h 12 – 28.  Címlapok XI. 1881.

 

2013. 08. 21. – 2013. 09. 07.

 

Tartalom

 

Bevezetés

Címlapok 1881.

Városok, várak

Egyveleg

Idézettség

Függelék

     Vajda János tárcái

 

 

 

Bevezetés

 

A gazdag tartalomra való tekintettel, csak egy évfolyamból válogattunk. Az átlagosnál több, nagy terjedelmű, igen jó kivitelű rajz található a lapokban. Sok ismeretet szerezhetünk Budapest történetéből. Láthatjuk az épülő városrészeket. A Felvidék történelmi emlékekben gazdag, varázslatos tájai, városai is gyakori témák. Az Egyveleg rovatban művészi reprodukciókat találunk, tudósítást a bálokról, a táncok rajzaival. Folytatjuk Vajda János tárcáit. A szentpétervári merényletről szóló címlap-szöveget /12. sz./ is ő írta. Ír a vadászatról, és megemlékezik az alcsúti mintagazdaságban töltött, gyakornoki évéről. Az Idézettség c. fejezetben figyelemre méltó Vezér Erzsébet / 1915 – 2003/ véleménye a hetilapról, 1975-ben.”…irodalmi szempontból nem bírt jelentőséggel” – mondta Vezér.

 

Címlapok 1881.

 

2. MARTINOVICS. EGYKORÚ KÉP UTÁN

3. AZ UJFALVY-PÁR KÖZÉP-ÁZSIAI UTAZÁSÁBÓL

9. HUGO VIKTOR.

10. DOSZTOJEVSZKIJ MIHÁJLOVICS TÓDOR

12. két portré: II. és III. SÁNDOR CZAR

17. LORD BEACONSFIELD

21. A TRÓNÖRÖKÖS NÁSZA, Brüsszel

29. OVID és HORÁC.

30. Gróf Kuun Géza

39. CHESTER ARTHUR; GARFIELD

43. LISZT FERENCZ / aláírás/

46. SARAH BERNHARDT

 

1881. 2.

MARTINOVICS

…A homályt, mely a magyar jakobinusok szomorú történetét közel egy századon át borította, hivatott kézzel sikerült eloszlatni kitűnő történészünknek, a magyar tud. társaság főtitkárának, Fraknói Vilmosnak. Noha ő, mint papi ember, félreismerhetetlen ellenszenvvel ítéli meg Martinovicsot, ki mint pap csakugyan nem tartozott a kánoni jog papi eszményei közé. A Fraknói által napvilágra hozott és dicséretes tárgyilagossággal közölt adatok nem csak azt teszik lehetővé, hogy a konspirátorok titkos szövetségének valóságos lényegét világosan láthassuk, hanem azt is, hogy Martinovics jelleme felől is kellő ítéletet formálhasson magának az olvasó,…

Martinovicsra kívánunk szorítkozni, ki az összeesküvésnek indítója, feje, központja volt. Martinovics Ignácz 1755. július 20-án Pesten született, mint negyedik fia atyjának, kinek családja a Csernovics Arzén pátriáikba által Magyarországba telepített albániai bevándorlók egyikétől származott. Leginkább anyja ösztönzésére papi pályát választott s már 17 éves korában letéve a szerzetesi fogadalmat a budai ferencrendieknél. Egy évre rá a fogadalom alóli föloldoztatásáért folyamodott, mivel ö azt, úgymond, csak kényszerítve tette le. Kérelmeiéi elutasították s mivel fölismerték rendkívüli tehetségeit, tanárként kezdték foglalkoztatni a budai zárdában. Majd áthelyezték Broodba, mit ö büntetésnek, számkivetésnek vett s rendkívül elkeseredett. Lángszellemének szűk volt a kolostor s a tétlen szerzetesi élet kétségbeesésbe hajtotta. Egy nap elöljárói engedelme nélkül ott hagyta a zárdát s Bukovinába ment tábori papnak…

Bejárta egész Európát. Hatalmas pártfogókat szerezvén, tanárrá lett a lembergi akadémián, s midőn ez egyetemi rangra emeltetett, Martinovics lett az első dékán, a filozófiai fakultáson. Mint tanár a bölcsészetet és a természettudományokat tanította, de a legkülönbözőbb tudományágakat ápolta s nem egyben emelkedett nagy hírnévre,…Foglalkozott gépészeti és vegytani kísérletekkel is, s szerkesztett oly mikrométert, mely egy hüvelyket közel három millió pontra osztott  A légkör magasságának kiszámítására új módszert talált föl, szerkesztett új modorú dohányvágó-gépet…
 

 

MARTINOVICS. EGYKORÚ KÉP UTÁN

II. Lipót Bécsbe hívta s udvari vegyész és tanácsos címmel 3000 frt fizetésre szerződtette. Fényes tehetsége, lángesze s nagy szónoki képessége csakhamar nagy mértékben nyerte meg számára a király kegyét. Az udvari kémikusból nemsokára politikai megbízott lesz. Magyarországba küldi a király, hogy itt sajtó és egyéb izgatás útján terjessze a szabadelvű eszméket s nagyszabású reformokra készítse elő a közvéleményt…

Lipót, szolgálatai jutalmául szászvári* apáttá nevezte ki Martinovicsot. A kinevezési okmány még ki sem volt állítva, midőn a király 1792. február 21-én elhunyt. E halál lett Martinovics későbbi tragikus sorsának legfőbb oka. Eleinte Ferencz is követni látszott két elődje szabadelvű irányát s Martinovics szabadon folytathatta megkezdett működését, sőt a császári kabineti iroda is nevezetes politikai munkálatokkal bízta meg…A francia forradalom rémületbe ejtette a monarchiát, s Martinovics elveszte állását és fizetését… Szakítván az udvarral s elvesztvén reményét, hogy reformjait Magyarországon keresztülvihesse,…

Martinovics kétféle titkos szövetséget akart szervezni, egyet a létező viszonyok fölforgatására, másikat jobb viszonyok teremtésére. E célra kátékat szerkesztett s megalkotta Magyarország jövendő alkotmányát, köztársasági alapon. E társulatok főnökeit barátai sorából szemelte ki, nevezetesen: Hajnóczyt, Laczkovicsot, Szentmarjait és gróf Sigray Jakabot…Elkezdődtek az országban az elfogatások. Elfogtak minden részest, sőt azokból is sokat, a kik csak gyanújában álltak a részességnek. Kazinczy Ferencz is fogságba került s éveken át szenvedett, A bíróság, tán felsőbb intelemre, rettentő szigorúsággal ítélt, többet halálra…

Szentmarjai és Laczkovics bátran, lelkesülten, Hajnóczi apostoli nyugalommal lepett a vérpadra. Martinovics maradt utolsónak. A hóhér pallosa az ö nyakára is lecsapott. A bakó magasra emelve mutatta föl a népnek a levágott fejet...Őz és Szolarics pár héttel később követték társaikat a halálba. A többi börtönre vetve, sínylődött évekig.

Ez a szomorú történet vázlata. A história most újabb ítéletet mond az elítéltek es ítélő bíráik fölött. Amikért amazok haltak, ma már nagyrészt való s az emberiség, és nemzetek legszebb vívmánya lett…Áldást mond rajok az utónemzedék, hogy azt, a mi akkor csak eszme volt, vérükkel öntözték, hogy testté lehessen. Az elvakult, a gonoszlelkű, a megfizetett, a szolgai szellemű bírákra pedig rásüti az undor bélyegét.

-rs.

 

*A község Baranya megye északkeleti részén, Baranya és Tolna megye közvetlen szomszédságában. A szászvári apát címet több évszázadon át adományozták, megkapta például Martinovics Ignác is.

 

1881. 3.

AZ ÚJFALVY-PÁR UTAZÁSA KÖZÉP-ÁZSIÁBAN

Újfalvyék július elsején, vasárnap indultak el Taskentből arra az expedícióra, Ferganába*, melyet Újfalvy Kaufmann tábornokkal együtt terveztek. A taskenti gimnázium két tanára, Abdullah nevű perevocsik, tatár tolmács, továbbá egy fényképész és Feodorov kozák, kit Kaufmann adott Újfalvy mellé, kísérte őket... Midőn a Szir-Darja folyóhoz értek, Khodsend városba léptek. Ez a város a folyó mellett fekszik, melynek tükrében fürödnek a Mogol-Tau hegységnek lábai… A reggeli órában érkeztek meg Khokandba, az egykori hasonnevű kánság fővárosába. Ma ez az ország Fergana nevet viseli…Khokandban legelőször a nagy térre jutottak, melyhez fogható szépet sehol sem találtak Közép-Ázsiában. A bazár két hídon és vidékén terül el, melyek még a középkorból valók. A város nem régibb 160 évesnél. Azelőtt egészségtelen mocsár volt ott…A kán palotájában az orosz kormányzó lakik. Mikor a kán orosz kézre került, az öt gyűlölő khokandiak palotáján állottak bosszút, s össze-vissza rondították és tördelték.

 

 

AZ UJFALVY-PÁR KÖZÉP-ÁZSIAI UTAZÁSÁBÓL. MOHAMEDÁN MECSET BELSEJE

Margillánban székel Fergana tartomány kormányzója Abramov tábornok, barátságos, vendégszerető és minden tekintetben derék katona, ki — mint Újfalvyné írja — a bennszülöttek szeretetét és becsülését is bírja. Margillánnak érdekes a selyemszövése, mely iparcikk szolgáltatja Ázsia e részének fényűzési öltözékére használt selymet. Sahimerdan folyó mentén elragadó vidéken utaztak tovább Vadilba, hol Abramovnak nyári lakása van…

 Az egész vidék ős lakói az üzbégek, kiknek sorából való Dzsingisz kán és Tamerlan, kik egykor rettegésbe ejtették Európát…

A most bemutatott egyik képünk egy Bokharához közelfekvő mecset belsejét ábrázolja. A mohamedán vallás a szobrászat és festészet művelését nem engedi meg az igazhívőknek, nehogy az bálványimádásra vezesse őket. Azért e művészetekkel egyáltalán nem találkozunk a mohamedanizmus imaházaiban. A keresetlen egyszerűség és a nagyszerűség az építészetben megragadja a szemlélőt. Ilyen benyomással van ránk a képünkön látható mecset is.

Erődi Béla

*Fergana vagy Fargana város Közép-Ázsiában, Üzbegisztán keleti részében, a Ferganai medence déli szélén, Taskent üzbég fővárostól 420 kilométerre keletre. Népessége mintegy 214 000 fő.

Mezőkövesdi Újfalvy Károly Jenő (Bécs, 1842. május 18. – Firenze, 1904. január 31.) Közép-Ázsia és Nyugat-Himalája néprajzi kutatója, nyelvész. Első kutatóútjának célja Közép-Ázsia földrajzi viszonyainak tanulmányozása volt. A 17 hónapos expedíció alatt – a sok nehézség ellenére – értékes földrajzi, néprajzi és embertani anyagot gyűjtött. Portréja a Vasárnapi Újság, 1880. 52. számában.

 

1881. 9.

HUGO VIKTOR.

FRANCIAORSZÁG legnagyobb élő költőjét ünnepeli ma. Hugó Viktort, a romantikai irány megindítóját és legnagyobb képviselőjét, kinek dicsősége betöltötte a művelt világot s büszkévé tette e nagy fiára nemzetét. Jelentőséggel teljes mozzanat ez, midőn egy egész nemzet s az idegen nemzetek legműveltebb osztályai önként és önzetlenül előjönnek, hogy megdicsőítsenek egy embert még életében…

Lamartine és Hugó Viktor voltak az új áramlat megindítói, kiknek kezdeményezésére a nagy átalakulás nehéz küzdelemmel ugyan, de bekövetkezett. Az idősb Dumas, Delacroix, de Vigni, Sainte-Beuve, Musset Alred, Merimée Prosper, Balsac, Dechamps és más elsőrendű csillagai a francia irodalomnak csakhamar táborkart alkottak körülöttük. A régi klasszikusok lassankint háttérbe voltak kényszerülve vonulni, az új iskola hívei előtt. A hódító sereg élén Hugó Viktor járt elől…

A Vasárnapi Újság olvasóinak nem szükséges hosszasan fejtegetnünk, ki volt Hugó Viktor. Nem csak egyszer volt már alkalma e lapnak bemutatni a nagy költőt közönségének. 1877-ben beszéltünk róla utoljára bővebben, mutatványokat közölvén a Századok legendájának akkor megjelent újabb folyamából…

 

 

HUGO VIKTOR.

 

Hugó Viktor nem hiába tüneményszerű jelenség: öreg napjaiban mutatta be alkotó ereje csodálatos nagyságát. A világtörténet nagyszerű mozzanatait felölelő Századok legendájának két kötetét is ide számítva, egy év (1877—78) alatt nem kevesebb, mint öt műve jelent meg a könyvpiacon. Hugó Viktor teremtő ereje nem csökkenő nagyságában állt a közönség előtt. Még 1878-ban jelent meg a «Pápa» című költeménye, melyben egy ideális pápát fest…

Hugó Viktornak rég kijelölte helyét a Parnasszuson az irodalomtörténet. Hogy nyolcvanadik évébe lép, alkalom arra, hogy nemzete kifejezze hódolatát nagy szelleme iránt. Életében naponként látta növekedni halhatatlanságát. Részesítse őt isten abban a legnagyobb szerencsében, hogy Franciaország és az emberiség javára megérje az általa védelmezett elvek diadalát".

 

1881. 10.

DOSZTOJEVSZKIJ MIHÁJLOVICS TÓDOR

EGÉSZ életemben fáradtam és dolgoztam, mint a barom, a mindennapi kenyérért; már-már azt hittem, hogy valamit csak szerzek gyermekeimnek, és íme, itt kell őket hagynom nyomorban ... Ezek voltak Dosztojevszkij utolsó szavai nejéhez, ezeket mondotta február 9-én reggel, és aznap este a sokat szenvedett férfiú nem volt többé.

Halálával fölbomlott az orosz irodalmi triász, melyet Turgenyev Iván, Tolsztoj Leo gróf és Dosztojevszkij alkottak…

Született 1821. november 11-én Moszkvában. Atyja orvos volt és fiát is reális pályára szánta. 15-ik évéig Moszkva egyik legjobb hírű intézetének volt növendéke.  Átment Szent-Pétervárra, a mérnöki intézetbe, s a tanfolyamot sikerrel végezte el. Rövid ideig államszolgálatban volt, de csakhamar odahagyta azt, úgyszintén a mérnöki pályát is, a melyre készült és szívvel-lélekkel fogott hozzá az íráshoz. 1845-ben írta meg első beszélyét Bjednyje lyudi (Szegény emberek) cím alatt, mely Nyekraszov útján a híres Belinszkij kezéhez jutott, a ki elragadtatással olvasta a munkát.

Belinszkij buzdításától fölbátorodva írta meg Prochárcsin úr, a Gazdasszony című elbeszéléseit. Nemsokára azonban nagy bajba keveredett.

A francia forradalom Oroszország fiatalsága közt szintén visszhangra talált, s Petrasevszkij kezdeményezésére többen kis társaságot alakítottak, célul tűzvén ki az igazságtalanság megszüntetését s a szellemi tőke becsülésének kivívását. A merészek, kik Miklós cár mindenható uralma ellen szövetkezni mertek, szörnyen bűnhődtek. Dosztojevszkijt, mint a társaság tagját, szintén bitóra ítélték.

 

 

 

DOSZTOJEVSZKIJ MIHÁJLOVICS TÓDOR

A cári kegyelem azonban éppen a kivégeztetés napján másította meg az ítéletet, négy évi szibériai kényszermunkára változtatván azt. A kényszermunka nagy változást idézett elő a fiatal íróban. Megszűnt hódolója lenni az idegen befolyásnak, az orosz erkölcsök tanulmányozásának adta magát s orosz alapon, orosz szellemben kívánta reformálni hazáját.

Szibériából csak 1860-ban tért vissza Szent-Pétervárra. Dolgozott a rabságban is, de csak Pétervárott kezdte el valódi működését. Szibériai szenvedéseiről, a kényszermunkások helyzetéről irt s a maga nemében páratlan munkáját Jegyzetek a holtak házából címmel 1862-ben adta ki…Ember szeretetéből legtöbbet juttatott a szenvedőknek és az eltiprottaknak. Ha igaz, hogy Dickens a szegények ügyvédje volt: Dosztojevszkij a méltatlanul szenvedőké.

Csopey László

 

1881. 12.

Vajda János: A PÉTERVÁRI MERÉNYLET.

REGÉNYEKBEN, tragédiákban az erkölcsi igazságszolgáltatás olykor oly takarosan van kikerekítve, hogy a karzaton ülő szegény ember, akit a nyomor keserűvé, sötéten látóvá vagy épen hitetlenné hangol — keserveset sóhajtva gondolja magában: hajh! hiszen, ha így volna ezen a világon! Nevezetesen: nagyzásuk elragadtatásában magukat istennek képzelő Nabucok hogyan mennek legelni a mezőre; bősz szeszélyű zsarnok szultánok milyen álmatlan éjeket töltenek a rózsákon vetett bíboros ágyon; és egyáltalán, hogy a nagy, de sőt a határtalan hatalom, gazdagság és dicsőség nemcsak nem föltétele a földi boldogságnak, de sőt olykor annak éppen megsemmisítője. Hogy egy, a föld hetedrészén uralkodó földi viceisten, mint ember, boldogtalanabb lehet az egyszerű napszámosnál. Irigyelheti annak békés, csöndes kunyhóját, jóízűen elköltött száraz kenyerét? Minő hatásvadász szónoki cikornyának, költői eszményítés túlzásának tűnik ez föl, kivált olyan ember előtt, a ki életében örökké csak a nyomorral küzdött és a mellett a felsőbb rétegektől folyton csak megvetést, elnyomatást szenvedett és sokszor elkeseredve volt kénytelen fölkiáltani: nincs igazság e földön, nincs bíró a felhők fölött!

Pedig íme, történnek dolgok szemeink előtt, melyek nem csupán a komoly, de a vidor, sőt a bohózatos, a torzító múzsa alkotásaiban nyilvánuló igazságszolgáltatás iránt is hitet ébreszthetnek bennünk. Hiszen csak nemrég volt, hogy a költő így verselt egy honi élclap élén az orosz cárról: Nem tudsz megenni egy ebédet. És nemde igaza volt? A százmillió alattvaló felséges urát, négy millió fegyveres szolga nem képes megvédeni annyira sem, hogy ebédjét nyugodtan költhesse el. Aláássák palotáját és kevésbe múlik, hogy vendégeivel együtt légbe nem röpül. De ami halad, nem marad el.

A felséges úr érzi, mivel tartozik méltóságának. A félelem gyötri, idegei már-már fölmondják a szolgálatot, de ő nem enged; valóban nehéz is az. A kerek világ néz rá, mert ő áll az emberi hatalom legfelső csúcsán. A kerek világ gúnykacaja követhetné, ha engedne, gyávaságra magyarázva engedékenységét. Előbb kellett, előbb lehetett volna tennie. De nem tette, mert hitte, hogy nem lesz vele kénytelen. Pedig hát ez gonosz dilemma; mert ekként a fejedelmek soha önként nem léphetnének az alkotmányosság útjára. Tudniillik: egyszer azért, mert nem muszáj; másszor azért, mert muszáj II. Sándorban pedig meg lehetett erre a hajlam. Megmutatta trónra léptekor: a jobbágyok fölszabadításával.

Milyen jól kezdte! És e jó kezdet is kárba veszett! Elkésett. És már talán szívesen le is lépett volna a trónról. Még mindig nagyon is fényes lehetne az  «idyll», melyet a szép Dolgorukij hercegnő oldalán élhetett volna. De már ez az ut is el volt előle zárva. Ezt is gyávaságra magyarázták volna.

Nem tette. És ez becsületére válik — hősiességének. Okoskodása valószínűleg a következő volt: «Ha az uralkodó csak addig marad trónján, míg ezt kockáztatás nélkül teheti, de azonnal ott hagyja azt, a mint életét veszély fenyegeti, hát akkor — vége az uralkodói nimbusznak. Ha vallod az isten kegyelméről szóló tant, és büszkén hirdeted, hogy nem a népek, de az isten akarata emelt a trónra, akkor cselekedjél is az szerint. Ha meghátrálsz a nép előtt, akkor megtagadtad az alapelvet, melyen a trónt örökölted és elfoglaltad. A hova isten maga emelt, onnan csak maga az isten szállíthat le. Ha te ez állomást elhagyod félelemből, mert a nép, a te szolgád, a kinek te ura vagy, így parancsolja, — akkor olyasmit követtél el, mint a katona, a ki ott hagyja őrállomásai; olyasmit, mint a képviselő, a ki ellenkezőleg szavaz, mint a hogy megbízóinak ígérte.

«És még uralkodó társaid ellen is vétséget követtél el, mert rontottad az uralkodói dicskört, a mi közös vagyonotok.» Így gondolkozhatott Sándor cár, és valljuk meg, hogy a maga — császári — szempontjából, ez okoskodásában volt értelem. De helyzete épen ezért volt annál tragikusabb. Mert a dilemmának, mely elé állítva volt, mindkét végétől egyaránt irtózhatott.

 

 

 

II SÁNDOR CZAR. meghalt:1881. MÁRCZIUS 13.  III. SÁNDOR CZÁR. TRÓNRA LÉPETT 1881. MÁRCIUS 13.

Gyilok ellen gyilokkal, halál ellen halállal kell küzdenie. Rettenetes volt reá nézve, a nihilista forradalmárok rémuralma; és ő neki még nagyobb rémuralommal kell az ellen magát védenie — csaknem reménytelenül! Nem volt Nero, nem volt kegyetlen Iván; neki nem volt gyönyör a gyilkolás. Nem volt cél, csak kényszerű eszköz, fájó kényszerűség. Nem hasonlított ama nápolyi királyhoz, aki, midőn fővezére jelentette neki, hogy az utcai lázadás el van nyomva, és a további vérontás fölösleges, arra kérte vérszomjas ajakkal a főparancsnokot: no, csak még egy kicsit!

Lehetetlen, hogy ne fájt volna neki a kegyetlenség, melyre önvédelme kényszerítette. Egy legutóbbi fényképe híven tükrözi a rombolást, melyet a furdalásoktól gyötrött lélek vitt végbe, a maga külső hüvelyén. Arca, a kedélye csalhatatlan mutató táblája, olyan volt, mint a szakadozott szikla, melynek belsejében apránkint romboló akna működik.

Nincs rettenetesebb sors, mint midőn valaki szeretne jobb útra térni, de az már el van zárva előtte. Józaneszű ember ép fogat nem huzat ki, egészséges lábat nem amputáltat. Mikor valaki halálos műtétre szánja el magát, akkor már a fájdalom és kétségbeesés oly fokot ért el, hogy legyőzte, mint kisebbet, a halál félelmét. Ez a forradalmak lélektana.

Az orosz társadalom kiállhatatlannak érezte már a hivatalnoki zsarnoki önkényt, és e kiállhatatlan fájdalom kergette a nihilizmus karjaiba A halálnak — s a mi sokkal több — a vallató kínzásoknak ama megvetése, melyet a nihilista merénylők légiója tanúsított, — bámulatos, és még soha elő nem fordult tünete a világtörténelemnek. Sándor cár elég okos, és eléggé szelíd lelkületű ember volt, hogy belássa uralkodása ez utolsó napjaiban, miszerint a mely ügynek ennyi és ilyen vértanúja támad — annak az ügynek csak kell mégis bírnia valami erkölcsi jogosultsággal!

Hogy ő ezt előbb, még idején nem látta be? Az uralkodói állás nagyságának átka, hogy a trón felhőmagaslatából csak a lángész sasszeme lát le a völgyek mélyén hempergő féregvilág nyomorába. És Sándor cár nem volt lángész. A cári palota gyönyörei közt nem látta, hogy serkedez a vér népe testéből, az elfajult abszolút rendszer vaskapcsainak szorításai alatt. És így egyszer csak azt vette észre, hogy — elkésett, helyrehozhatatlanul!

