h 12 – 26
Címlapok IX. 1877 – 1878.
2013. 07. 20. – 2013. 08.
01.
Címlapok 1877 – 1878
Városok, várak
Egyveleg
Bevezetés
A lap tartalmát olyannyira a
háború uralja, hogy a szerkesztők felkérik Herman Ottót, hogy kikapcsolódásként
írjon az erdőről vezércikket / 1877. 28./. Az időközben zajló pápaválasztásnak
/ IX. Pius után XIII. Leo/ is nagy teret szentel a hetilap. A válogatott
címlapokon fele-fele a személy és nem személy. Olvashatunk a párizsi
világkiállításról, ahol Magyarország Ausztriával közösen jelent meg. A városok
sorozatban zömmel nem hazaiakat láthatunk. Esetenként valamilyen esemény /
természeti csapás, temetés/ alkalmából közölnek városképet. Változatos az
egyveleg rovat. A tartalom csak a képpel illusztrált témákat tünteti fel. Érdekességek:
párbaj, neves személy hagyatékának árverése, a Nőtan és A babonák könyve c. munkák ismertetése.
Bemutatják a visszakapott Corvinákat.
Címlapok 1877 – 1878
1877. 13. RÓMA SZENT PÉTER ÉRC SZOBRA
16. GERSTER
ETELKA
19. EMLÉKLAP A
CORVIN-CODEXEKRŐL
22. A BUDAI HONVÉD-EMLÉK LELEPLEZÉSI
ÜNNEPÉLYE
27. RUBENS PÉTER-PÁL
28. két kép. KÉPEK AZ ERDŐBŐL
30. VIDDIN
SÁNCAIN
41. TIZIAN. (SAJÁT FESTMÉNYE UTÁN.)
45. A HÁBORÚBÓL. A SÁNCTETÖN
1878. 7. RÓMA. ANTIK SZOBROK A VATIKÁNBAN
8. IX. PIUS TEMETÉSE
16. HECKENAST GUSZTÁV
20. GRÓF APPONYI ALBERT
23. VOLTAIRE.
24. FOGARASI JÁNOS
30. FAMAGOSTA VÁROS CYPRUS SZIGETÉN
42. STOLÁC
49. GÖRÖG-KELETI SZERTARTÁSÚ BOSNYÁK TEMETÉS
1877. 13.
A NAGYHÉT
RÓMÁBAN
RÓMA ez idő szerint a pompa és a
romok, a dicső, nagy emlékek és sajnálatra méltó pusztulás városa. Még ma is
„Caput mundi"-nak (a világ fővárosának) nevezik, tehát oly büszke jelzővel
ruházzák föl, amely kelleténél tán többet is fejez ki; de tény az, hogy ama százmillió
ember előtt, kik a katolikus egyház hívei s a Vatikánban trónoló pápát tisztelik
egyházi főnökük gyanánt, Róma még mindig „szent világváros". Azonban
világi nagyszerűsége, hírneve és dicsősége rég oda van, s még
mint az újjászületett Olaszország fővárosa is csak nehezen tudja kivívni
megillető jelentőségét…A idegenek roppant sokasága első lépteit a Szt.
Péter-székesegyház, a világ legnagyobb temploma felé irányozza. Tömérdekszer írták
le már e nagyszerű épületet,,,
A pápa imádkozó székétől jobbra
emelkedik, szent Péternek bronzból öntött szobra, mely előtt sok
zarándok imádkozik, főleg a nagy hét alatt. A szobor, mint műalkotás csekély
beccsel és jelentőséggel dicsekedhetik s valódiságát is nagyon kétségbe vonják
a régiség-búvárok. Azt állítják, hogy tulajdonképpen Jupitert ábrázolja, kinek
a villámok helyett a mennyország kulcsát nyomták a kezébe. Ámde akármint áll is
a dolog: évről évre tömérdek búcsújáró látogatja meg,..
RÓMA A NAGYHÉT ALATT: SZENT PÉTER ÉRC SZOBRA
1839-ig a szertartást a Sixtus kápolnában
végezték; akkor aztán XVI. Gergely a Szt. Péter templom nagy bazilikájába
helyezte át, hogy az ünnepélyben az idegeneknek is nagyobb száma vehessen
részt. A roppant templom kereszthajójában ilyenkor nagy néző állványokat emelnek. Boldog nők ülnek ott, kiket
jó végzetük belépti jegyekhez juttatott. A templom hátterében áll a pápa
trónszéke s kétfelől a bíbornokok számára szintén ülőhelyek vannak készítve;
ezek mögött pedig állványok emelkednek a diplomáciai testület és a római
főnemesek számára…
Húsvét vasárnapján reggel öt órakor, megdördülnek az
Angyalvár ágyúi, s csakhamar megélénkülnek az utcák is. Az egész világ a szent
Péter-templom felé tart, s különösen a nők tolongása szerfölött nagy. A bíbornokok,
kik a Vatikánban gyűltek össze, fényes díszfogatokon érkeznek. Tíz órakor
elhozzák a pápát is fényes, úgynevezett gestorialis székén; ekkor feltárul a templom főajtója és
a menet katona-zene hangjai mellett a bazilikába vonul. A pápa tiarát, hármas
koronát visel fején; mögötte a szolgák nagy pávatoll-legyezőket tartanak
feje fölé; svájci testőrök a svájci hét katolikus kanton díszes lobogóit
emelik. Az egész menet nagymértékben meglepő, gazdag és díszes; az egyház
minden pompáját föltárja ekkor, és minden fényét, mely fölött még rendelkezik.
A pápa fehér, arany hímzett öltönye valóban pompás látványt nyújt…
1877. 16.
GERSTER ETELKA
HAZÁNK egy derék leányának arcképét
mutatjuk be ez alkalommal olvasóinknak, ki nevével a külföldön dicsőséget, a
magyar névnek becsületet szerzett, s kire most igazi büszkeséggel tekinthetünk.
Mielőtt maga haza érkezett volna, megelőzte híre. Ama diadalok híre, melyeket a
külföld, különböző városaiban aratott. Mi, a kik itthon olvastuk az áradozó
dicséreteket, magasztalásokat, fejet csóválva mondjuk:,,jó,
ha fele igaz!" Mert valóban ritka művésznőről írtak még oly osztatlan
elragadtatással, mint ő róla, s művészete delén is ritka művésznő kapott oly
teljes koszorút az elismerésből, mint ez a kezdő. Elnevezték „művésznőnek,
isten különös kegyelméből," ,,csalogányszavú
csillagnak a művészet egén," elmondták olyannak, kit most „nincs is kivel
összehasonlítani, mert csak Lind Jenny lehetett ilyen, vagy no, legfeljebb
Patti, mikor még szende, fiatal leányka volt," s egy berlini lap
felkiáltott: „mit bánjuk mi Bismarckot, isten hírével! Csak Etelka maradna
itt!"
És nemcsak a sajtó jött ily lázba
hallatára; de a közönség is. Különösen a berlini diadalai azok, melyeknél
zajosabbakat nem minden művésznő nevezhet magáénak…A
kisasszony föllépett a Nemzeti Színházban először a „Lammermoori Lucia" címszerepében…Az
,,Alvajáró"-val s „Lucia" ismétlésével még inkább megszilárdította
diadala teljességét…
GERSTER ETELKA
1856-ben született Kassán, mely városnak már nem egy
jelesünket köszönhetjük a művészet terén. Atyja ottani szappan-gyáros,
tekintélyes polgár és városi képviselő volt; nyolc gyermeke közül két fitestvér
most Amerikában él, az egyik, mint orvos Brooklynban, a másik
mint mérnök a panamai földszoros átvágási munkálatainál. Egyik nővére,
Kauser-Gerster Berta, az Egyesült-államok budapesti konzuljának neje…Marchesi asszony látta, hogy bátran fölléptetheti
növendékét a színpadon is, s elszerződtette Velencébe a Fenice színházhoz. 1876
jan. 8-án lépett föl itt először színpadon, ,,Rigoletto"-ban,
majd ,,Hamlet"-ben, „Faust"-ban és másokban. Gardini igazgató el volt
ragadtatva általa, s elhatározta, hogy körútra viszi s több nagyobb városban
bemutatja. A művésznő el is fogadta ez ajánlatot, s így ment el impresszáriójával
előbb Marseilles-be, majd Genuába…Olaszországból
Berlinbe ment, hol az olasz staggionénak ő képezte legnagyobb vonzerejét, s
honnan csak a viszontlátás kikötése mellett akarták elereszteni, s még most is
rajongva gondolnak reá. Így jött végre vissza hazájába, mint megkoszorúzott,
diadalokat ült, elismert művésznő…Egy francia lap följegyzi
róla, hogy beszél franciául, olaszul, németül, tótul, finnül és magyarul. A
nemzeti színpadon most, mint vendég olaszul énekel, miután szerepeit a dalműnek
e nemzetközi nyelvén tanulta be. Remélni akarjuk, hogy legközelebb meghalljuk
hazája nyelvén is…
- R s
Gerster
Etelka,
férjezett nevén Gerster-Gardini, német nyelvterületen Elke Gerster (Kassa,
1855. június 25. - Pontecchio, 1920. augusztus 20.)
1877. 19.
CORVIN-EMLÉKLAP.
..../ 290. oldal/ A szerkesztőség
által felszólítva, hogy állítsak össze egy lapot, mely a török szultán
nagyszerű ajándékának a magyar nemzet által történt átvételére emlékeztessen,
célszerűnek tartom összefoglalni e lapra ama jelvények képeit, melyek a
Corvinák kézirataiban elszórva találtatnak és a melyek a Corvinák fölismerésére
útmutatóul szolgálhatnak...
A kép közepére ős Budavárának
legrégibb rajzát tűztük. Az alamizsnás szent János kápolnája mellett állott
fényes könyvtári helyiségtől a tudomány sugarai terjednek a fővárosra, az egész
országra. A pompás vár fölött, címertanilag jobbra lebeg az elfelejthetetlen nagy
uralkodó címerpajzsa. Ott vannak az országnak egymást váltogató ezüst és vörös
nyolc pólyája, mellette az apostoli kereszt, Dalmát országnak három
koronás oroszlánfeje, Csehországnak ezüst kettősfarkú oroszlánja és a szívpajzsban
a Hunyadi családnak kék mezőben, arany ágon álló, csőrében arany gyűrűt
tartó, jobbra néző hollója. E címertől, mint illik, balra látjuk a
tudósok és a tudományok iránt kiválóan érdeklődő és a királyi férjéhez egészen
méltó Beatrix királyné négyelt pajzsát....
Mint a Corvin-kódexekben rendesen, a
pajzsokat babérkoszorú övezi; ezen pedig közös keretben Mátyás királynak nyolc
szimbóluma van elhelyezve, a mint azok a díszlapok
kereteiben egyenként vagy csoportosan előfordulnak.
5
EMLÉKLAP A CORVIN-CODEXEKRŐL
Felül jobbra a sárkány lóg saját farka által megfullasztva, talán az ármánynak önmaga által tönkre tételét ábrázolván...Látjuk legfölül a Hunyadiak hollóját, ettől jobbra Horvátország őstáblás címere fordul elő; e mellett áll Halics két koronás pajzsa; balra Slavonia menyétes címere, a menyét fölött a korona, alatta a hatágú csillag, a mint ezeket a magyar királyok ezüst érmein találjuk; mellette Lodoméria kettős pólyás címere foglal helyet. A király arcképe mellett az osztrák fehér pólyás pajzs van; következik Hunyadiak címere, melyet mint besztercei grófok nyertek, t. i. a vörös koronás oroszlán, arany koronát tartva; majd a luzsicai tulok, a sziléziai fekete, örvös sas, és végre a morva, őstáblázott koronás sas zárják be a sorozatot...Háromszáz év előtt diadaljel gyanánt vitette el a fényes porta Sztambulba, hajdani dicsőségünk e maradványait. A világ előtt elzárva, a török uralkodók kincsesházában féltékenyen őriztettek. Nem volt pénzösszeg, nem volt hatalmi befolyás, mely azokat visszaszerezni képes lett volna. Egyes tudósok le-lerándultak Argonautákként az Arany-szarvhoz, hogy a tudomány e rejtett kincseit tanulmányozhassák, és legújabban is történtek készületek arra, hogy a valódi Corvin kódexek számát végre megállapítják. És íme, mai napon már sajátjának mondhatja a nemzet azt a kincset, melyről — nem levén reménye, hogy valaha megszerezhesse, már egész elszántsággal lemondani kész volt; bírja ősi sajátját, és Corvin-kódexei most már nagyobb számmal vannak, mint a minőben azokat akármely nagy, hírneves könyvesháza őrzi Európának.
Rómer
Flóris Ferenc.
1877. 22.
A BUDAI
HONVÉD EMLÉK
MÁJUS hó 21-ke emlékezetes nap
történetünkben, szabadságharcunk történetében. E napon, — most múlt 28 éve —
hajtották végre „névtelen félisteneink" azt a tettet, mely, mint katonai,
mint fegyvertény a dicső tettek egyike, melyeket szabadságharcunk fölmutat. E
napon vették be a honvédek Budát. Azok a hősök, akik halált megvető
elszántsággal rohantak neki a meredek falaknak s ott lelték dicső halálukat:
jeltelenül pihentek, azóta közös szűk sírjukban, a budai krisztinavárosi temető
egy végső zugában, s nyugvó helyük is titok volt sokáig mindenki előtt, kivéve
ama keveseket, kik kegyelettel őrizve a megemlékezést a hős halottakra,
el-eljöttek ide fölkeresni őket. Elhagyott, ismertető jel nélküli volt e hely,
míg, akik a hős ostromlókat halálra sebezték, azoknak emléke ott áll ércbe
öntve, büszkén, a bevett vár terén…
Keskeny, hosszú a sírhalom, ahol az elesettek pihennek. Ennek
közepén emelkedik a gúla-alakú szürke márvány-síremlék, négy golyón nyugodva,
tetején égő bombát ábrázoló jelvénnyel. Egyszerű sírkő csak, monumentális
igények nélkül, de egyszerűségében is nemes és kifejező. Talapzata négy oldalán
domborműben faragott babér és cser koszorúk. Az egész négy méter magas.
A BUDAI HONVÉD-EMLÉK LELEPLEZÉSI ÜNNEPÉLYE, 1877. május 21-én
A sírkő négy oldalán a következő
föliratok olvashatók. A homlok-oldalon:
Itt nyugszanak az 1849
május 21-én Budavára bevételénél elesett vitéz honvédek porai. Áldás
emlékükre!
A hátsó
oldalon: Az 1848/9-ki honvédek emléke éljen örökké!
A jobb
oldalon: A honért és függetlenségért vérzettek el.
Végre a negyedik oldalon: Felállította a budai
honvédegylet által kiküldött bizottság, 1877. május 21-én.
A közönség — közte Damjanics tábornok özvegye — körül állotta a síremléket, mire előlépett dr. Szénássy Sándor, 1848/9-ki honvéd-főorvos s az emlékbizottság elnöke, és rövid, egyszerű beszédben emlékezett meg az itt nyugvó bajtársakról. „Ide gyűltünk, úgymond, hogy áldást és békét kívánjunk a hősök porára s a nemzet kegyeletéből lerójuk szent tartozásunk egy részét irántuk." S ezzel előadta a síremlék történetét,,,
- rs
1877. 27.
RUBENS PÉTER-PÁL
/ A szöveg a 418. oldalon kezdődik. G./ Az idei Péter-Pál
napján, június 29-én 300 éve, hogy a világ legnagyobb
művészei egyike megszületett. Hol ringott bölcsője, soká eldöntetlen volt. Mint
Homérosz születése fölött hajdan hét város, a Rubensé fölött is versengett kettő
sokáig: Antwerpen és Köln; míg a vita egy harmadiknak, a kis Siegen-nek javára
dőlt el, mely így lett aztán híressé. Rubens ősei antwerpeniek voltak. Először
iparos család volt; tímárok és gyógyszerészek viselték legelőbb a Rubens nevet;
a művész nagyapja is gyógyszerész volt. Apja János, mint Antwerpen város bírája
s polgármestere jeleskedett…
Tíz éves korában apja meghalt, anyjával együtt eredetük
városába, Antwerpenbe költözött, s a szép külsejű és nyájas, úrias modorú
gyermek. De Ligne Margit, özvegy Lalaing grófné udvarában apród lett. Az apród
azonban nem udvari életre, hanem a művészet szolgálatára vágyott, s arisztokratikus
hajlamú anyja makacs ellenzése daczára Noort Ádám antwerpeni festő műtermében
művész inas lett... Akkori szokás szerint a költőket
és művészeket diplomáciai szolgálatokra is szokták használni…
RUBENS PÉTER-PÁL
A
mantuai követséggel Spanyolországba került, honnan csak három év múlva tért
vissza, miután az ottani festészetet épp úgy tanulmányozta, mint az udvari és
politikai viszonyokat. Azután a herceg megbízásából Rómába ment, az ottani
műremekekről másolatokat venni s utóbb ismét diplomáciai megbízatást kapott. Így
követte hercegét, kettős minőségben, Genuába, így látogatta meg Velencét és
Milánót, Firenzét és Bolognát. Az érzéki természetességet Rubensnél látjuk a
tetőpontra emelkedve, de az olasz bujaság helyett erőteljesebb északi, és pedig
sajátlagos flamand jellemvonással. Különösen szeretett festeni meztelen
alakokat. Azokban a hús színezetét oly tökélyre vitte, hogy találóan mondták
róla, hogy „vérrel fest"….Tanítványai és segédei,
kiknek szellemén és ecsetjén feltétlenül uralkodott, az általa csak odavetett
terveket és vázlatokat egészen az ő szellemében és modorában vitték ki s ő még
az utolsó ecsetvonásokat adta meg a kész műre. Csak Medici Mária, nagylelkű
pártfogója, életéből 21 nagy képet kellett festenie a Luxembourg palota
számára, 39-et az antwerpeni jezsuiták templomának….Történelmi festményei: Medici Mária élete, V. Károly diadala,
bibliai képei: Lót és leányai, — Zsuzsanna és a két buja öreg, az irtózattal
határos tragikuma, oly képekben, mint a betlehemi gyermek-mészárlása, vagy Szent
Lievin vértanúsága…
Múzeumunk képtárában saját kezétől semmi sincs; de
iskolájából két művet mutatnak; egyik: katonákkal dőzsölő asszonyok, a másik
egy öregember képe. De ahol műgyűjtemények, képtárak vonzzák az utazót: a
Rubens nevének, kezének nem lehet hiányoznia. Planche Gusztáv, a
művészek életrajzai közt, egyik legszebb fejezetét Rubensnek szenteli.
Olaszország öt nagy mesterét: Leonardo da Vinci-t, Michel Angelot, Rafaelt,
Tizianot és Correggiot elébe helyezi a szép kifejezésében; de szerinte is
„senki sem múlta felül Rubenset, sőt el sem érte senki, az élet
kifejezésében" s ez elég, mondja, hogy nevét ama nagy mesterek mellett is
halhatatlanná tegye.
- á – r -
Peter Paul Rubens (Siegen, 1577. június 28. – Antwerpen, 1640. május
30. Wiki
Lechat, Henrik, Planche Gusztáv, Fromentin, Eugéne, A
görög szobrászat;
Művészek
csarnoka. (Rafáel, Michelangelo, Leonardo da Vinci.) Google.
1877. 28.
Herman Ottó: CSÖNDES HELYEN.
A NYÁRI nap heve hol
tikkasztóan, hol szúrósan éri a nagyváros talaját, fölszáll róla s magával
ragadja a tisztátlanság gőzeit, hogy megmérgezze a légkört, vele mindazt, a mi
kárhoztatva van benne lélegzeni, élni. A szabadabb tér levegője már
„balzsamosnak" tetszik az orrnak, a tüdőnek, mely már annyira eltompult,
hogy a fojtó kőszén-bűzt is alig érzi. És nincs előle menekvés; nincsen semmi,
amivel a bajt ellensúlyozhatná. Főképpen a társadalmat tudósító, mulattató
rabszolgája: a valósággal az olvadozó aszfalthoz tapadt hírlapíró….Nekem a változatosság kedvéért — mert a lap tele van
háborús dolgokkal — az erdőről kell írnom! Két kedves képet is adtak élőmbe, s
ez felkölt bennem sok emléket. Az ember szinte oda vágná a tollat, s menne az
erdők legmélységesebb csöndjébe. No de a végül is: rajta hát! add meg magad
gyarló ember, hunyd be a szemedet, hogy ne lásd azt, a mi körülötted van s
lássad az erdőt, úgy amint emléke benned él.
