénzügyminisztérium kiállítása. Itt van a dohány, a só, s a kincstári birtokok termeivényének egy része. A 13-ik szám a bor és szeszes italok tág csarnoka, szintén nagy és gazdag csarnok; a 18-ik a háziipar csarnoka, melyben a parasztszobák és népviseleti alakok is nagyban hozzá járulnak a gazdag kiállítás érdekesitéséhez. Végül a 19-ik szám a panoráma, a magyaroszági fürdők képeivel. A két karcsú torony, mely az épület mögött emelkedik, a török kávéházé.

 

*

Az 1885-ik évi budapesti országos kiállítás katalógusa, szerkesztette az országos bizottság megbízásából Mudrony Soma. Szintén a kiállítás egyik sikeréhez tartozik, hogy a nagy katalógus már az első napokra elkészült….

A nagy kötet két külön részre oszlik: egyik az átalános és 301 oldalra megy, a másik a tulajdonképeni katalógus 369 oldalon. Az első része Magyarország természeti és gazdasági viszonyainak ismertetését foglalja magában. Nagyhecsü tanulmány, mely az ország egész természeti és közgazdasági viszonyait felöleli, és dus adatokat, statisztikai kutatásokat állit egybe…

 

*

 

A kiállítók lakomája. A kiállítók folyó hó 18-án délután 4 órakor a kiállítási elnökség tiszteletére a kiállítás területén levő hangversenyteremben társas ebédet rendeznek. A részvételi dij személyenkint 5 frt. A kiállítók által f. hó 17-ére tervezett fáklyás-zene egyelőre elmarad.

 

*

 

A kiállítók és a sajtó. A fővárosi kiállítók egyik közelebbi értekezletén szóba jött a fővárosi sajtó készséges és előzékeny magatartása a kiállítással és a kiállítókkal szemben. Ez az értekezlet egyhangúlag abban állapodott meg, hogy az ország iparosainak a kiállítás fényes sikere alkalmából meg kell ragadni az alkalmat, a sajtó iránt való elismerésüknek kifejesésére. E czélra legalkalmasabbnak találta az értekezlet a magyarországi hírlapírói nyugdíjintézet javára teendő alapítvány eszméjét. Minden kiállító fel fog szólittatni az e czélból Falk Zsigmond ur elnöklete alatt alakított bizottság által, hogy ez alapítványhoz, bármily csekély összeggel, hozzájáruljon, és mivel mintegy 10 000 kiállitó van, az a számítás, hogy az 1885. évi országos kiállításon részt vett kiállítók alapítványa könnyen túlhaladja a huszonötezer forintot.

 

 

 

Kábelvasút a Svábhegyre. A Tabán és a Svábhegy közé tervezett kábelvasút korabeli elméleti látképe és az edinburghi megvalósítása. (Fotó: Vasárnapi Újság, Grafika: Falanszter.blog.hu)

 

 

 

 

 

1900. 44. Geley József: BUDAPEST ÚJ VILLAMOS VASÚTVONALA.

Fővárosunk rendkívül gyors fejlődésében nagy részük van a villamos vasutaknak. A közlekedés nehézségeit és drágaságát eltüntették s a leg-távolibb városrészeket is közel hozzák egymáshoz. Ma Ó-Budára vagy Kőbányára, a Hűvös-völgybe vagy a Népligetbe gyorsan, könnyűszerrel, kényelmesen eljuthatunk; a villamos kocsik hamarosan elröpítenek, a hová akarjuk. Legújabban pedig már körben járhatjuk be a várost s a Dunaparttól a városon keresztül ismét a Dunapartig kiszállás, helyváltoztatás nélkül 20 fillérért tehetjük meg a háromnegyedórás utat. A Dunapart mentén épült s most megnyílt hídszerű, viaduktos villamos vasút összekötő kapocs, a mely a kerületeket egymással egybecsatolja, a nagy körutak és mellékutczáik forgalmát közvetíti és szétviszi, megosztja. Az új vasút fölötte érdekes műszaki berendezésű és a vasépítésnek tökéletes alkotása…

A Petőfi-tértől a korzó falához támaszkodva épült a viadukt, a mely végig halad az egész Ferencz-József rakodó-parton s alig észrevehetően olvad át a Lánczbid előtt az Eötvös-térbe. Innen útszinre kerül a vasút, áthalad a régi Lloyd-épület előtt, megkerüli a Ferencz József-tér parkjait s az Akadémia palotája előtt elkanyarodna beleolvad a Dunapartról Podmaniczky-utcza felé menő villamos vasútba. A viaduktos vasút a főváros egyik legérdekesebb új építménye. Az alsó rakodóparton ez év májusban kezdték építeni. Szélességben nyolcz métert foglal el a rakodópartból. A szerkezete vas és beton. Három sor széles vasoszlop tartja az egész pályát. A vasoszlopokon fekszenek az áram-vezetésre szolgáló csatorna-alaku vasbakok, ezeket hatalmas keresztgerendák kötik össze, a melyek a hoszszában fektetett vasgerendákra támaszkodnak. Az alsó oszlopzat közeit raktárhelyiségek építésére használták fel. A külső oszlopokhoz diszes kiképzésű falazatot építettek, vasrostélyú ablakokkal, vasajtókkal látták el az egészet, s kész volt a vasraktár, a melyet semmiféle árvíz el nem pusztíthat. S a viadukt alatti tárházaknak tetszetős külsőt is adtak, mert tele aggatták a hajózás mindenféle jelvényével, az egyes tárházak közt pedig helyenként tágas átjárókat hagytak a felső partra vivő lépcsőkhöz. A viadukt felső része, maga a pálya olyan, mintha sík földön épült volna. A viadukt beton és vastető szerkezetébe van elhelyezve az áramvezető csatorna s a kettős sínpár közeit keramit burkolat fedi. A viadukt az egész dunaparti korzót érinti…

A Petőfi-tértől, a Belváros szivétől indul s elhalad-tában a Belváros minden nevezetesebb pontját érinti. A Régi Posta-utczán át a Váczi- és Ko-ronaherczeg-utcza érhető el ; a Hungária-szálló mellett a Kishíd-utczát, majd a Vigadó-teret érinti. Elsiklik a börze épülete előtt s remek kilátást nyújt a budai partokra és a királyi palotára, melynek irányában kikanyarodik az Eötvös-térre s onnan a Lánczhíd előtti parkokat megkerülve, az Akadémia mögé jut…

 

1907. 33. –s  -d: A BUDAPESTI KERTÉSZETI TANINTÉZET.

A GELLÉRTHEGY déli lejtőjén, a Ménesi-úton fekszik mintegy tizenkét kat. holdon a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet. A hegy oldalán elterülő intézetet a Ménesi-út két részre osztja: egy felső és egy alsó részre. Az utóbbiban vannak az üvegházak és a gyümölcsös, az előbbiben az igazgatósági épület, a

tanítási épületek, a tanulók lakásai, a gyűjtemény-tárak és dolgozó termek, valamint a parkszerűen berendezett arborétum és a legfelső részben a szőlő-telep…

 

A NAGY VIRÁGÁGY AZ IGAZGATÓSÁGI ÉPÜLET ELŐTT. / A Corvinus Egyetem budai campusának F-épülete, Konzerv-tanszék. G./

A BUDAPESTI KERTÉSZETI TANINTÉZET Büde Károly főkertész fölvétele.
 

 

 

 

Az alsó déli részben van a gyümölcsösön kívül az alakfa-iskola, a kisebb mérvű gyümölcsfa- és díszfa-iskola, ezenkívül a fák között kihasználják a területet… A gyümölcs- és zöldséghajtatást egyedül csak ebben az intézetben tanítják

kellő apparátussal, s erre a tanításra nagy súlyt is fektet az intézet. Híre is van ennek. Elismerik azt a külföldről is, a mint arról nem egy alkalommal olvashatunk a külföldi szaklapokban. De elismerik még Bécsben is, mert

az uralkodó asztalára innen kerülnek a finom hajtatott gyümölcsök évről-évre. Február-márczius hónapokban az érett szamócza, áprilisban érett őszibaraczk, paradicsom, dinnye, május-júniusban az érett szőlő és az ananász......Az

arborétum egy másik részében, a nyugati oldalon, Bereczki Máté hírneves pomologusunk érczbe öntött mellszobra áll, dísznövényekkel

környezve. Vannak az intézet épületeiben gyümölcskonzerváló

és feldolgozó helyiségek, a melyekben a modern gyümölcs-konzerválás minden

eszköze megtalálható. Nagy aszaló-gépek, melyeken egy pár métermázsa gyümölcsöt lehet egyszerre aszalni. Egyszerű házi aszalók, melyeket

kis család használhat. Hámozó, aprózó, magozó készülékek egész serege, melyekhez a szeszfőzőket is hozzá kell számítanunk. Ezek a

gépek nemcsak gyűjteménytári anyagok, hanem használatban is vannak. ..

Az igazgató hosszú éveken át Angyal Dezső kir. tanácsos, egyik legjelesebb pomologusunk …A felsőbb tanfolyamra csak hat középiskolát végzett tanulók vétetnek föl, ha már egy évi kertészeti gyakorlatuk van. Ezeken kívül minden esztendőben tartanak rövidebb-hoszszabb tanfolyamokat lelkészek, tanítók, gazdák, és nők számára …

*

A kertészettudomány és az abból kifejlődött tájépítészet és élelmiszertudomány hazai oktatása az 1853-ban megalapított magániskolában, a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézetben indult meg…Több átszervezés után ebből az iskolából jött létre 1894-ben a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet…2004. szeptember 1-jétől a Kertészettudományi Kar, az Élelmiszertudományi Kar és a Tájépítészeti Kar a Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campusának egyetemi karai lettek.…

                    www.uni-corvinus.hu › ... › Az Egyetem története

 

 

1909. 32. Új mikrofont konstruált két svéd mérnök, Egner és Holnistrom. Műszerük oly érzékeny, hogy vele az eddigi legnagyobb telefonáló - távolságot megkétszerezték. 4-5 milliméter vastag rézdróton ugyanis 4000 km. távolságra tudnak vele telefonálni. Lassankint tehát Európa legtöbb városával lehet telefon útján szóbelileg érintkezni. (G. L.)

 

1910. 1. Schleicher Emil: A TENGERI SÓ.

A tenger vizének sótartalma nem mindenhol egyenlő. Mig pl. a Balti tengerben csak 1,5—2,5% közt váltakozik, addig a nagyon sós Vörös-tenger vizében 4,0%, sőt a Suezi öbölben 4,25% a só. A Földközi-tenger vize átlag 3,8—3,9% sótartalmú…Legfontosabb az összetevők között a natriumchlorid, vagyis a konyhasó, melyből 1000 részben átlag 26,9 van…

A konyhasó kiválasztása a szabad levegőn, a napfény behatása alatt, elpárolgás utján történik. A tenger vizét tisztítás után külömböző szakaszokra osztott medenczékbe bocsátják, mely utóbbiak egymással összeköttetésben

vannak. Bizonyos idő elteltével, mely függ a levegő szárazságától és a napfény

erejétől, az első nagy medenczébe bocsátott tengervíz egy előre pontosan meghatározott sűrűséget elérvén, több kisebb medenczén megy keresztül, melyekben a sűrűség fokozatosan emelkedik, mikor is a só kezd kijegeczesedve a víz színén úszkálni…A folytatólagos párolgás utján a viz színén úszkáló sójegeczek mindinkább nagyobbodnak, míg végül a medencze egész

tartalma kijegeczesedik, szilárd alakot ölt. Az egész eljárás 2 — 3 hónapig tart…

A megszilárdult s szép négyzetes jegeczeket mutató konyhasót gúlákba halmozzák, hol évekig eláll, míg a szükséglet szerint előbb egy hengerszék alakú malomban külömböző finomságúra megőrlik s azután fogyasztásra elszálítják…

 

 

1910. 46. Markó Miklós: A HATVANI PRÉPOST VILLAMOS ÓRÁJA,

A történeti nevezetességű hatvani prépostság ódon emeletes házának fogadószobájában egy csodás szerkezetű villamos óra van, melynek komplikált szerkezetén a váczi egyházmegye tudós főpapja, Odray Coelestin volt albertirsai plébános, jelenleg hatvani prépost, kerek tíz esztendeig dolgozott…

Az óraművön jelképezve látjuk az emberi életkort is egy óra lefolyása alatt. Mikor az óra például nyolczat üt, két gólya csecsemőt hoz egy karosszékben. Ez künn van teljes negyedóráig, negyedkor egy ifjú jön helyére, félkor egy férfiú, háromnegyedkor egy aggastyán, négynegyedkor egy csontvázhalál

elviszi az öreget s ismétlődik újra az életkor szimbóluma. Éjjel óránként kijön egy éjjeli őr és kürtöli a megfelelő órákat, mint faluhelyeken szokás…

Az óra villamos áram útján összeköttetésben van az egész házzal s így a mi az órában történik, a látványosságok kivételével, átvihető a lakás bármely helyiségébe…Van a prépostnak telefonja interurban forgalommal és házi

használatra. Van két fonográfja, hőmérője, aneroidja, nedvességmérője, orvosi czélokra használható villanyozó gépje és sok-sok egyébje…

 

 

1917. 8. GŐZMOSÓ-INTÉZET A FRONTON

…..A magyar mérnökök és magyar technikusok alkotásairól többnyire először külföldi, jórészt német lapokban esett szó és ott ez a nagyszerű tervező- és építő munka mint német mérnökök alkotása szerepelt. Kevesen tudják nálunk, hogy magyar technikusok csinálták meg a legmegfelelőbb ellenaknát…


A MOSÓHÁZ KAZÁNJA.

 

 

 

A gőzmosóda tervét eredetileg egy magyar ezredorvos vetette fel, a kivitelre

egy budapesti mérnök — a ki a háború kitörése óta teljesít harcztéri szolgálatot — vállalkozott és előszór egy Orosz-Lengyelországban harczoló

hadtestünknél rendeztek be ilyen gőzfürdővel kombinált gőzmosódát…

A mosógépeknek a sajátossága az, hogy bennük megfelelő nyomással száz foknál nagyobb hő érhető el és ennek következtében nem egészen

tiz perez alatt az idekerült ruha minden tekintetben fertőtelenítve lesz. Innen czentrifugális gépekbe kerül a fehérnemű, a hol azt a gépek kicsavarják, azután egy egészen új rendszerű gőzszárító kamrába teszik ezeket, a hol a ruha

tiz perez alatt tökéletesen megszárad. Ebben a szárítóban a csövekbe zárt gőz száz fokra melegíti föl a száraz levegőt….

 

 

1918. 6. A FŐVÁROS LEGÚJABB INTÉZMÉNYE.: Ételgyár. …Ez a legjobb elnevezése a Hungária köruton fekvő, most felavatott legújabb székesfővárosi épületnek. Kívül a legegyszerűbb, komoly stílusú architektúra, belül a legmodernebb, nyugateurópai színvonal, berendezése,

felszerelése méltó egy hatalmas világvároshoz. Nem luxusra, hanem tömegek ellátására szolgáló épület és nem pazar, de annál inkább szükséges, higiénikus berendezéssel. Egy óriás konyha, huszonnégy darab egyenként négyszáz literes,

vasöntvényes, fehérrel zománczozott pompás üst, gőzfűtéssel. Ezekben készül az étel: leves, tészta és főzelék. A falak mentén három ugyancsak fehér, zománezozott gázsütő és két nagy gázkályha a berántásók és sültek elkészítésének ezélját szolgálja. Balról nyílnak a mellékhelyiségek:

egy pompásan felszerelt tészta-műhely, két dagasztó-, két nyújtó-, és három

tésztavágó-géppel, egy berendezett mészárosműhely, villamos erővel működő húsvágó-géppel és húsmosóval, egy kolbászkészítő műhely és kél hűtőkamra. Jobbról van egy higiénikusan berendezett mosogató, azonkívül az expedicziós

helyiség, a város minden irányába szerte-széjjel küldik a hatalmas termoszokba szétosztott ételt….

