h12- 18. Címlapok I. 1854 – 1857. Címlapok. A hetilap idézettsége

2012. 09. 03. / 5 hónap kényszer-kihagyás/ 2013. 02. 26.

Tartalom

Bevezetés

Címlapok 1854 - 1857

A Vasárnapi Újság idézettsége

Disszertációban

Tanulmányban

A Vasárnapi Újság cd-n

Függelék

A Vasárnapi Újságot bemutató, 13 honlap-fejezet témakörei

Bevezetés

A címlapok nemcsak a hetilap esztétikai megjelenését javították, hanem lényeges mondanivalójuk volt. Az első időszakban a hazafias szemléletet erősítették, széles körű ismereteket közöltek. Személy, hadvezér, uralkodó, művész, város, tájkép, épület a gyakori témák. Többnyire szöveg kapcsolódik a címlapképhez. A későbbi időszakban csak a címlapkép informál a napi eseményekről. Az első évfolyamokban sok a kép nélküli címlap. Ilyenkor irodalmi mű / sokszor Jókai/ vagy pályadíj-nyertes vers nyitja a lapot. Olyan is előfordul /1855. 32./, hogy a címlapkép nem függ össze a szöveggel és a képet egy későbbi lapszámra ígérik. Néhány címlap kalligrafált betűkkel a lap nevét, dátumát és munkatársainak nevét tartalmazza.

Az első tíz évben csak rajzokról vagy festményekről, illetve más metszetről készültek metszetek. Átmeneti szakaszt jelentett a rajzok és festmények mellett a fényképekről készült metszetek közreadása, majd végül a metszetek számának csökkenésével megjelentek a kliséről nyomtatott fényképek.

A lapnál dolgozott rajzolóként Lotz Károly és Vizkelety Béla is, míg a fametszeteket, Braun Károly, Huszka Lajos, Rohn Alajos, Pollák Zsigmond és Rusz Károly készítette. /Baki Péter, 2005./

Jelen fejezet időszakában Pákh Albert /1854- 1867/ jegyzi a lapot. A 68 évfolyam mintegy 3500 címlapot jelent. A szokásos terjedelmet és az arányokat figyelembe véve, válogattunk a nagy kínálatból.

* * *

A sorozat első fejezetéhez kapcsolok egy, nem szorosan ide tatozó összeállítást: A Vasárnapi Újság idézettsége c. fejezetet. Több tétel szakdolgozat, de van közöttük tanulmány is. A témakörök sokaságát reprezentáló munkák egytől-egyig idézik a hetilapot, többnyire elismerő jelzőkkel illetik.

A Vasárnapi Újság előbb közölte Kassákot, mint a Nyugat. Néhány művét Ady és Kaffka Margit itt közölte előbb. Arany János verséért nem fogad el honoráriumot, derül ki a szerkesztőnek küldött leveléből.

A 68 évfolyam CD-n is elérhető.

Címlapok 1854 - 1857

1854. 1. szám

Omer basa.

Lapunk programjában megígértük az olvasó közönségnek, miszerint a tőlünk kikerülő czikkek sok mindent fognak tartalmazni, a mi a költészet, művészet, gazdászat és napi élet körében nevezetességgel bír, s alig hisszük, hogy e sokoldalú ígéretünket egyszerűbben válthassuk be, mint e soraink alatt lovagló férfiú életének leírásával. A harcz a költészet legmagasztosabb neme; a süvöltő golyók, a dörgő harczrobaj, a kardcsattogás és a halálhörgés merészkoncertjében ott. találjuk Omer hasát. A műárusok boltkirakatain ott látjuk arczképét; tehát a festőművészet is tárgyát leli benne, sőt miután Szent-Pétervárott jelenleg illy czimű darabot adnak elő : „a szinopei csata,"' nem valószínűtlen, hogy Sztambulban egy másikat fognak színre hozni: „oltenitzai ütközet" czime alatt, s igy a művészei minden ágai összeköttetésbe jönnek Omer basa nevével. Azt pedig említenünk sem kell, hogy széles ez országban zsírnak, tojásnak és lisztnek nevezetes haladása a drágaságban mind nem történik meg Omer basa nélkül; illyenforma a gazdászat,konyhászat és kereskedés minden ágazatai befolyása alatt állanak, s kötelességünkké teszik e férfiú életének megismertetését.

Omer basa, 1854. 1.

Született e hadvezér 1801 -ben Horvátország Vlaski helységében, az ogulini kerületben, hol atyja aligazgató volt, s családi nevén nevezték Lattász Mihálynak. Ifjú korában Erdélyben elvégzi tanulmányait, a károly fehérvári mathematikai intézetben, s onnan a hidásztestbe tétetett át. Itt szerzé legelső katonai ismereteit. 1830-ban atyjának egy hibás lépése követketkeztében, elkeseredvén, Törökországba ment, s ott a mohamedán hitre tért át, mellynek azóta is igen buzgó pártolója…

Omer basa Európa legtöbb művelt nyelvén beszél, franciául, németül, olaszul és magyarul is. Eleinte Husszán basa fiainak volt nevelője öt évig, azután írnok a portánál. 1845-ben az albán lázadókat tönkre verve, főnöküket Gyulékát vezérkarával együtt elfogta…

Mint mondják, a pompát nagyon szereti, de azt is mondják hogy van módja benne. Fentebbi képünk egyébiránt ez állításunkat nem igazolja, s úgy hisszük, a képnek van igaza a régi török fényűzés helyett, mit a pompásnak nevezett Szolimán alatt láttak elődeink, a török is azt tartja, hogy sokkal jobban ékesíti a katonát a vas, mint az arany. -x

1854. 2. szám

Lajos Napóleon

Alig van ember, kiről oly rövid idő alatt annyi különféle jellemrajzokat olvastunk volna, mint a mostani franczia császárról, Napóleonról. Most ismét Angliában jelent meg egy röpirat, mellynek szerzője, úgy látszik, hosszabb ideig élt korábbi időkben a császár közelében. A többi kőzött következőket mondja róla: „1839-ben ismerkedtem meg Lajos Napóleonnal; nem egy könnyen felejtjük az illy fontos eseményt. Nagybátyja, József, a hajdani nápolyi és spanyol király, egy felette jóindulatú, barátságos férfiút, mutatott be nála. Természetes, hogy- így elég alkalmam akadt, öccsének jellemét kitanulni, a mi egyébiránt nem volt könnyű dolog és sok időmbe került... Szavaiban és magatartásában úgy viselte magát ugyan mindig, a mint rangjához illett, de szorosan emberi tulajdonaihoz hozzáférni lehetetlen

volt…

Lajos Napóleon nejével vadászik, 1854. 2.

Gyermekkora óta csupa kémektől volt körülvéve, s így szokta meg, a tartózkodás pánczéljába burkolózni. Nagybátyja körében, hol mindenki hódolattal s tisztelettel viseltetett iránta, alig érezte magát otthonosnak s egészen magára hagyatva, állott. Senki sem merte álmodozásait zavarni, és senki, vagy legalább igen kevés ember iránt tanúsított bizalmat. Azonban e szokássá vált tartózkodásán keresztül is gyakran lehetett jóindulatának, meleg, nemes szívének nyomait észrevenni. Sok sajátság és ellentét volt benne. Magába merült és mégis élesen vizsgáló; mindent alaposan tudni óhajtott s még sem közlött mással semmit; hideg és részvétlen, s mégis csupa titkos akarat és tettvágy; vigyázatos, mig magát valamire elhatározta, de ha egyszer benne volt a cselekvésben, csupa gyorsaság,tűz és nyugtalanság; éles pillantású a kedvező alkalmak észrevételében és mások gyengeségeinek fölfedezésében; tanulmány képezte, a balsors edzette s a szerencse minden fordulatai iránt erős kebellel bir. Míg Ham várában fogva ült, jól bántak vele, vagy kik sz. Ilona szigeten az öreg Napóleon jó emberei voltak, nem soká várakoztak az ő szives fogadására, midőn a sors kezébe adta végre a hatalmat s dicsőséget. Hajdani fogolytársa (dr. Conneau) most legelső orvos a császári udvarnál, s azon summákat, mellyeket a nagy Napóleon hagyott végrendeletében azoknak, kik hívei maradtak, pontosan fizetgeti ki. Bármit hordjon fel ellene az elfogultság és gyűlölet, élete még mindig megczáfolta azt." Így ír Napóleonról egy angol ember. Jelen képünk úgy mutatja öt fel, mint nejével, a bájos Eugenie császárnővel vadászatra indul.

*

Napoléon Eugène Louis Jean Joseph Bonaparte, (Párizs, 1856. március 16. – Ulundi, Zuluföld, ma: KwaZulu-Natal tartomány, Dél-afrikai Köztársaság, 1879. június 1.); a Bonaparte-házból származó francia császári herceg (prince impériale), III. Napóleon császárnak és feleségének, Eugénia császárnének egyetlen gyermeke.

1854. 4. szám

Petőfi: A Tisza

Nyári napnak alkonyulatánál

Megállék a kanyargó Tiszánál

Ott, hol a kis Túr siet beléje,

Mint a gyermek anyja kebelére.

S a folyó olly simán, olly szelíden

Ballagott le pártatlan medrében,

Nem akarta, hogy a nap sugara

Megbotoljék habjai fodrába….

Tiszai halászok, 1854. 4.

Mint az örült, ki letépte lánczát

Vágtatott a Tisza a rónán át

Zúgva, bőgve törte át a gátot.

Elakarta nyelni a világot!

1854. 5. szám

Ő kir. Fensége, Erzsébet, Amália, Eugénia, bajor herczegasszony Ferencz József cs. Kir. Apostoli Felségének jegyese

Múlt évi augustus hó 18-án az Ischli fördöben jegyzetté el Ö cs. k. Felsége

a Fenséges herczegaszszonyt. A császári ara bajor herczeg Miksának ,

Wittelsbach- Birkenfeld család fejének" s Ludovika Wilhelminának, bajor királyi herczegnőnek leánya; született 1837. dec.24-kén. A császári

ara édes anyjának testvére , Zsófia, bajor királyi herczegasszony 1824. nov.4-én lett neje Ő Fensége Ferencz Károly, austr. Föherczegnek , e szerint ö cs. kir. Felsége és Fenséges arája anyai részről rokonok. Egy mostoha testvére a Fenséges Föherczeg-asszonyok Zsófia és Ludovikának I. Ferencz osztrák császár ö Felségének özvegye. Így a Habsburg és Wittelsbach dynastiák régibb összeköttetések által is szorosan egymáshoz csatolvák, mellyeket az újabb frigy csak szilárdítani fog…

1854. 5. Erzsébet hercegnő

A Felséges pár egybekelése folyó april hó 24-re van kitűzve. Legyen e nap

Örömünnep-napja az egész birodalom minden tartományaira nézve.

*

Erzsébet Királyné ( Sziszi).wmv - YouTube

1854. 16. szám

A szent sír.

Ez előtt hétszáz esztendővel egész Európa harczban, fegyverben volt, milliók siettek a csatatérre győzni vagy meghalni. S mi volt e lelkesült harczok tárgya? A szent sír. Azon imahely Jeruzsálemben, hol az Idvezítő földi hamvai nyugszanak. E szent hely birtokáért viselt harczot Európa Ázsiával. Hétszáz esztendő lefolyta után újra megújult a világharcz, Európa és Ázsia fegyverben állanak, csakhogy most két részre szakadva , a keresztyén és a moszlim harczol az orosz ellen, s a mi e harcz kezdetét megindítá, az ismét a szent sír.Régóta vita folyt a szent hely birtoka fölött Franczia- és Oroszország, s e szerint a római és görög katholica egyházak között, s ebből támadt a nagy keleti kérdés, mellynek megoldása a kivont kardokra van bízva. Mellőzve a kérdés politikai oldalát, tekintsük e szent helyet tisztán a történettudomány szempontjából. Ilona császárné, nagy Konstantin anyja épitteté a szent kereszt feltalálásakor e templomot Jeruzsálemben 326 évvel Krisztus születése után a Kálváriahegy mellett. A nagy égés után újra felépíttetett az 1808-ban.

1854. 16 A szent sír

Húsvét napján nyitva áll e templom mindenki előtt, egyéb kor csak díj mellett látogatható. Mellette 14 görög kolostor épült és a katolikus St. Salvator templom a Ferencz-rendi kolostorral. 1841-ben Anglia és Oroszország protestáns püspökséget is alapított Jeruzsálemben. Az Idvezítő sírjához minden keresztyénnek joga van, azt éppen úgy nem lehet senkinek kizárólagos birtokába venni, mint a mennyországot; a nagy hatalmasságok érzékeny vitája nem eredt egyébből, mint hogy a keleten befolyást akartak maguknak szerezni. Oroszország czárja, mint az egész görög egyház főnöke, főúri hatalmat kívánt gyakorolni a jeruzsálemi görög eklézsiák felett is, s e követelését később egész Törökország görög népességére kiterjeszté. Ezért nevezik az oroszok az ebből támadt harczot vallásháborúnak.

1854. 19. szám

A török szultán palotája Sztambulban

Az ozmánok uralkodója nem csupán a szerályban lakik, neki sok palotája van mind a városban, mind azon kívül, a mi onnan eredhet, miszerint minden szultán iparkodott egy újabb palota fényével elődeit felülmúlni. Abdul Medzsid szultán palotája

1854. 19. A török szultán palotája

Dolmabagdzsén bizonyosan legszebb valamennyi között, ez csupa márványból és köböl van építve, ellenkezőleg a törökök különös előszeretetével a fából építkezés iránt. Jelen képünk csak egy bejáratát mutatja e palotának; képzelhetni milly nagyszerű lehet az egész. A keleti ragyogvány és képzeletgazdagság európai műízléssel párosulva látszik rajta, s hasonlatossá teszi azt azon tündérregebeli várakhoz, mik az ezer egy éjszakában leiratvák. Homlokzata a márványtenger felé fordul, s kilátást nyújt egész Skutarira, a szerályra és jobb felöl Sztambulra. A keleti fajok hatalmasai mindenütt szerettek különös pompával elhalmozott épületeket emelni; illyen Spanyolországban a világhírű Alhambra. A szegények azonban annál nyomorultabb fakunyhókban laknak. Ennél sokkal kevesebb költészettel, de annál több igazsággal járó szokás, a mit mi követünk, kiknél a házak csaknem mind egyenlők s ugyanazon házban lakik az uradalmakkal bíró főúr, mellyben a szegény mesterember, csakhogy

az egyik az első emeleten, másik a padlás-szobában.

*

Abdul-Medzsid (Isztambul, 1823. április 23. – Isztambul, 1861. június 25.) oszmán szultán 1839-től haláláig. 22 évig uralkodott.

A magyar szabadságharc leverése után Törökország – főként Anglia jótékony befolyása következtében, amely szükség esetében fegyveres beavatkozását helyezte kilátásba – a vendégszeretet jogát gyakorolta. A szabadságharc vezetői és bajnokai tömegesen léptek át 1849 augusztusa óta török területre.

1855. 11. 84. oldal Török épületmaradványok hazánkban. /A török témájú címoldalhoz kapcsoljuk. G./

A török uralkodásnak, mai napig épen fennálló épületekben számos emléke van szétszórva édes hazánk különféle részein; de sehol sincs annyi mint Budán, a melly városunk legtöbbet is szenvedett s legtöbb változás alá került a török hatalom korszakában. Buda után Pécset és Egert lehet említeni e tekintetben, hol szintén lehet még ép állapotban fennmaradt török épületeket látni. A budai török épületmaradványok a meleg fürdőknek egyes helyiségeiből, a császár-malomból és Gülbaba sir-mecsetjéböl állanak. Legnevezetesebb ezek közt s a törökök előtt mai napig nagy tiszteletben tartott szent hely, Gülbaba sírmecsetje

Budán a József vagy Kálvária-hegyen a császárfürdö közelében szőlőtőkékkel környezve áll magánosan egy csekély kerek épület,

mellynek sárszinü falai, kúpos fedele s az alatta elszórt többi

épületektől egészen kiváló alakja első pillanatra mutatják, hogy nem a

mostani kor müvei közé tartozik. Mindig zárva van ez épület, kulcsai, —

ha jól tudjuk, — a budai városházban tartatnak , s cask akkor veszik azokat elő, midőn ide zarándokol messze földről Törökországból egy jámbor muzulmán napsütötte arczczal; a mi rendesen minden három évben szokott megtörténni. Ez aztán veszi a sokáig pihent kulcsokat, felnyitja nagy áhítattal a szent hajlék ajtaját, mellynek küszöbén hogy beléphessen , egy pár száz mérföld viszontagságaival küzdött meg zarándoki türelemmel.

A mecsetben egy fakard és egy szőnyeg van, e szőnyegre borul a jámbor zarándok arczczal, és imádja Allaht a hazájától távol eltemetett török vértanú sirja felett, kit a török nép buzgalma a legbájosabb virág, s az Istentől rendelt legrégibb méltóság nevét egyesítve, Rózsa-atya (Gülbaba) névvel tisztelt meg, s mai napig is igy emlegeti regéiben. A mecset falai azon kegyes férfiak neveikkel vannak teleírva, kik több század óta e szent

sírhoz zarándokoltak. Ezenkívül van még a mecsetben két felírásos

kő, mellyeknek tartalma eddig sehol sincs közölve, de reméljük, hogy sikerülend azokat is megismertetnünk. Lehet, hogy némi felvilágosításul szolgálhatnak vagy a mecset eredetére, vagy az alatta nyugvó kegyes török életére vonatkozólag. Sokkal érdekesebb példányai a török építészetnek azon kápolna szerű fürdő termek,mellyekből legjelesebbet mutathat

fel a mai Rudas fürdő Budán, a Szent-Gellért hegye alatt. Ezen

török fürdőterem, mellyet ide rajzolva lát az olvasó, most az úgynevezett közönséges, köznép fürdője. Nyolcz szabadon álló oszlopra emelkedik ezen pompás építmény hegyes boltozata, egy nagy s több apró nyilassal, mellyekben a kifelé törekvő melegvíz gőze, s a beható napsugarak küzdenek egymással.

Rudas Gyógyfürdő és uszoda

Van a Császárfürdőnek, meg a Ráczfürdönek is török eredetű fürdő-maradványa, különben a fürdőépületek többi részei már egészen mai ízlésben készültek, s kiváltképpen népes közöttök a Császárfürdő , melly néhány év óta legelső nyári mulató és társalgó gyülhelye a budapesti közönségnek, a mit nem csupán a fürdő-források hatalmas gyógyereje okoz, hanem azon körülménynek tulajdonitható nagy részben, hogy a fürdő vállalkozó szellemű bérlője minden nyáron uj meg uj érdeket tud adni e nagyszerű gyógyintézetnek, mind a mellett, hogy minden órában kiköt a Császárfürdö előtt egy fel-, és egy lemenő gőzös, még társas kocsik is szállítják Pestről a vendégeket, kiknek inkább tetszik tengelyen, mint vizén utazni.

Visszatérve a régi származású török fürdőkre, honi történetíróinkon

kivül főképen ollyan német követségi személyek emlegetik a budai fürdőket, kik a portához küldetve Budán keresztül utaztak, s e város egyéb nevezetességei között, főkép a fürdők sokasága és jelessége vonta magára figyelmöket. Többi között Lewenklaw , Lichtenstein Henrik császári követ kíséretében (1584) igy ir naplójában Budáról :

„Sept. 6. Jókor reggel néhány török jött uram hajójához lovagolva, s néhányan szép paripákkal vezetéken. Ezeken az uram és egynehányan közülünk lovagoltak a basa kastélyába, melly a Duna melletti utczában fekszik „Sept. 7. Midőn ebédeltünk, láttuk hajónkról az asztal mellől a török basát a mint lóháton a mecsetbe ment, melly a városonkivül van . A mi hajóink mellett van török fürdő, amellyben vacsora után sokan megfürödtek közülünk, s nem győztékdicsérni a fürdők tisztaságát s a vidám források sokaságát. A törökök nagyon szeretnek fürödni, azért sokat is fordítnak fürdőikre. „Sept. 8. Ebéd után átmentünk Pestre, a melly város Budának átellenében fekszik és fahídon kell oda menni, mellynek

hossza 600 lépés s 64 hajó tartja. „Sept. 9-én, a melly vasárnap volt, el akartuk hagyni Budát, de a nagy vihar miatt maradnunk kellé az nap. Minthogy már nem volt mit megnéznünk, ismét fürdőbe mentünk. És ekkor

valóban fejedelmi fürdőt láttunk, mellynek vize alá nem fával fűtenek, hanem melegen buzog az ki a forrásokból és olly forró, hogy alig lehet annak hevét kiállani. Gyönyörű is az a hely és igen tisztán tartják ezt a törökök, nagyon jól szolgálnak a fürdő vendégeknek, szépen megmosván, megdörzsölvén és megtörülgetvén az ő testüket. — Az igazi fürdő előtt van egy közfürdő szabad ég alatt, mellyben a szegény köznép fürdik. Mielőtt az

igazi fürdőbe jutna az ember, előbb egy szép nagy előterembe lép, a hol levetkezik, és e terem közepén van egy kut. Innen bejutottunk az igazi fürdőbe a melly egy templomhoz, vagy kápolnához inkább hasonlít, mint fürdőszobához. Van ebben egy nagy medencze, mellynek a vize kellemes melegségü, s nyakig ér. A kinek kedve tartja, úszkálhat benne, a ki pedig félénk s nem tud úszni, sétálhat avagy leülhet ollyan mélységben a mint

szereti, mert három lépcső fut köröskörül a vizben. E nagy medencze

körül szabadon lehet járkálni, és sok vidám kutacska van oldalvást a sziklába vágva, a mellyekből meleg vagy hideg viz csergedez egymás mellett. Az igazi fürdőház fedele ónnal befuttatott rézből van, ollyanforma mint mi nálunk a rondellák (mulatóhelyek) teteje."…

Napjainkban ismét uj fényre emelkednek a budai fürdők, a mostani tulajdonosok és bérlők buzgalmánál fogva. Egy nagyobbszerü török mecset, melly a mellette levő minarettel (török torony) együtt

ép állapotban fennmaradt Pécsett, később a jezsuita szerzetesek

temploma lőn s régi alakjában mai napig keresztény kath.

egyházul használtatik, a félhold helyett érc kereszt díszíti.

1854. 28. szám

Vaskapu.