De nem! Egy parányi reménysugár belopózkodik még a siralomház fekete gerendái közé is. Valami kis reménye éledezhetett már neki is. Lorisz Melikoffnak sikerült egy évig ámítgatni, csalfa vak reményekkel tartani a nihilistákat. A világ azt kezdte hinni, hogy a nihilizmus volt — nincs. Miért ne remélte volna ezt a cár is? Bátorsága letette az aranypróbát. Most már a puhaság gyanúja nélkül engedhet majd a közóhajnak. Már alá is írta volna valami alkotmány-féle tervezet megkísérlésére kidolgozott előmunkálat megvitatása végett összeállítandó kartáját — midőn, éppen, mint a hatásos drámákban, közbe szól a fátum az utolsó pillanatban. A hatalmas cár szétroncsolt teteme fölött leereszkedik megrázó élettragédiájának gyászt suhogó függönye!... Mert:

Lento gradu ad vindictam divina procedit ira, tarditatemque supplicii gravitate com-pensat

És: „A mindenható véghetetlen akaratának tetszett Oroszországot súlyos csapással sújtani!...» Nem más, és nem kevesebb, mint az elesett áldozat nyomába lépő trónörökös mondja és ismeri el e szavakban, a végbement nagy szomorújáték erkölcsi tanulságát. «Tudjátok meg népek, hogy isten van velünk!» dörögte egykor ugyaninnen telivér dölyfében, a letiport Magyarország mellére téve lábát, az északi kolosszus valóban hű személyesítője, a kolosszális Miklós cár, az elsápadt világnak.

És 32 év múlva / 1849 – 1881/ felel rá vissza a felhőkön túli bíró:

«Tudjátok meg cárok, hogy isten van a népekkel is!»

 

 

1881. 17.

LORD BEACONSFIELD. (1805-1881.)

 

A Windsori kastély nemsokára szomorú ünnepélyességeknek lesz színhelye. Disraeli Benjámin, Beaconsfield lordja, meghalt…

Disraeli Benjámin 1805. december 21-én született Londonban, hol atyja, a zsidó származású Disraeli Izsák, mint író élt, s leginkább irodalomtörténeti dolgozatokkal foglalkozott. A nagy belátással bíró apa nem küldte fiát Anglia nevezetes egyetemeire. Mind Oxfordban, mind Cambridge-ben a vallási ortodox szellem volt uralkodó, s előre volt látható, hogy ezen intézetekben a csak 9 éves korában keresztény vallásra tért konvertita, nem valami fényes fogadtatásra fog találni. Eltérve tehát a rendes szokástól, az ifjú egyetemi tanulmányokat egyáltalán nem folytatott, hanem egy ügyvéd irodájába került. Rövid idő után, oda hagyta a megkezdett pályát, s irodalmi foglalkozásra szánta magát

1837-ben elérte óhajtva óhajtott célját. A maidstone-i kerület egy gazdag barátjával Wyndham Lewissel együtt képviselőül választotta. A harmincas évek végén és a negyvenesek legelején többször lepett föl a parlamentben, anélkül, hogy csak egyszer is képes lett volna nagyobb hatást elérni. Végre is más úton próbálta meg befolyásra tenni szert. Az ország legelőkelőbb családjainak fiatal tagjaival szövetkezett, kiket elkábított szellemének csillogása. Gazdagon nősülve, lehetővé vált neki részt venni az arisztokrácia minden kedvteléseiben, mulatságaiban, s inkább ily módon közeledett az arisztokrata ifjúsághoz.

Később Peel*, a szabad kereskedők pártjára állott, a nemzeti termelést és nemzeti ipart sürgette. Jóformán az egész ország iparosai támogatták, s végül az egész tory párt kénytelen volt engedni a nyomásnak, az ő oldalukra állott. Akarva nem akarva 1848-ban Disraelit fogadta a párt vezéréül. De a pártvezérségtől a minisztériumba való juthatásig még mindig nagy volt a távolság. A whigek voltak kormányon, őket kellett először megbuktatni. Nem volt az angol parlamentnek olyan fáradhatatlan ellenzéki szónoka, mint a minő Disraeli ezen időben volt.

Szegény zsidó fiúból lett Anglia minisztere. Nagy pálya, melyet előtte nem futott meg senki, s utána is bizony soká fog megfutni más. Az előjogaira és származására büszke angol arisztokrácia oly igen féltékeny a saját befolyására, hogy csak a legnagyobb erőnek enged, midőn az magát érvényesítendő a közélet terére lép…

 

 

LORD BEACONSFIELD

 

1874-ig kellett várnia, míg újra miniszterelnökké lehetett, s hozzá láthatott nagyszabású politikájának megvalósításához. S csak ekkor lepte meg a világot a széles látkör, mellyel bírt, az előrelátás, mellyel a távoli jövőre kiható intézkedéseit tette. Kivált a külpolitika terén halhatatlanok alkotásai. Kifelé hatalmassá tette Angliát, minő nem volt előtte soha, s tiszteletet és becsületet szerzett az angol névnek három világrészben. Keresztülvitte, hogy Anglia királynője India császárnője címét vette föl, s az angolok ázsiai határait úgy megerősítette, hogy ne kelljen többé Oroszország terjeszkedő hatalmától tartani.

Megszerezte a szuezi csatornát Anglia számára, s ezzel egyedüli urává tette a Kelet-Indiákra vivő egyenes útnak. Hatalmába kerítette — egy csöpp vér-áldozat nélkül — Ciprus szigetét.

Később, mint ellenzéki vezérférfiú nem fejtett ki valami nagy tevékenységet. Előrehaladott kora, a sok csalódás és küzdelem, melyet átélt, megtörték a különben erőteljes férfiút. Hosszabb idő óta gyöngélkedett, napról-napra fogyott. Egész Anglia részvéttel viseltetett állapota iránt. E hó 19-én bekövetkezett halála. Néhány nap múlva beteljesedik, mit ifjúságában jósolt, midőn a westminsteri apátság felé mutatva azt monda: „Az én számomra is fog ott jutni hely, nekem is emelnek még ott emléktáblát.”

*

Benjamin Disraeli - British statesman who as Prime Minister bought controlling interest in the Suez Canal and made Queen Victoria the empress of India (1804-1881) Disraeli, First Earl of Beaconsfield. Favourite of Queen Victoria

 

*Sir Robert Peel, 2nd Baronet (5 February 1788 – 2 July 1850) was a British Conservative statesman, who served as Prime Minister of the United Kingdom from 10 December 1834 to 8 April 1835, and also from 30 August 1841 to 29 June 1846.

 

 

1881. 21.

A TRÓNÖRÖKÖS NÁSZA /Tőzsdepalota/

Május 8-án búcsúzott el Stefánia belga királyi hercegnő kis hazájától, hogy azt egy nagyobbal cserélje föl…A brüsszeli ünnepélyek központja a tőzsde tere volt. A lépcsőcsarnok előtt, mint képünkön is látható, szőnyeg-ernyő volt kifeszítve…

Május 5-én érkezett Stefánia hercegnő, szülői kíséretében, az osztrák határra, Salzburgba. A vonat megállván, Rudolf főherceg kiszállni segítette aráját s többször megölelte és megcsókolta. A belga királyi pár, a mennyasszonnyal másnap, május 6-án reggel indult el Salzburgból, és pont 4 órakor érkezett Bécsbe. A császár és a trónörökös a nyugati vaspálya ünnepélyesen díszített indóházában fogadták, amaz tábornagyi, ez tábornoki egyenruhában, mind a ketten a belga Lipót-rend nagy keresztjének szalagjával.

Miután a két uralkodó is családiasán üdvözölte egymást, következett a kíséret kölcsönös bemutatása. Bécs polgármestere pompás csokrot nyújtott át a hercegnőnek, mire a császár a belga királynénak, a trónörökös Stefániának nyújtva karját, két hat lovas hintóba szálltak, s a tömeg éljenzése között megindultak Schönbrunn felé. Május 9-én, volt Stefánia ünnepélyes bevonulása Bécsbe.

A királyné főlovászmestere 1 órakor jelenté, hogy az ünnepélyes menet indulásra kész. A királyné Stefánia hercegnővel, a két főudvarmester kíséretében, megelőzve az udvari futároktól és hat apródtól, fölszállottak a bejárónál váró hatfogatú pompás díszhintóba. E pillanatban az arzenálban megdördültek az ágyuk, s Bécs valamennyi harangja megkondult.
 

 

 

A TRÓNÖRÖKÖS NÁSZA. — A MENYASSZONY ELBÚCSÚZÁSA BRÜSSZELBEN, A TŐZSDEPALOTA ELŐTT

Maga az esküvő május 10-én ment végbe az Augusztinusok templomában, mely a meghívott közönség egy részének befogadására már reggeli nyitva volt. Legelőbb az e célra készített emelvény baloldali része telt meg a képviselő- és főrendi házak képviselőivel, a községtanács és a küldöttségek tagjaival, kik többnyire saját nemzeti díszviseletükben jelent meg.

Az udvari szolgálattevő személyzet, a tábornokok, a főhercegek hadsegédei es tisztek után, kik az emelvény jobb oldalát foglalták el, megjelentek a palota- és más udvarképes hölgyek, mesés értékű öltözetekben, ékszerekkel. Majd megérkezett az esketésnél fungálandó papság Vanutelli pápai nuncius, Schwarzenberg bíbornok, egyházi fényes kísérettel. Aztán a hercegek és lovagok, kik a főoltár körül balról foglaltak helyet, mire a templom-ajtót bezárták. Két nagy tér maradt üresen: a főoltár alatt és palotahölgyek előtt.

Háromnegyed tizenegy órakor a bíbornok és püspökök, oda álltak aranyos díszornátusban az oltár lépcsőihez, balra az ajtótól, melyen a nászmenet bevonul. Elől Prága hercegérseke állt. Tizenegy óra. Az arcier- és a magyar gárda fölteszi sisakját, kalpagját, s kivont karddal tiszteleg. A menet megjelenik. Végtelen sora jön a  kamarásoknak, és titkos tanácsosoknak. Az érkezők elözönlik a templomot.

Most jön a vőlegény, udvarmesterével. Utána az osztrák császár és magyar király a belga királlyal, kisérve a főkamarástól, a testőrség kapitányaitól. Megszólalnak a harsonák. Schwarzenberg bíbornok az ifjú pár elé áll s hosszabb beszédet intéz hozzá. Aztán leszáll az oltár lépcsőin, megteszi előbb a vőlegényhez, majd a menyasszonyhoz a szokott kérdéseket. Így ment végbe az esküvő Bécsben. Most, hogy az új pár köztünk, Budapesten időz, kifejezzük legfőbb óhajtásunkat: származzék e szent kötésből igazi boldogság, az új pár és általa a népek millióinak boldogsága.

*

Az európai intézményeknek köszönhetően számos nemzetközi cég tart még fenn állandó képviseletet Brüsszelben, ezért nagyon erős a kereslet a kiadó irodák piacán, emellett számos nemzetközi rendezvényt, kiállítást tartanak itt és a brüsszeli tőzsde révén Európa egyik pénzügyi központja is.

*

Habsburg–Lotaringiai Rudolf Ferenc Károly József trónörökös (Laxenburg, 1858. augusztus 21. – Mayerling, 1889. január 30.) osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg I. Ferenc József és Erzsébet királyné fia, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse. Tisztázatlan körülmények között halt meg a mayerlingi vadászkastélyban szeretőjével, Maria von Vetserával együtt.

 

 

1881. 29.

Horác és Ovid

RÉGI ismerősünk mind a kettő, majdnem gyermekkori barátunk, mindenesetre iskoláskori pajtásunk. Karöltve mentünk ki velük, hajnalkor a mezőre, a búzák közé, pacsirta-szókor, nap feljöttekor, mikor legfogékonyabb a fiatal ész a tanulásra, legüdébb a képzelet a felfogásra, legerősebb az emlékezet a megtartásra. Ah, mily zengzetesen hangzott fülünkbe csengésük! Mint ropogtattuk, csettegő nyelvvel fogaink közt verseiket. Ez így tartott hajnali négy órától hétig, mikor a kollégium csengettyűje megszólalt, kihallatszott, egész a veres keresztig, és sietni kellett befelé, hogy felmondjuk a klasszis preceptornak a leckét

 

 

OVID és HORÁC.

Képünkön vidáman ül még Horác római csarnokában s e sorokat jegyzi táblájára, kifejezve bennük élete fő dolgát s hitét:

 

A szeretők katonák; örökös harc a Cupidóé;

Atticus, ismétlem: a szeretők katonák!

 

Kevésbé jól van-e választva az öreg Horác jelmondata? A szerelem és bor tüzes és mégis nemes élvezője, a gyönyörök eszményivé finomítója, az epikuri bölcs venusiumi dalnok, kit keresve kerestek a nagyok, Maecenas, maga Augustus kérve hívott magához vendégül: azt énekeié s pedig nem negélyből, hanem igaz őszintén:

 

Boldog, ki távol a közélet gonditól *

Kis örökén saját ökrével szántogat.

 

/A képen latinul olvashatók az idézetek. G. /

Arany középszer! Ez az ö eszménye. Kezében a pohárral ezt prédikálja most is: ez az ő vallása. A süllyedő Róma az ő szívét nem ronthatta, képzeletét nem vesztegethette meg; még a hízelgésben is — a mi a legerősebb megrontó — nemes tudott maradni, s udvaronc levén, nem lett rabszolga. Oh, ritka példa, oly korban, mikor az erény is megmutatja foltjait, mint a posztóból napsütésben kiüt a pecsét: hogy akadjon egy nemes kedély, melyben még a bűn is az erény fékén engedje magát vezettetni!

—á—r—

*

1881. 29. 463. Horác és Ovid arcképe csak egy-egy érmen maradt fenn az utókorra. Az a két érdekes kép, melyet mai számunkban közlünk, Werner A., jeles történeti festő kompozíciója. Eredetileg falfestményeknek készítette ezt a művész a berlini Bauer-féle kávéház számára.  A metszeteket a „Hellas und Rom” című közelebb megjelent díszmű után közöljük.

* « Beatus ille, qui procul negotiis,
ut prisca gens mortalium, «

 

1881. 30.

Gróf Kuun Géza

A MAGYAR Tudományos Akadémia kiadásában a múlt hetekben jelent meg egy Codex Cumanicus című könyv, összesen 529 nagy negyedrétű oldalon, latinul.

Magyar tudós és magyar főúr: gróf Kuun Géza írta, latinul azért, hogy megérthesse az összes tudós világ. Egy főúr, a ki jeles észbeli tehetséget és szerencsés nevelést nyert, s jelentékeny vagyont örökölt, nemes foglalkozási kört választott magának, midőn a tudomány azon vidékeit műveli, a melyeken csak babérfa nő, de kenyérnek való búza nem; amelyek művelése mindamellett az emberiség közös munkájában teljesített szolgálat.

Gr. Kuun Géza, a kit méltán dicsérhetni az életpályának ezen, helyzetéhez oly szépen illő megválasztásáért, 1837. december 28-án született Nagy Szebenben. Atyja gr. Kuun László, rendes és előrelátó gazda, maga is tudomány- és kivált nyelvészet-kedvelő; anyja gr. Gyulai Konstancia volt, a Marosnémeti gr. Gyulai Lajosnak, Döbrentei tanítványának és Kazinczy barátjának nővére. A fiatal grófot eleinte háznál növelték. 1850 óta Pesten a Szőnyi Pál intézetébe járt, egyszersmind magántanároktól vett leczkéket...

Meglátogatta később Angliát és Franciaországot, Olasz- és Németországot ismételve.

 

 

 

Gróf Kuun Géza

Utazásai alatt jeles tudósok ismeretségét szerezte meg és teljesen otthonossá vált az európai nyelvek beszélésében, úgy hogy egyenlő könnyűséggel beszél magyarul, franciául, németül, angolul, olaszul, latinul. Tudományos szempontból főképp a sémi nyelveket műveli, amint értekezéseinek címei is tanúsítják

Nyaranta itthon szokott tartózkodni Maros-Németiben, azon a gyönyörű birtokon, a melyet 1869-ben elhalt nagybátyjától, gr. Gyulai Lajostól örökölt. Kényelmes palotájában becsesnél becsesebb könyv-, kézirat- és régiség-gyűjtemények között él.

A megyei politikába nem lehetett bevonni, ritkán jelenik meg a közgyűléseken, akkor is hallgat. Sokkal inkább tanári, mint politikai jellem, már csak azért is, mivel a felületes elmésség, a szétcsapongás s a váratlan fordulatok nem tulajdonságai.

Nem lesz helyén kívül a megszokott életrajzi befejezés: gróf Kuun Gézától méltán vár; még nagyon sokat a haza.

Réthi Lajos.

*

Gróf Gyulay Lajos naplótöredékeiből (1815-1834.) Kiadta gróf Kuun Géza. Bpest, 1875, (Ism. Vasárnapi Újság 3., 4. sz. és a Hon 6., 7. sz.) h08-41

*

Kuun Géza osdolai gróf (1838. december 29, Nagyszeben - 1905, Kolozsvár) Gyulai Constancia /Gyulai Lajos húga/ és Kuun László fia, a keleti nyelvek kutatója, akadémikus. cikkei számos hazai és külföldi lapban jelentek meg. …Gyulay Lajossal folytatott levelezése (1846–1868) a Román Állami Levéltár Kolozs megyei fiókjában, Kolozsvárt található. (Labádi Gergely) h08-42

 

1881. 39.

GARFIELD ÉS ARTHUR /Két amerikai elnök/

KÉT hónapi nehéz, kínos tusa után végre mégis a halál lett a győztes. Garfield, az Egyesült Államok huszadik elnöke, kiszenvedett. Ő volt a második, ki orgyilkos kéz által veszett el. Csakhogy míg Lincolnnak azonnal kioltotta életét Both golyója, Garfieldnak két hónapnál tovább tartott haldoklása.

Sajátságos, mily szembeötlő hasonlatosság van Lincoln és Garfield élete között. Mind a ketten, mint honuk szabadságának vértanúi, gyilkos golyótól vesztek el, s mind a ketten szorgalom, tehetség, erély és becsületesség által vergődtek föl az amerikai társadalom legalantasabb rétegeiből a legmagasabb állásra. Garfield is nagyon szegény földműves embereknek volt kora árvaságra jutott gyermeke. Garfield elnökké választatása a republikánus párt azon árnyalatának jelentett győzedelmet, mely az állam céljait eszményi szempontból ítéli meg, s feladatává teszi az öröklött bajok orvoslását, az államéletből kiirtását annak az erkölcsi alá süllyedésnek és hivatalvásárnak, mely kivált Grant elnök alatt élte virágkorát….

A sikeres pénzügyi gazdálkodás, melyet Garfield, Windom kincstárnokkal behozott s melynek célja volt tizennyolc év alatt letörleszteni az egész államadósságot, sehogy sem volt ínyére a korrupció hadának, melynek hangyazsombékjába az új elnök oly kíméletlen kézzel markolt bele. S a tudat, hogy a stalwartoknak* most már négy egész évre lehetetlen az államot fejős tehén gyanánt a magok céljaira zsákmányolni ki, még inkább elkeserítette őket, az új elnök ellen…

 

 

 

CHESTER ARTHUR; GARFIELD

Amerikának nem egy oka van elhunyt elnökét megsiratni. A stalwartok, a kormányrúdhoz jutva, mindent el fognak követni, hogy a Garfield által meghívott jellemes, kitűnő emberek helyett, saját embereiket tegyék a hivatalokba. Arthur elnöknek különben sem a legjobb híre van. Saját hazájában csak «politician»-nak nevezik, a mi az óceánon túl nem a leghízelgőbb jelszó.

Chester A. Arthur** Vermont államban született, s tizenkilenc éves korában jött New-Yorkba, jogi tanulmányok végett. Már a polgárháború előtt keresett ügyvéd volt, a háború alatt pedig fő szállásmesteri állást viselt. A béke helyreálltával egyike lett a republikánus párt vezéreinek New-York államban, 1871-től 78-ig egy kikötő-igazgatósági állást töltött be, mely igen jövedelmező s nagy politikai befolyást biztosított. Hayes elnök azonban eltávolította ez állásától.

1879-ben elnöke volt New-York város választási bizottságának, s ez állásában készséges szolgája és cinkosa volt Conklingnak, a nagyravágyásáról s telhetetlen kapzsiságáról ismert szenátornak, Grant volt elnök testi-lelki barátjának, kinek újra megválasztásáért Conkling minden kitelhetőt elkövetett. Már ez is bizonyítja, hogy az új elnök határozott ellenese Garfield reformpolitikájának...

*One who steadfastly supports an organization or cause: party stalwarts.

**Chester Alan Arthur (1829. október 5. – 1886. november 18.) egyesült államokbeli ügyvéd, hazája 21. elnöke 1881 és 1885 között. A meggyilkolt James Garfield utódja volt. Mielőtt a Republikánus Párt képviseletében bekapcsolódott a politikába, 1871-től 1878-ig vámszedőként dolgozott a New York-i öbölben. wiki

 

1881. 43.

LISZT FERENCZ

 

E HÓ 22-én a művészvilágnak családi örömünnepe volt. Ekkor tölte be életének 70-ik évét az a művész, kit Európa műértő világa zongorakirálynak nevezett el: Liszt Ferencz. Hosszú pályája, zsenge gyermekkorától kezdve, a dicsőségnek szakadatlan pályája, élete egy hosszú diadalmenet volt, rózsák és koszorúk között…Bármennyire az egész világé is Liszt Ferencz, azt az egyet az idegen földön való tartózkodás se vitathatja el tőlünk, hogy mi adtuk őt a világnak. Ez a haza szülte, s itt lopódzott lelkébe az isteni szikra, mely lánggá nevekedve, a föld minden művelt nemzetének keblét betölti melegével….

Liszt Ferencz 1811. okt. 22-én született Sopron megye Doborján* falujában, hol atyja Ádám, szerény hivatalnoki állást foglalt el az Esterházyaknál. Az apa maga is szenvedéllyel gyakorolta a zenét, s kitűnő volt úgy a zongora, mint hegedű- és gordonkajátékban. Fiát, kinél már hat éves korában fölfedezte a nagy tehetséget, kezdetben ö maga tanította a zenében, s a kis Ferencz kilenc éves korában már nyilvános hangversenyben lépett föl Sopron városában…

Búcsú hangversenye alkalmával Beethoven is meghallgatta a csodagyermeket, a közönség előtt megölelte s «valódi művész »-nek nevezte. Bécsből Parisba ment, a zenevilág e metropolisába s a zenede két leghíresebb tanára: Reich és Paer lettek mesterei, kik alatt elsajátította a zeneszerzés legmélyebb titkait. A szalonok is fölkarolták, úgy hogy a 15—16 éves ifjú már lábainál látta Paris egész műértő világát….A művészet karjaiba azonban csak Paganini, a híres hegedűvirtuóz megjelenése vezette vissza, ki játéka démoni erejével egész új világokat tárt az ifjú művész elé. Elhatározta, hogy önképzésére fordítja minden idejét. Magába zárkózott még továbbra is ugyan, — Svájcba vonult, Genfbe, — de a múzsának nyílt bejárása volt hozzá….

 

 

LISZT FERENCZ

 

Genfben töltötte életének legszebb, legmunkásabb idejét.  Stern Dániel írói név alatt ismeretes d'Agoult grófnő, Sand György, Piktet de Candolle, Belgiojoso herceg szellemes társaságában. Ekkor adta ki «Années de pélérinage» című zeneszerzeményeit, melyben mint zeneszerző s egész új reformirány úttörője mutatta be magát…

Hazájából távozván, folytatta körútját, egész a 40-es évek végéig. Bejárta Német-. Orosz-, Francia-, Angol-, Spanyol-, Olasz- és Törökországot, mint egy világhódító, de a kit diadal-útjában áldás kísér. Dicsőség, kitüntetés, kincs omlott lábaihoz. Nem volt az az ár, melyet meg ne adtak volna hallhatásáért.

De mind ez ünnepeltetés édes mámorát fölülhaladta az a fogadtatás, melyben hazája részesítette. 1846-ban újra meglátogatta hazáját, hogy hat év előtt tett ígéretéhez képest beutazza nagyobb városait, hazafias és jótékony célú hangversenyeivel. Ekkor írta hozzá Vörösmarty Mihály azt a gyönyörű költeményét, melynek kezdete: «Hírhedett zenésze a világnak!» Ugyanekkor tisztelte meg díszkarddal nemzete. Majd Erdélyt, Oláh- és Moldva országot, Galíciát és Törökországot járta be. Konstantinápoly volt az utolsó pont, mely Lisztet ragyogó pályája tetőpontján látta. Kevéssel utóbb újra visszavonult, lemondva a fényes pályáról, melyet megirigyelhetett a föld minden hatalmasa. 1847-ben Weimarban telepedett le, hogy ott a zeneköltészetnek szentelje további életét.