 

 

 

1918. 43. WAGNER tölcsér nélküli beszélőgép. /Kézi hajtású gramafon. G./ Gyönyörű kiállitában, hangverseny-hangdobozzal, erős órámüszerkezettel, szépen adja vissza a leghíresebb énekesek által énekelt dalokat és zenekari hangversenyeket….1918. évi októberben ujabban felvett kétoldalú 14 koronás hanglemezek: „Térkép" dal; Zokogva sir az ősz; Bakanóták I—II rész…

Kannibál nő, újdonság! Klári, Klarinétos Tréfás! Éjfél után Pesten Budán

Vasárnap várom a…Hopsza Sárí, Mágnás Miska…A Kárpátok, gerincein

Operafelvetelek, nagy választékban…

Ezen ahanglemezen Újvári Károly, a legkacagtatóbb, a legnépszerűbb budapesti komikus pompásan ad elő. Elejétől végig

Holtra nevettető! Ez a hanglemez pénzért nem kapható, csupán 6 öreg,

lejátszott lemezért…

 

Tölcsér nélküli beszélőgép

 

 

BESZÉLŐGÉPEK 200 koronától 1000 koronáig.

Lejátszott vagy törött hanglemezek darabját 1 - 50 fillérért megvesszük! Franklin-Társulat nyomdája, Budapest. IV., Egyetemutcza

 

 

 

1919. 33. Régi vagy törött GRAMOFON LEMEZEKET bárkinél drágábban vásárol WÁGNER Hangszerkirály, Bp. VIII. József krt. 15.

Figyeljen a Wagner névre, hogy máshoz be ne tévedjen. 

 

 

1921. 10. Sz. K.: AZ ELEMEK ÁTVÁLTOZTATÁSA.

Pár hónappal ezelőtt hire érkezett annak, hogy Rutherford kiváló angol fizikusnak sikerült előidézni a mesterséges atombomlást s a nitrogénből hélium és radioaktív kisugárzás kapcsán hidrogént állított elő. Ennek az eredménynek döntő fontosságáról megemlékeztünk a „Vasárnapi Újság" hasábjain

s rámutattunk arra, hogy ezzel Rutherford megtette az első lépést a jövő nagy energiaforrásának, az atomközi energiának felszabadítása és hasznosítása felé. A kísérlet részleteiről akkor még nem érkezett hír, de most egy ujabb hasonló siker kapcsán megtudtuk, hogy az angol fizikusok milyen eszközökkel

dolgoztak ezen az eddig még teljesen járatlan téren s eredményeiknek milyen a tudományos jelentőségük. Rutherford után most Aston kísérleteinek

eredménye jutott tudomásunkra, a ki a klórral kísérletezett és pedig azzal a meglepő eredménynyel, hogy a klór felbomlásából egyszerre két új elemet állított elő. E két új elem atomsúlya csak keveset különbözik a klórétól, az egyike fél egységgel kisebb, a másiké egy és fél egységgel nagyobb s a kémia eddigelé nem is ismerte őket. Rutherford és Aston elembontó kísérletes

nek alapja a következő volt. Tudjuk azt, hogy ha magas feszültségű elektromos áramot vezetünk át nagyon ritkított gázzal telt csövön, akkor a csőbe forrasztott két fém elektród között kékes sugárzás kezdődik, mely a negatív elektródból indul ki s a pozitív felé tart s ez a sugárzás zárja a két elektród között

az áramkört. A sugárzást katódsugaraknak nevezik s a fizikai vizsgálatok kiderítették, hogy ezek a katódsugarak végtelenül apró anyagtalan elektromos testecskék, elektronok, melyek rendkívül nagy, másodperczenként néha 150 000 kilométert is elérő sebesseggel száguldanak át a légritkított térben

a katódtói az anódra. Ezek a sugarak vezették rá a fizikusokat egyrészt arra, hogy a múltban a véletlen úgy akarta, hogy fordítva nevezzék el a pozitív és negatív elektromosságot, mert tulajdonképen a negativnak nevezett elektromosság a pozitive létező energia — másrészt arra, hogy rátaláljanak

az anyag és az energia összekötő kapcsára, mivel a katódsugarakban a szín-elektromosság, az energia, szinte érzékelhetően anyagi alakban jelentkezik : nagy sebességgel, nagy mozgási energiával mozgó parányi fél-anyagszerű elektronok képében. Habár az elektronok szinte mérhetetlenül aprók, a nagy sebességük oly eleven erőt kölcsönöz nekik, hogy ennek az eleven erőnek a megnyilvánulását már észlelhetjük. A pár grammos, de nagy sebességgel mozgó

puskagolyónál is az energiája az, a mi hatást létesít s bármilyen kis tömegű is a

mozgó test, ha kellően nagy a sebessége, a mozgási energiája óriási lehet…

Most fog összeülni Svájczban az a kongresszus, mely megvizsgálja az atomenergia gyakorlati hasznosíthatásának lehetőségeit. Az angol fizikusok sikeres kísérletei egyelőre csak az atombontás lehetőségét bizonyítják, de még

nem mutatják meg az utat arra, hogy az atomközi energiát hasznosítható formában lehessen felszabadítani…

 

 

1921. 19. Sz. K.: A KÉPTÁVIRATOZÁS ÚJ MÓDJA.

A közönséges távíró feltalálásával csaknem egykorú a képtáviratozás problémája, hiszen kezdettől fogva érezték a Morse-rendszerű pont-vonás ábéczé nehézségét és azonnal keresni kezdték annak a lehetőségét, hogy

rendes betűírást s általában tetszés szerinti rajzot vagy képet lehessen a villamos áram segítségével nagyobb távolságban reprodukálni. A probléma lényege az volt, hogy a fényenergiát elektromos energiává s aztán vissza lehessen változtatni, a mi fizikai szempontból szinte megoldhatatlannak is látszott….

A lehetőség akkor merült fel, mikor felfedezték a szelén különös sajátságát. Ez az elem nagyon kevéssé vezeti az elektromosságot, de ha fény éri, akkor az ellenállása csökken, s annál jobban vezeti az áramot, mennél nagyobb a fény intenzitása…A szelén felhasználásának azonban két nagyon nagy akadálya van. Az egyik, hogy nagyon nehéz kellően fényérzékenynyé tenni, másik, hogy sokáig megmarad minden egyes fényimpulzus hatása, vagyis nagyon nagy a tehetetlensége…Belin készülékénél a fénypont egy olyan ernyőre esik, mely egyik szélén átlátszó s a másik széle felé fokozatosan átlátszatlanná válik. Az ernyő túlsó oldalán egy lencse vetíti rá a fényt egy hengeren forgó

fényérzékeny papírra, amin a fénypont sűrű csavarvonalban szépen reprodukálja a feladó hengeren levő fényképet, mit aztán a rendes úton kell előhívni és állandósítani. Az egyetlen feltétel az, hogy a feladó és felvevő állomás hengere egyforma sebességgel mozogjon, a mi már jelentéktelen feladat. Belinnek ezt az új rendszerű távfotografalását már kipróbálták Paris London-Lyon között és hír szerint teljesen bevált, a mi hihető is, mert az egész berendezés ismert és

biztosan működő elemekből áll és semmi nehézséget sem okoz az sem, hogy a nagyobb távolságban gyorsan gyengülő egyenáram helyett váltakozó áramot használjanak. Egy 9 x 12-es nagyságú fénykép teljes átvitele alig ötpercznyi időt vesz igénybe s az átvitt fénykép olyan folytonos, hogy klisét lehet róla készíteni…

 

 

 

 

Személyek

 

Almásy György

Bartók Béla

Benedek Aladár

Cholnoky Jenő

Entz Ferenc /II./

Erdélyi Gyula

Jean ’d Arc

Keleti Károly

Korizmics László /II/

Kossuth Ferenc

Kvassay Jenő

Mac Mahon

Steinacker Gusztáv

Teleki Sándor

Vámbéry Ármin

Vaszary Kolos

Vay Sarolta

 

 

Zsadányi és törökszentmiklósi Almásy György (Felsőlendva, 1867. augusztus 11. – Graz, 1933. szeptember 23.) Utazó, Ázsia-kutató, állattani és néprajzi gyűjtő. /Képe Vámbérynél. G./

 

1904. 3. ALMÁSY GYÖRGY UTAZÁSA BELSŐ ÁZSIÁBAN.

Egész csendben, szerényen, feltűnés nélkül, de annál nagyobb lelkesedéssel indult Ázsiába a magyar geográfiának ez a legújabb kitűnősége. Jól fölszerelt expedicziót szervezett, magával vitte dr. Stunimer zoológust is. Mondhatjuk, begy mindent észlelt, a mi útjába akadt; első sorban zoológiai

megfigyeléseket tett, de azonkívül nagyon becsesek néprajzi és geográfiai feljegyzései is. Oroszországon, a Kaspi tavon keresztül jutott Almásy a turáni alföldre, túl a Kaspi tavon s eme területet átszelte az új vasúton, a mely egész Taskentig szállítja az utasokat; Taskentből postakocsikkal utaztak Vjemyibe, Belső-Ázsia egyik legfontosabb helyére, a melyet az oroszok ügyes és hatalmasan fejlődő ázsiai gyarmatosítása teremtett. Itt a «Hét folyó» tartományában volt az expediczió tanulmányainak igazi szintere…A Tien-san Ázsiának egyik legnagyobb hegysége. Legmagasabb csúcsa, a Khan-Tengri, 7000 m magasságig emelkedik s a hegyóriás széles hátáról rengeteg jégárak indulnak le az alig járható, javarészben még ismeretlen völgyek felé. A hegység hatalmas hegylanczai között a mi Magas-Tátránkhoz hasonló nagyságú hegyeknek talán még nevük sincs... Teljesen kirgiz módra élt, de

nagy látókörű természetvizsgáló módjára gondolkozott. Csak a beköszöntő tél, a sűrű havazás, amit egyik képünkön is lehet látni, kergette le a fáradhatatlan katatót ezekről a kietlen, emberlakatlan pusztaságokról s késő őszszel tért vissza

hazájába, dúsan megrakodva eredményekkel. Hihetetlen mennyiségű zoológiai gyűjtése még feldolgozásra vár. Utazásának élményeit tekintélyes vastagságú

könyvben adta ki a Természettudományi Társulat.

 

 

 

Bartók Béla

 

1918. 22. K. I.: A KÉKSZAKÁLLÚ HERCZEG VÁRA.

A magyar kir. Operaház újdonsága május 24-én. Már ez a czím is izgatja a közönség képzeletét. Bartók Béla, az egyfelvonásos új opera zeneköltője,

jól választott : Wagner óta tudjuk, hogy megzenésítésre a mondák régi, titokzatos, kölői világa való leginkább. A tizenöt évvel ezelőtt

írt Kossuth-szimfónia (főleg gyászindulója) óta tudjuk, hogy Bartóknak, sajnos, ritkán megszólaló lantja a misztikumnak és a fájdalomnak

milyen szívbemarkoló hangjaival tud meglepni…

 

 

Báró Bánffy Miklós főigazgató, Bartók Béláné és férje, Tangó Egisto karnagy, mögöttük Zádor Dazső főrendező és Kéméndy Jenő szczenikai felügyelő. A kékszakállú herczeg vára premierje után.

 

 

 

Ezzel a nagy tudásra valló és magas czélt kitűzött zenével tisztába jönni: szokatlan feladat. Bartók zenéjét nagyértékűnek, de elátkozott

kincsnek érezzük…Mikor Wagner Richárd megírta legnagyobbszabású,

legszövevényesebb műveit, csakis maradi ellenfelei vádolták azzal, hogy

nincsenek dallamai, a végtelen dallam megteremtőjének!

Bartók új operájáról azonban még rajongói sem állítják, hogy dallam van

benne. Bartók operája egyáltalában nem magyar zene….

 

  

 

Benedek Aladár, családi nevén Náray Iván,

Náray Antal iró fia, szül. 1843. szept. 20. Aradon; 1874. ápr. 29. nőül vette Büttner Karolina irónőt. Jelenleg Budapesten él mint magánzó.

Dolgozott (1864-83.) a Budapesten megjelenő szépirodalmi lapba, irt tárczákat, népismertető czikkeket, genreképeket, de legtöbbnyire verset…

Vasárnapi Ujság (1865-78. 1881-82.)…/Szinnyei/

 

 

1874. 1. Benedek Aladár: Bajok között.

 

Van-e elégtétel a sok szenvedésért? .

Nyer-e díjat e sok méltatlan nyomor?!

Oh engem már annyi, annyi szenvedés ért,

De jutalma késett mind-mindannyiszor!

Csakhogy az a nyomor, mely engemet sujta,

S sújt: még sokat sújthat! s ez fáj énnekem

Én csak fölkelek, s tán van, ki fölkel újra,

De legtöbb van mégis, az erőtelen!

 

Van-e elégtétel a sok szenvedésért?

Oh lelkemben oly sok a nyomor s a kín!

Akármerre lépek, csak ez az árny kísért,

Mintha méreg ülne az üdv ajkain.

S még ha én volnék csak, ki rejtekbe bújva,

Ki-kisirom búmat némán, csendesen!

De hány van, ki kínját viselni nem tudja,

S jobb sorsot várni már nincs türelme sem!

 

Van-e elégtétel a sok szenvedésért,

Mely engem gyötört már e kis léten át?!

Bűntelen bár, mégis annyi bűnhődés ért,

Hogy gyanúval nézem a szent bibliát.

De ha elgondolom, hogy rajtam kivül még

Számtalan lény szenved ily méltatlanul:

E sorstól csak azért is nem menekülnék,

Hátha abból tűrni más is megtanul.

 

Van-e elégtétel a sok szenvedésért?!

Oh kell lenni! s hogyha nem több: egy marad!

Megmarad a vágy, mely vár és örökké kér,

Meg az üdv iránt a hit s az akarat.

S mig ezek megvannak, addig küzdhetünk, de

Ha eltűntének már, akkor mit tegyünk?

Akkor is csak hajtsuk fejünk tenyerünkbe.

Megnyugodva abban, hogy ez — végzetünk!

 

 

Benedek Aladár: Anyám névnapján - Benedek Aladár - Blog - Képtár

blog.xfree.hu/myblog.tvn?...Benedek%20Alad%E1

 

Krúdy: Régi pesi históriák…Benedek Aladár, akit polgári nevén Náray Ivánnak hívtak a múlt században, az irodalom hőskorában, amikor a költők valóban hőseik életét folytatják, külsejére nézve olyan volt, mint egy korabeli regényhős.

Úri családból, Arad megyéből származott, mint ahogy a jó származás szükséges volt akkortájt a regényhős elindulásához.

Szakállas, oroszlánképű dalia, csaknem kétméteres termetén sörényes fejjel; kezében szürke, selyem napernyővel, amely a régi Magyarországon az uraságok divatjához tartozott. Komoly, öntudatos, gáncs nélküli férfiú, aki köztiszteletnek örvendett az Aranykéz utcában, amint alkonyattal mindennapi sétájára indult, nyájas leereszkedéssel fogadta a boltajtóikban álldogáló mesteremberek üdvözletét, a bolti kisasszonyok mosolyát, az Aranykéz vendéglősnéjének üdvözletét, általában a köztiszteletnek azokat a jelvényeit, amelyekkel az emberek elárasztani szokták azt, akit maguk között kiválónak elismernek.

Szoborszerű megjelenése mindig örömöt okozott az utcában, ahol a nyájas kereskedők még nem küzdöttek a mai (1932-ős) évek gondjaival, ráértek örülni az egyhangú, de nyugodalmas élet apró örömeivel. Ilyen öröm volt Benedek Aladár mindennapi megjelenése az Aranykéz utcában, amint tűnődő tekintettel, némi melankóliával arcán, az élet és költészet titkain gondolkozva elvonult a suszterboltok, kalaposműhelyek, aranyműves kereskedések előtt, hogy mindenki elgondolkozhatott a költő lényén, magaviseletén és nyilvánvaló szenvedésein, amelyeknek halk sóhajtásuk kíséretében adott kifejezést. Néha félhangosan próbálgatott magában valamely költeményt, amelyet délután olvasott, vagy talán éppen maga szerzett. A költői termékek megszületése mindig ismeretlen, talán még a szerző előtt is. Hogyan tudhatta volna egy Aranykéz utcai boltos, miként jönnek létre például Benedek Aladár versei, amelyek kellő hírnévnek örvendeztek, mikor talán a költő maga se tudta volna megmondani egy-egy verse keletkezésének valódi történetét?