Európa különféle részeiben több szikla-szoros viseli ezen nevet Vaskapu, s közönségesen azon természeti akadályok miatt, mellyek, mintegy átronthatatlan erős érczkapu, állnak a közlekedés útjában. Hazánkban két nevezetes helyet neveznek így. Az egyik Erdély határán egy meredek sziklák közé szorult keskeny átjárás, melly a török háborús időkben nem egy makacs csatának vala véres színhelye, s kiváltképpen nemzetünk legnagyobb hősének, Hunyady Jánosnak, a törökök fölött hasonlíthatatlanul kisebb erővel vívott fényes diadaláról nevezetes. Másik Vaskapunk a határőrvidék és Szerbia között azon része a Dunának, melly mind a két felöl magas és meredek sziklafalak közé, keskeny mederbe szorítva, s számtalan, részint kiálló, részint a víz tükre alatt lappangó sziklacsúcsokkal telve, legveszélyesebb része fejedelmi szőke folyamunknak. E része a Dunának halhatatlan nevű nagy hazánkfiának Széchenyi Istvánnak idejéig hajózhatatlan volt, részint a víz roppant sebessége, részint a benne rejlő számtalan sziklacsúcsok miatt. De a vas-kitartású és rendíthetetlen akaratú nagy honfi ezen is diadalmaskodott, jól látván, hogy nemzetére s édes hazájára kiszámíthatatlan haszon háramlik abból, ha kereskedésünket megszakítás nélkül folytathatjuk vizén a Feketetengerig;

s nem nyugodott addig, míg szükséges sziklarepesztések által járhatóvá nem tette a Vaskapu veszélyes medrét, ő volt az első, ki 1832-ben gőzösön keresztül hajózott e veszedelmes vidéken, nemcsak eszével és jóakaratával, de bátorsággal is elöl menvén az ösvényen, mellyet nemzete anyagi jólétének előmozdítására tört, a legyőzhetetlennek tartott elemek fölött. Dicső diadala a jóra törekvő szilárd honfi-akaratnak. Az ide nyomtatott kép azon táját ábrázolja a Vaskapunak, hol egy sziklahegy nyomul be Szerbia felöl a Dunába, a mi részünkről ellenben széles meredek sziklafal nyúlik annak átellenében, s olly keskenyre szorítja össze a Dunát, hogy alig szélesebb az 200 lépésnyinél.

Vaskapu 1854. 28.

Roppant zúgással és iszonyú sebességgel rohannak e szoroson keresztül a Duna hullámai. Ha biztos és erős karok vezérlik a hajó kormányát, nincs mitől tartani, mert van bizonyos út, mellyen biztosan átsikamolhatik bár mekkora gőzös; de jaj azon hajónak, melly eltévesztette a biztos ösvényt, kivált magasabb vízálláskor, mert az néhány perez alatt ízzé-porrá töredeznék, bizonyos áldozata lenne a kormányos ügyetlenségének. Hogy némi fogalma legyen az olvasónak a vaskapui víz sebes folyásáról, ez úttal csak annyit emlitünk meg, miszerint itt egy másodpercz alatt 10—15 láb hosszat halad a folyam, és 1600 öl haladás közben csaknem három ölnyi (16 láb) esése van. —Bővebb ismertetését rövid időn belül közlendjük. ∞

1854. 39. szám

Szebasztopol

A minő csekély az előttünk levő egyszerű kép, ép olly érdekes annak tárgya, ama híres Szebasztopol vár, mellyre közel egy évnegyed folytán éber figyelemmel néznek a müveit, gondolkozni tudó világ szemei, mellynek lerombolásában hónapok óta fáradoz három hatalmasság egyesült vitéz serege szárazon és vizén, mai napig reménylett siker nélkül. A büszke Miklós czár is, kinek kelet felé kinyújtott hatalmas karján a bevehetlennek tartott erősség mintegy izmos ökölnek tekinthető, melly a roskadozó szomszédot halálos csapással, a Feketetengert pedig egyeduralkodással fenyegeté, jól ismerve roppant birodalmának kiszámíthatatlan becsű keleti kapuját, nem kiméi annak védelmében emberéletet, s olly makacsul foly a kemény tusa, hogy az elszánt védelmezők, elkeseredett ostromlók hős vére már több izben pirosra festé Szebasztopol erős falai alatt a Feketetenger hullámait. Ki lesz a győztes, s mi lesz a drágán vásárlott győzelem gyümölcse, és kik fogják azt élvezni

1854. 39. Szebasztopol

nem hozzánk tartozik megjövendölni, óhajtásunk pedig az : hogy a béke olajága bár minél előbb felváltaná egész világon az emberemésztő háború véres zászlóit s csupán és egyedül olvasóink kívánságát akarjuk némiképp kielégíteni azon világhírű erősség rajzával a rövid leírásával, mellyről egész világ beszél napjainkban, s kivétel nélkül minden lap napról napra közöl uj meg uj híreket.

Szebasstopol az orosz tengeri hatalom ezen hírneves középpontja s dús raktára, Krímnek a Feketetengerbe ereszkedő egyik fokához közel áll dél felől, mint valami őrszem. Ha a viz alatt lappangó sziklákkal sürün környezett fokot szerencsésen megkerülte a hajós, 6 mértföldnyi távolságban észak felé megközelíti a néhány fehér szikláról szembetűnő büszke vár falait. Ezen oldalán a tengerpartnak 9 kikötő van. A szorosan szebasztopoli kikötő 4 tengeri mérföld hosszúságú, s legnagyobb szélessége egy mérföldnyi, menete kelet felöl nyugatnak tart, némi kanyarodással dél felé. A kikötőt mindenfelől környező sziklás hegyek hajlásaiba nyilasok vannak vágva, mellyek részint a veszteglő, részint a kereskedő hajók állomásai, s elég vizük van azoknak a legnagyobb

tengeri hajók elviselésére... Sok bástyázatot vesz az olvasó első pillanattal e képen észre, mellyekről jól meg kell jegyezni, hogy valahol csak némileg jelentékeny fala van Szebasztopolnak, az mind bástyaüreges. A bástyaüreg (casamata) pedig nem egyéb mint erős védfalak közötti nagy terem, mellynek minden oldala s teteje olly erős vastag fal, hogy a legnagyobb bomba sem árthat neki egykönnyen. Ezen bástyaüregekben ágyuk rejlenek, s a tüzérségnek szolgálnak lakhelyül. Szebasztopol védelmére a bástyákon és kazamatákban mintegy 1400 ágyú van úgy helyezve, hogy azon hajó, melly a bejáráson a parancsnok akarata ellen akarna keresztül rontani, gyilkos hármas kereszttűznek tenné ki magát. Ide számítva még a mozgó ütegeket is , bátran lehet 2000-re tenni ezen híres erősség ágyúi összes számát. ..Szebasztopol kiterjedése hosszában mintegy 1200, széliben 400 lépésnyi. Az összes lakosság számát a rendesen ott tanyázó katonasággal együtt 40 000 re lehet tenni. A kikötő egy tengeri mérföld hosszában van erősítve. Azon keskeny bejárás mellékén, melly a kikötőbe vezet, valahol csak egy-egy kiálló része van a sziklapartnak, mindenütt ágyú-ütegekkel sűrűn ellátott kisebb nagyobb várdák, vagy sánczművek vannak, s mindegyik ágyú a kikötő bejárásán uralkodik. Ezeken kivül, észak felöl egy magaslatról erős csillagsáncz őrködik a tengeri bejárás felett, dél felöl pedig egy erös várda védi a várost és bejárást. A várostól 1 mfnyi távolságban sánczokkal erősített tábor, az erős bástyákkal környezett katonai laktanyák mind egy-egy külön várnak tekinthetők, mellyek birtokáért csakugyan egyenkint külön kell megvívnia az ellenségnek. Mindezeket, vagy legalább legnagyobb részét ezen hatalmas készületeknek aki egy tekintettel megpillantja, rémítő erősségnek kénytelen elismerni Szebasztopolt a tenger felől. Szebasztopol épités-módjáról, helyzetéről s felszereléséről sok és különféle véleményt lehet olvasni, mellyek kivonata abban összpontosul, hogy az a nagyon sok ágyú nem egészen hasznos, söt akadályul szolgál sokaságával. Ami a falakat illeti, ezeknek mindenesetre nem dicséretes tulajdona az, hogy téglával kevert fövénykőből vannak egy részt épitve, mellyeket puha természeténél fogva könnyebben halomra lőhetnek a kemény ágyúgolyók, mint például a Kronstadti gránit bástyákat. Azt is hibául említik fel, hogy az ágyuknak hagyott lőrések keskenyek Szebasztopol falain, mi a czélirányzásban mindenesetre nagy hátráltatásul szolgál. De legnagyobb hibája Szebasztopolnak az, hogy a száraz felöl nincs eléggé erősítve. Lehet hogy igy gondolkodtak az épitök : minek építenénk magunk ellen erős bástyákat? az pedig, hogy akad olly vakmerő ellenséges sereg, melly az északi óriás földére merné lábát tenni, s az ö tulajdon birodalmában fordítaná romboló ágyúit annak a páratlan tengeri várnak, esze ágába sem jutott senkinek. Most már körül van kerítve Szebasztopol egy része száraz felől is sánczokkal és ágyú-ütegekkel. Csakhogy ezen sanczokat az ellenség hányta, s az ágyukat nem Szebasztopol védelmére hanem ellene fordította, s kíméletlenül szór belölök halált és pusztulást két hónap óta…Mindez amit mi röviden megirtunk Szebasztopolról, sokkal bővebben és sokszorosan meg volt írva, már a múlt nyár vége felé azon hírlapokban, mellyek a keleti hadjárat minden mozdulatáról hirt adhatnak, annál megfoghatatlanabb miképp

juthatott olly átalános hitelre azon nevezetes szeptemberi hír, hogy Szebasztopolt bevette az egyesült hadsereg, mellyet egy közönséges postalegény* sebes futtában szalasztott el, s melly ugy befutotta villámgyorsasággal az egész világot, s egyaránt meglepte a fényes paloták és szalmafedelü házak lakóit, mint soha semmiféle álhir, mióta postalegények tarisznyájában szokás tova szállítani a világ forgását… Mennyi emberélet lőn már eddig áldozata Szebasztopol ostromának, azt nem lehet bizonyossággal megírni, de hogy nem csekély mindkét rész halottainak száma, azon körülményből is lehet gyanítani, hogy mind az oroszok, mind az egyesültek kénytelenek valának fegyverszünetet kérni, hogy halottaikat eltemethessék.

∞

*A posta legényt keleten tatárnak nevezik, azon tatár alatt tehát ki f. é. szeptemberben olly pogányul elhajította a sulykot, levélvivő lovat, postalegényt

kell érteni.

* * *

Szevasztopol (ukránul és oroszul Севастополь, krími tatár nyelven Aqyar) területi jogú város Ukrajnában, a Krím-félsziget délnyugati partján. Az Ukrán Haditengerészet és az orosz Fekete-tengeri Flotta támaszpontja.

2012–ben 383 400 lakosa van.

A második világháború idején a német csapatok 250 napon át, 1941. október 30. és 1942. július 4. között ostromolták Szevasztopolt. 1954-ben az Oroszországi SZSZSZK-tól az Ukrán SZSZK-hoz csatolták az egész Krímmel együtt.

1854. 44. szám

Az angol alsóház gyűlés-terme

Ha az előttünk levő diszes termet a helyszínén óhajtanok megismerni, a

szőke Duna partjáról kirándulást kellene tennünk Angolország fővárosába,

Londonba. Mint testvér fővárosaink között a Duna, úgy foly végig Londonon a Temze, öt pompás álló híddal megnyergelve. Ezen hidak egyike, a Vestminster-híd mellett, ugyanillycn nevü városrészben, melly egész Londonban legdúsabb ékes palotákban , áll Temze hosszában egy góth angol ízlésben épült nagyszerű palota, melly a hires Westminster egyház után bizonyára legjelesebb épület az egész városrészben; ez a parliament- (országgyűlési) ház. Méltó is, rangjához illő, hogy nagyszerű legyen; mert minden évben ide hívja össze a királyné az ország választottait tanácskozni olly nagy dolgok felett, mellyek néha az egész müveit világot közelebbről érdeklik.

1854. 44. Az angol alsóház gyűlésterme

Mikor azt olvassuk, hogy Viktória királynő megnyitotta a parlamentet, anynyit tesz, hogy öszszehivta alattvalóit országgyűlésbe , s a legelső gyűlésen mindig személyesen jelenvén meg — ami nagy diszszel szokott végbe menni — a megnyitó- (trón) beszédben elmondja nekik, miért hívta össze, s mi fölött lesz szükség tanácskozniuk. — Ezután eloszlanak a parlamenti tagok két nagy terembe, az alsó és felső házba, valamint, többnyire minden nemzeti szokásaiban, ünnepélyeiben, középületeiben, ugy a parlamenti gyűléseken is észrevehető az angolnak azon jellemző tulajdona, miszerint némelly ó szokásokhoz egész a tulságig ragaszkodik, másban ismét csaknem korlátlanul halad. Az angol felső-ház tagjai a miniszterek, egyházi fő hivatalnokok és a peerek : (született, vagy vérszerinti öröködés utján lett országnagyok).

A felső ház tagjainak száma valamivel meghaladja a 400-at, s többnyire

komoly, élemedett előkelő urakból áll.— Az alsóház tagjai mint egy 660-an vannak. Itt is ül minden évben több előkelő család ivadéka; de nem születése után, hanem választás által juthatott oda; mert az alsóház tagjait kerületek, városok, egyetemek választják, s minthogy az angol semmiféle czimre sem vágyik annyira, mint az MP. (Mernber of Parliament, országgyűlési tag) fontos jelentésű két betűre, s az alsóházban még a miniszternek sincs szava, ha nem választott tag : gyakran roppant pénzébe kerül egy alsóházi szék ollyan angolnak, a ki minden áron helyet akar az alsóházban foglalni. A parliament gyűlései mindig este kezdődnek, s néha, midőn valami érdekes tárgy forog kérdésben, reggelig is eltartanak. Az alsóház tanácskozásai hasonlithatlanul élénkebbek mint a felsőházé, söt az is megesik néha, hogy nagyon zajosak. Ha belépne valami járatlan hazánkfia e pazar kezekkel díszített, magas ivezetü, festett ablaku roppant gyülésteremekbe, s meglátná az elnököt roppant fürtös parókájával, s uszályos (sleppes) palástjával ott ülni nagy komolyan a gyapjuzsákon, a fő és alsó rendeket pedig aranysujtásos díszruha, s kócsagos

kalpag helyett kit frakkban, kit quekerben, böbugyogósan, sokan köcsögkalappal fején , nem hiszem, hogy el ne szörnyűködnék ezen faragatlan illetlenség felett. Pedig szóról szóra igy van. Az angol parliamenti tag nem igen töri abban fejét, hogy miképp öltözködjék a következő gyűlésre, inkább jól átgondolja, hogy mit fog beszélni, s ha ez nincs szándékában és az sem érdekli a mit más beszél, elővesz zsebéből egy lepedő nagyságú hirlapot s olvasgat, sőt ha nagyon unatkozik s elég tág a hely körüle, végig nyújtózik a padon s heverészve várja mig valami érdekesebb adja elö magát. A mai számunkban közlött kép az alsóház gyülésteremét ábrázolja. D

*

Viktória királynő (angolul: Queen Victoria of the United Kingdom, teljes nevén Alexandrina Victoria, tehát Alexandrina Viktória; London, 1819. május 24. – London, 1901. január 22.) Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának királynője 1837. június 20-ától, India császárnője 1876. május 1-jétől haláláig, 1901. január 22-éig.

63 évig és 7 hónapig tartó királysága miatt a leghosszabb ideig uralkodó brit koronás fője és minden idők leghosszabb ideig trónon lévő uralkodónője volt

1955. 1. /Kép nélküli címlap. G./

Vasárnapi Újság Második évi folyam

Felelős szerkesztő

PÁKH ALBERT.

Munka-társ

JÓKAI MÓR.

Kiadó tulajdonos :

HECKENAST GUSZTÁV.

PEST , 1855 .

NYOMATOTT LANDERER ÉS HECKENASTNÁL

Egyetem-utca 4. szám alatt.

1855. 4.

A barcole-i útvezeték (viaduct).

A Trieszt és Laibach közti vaspályavonalon.

Századunk legnagyobb-szerü teremtményei között a gőzzel hajtott gépek s vaspályák foglalnak fő helyet, A melly országnak nincsenek vasutai, az szükségképen messze marad a művelt világ haladásától, ipara pedig sehogy sem versenyezhet ollyan népekével, melleknek hazája gyors közlekedési eszközökben bővelkedik, és e közlekedési eszközök leggyorsabbika a vasut.

Nagyon természetes, hogy a vasutak kiváltképpen nevezetes kereskedő helyeket kötnek össze egymással, ezek között pedig legfontosabbak azok, mellyeknek jeles tengeri kikötőjük van. Illyen az ausztriai birodalomban kiváltképpen Trieszt, hova a világ minden részéből érkeznek naponként mindenféle kereskedelmi czikkekkel megrakodott hajók, s kiürítvén málnáikat

1855. 4. A barcole-i viadukt

ismét olly termékekkel terhelve távoznak, mellyeket jó nyereséggel szállíthatnak olly világrészekbe, a hol azoknak legnagyobb kelendőséget legtöbb biztossággal remélnek. Hogy illyen kikötöhöz minden csak kissé is mozogni bíró város minél közelebb óhajt lenni, az nagyon természetes; a városokat pedig csupán és egyedül ugy lehet közel hozni egymáshoz, ha vasutat építenek köztük. Vegyük például Szegedet, milly messze esett e szép magyar város még nem régen Pesttől, s milly közel van most, mióta vasút van a két város között, Hanem a vasutak építése roppant költséggel és nehézségekkel jár, kiváltképpen hegyes völgyes és ingoványos vidékeken. A gőz-kocsik kerekét nem lehet úgy megkötni, mint például a fakó szekerét, ha völgynek ereszkedik vele gazdája, mert az a 20—30, sőt néha még több egymáshoz aggatott vasúti kocsi, (mellyek mindegyike egy kis hajlékkal vetélkedik) egymásra nehézkedve, mire valami meredek völgybe ereszkednék, ízzé-porrá zúzná egymást roppant súlyával; az ingoványos helyeken pedig, ugyanazon nagy súly miatt, midőn végig robog a vasúton az a tűzokádó táltos, könnyen megingana, besüppedne a töltés, s kész volna a veszedelem. Minthogy a vasutak legbecsesebb tulajdona a gyors haladás, ez pedig csak egyenlő magasságú, és lehető egyenes irányú pályákon eszközölhető legbiztosabban : a vasútépítők gyakran kénytelenek roppant költséggel magas dombokat átvágatni, sziklahegyeket átfuratni …Az illy építmények a vasúti fő nevezetességek közé tartoznak, illyet ábrázol a mai számunkban közlött kép is. Ezen útvezeték Trieszthez egy negyed órányira fekvő Barcole völgyben van, melly egy kis tengeröböl mellett terül el.

Hossza ezen remek építménynek 180 öl, van 30 ive és 28 oszlopa,

mellyeknek vastagsága 3—5 láb s 5 öles távolságban vannak egymástól, a legnagyobbak magassága 9 öl. Trieszt felől mély út vezet a barcolei útvezetékre, túlsó végéről pedig 1 —100 emelkedéssel halad tova szorosan a tenger partján az új vaspálya. Mint a kép után első pillanatra gyaníthatni, gyönyörű kies vidéke van ezen útvezetéknek, mellynek érdekességét tetemesen emeli, fehér négyszög kövekből épített roppant falaival s oszlopzatával, körülövezve viruló szőllőkertekkel, gyümölcs- s kiváltképen gesztenyefákkal. Magáról a viaductról gyönyörű a kilátás a sík tenger felé; meglátni innen Triesztet pompás élénk kikötőjével, valamint egyéb tengerparti városokat, s távolabb eső érdekes helyeket is. Kiváltképpen bájos a kilátás e pontról napkeletkor és naplementekor.

∞

1855. 10.

Krimiai zivatar.

Legrégibb időktől fogva egy tenger sem volt olly félelmes a hajósoknak, mint a Feketetenger. Pusztitó viharait megénekelték a régi világ költői, épen úgy, mint a legújabb hadi tudósítok, kik a múlt télen siralmas képét állították elő az angol-franczia hajóhad veszteségeinek, mellyeket a Feketetenger orkánjai okoztak. De nem csak e tengernek vannak hírhedett viharai, hanem Krimia s általában egész déli Oroszország is híres az ő szárazföldi förgetegeiről. Minap olvastuk a hírlapokban, hogy egész csapat orosz katonák, kik Odesszából Szevasztopolba vonultak, útközben megfagytak. E hír csak addig látszik lehetetlennek, míg hitelt érdemlő útleírásokban az orosz viharok rajzait nem olvassuk.

1855. 10. Krimiai zivatar.

