h 12 – 29. Címlapok XII. 1882. – 1883.

2013. 09. 08. – 2013. 10. 02.

Tartalom

Bevezetés

Címlapok 1882. – 1883.

Városok, várak

Egyveleg

Idézettség

Függelék

Vajda János tárcái

Bevezetés

A két évfolyamot továbbra is a címlap-portré és sok Vajda-írás jellemzi. Több a szép rajz, Buda, illetve Budapest, párizsi képek, Mekka, a nevezetes zarándokhely, az új Szeged, az árvíz után…S továbbiakat tessék megnézni. 1882-ben meghal Arany, a lap nagy terjedelmet szentel emlékének. A tájleírásokban gyönyörű /egykori/ magyar faluneveket találunk. Az egyvelegek közt több műszaki érdekességről olvashatunk. Láthatjuk Viktória királynőt, akinek az uralkodási idejét / 64 év/ tekintve, a mai Erzsébet csak három év lemaradásban van. Még behozhatja. Az Idézettség rovatban több, tartalmas e-dokumentumot találunk.

Címlapok 1882. – 1883.

1882. 2. IRLANDBÓL. VADÁSZAT AKADÁLYOKKAL

7. AUBER

12. RÁTH GYÖRGY

15. LONGFELLOW.

30. A ZENOGA-TÓ A RETYEZÁTBAN

32. AZ ŐRALJA-BOLDOGFALVAI KASTÉLY

33. AZ ALCSUTHI UDVARI KÁPOLNA BELSEJE

39. A KAIRÓI TEMETŐ

1882. 44. ARANY, ELLINGER 1879. évi fényképe után

24. TONKINGBÓL

26. SZTRECSNÓ VÁRA

29. A PÁRISI NAGY OPERAHÁZ

1882. 2.

IRLANDBÓL

A SZABAD államok mintaképe, a civilizáció és humanitás zászlóhordozója, a hatalmas Anglia, mely felé minden szabadságra törekvő nép reménységgel tekintett: nagyon sokat veszített utóbbi időkben tekintélyéből…

A szerencsétlen zöld szigeten valóságos fegyveres állapot áll fenn, és az írlandiak mély elkeseredését mutatja, hogy most, midőn a landliga* vezetőit részint elfogták, részint száműzték, már a nők vettek kezükbe a vezetést. Valóságos forradalmi gyűléseket tartanak néha egészen magukban s határozataikat nagy eréllyel tudják végrehajtani. A rendőrségnek és katonaságnak igen sok dolga van, nemcsak a bérlőkkel s a landligában közvetlenül részt vett írekkel, de magával a néppel is, mely minden alkalmat felhasznál, hogy őket bosszanthassa. Gyermekek és nők is szenvedéllyel vesznek részt az ily munkában….

IRLANDBÓL. VADÁSZAT AKADÁLYOKKAL

Hogy a forrongás az ír nép kedélyét és szokásait mennyire átalakította, eléggé tanúsítja többek közt az, hogy most a vadászó társaságokat is üldözik. Azelőtt, az ír nép rendkívül gyönyörködött a rókavadászatokban és a sport más nemeiben s a parasztok seregestül gyűltek össze megnézni, hogyan ugrat át egy-egy lovas úr a kőből összerakott kerítéseken. Nagy gyönyörrel szemlélték, amint a kutyák tüskön-bokron át a nyúl vagy róka után futottak. Most az angolok s általában az uralkodó osztály ellen táplált gyűlöleteknek e téren is kifejezést akarnak adni. Oly esetekben, midőn a vadászok az ő területökre jutnak, még ha a vetésben kárt sem tennének is, százával gyűlnek össze a botokkal és kődobálással kergetik vissza a kutyákat. Rövid idő alatt már öt-hat ízben történt ily támadás, egy alkalommal a vadászok közül többet vasvillával meg is sebeztek…

A küzdelem azonban nemcsak ily téren folyik. Mindennemű bojkott fennáll még, s nemcsak az urak ellen. Az a paraszt, ki az angolokkal tart, nem tudja eladni terményeit, a rendőröknek, s angoloknak nyilvános boltokban jó pénzért sem adnak ennivalót, s a városok piacain gyakran elverik őket. A börtönök és várak tele vannak elfogottakkal; fegyverszállítmányokat találtak. Titkos gyülekezésekről mindig lehet olvasni, látatlan kezek aggatnak proklamációkat a falakra, s az angol-pártiakhoz fenyegető iratokat küldenek.

*

Gründete 1879 die irische Landliga (Irish National Land…)

1882. 7.

AUBER

(1782 – 1871)

A FRANCIA nemzet s vele együtt az egész zenevilág kegyeletes ünnepet ült január 29-én: Auber születésének századik évfordulóját…Auber Dániel, Francois Esprit 1782. január 29-én született Normandia Caen városában, útközben egy vendégfogadóban. Szüleiről csak annyit tudunk, hogy Rouenben laktak, hol atyja valószínű királyi vadászmester volt… Nem csüggesztette el a kezdeti bukás. Várt türelmesen és dolgozott keményen. Még két bukás jött; de végre, 1820-ban a Bergére châtelainei című operája osztatlan tetszésben részesült…Valóságos zenei forradalmat idézett elő a Porticii néma előadása 1828-ban. Ez a forradalom operája volt! Lázadó nép, szabadságprédikáló apostol, rettegő király, a győzelem harsány indulója; mindez benne volt az új operában, melyet már nem valamely külvárosi színház korhadt deszkám, hanem a világjelentőségű nagy dalműház fényes színpadán adtak elő.

Ő dalokat irt. A magasabb ária a Porticii némában csak másod-, harmadrendű alkatrésszé süllyed. A népies hangulatú dal, a chanson lett itten szalonképessé, kicsit felpiperézve, de a közvetlen érzés melegével hatva. Dalokat énekel a nép, dalokat a magánénekesek…

AUBER.

1842-ben Cherubini halálakor méltóbbat nem választhattak a Párizsi konzervatórium igazgatójául, mint Aubert, ki ekkor egyúttal a becsületrend tisztje, 1854-ben főtisztje, 1857-ben pedig III. Napóleon udvari főkarmestere lett; de sokkal büszkébb volt, semhogy egyszer is kezébe vette volna a karmesteri botot az udvari bálokban és hangversenyekben…

Kilencvenedik évében 1871. május 12-ikén halt meg. De a belvillongások miatt csak július 15-ikén adhatta meg a francia nép kedvelt lantosának a végtisztességet. Rossini halála óta nem látott ily pompás gyászünnepet Párizs, s azóta is csak Thiers temetése vetekedett ezzel fényben. S most, tíz évvel halála után, a centenáriumnál ismét megmutatta a francia nemzet, hogy bár nem adja olcsón a sikert, de az érdemet sem könnyen feledi.

SZEMERE ATTILA

1882. 12.

RÁTH GYÖRGY.

A könyvészeti kiállítás, mely az akadémia képtári termeiben szemlélhető, már azért is különösen megérdemli figyelmünket, mert nemcsak hazánk régi irodalmi munkásságát fényesen helyezi szemeink elé, hanem azért is, mert a maga nemében a legelső. E tekintetben megelőztük a többi nemzeteket s csak épen a megnyitás előtti napokban tudtuk meg, hogy Parisban is terveznek egy hasonló természetű könyvészeti kiállítást, mely augusztus havában fog megnyittatni. Kiállításunk eszméje Ráth Györgyben villant fel először…

Ráth György 1824-ben született Szegeden.Ott végezte a líceumot, hol Horváth Cirill, mint igazgató az akkori, még mindig latin világban különös súlyt fektetett, a magyar nyelvtudományos művelésére. A tanulók közt önképző kör alakult s a fiatal Ráth ebben játszott kiváló szerepet…18ö3-ban a törvénykezési pályára lépvén, több e szakba vágó munkát irt, melyek közül a német-magyar jogi szótár, most is használatban van…

Midőn Bécsben hivatalnokoskodott, egy ottani rokonának képgyűjteményében megtanulta becsülni, és szeretni a művészetet…Lehetségessé vált megszerezni a telket a sugárúton s felépíteni a művészházat s mellette a zeneakadémiát, jóformán semmiből. Ez legnagyobb részben Ráth György érdeme…

RÁTH GYÖRGY Ellinger fényképe után.

Ráth a bécsi világkiállításnál rendezte a magyar művészi osztályt s előadója volt a szobrászati osztálynak. Ő kezdeményezte a Gizella-albumot, az első ilynemű nagyobb mérvű iparművészeti terméket hazánkban, mellyel a művészet s az ipar karöltve állították ki a főhercegasszonynak nászajándékát. Természetes, hogy az ily munkaerőt, mint a Ráthé, mindenütt fölhasználják. Ő a Deák szoborbizottság előadója, az akadémia archeológiai bizottságának tagja s egy év óta az országos iparművészeti múzeum felügyelő bizottságának alelnöke. Ö kezdeményezte a jelen könyvészeti kiállítást is, melyet az ily vállalatoknál előforduló számtalan előre nem látott nehézségek legyőzésével, nagy sikerrel tudott a közönségnek bemutatni oly országban, hol a bibliofilek száma csekély s kevés a szakmunkás, ki e föladat megoldásában segédkezet nyújthatott. Ráth maga is könyvgyűjtő, régi magyar nyomtatványainak száma gyűjteményét a magángyűjtemények közt első helyre emelte, találtatik benne több unikum. Ami képtárát illeti, abban sok oly mester van képviselve jó képek által, kik az országos képtárban hiányoznak. Ott látunk egy falfestményt, mely Mantegnának* tulajdonítható, s Pálmától, Rembrandt-tól, Rubenstől, mind a két Halstól…

Nagy uraink tanulhatnának tőle, miként lehet szerény eszközökkel, nagy buzgósággal, tapintatos szakismerettel s lángoló hazafisággal nagy eredményeket zaj nélkül előidézni, nem gondolva avval, vájjon az érdem elismertetik-e, vagy sem.

Pulszky Ferenc

*Mantegna, Andrea (c. 1431. Isola di Cartuna, - † 1506. szeptember 13. Mantova) Padovai festő, az Észak-olasz quattrocento legnagyobb alakja.

1882. 13.

Vajda János: KERESZTESSY JÓZSEF.

E század dereka oly gazdagon teremette nálunk a különféle elsőrendű képességeket, éspedig a legmagasabb műfajokban. E szerint nem volna éppen kétségbeejtő, ha — Deák adomája szerint — csak épen mák nem termett. Vagyis, ha egynémely művelődési ágak rosszabbul fizettek volna is: — de az már csak még se volna rendes, és bizony sokkal több volna a mák hiányánál, ha abban a szakmában, mely kiválóképen a mi mesterségünk — volt, legalább valamikor, és igazság szerint még most is annak kellene lenni — a vívás művészetében a többi népek mögött elmaradtunk volna.

Ha szerénységünk tiltakoznék is ellene, de már úgy van, hogy ki vagyunk kiáltva — az ezer éves és még egy legközelebbi múlt eléggé csattanós példái nyomán — par excellence katonai, mi több, lovagias népnek. Nem ritka eset, hogy ezt a díszmelléknevet még ellenségeink — egy-egy Szkobeljev* — is megadják. Úgy illenék, hogy e téren, sőt tán kiváltképp e téren se engednők oda másoknak az elsőséget.

És hogy ezt megtartottuk, ecce homo! Íme az ember, akinek ebben legtöbb része van, aki ezt negyven év óta minden nap kész volt bebizonyítani és be is bizonyította kézzelfoghatókig és voltakép érezhetően mindazoknak, akik ebben kételkedtek és messze földről ide zarándokoltak, megtudni, hogy egy szál kardra ki hát a legény Európában? …

Mint a vívás tanára oly tanítványokat képezett, akik legyőztek más híres vívómestereket. Ebben már benne volt az ő diadala is mindig, mert kétségtelen hogy ő, kit egyetlen legjobb tanítványa sem volt képes utolérni, mint vívó is magasan fölötte állt a tanítványai által legyőzötteknek.

De a hol ő maga mérkőzött is össze egy-egy magában bizakodó vándor mesterrel, mindig ő maradt a győztes. A dolog természetéből folyóan e mérkőzések igen ritkák, mert egy az, hogy alig van szakma, melynek mesterei — és méltán — oly féltékenyek volnának hírnevükre, mint a vívás tanárai. Egy ily mérkőzés alig alkalmas arra, hogy biztos tanúságát szolgáltassa egyik vagy másik fölényének. Sokkal helyesebb eligazodásul szolgálhat az illető mester egész működésének pályája, és az azon elért siker. Neki például voltak kitűnő vetélytársai; de iskolája fölényét lassankint bebizonyította ama legékesebben szóló eredmény, hogy az ő tanítványai komoly és iskolai mérkőzésekben többnyire legyőzték a vetélytársak vívó termeiben tanulókat. Az ország leghíresebb vívói az ő iskolájából kerültek ki. És rendesen minden időben volt neki egy-egy, néha több:— tüneményszerűen kiváló tanítványa.

Ő alapította az első magyar vívóiskolát, mely nem csupán nyelvre, de a vívás rendszerére nézve is külön, idegen elődeiétől eltérő sajátlagos iskolának volt nevezhető

Életéből álljanak itt a következő adatok: Bánfalvai és homok szentiványi Keresztessy József született Budapesten, 1819. augusztus 7-én. Már gyermekkorában erős hajlamokat árult el a testedzés és gyakorlat akkor dívó minden neméhez. Tizenhat éves korában kezdte a vívást tanulni az öreg Friedrichnél. 1842-ben mesterré avatták és oklevelet kapott. Az 1826.-ban alapított nemzeti vívó-iskola segédmestere lett. Itt működött 1848-ig, a midőn hadnagyi ranggal a 60-ik honvéd zászlóaljba lépett s ebben küzdött vitézül sok véres csatában, egyebek közt Budavár ostrománál, Perednél**, ahol a személyes vitézség nagy próbáit állotta ki. Az utóbbiban a farkasdi híd védelmére rendeltetvén ki, három ellenséges dragonyos lovas ellenében csak vívómesteri ügyessége és jó kardja mentette meg, melyet azóta is ereklyeként őriz. A kapituláció után — Komárom vári Geleitsehein-ja megmentvén őt a nemzetnek és nemes hivatásának. 1851-ben nyitotta meg híres zöldfa utcai vívótermét, mely máig fönnáll, és állandó központja volt a fővárosi és hazai vívó köröknek.

Iskolájának jó hírét, tekintélyét jellemzi a körülmény, hogy ha valahol az országban valaki dicsekszik vívási tudományával, rendesen azzal a kérdéssel akasztják meg: Voltál-e már és vívtál-e Keresztessy iskolájában?

Itt válik el aztán, hányad rangú az illető a hazai vívók osztályzatában. A derék mester 63 éve daczára még mindig lankadatlan erővel teljesíti hivatásszerű feladatát. A vívómesterek hosszú életűek, mint a saskeselyűk. Minden jel arra mutat, és kívánjuk is, hogy megéri, sőt jóval túlhaladja ötven éves jubileumát is!

*

Nyikolaj Pavlovics cár nagyon szívesen hívta meg ebédre a Téli Palotába Iván Szkobeljev tábornokot. /Napóleoni háború, még nincs wiki-szócíkk. G./

**Pered (szlovákul Tešedíkovo) község Szlovákiában a Nyitrai kerület Vágsellyei járásában.

1882. 15.

LONGFELLOW

(1807-1882)

A SZÁZAD egyik legkedvesebb és legnépszerűbb költője hunyta le szemét túl az óceánon, s ejtette ki a tollat kezéből örökre, — midőn Longfellow március 25-kén meghalt.

Longfellow Henry Wadsworth, Portlandban született, 1807. február 27-kén (s így 75 évet élt). Tizennégy éves korától tizennyolcig (1821—25) a brunswicki egyetemen bölcsészetet végzett és jogot; de ez utóbbitól azonnal el is fordult, hogy azontúl kizárólag irodalmi tanulmányokra adja magát. A húsz évet alig betöltött ifjút (1827-ben) épen a brunswicki Bawdoin-College-be, ahol tanult volt, a modem nyelvek tanárául hívták meg. Ö elfogadta, de elfoglalni addig nem akarta tanszékét, — míg tanulmányutat nem tett Európába, hogy megismerkedjék az itteni szellemmel…

Költeményeit kisebb gyűjteményekben, külön címek alatt rendre bocsátotta közre, egyre növekedő hatással s mind szélesebb körben terjedő elismeréssel. Már az Éj Lángjai közt, melyeket Ifjúkori költeményekkel együtt adott ki, oly becses költemények vannak, melyek örökre szépeknek nevezhetők, pl. Az élet zsoltárán (magyarra fordította Dömötör János) s az Angyalok lábnyomai (ford. Lévay, Szász ).

LONGFELLOW.

Longfellow mindenekfölött lírikus. Bensősége, érzelmeinek erős egyénisége, hajlama a lemondásra s a mély benyomások szenvedőleges elfogadására: mind e sajátságok kevésbé érvényesülhetnek az elbeszélő, legkevésbé a drámai formában. Elbeszélései közül, a Goethe Hermann és Dorotheája s a Tegnér svéd idilljei mintájára, hexameterekben irt két — egy szomorú s egy vidám — idilli elbeszélés: Evangeline és a Miles Standisch lány kérése, csak lírai részleteik által nyerik meg tetszésünket. Nagy eposza, a Hiawatha-ének, melyben az amerikai hindu (vörös bőrű) vad népfaj nemzeti mondáit kísérelte meg egy cselekvény keretébe összehozni…

Tovább irt ötven évnél; de hosszú pályáján egy sort sem, mely aljas és nemtelen volna. A nemes kedélyű ember, ki mindig dolgozott és jót tett, szegényeket segített s szép családot nevelt, kiben az írónál még nagyobb az ember: vigasztaló példa arra, hogy ha ész, tudomány és tehetség kivételkép a gonoszsággal, s jellemtelenséggel párosulhat is, — de többnyire a nemes lelkek tulajdona.

-á-r-

Cadenabbia

No sound of wheels or hoof-beat breaks
  The silence of the summer day,
As by the loveliest of all lakes
  I while the idle hours away…

Kerék s pata nem töri halk

álmod, nyári csend, mialatt

merengve e gyönyörű part

mentén töltöm óráimat… /Szabó Lőrinc/

1882. 18.

DARWIN

(1809 -1882)

…A századok számára dolgozó író művei felett, csak századok elmúlta után mondhatni majd végleges ítéletet. Igen is közel van hozzánk, semhogy belemerülhetnénk hatása titkainak fejtegetésébe. Hatása olyan, mint a napé, mely mindent megvilágít, de a melybe nem nézhetünk bele…

Óriási hatást keltett műve, a Fajok eredetéről a természeti kiválás által, 1859-benjelent meg. Mindenki ismeri e könyv hatását, melyet a társadalomra, sőt a társadalmi nézetek megváltoztatására gyakorolt. Nem tudjuk, van-e más könyv, e tekintetben hozzáfogható. Amint megjelent, nyomon követte a hatás. Még pedig sokban nem kedvező hatás. Körök, melyek a természettől távol állottak, érdekeikben érezték magokat sértve, úgy találták, hogy a tételek, melyek ebből levezethetők, le fogják rombolni évszázadoknak tanait, melyekre, mint balhiedelmekre fog az emberiség visszatekinteni. S e körökben általános volt a Darwin ellen a fölháborodás. Az egész erkölcsi világnézet fölforgatásától kezdtek félni, s azt hitték, elkövetkezett a földre a bűnök és az erkölcstelenség korszaka…

Kertjében egy darab kő fekszik vagy egy rongydarab. Néhány hónapra vagy hétre észreveszi, hogy a kőből kevesebb látszik, mint előbb, egy része lesüllyedt a földbe. Ez neki elegendő ok, hogy figyelemmel kezdje észlelni a továbbiakat. Észreveszi, hogy a földbe egyre lejjebb és lejjebb süllyed, s hogy a földi giliszták föltúrta talaj veszi e követ körül. íme, minő kicsiség! De neki nagydolog. Negyvenöt álló esztendeig fordítja figyelmét eme tényre, s az eredmény az, hogy eme kicsiség elsőrangú fontosságúvá növi ki magát. Kiderül, hogy a földi giliszták működése nemcsak a ködarabokat, hamut, rongyot, trágyát süllyeszti lefelé, hanem a korhadó növényi részeket is a talaj belsejébe viszi, s ez által annak termékennyé tételére közreműködik. Ezek az apró, fölöslegeseknek tartott lények egyszerre úgy tűnnek fel, mint a melyek az ember életének bizonyos tekintetben föltételeit képezik, s a melyek nélkül nehezebb lenne a szántás és a vetés. Ez a mélyre ható, célra törő megfigyelés az ő kiváló tulajdona, melyben nem múlta őt felül senki, igen kevesen jutottak közelébe is. Múlt szerdán, április 19-én délután 4 órakor halt meg…

*

„Darwint a katasztrofális fajkihalások gondolata legalább annyira zavarta, mint a kaymbriumi robbanás. Amennyire elfogadhatatlannak minősült az a feltételezés, miszerint számos rokon faj ténylegesen egy időben született, ugyanilyen elvetendő volt a gondolat, hogy képesek lennének egyszerre kipusztulni is….A fajok katasztrofális, tömeges kihalása…csupán egyetlen módon történhet: a környezet tönkretétele által. A katasztrófák még nagyobb fejtörést ígértek Darwin számára, mint a kontúr nélkül egymásba olvadó köztes formák hiánya” Andreas Malm: Hamarosan túl késő lesz…L’Harmattan, 2012. 219. oldal.

1882. 30.

KIRÁNDULÁS A RETYEZÁTBA.

A MAGYAR koronaörökös folyó hó 30-án érkezik Hunyad megyébe, hogy zergére és sasra vadásszon a Retyezátban. Gróf Teleki Samut érte a szerencse, hogy vendégeként fogadhassa az ország leendő királyát….