Annál inkább kellett azonban tudnia arról a hamis ötforintosról, amelyet ebben az időben elcsíptek Pesten, és a nyomok Benedek Aladárhoz, az Aranykéz utcába vezettek…

Krúdy Gyula: Régi pesti históriák - MEK

mek.oszk.hu/00800/00869/html/03.htm 

 

 

Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870. július 23. – Budapest, 1950. július 5.) író, földrajztudós, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

Cholnoky Viktor öccse és Cholnoky László bátyja volt. /Képe Vámbérynél. G. /

 

 

 

1904. 7. Dr. Cholnoky Jenő.:  AZ OROSZ-JAPÁN HÁBORÚ.

A VILAGTÖRTÉNELEM egyik legnagyobb eseménye előtt állunk. Megszoktuk már, hogy világtörténelem alatt csak az európai és legfeljebb a kis-ázsiai népek, sokszor bizony nagyon kisszerű történetét értsük. Európától

egészen függetlenül, messze, a Csendes oczeán partjain, hosszú évezredek alatt egészen más, a miénktől teljesen idegen világtörténelem játszódott le, a melynek mi csak néha éreztük rettentő hánykolódásait. Az olyan rejtélyes

szinben feltűnő népvándorlások, a hunok,

a mongolok pusztító fergetegei ennek a tőlünk

idegen világtörténelemnek voltak Európa szivéig

gördülő hullámai. Az új-kor végével érintkezésbe

került a két nagyszabású történelem,

de mindez ideig az érintkezésnek inkább csak

Kelet-Ázsiára volt jelentős hatása, míg Európa

történelmében az érintkezés nagyobb átalakulásnak

nem volt okozója.

Azonközben egy harmadik világtörténelem

színpada is benépesült. Amerikában új, csodálatosan

termékeny talajra talált az európai kultúra

s ma oly nagyhatalom szilárdult meg ott,

a mely nemcsak gazdaságilag fenyegeti veszedelemmel

az európai népek jóllétét, de nem rég

zúzta össze a hajdan világra szóló spanyol

uralom utolsó romjait is. A Fülöp-szigetek elfoglalásával

egyszersmind lábát is megvetette a

kelet-ázsiai vizeken, a hova most hirtelen a

világtörténelem eseményeinek súlypontja helyezkedett

át. Mi készülődik, mi vajúdik itt, hogy már évtizedek

óta folyton ide irányúi az európai hatalmak

figyelme s még a mi csendes, tartózkodó

magyar-osztrák politikánk is kénytelen volt a

legutóbbi bokszerlázadás idejében kardot rántani

s ime a folytonos villongás szembántó játékába

most irtózatos reccsenéssel dördülnek

bele a torpedók robbanásai.

A kelet-ázsiai vizek igazi természetes ura a

khinai nép, a mely évezredeken át ura volt s

425 milliónyi, egy nyelvet beszélő, egy hazafiságú

tömegével most is erre van hivatva. A békés

indulatú, csodálatosan szép kultúrával áthatott

nép azonban egy idegen dinasztia, a

mandsu uralkodók tehetetlen zsarnoksága alatt

nyög s nem képes a fegyveres hatalomban

messze eléje vágott népekkel szemben keletázsiai

uralmát megvédelmezni. Ez a passzív,

ma még nyugalmas ói'iás az egyik, mondhatnám

legfontosabb szereplője a mostani világtörténelemnek.

A második szereplő a japánok 18 milliónyi

népe, a mely gyönyörű szigetországán ősidők

óta majdnem háborítatlanul fejlődhetett, s bár

Khinától vette át egész kultúráját, soha sem

vesztette el önállóságát. Ez a nép átvette az

európai czivilizáczióból azt, a mit hasznosnak

és szükségesnek látott, még pedig oly ügyesen,

hogy a mellett teljesen független tudott maradni

az európai nagyhatalmak kétszínű gyámkodásától.

Ilyen körülmények közt addig; a míg

Khina is át nem veszi a természettudományok,

a technika és a hadi tudomány modern segítőeszközeit,

Japán-országé a természetes uralom

Kelet-Ázsiában. …

…Veszedelmes a terjeszkedés

Japánra nézve, a mely ezzel kiszorulna a

kelet-ázsiai vizek uralmából. Semmi esetre sem

mert volna azonban belekötni az oroszokba, ha

erre biztatást nem kap az angolok részéről.

Már a 90-es évek végén, a mikor első izben

támadt súrlódás az oroszok és a japánok között,

már akkor lehetett látni, hogy az angolok

megrakják a kelet-ázsiai vizeket hadihajókkal.

1898-ban 32 hatalmas angol hadihaját láttam

Hong-kongban, annak a hirére, hogy a j apánok

és oroszok háborúba fognak keveredni. Azután

következett az angol-japán szövetség s ennek

következményét ma látjuk a japánok vakmerő

föllépésében.

A hosszú készülődés után ma végre nyilt

összeütközésbe került a két legjobban érdekelt

hatalom. Mindegyik a jövője érdekében

kénytelen a legnagyobb erőfeszítést kifejteni.

Az oroszok alig mondhatnak le Koreáról, mert

az egyetlen, az utolsó reményük veszne el, hogy

oczeánhoz juthatnának. Viszont a japánok nagyhatalmi

állásukat, kereskedelmük további fejlődését

veszítenék, ha az oroszok befolyásának

engedik át Koreát. Végkimerülésig fog tehát

menni a harcz s nyilván egyike lesz a legkíméletlenebb,

legádázabb vérengzéseknek, a melyeket

a világtörténelemben ismerünk…

 

 

1855. 30. Dr. Entz Ferencz és gyakorlati haszonkertészeket képző intézete.

Szép hazánknak tágas rónaságait arany kalászok hullámzó palástja, domborodó halmait a venyige zöldje takarja, mig ásványkincsekben gazdag bérczein százados tölgyek, viharedzett cser és felhőkig nyúló fenyves erdők rengetegei

setétlenek…Kitanult gyakorlati kertészek és olly kertekben mellyekből

olcsó áron csemetéket s virágmagot kapni lehetne, hazánkban nagy hiány van s igy ezekre csak nehezen lehet néha szert tenni. Ez égető szükségen segiteni, s a hazai kertészetet viszonyainkhoz illő helyre emelni feladata, czélja azon intézetnek, mellyet nagyérdemű hazánkfia Dr. Entz ur vezérlete alatt többen

„gyakorlati haszonkertészeket képző intézet" czime alatt Pesten létesítettek; — s melly csak néhány éves fenállása mellett olly szép sikerrel működik, hogy hazai kertészetünk felvirágzását ettől méltán remélhetjük…A kerepesi vámháztól balra néhány száz lépésnyirejegenye és búsfűzek zöldjéből csinos, schweitzi modorban épült ház vál ki, — melly a környék homokos és pusztai jelleme között, barátságos külsejével magához vonza a sétálót. — A ház közelében,

egész holdakat borító faoskolákat, vetemény - és gyümölcskerteket

fogunk megpillantani…A kertészek az intézet tanítványai, kik három egymásra

következő évre lépnek az intézetbe, mellyben nyáron a gyakorlati kertészet minden ágaiban, téli hónapokban számos, az okszerű kertészre nélkülözhetlen tudományokban, mint ásvány,- növény-, állat-, vegy- és természettan, növényi földleírás, kertészet elméletében és rajzban nyernek az intézet jeles igazgatójától

oktatást. Lakást és élelmet az intézetben nyernek, hol katonai rend mellett a legfesztelenebb szivélyesség uralkodik. A vacsorát és ebédet az igazgatóval együtt családi körben költik el; — ősi patriarkális szokás szerint…

A magas kormány 1854-ik évi febr. 21-ikén kelt legfens. rendeletével ez intézet fenállását nemcsak helyeslé, de a megyék cs. k. főnökségeit oda utasitá, miszerint az illető megyék népségét e vállalat hasznosságára értesítsék.

A mennyiben pedig illy kertészek kiképeztetése egyesek pénzerejét túlhaladná, kívánatos volna, miszerint többen e nemes czél elérésére összevetett vállakkal szövetkeznének, s mint ez a Marastoni- féle akadémiánál történik, társulat alakulása által többek kiképeztetését eszközölnék, hogy igy hazánk nem igen

távol jövőben fában, virágban, kertekben bővelkedvén, Európa második kertjévé váljon. Isten vezérelje szándokinkat. Hegedűs

 

Marastoni Jakab, Giacomo Antonio Marastoni (Velence, 1804. március 24. – Pest, 1860. július 11.) festő, litográfus, az Első Magyar Festészeti Akadémia létrehozója…Wiki

 

 

 

1856. 4. Dr. Entz Ferencz saját és a hazai kertészet barátaihoz.

Mikor épen most 25 éve orvosi diplomám újdonságának egész nyersében

választásomra hagyatott, hogy Bécsben maradjak-e segédnek, valamellyik

jó akaró, s híres tanítóm mellett, vagy elmenjek-e hazám egyik

fő birtokosának jószágára csekély jövedelmű uradalmi orvosnak? szakadásig

kinevettek ismeröseim, midőn az utóbbi után nyúltam. Ők nevettek,

és én belőlem szerény állású, de sorsával igen megelégedett ember

vált. Honunk egyik valóban kanaánszerü vidékére kerülvén, és merő

földmiveléssel foglalkozó publicummal körülvétetvén, mód nélkül kifejlődött

bennem a földmivelésnck velem született hajlama, melly azonban

bokros hivatalombeli foglalkozásún és egyéb körülményeim miatt egyedül

csak a kertészkedésre szorítkozhatott…A vállalat sikerült, és sok ezer számra növekszik vígan a csemeték minden neme annak területén. Már most harmad éve figuráltak a pesti terménykiállitáson 25—30 fontos káposzta- és a magok nemében gyönyörű carfiol-fejek, s más konyhakert-félék, sőt a gyümölcsök…

Azért tartok előadásokat a pesti képezde tanonczainak.

hogy körztök minden falu számára a kertészetnek egy-egy apostolt

felavassak. Azért firkálok — ha az ásót nem forgatom, — hogy

hazám minden családja keblében egy — ha szoknyás, ha nadrágos kertész-

bojtárt megnyerjek. — Azért nyújtom alá- és fölfelé őszinte indulattal,

és mindenki elé jobbomat, ki az enyimhez hasonló érdekben a kapát,

a kertészkést vagy a pennát forgatja : mivel benne nem vetély-, hanem

munkatársamat tekintem és becsülöm. Nyilatkozom pedig azért

minden formalitás mellőztévcl hazám nagy közönsége előtt illyképen, mivel

személyem és szakom ügye bennem egygyé forrt s egymástól el nem

választható ; — s lerakom azért a most rendesen megindítandó

kertészeti füzeteimben mind azt, a mihez e szakban értek, hogy a távol

levőkre is, — ha nem is telegraph, de legalább vasúti gyorsasággal szintúgy

hathassak, valamint azokra, kiket egyenesen élő szóval,a közös czélfelé

útnak indítok…A Kertészeti Füzetek megjelennek évenként négyszer egyegy

5 ives fűzetben…Az első fűzet megindul: jövő martiusban. Az előfizetés megnyittatik mai naptól fogva, mind a négy füzetre bérmentesen és a házhoz küldve 2 ft. .30 krjával pgő pénzben. Legegyszerűbben a mellékletül ide csatolt levél utján, „Dr. Entz Ferencz, Pesten" czim alatt. Előfizetést elfogad ezenkívül minden cs. kir. postahivatal, vagy a „Gazdasági Lapok" szerkesztősége…

 

Kertészeti füzetek, 1857

 

 

 

 

A füzetek tartalma:
1. A gyümölcstenyésztés fontossága hazánkban, s a pesti gyakorlati kertész-iskola programmja és jelen állása.

2. Gyümölcsészet. Téli teendõk a gyümölcsöskertben. A gyümölcsfanemesítés módjai. Gyümölcs ismertetés. Próbafák.

3. Konyhakertészet: Spárga. Melegágy. Borsó. Murok. Petrezselyem. Pasztinák. Palántázás hideg földben. Hagymák. Torma. Zsázsa. Retek. Saláta. Káposzta nemûek.

4. Gyümölcsészet: A szemzés. A bogyárok. Köszméte. Ribiszke. Szamócza. Málna. Õszi idõ, és annak teendõi a gyümölcskertben. Faültetés. õszszel, vagy tavaszszal ültessük-e a gyümölcsfát. Az almafa.

5. Gyümölcsészet: Azon almafokról, mellyek hazánkban a legnagyobb elterjedésre érdemesek. - A körtefa. Ferdinand koronaörökös. Virgouleuse. Egri körte. Kolmár vagy manna körte. Ármin körte. Téli esperes körte. Pisztráng körte. Diel vajkörtéje.

6.Gyümölcskertészet: Szõke õszi vajkörte. Napóleon vajkörtéje. Vilmos körte. Kármán vagy torzsátlan körte. - Konyhakertészet. Bevezetés. A kobakosokról. Ugorka. A dinnye. A tökrõl. A hüvelyesekrõl. A bab. Tót bab. - Figyelmeztetés a haszonkertészeket képzõ gyakorlati tanintézet érdekében, s ennek programmja

7. Konyhakertészet: A gyógyfüvekrõl. A kerti erõsítõ gyógynövények. - Entz-féle gyümölcsfák jegyzéke.

8. Kerti mustár, vagy fehér repcze. Sáfrány. Gyengitõk. - a) olyanok, mik az állati életre gyengítõleg hatnak; tehát az ugyenvezett csillapitók. - Mák. Dohány.

9.-10. Szõlõszet. Pesten, 1857-1858. Herz. 308 l. 123 l. 128 l.; 241 l. 25 l. 142 l.180 l.

1859-ben még öt füzet jelent meg. Szövegközti fametszetű ábrákkal illusztrálva. Korabeli fálvászon-kötésben. Ináncsi Ebeczky Béla író-költő ex libris-ével, ill. Dr. Vargha Zoltán gyűjteményi pecsétjével. Ritka pomológiai munka.

 

kikiáltási ár:

12 000 HUF

leütési ár:

16 000 HUF

aukció időpontja:

2008.04.17. csütörtök 17:00

 

 

 

1856. 7. A növényvilág titkai. Dr. ENCZTŐL. (Folytatás.)

A ki a növényvilág titkait fejtegeti, nagy fába vágta fejszéjét, mert el nem kerülheti, hogy egyúttal a szemeink alatt mai nap is folytatott teremtés titkait ne fejtegesse. Mi azonban ettől se rettenünk vissza, miután meg vagyunk győződve,

hogy olvasóink majdnem mindegyike ugyanazon tapasztalásokkal bir, a mikből mi fejtegetéseink indokait meríteni készülünk…Általános bámulatot és csodálkozást fejeznek ki azon nevezetes változás felett, mellyen a hajdani Topa-völgy végelpusztulása, a közelebb mult husz év óta keresztülment és a melly jelenleg a növényi élet és változatainak vajmi sokkal szebb és bujább képét viselé mint valaha. Senki sem leendett vala köztünk, ki vallásos ihlettel a

mindenható teremtő hatalmát teremtményei e legújabb müvében nem imádta volna, ha Kétkedő Tamás hozzám intézett gunyoros észrevételei félbe nem szakították volna több izben az általános és vallásos természetű kedélyességét…Vajjon ki vállalhatta magára egyközelebb ezen kopár köomladékok trágyázását, mert ha urambátyám szokásos állításai szerént a növényi élet ugyancsak a trágyában találja természetes élelmét, legalább is csak nagyon csodálatosnak látszik előttem, hogy ezen buja gyöp, ezen gazdag lombosságu bokrok s fák bátyám uramnak minden tápja nélkül beérték, mert alig gondolhatom, hogy avval valaki titkokban tartotta volna őket...