Az oroszok háromféle hózivatart különböztetnek meg, mellyeknek neve : mjatjol, szamet és tejuga. Leggyengébb a mjatjol, s a közönséges hóförgeteget értik alatta, midőn egy átvonuló fellegből omlik a hó. Erősebb a szamet, midőn a leesett havat egész tömegekben kapja fel a forgószél s vízirányosan hajtja tova a síkon. Ez már veszedelmes és jaj az utazónak, kit útban talál. Szemét felnyitnia lehetetlen, sőt még a ló sem megy előre, ha agyon verik is. Még legjobb illyenkor a földre borulni, különben könnyen felragadja az embert a forgószél s úgy viszi odább, mint a tollat. A marhacsordákat illyenkor félelem szállja meg s ijedten iramodnak szót. Összevissza forog kering minden. Minthogy illy vihar néha hetekig, rendesen pedig három napig tart, gyakran megtörténik, hogy a nyájak és gulyák, sőt sokszor emberek sem találják fel többé szállásaikat, s félelem s éhségtől elgyötrődve ott veszi meg a hideg. Még gyakrabban történik, hogy különösen a juhnyájak egyenesen a tengernek rohannak s ott vesznek, még gyakrabban pedig farkasok prédái lesznek. Szerencsére bizonyos jelekből előre megtudják jósolni a pásztorok a vihar közeledését s nyájaikkal illyenkor benn maradnak az istállókban; a tatárok azonban télen által is künn hagyják barmaikat s minden efféle veszélyeknek kiteszik, a mit gyakran a jószág egy harmadával keserülnek meg. Azonban ezen szamet, minden veszélyessége daczára csak árnyéka is alig lehet a tejugának, melly a hóförgeteg legiszonyúbb s legveszélyesebb neme. Illyenkor a hó mind felülről omlik, mind alulról kavarodik fel, roppant hidegben erős viharral. Szamet alkalmával még van menekvés; a ki valamelly házba vonulhat, biztosítva van; több utazó-kocsi, egymás mellé állva s egymást támogatva, még ellenállhat neki; de a tejugának ellent nem állhat semmi! Legnagyobb szerencse, hogy ennek bekövetkezését is csalhatatlan jelek szokták napokkal megelőzni. Illyenkor senkinek sem jut eszébe, útra kelni, még csak a legközelebbi faluba sem; a házat őrzi minden ember s gerendákkal, czölöpökkel támogatja. A vad ménesek szélgyorsasággal menekülnek a közel erdőkbe, gulyák és nyájak oltalmat keresnek, ahol legközelebb találják. A mit szabad ég alatt talál e förgeteg, ember, állat, úti-kocsik, menthetetlenül el van veszve minden… Ha ezek az elemek már csaknem kidühöngték magokat (a mi gyakran több napig tart) : akkor indul még csak meg az igazi orkán, egy ellenállhatatlan szélroham, melly gyökerestől felforgatja az erdőket, s a legmagasabb fenyőfákat szalmaszárként repítvén a levegőbe,. Torony-magasságban egész mérföldnyi messzeségre sodorja; csűröket és istállókat dönt, leszedi a házak tetejét, tornyokat rombol, úgy hogy azon vidék,

mellyben a wjuga pusztított, pusztább lesz a háború által szenvedett vidéknél; s nyomait agyonzúzott nyájak, tövestől kiforgatott erdők s földig rombolt faluk jelölik. Megtörtént, hogy pusztán álló istállókba néha bekapott a tejuga, s a belé menekült állatokat az épület gerendáival együtt magával sodorta, s távolabbi helyen összezúzva ismét letevé. Legnagyobb szerencse, hogy a tejuga ritka , minden 10 — 12 évben mintegy egyszer kerül elő, de ha előkerül, akkor minden, a mihez az ö jéglehelete hozzáfér, halál és pusztulás martaléka lesz. Mai képünk egy orosz seregvonulást ábrázol Odesszából Krimiába , a fent magyarázott szamet nevű förgeteg alkalmával.

1855. 11.

Miklós czár halála.

Napjaink legnevezetesebb eseménye azon férfiú hirtelen kimúlása kinek arczképét lapunk mai száma közli…Miklós czár életének 59-ik évét élte. Férfias, ép testalkatát ritkán zavara meg betegség; az ép testtel járó nyugottság csak az ujabb időkben engedett bizonyos izgékonyságnak hetyet, mitől orvosai nem hiába tartottak. A mult hónap elején —mint az orosz hivalalos tudósitások irják — erős náthaláz lepte meg, melly fokonként olly hevessé fejlődött, hogy a czár első udvari orvosa, Mondt tudor szükségesnek látta , még egy másik orvos tanácsát is kikérni.

A czár könnyen és tréfásan vette a dolgot s beleegyezett a másik

orvos meghívásába. Álmatlanság és erős köhögés annyira sulyositák

állapotját, hogy febr. 22-én az orvosok megkérték ő felségét, ne hagyja el szobáját. De a czár váltig szabadkozott e kivánat ellen, mire az egyik orvos

azt monda : „Az egész hadseregben nincs katonai orvos, a ki illy betegségü

katonának megengedné , hogy a kórházból kimenjen, mert tudja,

hogy okvetlen bajba dönti magát." Mire a császár ezt válaszolá:

„ Uraim, önök megtették kötelességüket , köszönöm önöknek: most rajtam a sor, megtenni a mit kötelességem parancsol." Ezzel a hideg idő daczára, szánni ült s a katonai gyakorló házba hajtatott, hol a gárdagyalogság felett tartott szemlét, melly másnap a lengyel határszélre volt utazandó…

1855. 11. Miklós czár halála.

Este még jelen volt a böjti imádságoknál, később a császárnénál mulatott,

de folyvást fázott s köpönyegét a szobában sem veté le. Ez est óta nem hagyta el kis dolgozószobáját. Febr. 23 án itt fogadta el, pamlagon fekve s köpönyegével betakarva, Tettenborn ezredest és hadsegédét, utasításokat adva neki Szebasztopolba. Ezután pedig fiára, a trónörökös nagyherczegre bizá ügyeit. Febr. 24 —27-e úgy mult el, hogy csak az volt a hire : „A czár lázban van, ágyából fel nem kelhet; köhögése lassanként engedni kezd.

Betegségének egész lefolyása alatt mindig tábori ágyán feküdt,

melly egy szénával töltött börzsákból, ugyan illyen vánkosból,

egy takaró, s köpönyegből állott. Csak febr. 28-án lett állapota valóban veszélyes. Ez időtől fogva márczius l-ig szemmel látható volt a betegség rohanó pusztítása. Márczius 1-én este már lemondtak róla. Az orvosok

tanácsára a czárné s a trónörökös megkérték a czárt, hogy az Ur

vacsorájával éljen. E perczben látszék a czár igazán felfogni állapota

veszélyességét, de azért változást alig lehete rajta észrevenni.

Márczius 1-je és 2-ka közti éjjel tudtára adta az orvos a cárnak , hogy veszélyesen beteg, névszerint, hogy tüdeje van leginkább veszélyeztetve. Ekkor a czár teljes nyugalommal és elszántsággal élt az Ur vacsorájával, bucsut vett a császárnétól gyermekeitől s unokáitól, megáldá és megcsókolá mindegyiket, reájuk adta áldását-s a többieket elbocsátván,

a császárnét és á trónörököst kérte, hogy nála maradjanak. Ez

mintegy reggeli 4 óra tájban történt.

Később igy szóla a császár a császárnéhoz : „Kérlek, menj most nyugalomra." A császárné kéré,hogy engedje mellette maradni : „Veled szeretnék elköltözni, ha lehetséges volna."Mire a czár ezt monda : „Nem, neked még itt kell maradnod, viseld gondját egészségednek, hogy középpontja lehess az egész családnak; menj, hivatni foglak, ha elérkezik a pillanat." Ezen határozottan kimondott akaratnak engedett a császárné s kiment... Végre Rohrbeck kamarahölgyet hivatá be; ennek is megköszönte hűségét és a császárné iránti gondosságát, s megkérte, hogy az utóbbit ezután se hagyja el. Utoljára orvosának keze után is nyúlt s e szókat monda neki : „ön nem volt oka " Gyóntató atyja beszéde alatt megfogá a császár a császárné kezét s a papéba tette, mintha reá akarná bízni. Ezután elállott a szava egy időre, mialatt a czár, több ízben keresztet vetve, csendesen imádkozott. Később ismét megszólalt s egyet-mást szólott még kimúlása perczeig, melly márczius 2-án déli 12 óra 10 perczkor következett be minden nagyobb rázkódás nélkül. Mondják, hogy maga küldte még szét Moszkvába és Varsóba a halálát jelentő telegrafi tudósításokat s meghatározta a temetési szertartást. Utolsó pillanataiban jelentették neki, hogy Mencsikoff herczeg fia Szebasztopolból megérkezett s leveleket hozott az ott tartózkodó fiatal nagyherczegtől. De erről már nem akart tudni semmit. „Ez megint visszavezetne a földre !" monda s eltiltá a herczeg bebocsátását. A holttest arcza eleinte egészen el volt változva. De lassanként ismét, visszatértek a czár eredeti szép vonásai s halálos

nyugalmukban még meghatóbbak voltak, mint valaha.

1855. 16.

Mária Dorottya cs. k. fő-hercegasszony, Magyarország nádornéja, a ravatalon.

Mária Dorottya Lujza Vilma Karolina württembergi hercegnő (Maria Dorothea Louise Wilhelmina Caroline Herzogin von Württemberg) (Szilézia (Lengyelország), Carlsruhe (Pokój), 1797. november 1. – Buda, 1855. március 30.) osztrák főhercegné, magyar királyi hercegné, nádorné, József nádor harmadik felesége, majd özvegye.

*

Márczius 30-án azon gyászhír terjedt el a két testvérvárosban József nádorné meghalt. Míg e hír tovább-tovább szállott az országban, hogy az ügyefogyottak, szegények védangyala a „kegyes minden részeiben szomorúságot terjeszteni; az alatt a budapesti nép apraja nagyja, bánatos arczczal vonult Budavárra, hol az utolsó nádorné kiterítve nyugodott halotti ravatalon, hogy megláthassa még egyszer azokat a szelid arczvonásokat, mellyek annyi csüggedezö szerencsétlent felbátorítanak.

Ha életrajzát akarnók adni a fenséges herczegasszonynak, vastag könyvet kellene összeírnunk csak azon nemes tetteinek elősorolásával is, mellyek nyilvánosan tudva vannak, holott az ö csendes magányban űzött erényei s jó cselekedetei bizonyára meghaladják amazok számát.

Az Istenben boldogult Maria Dorottya Vilma Karolina főherczegnö, Lajos Frigyes Sándor würtembergi herczegnek leánya volt, született 1797. nov. 1. s 1819. aug. 24-én lépett ö csász. kir. fenségével József nádorunkkal házasságra, kinek harmadik neje vala. Mióta e szent frigy édes hazánk áldott határai közé hozta a boldogult magas hölgyet, folyvást édes anyja volt ö Magyarország népeinek vallás- és nyelvkülönböztetés nélkül, ollyan édesanya, ki forrón szerette gyermekeit, kit ezek áldva tiszteltek

és viszontszerettek...

Mária Dorottya cs. k. főherczegasszonv, Magyarország nádornéja, a ravatalon, 1855.16.

Boldogult nádornénk erényei között méltán foglal első helyet az ő határozott, mély buzgó és alapos vallásossága. Nemcsak templomba járt ö szorgalmasan , de lehet szép számmal templomokot látni, mellyek neki köszönik létüket, és sok szegény eklézsia lelki atyja csak az ő segélye által gyámolitva volt képes mind saját, mind hivei gyermekeinek iskoláztatását eszközölni; mert a boldogult főherczegnö küszöbét sohasem hagyá

el vigasztalás és segély nélkül valamint semmiféle szűkölködő,

ugy kiváltképen ollyan, ki a nevelés szent ügyében járult Mária

Dorottya zsámolyához. A vallás és népnevelés mellett a magasabb tudományok és művészetnek is hő pártolója volt, s nem ismert korlátot bökezüsége midőn az emberiség fordult feléje kérő tekintettel. A

jótékony nőegyletek, mellyeknek nyomdokát annyi áldás követi,

számos évek során tapasztalták az ő magas pártfogásának termékenységét; a szerencsétlenek számára keletkezett intézetek közöl csak a pesti vakok-intézetét emlitjük , mellynek ügyét annyira szivén hordozá a boldogult fenséges asszony, hogy mostani virágzó állapotának tetemes részét ezen magas pártfogás befolyásának köszönheti. Boldog és boldogitó házasságának szemtanúja volt számos évekig egész hazánk, s ide vonatkozólag csak azt említjük meg, hogy dicsőült férjének halálos ágya mellett olly páratlan gonddal őrködött, miszerint 18 napig le sem vetkőzött.

József nádor szobra Budapesten, a róla elnevezett téren

Millyen anya volt, élő tanúságot tesznek arról fenséges gyermekei. Anyai szeretete hozá őt legutolszor is Budára, hogy fenséges leánya Erzsébet főherczegasszonynak szülése felett őrködjék , hogy anyai karjai közé zárva megóvja kedves leányát minden veszélytől... Az ünnepélyes temetés april 4-én volt, következő szertartással : Délután 3 /4 1 órakor lépett be a protestáns mindkét felekezetbeli papság és énekkar. A magas halott a budai várpalota egyik földszinti teremében nyugvék bíborral bevont koporsóban. A falak fekete függönyeit würtembergi királyi czimerek disziték, a fej felől egyszerű fehér kereszttel. Az egyháziak után azonnal megjelent ö csász. kir. Fensége Hildegarde a többi jelenvolt főberczegasszonyokkal, s bal felöl foglalának helyet; azután Albrecht, Lajos, József, Miksa és Ferdinánd ö csász. kir. fenségeik érkeztek, s a koporsó jobb oldala mellé állottak. A koporsó vége felől az összes papi kísérettel Bauhofer budai, Lang és Székács pesti evang. lelkészek állának …

A megható karének után, mellynek első sora ; „Jézus az én életem" Bauhofer ur tartott kebelrázó halotti beszédet, mellynek legmélyebben ható része volt midőn igy szóla : „Fájdalmasan fog e drága édes anya után keleten utazó leánya Mária főherczegnö kiáltozni, meghallván a rettenetes hirt, keservesen felsikoltand királyi férjéhez : hagyj visszatérnem,

hogy édes atyám és anyám sirjánál halhassak meg." A halotti beszédet ismét karének követte. Ezután elindult a temetési kiséret. A koporsót a testvérváros köztiszteletben álló polgárai vitték a várpalota hosszában, s a meghajlott katonai lobogók közben a vártéren körül, innen a föherczegi sírbolt ajtajához térve. Itt Lang senior ur mondott igen szivreható

bucsuáldást az üdvezültre, kinek földi maradványai ft. Scholz udvari prépost ur áldásai közben foglalák el az örök nyugalom helyét ama két kedvese közelében, kik több év óta nyugosznak egymás mellett. Béke hamvaira, áldás emlékére! ∞

1855. 32.

Kerékgyártó Árpád: Rajzolatok a magyar nemzeti mivelödés-történetéből. /Szilágyi Erzsébet/

(Folytatás.)

…Kívánatos külön szakaszban még három tényezőről emlékeznünk és méltányolnunk azon befolyást, mellyet a zsidóság, a törvényhozás

és a bányászat gyakorlott nálunk gazdasági viszonyainkra.Szokásban volt eddigelé ugy festeni a zsidókat, mint kik a jelen idökszakban

rabszolgakereskedés,uzsora, csalás és a közhivatalokkali visszaélés által elfojtólag hatottak a szorgalomra és kivált a földmivelésre; ha azonban visszaemlékezünk azokra, miket fenébb a közgazdaszat törtenetében a zsidóságról fövonásokban előadtunk. Feltűnik azonnal, hogy a zsidóknak mindkét irányban, elősegítve és gátolva, nevezetes befolyásuk volt hazánkban az összes ipar állapotára: azért jónak találtuk, e néposztálynak

állását és tevékenységét egy külön czikkben minden oldalról felvilágosítani, hogy az olvasó méltányos ítéletet hozhasson róla.

Nevezetes, hogy a zsidók nálunk magyaroknál ez időszakon át emberségesb bánásmódban részesültek, mint Európa legmiveltebb államaiban . a. m. Olasz- Franczia- Spanyol- Angol- és Németországban,

sőt több kedvezésben részesittettek mint a magyar köznép.

Tegyünk összehasonlítást. A zsidók Magyarországon szabadon

gyakorolhatták vallásukat, és e részben az ország mégvédelmezte is őket; ellenben az ösi hithez ragaszkodó magyarok e miatt rabszolgaságra taszíttattak, és a mahomed vallású bolgárok (máskép izmaeliták)

hitükkel ellenkező cselekedetekre szoríttattak pl. disznóhúst enni kényszerittettek…A zsidó földbirtokot vehetett, csak annak keresztény rabszolgákkali miveltetésétöl tiltatott el; a magyar rabszolgának nem lehetett földtulajdona , sőt inkább gyakran ö képezte a zsidó tulajdonát, kivel az kereskedést űzött. - A mivelt nyugoti népek, midőn keresztháboruba indultak, a zsidókat válogatott kínzásokkal ezrenként öldösték le; II-ik Endrénk pedig mielőtt Jeruzsálembe utazott, a zsidókat kincstári hivatalokra alkalmazta. Végre a zsidók nemcsak kincstári

jószágokat bírhattak örök bérbe, - pl. Komárom várát - , hanem nemesi jószágokat is szerezhettek zálogjoggal; ellenben a magyar nemesek teljesen kizárták nemtelen testvéreiket illy jogok szerezhetéséböl. Illyen volt nálunk a zsidóknak polgári állapota, midőn nekik IV. Béla 1251-ben még sokkal nagyobb jogokat osztogatott, kiváltságlevél formájában,mellyet a jövö időszakban majd minden király megerősített, sőt némellyik bővített is. E levél bizonyítja , hogy a zsidók nálunk nem üldözött, nem elszenvedett, hanem szabadságos néposztályt képeztek.

Főbb pontjai a 30 czikkböl álló kiváltságlevélnek ezek valának : 1) Ki a zsidót az iskola vagy zsinagógában háborgatja, büntetésül 12 pftot fizet. — 2) A király udvarnépe nem száll be a zsidóhoz, hogy ott ingyen élősködjék, mint a szegény jobbágyságnál tette. — 3) A zsidó több adót és vámot nem fizet a kereszténynél. — 4) Szombaton nem szabad öt bíró elé idézni, ekkor az adósságot sem köteles elfogadni. — 5) Csekély ügyekben nem szorittathatik, hogy Mózes sz. könyvére esküdjék. — 6) Midőn zsidó halott más helységbe eltakarításul vitetik, a szállitványtól útpénzt zsarolni tilos, ki ez ellen vét, mint halottrabló lakol. — 7) A zsidóknak egymásközti fontosabb dologi pereit a király vagy kancellárja, a nyomosabb személyekét pedig maga a király itéli el….

2

Szilágyi Erzsébet I. Mátyás király anyja /Történeti életrajzát később közöljük/ 1855. 32.

Mig Magyarországon illy tetemes szabadságokkal ruháztattak

fel a zsidók , addig a nyugati miveltebb népeknél még emberi

jogaikból is kivetkőztettek…. A kereszthadakkal a legiszonyúbb irtóháboru kezdődött ellenök. Már 1096-ban csupán Mainzban több mint 14 000 öletett meg. Ez időben menekültek a Prágából megfutottak is Magyarországba. — Francziaországból I-ső Fülöp ugyanez évben kiűzte őket, és miután néhány év múlva pénzök utat nyitott nekik a visszatérésre, bizonytalan s gyűlöletes vádak által kényszerittettek több kereszthad költségeihez hozzájárulni, sőt életöket a nép folytonos dühétől csak túlságos adók által válthatták meg. — Fülöp Ágoston alatt olly megkülönböztető ruha viseletére szoríttattak, melly őket gyilkosoknak és fosztogatóknak bélyegzé…

Néha a tartományi zsinatok is túl szigorú szabályokat alkottak

ellenök.…Ama szerencsétlen külföldiek mentségére, kiknek nyomorult állapotát néhány vonással imént ecseteltük, azt hozzák fel, hogy kellett ez időszakban kereskedéssel foglalkozniuk, mert másnak gyakorlása vagy müiparnak üzése ritkán engedtetett meg nekik. — Tudjuk a már közlött adatok nyomán, hogy e mentség a magyarországi zsidókra az

Árpádok alatt nem alkalmazható; mert nemcsak nyitva állott

előttük a földmivelés- és müiparnak szabad gyakorlata , hanem

a törvényhozás földtulajdonnak szerzése, a kormány pedig különös védelme iránt is biztosította őket; csak a keresztény rabszolgáknak fóldmivelésre alkalmazásától tiltattak el, és püspöki székhelyeken leendő lakásra, alkalmasint téritgetési buzgalmuk miatt, köteleztettek; de ezen törvények sem tartattak meg. Mindezen iparszabadság mellett mégis csaknem kizárólag a kereskedés- pénzkupeczkedés- és kincstári jövedelmek bérlésére fordíták a zsidók nálunk tevékenységüket. Ennek okát pedig a következőkben találjuk : a zsidó mindenha előszeretettel viseltetett az olly foglalkozás iránt, melly az ember testi erejének megfeszítését kevésbé igényli, és mégis tetemes jutalmat ígér; azonkívül olly talentom mutatkozott benne, mely szerint az alkuvást,

csereberét és házalást nagy ügyességgel s igy előnyével kezelte…

/ A szövegben nem olvashatunk Szilágyi Erzsébetről, ezt későbbre ígéri a szerkesztő, de a következő évfolyamokban nem található. G./

1855. 33. / Címlap kép nélkül. G./

Életképek a mai napokból

JÓKAI MÓRTÓL.

/ A szegedi vésznapok./

Megnehezült az Isten keze fölöttünk. Egyik csapást még el sem sirattuk, már jön a másik. Mi lesz belőlünk, mi lesz a világból, ha ez sokáig így tart?

ítélet napját várjuk-e eljövendőnek ? Hová forduljunk, ha Isten is ellenünk? Kinél keressünk oltalmat, kinél vigasztalást, ha már az égben sem találjuk azt ? Uram, uram! Elakarod-e veszíteni a te népedet?Ha keresztyének vagytok, ha erős lelkűek vagytok, hallgassatok ide; hallgassátok meg, mi történt Szeged városában, a legnagyobb vész napjaiban és tanuljatok belőle.

A Tisza és a Körös és a Berettyó, és egyéb urat nem ismerő vizei a magyar alföldnek , túlhágtak partjaikon, elönték a szép kalász-dús Kánaánt, berontottak a legnépesebb városokba, elnyelték a gazdagok kincseit s a szegények betevő falatját , házakat, templomokat ontottak halomra, gulyákat sepertek el, milliókat vesztegettek kárba, egész megyéket tettek sivataggá : tíz esztendő alatt ki nem heveri azt a romlást a fél ország, a mit

szenvedett miattuk.Viz alatt voltak már a leggazdagabb városok határi, s az

alább fekvő helységek a megelőző gonosz hirből tudhaták előre a veszedelmet, melly reájok is be fog következni; okvetlenül, elkerülhetetlenül, mert már csak néhány napi járó földre, már a

szomszéd városban jár, s nincs semmi gát, semmi menedék, a

mi azt feltartóztassa. Az úr elszabaditá az ö ostorozó angyalait,

és senki sem elég erős, hogy azokkal megküzdhessen.