Milyen fölséges órák is voltak azok az erdei órák! A széleken
köszöntött a rezgő nyárfa, melynek ingószárú levele még akkor is mozog, ha az
arcod bőre meg sem érzi a fuvalmát; a levél egyik oldala hófehér, a másik
télizöld; játéka kápráztat, mint a tarka kelme. Azután neki sűrűsödik a fa;
egy-egy galagonya még perlekedik a létért a berkenyék s juharok között; a
csipkebokor is belevegyül, ahol megteheti, mintha tüskéikkel meg akarnák
nehezíteni a belépést, az erdő valóságos szentélyébe …
KÉPEK
AZ ERDŐBŐL
Beköszöntének az alkonyat első árnyai. Az erdő szélén a feketerigó
felkap a berkenye csúcsára, az erdő belsejében ugyanezt teszi a jávorokon a
húros-madár s elkezdődik az erdő zenéje: Tilió-tililió-tililió-tó A kis pele fölébred nappali álmából, mert a rigódallal elkövetkezett
az ő ideje is. Kis fejét kidugja az odúból, neszel; azután kiül az ágra, s
kéz-szerű első lábaival szépen mosakodik. A nagy odvakból szinte rajzani kezd
a sok éjjeli pillangó, némelyik úgy surran, hogy a szárnya, mint valami
ködfolt veszi körül, mások csapkodva repülnek tova. Egy majdnem kereplő hang
azt mondja, hogy a szarvasbogár szintén elindult, ott zsongja körül az egyes tölgyeket,
nehéz a feje s csak úgy mártogatva halad. Az esti bogár zúgva siet, vaktában
nekimegy a fa derekának, egyet koppan, lepottyan, azután ott kapálódzik a
földön, mert a hátára esett. Ha jól oda nézünk, hát biz ő tele van hemzsegő
atkákkal. A rigó szünetelni kezd, jele, hogy beesteledett. A koronák felett a
denevér megkezdi csapkodó, kanyargó, néha bukfencező röpülését. Az erdő néma
lett, a mély csendben hallszik a forrás bugyogása, s amint oda tekintenénk,
ott áll az anyaőz, két kicsinyével. Az öreg neszel, a gidák tépik az ág
hegyét, belekóstolnak a vízbe. Elvégre is a tárgyak képe elfolyik s beköszönt
az éj teljes csöndje. Nagy távolból hangok érkeznek, olyanok, a melyeket
nappal elnyelt az ébren levő erdő zaja. És amint jobban hallgatjuk, rendesen
meg-megszakadó zajt hallunk, melybe folytonos kelepelés vegyül: a megszakadó
zajt a patak vize okozza, mely az erdei malom keréklapátjain megtörik...És most, lássuk mit művel a cár? 1877. 30.
|
||
A HALÁL
perce kétségkívül sokkal érdekesebb a születésénél, és pedig úgy a
nemzeteknél, mint egyes embereknél. A születéskor a Napóleonok és köznapi
filiszterek alaktalan, csupasz embriója csak úgy hasonlít egymáshoz, mint
egyik gombóc a másikhoz. Úgy
látjuk, hogy valamennyi csakis éppen a halál eshetőségére kalkulál, és
lázas, alig titkolható mohósággal lesik mindannyian,hogy
majdan mit tulajdonítsanak el a kimúlandónak örökéből, a mi
gyöngéd érzelgősségünk vagy érzelgős gyöngédségünk
nem változtatna semmit a pillanat komolyságán. Óhajtjuk az európai török állam
sértetlen fönnmaradását, de éppen azért, reánk nézve érdekfeszítőbb e
nagy múltú szomszédállam jelen élethalál-küzdelme, mint akik szintén vele azonos
bajban sínylődünk… |
||
|
Viddin hazánk történetében gyakran szerepel. Nagy Lajos
magyar király 1365-ben elfoglalta, 1444-ben október 9-én I. Ulászló magyar
király és Hunyady János vezérlete alatt a magyar sereg újból megszállotta. Ez
idő óta hol a magyar korona területéhez, hol a török birodalomhoz tartozott. 1810 október 21-én, az oroszok is elfoglalták. Nemzetünk
szabadság-harcaival szintén összeköttetésben áll Viddin. 1738. január 28-án
Rákóczy József, II. Rákóczy Ferencz fia, innen intézett szózatot a
magyarországi és erdélyi rendekhez. 1849. aug. 27-én Bem magyar tábornok és
kísérete ide érkezett. Ugyanez évben szeptember 18-án a magyar menekültek
Andrássy Gyula gróftól, ki akkor a független magyar kormány konstantinápolyi
ügynöke volt, arról értesültek, hogy az osztrákoknak leendő kiadásukat csak úgy
előzhetik meg, ha áttérnek a mozlim vallásra…
VIDDIN SÁNCAIN
Viddintől 105, Kuscsuktól 52 angol mérföldnyire a Duna bolgár
országi partján fekszik Nikápoly városa és vára, mely ma már az oroszok
kezében van. Elvesztése érzékeny csapás a törökökre nézve, minthogy az oroszok Nikápolyban
egy másik teljesen biztos hídfőre, összeköttetési pontra és hadműveleti alapra
tettek szert a Duna bolgár partján…
Nikápoly
20 000 lakosságának legnagyobb része, a török éppen úgy
mint a bolgár, a halászat és földművelés mellett némi csekély üzérkedést is
folytat. A városban pár csinos és gazdag fölszerelésű bolt van. Nikápoly
lakosságának túlnyomó többsége török; 900 ozmán és 25 zsidó, de csak 30 bolgár
háza van. Nikápolyhoz szintén fűződik néhány nevezetesebb történeti esemény.
Itt nyerte meg Bajazet szultán azt a nevezetes csatát, mely dunai Bolgár ország
sorsa fölött határozott. A fiatal, életerős ozmán hatalom, mely Gallipolinál
lépett először Európa földjére, hódításainak körét mind nagyobb távolságokra
terjeszti ki. 1388-ban Murád szultán elárasztotta Bolgár országot győzelemhez
szokott seregével és Szizman cár családjával együtt Nikápoly eleste után
kénytelen volt kegyelemre adni meg magát a törököknek. Azután Bolgár ország és
Szerbia nem sokára meghódolt a szultánnak, ki a Rigó mezején az említett
országok seregeit 1389-ben tönkre verte. Mircsa oláh fejedelem 1391-ben hódolt
meg. Csakhamar ezután hazánkra került a sor, mert a török hadak már a következő
évben Magyarország határát is átlépték.
Kossuth, 1849 augusztusban, több ezer társával török földre
menekült. Néhány hónapot a mai Bulgária területén (Viddinben és
Sumlában) töltött…Google
1877. 41. |
TIZIAN. 1477—1576.
E KÉT évszám ama ritka (művészek
életében kétszeresen ritka!) adatot állapítja meg,
hogy Tizian 99 évet élt. Tavaly volt halálának harmadik, s az idén van
születésének negyedik százéves fordulója. De mi 99 év a halhatatlansághoz képest,
mely nevének s művészetének öröksége!...
„Piavében született, főhelyén a cadorei kerületnek, mely a velencei
köztársaságnak állhatatos híve volt mindig, s már az ó-korban átjáróul szolgált
a Németországba betörő rómaiaknak…Tizian előkelő s vagyonos családból
származott. Apja, Vecellio Gergely, korán észrevette benne a művészi hajlamot…Bellini Jánosban, az akkori velencei iskola legkitűnőbb festőjében
találta meg első mesterét, a ki a velencei iskola legsajátabb művészetét, a
meleg színezést, a legmagasabb virágzásra emelte s akitől Tizian is
elsajátította….
Mikor V. Károly 1530-ban Bolognában VII. Kelemen
pápával találkozott s magát általa császárrá koronáztatta, Tiziant is meghívta
oda s ült neki, hogy a 'kor első mestere megfesse arcképét. A kép annyira
sikerült, hogy egy oszlopos csarnok bejáratánál kiállították…
Királyok, II. Szolimán szultán, két velencei dogé, három pápa
(II. Gyula, VII. Kelemen, III. Pál), továbbá a mantuai, ferrarai, milanói,
savoyai, florenczi berezegek is ültek neki. A császár őt örökös gróffá, az
aranygyapjas rend vitézévé s nemessé tette…
TIZIAN. (SAJÁT
FESTMÉNYE UTÁN.)
97 éves volt, mikor a dicsőség s
fejedelmi kegy még egyszer benézett házába, III. Henrik francia király
személyében, ki őt fölkereste, hogy magához hívja, A
művész azonban megköszönte a király ajánlatát, de nem fogadta el.
Velencében kívánt meghalni. Neje majdnem félszázaddal
megelőzte a halálban: egyetlen leánya is korán halt el. Fiai közül Horác, jeles
festő, apját csakhamar követte, a pestis áldozata lett szintén; míg Pomponio,
kiben kevés öröme volt, ugyanaz, kit a pápa püspökké akart tenni apja kedvéért,
s valóban kanonokká is tett, jóval túlélte apját. Tizián velencei volt minden
izében. Alakjai arcában, ruházatában, mozdulataiban a korabeli Velencére lehet
ismerni mindenütt. De a színek kezelésében s különösen az élő test és hús
festésében, nem csak a velencei iskolának, hanem a világ minden festőinek ő a
mestere. Alakjain a bőr oly átlátszó, a hús oly eleven, hogy a vért szinte
látni véljük, hogy folyik az erekben. Valószínű, hogy először nagyon világosan
festett s a világos alapra ismételve s rendkívüli aprólékos gonddal rakta föl
színeit. A nagy mesterek közül talán ő az egyedüli, kinek képein tanítványai
nem dolgoztak; egészen saját keze művei. Azért iskolájából aránylag kevés jeles
művész is került ki. Utánzói száma azonban nagy; csodálóié még nagyobb: az
egész világ.
1877. 45.
A SÁNCTETÖN
/
Szöveg: 707 és 710. oldalon. G./ Régi szóbeszéd, hogy mióta a puskaport
föltalálták, ami azelőtt a csaták sorsát eldöntötte: a személyes bátorság és
vitézség mind inkább másodrendű szerepre szorul a harcok történetében. Ma a
számításon alapuló haditervek,
a fölszerelés, a jó élelmezés, az előre megállapított menetek gyorsasága, a
csapatok kedvező felállítása, a helyi viszonyok előnyeinek fölhasználása, s a
jobb fegyver biztosítja a diadalt. Sokszor attól függ a győzelem, melyik fél
érkezik előbb valamely magaslatra, a hol ágyúit, csapatait fölállíthatja,
sokszor attól, visszavonult-e a sereg valamely része idejekorán, úgy hogy mai
napság olykor még hátrálással is lehet aratni győzedelmet. Azelőtt azt mondták,
az a legjobb katona, akinek a legerősebb karja van; Suvaroff óta azt tartják a
legjobb katonának, aki legjobban tud gyalogolni, s valóban igaz, hogy egy-egy
csapat hihetetlen gyors megjelenése valamely ponton döntő a csata folyamára. S
a golyóval szemben mit ér a testi erő és bátorság? Az ólom- és vas-eső elmos
erőset, gyengét egyaránt. Waterloonál Napóleon egy lovas ezrede csupa Achillesből
állt, háromszáz ágyútorok mégis elfútta, mint a pelyvát. Egy láb nem maradt
abból élő….
A HÁBORÚBÓL. A SÁNCTETÖN
A
Balkán félszigeten most dühöngő háborúban….nem ritka
eset, hogy szuronnyal verik ki egymást a katonák a sáncokból, a várfalakból és
a sziklatetőkről. Itt olykor nem csak a puska, nem csak a kard, a kés, de még a
köröm, a fog is fegyver, s a harctéren megfordult levelezők nem egy példáját
említik föl a személyes bátorságnak, mely a keresztes háborúk hősi jeleneteire
emlékeztet s egy Homér leírására volna méltó. Ilyen a tizenegy roham, melyet a
törökök egyhuzamban intéztek a Sipka szorosban…egy-egy
ily párviadali részlet néha valóságos megszemélyesítése az egész csatának. Mai
képünk is egy ilyet tüntet föl. Csak két alakot látunk az előtérben, egy
oroszt s egy törököt, akik halált megvető elszántsággal kaptak ölre s feszült
izmokkal küzdenek, mintha az ő küzdelmüktől függne a köröttük mennydörgő egész
csata kimenetele. Mit törődnek ők most azzal, hogy ott körülöttük még ezren és
ezren harcolnak! Ők megkapták egymásban a maguk ellenségét, kivel
ha végeztek, keresnek maguknak másikat. A kép megragadó drámaiságú. A két
személyben valóban az egész orosz és török sereget látjuk küzdeni, ádáz dühvel,
elszántsággal, halni készen a diadalért….
1878. 7.
A VATIKÁN MŰKINCSEI
KÖZEL másfél ezer évig voltak a római
pápák a művelt világ leghatalmasabb fejedelmei. VII. Gergely a német birodalom
császárját három éjjel várakoztatta vezeklő öltönyben Canossa vára
előtt. III. Incze lovának zabláját a római birodalom császárja tartotta, Szilveszter
s a többiek koronákat osztogattak, fejedelmeket tettek le s még az újabb korban
is, midőn Columbus egy új világrészt fedezett fel, a pápa merészen határvonalat
húzva, megosztotta a világot kedvelt népei között. Ez óriási hatalommal
összeköttetésben természetesen fokozatosan emelkedett a pápák palotájának, a
Vatikánnak, fénye s kincseinek száma…Voltak időszakok,
melyekben egyes kiváló pápák a művészet és tudomány legfőbb mecénásai voltak, és
a szent szék sokat tett az olasz renaissance, s általában a művelődés
terjesztésére. A pápák palotájának
művészeti gyűjteményei különösen két korra vallanak, egyik a görög-római
műkorszak, a másik a renaissance ideje….
RÓMA. ANTIK
SZOBROK A VATIKÁNBAN
Róma
régi műemlékei s gyűjteményei az idők viharos folyamában mindinkább pusztulásnak
eredtek. Csak a XV. század végén ébredt fel az érzék e művek iránt, s azok
között, a kik ez érzéket fejlesztették, a pápák voltak az elsők. II. Gyula a
Vatikán mellett fekvő, de ma már azzal egy egészet képező „Belvedere" helyeit
jelölte ki a mind nagyobb gonddal kutatott műemlékek számára. A jelenlegi
gyűjtemény azonban csak XIV. Kelemen (1769—1774) idejében lett megalapítva…Ebből a korból való híres művek: a Nil-csoport, az Antonius,
Augustus szobra, Tiberius ülő alakja, az úgynevezett belvederi torzó, Meleager
s egész sereg istenség alakja, mellszobrok, s híres férfiak alakjai. A régiség
tudományának újabb kori megalapítója, Winckelmann, főképp e gyűjteményben tett
kimerítő tanulmányokat, s azóta is ennek a gyűjteménynek
a műkincsei szolgálnak a klasszikus kor művészetének ismeretéhez legtöbb
adattal. A gyűjtemény igen szép helyiségben van. Képünk a Galleria delle Statue
termét mutatja, melyet a szobrokon kívül építészeti ékítmények, s Mantegna és
Pinturicchio festményei díszítenek. A Giardino della Pigna, mely a
gyűjteményeknek mintegy középpontját képezi, a legszebb kertek közé tartozik, s
a „Villa Pia" félkör alakú teraszával valóban gyönyörű látványt nyújt. Az
egyes termek, folyosók közepén nagyobb görög edények, szarkofágok, kandeláberek
léteznek, a talapzatokon itt-ott antik mozaikok láthatók, kisebb kupolák s
fülkék felváltva gyönyörködtetik a szemet. A város zajától távol itt teljesen
nyugodt helyet találunk, s az épület egyes pontjairól messze szép kilátás tárul
szemünk elé.
1878. 8.
A PÁPA TEMETÉSE
Ama szertartások rendjét, melyek
szerint a pápák földi maradványainak ünnepélyes eltakarítása végbe megy, hosszú
évszázadok gyakorlata állapította meg. Annak, hogy Szent Péter székére korban
már többnyire igen előrehaladt férfiak választatnak, természetes következménye
az egyesek uralkodásának rövidebb időtartama, s az aránytalanul gyakoribb
halálozás, mint azt más fejedelmeknél tapasztaljuk. Nagyon természetes tehát,
hogy a pápák temetkezési ceremóniáiéi a hosszas gyakorlat által határozott
alakot nyertek és megszilárdultak úgyannyira, hogy azon az a megváltozott
közjogi helyzet is, melyen Krisztus földi helytartójának viszonya, az államhoz
IX. Pius alatt végbe ment, csak keveset változtathatott. IX. Pius pápa temetése
jelentéktelen módosítással ugyanazon szabályok szerint ment végbe, mint elődeié.
A pápa fölvévén a halotti szentségeket, kiszenvedett.
A káplánok, a penitenciáriusok
/kanonok/, kik a kapucinusok szerzetrendéből valók, — a vatikáni prelátusok, a
pápai kabinet főnöke, a kamarások, a pontifikális segédpapság, a nemzeti gárda,
a svájci testőrség, mind elfoglalták a számukra kijelölt helyeket a Vatikán
termeiben és csarnokaiban. A halottas ágy mellett térdelnek a pápai káplánok és
penitenciáriusuk, előbb a haldoklási imát, úgy most a halotti könyörgést
éneklik: De profundis clamavi ad te, Domine!
A pápai kancellária főnöke lehajlik a holttetem fölé,
megcsókolja az elhunyt pápa jobbját, s fehér leplet
borit arcára. Valamennyi jelenlevő prelátus leveszi a violaszín öltönyt, s
fölveszi a feketét
IX. PIUS
TEMETÉSE. A HOLTTEST ÁTVITELE A SIXTUSI KÁPOLNÁBÓL A
SZENT-PÉTER-TEMPLOMBA A VATIKÁN NAGY LÉPCSŐJÉN
Itt fekszik a pápa holtteteme a
pompás ravatalon, abban a ruhában, melyben nagy ünnepélyességek alkalmával a
szertartásokat szokta végezni. Öltözete fejér selyem püspöki „fulda",
lábán arannyal hímzett selyem papucs, továbbá a püspöki dalmatica /ruha/, az
öv, a fekete keresztes fejér pallium /palást/, stóla a lebegő szalagokkal
ékített vörös sipka és az arany mitra /süveg/.
Két napig marad a holttetem a szixtuszi kápolnában.
Éjjel-nappal ott virrasztanak fölötte a négy kolduló szerzet tagjai, míg a
ravatal négy szegletén egy-egy nemesi és svájci testőr áll, kik félóráról
félórára felváltják egymást, és pedig azért oly sűrűn, mert őrállomásukon
moccanniuk sem szabad, akár csak szobor-alakok lennének…
A bazilika főbejárata és a portikus három kapuja aranyhímzésű
fekete szőnyeggel van bevonva. Ez alatt elvonulva eljut a menet a főhajó
közepén felállított ravatalhoz, melyre elhelyezik a hordágyat s a káptalan
legidősebb tagja elmondja a második absolutiot. A kíséret énekli a Liberát.
Aztán a Szent-Péter és Pálról nevezett mellékkápolnába viszik a hullát, ott
bíbor ágyra fektetik, s főpásztori ruhába öltöztetik, vörös kesztyűt húznak
kezére s a pontificalis gyűrűt felhúzzák ujjára, elefántcsont feszületet
helyeznek mellére, összetett két kezébe, s lábaihoz tesznek két
karmazsinkalapot, a lelki és földi hatalom jelvényeit. Az őrök ott állnak a
ravatal mellett teljesen mozdulatlanul, negyedóránként váltakozva. A kápolna
elé rácsot eresztenek s vörös papucsot húzva a holttest lábaira, azokat
keresztülbujtatják a rácson, hogy a nép csókolhassa. Csak ekkor kezdődnek meg a
novendialék, a gyászszertartások kilenc napig tartó sorozata, melyek
befejeztével a pápát elhelyezik az ideiglenes sírboltba, ahol addig marad, míg
utódja holt testének nem kell helyet adnia, amikor aztán elhelyezik a többi
pápák mellé.
1878. 16.
HECKENAST
GUSZTÁV. (1811—1878.)
LAPUNK közelebbi száma már sajtó alá volt adva, mikor megdöbbentő gyászhír érkezett: hogy Heckenast Gusztáv. Pozsonyban — hová néhány év előtt, az üzlettől visszavonulva, lakását áttette — megszűnt élni… A harmincas évektől kezdve egész a hetvenesek elejéig alig volt nevezetesebb magyar író, aki legalább egy értékesebb művével ne ő általa lett volna ismertebbé s volt egy korszak, amikor Heckenast Gusztáv kezében látszott lenni irodalmunk sorsa, amennyiben annak anyagi oldalát tekintjük.