Az 50-es évek közepén kérte föl Magyarország prímása, Scitovszky, hogy az esztergomi bazilika felszentelése alkalmára ünnepi misét írjon. Később Rómába költözött s a Monte-Mario hegyen álló kolostor magányában keresett menedéket a világ zaja elöl. Majdnem egészen egyházi zeneszerzeményekkel foglalkozott, s 1865-ben az egyházi kisebb rendeket is fölvette.

1867-ben ismét megjelent hazájában, a koronázási ünnepélyen előadatván ez alkalomra irt nagy miséjét. Ekkor indult meg a mozgalom, hogy őt hazája visszanyerje, s állandóan magához láncolja. 1878-ban Andrássy estélyen még nyilvánosan is föllépett Bécsben, a szegediek javára; de abban a reményünkben, hogy végkép itt marad meg köztünk, ismét csalódnunk kellett. Nyugtalan lelke újra tova hajtotta  s születése 70. évfordulójának ünnepét is külföldön, Weimárban üli meg

*Közigazgatás. Ország, Ausztria, Tartomány, Burgenland. Kerület, Felsőpulyai
járás. Rang, mezőváros. Alapítás éve, 1425.

 

1881. 46.

Sarah Bernhardt

…Az ö nevével van tele Budapest. A hírlapok hetek óta szentelnek neki egész hasábokat, s közönség lázasan keresi a népszínház belépti jegyeit, örömest adva meg értök a tízszeresre felemelt árakat. Sarak Bernhardt kisasszony Parisban született. Anyja hollandi nő volt, atyja, német hangzású neve daczára, francia, elzászi izraelita. Atyja — kinek nevét nem viseli, — megkereszteltette s zárdába adta nevelésbe, honnan az ifjú leány azzal az elhatározással lépett ki, hogy színésznő lesz. Be is iratkozott a konzervatóriumba s Sámson és Povost osztályainak lett szorgalmas növendéke. 1862-ben elnyerte a tragikai jutalomdíjat is, ami jogot adott neki, hogy bemutassa tehetségét Franciaország első színpadán: a Comédie-Francaiseben…

Duquesnel, az Odéon derék igazgatója felfedezte benne az igazi tehetséget s 1867-ben saját színházához szerződtette, még pedig a tragikai szakmára. Itt jutott művészi pályája forduló pontjára, innen számítható folytonos emelkedése. 1867. jan. 14-én lépett föl először az Odéon deszkáin Moliére «Tudós nők» című vígjátékában, mint Armande. Játszott aztán «Athaliá»-ban, «Kean»-ben, «Lear király»-ban, a «Passant»-ban és «Ruy-Blas»-ban. E két utóbbi darabban tűnt föl először ritka tehetsége, ez volt első művészi sikere. A siker következtében csakhamar a Comedie-Françaisehez szerződtették.

 

 

SARAH BERNHARDT, MINT GILBERT A „FROU-FROU" CIMÜ SZÍNMŰBEN /Halevitől/

Londonban, ahol a Comédie-Française személyzete Moliére színházának egész átalakítási ideje alatt hónapokig vendégszerepelt. De a művészet kísérő árnyéka, a szeszély, összeveszítette őt úgy társaival, mint a francia újságírókkal, minek következtében az ideges művésznő megvált a Theatre Français kötelékéből s Amerikába ment, hol újra halommal aratta a babért és aranyat…

Sarah Bernhardt azonban nem egyedül csak színművésznő. Ő egyetemes lángész a művészetek terén. Nagy előszeretettel forgatja a festő ecsetjét és a szobrász vésőjét. S a mit ecsetje és vésője teremt, azt magával hordja s a hol föllép, ott egyúttal kiállítást is rendez képeiből, szobraiból. Persze, a komoly kritika e működését — melyre ő maga, mondják, többet tart, mint a színpadon kifejtett művészetére, — nem sorozza a komoly művészet, legfeljebb a nem minden tehetség nélküli műkedvelés osztályába. Vannak, akik azért is megcsodálják, aminthogy e sokoldalúsága mindenesetre nem is gyakori jelenség. S a mellett még írónő is és — kritikus. Mindenekfölött szellemes nő és jó honleány, ki még pár év előtt arra a kérdésre, hogy mit kívánna egy felléptéért német színpadon: szóba se akart állani — Elzászon és Lotharingián alól.

*

Sarah Bernhardt, tkp. Bernard Rosine (1844. október 24. – 1923. március 26.) francia színművésznő….Budapesten többször is megfordult; nevét említi a Bűn és bűnhődés c. Dosztojevszkij-regény is.

 

 

Városok, várak

 

 

SZAMARKAND

ALGIR

FRAKNÓ VÁRA

VÉPI KASTÉLY

NIZZAI SÉTÁNY

SZENTPÉTERVÁR. TÉLI PALOTA.

TUNISZ

TABARKA SZIGET.

REDOUTE-ÉPÜLET

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA

TUSNÁD ÉS VIDÉKE

KÉPEK A FELFÖLDRŐL

SZENT-BENEDEKI MONOSTOR

FIUME

PRÁGA

A GARAY-TÉR SZEGZÁRDON

WASHINGTON

VAJDA-HUNYAD

A GÖRGÉNYI KASTÉLY

RING-SZINHÁZ BÉCSBEN

 

 

 

1881. 2. 26. UTAZÁS KÖZÉP-ÁZSIÁBAN: Szamarkand

 

Taskent és Szamarkand nem messze fekszik egymástól…A sivatagot hegyes vidék váltja fel, melyet ujjongva üdvözöl az utazó, ki hónapokon keresztül csak homoksivatagot látott. A Stauzer folyam bújósdit játszik, míg a Tamerlan kapujának nevezett sziklafal között, mely a Tordai-hasadékhoz hasonlít, méltóságosan hömpölygeti habjait…A büszke Szamarkand Timurnak szemefénye volt….Itt Ivanov tábornok, Szamarkand kormányzója fogadta és látta el a szükségesekkel az utazókat.

Az egykor hatalmas és Közép-Ázsiának legtiszteltebb és legbámultabb városa most már kezd épülni romjaiból, melyekkel az orosz hódító hadviselet elborította. Szamarkand főtere, az Eigisztan, Közép-Ázsiában a legszebb, Az oroszok kikövezték és lámpákkal ellátták. Itt bérkocsit is lehet bérelni. Itt áll egymással szemben a három főmecset, Szamarkandnak büszke dísze: Tilla-Kari, Ulng-Beg és Sir-Dar, mely utóbbit egyik képünk ábrázolja…

A város, melyet a mohamedánok szép, nagy, szent, gazdag jelzőkkel illettek s melyről az utasok, többek között Marco Polo középkorbeli kitűnő fölfedező, annyira magasztalóan emlékezik. Innen indult el Dzsingisz kán, hogy csordáival leigázza Nyugatot, ezt választotta a sánta Timur székhelyének, honnan a fél világnak osztogatta parancsait…

 

 

UJFALVY-PÁR KÖZÉP-ÁZSIAI UTAZÁSÁBÓL. SIR-DAR MECSETJE SZAMARKANDBAN

 

Szamarkand lakosságát, ide nem számítva az oroszokat, üzbégek, türkmének, tadzsikok, szártok és karakalpakok* képezik. Ez utóbbiak fekete kalpagosoknak neveztetnek fekete báránybőr süvegükről; török népfaj ós közel rokonai az üzbégnek. Nagyon békés természetűek s földművelésből és baromtenyésztésből élnek. A város legnagyobb számú lakosságát a tadzsikok teszik.

Szamarkandnak bazárja, nem különbözik a többi keleti bazároktól egyébben, csak hogy tisztább, rendezettebb és kövezett. A bazárba vezető utca végén egy nyolcszögű és ugyanannyi kijáratú rotonda van. A bolthelyiségek itt is kirakatszerűek, mint minden bazárban; minden tárgy a vásárló szemei előtt áll vagy függ. A keleti népeknél egyáltalán nagyon divatozik az alkuvás; ebben a keleti törökök sem tesznek kivételt. Az alkuvás nagyon hosszadalmasan folyik minden tárgy felett…

Egy német színigazgató Szibériából jött azzal a tervvel Taskentbe, hogy ott színházat nyisson, szegény barbár rokonaink kiművelésére. A Walkűrök szerzőjének földije volt, misszióját ment valósítani….Hogy megtanítsa őket arra, mit eddig oly sajnosán nélkülöztek, s minek hiányában nem haladhattak a műveltségnek ember-boldogító ösvényén. Képzelhetni az orosz tábornok meglepetését, midőn a művészet fölkent apostola előadta a nagy tervet. Oda adták neki a taskenti bank újonnan épült nagy palotáját, mely akkor üresen állott…Teremtettem német színházat Taskentben, a vad Közép-Ázsia belsejében – mondta. Hogy mennyire vitte a szártok kiművelését, az nincs megírva krónikánkban, azt majd megmutatja a jövő; csak annyit jegyeztünk meg, hogy van német Thalia Taskentben is.

Erődi Béla

 

Dzsingisz kán (mongol Чингис хаан), eredeti nevén Temüdzsin (kb. 1162 – 1227. augusztus 18.) mongol nagykán és katonai vezető, aki egyesítette a mongol törzseket és megalapította a Mongol Birodalmat. Wiki

 

*Karakalpak is a Turkic language mainly spoken by Karakalpaks in
Karakalpakstan (Uzbekistan).

 

 

 

1881. 4. 55. Egyiptom a legújabb korban.

 

Az utazás regényessége apránként teljesen eltűnik Egyiptom földjéről. A khedive nemrég hidat építtetett a Nílusra, melyen át most már az utazók minden fáradság és veszedelem nélkül mehetnek kairói szállodájukból a piramisokhoz, kényelmes kocsikban, s nem kénytelenek, mint eddig, törékeny lélekvesztőkön kelni át a Níluson s azután tevéken vagy öszvéreken baktatni tovább a homokbuckák között. A régi nílusi hajók a fényűzően fölszerelt gőzösöknek adtak helyet, s az ábrándos, lassú csónakázás a szent folyón föl- és alá, ide s tova csupán a múlt emlékeiben fog élni.  Nincs többé az egyiptomi gyönyörű éjek csillagos, derült ege alatt és az oszlopok, gúlák s nagyszerű templom-romok tömkelegében való sátorozásról, Karnak és Luxor titokszerű omladékai között. A helyett, hogy az utazó a szabad ég alatt szegény koptok sátraiban töltené az éjszakát, a khedive csinos gőzöseinek kényelmes kajütjeiben alhat. Három hét alatt kényelmesen végig tekintheti a folyók atyjának pályafutását Kairótól Philae-ig. 1874 telétől, a gőzösök járni kezdtek. Akiknek a pénz es az idő egyaránt értékes, okosabban teszik, ha gőzösön utaznak. Egyéb iránt e gőzhajók nem nagyok, s körülbelül a mi helyi gőzöseinkhez hasonlítanak, de azoknál sokkal kényelmesebben es pazarabbul vannak berendezve…. Assuanban, Philaeben* másfél napig lehet időzni, Luxorban és Karnakban pedig három napig. Íme hova tudta fejleszteni a most uralkodó alkirály a fáraók birodalmát!

S, L.

 

*Philai a Nílus egyik apró szigetén álló ókori templom együttes, Egyiptom és Alsó-Núbia határán. A szigeten található az ókori Egyiptom egyik legnagyobb és a kései ókorban legjelentősebb Ízisz-szentélye. Wiki

 

1881. 5. 70. A Konstantinei palota alsó csarnoka

Afrika földjén, Algírban a XlX. század elején El-Hads Ahmed, a porból fölemelkedett konstantinei pasa, szülőhelyének zsarnoka, olyan rengeteg palotát épített magának, melyek, mint az építészet egyik bámulatos remeke szerepelnek. E labirintus szerű palota sokban hasonlít Egyiptom csodáihoz…

Schiaffino nevű olaszt bízott meg a palotához szükséges márvány és egyéb épületanyag beszerzésével, melyért ő gabonát kapott cserébe. A gabona pedig nem a zsarnok, hanem a nép magtárából került ki, a márványt és a többi épületanyagot szintén a nép szállította öszvéreken és tevéken a hely színére. A palota hihetetlen gyorsasággal épült. Midőn az épület-anyag nem volt elegendő, a városban és környékén levő urak palotáit elpusztíttatta, a márványoszlopokat, pilléreket onnan saját palotájához hordatta. Azért van a csarnokban is annyiféle stílusban készült oszlop, mi az építés összhangját rontja, de ezzel a zsarnok nem törődött, csakhogy tervét végrehajtsa. Mikor a palota elkészült, bútorzatát, díszítményeit megint a többi urak palotáiból hordatta el.

 

 

EL-HADS AHMED PALOTÁJÁNAK ALSÓ CSARNOKA KONSTANTINEBEN (ALGÍRBAN).

 

Kertre vágyott szeszélye, olyanra, melynek párja sehol a világon ne legyen. Hozzáfogott a foglaláshoz, lerontatott mindent, ami útjába esett. Egy mecsetet sem kiméit meg s egy selyemszövő gyárat is elpusztíttatott.

A kert csak részben jött létre. Narancsok, pálmák és a dísznövények minden faja lett a kopár vidéknek oázisára ültetve. Jöttek a francia hódítók. Algír fővárosa már kezükben volt és El-Hads Ahmed még mindig folytatta zsarnoki uralmát és építését. 1880-ban Konstantiné is a franciák kezére került, az utolsó bennszülött zsarnoknak embervérrel gyűrött palotája is a hódítóké lett. El-Hads Ahmed nem sokáig gyönyörködhetett e remekművében, idegenek ütöttek tanyát abban. Ma Konstantiné tartomány kormányzója székel e rengeteg épülettömegben, melynek a képünkön bemutatott csarnok egyik sajátságos, legérdekesebb részét képezi.

Constantine une belle ville algerienne. / Szép algériai város/

 

1881. 6. 90. FRAKNÓ VÁRA.

 

Nyugati Magyarország legszebb és legépebb várainak egyikét ábrázolja képünk. Míg többi váraink jobbára romjaik szépségével hatnak a szemlélőre: ez ép, s külsejével, mint képünk is mutatja, nem emlékeztet a mulandóságra. Három udvara van: a külső, belső, s egy legbelsőbb udvar. Egyik oldalán árok védi, melyen át felvonó híd vezet a várba. Bástyáiról gyönyörű a kilátás, Sopron megyét, a Fertő vidékét beláthatni onnan. A várban az Eszterházyak díszes fegyvergyűjteményét állítják egybe s nem egy történeti vonatkozásra talál ott a figyelmes szemlélő.

 

 

 

FRAKNÓ VÁRA. ARNOLD NÁNDOR RAJZA.

 

A Fraknó várának szép s nagy múltja van. Múltjáról, fekvéséről és egykori műkincseiről tanulmányok, könyvek írattak. Fekvése azért fontos, mert Sopron megye felől az osztrák határ mentében mindig közbenső pont volt s már Mátyás alatt Fridrik császár birtokába vette, de visszaadni kényszerült. Az 1491-iki béke értelmében azonban 1622-ig alsó Ausztriához tartozott, míg 1626. szeptember 15-én Eszterházy Miklós királyi adományt nyert rá 30 000 forint felülfizetés mellett. Azóta egyik törzsfészke a múltjában oly dicső Eszterházy-nemzetségnek, ékes tanúbizonysága, hogy a magyar nemzeti birtokok közt igenis vannak olyanok, melyek meggyökeresedtek s birtokaikat nem változtatják. Th.

 

Közigazgatás. Ország, Ausztria. Tartomány, Burgenland. Kerület, Nagymartoni
járás. Rang, község. Alapítás éve, 1346.

 

1881. 6. 87. AZ ANGOL ALSÓHÁZBÓL.

 

Nagy nemzetek életében is fordulnak elő válságos korszakok. Bár a hatalom és nagyság minden jeleivel ott találkozunk, a bizonytalan jövő mintegy előre veti árnyékát. Bizonyos tekintetben ily korszaka van jelenleg, a fél világon uralkodó brit nemzet életének. Ázsiában és Dél-Afrikában az időről-időre kivívott győzelmek sem bírják eltakarni a nagy veszteségeket. Európában a nagy fontosságú keleti kérdésben az angol már nem adhat döntő nyilatkozatot, s ami mindezeknél fontosabb, az anyaország egy részében oly mozgalmak kerülnek felszínre, melyeknek ereje és jellege még a messze távolba nem tekintő hazafiakat is komoly aggodalomra kelti. Állítani ugyan nem lehet, hogy a világ leghatalmasabb nemzetének e bajai az állam fennállását is veszélyeztetik; de hogy e bajok, s mindenekfölött az ír kérdés, komoly jellegű s esetleg válságossá lehet, azt mindenki elismeri.

Jól tudja ezt az angol parlament, e tiszteletreméltó testület, mely Cromwell ideje óta oly sok ízben volt Európa tanítója. Egyes tagjainak túlzásai és felületességei által ritkán engedi magát elragadtatni attól a komoly, megfontoltan haladó iránytól, mely egyik fő-büszkesége. Az ír «lázadók» vezérei ott ülnek közöttük, s ott vannak az ó-konzervatív tagok, kik a pápista írek ellen gyűlölettel viseltetnek s készek lennének azokat akár ki is irtani: de a parlament többsége komoly, megfontolt férfiakból áll…

 

 

AZ ANGOL PARLAMENT ALSÓ HÁZÁNAK ÜLÉSE.

 

A kepén látható miniszteri pad közép sarokülését a vak miniszter Fawcett, a posták fő igazgatója, foglalja el, e zseniális férfiú, ki ma Angliában a legnépszerűbb emberek közé tartozik. Gladstonet könnyű a jártas olvasónak fölismerni, úgyszintén Lord Hartingtont, ki kissé homlokára nyomta le kalapját. A minisztereknél az utóbbi időkben szokásba jött, hogy a házban fedetlen fővel jelennek meg. Beaconsfield lord és Gladstone sohasem tették fel kalapjaikat, mint a régi miniszterek, hanem rendesen a pad alá vagy (a felsőházban) az asztalra tették. Hartington a régi szokáshoz ragaszkodik s a miniszterek között talán ő az egyedüli, ki föltett kalappal ül a gyűléseken…

Az átjáró mellett levő első padon, a sarkon Beresford Hope ül s mellette Bentiek, Woodcook képviselője, a ház egyik feltűnő alakja. E helyeket foglalja el most a hírhedt negyedik párt. Az ír képviselők, Parnellel élükön a következő padon ülnek. Az emelvényen ülő parókás elnök (Speaker) s előtte az irományhalmazzal elborított asztal adja meg az ülésnek a hivatalos jelleget.

 

 

1881. 9. 131. GRÓF ERDŐDY SÁNDOR (1802-1881.) Vépi kastélya

Ki ne ismerné gróf Erdődy Sándort, a főrendiház e legrokonszenvesebb tagját, ki hosszú élete nagy részét külföldön töltötte, de az nem idegenítette el sem nyelvben, sem érzületben; hazafi maradt minden tekintetben; a haladás barátja, ki bízik nemzetünk jövőjében. Így kezdte Pulszky Ferencz, egy szellemes tárcacikkben, Vépen gróf Erdödy vasmegyei kastélyában 1877 nyarán tett látogatása leírását…

A vépi látogatás egyébiránt igen jó alkalom volt nem csak e szép főúri kastély leírására, hanem gazdájának a jellemzésére is; s mivel alább mi is közlünk egy pár részletet e szép kastély rajzából…

Ideje legnagyobb részét vépi kastélyában, Vasmegyében, töltötte, hol minden régi kedves emlékeiről beszélt s nemes ízlését árulta el. Itt élt együtt boldogan nejével, Pálffy grófnővel, kitől nem maradtak gyermekei s e miatt öröksége is unokaöccsére, Ferencz gróf második fiára száll…

 

 

VÉPI KASTÉLY VAS MEGYÉBEN, DÖRRE TIVADAR RAJZA.

 

A vépi kastély, melynek két oldalról fölvett képét mai számunk közli, az ódon egyszerűség s a modern műízlés tulajdonait egyesíti magában. Három szárnyra van kiépítve, egy emelettel s magas újkori toronnyal. Belseje a képzőművészet remekeit és az angol kényelmet, udvara és kertjei a művészi kézzel megnemesített természet szépségeit tüntetik föl. Termeiben elsőrangú művészek festményei és szobrai vonzzák a műértő szemlélőt…

A kastély építőjének s egykori urának, Bakács Tamás bíbornoknak hü képét mutatja. A nagy könyvtár, melynek szekrényeiben a magyar és az egyetemes irodalom valamennyi remeke föltalálható, az emberiség vezérszellemeinek, az ó- és új-korból, mellszobraival díszeleg. A nagy park valódi botanikus kert…

- á – r -

 

 

1881. 9. 137. NIZZA.

 

Azt mondja a szavoyard, hogy csak egy Nizza van a világon. Csak ez az egy város az, melyre a természet is jókedve mosolyával tekint, s kerüli zordon végleteivel, s a művészet, a civilizáció nyújtotta kényelem is reá pazarolja bőkezűsége kincseit…

Bizonnyal a természetnek ez a szépsége az, mely az embert ősidőktől megkötötte e helyen. Azok a Phokisbeliek, kik itt már Kr. e. öt századdal megtelepültek s alapították Nikáa városát, és azok a gazdag angolok, kik a múlt században nagy számmal jöttek ide nyaralni, s újra alakították az egész varost, ugyanazon természeti szépségek előtt hozták meg az áldozatot. S ez utóbbiak valóban fényes, ragyogó várossá varázsolták át a régi falut…

 

 

NIZZAI SÉTÁNY (PROMENADE DES ANGLAIS).

 

A Promenade des Anglais elterül változó pálmáival és egzotikus növényeivel, más oldalon pedig fényes, gazdagságot és pompát hirdető palotasoraival — úgy mondják sokat látott utazók: a világ legszebb utcáját találjuk föl. S ezen az utcán csupa előkelő emberrel találkozunk. A születési és pénzarisztokrácia elsőrendű képviselői gyűlnek itt össze. Albion vörös hajú hölgyeit, a Szajna parti világváros tüzes szemű szépeit és a szentpétervári szalonok hölgyvilágát találjuk e helyen. Szellős kocsijában itt egy pénzbáró hajtat el mellettünk, amott a lord leánya lovagol, vagy udvarlóitól környezve egy hajlékony amazon, s világos napernyőkkel sétálnak hölgyek, urak…

A tüdő-beteg elhúzódik innen a tengerpartról, s egészen a hegy tövében választ lakást. Ott a szél nem bántja soha, a meleg nagyobb, a növényzet bujább, üdébb. Ott decemberben és januárban is szabadban nyílik az ibolya és a jácint, s

februárban, a barackfákat már ellepi a virág. Nizza egy megbecsülhetetlen drágakő a Földközi-tenger foglalatában. Napóleon bizony nem kért s vett kicsiny díjat Olaszországtól a nyújtott segítségért, a midőn Nizzát kérte, s csatolta Franciaországhoz.

 

 

1881. 13. 203. A TÉLI PALOTA SZENT PÉTER-VÁROTT.

 

Szent Oroszország területén nincs ma gondosabban őrizett pont, mint a cárok lakó helye, a téli palota. Rendőrök egész hadserege lakik benne, mely fölkutatja, szemmel tartja minden zegzugát, gyanúsat vagy idegent bele nem ereszt, s még környékét sem lehet megközelíteni föltartóztatás és megmotoztatás kockáztatása nélkül. Néhány év, kivált pedig a híres robbanás óta, bizonyára ez a világ legtöbbet emlegetett épülete. A cári család évenként nyolc hónapot tölt benne. Roppant alkotmány ez, vörhenyes kövekből, melyek azon nyersen vannak egymásra rakva, a mint a kőbányából kikerültek, mint a fa, úgy faraghatók, de a szabad levegőn megkeményednek, mint az üveg. A velencei sóhajok hídjára emlékeztető födött híd köti össze II. Katalin, híres kéj-lakával, a Remeteségnek nevezett palotával. A régi téli palota 1837-ben leégett. Rengeteg épület volt ez is s hatezernél több ember lakott benne, s nem kevesebb mint 80 ezer munkáskéz dolgozott fölépítésén. Az uj téli palota egyetlenegy év alatt készült el. A cárok korlátlan hatalma kellett hozzá, hogy e csoda megtörténhessék, melyhez hasonlóért egészen az egyiptomi pyramisok koráig kell visszamennünk.

 

 

SZENT-PÉTERVÁR.  A TÉLI PALOTA.

