h 12 – 25  Címlapok VIII. 1875 – 1876.

2013. 06. 21.  -   07. 07.

 

 

Tartalom

 

Bevezetés

Címlapok 1875 – 1876

Városok, várak

Egyveleg

Függelék

Gyulay Lajos naplótöredékeiből

   Arany Jánosnál

 

 

 

Bevezetés

 

A fejezet szerkezete egyezik az eddigi I. – VII. fejezetekével. A lap szerkesztői tovább folytatják a neves személyek és a tájak, városok, várak bemutatását. Szebbnél szebb rajzok kíséretében. Sokat okulhatunk a történelem tárgyú írásokból, pl. Strasbourg tologatása a németek és a franciák között. George Sand túlértékelése /1876. 25./ viszont aránytévesztő. Többször szerepel a szerencsétlen sorsú V. Ferdinánd, a Margit sziget, az árvíz és a tűzvész. 1875-ben az orosz cár nem hadsereget küld a forradalom elfojtására, hanem vendégségbe érkezik /ráadásul magyar huszárnak öltözik/, két uralkodó társaságában. 1876-ban címlapképet /fejlécet/ vált a lap. Képet láthatunk a lerombolt Tabánról. Figyelemre méltó II. Lajos király 177 főnyi udvari szolgálatának részletes leírása / 1875. 19./

Az Egyvelegben még olvashatunk a zsidóállam létesítésére irányuló törekvésekről, az 1875-ös parlamenti munkáról.

A címlapokon írók, uralkodók, politikusok és néhány épület építmény szerepelnek.

 

 

 

Címlapok 1875 – 1876

 

1875.   9. Vajda János: Tisza Kálmán

          16. Dr. FRAKNÓI VILMOS

          18. Verne Gyula

          19. II. LAJOS KIRÁLY

          22. AZ ASZÓDI EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM

          28. V. FERDINÁND ÉS MÁRIA ANNA

          35. Z. KNÖPFLER VILMOS és ORBÁN BALÁZS

          41. RÁKOSI JENŐ

          42. Stephenson György és Pease Eduárd

          47. GŐTHE.

1876. 1. Báró KEMÉNY ZSIGMOND. Arckép az új fejléccel együtt!

          4. II. Rákóczy Ferencz és Zrínyi Ilona sírja

          8. DEÁK TEMETÉSE

         11. 1838. ÉVI ÁRVÍZ A FŐVÁROSBAN

         14. MÁTYÁS ÉS BEATRIX

         19. BERZSENYI DÁNIEL

         21. LONGFELLOW.

         25. SAND GEORGE

         26. A NAGY-SALLÓI CSATA EMLÉKOSZLOPA

         36. JÓZSEF NÁDOR

         38. RÓMAI VÍZVEZETÉK ORSOVA ÉS MEHÁDIA KÖZT.

         39. GRÓF MIKÓ IMRE.

         47. ANTONELLI BIBORNOK

         50. A DEÁK-ALBUMBÓL

 

 

1875. 9.

 

VAJDA JÁNOS: TISZA KÁLMÁN

 

…A parlamentarizmus lényegére nézve abban áll, hogy a képviseleti többséget juttatja uralomra, bizonyos közjogi korlátok közt, vagyis világosabban szólva, míg e többség „lehetetlent" vagy „tilost" nem kíván, tehát egy szó mint száz: a közjogi alap által megjelölt határok közt — szabatosan parlamentárisak vagyunk annyival inkább, mert a parlamentarizmus e lényeges követelményét a korona is eddigelé a leglelkiismeretesebben szem előtt tartotta.

Nos, hát csak azt akarjuk mondani, hogy parlamentáris országban aki a helyzet urává emelkedik a parlamentben, az elmondhatja magáról az egyszeri nagy úrral, hogy: az országban ott az első hely, a hol ő foglal helyet, lenne bár az asztal végén vagy derekán is.

Tisza Kálmán… hazafias elszánásból, a helyzet urává emelkedett, elmondhatjuk, hogy akármelyiken ül is le ama piros székek közül, melyekre annyi szem pillant sóváran a körülötte ülők közül, azért mégis az lesz azok közt az első hely, melyet ő fog elfoglalni, vagy immár talán el is foglalt. Ő nagy dolgot vitt végbe, és szépen, csattanós drámai hatással vitte azt ki, melyre minden szem feléje fordult, minden kéz tapsolni kezdett neki…

Igen, Tisza Kálmán egy szóval, egy beszéddel vitte ki mindezt, egy váratlan pillanatban idézte elő a fordulatot, melytől a köz, a beteg haza sorának jobbra fordulását reméli.

Általánossá vált a meggyőződés, hogy elveszünk a közjogi viszályban, de senkinek szava sem volt olyan erős, hatalmas, hogy egyszerre megállítani lett volna képes a civakodókat, még az ellenség közeledtének látása sem. Mindenki kérlelt, tanácsolt, hogy hagyjuk régi gyűlölködésünket, fogjunk össze a közös ellenség ellen….

Ez a vezér azt mondta: legyen vége az áldástalan, meddő közjogi harcnak, melyben fölemésztjük magunkat, hogy nem is hozzánk hasonló ellenfél, de nyomorú sakálok és hiénák prédájává leszünk!...

És ez emlékezetes pillanatban vége lett a testvérharcnak, mely nyolc éven át űzte öngyilkos pusztítását a nemzet testében. Íme, ez Tisza Kálmán, ez a tény, mely őt az első helyre, fővezéri polcra ülteti.

És aki ily ténnyel avatja föl magát e nagy föladatra, attól méltán várhatjuk, hogy meg fog annak felelni. Az olyan tábornoktól, ki alvezéri minőségben dönti el a csatát, vív ki egy nagy győzelmet, bizton remélhetjük, hogy fővezér korában még több és nagyobb diadalokra vezeti seregét …

A férfiú, kit most már olybá tekinthetünk, mint a ki ország kormányzati politikánkban irányadó szerepet visz, született 1830-ban, december 16-án Bihar megye Geszt nevű helységében. Atyja az akkori ellenzék részéről hevesen ostromolt főispáni helytartói (adminisztrátori) hivatalok egyikét viselte, de a háznál azért, a családfő e politikai pártfoglalása daczára, a leghazafiasabb szellem uralkodott. Testvérei többé-kevésbé szintén kitűntek s ismert neveket vívtak ki a köztéren…

A 48-ki forradalom alatt a gyöngébb testalkatú 17 éves ifjú nem érezvén magát hivatva hőslelkű és erős alkatú bátyját követni a csatatérre, az Oktatásügyi Minisztériumban vállalt hivatalt. A világosi gyásznapok után külföldi útra indult, s mintegy másfél éven át tanulmányozta a művelt nyugat politikai intézményeit, s társadalmát. Haza érve elméleti úton gyarapította a gyakorlatilag szerzett ismereteket, történeti s politikai tanulmányokba mélyedve.

1855-ben a nagyszalontai egyházmegye segédgondnokává választotta, mely hivatalában nagy buzgalmat s rendezői képességet tanúsított. Az 1859-ki szept. 1-i pátens ellen, mely a protestáns egyház függetlenségét megtámadta, erélyesen, bátran küzdött. Az októberi politika is a leghatározottabb ellenfélre talált benne. Tüntetőleg mondott le a főispánságról, melyre tudta s akarata ellen nevezték ki, gr. Andrássy Gyulával együtt, ki később, mint' a képviselőház alelnöki jelöltje vele szemben kisebbségben maradt. 1861-ben Debrecen városa első kerülete, egyhangúan választotta képviselőjévé…

 

 

 

1875. 16

 

Dr. FRAKNÓI VILMOS.

 

Történelmi irodalmunk az utóbbi két évtized alatt óriási haladást tett. Történeti irodalomról csak azóta lehet szó nálunk, amióta — s ez okozta a roppant változást e tekintetben — a történelmi források búvárlása s feldolgozása nagyobb mértékben megkezdődött. Azelőtt jóformán csak a Kovacsich Vestigiái s a Fejér Codex Diplomaticusa állottak, az ős krónikákon kívül, történetíróink rendelkezésére. A Pray, Engel, Fessler, Katona nagybecsű munkálkodásai, s közvetlenül a forradalom előtt még a Péczely és Horváth Mihály kísérletei, egy nemzeti nyelven s nemzeti szellemben megírandó magyar történelemre csak emez, aránylag igen szegény, anyaggal rendelkeztek. A köz- és magánlevéltárak kincseit, a bécsi és a külföldi levéltárak okmány-gyűjteményeit hét pecsétes zárak s a feledés pora őrizte nagyobbára…

20—25 évvel ezelőtt kezdődött az a forráskutatási nagy mozgalom, mely hivatva volt új utat nyitni meg a magyar történetírásban. A levéltárak, a hazában és a hazán kívül, megnyíltak a búvárlók előtt. A bécsi titkos levéltárba, egyesek legalább, bebocsáttatást nyertek. Abból az időből, midőn Magyarország diplomáciai összeköttetései egész Európára kihatottak, a brüsszeli levéltár, a francia, spanyol és olaszországi levéltárak nagy csomagjait őrizték meg a magyar okleveleknek. Itthon a legrégibb s legnagyobb családok levéltárai gondos átkutatás tárgyaivá lettek. Az Eszterházy, Zichy és más családoké…

Történetíróinknak egyszerre kellett forráskutatóknak, rendezőknek és feldolgozóknak lenniük. Teleki József, Szalay László, Horváth Mihály, Salamon Ferencz, Szabó Károly nagyrészt egyenesen a nyers kútfőkből merítették — s öntötték egyszerre formába — nagy műveiket…

 

 

 

Dr. FRAKNÓI VILMOS

 

 

 

Fraknói (családi nevén Franki) Vilmos, 1843. február 27-én született, Nyitra-megye Ürmény községében, hol atyja gróf Hunyadi Józsefnél volt uradalmi orvos. Gimnáziumi osztályokat Nagyszombatban végzett, hol 1856-ban az esztergomi érseki megye papnövendékei sorába vétetett föl. Két év alatt a bölcsészeti tanfolyamot végezvén. 1858-ban, tehát 15 éves korában, a pesti központi papnöveldébe küldetett a hittudományi tanfolyamra…Hazánk levéltárain kivid a külföld jelentékenyebb állam-levéltárait is átkutatta. Bécsbe, Velencébe, Florencbe. Rómába, sőt (1868-ban) Spanyolországba utazott, hol a simaneai állami-levéltárban a legdúsabb eredmény jutalmazta kutatásait. Hazai irodalmunkban ily széles kiterjedésű levéltári kutatásokon alapuló történeti monográfia egy sincs. Fraknói volt az első, ki a külföldi hatalmak bécsi követeinek diplomáciai jelentéseit ily nagymértékben értékesítette. A munka (1867—1872) három kötetben jelent meg, Pázmány Péter és kora cím alatt…

1864-ben, tudorrá léte után mindjárt, a nagyszombati főgimnáziumhoz, 1865-ben onnan az esztergomi érseki papnöveldéhez neveztetett ki tanárrá, s ez utóbbi állást hat évig töltötte be. 1872 őszén a fővárosba tette át állandó lakását, hogy itt egészen tudományának élhessen….

A Szent-István Társulat kiadásában jelent meg, 1873-ban a három kötetes Magyarország Történelme a nagy közönség számára. c. munka.

A vallás és közoktatási miniszter Őt nevezte ki a múzeumi országos könyvtár őrévé. A legszerencsésebb választás. Fraknói ott egészen búvárlatainak s történetírói munkásságának élhet, s a mellett a nagybecsű könyvtár kincseit, melyek közül oly sok van még feldolgozatlanul, kétségkívül közkinccsé teszi. —á—r—

 

Fraknói Vilmos, 1874-ig Frankl Vilmos (Ürmény, Nyitra vármegye, 1843. február 27. – Budapest, 1924. november 20.) történetíró, váradi kanonok, arbei címzetes püspök, a Magyar Tudományos Akadémia titkára. További művei:

Werbőczy István életrajza. Budapest. 1899.

Magyarország egyházi és diplomáciai összeköttetése a római Szentszékkel I–III. Budapest. 1900–1903.

Szilágyi Mihály. Mátyás király nagybátyja. Budapest. 1913.

Martinovics élete. Budapest. 1921.

 

 

 

1875. 18.

 

Verne Gyula

 

….Költőnek mondjuk őt bátran, mert e nevet megérdemli, a ki egy új műfajt teremtett az irodalomban s azt annyi képzelettel s oly hatalmas előadási tehetséggel műveli. A műfaj, melyet Verne teremtett: a természettudományi regény. Műveinek, melyeket a „rendkívüli utazások" közös címe alá foglalhatunk, tárgyait a természettudományból, a természetrajzból s a természeti földrajzból veszi; s annyi tudományos alapot vet alájuk, hogy azok a legtanulságosabb olvasmányok közé tartoznak…

A holdbeli utazásban a löveg gyorsasága, a föld és hold vonzása, a levegő ellenállása, látszólag minden tényező, a legpontosabb számítások alapján tekintetbe van véve, s mégis érezzük, hogy az egész nem történhetett meg; mert az ember még sem bír oly erőt fejteni ki s hozni alkalmazásba, mely őt a föld vonzáskörén túl röpítse…

Verne Gyula, ki 1828-ban, február 8-án Nantes-ban született, 1850-ben, tehát 22 éves korában egy versekben írt vígjátékkal lépett föl először...

 

 

 

 

Verne Gyula

 

 

Az Öt hét léghajón című regényt egymás után követték:

Az angolok az északi sarknál,

A jégsivatag,

A Hatteras kapitány kalandjai,

Utazása holdba, Utazás a hold körül,

Húszezer mérföld a tenger alatt,

Utazás a föld középpontja felé,

Három orosz és három angol kalandjai,

A Grant kapitány gyermekei,

A bundák hazája,

Utazás a föld körül nyolcvan nap alatt,

Az úszó város, Doktor Ox eszméje,

A rejtelmes sziget

 

című regények, mindazon nemből, de kifogyhatatlan tanulmánnyal, kimeríthetetlen képzelődéssel s kedélyes humorral. A regény eszközeivel a nagy olvasó közönségnél kivívott hatást a színpad is megirigyelte, s Vernének egyik legsikerültebb, legkalandosabb regénye: az Utazás a föld körül nyolcvan nap alatt — mint látványos darab a párisi Porté St. Martin-i színházban óriási hatást ért el…

Műveinek hosszú sorából a magyar olvasó közönség is sokat ismer már. A Vasárnapi Újság nemcsak korlátolt terjedelme igényeinek (mint hetilap), hanem közönsége Ízlésének is vélt eleget tenni akkor, midőn ez ép oly érdekes, mint tanulságos műveket bő kivonatban vezeti olvasói elé. Átdolgozásainkban nemcsak a művek lényegéből nem vész el semmi, hanem lehetőleg vissza van tükrözve azok szelleme és modora is. A Verne elmés, szikrázó irálya, előadásának világossága, párbeszédeinek szikrázó elevensége, festéseinek élénk változatossága, úgy igyekszünk legalább, — hogy a lehetőségig visszaadva, vagy legalább sejtetve legyen átdolgozásainkban.

Verne még teremtő ereje délpontján áll. újabb munkáiban nemcsak lankadás vagy kimerültség nem érezhető, sőt inkább folytonos emelkedés. S mi azt hisszük, soká lesz még alkalmunk olvasóinkat az ő műveinek kivonatos ismertetésével gyönyörködtetnünk.

 

Jules Gabriel Verne (magyarosan: Verne Gyula) (Nantes, 1828. február 8. – Amiens, 1905. március 24.) francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja. A könyveiben említett száznyolc terv és találmány, döntő többségét mára már megvalósították

 

 

1875. 19.

 

II. LAJOS KIRÁLY ÉS UDVARTARTÁSA.

(Dr. Fraknói Vilmos akadémiai előadásából.)

 

Magyarország régibb királyai közül csak kevesen részesültek azon szerencsében, hogy koronájukat fiaikra hagyhassák. És az Árpádok kihalásától a mohácsi vészig, 200 év alatt, csak két ízben váltotta fel a trónon fiú az atyját: I. Lajos és II. Lajos. De a két Lajos születését nem egyforma érzelmekkel fogadta a nemzet. Míg az elsőben a virágzás és hatalom állandósulásának zálogát szemlélte: a másodikban bölcsőjétől kezdve ellenséget látott egy hatalmas párt, mely nemzeti királytól várta az ország letűnt nagyságának visszaállítását.

II. Lajos 1506. július 1-én, mint koraszülött, és születésével anyjának halálát okozva, jött világra. A gyenge testalkatú csecsemő folytonosan betegeskedett…

Lajos, midőn a trónra lépett, csak tíz éves volt ugyan, de mind testi, mind szellemi tekintetben megelőzte a fejlődés rendes menetét. Korát meghaladó magas és erőteljes testalkattal bírt. Termete karcsú volt. Szabályos arcvonásain, melyeket anyjától örökölt, a jószívűség kifejezése honolt…

Hat nyelven beszélt: latinul, magyarul, németül, csehül, lengyelül, franciául, sőt olaszul is értett. E mellett folyékony előadást és tiszta irályt sajátított el.

Nem csekélyebb eredményt mutatott fel a lovagi és katonai ismeretekben és gyakorlatokban, melyekre unokabátyja, Brandenburgi György őrgróf személyesen oktatta. Íjjal és puskával a legszívesebben mulatta magát. Már 13 éves korában részt vett nyilvános fegyverjátékokban…

 

 

 

 

II. LAJOS KIRÁLY. (A Nemzeti Múzeum régiségtárában levő egykorú kép után.)

 

 

 

Egyedül lovagi játékok és vadászatok, lakomák és táncvigalmak bírták lebilincselni és foglalták el egész lelkét. Vadász-ebei kiváló kedvezésekben részesültek; szüntelenül körülötte voltak…A gondok és nehézségek, a bajok és veszélyek alig egy pillanatig foglalkoztatták és nyomtalanul vonultak el felette.

A könnyelműséggel, mely ekként Lajosnak fő hibája volt, rendszerint a gyengeség és tékozlás karöltve szokott járni. Lajos is oly gyönge volt, hogy nem bírta bárkinek megtagadni a kérelmét. Udvarnokai mindenre rá tudták venni. Ezek gyakran visszaéltek jóságával. Mindenét szétosztotta azok között, kik környezetében voltak…

A királyi s udvari szolgálattevő személyzetnek száma elég nagy volt; 177-re mant.

Élén három udvarmester állott: Korlát-kövy Péter, a lengyel Trepka Ádám és a cseh Schlick István. Alattuk tizenöt kamarás végezte a szolgálatot a királyi termekben, és pedig hat magyar származású nemes, nyolc cseh és lengyel, végre egy spanyol: Augustinus Hispanus.

Ezekhez csatlakozik tizenhat királyi udvarnok. Soraikban előkelő magyar családok sarjaival találkozunk; ilyenek: Bánffy Zsigmond, Chanky Elek, Thewrek Bálint. Tizenegyen magyarok, öten csehek és lengyelek.

Az apródok száma huszonnégyre ment, kik két korosztályba soroztattak.

Az asztalnokok mind idegenek voltak, kik közül az egyik Zopchyth Gergely a király személyéhez rendelt étekfogó volt. Pohárnokát Balázsnak hívták.

A királyi konyha felügyelete Majláth Istvánra volt bízva, kinek a szükséges élelmi szerek beszerzése is kötelességéhez tartozott. A konyhában tizenöt szakács és szakács-segéd volt alkalmazva.

A királyi pincét György kulcsár kezelte. A királyi istállók számos egyénnek adtak foglalkozást. A főlovászmesteri méltóság, melyet ez időben Drágffy János és Báthory György viseltek, nem volt tényleges szolgálattétellel összekötve. Nagh Imre al-lovász mester és Horváth Márk a királyi istállók felügyelője alatt 22 német lovász, 12 magyar lovász, 14 kocsis, 4 csatlós, 5 kovács és 5 szolga állott.

Tizenkét rutén szolga végezte a királyi palotában az őrök és házi szolgák teendőit. Egy udvari fegyverkovács, egy tábori sátorkészítő, egy festő, egy szűcs, egy szabó, egy mosó és négy trombitás egészítették ki az udvari szolgaszemélyzetet.

A királyi irodában, a kancellár alatt, több udvari titkár volt alkalmazva

Végre a királyi udvari kápolnában öt egyházi férfiú volt alkalmazva…..

A királyi al lovászmester naponként kapott a zab beszerzésére pénzt, 8—9 forintot, a mi évenként 3200 forintnál nagyobb összeget igényelt. A lovak között török fajlovak is találtattak, melyek azon időben igen keresettek voltak; az egyik számára 4 forinton aranyozott zablát készíttettek.

A királynak sólymai és egyéb madarai, melyeket a vadászatokon használt, úgy látszik, kevésbe kerültek. A 38 napi számadásokban csak egy tétel vonatkozik rájuk; egy forinton karmazsin bőrt vásároltak, a melyből a madarak számára fövegeket készítettek.

A mosás 38 nap alatt csak hatodfél forintnyi kiadást okozott.

A világítás szintén olcsó volt. A királyi palota és termek megvilágítására hetenként 10 fáklya és ugyanannyi viaszgyertya, ezek beszerzésére pedig nem több mint 3 forint szükségeltetett.

Aránylag többet vett igénybe a királyi kápolna, melynek heti szükséglete: az öröklámpa olaja, 4 fáklya és 8 viaszgyertya, közel 2 forintba került. E mellett, 38 nap lefolyása alatt, négyszer még külön' kellett fáklyákat beszerezni, a melyeket nagy ünnepeken az isteni tisztelet alatt a királyi apródok tartottak….

Két koldust állandón tartott Lajos, kik hetenként 25 dénár alamizsnában részesültek. A török szökevények részére négy ízben összesen 6 forint 45 dénár fizettetett ki. Két magvai- vitéz részére, kik Jajca ostrománál török fogságba jutottak, váltságdíjukhoz a király 12'/2 forinttal járult…

 

 

1875. 22.

 

PETŐFI SÁNDOR ASZÓDON

 

Vác-vidéki Lap egyik számában Korén István, jelenleg szarvasi tanárnak egy levelében olvasunk Petőfi aszódi tanuló éveiről. Ez idő nem egészen ismeretlen előttünk. Maga Petőfi így szólott, még 1845-ben megjelent úti jegyzeteiben ez évekről:.. „1. Itt kezdtem verseket csinálni.  2. Itt voltam először szerelmes 3. Itt akartam először színésszé lenni. A verselés a szerelem eredménye volt. A színésszé lenni akarásnak pedig nem annyira eredete, mint következménye nevezetes. Nevezetes és szomorú. Professorom (isten áldja meg őt) jónak látta, tettbe menendő tervemet egy oly férfinak megírni, kinek eléggé nem dicsértető tulajdonsága volt: a színészetet csodálatraméltó képen gyűlölni. Ezen ritka tulajdonú férfi történetesen épen az atyám volt…”

Korén István szarvasi tanár, Petőfinek volt aszódi tanára, egy magánlevelében írja: „Petőfi Sándornak atyja, Petrovics István, akkor mészáros Szabadszálláson, 1835-iki szept. elején elhozta Sándort Aszódra Pestről, hol ez a piaristáknál az első nyelvtani osztályt végezte. Elvettem őt onnan — monda — mert a színházak körül ólálkodott és elhoztam ide, keresztapja, Martinyi Károly úr ajánlatára professzor úr keze alá. Tettem azt annál szívesebben, hogy mind nekem, mind különösen nőmnek Aszód kedves emlékű város….

 

 

 

 

 

AZ ASZÓDI EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM.

 

 

 

Mikor egyszer éjféltájban a fosztandó kukorica garmadán ültünk, Sándor oly nemzetiségi dühbe jött, hogy így tört ki: „A tótok közt egy becsületes ember sincsen!" Pedig édes anyja, Hrúz Mária, Turóc megyei származású nő, csak hibásan beszélt magyarul, és ennek húga, későbben Táska Sámuelnek, sok éven át aszódi érdemes kurátornak második neje s szinte igen derék asszony, magyarul nem is értett; atyja pedig Petrovics István felsőbb Nógrád megyei származású lévén, a magyar nyelvet, csak mint mészáros sajátította el. A harmadik tanulói évének vége felé, mikor egy vándorszínész társaság Aszódon időzött, Sándor mar a színeszet iránti vagyát sem tudta fékezni. Eljött egy reggelen hozzám azon kéréssel, hogy neki az iskolai bizonyítványt adjam ki, mert ő színész lesz, s a nélkül a színészek ; befogadni nem akarják….A forradalom idején találkoztam utoljára egykori tanítványommal. Ez időben Gödöllőn, hol betegeskedett Bernhard „Koros hölgy"-ét és James „Robin Hood"-ját fordította magyarra, s innét rándult át Aszódra látogatásomra és a többi közt arról is értesített, hogy nevét Petőfire változtatta."