HECKENAST Gusztáv 1811-ben
született Kassán, Felső-Magyarország legtekintélyesebb, de akkor még sokkal
kevésbé magyar városában. Atyja Mihály ott evangélikus lelkész volt, ki azonban
önálló vagyont nem adhatván fiának, azt kereskedői pályára szánta. Kijáratta
vele Kassán az iskolákat, sőt Eperjesre is átküldte kollégiumba tanulmányai
folytatására…
Wigand Ottó, ki mostoha nővérét bírta nőül, látva az ifjú szép tehetségét, Pestre hívta Heckenast…Egyik nagy vállalata a Közhasznú ismeretek tára (első magyar Konversations-Lexikon) tizenkét kötetben…Wigand Ottó könyvkereskedése, az akkori cenzúrai és rendőrségi viszonyok közt a szabad eszméket terjesztette…A rendőrség zaklatása miatt, Wigand az egész üzlet tulajdonjogát Heckenastra ruházta át, s ő maga külföldre menekült és később Lipcsében nyitott üzletet…
HECKENAST
GUSZTÁV
1840-ben Heckenast társaságba lépett
Landerer Lajossal, a régi és nagyhírű Landerer-nyomda tulajdonosával, ki
mellett ő vezette az üzleti részt, melynek lap- és könyvkiadás volt a
legfontosabb része. Övék volt a nálunk első, valóban modernnek s európainak
mondható nyomda, ők hoztak be először ólommetsző gépet, matrica-garnitúrákat. E
nyomdában indult meg, 1841 elején a Kossuth Pesti Hírlapja s érte el a hírlap-irodalomban
addig hallatlan előfizető-számot, öt, sőt hatezerét is. S e nyomdából, mely a
hatvani utcában (a későbbi Horváth-házban) volt: került ki a szabad sajtó első
terméke, 1848 március 15-kén: t. i.
a híres tizenkét pont és Petőfi Talpra magyar-ja….
Nevezetesek népszerű és ismeretterjesztő vállalatai is.
Vasárnapi könyvtár, a Magyar ember könyvtára, Falusi könyvtár. S ha ezek közé
sorozzuk az Újabb kori ismeretek tára című hat (és egy pót) kötetes nagyvállalatot,
és annak népszerű rövidített változatát, a tíz kötetes ismerettárat, ha nem
kicsinyeljük az óriási naptárirodalmat, mely évenként tíz-húsz különböző
alakban igyekezett a közönség minden rétegének az igényeit kielégíteni: úgy hisszük
Heckenast működésének hasznos oldalára mutattunk reá. Még nagyobb fontosságú
vállalata volt a Magyar klasszikusok, melyet Kölcsey, Kisfaludy Károly és
Sándor, Berzsenyi, Csokonai, Virág Benedek s mások műveinek gyűjteményes és
maradandó értékű kiadásával indított meg s folytatott számos kötetekig. A
lapirodalom körében pedig elég Arany János Figyelőjét említeni,
A Vasárnapi Újság egyike élete s
működése élő emlékeinek. S mi azért meghatottan tesszük le sírjára a hála és
elismerés koszorúját.
—á—r—
1878. 20.
GRÓF APPONYI ALBERT
…..1846-ban született Bécsben. Apja gr.
Apponyi György akkor m. királyi udvari kancellár, a
konzervatív államférfi, anyja gr. Sztáray Julianna; s így, mint maga egy
alkalommal tréfásan megjegyezte, ,,apai és anyai ágon
egyaránt csökönyös konzervatív hagyományú családból származom."
Nevelése alapját, főúri családok
szokása szerint, az apai háznál nyerte, hol nyelvekben s egyéb elemi
ismeretekben dúsan megadták neki a szellemi képzés első alapjait. 1857-ben,
tizenegy éves korában ment gimnáziumi tanfolyamra a kalksburgi intézetbe*, ahol
1863-ig maradt, kitűnő elmetehetséggel s nem kisebb szorgalommal és megfelelő
sikerrel is végezve a középtanodai oktatás tárgyait.
A közélet pályájára készülvén, jogot két évig Bécsben, két
évig a pesti egyetemen hallgatott…Hosszabban időzött
Német- és Franciaországban…
A szuezi csatorna megnyitására
Egyiptomba utazott. Külföldről, kétévi utazás után 1870-ben tért vissza…
Hogy a fiatal — s még csak leendő államférfi, már az első
országgyűlési
cikluson is, melynek legfiatalabb tagjai
egyike volt, bizonyos fontosságra tett szert, s pártja és ellenpártja súlyt
helyezett egyéniségére, mutatja az is: hogy az 1875-ki választásoknál azoknak
egyike volt az ellenzék jelöltjei közül, akik ellen a kormánypárt a
legerősebben szállt síkra….
GRÓF APPONYI
ALBERT
Gr. Apponyi minden kérdést,
mely a törvényhozás elé kerül, s melyhez ő hozzá szólni készül, alaposan s
egész terjedelmében szokott tanulmányozni. Világos, boncoló, beható esze
fáradhatatlan szorgalommal s kitartó tanulmányozó kedvvel párosul. Széles
olvasottsága, nagy irodalmi jártassága csak hátteréül szolgál tanulmányainak,
melyek minden felszólalásán félreismerhetetlenek. Parlamenti modora
kifogástalan: ment az indulattól és a személyeskedéstől; higgadt, objektív, de
soha sem hideg, soha sem szenvtelen…Társadalmi
érintkezéseiben, személyiségének rendkívül megnyerő volta érvényesül…Ha
előszeretettel tanulmányozza gr. Széchenyinek és Dessewffy Aurélnak politikai
törekvéseit, kikhez már hasonlították is őt, midőn neki bókot akartak mondani;
ha valódi tory-pártot sikerül neki egykor a szó igaz értelmében nálunk is
szervezni: akkor nem üres frázisként hangzik, ha mondjuk, hogy gr. Apponyira
nagy jövő vár. E jövő még nem látszik közel, de ő elég korán lépett a
parlamentbe, elég tehetséggel és személyes összeköttetéssel, sőt már is elég jó
névvel bír ahhoz, hogy e jövőt maga elé kitűzhesse s azon szilárd akarattal
munkálkodik.
*
Lásd még a h 12 – 12
fejezetben: 1921. 10. Apponyi Albert. G.
*http://www.kollegiumkalksburg.at/
1878. 23.
VOLTAIRE. (1694—1778.)
SZÁZ esztendő, azt hinné az ember, elég idő arra, hogy egy
sírról elemelje a követ, melyet elfogultság, vak düh és gyűlölet dobott reá. Szabadon
engedje felhajtani róla az érdem és elismerés pályáját. S ha mégis azt látjuk,
hogy a XVIII. század egyik legnagyobb szellemének, Voltaire-nek, halála századik
évfordulóját, Parisban, Franciaország szívében nem lehet teljes nyilvánossággal,
az isten szabad ege alatt ünnepelni meg, hogy a nemzet, sőt az emberiség
elismerése nyilvánításának kényszer-rendszabályok igyekeznek útját állani, vagy
legalább megszorítani s a Voltaire-ünnepélynek ellensúlyozására, az általa
becsmérelt Pucelle (az orleansi szűz) magasztalása tüntetőleg rendeztetik a
templomokban…
A köztársasági Franciaország kormánya, az egyházi befolyás
nyomása alatt a nyilvános ünnepet megtagadja attól, a ki élete végéveiben,
Parisba visszatért, a királyi Franciaország úgy ünnepelt s oly diadalmenettel
fogadott…
VOLTAIRE.
Több tehetséggel, mint
jellemmel bírva, túlságosan hiú és frivol, de szellemes, mint az ördög s a
tagadás és kétely szellemével az eredeti teremtő észt is párosítva, legtöbbet
tett a politikai és egyházi hagyományok megdöntésére s a forradalmi és a szabad
vizsgálódási szellem előkészítésére…
A Henriade a vallási rajongás
ellen intézett hideg iránymű, s drámái, még a legjobbak is, mint, Alzir, Zaire,
Merope, Tancréde és Mahomet, alul maradnak a Corneille és Racine-éin. Mint
költő is erősen hatott korára, mert annak ízlésében irt. Szatírában, a költői
levélben, az alkalmi költészetben s különösen a tan-és irány-regényben
utoléretlen maradt kortársai között. Több mint ötven évre terjedő írói pályáját,
óriási termékenysége / főleg levelezése. G./, s az irodalmi s tudományos
hagyományok elleni harc jellemezte…
Hogy Voltaire körül egész nagy
irodalom keletkezett: nem lephet meg. Élete, munkássága tömérdek tanulmánynak
szolgáltatott anyagot. Hatása nem szorítkozott korára. Még ma, halála után száz
esztendővel is neve kísért, szelleme hat, elméje működik….
-
á – r –
|
|
L. a h 08 – 27. Fejezetet: Fekete gróf, akihez Voltaire verset írt |
http://static2.lira.hu/upload/M_28/rek3/257266.pdf
Voltaire leveleiről, 2011.
1878, 24.
FOGARASI JÁNOS. (1801—1878.)
….A Czuczorral együtt kezdett s
általa befejezett monumentális nagy mű, a magyar nyelv nagy szótára pótlék-kötetéről
szólunk, melynek anyaga összegyűjtve s előkészületei befejezve. Éppen az
összeállítás módozatai fölötti… tárgyalások már megállapították a munkánál
követendő elveket, s Fogarasi a dologhoz kezdett, midőn kezét megzsibbasztotta
a halál…
Alsóviszti
Fogarasi János régi erdélyi családból született, melynek nemességét és
Fogaras földi birtokát még I. Rákóczy György fejedelem erősítette meg 1638-ben.
A családnak Magyarországra, Abaújvár megyébe származott ágából Felsö Kázsmárkon,
1801. április hó 17-kén. Apja, a régi nemes, el volt már szegényedve. A fiú,
kora ifjúságától kezdve saját szorgalmára, erejére volt utalva…Tudományos munkálkodása kezdettől fogva, két egészen
különböző mezőn mozgott:a jogtudomány és a magyar nyelvészet mezein. Eleinte
párhuzamosan haladt mind a kettőn, később úgy osztotta meg, hogy a jog csak a
hivatali munkásságot, a nyelvészet a magán munkálkodását vette igénybe….
FOGARASI JÁNOS
1842-ben az akadémia munkába vévén a Magyar nyelv
teljes szótárát (a francia akadémia nagy Dictionnaire-jének a mintájára) s
annak főszerkesztését Czuczorra bízván, mellé Fogarasit adta társszerkesztőül.
Mindkettejük egész munkásságát annyira igénybe vette, hogy Fogarasinak
megkezdett nagy nyelvtani munkáját sem volt ideje befejezni. Ettől fogva, több
mint harminc éven át (egy közép emberélet) ez a munka töltötte be egész lelkét,
elméjét, minden szabad idejét, egész életét. Czuczor időközben (1866)
meghalván, az egész teher Fogarasira szakadt…
Családja nem maradt, az akadémia,
melynek 1838 óta levelező, 1842 óta rendes tagja (és pedig nyelvészi nagyobb
mérvű munkássága dacára a jogtudományi, most II. osztályban) csak maga áll,
mint gyászoló, koporsója fölött s teszi koszorúját, a nemzet nevében, a hű
munkás ravatalára.
—á—r—
Alsóviszti Fogarasi János (Felső Kázsmárk, 1801. április 17. – Budapest, 1878.
június 10.) magyar nyelvtudós, jogász, zeneszerző, néprajzkutató. Wiki
*
mek.oszk.hu/05800/05887/
2011.07.08.
- Czuczor Gergely - Fogarasi János · A magyar nyelv szótára · Szótárak,
fogalomtárak/Értelmező szótárak (magyar nyelv, nyelvtörténet), A
*
Tartalom
1. I. kötet 1. rész (34 MB) [A - BEFONDOLÓDZIK]
2. I. kötet 2. rész (37 MB)
[BEFONT - DSUNK]
3. II. kötet 1. rész (38 MB)
[E - FOGADOTT]
4. II. kötet 2. rész (38 MB)
[FOGADVÁNY - HYM]
5. III. kötet 1. rész (40 MB)
[I - KÍMÉLYES]
6. III. kötet 2. rész (40 MB)
[KIMÉLYÍT - LYÜKI]
7. IV. kötet 1. rész (35 MB)
[M - MUNKÁLATI]
8. IV. kötet 2. rész (34 MB)
[MUNKÁLATLAN - ŐZVADÁSZAT]
9. V. kötet 1. rész (55 MB)
[P - PIPEREVÁGY]
10. V. kötet 2. rész (53 MB)
[PIPERÉZ - RÉMÜLETÉSSÉG]
11. V. kötet 3. rész (51 MB)
[RÉMVADÁSZ - SASFA]
12. V. kötet 4. rész (56 MB)
[SASFÉSZEK - SZAKÁJ]
13. V. kötet 5. rész (52 MB)
[SZAKAJT - SZENT-ANDRÁS]
14. V. kötet 6. rész (56 MB)
[SZENTANDRÁSHAVA - SZŰZVIRÁG]
15. VI. kötet 1. rész (46 MB)
[T - TÉRDSZORÍTÓ]
16. VI. kötet 2. rész (46 MB)
[TÉRDVÁNKOS - TÚLNYOMÓ]
17. VI. kötet 3. rész (43 MB)
[TÚLNYOMÓLAG - VACSORÁLIK]
18. VI. kötet 4. rész (50 MB)
[VACSORÁLÓ - VÉRÉSKACSA]
19. VI. kötet 5. rész (39 MB)
[VÉRÉSKÁPOSZTA - VITORLASOR]
VI. kötet 6.
rész (51 MB)
[VITORLÁSZ - ZSÜZSÖK]
1878. 30.
A FÖLDKÖZI-TENGER GYÖNGYE (Ciprus
sziget.)
…A berlini kongresszus
határozata folytán Ciprus szigete az angolok birtokába jutott s azt tényleg már
el is foglalták…
Kevés pontja van a nagy föld felületének, hol a világi
hatalmasok oly gyorsan váltották volna fel egymást. Görögök, egyiptomiak,
perzsák, föníciaiak, makedónok, rómaiak uralkodtak itt már az ókorban s
uralkodásuk közben minden század egy-egy új bennszülött dinasztia keletkezését
és hanyatlását látta. Majd eljöttek a zsidók, a bizánciak, a keresztesek, az
angolok, templomosok egymásután. A Lusignanok uralmát is előbb a velenceieké,
majd a törököké váltotta föl. Minden várrom, minden város neve egy-egy nemzet
múltjára emlékeztet…150 négyszög mérföldnyi területén
csak 112 000 lakos van (köztük 80 ezer görög s 30 ezer török). Legjelentékenyebb
helyei félig romok, régen híres famagostai kikötője be van iszapolva, a partok,
honnan a századokat élt óriási fákat a föníciaiak messze elhurcolták nagyszerű építkezéseikhez
(pl. Salamon templomához) ma teljesen kopárok; sivár rekkenő légkörben, hol
hónapokon át nem hull egy esőcsepp,
FAMAGOSTA
VÁROS CYPRUS SZIGETÉN
Famagosta város képén láthatják olvasóink a még romjaiban is
hatalmas gót templomot, a múltak dicső emlékét, mely a piszkos egyenes fedelű
keleti lakházak között oly büszkén emelkedik ki. A Lusignanok gazdag
korszakából való ez, midőn a Ciprus szigetén talált arany-, ezüst-és rézbányák,
a már Hornér által dicsőített drága kövekkel együtt annyi idegent vonzottak
ide, azon korból, midőn e sziget földje még csaknem munka nélkül busásan
táplálta lakosait. Ciprus királyai e korban a művészet és tudomány első rangú
pártfogói, hatalom s gazdagság tekintetében pedig sok híres birodalom urának
versenytársai voltak. Az utolsó uralkodó Lnsignan is, ki 1473-ban halt meg,
élénk emléket hagyott hátra.
A középkor fénye talán nem tér vissza
többé soha, de jön helyette egy szebb s mindenesetre hasznosabb újkor, mely
méltán fogja egykor emlegetni, hogy Ciprus szigetének elfoglalása az angolok
által a művelődés egy új csillagának feltűnése volt, mely a hajdan oly dicső s
ma oly nyomorult kelet népeire fokozatosan fogja varázsfényét kiárasztani.
György Aladár
Famagosta (Αμμόχωστος,
Ammochostos in greco, Gazimağusa in turco)
è una città di 63 091 abitanti /lakos/ situata sulla costa
orientale dell'isola di Cipro.
1878- 42.
Sztolác
A budapesti illetőségű 32-ik
Este-ezred előtt emlékezetes hely Stolác vára Hercegovinában. Foglaló
csapataink augusztus hó 16-án ejtették birtokukba heves és véres küzdelem után.
Az ezred 400 emberét vesztette el. S alig hogy megfészkelték benne magokat
csapataink, mintegy 700 ember, a fölkelők körülvették a várat s valóságos
ostrom alá fogták. A hős fiuk nemcsak hogy komoly veszedelemnek voltak kitéve,
de nagy szükséget is szenvedtek, úgy hogy hat napon át egyre-egyre már csak
másfél darab kétszersült, egy darabka lóhús, az esőfogó ciszternából, mert néhány
kanál víz jutott naponkint, s egy csapat kénytelen volt kirohanást tenni,
csupán a végett, hogy ivóvizet hozzon. Végre az augusztus 21-én érkezett
segélycsapat fölmentette a tízszeres erő ellen küzdő várőrséget.
Sztolác, mint Hercegovinának
sok más vára, a 16-ik század elején a magyar királysághoz tartozott egész a
mohácsi vészig, a midőn a töröké lett, kit azonban külső és belső ellenség
sokszor háborgatott e vár birtokában. Az évszázadokon át ismétlődő fölkelések
sorában nevezetes szerepet játszott Sztolác, kivált 1830-ban, midőn Husszejn
Kapitanovics fegyvert fogott a bégek előjogait megnyirbálni törekvő porta
reformjai ellen. A lázadó főnök már ura lett Bosznia és Hercegovina nagy
részének, midőn egy s más hercegovinai bég, Sztolác kapitánya…
SZTOLÁC. BENE
GYÖRGY 32. EZREDBELI HADNAGY EREDETI RAJZA.
Sztolácz a Dobrava hegy aljában a
Brigava folyó mellett, a sziklavölgy torkolatában fekszik. A város maga elég
jelentékeny s 3000 lakossal biít, kik többnyire mohamedánok voltak. A
sziklacsúcsra épült vár nehezen közelíthető meg s ágyukkal eredményesen
védhető.
A kép, melyet ez alkalommal
mutatunk be olvasóinknak, a harctéren készült. Az Ester ezred egyik derék
tisztje, Bene György ügyes ónja alól került ki. Hozzánk Jámbor Gyula,
ugyanazon ezred hadnagya küldötte be. A város szűk sziklás völgyben
fekszik, déli irányban, a várral beépített hegy által elzárva az ott elterülő
völgykatlantól, melyet ismét egy sor ház környez…A vár
három szakaszban emelkedik vagy 50 méter magasságig a Brigava folyó bal partjától
keletnek…A várban levő egyes épületeknek kocka-alakjuk van, nagyobb részük
azonban már csak romnak mondható. Ép még a kaputorony, melynek belseje nyílt
tornác, félemelete raktárnak és gyógyszertárnak használtatott, emelete pedig
egy fapadokkal ellátott nagy teremből s két kisebb szobából áll…..
1878. 49.
Görög-keleti szertartású
bosnyák temetés Szarajevóban
A BOSZNIÁBAN uralkodó három
vallásfelekezet vallási, és társas-életi szokásai nagyon elütök. L. A mohamedánok a törökök szokásait sajátították el, míg a
görög nem egyesülteknek majdnem azonos szokásaik vannak a többi görög-keleti
népekével, jelesen a görögökével. Vallási szertartásaikat és szokásaikat a
vallással együtt ezen utóbbiaktól vették; egyes eltérő sajátságaikat azonban
megőrizték s azok az egész bosnyák nemzetnél azonosak levén, nemzeti külön
sajátságoknak tekintendők.
Ilyen eltérő szokásokat
találunk a mohamedán bosnyákoknál is, melyek az izlam szellemével össze nem
férnek ugyan, de azért a bosnyák mohamedánság azokhoz mégis csökönyösen
ragaszkodik. Hasonlót találunk a görög keletieknél, kik ortodox vallásuk
gyakorlatába nem egy kereszténység előtti vagy később az ízlámból átvett
szokást vegyítettek….Mikor a bosnyák lelke elszáll,
minden üres edényt fölforgatnak, hogy azokba ne szálljon és a ház lakóit lidérc
alakjában ne gyötörhesse. Kalácsokat osztanak ki a szegények között, hogy a
meghalt lelkéért imádkozzanak. A halottat megmosás után borral is befecskendik.
A temetés a halálozás után következő nap történik, ebben némileg a törökök
szokását követik, kik a halottat egy-két óra múlva már temetik…
GÖRÖG-KELETI
SZERTARTÁSÚ BOSNYÁK TEMETÉS SZERAJEVÓBAN
A halottnak fülébe pamutot
tömnek, szájába pedig egy pénzdarabot adnak, hogy a túlvilágba vezető hajósnak,
Káronnak a vitelbért megfizethesse. Ez a szokás a régi görögöktől jött át az új
görögökhöz és ezek révén az ortodox vallással együtt a
bosnyákokhoz. A koporsó alul is oly széles, mint felül s láda alakja van…
A görög- keletiek azt hiszik, hogy a
lélek még akkor is ott lebeg a halott fölött, mikor a testből kivált és azért
nem fedik be a koporsót, nehogy a lelket is elzárják. A lélek csak nagy nehezen
tud megválni a test környezetéből s azért is füstölik és szentelik be annyiszor
a halottat, hogy a lélek a szentelt füsttel együtt égbe szállhasson…. Midőn a menet
valamely keresztúthoz ér, a halottat leteszik, a pap imádkozik, befecskendi
szentelt vízzel (oszvetyene vodicza), és befüstöli tömjénnel, hogy a gonosz
lélek, mely a kereszt-utakon szokott ólálkodni, ne árthasson a halott lelkének.