Szeged város utczáin is hallatszott a jajveszékelés, siró anyák futottak egyik térről a másikra, sápadt gyermekeiket ölelve karjaikon; csüggedt gazdák rakták holmijukat szekérre, indulandók, maguk sem tudják hova? Tehetetlen népcsoportok állongtak a templomok előtt, a piaczokon s ijesztek egymást rémséges hírekkel! A mezőkről futó gulyák nyargaltak a város kapuin be, miket a veszély érzetének állati ösztöne emberi hajlékok közé űzött s segítették növelni az égre-ható jajszót. Vajh ki ment meg minket? E közrémületben egy egyszerű férfi jelent meg a kétségbeesett

nép között s szólott hozzájuk az ő nyelvükön. — Szeged lakosai. Mit jajgattok itten? Hát nincs-e Szeged városában ötvenezer ember, ötvenezer embernek százezer keze? Százezer kéz nem elég-e arra, hogy minket megmentsen? Isten a mi kedvünkért csudákat mai nap nem teszen, de ha mi teszünk azt, ő is majd megsegít. Mai nap a vizek nem állnak meg, amint a falak, miként Mózses idejében a veres tenger, de ha mi megállíthatjuk őket, bizony megállnak azok. Nagy a veszedelem, de ha összefogunk, egy szívvel, egy akarattal megfelelünk neki. Nosza lássunk hozzá, hajtsa ki minden ember szekerét, marháját, ki a város elé;minden kézbe odaülik most az ásó, kapa,nem szólnak meg érte sem urat, sem szegényt, ha dolgozni látják.—Rajta a munkára. Egy perez imádkozni, a többit dolgozni. Segíts

uram Isten! Mint a villámszikra, terjedt el a jó szó a hallgató nép között,

kiki futott haza ásóért, kapáért. Százával, ezerével, utóbb tízezerével jöttek a viz ellen, urak és szegények, és úri leányok, s nem szégyenlék a munkát, és nem untak bele. Jöttek a tisztviselők, tudósok, tanult emberek, kimérték,

kiszabták a munkálatokat, jöttek a papok, lelkipásztorok, a tanitók, növendékeik élén, lobogó zászlóikkal, a céhek, minden munkabíró

tagjaikkal, a gazdagok szekereikkel, a szegények ásóikkal, kosaraikkal és elkezdtek ásni, faragni, tölteni, itt rőzse-kötegeket kötöttek, amott fenyőszálakat faragtak, a lelkesült lakosok leszedték házaik tetőzetét, azokból adták a gerendákat a töltések czölöpeihez; nem volt semmi drága, semmi megpanaszolt közre bocsátá mindenki vagyonát, erejét, lelkesülését; honn ezalatt nyitva volt minden tárház, éléskamra, pincze, sürgő gazda

asszonyok sütöttek , főztek ott szorgalmas munkások számára és folyt a munka éjjel és nappal, bámulatos erővel, kitartással.Éjjel és nappal hangzott a karóverö sulykok zuhogása, a kerekerek csörömpölése, nem volt pihenő óra; ha egy csoport kifáradt a másik ott várta; egy ásó, egy talyiga sem volt heverőben.

És minden órában ott lehetett látni a csodatöltésen azt a magas férfit, a ki olly buzditólag mondta ki az első felhívó szót, amint segített mindenütt, a mint osztotta fel az erőket a legszükségesebb helyekre, a mint mutatta ki, hol mit kellene tenni; a mint legjobban volt. Sohasem tanulta ö azt, hanem hiszen épen itt nyilatkoznak az Úr csodatételei, hogy a midőn az idők teljessége eljö, az együgyűt, a tudatlant teszi bölcscsé, kiválasztottá.

Mint a felvidékről rohanó árvíz megjelent Szeged határán, már akkor az egy roppant töltést talált maga előtt, melly mindenütt elzárta előle a pusztítás útjait. Lám, hogy el lehet fordítani az ostort az öldöklő angyal

kezéből! De ne ujjongassunk még. Még nincs vége a vésznek, hátha

erőtlen lesz a gát, hátha egy helyen átszakítja azt az áradat, s vége az egész munkának?

Rajta, még egy másik gátat építsünk! Ugyanolyan gyorsasággal, ugyanazon lelkesedéssel, kitartással, mint valami tündérhányás emelkedett ki a földből a második gát, és utána a harmadik, hogy ha elvész egy és kettő, még akkor is kész legyen az ellenállás…

— Hála Istennek, csak tűz van.

És azzal csónakokat hoztak elé a bátor férfiak, berohantak a viz közepett égő házak közé s a gátakat ellepő nép bámulatára, ott fojtották el puszta kézzel az égést; a tomboló vihar közepett szedve szét az égő gerendákat, s ledöntve az égö háztetőt a csapkodó hullámba : egyik gonosz szörnyet a másik torkába fojtva. Egy pillanat műve volt az egész. Jól monda amaz egyszerű férfi: egy perez imádkozni, a másik dolgozni. Segíts uram Isten.

És Szeged városa nyugodtan látta elmúlni a vészt, mellyet szomszédjai még most is siratnak; öröm és megelégedés maradt a házakban és azokon kivül; maradjon is, mig csak ez a világ tart.

A közhatóság közköltségen rendelé fölépíttetni azoknak házait, kik önkényt feláldozák azokat a közszabadulásért…Vajon ki lehetett amaz egyszerű férfi? kérdezitek talán kiváncsian. Nevét nem jegyezte fel senki. Százan és ezeren tették azt, a mit ö. És nem kívántak jutalmat érte, sem hálát, sem dicsőséget; pedig bizony mondom, jobban megérdemelnék, hogy neveik fel legyenek írva, mint azoké, kik egy bizonyos más országban /Szevasztopolban/ bizonyos más sáncokat emberi holttestek ezeréivel temetnek be.

* * *

1855. 33. 278. oldal. / A címlaphoz kapcsolt téma. G./ Mentovich Ferenc: . A viznek földünköni szereplése. A jelenben, midőn annyit kell szenvednünk a viztől, midőn a Tisza mentében még most is láthatók s érezhetők azon rombolás nyomai, melly a

Nílusként—de nem az ö áldásával — széfáradó folyam kiöntésének volt következménye, s tetemeseb azon károk, mellyeket a több napon keresztül folytonosan szakadó zápor okozott a föld búzakeresztjeiben : nem vehetjük rossz néven, ha a reményeiben csalódott gazda némi ellenséges érzet- vagy legalább nehezteléssel viseltetik a viz iránt, s ha éppen nem bámulója „a víz dicsérete" czimü, a maga idejében nagy tetszést aratott költeménynek,

…megbecsülhetetlenek a viz által eredményezett hasznok, fölszámithatlan következményű azon szereplés, mellyre a viz a természet ökonómiájában rendelve van ! A véghetlen tengerekből láthatlan gözalakban fölszáll a levegőbe s ott felhővé tömörödve, miután változó alakjával játékul szolgált a képzeletnek, ezer árnyéklatú színeivel az ég egyszerű kék színét szebbé varázsolta, a szemet gyönyörködtette; miután ezen alakjában elvégezte szolgálatát, melly abból áll, hogy tavasszal megvédi a fagy ellen a föld sarjadó növényeit, nyárban meg ernyőül szolgálván mérsékli a napsugarak lankasztó melegét: eső lakban leszáll a földre... Mint a vendégszerepekre

indult szinész, hosszú körutat tesz a világon, s utjában, mint ez, különböző arczczal, küönbözö köntösben lép föl: most kárhatlanná lesz, majd megjelenik a felhő gyászában, esö és harmat kristály színében, dér, hó és jég ragyogó pánczéljában. A viz ezen körútját nem minden ok nélkül hasonlithatták a vér forgásával egybe. Valamint a vér elindul a szívből az izmok alatt gondosan elrejtett utakon (artériákon) a test táplálására,

ennek végeztével a test felületén látható ereken (vénákon) viszszatér

a szívbe : épen igy, a viz is elindul a tengerből—mellyet éppen ezért a föld szivének nevezhetni — többnyire láthatatlan utakon a levegőn keresztül a földi élet táplálására, mellynek végezete után patakok- és folyókban — mint valami látható vénákon — ismét visszakerül az eredeti kutföhez.

S ha már gondolóra veszszük, mi által lesz a viz ezen körútjára,

nagy befolyású szereplésére alkalmas?! ugy fogjuk találni, hogy egy tulajdona által, melly nem mellőzhetetlen kelléke a folyadékoknak, mi onnan is kitűnik, hogy azzal nem minden folyadék bir; azon egyszerű tulajdona által tudniillik : hogy az folytonosan gőzölög /párolog. G./

Ha nyilt edényben kiteszünk a szabadba különböző folyadékokat,

például vizet, olajat, higanyt, bizonyos idö múlva azt tapasztaljuk, hogy a viz oda van az edényből, mig az olaj és higany mennyisége legkevesebbet sem apadt. A viz eltűnt, mert az elgőzölögtetés tulajdonával bir, az olaj megmaradt, mert legkisebb mértékben sincs meg benne e tulajdon. …

Nem képződhetnék felhő, harmat, esö és hó a földön, tehát láthatárunk elveszítené azon festői szépségét, mellyet jelenleg a felhöcsoportok változó alakja, és száz meg száz árnyéklatú színe által nyer, eső hiányában vége lenne a növényi, tehát az állati életnek is a földön, s ha a gondviselés megszánván a pusztulásnak indult növényvilágot valami más, előttünk ismeretlen utakon küldene esőt a földre, az ez által támadt tócsák soha föl

nem száradnának, a fold egy sárfészek volna. Olvasóinkra bízzuk e gondolatok tovább fűzését, mellyek utoljára is odavezetnek, hogy a viz emiitett tulajdona nélkül, földűnk lakhatlanná válnék; felülete roppant sivatagot, terméketlen Saharát képezne. Ha a gondviselés valami okért — talán az emberiség bűneiért— el akarná a földön az életet törölni, nem kellene rettenetes eszközökhöz — minők földünknek valamelly üstökössel való összeütköztetése, tűztenger vagy özönviz általi elboritása —

folyamodnia; — mint az óramüvet meg lehet egyetlen egy szeg kivétele által állítani, épen így igen egyszerű módon csupán a viz gőzölöghető tulajdonának elvétele által, rövid idö alatt meg lehetne akasztani működésében a természetet; csakhamar végenyészet uralkodnék a most zöld színben mosolygó s életnek örvendő völgyek és halmok felett…

1855. 49.

Vörösmarty sírbeszentelése, 1855.49.

A címlaphoz nem kapcsolódik szöveg. Ugyanebből a lapból

a Tárogató c. rovat szövegét közöljük. G

1855.49. 399. oldal, Tárogató.

Debrecen város derék polgármestere. Csorba János úr hivatalos

jelentését olvasva, örömmel kell látnunk e nagy alföldi város szembetűnő haladását. Egészségi állapota a városnak kielégítő, a kholera hamar elmúlt; a termés meglehetős volt. Vízáradásoktól szenvedett ugyan, de jég és tűz-veszély kevéssé látogatta. Adósságaiból hathatósan tisztul, adóügyei rendezvék, s csodául felemlíthető, hogy községi adóssága egy fillér sincs: a 600 ezer pftot meghaladó bel-igazgatási költségeket mind folyó jövedelmeiből fedezi. Es igy Debreczen városa gazdagabb némelly apró fejedelemségnél. Tisza szabályozási költségekre Debreczen 40 ezer pftot fizetett; középületei helyrehozattak: múlt évben szaporodtak

csatornái 293 öllel: az Utczáknak fa-koczkákkal leendő burkolása,

mint ez a pesti lánchídon látható, megkezdetett. Debreczen megszűnik sár, por és szemét dolgában híres lenni, sőt kényelemben felülmúlja magát a fővárost. A városi nyomda nemcsak a szükségleteket fedezé, de még tiszta hasznot is hajt. A magas minisztérium rendelete szerint a város keblében fél millió pengőt forgató fiók bank fog felállítatni. A távírda már elkészült s nov. 24-én megnyittatott. A szinház épitésére a tervek már beadattak s a munkálatok minél elébb megkezdetnek. Közköltségre árva-menhely felállítása elhatároztatott. A fogyasztási adót maga a város vette bérbe. A debreczeni-kassai vasútvonal előmunkálataira 1000 pftot előlegeztek; s a nagy kereskedelmi- és iparbank részvényeiben tetemes összeggel fognak reszt venni. Mindezek nagy lépések a derék magyar város boldogabb jövője felé, mellyhez mind ennek, mind derék polgármesterének üdvöt és szerencsét kívánhatunk.

1855. 52.

Rudnay Manó: Az aggteleki barlang.

Még fent volt a nap, midőn Aggtelekre értünk, s igy még korán az üregbe menni; addig is a falu melletti tóban fürödtünk meg…Magas meredek sziklák ránczai közé rejtve van egy lyuk, igénytelen külseje nem is gyanitatja, a pompás nagyszerűséget, mellyet gyomra rejt, s rnelylyet leirni próbálok. Mindjárt a bejárásnál van a kémény s a barlang pitvara, odébb csak a szegélyzetek láthatók mint 2 — 3 ujjnyi redős csipkék. …

A római számokat tevő betűket összeadva, kijön egy évszám

A nagy terem ,tágas térség; padlása egy rézsútosan fekvő kő lemez. A hang e helyen legerősebb, a kisütött fegyver ágyúként

bömböl végig, s a fuvola olvadó hangjait rezegve viszonozzák

sajátságos alakú szobrok, mik redős ripacsos kolonczaikkal,

hasonlítanak fürtös bundákba burkolt cigányokhoz. A visszhang, mint sötét

szellem, harsányan dörög füleinkbe szakadozott kurjantásokat, mig

nem lassan elhald hangot hagyva nyomán , todább zeng… Több kanyarulaton áthaladva, Moria hegyét látjuk, keskenyebb nyilason a zsidó-templomot, s visszafordulva jobbra a Parnassust; hova Mória hegyéről egyenesen is juthatni. Tovább tündöklik a gyémánt-kő. Ez egy szirtfokot képző, egyetlen kőtömeg, apró jegeczei szövétnek-fénynél kristály módon fénylenek.

Következik a szalonnás-bolt: ez a régen ismert ág vége. Apróbb nevezetességei között van az óriási kolbász, csak az a baja, hogy kemény; Debreczenben jobban tudják készíteni, a bornyu; ezt a három valamit nekünk magyaroknak készítette természetanyánk, s hogy a muszka- és kozákról se feledkezzék meg, adott nekik egy pálinkás üstöt.

... „A barlang fejedelme!" hangzott. Egy alacsony terjedelmes

helyen ő felségét pillantottuk meg, ünnepi csend- és sötétségbe burkolva. A szalonnás boltból visszatér az ember a Parnassusig; hol az ut ketté válva, kezdődik az 1825-ben felfedezett uj ág; az út ezentúl folyvást mélyed, borzasztó mélységben tompa morajjal zug egy patak, neve a vezetővíz…

Össze vissza hányt, egymásra halmozott kőszirteket mászva

a vaskapu van előttünk, mellyen csak kézzel-lábbal kapaszkodva bújhattunk át; e helyre megemlékezem csuk azért is, mert egy ugrásnál úgy össze öklendeztem egy köcsappal, hogy nyolcz nap múlva is kék szarvat hordoztam homlokomon. (Az pedig gonosz jel.)

Szegletét képező üreg végén van a tó, eddig csak térdig s

bokáig jártunk a vizben, itt hasig sülyedtünk — „Az örvény!"

kiáltott vezetőnk, s midőn tovább szándékoztam menni — „öt

ölnyi vizbe akar az úr!" ismétlé.-. Eléggé fájt, hogy beljebb nem mehettünk, mert ezután minden kőszobor vakító fehér, s nincs befüstölve a kevés látogatók szövétnek-fűstjétől; — s én e kevesek közt nem lehetek! Kifelé mentünkben a paradicsomot látogattuk meg, no hiszen ha mindenféle paradicsomba olly csúszva mászva kéne menni, sok gavallérnak múlna el a kedve a tiltott gyümölcsbe harapni. Itt jó ideig mulattunk, egyik vezetőnk titkon felment a partra, s elkezde irtózatos módon orgonálni; az orgona, mellyen a virtuóz játszott egy egész dombtetőt foglalt el, állott pedig a mesterség abban : hogy egy kővel az egymás mellett álló mindig vékonyabb s alacsonyabb oszlopokat jól megdöngette, s a zene felért sok fővárosi zongoraversennyel, mely most már minden ház ablakán özönlik kifelé, s melynek hallatára

1855. 52. Aggteleki barlang

a krumpli is kholerát kap, nem csak jóravaló ember; pedig kár nem kímélni egymást illy kritikus időben. Innét a denevérbarlangba mentünk; a visitás, sziszegés, már messziről ütött füleinkbe s szagló műszereinket nem éppen kellemes illat csiklandozta; a padlatról nyájastól függtek a nem nyájas angyalkák; s néhány feldobott kővel sikerült egy-kettőt leimádkozni közülük; fáklyafény és füsttől izgatva sűrűbben repkedtek körül, lassanként több falka tűnt el a boltozatról;

végre vezetőnk azt mondta, hogy „ideje volna már indulni…

*

Rajzát akartam adni a Baradlának, s most látom, hogy a mit írtam, nem egyéb puszta nevek soránál, de többet kívánni alig lehet, a barlangot látni kell, leírni azt nem lehet, minden lépten máskép csoportosulnak az oszlopok s más oldalról tekintve változik gnóm alakjuk…Azt mondják, hogy a ki imádkozni nem tud, menjen a vihar-zaklatta tengerre, — nem, magyar! oda nem szükség menned, honodban épített templomot a természet, mellyben imádni tanulod komoly fönségében azt, a ki éltet s táplál. S most Isten hozzád Aggtelek! bármely országba vet a sors, csendesen hulló könnyeidet nem felejtem el soha, s ha idegen nemzet fia kérkedve számlálja elő hona ritkaságait, rád gondolok, s büszkén mondhatom : „atyafi, még nem láttad a gömöri Baradlát?”

Jegyzet- Aki bőven s kimerítően akar olvasni a Baradláról,

Vass Imre úr könyvére utasítom, kapható Miskolczon Heilprin

könyvárus úrnál; Egerben a kiadó nejénél.

*

Vass Imre (Rozsnyó, 1795. június 4. – Sárospatak, 1863. ) barlangkutató, földmérő. Műve: Neue Beschreibung der Agteleker Höhle des Gömörer Comitates in Ungarn, sammt Grundriss, Durchschnitt und Situations Plan. (Pest, 1831.)

1856. 3.

Lonovics-Hollósy Kornélia

Gertenyesi Hollósy Kornélia Julianna Klára (születési nevén Korbuly Kornélia; Gertenyes, 1827. április 13. – Dombegyháza, 1890. február 10.) örmény származású magyar opera-énekesnő, korának egyik legismertebb és legsikeresebb művésznője, a „magyar csalogány”.

Hollósy Kornélia első pesti látogatása alkalmával ismerkedett meg jövendőbelijével, krivinai Lonovics József (1824–1902) földbirtokossal és jogásszal. Az esküvőt 1852. április 21-én tartották az aradi minorita templomban…

* * *

Jelen arczképünk nemzeti színházunk egyik legkedveltebb művésznőjét mutatja be a közönségnek, kit remek szép hangjáért méltán neveznek „magyar csalogánynak." Nem csak a pesti közönségnek kedvencze ő; külföldön is mindenütt osztatlan tetszést aratott; maga a zene nagymestere Meyerbeer is, legközelebb az „Észak csillaga" czimü

dalművéből két ízben is énekelteté öt maga előtt, midőn a nagy zeneköltő maga zongorázott csalogányunk dalához. Rendkivüli szép hangját különösen emeli a benne kifejezett érzés, mellynek

egész alakja és játéka megfelel.

1856. 3. Kovács Mihály képe - Hollósy Kornélia - Bánk bán első Melindája 1860

Lonovics-Hollósy Kornéliáról illusztráció látható ebben a számban.

Fájl:Lonovics-Hollósy Kornélia.jpg - Wikipédia

http://hu.wikipedia.org/wiki/Fájl:Lonovics-Hollósy_Kornélia.jpg / A VÚ 1856. 3. címlap-képe/

Kitűnőbb szerepei: Linda, Sevillai borbélyban Rosina, Ernaniban Elvira, Martha, Lammermoori Lucia, és főleg az eredeti dalművekben, mint Garay (nem Gara) Mária, Afanasia, Ilka stb... Vidékről jövő atyánkfiai

el ne mulasszák azon előadásokat, mikben e kitűnő művésznőnk énekel; s különösen az Észak csillag-át, melly dalmű a nemzeti színházban e napokban fog illő pompával színre kerülni.

1856. 25.

1891. 45. 741. Váczy János: KAZINCZY ANNONHALMÁN

Olvasható a „h 12 – 14” fejezetben

* * *

Szent-Márton Pannonhegyén.

…Györ megyének koronája, s hazánk egyik legérdekesebb, legdicsőbb és ritka szinte hősies emberszeretete által nagytiszteletre magasztalt

pontja, Pannonhegye, melly St.Mártonnak neveztetik… Nagy-Constantin korában e földrészt pannonok, s később

hat századiglan N.-Károlyig fölváltva vandálok, hunnok, góthok, longobárdok, avarok birtokolták, majd a kilenczedik század elején a tótok lakták, a mikor Árpád vezér hadai által magyarok birtokába jött Sz. Márton, a turoniak hírneves püspökük, Nagy Constantin császár korában, Krisztus után mintegy 316-ik évben, Pannonhegy tövében, Savariában született…

1856. 25 Szent-Marton hegye Pannonhalmán

Sz. Mártont a vasmegyei Szombathely (Savaria) is fiának

szeret tartani…A régiek magaslatokon szeretvén a Magasságbelinek szolgálni, a ritka szép kilátással, lelket-, szivetemelő Pannonhegyét is illy szent helylyé avatták, miként a pogány szülőktől származott Sz. Márton életéből

tudjuk, hogy már kiskorában e hegyre járt Istent imádni, s

azért ősidőktől maiglan Szenthegynek is neveztetett…

Pannoniában a keresztény hitvallás jóidején annyira elterjedt

volt, hogy a 3-ik század közepén már hat püspökkel szervezett egyházat képezett, mellyek voltak : a szerémi (Sirmiensis, Cibalis régente Vinkovicium), ó budai (carpis), szőnyi (curtae), sisseki (siscii) és győri (braegetii), miként az Kornél pápa decrctumainak aláírásából kitűnik, söt Pannoniáé ama dicsőség, hogy sz. czélokhoz az egyleti szövetkezést hatalmas eszköznek találván, nyugoton a szerzetes társulatoknak

ö lön anyjává…

Bonfin tanúságaként, Budán a Boldogságos Szűznek, és…

Pannonhegyén sz. Mártonnak tiszteletére templomok

emeltettek….