Aszódon a tanulótársak emlékében s a községben szerteszét még sok emléke élhet Petőfinek. Két év előtt még a pad is benn állott az iskola termében, melyre saját kezével véste nevét…Ez évek emlékét tartja fenn az emléktábla, mellyel az aszódi tanodát a napokban megjelelték, s melynek felirata következő:

Petőfi Sándor, itt járt iskolába, 1835 - 1836.

Emelte a kegyelet 1875. május 26.

 

 

 

1875. 28.

 

V. FERDINÁND ÉS MÁRIA ANNA

 

Oly embereknek, kiket öregekül ismertünk, fiatalkori arcképei mindig különös érdekűek. A szemek kihaló fényében a régi csillogást, az ősz fürtök alatt az egykori barna hajszálakat, a redők által elborított régi simaságot, s a nehézkes vagy összeroskadt termetben az egykori bátor tartást, képzeletünk csak nehezen bírja elővarázsolni. Egy régi arckép, valahonnan a porból előkeresve: megteszi ezt a szolgálatot…

Egy cselszövő pártnak kezdettől fogva terve volt a jószívű, nemes lelkű, de mindenesetre a benyomások által hajtható s könnyen befolyásolható Ferdinándot kiszorítani az uralkodás sorrendjéből. E szándék felől az országban a legkalandosabb hírek keringtek. S hogy alaptalanok nem voltak egészen, bizonyítja, hogy oly ember is, mint Dessewffy József, méltónak tartotta elindulni rajtok s feljegyezni őket Kazinczy Ferenczhez intézett leveleiben…

 

 

 

V. FERDINÁND ÉS MÁRIA ANNA, 1831-ben

 

 

A reformmunkálatok végett egybehívott 1830-diki országgyűlésre… az ifjú király, „rex junior" megkoronáztatása tűzetett ki. Mert a magyar nemzetben általános volt a hit s meggyőződés: hogy Ferdinándban a nemzethez vonzódó, annak javát szívén hordozó, s jogait tiszteletben tartó királyt nyer.

Egy volt hátra még: a már harminchét éves trónörököst, kinek eddig testi gyöngesége okából házasságát elhalasztották, megházasítani, mert nőtlen királyt — kitől utódot még remélni se lehessen - egy monarchiában sem látnak a trónon szívesen.

1831. február 27-én vette nőül a trónörökös a szárd király Viktor Emánuel (a mostani olasz király nagyapja) Mária Anna Karolina Pia nevű leányát…

1848-diki események, az Olmützbe, majd Innsbruckba vonulás, mindig férje oldalán találták. S midőn december 2-án Ferdinánd összes koronáit letette, a császárkirályné örömest lépett a magánéletbe vele. Prága jelöltetett ki a lemondott fejedelem lakhelyéül élete hátra levő részére. Itt lakott, itt vénült meg együtt a fejedelmi pár…Ferdinánd császár s király, halála után Mária-Anna királyné első gondolata volt: zárdában fejezni be életét. Újabb tudósítások szerint arra határozta magát, hogy Prágában marad, előbbi lakában, hol az utóbbi huszonöt év emlékei környezik. Az élet késő alkonyáról visszatekinteni a régmúlt időkre, — arra a korra is, mikor még olyanok voltak, mint ez arcképek, melyek házasságuk első évében, 1832-ben, ezelőtt negyvenhárom évvel, ábrázolják őket.

- á – r

 

Ferdinánd Károly Lipót József Ferenc Marcell osztrák főherceg  (Bécs, 1793. április 19. – Prága, 1875. június 29.), a Habsburg–Lotaringiai ház tagja, 1830-tól V. Ferdinánd néven magyar király. Édesapja I. Ferenc osztrák császár, magyar és cseh király volt.

1848. december 2-án az udvari kamarilla lemondatta minden címéről unokaöccsének, Ferenc József főhercegnek javára. Wiki

 

 

1875. 35.

 

Z. KNÖPFLER VILMOS és ORBÁN BALÁZS

 

A magyar orvosok és természetvizsgálók XVIII. nagygyűlését Élőpatakon, erdélyi fürdőhelyen tartották…

Gróf Mikó Imre első elnök elnöktársa, Zarándi Knöpfler Vilmos királyi tanácsos és orvostudor, kinek arcképét ma mutatjuk be olvasóinknak…

Boiczán született Knöpfler Vilmos, s ott kezdte iskoláit. Középiskolai tanulmányait Kolozsvárott bevégezvén, már 19 éves korában, 1834-ben Bécsbe ment orvosi tanulmányokat folytatni…

A szünidőkön bejárja Magyarország bányavidékeit, Csehország ásványfürdőit, Porosz-, Szász-, Bajor- és Olaszország kórházait. Ismeretgyűjtő ösztöne később sem lankadt, s míg 1848-ban Belgiumot, Angol-és Franciaországot utazta át, azóta is kutatta s kutatja folyvást hazája, kivált Erdély földtani kincseit…

1848 szeptemberében térvén haza külföldi útjáról, nemzetőr-százados lett Zalatnán; majd orvosként szolgálta szabadságharcunkat Bem, Czecz és Gál Sándor táborában. A szabadságharc után állami szolgálatban Zalatnára küldetett előbb, de már 1850-ben a Székelyföld főorvosaként Maros Vásárhelyre telepedett le…

1865-ben királyi tanácsos címet nyert; a magyar orvosok és természetvizsgálók Győrben tartott XVII. nagy gyűlése őt választotta egyik elnökké gr. Mikó Imre mellé, az idei nagy-gyűlésre; s az idén választatott Maros Vásárhely egyik országos képviselőjévé…

 

 

 

 

Z. KNÖPFLER VILMOS és ORBÁN BALÁZS

 

 

 

Orbán Balázs, Születéshelyéről, a Székelyföldről családi viszonyok által már 16 éves korában / született 1829-ben/ Törökországba jutván, onnan beutazta Arábiát, Szíriát, Palesztinát és Görögországot. 1848-ban azért küszködött, hogy haza jusson, részt venni a szabadságharcban; de mire célja sikerült volna, Világosnál le volt téve a fegyver…

A nemzet méltányló elismerését azzal a munkájával érdemelte s vívta ki, a melyet 1860-ban kezdve csak legközelebbről fejezhetett be. Ez a Székelyföld leírása, 6 kötetben.

Évekig barangolt Székely országban, szűkebb hazája bércein, völgyein; bejárta annak minden zugát, rajzolt, fényképezett, könyv- s levéltárakat kutatott, hallgatta a pásztorok meséit s az öregek emlékeit: s mikor készen volt a rengeteg anyaggal, felvonult Pestre; szűk szobában szűkre mérten éldegélt; de bámulásra méltó kitartással és irigyelni való kedéllyel dolgozta nagy munkáját, hogy átadja nemzetének.

Ha semmit sem tett volna egyebet, csak összegyűjti ezt a tengernyi anyagot, a mely felöleli az egész Székelyföld történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei viszonyait, — méltó, hogy elismeréssel említsük nevét….

Orbán Balázs a függetlenségi párthoz tartozik. Kossuth Lajos, Hugó Viktor, Louis Blanc oldalánál, s ifjúkori sok bolyongása közben, úgy eltelt az eszményi függetlenség szeretetével, hogy ma is az uralkodik kedélye felett….

Most pedig szóljunk a nagygyűlés által fölkeresett helyekről…

R—s.

 

Lengyelfalvi báró Orbán Balázs (Lengyelfalva, 1829. február 3. – Budapest, 1890. április 19.) író, néprajzi gyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja…

 

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása [Magyar Elektronikus Könyvtár ...

http://mek.oszk.hu/04800/04804/html

 

Előszó. Alig van ország, mely több természeti, történelmi és népéleti kinccsel bírna, mint a Kárpátok által körülölelt magyar haza; alig van ország, mely az észlelve vizsgálódónak több érdeket nyújtana, mint hazánk, s mégis alig van a civilizáció körvonalába foglalt, sőt még azon kívül eső terület is, mely oly kevéssé lenne ismerve és méltányolva, mint éppen hazánk…

Én Magyarország és Erdély unióját visszavonhatatlanul bevégzett ténynek tekintem…

 

Zalatna (románul Zlatna) város Romániában.

 

 

 

1875. 41.

 

RÁKOSI JENŐ

 

A népszínház megnyitása várakozásban tartja a fővárosi színházlátogató közönséget. A jegyek kibocsátása a folyó hó 15-kén tartandó első előadásra jól sikerült. Az új népszínház megnyitása oly esemény is, mely színműirodalmunkra, színészetünkre, társadalmunkra s a főváros magyarosodására egyaránt jó hatással lehet. S a népszínház sok tekintetben kedvező jelek mellett nyílik meg. A népszínmű divatba jött, s nagy tetszésben részesül a fővárosnak csaknem minden osztályánál. A Blaháné neve alatt közkedvességre emelkedett…A karmesterek közül Erkel Elek a nyáron, a népszínművek előadása végett vándorútra kelt fővárosi színészekkel mutatta be képességét, a mi különben már családi örökség is nála…

Mind e kedvező viszonyok összehozásában az oroszlánrész Rákosi Jenőt illeti, a népszínház bérlőjét és igazgatóját, ki már az intézet első tervezésében, a gyűjtésben, s az összes előmunkálatokban is tevékeny részt vett…Sikerüljön neki a népszínházat úgy vezetni, hogy a Nemzeti Színház megrontása nélkül, állandó és biztos közönséget teremt Thália második magyar csarnokának...

 

 

 

 

RÁKOSI JENŐ

 

 

 

Rákosi Jenő született Acsádon, Vasmegyében, 1843. november havában. Atyja gazdatiszt volt s több gyermeke mellett őt is a tudományos pályára szánta. Hat osztályt végzett részint Kőszegen, részint Sopronban a Benedek rendiek gimnáziumában…

Költői becsvágya határozottan a színpad felé vonta s először 1865-ben lépett fel az irodalomban Ötödik László című drámával és Aesopus-sal, melyek egy, szerény kiállítású kötetben jelentek meg. Egy évvel azután színpadra került .Aesopus oly határozott sikert aratott a közösség előtt, hogy színészeink azon időtájban kevés darabban kaptak annyi tapsot, mint e fiatal író első munkájában. Nem sokkal azután a Pesti Naplónak lett dolgozó társa, hol éles és eleven tollát kivált az esti lapokban kezdték figyelemre méltatni a politikai körök…1869-ben a Kisfaludy-társaság  tagjai sorába választotta a fiatal költőt, ki ott székét ,Szép Ilonka című drámai költeményének egy felvonásával foglalta el. Majd ismét egy akadémiai pályázatnál részesült elismerésben…

A népszínház felépülése lehetségessé tette Rákosi kinevezését. Minthogy Latabár, Miklósy és Bokody társulatainak bukása után az építő bizottság nem nagy bizalommal volt a vidéki igazgatók iránt: a pályázathirdetés mellőzésével, jobbnak látták Rákosit kérni fel. Szívós erélye, buzgó tettvágya, érdeklődést kelteni tudó mozgékonysága nem közönséges ígéretet nyújtottak a bizottságnak, hogy az új népszínháznak, jól szervezett társulattal, meg tudja teremteni közönségét s ezzel jövendőjét. Irodalmi összeköttetései egy egész fiatal színműíró körrel, képessé teszik őt, hogy a népszínházát eredeti darabokkal is elláthassa, s tősgyökeres magyar érzése és törekvései, költői ízlése és önérzete nem fogják engedni, hogy mint az eddigi népszínházak nagy része: az új intézet is a külföldi bohózatok aljasságait tekintse a mulattatás fő eszközeiül.

A szerződés három évre szól. Kívánjuk, hogy a három év alatt a népszínház életképességét bebizonyítsa, felvirágozzék s adjon a magyar közönségnek örömet, az új igazgatónak és társulatának pedig minél állandóbb dicsőséget.

D. J.

 

Mindszenti Rákosi Jenő, született: Kremsner Jenő (Acsád, 1842. november 12. – Budapest, 1929. február 8.) magyar író, újságíró, színházigazgató, lapszerkesztő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia levelező-, a Kisfaludy Társaság rendes és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja.

 

 

1875. 42.

 

AZ ELSŐ VAUT ÉPÍTŐI: Stephenson György és Pease Eduárd

 

Akik, még oly, aránylag hátra maradt országban is, mint hazánk, majd minden irányban pár órai idő alatt tehetik meg azt az utat, a mire apáinknak napokat kellett fordítaniuk, s leveleiket, lapjaikat, vagy egyéb szállítmányukat még ugyanaz nap megkapják a fővárosból, holott néhány év előtt még három-négy napig kellett arra várniuk. Nehezen tudják képzeletükbe idézni azt az időt, a mikor még nem voltak vasutak és gőzmozdonyok. Pedig nem oly régi idő az. Hazánkban az első mozdony-vasút, Pesttől Szolnokig, 1847 őszén nyílt meg*. S ezelőtt csak ötven évvel, 1825. szeptember 26-ka előtt, egyáltalán nem volt vasúti közlekedés a földön. E napon tette meg első próba-útját, a Locomotion nevű gőzmozdony, a legelső vasút vonalon, mely Angliában Darlingtontól Stocktonig terjedt…

Száz évvel ezelőtt a vidék kőszéntelepei, bármily gazdagoknak mutatkoztak is, csak igen kis mértékben zsákmányoltattak ki. A bányákból kiemelt szenet szamárháton kellett tova szállítani, ami a szén felhasználását felette megnehezítette… A harc tíz éven túl húzódott; de 1818-ban végre eldöntésre kellett kerülni a dolognak. A vasút-párt vezetője Pease Edward, darlingtoni mérnök volt. 1818-ban sikerült végre, bizottságban és népgyűlésekben többséget szereznie a maga nézetének. Lépések tétettek a parlamenti engedély elnyerésére; de az egész ország nevette az eszeveszett tervet. A szükséges pénzösszeg összeszerzése s a parlamenti engedély megszerzése 1821-ig tartott. De ez alatt a tervnek ideje volt tökéletesen megérni. Pease Edward, az első tervező, akit „a vasutak atyja" tisztes nevével ruháztak fel utóbb, Stephenson György gépésszel szövetkezett…

Stephenson György Newcastle közelében, egy Wylam nevű kis bányászfalú nyomorult viskói egyikében született. Apja, St. Robert, a szenet a bányából kihúzó gépre ügyelt föl, fiát sem akarta többre nevelni…

 

 

 

 

Stephenson György és Pease Eduárd

 

 

 

Stephensonban azon eszme támadt, hogy ha már vas síneket raknak le, azon nem ember- és állat-erővel kellene a megterhelt kocsikat húzni, hanem a gőzgépet idomítani olyanná, hogy az maga magát mozgassa s a teherkocsikat is vonszolja maga után. Felkereste tehát Pease-t s ajánlotta a gőzmozdony alkalmazását…

A pályán az öntött vasat kalapálttal cserélte föl, kijelölte az út szélességét, s három mozdony tervét készítette el. Hogy a gép erejét növelje: a lángot a katlanon átvonuló tág csövön vezette a kéménybe….

A vasút eleinte nem volt személy-, csakis kőszén-szállításra tervezve; de a bizottság, számos kíváncsiakkal együtt meg akarta kísérelni az utazást rajta…

Összesen 33 kocsit függesztettek a Locomotion után. Elől volt öt szenes kocsi; azután egyen ültek a felvigyázók és vezetők; azután a bizottsági tagok hosszú kocsija; azután húsz kocsi utasokkal, kik a kíváncsiakból — s akkor még vakmerőkből— teltek ki; s végül ismét hat kocsi szénnel megrakva. Az egész vonat akadály nélkül mozgott, tíz vagy tizenkét angol mérföld sebességgel, egy óra alatt / 16 – 20 km/h /.

Az első vasút két létesítőjének, Pease Echvardnak és Stephenson Györgynek munkássága és dicsősége ez első kísérlettel nem ért még véget. A megnyílt vonal két év múlva Croftig terjesztetett ki. 1830-ban Middlesboroughig…

A Pease Edward fia József, a kinek szobrát most a jubileum alkalmából leplezték le Darlingtonban, egészséges értelmű s erős akaratú férfiú volt, a ki a vasutak terjesztésére legtöbbet tett hazájában…

A Stephenson György fia, Róbert pedig, miután sok éven át apja mellett működött s kitűnő gépésszé képezte magát, még nagyobb fényt hozott a névre, melyet viselt. Az angol vaspályák nagy része az ő igazgatása alatt készült…

-á-r-

 

 *1846. július 15-én adták át Magyarország első vasútvonalát, mely két év munkája nyomán, a Magyar Középponti Vasúttársaság irányításával, Pest és Vác városa között készült el. Az első – magántőkéből épített – vonalat hamarosan követte a Pest-Szolnok vasút megépítése…Google

 

 

1875. 47.

 

GŐTHE.

1749—1832.

Most november 7-én múlt száz éve, hogy a tizenhat éves fiatal Gőthe Weimarba érkezett, hogy szülővárosát, az ódon és nemes Frankfurt birodalmi várost, az Ilm partja mellett új hazával cserélje föl, a kis városkával, melyet ötvenhat évi ott lakásával Németország Athénjévé tett s világirodalmi nevezetességre emelt….

Nemcsak soká élt és sokat dolgozott, hanem egész és befejezett volt élete s szelleme egyaránt. Sokoldalú, de minden irány felé teljesen kidomborodó szellem s oly egyöntetű alak, mint az egy darab kőből művészi kézzel faragott szobor, melyen sem egy elnagyolt, kidolgozatlan folt nem maradt, sem az összetákolásnak semmi nyoma nincsen….

Első gyermekkori benyomásai már elhatározóan hatottak fejlődésére. Nemcsak szülői és nagy szülői, kiknek jelleme jellemében összeolvadt, apjától nyervén rendtartási, aprólékossági hajlamát, bizonyos merev formalizmust, de szigort és kitartást is, anyjától vidám, mesemondó kedélyt, egyik nagyapjától szerelmes természetét…

Ifjúsága nem kevésbé gazdag, sőt fokozatosan még egyre gazdagabb lett. Lipcsében az egyetemen bölcsészeti és jogi tanulmányok helyett az irodalmiakra és művészetiekre veti magát. Drezdában Oesertől tanulva megveti alapját képzőművészeti (elméleti) tanulmányainak. Egy polgárleányka szerelme első maradandóbb becsű drámai költeményét sugallja. Még szélesebb látköre nyílik Strasbourgban; hasonló ahhoz, mely a Münster ormáról (melyet műtörténelmileg tanulmányoz) a bájos és szép vidékre nyílt szemeinek. Itt játssza el a szerelmi epizódot, a kedves Brion Friderikával. Itt lép fel először komoly tanulmányokkal az életbe, hogy ifjúkora már az érett férfikorba játszik át. De egyszersmind uj irányt nyit az irodalomban a viharos korszak ama két főművével, melyektől a német irodalom gőthei időszaka számítható: Götz-cel a dráma s Wertherrel a regény-, amazzal a korrajz, emezzel az erkölcsrajz terén…

 

 

 

 

GŐTHE.

 

  

Gőthe Weimarban sok tekintetben készen találta a talajt működésére, de határozottan és osztatlan övé az érdem, hogy a művészeti s irodalmi hajlamoknak, melyek a főrangú és udvari körökben csak mulatságul szolgálnak ,s egy nemét képezik a sportnak, komoly irányt adott s valódi szellemi foglalkozássá tette a nemesebb törekvést…

A szerelmet kezdetben ugyan érzéki, de később családias viszony váltotta fel Vulpius Krisztinával, kit mint árvát vett föl házához, kit maga nevelt és művelt ki, s miután gyermekei is születtek tőle, nejévé tette. Ez időből való nemes barátsága Schillerrel is. A két, nagymértékben ellentétes irányú lángelme az első érintkezéskor ösztönszerűleg eltaszította egymást, mint a delej két ellenkező sarka. De mindkettő sokkal nagyobb szellem és sokkal nemesebb lélek volt, hogysem egymás becsét fel ne fogta s elfogulatlanul ne méltányolta volna. így szövődött közöttük az irodalomtörténetben csaknem példátlanul szoros és mély barátság, melyben lángelméik egymást egészítették ki…

Schiller halála után s a bekövetkezett európai nagy válságok alatt Gőthe is,  anélkül hogy búcsút vett volna a költészettől, mind inkább a tudományok, s jelesen a természettudományok művelésére adta magát. A színtanban új elmélete, a Newtonéval szemben, aligha megállhat ugyan, de az állati és növényi fejlődéstanban Gőthe elméletei korszakot alkotnak a tudomány történetében…

Korának minden kitűnő embereivel közelebbi viszonyban, egy hercegi udvar életvilágában, maga a társas, irodalmi és művészi élet központja, egy fejedelemnek nemcsak minisztere, hanem benső barátja…

Mindeniktől ünnepelve és körül rajongva. még öreg korában is munkásság és tevékenység közt élve, a világ és a szellem nagyjaitól, egy Napóleontól és egy Humboldt Sándortól tisztelve…

Az igazságot kereste mindig s mindenben. Utolsó szava is. mely talán csak a haldokló elhomályosuló látása által sugalltatott, egész élete e törekvésének adott kifejezést. Több világosságot! Monda, s meghalt. Átment a teljes világosságba,  ahol az írás szavai szerint „többé nem tükörben és homályosan látunk, hanem színről színre."…

- á – r -

 

 

1876. 1.

 

BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND.

(1816—1875.)

 

Újévi első számunkat alig kezdhetnők szomorúbb kötelességgel, mint midőn az elhunyt báró Kemény Zsigmondról kell megemlékeznünk…Míg itt élt közöttünk a fővárosban, oly kevesen voltak, luk igénytelen, szerény, sőt elhanyagolt külsején belől a valódi nagyságot keresték…

Kemény Zsigmond a Kemény János fejedelmi családjából származott s 1816-ban született. A zalatnai katolikus iskolában kezdett tanulását, hét éves korától kezdve tizenegy éven át Nagyenyeden folytatta, hol id. Szász Károly tanárának körében a legnemesebb befolyás alá került,

Két évet Bécsben töltött a természettudományoknak szentelve, hol bonctant, orvosi vegytant, élettant hallgatott. A sokféle tanulmányt hatalmas szelleme mind ugyanazon célra dolgozta fel, melyen már megindult munkássága. Haza térve Kolozsvárott az Erdélyi Híradó című ellenzéki lap vezetését vette át…

1846-ban a Pesti Hírlapnak dolgozó társa lett. A következő évben Gyulai Pál című regényét bevégezve, Olaszországba utazott, s onnét visszatérve

Csengerynek szerkesztőtársa lett a Pesti Hírlapnál, s az új parlamentben, mint Kővár vidék képviselője jelent meg. A Pesti Hírlapban 1846-tól 1848 végéig cikkei jelentek meg…

 

 

 

 

Báró KEMÉNY ZSIGMOND. Arckép az új fejléccel együtt!

 

 

A forradalom végeztével rövid ideig tartott fogságából szabadulva, tollat fogott, hogy a nemzet életének szétszaggatott szálait ismét összekösse, s a nemzetet és a bécsi kormányt egyaránt rá vegye, hogy közösen kezdjenek valamit….Két röpirata: Forradalom után 1850. Még egy szó a forradalom után. 1851….

Egy ideig csak szépirodalmi téren dolgozott, s egymás után jelentek meg regényei és beszélyei. Férj és nő (regény 2 kötetben 1852.) Ködképek a kedély láthatárán, Szerelem és hiúság, Szív örvényei, Erényes illem (beszélyek 1854.), melyek, az utolsó kivételével, mind a modern társadalomból veszik tárgyukat; Özvegy és leánya (regény 3 kötetben 1855.) Rajongók (regény 4 k. 1858.) és Zord idők (regény 3 k. 1862.) …

Kemény a legmélyebb lélekbúvár irodalmunkban; hatalmas szelleme mindent felölelve, mindent egybe olvasztva eszmék és ismeretek, ötletek és hasonlatok, fejtegetések és analógiák, roppant gazdagságát mutatja…1855-ben átvette a Pesti Napló szerkesztését s az vezetése alatt a nemzet életének és érdekeinek őre, politikájának irányzója lett….

1867-ben a Kisfaludy-társaság elnökévé választatott, de már ekkor voltak jelek, melyek egészsége és szellemi ereje hanyatlását mutatták…1873. július havában Erdélybe ment testvéréhez, b. Kemény Jánoshoz, hol a rokoni szeretet ápolásában részesült. Azóta kevés hír jött róla, de azok is mind szomorúak voltak, s végre a múlt évi december 23-án, egy sürgöny azt jelentette, hogy Kemény Zsigmond december 22-ikén Puszta - Kamaráson meghalt.

D. J.

 

 

 

1876. 4.

 

II. Rákóczy Ferencz és Zrínyi Ilona sírja.

 

 

 

…A sírkövön, mely Rákóczy fekhelyét jelzi, a felirat felett a Rákóczy család címere látható s a következő felírás:

/Latinból magyarra fordítva/

Itt nyugszik II. Rákóczy Ferenc, Isten kegyelméből Erdély választott fejedelme, Magyarország kapcsolt részeinek ura és a székelyek grófja, tizenkét éves korában anyjától elszakíttatva, az isteni gondviselés csodálatos rendeleténél fogva, börtönökön, száműzetéseken és az élet különböző viszontagságain keresztül vezettetve, a halál által itt nyugvó anyjának visszaadatván, a nyugalmat, melyet életében nem ismert, az Úrban megtalálta, 1735. évében, április 8-án, 59 éves korában….