A temetőben (groblye) még egyszer megáldja a pap a halottat, behinti veres
borral és olajjal kereszt alakjában, akkor ráterítik a szemfedőt, ráborítják a
koporsó födelét és aztán átadják a simák. Az olaj azt jelenti, hogy a boldogult
jó keresztény volt és méltó a feltámadásra. A behantolásnál két láb magasra
hányják a hantot, ezt cölöpökkel és kövekkel elkerítik és virágokat ültetnek
fölibe….
Városok, várak
1877. 9. 134. A
bolgárok földjén, Szófia
A Dunától Rahovo alatt délre az Iszker folyó bal partjától
alig kétórányira fekszik Vraca, egy tekintélyes város, mely különösen
élénk kereskedéséről híres….Török, bolgár, cserkesz,
zsidó sajátságos nemzeti viseletükben járnak-kelnek az utcákon és a bazárban,
melyben európai kereskedőket is feltűnő nagy számmal láthatni. Sajnos, hogy a
bolgár városok piacain angol, francia, hollandi, svájci és más nemzetiségű
kereskedők viszik a szerepet…
Vracától délre az Iszker folyó mentében felfelé haladva Szófiába
érünk. A bolgárok által „Szofijszko polje" néven nevezett síkságon a
Vitos hegy aljában terül el e nevezetes város, mely a Mütesszarif székhelye. A
Konstantinápoly-Szerbia útvonalba esvén, élénk forgalma és kereskedése van. A
vasútvonal, mely Belgrád felé vonul Konstantinápolyból, Szófiát is érinti, a mi
szintén nagyban emeli a várost. De Szófia a legrégibb idők óta napjainkig
hadászati szempontból is nevezetes helye Bulgáriának….
Szófiának igen nevezetes múltja van.
A rómaiak Serdicának, a szlávok Sedecnk, a bizánciak Triaditzának nevezték. A
törökök 1378-ban foglalták el, Lala Sahin pasa parancsnoksága alatt. Régebben
fontos fekvésénél fogva Szófia volt a ruméliai beglerbégnek székhelye, jelenleg
azonban csak a hasonnevű kerület főhelye. A Vitos északkeleti lejtője alatt
elterülő várost két patak öntözi, melyek a Vitosból erednek s a városon át
folynak az Iszkerbe. A patakok kőhidakkal vannak áthidalva. A városnak régebben
50 000 lakója volt, most alig van 25 000, mely számból 8000 esik a bolgárokra,
ugyanannyi a törökökre, 5000 a zsidók száma és 100 idegen….
SZÓFIA A VITOS ALATT (BULGÁRIÁBAN)
Szófia épületei között nevezetes a Szófia dzsamiszi, a Bűjük
dzsamiszi, a nagy bolgár templom, a fürdő, néhány köz- és magánépület. Érdekes
látványt nyújt a város vége felé fekvő janicsár-rom, mely 1826 óta, mely évben
a janicsárok kiirtattak, pusztulásnak indult…
A bolgárok műveltségi viszonyai itt sem kedvezőbbek, mint a
többi városokban. A törökökéi sokkal kedvezőbbek. Van alsóbb iskolákon kívül
egy „mektebi rusdije" nevet viselő főiskolájuk is.
A bolgárok viselete itt teljesen elüt a többi vidék
viseletétől. Hajukban a nők sehol sem viselnek annyi pénzdarabot és sehol sem
oly díszesek, mint Szófiában. Egy így fölpénzezett bolgár nő láttára az ember
önkénytelenül is megáll, bámulva, hogyan képes azt a nagy terhet haján
elviselni. A férfiak nem fonják itt hajukat, mint lejjebb, dél
felé…. Szófiának egyik büszkesége a
Vitos-hegy, melynek csúcsán rendesen már szeptemberben hó-korona csillog.
Erödi Béla.
1877.
18. 281. A török küldöttség Budapesten
… A
magyar ifjúság látogatását viszonozni eljött konstantinápolyi küldöttséget itt
a fővárosban az egész országból fölhangzó üdvözlet fogadta. A fővárosi ezernyi
tömegekhez érkeztek a vidéki küldöttségek…
Április 30-án az ifjúság
altul rendezett lakomát a Hungária üveggel fedett udvarán tartották,
melyet magyar, török lobogók és címerek díszítettek…A
vendégek díszbe voltak öltözve. A három pap színes kaftánban és fehér
turbánban. A többiek fejükön fezben, fényes gombú sötét kabátban. A tanulók
gallérján arany betűkkel volt behímezve nektebi szultáni császári iskola. Az
öregek (mint Szulejmán) nem isznak bort, s az áldomáskor vízzel koccintottak….
Május első napja zuhogó esővel virradt
föl, s ilyen maradt egész nap. A vendégek azonban nem hátráltatták magukat s
meglátogattak több közintézetet.
Először a múzeumba mentek, hol Pulszky
és Rómer fogadták s vezették el a különböző osztályokba. Élénken
kérdezősködtek és a sejk megjegyzéseinek tolmácsolása nem kis teendő volt Erődi
részére. D. u. 2 órakor a polgárság lakomája volt a „Hungária" nagy
termében…Jókai Mór a jövő török
kultúráért és szabadságért emelt poharat…
A TÖRÖK KÜLDÖTTSÉG FOGADTATÁSA A FŐVÁROSBAN: A
BEVONULÁSI MENET A DEÁK-TÉREN.
Május 3-án a küldöttség tagjai… meglátogatták az akadémiát,
hol Pulszky, Vámbéry és Fraknói fogadták őket. Megnézték a képtárat, a
nagytermet, a könyvtárat és Vámbéryval sokat beszélgettek. Szulejmán sejknek különösen
egy török nyelven irt történelemkönyv ragadta meg érdeklődését, melyet Vámbéry
az ötvenes években fedezett fel valamelyik konstantinápolyi bazár poros
lomtárjában. E könyv unikum a maga nemében és a sejk azon meleg óhaját fejezte
ki, hogy lemásolás céljából rövid időre a török fővárosba küldessék…
Az elutazás máj. 5-éu reggel lesz. 7 órakor indulnak a
déli vaspályán Trieszt felé, s Brindisin át térnek vissza Konstantinápolyba…
A mi rokonszenvünk az
egyetlen szövetségesük. Bár adhatnák vissza inkább hőseiket, kik a félreértés
százados harcaiban a mi fegyvereink által estek el,…
1877. 28. 438. Az új oláh királyság fővárosai. I.
Bukarest.
A bojárok székvárosának eredetét
meglehetős sűrű homály fedi. Némelyek azt hiszik, hogy Bukarest az egykori Thyanus,
mások meg úgy sejtik, hogy e város később az oláh uralkodók „Bucuria
Dominicalis"-ivá (uradalmi istállójává) lett. Vannak történetírók, kik
a város nevét a „Bucvrie" szótól származtatják, mely örömöt vagy
jólétet jelent. Végre van egy oláh szóhagyomány, mely Bukarest nevét a Bukor
és aszke szavak összetételéből véli származottnak, ami Bukor városát
jelentené. Szóval e város eredetéről bizonyosat szerfölött nehéz mondani, annyi
azonban kétségtelen, hogy Tirgovist helyett csak 1698-ban lett Oláh ország
fővárosává. Tirgovist úgyis csak 4—5000 lakóval bíró kis városka, melynek régi
kastélya most már nem egyéb alaktalan romhalmaznál. Ily rongyos fészek hogy is
lehetne a hatalmas Oláh birodalom fővárosa?
Bukarest, az már nagyváros és lehet vagy 200 000 lakója. Ha keletről
jön az ember, Bukarest az első nyugatias színezetű, de csakis „színezetű"
város; ha pedig nyugatról utazunk kelet felé, szintén Bukarest az első keleti
város, melybe az utazó érkezik. Területe, lakói számához képest, valóban óriási….
Tavasszal, ősszel, sőt legtöbb évben télen is feneketlen
sártenger borítja Oláh ország fővárosát, négy, öt, néha több heten át. Pedig a
külvárosokat és másodrendű utcákat nem is foglaltuk leírásunk keretébe; azokat
méltóan leírni teljes lehetetlenség. A főutcák még csak ki vannak kövezve
gránitkockákkal úgy, ahogy, s néha öntözik, söprik, sőt világítják is. A
külvárosok utcái, ebben a
kedvezményben sohasem részesülnek.
A város közepén vannak utcák, melyeket csinos házak, sőt
paloták is szegélyeznek; valóságos európaias épületek. Távolról, egy domb
tetejéről nézve, Bukarest elég kellemes látványt nyújt. A házak éktelenül
rikító színekkel vannak bemázolva, melyek azonban távolról nézve
szemgyönyörködtető színvegyületté folynak össze; a csinosabb épületek öntött
vas- és terakotta díszítményekkel vannak túlhalmozva, mely díszítés az egész
városnak igen sajátságos színezetet kölcsönöz….
Bukarest az összes oláh közigazgatás,
ipar és kereskedelem központja és az országba irányuló külföldi kereskedelem fő
lerakodó helye. Itt vannak elhelyezve a közigazgatás és igazságszolgáltatás
legfőbb hivatalai. Van szép egyetemi épülete, természetrajzi, régészeti és
festészeti múzeuma és 27 000 kötetből álló könyvtára, Egy meglehetős nagy s két
kisebb színháza, négy tudományi kara, három líceuma, három kollégiuma, falusi
tanítók kiképezésére szánt iskolája, kétosztályú leánytanodája. Bukarestben 108
keleti egyházú, három katolikus, egy lutheránus, egy helvét hitvallású, egy
örmény templom, tíz zsinagóga, nyolc menedékház és kórház, egy tüzérségi
fegyvergyár és pirotechnikai műterem van; továbbá van benne lőpor- és
tölténygyár, egy ágyúöntöde.
A városnak 25 000 háza s két csinos raktára van s
megszerezhető ott mindenféle kényelmi, fényűzési és piperecikk, majdnem úgy,
mint más nyugati fővárosokban. Az európai könyvek és hírlapok lehetőleg gyorsan
érkeznek oda Kilenc új, fényes szálloda s néhány meglehetősen csinos sétány is
van Bukarestben; nyomdája is van tizennégy s két pályaudvarából három vasútvonal
ágazik szét az ország különböző tájai felé...
A legpazarabb fényűzés közvetlen szomszédságban él ott a
legmélyebbre süllyedt nyomorral. Elegáns fogatok fényesen öltözött bojár hölgyek
s rongyos fél meztelen cigányok és oláhok népesítik be az utcákat es
köztereket. Bukarest valamennyi szomszéd állam munkásainak és proletárjainak
gyülekező helye és Mekkája. A legkülönbözőbb fajú vallású es nemzetiségű
emberek találkozó helye a roppant terjedelmű város. Számra nézve az első hely
természetesen az oláhokat illeti meg, kik a helyben lakókon kívül Moldva- es
Oláh országból, Magyarországból és Macedóniából a varost mindig elárasztva
tartják. Az oláhokon kívül vannak ott magyarok (vagy 25 000-en) görögök,
albánok, németek, örmények, bolgárok szerbek, nogai tatárok, muszkák, cigányok,
törökök, spanyol és lengyel zsidók.
Bukarest az utóbbi években valóságos búcsúhelyévé lett a
munkásoknak, lézengőknek és proletároknak, kik félmeztelenül érkeznek oda, s
mihelyst a kedvezőtlen évszak beáll, tele vannak velők a menházak. De mióta az
orosz hadsereg Oláh országot atyáskodó védelme alá fogta, vége minden
keresetnek. A rájuk nézve közönyös nemzetiségűeket éhen hagyják veszni, azokat
pedig, akiket nemzetiségűk miatt is gyűlölnek,
(fájdalom az új királyságban élő magyarok is ezek közé tartoznak), most már
egyenesen üldözni kezdik. Az oláh gőg és muszka dölyf szabadon garázdálkodhat…
II. Jászvásár (Jassy). Jászvásárt (vagy Jászváros) azért tiszteljük meg ama
kitüntetéssel, hogy a reménybeli oláh birodalom társ fővárosának nevezzük, mert
a mostani Románia egyik alkotó részének, Moldva országnak fővárosa volt….Jászvásárt, mint neve is mutatja, jászok alapították, s
mint város a XIV. században kezdett először szerepelni. Később az oroszok
többször elfoglalták, de békekötések útján mindannyiszor visszakerült
Törökország birtokába. 1723-ban roppant tűzvész hamvasztotta el a város
legnagyobb részét, s 1772-ben a kolera ölte ki majdnem összes lakosságát.
1792-ben itt kötöttek békét Orosz- és Törökország egymással. 1831-ben, 34-ben
és 40-ben a pestis és indiai kolera ismét roppant pusztítást vitt véghez lakói
közt. 1822. augusztus 10-én a janicsárok dúlták fel és hamvasztották el azért,
hogy lakói a görög lázadásban Ypsilanti* herceg vezetése alatt részt vettek. Végre 1828-tól
1833-ig az oroszok tartották elfoglalva, mely állapot felért egy kolerával és
leégéssel, mert az oroszok kivonulása után több mint 40 000 fős lakossága
éppen felényire apadt le. Hogy a mostani orosz barátság,
minő „áldásokkal" fogja sújtani a szerencsétlen várost, csak később fog
kiderülni.
Sémi Lajos
*Ypsilanti Gergely (1835-1886), görög herceg,
görög királyi követ volt az osztrák–magyar udvarnál.
1877. 29. 457.
Vázlatok Oroszországról.
A mostani keleti háborúban
sokkal többet foglalkozunk Törökországgal, földjével, népeivel, váraival, védőműveivel
és hadseregével, mint a támadó féllel, az oroszokkal. Ennek két oka van, egyik
az, mert egész rokonszenvünk a török felé fordulván: a két hadviselő fél közül,
természetes, hogy róla akarunk többet tudni, s viszonyai, hadi és egyéb
helyzete részleteibe minél jobban behatolni. A másik oka, mert a háború
színhelye a török birodalom…
Az idegenek előtt kevésbé
ismert része Európának egy sincs, mint Oroszország. A turisták tőlünk nyugat
felé mennek, hogy Német-, Angol-, Franciaországot lássák. Az angol és francia
utas Svájcot és Olaszországot nézi meg, amott a természet, itt a művészet
csodáiban gyönyörködni, s ha keletebbre jön, legfeljebb a Dunán suhan le, amint
kedve tartja Budapestig, vagy Belgrádig, Orsováig, vagy épen Konstantinápolyt
nézi meg. Csak elvétve megy Szent-Pétervárra…Az első,
a mi az orosz birodalomban meglep: terjedelme; majdnem 20 millió négyszög
kilométer. Öt s fél millió csak az európai része, vagyis tíz-tizenegyszer
nagyobb, mint a megcsonkított Franciaország vagy az Osztrák-magyar monarchia;
tizenöt-tizenhatszor akkora, mint az egyesült Olaszország, vagy a három brit
királyság. E roppant terület annyira túlhaladja az európai nagy birodalmak apró
méreteit, hogy az összehasonlításért az égi testekhez kell folyamodni…
A földtalaj határtalan;
hegyek, folyók nem szegdelik, természetes határokként, részekre; roppant
síkságai (a legnagyobbak földgömbünkön) Európa közepétől, a Kárpátok
északkeleti aljától kezdve Ázsia közepéig, a világ legnagyobb hegylánca aljáig
nyúlnak be. A Fekete- és Kaspi-tenger közt pedig a Kaukázusig, melynek alja a
tenger színe alatt van, teteje pedig 800 méterrel magasabbra emelkedik a
Mont-Blanc örök-fehér csúcsánál. Európai tavai: a Ladoga és Omega legnagyobb
tavak, e kis világrészben. Ázsiában a Bajkál, legnagyobb az óvilágban, s az
Aral legnagyobb az egész földön. Folyamai egészen arányban állnak pusztáival:
Európában a Volga, mely roppant görbületű hosszú folyásával szinte kirí
Európából…
Ami e rengeteg területen a
legszembeötlőbb, s annak valódi jellegét alkotja: tagolatlansága. Európa
nyugati s déli része csupa félsziget, hegyek s folyók által részekre osztott,
természetes határokkal eltagolt, sőt elaprózott föld. Oroszország egy darab;
valódi kontinentális ország, amilyen nincs több a világon…
Egész testével Ázsia roppant
kontinensére fekszik. Európa, természetileg, csak a Balti- és Fekete-tengereknél
kezdődik, s azoktól nyugatra terjed, míg Oroszország egy testet alkot Ázsiával.
Nincs is tulajdonképpeni természeti határa, mely ettől elválasztaná. Az Ural
hegysor és a folyók csekélyebbek, semhogy erre szolgálhatnának.
Kegyetlen égalja, végetlen
puszta síksága, gyér erdői mind alkalmatlanná teszik az európai kultúra
tenyészetésére s kifejtésére. Ég és föld egyaránt keveset ígér, s kedvezőtlen.
S ami terméke van: azt is nehezen bírja hatalmába hajtani, s felhasználni az
ember…Termékeny talajú puszták, de csak puszták,
foglalják el a birodalom e déli részeit. A természet itt, néha kivált, majdnem buja
termékenységet mutat; de amelynek nagy része ismét használatlanul vész el s
csak a televényt (humusz) gyarapítja…
Nagy hegyláncai csak délről
határolják, közepén nincsenek, hogy külön részekre osztanák vagy eltagolnák a
nagy testet. Mielőtt Nagy Péter lángesze, a természet sokkal előbb kijelölte
annak határait. De hogy e keret mikor s miképpen lesz betöltve kellőképpen: az
sok tényezőtől függ. Első sorban a néptől, aztán az intézményektől, végre a
történelemtől. Mind ez a jövő dolga, de már a jelen állapotok figyelmes
vizsgálata is tanulságos.
—á—r—
1877. 36. 566. Erzerum.
Néhány kilométernyi távolságból tekintve Erzerum városa igen szép, majdnem tündéries képet tár a
közeledő elé, mint majd minden csinosabb keleti város. Ha bele érkezik az
ember, a délibáb-szerű látvány meglehetősen köznapias valóságba oszlik föl. Utcái
szűkek, kanyargósak és piszkosak. Házai, néhány nevezetesebb épület
kivételével, többnyire gyarló sárkunyhók, melyek mind egyformák s ugyanazon
színű festékkel vannak bemázolva.
Török-Örményország 1876. decemberig egyetlen vilajetet
képezett s annak Erzerum volt a fővárosa. Az Euphrates éjszaki forrásától nem
messze magas fennsíkon fekszik, mely 1600 méternyire emelkedik föl a tenger színe
fölött. Lakóinak számát a legtöbb statisztikus és földrajzíró 40 000-re teszi,
ellenben Deyrolle Teofil francia utazó, kinek érdekes útleírása szolgált jelen
közleményünk alapjául, 90 000-re becsüli azt, mely számban szerinte 20 000 perzsa,
15 000 gregoriánus örmény, 8000 katolikus, 5—6000 görög, néhány zsidó és néhány
protestáns foglaltatik; a többi mohamedán.
ERZERUM, TÖRÖK-ÖRMÉNYORSZÁG FŐVÁROSA
Erzerumnak sok szép bazárja
van, melyek közt nyáron át legszebbek a gyümölcs-bazárok, minthogy Erzerum és
környéke, főleg Thortum és Erzinghan helységek a világ legelső gyümölcstermelő
vidékei közé tartoznak. A városnak igen kevés utcája van kikövezve, amiből az
következik, hogy nyáron át iszonyú porfellegben fuldokolnak, télen pedig
feneketlen sárban süppedeznek a járó-kelők. Szerfölött kellemetlenné teszi az
Erzerumban tartózkodást a tőzeggyártás is. Tűzifában roppant hiány lévén e
vidéken, a szegényebb osztály marhahulladékból készíti tüzelőszerét, melyet tezeknek
hívnak (ugyanaz, ami nálunk az alföldön a tőzeg) s mely, mikor tüzelnek vele,
iszonyúan fojtó és egészségtelen bűzt terjeszt maga körül. A városnak számos mecsetje
van, melyek közül kettő dicsekedheti némi nevezetességgel: az Ulud-Dzsami és a
Murgo-Szeráj tornya. Mindkettőhöz érdekes mondák és regék fűződnek…
Erzerum (örményül
Karin) város Törökországban, Kelet-Anatóliában,
a legnagyobb török tartomány székhelye. Az ókorban Arzen illetve Teodosziupolisz néven
ismerték.
1877. 38. 599.
Thiers temetése.