A pogány magyarok Pannónia keresztény népeit újra üldözőbe

vették, míglen a békére és szelídebb erkölcsökre hajló Geyza vezér 973-dik év körül a keresztényeket tűrni, majd szeretni is kezdé. Az időben Adalbert szentéletü prágai püspök, a csehek keményszivüsége miatt püspöki székét elhagyván, 988-ban a sz. Benedek rend cassinohegyi, s innen ugyanazon jeles rend római sz. Elek és Bonifáczról nevezett zárdájába vonult…

A csehek megátalkodottsága Adalbert buzgalmát kifárasztá elannyira, hogy két év múlva újra Rómába menekült, s

csak érseke kérelmére és a római pápa sürgetésére indult vissza, csak hogy Gaudentius atyjafia által a csehek dühösségéről értesittetvén, Magyarországban megállapodott, a mikor Geyza vezér fiát Istvánt Esztergomban megkeresztelte, és kinyerni szerencsés volt, hogy a Rómából Csehországba szállított Benedekiek Pannonhegyén 996-ban épittetni kezdett zárdába meghivatassanak a magyarok megtérítését és mivelését eszközlendök…Az ősrégi sz. Márton templomához Geyza és sz. István által derék zárda építtetett, melly kevésre nagyobbitást is nyerhetett, miután benne sz. László király országgyűlést tarthatott …

A könyvtár kétségkívül országunk legszebb, és legrendezettebb könyvtára, főteremében sz. István és Ferencz király szobrai és boltozatján fresco festményekkel; jeles kéziratokkal, incunabulákkal

dicsekszik; benne a magyar, német, latin, görög, franczia, olasz, angol irodalom pedig a tudományok minden ágában kitűnően van képviselve, szinte 80 000 kötetben…

Régente a vizet föl a hegyre szamarak czipelték; de Kovács

Tamás főapát a hegyoldalban egy erőgépet alkalmaztatott, melly a vizet 60 ölnyi magasságra és 100 ölnyi távolságból fellökteti….A vendégszeretet, és minden szép és jó iránti hajlam és tevékenység e szent rendet a végtelenségig lelkesítvén, általa e honra tovább is sokszoros áldás áradjon. Majer István

1856. 32.

Esztergom MAJER ISTVÁNTÓL.

Majer István Mocsonok (Nyitram.), 1813. augusztus 15. –Esztergom, 1893. november 21.) teológiai doktor, stagni választott püspök és nagyprépost, egyházi, pedagógiai, népszerűsítő író, grafikus. Esztergom megye közigazgatási bizottságának tagja s Esztergom város díszpolgára volt. Meghalt 1893. november 21-én Esztergomban. Közcélokra 15,000 forintot hagyott.

Kézirati munkája: , Adatok Esztergom város és vármegye történeti és helyrajzi leírásához, 1846

*

Honfiak föl Esztergomba!

Föl régi dicsőségünk e szikla-emlékéhez, mellyet a gondviselés épülélésünkre százados viharok közt csodaszerün tartott fenn.Föl első szent királyunk bölcsőjéhez, ki magyarjait ott a kereszténység malasztjaiban részesítvén, ezzel a testvéri szeretet, valódi miveltség, fölemelkedés, fennmaradása, boldogság útjait mindnyájunknak, unokáinknak is kijelölte. Föl a magyar Sion hegyére, mellyen nemzetünk előkelőbbjei ősidők óta sok szent érzelemmel, sok vérontással áldoztak nemcsak szeretett hazájuknak, hanem egész mivelt Európának védelmére, s mellyen az őseikhez hűn ragaszkodó unokák áhítata, századunkhoz s egy nemzet méltóságához illő remek, mondhatni világhírű, szentegyházban nyilatkozik. Föl, föl kegyelettel a szent hegyre Esztergomba! melly századról századra királyjaink és nemzetünk sorsában osztozván, legalkalmasabb sarkpontot szolgáltat a túlélt évezred fölidézésére, nemzeti életünk átgondolására, irányeszmék felköltésére, egy szebb jövő reményének fölélesztésére, a fejedelem trónja körül a testvériség szakadatlan lánczának megedzésére, a hazaszeretet ápolására, a korszerű baladás megkedveltetésére, s igy a boldogabb jövőnek

megalapítására. Ne csodáld, kedves olvasóm, hogy Esztergom leírásának cikksorozatához illy melegen vezetlek be. hisz a hon illy jelentékeny fészkéhez lehet-e más mint sas-szárnyakon emelkedni?....

1856. 32. Esztergom 1664-ben.

1. Duna; 2 A Garam beszakadása; 3. Párkány (szerzőnk szerint Gockarn, helyesebben Kakad). — 4. Víziváros. — 5 Vár. — 6. Sz. Tamáshegy. 7. Az 1595-icsatatér, melyben a törökök megverettek. — 8. Rácváros.

Esztergom nagyszerű basilikájának folyó augusztus hó 31-én történendő ünnepélyes fölszentelése alkalmából, Esztergomnak megismertetésére egy czikksorozatot közlendek…Esztergom leírásával régibb és újabb korban többen foglalkoztak…

I. Esztergom története.

Esztergom, a hazánkat ketté szelő 260 ölnyire szélesedő Dunának jobb

partján, Budától 6, Komáromtól 5 mértföldnyire, a folyam balpartján fekvő Párkány a régi Kakat-vár, mások szerint Barakan) mezővárossal épen szemközt…

Esztergom nevét (görögül Istropolis, latinul Istrograum, Strigonium, némellyekként Aquisgraum, németül Grau, tótul Osztrihom vagy Osztrigom) kétségkívül a határa átellenében egyesüli Ister (Duna) és Gron (Grau, Garam) folyóktól kölcsönzé, miként ezt a szóelemzés és városunk történelmével

foglalkozó tudósok : Bonfin, Bél Mátyás, Túróczi, Palugyai, Helischerés több mások nézete is igazolja Esztergom eredetét… Geiza, a magyar vezérek ötödike Esztergomban lakván, fia sz. István 979-ben Adalbert prágai püspök által itt megkereszteltetvén, és 1000-dikben Magyarország királyává koronáztatván, s hazánk ezen apostola által a magyar egyház főpapjának széke ide helyeztetvén, Esztergom dicsővé és naggyá lőn.

Már a pannonok uralma alatt Esztergom a 6 püspökségek egyikéhez Curtensihez tartozván, itt keresztények valának, és Esztergom szikláján vár emelkedett, mellyben István mártir temploma állott, melly székesegyházzá emeltetvén, az uj érsek, a sz. István király által Rómában alapitott kollégiumból

nyeré munkás papjait. Hogy István király székvárosát emelje, az ország nagyjait maga köré gyüjté,….A szent király halála után zavar-teljes korszak állott be, melly fővárosunkra kártékonyán hatott; de azért királyaink Buda, Székesfehérvár, Visegrád mellett Esztergomban is székeltek. …

1243-ban Béla kipusztult országába visszatérvén, ennek helyreállításához atyailag hozzáfogott. Jelesen az esztergomi érseki székre Vancsa Istvánt nevezte, a várost fallal körülkerítette és lakosokkal ellátta, sz. Ferencz rendének

számára nagyszerű kolostort épített, mellybe 1230-ben a szerzeteseket fehér zászló alatt bevezette; a várat pedig az érsek erősité meg. 1256-ban itt nemzeti zsinat tartatott. Igy lőn Béla mint az egész országnak második alkotójává, úgy Esztergomnak is feltámasztója…Béla meghalván, vita támadt e nagykirály sírjának elhatározása felett, minthogy királyaink rendes sírboltja Székesfehérvárott vala, de Esztergom győzött, hova Béla,később neje Mária is tétetett. Fülöp érsek innen nemsokára várbeli basilikájába viteté a nagy fejedelem tetemeit, de azokat Gergely pápa meghagyásából a szerzetesek visszanyerték …

1534-ben Ferdinánd és Szolimán között béke köttetett; ennek egyik pontja volt, Esztergom kulcsai engedelmesség zálogául Konstantinápolyba küldessenek. Szolimán 1543-ban hazánkba harmadszor beütött, és Pécset elfoglalván, összes hadaival Esztergomnak tört. Az érsek a várnak védelmét Ferdinánd

parancsából Musika máskép Liskan Márton spanyol vezér és 1600 főnyi őrségre bízta. Igy magyarokból, spanyolokból, olaszokból és németekből állott védelmére hagyni kénytelenült. A török nagy tűzzel támadta meg e várat, de

a védsereg azt vitézül oltalmazta, hétszer ismételt rohamot derekasan visszavert, a töröknek sok hajóját elsülyesztette, és sok harczosát más világra küldötte…

Esztergom 1553-ki aug. 10-kén a félhold uralma alá került…honnan a basák Lévára és egyéb mellék erőditett pontokra kitöréseket gyakoroltak. …1606-ban nov. 11-kén a zsitvatoroki béke köttetett, mellynek 16-ik czikke kikötötte, hogy Esztergom vára az 1595-ben elfoglalt helységekkel a török kezében maradt. Esztergom ezután szinte 80 éviglen a török járma alatt nyögött, melly korban a vár megerősíttetvén

az mecsetekkel és minaretekkel feltornyoztatott…

Párkány és Esztergom között hajóhíd állott, s a viziváros és kir. város bástyafalakkal volt körülvéve, magában kis területre lévén szorítva. Párkány (a fennidézett franczia és német irók Karakánnak irják) körül volt árkolva és Esztergom várának derék őrszemül szolgált. / Folyt. Köv/

1856. 33. …Elvégre megérkezett a szabadulás órája. A törökök 1683-ban Bécs alól elűzetvén, János lengyel király, a bajor és lotharingiai herczegek Pozsonynál a Dunán átkelve Esztergomig siettek a hidat lerontandók. Azonban a török vezér 10 000 harcost elrejtve, a lengyelek ellen meglepőleg támadást intéz, s azokat szétrobbantja úgy, hogy a király és fia nagy nehezen menekülhetett; hanem Lotharingi Károly herczeg segítségére sietvén, a pogányok derekasan elpaskoltattak. A mieink oct. 9-kén Esztergomnál tábort ütöttek, s a kirohant törököket olly vitézül verték vissza, hogy 26 000-nyi seregükből csak 3000 maradt meg, a többi hullám által sodortatott el, úgy hogy a hagyomány szerint, a Duna Visegrádig véres vala…Esztergom ostroma is megkezdődött, és két napi erős vivás után a törökök magokat megadni kénytelenitettek, s e sokat kiszenvedett vár és város keresztény kezekbe került….

A kegyes gondviselés sz. királyunk eme bölcsőjét az enyészetből megmentvén, azt új dicsőségre érdemesíté, s tán jövőben, e magyar Sion-hegyéről a vallásosság és a tudományosság sugara az egész hazára boldogító fényt s új életet árasztand.

II. Esztergom helyirata.

Esztergom öt részre oszlik : 1. a szabad kir. város, 2. az érseki város, 3. sz. Tamás, 4. sz. György-mező, 5. a vár….

A lelkek száma volt 1850-benl 759 család 7445 lélekkel, mellyek közül : 3851 férfi, 3594 nő,6902 magyar, 261 német, 89 tót, 18 czigány, 6 olasz, 169 héber. Vallásukra nézve:7247 róm. katholikus, 23 görög, 6 evangélikus

1856. 34. Esztergom . MAJER ISTVÁNTÓL.

(folytatás.)

…A városka barátságos mezei kinézésű, több tér-, utcza és

275 házból áll. A sírkert igen érdekes, benne csinos kápolna, mellyet „a felfeszitett Üdvözítő és B. Szűz tiszteletére, és jó

szülőinek Miklósffy Imre és Szentgály Anna áldott hamvaiknak emlékére" Miklósffy Endre 1834-ben emelt...Egyéb középülete az elemi iskolán, uradalmi tiszti lakásokon és téglaházakon

kivül nincs… A vár ős időben királyi székhely, majd az érsekek, ismét a fejedelmek, majd a törökök, s Mária

Terézia adományozásából az érsekek birtokába került, és érseki székhelyül jeleltetett ki. Ez a Duna színvonalától 35 öl magas és hosszas sziklahegy; dél-nyugotnak tövében az érseki város része terül, mellyet a szőke Duna nyaldos; észak és keletnek sz. György mezeje, délnek sz. Tamás és a királyi város hegyei koszorúzzák, s e szerint honunk legregényeaebb tájképeinek egyikét adja. Valóban ki e vár legmagasb pontjáról körültekint, elbájoltatik, mert az eleven Duna csikját felkísérve, ellát Komáromig, sőt ha szemeit fólvegyverzi, Pannonhegye óriás tornyát is kiveheti. . . .

1856. 35. Esztergom. Majer Istvántól (Folytatás.)

III. Esztergom főpapjai.

A 350. oldalon levő képen a következők láthatók, balról jobbra és felülről lefelé:

Várdai Pál, Scitovszky János /középen/, Pázmány Péter, Bakócz Tamás, Szécheny György, Rudnay Sándor, Kopácsi József, Oláh Miklós, Károly Ambrus, Lósy Imre

A 10 főpap életrajzát a 36. számból vettük. Az évszámok a prímási tisztséget betöltő időszakot jelentik. G.

47. Erdődy Bakács (Bakócz) IV. Tamás kardinalis 1497—1521. Kitűnő férfiú lévén, nagy tekintélyre tűn szert: konstantinápolyi patriarchává, a pápa részéről (de latere) követté neveztetett Magyar, Cseh, Lengyel királyokhoz.

11. Lajos kiskorú királynak gyámjává lön. Hazafiságból a török ellen keresztes hadat gyűjtött, de a honárulók Dózsa alatt pórlázadókká fajultak…Esztergomban sz. Mária tiszteletére a máig is fenálló remek márvány kápolnát emelte és alapította; a pápa által a közönséges laterani zsinatra meghívatván, útjában Veleneze tanácsa és Róma által nagy kitüntetéssel fogadtatott,

s a pápának közbejött halála után, a pápaságra ő is nyert szavazatot. 1521-ben meghalt.

Tíz esztergomi érsek, 1856. 35.

50. Várday Pál. 1526—1549. Szerencsétlen korszakban ült az éraeki székben; a törökök Esztergomot ostromolván 1543-ban székét Posonyba lette által, hol érseki lakában számos nemes ifjat neveltetett. Hogy a hon ellenségeinek útját állja, az érsekújvári erősséget épittette. 6 éviglen kir. helytartó

volt. Meghalt kora 66-ig évében

Oláh VI. Miklós. 1553—1568. Már 16 éves korában Ulászló udvarában nyert alkalmazást; majd az egyházi rendbe lépvén, előbb pécsi kanonok, majd Lajos király titoknokává lön. A mohácsi vész után V. Károly császár akaratából Belgiumba ment, hol az ország kormányzatában kitűnően részt…. 1559-ben a Jézus-társaságát Nagyszombatba telepítette. 1562-ben királyi helytartóvá lőn, s Miksa királyt Pozsonyban megkoronázá. A tudományoknak igen nagy pártfogója volt Nagyszombatban seminariumot alapított, és több tanodát emelve, az emberséges intézeteknek buzgó védője s a civilisatiónak jeles hőse vala. A közjó előmozdítása végett Nagyszombatban 1560-, 1562-és 1566-ban megyei zsinatokat tartott. Az érdemeiben elaggott főpap 1564-ki jan. 14-kén kora 77-ik évében költözött a dicsők honába

Pázmány Péter bibornok. 1616—1637. Született Nagyváradon,

1570-i october 4-én, előbb Jézus-társaságának tagja volt, de roppant tudománya, ékesszólása és ernyedetlen jelleme őt az egyházi főpolcára magasztalták. A bécsi máig is nevéről czimezett papnöveldét állitá; a nagyszombati sz. István seminariumát rendezé, s ugyan ott 25 nemes és szegény ífju számára convictust alkotott; az ínséggel küzdő magyar nemesek fölsegéllésére évenkint ötezer aranyat (akkor nagy sommá volt ez!) fordított; a magyar tudományos egyetemet alapítá, és ennek, valamint az érseki könyvtárnak talpkövét

Nagyszombatban 1619-ben letevé; Pozsonyban, Szepesbeu. Szathmárott és Lőcsén a Jézus-társaság tagjainak házakat emelt. Nagyszombatban sz. Miklós templomát épité és számos szentegyházat. A kath. Hitvallásnak legbuzgóbb bajnoka és 40 évig legjelesb szónoka volt, és számos eleredt magyar

családott az egyházba visszakebelesitett. Magyar nyelven irt szent beszédei, Kalauza, imakönyve, magyar és latin levelei s mintegy husz nyilványosságra került műve, mély és alapos tudományát, apostoli buzgalmát, láng nyelvét, remek szónoklatait, máig is például használjuk... Meghalt kora 67-ik évében 1637. márt. 19-én, eltemettetett Pozsonyban

sz. Márton egyházában, hol utóbb neki ugy Lippay és Széchényi György érsekeknek bg. Esterházy Pál nádor közös emléket emelt.

58. Lósy I. Imre. 1637—1642. Az 1639-ki éhség idején az éhezőknek magtárait megnyitotta. A pozsonyi „Sz. Imréről" czimezett máig is fenálló papnöveldét alapította, s a nagyszombati egyetemben a jogtanok karát (utódával együtt) alapitotta. 163o-ban Nagyszombatban nemzeti zsinatot hívot össze.

61. Széchényi VII. György. 1685—1695. E derék föpásztornak a 150 év alatt török rabigában nyögött haza és egyház sebeinek behiggasztása osztályrészül jutott, de nálánál alig is tett volna többet : az éhhalállal küzdők ezrei az ő magtárából élődtek; a hon védelmére roppant sommákat szentelt… Az ifjúság nevelésére Budán, Győrött, Lőcsén, Trenesénben convictusokat és gymnasiumokat alapított; 29 szerzetesrend-házat épített. …Jeles főpapunk az alázatosságnak legnagyobb barátja, s fényüzésnek legnagyobb ellensége volt, s ezért bőséggel megáldatván, a hon legnagyobb jótevőivé fölmagasztaltatott.

.

68. Károly Ambrus (cs. kir. ausztriai főherczeg). 1808—1809.. 1809-ben Napóleon már már hazánkat is elfoglalandó

vala, midőn az országot egyfelől a nádor, másfelől fiatal prímásunk körülutazták, az országot hazájok védelmére lelkesiték. E közben a buzgó főpap mi fáradalmat sem ismert, itt harcvágyat ébresztett, amott a harczban elhullottak rokonait, majd ismét a sebesülteket vigasztalta, s midőn a harezban sebesültek kórágyainál vigasztaló angyalként megjelent, a kórt

elkölcsönzé, és emberszeretetének áldozatul esett. Meghalt 1809-ki sept. 2-án, tetemei Esztergom bazilikája alatt nyugszanak.

69. Rudnay Sándor bibornok 1819—1831. Nyitra megyei Szentkereszten 1760-i okt. 4-én született. Esztergom megyei tudós és lelkes pap lévén, csak hamar plébános és kanonokká, 1815-ben erdélyi püspökké neveztetett, hol kivált 1817-ben kiütött éhség alkalmával a szegénységgel sok jót tett, s

illy hivatalbuzgalma őt a főegyházi-méltóság polczára emelte. Neki jutott a szerencse székét Pozsonyból és a főkáptalant Nagyszombatból hová 1543-ban a török elöl menekültek, ünnepélyesen visszahozni; a mikor a nagyszerű bazilikának

alapját megvetvén, azt élte fogytáig lankadatlanul épitteté. Azonfolül számos templomot és iskolát emelt, éa a szegényeknek folytonos vigasztalója volt. 1822-ben Pozsonyban nemzeti zsinatot tartott. A kitűnő főpap

hamvai a maga által kijelelt helyen,a bazilika alatti érseki sírboltnak bemenve jobbra

70. Kopácsi József 1838—1847. 1775-ki máj. 30-kán Veszprémben született…Több remek beszéde is világot látott. 1822-ben fehérvári, 1825-ben veszprémi püspökké, 1838-ban pedig ország prímásává lőn. A székesegyház építését müértelemmel folytatta, és kúpjára a sz. keresztet feltűzte; a nagyszombati társas uj káptalant 1844-i jan. 1-én fölavatta; a népnevelés különösen szívén feküdt, és a káptalanokkal Veszprémben és Esztergomban mesterképezdéket,

Balassa-Gyarmaton nőneveldét állított; a magyar tudós társaság, a tébolyda, irgalmasnénék, gyermekkórház, és sok más jótékony intézet alapításához nagylelkülcg hozzá járult, a buda-pestieket és esztergomiakat 1838-ki árviz alkalmával nagyban segitette, a gazdászatot emelte, a tudós

férfiakat tisztelte, a magyar irodalomnak hű pártfogolőja volt; a szegények közt szerény csendben évenként 20—40 ezer pftot is kiosztott. Emléke áldásban részesüljön.

72. Scitovszky IX. János bibornok. Született 1785-ki nov. 1-én Abauj megyei Bélán. 1809 pappá szenteltetett, 1813 theologiából doktori rangot

nyert; 1824. sept. 14-én rosnyói kanonokká; 1827. aug. 17. rosnyói, 1838-nov. 19. pécsi püspökké, 1849. jul. 21-én esztergomi érsekké és Magyarország prímásává, 1853. márt. 7-én bibornokká neveztetett. Minthogy e lap (folyó évi máj. 4. és 18. szám) hasábjain érdemekben megőszült és az esztergomi egyházat dicsőn kormányzó főpapunk élete terjedelmesebben közöltetett, ez úttal csak azon közóhajt fejezzük ki: hogy a kegyelmek ura Istene ö Eminentiáját testi és lelki áldásokkal tetézze, hogy őt, ki az egyháznak kitűnő főpapja, a trónnak hű támasza, hazának legbuzgóbb fia, a népnevelésnek valódi apostola, és minden jónak és szépnek nemes szívű pártfogója, az Isten még soká — soká éltesse!

1856. 35. 302. oldal. IV. Az esztergomi bazilikának leírása.