A Retyezát csúcs háta mögött délen, elválasztva egy mély völgy által, 2100 méternyi magasságban fekszik a Zenoga tó…A Zenogán kívül még több tó is van a Retyezát hegységben. A névvel bíró nagyobbakat kilencre teszik; 2000 méternyire fekszik mindenik a tenger színe fölött. Legnagyobb és legszebb valamennyi közt a Zenoga. Annak partjain tanyáznak a zergevadászok; ott lesz a koronaörökös fősátra is.

Ezt a vidéket különösen jellemzik a részint szétszórt, részint egymásra halmozott kőlapok. Meglepi az embert a természetnek amaz alkotó hatalma, a mellyel ezeket a meglehetős szabályos alakú, egész hegyoldalakat és mezőket elborító, számlálhatatlan mennyiségű kőlapokat előállította…A királyfi szállásától, Őralja Boldogfalvától föl Malomvízig, a Retyezát alatt fekvő szélső faluig jó szekérút vezet, részint a Traján útja felett, részint azzal párhuzamosan. Jobbra-balra: Nalác, Szacsal, Poklisa, Kernyesd, Uncsuk-falva községekből úri lakok és kastélyok látszanak. A 150 méter magas kő-szálon fekvő Kolcvár is, most már festői szépségű rom…

A ZENOGA-TÓ A RETYEZÁTBAN, MELKA VINCE RAJZA

Reggelre a dévai és kolczi várak ragyogtak a napfényben; az aranyi romban hevert…Az aranyi tündér még bőszültebb lett, hogy nem érhette el célját s minden tőle kitelhető erővel hajított neki Kolc várának. Ennek azonban igen sok erőt adott és leütötte a havas legmagasabb csúcsát. Azért hívják azt azóta Retyezátnak, mert le van csonkítva a teteje. Olyan, mint mikor a cukorsüveg tetejét leütik késsel. Az aranyi vár sohasem épült föl; a dévai és kolci azonban fennállottak évszázadokig és évezredekig. Ma is állnak romjaikban s régmúlt idők sejtelmével töltik el a lelket. Boldogfalvától Malomvízig fölérhetni két óra alatt…Hunyad megye 67 esztendős főispánja, folyó hó 11-én utazott ki Malomvízre. Ott meghált, és 12-én reggel indult a Zenogához. Kíséretében volt öccse, Pogány Ádám, a járás szolgabírája és Fekete Károly malomvízi jegyző. Szíves meghívás folytán én is a társasághoz csatlakoztam. 12-én reggel 6 órakor indultunk apró falusi lovakon. Gyakorlott vezető Klopotiváról fogadták. Két ló az élelmiszert és a meleg ruhákat vitte; hét ember jött szolgálatot tenni.

A Krónál megállva kissé, 11 óra előtt érkeztünk déli állomásunkra a Gura Zlatyihoz. Kísérőink tüzet rögtönöztek s fanyárson sütötték meg az útközben vásárolt pisztrángot. A fa-nyársat fölszúrtuk magunk elébe halastól, úgy ettük róla zsebkésünkkel az Ízletes falatokat. Pihenésünk csak 12 óráig tartott; akkor elindultunk, s 4 órakor érkeztünk a Zenogához…

Réthi Lajos

*

A Zenóga-tó (románul Lacul Zănoaga Mare) egy tengerszem a Retyezát-
hegységben, Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

1882. 32.

ŐRALJA-BOLDOGFALVA.

ERDÉLY egyik legnagyobb és legszebb síkságának, Hátszeg vidéknek, keleti oldalán fekszik egy igénytelen kis község, Őralja Boldogfalva…A század első felében Erdély egyik legfényesebb lovagja, gróf Kendeffy Ádám tartotta udvarát ottan. Lakásával szemben nagy terjedelmű lovagló iskolát épített, amelynek omladozó falai közt szénát tartanak most. Utódjának, Kendeffy Árpádnak, csak a lakóház iránt volt szenvedélye, és sokat áldozott rá, hogy valóságos főúri kastéllyá tegye. Ellátta tornyokkal, erkélyekkel, messzelátókkal; belsejét faragványokkal, címerekkel…

Boldogfalva maga igen kicsiny község. Hátszegtől félórányira fekszik. Lakóinak száma mind-együtt sem emelkedik háromszázig. Lakói leginkább az udvari cselédség maradékai. A kastélyon kívül van benne még egy Kendeffy udvarház, és két figyelemreméltó épület. Egyik a bizánci stílusban épült református templom. Másik nagyobb épület, most már rom, egy terjedelmes népiskolaház, a melyet Kendeffyné — gróf Bethlen Kata — saját költségén épített 1805-ben, és a Kendeffy-család tartott fenn két tanítóval. 1848-ig ott tanultak a vidéki nemesség gyermekei. Boldogfalva felett, a Sztrigyre nézve, emelkedik az Orla hegy, tetején várrommal.

AZ ŐRALJA-BOLDOGFALVAI KASTÉLY, DÉCHI MÓR FÉNYKÉPE UTÁN

Zajkány is ott fekszik, a Vaskapu nyilasánál, a melynek lakói egy része Hunyadi nevet visel és szentül őrzi azt a hagyományt, hogy a dicső vezérrel ugyanazon családból származik. Észak felé fordulva, lankás hegyek alján, Brázova, Pestény, Demsus, Tustya, Felső- és Alsó-Farkadin* községek látszanak. Demsust egy római kövekből épített görög katolikus templom miatt szokták emlegetni a régészek. Alsó-Farkadinon gr. Lónyay Menyhértnek római emlékkövekkel díszített kastélya áll, s itt szokott nyaralni családja.

A tér közepe irányában Klopotiva, Osztró, Kernyesd, Poklisa, Nalác, Bea községek. A víz másik partján Baresd, Szana, Szent-Péterfalva, Uncsukfalva, melyeket a Trajanus útja köt össze egymással. Boldogfalva mellett folyik el a Nagyviz vagy Lepusnyik, amely a Malomviznél jön ki a Retyezátból. Délen egész hosszában a Retyezát hegylánc emelkedik, amelyet áttekinthetni tövétől tetejéig, csúcsaival, völgyeivel s a Malomvíznél nyíló hegyszorulattal együtt. Kelet leié az Orla alatt egy szűk nyilason láthatni a Sztrigy partján Petrozsény irányában haladó vasúti vonatot. Északra Hátszeg, s nyugaton és északnyugaton az egész hátszegi térség, melynek legalább húsz faluját lehet tisztán megkülönböztetni. Legtávolabb a Szörény megyébe vezető Vaskapu alatt Várhely, ahol ezelőtt 1777 esztendővel Sarmizegetusa** dák főváros helyére építette Trajanus a római telep fővárosát, Ulpia Trajanát. Azon a vidéken vívta Hunyadi János is egyik dicső győzedelmét…

RÉTHI LAJOS

*

Boldogfalva (Sântămărie), település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, a Kis-Küküllő mellett.

*Alsófarkadin (románul General Berthelot, 1965 és 2001 között Unirea, 1923 és 1964 között Berthelot, azelőtt Fărcădinul de Jos) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

**Sarmizegetusa a római foglalás előtt a dacus királyok székhelye, azután Dacia provincia fővárosa.

1882. 33.

AZ ALCSUTHI KÁPOLNA.

JÓZSEF főherceg csöndes otthona nem közönséges ünnepély színhelye volt e hó 6-án. Ekkor szentelték föl az udvari dísz-kápolnát…Fehér megye csoportosan fekvő községei: Alcsuth, Ácsa, Felcsuth, már a XIII. században szerepelnek hazánk egyháztörténetében. IX. Gergely pápa 1232-ben kelt oklevele megemlékezik a chuti esperesről, ki azon idő szerint az esztergomi egyházmegyéhez tartozott. IV. Béla királyunk pedig, a tatár pusztítás által tönkretett ország kulturális regenerációját előmozdítandó, Chuton 1264-ben premontrei prépostságot alapított. Azt Alcsuth, Ácsa és Felcsuth pusztákkal megajándékozta. Korvin Mátyás királyunk a premontreiek által elhagyott chuti prépostságot a magyar eredetű pálosoknak engedte át, kiket 1477-ben március 14-ikén vezettek be ünnepélyesen birtokaikba…II. József császár egyetlen tollvonással eltörülte ez egyetlen magyar szerzetet is, s birtokait — közte a chuti prépostságot — a vallásalaphoz csatolta. Csupán címében él már e prépostság, míg a hajdan vele kapcsolatos ácsai uradalmat boldog emlékezetű József nádor 1819-ben, hasonló értékű családi birtokaival kicserélvén, vagyonához csatolta….

AZ ALCSUTHI UDVARI KÁPOLNA BELSEJE

A kivitel Storno Ferencz jeles hazai műépítészre és restaurátorra bízatott, kivel 1878-ban Nagy-Váradon ismerkedett meg a főherceg, hol Storno a székesegyház helyreállításán fáradozott. A kápolna román stílusú tervezetei már az 1879. évi székesfehérvári országos kiállításon a szakértők figyelmét annyira lekötötték, hogy a mesternek a zsűri egyhangúan aranyérmet adományozott.

Különös figyelmet érdemlők a boltozatfestmények, melyek az ó- és új-szövetségből kiválasztott jeleneteket ábrázolnak. Úgy, hogy a két mellékhajóban az ó-szövetségből az előképek, a főhajóban pedig a beteljesülés szakából, Krisztus életéből vannak jelenetek a következő sorozatban: 1. A kígyó elátkozása; Gedeon gyapja; az angyali üdvözlet. 2. Az égő csipkebokor; Áron vesszeje; Krisztus születése. 3. Sába királynője Salamon élőit; a tyrusiak ajándékot visznek Salamon királynak; a három király imádása. 4. Jákob eltávozik az atyai házból; Michol Dávid menekülését előmozdítja; a szent család menekülése Egyiptomba. 5. Mózes fölkeni Áront; Elizeust prófétává avatják; Krisztus kereszteltetése a Jordán folyóban. 6. A három ifjú a tüzes kemencében; Ábrahámot meglátogatja a három angyal; Urunk színe változása.

A főoltár mellett két oldalt kis sekrestye nyílik, melyek az egyházi szerek és paramentumok tartására szolgálnak. Áldást kívánunk az országszerte tisztelt főhercegi párra és egész családjára, hogy ritka bőkezűségük ily remek kápolnával ajándékozta meg Alcsuthot, és ezúttal a középkori ihlet teljes stílusban épült egyházak számát ily szép román ízlésű épülettel gazdagította.

CZOBOR BÉLA.

1882. 39.

HUSZONÖT NAPOS HADJÁRAT.

A SZUEZI csatorna megszállásától, melytől a hadjárat kezdete számítandó, Kairó elfoglalásáig, mely ugyanannak befejezését jelenti, huszonöt nap telt el. E huszonöt napos háború az angoloknak nem került se nagy fáradságába, se nagy áldozatába…Komolyabb összetűzés, a hol már ágyuk is feleseltek egymással, volt az édesvízi csatornának Magfar és Mahuta közti részeinél, aug. 25-én, hol 1000 angol egész estig, az erősítések megérkezéséig tartotta állását…

E kétnapi harcokban az angolok több mint 50 halottat vesztettek, de az ellenség visszavonult Kaszasszin, illetőleg Tel-el-Kebir felé. E csata után az angolok megszállották Kaszasszint…

6

A KAIRÓI TEMETŐ

Erősebb támadást tettek az egyiptomiak a kaszasszini tábor ellen szeptember 9-én, mely alkalommal egy tudósítás szerint az egyiptomiak e csatában részt vett ereje 15,000 emberre ment volna, a mi azonban nagy túlzásnak bizonyult. Az erős támadásra az angol sereg kezdetben visszavonult, sőt megingott s az angolok is elismerik, hogy egy ideig válságos volt a helyzetük. Ha az egyiptomi valami jobb katona, ez alkalommal az angolokat érzékeny veszteség érheti, mert az egyiptomiak vezénylete kitűnő volt.

E naptól kezdve Kaszasszinben volt az angol főhadiszállás, hova a következő napokon minden csapat és hadiszer megérkezett. Arabi pasa az alatt hatalmasan erősítette Tel-el-Kebir melletti táborát, s az angolok kemény ellenállást vártak a földhányások mögött, hasonlót ahhoz, a milyet Ozmán pasa Plevnánárl kifejtett.

Annál nagyobb volt a meglepetés, midőn megjelent a jelentés, hogy szeptember 13-án hajnalban Wolseley Arabi seregét meglepte, a sáncokat, erődöket rohammal bevette, az egész sereget részint elfogta, részint szétverte. Maga Arabi is megfutott s Tel-el-Kebir elfoglalása nem vett több időt igénybe összesen 70 percnél. E hallatlan fegyvertény volt a befejezése a hadjáratnak. Az angolok ellenállás nélküli tovább nyomulása s Kairónak kardcsapás nélkül megszállása már csak betetőzése volt a hadjáratnak…

*

1882. 39. 614. A KAIRÓI TEMETŐBEN.

Kairó városa, a mohamedán világ e büszkesége, holt városokon épült s körülötte a holtak városának romjai látszanak. A régi romok mellett a város déli és keleti részein a pusztában messze elterülnek még a sírkertek…

A sírásó itt már elkészítette a sírt, alacsony téglákból rakott s ezen fölül földdel fedett bolthajtást, éjszaktól délfelé. Rövid ima után a holttestet kiveszik a koporsóból s a sir éjszaki végén levő nyílásba tolják, úgy hogy feje délre, azaz Mekka felé forduljon s a test jobb oldalra dűljön. Miután a sírt homokkal és kövekkel befedték, régi szertartás szerint emlékeztetik a halottat arra, hogy miként bánjon el a két halotti angyallal…

Ha a lélek, mely nézetük szerint olyan nagy, mint egy méh (az istenteleneké nagyobb, mert nem oly finom anyagú), észreveszi őket, a halott orrába bújik, s a holttest erre ismét megelevenül és fölegyenesedik, hogy a szavakat hallja. Ha a kérdezősködésre jól felel, sírja kényelmes lesz s ízét érzi a paradicsom gyönyöreinek, úgy hogy a hosszú idő az utolsó napig egy pillanatnak látszik. De ha az angyal öt kérdésére hibásan felel, azok a vasrúddal úgy ütik meg, hogy a hetedik földbe süllyed; ez azonban ismét visszaokádja sírjába s e kínzás hétszer ismétlődik.

A temetés után ott helyben kifizetik a hordárokat, síró asszonyokat, s az összegyűlt szegények közt kenyeret, datolyát és zsírt osztanak ki. A halottas házban a három első nap esténként összegyűlnek a halott barátai, imák és korán-olvasás közt emlékezve meg a halottról. Minden ezután következő csütörtökön mindaddig, míg a nap negyvenszer le nem hunyt, az elhaltnak rokonai s barátai közül a nők jajgatni szoktak és pénteken kora reggel kimennek a temetőbe…

*

The Battle of Tel el-Kebir or el-Tal el-Kebir was between the Egyptian army led by Ahmed Urabi and the British military fought near Tel-el-Kebir. After discontented Egyptian officers under Urabi rebelled in 1882, the United Kingdom reacted to protect its financial and expansionist interests in the country, and in particular the Suez Canal.

1882. 40.

Vajda János: KOSSUTH LAJOS.

MÁR hogy ínég ebben is nagy, rendkívüli legyen, a gondviselés megadta neki a nyolcvanadik évet. De ha a sors ebben hasonló mértéket akarna használni azzal, mellyel neki a szellemi és erkölcsi képességeket kimérte, akkor még őt sokáig kellene itt közöttünk megtartani, jóval túl az emberi élet szokott határain.

És ama bizonyos hajléktól, hova évtizedek óta búcsút jár a köztisztelet, visszaérkező zarándokok leírásai után kegyeletébresztő külseje, sőt a saját következtetéseink nyomán is, akik csak most olvassuk egy legújabb üzenetét, szellemereje üdeségének oly bizonyítékait vesszük, hogy örömmel engedjük át magunkat a hitnek, miszerint a sors előbb jelzett kedvezményében még részesülhet is. Ha milliók legőszintébb szeretetének melegében van valami láthatatlan, titkos éltető erő, mely kihathat arra, a kinek földi alakja körül annak sugarai összpontosulnak, akkor ö még élni és e földön járni fog még sokáig, talántán egész odáig, míglen végre majd maga mondja, az újtestamentum egyik megható szent aggastyánjával: Nunc dimitte domine servitorem tuum. /Bocsásd el uram a te szolgádat. G./

Van-e a hazában magyar, aki ezt neki, a ki ezt önmagának ne kívánná? Hiszen mindnyájunk sorsa jó, mikor a haza sorsa olyan jó lenne, hogy ő már nyugodtan, nagy álma megvalósulásával, vagy annak biztos reményével merné rólunk levenni és örökre behunyni szemeit!

Miért ne ringathatnók magunkat e hitben? Hiszen van egy módozata, lehetősége annak, hogy e haza boldogsága teljéhez érhet azon az úton is, mely az ő láng-leikének türelmét kimeríti. Ami egyszer már volt, miért volna az újból lehetetlen? Az a világbirodalom, egy nagy Anjou helyett egy nagy Habsburggal, ős Buda várában?

Miért ne fogadhatná ő ezt el, miért ne örülhetne ennek hazafi szíve egész izzó hevével, hiszen ha e látomás valósul, nem mondhatná-e el büszke tudattal, mint az önállóság eszméjének magvetője, «et quorum pars magna fui?» Ki lehelt a magyar lélekbe önérzetet, ki teremte a vágyat, az elszánt akaratot, hogy kevesebbel be ne érjük? De ne politizáljunk... Ne zavarjuk meg e kegyeletes alkalom gyöngéd hangulatát, a szeretet ama drága, ritka összhangját, mely minden tábort egyesit, ez örömnap hősének tisztelt alakja körül.

Örüljünk, hogy megértük és ünnepelhetjük Kossuth születése nyolcvanadik évének fordulóját. Kívánjuk egy szívvel-lélekkel, hogy velünk együtt lássa meg a nemzeti lét diadalának ama dicső nagy napját, melyen Rákóczi és Széchenyi szellemei kibékülve ölelkeznek össze az egekben!

1882. 44.

SZÁSZ KÁROLY: ARANY JÁNOSRÓL.

Nem hal meg az, ki milliókra költi

Dús élte kincsét, ámbár napja múl.

e saját szavai töltötték be egész lelkünket, ravatala fölött s temetése gyászos s mégis oly lélekemelő ünnepélyén. Nem! A nemzetek nem hálátlanok; fölismerik igazi nagyjaikat, igazi jótevőiket, s tiszteletben, szeretetben és kegyeletes megemlékezésben fizetik vissza azoknak, a kik dús életük kincsét rajok költötték. Két napja volt bár csak, hogy az a szó nyilallott a hazán keresztül: Arany János meghalt; vasárnap délben halt meg, kedden délután temették…

Arany János bizonyosan nem kívánt ilyen nagyszerű temetést. «Lehető legegyszerűbb temetésem» írta végrendeletében. De nem lehetett egyszerűbb; hiába akarták volna, hogy egyszerűbb legyen; a nemzet önként tette azt ilyen nagyszerűvé az egész nemzet által. Megkoszorúzva a Kisfaludy társaságtól s az akadémiától; mindkettőnek tagja, amannak egy ideig igazgatója, emennek főtitkára. Tisztes és tisztelt állások, a legszebbek, mik csak egy magyar író részére juthatnak; de végre is szerény állások s bennük döntő szó csak irodalmi kérdésekben juthat az illetőnek. Ő mindig, szalontai jegyzőségén kezdve, a szó szoros értelmében tolla után élt, s ez — számra oly kis nemzet körében, mint a magyar — fényes egzisztenciát senkinek sem biztosíthat…

ARANY, ELLINGER 1879. évi fényképe után

Költői nagysága, melyet már «Toldi»-jával megalapított, melyet forradalom utáni költeményeivel, s balladáival (szinte hihetetlen!) magasabbra emelt, melyet «Buda halála »-val, a Csaba trilógia e bámulatos bevezetésével, úgy látszik már felülmúlhatatlan tetőpontra emelt, ez a nagy dicsőség, melyet mindenki elismert, melyet mindenki magasztalt, mely előtt az irodalmi élet meghajtotta zászlóját s a kritika lerakta fegyvereit…

A walesi bárdokat még Kőrösön kezdte megírni. Az egy állítólagos (vagy allegorikus) angol ballada; ilyennek adta ki még «Koszorú»-jában is; pedig magyar ballada biz az, olyan amilyen csak lehet. Most már nem volna illendő elbeszélni, mily alkalomból kezdte írni. Rebesgették, hogy bizonyos alkalomból (az ötvenes években) a magyar költőket kényszeríteni akarják, hogy bizonyos díszalbumba verseket írjanak*. Arany, gondolva, hogy sorsát ő sem kerülheti el, ezt kezdte írni. A hír azonban nem valósult s abba hagyta…

Számtalan példát tudnék idézni rá, hogy Arany, egyik-másik munkáján, hogy dolgozott évekig, hogy rejtegette, félig készen, egész készen is, évekig. De tudok ám példát mondani arra is, hogy a mit csak úgy rázott ki a köntös ujjából: az is milyen épkézláb s mily tökéletes formában jött ki onnan. Rögtönzései is olyan tökéletesek a maguk nemében, mint geniusának legtovább melengetett és legérleltebb gyümölcsei….

Aztán milyen tanár volt! Milyen ember! Milyen barát! Jól mondotta róla Török Pál, a simái: «emberi mértékkel mérve tökéletes ember…

*1857-ben Ferenc József császár Magyarországra látogatott. Ebből az alkalomból nagy ünnepséget rendeztek a tiszteletére. Felkérték Arany Jánost egy köszöntő vers megírására. Arany azonban nem volt hajlandó a szabadságharcot vérbefojtó császárt dicsőíteni versében. Ezután egy másik költőt, Lisznyai Kálmánt kérték fel a feladatra, s ő meg is írta a köszöntőt. Arany ezen annyira felháborodott, hogy megírta A walesi bárdok c. balladáját, amelyben a zsarnoknak ellenálló költőknek állít emléket

http://users.atw.hu/henineni/index.php?oldal=vewalesibardok

1883. 24.