Szeptember 8-án Paris és
Franciaország oly gyászünnepet ült, melyhez hasonló csak kevés fordulhat elő
egy nemzet életében…
A gyászkocsi, mely Thiers lakása előtt délelőtt fél tizenegy
órakor jelent meg, hogy az elhunytnak földi maradványait elszállítsa, élénken
tanúsította a kitűnő halott nagy népszerűségét…A hat
ló, melyek a kocsit húzták, gyönyörűen volt fölszerszámozva s ezüsttel
díszített gyász-egyenruhás csatlósok vezettek minden lovat. Mignet, Vuitry,
Grèvy, Jules Simon, De Sacy, Jules Favre és Pothuau tengernagy fölváltva
vitték a gyászlepel szeleit. A rendőrség nem engedte meg, hogy a kereskedelmi
testületek lobogóit is kivigyék s úgyszintén a városok zászlóit sem engedte
kibontani, Belfort, Marseille, Versailles és Saint-Germain-en-Laye lobogóinak
kivételével. A túlságosan óvatos rendőrség eme tilalmát azzal játszották ki, hogy
tömérdek karszalagot vittek…
THIERS TEMETÉSI
MENETE AZ ARC DE TRIOMPHE ELŐTT.
A gyász-istentisztelet a
Notre-Dame de Lorette-i templomban* ment végbe, minthogy a párisi érsek,
hihetőleg a Vatikánban uralkodó türelmetlen kamarilla parancsainak
engedelmeskedve, megtagadta a Madeleine-tomplomnak e célra szándékolt igénybevételét.
Gambetta, Hugo Viktor és Louis Blanc végig hallgatták a misét, de a
meghívottaknak legalább is egy harmadrésze nem követé a koporsót a templomba.
Guibertnek, a párisi érseknek általános megbotránkozást keltett eljárása, hogy
a Madeleine templomot nem engedte át a nemzet halottjának végtisztességére…
Père
de la Chaise-temetőben a sírboltig, egy igénytelen kis épületig haladtak,
melynek homlokzatán e szavak olvashatók: Famille Dosne-Thiers. A koszorúkat és
virágcsokrokat mind a koporsóra és a sírbolt csarnokába helyezték s miután a
búcsúima elhangzott, öt beszédet tartottak a koporsó fölött…A
temetési tüntetés „valóságos fölkelés volt, csakhogy néma és nyugodt
fölkelés" (insurrection).
*Nem azonos a Notre Dame
székesegyházzal. G.
*
A köztársasági
párt a lehető legnagyobb pompával kísérte sírjához Thiers-t (a Père
Lachaise-ba), ami
a kormányt arra bírta, hogy a gyászszertartástól távol maradjon. Nem sokkal
halála után Nancy-ban és Saint-Germain-en-Laye-ban szobrot állítottak neki. Wiki
1877. 40. 628. Az izraelita rabbi szeminárium, Budapesten
E héten, október 4-kén sajátságos esemény folyt le fővárosunkban,
egy izraelita vallásos fő-tanintézetnek, a rabbi-képzőnek, ünnepélyes
megnyitása. Azért mondjuk az ünnepélyt sajátságosnak, mert ily intézet az
osztrák-magyar monarchiában nincs több, s Európában és az egész földön is
kevés. Az izraelitáknál a rabbi képzés, hagyományos ősi szokás szerint, nem
történik nyilvános intézetekben, e célra rendelt saját fő-iskolákban, minők a
különböző keresztyén felekezetek lelkészképző intézetei. Az izraelita
rabbi-jelöltek legnagyobb részint egyes tudós rabbik által taníttatnak, kik
saját házaiknál folytatják magánúton a rabbi-képzést. Bevezetik tanítványaikat
ama rejtélyes, homályos és tekervényes labirintusba, mely a szentírást
magyarázó, részletező, tovább fejtő (és sokban meg is hamisító) roppant
hittudományi gyűjteménynek, a Talmudnak magyarázatában áll….
Kinyerte Ő Felsége engedélyét a rabbi
szeminárium felállítására, s elkészíttetvén annak terveit és költségvetéseit és
azokra is a helybenhagyást kinyervén, minden ellenséges agyarkodások-, és jobb
ügyre méltó eréllyel s kitartással folytatott támadások dacára szerencsésen
végre is hajtotta a maga elé kitűzött feladatot.
A rabbi szeminárium Budapest VIII. kerületében (Józsefváros)
a bodzafa- és bérkocsis utcák sarkán alkalmas és elég tágas telken épült. Az építés
vezetésével a vall. és közoktatási minisztérium részéről Kolbenheyer Ferenc*,
az országos izr. iroda részéről Freund Vilmos, a közlekedési és közmunka
minisztérium részéről, mint felügyelő mérnök Fest Vilmos építészmérnökök
bízattak meg…
Szolgáljon a szeminárium elsősorban, művelt,
tudományos és vallásos szellemű rabbik képezésére. Segítse a felvilágosodás és
modern művelődés terjedését az izraeliták közt, azoknak hitközségeiben s azon
legalsóbb rétegeikben is, melyekre egyedül a hitszónoknak van hatása. Tegye
lehetővé végre a nemzeti, magyar nyelv és szellem terjedését azon rétegekben
is, hol attól még annyira idegenkednek. Legyen egy új, hatalmas és erős kapocs
az állam és az izr. felekezet között!
—á—r—
*Kolbenheyer Ferenc (? , 1840. – Buziás, 1881. jan.): építész.
Tanulmányait a charlottenburgi műegyetemen végezte. Bp.-en számos középületet
tervezett történeti stílusokban. Főbb művei a bp.-i Markó u.-i és a II.
kerületi főgimnázium, az I. ker.-i volt Ferenc József-intézet (ma technikum),
az Üllői úti Sebészeti Klinika két saroképülete (1874–79), a Somogyi Béla utcai
volt Rabbi képző Intézet (1875–78) és a Rózsák terei Protestáns Árvaház.
1877. 42. 662.
Török-Örményország és lakói. Bitlis;
Yedi-Kilissza.
Bitlis Örményországnak igen fontos városa, melynek lakói
többféle ipart űznek s élénk kereskedést folytatnak. A
Vári-tó délnyugati partján fekszik, kurdok által lakott vidéken…A bitiisi völgy hátterében meredek szikla-csúcsokkal
szegélyezett magas fennsík emelkedik, melynek legmagasabb pontján régi erősség
áll, míg lábainál számos mecset, kán, nyilvános és magánépület látható. Minden
föltalálható itt, a mi a keletet oly széppé, tündériessé teszi: régi kőfalak,
árnyas mecsetek, csillogó ablakú bazárok, fürdők és más középületek díszes
kupolái. A sziklavölgy mélyében hegyi patak csörtet tova, melyen íves kőhíd
vezet át. A hidak, valamint a mecsetek s az erősség is ugyanazon egyforma ízlésben
vannak építve, mely a városnak sajátságos jellege. Majd minden épület gondosan
kifaragott kövekből van építve. A Bitlis folyó két partját nagy bazárok
szegélyezik, melyek igen régiek…
A katolikusok ügye Örményországban s főleg Bitlis környékén
meglehetős gyenge lábon áll. Püspökük, ki Mezopotámiában, Diarbekirben lakik,
nem sokat törődik velők, s a trebizondei olasz barátok végképp megfelejtkeztek
róluk….
KÉPEK TÖRÖK-ÖRMENYORSZAGBÓL
EGY GEORGIAI TEMPLOM ROMJAI /harmadik kép BITLISZ./
Bitlisnek körülbelül 4000 háza van.
Mecsetjeinek minaretjei nem oly sudarak és magasak, mint a konstantinápolyiak
és trebizondiak; sőt inkább szokatlan vaskosságukról nevezetesek és a
középmagasságot sem igen érik el. Egyik rajzunk Bitlis várának egy részét, a
másik pedig a Bitlis folyón átvezető régi kőhidat és a város egy részét tünteti
fel.
Harmadik rajzunk meg egy régi
georgiai, tehát keresztyén templom romjait mutatja. Georgia egykor hatalmas
állam volt s története Nagy Sándor koráig egészen biztosan nyomozható. A
keresztyénséget már a IV. században elfogadták lakói. Később hol az arabok, hol
meg a perzsák hatalma alá került Georgia. Később ismét független s igen
virágzó állammá lett, melynek határai a mai Örményországot is
bekerítették s e korból maradtak fenn szebbnél szebb templom romok
…
1
A luxori obeliszk
fölállítása Parisban.
„Kleopátra tűjét" az
angolok szerencsésen a tengerre bocsátották s azóta megkezdte
utazását új hazája felé…
A luxori obeliszket 1836. október 25-kén állították föl Parisban. Roppant sokaság gyűlt össze a Concorde-téren, a boltokat bezárták, s az obeliszk felállításának napját mintegy önkénytelenül s közös megegyezéssel ünneppé tette a francia főváros lakossága. Mindenki szemtanúja kívánt lenni e nem mindennapi eseménynek. A király (Lajos Fülöp) élénk figyelemmel kísérte a nagy tér északi oldalán az admiralitás egyik ablakából a nevezetes kőemlék lassú fölemelkedését. A becsületrend keresztjével ajándékozta meg a mérnököt, ki e nevezetes mechanikai műveletet oly sikeresen végrehajtotta…
.
A LUXORI OBELISZK FÖLÁLLÍTÁSA PÁRISBAN, 1836. OKT. 25-KÁN.
A fölállítás céljából támasz-kőfalakat
emeltek a talapzatnak mind a négy oldalán, s azokon hatalmas gerendákat
állítottak föl, melyek vaskapcsokkal és karikákkal voltak ellátva. Ezekből
szilárdan sodrott kötelek nyúltak ki, melyeket az obeliszk felső végéhez
erősíttettek. A túlsó oldalon szintén kötelek nyúltak ki, melyek a talapzattal
szemben fölállított erős csigákhoz voltak kötve. Amint a háromszáz ember,
kik az obeliszk fölhúzására voltak fogadva, húzni kezdte a köteleket, a kőemlék
megmozdult s függélyes irányban emelkedni kezdett. Addig emelték azután a
roppant kődarabot kötelek, csigák és tartó rudak segélyével, míg végre az
obeliszk függélyesen és szilárdul állt talapzatán, s egyenesen és szilárdul áll
ma is.
1877. 50. 793.
Az osztrák államvasút budapesti indóháza.
…Jelen kép az indóház körúti homlokzatát
tünteti fel. A baloldali pavilon képezi a váci és a nagykörút sarkát, melyben
az állomás főnökségének, valamint a társulat magyarországi képviselőségének
irodái vannak elhelyezve. A jobboldali pavilon földszintje várótermek, emelete
a pályafenntartási és a vonatirányítási felügyelőségek számára van berendezve.
E 3-emeletes pavilonok mögött vannak,
a nagy személycsarnok hosszában, jobbra és balra a többi helyiségek, s csak a
vendéglő és a postaépület állnak külön. A vendéglő épülete, mely szintén a
nagykörútra esik, födött folyosóval van a jobboldali pavilonnal összekötve,
melynek üvegezett a kapuja.
A tornyokkal ellátott két pavilon közti nagy csarnok gerinc-magassága
24 és fél méter, s az ormán levő korona, állványával együtt 4 és fél méter…A vasszerkezet, mely itt alkalmaztatott, ritkítja párját; de
sajnálatos, hogy ennek előállítására egyetlen egy magyar, de még osztrák gyár
sem vállalkozott, magának az osztrák államvasút-társulatnak nagyszerű vasgyárai
sem.
AZ OSZTRÁK ÁLLAMVASÚT BUDAPESTI INDÓHÁZÁNAK HOMLOKZATA
Serres, az osztrák államvasút-társulat kitűnő
építészeti igazgatójának tervei alapján és azoknak használata mellett új
terveket készített, és ezek közül az Eiffel és társa cégei lettek
elfogadva és így a kivitel is ezekre bízatott. E cég, melyet az osztrák-magyar
monarchiában Gyengö László jeles mérnök hazánkfia képvisel, különös
elismerést érdemel azért is, hogy nem úgy jár el, mint más külföldi
vállalkozók, kik mindent hazájukból hozatnak és szereznek be, hanem minden
munkát idevalókra biz és mindent idevalóktól szállíttat, kivéve a
vasszerkezetek azon részét, melyre itteni gyárak nem vállalkozhatnak. A cég
főnöke, Eiffel Gusztáv Franciaország egyik legkitűnőbb mérnöke, kire a
párisi világkiállítási épület főrészének kivitele is rá bízatott. A budapesti
indóház vasszerkezetei Seyrig Theophil francia mérnök, az Eiffel cég tagja,
számításai és részlettervei után készültek.
Gyengő
László Viktor
mérnök 1841. április 20-án született Vámosszabadiban.
Vasúti mérnökként kezdte pályáját.
1878. 5. 65. AZ
OLASZ KIRÁLY TEMETÉSE A PANTHEONBA
…Midőn Róma az egységes Olaszország fővárosává lett,
költözött bele ugyan lélek, fölpezsdült falai között az élet; de mindez még
emlékeztetőnek is alig volt elegendő a hajdani nagy időkre. A szabad, az
egységes Olaszország első királyának kellett meghalnia, hogy fogalmat
nyerhessünk arról a Rómáról, melyet a cézárok és imperátorok korából
ismertetnek a ránk maradt klasszikusok. A király halála azt eredményezte az
országban, amit némely fájdalmas érzés eredményez az emberi testben, hogy a vér
minden tagunkból a szív felé tolul. Az Appenini félsziget minden részéből
Rómába özönlött a népség, s hatalmas feldobbanásra késztette Itália szívét….
VIKTOR EMÁNUEL TEMETÉSE. -- A GYÁSZMENET
MEGÉRKEZÉSE A PANTHEON ELÉ
Három templom lett kijelölve az
eltemetésre: a Pantheon, az Ara Coeli fönn a capitoliumban, ahol valaha Jupiter
temploma állt, és a San Carlo-egyház. A Pantheont választották. Ez épület még a
hajdani Rómából való s Augustus az első császár unokaöccse, Agrippa építette 27
évvel Krisztus születése előtt, Augustus győzelmének emlékére Antonius és
Kleopátra fölött s Marsnak és Jupiter Ultornak szentelte; de Cibelenek, a
minden istenek anyjának is temploma volt, mert itt volt fölállítva valamennyi isten
szobra s innen neve: Pantheon. A homlokzatára ez volt felírva: A Vittorio
Emmanuele il padre della
patria: Viktor Emánuelnek, a haza atyjának.…
1878. 7. 108. Részlet a Szent
Péter templomából
…A Sz. Péter temploma építési stílusa nemes renaissance
modor, nagyszabású arányokban jellemzi azt. János evangélista mozaikból készült
medaillon a loggiák felett a kupola négy oszlopának ékítményéül szolgál. A
kápolnák bolt-íve felett van az attika korinthusi oszlopokkal, s csak e felett
emelkedik azután a talajtól 45 méter magasságban a világhírű kupola. A nagy
bazilika egyik alkotása a Bernini által több mint félmillió frank költséggel
létesített tabernákulum, négy kígyózó ércoszloppal…
RÓMA. RÉSZLET A SZENT PÉTER TEMPLOMÁBÓL.
Ez az óriási templom, melynek
hosszúsága 187, szélessége 25, s magassága (csak a középhajóé) 45 méter, több
mint 260 millió frankba került s jelenleg is fenntartási költsége évenként
mintegy 160 ezer frankra megy…
Az olasz köznép általában jobban
szeret az utcákon, s piacokon henyélni, mint szobájában ülni. Gondatlan
gyermekes kedélye, melynél fogva a kitartó nehéz munkától irtózik, s másrészt
minden csekély esemény iránt kíváncsi, a nyilvános helyek fölkeresését már
második természetévé teszi…A spanyol lépcsőn, a
Capitolium és Quirinal feljárásánál, a Sz. Péter templomának lépcsőzetén s azon kívül a látogatottabb helyeken fekvő
romok, s a kutak körül a nap minden órájában nagyszámú olaszt lehet találni.
Ezek foglalatossága legtöbbnyire alig áll egyébből, mint a napon sütkérezni….
1878. 10. 154. Az Aja
Szófia.
Másfél ezer esztendő viharzott már el e szentegyház felett, látva dicső és dicstelen, fényes és nyomorult napokat, nemzetek és népek életét itt átrepülni; látott világdúló harcokat, látott trónokat felforgató viszályokat, birodalmakat döntő vitákat, és hallotta számtalan ellenségnek vad harci zaját. És a szentegyház még áll, mintegy élő tanúja annak, mily hitványság az emberiség összes küzdelme. E szentegyház alapját Konstantin császár vetette meg 325-ben Kr. u. épen azon napon, midőn a nicaeai zsinat megnyittatott. A templom felépülése után 404-ben leégett, felgyújtották azt Aranyszájú Sz. János párthívei, kik fejüket száműzetve látták. II. Theodosius 415-ben újra felépíttette. Juszticián uralkodása alatt másodszor égett le (532); de ugyanezen uralkodó még nagyobb fénnyel felépíttette 538-ban. Húsz év múlva összedűlt a dóm, de 568-ban már megint fenn állott a nagyszerű kupola. A kupolát, az építészetnek felülmúlhatatlan remekét, Anthemius és Isidorus építészek emelték….
Midőn a törökök elfoglalták
Konstantinápolyt, II. Mohammed szultánnak első gondolata volt az Aja Szófiába
lovagolni. Ott hálát mondott istennek, hogy munkájában megsegítette és a
keresztény templomot mecsetté avatta. Egy minaretet építtetett, honnan az
imaidőt hirdeti a müezzin az igaz hívőknek…
Az Aja
Szófiának építéséhez és fennállásához több rege és legenda van fűzve…
Az Aja Szófia Dzsamiszi (amint azt a törökök nevezik), az
előcsarnokokat ide nem számítva, majdnem négyszög épület, északról délig 235
láb, kelettől nyugatig 350 láb. Külseje nem sejteti a belső fényt és nagyszerűségét,
semmi vonzerővel sem bír. A régi harang-torony helyén nagy vízmedence van,
melynek vize a mecset alatt folyik el, a hívők tisztálkodására. Három más
vízmedence is van, minthogy a mohamedánok ima előtti mosakodásukra bőséges
vizet kívánnak. A belső templom csarnoknak 16 bronzkapuja van, melyek
keresztekkel voltak díszítve, de ezeknek ma csak gyenge nyomait lehet látni…
AZ AJA-SZÓFIA BELSEJE
AZ AJA-SZÓFIA
KONSTANTINÁPOLYBAN
Óriási betűkkel van fel írva
az egyes sarkokban a négy kalifa: Abu Bekr, Omar, Oszmán és Ali neve. A kupola
közepén a Koránnak következő sora áll: „Allah az ég és föld világossága."….
A kupoláról hármas sorban több ezer mécs csüng alá, melyeket
Bamazan éjjelein meggyújtanak és a felírást így kivilágítják. A mécseken kívül
nem éppen díszes lámpák függenek alá, melyek strucctojásokkal és művirágokkal
vannak díszíve. A nagy kupolát 24 ablak világítja.
A szentélyben, annak keleti
részén levő félkörű mélyedésben (fülke) állott a keresztény oltár, most ennek
helye üres….
Az Aja Szófia dzsámi mindig
népes. Egy-egy sarokban guggolva több igazhívő ifjúból álló csoportot láthatni,
amint azokat egy-egy imám vagy hodzsa a Korán éneklő olvasására tanítja. A nagy
zaj, melyet az együttes olvasás vagy inkább éneklés okoz, egészen hasonlít a
héberek zsinagógai imájához. A dzsámi látogatóit meglepi, a kalauzoló török
papnak vagy sekrestyésnek haszonlesése, mely őt arra bírja, hogy a falak díszét
képező mozaik-darabokat helyükből kifeszegetve, emlékül megvételre kínálja…
Az Aja Szófiának ma két
millió piaszter jövedelme van évenként. Ájtatos alapítványai között van híres
szegény-konyhája (imaret), hol naponkint több száz szegény ember ingyen
ellátást kap, van kórháza, nagy kollégiuma (medresze), könyvtára. A dzsámihoz
kapcsolt türbék (sírkápolnák) a legnevezetesebbek, menynyiben a nagy uralkodók
(így II. Szelim, III. Murád) itt nyugszanak. III. Murád koporsója körül 17
fehér turbános koporsó látható, melyekben III. Murád — általa meggyilkolt —
testvérei és fia fekszenek gyilkosuk körül. De hagyjuk pihenni őket, ne
zavarjuk nyugalmukat.
Képünk egyike az Aja Szófia
külsejét ábrázolja a Szaraj-Mejdani térről tekintve. Most e tér és az Atmejdan
közötti tér üres, a lakóházakat évek előtt lebontották s így a két legszebb
török imaház (az Aja Szófia és az Ahmedie, mely utóbbinak hat minaretje van)
farkasszemet néznek egymással. Másik képünk a dzsámi belsejét tünteti fel.
E. B.
1878. 13. 202. A békekötés San-Stefanoban.
Új név nyert az elmúlt napokban
világtörténeti nevezetességet, egy új név, melyet legközelebbi környékét
kivéve, a geográfusokon kívül alig is említett addig valaki: San-Stefano.
Február 24-én vonult be oda az orosz
hadsereg, s március 3-án jegyezték ott alá a pergamenre, arany tintával írott
drinápolyi előzetes békepontokat, melyek, mint san-stefanói békekötés vannak
hivatva felforgatni a keleti kérdésben hozott eddigelé legfontosabb irányadó
európai megállapodást, az 1856-iki párisi szerződést.