 

A mai téli palota nagy, egyenközű négyszög, melynek főhomlokzata négyszáz lábnyi hosszúságot tesz ki. Gyakran hasonlították a madridi királyi lakhoz, csakhogy a téli palotának gyönyörű kilátása nyílik a Névára, míg a spanyol királyok egykori rezidenciája csak a Mauranosz kis vize mellett áll. Aranyozott márvány lépcső vezet a főbejárat felé. Benne a roppant nagy és fényes termek egész sora tárul, így a bankett terem, melyben gyakran 800 ember étkezik, a Szent György-csarnok, mely tele van carrarai márványból készült nagyszerű faragványokkal, szoborművekkel és díszítésekkel. Itt van a cári család lakosztálya is, amaz emlékezetes étteremmel, melyet a dinamit-akna fölrobbantott…Az egyik szobában egy asztal, néhány szék, egy-két. állvány s egy függöny nélküli egyszerű tábori ágy található. Ebben a szobában hunyt el Miklós cár. Ma is minden úgy van a szobában, mint halála pillanatában volt... Íróasztalán egy befejezetlen levél.

A téli palota maholnap legenda-szerű épület lesz, hasonló a tauriai* palotához, mely a Cherzonezus meghódítása emlékére épült, s melyben, a babonás oroszok hite szerint, ma is ott kísért az utolsó krimi kán szelleme. Viharos téli éjeken szívszaggató jajveszékeléssel tölti be a levegőt hazája elpusztulása s a szimferopoli tatárfejedelmi palota kirablása fölött.

 

*Tauria: orosz kormányzóság, amely magában foglalja Krim félszigetét…

 

 

 

1881. 15. 230. A CÁR TEMETÉSE.

 

….A megölt cár átszállítása a téli palotából a Néva túlsó partján levő szent Péter és Pál egyházába március 19-én nagy ünnepéllyel történt. A gyászmenet 13 csoportba volt osztva, 172 alcsoporttal. Legelői lovagolt a szertartásmester a cár magántestőrségével, a trombitás és dobos lóháton, úgyszintén a mély gyászba öltözött testőrtiszt. Utána következtek a testőrség ezredei…

A hatodik csoport élén ismét más szertartás-mester állott, a hatodik osztály tisztviselőit vezetve. Schleswig-Holstein, Tauris, Szibéria, Finnország, Lengyelország, Asztrakán, Kazán, Novgorod, Vladimír, Kijev és Moszkva pajzsait is itt vitték. Utánuk mentek a parasztok, középosztályú polgárok s kereskedők küldöttségei, majd Szent-Pétervár polgármestere a városi tisztviselőkkel s a fővárosi ipartársulatok küldöttségei saját zászlóikkal…

A negyedik osztály tisztviselői következtek, magukkal vitték a meghalt cár rendjeleit s külföldről nyert kitüntetéseit, összesen 57-et, melyek közt volt a fekete sas, aranygyapjú, szent-lélek, elefánt rendjel is. A harmadik osztály tisztviselői a cár 17 orosz rendjelét s érmét vitték. Ezek közt volt egy arany érem, mely a jobbágyok felszabadítása alkalmára készült, három más az 1852, 1855 és 18ö6-ki háborúk, Kaukázus meghódítása s a legutóbbi török hadjárat emlékére. Következtek ezután a második osztály tagjai, magukkal vitték Georgia, Tauris, Szibéria, Lengyelország, Asztrakán és Kazán volt királyságok koronáit, a cári koronát és jogart, kisérve a sz. Pál katona-iskola kadetjei által…

 

 

 

OLTÁR AZON A HELYEN, A HOL A CÁRT MEGÖLTÉK.

 

Közvetlenül a halottas kocsi után III. Sándor cár haladt a Preobrazsenszki testőr-ezred teljes tábornoki ruhájában. Kíséretében voltak: a hadügyminiszter, két tábornok s a cári család Sz.- Péterváron levő tagjai: Vladimír, Alexis, Szergius, Pál, Szergius Konstantin, Mihájlovics Dimitri, a három Miklós, Péter, a két Mihály, György és Sándor nagyhercegek . Mind gyalog, mint a cár… Ezek után mentek a cár tábornokai és hadsegédei.
Maga a temetés csak egy hét múlva történt meg, a cári család, a diplomaták s néhány előkelő vendég jelenlétében. Közöttük ott volt a walesi herceg nejével s a német trónörökös is. Két óra hosszáig tartott az egyházi szertartás. Ennek végével III. Sándor cár előre lépett, s megcsókolta atyjának hűlt ajkait. A cári család tagjai követték e példát…Sz.-Pétervár főváros hatósága csakhamar a cár halála után engedélyt kért, hogy a Katalin csatorna mellett, azon a helyen, hol a végzetes merénylet történt, emlékül templomot állítsanak föl. E helyet már most is kegyeletesen őrzik. Csinos kis ideiglenes kápolna áll ott, vasrácsokból s élő virágokból. Oltárán a kazáni madonna szent képe van elhelyezve, míg fekete szőnyeggel borított tetején a cári sas terjeszti szét szárnyait…

 

 

1881. 16. 246. AZ OBERAMMERGAUI PASSIÓ.

 

Oberammergauba, a tiroli határ közelében fekvő felső-bajorországi faluba, éppen mint Pompeibe, azért megy az ember, hogy évezredek előtti időbe vessen egy futó visszapillantást…E passiójáték a középkoriak mintájára ugyan, de aránylag igen későn keletkezett. Mint a rómaiak hajdan Hetruriából hozattak színészeket a dögvész ellen, úgy az oberammergauiak is hasonló alkalommal 1633-ban azt fogadták, hogy Jézus kínszenvedését a nézők épülésére és saját, — most már nemcsak lelki — hasznukra időnként eljátsszák…

Az egész, egy órai félbeszakítással reggeli 8-tól délutáni 5-ig tartó előadás két részből, egy ó- és egy új testamentumiból áll. Nem elég Jézus megváltó művét fölmutatni, azt is ki kell tüntetni, hogy mind ez így volt Isten által előre elrendezve és az ó-szövetségben előkészítve. Erre valók az u. n. előképek, melyekhez a szükséges magyarázatot, valamint a cselekvényekhez is a bevezetést s az épületes megjegyzéseket az ó-görög kar mintájára rendezett védszentek vagy geniusok adják…Jézus bevonulása Jeruzsálembe egyike nemcsak a legmozgalmasabb, de a legszebb jeleneteknek is. A nép ujjongva szórja ruháját, s virágait a tanítványaitól kísért Messiás elé, a ki a templomból kikorbácsolja az üzérkedő kufárokat…

A feltámadás után a mennybemenetel volna a természetes berekesztés. Erről gépezet hiányában le kellett mondani. Helyette, az evangélisták előadásától már eltérve, a megváltás apotheozisében látjuk Jézust az égi trónuson, körülötte a kiválasztottak, előtte porba hullva a farizeusok…A szereplők, közel 6000-an — az egyetlen szamár kivételével, melyről azt mondják, botzeni származás — mind oberammergauiak, még a népség-katonaság közé, sőt a zenekarba, vagy az ajtók mellé sem juthat idegen születésű…Hatósági engedélyek szerint csak minden tízedik évben tarthatnak előadást. 1870-ben a német-francia háború miatt az előadás 1871-re maradt, 1880-ban azonban a rendes időben megtartották….

Minthogy az egész falu szobrászattal foglalkozik, fából igen csinos kereszteket, madonnákat stb. farag, már úgy is van némi művészi érzéke. A többit aztán megteszi a tárgy szeretete és a lelkiismeretes komolyság, úgy hogy csekélyebb kívánalmaknak művészi tekintetben is megfelelnek, a főszereplők pedig, Jézus, Júdás, Hannás, Kaifás énekben is meglehetősek… Nem művészet ez az előadás, benne ők magok is csak apáik fogadásának betöltését látják, hanem mint ős idők ránk maradt emléke, s mint vallásos népünnep, érdeklődésünket valóban megérdemli.

M+a.

 

2010. A passiójátékot   a falu lakói mutatják be, az összes főszerepet és a tömegjeleneteket is a  helybeliek játsszák. A játékot az 1630 körüli pestisjárványkor megfogadottak alapján 10 évente mutatják be. Jegyeket már az előző évben kell igényelni, egy jegyet 125-165 euró közötti áron adnak! A rendező szabadon kezeli a történetet, Jézus   virágvasárnapi bevonulásától a keresztre feszítéséig terjedő időszakban, de az élőképek ószövetségi jelenetekből állnak. 48 tagú kórus és egy prológus kíséri az eseményeket. Az eredetihez hasonló öltözeteket szintén a falu lakói állítják elő. Parókát nem viselhetnek, az előadás előtt hónapokkal nem vágatják le hajukat, nem borotválkoznak a férfiak...

http://www.utikalauz.hu/index.php?p=folap&id=1163

 

 

 

1881. 17.  263. A FRANCIÁK EXPEDICIÓJA TUNISZBAN.

 

A franciák egy évtizeden át pihent fegyverére most új küzdelem vár. Nem Európában, hanem a Földközi-tenger deli részen fekvő berber államokban. Látszólag csekély fontosságú események idéztek elő viszályt. A Szaharában építendő vasút tanulmányozására kiküldött expedíció tagjait legyilkolták a vad tuaregek, s csaknem egy időben a határszélen lakó krumirek törtek be Algírba és a franciák által építeni kezdett vasutakat rombolták…

A harc tulajdonkénem célja nem a nyomorult krumirek megbüntetése, kik az algíri határszélen csaknem minden évben követnek el kisebb-nagyobb rablást, hanem az, hogy Tuniszban a franciák már-már ingadozó hatalmát az olaszok ellenében megvédjék. A franciáknak IX. Lajos óta, ki keresztes hadjáratot vezetett ide, nagyon gyakran volt baja e kis országgal...

A főváros, Tunisz, a hajdan oly nevezetes Karthágó romjaihoz közel fekszik, a Habira kis öböl délnyugati oldalán. Kőfallal van kerítve. s lakossága a százezret meghaladja. Van 11 kapuja, két külvárosa, számos mecsetje,  s temploma, egy mohamedán főiskolája, börzéje olvasó teremmel, több szép kaszárnyája, fogadói, gyárai és többek közt egy francia nyelvű gimnáziuma. Kikötőjében rendesen nagy szánni hajók horgonyoznak, két vasúti indóháza van s nagy kereskedelmi forgalma, melynek tárgyai közt a fegyverek, selyemszövetek és veres fezek, Európában is nagyon keresettek. Ez a városnak igen élénk színezetet ad. A bejnek fővárosi kastélyán kívül alig fél mértföldnyi távolban emelkedik Bardo nevű nyári laka, mely egyúttal erősített hely is…

 

 

BARDO, A TUNISZI BEJ PALOTÁJA; TUNISZ FŐVÁROS.

 

Az őslakosságnak maradványai, a berberek, nagy számmal laknak ugyan különösen az ország déli részében, a városokban azonban az európaiak (franciák, olaszok) mellett a mórok s mintegy 100 000 zsidó teszik a zömöt. E három faj a valódi uralkodó osztály. A berberek és beduinok lenézett faj. A nagy fajkülönbség itt e keleti jellegű országban élénk fajgyűlölettel jár együtt, mindamellett nemcsak teljes vallásszabadság uralkodik, de az alkotmányban bizonyos demokrácia is…

Medzserda folyó völgyében menő vasút még nem épült ki teljesen s e körülmény megnehezíti a franciák hadviselését, mivel valódi utakról, különösen a krumirek földjén, szó sincs. Az ország határától 6—7 mérföldnyire Sukarra algíri városban (hajdan Tagasta, hol sz. Ágoston született) van a fő hadiszállás s innen fog megkezdődni a hadművelet. Vájjon e kis törzs megfékezése befejezi-e azt, avagy még az olaszok is bele vegyülnek a harcba? Mindez nem mondható meg előre. Valószínű azonban, hogy az olaszok harca a franciákkal Tunisz uralma fölött előbb-utóbb be fog következni, s idővel Afrika e kis országa, mely egykor a rómaiak idejében már oly nagy szerepet játszott, ismét nevezetes hely lesz.

 

 

 

1881. 18. 286. PRZSEVÁLSZKI EZREDES TIBETI EXPEDICIÓJA, 1879/80-BAN

 

Tibet zárkózottabb a mennyei birodalomnál is, nem valami sokat tud róla a világ. Már ez a körülmény is elegendő ok arra, hogy az utazó figyelmét magára vonja. Széchenyi Béla gróf és társai, szintén igyekeztek behatolni Tibet szívébe, de ez nekik nem sikerült. Nagyobb szerencsével járt Przsevalszki orosz ezredes, bár a dalai láma székhelyére ö se tehette lábát. Az orosz utazó 12 társsal, 35 tevével és tíz lóval vette nyakába Tibetet. Talaja agyagos, sót izzadó, helyenként homokkal borított, csapadékokban és harmatban dús. Igen nagy fennsíkot képez, és a tenger színe fölötti nagy magassága okozója részben annak, hogy csak alacsonyabb helyein lakott…Az expedíció a Sárga-folyó partjain ereszkedve alá, ezernél több kibitkát (mozdítható sátort) számláló kirgiz menekültekre bukkant, kik közt élelem hiánya miatt leírhatatlan nyomor és ínség pusztított. Az utazók Chámitól 130 kilométernyi távolságra találkoztak kínai lovas katonákkal,  akiknek vezetése mellett megérkeztek Chátni városba. E városnak körülbelül 10 000 lakója van…

Tizennégy nap múlva elérték az oázist, mely valóságos paradicsomnak tűnt föl a sivatag után….Itt kezdtek a kínaiak akadályokat gördíteni az expedíció útjába. Az elöljáró kereken megtagadta a vezetőt; utalt arra, hogy két hónappal ezelőtt járt itt egy másik tengermelléki ördög is (így nevezik az európait), aki megfogadta a jó szót és visszatért, miért ne tennék ugyanazt az oroszok is. Ez a «tengermelléki ördög» Széchenyi Béla gróf volt, aki azért tért vissza, mert nem volt kellő fedezete…Az elöljáró végre megadta a vezetőt, de nem volt benne köszönet. Azzal az utasítással látta el, hogy járatlan, veszedelmes vadonba vezesse őket. Ezt a szándékot azonban csakhamar észrevették, a vezető hátán jól elverték a port, és elkergették. Önerejükre voltak utalva. Két embert elláttak kétnapi élelemmel és út keresésére indították s csak így utazhattak tovább. Egy ízben, midőn Przseválszki is részt vett az útkeresésben, két mongolra bukkantak, akikből aztán vezetőt alkottak. Ezeknek vezetése mellett eljutottak a Nán-Sán hegység lábához, melynek tanulmányozására egy hónapot fordítottak…A hegységről, Czájdámha érkezetek. Czájdám északról magas hegyektől, délről pedig homokos pusztáktól kerített völgykatlant képez és öt fejedelemségre oszlik. Az első fejedelem, a kihez fordultak volt, szintén nem akart vezetőt adni, de utóbb mégis csak ráállt Innét vagy 100 kilométernyi utat hagyva hátra, megtalálták azt a helyet, a melyen Przseválszki 1872-ben járt. Az erősség parancsnoka, bár ismerte már Przseválszkit, és jó ajándékban is részesült, mégis megtagadott minden vezetőt. Csak erélyes tárgyalások után lehetett tőle egyet kicsikarni….

Vezetőt nyerve, a mintegy ezer kilométernyire fekvő Chlásszá (Lhassa) fővárosba indulták, azonban elkezdett havazni, és a napfénynek a hórétegről való visszaverődése szembajokat okozott úgy az állatoknál, mint az embereknél. E bajon csak segítettek valahogy, de a vezető újra galibát csinált; addig csűrte csavarta a dolgot, míg végre is el kellett őt kergetni. Igen keserves bolyongás következett erre, mg végre a Ava folyóra akadtak; elhagyva e folyót, előttük állt a 16 ezer láb magasságú Tan-la hegység. Ez egyszer kedvezett a véletlen, a mennyiben ösvényre találtak, melyen zarándokok haladtak volt csak nemrégiben. E hegységben tartózkodik úgy a Kínától, mint Tibettől független s baromtenyésztéssel foglalkozó jegrai törzs. Ezeknek kedvük támadt az expedíciót kirabolni…

Az expedíció ezután Tibet lakott részébe ért. Erkölcsi szempontból a tibetiek nem rokonszenves nép; nagy tolvajok ós szemtelen tolakodók; a mongolok azt tartják róluk, hogy lelkük sincs, csak párájuk van. A soknejűség köztük roppantul el van terjedve, máskor meg több testvérnek van egy közös felesége.

Csak mintegy 250 kilométernyi út volt még Chlásszáig, midőn fővárosi tisztviselőkkel találkoztak, akik azzal a hírrel jöttek, hogy jönnek az oroszok ellopni a dalai lámát. A további utasításig nem lehetett utazni. Nem sokára jött egy hét tagból álló követség — élén egy, a dalai lámához közel álló egyénnel — kérte az expedíciót, ne menjen a fővárosba, ne hozzon szerencsétlenséget a nyakukra, és kérését azzal indokolta, hogy oroszok még úgyse jártak Chlásszában. Továbbá előadta, hogy megtérítik a költségeket is, csak ne menjenek előre. Minthogy az előrehaladás nem látszott célszerűnek, kijelentette Przseválszki, hogy nem megy tovább, ha írást kap arról, mely okok miatt nem lehet tovább utaznia. Tizenöt napot töltve e helyütt, némi ismereteket szerzett Chlásszáról. A mongolok beszélik, hogy Chlásszában a szerzetesekkel együtt van vagy 50 ezer lélek; laknak benne tibetiek, kasmíriak, és busmanok; ez utóbbiak kereskedéssel foglalkoznak, jelesül angol posztót és szöveteket árulnak. A dalai láma palotája 13 emeletes épület, ő maga a legfelsőbben lakik. A mostani dalai láma csak hat éves fiúcska, ki rendes viszonyok közt a (közönséges) lámák szigorú felügyelete alatt áll, a kik az ő nevét a zarándokok kizsákmányolására használják fel…

Przsevalszky január havában tért vissza Pétervárra, hol felolvasásokat tartott utazásáról, gazdag gyűjteményét kiállította és a befolyó jövedelmet az akhaltekei expedícióban részt vett katonák családjainak gyámolítására fordította.

(oroszból): Csopey László

 

1881. 20. 317. TABARKA SZIGET.

 

A franciák expedíciójában a krumirek ellen nagy szerepet játszott Tabarka sziget, honnan a krumirek törzse ellen, észak felől a támadás terveltetett. A sziget alig egy kilométerre van a tuniszi parttól, szemben a krumir törzsek lakhelyével s emellett igen közel (csak másfél mértföldnyire) az algíri parthoz.

Az egész sziget egy sziklagerinc, mely egyik végétől a másikig nyúlik s csak a déli részén van alacsony homokpart, mely csaknem az Ued patak torkolatáig nyúlik, amely az első víz, a tuniszi határszélen. Területe igen csekély, hosszúsága is alig ezer méter. Régebben virágzó genuai gyarmat volt itt, több mint 7000 lakossal, most azonban elhagyatott hely s a régi viszonyokra egy régi vár, templom, konzuli lak, fal s két kikötő gát, félig-meddig még használható romjai emlékeztetnek.

 

 

TABARKA SZIGET.

A vár a sziget északi részén fekszik, s a tengerre szép kilátás van belőle. A templom és konzuli lak a nyugati parton vannak s velük szemben a hajdan tekintélyes, mintegy 200 méterre terjedő kikötő romjai. A nagyobb hajók a sziget nyugati részén szoktak kikötni, azonban van egy jó horgonyvető hely a keleti részen is, mely az északi és északnyugati szelek ellen biztosit. A szigettel szemben a krumir parton egy kis magaslaton van a Bordzs Dzsedid, melyet, mint a Tabarka szigeten levő erődöt, közvetlen a franciák bevonulása előtt tuniszi katonák szálltak meg. A franciák, mivel az alkudozások sikerre nem vezették, bombázni kezdték a két erődöt s a parton levőt csaknem egészen szétrombolták. A tuniszi katonák, midőn már 60 közülük elesett, éjjel megszöktek s a franciák igy mindkét erődöt elfoglalták és megrakták katonasággal, míg a szárazföldön a csapatok Kef és Biserta városokat foglalták el. A krumirek ellen indított hadjáratra vonatkozólag e sziget és a szembeeső partok elfoglalása mindenesetre jelentékeny dolog, mivel így a támadó francia sereg fedezve van.

*

1200 lakost számlált ez a keresztény előőrsnek számító sziget, amikor a franciák
és olaszok között vita tört ki arról, hogy kié Tabarka. Jelenleg Tunéziához tartozik. Évenként rendeznek itt szabadtéri színpadi játékokat, fesztiválokat. Kiemelkedik ezek közül a Tabarka Jazz fesztivál. Google

 

 

 

1881. 22. 349. KÉPEK A TRÓNÖRÖKÖS NÁSZÜNNEPÉLYÉBŐL.

 

Rezsö főherceg, egész Salzburgig ment eléje arájának, hogy őt itt Ausztriának mintegy határszélén üdvözölje…

Budapest is megtette a magáét, hogy az ide lerándult ifjú pár a lehetőleg jól érezze magát. Szó szerint vett értelemben is egyik fénypontja volt a tiszteletükre rendezett ünnepélyességeknek. a kivilágítás a bevonulás estejen. Nyolc óra után, már láng-özönbe borult az egész város, mécsek, gyertyasorok, bengáli és görög tüzek, színes lampionok  s — nálunk ez úttal először— villamos napok áraszták világukat.

De valamennyi világítás között legnagyobb szerepet a légszesz játszotta. A pesti Duna parti lámpaoszlopok mindegyike úgy égett, mint valami óriási fáklya, egyetlen nagy lobogó lánggal a lecsavart lámpa helyén. A Duna sori házak is meglepő látványt nyújtottak, kivált a Redoute, melynek valamennyi körvonala föl egész a tetőig, tehát 40 méternyi magasságig, égő gázcsövekkel volt befuttatva, úgy hogy az épület lángvonásokkal látszott lerajzolva a sötét alapra. A főhomlokzat hét óriási ablaka tűzrózsa - füzérekkel volt szegélyezve. A két   sarokablakban, fölül a magyar korona, alól pompás babérkoszorú s mesterséges láng-girlandok által környezve égett az R es S betű, melyek magassága hét méter volt. A Redoute-épület egész tere nappali fényben úszott e világítástól….

 

 

REDOUTE-ÉPÜLET.

 

Általában a Duna part nyújtotta a legimpozánsabb látványt, kivált a budai oldalról tekintve, a szintén kivilágított hajókkal, melyek ide-oda úszkáltak a vízen. A Gellért hegyen kissé korán kezdődött s kissé röviden tartott a tűzijáték. A Gellérthegy domináló magasságával rendkívül alkalmas, a tűzijáték látványát hatásossá tenni. A nagy tűzoszlopoknak kikelése a földből, szétvetődése legyező alakra, s végül mennydörgő föloszlása piros, zöld, sárga, kék, ibolya, narancs szín, vérvörös, arany és ezüst csillagok millióira, azoknak egy pár pillanatig ott lebegése a komor sziklahegy fölött, mint egy tűznyelű napernyő, csillagokból s végül alászállása az ezerszínű csillagoknak a szent Gellért hegyére, a legelragadóbb látványoknak volt egyike.

A trónörökös Budapesten időzése alatt meglátogatta a Nemzeti Múzeumot is, mely alkalommal újra bizonyságát adta a természettudományok, különösen pedig az állattanban való nem közönséges jártasságának, úgy szintén alapos tájékozottságának a régészet és szépművészetek terén is. A Nemzeti Múzeum ez alkalommal kedves emlékhez jutott a trónörökös által. Midőn ugyan is elibe tették a vendégkönyvet, hogy jegyezné be nevét: magyarul írta be azt erőteljes, határozott vonásokkal. Az autogram hű másolatát, íme itt mutatjuk be olvasóinknak: REZSŐ 1881 25/5

 

 

1881. 23. 359. A BUDAI KIRÁLYI VÁRKERT ÉPÜLETEI.