 

 

1856. 10.A növényvilág titkai. Dr. ENTZTŐL (Folytatás)

….A természet 50 és néhány elemből alkotja valamennyi szerves és szervetlen lényeit, valamint 30 és néhány látható jel vagy betű segítségével adjuk meg valamennyi láthatlan gondolatunknak a megtestesülést. Az elemek különböző aránya egymás közt adja okát a természeti testek ezernyi külöubféleségének. —Betűink különböző aránya egymáshoz, adja meg szintúgy szavaink,-gondolataink-és eszméinknek a megtestesülést és ugyan ezernyi érzelmét. Igy, ha p. o. a négy betűt az Imre szóban más arányokba hozzuk egymáshoz,

Emir válland belölök, ha ismét másokba teszem, lesz belőle Mire és

Rime stb…

Midőn a Topa völgye, a hol most mulatunk, mintegy 20 év előtt merő holt sziklatöredékek által ölnyi magasságban eltemettetett, vége lön benne a szerves élet minden legkissebb nyomának. Mai nap ismét az életnek kedves képe

kecsegteti érzékinket körös-körül benne. — Trágyából nem merítették

ezen ezernyi növények tápukat, mert az nem volt. Egyéb sem vette

körül a kopár sziklatöredéket,mint az Isten levegője, tehát egyébből sem meríthette életét és annak tápját a völgynek mai nap változatos

viránya, mint ugyancsak a levegőből. Megmagyarázandom azonnal

mikép. A szétdarabolt kemény és érdes szikladarabok a levegő élenyével

jövének érintésbe és kapcsolatba, miáltal elveszték felületeiken keménységüket, valamint olvadhatlanságukat a vízben…

Az esöviz által támadt kis tócsák a napon lassan ismét elpárologtak, de az elpárolgás folyama alatt a levegőből a szénenyt és légenyt (a növényélet

tulajdonképeni táplálékát) mindinkább felvették…Neki ered az eső ismét s a

már csekély adagnyi trágyával megtelt mélyedésben most már a zuzmók és mohnak egy-egy neme jelenik meg,tehát már valami tökéletesebb növény…

 

 

1856. 11. Entz folytatás…Tagadhatatlan, hogy a növényi élet táplálékának egyik főbb részét a levegő elemeiből szívja, de ezen forrásból sohasem képes

azt olly mennyiségben kieszközleni, miszerint ezen korlátolt keszletű

tárházból a nemének megfelelő nagyobb tökéletesbülését elérhetné.

Élhet tehát e forrásból, ha többi körülményei, éghajlat, s földminőség fajtabeli életének kedveznek, de nem tökéletesbülhet. — Azért feltaláljuk a vad természetben a sárga répát, mint madzagnyi gyökérkét, de kertjeinkben mint ember karnyi vastagságra felhizott gyököt. — Azért válik az egynehány levélből álló káposztanövény a szorgalmas kertész keze alatt fertálymazsányi

káposztafejjé. — Azért találjuk a vad természetben a virágoknak ugyan ezernyi fajait, de egy teljeset, vagy duplát sem. — Azért van a vad természetben simpla rózsatüske : de kertjeinkben a duppla rózsáknak ezer változványa. — Azért terem a hanyag gazdának búzája 3—4 szemet, holott az értelmes toldmivelö 10 et aratstb. Á természet megadja tehát szerves lényei számára a nélkülözhetlent,

de azok nagyobb tökélyét az ember eszétől és szorgalmától várja. Bolond Istók is megél a maga módja szerint, de poczkot aligha nevel! Ha tehát növényeink diszét akarjuk és azok után hasznot várunk: a földet a növény minőségéhez s az egyéb előforduló helybeli körülményekhez mérve, — mi ismét különös tudományos készültséget kíván meg — trágyáznunk kell: de tulajdonképen miért? Azért 1-ör: mert a trágya azon sajátszerű természeti tulajdonsággal

bir, hogy a levegőből — mint szivacs a vizet — ugyan a vizpárát szénenyt és az ammóniát magához szívja (ammónia név alatt ismeretes a chemicus előtt a légeny és könenynek sajátságos vegyülete, NH 3  G.); és 2-or mivel ugyanezen előbb nevezett alkatrészek a trágyában magában nagy mennyiségben foglaltatnak. Igen sok szénenyt tartalmaz a trágya, azért sötét szinü vagy egyenesen fekete, ha érett, és sok ammóniát tartalmaz: azért büdös, mert ép ezen büz az ammónia jelenlétének csalhatlan jele…

 

 

Vidéki hírek. Mező-Komárom, február 9. T. szerkesztő ur! Kétség kivül tudja ön, hogy Dr. Encz Ferencz ur kertészi országos hírnevét itt nálunk alapította

meg az által, hogy kis városunk északkeleti egyik sarkán egy szép gyümölcsös

paradicsomot állított fel, meg akarván czáfolni azon nálunk elterjedt bnlhiedelmet, hogy itt a fold nem alkalmas gyümölcsfák tenyésztésére;…

Keszy Bálint.

 

 

Danielik József - Ferenczy Jakab: Magyar írók. Életrajz-gyüjtemény.   Pest, 1856, Szent-István-Társulat, Emich Gusztáv könyvnyomdája.

II. kötet, 1858. Benne a 66-67 oldalon Entz Ferenc:

Legkitűnöbb orvosaink és gazdászaink egyike…bejárta a külföld híresebb orvosi és természettudományi intézeteit. 16 éven át orvosi gyakorlatokat folytatott, közben kertműveléssel foglalkozott. 1853-ban kertész-képző intézetet alapított, lapot szerkeszt és ír…

Danielik II. 390 oldal: …Pákh Jókaival szövetkezve szerkeszti a Vasárnapi Újságot…

406. oldal:…Jókai roppant munkássága mellett a Vasárnapi Újság fő dolgozótársa.

 

 

Klauzál Gábor Társaság www.klauzal.hu/cikk/538.html?PHPSESSID... -

Entz Ferenc levele Géza fiához (Promontor, 1877). A levél harmadik oldalán, ismertette a palaczkok pecsétjét, valamint az üvegekre kerülő etiquettet, (16)

/Adatok, képek Entzről. G./

 

  

*  *  *

 Erdélyi Gyula

 

Mindszenti Erdélyi Gyula (Gödöllő, 1851. január 26. – Budapest, 1912. január 4.) megyei t. aljegyző és hírlapíró

 

1912. 24. 490. KRÚDY GYULA: Öreg író alkonya

A Farkasréten pénteken alkonyattal egy tölgyfa koporsót bocsátottak a földbe, amelyben elfelejtett öreg magyar író indult el következendő pályafutására, hogy néhány esztendő múlva mint szomorúfűz vagy temetői nefelejcsvirág alakjában jelentkezzen a napvilágon.

Amíg élt, addig is virágzott Erdélyi Gyula, furcsa, tipikus magyar virág, kis muskátli a magyar irodalom kertjében, vagy tán csak vadrózsabokor valahol a Kis-svábhegy tájékán, ahol viharoknak, szeleknek és esőknek ötvenhat esztendeig ellenállott.

Egykor az egész ország ismerte nevét, szép, szomorú regényeket, tréfás novellákat és jóízű elbeszéléseket írogatván a hetvenes évek közlönyeibe. Később, midőn megöregedett, mind kevesebben tudták, hogy a furcsa, sőt bohókás külsejű öregúr egykor a Pesti Napló regényírója volt, és halála napjáig rajongó, dolgos kedvű és örökkön álmodozó író maradt.

Erdélyi Gyula semmi más nem volt, mint író. Az irodalom keresztes vitézei közül való, aki fanatikus rajongással szerette, kereste, küzdötte a maga Jeruzsálemét: az írást.

Erdélyi Gyula mindig írt. A hetvenes évek közlönyei nem győzték munkáit felvenni, regénye, novellája nyomban készen volt. Ugyanezért ő volt az a híres magyar író, akinek egy milliomos könyvkiadó vállalat húsz forintot fizetett egy regényéért. Tehetségének szaporasága okozta, hogy sohasem becsülték meg kellően. Tömérdek írás maradt utána, egy középkori szent lovag imádatával rótta egymás mellé az apró, madárkörmöcskékhez hasonlatos betűket, hogy újabb és újabb munkákkal gyönyörködtessen. Megírta emlékiratait, megírt mindent, amit látott, hallott vagy érzett. Szorgalmasabb írót nem ismertem, az írása könnyed, folyékony, álmodozó, mint egy bő patak folyása, de a parton füzek s vízivirágok kísérik útjában.

Azt hiszem, az utolsó magyar romantikus írót tettük sírba a farkasréti temetőben…

Erdélyi Gyula egész életében, még tegnap, tegnapelőtt is barettban járt. Írói hivatásának külső jelvényeit: kopottas köpönyegét, bodros nyakkendőjét, szegénységét olyan gavalléros kedvvel viselte, mintha ő volna a világon a leggazdagabb ember, mintha a szívek kincsét fel lehetne váltani a prózai világban. Táblabírós humorral és költői kedéllyel tárgyalt a budai végrehajtóval, valamint a Krisztinaváros temetésrendezőjével, akitől előleget kért saját temetésére. Borongós jókedvén át az elmúlt hatvanas-hetvenes évek írói világa valóban olyan regényesnek, nagyszerűnek látszott, mintha az akkor született, akkor élt írók sokkal különbek lettek volna, mint a maiak.

A hetvenes években a magyar író - Erdélyi Gyula - egy különös, olykor cinikus, máskor szentimentálisnak tetsző álláspontra helyezkedett a körülötte lévő világgal már akkor, midőn első művével írónak avatták. A világ tehet, amit akar: az író szívvilága azonban nem változik, rossz emberek nincsenek, csak jók, a nőket lovagi áhítattal tisztelni kötelessége, és az atyaúristen is sarkantyús csizmában jár égi birodalmában. Szülői és hazaszereteten épült fel a régi író költői mechanizmusa, és a nőt szeretni, nagyon szeretni, csupán törvényes formával illett az elbeszélésben…

Pongrátz Béla, Gáspár Imre és Erdélyi Gyula hajdanán a világot próbálták kilódítani sarkaiból a Komló kertjében. És ma, ugye, mily idegenül hangzanak ezek a nevek? Pedig írók voltak, elismert, nevezetes írók, akik elérték mindazt, amit a hetvenes években az írói pályán elérni lehetett: arcképük megjelent a Budapesti Bazár-ban. Az utolsó esztendőkben egymás után eltávoztak, kórházból, halottas kamrából, mint ahogy fiatal korukban írott költeményeikben ezt maguknak kívánták. Ezért a tiszavirág életű dicsőségért jöttek a földre a messzi csillagokból. Nyomorúságos, de boldog és egész életet éltek: mindvégig a múzsa árva gyermekei voltak. Írók, csupán írók. És ez trombitaharsogásként zengett végig életükön.

A hős Erdélyi Gyula követte barátait. Az előttünk levő nemzedék íróinak sírboltján körülbelül megfordíthatjuk a címerpajzsot.

Krúdy Gyula: Öreg író alkonya (1912).
In: Irodalmi kalendáriom. Írói arcképek.
Budapest, Szépirodalmi, 1989. 228-230. old.

 

Nyugat  1911. 9.

Krúdy Gyula: Balás Sándor köpenyege


Napokban nyomtatott levelezőlapot hozott a posta: hajlandó volnék-e Erdélyi Gyula író 40 éves írói jubileumán részt venni, rendezkedni?...

Az idő eljár. Lám, lám, Erdélyi Gyula negyvenesztendős írói jubileumra készülődik, pedig mintha huszonöt esztendős volna manapság is. A kedélye, a naivsága, a hangulata és mindenféle ismerőse negyven esztendő előttről való, és ő maga mintha megmaradt volna huszonöt esztendősnek. A jó isten csodát csinált a szeretetreméltó öregúrral, mintha maga a sors nyúlt volna belé az irodalomtörténetbe, amidőn Erdélyi Gyulát meghagyta közöttünk. A költők ( a jó isten árva gyermekei) tudvalevőleg rossz tanulók szoktak lenni az iskolában, még a maguk dolgát sem tanulják meg, mert úgy vélekednek, hogy az irodalomtörténetet a tanárok számára írták. Tehát, hogy isten árva gyermekei ne maradjanak teljes tudatlanságban; azért hagyódott közöttük Erdélyi Gyula….

 

*

A város szülötte Kovacsóczy Mihály és Erdélyi Gyula író…

liliom.lapunk.hu/modul=oldal&tartalom=264106

 

*

 

Jeanne d’Arc

 

Jeanne d’Arc, Szent Johanna, (Domrémy, 1412. január 6. – Rouen, 1431. május 30.), az „orléans-i szűz”, katolikus szent, francia nemzeti hős.

 

 

1910.47. Bertha Sándor: D'ARC JOHANNA SZÜLŐ FALUJA

…Körösi Csorna Sándor vállalkozása hasonlit az övéhez: a józan ész szempontjából száz forinttal s egy szál kabátban a magyarok ősi hazájának felkeresésére indulni Ázsiába ép oly őrültség volt, mint minő a húsz éves leányé, ki lóra ült, hogy kiverje az angolokat az országból ! Oly két valóság ez, melynek egészen mithusi jellege van, s mely lélektanilag egy örökös talány marad mindig…Francziaországnak nincs nagyobb, fenségesebb,

meghatóbb személyesítője, mint Jeanne D'Arc, D'Arc Johanna. Ezt feleltem 1889-ben azon magyar uraknak, kik azt kérdezték tőlem, hogy a Parisba készülődő magyar irók és művészek társasága kinek magasztalásával bizonyítsa be Francziaország iránt érzett ragaszkodását, bámulatát ? Feleletem azonban nem találkozott a kérdéses társaság véleményével. Időszerűbbnek vélték nálunk Gambetta dicsőítését…

Hanotaux Gábor, a volt külügyminiszter, a franczia Akadémia tagja. Ennek a D'Arc Johanna elitéltetésére vonatkozó tanulmánya ébresztette bennem a vágyat, meglátogatni az ártatlanul elitélt hősnő szülőfaluját a Voges-hegyek között.

Azzal biztattam magamat, hogy ott pályája megoldatlan rejtélyének valamelyes magyarázatára találok, hogy ott tán jómagam is fogok hangokat hallani, mint ő hallott, melyek el fogják árulni hihetetlen «esetének» titkát. És sejtelmem nem is csalt meg…A völgy azzal a helyivel átellenben, hol Johanna szokta volt juhnyáját legeltetni, s hová most egy hatalmas modern templomot építettek (Bois-Chenu), egy másik kisebbre nyílik, az egykori fő-folyó mellékfolyójának ágyára, a láthatárt ez oldalról is meghosszabbítván. A pásztorleány nagy területen hordozhatta végig tekintetét, midőn nyájára ügyelt …

Domrémy ma egy modern falu, melyben sok a szálloda s a korcsma, mert sokan mennek oda az idegenek megbámulni azt a szobát, hol Johanna született s azt a házat, melynek falai között nevelkedett. …

 

DOMRÉMY, JEANNE D'ARC SZÜLŐHELYE. 

 

 

 

 

 

1892. 32. KELETI KÁROLY. 1833—1892.

 

KÖZVETLENÜL a koronázási jubileumi ünnepek előestéjén, június 1-én kisérte örök nyugalom helyére Budapest értelmisége Magyarország egyik nagy hirnevű szaktudósát, Keleti Károlyt, a statisztika tudományának hazánkban legkiválóbb képviselőjét…

Neki nem kellett, mint nagy elődeinek, Bél Mátyásnak, Schwartner Mártonnak és Fényes Eleknek, óriási áldozatokkal tisztán társadalmi úton gyűjteni az adatokat…

 

Keleti halálakor, de még az ő előszavával ellátva, jelent meg az általa foganatosított harmadik népszámlálási mű legelső része, a helységnévtár. Ez és a megelőző népszámlálás a legfontosabbak Keleti működésében. A tudomány vívmányait felhasználva, 1880-ban részben a külföldi népszámlálások feldolgozási módszerét is felülhaladva, oly becses és annyira használható leltárt készített e müvekben hazánkról, hogy azok alapján most egészen tisztán láthatjuk hazánk állapotát s öntudatosabbak lehetünk reformmunkáinkban

 

 

Korizmics László

 

1855. 35.Értesítés a Mezei gazdaság könyve ügyében.