Esztergom, sőt honunk fő ékessége az esztergomvári basilikának nagyszerű ünnepélylyel történendő fólszcnteltetése folyó 1856-ki augusztus 31-re lévén kitűzve, illőnek és időszerűnek találtuk, hogy czikkeink sorozatját megakasztva, a föszékesegyház és fölavatása ünnepélyének részletes leirását adjuk…Az adatokat részint ő mélt. Németh György cz. püspök úrnak, ki a hisilikának általa készült remek latin leírását velem

közölni kegyeskedett, részint boldogult Máthés János építési főfelügyelőnek köszönöm...Miután a nagyemlékű Rudnay Sándor 1819-ben esztergomi érsekké lőn, Ő felsége I. Ferenc nyílt óhajtásával…a fökáptalana székét eredeti helyére Esztergomba 1820-ban visszatette, hol május 16-án be is iktattatott. Első gondja vala nemzetünk apostola sz. István király születése helyén Isten dicsőségére nagyszerű székesegyházat; az érseknek pedig és a 22 kanonoknak illő lakokat emelni. E czélra a vár, melly a Duna szinétől 36 ölnyi magas, szemeltetett ki. …Az alapkő letétele 1822-ki sz. Adalbert napján ő cs. kir. fensége József főherczeg és az ország nádorispánja, föherczegnője, számos püspök és országnagyok jelenlétükben legnagyobb ünnepélylyel történt...

Rudnay bibornok érsek mi költséget és fáradságot sem kímélt, hogy az építés gyorsan előrehaladjon…

Rudnay halála után 7 éven túl az érseki szék üresen állt; ez idö közben a basilika szentélye ívének befejezésére, és egy hegyoldal lehordására a kir. kamara által 76,600 pft. fordíttatott. A nagy mű folytatásával Hild József pesti szépnevü építészt bízták meg… 1849-ki jul. 20-án Ö cs. kir. apostoli Felsége Ferencz József urunk által Nagykéri Scitovszky Ker. János a prímás-érseki székre kineveztetvén,

és 1850-ki vízkereszt napján beiktatván, az épülőfélben lévő basilika építéseinek fedezhetésére a pécsi püspökség jövedelmeit is 2 évre elnyerte. Buzgó főpapunk szebb törekvéseinek egyike vala székesegyházát mielőbb az isteni szolgálatra felavatni; ép azért a munka serényen folyt…

A Bakács-kápolna jobbra esik, mellyet az esztergomiak előtt felejthotlen, s az egész hon, lehet mondani Európa előtt, hirben állott …

Bakács Tamás 1497-től 1521-ig esztergami érsek és bibornok,

1506—1507-ben gyümölcsojtó Bolgogasszony tiszteletére épített kápolnát, miáltal Bakács kardinális sz. hitünk azon titkát kívánta a hivők emlékében megtartani, melly szerint Gábriel főangyal köszönté sz. Máriát, ez pedig méhében fogada Szentlélektől, a az Ige testté lőn…A kápolna oltárán sz. Mária kegyelmes képe nagy tiszteletben áll. E kápolnát X. Leo pápa teljes búcsúval ajándékozta meg, és igen sok ajtatoskodótól látogattatik. Sz. István első martir kápolnája balra és Bakács kápolnával szembeesőleg épen azon helyen

épült, mellyen, mint sz. István király születése helyiségén… hajdan ugyan sz. István vértanú temploma állott…

1856. 36. Esztergom MAJER ISTVÁNTÓL. (Folytatás )

V. A basilika ünnepélyes felszentelése.

…Ki ne tudná Magyarország fiai közül, hogy sz. István király születéshelyén állott székesegyház a százados ostromok alatt annyira elpusztult, hogy csak alapfalait lehetett kikutatni? Tudjuk, hogy a dicső emlékű Mária Terézia buzgósága e várhegyen ugyan egy diszes templomot épittetett, amelly mégis egy főszékesegyház rendeltetésének meg nem felelhetvén, előbb ugyan herczeg Barkóczy primás által tervezett, majd uj tervszerint hg. Rudnay prímás által megkezdett, s nemeslelkü utódai Kopácsy és Scilocszky hg. Prímások folytonos áldozatkészsége azon nagy bazilikának ada léteit, melly jelenleg mintegy égi menyasszony Esztergom szikláin büszkén emeli kúpját a fellegekig, mindnyájunkat az oda fennlévők keresésére intve…

Esztergom főpapjai. /folytatás/

Az 1856. 35. 305. oldalon látható 10 érseket emeltük ki az előző fejezetben. Itt olvasható még három életrajz. A teljes névsor a hálón is megtalálható. G

*

Esztergomi érsekek listája - Wikipédia

http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_érsekek_listája

*

43. Vitéz IV. János 1465—1472. Hunyadi Jánosnak meghitt barátja. A tudományok és szépmüvészeteknek nagy mentora lévén, Pozsonyban

egyetemet, Esztergomban világhírű könyvtárt emelt, melly a törökök vad dühének esett áldozatul. Sírkövén méltán „a hon atyjának" czímeztetik.

44. V. János (Alemanus, családneve Bekensloer Silesiából) 1473 —

1476. Szép elmetehetsége miatt Mátyás királynak kedvencze volt, A hir és pénzvágy őt arra bírták, hogy állomását 1476-ban hűtlenül elhagyja, s 300 ezer arany forinttal és tömérdek kincscsel Fridrik császárhoz távozott, ki ötet előbb a bécsi érsekség kormányzójává s az egyetem kancellárjává, és 1482-ben szalzburgi érsekké nevezte.

45. VI. János bibornok arragoniai herczeg, s Ferdinánd nápolyi

király s Beatrix magyar királynénak fivére,1480—1485. Esztergomban a székes templom mellett sz. Mihály tiszteletére kápolnát épittete. Állásáról lelépvén Rómában a biboros testületnél végzé életét….

1856. 37. 326. V. A basilika ünnepélyes fölszentelése /folytatás/

Esztergom…..Hat órakor egy várbeli ágyúlövés jelenté, hogy a császári gőzhajó a láthatárba lépett; mikoron Albrecht és Miksa ő cs. kir. fenségeik, a bibornok érsekkel, a helytartósági alelnök b. Augusz. a megye főnöke és a Pest kerületi csendőrség parancsnoka a kiszállóhoz értek, a tábornokok kara, a főpapság, országnagyok, tanácsosok, főbb hivatalnokok, papság, nemesség a primási palota nagyteremébe gyűlt egybe. A nép, pedig minden tért, még a legmagasabb

fákat is elfoglalta….

A hajó kikötött, és lovagias Fejedelmünk Károly Ferdinánd és Vilmos cs. kir. Föherczegek… kíséretével a szárazra lépett. A kikötőben Ö Felségét a bibornok-primás röviden üdvözölvén, udvari kocsijába szállott, s a lelkesült nép örömrivalgásai közt …végig kocsizott; majd a Kis-Duna-hidjánál kevéssé

megállapodván a város főpolgármestere Takács István által magyar hódoló szózattal üdvözöltetett, mellyet a nép menydörgéshez hasonló éljenei váltottak fel.

Ö Felsége a primási palotában megszállván, miután tereméibe kevéssé

visszavonult volna, az egybegyűlt fövendégek és nemes rendek hódolatát elfoglalandó, a nagyterembe jönni méltóztatott, mikoron Scitovszky ország prímása Haulik györgy bibornok és zágrábi érsekkel a felség elé lépvén, herczegprimásunk

a közérzületet következő magyar szózattal tolmácsolta :

„Fölséges császár s apostoli Király legkegyelmesebb Urunk!...

vallásos elvekkel összefűzvén országlási rendszerét, a jólétnek alapját szerencsésen letette, tettleg bizonyítván, miszerint elválaszthatlan elvek ezek : „ugy megadni a császárnak, mi a császáré, valamint megadják az Istennek, a mi Istené”…

1857. 13.

Kisfaludy Károly sírja.

Az ifjú költő, ki Olaszhon szép ege alatt egykor igy danolt:

Sötét olajfák illatos hüsében.

Ül a bús vándor, könny ragyog szemében.

S mélyen sóhajtva, vissza-visszanéz;

Kedves hazája tűnik föl képzetében.

Az akkor alig 18 éves Kisfaludy Károly, a szerelem édes dalnokának, Sándornak öcscse vala. Ki távolban a csatazaj közepett is hazája képét szívében hordozá. — ki méltó volna, hogy sírjára most a sötét olajfák hűs árnyai borulnának, itt fekszik eltemetve Pesten, a váczi út melletti temetőben.

Kimentünk mi is többen a múlt évi halottak napján megtekinteni a halál csendes országát, fölkerestük a jelesnek

sírját. A hüs olajfákat egy pár silány növésű ákáczfa

képviseli, melly bánatosan áll a költő sírja felett…Vannak még

is tehát, a kik megemlékeznek a magyar költő sírjáról…

1857. 13. Kisfaludy Károly sírja.

Ki volt nekünk Kisfaludy? azt a két hazában mindenki tudja és érzi. Ő volt drámánk úttörője, megalapítója, a nyelv simítója, egyik mestere, — emlékeznek mindazok erre, kik azon korból élnek, mellyben iránta annyi lelkesedés és szeretet nyilatkozott. És a halál akkor rabolá el az erőteljes férfiút, midőn tőle mindig szebbet, nagyobbat várhatott az irodalom. Ott áll megkezdett nagyszerű drámája „Csák" mintegy bevégzetlen mestermű, melly mellől a művész kidőlt, s a ki bevégezze, talán még nem született. Az egyszerű szürke márványlap, mit tisztelői tizenhárom év múlva állítanak sírja fölé, ott áll a váczi ut melletti temetőben, azon dombon, melly róla Kisfaludy-dombnak neveztetek.

KISFALUDY KÁROLY HAMVAINAK TISZTELŐI.

1843. Nov. 23.

A tulsó lapon Vörösmarty ismeretes epigramja:

Kisfaludyt ne keresd e keskeny sírban ó honfi!

S e rövid élet után holtnak örökre ne véld.

Itt esak elomlandó tetemit jelölék' ki baráti,

Fenn van időt múló szelleme müveiben.

Szül. Téten. Febr. 6. 1788.

Meghalt Pesten. Nov. 21. 1830.

Az írás alatt bronz öntevényben lant, koszorú, és kialvó

fáklya állott, de ma már otromba vagy tudatlan kezek

félig letördelek….

1857. 25.

Nagy-Várad.

Nagy-Várad egyike hazánk legrégibb városainak. Építését némellyek sz. István, mások sz. Lászíó királynak tulajdonítják. Ez utolsó valószínűbb; mert sz. László halála után, több király igen kedvelte e várost, többen temető helyüknek választották. Sz Lászlón kivül itt vannak eltemetve II. István, II. András, IV. László továbbá Beatrix, I. Károly király második felesége… Nevezetessé pedig leginkább a számos szerzetes és szent

gyház által, mellyek számát némellyek 72-re teszik, továbbá azj

által lett, hogy az istenitéletek egyik széke itt volt felállítva. Ez

istenitéleti szék Nagy-Váradon 1214-től

1235-ig állott fenn….

Nagy-Várad 1857. 25.

I. Ferdinánd és Szapolyai (Zápolya) közt itt köttetett meg a

Béke 1538-ban melly azért nagyváradi békének is neveztetik s

neUvhen egymást királynak kölcsönösen elismertek. 1556-ban

ostromot szenvedett s Ferdinánd Izabellának, Szapolyai János királynak átengedte. Ezután a város csaknem szakadatlanul

az erdélvi fejedelmek birtokában volt…. A reformatio ide be nem jöhetett. 1558-ban azonban már több követőre talált, kik itt azonnal ískolát s könyvnyomdát állítottak. 1660-ki július 14-én Ali basa a várat és várost 60 000 törökkel körülkerítette. Az ostromoltak hat heti védelmezés után augusztus 27-én feladták…Ali basa a fegyverét lerakott örsereget 200 kocsitDebreczenbe

száliitotta. Ekkor költözött át a nagy-váradi tanuló ifjúságnak azon

része melly a vár védelme alatt el nem hullott, Mártonfalvy György tanár vezetése alatt Debreczenbe, s ez időtől kezdett a debreczeni iskola emelkedni, úgy hogy később kollégiummá leve….Itt született 1570- ben Pázmány Miklós és Mossai Margit szülőktől Pázmány Péter, a nagyirü bibornok és esztergomi érsek…

1857. 33.

LOSONCZ.

(Nógrád megyében.)

Kevés város van Magyarországban, mellynek nevét időszakonként

gyakrabban emlegették volna, mint a mellynek rajzát itt látod,

nyájas olvasó…A város nevezetességének oka : múlt eseményei, a rajta

századok óta át-átrohanó vihar, melly sokszor porba sujtá kegyetlenül, hogy a napsugár később újra feléleszsze….Legrégibb épület benne a református anyaszentegyház, épité ezt még 1128-dik esztendőben Lonovicsi Lambert akkori nádor s e szerint a város alapitásának kezdetét is ezen időre tehetjük…. Nagy nevezetességre kapott

a tizenötödik század elején azon csatáról, mellyet halhatatlan Hunyadynk vitt Losonez falai alatt Giskrával, a cseh hussziták rablóvezérével, ki akkoriban az egész felvidéket zsarolta… 1703-ban Rákóczy seregei zsarolták, mellyek után jött a hires kurucz pestis, melly szintén erősen kivette rátáját Losoncon. A törökök kiveretésével felszabadult a felvidék a járom alól, s Losoncz, mint a közforgalom egyik nevezetesebb pontja, éledni kezdett…

1857. 33. Losonc

Augusztus 7., 8. és 9-én a muszka sereg pusztított, dúlt benne.

…A virágzó mezőváros nem volt egyéb éktelen düledéknél. omladozó romoknál. Minden el volt pusztítva, megsemmisitve…A romokat felépiték szorgalmas kezek, s Losoncz újra éledt….Jelenleg legszebb hely a piacz, hol a szép casino áll, itt vannak több emeletes házak, a kath. templom, és az újonnan épült ref. szentegyház ….

S midőn jelen rövid ismertetésünket közöljük : egész Magyarország

nevében mondjuk elismerésünket Losoncz lakosainak azon

buzgalomért, mellyel a nemzetet, városuk felvirágoztatásával, újra megajándékozák…

Valkai Imre.

1857. 37.

Morosini Tomasina. III. Endre király anyja.

Morosini Tomasina (Velence, 1250 körül – Óbuda, 1300) magyar anyakirályné, István herceg felesége, III. András anyja.

Előkelő velencei családból származott…

*

A mint II. Endre életét 1235-ki sept. 21-kén eloltá a halál, özvegye Beatrix legott egybehivatá az ország főbb embereit, nekik ajánlván születendő gyermekét, kivel várandóban vala. II. Endre kimultával Magyarország kormánya IV. Bélára, mint már 1222-dik évben megkoronázott ilju királyra szállott, ki mostoháját Beátrixot őrizet alá téteté; ez őreit megvesztegetvén,

II. Fridrik császár követeivel férfi öltözetben Németországba

menekült, hol nemsokára 1236-ik év elején szülte fiát Istvánt…

István csak nagy nehezen menekülhetett Velenczébe, hol Morosini Tomasinát, Morosini Marino (1249—1150) dogé unokahúgát nyervén el nőül, nemzé az utóbbi magyar királyt III vagy velenczei Endrét.

Morosini Tomasina.

Portré a Vasárnapi Újság 1857. évi 37. számából

A hires Morosini (Mauroceno) nemzetség tagjai közül többen

fénylenek a velenczei vezérek (dogé) sorában. Morosini Domokos (1148 — 1156) és Marino (1249—1250), Morosini Mihály (1382) és Ferencz (1688—1694), nemcsak dicső fiai, hanem vezérei is voltak

a velenczei köztársaságnak, és a velenczeiek ez utolsónak még vezérsége előtt emlékszobrot állítottak…István hitvesével

Morosini Tomasinával nyerte Brastol várát…Morosini Tomasinával nemzé III. velenczei Endrét, kinek mint

egyetlen örökösének még éltében adományozta mind a dalmátotszági,mind pedig a francziaországi birtokát… II. Endre kimúlta után, III. Endre birta, 1278-dik év óta Slavoniát magyar vezérségül. A kun hölgyekbe szerelmes Kun Lászlót a magyar királyt 1290-ben Körösszeg táján Bihar megyében Arbócz, Törtel és Kemenes nevü három kun meggyilkolta, legott III. velenczei Endre koronáztatott meg királyul, ki anyját Morosini Tomasinát Velenczéből magához

hivatá, őt a magyar királynékat illető jogok gyakorlatába helyezé, fejét és nevét nagy koronás M. (Morosini) betűvel érmeire vereté; annak bátyját pedig Morosini Albertint slavoniai vezérségbe iktatá. Ez volt az utolsó, Arpád-vérből származott királyunk édesanyja.

1857. 51.

Czegléd.

Az alföld egyik nagyreményű városa! A Duna és Tisza közt elterülő termékeny síkságon, mellyet a gyorsan épülő vasutak sinei mindig szorosabban kapcsolnak a nagyvilághoz, több nevezetes magyar mezőváros van, mellyek népességre, nagyságra és határaik terjedelmére tűnnek ki leginkább számtalan egyéb magyarországi városok felett. Ezek közé tartozik Czegléd város is, mellynek hü képe, a vasút felől nézve, itt közölve van.

1857. 51. Cegléd

Pest-Solt megyében fekszik, a fővárostól keletre, 10 mérföldnyire a pest-szolnok- s debreczeni, továbbá a szeged-temesvári vasutvonalakban, melly utóbbi vonal épen itt ágazik el… Roppant kiterjedésű, határa már 1782-ik év óta tagositva és tanyákra van felosztva, s bár homokos terei meglehetös terjedelemben vannak, mindazáltal szantóföldei többnyire igen termékeny fekete homokosak…

Disziti a várost a róm. katholikusok piaczon lévő derék régi szentegyháza, mellynek erkélylyel ellátott; vigyázó tornyát 1756-ban építették…Már 1350-ben is volt Czegléden templom, melly hez Erzsébet királyné ugyanazon évben egy kápolnát ragasztott…Czegléd székhelye egy cs. kir. szolgabírói hivatalnak, mellynek járása e városról veszi nevezetét, s az uj politikai felosztás szerint Pest-Soltmegyében Kecskemét kerületi főnökség alá tartozik; továbbá van : városháza…. A város levéltárában legrégibb oklevél Zsigmond király egy megerősítő irata 1407-ik évből…a városi jegyzőkönyv 1697-ben veszi kezdetét, hihetőleg a korábbi jegyzőkönyv, valamint több érdekes okirat is, a törökök pusztításainak estek martalékul, mint ez akkor más helyeken is történt.

Zombory Gusztáv.

* * *

A Vasárnapi Újság idézettsége

Disszertációban

Tanulmányban

A Vasárnapi Újság cd-n

Bevezetés

A Vasárnapi Újság élő orgánum. Megkerülhetetlen azokban a tudományos munkákban, melyek témája valamiképp kapcsolódik a mintegy 3500 képes hetilap valamelyikéhez. Néhány munkának csak a keresőprogramban megjelenő kódját vettem le, ha lehetséges volt, idézek is a hetilapra vonatkozó szövegből. A témakörök a legváltozatosabbak. Ezek közül néhány:

Utcai világítás története; népélet-kép a 19. sz.-ban; főúri lakáskultúra; haditudósítás a két világháborúban; a túrizmus fejlődése; a gödöllői kastély felújítása; a galgóci kastély; fővám-palota; a szervita rend története; Árva vára; karácsony a régi idők lapjaiban; Arany levele Nagy Miklóshoz arról, hogy honorátiumot nem fogad el. Azt visszaküldte.

*

Disszertációban

Fábián Borbála: PHD-értekezés

„A mívelt városokban szükséges utcza-világításról”

Magyarország 1914 előtti közvilágítás-története

Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2009

2. oldal.… már a reformkori újságokban foglalkoztak világítástörténettel és az egyik első cikk a közvilágítás történetéről „Utczavilágítás” címmel 1863-ban megjelent a Vasárnapi Újság hasábjain.

*

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Baki Péter

A fotográfia és a magyar sajtó kapcsolata 1945-ig. 2011.

Az értekezés főbb megállapításai

Főként a lipcsei Die Gartenlaube nyomdokain haladó a Vasárnapi Újságban jelentek meg metszetek…A magyar képes újságokra a német és az osztrák befolyás volt a jellemző, de a nyomdai kivitelt, illetve az esztétikai minőséget tekintve a magyar orgánumok több esetben alulmaradtak. Némi pozitív kivételt jelentett a Vasárnapi Újság, mely 1854-től 1921-ig jelent meg. Szinte egyetlen, a korszakkal foglalkozó fotótörténeti könyv vagy tanulmány sem nélkülözheti a lapban található információkat. A lapban közölt fényképeket a kor legjobb fotográfusai készítették. A Vasárnapi Újság fennállásának hatvannyolc esztendeje alatt végigkísérhetjük a fotográfia sajtóbeli elterjedését a metszetektől a háborús riportokig. A fényképek nyomtatatásban való közlése alapvetően átalakította a lap vizuális megjelenését. A fényképezés technikai fejlődésével kialakult a pillanatképek készítésének lehetősége, majd a kilencvenes évektől megjelent a fotóriport is…A Vasárnapi Újságban, az Új Időkben, megjelent fényképek leginkább a konzervatív művészeti felfogáson nevelkedett olvasóközönség vizuális igényeinek kielégítését célozták

Publikáció: A Vasárnapi Újság és a fotográfia kapcsolata In.: Magyar Média, 2000. 1. sz. 14-25. p.

*

Révész Emese művészettörténész - Populáris grafika - Népéletkép ...

http://www.revart.eoldal.hu/cikkek/popularis-grafika/nepelat...

2008. jan. 20.... között tárgyú PHD értekezésemnek. A vizsgálat a következő képes újságok
illusztrációs anyagát dolgozta fel: Vasárnapi Ujság (1854-től), ...

*

Doktori (PhD) értekezés tézisei Fekete József A SZERVITA REND ...

http://doktori.btk.elte.hu/hist/feketejozsef/tezis.pdf

Doktori (PhD) értekezés tézisei ... Témavezető: Dr. Puskely Mária (PhD) .... „
Vasárnapi Újság”, „Magyar Kurír” és még sok egyéb lap, de mindezek között is a ...

*

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Füreder Balázs Gábor A ...

http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/89181...

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei ... Az értekezés célkitűzése, a téma körülhatárolása ... 1862. július 6-án a Vasárnapi Újságban tájékoztatót közöl

*

Főúri lakáskultúra Magyarországon a dualizmus időszakában

http://doktori.btk.elte.hu/hist/ohidy/dissz_ohidy.pdf

Hivatalosan felkért bírálók: Dr. Horváth Hilda PhD ... Dr. Kertész Botond PhD ......
A vizsgált évtizedeket szinte teljes egészében átfogó Vasárnapi Ujság (1854- ...