San-Stefano, Konstantinápolytól csak másfél órányira fekvő
festői telep a Márványtenger partján, bevándorlott nápolyi halászoknak köszöni
eredetét. Termékeny mezők, zöldellő szőlők képezik határát. Lakosainak
jelenlegi száma mintegy 4000, kik többnyire keresztények, kivéve a török
főurakat, kik a forró hónapokban itt tartózkodnak szellős nyaralóikban. A falut
szegélyező dombok tetejéről messzire ellát a szem a Boszporuszon s
Konstantinápoly kupolás mecsetein….
A HÁZ SAN-STEFANOBAN, AMELYBEN AZ OROSZ-TÖRÖK BÉKEKÖTÉST ALÁÍRTÁK
A san-stefanói templom történetileg
is nevezetes. Már 1203-ban fennállt, s Dandolo velencei doge, kinek sírja ma is
látható a konstantinápolyi Szófia-mecsetben, itt tartatott Te Deumot, mielőtt
Konstantinápolyt elfoglalta. A századok folyamán a templom
pusztulásnak indult, de 1844-ben újra fölépítették régi helyén,
nagyobbára a régi templom anyagából.
A békealkudozás és a
békeokmány alájegyzése Miklós nagyherceg főhadiszállásán történt. A török
meghatalmazottak egyike Szavfet pasa volt, az előtt az államtanács
elnöke, most a külügyek minisztere. Orosz rokonszenv gyanújában áll, s mégis
könnyezett, mikor a török birodalmat megsemmisítő békeföltételeket alájegyezte.
A másik megbízott Szadullah bej volt, azelőtt török nagykövet a berlini
udvarnál. Orosz részről Ignatyeff és Nelidoff írták alá az
okmányt, mely minden aláíró pecsétjével is megerősíttetett.
A San-Stefanoi
békekötés főbb pontjai:
1. Montenegró
területét duplájára növelte, volt oszmán területek odacsatolásával.
2. Szerbia
független állammá vált, megkapta Novi Pazar és Nis városokat.
3. Románia
független állammá vált, megkapta Észak-Dobrudzsát.
4. Bulgária
autonóm állammá vált, a szultán névleges uralma alatt.
5. Oroszország
megkapta Besszarábiát és Batumit.
6. A Boszporusz
nemzetközi vízi úttá vált. Wiki
1878. 18. 285. Bártfa veszedelme.
Mélyen megdöbbentő hírt hozott a múlt hét a felvidékről. Bártfa,
a hazánk politikai és művelődési történetében oly nagy szerepet viselt
felső-magyarországi város, húsvét másodnapján kigyulladt s a másnap délig tartó
tűzvész nagy részben elpusztította…E határszéli helység
már az első Árpádok idejében ismeretes telep volt. A belső várost még ma is
kettős, hármas, sőt négyes kőfalnak maradványai, és részben még fennálló
tornyai és bástyái övezik. A kertek alatt a hajdani sánc-árok s belsejében nem
egy nevezetes régi épület áll, melyek némelyike legrégibb és legbecsesebb
műemlékünket képezi…Egy ideig a templomosok birtoka
volt, ezek eltávozta után Róbert Károly 1312-ben újra építtette s fia Nagy
Lajos király, 1376-ban a már akkor nagyobb jelentőségre emelkedett várost
ugyanazokkal a privilégiumokkal ruházta föl, melyekkel az ideig csak az ország
két legnevezetesebb városa, Buda és Kassa bírt. Mátyás király idejében Bártfa ritka
hűséggel és áldozatkészséggel pénzt és haderőt ajánlott a nagy királynak…
RÉSZLET BÁRTFA VÁROSÁBÓL; BÁRTFA PIACA
A Szent-Egyedről nevezett
székesegyház, Magyarország legrégibb temploma, melynek keletkezési éve
állítólag 1111.
A templom merész csúcsíves
gót ablakaival s monumentális alakjával magasan nyúl a környező házak fölé,
közel hét század letűntét hirdeti. Hazánk műemlékei között kevés van, melyre
ily büszkék lennénk, s a külföld szaktudósai mindenkor elismeréssel nyilatkoznak
e kincsünkről. Tizenegy gót szárnyas szekrényoltár van benne, aranyalapon
festett szép kivitelű festményekkel és a szobrászat remekeivel. Az 5000
lélekből álló lakosság nagy része koldusbotra jutott. A hajlék, élelem és ruha
nélkül maradtak segélyezésére bizottságok alakultak a környéken; de illő, hogy
az irgalom munkája tágabb körökben is gondoskodjék szenvedő honfitársairól, s
hogy a kormány is a nagy csapással sújtottak segélyezése mellett ne mulassza el
megmenteni hazánknak azt, ami nem csupán Bártfa városáé, de egész
Magyarországé.
1878. 20. 315. Szentpétervár
és Moszkva.
Az orosz birodalomnak két
fővárosa van: egy régi és egy új, az ősi Moszkva és a modern Szent-Pétervár. E
két főváros közt mind külsőleg, mind az orosz nemzeti felfogásban a legélesebb
ellentét uralkodik. Moszkva egy félig európai, félig ázsiai, vagy helyesebben
félig nyugati félig keleti nagyváros, melynek középpontja a Napóleon-féle
tűzvészben egyedül épen maradt Kreml és a mellette fekvő Kitajgorod (kínai
város). Egy érdekes darab a szláv-bizánci
középkorból. Moszkva mellől ugyan hiányzik a tenger, hanem az összehasonlítást
igazolja némileg a minaretszerű, karcsú tornyok, bizánci ízlésű vaskos kupolák
és a haranglábak megszámlálhatatlan sokasága…
A kúpok többnyire hagyma
alakúak, szélesebb végükkel aláfelé fordítva, s csúcsaikon aranyozott
keresztekkel…
SZENT-PÉTERVÁR ÉS MOSZKVA
A 313. oldalon látható képek
felirata: A kazáni templom Szentpétervárott; Troickjaja Lavra Szent-háromság
székesegyház Szentpétervárott; Iván
velikij torony a Kremlben, Moszkvában; A Kreml kapuja.
Sándor cár oszlopa Szentpétervárott;
A Kreml egy része; A Kreml, a bástyatornyokkal, a cári
palotával s a Kreml templomával a Moszkva folyó felől.
Izsák-templom és az
admiralitás palota Szentpétervárott a Néva hídjával; Tőzsde és az erőd egy
része Szentpétervárott; Szent-Miklós kapu a Kremlben, Moszkvában; Boldogasszony
temploma Moszkvában.
*
Pétervárat Nagy Péter cár
politikai célokból alapította és tette fővárossá; szeme az Oroszországnak, mellyel
első sorban Svédországot és a Balti-tengert, azután az egész Európát
figyelemmel kíséri. Ez az állami és kormányzati középpont, itt vannak a nyugat-európai
intézményeknek… itt van az annyira gyűlölt német befolyás központja. Részint
ezek miatt, részint ősi kegyeletből az orosz nemzet többsége nem Pétervárott
tartja az igazi orosz fővárosnak, hanem a vele különben is egyenlő népességű
Moszkvát.
Az orosz költők legnagyobb
szeretettel szólnak Moszkváról...
1878. 21. 330. Óriáshordó
a magyar osztályban, Párizsban.
Egy óriási hordó az, mely nagysága, a
kiállítás csinossága, s a rajta látható ízléses faragványok által egyedüli e
nemben, míg anyaga, készítésmódja arra van hivatva, hogy nagyobb figyelmet
keltsen a magyar őserdők fájában rejlő kincsünk s iparunknak e téren
bebizonyult fejlett volta iránt.
Gelsei Guttmann S. H. jó hangzású nagykanizsai fakereskedő cég állította ki e
hordót, s ezért elismerés illeti meg, mert az valóban becsületet szerez Magyarországnak
az ipar terén. A hordó fája Somogy megyében, a lakocsai* kir. köz-alapítványi uradalom tölgy erdejében termett. Óriási
dongáit, az idő rövidsége miatt, mesterséges úton kellett szárítani, hogy a
szükséges tartósságot és szilárdságot megnyerjék. Mind hasogatott — nem pedig
fűrészelt— fából készültek, a mi ily nagy terjedelem mellett a ritkaságok közé
tartozik.
Összesen 82 darab dongából áll a
hordó s egy donga hossza 5 3/4 méter, vastagsága 20 centiméter. A hordófenék 28
darabból áll, hossza 4 1/2 méter, vastagsága 17 centiméter. Az a
fenékdeszka, melybe az ajtó van vésve, 77 centiméter szélességű; a műízléssel
készült ajtó maga 91 centiméter magasságú és 40 cm. szélességű. A réz, mely
tartja, 47 kilogrammot nyom...
PÁRISI KIÁLLÍTÁS. ÓRIÁS HORDÓ A MAGYAR
OSZTÁLYON
Abroncs van rajta 18 db, mindegyik vasból; egy-egy
abroncs 14 milliméter vastag, 13 centiméter széles, és 15 méter hosszú. Az
összes abroncsok nyomnak 25 métermázsát…A hordó
űrtartalma 1000 hektóliter (vagyis közel 1800 akó). Nyom mindenestől 160
métermázsát; a talpfák maguk 90 métermázsát…
A hordónak ajtóval ellátott
fenekén művészi faragványok hirdetik a mester és kiállító nevét. Felülről két szárnyas
angyal Magyarország címerét tartja, mely alatt következő felirat díszeleg: Exposition
universelle de Paris.…
A hordó-óriás 10 000 frt-ba
került; mestere Striegel Alajos. Szétszedve 3 vagonban szállították Paris felé,
hol tömérdek bámulója van s a francia és angol lapok már rajzát is közölték a
magyar kiállítás ez egyik legfeltűnőbb tárgyának.
*Lakócsa magyar község (horvátul Lukovišće,
Lukovišče) Somogy megyében, a Barcsi járásban. Lakócsa nevét az
1565-1566 évi török kincstári fejadójegyzék említette először
1878. 29. 457. Választások
Görögországban.
Reánk, akik most magunk is nyakig úszunk a „legszebb alkotmányos jogok gyakorlásában," — semmi esetre nem lehet érdektelen, miként mennek végbe a követválasztások másutt. Vessünk egy pillantást ezúttal a görögök választási mozgalmaira, mely a legifjabb alkotmányos népek egyike, s bár nagy és dicső története van, — azt, hogy alkotmányos nemzet volna ezer év óta, bizony nem állíthatja magáról. Azért van az ő közéletében sok oly vonás, mely nevetségesnek tűnik föl a szabadságra inkább megérett nemzetek szemében, amelyek jól meg tudják különböztetni, hogy mit tesz valamely jogunkkal élni és mit azzal visszaélni.
KÉPVISELŐVÁLASZTÁSI JELENET GÖRÖGORSZÁGBAN.
Mi nekünk azonban, a kik pedig
büszkén hivatkozunk ezeréves alkotmányunkra, semmi jogunk nincs kinevetni a
görög nemzetet, mely szabadságával, jogaival élni nem rég idő óta tanul. Nincs
jogunk kinevetni, ha meggondoljuk, hogy hiszen az ólmos botok és kulacsok kora
minálunk se járta még le magát egészen s olyanforma jelenet, ahol jó torok és
jó ököl helyettesíti a komoly érvet, nálunk is napi renden van még. Igaz, hogy
minálunk még is csak hallatlan volna az, hogy a különböző nézetű pártok hívei
pisztollyal lőnének egymásra s puskatusával kellene elverni az erőszakoskodókat
a választási urnáktól, mint ahogy az a görögországi választásokból ma közölt
képünkön látható. De bizony, ha jól visszaemlékezünk, nálunk is volt elég oly
eset ilyen alkalommal, hogy sokkal jobb lenne kitörülni a választások
tisztessége érdekében a krónikából.
A most megindult választások
alatt is volt ugyan már egy véres csata Gyöngyösön, de reméljük, hogy első és
utolsó volt, s hogy a legszebb polgári békés jog gyakorlata alkalmával
tanúsított vitézség tekintetében meghagyjuk az elsőséget a görögöknek.
1878. 37. 590.
A miskolci vész.
A miskolci katasztrófa legrémesebb
részletei és látványai közé azok a torlaszok tartoztak, a melyek némely erős
hidaknál — így a Cikó-utca kőhídjánál — de kiváltképpen a Szinva patak malmainál
képződtek…A torlaszokba volt betemetve a legtöbb
boldogtalan áldozat, mely a felismerhetetlenségig összetörve-zúzva került
napfényre s oly megható kepét adta annak a gyöngeségnek és tehetetlenségnek,
mely a haragvó természet közepette az ember osztályrésze.
Látva e torlaszt s alatta az egészen
leapadt patak vizét, mely ott vájkálta útját a torlasz tövében, az ember esze
mintha nem is akarta volna bevenni azt, hogy víz hordta össze e romokat; de úgy
volt, mert a zavaros ár a falakat beszennyezve, világosan lerajzolta határait.
Egyáltalában a malmok végzetesen szerepeltek. Az u. n. pap-malom hozta létre azt az árdagadást, mely a toronyalján annyi áldozatot követelt…
A
MISKOLCI VÉSZ: A VERES-HÍD-UTCA EGY RÉSZE, A MINORITÁK
TEMPLOMÁVAL
Tegyenek legalább is úgy a városvezetők,
mint tett Budapest, mely az 1838-diki katasztrófán okulva, negyven év alatt
átlag véve két méterrel emelkedett a Duna fölé. Képünk a vörös-híd utca egyik
részét tünteti föl a Pecze partról, Benkő szitás-mester házának romjaival, a
háttérben a minoriták klastromával. A derék Miskolc minden pontja újabb és újabb
részletét tárja föl a roppant pusztulásnak, mely oly hamar tönkre tett egy virágzó
nagyvárost. De a régen lappangó vész
útjait is nyilvánosságra hozta most az
augusztus 30—31-ike közti ítéletes éj. A várost összevissza cikázva járja be a
Szinva, a Pecze, s a város közepén van a malomárok. Ezek mindig bevezethetik a
vészt.
H. O.
1878. 52. 841.
Afganisztán.
Afganisztán, vagy a fővárosáról Kabulisztan-nak (Kabul országa) is
nevezett ország Ázsiában fekszik, s jelenlegi határai északról az Oxus (Amu
Derja) és Khiva, nyugaton Perzsia, délen Beludzsisztán, keleten az angol indiai
határ, Kafirisztán és Szvat. Területe nem volt minden időben egyenlő, majd
nagyobb, majd kisebb terjedelemmel bírt. Ma körülbelül 12 000 négyszög mérföld
a területe és 5—6 millió a lakosainak száma.
Afganisztán mindenütt hegyekkel van
borítva, melyek a Himalája egyik ágához tartoznak s láncaik különféle
elnevezések alatt húzódnak át az országon. A főlánc Hindu-kuh (Hindukus)
nevet visel és utolsó kiágazása Kuh-i Baba néven ismeretes. A hegyláncnak
legmagasabb hegytömege Kabul észak-nyugati határán fekszik és 20 000 láb magas
csúcsban végződik, mely örökös hóval van borítva. Ebből a hegytömegből két vonal
ágazik el, a Sfefid kuh (Fehér hegy) és Szijah-kuh (Fekete hegy).
Afganisztán hegyei már az ókor történetében is nevezetes szerepet játszottak
egyes hódítók hadjáratában…
Az ötven szoros között alig
van 10—15, melyeken kereskedő-karavánok közlekednek, a többiek majdnem teljesen
járatlanok, részben kevésbé ismertek is. Mindenik szoros vidéke egy-egy afgán
törzsnek képezi lakhelyét és mintegy kiváltságos tanyáját. A szorosokon
átvonuló karavánok csak erős fegyveres őrizet mellett tehetik meg útjukat,
minthogy a rabló törzsek megtámadásainak vannak kitéve. Ha rablókalandjaik
nincsenek, akkor egymást támadják meg e törzsek és így folytonos harcban élnek
egymással….
Az afgánoknál minden törzsnek
elszigetelt élete, társadalma és szokásai vannak, melyek csak ritkán
találkoznak…Nincs a világon egyetlen nép, mely a
törzsek alapján annyi különböző ágra szétszakadna, mint az afgán…
Az afgán városok mind kőfallal vannak körülvéve, s így
váraknak volnának nevezhetők, mindazonáltal európai értelemben csak Kabul,
Ghazni, Herat és Kandahar nevezhető annak. Kabul a hasonnevű
folyó mellett jól műveit síkságban szépen fekvő város. Nagy téglafal környezi a
várost. Az emír palotája egy Balahiszár (Magas vár) nevű halmon fekszik,
oszlopcsarnokok díszítik és három aranyozott csúcsos toronnyal bír.
Kandahar kőfallal kerített hely, de könnyen
bevehető, mennyiben magasabban fekvő dombok környezik. Ma csak 30,000 lakosa
van, "míg 1842 előtt 60,000-nél több volt.
Afganisztán térképéhez egy
vázlatos térképet mellékelünk, melyben Európa és Ázsia van feltüntetve, hogy
Afganisztán fekvése és nagysága iránt minden olvasó könnyen és azonnal
tájékozhassa magát, ha nem is áll egy atlasz azonnal rendelkezésére.
Egyveleg
1877. 21. 324. A TERTULLIANUS: ADVERSUS MARCIONEM, Corvina
43. 681. CAPRETTI REPÜLŐ GÉPE.
1878. 12. 191.
A FONOGRÁF
23. 360. VILMOS NÉMET CSÁSZÁR
VADÁSZATON
1877. 2. 29. A konstantinápolyi konferencia a
legparányibb eredményt sem képes ugyan fölmutatni eddig, de meg kell adni, hogy
ez eredménytelenségben kitűnő változatosságot fejt ki. Most már mindjárt háború
lesz, mutatja egyszer, s aztán rögtön arról biztosit, hogy: hozza ám a békét.
Mikor jan. 4-ikén a porta visszautasította a konferencia javaslatait, s a
meghatalmazottak készen tartották az úti táskát, akkor alig lehetett gondolni,
hogy erre megint csöndes tárgyalások és alkudozások következnek, hogy
kölcsönösen még több utolsó szót váltanak a portával, s hogy Ignatyev egyszerre
levetkőzhetetlen békeöltönyt vesz föl. Az Oroszország engesztelő magatartásáról
szóló hírekben nincs fogyatkozás, de most, a változatosság kedvéért Németország
magatartását mondják kevésbé
engedékenynek. Legújabban a jan. 11-iki ülés volt
előre bejelentve nevezetes ülésnek; de hogy csakugyan az lett-e, még nem
tudjuk. E közben Oroszországból mind biztosabban jelentik, hogy az orosz
hadsereg teljesen készületlen olyan háborúra, a minővel Törökországot szét
lehetne daraboni, úgy a mint a muszkák óhajtják.
1877. 6. 91. Nőtan vagy az
asszonyi hivatás tudománya. Ily című füzet jelent meg Miskolcon, Fraenkelnél,
már ötödik javított kiadásban. Szerzője Kálniczky Endre, ára 24 krajcár. A mű,
kérdésekben és feleleteken van írva. Főbb címei: I. Rész: Női önviseletről, vagy
leányi erényekről: a) benső vagy szívképző erények b) külső vagy testképző erények.
II Rész. Nő, mint házi- és gazdasszonyi kötelességek teljesítője, a) házi
kötelességek, b) kerti kötelességek, c) mezei kötelességek.
1877. 8. 125. Az angol
biblia-társaság az orosz hadseregnek 20 000 darab bibliát küldött, kérve a
főparancsnokságot, hogy ossza szét a katonák közt. Angliából aligha várhat
egyebet Oroszország.
1877. 14. 221. Írógép. A terézvárosi körben Futaki úr,
ismertetést tartott az amerikai írógépről. E gép a zongoráéhoz hasonló, négy
sorban egymás fölött álló billentyűkből áll, s ezek által 44 betűt lehet
használni. A billentyűk végén levő acélbetűk úgy vannak berendezve, hogy minden
betű a kör központjában egy festett szalagra üt, mely fölött az írásra szánt
papiros egy hengerrel minden nyomás után egy betűszélességgel tovább mozog. Mielőtt
a sornak vége, egy csengettyű jelt ad a szó esetleges választására és egy új
sornak egyszerű emeltyűvel való beállítására….Az
írógéppel oly helyen is lehet írni, hol tollal lehetetlenség az írás, például
vasúton és tengeren.
1877. 15. 235. A babonák könyvére hirdet előfizetést Varga
János aradi ügyvéd, lapunknak is munkatársa…
A mű címei: Bevezetés-féle. A babona
fogalma. A babona eredete. Az ős hit babonás alakjai. Az újabb babonák
szörnyalakjai. A boszorkányok. A járványos betegségek. Az állatjárványok. Bontás.
Az aszály. A kísértetek. Garabonciások. Táltosok. Lidércek. Úton járók. A
sárkányok. A kincsőrző lelkek. A kincskeresők. A vallásos babonák. A csodák. A
rajongók. Látók. Éhezők. Meztelenek.
Vérzők. A kuruzslókról és kuruzslásról. Ráolvasások. Angyalcsinálás. Bájital.