TONKING.

A LEGÚJABB háború a franciáké, Hátsó-Indiában, amely iránt különösen fölkeltette az érdeklődést az a körülmény, hogy mindjárt az első összeütközéseknél a franciák parancsnoka, Rivière hajókapitány, egy irodalmilag is előnyösen ismert férfiú, esett áldozatul…Tonking északon, és Kokinkína délen külön államok voltak s az előbbi 1428-ig Kína hűbér állama volt…A franciák már régen vágyakoztak a birodalom északi tartományára,

Tonkingra, mely sokkal gazdagabb s egyúttal Kína határán fekszik, kulcsát képezi Yünan dél kínai tartománynak…

Tonking tartomány fővárosa, a ma oly gyakran emlegetett Hanoi, a Veres-folyó torkolatához közel fekszik. Itt a város környékén folynak március óta a csatározások. Hanoi jelentékeny hely. Lakosainak száma, a 200 000-et jóval felülhaladja s kereskedelme igen kifejlődött…Az építészet e városban még meglehetős fejletlen; ha a tetők nem lennének oly sajátságosan lépcsőzetesen meghosszabbítva, a városi házak nem különböznének nagyon a mi egyszerű falusi parasztházainktól, annyival kevésbé, mert a tetőzetet itt is nád képezi. Maga a kapu is igen primitív. Cölöpökből készült kerítés, közepén egy kis nyílással…

TONKINGBÓL. DUPUIS-UTCA, HANOI KÜLVÁROSÁBAN.

Az elefánt, mint teherhordó, sőt, vezérparipa e vidéken, megszokott dolog. Az okos elefántot sok mindenre fölhasználják, többek közt még kitűnő tűzoltók is. A legtöbb ház ugyanis fa, rizsszalma és pálmalevelekből összerakott kunyhó, s mivel az ily épületek természetesen igen gyorsan elégnek, a bennszülöttek tűz esetében egész csomó elefántot hajtanak oda, hogy a tűz körül fekvő házakat szétrombolják s az ügyes állat egy pár perc alatt többet is lerombol. Ily okos állatoknak a háborúban nagy hasznát lehet venni, s különösen oly helyeken, hol az út rossz, az ágyukat s más nagyobb terheket csak ők vihetik…

A gyönyörű és rendkívül nagy mennyiségben tenyésztett gyümölcsökön kívül fő eledelük a hal. A háznál tartanak disznót, tyúkokat, kacsákat, ludakat és galambokat. Megeszik a sáskát, tücsköt, különféle rovarokat és gilisztákat, a rákot, kígyókat, kutyát, macskát, sőt még a tigrist is. Feltűnő, hogy a gazdag termés s ily sok nemű eledel mellett is igen gyakran fordul elő náluk az éhség s egész községeket pusztít el. E körülmény oka részint az ország túlnépességében s a mandarinok kapzsiságában áll…

A tonkingi népnél, a síkságon és hegyek közt lakó törzsek különbségeitől eltekintve, valódi rangfokozat nincs, minden ember egyenlő s különösen kisebb városokban, és falukon valóságos köztársasági élet uralkodik. Az előkelő osztályt csak a hivatalnokok képezik, kiket az európaiak itt is mandarinoknak hívnak. Minden kerületben legalább két mandarin van. Egyik, szolgabíró és járásbíró egy személyben, azaz a kerület összes bírói és közigazgatási teendőit végzi, a másik pedig a tanfelügyelő, kinek szerepköre ez országban, hol a vizsgák oly nagy fontosságúak, igen nagy. Mandarin csak az lehet, ki az elemi ismereteken kívül legalább a kínai nyelvből nyert doktorátust, mert e nyelv a hivatalos iratok nyelve, bár a közéletben senki sem használja. Minden mandarinnak külön irodája és segédszemélyzete, a katonai mandarinoknak pedig külön tisztjeik vannak. A rangfokozat szerint a mandarinok 9 különféle öltözetet hordanak…

*

Tonkin (Vietnamese: Bắc Kỳ), also spelled Tongkin, Tonquin or Tongking, is the northernmost part of Vietnam, south of China's Yunnan and Guangxi Provinces, east of northern Laos, and west of the Gulf of Tonkin.

1883. 26.

SZTRECSNÓ VÁRA.

A VÁG völgye, egyike a legregényesebbeknek egész Magyarországon. A sebesen kanyargó folyó mindkét partja meg van rakva várromokkal, melyekről monda és történet csodálatos dolgokat beszél a rejtelmes múltból, a mikor még élet honolt a kihalt kőomladékok között…

két szembenéző szomszéd sziklavár romja, egyik a jobb, másik a balfelén a folyónak. Az egyiket Ó- Várnak nevezik…

Szemközt vele, alig egy jó puskalövésnyire emelkedik a Vág másik (bal) partján Sztrecsnó sokkal hatalmasabb, terjedelemre is nagyobb vára. Ez is csak rom immár…

1420-ban Dessewffi Szaniszló nyerte adományul a várt Zsigmond királytól. Húsz évvel később Giskra hadai megjelenvén Sztrecsnó előtt, az I. Ulászló ellen V. Lászlóval szövetkezett Pongrácz, Ó-Vár ura, éj idején meglepte a várat s kapuit a huszitáknak megnyitotta…A XVII. századig, mikor Wesselényi Ferencz, a későbbi nádor, lett Sztrecsnó ura, homály födi a vár történetét.

SZTRECSNÓ VÁRA. LIGETI ANTAL FESTMÉNYE

Wesselényi Ferencznek Bosnyák Zsófiát jelölte ki hites társul atyja akarata. Zsófia szerető, engedelmes, szelíd hitvese volt a szép és erőteljes férfinak…

Történeti tény azonban, hogy midőn Tököli idejében vár és kápolna elpusztíttatott, Zsófia holtteteme épen találtatott s Teplic falvának templomába vitetett. Ma is ott látni még a szent hírben álló Zsófia múmia-szerűvé aszott, de el nem porladt tetemét, fekete tafota-ruhában, mely lemállik róla s melyet bizonyos évek múlva ujjal szoktak fölcserélni. Koporsója fölött ott csüng arcképe, melynek hasonlóságát a holttetem arcához némelyek meg ma is fölismerhetni vélik. A képen ott van följegyezve elhalálozásának (1644 április 28) és föltalálásának (1689) ideje. A két várromot gyönyörű festményben örökítette meg kitűnő művészünk, Ligeti Antal, kinek képe után a Vág völgy e szép részletét mi is mutatjuk.

*

Sztrecsény (1899-ig Sztrecsnó, szlovákul Strečno) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Zsolnai járásában, Zsolnától 10 km-re délkeletre a Vág bal partján. 2011-ben 2562 lakosából 2486 szlovák volt. Wiki

1883. 29.

PÁRISBAN.

Az bizonyos, hogy pl. a francia mindig jobban szeretett bennünket, mint a német. A francia és a magyar jellemében sok a rokon vonás. Történetük is olyan, melyben sok a barátságos érintkezési pont. XIV. Lajos szövetségese volt II. Rákóczi Ferencznek, s később vendégszerető gazdája a bujdosó fejedelemnek. Az utolsó szabadságharc menekültjei közül is sokan barátságos otthont találtak a franciáknál. Míg ama kevés háború idején, a mikor magyar csapatok is küzdöttek a franciák ellen, Magyarország nem volt abban a helyzetben, hogy önelhatározása lett volna tetteiben az irányadó…

A rokonszenvnek megható jeleit tapasztaltuk legutóbb is, midőn a «magyar írók és művészek köre» által rendezett kirándulás Franciaországot s annak szívét, Parist meglátogatta. Igazán lekötelező volt az a barátság, mellyel a 140 tagból álló társaságot a franciák fogadták…

A PÁRISI NAGY OPERAHÁZ LÉPCSŐCSARNOKA

A magyarok párisi tartózkodásának nagy számmal voltak oly emlékezetes mozzanatai, melyeket soha nem fognak elfeledni, a kik részesei lehettek.

Ilyen volt a Paris legelső drámai színházában, a Theatre Français-ban nekik ajánlott előadás, melyen egy művésznő hangulatos alkalmi költemény elszavalásával lepte meg a magyar vendégeket; ilyen volt a nagy operában szintén a magyar vendégeknek ajánlott előadás, mely alkalommal a Rákóczit is játszotta a zenekar Berlioz híres átiratában. Ilyen volt a katonai szemle és a köztársaság nagyszerű ünnepe alkalmával történt ama kitüntetésük, hogy többeket közülük bemutattatott magának a köztársaság elnöke is; ilyen volt a magyarok által viszonzásul adott ebéd. A fényes estélyek egész sora Paris előkelő irodalmi szalonjaiban s még megannyi kedves emlék, mind arra hivatva, hogy fönntartsa, s még bensőbbé tegye a francia és a magyar nemzet közti rokonszenvet.

Városok, várak

1882. 2. 21. JERUZSÁLEM

3. 36. HORVÁTORSZÁGBÓL

6. 88. A VARSÓI KATASZTRÓFA

14. 213. A MEKKAI BUCSUJÁRÓHELY

18. 277. CETTINYE, MONTENEGRÓ FŐVÁROSA

20. 308. DUBLIN, IRLAND FŐVÁROSA

26. 424. EGYIPTOMBÓL

32. 504. ALEXANDRIA.

34. 536.. SZENT-ISTVÁN-NAPI KÖRMENET

36. 536. DEBRECENI NAGY TEMPLOM

39. 617. Fafogó gereblye. Aknaszlatinai gorc

41. 652. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM PALOTÁJA BUDÁN

46. 729. Pest. A váci kapu környéke

51. 808. TANANARIVE, MADAGASZKÁR

1883. 8. 124. AZ ARADI SZÍNHÁZ

12. 185. VÖRÖSKŐ VÁRA

20. 320. A VASZILI BLAZSENNY SZÉKESEGYHÁZ

25. 401. ANAMI PAGODA BELSEJE

28. 468. A HÔTEL DE VILLE PÁRIZSBAN

35. 665. ZÁGRÁBI KÉPEK, SZÉKESEGYHÁZ

41. 660 – 661. AZ ÚJ SZEGED

48. 777. A KIRÁLYI JÓZSEF MŰEGYETEM ÚJ PALOTÁJA

1882. 2. 26. JERUZSÁLEMBŐL

Közel félszázada, hogy New-Yorkban megjelent Robinson tanár híres útleírása a szentföldről s ezóta az oly gyakran emlegetett, de a tudomány által egészen elfeledett Jeruzsálemet és környékét ismét fölfedezték s a kutatások oly nagy mértékben történtek, mint a görögországi ásatásokat kivéve sehol. Különösen az amerikaiak és oroszok versenyeznek egymással

A népek és vallások oly sokoldalú vegyüléke ébreszt külön érdeklődést az olvasóban. A keleti viszonyok küzdelme a nyugati áldozatkész kereszténységgel világosabban hol mutatkoznék más helyen, mint Palesztinában. A történeti érdek is elegendő volna, hogy a művelt olvasó igyekezzék megismerkedni a földdel, hol a biblia hősei éltek, s hol Jézus és apostolai már gyermekkorunkból ismert tetteinek emlékei vannak meg…

JERUZSÁLEM. AZ OMÁR-MECSET ÉSZAK-NYUGATI RÉSZE

Az egyik kép a nagy mecset egy részét ábrázolja. E mecset helyén volt egykor Salamon híres temploma, ide kapcsolódnak a názáreti Jézus életének legnevezetesebb eseményei. A jámbor mozlim e helyről mondja, hogy a nagy próféta Borak nevű nemes ménén innen indult a hét mennyországon át tett utazására. Egész Európa s a többi világrészek lakosainak jelentékeny része szent helynek tekinti a föld eme pontját…A két különböző eredetű zsidótörzs egészen elkülönülve él, valamint a különböző keresztény felekezetek is, melyeknek tagjai egymást elkeseredetten üldözik s egyes helyeken, pl. a szent simái, nem ritkán verekedéseket is támasztanak. Jeruzsálem ma rom és piszokfészek, egyes források, cédrus és fügefa emelik csak némileg a környéket. De minden név titkot rejt magában, minden barlang, minden kődarab a múlt emlékeitől van megszentelve.

1882. 3. 42. HORVÁTORSZÁGBÓL

A zágrábi egyetemi vitéz hallgatók rikoltozásai újra előtérbe tolták egy kis időre azt a sajátságos kis országot, melynek lobogóját a magyar képviselőház és főrendek háza is mutogatja, a hű testvériség okáért. Pedig legtöbbször éppenséggel nem testvériesek azok a megnyilvánulások…

Amint túlmegyünk az igazi magyar határon, lassanként vesszük észre, hogy mint horvátosodik el a levegő. Eleinte még kövérek a legelők, jól műveltek a szántóföldek, de minél beljebb haladunk, annál több az ugar, sűrűbb a parlag, s a legelésző tehenek mindig soványabbak. Valami álmosság terül el az egész vidéken. A forgalom lanyha, s csak pár emberre szorítkozik; az országutakon messzire, a meddig a szem elláthat, talán valamelyik falusi zsidó-korcsmáros nyikorgó kordéja az egyetlen tárgy, a melyik mozog…

Az ideiglenesség látható még falusi házaikon is. Képeink csoportja két ilyen falusi lakot mutat be. Az egyiken az látszik, hogy csak az alsó részét építették meg előbb, addig jó lesz az is. Csak lassankint vált szükségessé a házon ez is meg az is, amit aztán annak sorrendjében ragasztottak az épülethez, csak úgy, fából, ideig-óráig való használatra, de a mivel azért emberöltőkön át el-elsanyarognak A horvát falvak általában véve a legnagyobb nyomorúság benyomását teszik…

HORVÁTORSZÁGBÓL: 1. Galdovo. 2. A capragi vár. 3. Resniki parasztház, 4. Részlet Zágrábból. 5. Odrai parasztház. 6. Az érsek nyaralója Maximirban.

A capragi vár, mely képeink között szintén látható, egyike a legnagyobb épségben fennmaradt régi romoknak. Fennmaradt, s nem fenntartott, mert ez utóbbi fogalmat a horvát nép alig ismeri. Horvátországban úton-útfélen találkozunk régi, többnyire török várromokkal, a melyeknek pusztulásával a horvát nép ép oly kevéssé törődik, mint amily mértékben hasznukat venni sem tudja...A horvát főváros meglepő szép tájon fekszik. Lábát ugyan hiába mossa a hajózásra is alkalmas hatalmas folyó, azon sem dereglyék, sem gőzösök a halak vándorlását meg nem zavarják…

Képünkön látható egy részlet Zágrábból: olyan épületek csoportja ez, mely éppen az említett domb oldalába van ragasztva, míg közöttük csörgedezik el egy kis patak, a minek horvátul is az a neve, hogy Pótok. E házak igen keskenyek és nagyon magasak, s jellegük, általában olaszos, míg az e városrész regényességéhez egyáltalán nem illő fojtott, penészes levegő inkább horvát természetű. A város modern része különben nem e tájt esik, egészen újonnan épül, s valóban igen díszes, bár épen a közvetlen szomszédságban levő

vityillókhoz, kiáltó ellentétet képez. Ez az új városrész igen szép, magas bérházakból s néhány díszes palotából áll,…Az érsek nyaralója, mely pompás, oszlopos csarnokával, sugár alakjával, angolos parkjával olyan egyedül áll az egész vidéken, mint maga a bíboros érsek a maga igaz magyar hazafiságával horvát nyájának közepette.

(a. s. )

1882. 5. 70. VRANDUK VÁRA BOSZNIÁBAN

Magas, meredek hegyoldal előszökkenő végén emelkedik Vranduk erőssége, beleszökkenve sziklalábával a Boszna folyóba. Ma már omladék az egykor hatalmas erőd, mely arra volt hivatva, hogy feltartóztassa az ellenségnek Bosznia szíve felé irányzott fegyverét. Most már csak a festő szeme találja nagyszerűnek és szépnek a romot, omladozó köveivel, düledező tornyaival.

Nem mindig volt ez így. Félelmes fészek volt az valaha. Maga Savoyai Eugén se merte megtámadni, boszniai híres hadjárata idején (1697-ben), kikerülte inkább. A legutóbbi expedícióban azonban már nem tarthatta magát ágyuk és szervezett ostrom ellen, s hamar föladta magát a Szarajevó felé nyomuló osztrák magyar hadaknak. Most a vasút tüszkölő kocsija furakodik el alatta Bosznia belsejébe. Új vonal, melyet az okkupációnak köszönhet, a tartomány. Derventtől Zenicáig kanyarog a vasút, mely csak tavaly készült el egészen.

A múlt hadjárat alatt többen nézték meg Vranduk várát honfitársaink közül. Úgy találták, hogy régi templom- és zárdaromokon épült, s régi alakját is megtartotta. Az alatta elterülő város nyomorult, pusztuló fészek, alig 150—200 lakossal, kik mintha ide temetkeztek volna a két szirtfal közé, melyek közt a Boszna örökös zúgása hallatszik. Az erődben most egy kis helyőrség tanyáz a megszálló katonákból.

*

Vranduk város, a bosnyák királyok székhelye volt…

http://www.egerszeginfo

1882. 6. 87. A VARSÓI KATASZTRÓFA.

Szomorú karácsonya volt Varsó városának. Oly szerencsétlenség érte, mely még a bécsi Ring-színházi eset után is megrendítő hatású…A Krakkó-külvárosi Szent Kereszt templom megtelt ájtatos hívekkel. A nevezett templom főajtaja magasan áll s kétszárnyú lépcső vezet jobbról és balról az előcsarnokhoz. A lépcsőnek téglából épült könyöklője, párkánya van.

Javában folyt már a mise, midőn a bejárati csarnokban egyszerre mozgás támad s valaki elkiáltja: «tűz van! tűz van !» A miséző pap, távol levén a bejárattól, nem hallotta a kiáltást s folytatta tovább az isteni tiszteletet, úgyszintén az oltárhoz közel levők is megmaradtak ülőhelyeiken. Annál nagyobb lett a tolongás a templom előterében. Mindenki a csarnok felé futott, hogy kijuthasson, mi által összetorlott a tömeg, s beékelve magát a szűk csarnokba, nem bírt tovább mozdulni. A kifelé törekvők meg annál kétségbeesettebben szorították az előttük megrekedt embertömeget. Iszonyú volt a rémület és kétségbeesés. Többeket, leginkább nőket és gyermekeket, ott szorított agyon az ember-gomoly, másokat összetiportak. Sikoltás, jajgatás, káromkodás, sírás töltötte be az isten házát s most már mindenki a bejárat felé nyomult, még növelve a szerencsétlenséget. Az előcsarnok elején egymás tetejében vonaglottak az áldozatok, betört bordákkal, kificamított tagokkal, akiből végképp ki nem taposták a lelket. Ez utóbbiak között több főrangbeli is volt, így Alexandrovics grófnő leányával és inasával, kik épen templomba készülve följutottak a lépcső erkélyére, midőn a kapu okádni kezdte a közönséget, s az letiporva mindent maga előtt, eszeveszettül rohant kifelé.

A VARSÓI KATASZTRÓFA, A SZENT-KERESZT TEMPLOMBAN ,1881. DECEMBER 25-ÉN

A templom nem áll szabadon, s az utcáról csak homlokzata felől közelíthető meg, ott pedig a nép egy gomollyá látszott nőve. Most tehát a templom melletti épületekből nyitottak ajtókat a templomba, s hátulról igyekeztek csökkenteni a tolongást. Az agyonnyomottakat, összetaposottakat, sebesülteket és ájultakat a közeli Rókus és a Gyermek Jézus-kórházakba vitték. A halottak száma 30-ra ment, a nehéz sebesülteké 20-ra, míg, akik kevésbé veszedelmes sérülésekkel menekültek meg az embertorlatból, többen vannak száznál. S a legsajátságosabb e szerencsétlenségnél, hogy tűz egyáltalán nem volt sehol. A tűzi lárma keletkezéséről némelyek azt állítják, hogy egy nő elájulván, kísérője vízért kiáltott, mit a távolabb állók tűzi veszedelemnek gondolván, rohanva indultak meg kifelé. Mások szerint egy zsebmetsző akart egy kis zavart támasztani, hogy annál biztosabban halászhasson a szomszédok zsebeiben, kiknek ijedtükben eszükbe se juthatott zsebeikre is ügyelni. Az kiáltott volna hát tüzet. A vizsgálat különben még nem derítette föl a szerencsétlenség okát, noha többeket elfogtak.

1882. 14. 214. A MEKKAI BÚCSÚJÁRÓ HELY.