*

Gorda Éva: A magyar haditudósítás az I,. és II. világháborúban. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. 2012. PhD értekezés

Irodalom: Thaly Kálmán: Nyomtatott hírlapok a kuruc világban, Vasárnapi Újság 1866. 13. évf. 122-123 és 138-139, valamint a hetilap 1914- 1918. évi számai

*

Orosz Noémi (2009). A Vasárnapi Újság (1854–1921) története. Szakdolgozat, Debreceni Egyetem

A Vasárnapi Újság (1854-1921) története - DEA - Debreceni Egyetem http://dea.unideb.hu/dea/bitstream/2437/87770/1/A Vasárnapi ...

A Vasárnapi Újság (1854-1921) története. Debrecen. 2009. Témavezető: Dr. Bényei Miklós egyetemi docens. Készítette: Orosz Noémi informatikus könyvtáros ...

*

BUBRYÁK ORSOLYA : CSALÁDTÖRTÉNET ÉS REPREZENTÁCIÓ – ERDŐDY GYÖRGY (1680–1759) PROGRAMJA A GALGÓCI VÁRKASTÉLY KIALAKÍTÁSÁBAN DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar

Művészettörténet Doktori Iskola

Budapest, 2009

…1912-ben tizenegy fénykép és Markó Miklós rövid ismertetője jelent meg a korabeli társadalmi élet legnagyobb nyilvánosságát biztosító Vasárnapi Ujságban, mely a Vág völgyében fekvő Galgóc (ma: Hlohovec, Szlovákia) várát mutatta be. Ekkor került utoljára nagyközönség elé az Erdődy grófok családi birtokközpontjának fényűző berendezése. A tudósítás alapján az érdeklődő olvasó a várkastély képét mint az Erdődy grófok Stammburgját, ősi családi fészkét rajzolhatta meg: a folyosókat ősgaléria és királyportré–sorozat díszítette, a vár levéltára többezer középkori oklevél őrzőhelye volt. A kincstárban kiemelkedő fontosságú családi ősök és magyar uralkodók (Bakócz Tamás esztergomi érsek, Rákóczi László, Erdődy Anna, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi Mátyás) dísztárgyait őrizte, a vár kápolnájában egy Mátyás király ajándékának tartott gótikus főoltár, a Galgóci Betlehem állt….

*

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

A MAGYAR DUALIZMUS KORI KARIKATÚRÁK ÉS PARÓDIÁK

A nőkkel kapcsolatos társadalmi sztereotípiák változása az élclapok tükrében

Tortenelemtudomanyi Doktori Iskola

Temavezető: Dr. Fabri Anna egyetemi docens

Budapest, 2007

Részletek a nőkkel kapcsolatos disszertációból

Disszertaciom eredeti celkitűzese szerint az 1867 es 1918 kozott a magyar elclapi sajtoban jelenlevő tarsadalmi sztereotipiak kiterjedt (a polgarosodas folyamataval

egybekapcsolodo) csoportjat kivanta rekonstrualni es elemezni…Nagyhatasu volt az egykori marciusi ifju, Jokai Mór sajtotevekenysege. Fuggetlensegi szellemű, liberalis elveket vallo, ellenzeki ujsagok sorat hivta eletre.

Miutan evekig csaknem egyedul szerkesztette (es reszben irta) a legnepszerűbb hetilapot, a Vasárnapi Újságot…

Bar Agai sokaig egyutt dolgozott Jokaival a Vasárnapi Újságnal (Forgo neven a lap kedvelt tarcairoja volt), az Üstökös sem bant kesztyűs kezzel a Borsszem Jankóval…

A (kepzett) szinesznők behatoan tanulmanyoztak szerepeiket, alakitasaik legnagyobb erenyenek a termeszetesseget, a hitelesseget tartottak. A kozonsegnek egy este alatt akar egy eletnyi elmenyanyag, konfliktushelyzet mentalis

reprezentaciojat nyujtottak. A szinpadon kivul ők is a hagyomanyos női szerepeknek tettek eleget. (Hollósy Kornélia, Vasarnap Ujsag, 1862. aug. 10. 373-374…

„Mig a jogi allamnak, melynek műkodő szervei ferfiak, a torvenyek utjan kell munkalni az egyesek joletet: addig a

’jotekonysagi allam’ a, melynek műkodő szervei a nők, a szeretet utjan halad ugyanazon cel fele (…) E kettő, a ferfi szamito esze s a nő josagos szive a legszuksegesebb kiegeszitő reszei egymasnak. Valamint a csaladok boldogsaga e

ket tenyezőn alapszik: ugy nagyban az orszagok boldogsagara is szukseges e két tenyező mindegyike.”385

385 KOMAROMY Lajos, Budapest jótékony intézetei: Az országos magyar gazdasszony-egylet,

Vasarnapi Ujsag, 1874. febr. 8. 89-90….

az első orszagos hataskorű egyesulet az Orszagos Magyar

Gazdasszony Egylet volt. A vallalkozas elsődleges celja az arvaleanyok elhelyezese, neveltetesuk, s egy erre a celra szolgalo onallo epulet felallitasa. Az egylet a termeszeti katasztrofak aldozatait is jelentős tamogatasban reszesitette.

Batthyany Lajosne altal szervezett női jotekonysagi bazarjuknak (1864-ben) peldaul olyan sikere volt, hogy hosszu időre divatba jottek az effele jotekonysagi vasarok. 396 …

KOMAROMY Lajos, Budapest jótékony intézetei: A pesti izraelita nőegylet, Vasarnapi Ujsag, 1874.

marc. 15. 169-170.

396 KOMAROMY Lajos, Budapest jótékony intézetei: Az országos magyar gazdasszony-egylet,

Vasarnapi Ujsag, 1874. febr. 8. 89-90.

397 KOMAROMY Lajos, Kisdedóvó intézeteket fönntartó egyesületek, Vasarnapi Ujsag, 1874. jul. 5. 425-426.

398 KOMAROMY Lajos, Budapest jótékony intézetei: Az országos nőiparegylet, Vasarnapi Ujsag, 1874.

aug. 2. 489-490….1893-ban huszonöt eves

fennallasat jubileumi nagygyűlesen ünnepelte meg az egylet. Az esemenyről Mikszath Kalman tudositotta a Vasárnapi Újság olvasoit.400

400 [MIKSZATH Kalman] M-th K-n, Az országos nőképző-egyesület jubileuma, Vasarnapi Ujsag, 1893. marc. 26. 206.

* * *

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Füreder Balázs Gábor A ..http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/89181...

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei ... Az értekezés célkitűzése, a téma körülhatárolása ... 1862. július 6-án a Vasárnapi Újságban tájékoztatót közöl

*

A Fővám-palota története

http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=p100012

A Kertészettudományi Doktori Iskola meghívja Önt Kohut Erzsébet "Vadontermő fás és évelő növények ... 11:30 - Meghívó Balázs Gábor PhD doktori
értekezésének munkahelyvitájára .... A Vasárnapi Újság tudósított időnként a munkálatokról.

*

Fekete József

A SZERVITA REND MAGYARORSZÁGI

TÖRTÉNETE 1867-tıl 1950-ig

Ordo Servorum Mariae, O. S. M.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest, 2009

…A források harmadik nagy csoportja, a fellelhető korabeli újságcikkek, mint például „Vasárnapi Újság”, „Magyar Kurír” és még sok egyéb lap…

A Makkosmárián még 1950-ben is folyó építkezés is bizonyítja, hogy a rend a legutolsó pillanatig próbált eleget tenni küldetésének. Az 1950-es feloszlatásra már nyolc rendházuk volt, amibıl négy kegyhely, és folyamatban

volt egy újabb alapítás is Budapesten a Péter-hegyen.

Web results. Definition of Fekete József A SZERVITA REND MAGYARORSZÁGI by TheFreeDictionary.

Doktori (PhD) értekezés tézisei Fekete József A SZERVITA REND ...

http://doktori.btk.elte.hu/hist/feketejozsef/tezis.pdf

* * *

Eotvos Lorand Tudomanyegyetem

Bolcseszettudomanyi Kar

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

A MAGYAR DUALIZMUS KORI KARIKATÚRÁK ÉS PARÓDIÁK

A nőkkel kapcsolatos társadalmi sztereotípiák változása az élclapok tükrében

Tortenelemtudomanyi Doktori Iskola

Temavezető: Dr. Fabri Anna egyetemi docens

Budapest, 2007

Részletek a nőkkel kapcsolatos disszertációból

Disszertaciom eredeti celkitűzese szerint az 1867 es 1918 kozott a magyar elclapi sajtoban jelenlevő tarsadalmi sztereotipiak kiterjedt (a polgarosodas folyamataval

egybekapcsolodo) csoportjat kivanta rekonstrualni es elemezni…Nagyhatasu volt az egykori marciusi ifju, Jokai Mór sajtotevekenysege. Fuggetlensegi szellemű, liberalis elveket vallo, ellenzeki ujsagok sorat hivta eletre.

Miutan evekig csaknem egyedul szerkesztette (es reszben irta) a legnepszerűbb hetilapot, a Vasárnapi Újságot…

Bar Agai sokaig egyutt dolgozott Jokaival a Vasárnapi Újságnal (Forgo neven a lap kedvelt tarcairoja volt), az Üstökös sem bant kesztyűs kezzel a Borsszem Jankóval…

A (kepzett) szinesznők behatoan tanulmanyoztak szerepeiket, alakitasaik legnagyobb erenyenek a termeszetesseget, a hitelesseget tartottak. A kozonsegnek egy este alatt akar egy eletnyi elmenyanyag, konfliktushelyzet mentalis

reprezentaciojat nyujtottak. A szinpadon kivul ők is a hagyomanyos női szerepeknek tettek eleget. (Hollósy Kornélia, Vasarnap Ujsag, 1862. aug. 10. 373-374…

„Mig a jogi allamnak, melynek műkodő szervei ferfiak, a torvenyek utjan kell munkalni az egyesek joletet: addig a

’jotekonysagi allam’ a, melynek műkodő szervei a nők, a szeretet utjan halad ugyanazon cel fele (…) E kettő, a ferfi szamito esze s a nő josagos szive a legszuksegesebb kiegeszitő reszei egymasnak. Valamint a csaladok boldogsaga e

ket tenyezőn alapszik: ugy nagyban az orszagok boldogsagara is szukseges e két tenyező mindegyike.”385

385 KOMAROMY Lajos, Budapest jótékony intézetei: Az országos magyar gazdasszony-egylet,

Vasarnapi Ujsag, 1874. febr. 8. 89-90….

az első orszagos hataskorű egyesulet az Orszagos Magyar

Gazdasszony Egylet volt. A vallalkozas elsődleges celja az arvaleanyok elhelyezese, neveltetesuk, s egy erre a celra szolgalo onallo epulet felallitasa. Az egylet a termeszeti katasztrofak aldozatait is jelentős tamogatasban reszesitette.

Batthyany Lajosne altal szervezett női jotekonysagi bazarjuknak (1864-ben) peldaul olyan sikere volt, hogy hosszu időre divatba jottek az effele jotekonysagi vasarok. 396 …

KOMAROMY Lajos, Budapest jótékony intézetei: A pesti izraelita nőegylet, Vasarnapi Ujsag, 1874.

marc. 15. 169-170.

396 KOMAROMY Lajos, Budapest jótékony intézetei: Az országos magyar gazdasszony-egylet,

Vasarnapi Ujsag, 1874. febr. 8. 89-90.

397 KOMAROMY Lajos, Kisdedóvó intézeteket fönntartó egyesületek, Vasarnapi Ujsag, 1874. jul. 5. 425-426.

398 KOMAROMY Lajos, Budapest jótékony intézetei: Az országos nőiparegylet, Vasarnapi Ujsag, 1874.

aug. 2. 489-490….1893-ban huszonöt eves

fennallasat jubileumi nagygyűlesen ünnepelte meg az egylet. Az esemenyről Mikszath Kalman tudositotta a Vasárnapi Újság olvasoit.400

400 [MIKSZATH Kalman] M-th K-n, Az országos nőképző-egyesület jubileuma, Vasarnapi Ujsag, 1893. marc. 26. 206.

* * *

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Füreder Balázs Gábor A ..http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/89181...

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei ... Az értekezés célkitűzése, a téma körülhatárolása ... 1862. július 6-án a Vasárnapi Újságban tájékoztatót közöl

* * *

Horváth Zsuzsa: „Az élettörténet mint játékszer” Fikció, narráció és identitás összefüggései Kaffka-regényekben

Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2008.

Irodalomtudományi Doktori Iskola

…Azokra a szövegekre koncentráltam, amik a Nyugat hasábjain jelentek

meg, illetve amik a folyóiratban a szerzö_ és művei értelmezésbeli helyzetét döntően befolyásolták. Így maradt ki az Állomások, és került be a Színek és évek. Hiszen az Állomások nem a Nyugatban, hanem a Vasárnapi Újságban látott napvilágot 1914-ben…

A következő Állomások című regénye sem a Nyugatban jelent meg, hanem a Vasárnapi Újságban 1914-ben folytatásokban. A mivel kapcsolatban érdekes, hogy míg a Színek és évekről, bár szintén nem a folyóiratban közölték, mégis megjelenését követően szinte azonnal

született kritika, addig ennél a regénynél több év is eltelt, míg érdemben reagáltak rá a Nyugat kritikusai. Ráadásul az Állomásokkal nem is önállóan foglalkoztak a kritikák, hanem más-más Kaffka-regénnyel együtt, illetve a teljes életmű_ részeként értelmezték, vagyis a mű önmagában vett értéke kétséges a Nyugat kritikusai számára.

Tanulmányban

SCHEIBER SÁNDOR

ARANY JÁNOS KÉT LEVELE NAGY MIKLÓSHOZ

Irodalomtörténeti Közlemények 1958. 62. évf. 1. füzet - EPA

Az alább közlendő két öregkori Arany-levél Nagy Miklóshoz, a Vasárnapi Újság szerkesztőjéhez íródott. Az I. számú levél melléklete a Vásárban című költemény volt Arany kezeírásával. Itt a vers kelte : 1877 július. A levélben elmondja maga Arany a másunnan ismert történetet,

hogy a Tetemrehívás tisztelétdíja (50 frt.) miként került alapítványként a bölcsész ifjak segélyegyletéhez. A II. számú a Vörös Rébék kísérőlevele. Azért is fontos, mert Arany itt véleményét nyilvánítja erről a balladájáról: „igénytelen népies formájában én is tartok valamit e balladámra."

Az I. levél e sorok írójának tulajdonában van, a II. a M. Tud. Akadémia kézirattáráéban (168/1953).

I.

Buda-Pest, 1878, márcz. 6. Tisztelt Szerkesztő úr, Én a Vasárnapi Újságtól azért a kis versért1 nem vártam és nem fogadok el semmi tiszteletdíjat; sokkal többel tartozom én már a V. Újságnak. 1 Vásárban. Vasárnapi Újság, 1878. 9. (márc. 3.) szám. Hogy Gyulai nekem ez egyszer oly exorbitans díjt fizetett, abból nem következik

semmi. Én ő tőle sem akartam elfogadni semmit, de miután mindig vett holmi (rám nézve szükségtelen) csecsebecsét, azt mondtam neki, jövőre ilyesmit ne vegyen, hanem az utóbbi

költeményért ha valamit szánt, adja a bölcsész ifjak segédegyletének. Így adta ő, a hírhedett 50 ftot. 2 E szerint a 3 aranyat köszönettel visszaküldöm, legyen szíves valami utón megnyugtatni, hogy megkapta.

Szives üdvözlettel Arany János

Borítékon: Tekintetes Nagy Miklós urnák, a Vasárnapi Újság szerkesztőjének, tisztelettel Buda-Pest.

II.

Veset küld Arany Nagy Miklósnak G.

* * *

DEDE FRANCISKA: A Hét és az Új Idők szerzői 1895–1900, Itk. 2005. 3.

A 19. szazad utolso eveiben ket uj irodalmi es kozeleti hetilap tűnt fel Magyarorszagon:

A Het es az Uj Idők. Hamarosan elhomalyositottak s nemileg hatterbe szoritottak a

kozeposztaly nepszerű csaladi lapjat, a Vasarnapi Ujsagot

* * *

PAPP FERENC.: GYULAI PÁL UTOLSÓ BARÁTI KÖRE. Itk. 1940.4.

A tanulmány irodalomjegyzékéből:

Vasárnapi Újság. 1898. évi 44. (okt. 30.) sz.

Vasárnapi Újság. 1899. évi 2. (jan. 8.) sz.

Vasárnapi Újság. 1899. évi 36. (szept. 3.) sz.

Vasárnapi Újság. 1899. 36. (szept. 3.) sz.

* * *

Kenyeres Zoltán /1998/

„A Nyugat legendáriumába tartozik az az évtizedek óta meggyökeresedett nézet, hogy a folyóirat megindulása egyszersmind a modern magyar irodalom időszámításának kezdete…

A Vasárnapi Újság előbb közölte Kassákot, mint a Nyugat.”

Hasonló megállapításra jutottunk mi is, a Nyugat és a hetilap kapcsolatát vizsgálva. Kaffka Állomások c. regénye előbb jelent meg a Vasárnapi Újságban. G.

* * *

BÓKA LÁSZLÓ: ADY SZIMBOLIZMUSA, Itk, 1954. 2.

….Kevés úgynevezett vidéki költő pályafutása kezdődött olyan kedvező előjelekkel, mint Ady Endréé. Első kötetéről, a »Versek«-ről, megjelenése évében, 1899-ben az Üj Idők, a Budapesti Hirlap, a Magyarország, a Pesti Napló és a Vasárnapi Újság elismerő sorokat ír, több lap szemelvényeket mutat be kötetéből, s a kötetet a kor egyik divatos költője, Ábrányi Emil adja az olvasók kezébe,

* * *

Török Sophie szerepei THALASSA

http://www.c3.hu/scripta/thalassa/99/1/07borg.htm

nek lehetõségei és konfliktusai

Borgos Anna

1920 tavaszától néhány versét elküldi a Nyugat nak, eredmény nélkül, de rövidesen közlik egy-egy versét a Hét ben, a Vasárnapi Újság ban, az Új Idõk ben

* * *

Gyulay Lajos: Lotty-Fanny (1867) http://www.kiad.hu/bibl/gyulay/haszfeher_gyulaynaplokonyvei.pdf A Vasárnapi Ujság nekrológja így jellemzi őt: „Egy oly ... Vasárnapi Ujság, 1869. júl. 4., 365–366. 11 Idézi ..... tóiból álló Irodalomtudományi Munkacsoport.

*

Nemzeti Színház - Tragédia, 1883

Részlet Imre Zoltán tanulmányából (2012. február)

Vasárnapi Ujság, 1883. szeptember 30. 609.

http://www.szinhaz.net/index.php?option=com_content&view=art

*

© szerkesztők, 2012.

Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék

Pusztai Bertalan

Isten nem kellemes alkotása vagy a művelt emberiség nemes hajtása?

Turisták a Vasárnapi Újság hasábjain (és ’bérczein’)

Jelen írás a dualizmus korának kiemelkedően népszerű hetilapját, a Vasárnapi Újságot vizsgálja a társadalomtudományi megalapozottságú kultúrakutatás szempontjából. A médiatudományi diskurzuselemzés és a kritikai turizmuskutatás határán mozogva arra keressük a választ, hogy mit is jelentett a turista a 19. század végi, 20. század eleji magyar sajtóban….

* * *

Irodalomtörténeti Közlemények 1999. 1/2.sz. http://epa.oszk.hu/00000/00001/00008/tomis.htm

A magyar irodalom szlovák recepcióját három fő időszakra bonthatjuk. .... képes
hetilap, a Vasárnapi Újság és a Pesti Napló mellékletében látott napvilágot.

I. IRODALOM

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/sz...

Az életmű nyugatos recepciója jól mutatja ezt a „szétfejlődést", {630} jJuhász „
vidéki költővé" ... a Vasárnapi Újságban Schöpflin is hasonlóképpen jellemezte:

Révész Emese művészettörténész

Népéletkép a 19. században

2011.03.18

….A közművelődési lapok között évtizedeken át meghatározó volt az 1854-ben, Jókai Mór, Gyulai Pál és Pákh Albert szerkesztésében megindított Vasárnapi Ujság, mely a 19. századi magyar sajtó egyik legsikeresebb vállalkozásaként valóságos nemzeti intézménynek számított. Hivatását rövid idő alatt teljesítette, és sikere révén széles rétegek ízlését és világképét befolyásolta, “a polgári családból »önképzőkört« alakítva, megvetette mintegy a művelődés alapsejtjét” (Miklóssy 1985:450). A Vasárnapi Ujság indulásakor magát néplapként határozta meg, s ezt az irányultságát a lap fejlécén látható kép is kihangsúlyozta. “Legjobban tetszett nekünk a cím fametszete – írta Gyulai Pál – egyfelől a gólyafészkes fedelű házban egy földmíves, amint pipázva, bor mellett hírlapot olvas, túlfelől a galambdúcos fedelűben pedig egy öreges táblabíró, amint kávé mellett hírlapot vesz kezébe. »Ez olyan mint Szentpétery, amaz meg mint Réthy a Szigligeti Csikósában« mondá Pákh.” (Idézi Miklóssy 1985:450.) A Vasárnapi Ujság tehát kezdetben a vidéki kis- és középnemességet, valamint a parasztságot célozta meg, ám a hazai lappiac differenciálódásával hamarosan világossá lett, hogy a lap olvasóközönségét inkább a szélesebb városi és vidéki középosztály, nemesség, iparosság, értelmiség alkotja.

Az első évek kísérletei után a Vasárnapi Ujság 1857-től közölt következetesen paraszti tárgyú ábrázolásokat. 1857-ben a Népviseletek sorozatban tizenkét, majd 1859 és 1861 között Hazai népviseletek címen újabb kilenc viseletképet hozott, bemutatva többek között a palócok, rácok, sokácok, szászok, oláhok öltözeteit. A népi zsánerképek tekintetében a lap legnagyobb vállalkozása az 1861-ben megindított és 1866-ra már több mint félszáz képből álló Képek a magyar népéletből című sorozat megindítása volt. E sorozat rajzolóiként a lap a korszak legjobb zsánerfestőit foglalkoztatta: az első évben Sterio Károly, 1862-től Jankó János, Ujházy Ferenc, Lotz Károly, 1864-től a berlini származású Hermann Lüders, 1865-től Greguss János is a Vasárnapi Ujság munkatársa volt.