 

Zrínyi Ilona sírirata:

Itt nyugszik Zrínyi Ilona úrnő, Thököly, korábban Rákóczy fejdelem felesége, mindkettőnek méltó társa, a horvátoknál, erdélyieknél, magyaroknál és székelyeknél magas címekkel kitüntetve a nagy tettei által az egész föld kerekségén ismerve. A sors viszontagságait jámbor lélekkel tűrte. Szilárd volt a kedvező, még nagyobb az összehalmozódott kedvezőtlen hadi körülményekkel szemben és erős lelkét keresztényi megnyugvással adta vissza az Urának, elnyervén a halált virágos-mezőjén Bithyniában, a nicomediai* öbölnél az Üdvnek 1703 évében, febr. 18-ik napján, 60 éves korában.

 

 

 

 

II. Rákóczy Ferencz és Zrínyi Ilona sírja a konstantinápolyi galatai r. katolikus templomban

 

 

 

Idegen országban, idegen föld alatt nyugszanak hazánk szabadságharcainak dicső bajnokai. E szent hamvaknak hazai földben kellene nyugodniuk, hogy sírjaikhoz zarándokolnának az utódok hazaszeretetet tanulni…

Zrínyi Ilona, a hősies lelkű fejedelemasszony 1703-ban február 18-kán halt meg Iszmidben, hol férjével a karloviczi békekötés óta élte magányos napjait…

II. Rákóczy Ferencz Rodostóban 1735. évi április 8-kán (nagypénteki nap) három óra után reggel mondott búcsút e földi életnek. Elköltözött az ö menekült társainak köréből, kiknek ö atyjuk volt; árvaságra juttatta őket. Főkamarása Zágoni Mikes Kelemen híven és részletesen írja le utolsó óráját, halálát és temetését. Halála után pár napra szívét — végakaratához képest — Franciaországba küldték. Testének belső részeit a felboncolás után ládába tevén, a rodostói görög templomba temették el; testét bebalzsamozták s őrizték július 4-ikéig, mikor a porta engedélyével édes anyja mellé temették.

Idegen földben nyugszanak, honfiaktól csak gyéren látogatott helyen történelmünknek nagy alakjai. Vájjon sikerül-e ama sokat pengetett tervet, hogy e földi maradványok haza szállíttassanak, végrehajtani? Most alkalmat veszek magamnak ismételni azt, mit e sírokra vonatkozólag már évek előtt, még Törökországban, ahol laktam, megérintettem s azóta ismételten megújítottam, hogy a hazafiúi kegyelet lelhetne módot arra. hogy e drága hamvak haza szállíttassanak.

 

dr. Erődi Béla

 

*Nicomediát i. e. 264/3 körül I. Nikomédési alapította Bithünia fővárosaként, I. e. 74-ben IV. Nikomédész király halálakor országát és így Nicomedia városát is végrendeletében a Római Birodalomra hagyta…1338-ban az oszmán törökök hódították meg.

 

 

1876. 8

 

Deák temetése.

Február 3-án.

 

A Magyar Tudományos Akadémia egyike volt a legelső intézeteknek, melyeket a nemzet ébredése életre támasztott. Méltó volt tehát, hogy annak, a ki e nemzeti ébredés egyik legnagyobb vezérszelleme volt, földi maradványai az ő csarnokában legyenek kiterítve. Oda járult hát a nemzet, meggyászolni nagy halottját. Az akadémia előtti tágas tér, le a gabonacsarnokig és a beszögellő utcákig tömve volt emberekkel. Csak nagy nehezen sikerült még a fegyveres sorfalnak is némi utat tartani szabadon a gyásszal bevont oszlopcsarnokig, a hol a ravatal állt. Már kilenc órakor az akadémiától egész az evangélikus templomig, a merre a menet vonult, egyetlen szakadatlan emberáradattal voltak ellepve az utcák. Pedig az nem kis távolság.

A gyászszertartás után tizenegy órakor indult meg az akadémia-palota előtti térről a menet eleje, s két óra elmúlt, mikor a vége is elvonult. Kétszázezer ember nagy tömeg, de nem nagyobb, semhogy kicsi legyen ahhoz a gyászhoz, a mit kifejezni jött. Elöl ment a képviselő és főrendiház temetésrendező bizottságának tizenkét tagja, talpig fekete magyar díszben, kezeikben gyászfátyolos elefántcsont nyelű ébenfa pálcákkal. Utánuk az első katonai zenekar, majd az 1848—49-ki rokkant honvédek a menházból s az összes tűzoltó csapatok nagy tömege egyenruhában, egész egy ezred. Ezután következtek a testületek, társulatok, jótékony célú egyletek számtalan küldöttségei…

 

 

 

DEÁK TEMETÉSE: Indulás az akadémia palotájától

 

 

A koszorús kocsi után sorakozott a papság, s ismét egy új szakasz következett.

Elöl a temetkezést rendező vállalat kapusa, utána a főrendi és képviselőház gyászőrsége kivont kardokkal, majd a pontifikáló papság, elöl a kereszttel, ragyogó gazdag pompával. Csak e végtelen hosszú menet után következett a halottas kocsi. Egyszerű gyászkocsi, mint életében az az ember volt, a ki most rajta fekszik. Csak a király és királyné koszorúja van a koporsón s az oszlopos mennyezet négy sarkán Budapest, Zala megye, a fővárosi választók és az országgyűlés koszorúi. Hat fekete ló viszi a kocsit. A koporsó gyászleplének szalagjait a főrendi- és képviselőház elnökei, miniszterek, mágnások és képviselők, a horvát bán, fiumei kormányzó felváltva tartják. A második sorfalat a koporsó körül a temetkezési vállalat fáklyavivői, a harmadikat a főrendi és képviselőház rendezői kivont karddal, a negyediket a bécsi ifjúság, szintén kardosan képezik, míg az egészet a fővárosi rendőrség és a katonák sorfala veszi körül.

Közvetlenül a koporsó után jönnek a király képviselője b. Mondel*, a gyászoló családtagok, a miniszterek, köztük gr. Andrássy külügyér- és Tisza Kálmán miniszterelnök, a magyar és az osztrák törvényhozás tagjai s a diplomáciai testület képviselői, végül egy csapat aranyozott sisakú dragonyos s utánuk a rendőrök. Itt megszűnik a katonai sorfal, összecsap mögötte a nagy tömeg s megindul a koporsó után, számra tíz akkora, mint a kik már elmentek.

*Mondel báró, osztrák tábornok

 

 

1876. 11.

AZ 1838-ki ÁRVÍZ.

 

Az 1838-diki borzalmas vészre nagyon sokat gondol most az is, aki megérte, s az is, aki csak hallomás után tud felőle. Új s az előbbihez hasonló veszedelem kerülgeti még egyre a fővárost, melynek elöntött részeiből nemcsak hogy el nem takarodott még a február 25-iki árvíz, hanem a még megkímélt részeket is fenyegetően kezdi veszélyeztetni….

Jelen számunk 1838-diki árvízképe egykorit rajz után készült s így a közvetlenség becsével bír. A terézvárosi Nagymező utcát mutatja az be a márciusi vésznapok idején, összedőlt házaival, leroskadt tetőivel, az ölnyi magas hullámokban fuldoklókkal s néhány önfeláldozó mentő tevékenységével. Parányi részlet egy óriási katasztrófából, de szívszorító az elénk tárt borzalmasága által…

A megsemmisült házak jobbadán vályogból épült, földszinti épületek voltak. Ez magyarázza meg gyors összeomlásukat s a kár összes aránylagos csekélységét. A Terézvárost 1838-ban, midőn a Duna kiöntésének veszélye már-már elkerülhetetlennek látszott, nem féltették az árvíztől. Egyáltalán az időben egész a döntő percig csodálatos optimizmus uralkodott a pesti lakosság körében. A legrosszabb bekövetkezését alig akarta elhinni valaki. Pedig a jég- és vízviszonyok már egész március első felében a legrosszabbal biztattak. Pest alatt, a Csepel sziget felső csúcsánál óriási jéggát képződött, mely jobbadán a folyam medrének fenekéig ért s az enyhe időjárás folytán megdagadt víz és felső jég lefolyását lehetetlenné tette….

 

 

 

1838. ÉVI ÁRVÍZ A FŐVÁROSBAN. — Egykorú kép után.

 

Pestet akkor, úgy, mint most, felülről a váci, alulról a soroksári, a Duna part mentén pedig a Wurm háztól egész a Hímző utcán alul terjedő töltések védték. (Az utóbbi töltést jelenleg a rakpart helyettesíti.) Az előbbi töltésekről azt hitték, hogy azok a legnagyobb árvízzel is fognak dacolni….

Esti 9 órakor „szélvészes dühösséggel" csapott át a víz a Duna sor gátján, úgyhogy a belváros nagy része csakhamar víz alá került. A Terézváros csak rövid ideig maradt megkímélve hasonló sorstól, mert már éjfélkor a váci töltés, nem állhatva ellen a roppant víznyomásnak, kettészakadt. A sodró zuhatagokban berohanó ár aztán csakhamar elárasztotta az egész városrészt…

A mentés munkájára csak reggel felé gondolhatott a bátor férfiak azon kis csoportja, mely megtartotta hidegvérű nyugalmát e borzalmak között. De minő akadályokkal kellett küzdeniük! A csónakok csekély száma miatt csak lassan folyhatott a hősies tevékenység. Mert ekkor az volt a mentés, nem „úrias sport". Aki akkor, be mert menni csónakjával a szűk utcákba, melyekben majd itt, majd amott dőlt le — napvilágot elsötétítő porfelleget fölkavarva s gerendákat, köveket, párkányokat szórva — egy-egy ház, az egy pillanatig sem volt biztos, vajon nem ütik-e agyon az omló falak…

B. N.

 

 

1876. 14.

 

MÁTYÁS ÉS BEATRIX EGYKORÚ ARCZKÉPEI.

 

A KÉPZŐMŰVÉSZETNEK a középkorban való hanyatlását talán semmi sem tünteti fel oly általánosan és oly érezhetően, mint az érmek esetlensége és azokon a gondolat szegénysége. Aki a remek korszakból való görög és római érmeket vizsgálgatja és ilyen tanulmány után a középkornak — még az akkor egyedüli bizánci aranyokat sem véve ki — kezdetlegességre visszahanyatlott európai, tartalomra. Ízlésre és alakra nézve valóban barbár pénzecskéket kénytelen forgatni, bámulja, hogyan lehet az, hogy a már annyira haladt emberiség természetes haladási ösztönét mintegy megtagadva, egy lépést sem tett előre abban, mi mindennapi szükséggé vált: a pénzverésben…

Amit mégis e tekintetben bírunk, azt a nemzettel közölni szándékozott az akadémia ernyedetlen buzgalmú szerkesztője Ipolyi, midőn az „Archeológiai Közlemények II. kötete 117. lapján dr. Henszlmann Imrének ,,I. Mátyás király egykorú arcképei'' cikkénél, a jegyzékben azt mondja: ,,E cím alatt adunk régi magyar arcképeket, amint azok eredeti példányait e célra meg fogjuk szerezhetni…”

A legrégibb érmeken feltűnő Salamon, László, Kálmán, II. István, IV. Béla és V. István, IV. László arcait csak olyanoknak tekinthetjük, mint a milyenek későbben is előjönnek a művészetben még nagyon szegény korszakok nyomtatványaiban…

A XIII. században csak a pecsétek nyújtanak egykorú támaszokat az arcképek ismeretéhez, ha ugyanis Kálmán, III. Béla, Imre, II. Endre, IV. Béla, V. István, Kun László, III. Endre királyok és Fenenna és Ágnes királynék (III. Endre nejei) inkább eszményi művészeti felfogás szerint, s az ide-oda hurcolt viaszon határozott vonalaktól csak ritkán körülirt alakjai…

 

 

 

A bécsi ambrasi gyűjteményben levő egykorú domborművű arcképek után. — Rajz. Gyárfás Jenő

 

 

Ezeket előrebocsátván, még inkább feltűnik ama két arckép, melyet sikerült  fametszetben megszerezni, mai számunk első lapján talál az olvasó….

Mátyásról, a világhírűről, igen sok, és egymáshoz csak keveset hasonlító arckép készült még életében, de még inkább a következő századokban A leghívebbek, legsikerültebbek azok, melyek nagyobb emlékérmein és a bécsi ambrasi 

gyűjteményben találtatnak. Ez utóbbiról a b. Sacken-féle lajstrom azt állítja, hogy az érmein levő arcképhez egészen hasonló, és hogy a fehér márványból készült dombormű fekete márványlapra van alkalmazva, valamint hogy a szemközti Beatrix királyné képével együtt egykorú és kitűnően van dolgozva….

Beatrix királynénak itt közlött arcképéről ugyanazt kell vallanunk. A királyné, kiről Galeotti állítja, hogy kitűnő szépségű volt és Alfons király öreg atyja mozgásának megtartása mellett a kezek illemes lejtésében előkelőségét kitüntetve, a mi legfőbb: igen tudós volt. E két szép tulajdon: a testnek szépsége, az észnek műveltsége igézhette meg a tudós és harcias királyt, hogy Beatrixet második nejéül vegye…

Beatrix királyné arcképei közt meg kellene szereznünk jó másolatban a pármai Carafa-féle kéziratnak legalább az ajánlást feltüntető főlapját, melyen a királyné úgy van ábrázolva, amint Diomedestől a könyvet átveszi. Legjobb és az ambrasi gyűjteménybelihez legközelebb álló és azzal tökéletesen megegyező az 1488. évi római kódex arcképe, melyben a királyné a szemközt térdelő királlyal van lefestve s előtte két rózsa hever; és az 1492-ből való vatikáni kódex képe, melyen a királyné a prédikáló sz. Pál előtt, az ülő király mellett térdel, mint azt az általam irt: ,,Díszlapok a római könyvtárakban őrzött négy Corvin kódexről. Pest 1871." című munkában látni lehet…

Záradékul még egy pár szót. Midőn e történelmileg reánk nézve oly érdekes, műbecsű, oly díszes szobrászi műnek sokszorozására a bécsi művész-akadémia nemes keblű tanárától, Radniczki Károly úrtól engedélyt nyertem, azt hittem, hogy annyi lesz a megrendelő, miszerint a múzeumi gipszöntő a munkát nem is győzi. Ezt annál inkább szerettem volna, mivel ugyanazon bécsi tanár úr a befolyó tiszta jövedelmet egy magyarhoni árpád korszaki, műemléknek, a jánosi templomnak restaurációjára ajánlotta fel.

Ha a vallás- és közoktatási m. kir. minisztérium honi rajztanodák részére több példányt, meg nem rendel és a halasi múzeumon és egy-két műszerető világi úron kívül több plébános úr e gipszöntvényeket meg nem szerzi, bizony a jánosi templom most is bízvást romban heverhetne és a művészet-pártolás szükségére inthetné a hazafias köröket.

Dr. Rómer Flóris

 

*Fenenna (lengyelül: Fenenna kujawska) (1276 – Buda, 1295. szeptember 8. után) magyar királyné. III. András magyar király első felesége.

 

 

1876,19.

 

BERZSENYI DÁNIEL.

 

1776—1836

 

Száz éve, hogy Berzsenyi született; hetven, hogy első dala nyilvánosságra jutott; negyven, hogy ajka örökre elnémulván, fölötte a sir bezárult. Irodalmunk e legutóbbi év óta is egészen új korszakot élt át. A Szózat költője elérte lírai nagysága tetőpontját. Petőfi, Arany, Tompa, azóta tűntek föl s futották meg dicsőséggel teljes pályájukat, utánuk megint egészen új nemzedék kelt. Berzsenyi még nemcsak elfeledve, hanem fölülmúlva, sőt némi részben utolérve sincs. Bár azt a műfajt, amelyben ő ragyogott, ma már alig tartják korszerűnek, s azok a formák, a melyekben ő remekelt, részben divatból kimenteknek és elavultaknak tekintetnek….

Nagysága lírájában van s lírikusaink között máig is az első rendűek közé tartozik. Akár szíve legbensőbb érzelmeit zengi, akár mint hazafias költő nemzete vágyainak ad hangot: mindig saját egyénisége nyilatkozik egész teljességében. A magyar Horác, amint sokszor elnevezték, épen nem utánzója a rómainak, kitől formákat kölcsönzött s itt-ott egyes eszméket vagy sorokat vett át, de saját egyéniségét s eredetiségét teljesen megtartotta…

A nemzeti klasszicizmus leghatározottabb képviselője Berzsenyi. A klasszikai műszabályok megtartása mellett valódi nemzeti tartalom: ez az ő költészetének jelleme. Ő a magyar lírában ugyanaz, mint Corneille, Racine és Molière a francia, s Gőthe és Schiller a német drámában….

 

 

 

 

BERZSENYI DÁNIEL

 

 

Berzsenyi Dániel régi magyar nemes családból, Vasmegye kemenesalji járásának Egyházas Hetye községében született 1776 máj. 7-én. Atyja Lajos, egy sztoikus erkölcsű, és a görög és római irodalmat kedvel férfiú, korán felköltötte benne az irodalom és tudományok kedvelését és az erkölcs és honszeretet érzelmeit…

A szoros iskolai fegyelmet nem tűrhetve, s a rendes tanulmányokat is elhanyagolva, atyja a 20 éves ifjút 1796-ban hazavitte az iskolából, s a gazdaság mellé, az eke szarvához állította…Végre is szakadásra került apa és fiú közt a dolog. Az ifjú 1800-ban megvált az atyai háztól és Sömjénbe, anyai jószágára költözött, hol a 14 éves Dukai Takács Zsuzsannát nőül vévén, annak részjószágát is átvette, s látszólag egészen a gazdálkodásnak, titkon azonban annál nagyobb szenvedéllyel adta magát a költészetnek…

1808-ban… Niklára költözött, költői búcsaját véve a Kemenesaljától, majd egész tehetségét s ideje javát a költészetnek szentelve, 1812-ben összes versei kiadására is elhatározta magát…

Kölcsey kritikája által vérig sértett költő csak ritkán szólalt meg azután. A kritikának legnemesebb célja a megbírált írót is javítani és hibáiból tisztítani, nem pedig leverni s elkedvetleníteni vagy épen elnémítani a tehetséget: a Kölcsey kritikája csakugyan eltévesztette célját…1836 tavaszán a budai fürdőket akarta használni…a  halál azonban megelőzte a reményeket s febr. 24-én elragadta övéi karjai közül s a nemzet és az irodalom reményei elől…

Vörösmarty szép ódában gyászolta a költészet pótolhatatlan veszteségét; az akadémiában pedig Kölcsey tette a legméltóbb koszorút sírjára. Munkáit teljesen, s nagy érdekű — bár sok helytelenség által is zavart és ferdített jegyzetekkel — Döbrentey. Később megtisztítva, két ízben is, Toldy bocsátotta közre. Azok ma sincsenek elfeledve még, s a koszorú, melyet az emlékezet most tesz sírjára, nem egy elhangzott névnek, a költő folyvást élő dicsőségének szól.

-á- r -

 

1876. 21.

LONGFELLOW.

 

ÉSZAK-AMERIKA, mióta azt a nagy belháborút befejezte, mely a rabszolgák felszabadításával végződött, sóba sem vonta magára a vén Európa és a világ figyelmét oly mértékben, mint az idén, midőn függetlensége első évszázados ünnepélyére a megnyílt nagy kiállítást rendezte. Százévi munka, száz éves szabad élet eredménye nagyon érdekes látvány…

Abban az értelemben, a melyben olasz, francia, angol, német művészetről beszélünk: ma még nem lehet szó észak--amerikai művészetről, mert az amerikai egységes jellem külön nemzeti formában még nem állapodott meg. Az amerikai nemzetek közül a legerőteljesebb és Észak-Amerikában egészen uralkodó faj az angol faj…

Franklin Benjámin diplomáciai ügyessége, Washington György diadalai s az Atlanti-óceán rengeteg síkmezeje elválasztják államilag és földrajzilag Amerika és Európa angol népét, de a szellemi élet és közelebbről az irodalom terén talán örökre megmarad az egység közöttük…

Egészen külön, sajátlagos Észak amerikai eredetiséget Longfellowban se keressünk…Amint Ács Zsigmond megkezdte Longfellow versei fordítását: nem sokára követte őt Gregus Gyula, Szász Károly , Tolnai, Lévay, Thaly Kálmán, Szász Béla, Lőrinczy (Lehr) Zsigmond s még néhányan /Kosztolányi, G./, úgy hogy Longfellow kisebb költeményeiből a szebbek jóformán le vannak fordítva nyelvünkre…

 

 

 

LONGFELLOW.

 

 

Longfellow s az amerikai erkölcsöknek tán még nagyobb becsületére válik, mint az amerikai műérzéknek, hogy Longfellow a legnépszerűbb, legkedvesebb, legolvasottabb költőjük.

Longfellow (keresztnevei Henrik és Wadsworth) Portlandban (Maine államban) született 1807-ben február 27-kén, tehát most hetvenedik évében jár. 1821-től 1825-ig Brunswick városban a jogot végezte…

Beutazta egész Nyugat-Európát (Portugália, Spanyol, Olasz és Franciaország, Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia, egész Németország, Dánia, Svédország és Norvégia) s bámulatos szorgalommal tökéletesítette magát az európai modern nyelvekben és búvárolta át költői irodalmát e népeknek…

Mint műfordító oly kitűnő, hogy sok szép költeményt épen úgy, némelyiket pedig még inkább lehet élvezni az ő fordításában, mint eredeti nyelvén; hogy adott is ki egy három kötetes antológiát „Európa költői és költészete" cím alatt: akkor egész hasznos életét megismertettük. Az amerikai egyetemek csak nemrég ünnepelték tudorsága ötvenedik évfordulóját…

D. J.

Henry Wadsworth Longfellow (Portland, Maine, Amerikai Egyesült Államok, 1807. február 27. – Cambridge, Massachusetts, 1882. március 24.) amerikai költő, egyetemi tanár.

 

 

1876. 25.

SAND GEORGE.

1804—1876.

FRANCIAOESZÁG Berry nevű tartományában, a nohanti kastélyban nemcsak Franciaország, hanem a világ legnagyobb lángelméinek egyike aludt ki e hó 9-én. Dudevant marquisné, Dupin Aurora, írói nevén Sand George, torokbaj következtében meghalt. Oly írói tehetség pályája zárult be halálával, mely negyvenöt éven át, feltűnésének csaknem első pillanatától kezdve folyvást, utolsó — még be sem fejezett — művéig, mindig a dicsőség legmagasabb tetőpontján ragyogott…

Atyja, Dupin, a forradalom előtt gazdag haszonbérlő volt, a kalandos életű szász Móricz gróf s a königsmarki grófnő unokája. A fiatal leányka francia szokás szerint zárdában növekedett s onnan alig lépve ki, mielőtt az életben körülnézhetett, és saját szívébe betekinthetett volna, Dudevant marquishoz adták nőül. A férj durva, rideg ember volt; a tizenöt éves nő pedig rajongó…

Dudevantné a szenvedély erejével elszakította láncát, megszökött a nohanti kastélyból s Parisba menve, válópert indított. Virágfestéssel s írogatással tartotta fenn magát. De szíve társat keresett, s első viszonyát Sandeau Gyulával szőtte, a szellemes regényíróval. Sandeau-tól Musset Alfrédhez fordult, az érzelmes és ideges költőhöz, kivel Velencébe utazott, de barátságuk erőszakosan szakadt meg. Azután a híres ügyvéd és parlamenti szónok Bourges Mihály volt benső barátja. Majd Lamennais abbé, a „Paroles d'un croyant" rajongó írója gyakorolt nagy hatást szellemére, s ezt ismét Leroux Péterrel, a szocialista bölcsésszel cserélte föl, kinek befolyása viszont Chopinnak és Lisztnek a kitűnő zenészeknek engedett helyet…

 

 

 

SAND GEORGE.

 

 

Sand valódi hazaszeretettől lángoló szellem volt: a népért, a szabadságért. Lehetetlen volt tehát 1848-ban a politikától is távol maradnia…

Újabb regényei közül legkitűnőbbek „Valvédre" (magyarul a „Tudós neje"), „Villemer marquis" (magyarul „Egy szegény leány története") és „Ma soeur Jeanne" (magyarul „Jenny húgom"), melyek megragadó igazságú és a régi szenvedéllyel irt erkölcsrajzok…

Alig van költő, ki a legegyszerűbbeknek látszó eszközökkel oly roppant és megrázó hatásokat bírt volna előidézni. Ki hívebben követte volna ama nagy törvényt, hogy az események, melyek a regény személyeivel történnek, jellemeik expozíciója legyenek egyszersmind, s így a cselekvény a jellemekben és nem külső hatásokban gyökerezzék. E részben csak Gőthét lehet vele egy rangba tenni….