Mohamed születési helyét, Mekkát, millió és millió ember emlegeti kegyelettel, s a földgömb minden részén áhítattal feléje fordulva naponkint kifejezi iránta hódolatát a hívő muzulmán. A világ legelső búcsújáró helye ez, melyhez évenként több százezer ember vándorol sokszor több ezer mérföldről. Meglátása dicsőséget és lelki nyugalmat ad, megtekintése nélkül Mohamed igazhívő követője boldogtalannak tartja magát…

Minden csoportot egy vörös vagy zöld zászlót lobogtató csatlós vezet, van azután mindeniknek külön papja, ki útközben egyúttal esetleg bíróul szerepel. Van müezzin, ki szabad ég alatt vagy a karaván-szerájban imádságra hív, továbbá hajnyíró, bohóc és kereskedő is. Másfélnapi járó földnyire a dicsőítettnek (Mukerrime) nevezett Mekka előtt az utazók megnyíratják, megborotváltatják magukat. Minden ruhát levetnek s felveszik az Ihramot, egy hosszú, vászon darabból álló, könnyedén a testre vetett s a jóhangzás kedvéért köpenynek nevezett zsákot. Enne k két nyilasa van, a fej és jobb kar számára, s gyalog folytatják útjukat. Egy hegy-szoros végére érve, fölmerül előttük egy összevissza hányt szürke háztenger; annak közepében a kaaba nagy mecset udvara a hét minarettel, mely látvány a zarándokokat a legnagyobb elragadtatásba ejti. A hosszas zarándokolás, mely alatt számosan vesznek el, egyetlen, a pogány időkből fennmaradt kőnek szól, a híres kaabá-nak. E kő körülbelül emberfő nagyságú, barnás; fekete fénylő anyag, felületén némi egyenetlenségekkel, mintha már összetörték volna valamikor…

A MEKKAI BUCSUJÁRÓHELY A SZENT VÁROS KÉPE, A NAGY MECSET ÉS A KAABA ZÁRDÁIVAL

Részletek: Kaaba, sírok, a főszentély minaretje

A legszentebb azonban maga a titokteljes fekete kő (Hadsari Aszvad) a keleti sarokban, nem messze az ajtótól négy láb magasságra befalazva, aranyozott ezüst karika keretben. A zarándok már távolról kinyújtja kezét utána. s légkörét folyton áhítatosan csókolja. Százaktól körülvéve csak ritkán sikerül, hogy azonnal hozzáférhessenek…

Minden zarándoknak többször meg kell kerülni e szent helyet s a vízen kívül még Mohamed állítólagos lakóházától is visznek magukkal egy kis porondot, mely hitük szerint szintén csodatevő hatással bír. De a szent szertartásoknak ezzel nincs vége. A búcsújárás divatos hónapjának (Zil Hidse) 9-ik napján a Mekka mellett levő Arafa-hegyen nagy szónoklatokat tartanak, melyen minden búcsújárónak meg kell jelennie, még ha semmit sem hallana is belőle….

Mina völgyben Ábrahám áldozata emlékéül egy-egy állatot áldoz minden zarándok, s ennek húsát a forró napon engedik elrothadni, s ez a körülmény idézi elő és terjeszti a mekkai pestisek nagy részét

A szent zarándokolásnak Medinában, hol a próféta ós közvetlen utódainak sírjai vannak s Mekka kikötőjében, hol állítólag Éva anyánk nyugszik, még sok szertartásban álló folytatása van. De a fő a kaaba meglátása és megcsókolása s ki ezt elérte, boldog és büszke reá, mert otthon fejedelemként fogadják s egész életén át jelentékeny hírt s némi előnyöket is szerzett ez által magának…

*

Fekete Kába kő, melyet szerintük Ádám szerelmes könnyei színeztek be.

A Fekete kő, és a köréje épült, gazdagon díszített mecset ma az iszlám legfontosabb vallási műemléke. A legszentebb hely, melyet számtalan misztikum és legenda övez.

1882. 16. 254. Újabb osztrák-magyar expedíció az északi sarkvidékekre. Az északi sarkvidékek természeti viszonyainak megfigyelésére az európai államok és Észak-Amerika kormánya expedíciókat szerveztek, melyek a kijelölt pontokon fogják a delejességi, villamossági és meteorológiai vizsgálatok eredményét följegyezni. A tizenegy megfigyelési hely közül Jan-Mayen sziget jutott monarchiánknak. Gr. Wilczek János, ki a Weyprecht-Payer-féle északi expedíció költségeit is nagy összegekkel támogatta, a szigeten felállítandó állomás összes költségeit, 150 000 frt-ot magára vállalta. Az expedíciót Wohlgtmuth Emil sorhajóhadnagy vezeti, az elhunyt Weyprecht jó barátja. E hó 2-án indultak el a pólai kikötőből, a Pola nevű hadigőzössel, mely az összes fölszereléseket magával viszi Jan-Mayen szigetére. A tudományos expedícióban Wohlgemuthot négy tengerésztiszt, egy orvos és 8 matróz kíséri. A tisztek közt van: boldoni Bobrik Adolf Mehádiá-ból és Gratzl Ágost Pozsonyból. Gr. Wilczek, Bergen svéd városig szintén elkíséri az expedíciót, onnan azonban visszatér. Jan-Mayen sziget a grönlandi tenger közepén van, és Írországtól 400 tengeri mérföldnyire fekszik; területe alig 7 négyszög mérföld, egészen lakatlan. Az úgynevezett Medvehegy 1900 méter magas s kialudt vulkánnak tartják. Többször történt kísérlet, hogy a telet a szigeten töltsék, de még eddig nem sikerült. 1633-ban két holland tengerész akart ott telelni, de áprilisban meghaltak. Naplójukból tudjuk, hogy már augusztus végén nagy havazások kezdődnek s áprilisig tartanak. Az új expedíció nem könnyű feladatra vállalkozott. Az éghajlat viszontagságai ellen azonban jól fölszerelve indultak. Élelmiszereik két évre valók, műszereik, fegyverzetük, öltözetük a legjobb. Lakásaikat fából készítették el a pólai arzenálban. Egy lakházat emelnek, négy melléképülettel, melyeket fedett folyosók kötnek össze. Visszaérkezés 1883. év nyarán fog megtörténni.

1882. 18. 278. CZETTINYE, MONTENEGRÓ FŐVÁROSA

Az egész városban nincs egyetlen két-emeletes ház. Lakosainak száma nem több 1200-náL Főbb épületei a következők: déli végén a Korzót egy vendéglő rekeszti be, egy tömör épület, melynek belső berendezése is tűrhető. Földszintjén jobbra van a kávéház tekéző asztallal, balra az étkező terem, hátul egy olvasó szoba számos külföldi hírlappal..A vendéglőtől mintegy 150 lépésnyire van egy kis tér, azon egyetlen szálfa árnyékában egy kút. E tér déli oldalán van I. Nikita fejedelem palotája. Egyszerű, zöldre festett, egy-emeltes cserép-zsindelyes ház ez, erkéllyel, rajta a fejedelmi címer kétfejű sassal…

A trónörökös kastélyával szomszédos a Danilo fejedelemnek ma már omló, félben levő palotája, kolosszális, emeletes épület négy saroktoronnyal, 26 ablakkal a homlokzaton, sötétvörösre festve, zöld ablak redőnnyel.

E mellett áll a régi kolostor, Montenegró régi vladikáinak* rezidenciája. A törökök sokszor leégették, de mindannyiszor újra felépült. E kolostorban van Cetinye egyetlen kiesi temploma is. A kolostor magas sziklán áll, melyet legfölül kerek vastag torony koronáz. Azelőtt vasékekkel volt megspékelve a párkánya, most egy harang csüng a tetejében.

A zárdával szemben vannak az utolsó török háborúk alatt lerontott templom romjai, mögöttük egy meglehetős tágas síkság. A fő utcában van a montenegrói hivatalos újság kiadóhivatala s néhány konzuli lakás. Boltot, néhány kis dohányárudán kívül, hiába keresnénk. A palotatérrel szemben levő, keresztutcán át, melyben a posta- és távírda-hivatal van, eljutunk a keleti hegylejtőn épült, tömör kórház-épülethez.

CETTINYE, MONTENEGRÓ FŐVÁROSA

1.A FEJEDELEM PALOTÁJA. 2. A RÉGI KOLOSTOR, A RÉGI VLADIKÁK REZIDENCIÁJA.

A lakosoknak nem igen kopik el a kezük a munkában. Dacára, hogy számuk nem haladja meg az 1100-at, mégis mintegy 300 férfi barangol tétlenül föl s alá a fő-utcán, kisebb nagyobb csoportokban, mind igen festőinek mondható öltözetben, mely a szolgálattevő katonákétól alig különbözik. Valamennyi hosszú, fehér, nyitott kabátot, vörös mellényt, térdig erő kék vagy barna igen bő bugyogót, az alsó lábszáron fehér fűzős kamáslit s hasonlókép fűzős cipőt visel. Büszke, katonás magatartása van valamennyinek, fejőkön a nemzeti szerb sipka félrecsapva, rajta a szerb nappal és a fejedelem nevének kezdő betűivel a vörös ellenzőn, a széles tüszőben hatalmas revolver. A terjedelmes tüszőben van még a dohányzacskó, pénzes erszény, tölténytáska, lőpor-szarú, kova es tapló, sőt olykor még zsebkendő is és egyéb apróság. Régi divatú pisztoly már igen ritka náluk, s a hosszú puska is csak szolgálattételnél kerül elő. Sétálni azonban már nem sétál vele. De elmaradhatatlan a több láb hosszú pipaszár és a kendő, melyet vállra vetve visel, mint a skót a plédet. Így sétálnak ők az utcán, mulattatva egymást hőstetteikkel. A mi kevés iparos Czetinyében lakik, az mind albán, dalmata és olasz. A házi munkát az asszonyok végzik, sőt a mindenfélével megterhelt lovat, öszvért vagy szamarat is ők hajtják s gyakran még magok is nem csekély terhet cipelnek a fejőkön vagy hátukon, mialatt szabadon maradó kezeiket harisnyakötésre, vagy az övükbe szúrt guzsalyra erősített kender fonására használják. S a mily tarka és festői a férfiak viselete, épp oly egyszerű, szegényes a nőké: többnyire fehér és fekete szövet.

CETTINYE. Montenegró főhelye —. Földr. Közi. 1880. évf. 362.

Montenegró fővárosa Podgorica, wiki

*Gör. kel. szerb püspök, a szláv nyelvben kormányzót jelent és ez nemcsak
egyházi szempontból, hanem politikai tekintetben is értendő.

1882. 20. 310. IRLAND FŐVÁROSÁBÓL

A hosszú évtizedek óta tartó feszült állapot az angolok s írlandiak között még mindig nem enyhül. Dublin nem ír, hanem angol város. Lakosai között az írek számra is kevesebben vannak, vagyonban és tekintélyben pedig elenyésző befolyás az övéké, az angoloké mellett….

Legjobban láthatjuk e fényt és pompát a Carlisle-hídlról. Több tekintetben hasonlít a híd a híres London-Bridgehez, honnan a Themze mindkét oldalán elterülő világváros hatalmas épületeiben gyönyörködhetünk. Szebb annál, nincsenek közelében ízléstelen raktárak s nem süketíti meg a fület a kocsik és gyárak szünetlen zakatolása. Ellenkezőleg, itt a híd mindkét oldalán széles és igen csinos utcák vonulnak el, fényes boltokkal és elegáns palotákkal.

A leghatalmasabb utca, melyet képünk is mutat, a Sackville Street, a mi sugárutunkhoz s a New yorki Broadwayhez hasonló palotasor, csakhogy még azoknál is szélesebb. Omnibuszok és kocsik százanként közlekedhetnek ez úton. Nagy terhekkel megrakott szekerek vonulhatnak a kikötő felé, de mindez nem okoz alkalmatlanságot a közlekedőknek, s nem látszik a széles út túltömöttnek. Ezért használják föl azt a szép angol hölgyek és az előkelő világ sétahelynek s ezért lehet az a köznép valódi mulatóhelye is, a nélkül, hogy az üzleti forgalom bármi részben is akadályozva volna. Messze eltekint szemünk a Rotundáig s a templomtornyokig, melyek a Denmark Hill házai fölött az ég felé emelkednek.

Oldalt látunk szép palotákat jón oszlopokkal és hatalmas fogadókat. Az útnak közepén áll a 37 méter magas Nelson szobor..

DUBLIN, IRLAND FŐVÁROSA

A KIRÁLYI KÁPOLNA ÉS TORNYA; SACKVILLE-UTCZA A CARLISLE-HIDRÓL NÉZVE / omnibuszokkal/; RÉSZLET A PHÖNIX-PARKBÓL.

Még jelentékenyebb mulatóhely a város tőszomszédságában eső Főnix-park, melyet, mint a közelebbi minisztergyilkosság színhelyét, most oly sokan emlegetnek. Talán egy európai városnak sincs ily hatalmas, s egyúttal ily szép városligete. Az egész nyugat felé terjedő nagy park 1753 hold területű, melyből 160 hold az alkirály külön használatára szolgál. Neve eredetileg «Finniske» (tiszta vizű forrás) volt, csak lassanként alakult át Főnix-szé. E nevet Chesterfield lord, alkirály örökítette meg azáltal, hogy a parkban portland kőből, korintoszi oszlopon egy főnix madarat vésetett, amint a lángok közül megifjodva kirepül….

Wellington emlékére gránit obeliszket emeltek. A Waterlooi diadal nagynevű hőse Dublin-ban született, s szülővárosa ez emlék felállításán kívül még több más helyen is megörökítette nevét. Dublin igen gazdag szobrokban és műemlékekben. Egy kis csoportot állítottunk össze belőle. A város két nagy szülöttjét emeljük ki ezek közül, mindkettő az angol irodalom egy-egy büszkesége. Moore Tamás e század egyik legjelentékenyebb költője, nálunk is eléggé ismeretes Arany János, Szász Károly és mások fordításai után. Nem kevésbé nevezetes Swift Jonathán szellemes gúnyos iratai …Egy másik képünk a királyi kápolnát ábrázolja. Dublin több mint száz temploma közt a legnevezetesebbek közé tartozik…

A csatornákkal borított, sétányokkal ellátott város lakosságának száma jóval meghaladja a 300 000 lélekszámot s egyes külső részeket nem tekintve, szépsége és középületeinek nagy száma által ritkítja párját Európában. De — mint mondók — e város nem is az íreké többé. Ma már túlnyomóan angol hely. A szegény ír nép erőlködése, s a közrészvét, mely sorsát kíséri, aligha akadályozza meg, hogy elveszítsék országuk fővárosát.

GYÖRGY ALADÁR

*

A vikingek alapították, és a középkor óta Írország fővárosa volt.

1882. 26. 426. EGYIPTOMBÓL.

Míg Oroszországban egész üldözéssé fajult az antiszemita mozgalom, s ezrével vándorolnak ki a zsidók keleti Európából, nyugati Európába, jóformán ellentétes hírek keltenek közérdeklődést: a keresztények üldözéséről, a szemitákhoz tartozó arabok által. Londonban és Parisban hetek óta nem volt esemény, mely a közvéleményt jobban érdekelte volna, mint e mozgalmak, a messze fekvő országban és idegen világrészben: nemcsak faji és vallási rokonszenv, de főképp politikai tekintetek tették e mozgalmat oly nevezetessé. Egyiptom, mert erről van szó, régi nagy nevén és híres gazdagságán kívül ma a szuezi csatorna által jelentőségében még növekedett; angolok és franciák egyaránt szemet vetettek a szép országra…

Mohamed Ali-tér nemcsak mint, e szép város legszebb helye, de abból az okból is érdekel bennünket, mivel az európaiak ellen intézett támadást, június 11-ikén itt kezdték meg a bennszülöttek. A tér 575 lépés hosszú és 95 lépés széles, s két szökőkúton kívül, a mai dinasztia alapítójának, Mohamed Alinak lovagszobra is díszíti. Bármily szokatlan is, a szobrok iránt ellenséges mohamedán világban, egy igazhitű fejedelem lovas szobrát nyilvános téren látni, el kell ismernünk, hogy e szobrot nem a hízelgés állíttatta fel. Mohamed Ali Alexandriának második alapítója. A Nagy Sándor által létesített, s a Ptolemajusok idejében oly virágzásra vergődött város, a középkorban fokról fokra hanyatlott, s e század elején a franciák rövid ideig tartó birtoklása után, alig volt 7000 lakosa, azok is nyomorult agyagkunyhókban laktak. Mohamed Ali hatalmas kikötőt, számos erődöt, óriási csatornát, sok középületet készíttetett, s mindenekfölött a város kereskedelmét oly virágzóvá tette, hogy Alexandria ma már ismét nagyváros, több mint 200 000 lakossal. Az európai fény és műveltség Egyiptom, sőt egész Afrika más városában sem található föl oly mértékben, mint e helyen. A konzulsági tér különösen olyannyira nagyvárosi jellegű, hogy bankházai, kávéházai és más modern épületei közt, a sok keleti öltözetű járó-kelő nélkül bizonyosan Európa valamelyik székvárosában képzelnénk magunkat.

EGYIPTOMBÓL. A RUMELIEH-TÉR ÉS HASSZÁN MECSETE KAIRÓBAN

Vannak azonban Alexandriában még oly városrészek is, hová az európai kultúra nyomai kevéssé hatottak el. S e helyen a régi emlékek is eltűntek lassankint. Két utolsó obeliszkjét, a híres Kleopátra tűit, nemrég szállították idegen országokba. A világhírű könyvtárnak, és a világ csodái közé számított világító toronynak semmi nyoma; az egyedüli régi emlék jóformán csak az úgynevezett Pompeius oszlopa, melyet Pompeius prefectus, Diokléciánus császárnak állíttatott, de azért névrokonság folytán általában Caesar nagynevű ellenfelével kötik össze. Az oszlop 67 láb magas, vörös gránitból van. A két nagy kikötő közt levő földnyelv nagy része már ismét tele van építve és hatalmas paloták is emelkednek az egyes kunyhók közt. Zárdák, templomok, kórházak és színházak nagy része európai jellegűek. A legérdekesebbek közé tartozik a khedive* palotája Pharosz félszigeten, melyet Mohamed Ali a konstantinápolyi szeráj mintájára építtetett s ahol most utóda szorongva várja a nemzeti forradalom kifejlődését, mely esetleg az ő bukását vonhatja maga után.

A forradalom embereinek, s köztük Arabi pasának székhelye és állandó lakása nem az európai jellegű Alexandriában van, melyet a tenger felől különben is, már ostromzár alá vettek az európai nagyhatalmak hadihajói, hanem a nemzeti jellegé inkább megtartott Kairóban. Kairó Egyiptomnak valódi fővárosa. 360 ezer lakosa közt természetesen sok európai van, de aránylag sokkal kevesebb, mint Alexandriában, s emellett a város piszkos és szemetes zugutcáival, tömérdek mecsetével s távolban a gúlákkal, kétségtelen keleti jellegű, csak itt-ott látszik egy-egy modern palota és díszített hely. A legszebbek közé tartozik a képünkön bemutatott Rumelieh-tér s az épületek közt a mamelukok bukása folytán, történeti nevezetességűvé vált citadellán kívül (melynek rajzát f. évi 21 -ik számunkban mutattuk be) különösen érdekes Hasszán szultán óriási, de e mellett igen kecses építésű mecsete. 1357-től kezdve három éven át folytonosan építették a szép mecsetet… Hajdan a mekkai zarándokok egész Afrikából itt gyülekeztek össze, hogy útra induljanak a szent város felé…

*Turkish viceroy of Egypt = egyiptomi török alkirály

1882. 32. 506. ALEXANDRIA.

Harmadszor pusztult el napjainkban a Nagy Sándor által alapított hatalmas város, Alexandria. Második elpusztulása után e század elején sokkal fényesebben támadt föl újra, mint első pusztulása után. Sokan állítják, hogy még akkor sem volt oly hatalmas, mint első virágzási korában, midőn a világ egyik csodája, a pharosi torony még fennállott s a művelt világ legnagyobb büszkesége, a hatalmas könyvtárak, még egész tudós kolóniát csatoltak ide. A már-már barbárságba süllyedt Európa népei előtt a sötét világrész e pontján volt a tudomány világító fénye. Kétségkívül fel fog támadni a város harmadszor is halottaiból, lángeszű alkotója, kiről példabeszéddé lett, hogy testében volt kicsiny, de annál nagyobb lelkében, a hely gondos kiválasztása által biztosította fennmaradását. Biztosra vehető, hogy az új város ismét az lesz, mi legutóbb volt s a minek kettős újjászületését köszönhette, a Földközi tenger legjelentékenyebb kereskedő városa.

Kopár környéke van a városnak, csak itt-ott lehet látni egy kis pálmaberket szomszédságában, de kitűnő kikötője és számos közlekedési eszközei s mindenekfelett szerencsés fekvése elfeledtetik e hiányait. A legutóbbi időkben, a mohamedánság Alexandriában már kisebbségben volt, nem a lakosok számát értjük, hanem a szokásokat és építkezésmódot, az afrikai jelleg és békés fejlődés mellett pár évtized múlva Alexandria egészen olasz városnak tűnt volna fel. Már is sok része volt, különösen az úgynevezett európai városnegyed, hol csak az utcán járó tarkabarka népről jutott eszünkbe, hogy nem vagyunk Európában.

ALEXANDRIA.

E negyedben szép magas házak emelkedtek, valóságos dél európai ízlésben készült paloták s a boltok kirakatai, különösen a Mehemed-Ali-tér közelében, oly díszesek voltak, hogy Parisba is beillettek volna. Az arabok lakóhelyei között sok van már európai modorban építve, de a nagyobb rész szűk, rendetlen, düledező zegzug utcából áll, telve piszokkal és kellemetlen csőcselékkel. Az európai volt itt az úr, az arab már-már csak csőcselék számba jött s így nem csoda, ha Kairóval szemben, Alexandriát az önérzetes egyiptomi csak gyaur városnak tartotta. Utazóra nézve azonban e város is kiváló érdekkel bírt. Európából jőve ez élénk kereskedő városban először látta keletet s egyúttal a világ minden népeinek egy pár példányát….

Két kikötője is van, de a régit már csaknem egészen cserbenhagyták. Azon a keskeny földcsíkon, mely e két kikötőt elválasztja, van az új világító torony, van egy közel kétezred éves karcsú oszlop, melyet a hagyomány hibásan Pompeiusnak, a híres rómainak, tulajdonit s itt van a Kasze-Tin földnyelven az alkirálynak terjedelmes, de különös sajátságokkal nem bíró palotája. A többi szabálytalan épületek halmaza, melyből itt-ott egy karcsú imatorony emelkedik ki vagy egy pálma integet. A kikötőnél továbbá egész sora van — vagyis volta bombázásig — az erődöknek vörös lobogókkal díszítve. Két obeliszk is állott nem rég még ezek közelében, melyeket a nép Kleopátra tűinek nevezett, az egyik ma Londonban, a másik New-Yorkban van. Ez obeliszkek régi helyén volt egykor a hagyomány szerint a Ptolemaioszok* palotája, ma nyoma sincs. A hatalmas régi városból általában igen csekély romtömeg maradt meg s ennek nyomai egész a Mariut tóig vezetnek. A külső épületek közt legszebb a Mahmudie-csatorna, melyet, Mohamed Ali épített s általa a Nílus folyam és a tenger közt összeköttetést állítva helyre.