Munkánk első kötete a napokban sajtó alól kikerült. Reményljük,

hogy ugyanazt jelenthetjük rövid időn a másodikról is. Aki tudja, hogy számos rajzokkal ellátott terjedelmes munkát nálunk kiállitani mennyi nehézséggel jár : az, reményljük a kiállítást késedelmesnek találni nem fogja…

Felkérjük merendelőinket: miszerint a kész első kötet

kézbesítése iránt intézkedni sziveskedjenek! Átvehetik pedig a munkát

vagy egyenesen tőlünk minden további költség nélkül (Pesten, üllői uton

12-ik szám a „Gazdasági egyesület" köztelkén, a gazd. lapok szerkesztőségénél)

vagy posta utján. Melly utóbbi esetben, a postai költségek fedezésére, kötetenkint 30 krt számítva ismételt levelezések elkerülése végett

az összes munka után (7 kötet) tetszés szerint akár az egész 3 ft

30 krt pgőben egyszerre, akár pedig egyelőre négy kötetre 2  forintot

s majd később a következő három utolsó kötetre 1 ft 30 pgő krt bérmentes

levelekben a „Gazdasági lapok" szerkesztőségéhez czimezve mielőbb

beküldeni szíveskedjenek. Kik megrendeléseiket könyvárusi uton tették,

ugyanazon veendik a könyvet is. Kik végül a megrendelési összegnek

(6 pft) felét, mint kívánva volt, mindeddig be nem küldöttek : ez iránt is

mielőbb intézkedni figyelmeztetnek. — Munkánkra a megrendelési időszak

mai naptól fogva megszűnvén : azt könyvárusi uton 12 pftért (kötetét

1 ft 43 krjával pgben) szerezhetni meg.

A második kötet megjelenését, mihelyt ez végképpen elkészült —

haladék nélkül tudtára adandjuk t. megrendelőinknek, s a gazdaközönségnek.

Pesten, 1855 augusztus 28-kán. Korízmics László. Benkő Dániel. Morócz István.

 

 

1875. 1. Korizmics Lászlótól „Uti képek és jegyzetek 1851-ből" czimü könyv jelent meg, mely szerzőnek 1851-iki külföldi utazása alkalmával Németország s Angliában tett nagy érdekű tapasztalásait tartalmazza. Korizmics a gazda szemével tekinti az országokat és népeket s tanulságos följegyzéseket tesz. A 11 ivre terjedő könyv ára 1 frt. 

 

 

Kossuth Ferenc

 

 

1914. 22. Kossuth Ferenc 1841 – 1914…Mint szakminiszter, Kossuth Ferencz kétségtelenül maradandó értékű s igen kiváló sikereket mutatott fel. Ezekre sohase voltak tekintettel, ezeket sohase méltányolták. Sőt ellenségei azt is szemére lobbantották, hogy a tárczája nyújtotta hatalmat pártczélok szolgálatára

használta fel. Ez pedig nem volt igaz. Mi, a kik ebben az időben csaknem naponta érintkeztünk vele, a kik közelről láttuk munkáját, a kik a párt vezetésében segítségére voltunk, s a körülötte sürgölődőket megfigyelhettük,

bizonyságot tehetünk róla, hogy ebben a tekintetben annyit sem tett, a mennyit

minden más elődje és utódja megtett, sőt annyit sem, a mennyit a legkényesebb politikai ildom is megengedett volna. A mit a koaliczió egyik volt kormányférfia mondott, hogy ők «nem tudtak sem jutalmazni, sem büntetni» az Kossuthra nézve elsősorban igaz. Azonban nem egyedül ebben állott aDnak az oka, hogy

nem tudták megtartani pozicziójukat. A mélyebben fekvő okokon kívül az egyik az is volt, hogy parancsolni sem tudtak. Ez elsősorban levő fogyatkozás volt Kossuth Ferenczben, mint pártvezérben. Az ő «jó ember» természete egyenesen kizárta ennek még kísérletét is.

 

Kossuth Ferenc

 

 

Kossuth Ferencz kétszer nősült, de egyik házasságából sem született gyermeke. A világtörténetnek egy különös jelensége az, hogy a Kossuth Lajos-szerű óriásoknak legföljebb ha fiai vannak, de férfiágon unokái nincsenek. Nagy Sándor, Július Caesar, Augustus, Nagy Károly császár, Napóleon, a mi királyaink közül Szent István, Szent László, Hunyadi Mátyás, — s hogy ép csak néhány példát idézzünk — a költők közül Dante, Shakespeare, Vörösmarty, Arany, Petőfi tanúsítják az állítás igazát. Kossuth Lajosnak se volt nnokája.

Kisebbik fiának Lajos Tivadarnak sincsenek gyermekei. Ő most már utolsó életben levő leszármazója a legnagyobb magyar hazafinak.

 

*  *  *

Kossuth Lajos fiának vezetésével a párt beleegyezett a kvótának két százalékos újabb emelésébe, szállította az újoncokat, adókat, fenntartotta a közös vámterületet, melyen belül nagy költséggel próbált szinte melegházi nagyipart létesíteni. A közigazgatás államosítását minden skrupulus nélkül elejtették, annak dacára, hogy a „nemzeti ellenállás” eléggé bebizonyítá a megyerendszer politikai használhatatlanságát….Kossuth feleslegesedn kötelezte a horvát vasutaknál a magyar nyelv használatát, mire a budapesti horvát képviselők az obstrukcióhoz nyúltak…

 

HÓMAN–SZEKFŰ MAGYAR TÖRTÉNET

 

*  *  *

 

Kossuth fia szerző: Krúdy Gyula

 

 

1925

Mit látsz az arcodon, te múlt századbeli magyar ember, amikor harminc és egynéhány esztendő előtti fotográfiádat nézegeted az elmúlt idők limlomjai között? Dicsőséges ifjúságot, diadalmas férfikort, ragyogást és megelégedést látsz a régmúlt arcodon, mert ebben az időben "ád engedelmet Ferenc József", hogy a turini szent remete hátramaradott fiai hazatérhessenek...
Mikor Kossuth Lajos visszaadja azt a csodálatos lelket teremtőjének, amilyen lélek egy század esztendőben egyszer adatik magyar embernek, és ez az utolsó sóhajtás, mire eljut Magyarországig, az imádott hazáig - szélzúgássá, tavaszi viharrá válik. Megrázkódik a magyar föld, amelyet már a táncos Andrássy Gyula kezdett altatgatni a szép mesemondásokkal és szép körmagyar csárdásokkal; vonaglik a pesti aszfalt, amely Tisza Kálmán cúgos cipőinek léptei alatt kihengereltetett mindenféle forradalmas bolondságokból; a szőke árvalányhaj helyett búskomolyan emlékezetes gyászfátyolok teremnek a magyar mezőkön ezen a tavaszon; az ibolyák helyében gyászkokárdák pattannak fel a földből, és nagy feszülések ropogtatják a magyarok vállain a komótossá válott császárkabátokat, amelyeket oly hamar megszokott a koronázás után következő új nemzedék. - Kossuth meghalt, de fiai hazajönnek.
K. Ferenc úgy beszélt, mint egy angolból fordított lexikon, amelyhez fordítója hiányos nyelvtudása miatt kénytelen volt szótárt is használni…

Hallgatom őt Debrecenben az Arany Bikában országos körútja alatt, mint ifjú vidéki riporter...

Az Arany Bika éttermében nem keltett valamely különösebb feltűnőséget a cigánybanda zenélése - megszokták azt itt, hogy a cigányok (például nagyvásárkor) napokig, egyhuzamban muzsikáljanak, és ezalatt mindenféle bolond nótákat sorra vegyenek az egybegyülekezett hajdúsági, nyírségi urak tiszteletére, amely nótákra eleinte csak a banda öregapja, a nagybőgős emlékezett. K. F. meg pláne nem tudta, hogy miről van szó, amikor a cigányok pohárköszöntője után rázendítettek…
Idegenszerű volt - mintha nem is ama, magyar álmokban égig érő Kossuth Lajos fia lett volna. (Az öreg debreceni polgárok sehogy sem tudják az apa-fiús hasonlatosságot felismerni az utódban ama lelket rázó magyar fantommal, aki a kocsmaházhoz közeleső Nagytemplomban a Habsburgházat trónjavesztettnek nyilvánítja.)
Már ruhája szabása se nekünk való volt. Finom szövetből készült ez az öltöny, de mégis úgy tetszett, mintha készen vette volna azt tulajdonosa valamely milánói áruházban. (A magyar urak akkoriban londoni divat szerint öltözködnek.) Jól emlékszem, nadrágja alul olyanformán bővült az olaszos, nőies szabású cúgos cipő felett, mint ama talián munkásoké, akik különböző kőmunkák - így utcakövezési munkák - elvégzése miatt érkeznek Magyarországba, de a szembetegségtől megóvó rézkarika nem volt a fülében. Alacsony, két sarkán lehajtott gallérja volt, amelyről látszott, hogy nincs az inghez varrva, mint ezt általában az előkelő magyar urak viselik. Kézelője cső alakban végződik, nagy fejű gombbal megerősítve, holott már a divatfik olyan mandzsettákat hordanak, amelyek két szárnyban végződnek, és ugyancsak az inghez vannak varrva. Nyakkendője olyan keresztbe rakott, ha jól emlékszem fehér, amely nyakkendő az ingplasztron tegnapiságát volt hivatva eltakarni - azt hiszem, német találmány, és jégeringek felett alkalmazták. És olyan szagos volt, mint egy másodrangú illatszerkereskedés a Kerepesi úton.

Nézem a bajszát, amely konyán lefelé görbül, és a végén alig penderedik, mint valamely koloniális angol ezredesé, akinek arcképe a londoni hetilapokban megjelenik. Nagy, kerek, olajbarna színű szeme van, mint azoknak az olasz nőknek, akiket festményekről ismerünk, akiknek láttára hol a narancsszigetek illatát, hol a tengerparti osztériák - vendéglők - olajszagát érezzük. Az arcbőre itt-ott hasonlatos az ecetfa vöröses virágjának a színéhez…
"Vajon milyen nyelven gondolkozik?" - vetem fel magamban, amint beszélni hallom, mert hiszen ez a drága magyar nyelv olyan különös portéka, hogy megismerszik nyomban, mint a gabonában a Tisza vidéki vagy bácskai búza. Megismerszik, mint a levegő, amely más a Kárpátok felett, és más Debrecenben; mint a víz, amelyben harcosok számára rejtőzködő vasak oldódnak fel a hegyek között, míg a sík tájakon azért bukkan fel a föld mélyéből, hogy gólya fürössze benne a piros lábát. Amint meg tudjuk mondani első pillanatban, ha sötét vonaton, sötét ég alatt, éjszaka is utazunk, hogy átléptük-e már a magyar határt, olyanformán ismerjük fel a különbséget magyarul beszélő embertársaink szavaiban is. A legtöbb beszéd valamely vízfolyáshoz vagy hímzéshez hasonlít. Felismerni a beszéd folyamatán a kis falusi ábécéskönyv első betűit, a tanyai kakashoz vagy kutyához intézett szavakat, amelyek nem hagynak el egész életen át. Felismerni a felvidéki tilinkó, az erdélyi duda, sőt a régi udvarházak, kastélyok pianínóinak a hangjait is. Az első kimondott szavaknál felismerni a magyart, aki hosszabb időt töltött Amerikában vagy külföldön, ahol idegen nyelvet volt kénytelen tanulni és beszélni - a magyar szavak gyönyörűen ölelkező hímzései közé idegen kéz öltései keverednek…
Találkoztam K. F.-cel harmadnap Nyíregyházán - a nagyapám házánál.
Azok, akik K. F.-et országos körútjára vitték olyanformán rendezték meg ezt a dolgot, mint általában az ilyen faluzást a korteskedés kiskátéja előírja. Régi kortesek, régi követválasztások iskolai példája szerint adta le vizitjeit K. F. Magyarországon, midőn atyja halála után hazájába visszatért. Ha megérkezett egy vidéki városba, rendszerint vizitelt a polgármesternél, a város előkelőségeinél, mindenütt nagy szeretettel fogadták, csak éppen a menyecskék, lányok nem rajongtak érte valamely nagy kedvvel - egyetlen háziasszonyt sem forgatott meg tánc közben, pedig az a hír volt róla, hogy házasulandó özvegyember. Ha már kérni jön valaki Magyarországon, annak elsősorban a fehérnépet kell meghódítani. Legalábbis így volt szokásban az egykori követek kilincselése idején. K. F. egyetlenegyszer sem pördül táncra országos körútjában, pedig lett volna alkalom elegendő, bizsergő talpú leányzó, darázsderekú asszonyféle akadt mindenfelé az országban. De K. F. komoly, tudományos, nagy neve alatt fáradozva járó férfiú létére éppen az olyan embereket látogatta meg, mint például Nyíregyházán az én nagyapámat, aki már a világon se kellett senkinek, mint néhány kövér asszonyságnak, akik a múltakra való tekintetből még mindig reménykedtek abban, hogy az öreg egyszer mégis csak megbolondul, és oltár elé vezeti őket.
Ez az öregember, aki vénségére is olyan egyenes volt, mint valami török meggyfából való pipaszár, egyúttal elnöke volt a Szabolcs vármegyei 1848/49-es Honvédegyletnek is, miután az összes egykori honvédtisztek között ő tudott legjobban káromkodni…

Ezenközben a nyíregyházi dalárda megsejtvén, hogy Kossuth fia mely házaknál vizitel a délutáni órákban, szép csendesen összegyülekezett az Orosi utcai ház ablakai alatt, és Santrock karnagy úr jeladására rágyújtott arra a nótára, amely úgy kezdődik: Kossuth Lajos azt üzente... Mayer, az órás, akit az ország legjobb basszistájának mondanak a fiumei dalnokversenyen, egy akácfának támaszkodik, miközben hangjával mélyebben megy alá, mint a legmélyebb nyíregyházi pince. Kubacska, a tenor, abban leli örömét, hogy megremegteti hangjával az ablakok üvegeit. Távolról, közelről összefutamodnak az emberek, az asszonyok abbahagyják a kenyérdagasztást, és régi jó szokás szerint az apró gyermekeiket is magukkal viszik a kapuba, hogy azok is lássák a nevezetes eseményt.

Nagyapám a szivarfüstös szobában még mindig K. F. kezét fogja, és sírós hangon kérdezgeti: Hát már nem lesz forradalom Magyarországon?

 

 

Kvassay Jenő

 

 

Kvassay Jenő (Buda, 1850, július 5. – Budapest, 1919. június 6.) vízmérnök

 

A vízszintcsökkentés, feliszapolódási, a hajózhatósági problémák megszüntetésére, a Dunaág rendezésére és hajózhatóvá tételére 1904 évben a törvényhozás intézkedett. Ennek nyomán épületek a torkolati művek: nevezetesen a Kvassay és Tassi zsilip…

www.kdvkovizig.hu/rsd_kvassay_zsilip.htm

 

 

Kvassay Jenő  Mezőgazdasági vízműtan Kiadás: Budapest, 1880 Kiadó: Ráth Mór.  Online antikvárium

A tartalomból: Mocsarak lecsapolása, Öntözés, Vízemelés: szélerő, vizikerék, turbinba, gőzgép, Források, kutak, ciszternák…

 

 

1873. 48. Kvassay Jenő: Néhány észrevétel az emberiség jövőjéről.

…A kaukázi és khinai faj marad csak meg, és a kőszén és vasérczek majdan egészen elfogynak, mind oly állitások, melyek igen valószínűek, sőt mondhatjuk, bizonyosak is…A kőszénben rejlő erő a természet más nagy ereihez viszonyítva igen csekély, mondhatnók parányi. A levegő, a víz, a villanyosság és delejesség erői mind százszorosan és ezerszeresen felülmúlják a földünk összes kőszenének megfelelő erőt, ha még oly nagyra becsüljük is a föld gyomrába rejtett kőszénbányákat, melyek talán csak századok multán kerülnek a felszínre…A gőzgép a jelenkor nagyságának előmozdítója igen sok tekintetben, a század humbugja.