 

Csak kevés fejedelmi lak bír oly kies környezettel és festői kilátással, mint a budai királyi palota. Közvetlen környezete a csend, mert Budavárának fő jellege a csend, dacára a királyi laknak, és a minisztériumi hivataloknak. Előtte terül el a nagy síkság, a nagyváros. A fejedelmi folyam kikötőjével, mindenféle hajóival, dereglyéivel és szigeteivel, melyek fölfelé oly üdén zöldülnek. Ha fordul a tekintet, a látvány is változik; s egyik oldalon a hegyek, másik oldalon a szirtes Gellert. A nagyvárosi kép is elmúlik, ha a Krisztinaváros felé nézünk. Ez egészen hegyi táj, szelíd zöld halmokkal, erdőkkel, nyári lakásokkal s üdítő, egészséges levegő áramlik felőle.

Magán a palotán hosszú idők óta nem díszítettek semmit. Az 1849-iki ostromkor leégett tetejét helyreállították és az elég volt. Királyi udvart nem tettek bele. Csak a legutolsó években, mióta az udvar olykor ellátogat Budára, tűnt fel igen szegényesnek a várlak Duna-széli környezete, szemközt a pesti part pompás palotáival. Az egész palota átalakítása nem történt meg, de a vár alját díszesen fölépítették. 1875 első napjaiban rendelte el ő felsége, hogy a várdomb alatt elhúzódó ház-sort megvásárolják, lerombolják és a kert az így nyert helyen impozáns építkezésekkel legyen szegélyezve. Ybl Miklós, e kitűnő építész készítette a terveket, s már 1875 év tavaszán megkezdték a rombolást és építést.

 

 

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA ÉS A VÁRKERT ÉPÜLETEI

 

A várkerti építkezések nagyszerű följárót tüntetnek föl. E dísz által is demonstrálva van, hogy a királyi lak kicsiny. Ily bejárat után egyébnek kell következni, mint a mi valóban következik…A följárat tornyos csarnokától jobbra-balra bazár-boltok húzódnak el, mindegyik oldalon tíz, és mindegyik végén egy-egy nagyobb szilárd épület: a felső részen a testőrök palotája…Az úgynevezett elipsz* rendezésére, melynek egy része szintén a várkerthez csatoltatott, s ez is egypár ház kisajátítását, szárnyfalak emelését, nagyobb földmunkák helyreállítását, a meredeken lépcsők emelését tette szükségessé. Ybl Miklós készítette ide is a terveket. Az építkezések eme részét épen most végzik, s az ültetvényeket a kertben Weber és Fleischmann ismert budapesti czége rendezi.

A várkerti építkezésekhez tartozik még egy egészen külön álló épület a Duna parton, melynek egy része képünk előterén látható. Ez a vízvezető gép háza, a honnan az egész királyi lakot, kertet és istállókat ellátják vízzel. Szintén díszes épület, s a gépek helyiségein kívül van benne egy szép kávéház, mely a budaiak kedvenc helye….

 

*Az Ellipsz…A Várhegy nyugati oldalának rendezését hamarosan követte a Pest felé szép kilátást kínáló keleti oldal csinosítása. Megnyitásáról és csúcsán, az úgynevezett Ellipszen első alkalommal tartottak hangversenyt… Ez alkalommal a

várhegy keleti (Pest felé szolgáló) oldalán készült új útnak csak e napokban elkészült csúcskörén (Ellipsis) legelőszer fog tartatni katonai hangászat…

Értekezés - ELTE BTK disszertációk - Eötvös Loránd ...

doktori.btk.elte.hu/hist/magyar/diss.pd

*

 

1881. 25. 394. HAZAI FÜRDŐK. TUSNÁD.

A kies Erdély nagyszámú kiváló fürdői, gyógyhelyei között a legelső helyek egyikét foglalja el Tusnád. E fürdő-telep gyors emelkedése, évről-évre nagyobb mérveket öltő látogatottsága, gyógyhatásának, és az igényeknek megfelelő berendezésének köszönhető. A múlt században Kunics Ferencz «Dacia Siculia» című munkájában ír Tusnádról. A rege szerint egy kiütésekkel és fekélyekkel telt pásztorfiú barmai legeltetése közben eltévedvén, a tusnádi források egyikébe esett s onnan épen, egészségesen vergődött elő. Ennyi, amit gyógy-erejének múltjáról tudunk. 1845- ben kezdett itt egy részvénytársaság először építkezni, s a 60-as évektől elkezdve a fürdővendégek számára, kényelmes lakházakat emelt …

Magas fekvése dacára, a legkedvezőbb légmérsékleti viszonyok mellett, szelek ellen köröskörül hegyek által védve, az abiesek és picea-fenyők balzsamos légkörében a betegségből lábadozók, mellbetegek, vérszegények, idegesek, stb. gyógyhelye.

Ivásra öt főforrást használnak.

 

 

TUSNÁD ÉS VIDÉKE. BÁRÓ BÁNFFY ÁDÁM RAJZA.

AZ OLT VÖLGYE; TUSNÁDI FÜRDŐÉPÜLETEK.; SZENT-ANNA TAVA.

 

Lakházai, mint a mellékelt rajzokból látható, többnyire igen ízléses svájci modorban épültek, széles elálló ereszekkel, hosszú folyosókkal, nap-barnította színükkel elütvén a háttér sötétzöld fényűitől, e festői táj emelésére nagy befolyással vannak. Kényelem tekintetéből is kifogástalanok. Vendéglői jutányosak és jók; van olvasó-terem bel- és külföldi hírlapokkal, kávéház, cukrászat. Sétányai páratlanok, fényük hűs árnyában kígyózó utak vezetnek e táj kiváló helyeihez. A Ludmilla-, Károly-magaslat, Sólyomkő, torjai kénbarlang, Szent-Anna tava, e fürdő legszebb kiránduló pontjai.

Egy fürdő-vendég

 

1881. 27. 427. A VÁLASZTÁSOK A FÖVÁROSBAN.

A reménykedés, a lárma és zörej napjai csaknem teljesen elmúltak. A győztesek lobogóit lengeti és tépi a szél. A falak mindenféle színű plakát-rétegeinek egy-egy töredéke, jó magas helyre illesztett és megmaradt falragaszok, bizonyos archeológiai komorsággal emlékeztetnek nevekre, melyeket a megválasztottak lajstromában nem találunk, s melyek még nem régiben, az «éljen»-harsogás intonálására annyira hathatósak…Az egész választási idény alatt úgyszólván csak két utca őrizett meg valamit a régi arculatából, a Király-utca és a Soroksári-út, melyek igényt tartanak, hogy Budapest kortes-utcáinak neveztessenek. Itt mindig nagy a zászló-harc; zászló zászló mellett és egymással szemben felelgetnek lomha és vidám szárnylobogtatással egymásnak, s mutatják, teleirt fehér bordájukon, hogy ki a vivát. A két legtarkább utca. De a Király-utca sem a régi többé. Úgy járt, mint a hosszában ketté metszett pipaszár. Mióta a Terézváros két kerületre oszlott, s a Király-utca lett a megosztó vonal, a zászló-harcra nincs meg a kellő pozíció. A szemközti oldal közönyös, tehát kitűzhetnek ott akármily nagy lobogót, a túlsó házból nem igyekeznek ellensúlyozni egy másik akkora, vagy még nagyobb lobogóval…

A budai háziúr igen kedélyes és szereti, ha szidják neki Pestet, mert ő csakis Pest javára adózik. Buda marad úgy, ahogy volt, kivéve hogy az utcákra oly neveket írnak, a mit ő ki nem képes mondani, például: „Várkert-rakpart"

 

 

KÉPVISELŐVÁLASZTÁSOK BUDAPESTEN  (1881. JÚNIUS 24.) GYULAY LÁSZLÓ TOLLRAJZA

 

A képen látható: Ferencváros, Köztelek; Terézváros, Lövölde; Polgári iskola; Józsefváros, Lovarda

*

A svábok — kiknek kedvéért mindig gondoskodni kell trombitás zenekarról — többnyire szőlős gazdák és fuvarosok. Ó-Budán is sok lakik közülük s jótékony változatosságot vegyítenek (sötétkék magyar nadrágot, rövid ujjast viselnek) a szemita típus közé

A katonaság korareggel kirukkolt a választási helyekre, melyek mind úgy vannak kiszemelve, hogy több oldalról meg lehessen közelíteni, s a pártok más-más oldalról járuljanak az urnához. Szokás deszkával is elválasztani a szavazóhely előtti utcát, miután a pártok a magok zászlója alá gyűlnek, s ekképp egymástól a programon kívül még egy rendőri fal is elválasztja őket.

A katonaságnak nem akadt dolga. A válaszfalat sehol sem döngették. Egy kis kavarodás a Ferencvárosban történt, az is vak lármára. A katonaság megmutatta, hogy szuronyok is léteznek, de csak távolról ragyogtatta. A VI. kerületben a terézvárosi templom mögötti iskolánál dőlt el a Busbach és Helfy közti küzdelem…

Már esti 10 óra múlt, mikor a választási elnök kihirdette, hogy a három jelölt közül Szilágyi Dezső választatott meg egy szótöbbséggel a beadott szavazatokból. A diadalmas éljenzések még éjfélkor is hangzottak a Józsefvárosban.

A Ferencvárosban, az országos gazdasági egylet épületében, a Köztelekben szokott eldőlni a jelöltek sorsa. Nagy érdeklődés várta az eredményt. Mindig kemény harc szokott itt lenni. A főváros legmagyarabb része állja a küzdelmet. A dohány-gyár, a vámpalota hivatalnokai jelentéktelen számot adnak egy csoportban, és ellenzék kezdet óta van annyi, hogy a győzelem minden választásnál csak néhány szótöbbségből szokott állni s előre sohasem lehet tudni, melyik fél javára billen a mérleg. Most b. Kemény Gábor miniszter 27 szótöbbséggel győzött Thaly Kálmán fölött.

Ne feledjük el megemlíteni a fővárosi mindenféle mozgalmak egyik tipikus jelenségét sem, a gyerkőcöket, a kik ott vannak mindenütt, ahol tömeg képződik, akár a katonai zenekar gyűjti össze azokat, akár pedig a választások lengő lobogói…

 

1881. 29. 456. AZ ÍRÓK ÉS MŰVÉSZEK FELVIDÉKI ÚTJÁBÓL

Ahol Gömör megye alsó részén, rónatája megszakad s a lapály egymással csaknem párhuzamosan futó völgyekbe szalad, elválasztva hol sziklás, hol erdős hegyláncokkal, sok dombos halmos szurdok fúródik a hegyekbe, egy-egy patakot vezetve alá a völgy nagyobb vizébe. E mellékvölgyek ott, ahol még a fenyves nem kezdődik, végtelenül kedves, nyájas, hívogató tájrészleteket mutatnak. Halom mellet halom, majd hátul nagyobb hegyek, melyek sűrű nehéz lombozatú bükk és tölgyfákkal födik le egész a völgyig. Buja növényzetű mosolygó réteken keresztül vezet el egy-egy dűlő út és a hegyi patak…Dobsina várost a történészek még quád telepnek mondják, melyet a honfoglaló magyarok már itt találtak. Régi okmányokban IY. Béla idejében fordul elő neve, a mikor a szász lakosok jöttek az eddigiek mellé, kiknek nyelve a régiekével összekeveredvén, ma is fennmaradt. A történelem folyamán Dobsinát sokszor feldúlták, virágzó bánya- és kohó-ipara elpusztult.

A fenyves erdő tájvidéke sokkal zordabb, sokkal vadregényesebb. A sztracenai völgynek a bejárása olyan, hogy a festő képzelete se teremthette volna meg művészileg vadregényesebben. A völgy két oldalán emelkedő meredek sziklahegység, a völgyön keresztül húzódó sziklafal elrekeszteni látszik előttünk az utat. Szakadékaival, merészen fenyegető ormaival, kőkolosszusaival, sziklatömbjeivel csak éppen annyi nyilast hagy az egyik hegyoldal tövében, hogy a Göllnic vize keresztülbújhat rajta…

 

 

 

KÉPEK A FELFÖLDRŐL

 

TÁJKÉP-RÉSZLET GÖMÖRBŐL; SZIKLAKAPU A SZTRACENAI VÖLGYBEN; RAINER-KUNYHÓ A TARPATAKI VÖLGY FÖLÖTT; TÁZUGÓ;

TENGERSZEMEK A KÁRPÁTOKBAN; DOBSINA; VIRÁGOS KERT A FELKAI VÖLGYBEN; TŰZKŐ A LOMNICI CSÚCS FELÉ

 

A világhírűvé vált fürdő, Tátra-Füred, és a Csorba tó környékén is észlelhető e tájképek csoda változatosságát. Mennyire különbözik például az egyik képünkön föltüntetett tengerszem a többitől. Amannak partja sötétzöld fenyőerdőtől van szegélyezve, míg a másik kopár sziklás, s vize is egészen más színű, egyik tengerzöld, a másik sötétkékbe játszó. Hát még a Virágos kert, mely a felkai völgyben a gerlachfalvi sziklaóriások egetverő sora és a Szekrényhegy szakadékos szirtjei közé szorulva a legpompásabb havasi virányt mutatja. Keresztül hasogatja, a rajta végig folyó patak, de erdőnek, sőt még csak fának is sehol semmi nyoma benne. Kő, virág, szikla és omladék az egész.

A tarpataki nagyszerű vízesések, a Kárpátok, e könnyűszerrel megközelíthető részletei fölött, a Rajner-kunyhón is túl, szintén mily más világ kezdődik ismét. A Lomnici csúcs felé vezető sziklaúton. A Tűzkő táján, ahol a magasra törő turisták erőt gyűjtő pihenőjüket tartják, y kezd tünedezni a tenyészet s veszi kezdetét az enyészet, míg ott fönn a csúcson egészen megszűnik, s a vadmoha is csak valamely repedésben meri tengetni elrejtett életét.

 

1881. 32. 501 és 504. AZ ÉSZAKI VASÚTVONALON.

A magyar államvasutaknak azt a vonalát kell érteni, mely észak felé vezet…

Gödöllő parkjából, ezüstös csillogással integet elő a királyi kastély kupolája a holdfényben…„Salgótarján, kiáltja a vonatvezető egy tágas, csinos épületekkel telerakott pályaudvaron, melyen túl a helység kezdődik. Aki ezt a helyet ezelőtt úgy másfél évtized előtt látta, nem ismerne reá. Olyan volt ez, mint egy falu a Dózsa-lázadás előtt…

Meglepő az ellentét, mely a vasút jobb és bal partja közt itt szemünkbe ötlik. Századok határvonalának látszik a vasút. Jobbra tőle még a középkor, balra már a legmodernebb jelen. Már maga a vasúti telep is imponál; mellette van, a munkás lakások egész kis birodalma. Kedves, csinos, szellős sárga házak, svájcias jelleggel, kertekkel, virággal, fákkal körülültetve…

Egy nagy épülettelep párolog, mint a hegy, a mikor «pipázik». Ott izzítják a vaskövet s viszik szárnyvasúton a hátrább fekvő gyár felé, melynek kohóiból így derengő hajnaltájon halvány világot terjeszt a kéményeken kicsapó tűz lángja.

Feljebb kanyarodva, réttel bélelt kies völgybe visz a vasút, s meglátunk egy kisded várost. Fölötte várrom maradvánnyal, mely a város végén kiemelkedő sziklás halom tetején áll. Nevezetes hely ez, a históriában sokszor fordul elő neve: Fülek. Kapitányai, urai közül nem egy vált történeti nevezetességgé s a rom maga Magyarország középkori várainak egyik legérdekesebb omladéka még ma is.

Nem messze Fülektől elérjük Losoncot, a felvidéki városok egyik legszebbikét.

 

 

Képek a magyar államvasút északi vonaláról. Dörre Tivadar rajza.

Salgótarján; Gödöllő állomás; Divényi várrom*; Gödöllő, kastély; Zólyom vára; Kriváni alagút; Garam völgy; Fülek régen és most.

A vasút a hegy labirintusban kanyarogva, Krivánnál egy szurdokba vész el, neki megy egy sziklafalnak, egy meredek patakos völgy fölött. A hegy elállja útját, de a lőpor és dinamit keresztülfúrta a hegyet, igazi egérutat készített a zavarba jött gőz-kocsinak. Itt van a második alagút, mely innen kezdve nem ritkaság többé. Még pedig elég méltó kezdetnek. Tömör sziklafalba van vájva, 400 méter magasan a tenger szintje felett, s egyre emelkedve 330 méter hosszúságban nyúlik el….

Elérjük Véglest**, Mátyás vadászkastélyát, vagy ha jobban tetszik a szó: várát….

A vonat tovább halad s eljutunk a Hollós Mátyás által újjá épített zólyomi vár alá, melynek termeiben Verbőczi gyűjtötte össze Magyarország szokásjogát, a híres Tripartitumban. A vár még nagy részében ép, régi fényét bizonyító faragványokkal s egy terem plafonján, a magyar királyok arcképeivel. Innen ágazik el egy szárnyvonal a szilácsi fürdő felé. A völgy, melyen a vasúttöltés keresztülhalad, történeti nevezetességű hely. Itt tartatott Nagy Lajos uralkodása alatt az az országgyűlés, melyen megjelentek a lengyel rendek, s királyukká választották a király leányát, Hedviget. Most erre a völgyre is rá tette kezét a kultúra. Gyárak emelkednek rajta, magasba emelkedő kürtők borítnak fölé füstfelleget, s a vízművek zakatoló hangja tölti be a tájat. Itt gyártják az országban a legjelesebb fehér pléhet. A gyár egy készítési mód titkának van a birtokában, s ezt még saját munkásai előtt is féltékenyen őrizi. Keresztülmetszi a pályát a Garam völgye változatos tájképeivel s a vasút is ennek irányát követi jó darabon…

Lenn fekszik a város a mélységes völgyben, s innen a magasból, hol az indóház áll, úgy tűnik föl, mint a gyermekek játék városai. Látjuk a híres körmöci arany születési helyét, a pénzverő intézetet…Ismét zordabb lesz a vidék. Magas sziklafalak, majd meg hegyszakadékok, völgyöblök, hatalmas rengetegek kísérnek utunkban. Egyszerre a táj tágulni kezd Turóc megye felé. A pálya elérte a völgyet s völgyben halad tovább egész Ruttkáig. Jobbra látjuk Stubnya fürdőt, meleg magnézium- és kénforrásaival. Majd Turóc Szent-Márton csinos városa tűnik fel…

A Vasárnapi Újság rajzolója, Dörre Tivadar avégből járta be e vonalat, hogy annak egyes pontjait felvéve, és csoportosítva, némi fogalmat nyújthasson az olvasónak e vasút mentében terülő vidék szépségeiről. Aki már ismeri, örömmel fogja látni ismerősét e vidék egyes képeiben, a ki meg nem ismeri, talán kedvet kap, hogy megismerkedjék vele.

*Divény /Divin/ kisközség Nógrád vármegye gácsi járásban /Szlovákia/, (1891) 1094-tól lakják. Mátyás király koráig a Losonci családé volt e vár. Pallas

**Végles (Vígľaš). Község Szlovákiában.

 

1881. 32. 507. A SZENT-BENEDEKI MONOSTOR.

A regényes Garam völgyben emelkedő Szent-Benedeket július 21-én éjjel tűzvész riasztotta föl. A veszedelem a községben tört ki, de csakhamar átharapózott onnan a község közepén, szikladombon álló monostorra is, a Benczések ez ősi fészkére, s elpusztította az ódon templom tornyait és fedelét.

A szent-benedeki monostor műemlékeink egyik legnevezetesebbje. Még I. Géza alapította, s a Benczések bírták mindig. 1565-ben II. Miksa az esztergomi főkáptalannak ajándékozta. A kéttornyú templom egyes részein különböző korszak nyomai látszanak. A tornyok a köríves időszakból valók, a templom maga csúcsíves, az ékes főkapuzat a 13-ik századból ered. A templom sírboltja szolgált a Koháry-család temetkezési helyéül s az utolsó ivadékot 1854. január havában temették ide.

A pusztító tűzvész kárát 33 700 frt-ra becsülték, de a műtörténeti értékben támadt veszteség pótolhatatlan.

 

 

SZENT-BENEDEK A JÚLIUS 21-IKI TŰZVÉSZ ELŐTT

 

A templom katasztrófáját és a főkáptalan károsodását még azon sajnálatos körülmény is nagy mérvben fokozza, hogy épen az 1872. évben megújított, tehát javítást nem igénylő tetőzet és a tornyok estek a lángok martalékául. A foganatba vett javítás nem ezekre, hanem a templom külső és belső falazatára vonatkozott. A főkáptalan ugyanis azon célt tűzte ki feladatául, a tetemes költséget igénylő javítással, hogy a templom hajdani őskori alakját nyerje vissza. Időközben oly ügyetlen átalakítások tétettek rajta, melyek következtében őskori alakjából kivetkőztetett, és az őskori gót és a mostani építészeti modornak torzvegyületét képezi. A pusztító elem e nemes cél kivitelét nagy időre elodázta.

 

1881. 33. 523. FIUME

…Fiume, — csak egy pillantást kell vetnünk fejlődésére, — óriásit lendült az utolsó tizenhárom esztendő óta, a mióta ismét a magyar államnak képezi elválaszthatatlan, szerves részét. A kicsi város, mely nemrég tíz-tizenöt ezer leieknél alig számlált többet, ma fölülmúlja a harminc ezret, s vagyonosságban, jólétben, forgalmában és kereskedelmében, társas életében, műveltségében, vetélkedik Magyarország akármelyik városával, Budapestet leszámítva.

A legfőbb gond Fiume kikötőjére volt fordítva. Nem rég fejezték be a Zichy-moló építését, mely a legcélszerűbben berendezett; pompás nagy raktárai, melyek minden árunak a legtökéletesebb biztonságot nyújtják, kikötőjének rendkívül mély vize, egyenletes talaja, a mik lehetetlenné teszik, hogy ott hajó zátonyra kerüljön, s a veszélytelenség, melyet a Quarnero nagyszerű öble minden vihar ellen nyújt, Fiume kikötőjét egyikévé teszik Európa egyik legjelentékenyebb kikötőjének.

Nagyon nagy ártalmára van Fiúménak a szomszéd Trieszt, melyet Ausztria az elképzelhető úttal és móddal mindenben támogat, erősít úgy, hogy igyekezete szinte erőszakossá válik. El kell ismernünk, fényes eredményeket tudott általuk kivívni. A mely eredmények ugyan nagyon drágák, s talán nem tarthatók föl állandóan, mert alapjuk nem igaz, de azok a mi Fiuménknek mégis igen nagy hátrányára vannak. Trieszt kikötő nélkül való tengere, a Quarnerónak magas hegyek által körülvett óriási medencéjével szemben, — kereskedelmi szempontból megsemmisül. Azért Trieszt folyton azt terjeszti a hajósok között, hogy Fiume raktárai dagály idején víz alatt állnak, sziklái a hajókat megtörik. Minthogy előtte fekszik Trieszt Fiúménak, elzárja előle az utat, melyen jó híre, megérdemelt kitűnő tulajdonságai világgá mehetnének. S úgy történik, hogy a melyik hajó Fiúméban kiköt, az szinte fölfedezi a Quarnerot, s nagyon csodálkozik rajta, rendszerint, hogy annak rendkívül használhatóságáról mindeddig nem hallott semmit. Az igaz, hogy az ilyen hajó többé nem is megy Triesztbe.

 

 

FIUME

A móló úgy van fölszerelve, hogy minden igényeknek a legteljesebben megfelelhet. A magyar álla vasutat egy hosszú s rendkívül költséges alagúton keresztül levitte egész a tengerpartra, honnan a sínek bejárnak egész a tengerig, végig a mólón. Raktárai mind teljesen ki vannak építve, révkalauzai tökélyes jártasságú tengerészek. A város maga erősen emelkedik. Witeheadnak Európában egyetlen torpedógyára, a rendkívül szép és óriás forgalmú papírgyár, a dohánygyár, a tengerészeti akadémia, — mind hathatósan közremunkálnak abban, hogy a város minél inkább emelkedjék, s valahára elfoglalja azt a magas polcot, mely Magyarország egyetlen kikötőjét méltán megilleti. S külsőleg is roppant mérvű emelkedést vett a város. A tengerpartot paloták szegélyzik. Az új városrész, melyet a tengerből elfoglalt, épített talajon emelkedik. Világvárosi, csinos és szép. Korzója egyike a legszebbeknek, utca-burkolata ritkítja párját. Színháza nagy, díszes és a legkényelmesebben berendezett.  Nemzeti Színházunknál jóval nagyobb. Az egész város körül magas hegyek emelkednek. Déli oldalait, a Fiúméra nézőket, buja tenyészet borítja, babérral, fügefával, citrommal, mintha a magyar szeretet dús hajtását akarná képviselni. Túl a gerincen kihalt, sivár, puszta, élettelen karszt minden… Fiume elválaszthatatlanul forr össze az anyaországgal és fővárosával, Budapesttel.