Szelleme, képzelődése, alakító ereje valóban oly ifjú és üde volt mindvégig, mint ezelőtt negyven évvel. Hírneve sokáig eleven zöld lesz még, hatása sokáig érezhető marad közvetlenül, művei olvasóiban, s az irodalomtörténet örökre a XIX. század legnagyobb írói közt fogja őt emlegetni.

- a – r -

Amandine Aurore Lucile Dupin, Baronne Dudevant (Párizs, 1804. július 1. – 1876. június 8.) írói nevén George Sand, francia írónő, novellista…Viszonyra lépett 1837-ben Chopinnel, akivel Mallorcába utazott, s később Párizsban és Nohantban együtt élt vele. Ez a viszony 1847-ben a Chopin és George Sand fia közt támadt viszály következtében felbomlott.

*

Egy fennmaradt lista szeretőiről, ezeket a neveket közli: Balzac, Berlioz, Delacroix, mind a két Dumas (apa és fiú), Flaubert, Heine, Liszt Ferenc, Mérimée, Saint-Beuve, Stendhal, Musset és Chopin /Hegedűs Géza/

 

 

1876. 26.

A NAGY-SALLÓI CSATA EMLÉKE.

 

Lassanként, habár idő múltával, a kegyelet meg-megemlékezik a múlt idők szép napjajairól. Rónán, halmon megjelöli a helyet, hol a magyar vitézség egykor csodákat művelt; hol a magyar bátorság, a magyar hősiesség napja ragyogott; hol a honszerelmet annyiak vére pecsételte meg.

Egy ily helyet jelölt meg Nagysallón Bars megye közönségének hazafias kegyelete azon emlékkővel, melyet e hó 5-én nagy ünnepélyességgel lepleztek le. A 27 év előtt vívott szabadságharc egyik jelentékeny győzelme volt az, melyet a magyar sereg a kétszeres számú ellenség fölött Nagysallónál nyert. Az osztrák sereg a komáromi vár fölmentésére támadólag előre nyomuló magyar haderőt minden áron igyekezett visszanyomni….

Az emlékkő az Esztergom-lévai út mellett egy nagy térség központján van…

Az emlékkő hátterében van a református templom s a lelkészlak. Az impozáns emlékoszlopot Gerenday Antal készítette, kinek sok hasonló műve közt ez a legnagyobb és legdíszesebb

 

 

 

 

A NAGY-SALLÓI CSATA EMLÉKOSZLOPA

 

 

Az oszlopon a következő aranybetűs fölirat olvasható:

 

,AZ 1840. ÁPRIL 10-ÉN

VÍVOTT HAGY-SALLÓ1

GYŐZEDELMES CSATA

ÉS AZ ABBAN ELVÉRZETT

VITÉZ HONVÉDEK EMLÉKÉRE.

BARS MEGYE KÖZÖNSÉGE

1876. ÁPRILIS 19.

 

Az oszlopot vaslánc köríti, a sarkokon ágyút jelképező öntött vas cövekekkel, mindegyik tetején ágyúgolyó kitörni látszó lánggal.

Az emlékkő fölállításában igen sokan buzgólkodtak, de a fő érdem Fába Zsigmond szolgabíró urat illeti. A leleplezés nagy ünnepélyességgel folyt le. Hont, Nyitra, Zólyom megyékből sokan voltak jelen az ünnepélyen. Esztergom és Komárom-megyék küldöttség által voltak képviselve. Ott volt Bars megye színe java, mindössze közel 12 ezerén…

- ch -

Nagysalló (szlovákul Tekovské Lužany, korábban Tekovské Šarluhy) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

 

1876. 36.

 

JÓZSEF NÁDOR.

1776—1847.

…A soha el nem enyészhető alakok közé tartozik azon férfiú is, kinek születése százéves fordulóját f. évi szept. 3-kán hálával ünnepli az ország fővárosa s vele az egész haza és nemzet. József, cs. kir., ausztriai főherceg s Magyarországnak ötven éven túl nádora, a legnehezebb időkben…

A Habsburg ház uralkodása alatt, Eszterháziak, Thurzók, Széchenyiek, Batthyányak, Illésházyak ültek a nádori székben. Oly nehéz, vészterhes és végzetességgel fenyegető korszakban, mint a múlt század végén, József alkotmányellenes uralkodása után, a Lipót alatt alig helyre állt bizalommal s kiengesztelt nemzettel szemben, a francia forradalom kitörése percében, az uralkodóház teljes megnyugvást csak oly nádorban találhatott, kinek érdekei válhatatlanul vannak az övéhez kötve. Kinek hűségében bármely megpróbáltatások között, még egy forradalom esetében is megbízhatnék: szóval, a nádornak az uralkodó család tagjának kellett lennie…

Sándor főherceg nádor, 1795. július 10-kén, Laxenburgban, egy kazán véletlen felrobbanásának áldozatul esett s a nádon szék ismét üresen maradt. A király s az elhunyt nádor öccse: József főherceg 19 éves volt ekkor. Tíz éves korában már ezredesi rangra emeltetve, de kedv és hajlam nélkül a katonai pályához, fiatalságát egészen a jogi, történelmi s politikai tanulmányokkal foglalta el…

Érzelme annyira összeforrott a nemzetével, folytonos Budán lakása őt szívben, szokásokban annyira magyarrá tette, hogy bár soha nem volt ember kevésbé forradalmi, sem királyához hívebb és az ausztriai családnak fényét, javát igazabban akaró, — agg korára öt Bécsben, félig tréfásan ugyan, az „öreg Rákóczynak" nevezték el…

 

 

 

JÓZSEF NÁDOR.

 

 

 

Legtöbbet tett a nádor a főváros építésére, szépítésére. Buda várost 1810. szept. 5-én iszonyú tűzvész pusztította, melynek az alváros nagyobb része martalékul esett. A főherceg személyesen sietett a vész helyére, osztotta parancsait, meg is sebesült, de sebét bekötöztetvén ismét a legveszélyesebb pontokon jelent meg. Rendelkezett, míg a vésznek estére határt lehetett szabni. A nyomor első enyhítése után a leégett városrész rendezése, felépíttetése, segélyezése körül ő tett legtöbbet…1847-ben január 13-án örök álomra hunyta le szemét… helyére István fia emeltetett nádorrá…

Első neje Pál orosz cár leánya, Alexandra Pavlovna volt, kivel, forró szerelmű boldog házasságban csak egy évig élt, midőn az áldott emlékű nő, gyermekszülésben, kisdedével együtt elhalt. Második neje Hermina, Anhalt-Bernburgi hercegnővel sem élvezhette tovább a valódi boldogságot. Két év múlva a főhercegnő István és Hermina ikreknek adott életet, de azt a magáéval váltotta meg. Utóbb Hermina, mint virágzó szűz halt meg. Harmadik nejétől, Dorottya würtembergi királyi hercegnőtől származnak többi gyermekei : két fiú és két leány, köztük a belga királyné…

- a – r -

 

 

1876. 38.

A IX. STATISZTIKAI KONGRESSZUS TAGJAINAK KIRÁNDULÁSA.

 

A STATISZTIKUS a rendelkezésére álló számokat csak akkor csoportosíthatja helyesen, s azokból a jelent akkor ismerheti meg alaposan, valamint az elért fejlődést akkor Ítélheti meg jól, úgyszintén a jövőre akkor vonhat megbízható következtetéseket, ha az országot, melyre a számok vonatkoznak, eléggé ismeri…

A IX. nemzetközi statisztikai kongresszus szervezésének lelke Keleti Károly, országos statisztikai hivatalunk főnöke volt..,A kongresszus tagjai — nejeiket és leányaikat is beleértve — számra összesen 147-en (köztük 100-an felül külföldi) szept. 8-kán esti 10 órakor a magyar államvaspálya udvarából, külön vonattal indultak el Budapestről…Mezőhegyesen egybegyűlve találtuk Csanád megye küldöttségét, valamint a megyének és Makó városának értelmiségét. A kongresszus tagjait Horváth ezredes, a Mezőhegyesi uradalom katonai parancsnoka fogadta…Az aradi lakoma 11 óra után ért véget…

Baziáson* a reánk várakozó Zrínyi és Radetzky hajókra mentünk, hol Medgyaszay gőzhajó-társasági főfelügyelő fogadott, s miután éjjeli nyugvó helyeinket kiválasztottuk, a hajók fedélzetén az asztalokra rakott vacsorához fogtunk …A két hajó 10-én reggeli 5 órakor indult meg, még pedig a kettő egymás mellett, híddal összekötve, melyen a két hajó közönsége egymáshoz átjárhatott…

 

 

 

RÓMAI VÍZVEZETÉK ORSOVA ÉS MEHÁDIA KÖZT.

A STATISZTIKAI KONGRESSZUS KIRÁNDULÁSA

 

 

Kazán-szorosnál a vidék vad kinézésű lesz s a társaság, mely éppen villásreggelinél volt, kivétel nélkül a hajó elejére sietett, hogy bámulja a komor sziklafalakat, melyek a Duna medrét szűkítették. Az ég derült volt és a nap sütött, hajónk azonban árnyékban siklott tova a Duna tükrén, mely nemsokára szélesedni kezdett, kiesebb táj tárult fel előttünk s láttuk a szerb oldalon Traján tábláját, hol Dacia hódítójának neve van feljegyezve és jól fenntartva egészen korunkig…

Orsovából kiérve, a Karán-sebesi úton haladunk mindig a Cserna patak mellett, mely tőlünk jobbra esik. Közép magasságú, nagy részben felszántott hegyek között és tágas völgyben megyünk, mely bőven megtermi a tengerit. A völgy később szűkülni kezd, de a vidék még mindig nem köti le a figyelmet, s az egyedüli érdekes, mit látunk, régi római vízvezeték maradványai, mely romok ez építkezés nagyságának tanújelei….

Szolnok és Hatvan felé menve, esti tizenegy órakor érkeztünk meg Budapestre, hol az indóháznál a magyar államvasutak igazgatója Tolnai és Thaisz főkapitány várták a kongresszus tagjait, kik gyorsan a készen álló kocsikra ülve, szállásaikra siettek.

A kongresszus tagjai az egész út alatt mindenütt szívesen és fényesen fogadtattak, s e páratlan, a világon valahol alig feltalálható vendégszeretetért köszönetüket többszörösen kifejezték.

Balogh Kálmán.

*Báziás (románul Baziaş) falu Romániában, a Bánságban, Krassó Szörény megyében…1854-ben az al-dunai vasútvonal építésekor modernizálták kikötőjét.

 

 1876. 39.

GRÓF MIKÓ IMRE.

1805—1876.

…Gr. Mikó Imrét Erdély Széchenyijének nevezte el a köztisztelet, s nem méltatlanul…1805. szeptember 4-én, Háromszéken, Zabolán született, nagynevű őseinek, anyai részről, a Mikeseknek egyik kastélyában. Anyja, gr. Mikes Borbála, szülői látogatásán volt itt, s adott életet a naggyá leendő fiúnak, a magáéval váltván meg azt. Atyja gr. Mikó György volt. Nagyszülői házánál maradván az anyátlanul maradt árva, azok gondos nevelésében részesült…Később a nagyenyedi Bethlen-kollégiumba adták…Végezvén itt a jogi tanfolyamot is, mint első tanítványa a nála csak hét évvel idősb Szász Károlynak, mindjárt a közpályára lépett…

Kitörvén a forradalom, a névleg visszaállított erdélyi főkormányszék által egy emlékirattal Bécsbe küldetett az udvarhoz, de mint később a Batthyány és Deákféle küldöttség Windisch Graetznél, úgy ő is letartóztatva Bécsben volt kénytelen maradni 1849 végéig. Midőn haza bocsáttatott: boldogan elhagyott családi tűzhelyét gyászba borulva találta; nemes szívű s emelkedett szellemű neje, gr. Rhédei Mária halva volt…

 

 

 

 

GRÓF MIKÓ IMRE.

 

 

Társadalmi központot teremtett Kolozsvárott. Termei megnyíltak az erdélyi értelmiség és hazafiság képviselőinek, s minden nemes eszme, minden életrevaló törekvés vagy tőle indult ki, vagy általa karoltatott fel, ápoltatott s jutott sikerre…A kolozsvári Nemzeti Színháznak, melynek, mint törvényes igazgató, ismét élére állott s új lendületet adott. A kolozsvári Nemzeti Múzeumra, melyet gróf Kemény József és Sámuel már a negyvenes években kezdeményeztek ugyan adományaikkal, de az értékes gyűjtemények rendezetlenül s meddőn hevertek, míg gr. Mikó, terjedelmes park-középen álló palotát nem ajándékozott az általa így megalapított s életre hívott intézetnek. Irodalmi munkásságára s nagy áldozataira is emlékezni kell: Erdély Történelmi Emlékei*-nek három kötetére, Debreczeni „Kiovi csatájának, Kazinczy levelezéseinek, Kriza ,,Vadrózsái"-nak, Gyergyai nyelvészeti munkájának az ő költségén…

Az oláh vandalizmus által romba döntött nagyenyedi kollégiumnak hamvaiból való feltámasztása, elemi osztályokkal megkezdve, évről évre, előbb al-, aztán főgimnáziummá újra kinövesztése, majd teológiával, tanító képezdével ellátása, semmivé vált könyvtárának újra alapítása, vagyoni ügyeinek rendezése, — mindez, a gróf Mikó Imre műve…

Mint tudós: az akadémia tiszteleti tagja, a történelmi társulat elnöke…Egy, Kolozsvárott, az egyetemmel kapcsolatosan felállítandó központi teológiai intézetre 4000 frt-ot ajándékozott; s 60 000 frt-tal igazi fejedelmi bőkezűséggel,  alapítója a Sepsiszentgyögyi Székely Gimnáziumnak, mely e nagyszerű adomány óta ,,Mikó-iskolának" neveztetik, mint Bethlen-kollégiumnak a nagyenyedi…

-        a – r –

Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu Gheorghe) város Romániában, Kovászna megyében. Háromszék legjelentősebb városa egyben 

*Erdélyi történelmi adatok [Magyar Elektronikus Könyvtár - MEK-06860]

http://mek.oszk.hu/06800/06860/

 

 

1876. 47.

 

ANTONELLI BIBORNOK.

(1806—1876.)

A Vatikánnak halottja van…a pápa főtanácsosa, Antonelli Giacomo bíbornok, ki három évtized óta kormányozta a Vatikán politikai hajóját; mint az események mutatják: elég szerencsétlenül…

Bár a pápaság legújabb szerencsétlenségei, s az azt előidézett politika, elválhatatlanul és a legszorosabban van kötve az Antonelli nevéhez, bár a pápa világi hatalmának bukását nemcsak megakadályozni nem bírta, de azt — részben legalább — okozta: azért mindenki elismeri, hogy Consalvi óta az egyháznak nem volt nagyobb államférfija, hogy nagy eszű s kitűnő képességű, szilárd és hajthatatlan férfiú volt, bár kitűnő képességei sikereket nem arathattak…

Apja szegény favágó volt. De a gyermek kiváló tehetségei magukra vonták egy lelkész figyelmét, a ki helyet szerzett számára a lelkész-képezdében, Rómában…1841-ben, a pápai belügyminisztériumban államtitkárul alkalmaztatott, 1843-ban pedig a pénzügyminisztériumba tétetett át….

Massai Ferretti bíbornok, 1846-ban IX. Pius név alatt a pápai trónra lépvén. Antonellit elég szabadelvűnek találta arra, hogy bizalmával ajándékozza meg. Bíbornokká tette és személye közelébe vonta. Itt kezdődik jelentékenyebb politikai pályája. Az állam első miniszterévé neveztetvén ki Pius által, azon bizottságban kellett elnökölnie, melynek feladata volt az új korszaknak megfelelő reformokat hozni javaslatba…

Antonelli a nép s a főpapság ellenkező áramlatai közt elég ügyesen küzdött egy-ideig; de soká nem tarthatta magát, kénytelen volt helyét Manianinak engedni át…Olaszországnak nagy átalakulása, a roppant nemzeti mozgalom az egység felé, mint egy kard feküdt az útban. Pius habozott, felvegye-e azt, mert vagy föl kellett vennie, vagy eltűrnie, hogy annak éle ellene forduljon. Pius visszarettent, s ezzel az egységre törekvő Olaszország harcát maga ellen idézte…A római udvar, mely kevés évek előtt a reform zászlaját ragadta volt meg, most a turini udvarnak engedte át szerepét, Pius helyére Viktor Emánuel lépett, ki Cavour grófot hívta meg az ügyek élére….

 

 

 

 

ANTONELLI BIBORNOK

  

 

A krimi háborúban Olaszország a francia-angol szövetséghez állott, mely részére Szardínia épségét biztosította Ausztria ellenében. Antonelli, átlátva ily szövetség bizonyos következéseit, mindent elkövetett annak létrejötte ellen, de sikertelenül. Hiába gördített Cavournak mindenféle nehézségeket, saját parlamentje kebelében, hiába igyekezett III. Napóleont, sőt Angliát is ellene izgatni. S a mint a szövetség létrejött: Antonelli érezte, hogy elvesztette a játszmát…Talán feltartóztathatta volna még a Rómát fenyegető mozgalmat, ha ki akart volna egyezni a forradalommal. De közte s az „egyház ellenségei" közt nem lehetett többé alkuról vagy kibékülésről szó. Önkéntes keresztes háborúra hívta a katolikusokat, s egy francia tábornokot, Lamoriciére-t, nyert meg élükre.

Cavour váratlan halálával Antonelli ismét a helyzet urának vélte magát. De rosszul számított. Viktor Emánuellel állott szemben. A harc elkeseredetten folyt tovább. Antonelli lépésről lépésre kénytelen volt hátrálni. Hátrált, de az elvből nem adott fel semmit….

Külsejére nézve Antonelli bíbornok magas és erőteljes, s a szó teljes értelmében szép ember volt, a ki szívesen hallotta is azt másoktól. Világfi volt. 1870-ig gyakran járt társaságokba, szeretett hölgyekkel s világi dolgokról is társalogni. Arckifejezésében nyájasság vegyült a gúnnyal. Mindig kész volt ajkán a mosoly, udvariasan fogadott mindenkit, s míg maga látszott vezetni a társalgást, értett hozzá: beszéltetni másokat, s megtudni tőlük mindent, a mit akart. Látogatóinak ajándékokat adott emlékül, s meg tudott nyerni mindenkit. Pedig nem egyszer császárok és királyok is voltak látogatói. A kik a pápánál tisztelegtek, tőle kijőve, rendesen a bíbornokhoz mentek. A művészet iránt művelt ízléssel bírt, de csak a régi nagy mestereket bámulta feltétlenül…

—á—r—

IX. Piusz 32 évnyi hosszú uralkodását csak maga Szent Péter uralkodásának időtartama múlta felül. Zűrzavaros uralkodását utódjának, XIII. Leó pápának (1878-1903) szintén hosszú uralkodása követte. IX. Piuszt II. János Pál pápa avatta boldoggá…Google

 

1876. 50.

Zichy Mihály rajzai a Deák-albumban.

….A Deák-albumot egy koszorú rajza nyitja meg, melynek alulról fölfelé futó körívei fent némi hézagot hagynak, s onnét fénysugarak lövellnek minden irányba: be a koszorú körterébe is, hol az 1876. évi III. törvénycikk szöveget , mely Deák Ferencz emlékét foglalja magában, a dicsfény sugarai szintén elárasztják. A babérkoszorú és a dicsfény a jelképes művészetnek legközvetlenebbül szóló és általános eszközei, de ez egyszerűségben is megvan Zichy eleganciája…

Zichynek egy másik rajza a Deák-család címeréből veszi motívumát. A pajzs mezején egy tollal könyvbe író kar, tetején pedig egy buzogányt tartó kar. Ezek a címerből vett részek és gondolatok. Zseniális könnyűséggel úgy vannak egy vázlatba foglalva, hogy a Deák-címer mögül egy kar nyúlik előre s buzogányt tesz a törvénykönyvre, mintegy jelentve, hogy a történelmi jogban erő van. A törvénykönyv alatt pedig egy másik kar nyúlik ki, s írja a híres felirat megszólítását: „Császári es királyi Felség…. "

 

 

 

 

A DEÁK-ALBUMBÓL

 

 

Deák fő munkája és egyéniségének egyik leglényegesebb jellemvonása teszi ez alkotás két központját, vagy jobban mondva, ennek is két gócpontja van, mint az ellipszisnek. A kiegyezés jelképéül Deák összeilleszti és egybefoglalja azt a két gerendát, melyek közül egyiken Ausztria, a másikon Magyarország címere látható. Deák őszinte nyíltsága és egyenessége pedig úgy van feltüntetve, amint ostorozza az alakoskodást. A kép alsó részében a főalak háta mögött egy jelképes kifejezés: iratcsomók, akták, tárca, mind egy nagy kalappal födve. A kép felső részén, amint a munka folyik, gnómok, bohó vidám tündérek veszik körül Deák alakját s ebben a mitológia és valódiság a törpék szeszélyével van egyesítve. A világra szóló nagy munkában fáradókat a tündérek segítik s szolgálatukra állnak mindennel, amit a munkás szeret, s a mi őt üdíti fáradságában. Zichy képén a pajkos gnómok szivart és kávés findzsát hoznak, frissítő gyanánt…

 

Városok, várak

 

1875. 4. 53. A BUDAPESTI EGYETEMI KÖNYVTÁR

         18. 277. A MŰCSARNOK A SUGÁRÚTON

         22. 341. A NYOLCZSZÖGŰ (OCTOGON) TÉR

         28. 437. A VÍZÁR ROMBOLÁSA BUDÁN.

         31. 488. A SZÉKELY VÉRTANUK EMLÉKOSZLOPA

         36. 565. Brassói bazilika.

         41.  644. A TEMESVÁRI ÚJ SZÍNHÁZ

1876. 3. 37. KÉPEK VAS MEGYÉBŐL

          5. 69. VIEN-CHAN ROMJAI HÁTSÓ-INDIÁBAN

         35. 548. MÁRAMAROSI KÉPEK

         45. 709.  DALMÁCIAI KÉPEK

         50. 792. KÉPEK ELSZÁSZBÓL: A csendőrségi tér Colmarban

 

 

1875.  4. 54. Az egyetemi könyvtár palotája

…A szükség és a kor követelményei elégíttettek ki tehát, midőn a régi rozzant könyvtár helyébe az egyetemi könyvtár telkén egy új épületet emeltek, mely már külső díszénél fogva hivatva van Budapest nevezetességeit gazdagítani…

A palota homlokzata a ferencesek terére nyílik. Egyik oldalán az első hazai takarékpénztár szegletépülete méltó párját képezi, a másik oldalon a ferenceseknek építendő 3 emeletes új háza fog elterülni, melynek egy része képünkön látható. A könyvtárpalota homlokzati része a legdíszesebb. Renaissance stílusában a görög ízlés részletei túlnyomók. Közepén két széles és magas korinthoszi oszlop emeli hatását. Ezen oszlopokon túl a homlokzat legfelsőbb részén két kőből faragott angyal tartja, a pesti tud. egyetem címerét. Alatta külön vonalban e fölirat áll:

 

Bibliotheca Regiae Universitatis Hungaricae / Magyar Királyi Egyetemi Könyvtár/.

 

Alább kis barna táblák allegorikus képekkel és az oszlopok alsó részével egy vonalban három négyszegletű vörös márványtábla díszeleg, melyeken e szavak olvashatók: Literis. Artibus. Vitae/ tudomány, művészet, élet/...

Az előcsarnok, melynek tetőzete magas oszlopokon nyugszik, a nagyteremhez vezető lépcsőzetig terjed. E széles vörös márványlépcsőzet két részre oszlik, s úgy vezet föl az emeletbe. A nagy olvasó-terem igen díszesnek ígérkezik. 16 felső fülkéjébe falfestmények és plafonjára is freskók jönnek, melyeknek festésére Lotz vállalkozott…

 

 

 

 

A BUDAPESTI EGYETEMI KÖNYVTÁR ÚJ ÉPÜLETE.

 

 

A földszinten 4 könyvtár-terem, az első könyvtárőr lakása és kezelő helyiség; az első emeleten 3 könyvtár-terem és a nagy olvasóterem, valamint a könyvtári igazgató fogadó- és dolgozó-terme és 3 kezelő helyiség; végül a második emeleten 3 könyvtár-terem, tartalékszoba és az igazgatónak 6 szobából álló lakása lesz. A könyvek nagy, díszes vasszekrényekben fognak elhelyeztetni….

A nagyterem számára egy nagy könyv felvonó készüléket láttunk alkalmazva, mely 10 mázsás tehernek könnyű felvonására és lebocsátására alkalmas. Van ezenkívül még két kis könyv-vonó készülék, melyek, ép úgy mint a nagy, valamennyi emeleten keresztül a kezelő helyiségekkel közlekednek.