A vizigépek a legtökéletesebb és legjobb gépek; ezek a bennük rejlő munkának közel nyolczvan százalékát tisztán juttatják kezünkhez. A víz, ha egyik színből a másikra leejtetjük, mint a falusi malmoknál, az eséséből származó munkának, mint mondtuk, közel 80%-át bocsátja tisztán rendelkezésünkre. A kőszénben rejlő munkának ellenben alig 10%-át vagyunk képesek értékesíteni… A gőzgép a lehető legroszabb gépek közé tartozik, s csak is ott alkalmazandó, a hol se vizet, se levegőt nem foghatunk igánkba. A vízi gépek már csak azon oknál fogva is százszorosan felülmúlják értékben a gőzgépet, mert hajtásukra szükséges erőt a természet rendesen ingyen szolgáltatja, nem ugy mint a gőzgépnél, hol évenként ezreket kell a kőszén megszerzésére költenünk. A vízi gépek sokkal tovább eltartanak, és kevesebb javítást igényelnek.…

Azon munka, melyet a Nap másod perczenként földünkön a víz elpárologtatására fordít, százezer millió lóerő. Ezekből láthatjuk, hogy vannak erők, melyek mellett a gőz szégyenletesen moghuzódhatik…

A repülőgép föltalálhatása nem tartozik a lehetetlenségek körébe, különösen, ha meggondoljuk, hogy oly hajókat, melyek a vizben a halak úszását utánozzák, legújabban Olaszországban többen szerkesztettek. Miért ne lehetne a madarak repülésének titkát is kifürkészni….

 

 

1875. 3. A műegyetemről Kvassay Jenő múlt nyáron egy röpiratot adott ki, melynek következtében a polytechnikum állapotának megvizsgálására bizottság küldetett ki…A műegyetem mérnöki és gépészmérnöki szakosztályának polgárai nyilatkozatot tettek közzé, melyben…kijelentik, hogy Kvassay Jenőnek a röpiratában foglaltakat helyeselik s azokat átalánosságban magukévá teszik, s fölhívják rá az emiitett bizottság figyelmét. E nyilatkozatot a kir. műegyetem rektora — a tanintézet fekete tábláján közzétett tudósításában — az intézet fegyelmi szabályaiba ütközőnek jelenti ki, s aláírói ellen vizsgálatot indított. Az illető körökben érdekkel várják ez ügy további fejleményeit.

 

 

 

1876. 17. Kvassay Jenő: A nürnbergi fegyház.

A nürnbergi fegyház birtokain a rétöntözéseket tanulmányozva, alkalmam nyilt magát az intézetet és annak egész berendezését is megszemlélni, …a foglyok egymással nemcsak nem közlekedhetnek sohasem, hanem még látásból sem ismerhetik egymást, mert valahányszor czellájukból kimennek, mindenkor álarczot viselnek…

A házszabályok kényszerítenek minden foglyot a fogolyöltözet fölvételére, valamint az élelmezés is ugyanaz... Az ételt a börtönőr az ajtón levő köralaku nyilason nyújtja be egy kanál segélyével, ezenkívül egy kis vizsgáló nyilas is van minden ajtón, melyen a börtönőr észrevétlenül szemmel kísérheti a fogoly egész életmódját. Az ételek elkészítése a konyhában gözfazék-ban történik, mely kettős fallal van ellátva, melyek között a gőz kering, a nélkül, hogy az étellel érintkeznék; néhány perez alatt a legnehezebben fölő ételek is készek…A ruha mosás gőzzel történik, nemkülönben ide-oda járó emeltyűkkel, melyeket a gőzgéptől kölcsönözött erő mozgat: a kicsavarás és szárítás helyett hengeralaku edénybe kerül a ruha, mely oldalán nyilasokkal van ellátva, a gép ezen edényt oly gyors forgásba hozza, hogy minden viz eltávozik, kiröpittetik és a vászon is megkíméltetik /centrifuga, G./; hogy a mosó konyhában nagy gőz ne legyen, egy ventillátor a levegőt folytonosan kiszívja, ugy hogy a gőznek vagy bűzös levegőnek nyoma sem érezhető…

 

 

 

1876. 18. Kvassay Jenő. A párisi szekerekről.

…A kísérletek, melyek a két és négykerekű szekerek összehasonlítása czéljából történtek, világosan kimutatták, hogy az eröveszteség az előbbieknél tetemesen kevesebb. A tengelysurlódás annyival kisebb, minél nagyobb a kerék átmérője, mert ugyanazon sebesség mellett kevesebb a fordulati szám. A kétkerekű szekereken oly nagy kerekek vannak, hogy a tengely sikja a ló szügyével egybe esik, az erő még jobban kihasznaltatik, mert az erő és haladás iránya egybeesik… hátránya szerintünk az, hogy állandósága, stabilitása kisebb vagyis hamarabb felfordulhat rossz úton mint a négykerekű szekér…A kétkerekű szekérnek az a jó oldala is megvan, hogy egyenlőtlen erejű lovakat is lehet bele fogni, mert egy vonalban húznak…

A kétkerekű szekérnek igen nagy előnyei vannak a fel- és lerakodásnál, a mennyiben a szekér hátulját a földre lehet leereszteni s a súlyosabb tárgyakat ilyképen reá csúsztatni. Igen érdekes alakúak a párisi borhordó szekerek, melyek a korcsolyát is magukkal hordják, vagyis a szekér oly hosszú, hogyha leeresztik, a hordót egyszerűen fel vagy le lehet a korcsolán csúsztatni….

 

 

1912. 45. HAJÓZHATÓ CSATORNA TERVE. BUDAPEST KÖRÜL.

A főváros fejlődése szinte kényszerítő szükséggé teszi, hogy hajózó körcsatornával vegyük körül. A Budapest közepét keresztülszelő Duna ugyanis már távol esik a messze szétterülő város egyes részeitől s a vizén szállított áruk csak költséges átrakodással s még költségesebb fuvarozással juthatnak a Dunától

a külső részekig…Újabban Kvassay Jenő hozott nyilvánosságra egy tervet…

A körcsatorna a Margitsziget fölött, körülbelül az ó-budai hajógyárral szemben indulna ki a Dunából s a Rákos-patak mentén haladva fölfelé a vízválasztóig ; a szentlőrinczi határban visszafordul nyugatnak, majd az erzsébetfalvi határ mentén a soroksári Dunaágba szakadna. Az egész csatorna hossza a Rákos-patak völgyében a vízválasztóig 17,5 km. a vízválasztótól a soroksári Dunaágig 11 km. Vagyis összesen 28,5 km... A csatorna részére a Duna szolgáltatná a vizet, melyet vagy a Rákos-patak torkolatánál, vagy a soroksári Dunaágnál fölállított szivattyúk emelnének a csatornába…Kvassay ennek a csatornának költségét a mellette fekvő területek érték-emelkedéséből akarja fedezni.…

 

Kvassay terve a hajózható csatornáról 

 

 

 

1875. 30. A kir. József-műegyetemben jul. 22-én ment végbe a rektor és dékánok választása az 1875/6-dik tanévre; rektorrá Stoczek József, dékánokká Kriesch János, Wartha Vincze és Kherndl Antal választattak meg.

 

 

Mac-Mahon

 

1859. 28. Mac-Mahon, franczia tábornagy.

Az uj „Magentai herczeg" egy irlandi régi nemes családból származik, melly a szerencsétlen királyi családot, a Stuartokat, ostrom után (1837) a

számüzetésükbe követé, s itt uj hazát keresett és talált. Tehát idegen hangzású neve daczára, ő telivér franczia…Mac-Mahonnak volt köszönhető Szebasztopol bevétele, de marsalságot akkor nem nyert, (ez a fővezér, Pelissier, számára volt fentartva); csupán a becsületrend nagykeresztje és senatori méltóság jutott neki osztályrészül. Tábornagygyá (marsallá) csak nem régiben neveztetett ki az olasz csatatéren, hol egy franczia hadtest parancsnoka, a Magentai csata után, mellytöl egyszersmind berczegi czimét is nyerte. A hivatalos franczia tudósítások is bevallják, hogy hadtestének ügyesen kiszámított és sikerült mozdulatai

voltak a fö tényezők a csatának Napóleon császárra nézve kedvező eredményű kimenetelére. A mi Mac-Mahon jellemét illeti, dicsérettel emlitik rettenthetlcn

katonai bátorságát s átalánosan tisztelik önálló, független természetét…

 

 

Champs Elysees Mac Mahon Hotel

3, Avenue Mac Mahon / a diadalív tövében/, 75017, Paris, France. A 80-as években voltam a szálló vendége. G.

 

 

 

STEINACKER GUSZTÁV

 

 

1875. 5. STEINACKER GUSZTÁV.

Távol a hazától sok hazafi él, ki kevesebbé teljesiti a haza iránti kötelességét, mint azon férfiú, ki nem szülötte hazánknak, csak ideiglenes hazát talált itt nálunk… Az „Ungarischer Lyriker" czimü nagy gyűjteményével, melyben közel száz ujabb és legújabb magyar költőt mutatott be, hű fordításokban és életrajzi jegyzetekkel a német olvasó világnak, legjobb fordítóink sorába lépett…Oktatója s konfirmálója Pákh Mihály, Albert atyja. akkor rozsnyói lelkész, a későbbi superintendens volt. A bölcsészeti tanfolyamot Pozsonyban hallgatta; a hittant pedig Késmárkon, a hol még akkor theologiai tanfolyam is volt…

Mint magyar művek fordítója, Treumund álnév alatt, először lírai költeményeket adott ki, majd Jósika „Abafiját"…1844-ben Zrínyi a költő-t fordította Jósika regényei közül… Közrebocsátotta a Magyar Lyrikusok nagy gyűjteményét, melyről — megjentekor — minden magyar lap s köztük a „Vasárnapi Újság" is, méltánylólag emlékezett meg. A költői hangon és színezeten kívül, mely őt legjobb fordítóink sorába állítja, különös érdeme a hűség, melylyel valamenyit felülmúlja. Ez érdemeiért érte őt a megtiszteltetés. hogy legközelebbről, csak e napokban, szépirodalmi intézetünk, a Kisfaludy-Társaság őt külső tagjává választotta meg. Óhajtjuk s reméljük, hogy Steinacker, e legutóbbi művével még nem az utolsó jó szolgálatot tette hazánknak s benne továbbra is tevékeny barátunkat s irodalmunk egyik leghivatottabb ismertetőjét birjuk. —á—r —

 

 

TELEKI SÁNDOR

 

 

1881. 51. GRÓF TELEKI SÁNDOR

…Teleki Sándor érdekes életrajzát legjobban maga Teleki Sándor Írhatja meg, a már elkezdett  «Emlékeim»-ben…

Hugóval és a többi hontalanokkal megtelepült Guernesey szigetén. A krimi hadjárat végével Törökországba ment, onnan Svájczba, hol megnősült, házasságra lépvén Bickersteth Johannával, lord Longdale leányával.

Az 1858/9-ki mozgalmak idején ismerkedett meg Nizzában Garibaldival…

A koltói kastélyt, melynek rajzát ez alkalommal közöljük, Jókai Mór rajzolta le, midőn hat évvel ezelőtt Teleki Sándort meglátogatta, s e rajzot Jókai adta át lapunk számára…

Hogy Teleki Sándor is mennyire szereti e csöndes otthonát, sok helyéből kilátszik iratainak. Akármerre kalandozik is el lelke Európának általa bejárt messze vidékein, csak ide tér vissza megpihenni. Szépen irja le a többi közt a most megjelent Egyről-másról czimü ujabb emlékei második kötetében,

 

Gróf Teleki Sándor  

 

 

 

 

1892. 21. GRÓF TELEKI SÁNDOR. 1821 — 1892.

….1841-ben Lichnovszky Félix herczeggel, ki karlista generális volt, Portugalliába és Spanyolországba ment; Barczelonában elfogták s csak a már világhírű Lesseps Ferdinándnak, akkor franczia főkonzulnak közbenjárására eresztették el a halálos büntetés elől. Francziaországon keresztül jutott vissza Berlinbe, hol folytatta tanulmányait; de itt az akkor már mindenfelé ünnepelt Liszt Ferenczczel megismerkedvén, vele ment Oroszországba s onnan Parisba…

Tizennyolcz esztendei száműzetés után került vissza hazájába, a midőn a koronázáskor kihirdetett amnesztia folytán elkobzott vagyonát is visszanyerte s azóta többnyire Koltón élt, gazdálkodva és irogatva, nagybecsű emlékei között, melyeket a nagyvilágban jártában finom ízléssel és ritka müértelemmel gyűjtögetett. Itt élt e szép és annyi édes emléktől megszentelt helyen, melyet 1848-ban jó barátjának, Petőfinek engedett át…

…Müvei, Emlékeim és Újabb emlékeim czím alatt négy kötetben összegyűjtve is megjelentek. Levelezéseiből s föl nem jegyzett elbeszéléseiből és elmés mondásaiból, melyek nagy része közszájon forog, még legalább ugyanannyit lehetne összegyűjteni…

 

 

 

Vámbéry Ármin

 

Vámbéry Ármin (eredeti neve: Wamberger Hermann) (Szentgyörgy, 1832. március 19. – Budapest, 1913. szeptember 15.) orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

 

 

1903. 11. HEDIN SVEN. A kitűnő utazó most kezdi közrebocsátani

újabb utazásának egyes részleteit, különösen azokat, a melyek a nagyközönséget érdeklik…Egyik képünk Hedint öt magyar ázsiai utazó társaságában mutatja

be — ritka alkalom, hogy hat. a nagy kontinensnek igen különböző helyeit

kutató búvár összekerüljön s alig hiszem, hogy másutt ezt együtt találta volna.

 

Cholnoky Jenő. Almásy Sándor. Déchy Mór.

Lóczy Lajos. Vámbéry Ármin.

 

HEDIN SVEN ÖT MAGYAR-ÁZSIAI UTAZÓVAL.

Hédin Sven. Budapesten fölvett fénykép után.

 

 

 

 

 

 

A kép közepén Vámbéry Ármin az ázsiai török népek világhírű kutatója

ül, a kit Hédin Sven tanítómesterének vall, hiszen első utazásából

visszatérve, mint 19 éves ifjú először is Vámbéryhez sietett s ő is irta meg

első munkájához az előszót….Mögötte áll adjunktusa és hű tanítványa, dr. Cholnoky Jenő. a ki másfél évet töltött Khinában ós Mandsu-országban 1897-ben és 1898-ban.

 

 

1906. 19. Vámbéry Ármin: TATÁROK AZ ALKOTMÁNYBAN.

Érdekes csoportképet közlünk lapunk mai számában: annak a tatár bizottságnak a tagjait, a mely január 22-ikén Szentpétervárott ülésezett, hogy állást foglaljon II. Miklós czár múlt szeptember 18-iki manifesztumával szemben… A képet VámbéryÁrmin, kitűnő tudósunk s lapunk talán legrégibb még élő munkatársa szívességéből kaptuk…Vámbéry közli, hogy egy tatár iró, ural-altáji fajtársai közül nem a törököt, hanem a magyart állítja fel követendő példának népe számára, mert a magyar haladt leginkább előre a nyugat-európai míveltség dolgában az ural-altáji népek közül…

Képünkön ott láthatni Szentpétervár, Kazán, Orenburg, a Kaukázus, Ufa, Urszk, Moszkva, Asztrakán, Proiczk, Szamora, Taskend, Sinkirszk, Irkuczk és más vidékek tatárjait, kik valamennyien a szabadságért lelkesülnek, a czártól

jogokat követelnek…Ha megfontoljuk, hogy a képünkön bemutatott tatárok ősei voltak azok, a kik Krimiából a bakcseszaráji fejedelmek parancsára hazánkba betörtek s még a XVIII. század elején is voltak Krímben odahurczolt raboktól származó magyarok, — méltán tekinthetjük mai ébredezésüket az emberiség

haladása jelének.

 

 

 

1913. 39. –a –ly: VÁMBÉRY A DUNAPARTON.

Mikor kinézett dolgozószobájának ablakán s látta a vén Gellérthegyet, alatta a széles folyamot, melyet az Erzsébet-híd fog át, derült elragadtatással kiáltott fel: Van-e ennél fejedelmibb kilátás a világon?...

A régi nagyok, kik elő-előtűntek sétái közben s csatlakoztak hozzá egy-egy fordulóra: Toldy, Eötvös, Arany, néha az öregúr: Deák Ferencz is  egymásután elvonultak az örökkévalóságba. De Vámbéry hű maradt a Duna-parthoz. Utolsó lakása öt szép. Termesarányú szobájával, szintén a Ferencz József-rakparton,

a 24. számú ház második emeletén volt. Onnan szállt le minden délelőtt elmaradhatatlan dunaparti sétáira s tisztelettel, kedves örömmel köszöntötték az újabb nemzedék nagyjai ép úgy, mint névtelenjei…

Mikszáth bámulta zamatos magyar beszédét. Jókai meg előadásának erejét és eredetiségét. (Valamikor egy újság azzal a körkérdéssel fordult az írókhoz, melyek a legkedvesebb olvasmányai? Jókai azt felelte: «A biblia, Shakespeare és Vámbéry.») Arany János is azt szokta mondani, hogy örül, ha Vámbéryval beszélgethet, mert szereti változatlan jókedvét. Találkoztak is elég gyakran

a Dunaparton, mely nemcsak Vámbérynak, hanem Aranynak is legkedvesebb mindennapi sétálóhelye volt. Egy verőfónyes déli sétájukon a Lánczhíd közelében, a hajók rakodóhelyénél jártak. Vámbéry lelkesedett a meleg napsugárért. Csöndesen felelte Arany, s a szeme mosolygott:

Csak az a hátrány,

Büdös a kátrány.