 

1881. 34. 535. A CSEH NEMZETI SZÍNHÁZ PRÁGÁBAN.

 

Folyó hó 12 én nagy szerencsétlenség híre érkezett Csehország fővárosából. A csehek nemzeti színháza, jeles építészeti mű, mely csak nem régen készült el és nyittatott meg ünnepélyesen, Prága városának egyik legszebb dísze, a csehek büszkesége, melynek fölemelésén egy nemzedék fáradozott s hordta össze filléreit, d. u. 6 órakor kigyulladt. Oly dühödt erővel lett egyszerre urává a pusztító elem…A színház, az egész belső fölszereléssel együtt ma csak omladék, korom és hamu…

Tervezője Ziták József építész volt, kinek terve számos tárlaton keltett méltó föltűnést s nem egy kitüntetésben részesült. A díszfaragványokat a bécsi képzőművészeti akadémia egy kitűnő növendéke, Schmirch szobrász készítette, melyekhez a híres művész, Wagner Antal is számos szoborművel járult…

 

 

A cseh Nemzeti Színház Prágában, a tűzvész előtt

 

A már régóta készülő színház befejezésére, ez év tavaszán lázas tevékenységet fejtett ki a cseh főváros, hogy a színház arra az időre, midőn a trónörökös ifjú nejével Prágába jön, elkészülhessen. Csakugyan sikerült is, s a trónörökös pár jelen volt a színház ünnepélyes megnyitásán, június 11-én, mely alkalommal Smetana cseh zeneszerzőnek «Libusa»* című nemzeti dalművét adták elő, nagy fénnyel, rendkívüli lelkesedés között.

A cseh főváros nem örülhetett nemzeti irodalma és művészete e pompás templomának sokáig. Mint mondtuk, kigyulladt s egy pillanat alatt lángba borult….A forrasztáshoz szükséges tűzből a nyilason fujtatás közben alá eshetett a zsarátnok a festő terembe, s ott az álfalak gyúlékony anyaga között emésztett tovább, míg egyszerre roppant erővel lángra lobbant. A vízvezeték csapjait is megnyitották s zúdították be a vizet; de még ez is csekélynek bizonyult a tűz óriási tömegével szemben, mely nem hagyott semmit érintetlenül. Csak a könyvtár egy részét sikerült megmenteni.

A csehek kára, bármily érzékeny is, rövid időn belül pótolva lesz.

 

*A varázslónő, Libusa ambivalens alakja, romantikusan nemzeti, szláv értelmezést nyert, és ebben a formában Smetana hősnőjeként él ma is.

 

 

 

1881. 36. 568. SZEGZÁRD.

 

Alisca virágzó gyarmata volt a római birodalomnak, északról erdős hegyek, délről a Duna posványai által védett, keletről nyugatra futva kereskedést és honvédelmet egyaránt kitűnően szolgáló Buda-eszéki műút (Aquincum ad Labores) középpontján. Már a III. században Kr. u. igen művelt, és a keresztségnek meghódított hely volt…

A régi Alisca keresztény intézményei nyom nélkül el nem vesztek. Valószínű, hogy a magyar hittérítések csakhamar gyökeret vertek a kies völgyben, melynek szőlőkoszorús és erdőkoronás magaslatai egyaránt vonzották a vadászt, a föld mívest, a pásztort és a hittérítő szerzeteseket. I. Béla, a Fraknói Vilmos szekszárdi apát által fölfedezett alapítólevél-töredék szerint 1061-ben tette a várost hiteles helyű apátság székévé, rendkívül gazdag adományozásokkal. Mind Bélának, mind közvetlen utódinak kedvenc helye volt Szegzárd….

A bencések, kik a török uralom elől elbujdokoltak, visszatértek, de birtokaikat a pogánynál is pogányabb kezekben, egyes harácsoló kapitányoknál találták. A szegzárdi apát nyílt parancsot eszközölt ki II. Ferdinánd királytól uradalmainak visszaadására, de sikertelenül. Mérey Mihály esztergomi kanonok végre 1693-ban szegzárdi apáttá lett kinevezése után, ahol királyi nyílt parancs és bírói bevezetés nem használt: karddal érvényesítette jogát az apátsági birtokokhoz.

 

 

 

A GARAY-TÉR SZEGZÁRDON, balra Garay János szülőháza

 

Most is virágzik az óvodája, az ország első ily képezdéjét is Tolnán állították fel. Ennek a lelkes kornak volt lelkes fia Garay is, ki bár a fővárosokban, Pesten és Pozsonyban lakott, a szülőváros és megye jeleseivel folytonos benső összeköttetésben állott

Szekszárd épületei közt kimagaslanak: a két katolikus templom, a megyeház, a városház, a polgári iskola, a kastély és a közkórház…

A belvárosi templom egyetlen óriás hajójú, merész ívű épület a Béla-téren, szép freskókkal, melyeket azonban megrongált a tető beázása. (Most új pléhtetőzet védi a boltozatot újabb veszélytől.) Épült 1802-ben. Az újvárosi templom, mely 1868-ban szenteltetett föl; gót stílusban emelkedő épület, méltán nevezhető a város kiváló díszének…

Szegzárd közlekedési vonalai: jó kő utak, a Duna, melynek keselyűs-erdei ágánál gőzhajóállomás van; a Sárvíz. Várhatóan egy év múlva vasút is, a mennyiben a Budapest-pécsi vonal Simontornyai részének Szegzárdig III. rendű szárnyvasút építése van tervben. / A régi Szekszárdot mutatta be a VÚ 1858. 1. számában. G./

EÖTVÖS K.  Lajos

 

Alisca Római kori katonai tábor maradvány. A legtöbb valószínűség szerint "Szegszárd" helyén állott s a tábor. wiki

 

 

 

1881. 43. 681. WASHINGTON, AZ EGYESÜLT-ÁLLAMOK FŐVÁROSA.

 

Washington, az Egyesült Államok fővárosa nem egyúttal legnagyobb és legnevezetesebb városa is az észak amerikai köztársaságnak. Az óriási New-Yorkon kívül, melynek jelenleg már külvárosaival együtt közel két millió lakossága van, számos város haladja fölül Washingtont népesség tekintetében…

Washington nemcsak nevezetes, de világhírű hely, mert a földgömb leghatalmasabb és legérdekesebb köztársaságának székhelye. A betűkkel ellátott és számozott utcák tömkelegében a legvállalkozóbb emberfaj kiváló képviselői laknak s fordulnak meg. Két épülete e városnak világhírű: egyik a Capitolium, másik a Fehér ház…A Capitolium homokkőből, vasból és márványból épült, korinthusi oszlopok, nagyszerű lépcsőzetek és márvány ékítmények ezrei borítják. Tetején van a 307 láb magas nagyszerű vaskupola, melyet a szabadság bronzszobra ékit…

 

 

 

KÖZÉPÜLETEK WASHINGTONBAN

 

1.    Pénzügyminisztérium. 2. A Fehér ház. 3. Smithson intézet*. 4. A Capitolium. 5. Városház. 6. Fehér ház a park felől. 7. és a földművelési parkból.

 

A Fehér ház, az Unió elnökének lakóhelye, közel a Capitoliumhoz van egy kis park és egyszerű magánlakások között. Katonaság nem környékezi e helyet, még csak tiszteleti őrsége sincs, s a tetőn lobogót nem állítanak föl. Minden héten egy-két nap nyitva áll a palota boldognak-boldogtalannak s a szenátoroktól le egész a néger napszámosig, mindenki bejelentés nélkül szabadon léphet be ide s hagyományos szokás szerint kezet szoríthat a leghatalmasabb állam fejével…

A középületek közt még kiválóak: a rajzunkon szintén bemutatott Smithsonian Institut, mely a városon kívül szép parkban emelt palota. Termeiben főképp cserepéldányokból nagyszerű tudományos gyűjtemények s különösen természettudományi tárgyak s könyvek gyűjtettek össze. Egykor egy Washingtonban emelendő nagy egyetem gyűjteményei lesznek. A többi épületek közt nevezetes a pátens múzeum, melyben már mintegy 60 ezer amerikai találmány mintája található…

 

*A Smithsonian Intézetet a tudás bővítésére és terjesztésére James Smithson (1765–1829) brit tudós, kémikus és mineralógus hagyatékából, melyet az Egyesült Államoknak adományozott, alapították. Az épületet felépítését James Renwick Jr. építész 1855-ben fejezte be. wiki

 

 

1881. 48. 760. VAJDA-HUNYAD.

 

Kelet-Európának nagyszerű, a maga nemében egyetlen műemlékéről, a Hunyadiak gyönyörű váráról, nem egyszer volt már szó lapunkban. Miután a régi várat javítás alá vették s az ország kegyelete nagy összegeket áldozott e nagybecsű történeti és műépítési emlék fenntartására…

A vár valószínűleg még római eredetű alapfalakon épült. Okmányszerű említés már IV. Béla s később Nagy Lajos idejéből van róla. 1409-ben Zsigmond király a vitéz Serbe lovagnak ajándékozta, kiről fiára, Vajkra, erről unokájára Hunyadi Jánosra szállt, kitől nevét is nyerte. Ez építtette a vár zömét, a várpalotát a lovagteremmel, melynek egyik oszlopán ma is olvasható a felirat:

 «Hoc opus fecit Fiei mag. d. Johnes de huniad regi hugi gubna a. d. m-cccclij (MCCCCLII)»

A kápolnában, Hunyadinak és nejének ott látható a címere. A nagy kormányzó halálával a vár fiára, Mátyásra szállt.  II. Apafi Mihály nejének halálával 1724-ben kincstári birtok lett s ekkor a bányahivatalnokok, uradalmi tisztek és rakodók számára emelt pótépületekkel rútították el…

 

 

 

VAJDA-HUNYAD VÁRA 1867-BEN

VAJDA-HUNYAD VÁRA, A MILYEN MA.

 

 

Rommá lett Hunyad büszke vára, s maradt az egész abszolutizmus korszaka, és a provizóriumok alatt is. 1867-ben a nemes buzgalmú Arányi Lajos egyetemi tanár a várról kiadott szép művével ismét rá vezette a figyelmet. Később Schmidt Frigyes, építészeti főtanácsos irt emlékiratot a vár restaurációjára. Fölterjesztésében 250 ezer forintra tevén a stílszerű helyreállítás költségeit, mely munkálatnak vezetésére jeles tanítványát: Schulcz Ferencet  (1838-1870, építész) ajánlotta…

A mérnök- és építész-egylet 1879 nyarán Kolozsvárott tartván vándorgyűlését, Steindl Imre fölolvasást tartott a vár körül történt munkálatok állapotáról. Jelentést tett ebben, hogy az udvar által leendő hasznosítás céljából a vár körül Schulcz tervén némely változtatásokat kellé tennie…Az ország pénzügyi helyzete azonban nem engedte, hogy a költséges munka a korábbi arányokban folytatassák. Csupán a konzerválásra szorítkoztak.

A vár, a tornyokon és kápolnán kívül négy fő részből áll: a Hunyadi-palotából, Mátyás király aranyhazából, a Bethlen- és a Zólyomi szárnyból. Történeti és művészeti becsre a Hunyadi-palota és az aranyház az első. Az a cél, hogy a vár ne legyen vádoló tanújele a félbehagyott építkezésnek s legalább egyes főrészei biztosíttatván az elpusztulás ellen, lakásra vagy egyéb célra váljanak alkalmasakká. Erre kér a miniszter 9000 frt-ot.

*

Vajdahunyad várát az 1896-os millenniumi ünnepségek részeként a magyar építészet ezeréves történetét kívánták bemutatni. A 21 részes Történelmi Épületcsoportot Alpár Ignác tervei alapján, főleg fából építették fel. A kompozíció nagy sikere miatt 1904 és 1908 között tartós anyagokból újraépítették. wiki

 

 

 

1881. 50. 795. GÖRGÉNY.

 

A Mocsár tágas fennsíkján lehervasztotta a cserfákról a lombot az ősz, de rügy fakad a megaszott levél tövében; fiatal ültetvények hosszú sorai nőnek…Zakatolva futnak a havasi patakok s a Görgény vize…Ott felejtette Görgényt mindenki, hogy pusztuljon; erdeit, hogy csak a vadak hangja s a favágók fejszecsapása visszhangozzék benne. A csendes völgyben elterülő faluban kétezer ember él. Fele jó székely, s fele oláh.

Ez őszön a magyar királyfi fordította rá ismét a közfigyelmet, ki vadászni jött az erdélyi fejedelmek egykori vadásztanyájára. Nem valami emlegetett vár volt, de alkalmas kisebb védelemre. Összes híre egy ember nevéhez van kötve, hős Ráthonyi várnagyéhoz, ki a Rákóczi mozgalomban, a csodával határos bátorsággal, székely katonához való leleményességgel védte heteken keresztül túlnyomó erő ellen. Mindenfelől hegyek dominálják ezt a dombocskát, melyekről ronthatja az ellen ágyúja s egy tenyérnyi hely az egész dombtető. Most egy kápolna maradványa, meg néhány csonka faltöredék beszél tetején az idő erejéről, s megszáradt gyep sárgul a valaha vérrel áztatott talajon.

 

 

 

 

A GÖRGÉNYI KASTÉLY.  NAGY GYÖRGY RAJZA UTÁN.

 

Öreg Rákóczi fejedelem építette a palotát s kertjében néhány óriásira nőtt cserfa…

Stefánia, főhercegasszony lakott a kastélyban, mert a trónörökös és a vadásztársaság felette kevés időt töltött benne az ott-tartózkodás alatt. Hajnalban szóltak a kürtök s kocsin hajtattak ki a férfiak a fancsali vadászlakhoz, mely egy jó órányira van a görgényi kastélytól. Csak estére tértek vissza. Itt közvetlenül a havasok lábánál folyt a vadászat. A «Mocsár»-ban kezdték, hol nagy idő óta van lakása a medvének.

A főhercegasszony otthon ült; a kastélyban és környékén járt-kelt, mulatott folyton... Régi omladékával a várdomb, öreg fáival a várkert; a tó, partján az összenőtt, égerbokrokkal; a széles tornácok; omló fatörzsből formált ülőhelyek; az udvar, melynek csengő zaj helyett a némán suhanó idő lett hallgatag ura. Éppen olyan költői kedélyű nőnek való helyek, mint a trónörökös asszony….P. I.

*

Vára a Rákóczi-forradalom idejében szerepelt utoljára, amelynek lezajlása után lerontatott. Romjai között most egy búcsújáró kápolna áll. Palla



1881. 51. 811. A RING-SZINHÁZ ÉS ÉGÉSE

 

…Az új színház 1873-ban Förster építész terve szerint épült, 900 000 frt költséggel s 1874. január 17-én nyílt meg Rossini Szevillai borbélyával. 1760 néző számára volt benne hely; 68 földszinti, első és második emeleti páhollyal, 303 székkel egy egy karzattal, a harmadik és negyedik emeleten. Kívülről kellemes benyomást tett a szemre, gazdag díszítéseivel, festményeivel, aranyozásával és faragványaival homlokzatán, kivált a múzsákat táncra hívó Apolló művészi csoportjával. A belső berendezést már akkor sem találták kielégítőnek. A folyosók, kijáratok szűknek bizonyultak…

A nézőteret egyetlen óriási csillár látta el felső világossággal, kristályüvegeken s bronz-díszítményeken sokszorosítva, 333 lángja ragyogását. Hasonló csillár csak a londoni Her Majesty színházban van. A zenekar mélyen alant volt elhelyezve, úgy, hogy a közönség nem láthatta a játszó művészeket, a müncheni színház mintájára. Állóhely nem volt.

 

 

 

RING-SZINHÁZ A KATASZTRÓFA ELŐTT

 

A földszinti zártszékeknek és páholyoknak az első emeleten volt a bejárata s csak számos ajtón át, a ruhatár helyiségén és egy kanyargó lépcsőn keresztül lehetett hozzá jutni. Nem kellett tűzi lárma és zavar hozzá, hogy a színházlátogató elveszejtse a fejét, s ne tudja, merre felé kell kimennie. A tűz, mely Bécset valóságos lázba ejtette, s melyről most az egész világ sajtója beszél, december. 8-án, kevéssel 7 óra előtt ütött ki, akkor, midőn már a közönség jóformán megtöltötte a színházat, várva az előadás kezdetét…

*

A hivatalos kimutatás szerint 447 halott volt, akik közül csak 153-at tudtak felismerni. Egy korszerű adatokra támaszkodó újság szerint 30 magyar hangzású név volt az áldozatok között…Az emberek egymást letaposva, esztelenül siettek a kijáratok felé. Egy részük már a kimenekülésnél meghalt, vagy halálosan megsebesült, nagy részüket azonban a füst fojtotta meg.

http://tuzfal.com/index.php?cont=cikk&cikk=50&rov=3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyveleg

 

1881. 1. 7. A villanyvilágítást legutóbb a londoni parlament-palota tornyaiban alkalmazzák a toronyórák megvilágítására.

 

1881. 1. 13. A Vasárnapi Újság jövőre is mindig a legérdekesebb tárgyakra, eseményekre és személyekre irányozza a közfigyelmet. A hazai és külföldi nevezetesebb emberek arcképeit élet- s jellemrajzokkal kíséri. Költeményeiben és elbeszéléseiben a szépirodalmi becs mellett az erkölcsi tartalmat és nemzeti irányt is keresi. Képeiben, képmagyarázataiban, történelmi, népismei, természettudományi, társadalmi s a tudomány népszerűsítésére, vívmányainak nagy körben elterjesztésére szánt cikkeiben állandóan igyekszik megtartani az egyszerű természetesség és józanság, való hűség és erkölcsi megbízhatóság ama fokát, mely e lapot állandó családi lappá, valódi házi baráttá tette. A vidám

hang, tréfa és elevenség nincs területéről kizárva, de a sikamlós kétértelműségekkel való kedveskedést másoknak engedi… minden fontosabb mozzanatról biztos és más magyarázatra nem szoruló értesülést vehetnek olvasóink.

 

1881. 2. 29. Martinovics Ignácznak lapunk mai számában közlött arcképe a legérdekesebb ránk maradt emlékek egyike, a Martinovics-féle összeesküvés név alatt ismert szomorú drámában. Ez arckép eddigelé ismeretes még nem volt, s sokszorosítva ezúttal jelenik meg először, egy fényképi másolat után. Néhai K. Papp Miklós, a történeti ereklyék dicséretes buzgalmú gyűjtője vétetett le egykorú olajfestményről s küldött be Fraknóinak, ki azt közlés végett |lapunknak volt szíves átengedni.

 

1881. 3. 40. A Gotthard-hegyi alagút megvilágítása. Szaktudósok már rég foglalkoznak a kérdéssel, hogy az óriási alagút megvilágítására melyik módszer volna a legésszerűbb. Eddig két rendszert ajánlottak. Az egyik szerint villanyos lámpák volnának egymástól egyenletes távolságban alkalmazandók. A 15 kilométer hosszú alagútban 1200 ily lámpára volna szükség, 40 villanytelepre. A második rendszer volna a mozgó villanyos világítás egy nemének alkalmazása. Ehhez világító mozdonyszerkezet szükséges, mely egyik állomástól a másikhoz közvetítené a világítást, s melyen két villanytelepen kívül négy nagy regulator is van elhelyezve. Az eme szerkezet által előállított világosság 12 000 közönséges gyertya fényének felel meg. Visszatükröző készülékek alkalmazása által később az egész alagutat fokozatosan megvilágítanák.

 

 

A Vasárnapi Újság előfizetőinek tetemes megszaporodása folytán e lap f. évi 2. száma kiadó-hivatalunkban elfogyván: azon t. előfizetőktől, kik a lapokat gyűjteni nem szokták, a 2-ik számot szívesen visszaváltjuk. /Cím/

 

1881. 5. 72. A telefon. Angliában Widlesborough mellett, a kőszénbányákban alkalmazták és segélyével a hivatalnokok igen könnyen érintkezhetnek, a föld alatt dolgozó munkásokkal.

 

1881. 5. 77. Dante magyarul. Az akadémia könyvkiadó bizottsága Dante «Divina comediá»-ját is fölveszi vállalatába s megbízta Szász Károlyt, hogy a nagy művet ültesse át nyelvünkre. Szász Károly, ki e nagy műből már sokat lefordított, két év múlva reméli befejezni műfordítását.

 

1881. 5. 77. A magyar tud. akadémia e hó 14-iki ülése igen érdekes volt. Hunfalvy Pál a gr. Kuun Géza / lásd 30. címlapon. G./ által lemásolt «Kun-kodex» megjelenése alkalmából értekezett a kunokról általában, s főleg a kun nyelvről. A híres olasz költő és tudós Petrarca 1362-ben könyveit a velencei köztársaságnak hagyta végrendeletében. Ezek között van egy, mely a kun nyelvről szól. Gr. Kuun Géza 1874-ben nagy keresés után megtalálta a kódexet s most ennek teljes és hű mását bírjuk az akadémia kiadásában…

 

1881. 7. 100. DIANA VADÁSZATA. (Makart festménye.) …Legújabb képe, Diana vadászata, az egyetlen nagyobb képe a színek e nagymesterének, mely a budapesti közönségnek is be lett mutatva. Látogatták is sokan s egész tömegek álltak a ragyogó kép előtt…Maga a jelenet is drámailag van választva. Makart e képében Schiller «Alpesi vadász »-ának egy jelenetét ültette át mitológiai talajra…

 

 

DIANA VADÁSZATA, MAKART FESTMÉNYE UTÁN.

 

A najádokkal szemben, az erdő lombjai közül kibontakozva látni a vadászat istenasszonyát, nimfái kíséretében. Maga az istennő egy magaslatot foglal el, a csoportozat legelőkelőbb helyét. Látszik arcán a vadászat kegyetlen kéje...Könnyed, vidám, gyakran a pajkosba csapó poézis derűjét leheli képeire Makart, mely jól esik szemnek, kedélynek egyaránt, noha nélkülözi azt a klasszikus fenséget és nemes ízlést, mely a középkor nagy koloristáinak oly kiváló tulajdona.

 

Hans Makart (Salzburg, 1840. május 29. — Bécs, 1884. október 3.) osztrák festő, dekoratív hatású akadémikus festményeivel elkápráztatta a császári főváros pompakedvelő lakóit, sőt az építészetre, az iparművészetre és az öltözködésre is hatott.

 

1881. 10. 152. A legelső gőzhajó, mely az atlanti tengeren keresztül ment, Quebecben készült 1831-ben, s neve Royal William volt. Útja 25 napba került.

 

 

1881. 10. 154. BÁLI TUDÓSÍTÁS…Böjt ide, böjt oda! — zene szól, s forognak a párok, s az utolsó hegedű hang bele vegyül a hajnali harangszó rezgéseibe, mely imára hívja az embereket. S a tilalmas időszak dacára a bál nem szemérmeskedik, mint azelőtt; nem bujkál, mint azelőtt; a gazda nem is zárja be többé az ablaktáblát, hogy résein  árulkodó fénysugár ne szűrődjék át a csöndes utcára. A ház asszonya s a boldog kisasszonyok sem tűzdelik már össze a függöny szárnyait, hogy kelméje vastag redőibe fúljon bele a harsogó muzsika. Mióta a rendőrség nem gyámolítja az egyházat, azóta szabadon virágzik (a kegyesek úgy mondanák hogy burjánzik) a böjti farsang a az istentől elrugaszkodott fiatalság, mely azt hiszi magáról, hogy a zene szárnyain a nyílt mennyországba repül: egyenest a pokolba polkázik bele…

 

 

A MŰVÉSZEK BÁLJÁNAK TÁNCRENDJÉBŐL. JANKÓ JÁNOS, VASTAGH, AGGHÁZY, TÖLGYESSY ÉS ÚJHÁZY RAJZAI

 

Milyen tánc is ez, kegyelmes múzsák! Egy merev angol sasszéz egy pólyás babával…szépségnek, ügyességnek, elmésségnek és —költségnek akkora összegével, melyből e bált kiteremtették: kevésbé hamarkodva, országra szóló estét lehetett volna rendezni. De elvetett magnak tekintjük ezt az első kísérletet, mely esztendőre virágzó, terebélyes fává nőhet, ha lesz aki puha, de erős kézzel össze tudja majd szűrni az egymással annyira rokon s mégis az egymástól annyira idegenkedő elemeket.