E csatorna s a kikötők adják meg Alexandria fő életerejét. Kopár vidéke alig lesz képes valaha lakóit a földművelés termékeivel ellátni, de kereskedelme bizonyosan nagy lesz, s ismét felvirul jóval később is, midőn Seymour és Arabi hamvai már elporladoznak.

*Egyiptomi uralkodók / És csillagász is. G./

1882. 34. 534. SZENT ISTVÁN NAPJÁN

…A szentséges jobb, drága balzsamok közt,

Hímes párnákon, még most sem pihen, —

Mely szebb jövőért, lobogód alatt küzd,

Áldást hint most is szét a nemzeten.

Vezess, vezess ki a kétes homályból,

Hogy a nap a felhőket törje át,

S lásd felvirulni mennyei hazádból,

Mit te alkottál: a magyar hazát.

INCZÉDI LÁSZLÓ

542. oldal. SZENT ISTVÁN KIRÁLY EREKLYÉINEK TÖRTÉNETÉBŐL.

…A mi a nagy és apostoli szellemű király sz. jobbját illeti, az ereklye őrzésére sz. László király a róla nevezett sz. jobbi apátságot alapította, melynek pecsétjén a következő felirat olvasható latinul: A sz. István király sz. jobbjáról nevezett monostor konventjének pecsétje. Mezejében csillagok között a nagy király koronás áldó jobbja van ábrázolva. Itt őrizték a tatárjárásig, midőn ez ereklye Raguzába került, honnét tetemesebb része, a karcsont visszakerült a sz. jobbi apátság birtokába, de maga a kézfej visszamaradt Raguzában. Az ország háborús állapota miatt nem egyszer vitték el más helyre őrzés végett apostoli királyunk karcsontját. Így jutott Visegrádra, majd később V. László királyunk ajándéka gyanánt, a bécsi sz. István-egyházba került.….

SZENT-ISTVÁN-NAPI KÖRMENET BUDA VÁRÁBAN

Sz. István király jobbjának kézfejét már Lipót császár iparkodott Raguzából megszerezni, de a törökkel vívott csaták zajában a császár és a hívek ez óhaja elnémult…. Lipót császár óhajára már ki volt két dominikánus atya rendelve, hogy a nevezetes ereklyét Bécsbe szállítsák. A császár közbejött halálával azonban ígéretük beváltását a szerzetesek elhalasztották. Végre a mi nem sikerült Lipót császárnak: sikerült Mária Terézia királynőnek…. 1771-ben január 20-án tengerre szállva, hosszadalmassá és veszélyessé vált tengeri utazás után Trieszten át, április 9-én szerencsésen Bécsbe érkezett a szent jobb ….

1862-ben készült el az impozáns, közel egy mázsa súlyú ezüst ereklyetartó, aradi Lippert József* hazai műépítész terve szerint… Magát az ereklyetartó dómot térdelő angyalok emelik, míg az ereklyetartó talpazatát — melyen az ország címere többszörösen van szép zománc műben alkalmazva— szörnyálla-tok tartják. Jelenleg a budavári sz. Zsigmondról nevezett kápolnában** őriztetik, még pedig a legújabb időtől fogva magyar plébános által, kit ő felsége a csehországi vöröskeresztes szerzetesek kegyelemben való fölmentése után, a kormány előterjesztésére nevezett ki. Ez ereklyét szokták a sz. István-napi körmenet alkalmával az ősi Budavárban ünnepélyesen körülhordozni…

CZOBOR BÉLA.

*Lippert / 1826 – 1902 / az esztergomi prímási udvar építésze volt. Vagy mint hivatalosan nevezték: prímási főépítész. Nem nagyszabású teremtő talentum, kinek minden vonásán s építészeti gondolatán kifejeződik az erős egyéniség.

Szolid, szerény munkás volt, nem számított halhatatlanságra, csupán becsülésre és elismerésre…

Művészet, 1902. 5.

**Az ereklyét 1944-ig a Zsigmond-kápolnában őrizték. A második világháború során Salzburgba került, de hamarosan visszahozták. Mivel a háborúban a Zsigmond-kápolna megsemmisült, 1945. augusztus 19-től 1950-ig az angolkisasszonyok Váci utcai templomában helyezték el, 1950-től a Szent István-bazilikában őrzik.

http://zeneakademia.hu/allomany/Budapesti setak Liszt Ferenc...

1882. 36. 566. A DEBRECENI NAGYTEMPLOM

…Mintegy kétfelé választja a várost, s egyszerűen méltóságos homlokzatával néz végig a piac utcán. E templom nem valami régi épület. Az öreg templom 1802-ben égett le s a helyébe építették, Péchy Mihály mérnökkari őrnagy terve szerint. Az eredeti tervtől azonban nagy eltérés történt, mert a két torony közé tervezett kupola elmaradt. Az eredetileg palakővel fedett tető csak később nyert rézfedelet. Érdekesek történelmileg a templom alapjába s a torony két gombjába helyeztetett emlékiratok. Ezekből tudjuk, hogy a mostani nagy templom helyén a reformáció előtt szintén állott egy templom, mely sz. András templomának neveztetett. Bizonyos, hogy a XII. században egyszer leégett. 1562-ben lett ez a reformátusok tulajdonává. 1564-ben újra leégett s hatvan éven keresztül csak puszta fala állott, mígnem Bethlen Gábor erdélyi fejedelem két év alatt újra fölépíttette. 1802-ben csaknem a fél város leégvén, a templom s a kollégium is hamuvá lett. A híres Rákóczy-harangot I. Rákóczy György a rakamazi hadjárat alkalmával elfoglalt ágyukból önteté 1636-ban azon ötven mázsás harangot, mely 1637. július 3-án, a fejedelem költségén Gyulafehérvárról elhozatván, egy újonnan épült színterembe helyeztetett el. 1642-ben e harangnak állandó helyiségéül a Vörös torony építtetett. A különálló toronyban függött a Rákóczy-harang 1802-ig. Azután mintegy 15 évig a templom előtti zömök deszkaépületben; mostan az új «nagy templom» nyugati tornyában hirdeti bús, mély hangjával Rákóczy dicsőségét….

DEBRECENI NAGY TEMPLOM ÉS A PIAC-SOR EGY RÉSZE. Dőrre Tivadar rajza

A templomban hirdettetett ki 1849. április 14-én a függetlenségi nyilatkozatot; míg a nemzetgyűlés a kollégium imatermében tartotta gyűléseit, egyéb épületei pedig bankjegyek nyomdahelyiségei gyanánt szolgáltak.

1849. aug. 3-án az orosz főhadi parancsnokság kiküldöttei a templom minden zugát felkutatták, hogy vajon nincsenek-e valahol a karok deszkázata vagy a padlózat alá fegyverek elrejtve. Követelték a templom sírboltjának kulcsát is…

Kiss József tanfelügyelő szépen jellemzi Debrecent, mikor évi jelentésében ezt írja: «A magyarországi kálvinizmus főfészkében, a különböző hitfelekezetek valóságos testvérekül tekintik és segítik is egymást, s ez által fényes és követésre méltó példát ad e város a haza többi testvérvárosainak s a hitfelekezeteknek is ... " A ki mindezekről bővebb felvilágosítást akar nyerni, olvassa el Debrecen város most megjelent egyetemes leírását s meggyőződik a felől, hogy e város hű maradt múltjához s a címerében ragyogó nap most is fényesen árasztja szét jótékony sugarait.

KÖNYVES TÓTH KÁLMÁN

1882. 39. 618. MÁRAMAROSI KÉPEK.

Máramaros megyét, az úgynevezett Magyar Svájcot, vagy amint némelyek találóan elnevezik: Zöld országot, újabb időben sokkal gyakrabban emlegetik, mint régente. Az akna szlatinai, rónaszéki és sugatagi sóbányáiról, kétszáznál több ásványvizéről, nagy fenyveseiről, fürdőhelyeiről nevezetes vármegyét hajdan csak úgy ismerték, mint Medve országot, ahol elvész a civilizált ember, el van temetve, ki egyszer oda jutott, mert kiszabadulás nem létezik. Az alföldi ember rémes meséket képzelt el magának az ott lakókról, a szegény hivatalnok, kit oda sodort végzete, sűrű könnyeket hullatott s elbúcsúzott barátaitól örökre.

A vasúti közlekedés mindent megváltoztatott. Az a Medve ország, melybe sok év előtt könnyezve indult az, kit sorsa oda kényszerített, most inkább akkor ejt könnyeket, mikor belőle távozik. Napról-napra több turista keresi fel a regényes Ciblest, Opressát, Pivánt s a többi havasokat, honnan hat megyébe, három országra nyílik kilátás. Pár év előtt a természettudósok, geológusok, most az erdészek nagygyűlése, a Kárpát-egylet tagjai keresték fel a regényes megyét, nem volt olyan látogatója, aki gyönyörrel ne szemlélte volna a szép helyeket…

Az akna-szlatinai gorc. Gorcnak nevezik a sóbányáknál azt a hóhegynek látszó só-hegyet, mely a bányaudvaron emelkedik. Ide vetik a munkások azt a töméntelen földes sót, melyet forgalomba nem hozhat a kincstár, mert nem tiszta, étkezésre nem alkalmas s csupán marhának és a szóda-gyárnak való. Természetesen a só termelés, az igazi, jó sónak forgalma oly nagy (egypár millió mázsa bocsáttatik áruba évenként), hogy e tisztátalan, földes só kijut a szabadba, de azért folyvást őriztetik.

Fafogó gereblye. Az akna szlatinai gorc / szennyezett só/

Legforróbb nyárban az a fehér hegy úgy tűnik fel, mint valami hóhalom, és a körülte levő zöld hegyekkel, elterülő zöld rétekkel pompás ellentétet képez. Ez a hóhegy nem kis bajába kerül a sóbánya-felügyelőségeknek, s közvetlenül a só-baktereknek, mert a szegény sorsú oláhság éjjelenkint valóságos támadásokat intéz, hogy egy-két mázsát elhódíthasson, s aztán a zsidó-korcsmárosnak egy kis pálinkáért odább adja. Esténként valóságos csatározást vél az ember e helyek közelében. Puskaropogás, zaj adja tudtul, hogy a gorcot megtámadják, s viszik a sót. Eddig a baktereknek csak vaktöltéssel töltött flintákkal volt szabad ijesztgetni a tolvajokat és támadókat, de tavaly már annyira ment a falu szlatinai és apsai* oláhok bátorsága, hogy az őrök erős töltést használtak és három oláh halva maradt a csatatéren, egy-kettő pedig megsebesült. A só gorctól szomszédos távolságban van a Kunigunda-akna, melynek bejáróját képünk mutatja. Baloldalt a tornyos épület előtt levő csarnokból indul le az ember a nyolcvan ölnyi aknába, hova a lejárás lépcsőn és gőzgéppel vezet. A só vágók reggel fél háromkor gyülekeznek, három órakor kezdődik a munka és tart délelőtt tizenegy óráig. Némelyik só vágó negyven forintot is megkeres havonként. A kincstár telket ad, melyre a munkásházat építhet magának, de a telek mindig a kincstáré marad. A munkások a kincstár fennhatósága alatt vannak, mint község a megyéhez tartoznak, bírót, jegyzőt választanak. A máramarosi összes sóbányák mostani igazgatója, De Adda Sándor bányatanácsos, a legképzettebb és leglelkiismeretesebb bányászok egyike, kit az egész megye szeret, a munkások bálványoznak. Helyettese Schmidt László. szintén kiválóan képzett bányász és bányamérnök.

SZÉPFALUDI.

*Alsó apsa: falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban. A trianoni békeszerződésig, Máramaros vármegye szigeti járásához tartozott.

1882. 41. 651. A HONVÉDELMI MINISZTERIM PALOTÁJA.

A honvédelmi minisztérium budavári palotájában a főváros újabb állami épülete, ott áll a budai vár egyik legszebb terén, a Szent György téren, mely a nemzeti honvédelem történetének annyi magasztos tradíciójával van elhalmozva, mint kevés más hely e hazában.

A főbejárat két oldalán vörös márványlapra vésett arany belükkel a következő feliratot olvashatjuk: Első Ferencz József király uralkodása, Borosjenői Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt épült 1880-ban, Keresztesi Szende Béla honvédelmi minisztersége idejében, az 1879-ik évi IX. t. c. rendelet alapján…

Budavár földjén minden talpalatnyi térnek gazdag múltja van. Ily gazdag a honvédelmi minisztérium telkének múltja is. E téren hullott le Hunyadi László feje, s itt volt még azután is sokáig a vérpad helye. Itt tartattak később a királyi palota előtt a tornajátékok. Közvetlenül magán a telken pedig, hol ma a honvédelmi minisztérium épülete van, állott Szent Zsigmond egyháza és prépostsága, másképp a Boldogasszony új, vagy kisebb temploma.

Bonfini írja, hogy Zsigmond király a vár (a palota) előtt, Szent Zsigmond tiszteletére, kinek szolgálatára magát különösen kötelezte, kápolnát építtetett. Számos taggal bíró káptalant alapított…A templom a Szent György térre, a fehérvári kaputól vezető utca baloldalán, a mai városi színházzal szemben feküdt. Szentélye keletre vezetett és vele kapcsolatban ugyanott állott a prépostság és a Szent Zsigmond (vagy előbb zsidó) utcában pedig néhány kanonoki ház állott. Ez egyház nevezetességeihez tartozik, hogy I. Mátyás király neje, Kunigunda vagy Katalin, Podjebrad György leánya, 1464-ben sorvadásban meghalván, itt temették el. Koporsóját 1827. január 13-án, midőn a Szent György teret szabályozták, és mélyebbre ástak, megtalálták. Benne volt a királyné csontváza gyöngyös selyemruhában, arany diadémmal a fején.

Ugyanebben a templomban, ugyanazon telken, hol ma a honvédelmi minisztérium áll, adta át 1514-ben Bakács Tamás esztergomi érsek Dózsa Györgynek, mint a török ellen összegyűlt keresztes had fővezérének, a nagy vörös keresztes fehér zászlót…

A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM PALOTÁJA. A BUDAI SZENT-GYÖRGY-TÉREN. Mellette: Színház és Miniszterelnöki lakás

1464-ben Szt. Zsigmond templomával szemben, homlokzattal a Szent György utca (a mai színház utca) felé, hasonnevű új templom emelkedett, mely Boldogasszony kisebb templomának neveztetett, ellentétben a ma is létező nagyobb Mária-templommal…

Ami magát, az új honvédelmi miniszteri palotát illeti, jóllehet a keskeny front mellett az építész, részben a magasba törekedésre volt utalva, mindamellett Kalina tervező építésznek sikerült tiszta reneszánsz stílusú monumentális épületet aránylag csekély költséggel előállítani.

Az egész épületnek 160 helyisége van, melyben 300 tisztviselő foglalkozik naponkint. Az első emeleti helyiségekben van a miniszter nagy fogadóterme.

Az egész épület egyes helyiségei telefonhálózattal vannak összekapcsolva. A miniszter íróasztala mellett egy központi szó-cső áll, melyen át az összes ügyosztályok főnökeivel szólhat. A palota külső megjelenésében méltó utódja az épületeknek, melyek a történeti idők folyamán a Szent György teret díszítették.

SZENDREI WAGNER JÁNOS.

1882. 46. 733. KÉPEK BUDAPEST TÖRTÉNETÉHEZ

…Dr. Göőz József, fővárosi tanító nem érdemetlen munkát végzett, midőn Budapest történetét a budapesti tanító-egylet megbízásából a magyar nép és ifjúság számára megírta. A Franklin-társulat kiadásában, 191 lapon, képekkel megjelent mű világos, népies nyelven ismerteti a főváros történetét, a magyarok letelepedése előtti időktől kezdve a legújabb korig

Buda Mátyás király alatt érte el fénykorát. A magyar király székhelye abban az időben Európa bármely fejedelmi rezidenciájával kiállta a versenyt. A mohácsi vész után eltűnt a fény és pompa a királyi várból…

1686 június hó derekán százezer főre rugó hadsereg indult Budát a töröktől visszafoglalni…Romba dőlt házak, ég felé meredő csupasz falak s az utcákon bűzlő holttestek halmaza jelezte a győzelmet, melynek emlékére később többféle emlékpénzt verettek. Az egész várost annyira összelövöldözték, hogy benne a katonák fahajlékain kívül egyetlenegy lakhely sem találtatott. Egykori híres templomoknak, iskolának csak hűlt helyük maradt. Fölperzselt tetőzetük hamvát elhordta a szél…

A váci kapu környéke a múlt / 18. / században.

Budapest csak a múlt század közepe táján kezdte a csapásokat kiheverni. Mária Terézia idejében kezdtek Pest bástyafalain kívül házakat építeni. Így külső városrészeknek vetették meg alapját. Legelőbb, 1767-ben a Terézváros jött létre. Ugyanekkor hajóhidat építettek a néhány év óta divatos repülő híd* helyett, mely Pesten a híd-utcára, Budán pedig a várkert délkeleti tövébe vezetett. Ez a lánchíd helyénél jóval alább volt, mivel ekkor még Pest északi határát a váci kapu képezte s így csakugyan céltalan lett volna a hajóhidat feljebb építeni…

Mennyire eltörpülnek ezen erőtlen bordájú alacsony viskók, a mai napság helyükön álló palotákhoz mérve. Udvarukon ott látszik az ősi gémes, kerekes kút s a lécből készült rácsozat. Szűk ablakaikon lopva jár be a napsugár. Az utcán csizmakoptató gránitkövezet helyett kényelmes puhasággal kecsegtető homok várja a járó-kelőket…

*A repülőhíd vagy lengőkomp az erős sodrású folyókon használt komp egy fajtája. A folyón való átkeléshez a komp itt nem használ külön emberi állati erőt vagy erőgépet, hanem a folyó sodrát hasznosítja. wiki

1882. 51. 810. MADAGASZKÁR

Afrika keleti partja mellett fekszik egy nagy, csaknem szárazföldnek tekinthető sziget, Madagaszkár. Minket, magyarokat közelről érdekel e sziget, hiszen ama kevés magyarok egyike, kik idegen helyeken fejedelmi rangra tettek szert, gróf Benyovszky Móricz, e szigeten uralkodott s itt fejezte be kalandos életét….

Madagaszkár a földgömb nagyobb szigetei közé tartozik, területe körülbelül oly nagy, mint az osztrák-magyar monarchiáé s közepén hatalmas nagy hegység vonul át, melynek egy részében még most is működő vagy legalább nemrég kihalt vulkánok vannak. Termékeny és népes része a nyugati oldalon van, hol hatalmas folyók is léteznek, de partvidéke igen buja növényzetű s hegyeiben tömérdek ásvány található…

Sajátságos világ van e nagy szigeten. Alig egy pár órai távolságra a nagy afrikai szárazföldtől, egészen új világot találunk itt, másutt nem észlelt rendkívüli növényekkel és állatokkal. A legérdekesebb jelenségek közé tartozik az utazók fája (Ravenala, Uránia speciosa), magas pizang, kétsoros s legyező-alakban szétterülő lombjával. Levelének ágai alul mélyedve az esővizet összegyűjtik s így a megszomjazott utazónak valódi üdítő forrást nyújtanak….

Nagy a különbséget, mely Madagaszkár s a szomszéd szárazföld állatvilága közt létezik. Nemcsak az oroszlán s elefánt, az orrszarvú és zsiráf, de még a majmok, zebrák és antilopok is hiányzanak e nagy szigeten. Helyettük egészen más fajok fordulnak elő, köztük sajátságos kísérteties alakú állatok, melyek látásától maguk a belföldiek is megrémülnek. Madárvilága oly sajátságos s oly eltérő másoktól. Itt lakott a világ legnagyobb madara, az Aepyornis maximus. Még ma is találnak egy-egy tojását s ez 150-szer oly nagy, mint a tyúktojás. De nagy a különbség még az apróbb állatokban is. Afrika kígyóit, s rovarait hiába keresnők itt, de helyettük sok oly állatot találunk, melyek csak Ázsiában fordulnak elő.

A szigeten az emberi lakók sem négerek, mint az afrikaiak; s ha osztályozni kellene őket, inkább a malájokhoz számíthatók…

TANANARIVE, MADAGASZKÁR FŐVÁROSA

A miniszterelnök palotája; A katolikus misszió temploma; A királynő palotája

Antananarivo főváros, melynek, mintegy 80 000 lakosa van, több tekintetben igen csinos hely s egyes épületei valóban szépek. A Franciaországba küldött követek, habár nekünk bizony nagy fáradságunkba kerülhetne nevüket megtanulni, anyanyelvükön kívül a francia és angol nyelvet is jól beszélik.

Az ország nagy részében a lakók műveletlenek, sőt vadak. Egész nagy területek, hová európai ember alig hatolt még el, a szó szoros értelmében őstermészeti állapotban vannak. A bennszülöttek egy része olyan barbár, mint az ausztrál-négerek. Haeckel a művelődés legalsó fokán álló embereket, az ősember

prototípusait itt találta föl. De mint a növény- és állatvilág sajátságos alakjai már is észrevehetően pusztulni kezdenek, különösen oly helyeken, hol az európaiak tömegesebben tartózkodnak: úgy a régi műveletlen őslakók száma is lassanként, de szemlátomást apad. Madagaszkár szigetének főérdekessége, az ősidőkből fennmaradt sajátságok, az újvilág s új társadalmi viszonyok terjeszkedése következtében, mindinkább halványodik, s most midőn már az európai

diplomácia is oly élénken foglalkozik ez érdekes szigetvilággal, egészen biztosra vehetjük, hogy talán már egy nemzedék leteltével itt is az eddigitől teljesen eltérő s az európaiakhoz hasonló viszonyok lesznek uralkodók.