A palotának reáltanoda-utcai részéhez külön kapu vezet….

A palotának könyvtartó célra szolgáló nagyterme és elősorolt kis termei negyed, nyolcad és fólió /ív/ könyvekből 300 000 kötetnél többnek befogadására alkalmasak. Miután pedig az egyetemi könyvtár jelen könyvkészlete 180 000 kötetre rúg, marad még elég hely új könyvek számára,

A palotát, melynek terveit Skalnitzky pesti építész készítette, 1873 év június havában kezdték építeni és valószínűleg f. év május elsejéig teljesen elkészül…

*

Szkalnitzky Antal (Lak, 1836. május 6. – Lipótmező, 1878. június 9.) magyar építész. A kiegyezés és a városegyesítés nyomán kialakuló Budapest arculatának meghatározó építésze.

 

 

1875. 10. 157. A budai Mátyás-templom alaprajzait, terveit, átmetszeteit Schulek műépítész már teljesen elkészítette s azokat a vallás és közoktatási miniszternek be is mutatta. E tervek szerint a templom lehetőleg az eredeti stílusban fog, a még meglevő maradványok alapján felújításra kerülni. Az építkezés már megkezdődött s a déli oldal három szakasza a XIII. század végén készült portáléval s három ablakkal még az idén elkészül.

 

 

 

1875. 17. 262. A zürichi műegyetem.

 

…Az egész svájci oktatásügyön keresztül vonuló gyakorlati irány egyik legfőbb képviselője egy impozáns, palota-szerű épület… Ez a politechnikum, azon hatalmas alkotmány, mely bizonyára senkire nem téveszti el hatását, a ki Lindau felől lépve át a svájci határt, látta a zürichi tó feletti magaslatról alá tekinteni a műipari tudományok e kolosszális templomát. Már maga az a tény, hogy a kis Svájc, s legfőként, hogy maga a kis zürichi kanton képes volt ilyesvalamit létre hozni, eléggé tanúskodik ama hajlam komolyságáról, mely kis hazája természeti kincseinek mennél teljesebb fölhasználására ösztönzi a svájci polgárt. Szabad és független akar e kis hazájában lenni, a természeti erők fölhasználása által előbb az erre szükséges szellemi és anyagi hatalmat is megszerezni kívánja a maga számára….

Az alig egy évtizeddel ezelőtt, t. i. 1864-ben, Semper műépítész terve szerint épített fiatal intézet, máris két-három világrészre terjedő hírnevet vívott ki magának. Tanárai Német- és Franciaország legjobb erőiből vannak összeválogatva, tanítványai nemcsak az ó világ legtávolabb eső részeiből, hanem az új világ gyakorlati felfogású polgárai közül is igen szép számmal vannak, s épen Magyarország is legnagyobb részt ez intézetnek köszöni azon újabb műipari erőket, melyekkel részint az elméleti téren a tanári székeken, részint a gyakorlati építészet és gépészet mezején gazdagodott…

 

 

1875. 18. 277. A műcsarnok.

 

A múlt héten egy új közintézet építéséhez kezdtek a nagy sugárúton: a műcsarnok építéséhez. A képzőművészetek számára emelnek állandó hajlékot, hogy zsellérkedése véget érjen, s oly csarnokba költözhessek, hol a fénylő világ is meglátogathassa, a nélkül, hogy szűk és meredek lépcsőkön több emeletnyi magasságba s egy félreeső helyre kelljen fölvergődnie…

Ez új közintézet a képzőművészetek állandó kiállítására emelkedik. Festészetünk rövid idő alatt oly lendületet nyert, hogy kicsi lett számára Macedónia, s a külföldnek is tudtunk szolgálni jeles művészekkel. Korának legkitűnőbb tájfestője, Markó, Olaszországban élt; Zichy Mihály zseniális képei felől Szentpétervárról hallottunk; a müncheni festészeti akadémián ma már két magyar tanár működik: Wagner és Benczúr; Munkácsyt az egész művész világ ismeri. És még hány jeles erő van és tanul külföldön! Itthon a kormány megbízásai és pályadíjai kezdték foglalkoztatni festőinket, s mindenből kitűnt, hogy a művészetek ez ágán van egészséges termés és erőteljes friss hajtás. Hanem egy művészi központot még eddig nem lehetett megalakítani…

Nincs két éve, mikor a képzőművészeti társulat választmányának elnöke: Ráth György úr egyszerre előállt azzal a tervvel, hogy külön képcsarnokot kell építeni. Ennél merészebb tervet alig lehetett volna mondani akkor a társulatnak, melynek kevés vagyona és jelentékeny adóssága volt. Ráth úr azonban nagyon tisztán kiszámított mindent…

 

 

 

A MŰCSARNOK A SUGÁRÚTON. — (Láng Adolf tervrajza után/
[Ma, 2013., Magyar képzőművészeti Egyetem vd.]

 

 

A kedvező előzmények csak fokozták a kedvet és buzgalmat a további működésre. A műcsarnok létesítésére egy nagy bizottságot alakítottak a közügyek körül ismeretes férfiakból, s az elnökségre Majláth György országbírót kérték föl. Aránylag rövid idő alatt pályadíjakat tűztek ki a műcsarnok terveinek elkészítésére, s összesen 44 pályamű közül lehetett válogatni. Láng Adolf budapesti építész tervét fogadták el….

Gondoskodtak, hogy a műcsarnok jövedelme ne csak a képtárlat belépti díjaira szorítkozzék. A földszinten elhelyezendő iparmúzeum évenként 6000 frt-ot fizet. Egyik főjövedelmét azonban a műtermek fogják képezni. Az egész fővárosban nincs sehol alkalmas hely arra, hogy a festők nagyobb képeket vagy kisebbet is, — megfelelő világításnál, — elkészíthessenek. Itt lesz több ily műterem is, hol a művészek kényelmesen dolgozhatnak….

Ide csatoljuk az eddigi adományok kimutatását. A király őfelsége…

Alapító tagokká lettek:…

A sorsolásra műtárgyakat ajándékoztak….

*

A Műcsarnok a budapesti Hősök terén található. 1895-96-ra, a honfoglalás 1000 éves évfordulójának ünnepségeire készült el, Schickedanz Albert (1846-1915) műépítész tervei szerint és Herzog Fülöp Ferenc (1860-1925) közreműködésével.

 

 

1875. 22. 339. A sugárút.

 

Ami Franciaországnak Paris, az lesz Magyarországnak Budapest; a nemzet szemefénye, a vándor Mekkája, a kereskedelem emporiuma és az ízlés főforrása. Helyének természeti fekvése, segítve egy kis politikai ösztönözés által, már régen kitűzte a haza központjának, s még csak idő kell hozzá, hogy minden tekintetben azzá is legyen….

A sugárút legszebb utcája is lesz fiatal fővárosunknak; egyenes, széles, fasorokkal és ragyogó palotákkal környezett. Hogy mily megkapó látványt fog nyújtani a kilencven ház és negyvenhat virágos kerttel körülvett nyári lak…

Nemcsak díszítési szempontból lesz ez utca nagy befolyással a fővárosra, hanem azért is, mert az egykori legrondább házak tömkelegének helyén fog elvonulni, úgy hogy az a kimondhatatlan piszok és szemét, mely most a Terézváros e részének házaiban halomra szaporodva a levegőt megmételyezi, egyszer valahára ki lesz pusztítható. Lesz tehát egy út mégis a városligetbe, melyen a szabad levegőt kereső városi ember nem fog a sajtos boltok és nyersbőr-raktárak illata által szagérzéke ellen intézett támadásoknak kitétetni, és a melyen végig mehet fekete kabátjában a nélkül, hogy lúdpehely rakodnék rá szerelmetes ragaszkodással….

 

 

 

 

A NYOLCZSZÖGŰ (OCTOGON) TÉR A SUGÁR ÚTON

 

Az oktogontól a városligetig azonban megváltozik az út képe. Szélessége itt huszonnégy ölnyire növekszik, minő Parisnak egy bulvárja sincs, az út azonban itt már hét külön álló részből áll. Középütt fut a fő-kocsiút, ettől jobbra-balra a gyalogosok és lovaglók fasora; végre ezen utak és az aszfalt-járdák között a mellékutak lesznek. Ezekre talán későbben a lóvasutat is le lehet majd fektetni, minthogy a közönséges járműveknek a középúton úgyis elegendő helyük lesz a háboríthatatlan közlekedésre. Itt tehát kocsi, lovag és gyalogos, sőt tán még a lóvonatú vasút is külön utat fog kapni. Mindenesetre ez lesz a sugárútnak legszebb része, kivált, ha a fák meglombosodnak s alattuk hűs árnyékot találhatni. A sétáló közönség bizonyára nagy tömegben fogja keresni e kellemes, portalan helyet, ép úgy, mint most a Duna parti sétányt vagy akár a budai bástyák szellős akác-sétányát.

Érdekes azonban az utca alatt elfutó alagcsövezés is; hány csatorna, víz- és gázvezető cső furakodik ott egymás mellé és fölé, egymást sokszorosan keresztezve, mint a háló fonadéka! S mégis van bennük rendszer; egyik nem akadályozza a másikat, mindenik a legalkalmatosabb helyet foglalja el, s mindenkor kéznél van…

A sugárútnak nem csekély előnyére válik az a néhány tér, melyen keresztül vonul; az első a Hermina-tér, melyet balra hagy el, ide épül majd az operaház; a második az oktogon, a harmadik a körönd vagy körtér….

Hogy ez út minél, előbb létesüljön, azt a fővárosi közönség a legforróbban óhajtja; mert ezzel alapja vettetik meg a Terézváros és a városliget között elterülő homoksivatag beépülésének. De nem is lesz akkor se annyi por annyi bűz, mint most; s talán jobbak is lesznek az egészségi viszonyok…

Posta Sándor.

 

 

 

1875. 27.  419. A veszedelem napja.

 

…Ha egy fejedelmi folyam, mint a Duna, kilép medréből s nagy vidékeket iszapol el, gátakat rombol szét és fahidakat, városokat romba dönt, természetesnek találjuk: tentes potentes aqunt. De hogy egy futó nyári zivatarból, mely széltől fujt felhő volt imént, félóra alatt utcákat elsodró s az emberi élet százait megsemmisítő ár legyen: azt elhinni sem akarjuk….

Félóráig tartott a vihar. De ez a félóra elég volt, hogy a pusztulás műve végbe menjen a városon…Egy félóra alatt a Krisztinaváros, a vérmezőtől kezdve az alagútig, s le az Attila utcán, egy tengernek látszott. Képzelhetetlen, mekkora víztömeg gyűlt össze percenként e tekenőben. Felülről mind nagyobb és nagyobb mennyiségben rohant, a Duna szélességével, de tízszer oly gyorsasággal, lent pedig nem volt lefolyása, míg gátjait el nem törhette vagy át nem hághatta. Az ördögárok megtelt, megtorlódott, helyenként beomlott; a Krisztina- és Rácváros közti, szemmel alig észrevehető emelkedés a vizet mégis fenntartotta, úgy, hogy félóráig a Krisztinaváros teknője fenekén minden utca 3—4 lábnyira, helyenként egy ölnyire, a legmélyebb pontokon még magasabb víz alatt állott….

Szombat levén, sokan voltak a hegyek közt a zöldben. Azok közül is esett elég áldozat. A vihar, mely egész szőlőket, földestől, tőkéstől a völgybe sodort, mely nagy fákat tövestől tépett vagy tördelt ki, mely öt-tíz mázsás köveket, mint egy forgácsot ragadott magával alá: hogy ne bírt volna az emberekkel? Hidakat vitt el, kocsikat, még vasutakat is, döntött fel, a fogaskerekű vasút gépezetét szétrombolta, pályáját egypár hétre járhatatlanná tette….

 

- á—r-  Az álnévlexikon szerint Szász Károly költő, műfordító. / 1829 – 1905. /

 

A fenti cikkhez, a 418. oldalon csatolt Ördög árok c. kép egyezik az 1872. 45. 566. oldalon található képpel. G.

 

 

 

1875. 28. 438. Az árvíz rombolásai Budán.

 

A Rácfürdő környéke, talán legtöbbet szenvedett a bősz elem dúlásától. A tabáni templom s a fürdő között elterülő keskeny, lejtős téren nincs egyetlen ház sem, mely ne mutatná az árvíz romboló tevékenységének nyomait. Félig vagy egészen összedőlt oldalfalak, bezúzott ablakok, széttört ajtók és vakolattól megfosztott falak olyan képet kölcsönöztek egy héten át e térnek, mintha egy elkeseredett utcai harc színhelyéül szolgált volna, s rajta egész garmadája pattant volt szét a faldöntő gránátoknak. A szerencsétlenség után egykét napig alig lehetett járni e téren, melyen még a végzetes nap déli óráiban is mozgalmas vásári élet uralkodott. Az iszap és sár lábnyi magasra borította a kövezetet, telehintve törmelékkel és apróbb-nagyobb kövekkel. Maga a Rácfürdő, e fénnyel és mintaszerű célszerűséggel berendezett épület, siralmas képet nyújtott a vész után. Az ördögárok magasra dagadt vize falakat és bolthajtásokat tört át…Az árok torkolatánál az eltűnt Csekeő-féle ház helyén egész öböl támadt, melyből most egy kotrógép emeli ki a törmeléket és iszapot...

 

 

 

A VÍZÁR ROMBOLÁSA BUDÁN. A Duna parton; Az Attila-utcában

 

A császárfürdőn túl fekvő Buda újlaki templom még a múlt hét végén is olyan látványt nyújtott, mintha a pokol valamennyi gonosz szelleme dúlt volna benne. A hegyekről lerohanó zuhatag a templom északi oldalán emelt falnak nekidőlve, azt pár pillanat alatt tövig ledöntötte, majd utat talált magának a kriptába, s e nagy űrt alig negyedóra alatt annyira megtöltötte, hogy a megdagadt víz ketté repesztette a kripta boltozatát, roppant erővel bugyogva föl magába az egyházba….

A városon kívül, a lóvonat és a fogaskerekű vasút mentén lépten-nyomon ijesztő képeit lehetett látni a felhőszakadás rombolásának, dacára annak, hogy katonák és munkások vállvetve dolgoztak a medrekké kimosott utak helyreállításán, a lezúdított sziklák, kövek es iszap eltávolításán, s a két pálya megrongált, sőt helyenként teljesen tönkretett vágányainak helyrehozásán. Az ár főleg a svábhegyi fogaskerekű vasútnak okozott nagy károkat, hidakat és gátakat söpörve el magával. Az alant fekvő szántóföldek és rétek nagy része siralmas látványt nyújt. Tele vannak hordva iszappal, és törmelékkel, hogy alig látszik nyoma, miképp itt művelt föld volt. Megfeszített munkára van itt szükség, hogy az ember helyrehozza heteken, sőt hónapokon át azt, mit a természet bősz kedvtelésében alig egy óra alatt vitt végbe. B. N.

 

 

1875. 31. 489. A marosvásárhelyi vértanuk emlékoszlopa.

 

Huszonegy éve múlt már, hogy Maros Vásárhely, a székelyek fővárosa, egy szívrázó esemény gyászos színhelye volt. A székely nemzet három jeles fiát felakasztották, csak azért, hogy néhány hadbírónak s néhány katonatisztnek két-három évig tartó roppant költekezése igazolva legyen. 1851-től 1853 végéig egypár száz embert fogdostak össze Erdélyben azon ürügy alatt, hogy összeesküvők, felségsértők; mintha Világosnál és Dévánál nem végződött volna el a szabadságharc, — mintha Pesten, a fapiacon s az Aradon október 6-án kiontott vér és elfojtott élet nem lett volna elég áldozat a bosszúállók dühének megengesztelésére, — s mintha minden jövendő nemzedéknek látnia kellene a vérontást s éreznie a rémületet. Mi lesz belőlünk, sóhajtottak a polgárok…

Dél felé, az elfogottakat 15—20 katona közt a várba szállították. Török tanár sovány testalkatú, magas barna ember volt; fejét mindig fenn hordozva, nyugodt járású ember. Arca szabályos…Horváth Károly volt e három közt a legfiatalabb, jól nevelt, szép modorú, csinos fiatalember, ki iskoláit csak négy éve, éppen az 1848. évi tavasszal végezte s akkor a forradalom árjától elsodortatva, nem akart lemondani a megkezdett tevékenységről…Másnap-harmadnap Nagyszebenbe vitték őket, hol néhány hét alatt százakra ment a foglyok száma. E három embert ott 26 hónapig, elsötétített szobában, magánfogságban tartották. Éheztették, sanyargatták, kihallgatásokkal gyötörték…

 

 

A SZÉKELY VÉRTANUK EMLÉKOSZLOPA MAROS-VÁSÁRHELYT

 

Maros Vásárhelyt ismét a várba szállították őket, március 9-én pedig a vár udvarán olvasták fel előttük a halálos ítéletet…Az első áldozat a fiatal Horváth Károly volt. A második Gálfi. Mind a kettő öntudatosan s férfiasan halt meg; de szegény Török meg volt törve.

A gyászeseményen erős katonai fedezet volt, de a város népéből felette kevés, pedig a katonai hatóság, s a polgári hatóság egy-két tagja mindent elkövetett, hogy minél számosabb nézőt csalogassanak ki az elrettentő példára. A nép kíváncsi része csak távolról, a halmok éléről nézte a rémjelenetet, s csak egy pár bátrabb polgár ment közelebb, hogy szemtanúi legyenek a szomorú eseménynek s figyelemmel kísérhessék a hullák eltemetését, mely ugyanaz nap délután történt a kivégeztetés helyén….

A jó vásárhelyiek nem feledhették el a három ártatlan ember szomorú történetét…Az emlékoszlop 21 láb magas, gúla-alakú porosz gránit s talpkövén egy dombormű átnyilazott fekvő oroszlánt ábrázol, mely, bár sebezve, első lábai közt szorosan tartja á nemzeti lobogót. Alatta keresztbe tett két kardon a magyar címer áll. A szobor felirata a következő:

 

Bágyi Török János 47, Martonosi Gálfi Mihály 37, Nagyváradi Horváth Károly 25 éves korúkban

       MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYOS SZABADSÁGÁÉRT

          Maros - Vásárhelytt, 1854. március 10-én együtt kivégzett

                            SZÉKELY VÉRTANÚK

          emlékének szentelte a kegyeletes nemzedék.

 

 

 

1875. 36. 563. Brassó

 

A vidéket* királyi hűbérként a német lovagok bírták, II. Endre idejében. S ezeknek a jó uraknak úgy megtetszett a szép és gazdag föld, hogy fennhatóságát a pápának ajánlották, csakhogy a királytól és országtól elszakíthassák….

Brassó vidék 13 szász községe közül legközelebb fekszik Háromszékhez Prázsmár,…Vannak jól rendezett népiskolái, melyek legdíszesebb épületek a községben, s melyekben nem Magyarország történetét tanítják, hanem Németországét…Brassót Coronának hívják latinul, Kronstadt németül; koronája valóban a vidéknek, fekvésénél fogva….

A belvárost és Ó-Brassót leginkább szászok lakják, Bolgárszeget oláhok és Bolonyát magyarok. Különben össze vannak elegyedve mindenütt, s a 30 ezernyi lakosságnak körülbelül 1/4 részét képezi a magyar elem, valamivel  többet a szász, míg a másik fele főként oláhból, a mellett németből, csehből, görögből, zsidóból telik ki.

Magyar vándorol be legtöbb, de az ottan oly mértékben válik hajlandóvá a szászosodásra, a mily mértékben megörökösödik…

 

 

 

Brassói bazilika.

 

 

 

A város közigazgatási szervezete is annyira kivételes és annyira szász, hogy annak erejénél fogva sok előnyben részeltethető a kegyelt elem, s folytonosan háttérbe szorítható a többi vetélytárs.

Figyelemreméltó, hogy Brassóban sokkal fejlettebb az oláh nép, mint másutt akárhol az országban. Színháza nincs, még városi bálterem sincs, hanem egy régi magánházat szoktak efféle célokra kibérelni. Építészeti s történelmi tekintetből három templom érdemel nagyobb figyelmet, s legnagyobb műbeccsel bír valamennyi közt az evangélikusok piaci nagy temploma, melynek képét is közöljük….

Ezen nagyszerű templomot 1385-ben kezdték építeni, s építése folyt egy századon át. Költségeihez nemcsak a város és vidék, de az uralkodók s a külföld is hozzá járult. Zsigmond király az ország adójából 300 aranyat rendelt a templom építésére; adományozott maga is; gyűjtést rendelt annak javára az ország főurai, főpapjai, sőt külföldi uralkodók közt, s még a pápánál is; a

barcasági népnek pedig adóját engedte el, hogy munkával segédkezzék a nagy mű építésénél. Mátyás király is segélyezte e templom építését, a minek emlékére be van vésve a falba hollós címere. Az ő korában 1474-ben IV. Sixtus pápa bullát adott ki, melyben bűnbocsánatot hirdet mindazoknak, akik a templom építését segélyezik….

 

*A magyar orvosok és természetvizsgálók XVIII. nagygyűlése alkalmából

 

 

 

 

1875. 40. 63. Tirnova.

 

….A bolgárok ma is szánalomra méltó tudatlanságban élnek, azonban ennek főleg saját, szintén tudatlan és műveletlen pópáik (pap) az okai. Ahelyett, hogy híveiket tanítanák, oktatnák, inkább elbutítják. Pedig a bolgár népben sok munkaszeretet és ügyesség van. Az igazi bolgár csendes, munkás és értelmes ember, jó férj, jó családapa, ki szereti családja kényelmét megszerezni. / Az 1970-es évek végén volt alkalmam részesülni vendégszeretetükben és Tirnovára is ellátogattam. G./ Annak a gabonának, melyet Törökország a külföldre szállít, legnagyobb részét bolgár földmívesek termelik. Ők varázsolják át a Duna déli partján elterülő terjedelmes lapálynak jobb és használhatóbb részeit hatalmas terjedelmű, termékeny szántóföldekké…

A várost, melynek 12 000 lakója van, a Jantra folyó köti össze a Dunával. Az előbbi folyócska mentén s a város közvetlen környékén minden falunak megvan a maga külön foglalkozása és ipara. Egyikben késeket, a másikban különféle ércből készült ékszereket, ismét másokban cserépedényeket, szőnyegeket és szöveteket gyártanak és ezek az egyszerű falusi bolgár kézművesek mindenütt és mindenben, amit készítenek, ritka ügyességet és nem közönséges ízlést

tanúsítanak. Tirnova, mely egykor az asszanida bolgár fejedelemség fővárosa volt, Bolgár ország egyik legszebb fekvésű és legcsinosabb városa. A török mecsetek karcsú minaretjei mellett ott emelkednek a görög-keleti egyház magas tornyai is, úgy hogy a város mind a keleti, mind a nyugati jelleget egyesíti magában. A múlt században első gyárvárosa volt az országnak s még most is e helyen összpontosul az egész bolgár kereskedelem. A selyemtermelés központja szintén Tirnova és környéke. A bolgár országi selyemhernyó-tojásokat, melyeket később perzsiaiakkal és kis-ázsiaiakkal vegyítettek, a velenceiek és lombárdok mindig nagy árakkal fizették. Tirnovának Mareianopoli* nevű külvárosában meg tömérdek szilvapálinkát főznek. Az egész városrész pálinkafőző gyárakból áll…

 

*Mareianopoli , Città fabbricata , o ampliata. da Traianok X. 12;. Marcio Agrippa , uomo senza merito, e tenza nascita innalzato da Macrino...

 

 

 

1875. 41. 646. A temesvári Ferencz-József színház.

 

Temesvár múlt hó 22-kén fényes ünnepet ült, mely emlékezetes fog maradni mindazon körökben, hol a közműveltség emelését s az arra szolgáló eszközök megszerzését méltatni tudják.

Évtizedeken keresztül egy szatócsok és zsibárusoktól lakott piszkos utcában volt Temesvár városának színháza, már oly rozzant, szűk és ódon, hogy nem tartották érdemesnek kitatarozni és a közönség igényeinek megfelelően restaurálni. Benne a német szó uralkodott. Strampíér, Gallmeyer, Blasel itt gyakorolták bécsi zsargonjukat és a német jodlereket, melyeket a szépészeti érzékkel bíró ember sehogy sem tud megkedvelni. Magyar szó csak néha-néha volt e színházban hallható, a midőn egy-egy magyar vándorszínész csapat próbára tette a még néhány évvel ezelőtt is igen csekély számú temesvári magyar közönség vendégszeretetét és áldozatkészségét. A régi színházban megfordultak a magyar színművészetnek legjelesebb tagjai, természetesen akkor, a mikor még, mint úttörőknek, az édes hazai nyelv kiváltságos őreinek, állandó magyar színházak vagy játék-engedély hiányában a két magyar hazában bolyonganiuk kellett. A régi ház rozzant falaihoz sok emlék fűződött, melyek nemzeti életünk legszomorúbb napjairól, színészvilágunk nem egy kiválóbb tagjának szerencsésen leküzdött nyomorúságáról szólnak.