Porzó.

 

1881. 13. 204. Műszaki Hetilap indult meg Gonda Béla műegyetemi tanár szerkesztésében. Célja az általános technikai ismeretek terjesztése, különös tekintettel hazai viszonyainkra. Ad tehát az építészetre, műiparra, gépészetre, gyáriparra vonatkozó közleményeket, illusztrációkkal. Az első számban, mely már megjelent, Vásárhelyi Pálnak, a Tisza- és Vaskapu-szabályozás megalkotójának, arcképét mutatja be; ismertet egy új rendszerű hegyi vasutat.

1881. 13. 205. A berlini kongresszus képe, melyet Berlin városa festetett, készen van. Werner festette s a Berlin városa által, a császár születésnapján adott lakoma alkalmával leplezték le. A kép előtünteti az összes diplomatákat, kik a kongresszuson részt vettek. A középet Bismarck herceg foglalja el, vértes egyenruhában. Kezében azon toll, melyet a békekötés alkalmával Hamburg városa ajándékozott neki. Mellette vannak Suwaloff tábornok, teljes egyenruhában és Andrássy gróf honvéd tábornoki egyenruhában.

 

1881. 14. 216. A fényűzés New-Yorkban oly magas fokot ért el, hogy most már a nagyobb bankettek alkalmával a selyem étlapokra a milliomos vendégség-adók leginkább festőnőkkel, kik Amerikában igen nagy számmal vannak, apró tájképeket, virágokat vagy kis történeti képet is festetnek. Némely étlap 50—60 forintba is kerül.

 

1881. 18. 288. Mai számunk első része, másfél ív terjedelemben, Alcsutnak van szentelve, az uralkodóház magyar ága e kies Tuszkulánumának*, melyet annyiszor emlegetnek az országban, de melynek részletesebb ismertetése irodalmunkban még meg nem jelent. Régi óhajtásunk volt e hiányon segíteni s a magyar közönség természetes érdeklődését e hely iránt kielégíteni. Gondosan gyűjtött adatainkat igyekeztünk lehetőleg díszes illusztrációkkal tenni érdekesebbé s e tekintetben mindenekelőtt József főherceg fenséges nejének, Klotild főhercegasszonynak tartozunk köszönettel, ki lekötelező kegyességgel engedte át e célra gyűjteményének mai lapunkban közölt hat szép rajzát….

*Tuszkulánum =Nyaralóház

 

1881. 19. 303. Az alcsuti kápolnáról nagy ívrétű díszmű készül, színezett kőnyomatú lapokkal, melyeket a szép kápolna építője, idősb Storno Ferenc rajzolt. A kápolnát a nyár végén szentelik föl s az illető mű is akkor jelenik meg.

 

1881. 20. 316. Würzburg ismert bajor várat, mely már ezer évnél régibb, s újabb időben, mint kápolna, kolostor és erőd szolgált (a 30 éves háborúban szerepelt) most 4380 forintért egy nürnbergi vállalkozó vette meg, s a történeti nevezetességű helyből — korcsma lesz.

 

1881. 20. 316. Sand George emlékszobrát, melyet Millet Aimé készít, már a jelen év augusztus havában leleplezik Mohantban, hol a híres írónő kastélya van.

 

1881. 22. 353. Villam-világítás a Nemzeti Színházban. A Nemzeti Színháznak villam-lámpákkal való kivilágításán nagyban dolgoznak, s a munkálatokkal valószínűleg két hó múlva elkészülnek. A jövő hó közepe felé, szakértő bizottság előtt kísérletet tesznek, annak kipuhatolására, hogy a színházban és színpadon megfelel-e a követelményeknek a világítás.

 

 

1881. 24. 380. A New-yorki földalatti vasút építését most kezdték meg. Mivel a vasút indulóháza a nagyon látogatott Broadway-n lesz, a munkát egyelőre csak éjjel végzik s a kiásott részt reggelre erős fedéllel borítják be, melyen a kocsik bátran közlekedhetnek. A földalatti vasút légnyomás által fog mozgásba hozatni s egy óra alatt átlag 40 angol mérföldet fog haladni. Minden vasúti kocsiban villam-világítás lesz s a vonaton két-két társalgó termet rendeznek be. Hogy az összeütközést elkerüljék, külön alagutakat építenek a menő s külön alagutat  a visszatérő vonatok számára. A sínek alá aszfaltot tesznek, hogy nagy zörgése ne legyen.

 

 

1881. 24. 381. STEPHENSON-ÜNNEP. Angolok ünnepelték ugyan külsőleg szertartásosan is, de szellemileg megünnepelte a kerek világ… A történelmi idők eddigi legnagyszerűbb vívmányának, a gőzmozdonynak föltalálója, elkészítője Stephenson, ezelőtt egy századdal született, 1771-ben…A mozdony föltalálójának dicsősége nem oly vakító, nem oly elbűvölő, mint a költőké, hadvezéreké; sugarai nem oly fényesek, de tartósabbak és messzebb terjedők. Maholnap nem lesz szűk vadon pusztaság, érintetlen őserdő, melyen át a népeket ámulatba ejtő mozdony ne hirdesse e nevet: Stephenson György.

- jd –

 

 

1881. 24. 384. A budai dalárda Fiúméban. Pünkösd szombatján délután a budai dalárda 92 tagja indult el Fiúméba, hogy ott jótékony célra hangversenyeket adjanak. A város gondoskodott szíves fogadtatásukról. A dalárda tagjai kíséretében nem tagok is számosan voltak, kik a külön vonattal a kikötővárosba utaztak. Vasárnap délelőtt nagy néptömeg várta az érkezőket a fiumei pályaudvarban. Fél tizenegy órakor érkeztek meg a vendégek, kiket a városi zenekar a Rákóczi-indulóval fogadott, Ciotta városi podesta pedig meleg istenhozottal, amire a dalárda elnöke, Országh Sándor válaszolt. A fiumei dalárda elnöke díszes szalagot kötött föl a budaiak zászlajára. A bevonulás a városba impozáns látványt nyújtott, zászlókkal, nagy tömeggel, zeneszóval, éljenek harsogásával, az ablakokban pedig kendőlobogtató hölgyekkel…

 

 

 

1881. 25. 394. RÉSZVÉT. Ez a címe egy közelebb megjelent, illusztrált füzetnek, melyet a körös völgyi árvízkárosultak javára szerkesztett Zsilinszky Mihály. Az egyik a zseniális francia rajzolónak, Dóré Gusztávnak a képe abból a híres képsorozattól, mellyel a bibliát illusztrálta. A hullámoktól korbácsolt kiálló ormot mutat, melyen menedéket keres a tigris, kölykeivel s eszébe se jut a mellé helyezett gyermekeket bántani…

 

 

AZ ÖZÖNVIZ.  DORÉ RAJZA.

 

Ez év március 14-én törte át a rendkívül megáradt Körös vize a gátakat s a lakosság kétségbeesett védekezése dacára is elöntötte a derék magyar községet, melyben reggeli négy óra óta folyvást szólt a vészt jelző félrevert harang. A férfiak küszködtek az árral, a nők és öregek a magasabb helyekre költözködtek kevés megmentett holmijukkal. Délután öt órakor a hármas harang félreverése hirdette, hogy az ár keresztültört immár a községet övező körgáton is….. A gazdag tartalmú füzet ára 1 frt.

*

Gustave Doré (Strasbourg, 1832. január 6. – Párizs, 1883. január 23.) francia festő, szobrász, illusztrátor.

 

 

 

 

1881. 25. 400. A pápa és a magyar tud. akadémia. A vatikáni könyvtár kórelmére akadémiánk elhatározta, hogy úgy eddigi kiadványait, mint ezentúl megjelenő műveit megküldi.  Fraknói Vilmos főtitkár vitte el magával az eddig

megjelent- művek legértékesebbjeit. A pápa a múlt szombaton fogadta Fraknóit, ki ez alkalommal a könyveket is átadta.

 

 

1881. 27. 426. Női tudóstársaság alakítását tervezi Anclerc Hubertine nevű párisi gazdag nő. Szervezete egészen olyan lesz, mint a híres francia akadémiáé, azonban tagjainak száma húszban van megállapítva s az egész intézménynek egyik főcélja a nők egyenjogúsítása elvének diadalra juttatása lesz.

 

1881. 30. 469. A LÁMPAGYÚJTOGATÓK VESZEDELME. Kevés foglalkozás van, mely ellen a tudomány és gyakorlat emberei oly nagy buzgalommal működnének s melynek megszüntetése érdekében oly sok érdekes kísérletet tettek volna, mint a lámpagyújtogatók becsületes mestersége. Alig van jámborabb nép a világon. Egész mestersége abban áll, hogy esténként az utcákon végig futva meggyújtsa a lámpákat, reggel a gázpazarlást a pontos eloltás által megakadályozza s néha-néha egy kissé meg is tisztítsa a lámpát….

Sokkal egyszerűbb az a kísérlet, melyet 1873-ban és 1874-ben Bennet londoni, s még más amerikai és német mérnökök egyszerre tettek. A kísérlet abban áll, hogy a lángot nem hagyják kialudni egész nap, de csak pislogtatják, a mely gázfogyasztás csekélyebb, mint a lámpagyújtás költségei. Minden nyilasnál van ugyanis egy kis cső, melyen keresztül nappal csak annyi gáz megy el, hogy egy kis lángot fenntartson,…Este erősebb nyomás által ismét több gázt lehet kibocsátani….A rendszert tökéletesíteni kell. Kétségtelen azonban, hogy a lámpagyújtogatók mestersége most már komolyan veszélyeztetve van s elkövetkezik csakhamar az idő, midőn a „felvilágosodás” ez egyszerű munkásai legfeljebb lámpatisztogatók maradhatnak.

 

 

1881. 30. 470. A HÁZASSÁG TÖRTÉNETÉBŐL. Edinburg, 1881. július.

A család-alakitás céljából férfi és nő közt kötött benső viszony sok fázison ment keresztül az idők folyamán, míg az egynejűséghez eljutott. Némelyek állítják, hogy a házasság eredetileg nem is létezett…A kereszténység tiszta családi életet teremtett az által, hogy a nőt eddigi alárendelt helyzetéből az őt megillető helyre emeli a szeretet kötelékével. Az első keresztények házassági viszonyaiban a római jog volt irányadó…

Skóciában csak beleegyezés kellett -— és igy tömegesen mentek az angol párok házasodni Skóciába. Gretna-Green volt különösen kedvenc helye a szökevény  szerelmeseknek. Itt köttettek az u. n. Border marriages, határszéli házasságok. E hely előnye nem valamely kiváltságban, mint némelyek hiszik, hanem egyedül abban állott, hogy első állomás volt Angol ország felől jövet. A szerelmes párok megjelentek e falu kovácsánál, a ki egyszersmind békebíró is volt, de a ki valósággal nem volt szükségesebb, mint akármely más tanú, a consensust /egyesség/ bevallották s a kovács erről bizonyítványt adva: a házasság érvényes volt Angliában és mindenütt….

1856-ban kimondatott, hogy a skót házasságkötéseknek úgy érvényesek, ha a jegyesek (vagy legalább az egyik fél) a házasság megkötése előtt 21 napig Skóciában laktak. Most be kell vallani a polgári bíró előtt, hogy semmi akadály nem forog fenn, ezt beírják a «marriage notice book»-ba, mely bárki által megtekinthető. Ennek másolata kifüggesztve áll 21 napig, és ennek leteltével kapnak a házasok jogérvényes bizonyítványt.

Benkő István

 

Nyugat 1915. 16.

Babits Mihály: Gretna Green

 

Kék az ég ma, zöld az ág,
milyen messze, más világ!
mennyi rózsa, lám a pünkösd
Ámor röpdös négy szemünk közt,
 s semmi harc és semmi kín:
mindjárt itt lesz Gretna Green...

 

e monostor Gretna Green
vén kovács ott ősz apát,
aki minket összeád…

 

Messze még a Gretna Green
s szempillámat, ó de kár
ólom-álom üli már.

 

 

1881. 30. 479. Hugó Viktornak Parisban még életében akarnak szobrot emelni, s a bizottság már legközelebb kibocsátja az adakozásra való felhívását. Más nemzetek képviselőit is felhívta együttműködésre, Magyarország részéről Kossuth Lajost, Munkácsy Mihályt, Türr tábornokot és Szász Károlyt.

 

1881. 30. 479. A cár megkegyelmezett Helfmann Jessze nihilista nőnek, kit a cárgyilkosok kivégeztetésekor az a körülmény mentett meg a bitófától, hogy anyának érezte magát. A halálos ítéletet a cár örökös kényszermunkára változtatta.

 

1881. 32. 526. Fiume az irodalomban. „A magyar Fiume" cím alatt Jakab Elek érdekes kis füzetet adott ki, mely a magyar tengerpart történetét tárgyalja, s kimutatja a törvényes jogok alapját, melyeknél fogva Fiume Magyarország kiegészítő része. „Fiume" címen pedig emléklapok fognak megjelenni, szerkeszti Mócs Zsigmond s kiadja Károlyi György. Közli Fiume nevezetesebb férfijainak arcképét, a városból több rajzot, s ezek közt az árvaházét is, melynek javára adatik ki az emléklap. Előfizetési ára 40 kr., s megrendelhető Károlyi Györgynél Dorottya-utca 10. szám alatt.

 

1881. 33. 527. A fiumeiek Budapesten. Vasárnap délben érkeznek meg a fiumei látogatók. Minden arra mutat, hogy nagyon szíves és zajos lesz a fogadtatás. Fiume e pillanatban politikai jelszó, melyet nem a magyarok tűztek ki, de ha egyszer ki van tűzve, mindenki érti és érzi jelentőségét. A bevonulásra számos magánfogatot bocsátanak rendelkezés alá, s ekképp elmaradnak az omnibuszok, melyeket nem a legszerencsésebb ötlet rendelt az indóház elé. Székesfehérváron a vendégek körülbelül egy órát időznek, mert e derék város is részt kíván venni a fogadtatásban és az indóházban reggeliről gondoskodik. A budapesti bevonulás díszének emelésére az egyletek és társulatok is megjelennek. Az érkezők száma 368, kik a város vendégei lesznek…

 

1881. 36. 575. A király a magyarországi hadgyakorlatokon. Borsod megye Mező Kövesd községéből, most naponkint hosszú táviratokat közölnek a lapok. Itt van a magyarországi hadgyakorlatok központja, és itt tartózkodik ő felsége, fényes kíséretével, melyhez sok külföldi katonai attasé is tartozik. Ő felsége különvonaton indult el Bécsből, s vele együtt b. Orczy Béla miniszter, és Albrecht főherceg. A vonat másnap reggeli 4 órakor érkezett Budapestre, folytatta tovább útját a magyar állami vasúton, s 8 órakor ért Mező Kövesdre. Itt már megtörtént minden előkészület, hogy az uralkodót méltón fogadhassák. Minden házat fellobogóztak, diadalívet emeltek, a megye lovas bandériumot szervezett, s a fővárosból a 63-ik honvédzászlóalj ment le, hogy ő felsége lakása körül a díszőrségi szolgálatot végezze. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminiszter, mint a belügyminiszter képviselője (Tisza Kálmán külföldön időz) megérkezett már előbb. Ő felsége szállásául a plébániát rendezték be.

 

1881. 42. 671. Fiumeiek az egyetemen. Ebben a tanévben feltűnő nagyszámú fiumei olasz nyelvű hallgató iratkozott be úgy a tudomány-, mint a műegyetemre. Ezek nagy része folyékonyan beszéli nyelvünket.

 

1880. 42. 673. GOGOLY VÁSZILYEVICS MIKLÓS. A magyar közönség jól ismeri Gogolyt. Munkáinak nagy része le van fordítva nyelvünkre, «Revizor»-át előadták a Nemzeti Színházban, a Meghalt lelkekről sokat tudnak a kritikusok. Turgenyev és Puskin mellett az orosz írók közül az ő neve a legismeretesebb a magyar irodalomban….

.

1881. 46. 733. „Vajda János elbeszélő költeményei" negyedfélszáz lapot meghaladó kötetben megjelentek. Vajda János «Összes költeményei»-nek második kötete ez, mely öt hosszabb költői elbeszélést tartalmaz, u. m.: Alfréd regénye, A jávorfa regéje, Mit kongnak, bongnak a harangok, Találkozások budapesti életkép és Béla királyfi….A díszes kiállítású kötet fűzve 2 frt 80 kr., és kapható a kiadó Aigner Lajos, valamint később minden hiteles könyvárus kereskedésében.

 

 

1881. 47. 751. A Frimont-család utolsó tagja. Bécsben néhány nap előtt temették el gr. Frimont Pétert, a Nádor huszárok nyugalmazott kapitányát, 85 éves korában. A híres család utolsó tagja szállt sírba vele. Kolozsvárott, Nagy Váradon most is ismeretes a Frimont név. Az elhunyt gróf 1832 ben vette nőül Kolozsvárott Gyulay Karolina grófnőt, s nagy házat tartott mind Kolozsvárt, mind N.-Váradon. Ez utóbbi helyhez közel nagy birtoka is volt. Palotán ő építtette a szép templomot.

 

Lásd még:

h08-42

 

Kazinczy Gy. Karolinának

 

 

1881. 50. 796. Feszty Árpád: A TALPAS TÓTOK. Szegény Janók, sorsuk már ő nekik, hogy kevés keresményért sokat dolgozzanak. A regényes felvidéknek lomb takarta erdős csúcsain, visszhangozó bérezek, sziklás hegykatlanok között, a hol a fenyőfa felhőt támogat, s a hol már nem terem egyéb, mint zab, árpa, krumpli, ott születnek a mi tótjaink. Az erdők sűrű lombján áttört napsugár élesen törik meg a fejszék csillámló fokán, a sziklatő nesze veri vissza a munkás fejszék csattogását s az izzadó favágók egyhangú, hol borongó, hol víg dalát. Mert víg dala is van a szegénynek, az megvigasztalja…

Ha készen áll a talp az indulásra, megrakva erősen deszkával, avagy zsindellyel, imádkoznak szelíden, bepálinkáznak erősen, s aztán, isten nevében viszi őket a Vág puha hulláma lefelé…

 

 

TALPAS TÓTOK. (1. A Vágon lefelé. 2. Delelő a Duna torkolatinál. 3. Hazafelé.)   
FESZTY ÁRPÁD RAJZA

 

Sok küzdelem és sok viszály után kikötnek végül is a Duna partjain. Rév-Komárom mellett szakad bele a Vág, annak a deltája az első nagy állomásuk. Hogy csillog a sok világossárga deszka, talp, a szőke víz színén. Ott pihennek meg először. Legtöbbje ott is adja el az áruját s boldog örömmel issza meg a Becsali csárdában az áldomást. Siet haza, az övéihez. De egyedül nem igen indul egy sem, ácsorog inkább napokig, megvárja, míg több pajtása is akad…

*

Feszty Árpád (Ógyalla, 1856. dec. 24. - Lovrana, 1914. jún. 1.): festő, Főleg vallási tárgyú és történeti képeket festett. A Feszty-körkép alkotója.

 

Ógyalla (Hurbanovo-Szlovákia)

 

1881. 50. 799.Házasság. Csiky Gergely drámaírónk eljegyezte özv. Villeczné szül. Bakody Amanda úrhölgyet, dr. Bakody Tivadar ismert homeopata orvos, egyetemi tanár leányát.

 

 

Idézettség

 

 

Bánhegyi Jób: Magyar nőírók, St. István, 1939.

44. old. …a kiegyezés után megnövekedett a folyóiratok, és bennük a női munkatársak száma. Jelentősek a következők…A hosszú életű és a középosztály körében nagyon elterjedt Vasárnapi Újság…

216. oldal. Folyóiratok: A Hét…Új Idők…Vasárnapi Újság.

 

Vezér Erzsébet: Feljegyzések és levelek a Nyugatról, MTA. 1975.

74. oldal. Budapesten egyedül a Vasárnapi Újság írt róla /ADY/ az 1899. évfolyamban, idézvén Ábrányi Emilt, hogy „Ady Endre hivatott, tehetséges költő, aki nem olvasmányaiból, hanem lelkéből merít.”

 

86. oldal. A Vasárnapi Újság komoly, megbecsült lap volt, de bár irodalmi szempontból nem bírt jelentőséggel, a magyar középosztály szemében méltó kifejezése volt a konzervatív irodalmi szellemnek. /Ha irodalommal kapcsolatban „magyar középosztályról” beszélünk, természetesen igen vékony

réteget kell értenünk./…Schöpflin a Vasárnapi Újságot odáig fejlesztette, hogy olyan írók munkáit is hozta, akiknek szelleme ott idegennek, sőt provokálónak hatott volna. Kaffka Margitot említem első sorban, de horribile dictu Ady Endrét is… / Az igaztalan szöveg önmagának is ellentmond. G./

 

467. oldal. A pesti lapok közül nemcsak a Vasárnapi Újság, hanem az Új Idők, A Hét és a Budapesti Hírlap is közölt kritikát Ady Versek c. kötetéről.

 

469. oldal. Schöpflin 1898-tól a Vasárnapi Újság munkatársa. Hoitsy Pál pedig 1905-ben vette át a lap szerkesztését.

 

496. oldal. Névjegy: Endre de Ady redacteur-correspondant des journaux…Vasárnapi Újság…

 

496. oldal…”A VÚ-nál van még három vagy négy versem” – Ady rendszeresen adott verset Schöpflinnek a Vasárnapi Újság részére.

*

Csanda Sándor: Magyar Irodalmi hagyományok, szlovákiai lexikon, Madách. 1981.

91. oldal. Pákh Albert, szül: Rozsnyón…szerkesztette a Vasárnapi Újságot.

 

S. Sárdy Margit- Tóth László: Magyar Költőnők antológiája, Enciklopédia, 1997.

46. oldal. Barkóczy Borbála…Kiadás: 16. Szinnyei József, Egy ismeretlen költőnő a múlt századból, VU 1876. jan. 23.

Szinnyei lexikon: A költőnő nevét a versfejekből kiolvasta ifj. Szinnyei József és rövid ismertetéssel közölte a Vasárnapi Újságban

 

1876. 4. 50. Egy ismeretlen költőnő a múlt századból.

 

Kutatásaim közben, a Múzeum könyvtárában egy négy lapra terjedő költemény akadt kezembe. Címe: „Egy árva gerlicének sóhajtozó zokogási". Megjelent 1743-ban. Szerzője neve nincs kitéve, de a vers olvasása közben sejteni kezdem, hogy nő írta, mivel egy helyütt ,,Kerti szép virághoz", másutt „özvegy gerlicéhez" hasonlítja magát. E véleményem igazolva lett, mert a versfőkből, gróf Barkóczy Borbála neve vált ki. A költőnő életéről, a családi összeköttetéseken kívül, semmit sem tudunk. Atyja, Barkóczy Ferenc gróf, Rákóczy tábornoka volt; bátyja, szintén Barkóczy Ferenc, esztergálni érsek, prímás, s a tudományok nagylelkű pártfogója. Férje Cziráky József gr., királyi tanácsos. Költeménye, melyben fellelhető az érzelem mélysége, s némi költőiség, a következő:

 

Egy árva gerlicének sóhajtozó zokogási.

 

Gyászba borult és merült tündöklő napfényem,

Midőn elenyészett az éltető reményem,

Azért szívem zokog, bánatban szomorog,

Míg élek. jaj csak félek, mint kesergő lélek….

 

Ah, uraság, drága kincs, arany, fénylő ezüst,

Csak mind haszontalanok, elenyészők, mint füst,

Csak az isten jó kincs, annál semmi jobb sincs,

Azért az egy istenem lesz nékem mindenem.

 

A költemény elégiái hangulata azt tanúsítja, hogy szerzőjét nagy fájdalom, váratlan csapás, kétség nélkül valamely kedves szemelv elvesztése indította az írásra. Irt-e költőnőnk e versen kívül mást is, nem tudom, de valószintinek tartom, mivel a versforma minden gyengesége mellett is némi ügyességre, gyakorlottságra mutat, s ebből sejthető, hogy ez nem első kísérlete.

ifj. Szinnyei József

Az 1997es antológia ezt a verset közli, azzal, hogy nevét ez az egyetlen vers őrzi.

 

 

Függelék

 

 

     Vajda János tárcái

 

1881. 2. 25. VADÁSZAT.