*

Szigetország az Indiai-óceánon, az Afrikai kontinens délkeleti partjánál. Madagaszkár szigetének területe 587 041 négyzetkilométer, és ezzel a világ negyedik legnagyobb szigete. Népessége becslések szerint közel 22 millió fő. Fővárosa Antananarivo.

1882. 52. 831. AZ ÉSZAKI JEGES-TENGEREN.

1878. julius21-én indult meg a Vega hajó Tromzőből*, Skandinávia északi csúcsáról, hogy nyugat felé evezve, megtalálja, ami eddig még egy hajónak sem sikerült, az összeköttetést az északi Jeges-tengeren keresztül az Atlanti és a Csendes óceán között. Vezére Nordenskiöld volt. Vele volt több természetbúvár, néhány tengerésztiszt és tizenkilenc legény, kiket önként jelentkezett, 200 svéd tengerészből válogattak. A gondosan fölszerelt és szilárdul épített hajót még három más hajó is kísérte, a Léna, az Expressz és a Frazer bálnahajók, melyek azonban csak a szibériai nagy folyókig mentek a Vegával, szállítván számára kőszenet és két évre elegendő élelmi szert…

Július 28-án ötlöttek először a merész hajósok szemébe a Novaja Zemlja nyugati, alacsony, füves és számtalan apró tavakkal borított partjai…

A Vega szerencsésen átkelt a Karai-tengeren s aug. 19-én este sikerült századoknak haszontalanul erőszakolt célját elérni: eljutni az ó-világ

legészakibb csúcsához, a Cseljuszkin-fokra**, honnan északkeletre folytatta útját az új szibériai szigetek felé, melyek talán az egész földgömb legsivárabb pontjai. Jeget azonban még itt sem, sőt havat sem találtak. Szept. 3-án a Medveszigetekig értek, hol már porhanyós folyami jéggel találkoztak, mely mind veszedelmesebbé kezdett válni. Egész 27-éig vergődtek közötte, míg elérték a Koljacin-öbölt. Az azt határoló földcsúcsot másnap megkerülve, egy fenék-jégtuskónál állapodtak meg, s nem messze már a Behring szorostól, honnan a Csendes óceánba evezhettek volna. Bálnahalászok e tájon október hóban is megfordulnak s Nordenskiöld méltán remélhette, hogy kedvező széllel hamarosan megteheti a nyílt tengerig vezető utat.

Nap múlt nap után s a hajójukat környező jég, ahelyett, hogy megmozdult volna, mind szilárdabb lett s szeptember végén a Vega szerencsésen befagyott. El kellett készíteni a téli szállást. Gondosan lesöpörték a havat a hajó fedélzetéről. A hajó oldalait magosán körüllapátolták hóval, oldalához pedig csinos följáró lépcsőt csináltak jégből. A hajó előrészét nagy sátorral vonták be, hol sokszor eleven élet folyt a tél alatt. Itt bámulták a kíváncsi csukcsok, a hajókovács ügyes munkáját, a mint a szikrázó vasat kalapálta; itt osztotta ki köztük a szakács, a maradék ételeket a külön sütött kenyeret. Ez volt a fogadóterem, hol az asszonyoknak, gyermekeknek dohányt, cukrot osztogattak, s néha egy-egy fagyos halásznak egy korty pálinkát adtak. Itt vásárolták a bálnacsontokat, csukcs fegyvereket, ruhát.

*Tromsø Norvégia nyolcadik legnagyobb városa, Troms megye székhelye. Itt
található a világ legészakibb egyeteme, sörfőzdéje, botanikus kertje nevezetes.

**Cseljuszkin. fok, Ázsia legészakibb pontja a 771/2° É-i szélesség és 104° K-i
hosszúság (Greenwichtől) alatt a Tájmir-félszigeten. Nevét C. orosz tiszttől nyerte.

1882. 53. 848. EGY ATLANTI VÉNUS-EXPEDICIÓ.

A tudomány embereinek meg kell küzdeniük, midőn egy kizárólag ideális cél szolgálatában, távoli vidékek ismeretlen tájait keresik fel, hogy tanúi legyenek annak a tüneménynek, midőn a Vénusz bolygó áthalad, a nap fénylő korongja előtt….A Vénusz átvonulását a földgömb déli felében sokkal jobban észlelhetni, mint az északiban. A déli földgömbön most van nyár, tehát leghosszabbak a napok, az északi sark körül pedig éjszaka honol s a nap több huszonnégy órán keresztül nem látható. Az égi tünemény szemlélésére igen kedvező pontnak ígérkezett Dél-Georgia szigete, mely az Atlanti-óceánban fekszik, a nyugati hosszúság 36—39 foka között, s az egyenlítőtől 54—55 fokra a sark felé.

E szigetet Cook kapitány fedezte fel útjában a föld körül, de partjain nem kötött ki, mert úgy látszott, hogy azt örök hó borítja. A nyár közepén is, midőn arra ment, nem látott egyebet, mint számos hómezőt és jéghegyet. E sziget nincs nagyon közel a földsarokhoz, sőt mindössze 2 fokkal (tehát 30 mérfölddel) fekszik ahhoz közelebb, mint Berlin, mégis akkora ott a hideg, hogy a gleccserek alsó széle egész a tenger széléig lenyúlik…

Egy jól fölszerelt német expedíció e szigetet választván észlelési helyül, a Moltke nevű gőzössel már július 23-án elindult, Monte-videóból, hogy idejekorán megérkezzék. Augusztus közepén ért a sziget közelébe. Iszonyú jéghegyekre talált útjában, nem messze a szigettől. Ezek úszó szigetek, melyeken völgy és ormó /kiemelkedés/ váltogatták egymást. Csak lábuk volt sötétes, meddig a hullámok csapkodtak, teteje pedig fehér volt a hótól. Voltak magaslatok, melyeket több mint 100 lábnyi magasságú hóréteg képezett. Augusztus 17-én értek a sziget partjához. Nem volt elegendő idejük a talajviszonyok kellő vizsgálatára, egy nem épen alkalmas helyen kikötötték. Másnap két csónakot küldtek ki 34 emberből álló fedezettel, hogy alkalmas kikötő helyet keressenek…Találtak egy igen alkalmas öblöt, a hol ki lehessen kötni, s az expedíció céljaira szükséges épületeket is föl lehessen emelni közel a parthoz. Az öblöt, melyben alig horgonyozott még hajó, európai bizonyosan nem, elnevezték a híres tábornagy tiszteletére Moltke-öbölnék. Azután hozzá láttak szereik partra szállításához, s az épületek össze-tákolásához…Megfigyeléseikről nem érkeztek még meg a tudósítások

*

Hász Róbert : A Vénusz vonulása. Kortárs, 2013.

A Nap és a Vénusz 1768-as együttállását világszerte tudósok serege kísérte feszült figyelemmel: Hász Róbert ötödik regényének főhőse, Sajnovics János fiatal jezsuita tudósként Hell Miksa udvari csillagásszal indult Bécsből Európa jelentős városain át a kontinens északi, lakott szigetére.

1883. 8. 124. AZ ARADI SZÍNHÁZ ÉGÉSE.

A színházaknak tűz által pusztulása mintha csak járvány volna. A balesetek annyi eshetőségét a színházaknál sok körülmény szaporítja, s úgy látszik, hogy a legszigorúbb intézkedések sem tudják korlátozni a tűzveszedelmeket. Mióta a brooklyni (New-York) és a bécsi Ring színház nagy katasztrófája bekövetkezett, a tűz elleni intézkedések rendszabályairól valóságos kódexeket állítottak össze, de azért alig múlik el hónap, hogy színházak el ne hamvadnának…Az aradi színház, a derék alföldi város egyik legdíszesebb épülete volt, összekötve bérházakkal. Arad a magyar színészet egyik fontos állomása, amint hogy fontos minden oly város, melynek állandó színháza van…

AZ ARADI SZÍNHÁZ

Az aradi színházhoz Skalniczky budapesti építész készítette a terveket. Nézőtere 1400 főnyi közönségre volt számítva. A bérházak két oldalt állnak; ezek megmenekültek a tűzvésztől. Az épület nagy négyszögben, szabad helyen áll, ama nagy széles út közepén, mely Aradot kettémetszi, s kereskedelmét, forgalmát, sőt előkelő városiasságát is összegyűjti.

Két évig folyt a színház építése, s 1874 szept. 21-én, a király jelenlétében nyitották meg a Nemzeti Színház tagjainak közreműködésével és Fáy András Mátrai vadászok c. vígjátékával…A tűz e hó 18-án délután 2 óra körül tört ki, s másfél óra múlva a díszes színház füstölgő rommá lett. Csak falai meredeznek föl kopaszon…A színház tökéletesen elpusztult. A réztető lezuhant a nézőtérre. A díszletek is elvesztek. A ruhatárt, könyvtárt még meg lehetett menteni. Mannsberger igazgató és színtársulata a legsanyarúbb helyzetbe jutottak.

A kár egy részének megtérítésére lehet számítani, s így valószínű, hogy Arad áldozatkészségével együtt, a színház rövid idő alatt ismét felépül.

*

Egy mindent elemésztő tűzvészt követően, 1959-ben a színházat teljes egészében újjáépítették. A főút felé néző homlokzatára egy domborművet helyeztek, Ion Tolan, Valeriu Brudascu és Emil Vitroel aradi szobrászművészek alkotását. Wiki

1883. 12. 185.VÖRÖSKÖ ÉS SZOMOLÁNY VÁRA POZSONYMEGYÉBEN.

Kis kárpáti emlékek cím alatt terjedelmes és érdekes hely- és művelődéstörténeti tanulmány jelent meg e napokban Jedlicska Páltól…

Vörös kő vára* a Kis-Kárpátok egyik középmagasságú hegyén, Cseszte mezőváros nyugati oldalán emelkedik, jó karban és büszkén tekintve el a Nagyszombat és Galgóc táját övező tágas rónaságon s a Vág mentében elvonuló magas hegyláncon. Pedig a legrégibb várak egyike, mert már egy XIII. századbeli krónika említi, hogy Ottokár cseh király 127l-ben keményen ostromolta Bibersburgot, mely Vörös kőnek német neve, s mely ettől kezdve az okmányokban többször használtatott. A vár, több történész állítása szerint, 1230 táján Premiszláv Ottokár cseh király nejének, Konstanciának, III. Béla király leányának rendeletére épült…Nagy Lajos uralkodásának kezdetén

Volfard Ulrik német lovag kezében találjuk a várat, mint királyi adományt ama szolgálatáért, hogy a királyt nápolyi hadjáratában 4000 zsoldossal segítette. Ulrik 1350-ben Német Újvár urává, s Vasvármegye főispánjává lett s hasonnevű fia Vörös kőt előnév gyanánt használta...

1580-ban a hős gróf Pálffy Miklós, a Pálffy-család későbbi fényének megalapítója, vette meg a várat apósától, Fugger Márktól, hét tizedrészben 75 ezer rajnai forinton. Majd hozzászerezte a többi részekét is, s 1592-ben II.

Rudolf által az egészet magának adományoztatta. Ezóta Vörös kő vára állandóan a gróf Pálffy-családé..

VÖRÖSKŐ VÁRA, POZSONYMEGYÉBEN, DÉLNYUGAT FELŐL

Vörös kő vára mai nap is egy ősi úrilak csinosságával ékeskedik, kivéve a fellegvárnak egy pusztán álló részét. A vár három részre oszlik, a külső két udvarra és a fellegvárra. Északkeletre terülő első udvarába tágas kapu vezet, melyhez hajdan fölvonó híd segélyével lehetett jutni. Ma már ennek semmi nyoma. Ez első udvarban vannak a lóistállók és egy tágas lovarda, mind a kettő az újabb kor igényei szerint építve s vízvezetékkel is ellátva…

A várbeli gyermekek számára a fellegvárban van iskola is s egy igen becses mű- és régiség gyűjtemény, mely valaha még gazdagabb lehetett, mivel egy múlt századbeli leltár egymaga hat vaskos kötetet tesz ki….Szomolány** vára, ma már csak omladék…

*A Vörös kő a Kis-Kárpátok legszebb vára, amely csak néhány kilométerre fekszik Pozsonytól (Bratislava), és egyike a leginkább épségben maradt szlovákiai váraknak.

**A romos Szomolány várat 1880 és 1900 között gr. Pálffy József neogótikus stílusban újjáépítette, ma a Szlovák Akadémia Konferenciaközpontja van benne.

1883. 20. 325. KÉPEK MOSZKVÁBÓL.

Meglátni Nápolyt és meghalni, ezt mondja büszkén az olasz. Aki nem látta Moszkvát, sohase látott szépet, mondja nem kevésbé rátartósan az orosz. S valóban Rómát és Konstantinápolyt kivéve alig nyújt egy-egy város oly impozáns kilátást, mint Moszkva, melyre most a cár koronázása alkalmából a világ szeme fordul. Ha először látjuk az épületek e tengerét, zöld és vörös fedeleivel, arany kupoláival és keresztjeivel, tarka tornyaival, érthetővé válik előttünk az a lelkesedés, mellyel az orosz az ő régi fővárosára tekint. Sem nem kelet, sem nem nyugat, a mit itt találunk, keveréke a kettőnek, de mégis sajátságosan eredeti. Ellentéte Szent Pétervárnak, mely már európai jellegű és épen azért kedvesebb is az igazi orosz előtt, aki gyöngéd szeretettel nevezi Moszkvát anyavárosának: matyuska Moszkva…

A Moszkva folyó, tömérdek hajóval, bárkával két egyenlőtlen részre választja a várost, melyet számos híd kapcsol össze. A kanyargós Moszkvával egy csatorna halad párhuzamosan, áradások ellen védve, a várost…

A VASZILI BLAZSENNY SZÉKESEGYHÁZ

Vaszili Blaszenny székesegyház a legcsodálatosabb épületek egyike, melyeket építőmester képzelete valaha kigondolhatott. Lehetetlen ez épületet, vagy csak egyes részeit is valamely meghatározott építési módszerbe sorozni. Emlékeztet a gót, a bizánci, de a keleti mintákra is, s mégis sajátszerűen eredeti. Öt tornya közül egyik se hasonlít a másikhoz, se nagyságra, se színre. Az egyiknek piramis alakja van, a másik csiga alakra tekerődzik, a harmadik hagymatetős, a negyedik pikkelyekkel látszik borítottnak, az ötödik tojásdad. Aztán az egyik zöld, a másik vörös, a harmadik arany csillagokkal van behintve. Alacsony falai rengeteg kupolákat emelnek, mintha óriás emberek fejei volnának törpék testén. Tarka zagyvalék, s mégis egységes egész benyomását teszi. Mondják, hogy rettenetes Iván a mű befejeztével kiszúratta az építész szemét, nehogy még építsen másutt is hasonló valamit.

*

A Vaszilij Blazsennij-székesegyház a moszkvai Vörös tér ékessége. A cifra építményt egy 16. századi szentről, a bolondnak tartott Vaszilijról nevezték el.

*

A Boldog Vazul-székesegyház, Istenanya oltalma templom (oroszul: Храм Василия Блаженного) vagy Vaszilij Blazsennij-székesegyház. Moszkva egyik legjelentősebb és legismertebb építészeti emléke, gyakran használt jelképe a Vörös téren. A székesegyház – Rettegett Iván orosz cár parancsára – 1555 és 1561 között épült fel, és 1561. július 12-én szentelték fel...Wiki

1883. 25. 400. ANAMI PAGODA.

Az anamita* nép, melyről most Anam északi részének, Tonkingnak, a franciákkal való összeütközése miatt oly sokat írnak a lapok, inkább babonás, mintsem vallásos. Vannak templomai és papjai nagy számmal, hasonlóképp vannak istenei is; de mindezekkel igen keveset törődik. Az egyházi szertartásokat, mint ünnepeket, pompával, hagyományos szokások között üli meg, de a mindennapi életben az istenséggel és imával igen keveset törődik…

A buddhizmus a papok vallása, de nem a népé. Minden községben van egy pagoda egy vagy több bonccal, kik rendesen nagy kényelemben élnek, mivel sok föld áll rendelkezésükre. A boncokon és növendékeiken kívül alig van hívő lélek. De azért a pagodák rendesen igen csinosak s belsejükben sok a nézni való. Buddha nagy szobrán kívül több kisebb-nagyobb, agyagból, fából vagy rézből készült, rendesen aranyozott bálványszobrok találhatók itt, mint a képünkön bemutatott pagodában is, hol ezen kívül egy antracitból álló nagy oltár található…

ANAMI PAGODA BELSEJE

A védő szellemek felelősök a községben történő bajokért és elemi csapásokért, s ha szárazság vagy vihar van: a trónt megverik. A császárnak joga van az ily

védő szenteket osztályozni s büntetésül alsóbb rangúvá teszi őket, vagy nyilvános oklevéllel elvonják tőlük az istenség jelvényét. A szellemek híres emberek s nevezetes állatok nevéről neveztetnek, de bálványszobruk nincs. A nép leborul a trón előtt, lármás körmenetben hordozza azt aranyos palankinban /hordszék/a község különböző részein s minden isteni tisztelet után van dínomdánom, egész a verekedésig. Az isteni tisztelethez tartozik még az ősök tisztelete is. A szellemek a községnek, az ősök a családnak istenei. A vagyonosabbak külön szobát vagy legalább külön ágyat tartanak számukra s haláluk évfordulóján itt áldozatokat hoznak, mely után szintén lakoma következik. Pap itt sincs, mint a szellemek tiszteleténél sem; de vannak varázslók és pedig köztük sok ügyes ember, kik magnetikai s szomnambulisztikus /alvajárás/ gyakorlatokat is űznek. A pagodák, mint Kelet-Ázsiában mindenütt, harang-alakúak, tetején egy kis gúlával; kiemelkedő szélei sárkányokat s más szörnyetegeket mutatnak…

*annamita agg. e s. m. e f. (pl. m. -i). – Abitante dell'Annam, regione dell'Indocina che forma la zona centrale del Vietnam, del quale dal 1945 è parte integrante...

1883. 28. 469. A PÁRISI VÁROSHÁZ

A városház, Hôtel de Ville az újabb épületek közé tartozik. Háromszázötven éve múlt, midőn 1533. július 15-én az első párisi városház alapkövét letették. A nevezetes épület 1871-ben, a kommün uralma alatt, teljesen elpusztult s így a jelenlegi városház, melyet csak a múlt évben (1882. július 13-án) adtak át céljának, egészen új épületnek mondható, bármennyire ragaszkodtak is az építésnél a régi épület tervéhez. A köztársaság 1872. július 23-án hirdette ki a pályázatot az épületre, s a pályázatnál az első díjat 66 pályázó közül Ballu és Deperthes nyerték meg, kiket a végleges terv benyújtása után az építéssel is megbíztak. Az építés teljes nyolc évet vett igénybe, s 22 millió frankba került, melyből a szobrok és festői díszítések egy milliónál többet tettek ki.

Az épület a régi városház helyén, a Szajna partján áll, a leglátogatottabb és legelegánsabb vidéken. Főhomlokzata teljesen ugyanaz, mint a régi városházé volt, csakhogy a méretek úgy magasságban, mint hosszúságban nyolc méterrel emelkedtek. E homlokzaton a legnevezetesebb franciák szobrai láthatók, továbbá egy nagy művészi tökéllyel készített óra, rajta a Szajna és Marne allegorikus alakjai. Ugyanitt láthatók még a szobrok közül a munka allegorikus alakja, a Paris várost jelképező két csoportozat, s ezek fölött a város címere, az okosság és türelem alakjai között.

A HÔTEL DE VILLE PÁRISBAN

Sokkal több változás történt a többi homlokzatokon s az épület belsejében. Ügyeltek arra, hogy a régies zománc lehetőleg megmaradjon. Az épület három nagy udvara, melyek közt a középső trapéz alakú, oszlopok közé rejtett ablakai, számos kisebb-nagyobb tornya egészen középkori jelleget adnak az épületnek. Midőn azonban homlokzatai előtt a szép kerteket, szökőkutakat, magas szobrokat látjuk s benn a pazar fénnyel díszített termeket, melyek között a mulatságokra és ünnepekre szentelt helyiségeket sem feledték ki, rögtön észrevesszük, hogy modern és előkelő város egyik legújabb épületében vagyunk. A régi francia reneszánszot utánozták. Kitűnő díszítéséül szolgáltak az épületnek a köröskörül elhelyezett szobrok, melyeknek száma, a domborműveket és csoportozatokat nem számítva, 110-re megy. Millet, Gautier s más nevezetes művészek dolgoztak e szobrokon. A külső falakon, különösen az ajtók fölött, számos medaliont, freskót találunk s a változatosságot nem egy szép kariatida emeli

*

Hôtel de Ville. Paris's Neo-Renaissance city hall was built in 1873 on the site then known as "Place de Grève". The 136 statues represent famous historical figures, and the magnificent decor in the reception rooms is by 19th-century artists. The building houses the offices of the Mayor and city council of Paris.

1883. 31. 508. ISCHIA PUSZTULÁSA.

Az elemi csapások legirtózatosabbja pusztította el Ischia szigetét, melyet maguk az olaszok, akik pedig értenek egy kissé a szépnek meghatározásához, a kéjfürdők királynéjának neveztek el. Olaszország valóban gazdag ilyen pontokban…

Csak mérveire kisebb a Nápolyinál, de borzasztóságra — helyenként legalább — vetekedik ezzel a földindulás veszedelme. A körülbelül ötezer élő ember közül, a kik ott vesztek, talán a nagyobb szám részesült a rögtöni halál viszonylagos jótéteményében. De hányan lehettek, a kik egy-egy boltozat vagy egyébként támadt sötét üregben maradtak, mint egy sírban, élve eltemetve?