Vámbéry emlékezőtehetsóge őrizte meg ezt a kis rigmust, mely az ő emlékezetének szánt sorokban lát, ím, napvilágot. A régi nagyok, kik elő-előtűntek sétái közben s csatlakoztak hozzá egy-egy fordulóra: Toldy, Eötvös, Arany, néha az öregúr: Deák Ferencz is — egymásután elvonultak az örökkévalóságba…

 

 

 

VASZARY KOLOS FERENCZ

 

 

 

 

 

1885. 20. DOLENECZ JÓZSEF: A PANNONHALMI monostor, a Szent-Benedek-rend magyarországi ősrégi anyaháza, jeles események színhelye lön…

A megüresedett főapáti szék és méltóság betöltésére…Vaszary Kolos, a győri főgymnázium igazgatója nyerte el a kanonszerü absolut többséget…

1856-ban rendfőnöke Vaszaryt a pápai gymnáziumhoz helyezte át. Itt ismerkedett meg Füssy Tamással, kivel azután szoros barátságoc kötött. E baráti viszony szolgált rugóul, hogy irodalmi térre lépjen. Füssy Tamással egy nagyobbszabásu mű, az Egyetemes történelem megírásához fogott; ugyancsak együtt alapították és szerkesztették 1857-ben az Ifjúsági Plutarch-ot, melyben tőle Hunyady János, Fejér György, Festetich György, Nagy Alfréd és Szilágyi Erzsébet életrajzai láttak napvilágot. Ez időre esnek számos tanügyi, kritikai, paedagogiai és egyházi tárgyú czikkei, melyek részint a Tanodai Lapokban, melyeknek rendes munkatársa volt, részint a Pesti Naplóban «egy magyar tanár» aláírással jelentek meg….

Esztergomban irta nagyobb műveit, mint a Világtörténelmet három kötetben, mely 1863-ban jelent meg…

Horváth Mihály «Magyarok története" czimü 1 nagy művét a nagynevű szerző megbízásából középiskolai használatra dolgozta át….

Pannonhalmán kifejtett működésének gyümölcsei: Történelmi atlas (1879);  Pannonhalma helytörténete (1876); Árpád és közeli utódai mily hatalomkörrel voltak felruházva (1872); A távirdák keletkezése (1874); Adatok a M. T. Akadémia alapításához (1877), mely értekezést Gyulai Pál olvasta fel az akadémia ülésén; Adatok az 1825-iki országgyűlés történetéhez (1883); I. Ulászló magyar király esküszegése és a várnai veszedelem (1884); Adatok az 1830-ik évi országgyűlés történetéhez, mely munka most van sajtó alatt….

 

 

*

…Az Ifjúsági Plutarch c. vállalatot a pápai katolikus gimnázium tanárai — köztük Vaszary Kolos — adtak ki (1.1858. Eger. II. 1859. Bécs). Tanulságos

és erkölcsnemesítő életrajzokat tartalmazott…

Irodalomtörténeti Közlemények 1937. 47. évf. 4. füzet

 

 

 

Vay Sarolta

 

 

Vay Sándor, született Vay Sarolta grófnő, aki nőként látta meg a napvilágot, de fiúként nevelkedett…Dabas, 1859 – Lugano, Svájc, 1918. máj. 23., író, újságíró.

 

 

 

1875. 10. Gr. Vay Sarolta: Dalok

 

I. Csak egy csöppet.

 

Csak egy csöppet Léthe vizéből!

Ez égő ajk fájón sóhajt,

Csak egy csöppet, hisz e szív oly rég

Eped és feledni óhajt.

 

Szeretném már feledni végre,

Mit szenvedett e dúlt kebel;

Feledni őt, kit hőn szerettem,

S ki árva szivem tépte el…

 

 

 

II. Panaszkodám

 

Panaszkodám a vad erdőnek,

Meghallgatá fájdalmamat:

Részvéttel néztek, s hajliták le

Százados fák az ágakat…

 

Panaszkodám az embereknek,

S ők?  hidegen fordultak el,

Hja! embert, emberek keserve

Nem indit meg, nem érdekel.

 

Vay Sarolta: Megfakult írások Magyar Elektronikus Könyvtár - MEK ...

mek.oszk.hu/10300/10344/

 

 

 

Hírek

 

 

1854. 42. Tudományos szavak. Sokan vannak, a kik felháborodnak, valahányszor könyvekben vagy hírlapokban egy-egy olly szóra vagy kifejezésre

bukkannak, mellyet a közönséges életben nem hallanak. Ezek legokosabban

cselekesznek, ha nem zúgolódnak, hanem szép csendesen megtanulják

ama szokatlanabb kifejezéseket…A magyar nyelv folyvást fejlődik e részben is

és ma már olly tudományokat is könnyen elő lehet azon adni, mellyeket

esak 10 évvel ezelőtt is lehetetlennek tartottak volna. Naponként találkozunk

uj meg uj szavakkal, szebbnél szebbekkel, gyakran furcsákkal is.

De azért ollyan furcsákat még nem találunk itt, mint nem rég egy legújabb

jeles német Krystallographiában (Jegeczisme, a kristályok leírása)

olvastunk, mellynek tudós szerzője e tudományban szokásos görög kifejezéseket

akarja kiküszöbölni…”Unksknöchelhöckertimplig — würfliger linker Fahlerz-Timpling. A nagy könyvből csak egy példa. Azután még a magyar ember zúgolódjék a sors ellen!

 

 

1856. 9. Tasnádon…jan 26-án este a csizmadia legénység, miután térdig érő sárban megtartotta vala az ifjúság koszorújávali diszmenetét, egy dáridót

csapott, mellyben több érdemes mesterek közt az atyamester is részt

vőn családjával egyetemben, a legnagyobb mulatság közepett, behangzott a

szomorú harangok kongása jelentvén „hogy tűz van," az atyamesternek egy

istállója, abban egy tehene, s öt ludja égtek el.  Az összes kár 90 pftnyi.

Oka vigyázatlanság; pipázva járás az istállóban. Kár hogy több gond nincs

fordítva az olly helyeni pipázásra. Szerencsére nagyobb kár nem történt… Zilahi Porcsalmi Lajos.

 

 

 

1856. 9. A gazdászati kérdésre kitűzött pályázat eredménye felől.

Azon kérdésre : hogy írassék egy értekezés, mellynek czélja kis gazdáink jóllétének előmozdítása, begyült munkálatok közül kettő vonta kiválólag magára a birálók figyelmét. A „Néhány szó hazai földgazdászatunkról" sok értelemmel szól az iparról általában s különösen a földiparról, ennek keletkezéséről, a

többi iparághoz való viszonyáról, egymásra hatásáról, szóval egész természetéről, éles belátással tünteti ki, hogy ami földiparunk csak

önmagunkból, saját viszonyainkból fejlődhetik ki : de miután inkább

elvont elméleti téren tartózkodik s a kisgazdák jóllétének rögtöni

lendületére gyakorlati eszközt nem nyújt, a kitűzött pályakérdésre

nem felel meg. A „Te a ki hős karoddal stb." jeligés munka ellenben az elmélet

és gyakorlat viszonyait szerencsésen egyesítve, a leghelyesebb

felfogással tünteti ki mindazon teendöket, miknek megtartásával

kisebb gazdáink valódi jóllétre melkedhetnek; minél fogva a kitűzött

tizenöt arany jutalom méltán ez utóbbi műnek ítéltetett oda.

Az illető jeligés levélke felbontatván, a jutalmazott mü szerzőjéül

„Kenessey Kálmán Nyéken Fehér megyében" tünt elő; (ki ugyan e téren már egyszer pályadijt nyert). A többi müvek, mik szintén figyelemre méltóknak találtattak, szerzőik rendelkezésére bízatván, jeligés levélkéik felbontatlanul

megsemmisítettek. Pest, 1856. febr. 25. A Vasárnapi Újság szerkesztősége.

 

 

 

1862. 51. Cs.: A nürnbergi vas-szűz.

Az emberi találékonyság semmiben sem volt termékenyebb,

mint oly eszközök előállításában, melyeket embertársai kinzására

hozott létre, hogy őket sokszor a legigaztalanabb vallomások tételére kényszerítse. Elborzad az ember, ha a különféle kínzó eszközök roppant számát látja. Ezeket ismerte a közönség, mert egykor a törvényes eljárás

eszközeiül szolgáltak, — csak az úgynevezett vasszűz maradt rejtve

a titkos börtönök éjjelében, mert borzasztó használata alkalmával

az elitélten és ennek hóhérján kívül senki sem volt jelen…A vasszüz egy nőalaku szobor volt, melyet az elitélt átölelni

volt kénytelen; ez ölelésre a női szörnyeteg széttárta éles késekből

alkotott karjait, összedarabolta áldozatát, s a rajta levő rugó segélyével gyorsan szétnyilván, a szétdarabolt tagok a börtön alatti mélységben levő vizbe hullottak

alá, s így az áldozatnak még emléke is elenyészett. A végrehajtást egy gép végezte, melyet, a földön levő rugójára rálépve, az elitélt maga hozott mozgásba…

 

A nürnbergi vas-szüz.

 

 

 

Vastag vaslemezzel bevonva, erős vasdorongokból összeállítva, a nedves légtől csepegve, s rozsdával borítva, oly borzalomkeltő benyomást tesz, mint azon indiai bálványok, melyeknek embereket szoktak áldozni. Elöl két ajtaja

van, melyek rugókkal vannak hátulsó részével összeköttetésben.

Belől törökkel s kiálló hegyes szegekkel van telve. Alsó része fagépezeten

áll, hol szintén egy ajtó nyilik meg, mely alatt, a négyszögű

mélységben a letartott gyertya világánál viz vehető ki…

 

 

 

1865. 12. Beszélytár. Erdélyi szépirodalom. Szerkeszté és kiadta Kőváry László, Kolozsvártt 1843-ban, minden két hóra egy füzet igértetett,

vegyes szépliteraturai tartalommal Erdély legjobb élő költői által kiállítva. Megjelent az 1-ső füzet nagy 12 rét 124 1. Bölöni Farkas Sándor

mellszobrával; és a 2-dik füset 118 1. egyes füzet előfizetési ára 30 kr., bolti ára 40 kr. pp. Beszélyeket hozott Ajtai Gyula, Dózsa Dániel, Kőváry

László; költeményeket Dózsa, Kőváry Józsa, Matisz Páltól.

(Athén. 1843. II. 134. — Honderű 1843. I. 650.)

 

 

 

 

1875. 17. A zürichi műegyetem 1864-ben, Semper műépítész terve szerint épített fiatal intézet, már is két-három világrészre terjedő hirnevet vívott ki magának. Tanárai Német- és Francziaország legjobb erőiből vannak összeválogatva, tanítványai nemcsak az ó világ legtávolabb eső részeiből, hanem az uj világ gyakorlati felfogású polgárai kozul is igen szép számmal vannak, s épen Magyarország is legnagyobb részt ez intézetnek köszöni azon ujabb műipari erőket, melyekkel részint az elméleti téren a tanári székeken, részint a gyakorlati építészet és gépészet mezején gazdagodott. Vajha azon nyomorúságos vándorolgatás és bérházakban való szorongás helyett valahára már a nagy Magyarország egyetlen műegyeteme is fontosságához illő saját épületébe lenne elhelyezhető.

 

…Czigler Győző professzor tervei szerint csak a Szt. Gellért téri kémiai (1904) és a Budafoki úti fizikai épület (1906) készült el. A központi épület tervezését Hauszmann Alajos, a könyvtár, a technikai mechanika, a mechanikai technológia, a géplaboratórium és a központi gépház épületeinek tervezését Petz Samu professzor vette át. Az épületek 1909-re készültek el…

 

portal.bme.hu/Latogat/EgyetemTortenet.aspx

 

 

 

1875. 23. A magyar tud. akadémia 35-dik közgyűlése. (Május 30-én.)

….Arany János emelkedett föl, elmondva főtitkári jelentését az akadémia múlt évi működéséről. Az akadémia kiadásában a múlt évi nagy-gyűlés óta összesen 22 munka jelent meg. Fölállíttatott a könyvkiadó-hivatal az akadémia bérházában, melynek költségeit az igazgatótanács készséggel megszavazta mindamellett, hogy a palota képtári helyiségeinek tűzmentessé átalakítása, s ezek, valamint a könyvtár és a termek forró vízzel fűtő készüléke igen nagy terhet róttak ez évben az akadémiára. A „Magyar Nyelv Szótára" bevégzése emlékére érem veretése határoztátott, s az immár kész. A tudományos Repertórium történelmi osztályának I. kötete megjelent, munkában van a math. és természettudományi osztályé. Az akadémia segédkezet nyújtott a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium által hozzáküldött vasút üzleti szótár megvizsgálásához, a nyelvtud. osztály és Fogarassy r. tag által. Kiadta a „Nyelvemléktár" I—III. kötetét stb. Az akadémia tagjai közül a múlt évben összesen 12 hunyt el. Bevétel volt a múlt évben összesen 164 397 forint; kiadás ugyanannyi. Az akadémia vagyona, mely érintetlenül marad…

Arany következőleg elemzé a nyelvtudományi osztályban a nyelvtisztitók s nyelvújítók között kifejlett vitát…Ideje…hogy a hozzáértők e rakonczátlan ujitási dühöt mérsékelni megpróbálják. De másfelől a legszigorúbb orthologia sem tilthatja meg, hogy a költő, ha lelke van, olykor a hevülés perczében uj szót vagy szólamot ne teremtsen; a tudós, a fogalmak embere, sőt a közélet is elvont eszméinek vagy konkrét uj tárgyainak uj nevet ne adjon. Azt mondják, ennek megtiltása nem is czél, csak az ujitás szabályosan történjék; de szerintem némely szabályok még koraiak és nem minden képzés korcs vagy idegen, mely annak mondatik. A közönség éljenekkel fogadá e jelentést…

 

 

1917. 9. Schöpflin Aladár: ARANY JÁNOS SZÜLETÉSÉNEK SZÁZADIK ÉVFORDULÓJÁRA. E lap első oldalán Arany Jánosnak egy érdekes

arczképét találja az olvasó, talán a legjellemzőbbet összes képmásai közül. Az eredeti kép, melyről készíttettük, a nagyszalontai Aranyszobában

van s hozzánk Gyöngyösy László úr szívessége juttatta el…

 

 

Arany János. A hatvanas évekből való fénykép után

 

 

…Örökös nyugtalanság gyötri s ez a nyugtalanság adja líráját. Érzékenységéből fakadó szemérmetes félénksége és zárkózott tartózkodása teszi epikai költővé: …Arany korán öregedett meg. Öregkora  lírai sóhajait váltig rejtegette kapcsos könyvében s legnagyobb részük csak halála után került nyilvánosságra! Félt, mint valami indiszkrécziótól, hogy az embereknek bepillantást

engedjen a maga lelkébe. S ma ezek a lírai megnyilatkozások hozzák őt legközelebb olvasói szivéhez, mert ezek tárják fel legtisztábban szenvedő

lelkét, ezeken érzik legközvetlenebbül az érzés mélysége…

 

 

1910. 45. Arany János irodalomtörténete. Arany Jánost, tudjuk, nem a hivatás érzete vitte a tanári pályára. Nehezen, hosszas kapaczitálás után szánta rá magát, hogy elhagyja Nagyszalontát és elfogadja a nagykőrösi tanári széket. Húzódozásának nehézkes, változásoktól irtózó természetén kívül oka

lehetett az is, hogy ismerte az akkori tanítás nehézségeit…

A kis irodalom-történeti kompendiumnak létezéséről eddig is tudtak a tárgygyal

foglalkozók, nemrégen még megvolt az eredeti kéziratban, ennek azonban ma már csak csekély része van meg, a többi a tanítványok másolataiban maradt fenn…Most adta ki az Olcsó Könyvtárban Pap Károly…

 

 

1910. 47. A HÉTRŐL. Tolsztoj otthagyta a családját és éjszakának

idején a skamurzinszki zárdába szökött. Ez a hir, a mi természetes is, lihegve nyargalja be a világot és tízezer bölcselkedőben mozdul meg a pszichológia, hogy a havas fejű óriás szenzácziós cselekedetének rugóit megtalálja és megmagyarázza. Pedig Tolsztoj Nikolajevics Leó nem távozott szótalanul,

levelet hagyott maga után, a melyben elhatározása motivumait megirta. És mert Tolsztojról legalább annyit mindenkinek el kell ismernie, hogy tud írni, megadatott neki a képesség, hogy a tolla világosan beszéljen : ez a sok bölcselkedés, találgatás és magyarázat alighanem fölösleges…

 

Nyugat · / · 1925. 19.  Bonkáló Sándor: Tolsztoj futása és halála

 

1919. 32. Asszonyélet. F. Kernách Ilona neve új név az olvasók legnagyobb része előtt, de azt hiszszük, nagyon sokan fogják maguknak megjegyezni…

 

Nyugat 1911. 15.  F. Kernách Ilona: Asszonyélet

 

1921. 22. JÓ PAJTÁS BENEDEK ELEK GYERMEKUJSÁGA,

a szívet-lelket nemesítő történetek, mesék, versek, ismeretgazdagíló

olvasmányok valóságos kincsesháza. Rendes munkatársai: Váradi Antal, Vargha Gyula, Lampérth Géza…Állandóan közöl a régi nagy magyar és idegen költőktől a gyermekújságnak való költeményeket. A JÓ PAJTÁS-t a Franklin-Társulat (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.) adja ki. Előfizetési ára negyedévre 25 korona. Egyes szám ára öt korona. Mutatványszámot

kívánatra, ingyen küld a kiadóhivatal.