         11. 169. HUGO VIKTOR ÜNNEPE

         18. 285. EMLÉKEIMBŐL - ALCSUTHRÓL

        46. 731. ŐSZI KOPÓZÁS

 

1881. 2. 25. VADÁSZAT.

 

(Az erdő télen; a vadász és a természet. — A magyar ősz. A kultúra egyik hőmérője. — A trónörökös vadászata Máramarosban. Rend és rendszer! A fejedelmi személyek kockázata a nagy vadászatokon. — Kopóvadászat. Tervszerű eljárás célszerűsége. — Vadászati törvények. Túl szigor a betűben, lazaság a végrehajtásban.)

Most már szinte kizárólag az erdőn a sor. Most, mikor az már feketén, komoran mered elénk; mikor a fák, mint a vázak állnak előttünk, vagy mint a hóhér által a bitó előtt levetkőztetett elítélt. De hiszen a vadászat maga is, bár költői, de éppen nem szentimentális; jól van az, hogy a tavasz és nyár pompája alatt a gyilkos vadász, a természet e nagy mészárosa, ki van tiltva az erdőből; s mestersége csak akkor szabadul föl, mikor a természet maga is megkezdi az öldöklés munkáját. Bekoporsó-födelezett égbolt, hervadt levelet arató csípős szél, komor erdő, zord vadász jól összeillenek…

Bocsánatot kérek. Honnan van az, hogy sehol annyit nem panaszkodnak az időjárás ellen, mint nálunk? Hát biz az egy kissé mindig és mindenütt némi kezdetleges állapot tünete.

Még mindig igen sokat bízunk az elemek szeszélyére. Kevésbé igyekezünk annak hatását mesterséggel, leleménnyel, szorgalommal ellensúlyozni. A nyugati kultúra vívmányaiból még mindig nem elegendő az, amit elsajátítottunk. A vadápolás szabványai még nem általánosodtak annyira, mint akár nyugati, akár szomszédainknál. A tenyészet előmozdítását hagyjuk legtöbb helyen magára a természetre. Annak pedig az egyik törvénye, hogy a nap egyaránt süt a gyomra és virágra. És a gyomnak erősebb természete levén, elnyomja a hasznosabb növényt. Minél vadonabb valamely vidék, annál több ott a vad, de nem a hasznos, hanem a ragadozó, a dúvad….

Eszembe jut a trónörökös máramarosi vadászatának emlékezetes eredménytelensége, melyről most, a vadászati szünetek közben, kétségkívül sokat beszélnek az illetékes körök….A máramarosi vadászatok eredménytelenségének magyarázatául tekintetbe vehetők a következők.

Minél vadonabb, elhagyottabb, néptelenebb, szóval: minél ősibb állapotban van egy nagy kiterjedésű erdőség; minél kevesebb azon a szolgálati személyzet, es minél ritkábban tartatnak rajta rendszeres nagy vadászatok, annál nehezebb ott az a föladat, hogy ki lehessen biztosan puhatolni, számítani a fölvert vad futamának irányát. A csehországi műveltebb erdő-körökben gyakoribbak e hajtások, és ott a személyzet előtt már a sokszori példák állnak eligazodásul. A máramarosi erdők e tekintetben mindeddig ismeretlenek voltak. Megengedhető tehát, hogy ott a föladat nehéz volt, de egy kissé kevesebb adag a keleti fatalizmusból, valamivel több a nyugati úgynevezett pedantériából — és a vadászat egy héten át mégis vezethetett volna sikerre…

Képzeljük csak el az eshetőségeket. A medvére távolból nem, csak igen közelről szokás lőni. A trónörökös mögött csupán egy vadászsegéd állott töltött fegyverrel. A medve kiötlik, s 8—10 lépésről a trónörökös rá lő. Ha szívén vagy fején nem találja, ami jó vadásszal is megeshetik, a medvébe bocsájthat akár egy fél tucat golyót, csak annál rosszabb; a medve annál dühösebb, neki megy támadójának…Minél magasabb állású az ember, annál inkább szokott irtózni a puszta állati erővel való mérkőzéstől. Egy tábornok szívesebben indul rohamra egy üteg ágyú, mint egy útszéli bika ellen. A nagy Napóleon soha sem ijedt meg, csak akkor, midőn a törvényhozó testület ajtajában egy gránátos karját megragadta…

A kopóval való vadászat sokkal változatosabb, kalandosabb, és még inkább megkívánja bizonyos rendszer következetes megtartását. Legtöbb esetben a társaság elindul anélkül, hogy megállapodnának arra nézve, mihez tartsák magukat, ha a kopók a vadat messzebbre, az egy fogásra fölvett részleten túl elhajtják? Ha a vad nem jött lövésre vagy a fölállított vadászok azt elhibázták, mindkét esetben különbözők az esélyek, melyekkel számolni kell. Különbözők az esélyek és más lehet az eljárás, ha a kopók igen jók, és a vadról el nem állnak, vagy ha gyakorlatlanok és a vadat egyszer vagy többször is visszafordítani nem képesek. Viszont jó kopókkal is tekintetbe jön, minő időben, nedves, harmatos, vagy sáros időben, nagy vagy kis erdőterületen vadászunk? Egyszerűbb a dolog, ha a kopók rosszak, vagy ha szimattalan száraz területen vadászunk. Ilyenkor a vadat, ha azt mindjárt az első forduló alatt le nem lövik, a kopók eltévesztik és kezdődhetik új fogás.

De vannak kitűnő ebek, melyek kedvező talajon több óra hosszat űzik a vadat, és azt el nem tévesztik, míg vagy lövésre nem jön, vagy teljesen ki nem merül…

Nagyon kívánatos, hogy mindent elkövessünk, törvényhozásilag előmozdítsuk a hasznos vad tenyészetét. Maradjon meg inkább a magas fegyver- és vadászati államadó; szegény parasztnak a vadhús — kaviár; úgy sem érti készítése módját. Idejét is kár neki vadászatra pazarolni. Ha valami, ez igazán kizárólag urnak való szenvedély. Az pedig fizesse meg e dicsőséget…

Hassunk oda, hogy a kártékony dúvadak irtassanak, és róka koma meg az ölyv, keselyű, és egyéb ragadozók helyett engedjünk inkább magunknak nagyobb szabadalmat a vadászatra….

Ami a vadászat szabályozását általában, s főleg ami a tenyészet előmozdítását illeti, sok jót várhatunk a Sport-egyletek keletkezésében megindult mozgalomtól.

Ez sikerrel és gyorsan fogja terjeszteni a vadászat üzeme körül, a nyugati polgárosult világban fölmerült s elterjedt korszerű felfogásokat; társadalmilag hatni fog a vadtenyészet előmozdítására, és a törvények ellenőrzésére is. Ez üdvös mozgalom az egyébként természetileg kedvezőtlen vadászévnek határozottan legszerencsésebb, valóban korszakos eseménye!

Vajda János

 

 

1881. 11. 169. HUGO VIKTOR ÜNNEPE.

 

A nemzeti nagysághoz természetesen nem egy, de igen sok nemes tulajdon összetalálkozása szükséges. Sőt még a jó tulajdonok nemessége sem elég ahhoz. Mert ha a nemes tulajdonok mennyiségét tennők mérlegre, minden elfogultság nélkül, azt kellene észrevennünk, hogy akár egyéb népek, például a lengyel, akár saját édes nemzetünk nagysága sem áll sehogy sem arányban a jó tulajdonságok inertekével, melyek bennük egyesülnek.

E sorok írójának szabad talán abbeli tulajdonságára hivatkoznia, hogy bármily nagy legyen is szeretete nemzete iránt, ítéletében azért még sem tehette elfogulttá. Hiszen elég drágán vette meg a jogot, hogy ezzel dicsekedhessen. Szinte egészen tönkre tette vele nyilvános pályája tökéjét, a tömeg kegyét, az úgynevezett népszerűséget, mely bármi kevés volt is, annál becsesebb volt reá nézve. Megkísérelte lelkiismerete szerint kimondani, amit nemzetére nézve hasznosnak vélt, ha ennek íze visszatetszőn keserű volt is. De éppen ezért nem tarthat attól, hogy kegyvadászó, hazug hízelgés vádjával illessék, ha az árny mellett a fényt is észreveszi és kiemeli.

Nem tartózkodom tehát kimondani, hogy zsenialitás és vitézség dolgában, gazdagabban adományozott népet nem ismerek a földön a magyarnál. Már pedig van-e e két tulajdonnál magasabb lépcsője a Parnasszusnak? És mégis, hol állunk mi nagyságra nézve a nemzetek között?

Világos tehát, hogy az elemek ama szerencsés vegyületének, mely a nagyság legmagasabb tetőfokára vezet, valami egyéb föltétele is lehet, mint a nemes tulajdonok minél nagyobb sokasága. És ha e föltétel nyilvánulását nagy, fényes példában keressük, megtaláljuk azt, ama tiszteletkeltő ünnepély látványában, mely Paris városából a nemrég múlt napokban elénk tárult. Megtanuljuk itt, hogy nem elég a dicsőségre a legnagyobb, legszebb tulajdonok egyesülése, mert egyetlen egy méregcsöpp elronthatja, megkeserítheti egy nektárral telt diadalmi billikom tartalmát is.

Kell tehát valami „boldog hiány"-nak is mutatkozni a legmagasabb földi dicsőség polcára hivatott nép lelkületében. Ez a boldog hiány az, mely aligha nyilatkozott láthatóbban, hogy ne mondjam vakítóbban, mint a párisi Hugo-ünnepen. Nevezzük meg és jegyezzük meg jól, mert nagy, tán legnagyobb tanulság rejlik benne számunkra, kik legnagyobb nemzeti szerencsétlenségeinket — Mohácsot, Világost e hiány nélkülözésének köszönhetjük. Ez a föltétel, e szerencsés hiány egy szóval, röviden: az irigység hiánya. A Káin-vonásé, mely a testvérgyilkolás tragédiáját idézte elő mindjárt az első emberi családban! Háromezer évvel, a görög nép dicső korszakáig kell visszamennünk, hogy nem ugyan külső méreteiben — mert ez páratlan — csupán erkölcsi tömörségében és tisztaságában mását lássuk a szellemi nagyság és érték ezen osztatlan és még az élő ember előtt nyilvánuló elismerésének!

Háromszázezer ember, az értelmiségnek számra xerxesi légiója indul meg, hogy lerakva egy nagy költő és hazafi szerény házának küszöbe előtt saját hiúsága saruit, oda helyezze őszinte, mély hódolata mécseit, mondván neki: nagy vagy! Nagy vagy! Nagy vagy! Egy másik nagy emberét úgyszólván a porból császári trónra emelte, s százezerével ontotta vérét, hogy a világrész fejedelmei mind meghajoljanak e trón előtt.

Nincs nép a földön, mely előtt a szellem oly nagy tiszteletben részesülne, iránta oly hálás volna, mint a francia. De aztán megvan érte a szellem hálája is. Nagy az angolnak a birtoka; sokat szerzett neki önzése, szorgalma, takarékossága, esze. Ez is dicsőség, és igen nagy; de mégis nagyobb, ragyogóbb a franciáé, mert az ö története mégis a legmagasztosabb, és ezt a szellem kultuszának köszönheti.

Egy nagy lángész mindig többet ér a nemzetek életében, művelődésük fejlődésében mindig nagyobb eredményt ér el, mint a középszerűségek egész légiója. A hegyeket nem a szerint osztályozzuk, hogy gerinceik milyen szélesek, láncolatuk milyen terjedelmű, hanem hogy legmagasabb csúcsuk mily magasságot ér el.

Nagy lángelmék teszik naggyá nemzeteiket. De csak úgy, ha a nemzetek e rendkívüli szellemeket fölveszik vállaikra, s alattuk egy testté egyesülnek, egy nagy célra. Mert csak egységben az erő. Ha az irigység cselszövő ördöge közbelép, és megosztja a nemzeteket, vége a nagy műveletnek. Az emberi lángész a legtöbb akadályon diadalmaskodik, de nem mindenen, mert, mint emberi, csak véges, határos erő mégis. Ekként elmondhatjuk, hogy van a szellemnek hálás jó földje, mint a jó magnak, és van dudvás, rossz talaja, melyben az irigység tarack-gyökerei elvonják tőle az éltető nedvet. Ebből következik, hogy az az ország emelkedik legmagasabbra, a melyben a legkevesebb szellemi tehetség vész el fejletlenül.

Tekintsünk múltunkra, vizsgáljuk jelen közéletünk tüneteit, vonjunk párhuzamot a bánásmód között, melyben nálunk és Franciaországban részesül a szellemi tehetség — és készen áll előttünk a megszívlelendő tanulság. Nálunk a középszerűek irigysége valóságos elementáris erővel zúdul föl a lángész ellen. Másutt is találkozik az egy fővel kimagasló nagyság egyes vetélytársak gáncsvető fondorkodásával. De csakis egyesekével. Olykor csakis épen merénylőkével. Egész tetemes párt nem alakul ezek körül. Moreau, Pichegru, Cadoudal, feledésben, börtönben, bitón elenyésznek. De nálunk nem a legnagyobb, korszakalkotó üstökös jelenségek-e? Sz. István, László, Mátyás idején dúlt, csaknem szakadatlan pártháború? Nincs-e valami igaz abban a közsejtelemben, hogy a magyar azért nem önálló, független, mert ön-véréből elsőt, királyt nem tud tűrni? Nem megfogadták-e még Mátyás életében öndölyfüket imádó oligarchák, hogy lángészt nem fognak többé trónra ültetni, és választották uruknak a Dobzse bábot? Es aztán ahogy vetették őseink az ágyat, úgy pihentek rajta az unokák ... De vajon jobbak vagyunk-e azóta?

Vajda János.

 

 

1881. 18. 285. EMLÉKEIMBŐL - ALCSUTHRÓL.

 

Az általános művelődés magas fokára valló nevezetes látnivalóságokban még mai napig sem vagyunk gazdagok. Van múzeumunk, elég gazdag; akadémiánk palotája elég szép, képtáraik is méltók a megtekintésre, ha már valaki messze földről ide vetődik. Tissot-t pedig már kineveti a világ, hogy hazánkban

szépasszonynál, cigánynál, s egyéb «természeti»-éknél egyebet alig bírt fölfedezni. A közművelődés színvonala is elég hirtelen, képességünket illetőleg nagy reményeket keltő mérvben emelkedett. De azért még e színvonal aligha ért az előhaladó nyugaténak magaslatára; annak fölébe pedig a művelődés egyetlen ágában sem. Hazánk még mindig úgy áll a világ előtt, mint a «természeti» adományok gazdagságára nézve az isten «választott» földje. Ekkora darab földön ennyiféle jó — nincs sehol e bolygó felületén….

Szerencsére magam voltam szemtanúja, egy álló éven át, e sajátságos tüneménynek. Az alcsuthi uradalom volt ezen, a maga nemében az egész földön egyedül álló nevezetesség.

Hogy Alcsuth volt az a talaj, melyből az uralkodó Habsburg-ház egy magyar ágat hajtott: — magyar ember, a ki ezt ne tudná, olyan nincs. E történelem-politikai tény minden egyebet háttérbe szorít, s kétségtelen, hogy e helynév erről marad nevezetes a magyar történelemben. De emellett érdemes tudni azt a másik körülményt is, melynél fogva e helyet a magyar ág dicső alapítója világhírűvé tette. Az alcsuthi uradalom volt ugyanis már ezelőtt négy évtizeddel nemcsak Magyarországon (ezzel nem sok lenne mondva), de egész Európában a legelső, az addig sehol utol nem ért tökélyű mintagazdaság. De még talán e szóval sem találtuk el a kellő kifejezést a dolog valódi megjelölésére. Voltaképp ez egy eszményi gazdaságnak volt földi megtestesülése….

Ez egy darab művelt nyugat volt Magyarország közepette, még pedig olyan darab, mely kultúrája fényével magát a nyugatot fölülmúlta. Szóval ez volt abban az időben az Európában, gazdászattal foglalkozó szakemberek Mekkája. Feledhetetlenek a jótékony benyomások, melyeket e gyönyörű édeni helyen, egy évi tartózkodásom alatt nyertem. A művelt nyugatról egy drágán ide helyezett oázis volt ez, melynek légkörében, mint 18 éves ifjú, fogalmat nyertem az újkori polgárosulás szelleméről, mintha csak földrészünk legelőhaladtabb részében tettem volna körutat.

A sors szeszélyében néha öntudatosságot vélünk rejleni, midőn a legkiáltóbb, legszélsőbb ellentéteket helyezi közvetlen egymás mellé, mintegy ujjal mutatva a belőlük kivonható tanulságra. Az ósdiságnak, a régi slendriánnak nem képzelhetek valódibb megtestesülését, mint a két köz-birtokos helységet, Dobozt és Felcsuthot, melyek között, midőn egy szép tavaszi reggelen, a magyar Laxenburg pompás zöld keretéből kiragyogó alcsuthi kastélyt megpillantottam, úgy tetszett, mintha az új Magyarország napja kelne ott előttem, a honnan egy szebb jövő korszerű művelő lésének fénye sugárzik szerteszét a hazára….

 Az a rend, mely itt a kezelő tiszti személyzet foglalkozásában nyilvánult, az égrendszer pontosságával vetekedett. A jószágigazgató pompás fogata napfelkelte előtt egy negyedórával oda fordult a főbejárat elé, oly

csalatkozhatatlanul bizonyos «minutára», hogy zsebórámat, ha megállt, utána indíthattam el. A jó Öreg Szkallával beleültünk, ö kivitt engem magával rendesen a pincegádor-szerű hűvös, árnyas fasorok közti utakon; a Mária völgyben letett, hogy ott én legyek az úr délig; a mikor aztán a hatvani dombokon szintén rendes percben kocsija ismét előbukkant, én eléje mentem, s aztán haza, olyan ebédre, a minőnél ízletesebbet, azt hiszem, nem evett a cambridgei herceg. Nyári hónapokban a Mária völgyi tehénpalota volt látogatásom első tárgya. Számon kellé vennem a pince tartalmát, melynek ugyanis mélységes márvány fenekén gömbölyű korintoszi oszlopok körül mind megannyi széles, keleti viráglevelek, három-négy emeletben, kerek asztalok csavarodtak; ezeken pedig fertály akós medencékben olyan tehén-, bivaly-tej, hogy ha egy pesti kávés egyszer ilyennel próbálná vendégeit traktálni, hát — XIX. század ide, XIX. század oda — de menten megégetnék, mint boszorkányokkal trafikáló bűbájost!...

És én e boldog Eldorádóból el tudtam jönni? Nem tudtam ott tovább kitartani egy évnél? Talán nem marasztottak jó szívvel? Dehogynem marasztottak, dehogy nem marasztottak! A jó öreg Szkalla nagyon szeretett, minden  ostobáskodás dacára, melyek e szerfölött szolid körökből kissé kiríttak, de a melyeket akkoriban el kellé követni minden fiatalembernek, ha azt akarta, hogy  zseninek tartsák. Főnököm biztatott, csak maradjak, hiszen épen elődöm csak két évig gyakornokoskodott mellette, és amint nagykorú lett, egyszerre jószágigazgatónak vitték egy alföldi nagy uradalomba. Hogy jobb lesz előbb vagyont szerezni, mert

 sine Cerere cessat Venus, et sine Venere cessant Musse. *

Mind nem használt semmit. Olyan szamár voltam, hogy egy reggelen ötödfél húszassal zsebemben egy szénás szekéren bejöttem Pestre, verseket írni V ... t lapjába — ingyen, s élvezni a „halhatatlanok” társaságát a közvélemény asztalánál a Fillingerben**... Hja, de hát, régi mondás, hogy nem tudja az ember, mitől soványodik?

V.J.

Alcsúton volt gazdatiszti gyakornok 1845 és 1846 közt Vajda János. Google

*Sine Cerere et Libero friget Venus. / A Google csak ezt ismeri. G./
Ohne Essen und Trinken friert die Liebe

 

**1847-től Fillinger János bérelte a Pilvax kávéházat (ezért fordul elő több forrásban is a Fillinger kávéház elnevezés)

 

 

1881. 46. 731. ŐSZI KOPÓZÁS.

 

Azt hiszem, körülbelül minden igazi vadász megegyezik abban, hogy a vadászat minden neme szép, de mégis csak legszebb, legigazibb az erdei kopóvadászat. Ez a legkalandosabb, legregényesebb; ez ad legbővebb tárgyat az elbeszélésre, tehát a leírásra is, de sajátságos, hogy mégis erről olvasunk legkevesebbet, ennek irodalmi ága a leglombtalanabb, s a nagy közönség, de még a vadászok nagy része előtt is ez a legismeretlenebb. Mert a vadászok és épen az irodalmi körökhöz közel állók nagy része csak az úgynevezett kis vadászatot ismeri, s ezek töltik meg a vadászlapokat, azokkal az érdekes és a tudományra nézve oly becses tudósításokkal, melyek szerint ez s amaz kukoricásban vagy nádasban hány foglyot, fürjet, szárcsát ejtettek….

Még erdőben is, számos hajtóval, embercsapattal, nagy kopófalkával, eredményesebb, biztosabb a dolog, de kétségkívül egyhangú. A vadászat: a nyár pompájában díszlő gyönge vágásokban, sárguló tarlókon, haragoszöld, illatos kenderekben, sarjúban, az égető nap arany világánál, fürjre, fogolyra, élcelő, dévaj-vidám társaságban, fürge vizslával: festői. A nádas erdő halkan suttogó árnyas csatornái között, a benne fürdő nyári nap, ragyogó, vagy a teli hold kísérteties fényétől elöntött csöndes sík víztükrein, nesztelenül hajtott csónakban fütyülő szárnyú kacsákra: — ez már tündéri…

A véletlen, a vak szerencse üdvözíthet ugyan, de csak oly ritkán, hogy aki csupán erre bízza magát, az előbb-utóbb leteszi a fegyvert, mert a csaknem örökös üres tarisznya kifogyasztja béketűrését. Ide már hadi terv, mélységes kombináció kell. Ismerni kell a térűt, az ellenfél gondolatát, szándékát, járását; egyesítenünk kell magunkban a hadvezért és a természetbúvárt…Igyekeznünk kell, hogy az itt fölkeltett vadat lövésre kapjuk mindjárt első iramában, mert különben átmegy idegen területre, a hol többé nem állhatunk vele szóba. Kora reggel indulunk, azaz hogy hajnalban….

Kora reggel a fáradt, álmos vad nem indul messze útra, kisebb körben igyekszik megtéveszteni a kopót, hogy visszatérhessen pihenő helyére. De már déltájon vállalkozóbb, messzebb távozik, a kutya sem erezi a kevésbé élénk szimatot, hamarabb eláll róla. Megállapítva a csatatervet, kiadja halk hangon az utasítást kerülőjének: honnan kezdje a hajtást, hol eressze el a kopót, nehogy az egyebet — nyulat vagy rókát — találjon, hogyan keressen, cikk-cakk, lassan járva; meg-megállapodva, mikor a kutyát nem látja, és csak akkor indulva el, mikor azt ismét megpillantja. Egyébiránt jól összetanult vadász, kerülő, kopó értik egymást; mint a színész a végszót, úgy tudják, mely esetben mit kell tenniük…

Van ennél egy még kezdetlegesebb, a vadászat tiszta lényegéhez még közelebb álló módja a vad elejtésének, de ez csak az amerikai őserdők, vadban bővebb részeiben, és európai nagyuraink vadas kamaráiban gyakorolható. Ez az, mikor az ember elindul egyedül, kutya nélkül, segéd nélkül, nekivág a rejtelmes vadon sűrűségnek, s nesztelen, lassan, óvatosan bujkálva úgy lopja be a nappali tanyáján alvó vagy gondtalan tollászkodó vadat…

A kopózás nálunk mindegyre inkább kimegy a divatból Mondhatni, hogy ellene van az idő; a nagyúriság ellensége, úgy szólván irtja, üldözi. Csak közép birtokosok gyakorolják még, de ezek is csak ott, hol szomszédjaik, mint szintén kisebb birtokosok, kölcsönösen kímélik egymást, s nem lövik le a határaikon át hajtó kopókat.

Háború és vadászat nem hiába rokonok egymással, de egyeznek abban is, hogy az új kor fölfedezései egyre közelebb viszik mindkettőt a gépiességhez, a tömeges mészárlás műveletéhez, ami persze ugyanoly mérvben fosztja meg mindegyiket attól, ami lényegük legszebb, legvonzóbb elemét képezi: a költészettől.

VAJDA JÁNOS