 

 

 

 

A TEMESVÁRI ÚJ SZÍNHÁZ

 

 

Az épület egy egész világ kicsinyben. Van benne színház, vigadó, szálloda, kávé- és fürdőház, hangversenyterem, közönséges ivó. Homlokzata a péterváradi kapuval áll szemközt. Közvetlen közelében van a Hunyady-ház, a hajdani Hunyady-várkastély helyén épült tüzérségi laktanya és szertár, a másik oldalán szép kert egy kis filagóriával és az irgalmasok temploma.

A vasúttal Temesvárra érkezőknek már távolról szemükbe ötlik a szép, reneszánsz stílusban, Fellner bécsi építész tervei nyomán készült épület, mely a temesvári belső vár lerombolása után egy kis kerttel fog körülvétetni és szabályos térre nyílni….

Három sorban díszes páholyok veszik körül a nézőteret, melyeknek külső falai fehérek és aranyozottak, belső faluk pedig veres színű kárpittal van ellátva és aranyozott gyöngylécekkel díszítve. A vendégpáholy damaszt-szövettel van kirakva és veres selyemfüggönyökkel ellátva. Az első emeleti páholyokból félkör alakban erkély nyúlik ki. A páholysorok és az erkélypárkányzata dúsan vannak megaranyozva. A színpad melletti proszcénium-páholyok kissé magasabbak a többieknél és ép e miatt nem elég arányosak. Maga a proszcénium korinthoszi oszlopokkal van díszítve, melyeknek csupán keskeny élei vannak megaranyozva. Fönn a színpad felett, hol az ország címere szokott díszleni, egy lant látható….

A temesvári Ferencz-József színház nevét 1872-ben kapta, a midőn Ő Felsége az árvíz által sújtott Dél-Magyarországot és a magyar határőrvidéket beutazta….

 

 

1876. 3. 38. Két kép Vas megyéből.

Kevés megye van hazánkban, melyben a történetíró s a műrégészet embere oly sok becses adatot s a századok lassan emésztő fogától megkímélt annyi műtárgyat találhatna, mint a minden viszonyok között hazafias érzelmű néptől lakott határszéli Vas megyében.

A megyének majd mindegyik vidékén találunk egy-egy kastélyt, a lovagkorban viselt „vár” elnevezéssel—régi templomot s más kisebb emléképületet a múlt időknek….

Lehet képzelni, hogy mily élénk társadalma lehetett Vasmegyének, midőn nagy számú kastélyaiban és váraiban még pezsgő élet volt. De másról is tanúskodnak e komor épületek: a hűbéri korszakról. Minden ilyen vár egy vidék központja, fővárosa volt. A mai kor gyermeke már nem igen gondol arra, hogy e várak és kastélyok összerakásában jobbágy kéz fáradt. E kastélyok legnagyobb része még ma is jó karban s lakható állapotban van, míg egy másik, nyilván szintén tekintélyes szám, egészen elpusztult s csak nevük maradt fenn….

Ha Szombathelyről a kissé dél-nyugati irányban kanyaruló utón haladunk, midőn a jó karban tartott országúton a Német Szentmihályi magaslatra érkezünk, innen egy teknő alakú termékeny völgyön tekinthetünk végig, melyet az országút majdnem egyenes vonalban szel ketté. Ez útról balra esve, a távol kékes ködben egy messze fehérlő csinos épület körvonalait pillantjuk meg, mely mellett vörös torony nyúlik föl; mintha őrt állana. Ez Vörös-vár, kastélyával és temploma tornyával. Távolabb csillogva a nap fényétől jelentkeznek Fölső-Őr templomtornyai, e századok előtti székely települések, melynek lakói az őket körül vevő idegen ajkúak közt is megőrizték anyanyelvüket…

A vörös vári kastély bizánci stílusban épült csinos úrilak, gyönyörű parkkal, mely kínálva kínálkozik, hogy a nagy világ zajában elfáradt kedély itt zavartalan pihenést találjon. A kastély ura Erdődy István gróf, e derék főúr, ki a magyar vendégszeretet hírnevét még máig is teljes épségben fenntartja, s ki készséggel nyitja meg levéltárát a kutató történetírók előtt….

 

 

 

KÉPEK VAS MEGYÉBŐL

Vörös vár vára.

Mária falvi templom.

 

 

 

 

A levéltár indexe hat, nagy vastag, sűrűn irt fóliáns kötet. A többek közt van 22 darab Árpádkori okmány. Itt őriztetik Báthory István lengyel királyválasztási diplomája, a főurak 80 lecsüngő pecsétjével, mely unikum hazánkban….

Vörös vártól egy nagy hegyen átmenve, mintegy háromnegyed órányira van egy szűk völgyszorosban a hölgy közönség által élénken látogatott tárcsái fürdő, melynek Anna báljaira még Bécsből is lerándulnak a tánckedvelők. Ez sokat mond e bálok jó hírneve mellett, mert nagy vállalkozás ám e vasút nélküli vidéken utazni, de ha egyszer ott vagyunk, a patriarchális élet vendégszerető karjaiból alig tudunk kibontakozni.

A tárcsái fürdőtől egy órányira van a Mária falvi templom. E hely festői fekvésével kedvenc kiránduló helye a tárcsái fürdővendégeknek. A csúcsíves (gót) modorban épített templom magaslaton áll, honnan széttekintve, szép tájkép részleteket láthatni. A templom a XV. században épült. A nyugati homlokzaton lévő fő-ajtó csúcsíve közt gót jegyekkel bevésett 1409 évszám látható. Ez nyilván az építési évet mutatja. Az évszám közelében szintén köbe vésve kettős pajzsot pillantunk meg: az egyiken egyszarvú, a másikon jobbra ágaskodó oroszlán. Hogy ez mit jelképez, azt még eddig nem sikerült kitalálni. A templom építészeti tekintetben figyelmet kelt a díszes főajtóval, a magasra nyúló csúcs-ívekkel s csinos ablakaival…

Vasmegyében több templom van, mely építészeti tekintetben hasonlít a Mária falvihoz, s a valószínűség a mellett szól, hogyha nem is egy időben, de kevés időközök után épültek. Még néhány, a falfestményeikről ismert templomot találunk a megyében.

Agustich Imre

*.

Vas-vörösvár (németül Rotenturm an der Pinka, horvátul Verešvar) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Mária falva (németül Mariasdorf) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.

 

1876. 5. 70. Vien-Chan romjai Hátsó-Indiában

A „fehér elefánt birodalmát”, azaz Birmát, Siamot, Kambodzsát és Kochin-Khinát, mely országok együttvéve Hátsó-Indiát képezik, teljes joggal nevezhetjük a nagyszerű romok hazájának. Elkezdve Angkor titok szerű romjaitól, melyeket a bennszülött lakosok legrégibb hagyományai is már csak mint romokat emlegetnek, a nélkül, hogy azok eredetéről felvilágosítást adhatnának, le a legutóbbi polgár harcok által előidézett rombolások füstölgő romhalmazáig, föltalálható Ázsia e részében mindenféle rom és pusztulás…

A földkerekségének legszebb, legnagyobb terjedelmű s eredetüknél, és rendkívül nagy régiségüknél fogva egyszersmind titokszerű, és legérdekesebb romjai Délkelet-Ázsia e nagy félszigetén találhatók…

Yien-Channak, Laos nevű tartomány egykori fővárosának romjait, melyek ezelőtt 35—40 évvel még Hátsó-India egyik legvirágzóbb városának díszes épületeit képezték. A várost a sziámiak rombolták szét 1828-ban. Bár hatalmas bástyákkal erősített kőfal vette volt körül, Vien-Chan annál könnyebben juthatott a sziámiak kezei közé, minthogy akkori királya, Laos fejedelme, Anu, nem volt ily komoly harcra elkészülve….

Hogy mily gazdag és erőteljes a növénytenyészet Ázsia eme részeiben, ama körülmény is eléggé bizonyítja, hogy az egykor népes, nagy terjedelmű és gazdag főváros helyét ma már — alig negyven év után — sűrű erdőség borítja. „Siettünk elérni a most már meglehetősen sűrű erdőt” — írja Garnier — „mely a szerencsétlen város romjait borítja. Számos gyalog ösvény fut ott össze s azok egyike épen a királyi palotához „vezet. Az épület nagy terjedelmű lehetett s bár a bokrok egészen ellepték romjait, tervrajzát s építészeti stílusát könnyen fölismerhettük…

 

 

 

 

VIEN-CHAN ROMJAI HÁTSÓ-INDIÁBAN

 

 

A kép, melyet e romokról ez alkalommal bemutatunk, az elpusztult, kihalt város egyik legszebb részletét, a pagodák és tornyok városnegyedét tünteti föl. Itt álltak a buddha hit főbb isteneinek díszes imaházai, s papjainak és szerzeteseinek nagy terjedelmű zárdaépületei s magán lakhelyei. De a gyönyörű pagodák és dagóbák ma már nem egyebek megannyi romhalmaznál. Számtalan sírbolt s néhány kisebb dagóba épen maradt meg a romok között, mint rajzunkon is látható, s nyomra vezetik a sűrű erdőségben azokat, kik a régi és nagyobb pagodák fekvését, a régi hagyományok útmutatása szerint, föl akarják keresni. A többi nagyobb-szerű épületek mind romban hevernek; csupán a pagodák tudtak ellenállni némileg a rombolás dühének; de minthogy egykori lakói, a papok, ezekből is rég kiköltöztek, s minthogy e pagodák is csak olyan kevéssé állandó és tartós anyagokból voltak építve, mint a többi profán épületek, 35—40 viszontagságos év s azoknak főleg viharos és esős évszakai azokról is letörölték.

Az egykori nagyság, fény és gazdagság törékeny és mulandó díszítményeit. A forróöv dús tenyészetű növényzete, a mely a barbár pusztítások e szomorú képét lombokkal és virágokkal igyekszik bevonni, e romba dőlt szentélyeket távolról nézve a tiszteletre méltó régiség színezetével ruházza föl; holott a romok, mint már említettük, alig negyven évesek.

S. L. 

Detailed character history for Dagóba

 

 

 

1876. 18. 279. Kolozsvár és az április 22-ki nagy tűzvész.

 

Maros Vásárhely, a székely főváros után Kolozsvárt, Erdély fővárosát s az erdélyi magyarság politikai, közművelődési és nemzeti életének központját is gyászos csapás érte, az április 22-én pusztított nagy tűzvész által. A kolozsvári tűzoltók, kik Maros Vásárhely segedelmére oly testvéries készséggel siettek, alig pihenték ki magukat, midőn saját városuk kebelében hívta őket munkára a pusztító elem.

Kolozsvár Erdélynek fő- s az egész magyar hazának sok tekintetben második városa. A közművelődésnek annyi áldást hozó intézetével Budapest után az országnak egyetlen városa sem dicsekedhet, mint Kolozsvár. Ott virágzik hazánk második tudományegyeteme, második nemzeti múzeuma és második nemzeti színháza. Van benne katolikus, református és unitárius főiskola, több állami és magán tanintézet, számos közművelődési és jótékony egylet, több nyomda.

Kolozsvár, melynek a legutóbbi népszámlálás szerint 26 000 lakója van, a Kis-Szamos völgyében fekszik, ott, ahol egykor némelyek szerint Zeugma dák város, a dákok legyőzése után pedig Claudia római gyarmat állott. A völgyet középmagasságú hegysorok szegélyezik, melyeknek ormait erdőségek, oldalait szőlőültetvények borítják. Magát a várost köröskörül szép kertek és szőlőhegyek környezik, melyeknek üde zöldje közül kellemes nyaralók s kisebb tanyák mosolyognak le a városra. Nyugat felé a Hója-hegy magasabb csúcsa emelkedik, vele szemben Kolozsmonostor terül el, melyet a kertek és házak szakadatlan sora kapcsol össze Kolozsvárral….A belváros négyszöget képez, melyet régebben magas, de már omladozó kőfal kerített; a kőfalat és az ódon bástyatornyokat kevés kivétellel mind lerombolták. Az utóbbiak egyikét, az úgynevezett kurta-szappan utca végén, tűzoltó őrtoronnyá alakították át, mely a nagy tűz alkalmával szintén leégett. Öt régi kapuja, melyek közül ma már egy sincs meg, ugyanannyi külvárosba nyílt…

A főtemplomot 1404 táján Zsigmond király kezdette építtetni, s a Kolozsvárott született Mátyás király végezte be. A hitújítás elterjedése után az egymás után föllépett lutheránus, kálvinista és unitárius protestáns felekezeteké volt, de később visszakerült a r. katolikusok kezei közé…

A belső farkas utcai templomhoz és főiskolához, a középületek egész sorozata csatlakozik. Ott áll a Nemzeti Színház, a megyeház, az egyetemi (illetőleg múzeumi) könyvtár, több állami épület, azok egyikében az egyetem maga, továbbá a r. katolikusok főgimnáziuma és papnöveldéje….A torony nélküli ref. templomon túl, az ev. ref. hitfelekezetnek úgynevezett külső temploma látható, csinos kétágú tornyával, mely az 50-es évek alatt épült….

Kincses Kolozsvárnak nevezték hajdan e várost. A sok háború, ostrom,

harácsolás és adózás, s különösen a múlt század első felében gyakran előfordult nagy égések miatt aláhanyatlott és elszegényedett. Lassanként azonban ismét emelkedni kezdett s kivált 1790 óta…

A város maga 6000 frt kárt szenvedett a tűzvészben. Alig helyrehozhatók a magánosok által szenvedett károk: hivatalos adatok szerint a tűz 88 házas telket pusztított el: a leégett fő- és melléképületek száma jóval többre megy 200-nál. miután egy telken három, sőt négy épület is volt. Az égés által 156 család 606 családtaggal szenvedett kisebb-nagyobb kárt. E kár meg nincs felvéve hivatalosan, de bizonyára több százezer forint..

S. L.

 

 

1876. 21. 327. A kolozsvári tűzvész. (1876. április 22-én.)

 

Az április 22-iki nagy égés szomorú következményeit sokára fogja kiheverni Kolozsvár városa. Oly része hamvadt el melynek lakói önerejükön aligha tudnák felépíteni elpusztult hajlékaikat. Oly emberek laktak a szűk és görbe utcákkal és zsindely fedelű alacsony házakkal zsúfolt városrészt, kiknek az a kis ház és abban berendezett műhelyük mindenük volt, kiknél a vagyonszerzési képesség ama kis hajlék megvételében és berendezésében érte el tetőpontját…

A 20—30 négyszögölnyi területű udvarokon vagyonmentésről alig lehetett szó. A mit az udvarokról kimentettek, az utcákon égett porrá, s a pusztító elem alig hagyott időt reá, hogy a lakosok legalább puszta életüket megmenthessék. A nekivadult lángözön iszonyú dühöngéssel rontott mindennek, a mi szomszédságába esett...A borzasztó veszély közepette nagy forgószél támadt, ez az égő zsindelyeket a belvárosból a kültelkekre is átrepítette s a tűz fészkétől mintegy ezerlépésnyire a Nagy-Szamos déli során élesztett új veszedelmet….Alig néhány órai roppant pusztítás után szabaddá lett a kilátás az unitárius templom hátától a tűzoltó őrtorony mellett lévő hídig. Onnan pedig a Kis-Szamos mentén a Tauffer hídig, s onnan ismét a Magyar-kapuig terjedő egész nagy területen…

A város az építés könnyítése céljából faraktárt nyit és hitelbe ad épületfát az építőknek, valamint kölcsönt is szándékozik fölvenni a károsultak számára. Későbbi hasonló veszélyek megelőzése végett célszerűnek mutatkozó tűzrendőrségi szabályokat állapítottak meg, s a város a szintén jelentékeny kárt szenvedett tűzoltó testület számára 3000 forint értékű újabb tűzoltó szerelvényt rendelt meg. Végre a leégett városrészt szabályozni fogják, új, szélesebb és szabályosabb utcát fognak megnyitni s az e célra szükséges telkeket kisajátítják. Kolozsvár siet igazat adni ama példabeszéd szavainak, hogy a maga kárán tanul a magyar. Vajha minél ritkábban kellene ily drága tandíjakat fizetnünk!

 

 

1876. 35. 547. Máramarosi képek.

 

Sokról kellene megemlékeznünk e lapok hasábjain, ha Máramaros megyét vagy legalább ama pontokat akarnók egyenkint ismertetni, hova az augusztusi kirándulás alkalmával az orvosok és természettudósok eljutottak. Sorba kellene vennünk, a kincsekkel ki nem fizethető sóbányákat. Az akna szlatinai, rónaszéki és sugatagi, részint munkában levő, részint vízzel elborított aknákat (mint az Apafi-aknát). El kellene térnünk a Tisza eredetéhez: Kőrös mezőre, hol a nagy folyam még olyan parányi, hogy könnyen átléphető. Fel kellene keresnünk a nagy erdőségeket, a suliguli híres forrást s a vadregényes Fájna vidékét, a rahói szép tájrészt, a fehérpataki vasgyárat és Trebusa* bérces vadonát, a bocskói festői vidéket, hol a részvénytársaság nagy szódagyára van. Ezúttal a viski** fürdőt mutatjuk be…

A fürdő Máramaros Szigethez három órányira van, s az út Bocskóig változatos. Bocskón túl pedig regényes részeken vezet keresztül. A megyének legkedveltebb s látogatottabb fürdője. Májustól kezdve már minden fürdőszoba, sőt a vasgyár munkásainak és a szegverőknek lakásai is ki vannak bérelve. Nemcsak Máramarosból és a szomszéd megyékből, hanem a legtávolabb eső vidékekről is számosan látogatják. A szigetiek vasárnaponként — ha az idő kedvez — nagy társaságokban rándulnak ki a gyertyánligeti fürdőbe, hol víg dal és zeneszó, meg tánc mellett pompásan telik az idő….

 

 

 

 

MÁRAMAROSI KÉPEK: Visk-várhegyi fürdő.  (Klösz fényképe után.)

 

 

A fürdőhöz való kanyarulatnál a domb emelkedésénél ízlésesen épült kis házacskák vannak a gesztenyefa-sor mögött. A fürdő-épület belsején szépen ápolt udvar, széles verandák, továbbá teknő alakú völgy, s a legdíszesebb műkert. A tűlevelűek majd minden nemei nagy szorgalommal vannak művelve, csoportokra osztva, közeikben csinos virágágyak, sétálók, s a sétányokon ferdén átszökő kutak, felséges savanyú víz források s egy mindig bő édes vízi patak….

A savanyú víz, mely szénsav és vasas tartalmú, elevenné teszi a vért, a levegő a kedélyt és együtt véve oly hatással vannak, hogy a nagyvárosi blazírt is gyermekké változik tőle.  A gyönyörű park létrehozásának főérdeme az egykori kamarai adminisztrátor: Gerzon Antalé, de a rendezés érdeme Miller Ferenc kamarai assessoré, kinek egyik vágya teljesült e park létesítése által…A visk-várhegyi fürdőhöz sok monda fűződik, többi közt András gazda Erzsi leányáról; meg a zsiványokról, kik a szép leányt el akarták rabolni s hirtelen oly köd támadt, hogy három napig még a napot sem lehetett látni. A ködben elvesztek a zsiványok s a lány is. Vár azonban sohasem volt e helyen… Visk városa alig félórányira van a fürdőtől. Máramaros Szigetről Sugatagon át (mely Akna-Szlatinával és Rónaszékkel együtt képezi a leggazdagabb sóbányákat) jutunk a brébi fürdőbe, mely legigénytelenebb valamennyi máramarosi  fürdő közt A gyertyánligeti fürdőben mindig a kőrös-mezei orvos érkezését lesik. A visk-várhegyi fürdőn a kincstári főorvos Szigetről rendel, a brébi fürdőt pedig a megyei kerületi orvos vagy a sugatagi kincstári orvos keresi fel….

A máramarosi orosz nép nem erőteljes, hanem szívós természetű; ruházata, különösen a nőké: a kettős kötény, kalárisos-gyöngyös, cifra nyakék és szoknya, szerdák s piros tarka ing, valóságos hímes mező; hanem érdekes.

Sz. Ö. F.

 

*Terebes-fejérpatak, korábbi neve Trebusa-fejérpatak volt

**Visk-et még V. István király adta a kezdetekben Ugocsa megyéhez tartozó Rakasz és Fekete-Ardó falvakkal és Nyírtelek-pusztával a Hont-Pázmány nemzetség újhelyi ágához tartozó Marchaleus fiainak, Mikov és Chepan mestereknek, és az adományt IV. László, majd III. András is megerősítette, mint ekkor már Máramaros megyéhez tartozó birtokot. Visk a Tisza-menti öt koronaváros legnagyobbika, egykor szász település…

 

 

1876. 45. 708. Képek Dalmáciából. Zára

A régi Dalmáciának Spalato, vagyis a rómaiak Salonaja volt a fővárosa, a mostaninak pedig Zára. Termékeny partvidék, zordon hegy-gerincek és a tenger között igen szép, festői tájon terül el a parton a ligurinok egykori s az ország jelenlegi székhelye, az erős Zára, melynek lakói legszorgalmasabbak és legtöbbféle ipart űznek az egész országban…

A vár falain belől magasan emelkednek a képekben és ereklyékben gazdag templomok kúpjai, tornyai és magas fedelei s a sok régi palota és nyilvános épületek….A városba négy kapun át jut az ember; azok közül kettő, a

San Crysgone vagy más néven a Tengeri-kapu és a Szárazföldi-kapu (Porta di Terra Firma) megérdemli, hogy közelebbről szemügyre vegyük. Az első egy régi római kapu, melynek egyetlen hatalmas ívét korinthoszi oszlopok tartják…

Zárában sokféle iparág virágzik, de különösen a maraszkínó gyártás tette híressé a várost. E finom szeszes italt a világ minden részébe küldözik szét Zára híres szeszgyárosai, úgy hogy Triesztben, Szentpéterváron, Hamburgban, Londonban, Parisban, sőt még Új-Yorkban is nagyon keresett árucikk a zárai maraszkinó likőr.

 

 

 

DALMÁCZIAI KÉPEK.

A Signoria-tér Zárában

A szárazföldi kapu Zárában.

 

 

Zára története ősidőktől fogva igen viszontagságos volt. A legrégibb korban Jaderának, később Diodorának nevezték. Hajdan igen jelentékeny város és Liburnia fővárosa volt. Vízvezetéke, mely a Kerka hűvös hullámait 30 mérföldnyi távolságból viszi a városba, Traján idejében épült. A római birodalom hanyatlása után a görög császárok birtokába került a város, mely azután örökös versengés tárgya volt a magyarok és velenceiek közt. 1103-ban itt koronáztatta magát Horvátország királyává Kálmán magyar király. 1115-ben június 30-án a velenceiek a magyar sereget itt legyőzvén, a várost elfoglalták. A következő évben meg II. István magyar király uralkodása alatt a velenceieket győzték le itt a magyarok. III. István alatt újból visszafoglalta Velence, ámde Zára 1180-ban III. Béla király alatt ismét Magyarországhoz pártolt. így ment ez több századon keresztül, úgy hogy a város majd Velence, majd meg Magyarország alattvalója volt.

1409-től a Campo-Formióban kötött békéig (1797) Zára nyugodtan megmaradt Velence birtokában s mikor a peloponézoszi Moroceno a törökök ellen az úgynevezett moreai háborút idézte föl, s mely után Morea fel is szabadult, a zárai proveditore generálé is maga körül gyűjti a hü dalmatákat, megtámadva velők a törököket és levágott fejeiket hűsége jeléül Velencébe küldötte. Napóleon leveretése után a város egész Dalmáciával együtt, melynek fővárosává lett, jogszerű helyére, a szent István koronája alá került vissza….

 

 

 

 

1876. 48. 760. A magyar tengerpartról.

 

A történelmi jog bármily erős kapocs is politikai összeköttetések igazolására, mindazáltal nem teszi feleslegessé, hogy más jogcímek is szövetkezzenek hozzá erősítésül a modern államalakulások korában. Magyarországnak a történelmi fejlődésből folyó politikai jogon kívül még egy más alapja is van arra, hogy Fiumét és vidékét államjogilag magyarnak s az Adriai tengernek a fiumei partokat mosó részét magyar tengernek nevezze. Maga Fiume és vidéke többször kifejezett óhaja és akarata, hogy magyar akar lenni, adja e jogot Magyarországnak, s az egyetemes szavazat minden kényszer nélkül s minden hamisítás nélkül nyilatkozó eredménye is kétségkívül megerősítésére szolgálna a közjogi vitának... Magyar tengernek szoktuk nevezni az Adriai-tenger amaz északkeleti beszögelését, mely Quarnero-öböl név alatt ismeretes s melynek hátterében Fiume fekszik, drága pénzünkön épült pompás kikötőjével. A Quameroban öt sziget és igen sok szikla-zátony van; a szigetek a következők: Cherso, Lussina, Veglia, Arbe, Pago; mindenikben van egy vagy több kis város és számos falu. Az öböl ama része, hol a Bóra és más szelek a legdühösebbek, a hajósokra nézve az Adriai-tengernek legsötétebb pontja. Quarneronak sokat köszönhetnek partvidékének lakói; az ízletes halak mindenféle fajtái nagy bőségben találhatók benne. Fiume, Buccari, sőt a távolabb eső Chioggia és Velence halászai is a Quarneroból táplálkoznak.