Erőlekötés. Haldokló körüli szokások. Harangozás a vihar elé. Viharban a fa
alá. Babona az álomról. A lutri.
Jövendőmondás. A szellemidézés. Kártyavetés. Babonás napok. Babonás számok. Babonás állatok. Babonás füvek. Még egy csomó
babona. Befejezés.
A munkára április
hó végéig küldendők a szerzőhöz, Aradra az befizetések. A könyv ára 1ft.
Varga János. A babonák könyve. A magyar
orvosok és természetvizsgálók által 300 forint díjjal jutalmazott pályamű.
(Arad.) http://epa.oszk
1877. 43. 688. A babonák könyvé-t, mellyel Varga János
a „természetvizsgálók és orvosok" háromszáz forintos pályadíját megnyerte,
a közoktatási miniszter megbíráltatta. A bírálók tartalmilag és formailag jeles
s a babona kiirtására alkalmas műnek találták. A miniszter a tanfelügyelők és
egyházi főhatóságok útján melegen ajánlotta azt iskolák és népkönyvtárak
számára.
1877. 16. 269. Levél a királyhoz.
Világos János a következő folyamodást intézte ő felségéhez: „Világi János alázatos
szolgája, igen el vagyok keseredve, lelköm Apám, ha valamivel megsegítene, jól
esne. Költ áprilt, nemtom hányadikán, mert kalendáriumom nincs. 1877 Évben,
Világi János magánkeze." Kívül: „Adassék Ferencz József ő fölséginek, Ausztriai
Házában, Bécsben.”
1877. 16. 269. A honvédelmi
minisztérium hivatalos helyiségei számára palotát építenek a várbeli Szent
György téren. A palota terveinek elkészítését egy külföldi fiatal építészre bízták,
pedig e tekintetben kiváló erőkkel rendelkezünk itthon is.
1877. 18. 283. Sand George-nak
a lángszellemű és lángtollú francia írónőnek egyik legszebb regénye, „Cesarine",
Rózsaági Antal gondos fordításában, most jelent meg Kassán, Maurer Adolf
könyvárus által kiadva. Két kötet, ára 2 frt 50 kr. Ily művek sohasem
évülnek el s az irodalomnak mindig nyereségül, az olvasónak mindig élvezetül
szolgálnak. A szerző eleven rajzai, szenvedélyes irálya, ékesszóló nyelve s
dialektikája e művében is megragadja az olvasót. / G. S.-ról lásd még a VIII. fejezetet. G./
DÁNIEL ANNA: GEORGE SAND
VILÁGA - MEK
http://mek.oszk.hu/08700/08722/08722.htm
1877. 18. 284. A kassai püspöki széket egyelőre
a kormány nem akarja betölteni, mert a kassai székesegyház, e nagyszerű
műemlék, helyreállítására szánták e püspökség néhány évi jövedelmét. A
munkálatokat 1859-ben Fábry püspök kezdte meg, de az 1875
június 20-ki vihar, a gót építészet e remekét erősen megrongálta. A
helyreállítási költség százhúszezer forintra megy. Perger püspök halála után célszerűnek
látszott, hogy a püspöki széket be ne töltsék, s az időközi jövedelmekből
fedezzék a költségeket, melyekhez Kassa városa is négyezer forinttal járul. Ha
mégis e szék betöltetnék, akkor a szentjobbi apátság jövedelmét fogják a dóm
helyreállítására fordítani.
*
A Szentjobbi
apátságot Szent László király alapította 1083-ban a Szent István jobbjának
őrzésére, a Bihar megyei Berekys-ben, melyet Szűz Mária
tiszteletére szenteltek, s a monostor felépülte után a
település is felvette a Szentjobb nevet.
1877. 18. 285. Oláh országi
menekülők már nemcsak Erdélybe érkeznek folytonosan, hanem a fővárosba is. Több
család érkezett Budapestre Galacról, vagyonával együtt, a háború esélyei ellen
magokat biztonságba helyezendők.
1877. 18. 285. Házasság. Gerster Etelka kisasszony, az
ünnepelt énekművésznő, e hó 16-kán tartja esküvőjét Gardini impresszárióval. Az
esküvő Budapesten lesz, s csak ezután indul a művésznő férjével ismét
külföldre. / l. 1877. 16. címlapot. G./
1877. 19. 300. A bukaresti magyar lap, a Bukaresti
Híradó már megérezte a muszka-oláh szabadság áldását. Egyik közelebbi száma már
ki volt nyomatva, midőn a szerkesztő hatósági figyelmeztetést vett, hogy miután
neki Romániában nincs polgári és politikai joga, más felelős szerkesztőt kell
előállítania. A lap lefoglalásának okát azonban, kétségtelenül, annak első
cikke képezte, mely Románia magatartását élesen kárhoztatta.
1877. 21. 323. A visszakerült Corvinák. A lázas
izgalom, mely a Mátyás király féle könyvek visszaadása hírére a nemzet kebelét
betöltötte, ma is tömegesen csoportosítja honfitársaink apraját és öregét a
Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárában közszemlére kiállított hazai
ereklyék köré. Országos intézetünk ezen osztálya mindig igen látogatott volt,
de a hazakerült Corvinák kiállítása óta a látogatók száma naponként egyre nő,
úgyannyira, hogy a rendes látogató napokon kívül (kedd és péntek) is számtalan
vidéki jön, érdeklődéssel kérdezősködve a Corvinák után…
A pompás könyvtár, mely Bibliotheca
Corviniana név alatt ismeretes, a király budai palotájában volt elhelyezve,
nem kevésbé gazdag ritkaságok gyűjteményével együtt, mely később szintén
a hadjáratok áldozatává lett…
Legnagyobb része a törökök kezei közé
esett hadizsákmányul akkor, midőn Budavára sem menekülhetett meg Szolimán
fegyverei elől…
A „TERTULLIANUS: ADVERSUS MARCIONEM" CIMŰ CORVIN KÓDEX CÍMLAPJA
A 35 kötetből álló ajándék díszes
meggy-szín bársonnyal bélelt ládában érkezett Budapestre, a m. k. tudomány-egyetem számára. Jelenleg a M. N. Múzeum érem-
és régiségosztályának VII. számú termében van az egész küldemény közszemlére
kiállítva, a múzeum birtokában levő hasonló példányokkal és a külföldön
(Rómában, Brüsszelben) levő példányok fényképes és festett másolataival együtt.
A napilapok ismételten közölték a Corvinák jegyzékét, de többnyire hézagosan és
hibásan, mert a Konstantinápolyból hozott jegyzék szolgált nekik alapul,
melyben mind a 35 kötet Corvina gyanánt szerepel, holott nagyobb része
nem Mátyás király könyvtárából való, hanem a XIV—XV. századbeli régi, becses
kódex. Helyén látjuk tehát itt egy, a könyvek átvizsgálása után készült lajstromot
közzé tenni, mely szakszerűen, kimerítően a Könyvszemle című
folyóiratban fog megjelenni. Lehet, hogy a visszakerült Corvinákat követni
fogja egy még örvendetesebb lelet ott a szultáni titkos levéltárban vagy
könyvtárban, honnét pár lapnyi magyar iratot várni meg nem szűnünk!
Dr. Czobor
Béla.
*
1990-ben, Mátyás halálának 500. évfordulóján
kiállítást szervezett a Magyar Nemzeti Könyvtár, hogy bemutassa a
felkutatott darabokat. Ez a kiállítás csak töredékét tudta bemutatni az egykori
gyűjteménynek, de így is megmutatta, hogy a Bibliotheca Corviniana egykor közvetlenül a Vatikáni Könyvtár után következett nagyságban,
és a művek változatosságában. Google
1877. 22. 348. A török nyelv
megtanulására a fáradhatatlan dr. Erődi Béla ingyenes tanfolyamot
nyitott néhány hét előtt. A beiratkozókból 25—30 szorgalmasan is látogatta az
órákat, s körülbelül 15-en sajátították el annyira a török nyelvet 36 óra
alatt, hogy képesek társalogni. A kezdők s haladók számára, Erődi szeptemberben
külön tanfolyamokat fog nyitni s egyúttal török társalgókör felállítását
is tervezi.
1877. 27. 428. Arany János a
nyárra ismét Karlsbadba megy, mely fürdő eddig évek során át jótékony befolyással
volt egészségére. Őszinte szívből kívánja mindenki, hogy felüdülve, ép erővel
térjen megint közibünk.
1877. 30. 476. Rudolf trónörökös
e hó 24-én tette le tanulmányaiból az utolsó vizsgálatot, a hadi
tengerészetből, és önállónak nyilváníttatott. A főherceg eddigi nevelője Latour
altábornagy átadta teendőit gr. Bombelles sorhajó-kapitánynak, ki a trónörökös
főudvarmestere lesz. A király ez alkalomból a trónörökösnek a Szent István rend
nagykeresztjét adományozta…
1877. 30. 476. Népgyűlés a háború ügyében. Előkelő fővárosi polgárok körében indult meg a mozgalom, hogy a most folyó háború kegyetlenségei ellenében fölemelje szavát a humanitás, s tiltakozzék azon vadságok és iszonyatok ellen, melyeket a csatatéren a civilizáció nevében háborúba indult oroszok elkövetnek. Klapka tábornok köztünk időzése is kiválón alkalmassá tette, hogy a magyar főváros nyilatkozzék a háború felől, s ez meg is történt e hó 26-án…Klapkát küldöttség hívta meg a gyűlésre, s kitörő lelkesedéssel fogadták. Elmondta a lefolyt eseményeket, említette a törökök szívósságát, vitézségét s nemességüket a hadviselésben; továbbá a muszka által elkövetett szörnyű barbárságot védtelen gyermekeken, asszonyokon…A harcot már nem egyedül a muszka folytatja, hanem magához vonzotta az összes szlávságot, s e terjeszkedési vágynak határt kell vetni. A tábornok csak két utat lát: szövetkezést az angollal, ki Törökország épségét fenn akarja tartani és a muszkát meggátolni a háború folytatásában és a veszélyes terjeszkedésben, vagy a muszkával való frigyet, mely saját felbomlásunkat idézné elő…
1877. 36. 568. Szavazó gép. Egy
Mayerhofer nevű mérnök olyan pneumatikus készüléket talált föl, melynek
segélyével bármely szavazás alig néhány másodperc alatt és pontosan elvégezhető.
A képviselő csak megnyomja az előtte levő billentyűt és ezzel szavazott. Ha e
találmány célszerűnek bizonyul, kétségkívül nagy kényelmetlenségtől szabadul
meg a képviselőház, s főleg a jegyzők, kiknek azután nem kell majd sokat
számítgatni s még többet tévedni. Mialatt székéről lekiáltja: Uraim,
nyomják meg a billentyűket! A készülék azalatt már megmutatja, hogy hányan, kik
és miként szavaznak.
1877. 39. 620. A párbajokról,
vidékről is szomorú hírek érkeznek. E társadalmi kinövés Sátoralja Újhelyen is
megkívánta áldozatát. Mint onnan írják, ott is
halálos párbaj volt egy nő fölötti
összeszólalkozás miatt, s L. Dezső fővárosi tisztviselő (öt lövés után) szívén
lőtte T. Dezső kolbásai* ifjút, ki azonnal meghalt.
*Kolbása (szlovákul Brezina) község Szlovákiában a Kassai
kerület Tőketerebesi járásában…
1877. 39. 621. A cár
komorsága, mellyel a harctéri események lepték el, mint az orosz főhadiszállásáról
írják, aggasztó fokra emelkedett. Álmatlansága fokozott mérvben kínozza. A nap
legnagyobb részét hallgatag töprengésben tölti; gyakran fontos jelentéseket
látszólag részvétlenül hallgat végig, s kerüli környezetét. Orvosai sürgősen
tanácsolják, hogy hagyja el a háború színhelyét…
*
II. Sándor
(Alekszandr Nyikolajevics Romanov) Moszkva,
1818. április 29.
– Szentpétervár, 1881.
március 13.).
Orosz cár 1855. március 3-ától,
1881-ben történt
meggyilkolásáig…Wiki
1877. 43. 681. Egy új repülő gép. …A legújabb terv e
hálátlan téren egy olasztól, Signore Ignazio Teodoro Capretti-től származik, s bár ez új tervnek
sem igen lehet a sikerre több kilátása, mint az eddigi repülő gépeknek volt,
mégis megismertetjük azt itt röviden, abban a hitben, hogy lapunk olvasói közül
többen érdeklődnek az ez irányban tett kísérletek iránt.
Mint a mellékelt vázlatrajzok mutatják, Capretti
találmányának leglényegesebb részét ama két szárny képezi, melyek a repülőnek
vállaihoz erősítendők. E szárnyak számos könnyű pálcákból vagy bordákból állak,
melyek, mint az esernyő sugarai, a csuklóhoz, mint központhoz vannak
erősítve, s finom hálózattal bevonva. A szárnyak egész felülete vékony
szövetből készült szellentyűkkel van borítva, melyek a szárny fölemelésénél a
hálózaton fölnyílnak és a levegőt áteresztik, ellenben a szárny lebocsátásánál
a hálózatra fekszenek, s így összefüggő és a levegőnek ellenálló felületet állítanak
elő. A szárnyak mozgatására több apró pálca szolgál, melyek az egyes bordákból
nyúlnak ki (A és C ábrák) s valamennyien az F fogantyúban
egyesülnek, úgy hogy annak egyszeri megrántása az egész szárnyat mozgásba
hozza. A két fogantyú erős zsinórral van egymással összekötve…
CAPRETTI REPÜLŐ GÉPE.
A két szárny összekötése arra való, hogy a repülőnek lehetővé
tegye a szükséghez képest hol az egyik, hol a másik fogantyút elengedni, hogy
karjával másféle mozdulatot tehessen. Az „A” ábra
mutatja, hogy a repülő a szél ellen fordulva, miként igyekszik fölszállani; a
bal kar lenyomja a szárnyat, míg a jobb kar épen szárnycsapásra készül; a B ábrán
a repülő már elhagyta a földet s kedvező szél mellett a távoli cél felé indul.
A „C” ábra már teljes repülésben tünteti fel. Végre a D ábrán
elérte célját és szárnyait ügyesen összegöngyölve a hátán viszi tovább, hogy a
többi földiek módjára ismét a biztos talajon járkáljon.
A föltaláló azt hiszi, hogy egy-egy négyszög méternyi
szárnyfelülethez 5—6 kilogrammnyi testsúly elégséges, de nagyon szeretne
valakit találni, a ki az ő számára számításokat tenne arra nézve, hogy
mekkoráknak kellene a szárnyaknak lenni, hogy a levegőben lebegve fönntarthassa
magát. E számításból derülne ki aztán, hogy a repülő gép oly készülékkel
látandó-e el, mely a lábak közreműködését is megengedi, tehát a karokénál
nagyobb erőkifejtést is megbírhat. Bármily érdekes is az egész repülő
szerkezet, abbeli meggyőződésünket még sem hallgathatjuk el, miszerint annak
megvizsgálása ismét csak ama többször elért eredményhez fog vezetni, hogy az
ember izomereje a repülésre nem elégséges.
1877. 45. 716. A háború. Az
óriás orosz birodalom minden részéből roppant erőfeszítéssel összegyűjtött
seregek most már a harctéren vannak. A többszörösen túlnyomó erő Mukhtár pasát
már megtörte, s most a bolgár harctérre vetik magokat félelmetes erővel.
Szomorú következményei lehetnek, hogy a törökök sehol sem igyekeztek
kizsákmányolni oly hősiesen kivívott előnyeiket, s engedték, hogy ellenségük
ennyire fölszaporodjon. Plevna teljesen körül van fogva, csak úgy
állhatja ki sikerrel a rohamokat, ha fölmentő sereg érkezik számára. De ezt ma
már se Szulejmántól, se a Balkánból nem lehet várni. Mehemed Ali van megbízva,
hogy Szófiában új sereget szervezzen, de ez sok időbe kerül, és Sefket pasának
körülbelül csak 25 000 embere van…
1877. 48. 765. A telefonnak
van már egy csomó magyar neve is. Hanem hogy helyes-e, az már egészen más
kérdés. A Pesti Naplóban az akadémia nyelvtani ítélő székét, Szarvas Gábort és
nyelvőreit szólítják föl, hogy még most kereszteljék el becsületes névre,
mielőtt valami pogány nevet aggatnának a telephonra…A
következő elnevezésekkel illetik az új találmányt: távbeszélő, hangvivő,
távmondó, messze-beszélő, messze-szóló, messze-mondó.. A külföldiek elfogadták
egyszerűen a telephon elnevezést, s megnyugodtak benne…
1878. 5. 77. A Duna áradása a
Csepel-sziget alsó részére, a Kis Kunság partmelléki részeire, s Pestmegye
solti járására meghozta az idén is az 1876-diki csapások ismétlését. A Duna
jege még mindig összetorlódva áll Ercsinél, pedig odáig teljesen tiszta már a
folyam egész felső része. A víz apadóban van, de több napig borította a
falvakat, s a jégtorlódások miatt azokba jutni nem is lehetett. Ráckevén két
utca kivételével minden víz alatt volt. A szigetségi Makádhoz január utolsó
napján még hozzá sem férhettek a jégtáblák miatt. Több község közt csak
csónakokkal történhetett minden közlekedés. Lacházára is így jártak Ráckevéről.
Az elöntött falvakba élelmiszereket a hatóság szállíttatott
1878. 7. 113. A fegyverszünet
csak oly izgalmas, mint a java háború volt. A fegyverszünet idejére kitűzött
európai konferencia még nincs sehol, de az angol flotta már ott van
Konstantinápolyban. Gróf Andrássynak egyéb dolga is akadt, mint meghívók írása,
a bécsi konferenciára. Oroszország nem akar Bécsben
konferenciázni, hanem más valahol, s külügyminiszterünk most „meglehetős
erélyes" felvilágosítást irt Pétervárra, Bécs nevezetes előnyeiről,
másrészt pedig Londonnal van sűrű levélváltásban, azon megütközés
tolmácsolásában, hogy a muszkák a „keresztények felszabadításának” plátói céljaival
nem akarják beérni, hanem kell nekik minden, a mit hatalmukba ejtettek, sőt
Konstantinápolyt sem akarják kihagyni diadalmas útjukból. Az angol hajóhad egy
része tehát benyomult a Dardanellákba, még pedig a szultán tiltakozása
ellenére, ki Oroszország azon szándékára hivatkozott, hogy ez esetben az orosz
sereg is bevonul Konstantinápolyba, melynek eddig csak környékét lepte el. Az
angol hajók febr. 13-án nyomultak be, s az angol kormány tiltakozott
Oroszország oly vélekedése ellen, hogy a brit alattvalók védelmére tett intézkedés
Konstantinápoly megszállására jogosíthatná az oroszokat. Még eddig nincs hír,
hogy az oroszok csakugyan megszállták a török fővárost, de viszont nem hiányoznak
oly hírek sem, melyek Anglia vitorlázását a hadüzenethez vezető első lépésnek
tekintik. Monarchiánk részéről is várnak vagy két hajót az angol flotta mellé. Az
oroszok monarchiánk közelében két tábort alakítanak: Plojesti mellett egyelőre
30 000 emberből, Moldvában pedig 10 000 emberből.
1878. 9. 143. Az oroszok hazánk
történetében. Írta Márki Sándor, megjelent Nagy-Váradon Hügel Ottónál. A
szorgalmas fiatal író e kis tanulmányában visszamegy egészen odáig, ahol az
első történeti följegyzést találja, mely az oroszokról és magyarokról
együttesen emlékezik. A magyarok beköltözése idejéből, érintve a „kijevi
kirándulást". Felsorolja mindazokat az érintkezési pontokat, melyet történetünk
az oroszokkal felmutat. Az Árpád-házi királyok viszonyait az akkor tömörülő
Oroszország hercegeivel és fejedelmeivel, majd az Anjouk s a későbbi vegyes
királyok vonatkozásait Oroszországhoz… sok adatot állít össze, a hazánk és
Oroszország közti érintkezésekről, részletesebben foglalkozik az 1849-i orosz
invázióval s az akkor és annak folytán keletkezett helyzettel, végül megemlékezik
irodalmunk orosz tárgyú termékeiről is.
1878. 9. 145. Gróf SÁNDOR MÓRIC,
a lovaglási bravúrjairól oly híres gavallér, meghalt Bécsben 73 éves korában. Akik
látták egykor a vakmerő lovast, ki képes volt beugratni a Duna partról egy hajó
födelére, átlovagolni az úszó jégtáblákon, s fellovagolni lépcsőkön a harmadik
emeletre, soha sem jósoltak a nyaktörő vállalkozásokban kedvét találó főúrnak
ily hosszú életet.