Akiknél a halál, a bezártság légmentességéhez képest, csak több óra, talán napok múlva állt elő?...A gyönyörűség-teljes Casamicciolának tehát így kellett elpusztulnia, mert meg kellé lakolnia, hogy olyan szép volt, aminőt a földiség alap-törvénye nem tűrhet meg sokáig…

- jd –

1883. 33. 534. AZ ISCHIAI KATASZTRÓFA.

Mily rettenetes lehetett az a földrengés, mely július 28-án Ischia sziget nagy részét tönkre tette, kitűnik abból, hogy a romok eltisztítása körül folytatott munkálatokat, a nagyszámú katonaság még mindig nem tudta annyira befejezni, hogy már biztosak lehetnénk, hogy halottak nincsenek a romokban. Ellenkezőleg, nagyon valószínű, hogy még több száz, ki nem ásott test van nemcsak Casamicciola romjai alatt, hanem a többi a kevésbé említett községekben, úgy, mint Lacco, Ameno és Forio városokban, továbbá Sanza, Fontaim, Soclrino es Sananaelo falvakban, hol a földrengés szintén erősen pusztított és sok halált okozott. Legkevesebb számítással is lesz négyezer az áldozatok száma, de valószínű, hogy az ötezerét megközelíti. Mondják, hogy Casamicciolában , és Forióban sok helyen, a szó szoros értelmében kő kövön nem maradt. Fogalma sem lehet az embernek a rettenetes átalakulásról.

A bennszülött sem képes megismerni többé azt a helyet, hol az egyes házak vagy utcák feküdtek, ahogy a világ legnagyobb hajóhadának ágyúi egy heti folytonos bombázás által sem lettek volna képesek ily romokat létesíteni. Ki merné állítani, hogy e két hely ugyanaz, s hogy a rettenetes átalakulás csak 15 másodperc műve, oly időé, melyet sokan észre sem vesznek. A fogadóban volt Casamicciola közel kétezer főre menő fürdő vendégének színe-java…

Nem érdektelen adat különben, hogy a földrengés oly nagy légköri változást idézett elő, hogy Rómában a meteorológiai intézetben megérezték, bár helyét biztosan nem tudták megmondani. Egy római tanár, Rossi István azt állítja, hogy a kis Ischia sziget alatt két vulkánikus réteg vonul el, egyik délről nyugatra Barano és Serrara felől, a másik, mely az Epomeo hegy s az eredeti tengeralatti vulkán közt válaszfalat képez, keletről nyugatra. Forio felől e két réteg épen Casamicciola hévíz forrásainál keresztezi egymást s innen volt a sok és nagy földrengés e helyen. Bármi legyen is az ok, kétségtelen, hogy az ischiai földrengés rendkívüli természeti tünemény s a földrengések történetében is kiváló helyet foglal el óriási ereje és romboló hatása következtében.

*

Ischia vulkáni eredetű sziget a Tirrén-tengerben, a Nápolyi-öböl északi részén. Legmagasabb csúcsa az Epomeo (788 m). A csaknem 50 km² területén 6 népes község osztozik…1883. július 28-án egy földrengés romba döntötte a sziget nyugati oldalán fekvő Casamicciola Terme és Lacco Ameno települést.

*

Az 1950-es években itt tanyázott Arthur Koestler, Truman Capote, Tenesse Williams, W.H. Auden. Márton László: Koestler asszonyai, Noran, 2012. 163. oldal. G.

1883. 35. 569. NÉGY NAP MÁRAMAROSBAN.

Az első napra, nem a legeszélyesebb gazdálkodással, a legkisebb útrészlet levén élőnkbe szabva, nem kellett igen korán talpon lennünk. Kocsijaink csak 6 órára voltak rendelve s pontosan indultunk. A szlatinai sóbányák megtekintése levén programunk első pontja, a Tisza kincstári hídján — rozzant állapotán meglátszik a tulajdonos! — átkelve, Falu Szlatinát, az utat egész hosszában szegélyző korcsmáival s pálinka-bűzével, elhagytuk, s a mérsékelt magaslaton fekvő Akna Szlatinára érkeztünk. A domb párkányán álló katolikus templomnál leszálltunk, hogy a mellette levő ponkról a gyönyörű kilátást élvezzük. Kerített helyen,

zsindely fedelű lugassal, s padokkal ellátva, igazi Bellevue, mint egy várbástyáról. Előttünk a Tisza és Apsa völgye, jobbról a magas Magura, sok hegyek izmos ura— mint a leoninus Gyöngyösi énekelte — távolabb a Borsova hegység, a máramarosi havasok amfiteátruma: mily felséges kép…

Szlatinán a végképp felhagyott Krisztina- és Albert-bányákon, s az ideiglenesen nem művelt, de tartalékban tartott József- és Ludovika-bányákon kívül, az 1789-ben két akna-torokkal megnyitott, de már 1790-ben összevágás által egyesített Miklós- és Kunigunda-bányák és az 1808-ban megnyitott Ferencz-bánya vannak jelenleg művelésben. Mi az előbbit, a kettős bányát láttuk. Belsejük egy hosszúságához (394 méter) képest keskeny (17—50 méter közt váltakozó), de egészben óriási templomhajót képez, melynek hosszközepén roppant só-oszlop emelkedik, a művelés folyamában körülvágva s épen hagyva a só testből. Impozáns látvány. Mégis szebbek a természet alkotta bércek, vagy gleccserek, a föld színén, a nap világán!

A bányából kijőve azonnal a só-szállító, keskeny vágányú vasútra ültünk, mely a hegy lejtőjén a kincstári kamaráig szállított bennünket, hova előre küldött kocsik vártak. A kamara, Szigettől északra, a várossal csaknem összefügg. Amit itt látni akartunk, nem a kamarai épületek voltak, melyeken csakugyan semmi látni való nincs is, hanem a nagyszerű fűrészmalom, mely a kincstári havasok erdőiből a Tiszán ide szállított fenyőket deszkákká s lécekké dolgozza föl…

Nem messze a bányáktól melyek közül a művelés alatti Ferenc bánya, megérdemelte volna a megtekintést, de arra a szlatinai után már nem vállalkoztunk. Igen alkalmas s tágas helyiségben, mely bálokra, színi előadásokra s vendégségekre szokott használtatni, holott eredetileg kovácsműhelynek készült…Bükkerdőktől körülvett gyönyörű hegyoldalban fekszik a kis fürdő, mely, ha nem oly kezdetlegesen volna berendezve s ellátva, mint van : tízszer akkora látogatottságnak örvendhetne. Még egyszer bejártuk a fürdő árnyas útjait: a Lujza- s Diána-ligeteket s azt a legszebb pontot, mely Kornélia-liget nevet visel, hol tábla jelöli Prielle Kornélia 40 éves színészi jubileuma alkalmával itteni látogatását, mikor Sziget s a megye értelmisége e pontot az ő nevével jelölte meg. Szini pályája kezdetén — a negyvenes évek elején, — mikor Szigligeti őt Nagy Enyeden, a Pályi társaságánál működőt, fölfedezte, ismertem e bájos teremtést. Máramaros vármegye méltán büszke e szülöttjére

SZÁSZ KÁROLY.

Aknaszlatina (ukránul Szolotvino), város Ukrajnában, Kárpátalján a Técsői járásban. Lakóinak száma 9276 fő a 2001-es népszámlálás adatai szerint, ebből mintegy 4000 magyar nemzetiségű. / G. itt kezdte elemi iskolai tanulmányait./

1883. 35. 571. ZÁGRÁBI KÉPEK.

Zágrábról beszél ma mindenki, zágrábi híreket lesünk az utcán, a kávéházban, a lapokban, s e fészkelődő horvát város ma már azon a ponton áll, hogy érdekessé legyen még azok előtt is, kiknek soha sem jutott volna eszükbe bővebben megismerkedni vele. E körülmény indokolttá teszi, hogy mi is elvándoroljunk egy pár percre a regényes Száva partjaira.

Utunk Zágrábba, nagyon szegény vidéken vezet keresztül. Amint elhagyjuk e haza határait, s elérünk oda, ahol a «birtokunk» kezdődik, mindjárt láthatjuk, hogy mennyire gazda nélkül folyik itt minden dolog, s mennyire hiányzik annak a gazdának a jelenléte, a kinek a szeme hizlalja az ökröt. A horvát nép mindenütt szánandóan néz ki — s olyan az országa is. Jól termő földjeivel nem tud, vagy nem akar valamit tenni. S mozdony órák hosszáig ugaron dübörög keresztül. A falvak rongyosak, mocskosak, a horvát parasztság összetöpörödött, aszott, sovány és alacsony…

ZÁGRÁBI KÉPEK, SZÉKESEGYHÁZ

A székesegyház, a szép, büszke, régi épület, a mely Zágráb egyik legfőbb ékessége, Sz. István és Sz. László szobraival, de a mely köré többnyire a gyűlölet csoportosítja a zágrábiakat és a horvátokat. Most egy fennkölt lelkületű főpap uralja a székesegyházat, és érseki palotáját, szava nem bujtogat testvérharagra. Szelídség és engesztelés sugárzik minden mondásából, jó fia Magyarországnak, hű alattvalója királyának, s szerető pásztora nyájának: tehát Horvátországban gyűlölet tárgya. Hogyne, amikor tud, s magyarokkal szokott is magyarul beszélni. Hogyne, amikor azt mondja untalan, hogy legyen egyetértés és összetartás, a helyett, hogy széjjelhúzásra ingerelne'? A várhegyről oda látunk a Jellasics-térre, amelyen ott áll a vitéz bán ércbe öntött szobra. Lóháton ül, s ki van vonva a kardja. A karddal egyenest Magyarország felé mutat, nyilván ádáz képzetekkel. E tér gócpontja a fővárosnak, amelyről megemlítendő, hogy semmivel sem különb bármelyik nagyobbacska vidéki városunknál…

S.

1883. 41. 657. SZEGED ÚJJÁÉPÍTÉSE.

SZEGED, a mióta történetét ismerjük, mindig magyar és nagy város volt. Nagy volt az Árpádok alatt, nagyobb Mátyás alatt. Jelentősége a török hódoltság által nem vesztett, s mi legfőbb érdeme, magvai^- maradt mindvégig. Alóla egész Dél-Magyarországon kiveszett a magyarság, utolsó bástyája maradt, Délen Szeged. A törökök kivonulása után a helyzet javulni kezdett. Szeged mégis minden állami támogatás nélkül emelkedett lélekszámban, iparban es kereskedésben; e század elejétől, sőt már korábbi időtől kezdve, a Bácskában és Bánátban magyar gyarmatokat alapított; ez által alapvetője lett az alvidéki magyarságnak és terjedésének…

A középítkezéseket illetőleg: 1. A rakpart és az állandó híd létesítésének költségeit az állam viseli. 2. A két körút, négy nagy sugárút, három kis sugárút, a tervezetbe foglalt közkertek, egy nagy katonai kaszárnya, két falazott főcsatorna, a vár lerombolása és a szabályozási terv folytán szükségessé vált kisajátítások utáni| költségeket fedezi a város, az állam által e célból számára kedvező föltételekkel közvetített 1 millió forint kölcsönből. A magán építkezéseket illetőleg a városi lakosságot házainak fölépítésében segíti…

Az 1879: XX. t.-cikket, mellyel a széleskörű hatalommal fölruházott kir. biztosi intézménynek tette föladatává Szeged vízmentesítését, a könyöradományok kiosztását és Szeged újjáépítésének keresztülvitelét. Kir. biztossá Tisza Lajos, volt közmunka és közlekedési miniszter, a miniszterelnök testvéröccse neveztetett ki. Melléje 12 kir. biztosi tanácsos adatott, kikből kilencet a kormány nevezett ki, hármat pedig Szeged város közgyűlése választott…

A kir. biztos első teendője volt, hogy a város belterületét a víztől megszabadítsa, a hajléktalan lakosságot födél alá helyezze, és a szegény osztályt élelmezze. A szádfal és gőzszivattyúk segélyével, óriási erőfeszítés után, a város vízmentessé lett. A lakosság visszaszállingózott csakhamar és hozzálátott ideiglenes hajlékainak emeléséhez…

AZ ÚJ SZEGED

Tisza part a Stefánia sétánnyal, a színházzal és új híddal, Széchenyi-tér, a városházával. Színház. Városház torony

A kir. törvényszék épülete, a Széchenyi-téren Posta- és távírda-épület a Széchenyi-tér és hídutca sarkán

Klauzál-tér (középen az Európa-szállodával). Pénzügyi igazgatósági palota a Tisza Lajos körúton. Gizella-tér a Rozália-kápolnával. Népkerti vigadó

A tiszai új közúti vashíd teljesen elkészült, s 1883. szeptember hó 16-án a közforgalomnak ünnepélyesen átadatott. E híd, a feljárókkal együtt 1 740 000 frtba került; tervezte Feketeházy János m. kir. államvasúti főmérnök,

hazánkfia, építette Eiffel G. párizsi hídépítész. A tiszai rakpart és parti védművek csak részben készültek el. Tervezte Wein Aurél, a j kir. biztosság műszaki osztályánál alkalmazott kir. főmérnök….A rakpart költségei az egy millió négyszázezer forintot valószínűleg meg fogják haladni, s mivel a talajviszonyok fölötte kedvezőtlenek, az, hogy az államnak teljes elkészülésig a rakpart mibe fog kerülni, ez idő szerint még meg nem állapítható. További munkálatok: az új-szegedi partrendezési munkálatok, a Szegedet körülövező körtöltés, a fehértó-matyéri csatornával együtt és a sövényházi töltés. Az egyes minisztériumoknak az 1880: XVII. t. ez. 57. §-ában nyert felhatalmazás alapján tett állami építkezéseik is immár kevés híján befejeztettek…

*

Szeged újjáépítése, a modern városkép kialakulása, az ... - Sulinet

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/sz

1883. 48. 777. A KIR. JÓZSEF MŰEGYETEM ÚJ PALOTÁJA

….A főépület földszintjén és alagsorának egy részében a gépészmérnöki szakosztály van elhelyezve, mint a mely nehéz gépjeivel másutt nem is lett volna célszerűen elhelyezhető. Itt van a gépműhely, víz- és villanymotorral, a szövő- és fonó-gépek telepe. A gőzgép háza, honnan a kis épület fűtése és szellőzése történik. A "Werder-féle szilárdsági gép, melyen az ipari célokra szolgáló mindennemű anyag szilárdsági viszonyai határoztatnak meg. A technológiai, mechanikai és gépszerkezettani szertárak összesen 11 teremből álló helyiségei, melyekben számos gépminták vannak, köztük két kicsiny gőzmozdony-mintával, melyek egyike hazai készítmény. A Magyar testvéreké, még 1846-ban készült és teljesen működésbe hozható. 3 rajzterem és 2 tanterem a gépészmérnöki szakosztály hallgatói számára. A földszinten van elhelyezve a könyvtár, az udvar felé van a nagy olvasó-terem (mintegy 150 olvasóra), az utcára pedig a könyvtár terme, mely egyetlen teremben több mint 80 000 kötet könyv helyezhető el.

Az első emeleten, a múzeum körút felé eső részen, vannak az irodák helyiségei, az északi oldalon az építészek 3 rajzterme, kelet felé az építészi tanárok szertári helyiségei, két kisebb és egy nagy tanterem (250 hallgatóra)…

A második emelet a mérnököké. Három nagy rajzterem van itt és öt tanterem, továbbá a vasútépítési, a hídépítési, vízépítési, földmértani szertárak, mind szigorúan mérnöki intézetek.

A KIRÁLYI JÓZSEF MŰEGYETEM ÚJ PALOTÁJA

Mindezeket összevéve, elmondhatjuk — a mit egy-két évtized előtt még csak gondolni is, alig mert volna valaki — hogy műegyetemünk, úgy épületei, fölszerelése és berendezése, valamint tanárainak magas tudományos színvonala tekintetében, oly polcon áll, a melyen bátran megállhatja a versenyt sok külföldi, nagyobb múltú, hasonló intézettel. Szükségünk is van rá. Közgazdaságunk fejlődési iránya hova-tovább mindinkább szükségessé teszi, hogy műegyetemünk minél képzettebb és minél jelesebb szak-férfiakat neveljen. Ezt elvárja és joggal várja el tőle az ország. J—r.

*

A technikai tudományok jelenlegi fejlettségéhez méltó műegyetemi palota megnyitása a kultúra ünnepe, s hazánk haladásának egyik emlékezetes mozzanata volt nov. 25-én. A palotát kívülről is feldíszítették lobogókkal, fenyőfa-füzérekkel; belül a lépcsőház, a folyosók szintén díszítve voltak, főképp pedig a nagy olvasó-terem, az ünnepély színhelye. A tanári kar, az ifjúság s a meghívott közönség foglaltak itt helyet. Megjelent Pauler miniszter is, Szász Károly miniszteri tanácsos, a polgármesterek, Schlauch Lőrinc szatmári és Kovács veszprémi püspökök, a tud. akadémia több tagja, képviselők. Tizenegy órakor érkezett Trefort miniszter, kit Szily Kálmán rektor fogadott a bejáratnál…

Egyveleg

1882. 1. 7. A Gotthard hegyi alagút egészen elkészült. December 22-én, esti 8 árakor ment át raja az első gőzmozdony, s Göschenenből 33 perc alatt jutott el Airolóba. Mennyi idő kellett ezelőtt, míg ezt az utat a meredek hegyi utakon meg kellett tenni. Az utolsó napokban nagy erőfeszítéssel dolgoztak a munkások, hogy az alagutat újévre járhatóvá tegyék. Nagy havazások is gátolták a munkát, de azok éjjel sem nyugodtak. A kilencévi munka utolsó órái egész lázas izgatottságot okoztak. Airolóban 9000 köbméter havat kotortak össze…

1882. 1. 13. Ring-színház romjainak egy része már el van hordva, s a gyászos romok nemsokára egészen eltűnnek, hogy helyt adjanak annak a kápolnának, melyet ő felsége emeltet e helyre, a december 8-iki katasztrófa emlékére. Az áldozatok száma a hivatalos összeállítás szerint 436…

1882. 4. 62. A Panama-csatorna építése. Parisból írják, hogy onnét, e hó 5-én indult el első szakasza azon mérnököknek és építészeknek, a kik a csatorna kiépítésével vannak megbízva.

1882. 5. 72. A szánkagőzösök nagy divatba jöttek az Egyesült Államokban. New-Yorkban külön részvény-társulat alakult, mely a Hudsonon huszonkét fényesen fölszerelt szánkagőzöst állított ki.

1882. 7. 108. A budai udvari lelkészi állomás. A budai királyi várlakban eddig a lelkészi tisztet a csehországi csillagos keresztes-rend látta el, valamint a szent István jobbjának őrizését. Ő felségének e hó 5-ikéről kelt intézkedése szerint e lelkészi tisztségre és a szent Zsigmondról nevezett plébániába csak magyarországi világi klérus tagjai alkalmazhatók.

1882. 8. 121. A JÉGTÖRÉS. A városi ember bizony nem gondol rá, mikor a kioszkban, kávéházban szivar vagy cigaretta bodor füstje mellett szürcsöli a jeges kávé, fagylalt vagy a jégkrém édes zamatját, hogy a rekkenő melegben porlepte torkát fölfrissítse vele, bizony nem gondol arra, hány emberfia fáradt annak előállításán...Mikor beáll a komor, ködös ősz, sárga fáival, zörgő levelekkel, akkorra már kevésnek van jege. Elfogyasztotta a nyári szükséglet vagy a nyár heve, ha napos helyre, rosszul verték fel a jégvermet. Falun persze ilyesmit nem lehet pénzért venni, ott a kölcsönkérés járja…

Fagyott, ez a jelszó, s van sivalkodás, csúszkálás a sima jégen, a falu tócsájának jegén. Ez nem tart sokáig, csak amíg az asszonyok neki nem nógatják a gazdákat. Itt a jég, most kell tele szedni a vermet. Ki tudja, fagy-e még többet, nem lehet azt tudni, csak legjobb a biztos, most vágassunk, amíg van. Küldik a vágókat, akik keserves napszámért — télen munkaszünetkor, nagy a pénzínség, 30, sőt 25 krajcárért, reggeltől estig vágják, turkálják a kemény kérget, naphosszat izzadnak a jégen.

JÉGTÖRÉS. FESZTY ÁRPÁD EREDETI RAJZA

Jómódú szekeres gazdáknak, sőt a főváros közelében egész faluknak a jégszállítás teszi jövedelem-forrásukat télen. Csepel községe majdnem egészen ebből él. Vannak gazdák, kiknek öt-hat jégvermük is van. Némelyik verem oly nagy terjedelmű, hogy 800—1000 kocsi jég is belefér. Kemény tél idején olcsó napszámosokkal könnyen tölti meg őket, nyáron aztán alig győzi a «forró várost» jéggel hűteni. Nyár végén, ősz felé már fogytán van a jég. Ilyenkor, aki hamar el nem vesztegette, szép pénzt kereshet vele, mert a kereslet igen nagy. Kávéházak, korcsmák, mészárszékek, boltok, gyógyszertárak, kórházak szörnyű mennyiséget fogyasztanak, s pince-számra veszik, hogy legyen min eltartani a húst, legyen mivel fagyasztani a tejhabot, a pezsgőt, báli hűsítőket, enyhíteni a betegek lázát, fájdalmát.

Mennyi jégtörőnek fagy le a körme, lábujjhegye, míg a kívánt jég a pincékbe kerül. Hány szegény napszámos izzad kemény télben, hogy nyáron az uraknak legyen hűsítőjük, hány szegény ember hűti magát agyon, s lesz beteg, hogy munkájával a betegek lázait gyógyítsa. És sem a pezsgőző, sem a lázbeteg nem gondol a szegény emberre, aki azt a jeget törte föl számára, mely az egyiknek élvezetet, a másiknak enyhülést hozott. De hát így vagyunk; mindennel ezen a világon.