A Quarnero legfontosabb városa, ide értve a szigetein lévőket is, a magyar Fiume. Sokkal kedveltebb és így sokkal ismeretesebb is e város előttünk magyarok előtt…A Fiumara folyó a Quarnero-öbölbe szalad. Mielőtt azonban ezt tenné, a város keleti részében, hol a tenger fele siet, kikötőnek is beillő pompás-csatornát képez, a melyben többnyire a fával terhelt hajók és bárkák szoktak horgonyt vetni. Ez Fiúménak legcsinosabb és bizonyos tekintetben legérdekesebb része. E természetes szárazföldi kikötőt százados fák veszik körül, melyeknek lombkoronái jóval túlemelkednek a kikötőben horgonyzó hajók árbocainak magasságán….

Cherso és Veglia szigetcsoport,  a legnagyobb az egész Quarnero-óbölben s több apró város és kikötő van rajtok, sőt Veglián püspöki székhely is van. Quarnero legnagyobb, legnépesebb és legtermékenyebb szigete. Története összefügg hazánk történetével is, mert IV. Béla király, mikor a tatárok üldözték, e szigeten is megfordult. Veglia és Cherso Fiume éléstára; e két szigetről nyeri majd minden élelmiszerét. A halászat bor- és olajtermelés mindkét szigeten virágzik…

 

 

1876. 50. 791. Egy annektált tartományról: Elszász-Lotharingia

 

Harci zaj riad, népek tolonganak a Pruth s az Al-Duna partjain. Gyülekezik az orosz s a török haderő, hogy véres fegyverekkel szálljon egymással szembe. A hatalmas cár parancsára tömör zászlóaljakban és svadronokban vonulnak a nagy északi birodalom tarkán elegyített néptörzseinek harcosai a félhold országa felé…Nem egészen időszerűtlen, midőn Oroszország a humanizmus álcája alatt kinyújtani készül karmait török terület „bekebelezésére”, megemlékezni a legutóbbi nagy hadjárat folytán a győző fél által annektált tartományról: Elzász-Lotharingiáról….Elzász századokon át volt véres versengések Eris almája Német- és Franciaország között. Nem füstölögtek a gyárkémények, nem dübörögtek a gőzgépek a pamutszövő gyárakban s csak elvétve hasogatta föl egy-egy eke a gondosan trágyázott szántóföld rögét. A francia-német háború feledhetetlen éve volt az!

Elzász sokkal inkább megőrizte a francia uralom alatt német jellegét, mint a vele szomszédos Lotharingia. Fölháborodással fogadta a világ 1871-ben az annexió tényét, noha nehéz szemrehányást tenni a német politikának s a németországi közvéleménynek, a miért a győzelmes hadjárat végén Elzász-Lotharingiának a német birodalomhoz való visszacsatolását a kötendő béke „conditio sine qua non”-jául  / elengedhetetlen feltétel/ állították föl.

Fegyver élével, nyers erőszakkal jutott egykor Franciaország is e föld birtokába. S midőn Elzász fővárosa: Strasbourg 1681 október 24-én meghódolt a francia uralkodónak: földúlt városok és fölpörzsölt falvak jelezték a gall hódítók pusztító hadjáratának nyomait. Német nyelv és szellem azután sok ideig voltak még uralmon Elzászban. Hisz a strasbourgi egyetem még Goethe fiatalságának korában is teljesen német volt. …

 

s

 

KÉPEK ELSZÁSZBÓL: A csendőrségi tér Colmarban

 

A colmari „csend-őrségi tér” Elzász városainak középkori házairól nyújt élénk fogalmat. S mindenekelőtt Colmar az az elzászi városok közül, melyben lépten-nyomon találkozunk még egy rég letűnt kor sajátságos építészetének maradványaival. A mintegy 23 ezernyi lakóval biró város negyedfél mérföldnyire fekszik a Rajnától, a Lauch-folyócska mellett. Elzászt beutazó

turisták örömest keresik föl e várost, mely Pfeffel német meseköltő, Bruat tengernagy és Rapp tábornok szülővárosa. A két utóbbi férfiura tudvalevőleg csupán Franciaország tarthat számot. Rapp tábornok az első császárságot, Bruat tengernagy a másodikat szolgálta. — Mindhárom hírneves colmári fi emlékét sikerült érc szobrok örökítik meg szülővárosukban.

A letűnt dicsőségért, hogy Colmar valaha német birodalmi szabad város volt, megvigasztalja a colmariakat a tudat, hogy szülővárosuk egyike az elzászi gyáripar góchelyeinek. Hatalmas gyáriparunk dolgában.

S a 19-ik század ezen ezer karú tevékenységével szemben oly eredeti ellentétet képeznek a 15- és 16-dik századból való erkélyes, csúcsos s tornácos házak, s a Sz.-Mártonhoz címzett gót egyház, melynek idő-barnított, ízléses tornyát képünkön is megörökítette a rajzoló ónja. Colmar szép gyöngy azon drága ékszerben, melyet Németország 1870 —71-ben meghódított magának. Vájjon övé marad-e a sokat hányt vetett tartomány?

B.N.

Strasbourg (németül Strasbourg) város Franciaország keleti határán…A második világháború idején ismét Németország része, majd a győztesek jogán visszatérítették a Francia Köztársaságba.


Colmar  város Franciaország északkeleti részén, Elzász régiójában, Haut-Rhin megye központja. A Vogézek hegyláncánál elterülő település Strasbourgtól 64 kilométerre dél-délkeleti irányban helyezkedik el, a Lauch folyó mentén, melyet egy csatorna köt össze a Rajnával.

 

 

 

Egyveleg

 

 

 

1875. 3. 37. Új találmányú gőzhajó-terem.

 

Bessemer angol technikus, ki tengeri betegségben sokat szenvedett s jól tudhatta, hogy mily alkalmatlan egy betegség az, 1869 tavaszán azon kezdett gondolkozni, hogy miként lehetne a tengeren utazók e közös és mindenkitől egyaránt rettegett baján segíteni,…

A hajót úgy kell építeni, hogy annak ide s tova, előre s oldalvást való ingadozása és mozgása már külalakja által ellensúlyozható, vagyis elenyésző legyen, vagy pedig ha oly alakban épül az, mint a többi közönséges hajók, valami különös belső berendezés által kell oda törekedni, hogy a hajó rázkódását a teremben ülők ne érezhessék….

Tervét erre az elvre akarta alapítani, a termet okvetetlenül a hajó hosszúságának kellős közepére kellett helyeznie, hol az alulról fölfelé s megfordítva irányuló ingadozás úgy szólván semmi. A hajó szélességének is a közepét kellett kiválasztania, hogy a terem nyugvó pontja számára minden irányban oly helyet találhasson, a hol a mozgás igen csekély vagy épen semmi…

Az utazók föl s alá sétálása mozgást idézne elő, valamint a szél is a teremnek azon az oldalán, mely hatásának ki van téve. Bessemer úgy hiszi, hogy ezt az akadályt is legyőzte a szintén általa föltalált vízerőmű-készülékkel. Ez a terem padozatának két legszélsőbb szegléte alatt fölállított két nehezékből áll s oly finomsággal készült, hogy annak segélyével az egész 140 tonna súlyú, nagy termet akár egy gyermek is folytonosan vízszintes helyzetben tarthatja ….

 

 

Bessemer új találmányú, gőzhajó-terme.

 

 

 

 

Minthogy a terem a hajó egész 350 lábnyi hosszúságának csak heted részét foglalja el, annak rázkódása rendes körülmények közt igen csekély lehet azon a rövid tengeri utón, mely Angliát Franciaországtól elválasztja. Bessemer találmánya egyelőre csakis e „Csatornának" (La Manche, Calais tengerszoros) nevezett, alig 26 1/2 angol mérföld széles tengeri út számára van tervezve. A hajó ingadozását még inkább gyengíti annak szokatlan gyorsasága, melyet azáltal ér el, hogy két vége, alacsonyabb s így a hullámokat könnyebben oszthatja kétfelé.

Rajzunk a hajóterem keresztszelvényét mutatja, melyből világosan látható, hogy a terem a hajónak bárminő helyzetében mindig megtarthatja függélyes állását, vagyis, hogy a terem padozata mindenkor vízszintes marad. A tengelyek, a melyeken a terem áll tömör acéldarabok, vasból készült hatalmas keresztgerendákon állva, melyek egyszersmind a hajó erősebbé tételére is szolgálnak. A terem 20 láb magas, 30 láb széles és 50 láb hosszú; elég hely van benne a sétálásra, míg az ülni szeretők számára emeltebb helyeken díványok, elkülönített székek és más ülőhelyek vannak fölállítva. A terem jól van szellőztetve s falait művészi festmények díszítik. Végül a terem fölfüggesztését illetőleg megjegyezzük, hogy ha véletlenül a kormányzó vízerőmű-készülékben valami baj esnék, a termet azonnal úgy meg lehet kötni, hogy szilárdan megáll és a hajónak mozdulatlan részét fogja képezni. Az egész ügyes találmánynak legnagyobb előnye pedig az, hogy a tengeri betegséget meg fogja akadályozni s, ezáltal a tengeren utazók számára megbecsülhetetlen jótétemény lesz.

A próbát ez új találmánnyal a múlt hónap 12-én tették meg Dover és Calais között s e próba külföldi lapok tudósítása szerint fényesen sikerült, úgy hogy az új szerkezetű hajóterem a hozzákötött várakozásnak teljesen megfelelt.

 

 

 

1875. 9. 137. A szövetséges fejedelmek Budapesten.  A „három királyok” napja, 1814-ben kivételesen nem január 6-ikára, hanem okt. 25-ére esett, s a „három királyok” nem is Gáspár, Menyhért, és Boldizsár voltak, hanem az egyik Ferencz, a mi fejedelmünk, a másik Frigyes Vilmos porosz király, a harmadik pedig Sándor, a „minden oroszok cárja.”…

Még aznap megkezdődtek a mulatságok. Este a pesti uj német színházba mentek, hol a „Hamupipőke” című operát adták elő. Legelőször az orosz cár lépett be, és kegyes főhajtással viszonozta a harsogó éljeneket. Még

hangosabbá vált az örömkiáltás Ferencz beléptekor, kit Frigyes Vilmos követett, szintén háromszoros éljennel fogadtatva…

Szerdán okt. 26. reggel a három uralkodó sorba járta a főváros nevezetesebb középületeit, u. m. a gránátosok palotáját, a füvészkertet, a Magyar Múzeumot s ez utóbbiban hosszabb ideig mulattak. A múzeum ekkor a papnevelő intézet épületében volt; s amint Ferencz a könyvtárba belépett, átnyújtottak neki egy a múzeumról szóló iratot, melyet a nádor saját kezével készített….

Este a nádornál a királyi várban táncvigalom volt, melyben a nők és katonák kivételével mindenki magyar ruhában jelent meg, s az orosz cár azon nyilatkozatot tette, hogy ily fényes nemzeti öltözeteket sem Parisban, sem Londonban nem látott. Ferencz maga és a nádor magyar tábornoki egyenruhát viselt; az orosz cár is magyar huszárnak volt öltözve, valamint a porosz király is. Mind a hárman részt vettek a táncban, azután magyar nemzeti táncot kívántak látni, melyben különösen gr. Ráday Nina és gr. Eszterházy Vincze tüntették ki magukat. Tizenegy óra tájban nagy kísérettel a főváros kivilágítását mentek megszemlélni….

A Tabán és a vár oly fényesen voltak kivilágítva, hogy az éjt majdnem nappallá változtatták. Legragyogóbb volt a nádor kertje, melynek virágágyaiban ezer meg ezer láng égett; a levezető lépcsők pedig tüzes zuhataghoz hasonlítottak. A Tabán kis piacán magas obeliszk állott, melynek tetején a béke angyala volt látható.

A hídfő két oldalán két épület volt emelve, melyeknek tetejéről a zene hangzott le. A híd elején diadalív, fölötte pedig a földgolyón egy sas ült, a három uralkodó nevének kezdőbetűit tartva. A híd karfáin fél ölnyi közökben üveggolyók voltak rudakon fölállítva s bennük viaszgyertyák égtek. Midőn a fejedelmek a hidra értek, a Dunán lefelé kivilágított ladikokon e szók látszottak: „Vivant pro salute populorum suorum.” („Éljenek népeik üdvéért.”) Midőn a híd közepére jutottak, a ladikok hirtelen megváltoztatták helyzetüket, és e szókat mutatták: „Vivát Franciscus, Alexander, Fridericus Wilhelmus.”…

Csütörtökön, okt. 27-én a Rákoson nagy hadi gyakorlatot tartottak s a huszárság ugyancsak kergette a képzelt ellenséget.

Délután szüretre mentek a Margitszigetre…Este fényes táncvigalom volt Sándor Vincze grófnak palotájában, melyre csak a legmagasabb rangú személyek voltak hivatalosak. Innen a budai vigadóba mentek, mely ezen alkalomra fényesen föl volt díszítve. Másnap korán reggel ágyúdörgés és harsogó éljenek közt elhagyta a három uralkodó fővárosunkat, s ez ismét néma lett, de látogatásuk sokáig megmaradt a főváros lakóinak emlékében.

ifj. Szinnyei József

 

 

1875. 14. 221. V. Ferdinánd király egészségi állapota most már megnyugtató. Az agg fejedelem fölötte érzékeny és hamar fölindul. Három év óta még az uralkodó család eseményeiről sem szokták értesíteni. Midőn 1872-ben Zsófia főhercegnő haláláról értesült, a hír rendkívüli hatással volt kedélyére, s ez időtől fogva minden halálhírt eltitkolnak előtte. Még mit sem tud Auguszta császárné és a közelebb elhunyt Károly Ferdinánd főherceg haláláról; sőt III. Napóleon halálát sem közölték vele. Mária Anna királyné a leggyöngédebb odaadást tanúsítja férje iránt. Maga Ferdinánd király is kívánja, hogy neje folyvást oldala mellett legyen, s gyakran mondja: „Hívjátok be féleségemet." — IX. Pius pápa V. Ferdinánd király nejének, Auguszta királynénak, virágvasárnapra szentelt barkákat küldött ajándékba.

 

 

 

1875. 15. 235, A parlamentet sokszor hasonlították már óraszerkezethez. Soha ennél sántikálóbb hasonlatot nem találhattak volna a világon. Hisz a parlament éppen megfordítottja az órának, egyenes ellentéte!

Először is jól járó óránál mindig tudhatni, hányat ütött? A parlamentnél soha, vagy legfeljebb azt, hogy kit ütött. Másodszor a jó óránál minden óra egyforma hosszú. A parlamentben van négy órás ülés olyan is, hogy bátran beleférne egy óranegyedbe. Van aztán óra olyan hosszú, hogy az ember megőszül, míg megvárja a végit. A jó óra egyenletesen jár. A parlament? Az nekiiramodik, mint a szilaj csikó, egyszer aztán bum! Akkorát botlik valami interpellációba, hogy majd bakfittyet vet hátáról a lovag. Erre aztán megbokrosodik, rúg-kapál jobbra-balra, tajtékzó szájjal rágja a zabolát, nagyokat horkant s forró párát ereszt táguló orrlyukaiból, ágaskodik, tüszköl, szétpattantja véknyán a hevedert, míg végre kifáradtan, bele töri magát az istrángba s fülét-farkát eleresztve cammog előre nagy fáradtan, támolyog oldalvást, csuklik alatta a lába s úgy örül, ha a szekér valami törvényjavaslati kátyúba zökken, hogy no most már megpihenhetünk megint. Aztán az óra rendszerint lejárata felé kezd lankadni. De a parlament épen lejárata felé veszi észre, hogy még mennyi utat kell meghaladni a kurtára maradt idő alatt. No hisz akkor aztán megindul a csihi-puhi, a fáradt gebéből egyszerre angol paripa lesz, mely annál veszettebbül rohan, minél közelebb van a célhoz, mintha tatár ülne a hátán, vagy attól félne, hogy bezárják orra előtt a korlátot s ő vagy benn reked, vagy odacsípik az uszályát.

No, úgy vagyunk mi most éppen az országgyűlésünkkel. Őröljük a tömérdek törvényjavaslatot, mint akár valami gőzmalomban. A húsvéti vakáció óta meghoztunk valami tizenhat törvényt. Szép summa. Hanem az is igaz, hogy ezek a törvénycsináló ülések átkozottul unalmasak. A teremben itt-ott talál csak az ember egy-egy ásítozó képviselőt. A jegyző felolvassa a paragrafust nagy halkan. Annyit se hallani abból, mint a csendes miséből. Az elnök aztán felteszi a kérdést: „elfogadja a tisztelt ház a felolvasott szakaszt?" ,.El", hangzik mindenünnen. „Nem", hangzik a szélső balról. „A kik elfogadják, méltóztassanak felállani." Megtörténik. „A kik nem fogadják el, méltóztassanak felállani." Megtörténik. „A többség elfogadja", hangzik az elnöki ítélet Jegyző olvassa a következő paragrafust. Száz paragrafusnál százszor kell felállni, mert mindig akad valaki, a ki nem fogadja el…

 

 

1875. 17. 267. A Margitsziget, a főváros páratlan üdülőhelye, már élénkülni kezd. A nyári idényre az igazgatóság nagy előkészületeket tesz. Két zenekart is szerződtetett, egy katonait és egy cigány-társulatot. A lakások jó része már ki van adva, számos külföldi család jegyeztette magát elő. A park díszítésére az idén még nagyobb gond fordíttatik, s új, terjedelmes virág-csoportozatokat szándékoznak létesíteni. A szigetre vezető híd kiépítése, a Budát Pesttel összekötő nagy új hídról leágazva, még ez év folytán fog megkezdetni.

 

 

 

1875. 22. 349. Halottak elégetése. Siemens drezdai tanár a fővárosi hatóságnak közelebb tervet nyújtott be, mely szerint a halottak elégetése Budapesten kötelezően volna behozandó: Siemens úr azt kívánta, hogy neki próbatétre egy emberi holttestet engedjenek át. Az egészségügyi bizottság tárgyalta ez ajánlatot és odanyilatkozott, hogy halottak elégetése ellen elvben nincs kifogása, de a törvényhatóság nem illetékes annak kötelező behozatalára. A bizottság ajánlja, hogy tegyenek kísérletet, de előbb állati hullával, és csak azután emberi holttesttel és úgy, hogy e kísérlet a városnak semmiféle költséget se okozzon.

 

 

1875. 23. 360. Egy elfelejtett fejedelem. A múlt hetekben gyakran találkoztunk a lapok hasábjain Prágában kelt távsürgönyökkel, melyek újra felelevenítették egy uralkodónak az emlékezetben is csaknem már elmosódott alakját. V. Ferdinánd magyar király s e néven első osztrák császár egészségi állapotáról szóltak azok, mely az utóbbi időkben felette aggasztó alakot öltött, de melyen az agg fejedelem, szívós természete kifogott…

V. Ferdinánd 1793. április 19-kén született s legidősebb fia volt I. Ferencz császárnak, 1830-ban koronáztatott magyar királlyá s 1835. március 3-án foglalta el az uralkodói széket. Zajosabb, eseményekkel szaturáltabb uralkodása alig volt még fejedelemnek, mint neki. Az eszmék nagy forrongásának korszakába esett az, mely átalakított társadalmat és geográfiát egyaránt, s melyre a népek fölkelésének földrengető áramlata is bekövetkezett. Nem bocsátkozunk a korszak jellemzésébe, sokkal ismeretesebb az. Tudjuk, hogy V. Ferdinánd volt az első uralkodó, ki Magyarországnak képviseleti alkotmányt és felelős kormányt adott, kinek uralkodása alatt a jobbágyság eltörültetett, a közteherviselés, a törvényelőtti egyenlőség kimondatott s életbe lépett, s a demokrácia legszebb eszméi életet nyertek….

Tudjuk, hogy rajta kívül eső körülmények kényszerítették a felszabadult népeket megtámadott jogaik védelmére, őt magát pedig a trónról való lemondásra, mely 1848. december 2-án Olmützben bekövetkezett…Mikor az ős hradzsini várba visszavonult, egészen könnyült lélekkel monda: „Most kezdek élni." .

Huszonhét esztendeje már elmúlt, mióta Ferdinánd megszűnt a közügyeknek élni. Csendes ember lett belőle, ki magányába mit se vitt magával uralkodásának hajdani attribútumaiból az egy „felség" címnél. 1831-ben, Mária Annával, Viktor Emánuel szardíniái király leányával kötött házassága, bár gyermektelen maradt, de szerencsés volt. A fejedelemasszony a legnagyobb gyöngédséggel ápolta férjét s igyekezett boldoggá tenni magányát, melyben a lemondott uralkodó háborítatlanul élhetett hajlamának. Szerette a természettudományokat s kivált a botanikát, s szenvedéllyel űzte a zenét, bár nagy tökélyre nem vitte benne, s jó szívéről, mely a bécsiek körében a , jóságos" melléknevet szerzé meg neki, számos adatot tudnak elbeszélni a prágaiak…

Néhány év óta azonban aggasztó betegségben szenved, mely rósz hatást tesz kedélyvilágára is. Csak akkor derül fel némileg, ha jótékonyságot gyakorolhat. Daczára a gondos ápolásnak, melyben szerető neje részesíti, alig lehet fékezni nagy mérvű izgatottságát…

 

 

1875. 24. 380. A Margitsziget most a rózsák hona. A pompás virágok fölséges illatot sugároznak ki, s még vonzóbbá teszik a tartózkodást e kies helyen. Van itt tömérdek rózsafaj, melyek kitűnő gondozásban részesülnek. Az igazgatóság rendelkezett, hogy minden fajú rózsa, mely a szigeten létezik, darabonként 10 krajcárjával megvásárolható. A dohánybolt mellett levő fűszer-kereskedésben igazolási jegyek adatnak, melyeken a fizetett pénzösszegnek megfelelő számú rózsák kiszolgáltatása rendeltetik el. A szigeten levő rendőrközegek, és a kertészszemélyzet jogosítva vannak mindenkitől, ki rozsát hord, igazoló jegyének előmutatását kérni. A ki ily igazoló jegyet előmutatni nem tud, két forint bírságot fizet. Hiába, nincs rózsa tövis nélkül.

 

 

 

1875. 26. 412. .Kossuth Lajos levele „Egyetértés”-ben: „Alig van nap, hogy egy vagy több pénzsegélyt kérő levelet ne kapnék az országból. Sokszor eredeti bizonyítványokkal s terjedelmes mellékletekkel terhelten, melyeknek visszaküldése költséges, gondviselése alkalmatlan. S ha rögtön nem felelek, a panaszos sürgetés ritkán marad el. Nem tagadhatom, hogy nyugalmamnak ez örökös háborítása érzékenyen bánt; a soha meg nem szűnő zaklatás kimeríti türelmemet; ingerültté, idegessé, beteggé tesz. Hogy sok a nyomor a hazában, mint akárhol másutt is, tudom, s hogy e nyomorban fájdalom, olyanoknak is van része, kik jobb sorsot érdemeltek volna. Nem egyszer megilletődéssel látom e levelekből, s ezeknek csak annyit mondhatok, hogy nekem szint annyira fáj rajtuk nem segíthetni, mint nekik szenvedni. Azonban bár fel tudom fogni, hogy a kit a habok elnyeléssel fenyegetnek, a szalmaszálhoz is kapkod: azt mégis nem lehet különösnek nem találnom, hogy ezt a mentő szalmaszálat oly sokan én bennem keresik, én bennem, ki gazdag ember soha sem nem voltam, sem lenni nem iparkodtam, s ki 26 év óta a hontalanság keserves kenyerét eszem…

26 évi távollét után oly összeköttetéseim sincsenek az országban, miszerint csak azt is tudhatnám, hogy kihez lehet a sikernek némi kilátásával a folyamodók érdekében fordulnom. Jobban teszik tehát, ha ott a helyszínen néznek körül pártfogás után. Collegno (al Baraccone) Olaszország. Június 18-án. 1875. — Kossuth.”