*

Zsákovics Ferenc
A GRAFIKAI SZAKTANFOLYAM 1906-1914
A művészi grafika oktatásának kezdetei a Képzőművészeti Főiskolán

http://www.mke.hu/mintarajztanoda/konyv2-09.htm

…A Mintarajziskola és Rajztanárképzőben a sokszorosító grafika oktatásának kezdete az intézmény alapításának időszakára vezethető vissza. A Vasárnapi Újság 1872 februárjában adott hírt a grafikai tanfolyam megindulásáról, amely szerint "az Országos Mintarajztanoda és Rajztanárképezde Morelli Gusztáv fa-metsző úr önkéntes ajánlkozása folytán azon kellemes helyzetben van, hogy fiatal fametszők számára, kik szakmájukban magukat tovább képezni óhajtanák, ingyenes gyakorlati tanfolyamot nyithat."³

…A grafikai technikák iránt érdeklődő növendékek, illetve a nagyközönség számára készültek azok a történeti-technikai jellegű írások, amelyekben Olgyai rövid összefoglalását adta a különböző technikák történetének, kiemelve egy-egy korszak legjelentősebb mestereit. Emellett részletesen kitért a rézkarc és változatai, a fametszet, a linóleummetszet és a litográfia készítésének módjára is. A grafikai technikák című, 1907-ben székfoglalóként írt kötete egyfajta receptkönyvként is használható volt, míg három esztendővel később a Vasárnapi Újságban megjelenő cikke, A grafikai művészetek technikái és hivatása, a műfaj szélesebb körben való népszerűsítését szolgálta.⁴⁰ Mindkét írását saját alkotásaival, illetve első tanítványainak (Garzó Berthold, Kiss Rezső, Bottka Miklós, Rakssányi Dezső és Tipary Dezső) a grafikai műhelyben készült sokszorosított lapjai illusztrálták.

3 N. N., Ingyenes fametszészeti tanfolyam, Vasárnapi Újság, 19. évf., 7. sz., 1872. február 18., 85.

40 Olgyai Viktor, A grafikai technikák Melléklet az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképző 1906/7. tanévi Értesítőjéhez, Budapest, 1907. Olgyai Viktor, A grafikai művészet technikái és hivatása, Vasárnapi Újság, 57. évf., 19. sz., 1910. május 8., 389-390.

*

Krajinomal'by Thomasa Endera

http://ender.mtak.hu/index_s7.html

Bratislava, 1958. Árva 1857. L…y F.: Árvai vár [Oravský zámok] = Vasárnapi Ujság 1857. .... Klny. a Művészettörténeti tanulmányok 10. kötetéből. Budapest, é.

Lőcse 1858 Lőcse = Vasárnapi Ujság 1858. 27. sz.

Rozsnyó 1868b A rozsnyói bőrgyár [Rožňavská garbiareň] = Vasárnapi Ujság 1868. 41. sz.

Szepesvár 1859 K…ly J…s: Szepesvár vára [Spišský hrad] = Vasárnapi Ujság 1859. 19. sz.

Szepesváralja 1864 M. Gy.: Szepesváralja. Képpel. = Vasárnapi Ujság 1864. 3.

10. sz.

/ A publikációs jegyzék nem teljes, ennél többre hivatkozik.

G./

*

105 évvel ez előtt halt meg Czárán Gyula Vasárnapi Újság, 1906. 4. Barlangkép mellékletekkel. Közli: Perei Árpád turista

http://users.atw.hu/pereiarpad/regi/czaran/czaranvas.html
SZERKESZTŐ:HOITSY PÁL. FŐMUNKATÁRS MIKSZÁTH KÁLMÁN. 

Az alábbi cikk  a 

*****==***

A gödöllői kastély felújítása

….A felújítási munkálatokra szükséges pénzt a Pénzügyminisztérium fedezte, az összeg nagyságáról eltérnek a források. A korszak legolvasottabb hetilapja, a Vasárnapi Újság több számában 160,000 frt-ról ír, mely összeget túl is haladták a kastély és a park felújítási munkái, míg Odrobenyák János gödöllői plébános szerint….

http://www.kiralyikastely.hu/oldal.129.kiralyi_felujitasok

*

Karácsony a régi idők lapjaiban + FOTÓK | Szeged Ma - tények és ...http://szegedma.hu/hir/szeged/2012/12/karacsony-a-regi-idok-...

2012. dec. 26. ... Az év honlapja Minőség díj 2009, Média kategória. ... A könyvtáros arról is beszélt, a Vasárnapi Újság mindig színes és rendkívül igényes .

*

Vasárnapi hír az 1864-es Vasárnapi Ujságból

2013.02.03

"(A muzeum kertje) több gond mellett Pest egyik legkiesebb sétánya lehetne. De a ki kora reggeli sétára egyszer véletlenül oda téved, aligha fogja másodszor is fölkeresni; hogy miért? azt e szörnyü élethű képben adja elő egyik élczlapunk, a „Bolond Miska”. A muzeum kertben van vagy 20 pad. Az első padon egy torzonborz, az éjjel tizenhat korcsmából kivert alak nyulik végig, a legbotrányosabb helyeken tépett nadrágban, s oly erősen horkolva, hogy a kedves madárkákat örök időkre elriasztaná, ahogy vércsék és varjukon kívül egyéb szárnyasnak is kerekednék kedve e helyre röppenni. A második padon faczér lakatoslegény üldögél, éles bicskával faragva tyukszemét. A harmadikon nedves rongyok vannak száritás végett kiteritve. A negyediken egy kopott genie, földön szedett szivarcsutkákat basadohánnyá – vagy tán bagóvá igyekszik apritani. Az ötödiken Vestának valami elvadult papnéja ábrándozik, s csorba fésüdarabbal igyekszik rendbehozni, az éjjel összekuszált hajzatát. A hatodik padon nincs ember, hanem csak egy vizes szappandarab, s némi undoritó rongyok. Ezek gazdája a szomszéd kutnál mosdik. Lehetséges, hogy a földalatti csatornákon az éjjel szökött meg a városi börtönből, s most tisztázza magát ráragadt úti tapasztalataiból. A hetedik padon Cartouche unokája egy ingre vetkőzve tart szemlét foltos kabátján, s mintha az valami gondosan tanulmányozott mappa volna, néha egy-egy mozgó pontra odabök ujjával. A nyolczadik padon szárazföldi, meztelen lábu nympha epedez egymagában, s Blondini merészséggel kacsingat rád. A kilenczedik padon három siheder üldögél. Egyik borotválja a másikat, a harmadik pedig haját nyirja a másodiknak. A tizedik padon olyan valaki veti el magát, hogy még a pad is fél alatta orgyilkosságtól. – A további tiz padon szintén ilyenféle jelenetek mutatkoznak, ugy, hogy mire az ember visszaér a kapuhoz, örül, ha a poros országutra minél előbb kijuthat.”

(Vasárnapi Újság 1864. szept. 11. 37. sz. 385. p.)

Találta: Debreczeni-Droppán Béla

Pulszky-szalon - Magyar Nemzeti Múzeum

http://www.hnm.hu/hu/fooldal/mainPage.php

Vasárnapi hír az 1864-es Vasárnapi Ujságból ... Az elmúlt évtizedben számos új eredmény született a témában, több doktori disszertáció - többek között a

*

Siklósy Károly (Schwarzkopf Károly, Bóly, 1816 körül – Budapest, 1894. március 18.) orvosdoktor, Pest városának főorvosa

Gyógytestgyakorlati és vízgyógy-intézete Budán. U. ott, 1856. (Különnyomat a Vasárnapi Ujságból

* * *

Társasági élet "hivatalból" A politika szereplői által rendezett társas-életi események Budapesten a dualizmus korában CIEGER ANDRÁS

http://epa.oszk.hu/00000/00003/00033/cieger.htmlTárolt változat - Hasonló oldalak

A Vasárnapi Újság például többször szóvá tette, hogy a politikusok és a különféle hatóságok még bizonyos közéleti események és belső terek (a királyi palota új szárnyának, az országgyűlés megnyitásának stb.) lefényképezését is igyekeztek megakadályozni….

Éppen ezért tartjuk tehát kivételesnek azt a fényképet, amely Tisza Istvánt ábrázolja, amint politikustársai körében ebédel a miniszterelnöki palota teraszán (a képen 15 személy látható).[2]…

A Pen-klubban adott fogadást például Széll Kálmán miniszterelnök 1902-ben, abból az alkalomból, hogy megkapta az uralkodótól a Szent István rend nagykeresztjét.[22]…

A Vasárnapi Újság pedig 1888-ban így vélekedett: "A budai királyi lakról újra bebizonyult, hogy nagyon szűk ily fényes udvar számára, mely Európa egyik leggazdagabb udvara."[36]…

Az 1885-ös udvari farangi bálról jegyezte fel a Vasárnapi Újság cikkírója, hogy tévedésből, a meghívók helytelen kézbesítése folytán, egy nem udvarképes hölgy jelent meg a bálon. Az udvarmester addig nem adott jelet a királyi pár bevonulására, amíg a hölgy szégyenkezve el nem távozott.[38

[2] Vasárnapi Újság, 1914. július 26. 30. sz. 597. old.

[20] Vasárnapi Újság, 1899. április 9. 15. sz. 237-238.A miniszterelnöki palota

[22] Vasárnapi Újság, 1902. április 13. 15. sz. 241-242.Ünneplés a Park-klubban.

[36] Vasárnapi Újság, 1888. február 19. 8. sz. 130. old.

[38] Vasárnapi Újság, 1885. január 11., 2. sz. 30. old.

*

Noszty Feri alakváltozásai - Villanyspenót (csökkentett mód)

http://villanyspenot.hu/?p=szoveg&n=12245

A kötetkiadást a recepció első állomásának tekintem, amelyben Mikszáth
Mivel a Vasárnapi Újságban ez volt a műfaji megjelölés

Az első szövegváltozat, amelyet Mikszáth Kálmán 1906 és 1907 során apránként adott ki a Vasárnapi Újságban, 1908-ban követte a második, amelyet ugyancsak Mikszáth Kálmán jelentetett meg, három kötetben a Franklin Társulatnál…

*

Mészáros Zsolt - CentrArt Egyesület http://www.centrart.hu/letolt/arsperennis/31Ars_perennis_Mes...

turális szempontok orientálták pályáját, és recepcióját, ha egy nő képzőművészi ambíciókkal .... a Vasárnapi Ujság, mivel rendszeresen közölt működése ide vonatkozó írásokat…

A szerző a következő lapszámokra hivatkozik: 1880. 20; 1882. 39; 1899. 38; 1896. 46; 1913. 11.

Az egyik /14/ hivatkozás: A VU rendszeresen közöl híreket a nőmozgalomról, életrajzokat is, pl. Torma Zsófiáról, Veres Pálnéról.

* * *

SZÉNÁSI ZOLTÁN: Ady Endre költészetének fogadtatása 1908 előtt

http://www.irodalomismeret.hu/files/2012_2/szenasi_zoltan.pdf

….Ábrányi Emil előszavával megjelenő Versek című kötetről

publikál rövid recenziót az Új Idők, A Hét, a Vasárnapi Újság, sőt Rákosi Jenő lapja,a Budapesti Hírlap is…

Még egyszerről a Budapesti Napló Vészi József tollából, a Magyar Géniusz Gellért Oszkártól, ezeken kívül olvashatunk ismertetést a kötetről a Pesti Hírlapban, a Jövendőben, a Magyar Közéletben, az Ország-Világban, az Új Időkben, a Vasárnapi Újságban (talán Schöpflintől),

* * *

Beszélő, 2012. november, Évfolyam 17, Szám 11 » Kultúra

Reviczky Gyula életrajzához

Bíró-Balogh Tamás

A díjat minden évben ez idő tájt, március második felének elején adták át, március 21-én tehát Reviczky joggal kérdezte Budapesten lévő barátját. A pályázat eredményhirdetése két nappal korábban volt az Akadémián; a díj odaítéléséről és indoklásáról részletesen beszámolt a Vasárnapi Újság vonatkozó cikke. Mivel azon túl, hogy megnevezi a díjazott művet és szerzőjét, jól szemlélteti, milyen vegyes kvalitású pályaművek érkeztek be, illetve kitér a „szégyenparagrafus” kérdésére is, érdemes hosszabban idézni: „Az 1888-iki gr. Teleki-pályázat eredményéről Szász Károly a márcz. 19-iki ülésben tett jelentést. A felolvasott bírálat terjedelmes, és behatóan foglalkozik a figyelmet érdemlő művekkel, előnyeikkel és hátrányaikkal. A 100 arany jutalmat azonban ki lehetett adni ama megszorító paragrafus alkalmazása nélkül, mely szerint a szerzőnek magának kell nyilatkozni, ha a rosszaló bírálat mellett is fel akarja-e venni az aranyakat. […] A pályaművek nagyobb része most is vagy szárnypróbálgatásból, vagy olyan irók művéből került ki, kik már sokat próbáltak, de nem kellő tehetséggel. A 22 darab közül tizenötről alig van mit mondani. […]…

A főbb szerepeket Mihályfi Károly (Clémenceau), Prielle Cornélia (Clémenceau-né) és Márkus Emília (Iza) játszották. (Clémenceau-né szerepét később Jászai Mari vette át.)20 A Vasárnapi Újság kritikája szerint: „Mint Dumas regényének (L’affaire Clémenceau) régen ismeretes a meséje. A regény két évtized előtt hatást csinált, lefordították minden fejlettebb irodalom számára, de a szerző maga nem tartotta alkalmasnak színpadra vinni, mint drámát […], hanem D’Artois Armand jelenetezte, mindenesetre sok raffineriával, és a dráma meddősége helyett adott színpadi képeket és szerepeket. A közönség jól fogadta és sokat tapsolt a közreműködőknek, kivált P. Márkus Emília asszonynak (…). A szegény és puha Clémenceau Mihályfinak okozott nehézségeket. Helvey Laura, Náday, Prielle Kornélia erős támaszai voltak az előadásnak.”21

…Somló vidéki színész, ki az »Első szerelem« és »Ovid« zimű vígjátékával és az »Apród« czimű költői beszélyével már pályadijakat nyert.”29

21 Nemzeti Színház. Vasárnapi Újság, 1889. márc. 3. 149.

29 A Teleki-pályázat eredménye az akadémián. Vasárnapi Újság, 1889. márc. 24. 196.

* * *

Nyugat-legendák és az etikai esztétizmus

nyugat-legendák és az etikai esztétizmus - Kenyeres Zoltán honlapja, 1998

http://sites.google.com/site/kenyereszoltan/nyugat-legendáké

A Nyugat legendáriumába tartozik az az évtizedek óta meggyökeresedett nézet, hogy a folyóirat megindulása egyszersmind a modern magyar irodalom időszámításának kezdete…

A Vasárnapi Újság előbb közölte Kassákot, mint a Nyugat.

* * *

Zsákovics Ferenc: A GRAFIKAI SZAKTANFOLYAM 1906-1914
A művészi grafika oktatásának kezdetei a Képzőművészeti Főiskolán
http://www.mke.hu/mintarajztanoda/konyv2-09.htm

…A Vasárnapi Újság 1872 februárjában adott hírt a grafikai tanfolyam megindulásáról, amely szerint "az Országos Mintarajz-tanoda és Rajztanárképezde Morelli Gusztáv fa-metsző úr önkéntes ajánlkozása folytán azon kellemes helyzetben van, hogy fiatal fametszők számára, kik szakmájukban magukat tovább képezni óhajtanák, ingyenes gyakorlati tanfolyamot nyithat."³

3 N. N., Ingyenes fametszészeti tanfolyam, Vasárnapi Újság, 19. évf., 7. sz., 1872. február 18., 85.

* * *

csokonai vitéz mihály (1773–1805.) - Vasárnapi Ujság 1854-1860

http://epa.oszk.hu/00000/00030/00286/datum07916/cim207917.htm ... Vitéz Mihály arczképe még mindig hiányzik a „Vasárnapi Ujság” képcsarnokából? ... mit ő szakadatlan tanulmánnyal igyekezett fenntartani és igazolni.

* * *

KOVÁCS LAJOS

Megkésve (és) felejtésre ítélve

Drasche-Lázár Alfréd,
a romantika megcsalt unokája

http://www.jamk.hu/ujforras/9902_16.htm

S köztük vannak a rendszeres és jeles bírálók. Schöpflin Aladár neve külön kiemelkedik a sorból, a Vasárnapi Újságban szinte rendszeresen recenzálta az új köteteket.

7 A Pesti Hírlap, a Valóság, Az Est, az Irodalomtörténet, a Nyugat, a Vasárnapi Újság kritikai írásai.

* * *

A tűz és víz találkozása. G.

JÓZSEF FARKAS: GONDOLATOK A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IRODALMÁRÓL Itk. 1959. 3.

(A szocialista realizmus elemei a magyar Irodalomban)

…Krúdy Gyula tetemre hívja a múlt bűnös úri Magyarországát s riportot ír a Fejér megyei termelőszövetkezetekről, vagy a Szigetet a proletárforradalom napjaiban elfoglaló boldog gyerekseregről.24 kiszélesíthetjük példatárunkat olyan prózaírókkal, mint Szini Gyula, Szép Ernő, Nagy Endre és mások. 25

Schöpflin Aladár szintén az irodalom tartalmi-lényegbeli megváltozását várja: „Egész tömege a motívumoknak, amelyek ma uralkodó szerepet játszanak, el fog tűnni vagy át fog alakulni. A mai irodalomban például uralkodó szerepet játszanak az olyan társadalmi és lélektani komplikációk, melyeket a szegénység és gazdagság, az üzlet, a spekuláció, a rang és osztálykülönbség teremt

az embernek — ez majd mind el fog maradni, ha nem lesznek szegények és gazdagok, üzérkedők és spekulánsok, elnyomók és elnyomottak . . . Egy új irodalom fog következni, amelyben kevesebb lesz az aktuális elem, a jelen körülményeivel való kapcsolat, több az általános

emberi tartalom és több a koncentráció : az emberiség a külvilágtól inkább vissza fog fordulni

a maga belseje felé."48

24. SZÍNI GYULA : A polgártárs. Vasárnapi Újság 1919. I. 1.

25. SZÉP ERNŐ : Monokli. Vasárnapi Újság 1919. VI. 22.

48. Az irodalom a kommunista társadalomban. Vasárnapi Újság 1919. IV. 13. A cikk névtelenül jelent meg, de stílusáról ráismerni SCHÖPFLIN kezenyomára…

* * *

A Vasárnapi Újság cd-n, antikvárium

Vasárnapi Ujság 1854-1921

http://www.arcanum.hu/kiadvanyaink/osszes/?id=VU2

A Vasárnapi Ujság összes száma hordozható vincseszteren. Kategória. Művelődéstörténet Folyóirat. Adathordozó. Ár: 40 000 Ft (bruttó). Kiadványunk a széles ...

* * *

A CD-ROM a Vasárnapi Újság 1854 és 1860 közötti hét évfolyam összes számát tartalmazza. Bruttó ár: 5 080 Ft

webáruház

A felelős szerkesztő, Pákh Albert az első lapszámban így hirdette az újságot:

„Megjelenik hetenként egyszer egy nagy negyedrétü iven a VASÁRNAPI UJSÁG. Uj népszerü vállalat.(Minden lapban legalább egy fametszés!)

Mik egy néplap kellékei? Az, hogy érdekes legyen. Az, hogy hasznos legyen. És az, hogy olcsó legyen. Ime vállalatunkról bizton hisszük elmondhatni, hogy mind e három tulajdonnal birni fog. Ugy intézkedtünk, hogy legjobb iróink irják, hogy tartalma széles ismeretgazdagságot foglaljon magában, és egész félévi előfizetési ára EGY PENGŐ FORINT legyen. Alulirt felelős szerkesztő mellett, mint főmunkatársat JÓKAI MÓRT mutathatjuk be, kik e népszerü vállalat számára a magyar irodalomnak e téren legelismertebb bajnokait leendnek képesek egyesiteni. S e meggyőződésben kezeskedni merünk, hogy a mit lapunk hasábjain nyujtani fognak, érdekes, ismeretterjesztő, miveltető olvasmány lesz. A népet — mellynek pártolására számitunk — nem nézzük öntudatlan nyers tömegnek, mellynek jó indulatát üres szemfényvesztések által szabad kizsákmányolni, hanem látjuk benne amaz ép, józan fajt, mellynek megvannak nemesebb vágyai s tiszteletreméltó érzelmei. Azon népet látjuk magunk előtt, melly hogyha ezentul is élni akar, ezt csak ismeretek és mivelődés árán válthatjuk meg.”

A Vasárnapi Ujság szerkesztői, szerzői, tudósítói, illusztrátorai jóvoltából hosszú évtizedeken át egyedülállóan teljesítette a jó értelemben vett népművelés feladatát az éppen csak a polgárosodás útjára lépett országban. A fejlett keresőprogram segítségével most újszerű bepillantást nyerhetünk a 19. század derekának világába. A lap illusztrációit is feldolgoztuk, a gyönyörű metszetek zömét nagy felbontásban is élvezhetjük.

* * *

1913 évfolyam:  20 000 HUF   Budapest antikvárium

Vasárnapi Ujság 1912-es évf. (nem teljes)

2010. július 07. szerda, 19:27 Budapest Antikvárium

Ár: 20 000 HUF   

1912. évfolyam címlap és egy belső címlap

Függelék

A Vasárnapi Újságot bemutató, 13 honlap-fejezet témakörei

Magyar szépirodalom

Arany és kortársai

Nyugatos líra, próza

Nem nyugatos líra, próza

Nőköltők, - prózaírók

Világirodalom, vers, próza, kritika

Lányok, asszonyok

Jeles személyiségek

A Vasárnapi Újság és munkatársai

Technika, ismeretterjesztés

Üzemek

Távközlés

Energia

A repülés

Politika

Városok, várak, kastélyok

Hirdetés, szolgálati közlemények

Szerkesztői üzenetek

A Vasárnapi Újság az irodalomtudományban

Párhuzamosan megjelenő lapok: A Hét; Élet

Szerkesztők:

1854–1867: Pákh Albert 13 évig

1867–1905: Nagy Miklós 38 évig

1905 – 1921 Hoitsy Pál 16 évig

Jelentős hatása volt a lapra Jókainak, Gyulai Pálnak, Mikszáthnak, Vajda Jánosnak és Schöpflin Aladárnak. / Összeállította G./