 

 

1921. 22. Elhunytak a közelebbi napokban: Karinthy József 76 éves korában Budapesten. Az elhunytban Karinthy Frigyes édesatyját gyászolja.

 

 

 

Irodalom

 

 

Vasárnapi Újság. 1879. 16. 258. Szinnyei József repertóriuma, 1854 – 1879.

 

*

 

Lukácsy Sándor: Teleki Sándor emlékezései. Válogatta, sajtó alá rendezte, az előszót és a jegyzeteket írta: Görög Lívia. Bp. 1958. Szépirodalmi K. 566 1. (Magyar Századok), Itk, 1962.

…A kutatói felületességnek kell tulajdonítanunk, hogy a Vasárnapi Újságból és a Fővárosi Lapokból, melyek Teleki Sándornak több mint egy tucat tárcáját közölték, olyan pompás művek sem kerültek be a gyűjteménybe, mint A maszkurás-bál(Bemről) vagy A padisah kaftánja (Mészáros Lázárról)…

 

 

Függelék

 

Hódolat II.

 

A Vasárnapi Újság emlékszámmal kezdi az uralkodó bucsuztatását.: 1916. 48. sz. Ebben Halász Imre, Marczali Henrik méltat és sok-sok képet látunk. A 49. szám címlapján az új király: Károly, de képek még mindig láthatók az elhunytról. Az 50. a temetésről ad hírt. Az 51-ben már csak József főherceg és a kis Ottó emlékeztet az uralkodóra.

A Nyugat 1916. 23. számában Ignotus ír nekrológot Ferenc Józsefről.

 

*

 

1916. 48. /vezércikk/…a legnagyobb uralkodók egyike. Mohács óta nem volt az országnak királya, a ki a magyarságért egy századnyiját tette volna annak, a mit ő. De képzeljük el, hogy nem katonák nevelik, hanem a budai királyi palotában nő fel, magyar fiúk társaságában űzi gyermekjátékait, magyar szellem behatása alatt serdül ifjúvá, magyar társadalomban találja meg szórakozásait s magyar költők és írók műveiben :szellemi táplálékát.

Boldog Isten! Minő perspektíva!

 

I. FERENCZ JÓZSEF AZ ARANYGYAPJAS REND DÍSZRUHÁJÁBAN

 

 

 

 

1916. 48. Marczali Henrik: I. Ferenc József

….Uralkodásának most véget ért koara oly hosszúra terjedt, hogy szinte nem is személy, hanem intézmény erejével hatott egyénisége. Ebben és főleg a magyar lélekhez való fokozatos simulásáhan leginkább Zsigmondhoz hasonlít, első királyunkhoz, ki császár: koronát is viselt.…Nincs súlyosabb munkával járó méltóság a kettős monarchia fejedelménél. Két egyforma jogú, a mellett gyakran ellentétes érdekű állam uralkodásának megfelelni, egyformán követel erőt és gyöngédséget, bölcsességet és határozottságot. Két egymásnak sokban ellentmondó hagyományt úgy egyeztetni össze, hogy mindegyik

egyaránt növelje az összekapcsoló dinasztia hatalmát és tekintélyét, szinte emberi erőt felülmúló munka. A kiegyezés lényege az, hogy a fejedelem épen úgy legyen magyar király, mint Ausztria császárja és Ferencz József bámulatos

lelkiismeretességgel és türelemmel igyekezett e kettős feladatának megfelelni.

…Képe ott marad mindegyikünk lelkében, mint buzdítóé, mint örökké munkásé,

mint Mátyás király után azon királyunké, ki legjobban „gondolta gondunkat”….

 

 

1916.48. Apróságok…Mikor a királyné hosszabb külföldi utazást tett,

minden nap kapott a királytól egy sajátkezüleg írt, hosszabb levelet, ö is mindennap írt, de csak röviden. Hosszú séták után este haza térve, rendesen fáradtabb volt, semhogy kimerítőleg írhasson. Ilyenkor a királynét kisérő

udvarhölgy tudósította a felséget mindenről, a mi az utolsó nap folyamán történt....A király nagyon udvariasan köszönte meg az udvarhölgynek —

a királyné jelenlétében — a küldött értesítést. A királyné odalépett a felséghez, s halk hangon, — de úgy hopy a jelenlévők is meghallották — csintalanul odamondta neki:— Oh Te goromba fráter! Hát nem illenék nekem is megköszönni a tudósításokat. Ilyen bensőségesen kedves volt a családi

viszonyuk.

 

 

 

 

1916. 50. címlap. Károly király, Ottó trónörökös és Zita királyné a koporsó után mennek a Szent István templomból, mögöttük Lajos bajor király, Ferdinánd

bolgár czár, Frigyes Vilmos német trónörökös, Frigyes Ágost szász király és Gusztáv Adolf svéd trónörökös.

I . FERENCZ  JÓZSEF  TEMETÉSE . - Jelfy Gyula fölvétele.

 

Nyugat · 1916. 23. Ignotus: Ferenc József

…nekünk Magyarországnak Mátyás óta nem volt nemzetibb királyunk, mint Ferenc József.

 

 

Trianon és Tisza

 

 

 

…Nem! nem az ellenség - önfia vágta sebét.
     (Kisfaludy Károly: Mohács)

 

 

Nemeskürty Kisfaludy sorát – Önfia vágta sebét - regénycímbe emelte. Trianonra is érvényes mottó. Trianon és Tisza, valamint Horthy, ma gyakori témája a médiának. Szekfű /1928/: „a nemzeti társadalom megszervezését Tisza sem végezte el”. Ő csak késleltette az eseményt.

 

 

Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet [Magyar Elektronikus ...

1928. I. kiadás. mek.oszk.hu/00900/00940/

 

A TIZENKILENCEDIK ÉS HUSZADIK SZÁZAD

 

…A nemzetiségi kisebbségek robbantó erők voltak, melyek  nem türelmet, gondoskodást, mozgási szabadságot követeltek maguknak, hanem uralkodást. Mert Közép-Európa népei a XIX. század második felében érkeztek meg a nemzetiség öntudatosulásának azon fokára, amikor a történetileg kifejlett nemzetállamokat utánozva a kisebbségvédelem gondolataitól távol önálló hatalmat követeltek.

…1913 júniusában vette át Tisza István a kormányt, de mint a Nemzeti munkapárt alkotója és ura, a koalíció óta ő uralkodott. Khuen gróf és Lukács hajlandók lettek volna az általános választójogot megvalósítani, Tisza azonban ebben továbbra is a nemzeti szupremácia bukását látta…Állami létünket Tisza István mentette meg és tette folytonossá, ez történeti érdeme; de neki is megvan, mint a hatalom minden birtokosának e korszakban, az a történeti mulasztása, hogy társadalmi és nemzeti bajainkat nem gyógyította. Akadályozta ebben liberális volta, de éppígy társadalmi gyökerei is…az állam bátor védője volt, nem pedig nemzeti reform hőse…

Tisza István megmentette a nemzet puszta életét, felfegyverezte a monarchiát a kikerülhetetlen háborúra, megkísérelte a román nemzetiségi párttal a kiegyezést, mely azon bukott meg, hogy hazai románjaink nem voltak többé szabadok, s Bukarest nem akarta, nem akarhatta kibékülésünket, – a nemzeti társadalom megszervezését ő sem végezte el….

 

 

1904. 41 A GESZTI KASTÉLY ÉS GAZDÁJA

….Most a szelídebb lawn-tennis váltotta fel a tornát. Uzsonna-tájon gyakran játszik a miniszterelnök a kabátját is levetve, csorog róla az izzadság, Este felé rendszerint kikocsizik a család valamely gazdaságba…Örömmel mutatja a politikusoknak a levelezését, melyet egy falusi paraszt kurátorral folytat, ki az egyház ügyeiről értesíti egyszerűen, világosan, de megkapó logikával és

értelemmel. A néphez való ez a mély vonzódása ki-kiüt rajta minden alkalommal. Tisza István birtokai közül Gesztet szereti legjobban; ez a kedvencz, ez a székhely. Budapest közvetlen közelében Kovácsiban is van

kastélya, a hol a parlamenti ülések alatt is lehetne nyaralni, mert a fogatja reggel egy öreg óra alatt ide röpítheti és ülés után haza viszi…

Terjedelmes gazdaságának, mely mintegy húszezer holdra terjed, s melyhez hozzá tartozik Geszten, Badványon kívül, Vátyon, Mezőgyán, Gyanté, Sarkad - Keresztúr, Varsányhely, Kágya, mely egykor hires, jó bakatort

szolgáltatott a Tiszáék pinczéjébe, — úgyszólván minden mesgyéjét, minden barázdáját ismeri…x – y – z

 

*  *  *

 

 

1918. 22. Hogyan akarták az oláhok tönkretenni Magyarországot?

Magyar Balázs álnéven…leírja azt a mesterkedést, a melylyel a politikusok a nép hangulatát és nemzeti vágyait felizgatták, hogy felhasználhassák a maguk czéljaira s a románoknak mind szorosabbra fűződő kapcsolatait az entente-tal, a Romániába kivándorolt magyarok társadalmi és kulturális helyzetét s a háború kitörése óta az egyelőre semleges Romaniaban az ellenünk való háborús készülődést,  az ezerféle inirikát, cselszövést…

 

 

1919. 26.296. H. P.: Magyarország új határai. Ahogy azokat a győzők akarják megállapítani

…Ha az entente tobzódó győzőiben csakugyan nincs kímélet és nincs egy csöpp

emberi érzés, ha csakugyan úgy fogják megállapítani országunk határait, mint a hogy hirdetik, akkor ez egy kietlen, önmagában megállani nem tudó életképtelen földdarab lesz, a melyre meg kell változtatni Vörösmarty Szózatának szavait : „itt élned nem lehet, itt halnod kell".

 

 

Horthy

 

 

 

HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ CSALÁDJÁVAL A GÖDÖLLŐI PARKBAN  /Kép szöveg nélkül. G./

 

 

*

 

1921. 3. 28. oldalon: A NEMZETGYŰLÉSI KÉPVISELŐK LELKIGYAKORLATA PANNONHALMÁN

 

 

A parlament 100 évvel ezelőtt

 

…A szinte másféléves parlamenti obstrukció letörésére a párt feje, Tisza István vállalkozik; 1912 június 4-én mint házelnök nem engedélyezi az obstrukciós felszólalásokat, nem rendeli el a zártülést, hanem a házszabályok kétségtelen sérelmével egyetlen szavazással elfogadtatja a véderőjavaslatot. A tárgyalás rendjét durva botrányokkal zavaró képviselőket rendőrökkel vezetteti ki, – az első, kit rendőr vesz kezébe, a korábban szélső konzervatív, hirtelen függetlenségivé vedlett gróf Károlyi Mihály. Az ellenzékiek… ellenparlamentet alkotnak, szállodában tárgyalják a törvényjavaslatokat, majd alkalmilag, fontosabb esetekben bevonulnak a parlamentbe, ott vezetőjük, Apponyi deklarációt olvas fel, mire eltávoznak.  /Szekfű: Magyar történet, 1928./

 

*  *  *

 

Hivakozás a VÚ-ra

 

 

berszangabor.hu:

 

2009. 12. 16. h 08 – 35. Kazinczy utóélete, 1859. 52. Kazinczy-ünnep

 

2010. 12. 11. h 20 – 55. Id. Szinnyei, 1902. 28.

 

2011. 09. 09. h 12 – 4. Vasárnapi Újság 1854 – 1889 /I. rész/

 

/Tüzetesebben csaknem egy évig forgattam a hetilapot. G./

 

*  *  *

 

 

KIRÁLY ISTVÁN: MIKSZÁTH KÁLMÁN (2. kiadás). Bp. 1960. Szépirodalmi K. 490 1.

 

 

106. …1878 nyarán…A Vasárnapi Újság hozta arcképét, közölte életrajzát…

 

204…A Beszterce ostroma megjelenése után a Vasárnapi Újság hasábjain a „különc gróf” tetteit felelevenítő cikkek jelentek meg…

 

276…/ 1900- 1910 / elvétve szerepelt a hírlapok hasábjain. A jó öreg Vasárnapi Újsághoz maradt hű csupán: az utolsó években többnyire itt jelentek meg írásai. Szerette ezt a lapot…

 

321…1906-ban kezdte írni és a Vasárnapi Újság hasábjain jelent meg: A Noszty-fiú esete Tóth Marival…

 

380…A fekete város…folytatásai megszakadtak az Vasárnapi Újság hasábjain. 1909-ben tüdőgyulladásba esett Mikszáth…

 

387…Pünkösd hétfőjén volt a jubileumi ünnepség…Máramarosszigetre utazott Mikszáth. Négy napig járta Máramarost…Június 1-jén temették…/G./

 

 

Kiegészítés Király könyvéhez: az 1910-es VÚ fejléce:

 

 

1910. (57. ÉVFOLYAM.) SZERKESZTŐ HOITSY PÁL.

FŐMUNKATÁRS MIKSZÁTH KÁLMÁN

 

 

1910. 10. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.

Mikszáth Kálmán életrajza. A most már mindinkább közelgő Mikszáth-jubileum alkalmára jelent meg a Kisfaludy-társaság Költők és Írók czimű gyűjteményében, melyet Ferenczi Zoltán szerkeszt, Mikszáth Kálmán élet- és jellemrajza.... A nagyközönségnek, mely már negyedik évtizede nyomról-nyomra kiséri figyelemmel Mikszáth munkásságát, fölfrissíti emlékezetében a régebben olvasott műveket, felkelti a kívánságot újonnan való elolvasásukra…

/Schöpflin/

 

*

Irodalomtörténeti Közlemények 1910. 20. évf. 2. füzet. Várdai Béla: Mikszáth Kálmán.

*

Fehér Judit: Asszonyok - Bródy Sándor feleségének története és ...Ulpius 2007

bookline.hu › ... › Próza › Magyar irodalom › Antológiák

 

 

1906. 9…Az egész könyv olyan író munkája, akivel érdemes megismerkedni

és a kinek a munkásságát érdemes számon tartani…Recenzió Fehér Judit könyvéről.

A 2007-es kiadás szerkesztője megállapítja, hogy “…Schöpflin Aladár írhatta…”