 

 

1875. 27. 428. A budai nagy szerencsétlenség színhelyén, az egész héten buzgón dolgoztak a derék utászkatonák, tűzoltók, s fölfogadott munkások, hogy eltávolítsák a pincékbe gyűlt vizet, az utcákra hordott iszapot és törmeléket, s megtisztítsák az ördög-árok medrét a beléje hordott kövek és szikláktól. Minthogy a Duna folytonosan árad, a mentési munkálatok vezetésével megbízott bizottság csütörtökön elzárta az ördögárkot, s most kiszivattyúzza a beléje gyűlt vizet. Ó-Budán a pincék már mentek a víztől, ellenben a temető még csütörtökön is víz alatt- állt, melynek felszínén koporsók úsztak…

A szomorú vész számos áldozatát lesodorták a Duna árjai Dunaföldvárig, hol a lakosság rémülettel nézte, mint hajtja a víz a fölpuffadt hullákat, melyeknek nyomában egy hollóraj volt. Kammermayer K. budapesti polgármester július 1-én a gőzhajózási és vasúti főfelügyelőségtől arról értesült, hogy Paks felé emberi hullák úszkálnak a Dunán, ennek folytán azonnal egy csavargőzöst rendelt ki a Duna-gőzhajózási társulattól…

 

 

1875. 28. 443. V. Ferdinánd király temetése kedden délután nagy pompával ment végbe Bécsben. A király holtteste vasárnap éjjel érkezett meg Bécsbe, a hol 3 napig a császári várlak kápolnájában fölállított ravatalon volt kitéve; óriási néptömeg nézte mindennap, nemcsak bécsiek, de távolabb vidékiek is. A temetésre egymásután érkeztek Bécsbe az európai fejedelmi udvarok képviselői…A nagyszerű menetet egy sor lovasság nyitotta meg, melyhez hatalmas csoportban csatlakoztak a különböző ezredbeli gyalogok. A város minden rendű papjai mentek párosával a katonák után, égő viaszgyertyával kezükben. A lelkészeket követte a polgármester a tanáccsal, a tartományi parancsnok, a tartományi bizottságokkal és az összes udvari személyzet. A gyászmenetet több hatos fogatú udvari kocsiban a néhai király kamarásai és hadsegédei kisérték. Ezek után jött a pompás halottas kocsi, melyen a pazarul aranyozott, koszorúkkal borított koporsó feküdt. A kocsit nyolc fényesen felszerszámozott ló húzta. A koporsó után a robogó kocsik egymást érték miniszterekkel, főpapokkal, magasabb államhivatalnokokkal. A magyar miniszterek és főurak aranytól ragyogó nemzeti díszöltözetben kisérték a menetet. A teljes ornátusban megjelent Simor hercegprímást számtalan lelkész követte…

 

 

1875. 30. 473. Az al-Dunán.…A Duna! Maga a Duna egy egész világot éltet partjain! Nem szükség a forrásáig visszamenni, csak Bécstől a Fekete-tengerig utazzék valaki, s látott egy egész világot….

Turnu-Szeverinben meglepően sok magyar beszédet lehet úton-útfélen hallani s egy-egy népesebb hajó közönsége között szétjárva bizonyosan talál az ember magyar iparost is, ki a nevezetes gyárba törekszik munkát keresni és szerencséjét megalapítani….

Fontos és figyelmet ébresztő alak az Al-Dunán egy-egy pópa, ki a maga nemzetisége szerint, a szerbek vagy oláhok közül azonnal egész társaságot gyűjt össze maga körül. Ezeken látni meg a dél műveletlenségét legjobban. Lerí e papokról a pallérozatlanság és tanulatlanság s mégis mily tisztelettel, hódolattal s csaknem imádattal környezik őket a hívek, kik természetesen még alantabb állnak lelki atyjuknál. A Romániában lakó oláhok dicséretére legyen mondva, velők egy európai műveltségű ember mégis jobban eltársaloghat, mint a külföldi szerb papokkal. Az oláh bojárok közt is találsz meglepően tanult embereket, de a nagy részük mégis csak nagyon bukaresti szempontból látja a világot. Az oláh dámákról kevesebb dicsérettel szólhatunk. Francia nyelven beszélnek ők is, mint Romániában minden művelt ember, de a francia nyelvhez franciás modor is járul, francia finomság nélkül. Sehol nem tűnik jobban szemedbe, hogy a műveltség külső máza mily ellenkező belsőt takar, mint ezen finom hölgyeknél…

 

 

1875. 36. 572. Két híd készül el az év végére a fővárosban. Az egyik a margitszigeti híd, melynek feljáróit most csinálják, hogy január elsejére átadhassák az egész művet a forgalomnak. A másik az összekötő vasút hídja, melynek két oszlopa már készen van, míg a többieken is oly nagy buzgalommal dolgoznak, hogy a híd még az idén teljesen elkészül. A munkából a jövő évre csak a díszítés és a hídfők maradnak.

 

 

1875. 36. 573, A budai vízkárosultak részére a héten külföldről több jelentékeny adomány érkezett, így Jasayból 837 frankot és 21 darab Napóleon-aranyat, Konstantinápolyból 503 forintot, Berlinből pedig 1010 birodalmi márkát küldtek. Ez utóbbi összeg a berlini Nemzeti Színházban rendezett jótékony előadás eredménye.

 

 

1875. 43. 684. Az operaház építésének négy év alatt be kell végződnie, a mi annál könnyebben megtörténhetik, mivel a pénzforrások bedugulása itt nem állhat meg. Az operaház költségei a belső berendezéssel együtt körülbelül 3 milliót fognak igénybe venni…Az építési tér bekerítése már megtörtént.

(A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor.)

 

 

1876. 1. 11. Címképünkről. A „Vasárnapi Újság” homlokzatán új címképpel találkoznak olvasóink, mely azonban, reméljük nem lesz egészen idegen. A régi címkép már elkopott s meg kellett újíttatni. Ezt az alkalmat felhasználtuk arra, hogy művészi formában is változtassunk rajta. Lotz Károly és Greguss János művészeink szíveskedtek a tervet összeállítani, melynek alapanyaga és fő jellemvonásai teljesen a régi címképből vannak véve. Pannónia, mostani helyzetében, életteljesebb alak, mint a régi. Baljával a haza címerére támaszkodva, a háttérben elterülő fővárosra tekint, mely az egész országot is jelképezi, s jobbjával áldást hint a kelő nap fényében derülő Magyarországra. Oldalt a két házi kör sokat nyert életben és elevenségben. A régi kép magános olvasói helyett egy-egy család van azokból a körökből, melyekben e lap kezdetétől fogva állandó szíves fogadtatásban szokott részesülni. Eddig régi címképünk jelképe szerint a nők mintha ki lettek volna zárva a „Vasárnapi Újság” olvasói köréből. Most, a napi munka végével mindenik családban ott hallgatja a feleség is, az anyjuk, a mit a férj, az apjuk olvas a világ állapotáról. De hát minden nyereségben van veszteség! A gólyák és galambok elröppentek a lap homlokáról. Ahhoz a bizonytalan környezethez, melyben a régi címképen Pannónia helyet foglalt, illők lehettek, de a mostani környezetben nem tarthatták meg művészeink, mert egyéb okok mellett, a túltömöttség is ártott volna az egész címkép összhangjának. A képet Greguss János igen sikerülten rajzolta fára s Morelli Gusztáv gondosan metszette ki. Reméljük, hogy olvasóink a „Vasárnapi Újság” új alakjával is megtartják a régi állandó barátságot, melyet részünkről megérdemelni őszintén törekszünk.

 

1876. 4. 461A Vasárnapi Újság előfizetőinek tetemes megszaporodása folytán e lap f. évi, 2-ik száma kiadó-hivatalunkban elfogyván: azon t. előfizetőktől, akik a lapokat gyűjteni nem szokták, a 2-ik számot szívesen visszaváltja a Vasárnapi Újság Kiadóhivatala (Budapest, Egyetem-utca 4. sz.)

 

1876. 9. 136. Híd építése a La Manche-csatornán. Midőn a la Manche csatornán keresztül egy alagút építését tervezték, Boutet francia mérnök kiszámította, hogy sokkal kevesebbe kerülne a csatornán keresztül egy híd építése, s így a közlekedés Francia- és Angol ország között élénkebbé tétetnék, mint az alagút által. E tervezgetéseket azonban a háború megsemmisítette. Most ismét előkeresték a tervet s kiadták azt angol építészek és mérnököknek megvizsgálás végett, kik igen előnyösen nyilatkoznak róla. Huszonkilenc hídoszlop, egy-egy kilométernyi távolságban, harminc ívet képezne, s negyven méter magasságban állana a víz felszínétől. Minden egyes oszlop 700 tonna súlyú lenne.

 

 

 

1876. 11. 171. Az árvíz alatt.  A régi városházán fekete tábla van kitéve, melyre a vízállást jegyzik föl. Márc. 3-án este 22 láb 8 hüvelyknyi víz-magasságot jelentett; márc. 4-én, 5-én, 6-án ugyanannyit. A víz nem akar apadni. Márc. 7-én 22 láb 8 és ½ hüvelyk. Tehát áradt lassan. Márc. 9-én reggel 23 lábig nőtt. Csak 1 láb 1 hüvelykkel alacsonyabb víz, mint febr. 25-én esti 6 órakor volt. Azóta most is víz borítja az elöntött részeket; a Duna alsó vidékein pedig szaporodott a szerencsétlen városok, községek és falvak száma, melyek az özönvíz apadását várják. Ily hetekig tartó árvízről nem is álmod ott senki…

Jan. 8-ától álló jeget észleltek, egész febr. 24. Mindez ideig az egész folyamon kocsik és gyalogok biztosan közlekedhettek…

A fővárosban az adakozásokból e hó 10-ig 108,968 frt 91 kr, 10 líra, és egy ezüst frt gyűlt be. Újabban a király megengedte, hogy a megürült főpapi jövedelmekből 15,000 frt-ot az árvízkárosultak segélyezésére fordítsanak. Ez összegből 3000 frt-ot a budapesti szerencsétlenek közt osztanak szét.

 

 

1876. 14. 220. A Margitsziget az árvíz után egy puszta sziget. A fövény magasan borítja talaját, s csak a múltkori pompás helyeket jól ismerő tudja, hogy egy-egy homokdomb, mily szép virágos táblát borit. A Duna árja medret vágott magának a főhercegi lakház előtt, s ott folyt végig a pesti ágból a budai ágba. Kavics és iszap maradt utána, de még pár nap előtt víz is volt. A híres rózsaligetek csak alig látszanak ki a homokból, mely egészen fehér. A gyönge ültetvények oly magasságban vannak lekaszabolva, a hol a jégzajlás rohant végig. A vén fákat a jég meghántotta kérgüktől, s most pusztán és rongyosan mutogatják sebes oldalukat. És hány fát sodort ki a bősz ár és jég, kivált a partokon, melyek ott fekszenek, mint a szörnyű elemi csata elesettjei. A víz és jég kettős dúlását lehet látni mindenütt. Csak a nagy forrásnak nincs semmi baja, az most is ontja zöldes vizét. A gép- és mosóház maradtak szárazon, a mosóházban máig is ott vannak a tehenek, miután istállójuk romba dőlt. A fürdőház aránylag legkevesebbet szenvedett, melynek csak külső falait rongálta meg a víz és jég, de a körül övező terasz a szép vázákkal együtt oda van. A sziget felső részén levő épületek siralmas állapotra jutottak. A nagyvendéglő pincéje tele van vízzel s a pincében levő bútordarabok a mocskos víz színén úszkálnak. A József főherceg s az inspektor lakásai még szomorúbb állapotban vannak. Még a folyosón levő márványtalapzat is, négy-öt hüvelyket süllyedt alá. A felső korcsma épületének padlózata, falazata tönkre van téve; s a sziget felső részén levő istállóból, cselédházból s gazdasági épületekből alig maradt valami épen. József főherceg már elrendelte a sziget rendbe hozását, folyik is a dolog, de a pusztítás nyoma évek múlva is meg fog látszani. Az idénre már bizonyosan elvesztette a főváros e bájos üdülő helyét.

 

 

1876. 19. 300. A kolozsvári tűzkárosultak javára helyben Kolozsvárit és a Királyhágón túl élénk részvéttel folynak az adakozások. A Királyhágón innen a Duna és Tisza áradása által megkárosult egész vidékek ínsége vette igénybe a közfigyelmet és jótékonyságot. De e csapások mellett sem mulaszthatjuk el fölemlíteni olvasóink előtt, hogy Kolozsvár közönségének éppen azon része vesztette el mindenét a tűz által, a mely rész a kisiparnak volt becsületes, munkás képviselője s mely segély nélkül évek folytán sem lesz képes a szenvedett csapást kiheverni. Helyeseljük tehát azon fölszólítást, melyet erdélyi származású írók (Szász Károly, Szilágyi Sándor, Gyulai Pál) a napilapokban közzé tettek a kolozsvári tűzkárosultak segélyezése ügyében. Az általuk megindított adakozások számára mi is megnyitjuk lapunk hasábjait, s az aláírást szerkesztőségünk részéről tíz forinttal ezennel megkezdjük

 

 

1876. 19. 301. A Margitszigetre e hó első napja óta ismét gőzhajók járnak. A szép szigeten alig van itt-ott egy kis pázsit, fehér homok borítja a talajt, néhol kétlábnyi magasságban. Csak a fák lombjai zöldellnek dúsan. Ezek is sokat szenvedtek, s a jégzajlás némelyikről lehántotta a kérget, s most a sebeket kenőccsel vonták be. Száz meg száz munkás dolgozik naponkint a szigeten. Az épületek már helyre vannak állítva. A szép fürdőnek pedig semmi baja. Hanem az iszap eltávolítása nagydolog. Nem is hordják el, hanem a fáktól tisztás helyeket fölszántják, hogy a homok alá kerüljön, s a termőföld felszínre jusson, aztán fűmaggal vetik be. A hol mélyebb a homok, hogysem az eke bejárná, ott árkot ásnak, s a kiemelt föld helyébe a homokot teszik.

 

 

1876. 21. 321. A hétről.…Egyszerre bumm! Megütik az ablak alatt a nagy dobot, melyet ember már el nem bír, külön targoncán lónak kell húzni, s felrivall a vadász-kürt, oboa, ablakrengető hangján a garnizon indulója…Ott masíroz az ablak alatt a haza ifjúságának színe-java. Egyiket talán a mátka karjai közül, a másikat a legáldottabb fegyver mellől, az eke szarvától, a harmadikat könyvei közül hívta be a parancs, a mely ellen nincsen apelláta. S ki tudja, beéri-e ez a parancs a tavasziaknak nevezett hadgyakorlatokkal?

A három császár már évek óta szövetkezik a béke fenntartására; a világot éppen most utazza be egy békeapostol; a hírlapok tele vannak jeremiádákkal, hogy a roppant állandó hadseregek az államokat tönkre teszik; gyűléseket tartanak az általános lefegyverkezés érdekében…

 

 

1876. 24. 379. A magyar írók levelei című vállalatot indítanak meg Bodnár Zsigmond, dr. Kiss Áron és id. Szinnyei József. Két sorozat lesz, egyik a 16-dik századtól a 18-dik közepéig írt leveleket foglalja magában. A másik a múlt század közepétől az újabb időkig írottakat… Fölkérik ama tisztelt hazánkfiait, kiknek birtokában magyar íróktól levelek vannak, hogy szíveskedjenek azokat a szerkesztők egyikének lemásolás végett beküldeni…Címeik: Bodnár Zsigmond tanár, Akácfa utca 25. sz., dr. Kiss Áron tanár, a reform. kollégium épületében, id. Szinnyei József, az egyetemi könyvtár épületében…

 

 

 

1876. 29. 460. A fiumei tengerészeti akadémián is bevégződtek a vizsgálatok. Ez évben 130 ifjú nyert kiképzést, kik közül 28 magyar, a mi igen kedvező arány, miután a többi szám csehek, dalmaták, horvátok, lengyelek, olaszok, németek közt oszlik meg. A magyar ifjak a vizsgákon mindnyájan képesítést nyertek. A magyar nyelvnek az akadémián külön tanszéke van.

 

 

1876. 36. 571. Máramaros vármegye egyetemes leírása című nagy és becses monográfia megjelenését köszönhetjük a magyar orvosok és természetvizsgálók idei vándorgyűlésének. Az első kötet, mely eddig belőle megjelent, nagy nyolcad rétű 516 oldalra terjed s a természeti és társadalmi viszonyokat ismerteti. Mellékelve van e kötethez a megyének kitűnő technikával készített térképe is, s az egész munka kiállítása szintén igen szép. Trefort közoktatásügyi miniszternek van ajánlva a mű Máramaros megye és Sziget koronaváros nevében, mert a miniszter a munka megjelenését nagyban elősegítette az által, hogy szedetését és nyomatását, a m. kir. egyetemi könyvnyomda  díjtalanul

készítette. E monográfia régi óhaj és nem új eszme, de a nagygyűlés nélkül még bizonyosan elmaradt volna egynehány évig. Szilágyi István és Váradi Gábor régen gyűjtik már össze az egyes részeket,…

 

 

 

1876. 40. 630. Új zsidó ország. A napokban újra fölmerült az a hír, hogy angol országi gazdag zsidó bankárok Palesztinát, a régi Zsidó országot, meg akarják venni a török szultántól. E szándék nem új és ezelőtt pár évvel szintén sokat emlegették a külföldi lapok. Tagadhatatlan, hogy a zsidók egy idő óta mind számosabban vándorolnak őseik hazájának fölkeresésére, noha sokan és sokszor állították azt, hogy a zsidók nagyon keveset törődnek Palesztinával, és, hogy az őseik honának visszaszerzésére irányuló törekvés mind jobban-jobban kezd kihalni belőlük.

Azoknak, akik Palesztinát fölkeresik, legnagyobb része valószínűleg csupán egyszeri látogató, kik a szent helyek megtekintése után, a föld különböző pontjain választott új hazájukba térnek vissza…

Néhány éve, hogy a Rotschildok és Sir Moses Montefiore nevei ott szerepeltek ama terv élén, mely oda irányult, hogy Palesztinát a törököktől vétel útján megváltsák. Izrael szétszórt gyermekeit a világ minden részéből, amennyire lehet, összegyűjtsék. Abban a reményben, hogy a régi haza egykori nagyságát és dicsőségét újra megalapítsák…Bármi volt is a szent föld Dávid és Salamon királyok idejében, ma nem sokkal egyéb, mint a végromlás és pusztulás színtere…Oly szánalomra méltó, elhagyatott látványt nyújt e föld, hogy az európai és amerikai mosolygó tájképekhez szokott utazó ijedten sietteti lépteit annak mielőbbi elhagyására...

Azonban még ha vissza lehetne is állítani az ország egykori szépségét és termékenységét, Izrael szétszórt gyermekeinek oda visszaköltözése nagyon is kérdéses dolog lenne. Szerfölött kétséges, hogy vajon a jobb módúak nem a száműzetés bizonyos alakjának tekintenék-e az átköltözést ama földre, hol egykor őseik hazája virágzott?...Új-zsidó ország megalapításának eszméje és terve nagyobb részüket hidegen hagyja. De hogy a szent helyek ezután is és mindig nagy vonzerőt fognak rájuk gyakorolni, és minden évben számos zarándokot édesgetnek Palesztinába, ezt hitük iránt mindenkor tanúsított buzgó ragaszkodásuk kétségtelenné teszi…

S. L.

 

Az izraeli államot 1948. május 14-én alapították újjá. Az ország a történelmi Júdea és Izrael, ókori zsidó királyságok területén helyezkedik el.

 

 

1876. 44. 700. A király értesülvén, hogy Kartalon, Podmaniczky Géza báró birtokán, gőzekével szántási verseny tartanak, Nopcsa bárót megbízta, hogy személyesen győződjék meg a szántás eredményéről. Nopcsa báró a versenyen jelen volt…

 

 

1876. 46. 733. A háború csakugyan fegyverszünethez, a diplomáciai alkudozás pedig szélcsendhez jutott. Ez év utolsó napjáig kellene tartani a fegyverszünetnek, s azután szegre akasztani a fegyvereket, ha a szélcsend hosszan tartana. De nem nagy a bizalom a tartós jó időben, s a szél, mely éjszakról fújdogál, nyugtalanít. Az utóbbi napokban beállott nyugalom, meglehet, hogy csak addig nyugalom, míg a hatalmak megbízottjai utaztak és megérkeztek a szerb-török és montenegrói csataterekre, hogy ott kiszabják a demarkációs vonalat, melyen túl a fegyverszünet alatt egyik ellenfélnek sem lesz szabad átlépni. De megtörténhetik, hogy e hosszú métát is nyugodtan kipécézik, s Oroszország nem fogja kívánni, hogy a törökök visszatakarodjanak Djunisból és Alexinácból, miután magok jó szántából ott hagyták már Deligrádot és Krusevácot. Hanem itt van az európai konferencia is, melyet Oroszország kíván, s mely Konstantinápolyban meghatározná, hogy a béke érdekében mit kell adni a portának Hercegovina, Bosznia és Bulgária javára. Itt aztán lehet kívánni Oroszországnak annyit, amennyi elég lehet akár a békére, akár pedig a háborúra. Folyik a fegyverkezés Oroszországban minden módon és teljes erővel, ami éppen megfelelő háttér a fegyverszünet egész történetéhez, s a konferencia iránti bizodalmat sehogy sem erősítheti meg. Szerbiában szintén erőlködnek, hogy valamennyire rendbe szedjék a szétmállott sereget, Oroszország jóvoltából.

 

 

1876. 49. 781. Esküvő. Trefort Ágost közoktatásügyi miniszter leányát, Editet nov. 25-én vezette oltárhoz Batthyány Ferencz gróf a lipótvárosi templomban. Az esketést Samassa egri érsek végezte.

 

 

 

 

Függelék

 

 

 

1875. 3. 41. Gróf Gyulay Lajos naplótöredékeiből.  Midőn ezelőtt néhány évvel, az 1869. márc. 17-kén elhunyt gr. Gyulay Lajos emlékezetét, arcképe s életrajza közlésével a Vasárnapi Újság azon évi 27-dik számában fölelevenítettük, sorainkat ezzel végeztük: „Hátrahagyott sokféle, felette érdekes gyűjteményei közt első helyet foglal el majdnem egy félszázadon át vezetett naplója, mely, ha nem is egész terjedelmében, legalább kivonatban, úgy reméljük, napvilágot láthat.”

E remény, részben legalább teljesült. Gróf Kuún Géza, az elhunyt gróf derék s tudós unokaöccse, legközelebbről egy kötetet bocsátott közre, a fentebbi cím alatt, s azt nagybátyja naplójának 1815—1834-ig terjedő részéből állította össze. „E könyv címe” — mondja rövid élőbeszédében — „nem azt mondja, hogy lapjain egy majdnem két évtizeden át folytatott napló, vagy egy ilyen napló töredékei foglaltatnának, hanem igen is azt mondja, hogy tartalma e naplóból, illetőleg annak közérdekű töredékeiből van merítve. E könyvben életirat, napló és korrajz van egyesítve.”…

A kiadó gróf Kuún Géza köszönetre kötelezte le olvasóit a napló közrebocsátásával, bár másfelől, saját elmélkedései néhol, bármily érdekesek s eszme- és ismeret-dúsak is magukban, túlnyomóan háttérbe szorítják magát a naplót és a naplóíró egyéniségét. …

Visszapillantás című fejezetéből, mely Erdély akkori legkitűnőbb fiait jellemzi, mi a nevezetesebb részt itt közöljük….

Gyulai Lajosról a h12-22  jelű fejezetben olvashatunk.

 

 

1880. 14. 227. Egy nap Arany Jánosnál.* E cím alatt a Koszorú legutóbbi füzetében Jókai érdekes visszaemlékezést közöl arra az időre, mikor Kőrösön, a

tanári karban annyi jeles költőnk és írónk volt együtt, köztük Arany János is….

Tomory Anasztáz váratlanul nagy örökséghez jutott, s e miatt elbúcsúzott a katedrától és erre az ünnepélyre meghívta barátait Kőrösre. Jókai ekkor látogatta meg először Aranyt családi körében. Arany azzal hívta meg a látogatásra, hogy van neki egy kis leánya, a ki az ő egyik humorisztikus novellájából vígjátékot csinált és azt maga el is játszotta…

Másodszori látogatásom Aranynál ez év Petőfi-gyűlése napjára esik. Csak huszonöt év van a kettő között. És még milyen huszonöt év! Egy napját sem kívánnám vissza. Örömök, kétséggel megkeserítve, de előre rettegett bajok, s közbe változatosságképen egy-egy véletlen veszedelem.

Megírta Toldi szerelmét. Egész világ üdvözölte a művet és íróját. Én is fölkerestem levelemmel Aranyt. Arra meg ő irt hozzám egy kedves baráti választ, a melyet én sokkal kedvesebbnek tartok, mint hogy nyomdafestékkel hagyjam bekormozni. Beszél benne a múzsákhoz való viszonyomról, s hogy előbb megőszül még a parókám is, mint annak vége lesz…

- Látod, mondám Aranynak, olyan régen nem láttuk egymást, hogy még azt sem tudod, hogy már csakugyan megőszült a parókám is.

Mosolygott — azzal a jószívű ravaszságával.

- Azért írtam a levelemben a parókádról, mert tudtam, hogy így hiúságból nem adod ki az újságban.

 

*A tárcát idézi a NAPKELET, 1925. I. 304. oldalon. G.