Szlavniczai és
bajnai gróf Sándor Móric (Buda, 1805. május 23. – Bécs, 1878.
február 23.) magyar főúr, európai hírű lovas, úszó és vadász,
az Ördöglovas. Wiki
1878. 12. 190. A fonográf…Londonban, február 1-jén, a
királyi színház hallgatósággal volt tömve, Preece W. H.* tanárnak, a
telephonról szóló előadására. A színházat a Bond streeti, Longs Hotellel drót
kötötte össze s a jó távol fekvő két helyiségben levők közt élénk beszélgetés
folyt a telephonon. Másik drót Southamptonba szolgált, a távíró-hivatalba, a
vidékkel való kapcsolat végett. Most következett azonban az előadás csodásabb
része: a fonográf bemutatása. Kis fa szelencét mutattak fel, melyben a szerszám
rejlett. Preece úr előadta mennyi fáradtsággal jutott hozzá. Egy Amerikából nem
rég hazatért barátja hozta el neki a szükséges rajzokat, melyek szerint a
műszert itthon egy ügyes mechanikus által sikerült elkészíttetnie…
A fonográf. A fonográf beszél Tyndallhoz; Preece tanár beszél a
fonográfba
A fonográf finom érc-lemez papírba
van burkolva, a belemondott hangot nemcsak megtartja magában, hanem e
papír-burkolatra le is jegyzi, és innen van neve, mely annyit jelent, mint
hang-jelző. A hangot miután kiadta is, megtartja, és új meg új hanganyagot
vehet magába, anélkül hogy összezavarodnának a különböző hangok… Egy másik
tudósítás szerint, egy New-Yorkból hozott fonográfon a New-Yorki hangokat
ismételtették Londonban, s mindjárt reá a God save-t / angol himnusz. G./ mondták bele
ott, helyben és húszszor is elismételtették vele…
*Sir William Henry Preece (15 February
1834 – 6 November 1913) was a Welsh electrical engineer.
1878. 12. 193. A békeszerződést az orosz kormány végre
nyilvánosságra hozta e hó 21-én. Az előlegesen közhírré lett föltételekkel
azonos, kivéve, hogy Montenegró területének megnagyobbodása az európai hatalmak
utólagos jóváhagyására van bízva. Angol országban azonban általános a gyanú,
hogy az orosz részről hivatalosan közzétett s 29 pontból álló szerződés nem az egész,
mert a san-stefanoi békének titkos záradékai is vannak. Az angol kormány tehát
kategorikusan követeli, hogy Oroszország a berlini kongresszuson terjesszen elő
mindent, s jelentse ki, hogy nincs titkolni való semmi. Tehát éppen a
kongresszus megnyitása előtt a viszály mind élesebb jelleget kezd ölteni az
angol és orosz kabinet közt. A börzevilág mérlege naponként fölváltva ingadozik
a béke és háború áramlatában. Anglia elkövet mindent, hogy monarchiánkat
megnyerhesse, Bismarck berezeg pedig egész befolyását igénybe veszi, hogy a
londoni, bécsi és pétervári kabinetek közt kölcsönös engedékenységet hozzon
létre. A politikai helyzet komor, s az április 2-ikára kitűzött kongresszusra
nem sok biztató jel mutat. Gr. Andrássy különben teljesen készen van most már a
kongresszusra.
1878. 13. 209. A konkláve költsége,
a Times római tudósítója szerint,
1 100 000 frankra rúg. Három hónapra
való élelmet vásároltak be, hogy ne legyen fönnakadás, ha a választás igen soká
tartana. Összevásároltak mindenféle orvosszert, hogy a netán megbetegedő bíbornokokat
lehessen gyógykezelni. Az összegben bennfoglaltatik a személyzet fizetése, az
arany és ezüst érmek veretesének, a bútorok, a
konkláve helyiségek átalakításának költsége. Az élelmiszerek nagy részét eladták,
de a konkláve 36 órai tartama alatt — mint a Times levelezője megjegyzi — a
fogyasztás tömérdek volt.
1878. 17. 269. Az új házszámozás.
Matematikai veszekedés. Általános fölfordulások idejét éljük. A Balkán
félszigeten új mappa készül, Budapesten meg új házszámozás. Egyik épp oly égbekiáltó
igazságtalanság, mint a másik. Április 6-án volt az a nap, melyen a fővárosi
tanács elrendelte, hogy a budapesti házak új numerusokat kapjanak. A tanács azt
beláthatta ugyan, hogy tanácsos egy ily rendeletet kiadnia; mert olyan zűrzavar
a számok között, aminő Magyarország fővárosának házain volt található (hiszen
ha még „található" lett volna!)… De arra gondolt-e a nemes tanács, hogy
hát az mekkora zavar lesz. Ami ez új intézkedés folytán beáll és tart addig, míg
„mindenek, akiket illet", észreveszik, hogy nini, új numerus van a kapu
fölött!
Tessék csak elképzelni: a Mária-utcában
példának okáért, csak No. 3 volt vagy hat kapu fölött.
És most megeshetik, hogy a 3-ik számú hat ház közül egyik se lesz az, a mivolt,
hanem lesz ki öt, ki tizenöt, míg a No. 3 az lesz, ami
eddig No. 29 volt. Hol van itt megőrizve a legitimitás
elve, és a hosszantartó birtoklás által megszilárdított tulajdoni jogcím? Aztán
tessék venni pl. a belvárosban a sörház-sikátort. Egyetlen egy szál ház volt
benne, és arra az egy szál házra szintén az volt rápingálva, hogy No. 3…
1878. 17. 271. Irálytan és
Olvasókönyv jelent meg Bodnár Zsigmond tanártól, iskolai
használatra. Bodnár jobb nevű tanáraink egyike, kinek irodalomtörténeti es
széptani s kritikai dolgozatai nem csekély figyelmet gerjesztettek. Néhány
tanulmánya magasabb igényeknek látszik szolgálni; egyetemi, magántanári;
előadásai is bizonyítják nemesebb becsvágyát. Ily előzmények után nem
közönséges várakozással vertük kezünkbe könyvét, melynek előttünk fekvő I.
kötete, a középtanodai magyar nyelvi s irodalmi oktatásnak a IV. osztályra
kiszabott tananyagát foglalja magában. Nézetünk szerint az alsóbb fokú
oktatásban még nagyobb alaposságra es szabatosságra kell törekedni, mint a
felsőbben. Az elhamarkodás, a felületesség és gondatlanság itt több kárt tehet,
mint felsőfokon. A szerző, úgy látszik nincs egy véleményen velünk, s azt
hiszi, hogy középtanoda alsó osztályainak a hirtelen munka is elég jó….Jó lenne, hogy a derék tanár több gondot fordítson
tankönyvei szabatosságára. A mű ára 1
frt.
1878. 18. 287. Bodnár Zsigmond
úrtól, Irály-tanának* lapunk közelebbi számában megjelent rövid
bírálatára válaszul, a következő sorokat vettük: T. szerkesztő
úr! A Vasárnapi Újság folyó évi 17-ik számában egy ismertető terhes vádakat emel
most megjelent Irály-tanom ellen. Először az irály meghatározását
támadja meg, pedig csak a könyv végén a hibákat kellett volna megtekintenie és
remélem elhallgatott volna vele. Kifogást tesz a szólam (frázis) meghatározása
ellen is. Részemről szükségesnek tartottam az összetett és többszörösen
összetett mondatok szerepét jelezni az irály-tanban, s ebben Pelissier és mások
jártak jó példával előttem.…
Mindnyájan tudjuk, hogy a trocheus esésénél fogva
lágyabb érzelmek festésére használtatik; és még sem volna nehéz legszilajabb
szenvedélyről szóló trocheus verseket találni. Azt kérdezi az ismertető: miért
használják a disztichont az epigrammára? Mert a disztichon rendesen egy
kikerekített, bevégzett gondolatot foglal magában. Az ötméretű rendesen
bevégzi, kiegészíti a hatméretű által megkezdett gondolatot. Erre nagyon jól
megfelel a könyv. Az ügyirati mintákat egy szakember készítette és én csak
simítottam a nyelvén. Az irálytan szerkesztésénél főgondom volt a szabatosság,
alaposság és világosságra, s mint tanár is ezt sürgetem tanítványaimnál és
kerülöm a tankönyveinkben is elharapódzó szószaporítást. Többire fogadja stb.
*A hivatalos irálytan az
ún. közművelődési tárgyak közé tartozott, mely
tartalmazta az állami szolgálat fogalmait, az államhivatalnokok kötelességeit…
*
Irálytan. Még nincs 100 éve sem, amikor még így nevezték az
Írás tantárgyat.
*
A magyar irodalom
1882-ben - EPA
http://epa.oszk.hu/00000/00021/00071/pdf/k001-037.pdf
Bodnár
Zsigmond. Magyar
nyelvtan. ... Bodnár Zs. és Iványi J. Magyar
olvasókönyv a középiskolák I. és II. osztálya számára. 9-ik jav. ...... irálytani
szabályokkal.
*
Lásd még Bodnárról: a h20-59 fejezetet.
1878. 18. 288. A párisi nemzetközi kiállítás, melyre
minden készülődés a fegyverek zaja közt folyt, május első napja óta meg van
nyitva…Mac Mahon tábornagy és számos kísérői végig
haladtak a kiállítási helyiségeken. Midőn Mac Mahon tábornagy és kísérete az osztrák-magyar
osztályba érkezett, gróf Zichy Edmund, gróf Szapáry Gyula, gróf Prokesch,
Korompay és a kiállítási bizottság más tagjai üdvözölték…A
kiállítási palota közepén levő legszebb helyek egyikén, épen szemben a Páris város
pavilonját környező kerttel, áll az osztrák-magyar kiállítási osztály csarnoka…
1878. 20. 320. Ünnepély és tüntetés a budapesti egyetemen.
Az egyetem újjászervezésének évfordulóját minden évben ünnepélyesen szokás
megülni. Az idén a 98-ik évfordulót e hó 13-án ünnepelték, s az egyetem
dísztermében megjelent az egész tanári kar, köztük Trefort közoktatási
miniszter. Hoffmann Pál rektor tartott emlékbeszédet… Utána Herczeg Mihály
jogkari dékán olvasta föl az egyes karok jelentéseit az évi pályázatokról, s a
pályadíjak azonnal ki is osztattak. Este pedig az ifjúság fényes fáklyás
menetet rendezett Hoffmann rektor tiszteletére. Másnap Szilágyi Dezső
tanárnak rendeztek ovációt. Szilágyi, mint képviselő, a legutóbbi nagy viták
által élesen megtámadta a kormányt s a miniszterelnök, mikor e támadásra
válaszolt, célzást tett Szilágyi tanári állására, azt mondva, hogy a Szilágyi
által hirdetett elvek következtében aggodalommal lehet gondolni a tanár
tanítványaira. A tanítványok e miatt rendezték a tüntetést….
1878. 21, 340. Párisi hölgy-por minden eddigi
találmányt felülmúl finomsága és felismerhetetlensége által, annyira, hogy a
legélesebb szem előtt is észrevehetetlen. Mint legjobb óvszer, minden bőrtisztátlanság
ellen különösen ajánlható. Egy doboz ára 50 kr.
1878. 23. 360. A német császár vaddisznó-vadászaton. A
vaddisznó-vadászat az előkelő sportok közé tartozik. Ez a durva, sörte-sörényű
vad, a vadászat alkalmával, ha az első ijedelmen túl van, merészen, rendkívüli
dühvel szokott szembeszállni ellenségeivel, kik közt nem egy, s köztük a mi
derék Zrínyi Miklósunk is, esett már hatalmas agyarának áldozatul. Az
életveszély pedig a vadászatnál vonzó jelenség…
A vadászok az ősrégi ortodox vadász-szokásnak megfelelően
veres frakkban, fehér szövetnadrágban s hosszú szárú csizmákban jelennek meg, s
kíséretükben egész sereg vizsla és kopó. Az alárendelt tisztet, t. i. a hajtást részben itt is fölfegyverzett parasztok végzik,
kiknek, miként a vadászoknak is, kalapjuk mellé zöld lomb van tűzve….
VILMOS NÉMET CSÁSZÁR VADDISZNÓ-VADÁSZATON /Körsövény emelvény mögött.
/
Úgy a hölgyek s más néző közönség,
mint a magasabb rangú vadászok számára erős s vastag körsövény által védett
emelvény van készítve, hová az üldözött vad hatalma el nem hat. Midőn a
hajtók a vadat már felriasztották, rendesen 10 másodperc szabad időt hagynak
neki s csak ezután eresztik el a kutyákat. Sok vad hasznára is fordítja ezt az
előnyt, s megmenekül; de az ügyetlenebbeket a mindinkább szoruló kör lassanként
a vadászok köré szorítja, kik eléggé el vannak látva töltött dupla csövű
fegyverekkel arra, hogy a szerencsétlen vad élve többé, ne menekülhessen el
előlük.
Ezt a kevésbé izgató, de szenvedélyes vadászra mégis igen
érdekes mulatságot Vilmos császár egész mostanáig fenntartotta, s a 80 éves agg
nagy buzgalommal, rendkívül érdeklődéssel vett részt a múlt év alatt is, úgy,
hogy két segédje, kik vele együtt egy emelvényen voltak, alig győzték őt
puskákkal kiszolgálni.
1878. 23. 367. A hang-nagyitó telephonról. A telephon
eddig abban a tökéletlenségben szenvedett, hogy a hangokat igen meggyengítette,
annyira, hogy némelyek meg se hallhatták. Most oly telephont találtak fel, mely
az ellenkező tulajdonsággal bír. Ez a szavakat nem csak eredeti hatályosságukban
viszi tova, hanem a hang erejét annyira fokozza, hogy a leghomályosabb nesz is
nagy távolságba hallatszik, mint p. o. a fa sistergése vagy a kályha körüli
léghuzam. Valóságos nagyító eszköz, úgyszólván a hangtudomány nagyító üvege….
1878. 24. 384. A berlini kongresszus, semmit sem
törődve a 13-as szám baljóslatú természetével, csakugyan e hó 13-án tartotta
megnyitó ülését Berlinben. Persze, még nem történt semmi nevezetes, s ami
történni fog, arra nézve is mély titoktartást ígértek az excellenciás tagok.
Egyelőre tehát csak a kongresszusi terem tapétáiról, s bútorainak színéről
kapunk részletes leírásokat. A kongresszus délben, 2 óra 20 perckor nyílt meg,
s az elnöki széket, mint házigazda, hg. Bismarck foglalta el. Gr. Andrássy szólt
először, indítványozva, hogy az elnökség Bismarckra ruháztassák, s kifejezve a
gyülekezet óhajtását, hogy Vilmos császár mielőbb teljesen fölépüljön. Bismarck
néhány köszönő szóval átvette az elnökséget. Ezzel véget ért az első ülés,
s a legközelebbi ülést hétfőre tűzték ki.
1878. 26. 406. A berlini kongresszus. Az újabb kor
történetének bizonyára egyik legfontosabb mozzanata az, mely most a német
birodalom fővárosában vajúdik. Európa minden nagyhatalmasságának ott vannak
összegyűlve vezérlő államférfijai, oly széles körű meghatalmazással, a minőhöz
hasonlóval eddig csak az uralkodók bírtak tanácskozásaikon…
Most a hatalmasságok azért ültek össze, hogy úgy a
megsemmisített párisi és londoni, mint a helyébe erőszakolt san-stefanói
egyezmény fölött tartsanak esküdtszéki ítéletet. Mert ama két szerződés nemcsak
a török birodalom jogkörét írta körül, nemcsak az európai hatalmak védelme alá
helyezte azt, nemcsak az orosz és török közti viszonyt rendezte: de rendezte a
viszonyt a kelet és nyugat között s rendezte minden európai állam viszonyát
Törökországhoz, s azt módosítani, azon változtatni egy állam sem engedheti
másnak….
Gróf Andrássy Gyula, monarchiánk meghatalmazottja, és
Saint-Vallier, Franciaország képviselője, robogtak elő teljes díszben, pompás
stílszerű fogatokon, — Európa többi képviselője egyszerű, szerény zárt
hintókban jelent meg a palota udvarán…
Az elnöki széket, az asztal mellett a német birodalom
kancellárja, a mindenható Bismarck foglalta el…Bismarcktól
jobb felől Andrássy gróf, monarchiánk (Autriche-Hongrie)
külügyminisztere és kongresszusi első meghatalmazottja foglalt helyet,
honvéd-tábornoki egyenruhában…Az ellentétek érintkeznek, tartja a közmondás. A
kongresszusi zöld asztalnál csakugyan így van: Anglia után Oroszország
következik…Némi fogalmat kívántunk nyújtani az Európát
ma első sorban foglalkoztató berlini kongresszus üléseiről, azok szereplőiről,
kik közül többet arcképben is bemutatunk.
hu.wikipedia.org/wiki/Berlini_kongresszus
1878. 35. 556. Úti mozdony. Schmidt, zürichi mérnök,
oly úti mozdonyt szerkesztett, mellyel Zürichből Parisba utazik az országúton,
s a gépet személyesen vezeti. A mérnök el is indult és szombat este Bázelbe
érkezett s mindjárt Belfort felé utazott. A gép tűzoltó szerül is használható, s minden
készletével és a szolgálatára szükséges két emberrel együtt 128 mázsát nyom.
1878. 37. 592. Horváth Mihály végrendelete. Jeles
történetírónk hátrahagyott vagyona: a csillag utcai háromemeletes ház (értéke
kétszázezer forint, nyolcvanezer forint teherrel), a rákos-palotai villa,
könyvtár, négy kocsi, 25 darab magyar jelzálogbank-részvény, 25 mátrai
bányarészvény, kétezer forint arany járadék, húszezer forint biztosítási kötvény
és a művek könyvárusi jövedelme. A múlt év decemberében irt végrendelet
szerint, melyet Fraknói Vilmos, Weisz Bernát és Orosz Mihály írtak alá, e
vagyont Völgyesy Mária Michaela asszony örökli, mint élethosszig tartó
haszonélvezetet, de ha férjhez megy, a haszonnak csak egy harmadát élvezi.
1878. 43. 682. Orosz dolgok. Az utcán. Pétervár és
Odessza kivételével a legtöbb orosz városban a házak kicsinyek, minden család
külön házban lakik. A nevezett két városban a lakosság hat-hét, emeletes
házakba van összezsúfolva, melyek a párizsiaknál is magasabbak. Odessza
szegényebb város-részeiben sajátságos ez óriás házak külsője: a puszták porától
fakóra vannak festve, apró kis ablakaikon az üveg-táblák helyét zsíros papír
pótolja, mert az üveg méregdrága…
1878. 46. 732. A tábori székeknek életmentő eszközökké
átalakítását kísérelte meg, Bírt londoni gyáros a Princess Alice elsüllyedése
alkalmával, tudván, hogy e székek a hajókon igen kedveltek. A rendes tábori alkalmával,
tudván, hogy e székek a hajókon igen kedveltek. A rendes tábori szék lábához
egyszerűen négy nagy parafa darabot alkalmazott, mi által az képes két embert
is a víz felett tartani. Ezen egyszerű s a mellett célszerű eszmét több
gőzhajó-tulajdonos már is elfogadta.
1878. 47. 752. Gambetta párbaja. Nov. 21-én Plessis-Piquet-ben,
Seaux mellett pisztoly-pátbaj történt Gambetta és Pourtou volt miniszter közt,
kit amaz a kamara ülésében hazugnak nevezett. Mindketten egyszer lőttek, s
egyik sem sebesült meg. Gambettának két köztársasági, Fourtounak két
bonapartista képviselő volt a segédje.
*
Léon
Michel Gambetta (Cahors, 1833. április 3.
– Ville d’Avray (Párizs
mellett), 1882. december 31.) francia újságíró, politikus, államférfi, 1881–82 között a
Francia Köztársaság miniszterelnöke.
1878. 51. 812. Botozás villannyal. Egy amerikai lap
közli a következőket, s képzelni sem lehet, hogy máshol, mint Amerikában
juthatnának az emberek ilyen gondolatra. Ohio börtönében arra a szellemes
ötletre jutottak, hogy jó volna a rabokat villanyos folyam által ütlegelni. A
nagyon gonosz és
rakoncátlan rabokat bekötött szemmel, mintegy
három hüvelyk magas vízzel ellátott kádba teszik. A villanyos üteg egyik sarkát
a vízbe vezetik, a másikat szivaccsal kötözik be, mely utóbbit a test különféle
részeivel hozzák érintkezésbe. A villanyos folyam erősebb vagy gyengébb volta
szerint fokozhatjuk az ütlegek erősségét a leggyengébb csiklandozástól kezdve a
leghevesebb dorongolásig. Mivel a megütlegelendő nem láthatja, és nem tudhatja,
hogy melyik pillanatban hogyan és hol ütögetik, a félelem, meglepés és képzelem
még súlyosbítják a test érzékenységét. És mindemellett még igen jótékonyan hat
a villanyos folyam a kiszemelt bűnös egészségére, nevezetesen akkor, ha reumatikus
bajban szenved.
*
A villamosszék
az Egyesült Államokban és régebben a Fülöp-szigeteken alkalmazott kivégzési
módszer. Ma már csak Alabama, Dél-Karolina,
Virginia,
és Nebraska
államokban törvényes eljárás…A jelenlegi kivégzési
gyakorlat csaknem kizárólag méreginjekciót jelent, villamosszékes kivégzés évek
óta nem fordult elő.