FESZTY ÁRPÁD.

1882. 12. 179. VIKTÓRIA ANGOL KIRÁLYNŐ. Anglia királynője, a valaha élt alkotmányos uralkodók egyik legalkotmányosabbika, népeinek, s annak a roppant birodalomnak — melynek határai közt a nap igazán soha sem megy le, mint egykor II. Fülöp spanyol király dicsekedve mondta a magáéról. Szeretett és tisztelt királynője, a napokban ismételve ki volt teve annak a mindig örült és még zsarnokok ellen is igazolhatatlan merényletnek, hogy egy alattvalója fegyvert emelt életére…

Viktória, magánéletében, a nő, a feleség, az anya összes erényeivel ritka mértékben ékeskedik; hű, gondos, nemes szívű, fennkölt érzelmű, jótékony s magas műveltségű…

VIKTÓRIA ANGOL KIRÁLYNŐ.

A koronát 1838. június 28-án tették fejére….Viktória, népei kívánságára férjhez kellvén mennie, rokonát, Albert szász-koburg-góthai herceget választotta, kiben férfiasság, lelki nemesség, kiváló értelmi tulajdonok, a tudomány és művészet iránti szeretet s ritka műveltség egyesült egy megnyerő egyéniségben. A fejedelmi házaspár, melynek frigyét kilenc gyermekkel áldotta meg isten, oly odaadó és határtalan szeretetben élt együtt, minőt rendesen csak polgári házakban találni. A hercegi férj, huszonegy évi házasság után, 1861. december 14-kén elhunyt…

Az angol királyi család századok óta nem látott oly szép és zavartalan családi életet, mint a Viktóriáé. A most már 63 éves matróna még most is teljes mértékben bírja felnőtt gyermekei tiszteletét, s megtartotta felettük fölényét, mint anya és királynő.

A pártok es kormányok változó uralma mellett Viktória mindig kifogástalanul meg tudta őrizni királynői méltóságát, népei szeretetét s alkotmányos uralkodói kötelességeit…

- á – r –

Uralkodási ideje: 1837. június 20. – 1901. január 22. /63 év./

1882. 16. 248. A földalatti vasút építése Parisban közel kilátásban van. Eddig 47 millió frankot írtak alá s ez elegendő az első 19 kilométer hosszú vonal kiépítésére, mely Saint-Cloudot, az új kristálypalota helyét, Longebampot, a versenytért érintve a diadalívnél fut a föld alá s a város északi részét (opera, Bastille-tér) összeköti. A londoni földalatti vasúttól főképp abban fog különbözni, hogy nem gőz, hanem komprimált levegő hajtja s így füstje nem lesz. Villam-világí

tás által oly világosságot idéznek elő a föld alatt, hogy az utazók újságot is kényelmesen olvashatnak.

1882. 19. 301. Ráth Mór jubileuma. E hó első napján volt 25 éve, hogy Ráth Mór /Ráth Mátyás öccse/ megnyitotta a fővárosban könyvkereskedését, mely ez idő alatt, mint a magyar irodalom sok jeles művének közrebocsátója, és mint kereskedői üzlet, oly tekintélyre emelkedett. Ráth az évforduló alkalmából nem rendezett semmiféle jubileumot, de méltó, hogy a sajtó szava kifejezze azt az elismerést, melyre Ráth a magyar irodalom terjesztése körül érdemessé tette magát. Erélye, szakképzettsége és kiváló ismeretei emelték vállalkozását, s irányozták a kiadandó művek megválasztásában. Arany, Vörösmarty, Eötvös, Tompa minden munkái, Horváth Mihály újabb történelmi művei mind Ráth kiadásában jelentek meg. Az általa kiadott művek számban is tekintélyesek, s jóval meghaladják a másfél ezret.

1882. 21. 328. A velocipéd újból nagy divatba jött Angliában, most azonban már nem két, hanem háromkerekű készüléket használnak. Különösen az

arisztokrácia női tagjai hódolnak e divatnak. Vannak nők számára készült oly velocipédek is, melyeken két, sőt négy személy is helyet talál. De e társas utazás kissé kellemetlen. Ha a társalgás hevében az utasok a nagyon is prózai lábnyomást elfeledik, a velocipéd megáll, ha pedig gyorsan haladnak, egyetlen véletlen nyomás a kormányzón az egészet felfordítja.

A velocipéd a mai kerékpár előfutára. A formája: egy nagy kerék elöl egy kicsi hátul. wiki

1882. 21. 329. A KENGYELFUTÓ. Hajdan a kengyelfutás nem művészet volt, hanem sport, az előkelő görög és római ifjaknál, kik abban versenyeztek az olimpiai játékokon, melyik győzi jobban lábbal. Aztán volt közlekedési mód, a mikor gyors lábú gyalogosokból állt ki a posta és telegráf, ahol lovas embert nem lehetett használni. És volt parádé, mikor nagy ünnepélyességek alkalmával ilyetén kengyelfutók szaladtak a diadalkocsi előtt. Mai napság is divatos a versenyfutás, kivált Angliában, és az u. n. táv-gyaloglás, amikor hihetetlen mennyiségű mérföldeket tesz meg egy-egy ember, hihetetlen rövid idő alatt. De ez nem kengyelfutás, mert a kengyelfutás professzió.

A KENGYELFUTÓ. GYULAY LÁSZLÓ RAJZA

Aczél lábú, kaucsuk tüdejű emberek vállalkoznak fogadásból, vagy fizetségért megtenni bizonyos utat folytonos futással annyi idő alatt, a mennyi alatt más nem teszi meg…Szikár, könnyű, fürge mozgású emberek, kik a vállalkozás idején le is vetnek magukról minden súlyosabb vagy feszesebb ruhaneműt s könnyű cipőkben, nyúlékony trikóban, vékony ingben kelnek versenyre a széllel. Ott, ahol kiindulnak, és ott, a hová el kell jutniuk, már lesik az emberek, ha a mondott idő alatt megérkeznek-e. Számlálják a másodperceket, a melyekkel késtek vagy korábban érkeztek.

De néha az ilyen kengyelfutó még meg is vasaltatja magát, s kezén-lábán lánccal teszi meg futva az utat. Csak úgy csörög minden mozdulatnál rajtuk a bilincs. De azért futnak, mint az eszeveszett. Képünk egy vasalatlan kegyelfutót mutat, amint egy csárda előtt elszalad. Gyermekek, asszonyok nézik kíváncsian…

*

Úri szolga, ki valamely ünnepély alkalmával, vagy különben is gazdájának hintaja előtt fut. Régebben lovagló ura mellett futott, innen a neve. Többnyire gazdag díszítésű sárga ruhába voltak öltözve, ékes gombú, rojtos, hosszú pálcájuk volt… Bécsben, hol az udvarnak és előkelő családoknak szolgálatában álló kengyelfutóknak külön céhük volt. Pallas.

1882. 23. 360. Új repülő gép. Barasovski tanár, orosz léghajós, oly repülő gépet talált föl, mely alakjává nézve tökéletesen hasonlít a madárhoz. A gép főrésze egy henger, melynek belsejében a gőzgép van elhelyezve. A gépen két ember számára van hely. A henger két oldalán és hátulsó végén egy egy kerék van, melyek hasonlítanak a szélmalom szárnyaihoz s ezeknek sebes körforgása irányítja a gép mozgását vízszintes vagy függélyes irányban. A henger egyik végén egy nyúlvány van, mely a kormány szerepét játssza, s a gépet a kívánt irányban tartja. A henger mindkét oldalán levő két szárny hatalmasan csapkodja a levegőt, a fölszállás céljából, s fenntartja a gépet a levegőben. A gépnek, mielőtt fölemelkednék, mint a túzoknak, futnia kell a földön egy darabig, miért is hengerek vannak aljára erősítve, melyek fölszálláskor hirtelen eltávolíthatók.

1882. 24. 380. A Niagara-vízesésnek villamossági kísérletekre fölhasználása még mindig tervben van. A vízesés amerikai részén óriási hidraulikus gépet állítanának föl, mely 15 hold területű vizet igényelne, s ezen kívül a víz alatt tízezer mérföld hosszúságú kábelt helyeznének el. A terv szerint a vízesés erejét ily módon használva föl, elegendő volna arra, hogy Boston és Chicago között 65 várost villam-világítással lássanak el. A tervet különben az amerikaiak nagy része sem szereti, mivel a szép vízesés környékét elrontaná, s Edison kivihetőségét támadja meg.

1882. 28. 448. A budai Mátyás-templom restaurálása, jobban mondva újjá építése, csöndesen bár, de folytonosan halad. A templom szentélye s a hajó fele, körülbelül az épületnek fele része, már föl van építve. Az egész templomot úgy szólva lemásolják, s az eredeti szerint építik, új kövekből, új falakkal.

Darabonként bontják le a falakat, s a lebontott darabok kiegészítése után folytatják csak tovább a munkát. A templom homlokzata és karzata még mindig a régi állapotban van. Egyes díszítésekben, az oldalhoz épített mellékkápolnában (mind a két oldalon) a szabad fantázia is megnyilvánul. A tetőzetet színes cserepekkel már befedték a készen levő rész fölött. A még felépítendő rész a pénzügyminisztérium épületébe van ékelve, de ezt az épületet itt több ölnyire lebontják, hogy a templom egészen szabadon álljon.

1882. 33. 528. Kiállítás Máramaros Szigeten. A Kárpát-egylet kiállítása aug. 14-én nyílik meg Máramaros Szigeten. A tárgyak száma ötezerén felül van. Igen csinos házi iparcikkek, szebbnél szebb női munkák, kiválóan szép kender- és len szövetek, szőnyegek nagy számban, zománcozott, vert és öntött vas ipartermékek, ásványvizek, bányászati, vegyészeti cikkek. A bányászati osztály felette érdekes. E kiállítással kapcsolatban tartja a Kárpát-egylet Keleti Kárpátok osztálya közgyűlését és kirándulásait aug. 14—16 napjain.

1882. 35. 561. A műegyetem palotája novemberben készen lesz, s ekkor kezdődnek az előadások is. Az épület berendezése kiállhatja a versenyt a hasonló külföldi intézetekkel. Terve egészen önálló, eredeti s nem készült külföldi minta után. Az egész intézet két külön, egy nagyobb és egy kisebb épületből áll; a nagyban az előadási termek s a kicsiben a műhelyek és dolgozó szobák vannak. Négy nagy udvara is van, a hallgatók felüdülésére egy nagy díszkert. A fűtésre részint Meidinger-féle kályhákat alkalmaznak, részint légfűtést rendeznek be. A villamos világítást kísérletképpen fogják alkalmazni, a természettani műteremben. A földszinten a gépészmérnökök helyiségei, a könyvtár és a díszes nagy olvasóterem, az első emeleten az építészek rajztermei, a második emeleten a mérnökök előadási termei vannak elhelyezve.

1882. 37. 593. A villamos világítás New-Yorkban. E hó 5-ikéről táviratok jelentik New-Yorkból, hogy az Edison-féle villamos világítás központi állomása megkezdte működését. Hat mérföldnyi hosszúságú sodronyvezeték által ekkor száz épületet láttak el világítással, némelyiket 300 lámpával is. Naponkint 10 —20 házat csatolnak az eddigi csoporthoz. A bérlők éjjel-nappal kaphatják az elektromos fényt, és csak annyit fizetnek mint a légszeszért...

1882. 42. 670. A GERGELY-NAPTÁR ÉS A MÁS VILÁGOK NAPTÁRAI.

Egy esztendőnek az elmúltát nem jelzi semmi a természetben. Egyes természeti jelenségek feltűnnek ugyan újból és újból, midőn beköszönt a tél vagy az ősz, de bekövetkezésük nem oly fontos, hogy eligazodást nyújtanának az idő számítását illetőleg. A vándor-madarak megérkezése vagy elköltözése, egyes folyóknak áradásai, a gabona érésének ideje az esztendőnek ugyanazon részére esik ugyan mindenkoron, de nem ugyanazon napra, nem ugyanarra az órára. Semmi sincs az egész természetben, mi az asztronómiai megfigyelésekhez nem értő embernek megmutatná, hogy mennyi ideig tart pontosan egy esztendő. Mennyi idő alatt futja meg a föld pályáját a nap körül, hány nap, óra és perc szükségeltetik ahhoz, hogy a föld pályájának ugyanazon pontjára térjen vissza, melyet elhagyott. Nehéz e tekintetben az embernek kiismernie magát. S még nehezebbé teszi a feladatot az a körülmény, hogy a körülfutás ideje nem egész számú napokat vesz igénybe. Mikor a föld 365 napig futott pályáján, míg nem érte el azt a pontot, melyet egy esztendő előtt elhagyott; mikor pedig 366 napig futott, már túlment rajta. Körülfutásának ideje egész pontosan számítva 365 nap, 5 óra, 48 perez és 47 másodperc. Ennyiből áll pontosan egy esztendő…

A mi földünk nem az egyedüli égitest, melynek kalendáriumát oly annyira összevissza zavarja az a körülmény, hogy az esztendő semminemű összefüggésben nem áll a saját tengelye körül való forgással. Sőt az egész naprendszeren belől valamennyi bolygónál hasonló tüneményt tapasztalunk.

1882. 45. 720. Arany János rendjele. Midőn a koronázás alkalmával ő Felsége Aranyt a sz. István-rendjellel kitüntette, s Eötvös báró, miniszter őt arról értesítette, Arany kezdetben nem akarta elfogadni a rendjelt. Eötvösnek ismételt sürgetésére végre elfogadta, de kijelentette, hogy azt soha sem fogja viselni. Nem is viselte.

1882. 50. 800. A Vénusz átvonulása a Nap előtt. A nevezetes tünemény megfigyelésére nálunk kedvezőtlen volt az időjárás, s így azt a keveset sem lehetett látni, ami nekünk jutott volna. Azóta táviratok jelentik, hogy a megfigyelő helyeken mily eredménnyel folyt világszerte a vizsgálódás.

1882. 51. 812. A mézes hetekre vonatkozólag egy angol író statisztikai számításokat tett s megállapította, hogy a mézes hetek átlag hathétnél tovább soha sem tartanak. Angliában 6 hét, Németországban 4 1/2 hét, Oroszországban 3 hét, Franciaországban 11 nap. A mézes hét az az idő, midőn a nő azt akarja, amit a férfi, midőn nincs viszálykodás, nincs első és utolsó szó, egyszóval a kedves tettetés, az édes csalás napjai.

1883. 3. 40. A legközelebbi teljes napfogyatkozás május 6-án, hat percig fog tartani. Ily hosszú ideig tartó napfogyatkozás egy századig nem lesz / 1999. 08. 11-én megvolt, G./. A szárazföldön jóformán csak részleges fogyatkozást lehet látni, maga a teljes fogyatkozás egészen a tengerre esik s csak egy helyen érinti a szárazföldet, a déli Csöndes-tenger egy félreeső pontján levő igen kis Karolin-szigetet. A francia kormány és az Egyesült Államok e kis szigetre külön tudományos expedíciókat küldenek.

1883. 9. 141. VILLAMOS UTCAVILÁGITÁS. Partz rendszere.

Az elektrikus világításnak egyik nagy-hibája abban áll, hogy utcai világításra eddigelé nem alkalmazható előnyösen. Az elektrikus fény nagyon vakítja a szemet, ha beletekintünk. Ha pedig tejüveget teszünk elé, akkor erejének egy nagy része veszendőbe megy, több lámpát kell alkalmazni, s ez által drága. Ezeken a bajokon akar segíteni egy filadelfiai feltaláló, Partz rendszere.

VILLAMOS UTCAVILÁGITÁS: PARTZ RENDSZERE

E rendszer szerint az erős izzó szenet nem látja az ember, annak vakító fénye szemét nem kápráztatja, és a fény erejét még sem fogja föl semminemű üveg. Az izzó széndarabok ugyanis az utcakövezet alatt vannak elhelyezve egy kis fülkében, a honnan egy kicsiny kürtő vezet fel a magasba, s a fénysugarak egész kéve-alakban törnek elő. A földszinten egy 40-50 méter magasságú oszlop tetejében homorú tükör van elhelyezve, úgy hogy e sugarak mind reá essenek, s onnan mindenféle irányban szétszóródjanak. Ez által a homorú fémtükör szerepel úgy, mintha a fény forrását képezné. Minthogy pedig ennek sokkal nagyobb felületén oszlik meg, s így nem is annyira intenzív, a szemet tehát nem kápráztatja. Eddigelé e világítással csak kisebb próbákat tettek, de már ezek is elegendők voltak arra, hogy annak életrevalósága mellett bizonyságot tegyenek.

1883. 15. 240. A mesterséges virágokból Parisban jelenleg naponként mintegy százezer frank áru kel el. A legdivatosabb virág a gardénia, melyből egy darab 5 frank s a völgyi liliom, melyből egy cserép 10 frankba kerül; nagyon keresik még a bíbor rózsát, a spanyol szegfüvet s az ibolyát.

1883. 16. 256. Földalatti villamos vasút. Zauckerode szász kőszénbányában építették az első villamos vasutat, a föld alatt. A lokomotív csak 800 milliméter szélességű, 1500 kilogramm súlyú s 10 vagonjában mintegy ezer métermázsa kőszenet szállít, a 700 méter hosszú bányában, másodpercenként 3 méter gyorsasággal. A vonat reggel 4 órától esti 11 óráig szakadatlan működésben van s igen jónak bizonyult.

1883. 19. címlap. ÁBEL ÉS ARANKA. MESE HÁROM ÉNEKBEN. IRTA VAJDA JÁNOS. 20. címlapon a folytatása.

1883. 30. 488. A század kezdete. Most, midőn már a 19. század végéhez közeledünk, nem érdektelen megemlítenünk, hogy e század elején igen élénken vitatták, vajon az 1800. január l-jén vagy 1801. január elsején kezdődik-e? A vita végre a lipcsei egyetem bölcsészeti kara elé került, mely egyik legtekintélyesebb tagját, dr. Hindenburg Károlyt, a természettan tanárát bízta meg véleményadással. A tudományosan megokolt nézet, 1801. január elseje mellett nyilatkozott, e nézetet a felettesek is elfogadván, az a legolvasottabb lapokban közöltetett.

A MAGYAR KORONA VISSZAHOZÁSA BUDA VÁROSÁBA.

21. Február. 1791. Dugonics András följegyzéseiből.

József császár életének utolján lévén, és a magyarokat (kiket kilenc esztendőkig minden törvény ellen nyomorgatott) megengesztelni akarván, megígérte a diétát, a régi szabadságot és a koronának visszaadását. Pozsonyból mennydörgések és mennykövek hullása alatt elvitetett, Niczky grófnak, ha nem javallásából, legalább ellene nem állásából. Csak alig vehették a magyarok a korona lejövetelének hírét, azt gondolák, hogy a nyomorúságukból most kapaszkodnak kifelé. A magyar korona megindul Bécsből február 18-án, és estére Köpcsénybe érkezett. Itt várta azt gróf Forgács Miklós, lovas magyarokkal, kiket maga válogatott, közel százig valót…

19-én Köpcsényből megindulván a korona, Pozsonyon által éjszakára Győrbe jött. Pozsonyban legfőképpen kitettek magokért a fehérszemélyek….Ezekután 20-án Rév-Komáromban hált, avagy amint mások mondták, Esztergomban. De midőn Rév-Komárom mellett eljőve, az volt legkitetszőbb, hogy háromszáz szűzleányok, fehér gyolcsban, viaszgyertyákat is hordozván kezükbe, magyar verseket énekeltek a szent korona előtt….21-án délután, Buda alá érkezett a szent korona, temérdek sok emberektől kísértetve. Bevitték a királyi házba és az arra rendelt szobába bezárták. Három napig közszemlére ki volt téve…15-dik novemberben a király, második Leopold megkoronáztatott Pozsonyban.

*

II. József trónra lépése után nem koronáztatta meg magát, hogy a koronázási esküvel ne kösse meg kezét a tervezett reformjait illetően. A koronát hagyományos őrzési helyéről, Pozsonyból átszállíttatta Bécsbe. II. József, halála közeledtét érezve, lemondott kudarcos reformjairól, és egyúttal a koronát is Budára szállíttatta, ahol 1790-től őrizték. Wiki

1883. 32. 526. Villamos omnibusz. Párizsban e napokban, a Concorde-téren ácsorgók nagy meglepetésükre egy omnibuszt láttak fel s alá járni, pedig ló sem volt elé fogva. Ezt az omnibuszt a villamosság hajtotta. A kocsit az ülések alá rejtett akkumulátorok hajtották, a melyek 72 lóerőnek feleltek meg. Az omnibuszban több szakférfiú közt ott volt Lesseps is. A próbaút tökéletesen sikerült, a kocsi nemcsak gyorsabban haladt, mint a lovas omnibuszok, hanem könnyebben kormányozható is volt.

1883. 34. 567. A margitszigeti Ischia-ünnepélyt*, melyet a fővárosi napi sajtó rendez, szeptember 16-án, vasárnap tartják meg a Margitszigeten, melyet József főherceg e célra átengedett. Összesen 12 ezer jegyet adnak ki egy forintjával, mely árban a gőzhajó díja is be van foglalva. Az ünnepély napján tíz nagy hajó fog közlekedni az állomások közt; a táncmulatságról éjfél után hozza be külön hajó a közönséget. A szigeten szanaszét díszes árusátrak lesznek felállítva Lehman és Galló díszítéseivel. A sátrakban olasz különlegességek lesznek kaphatók. Az elárusításra hölgyeket kérnek föl. Lesz sorsjáték is…

*Ischia vulkáni eredetű sziget a Tirrén-tengerben, a Nápolyi-öböl északi részén.
Legmagasabb csúcsa az Epomeo (788 m). Csaknem 50 km² a területe. Jelentős turista célpont.

1883. 50. 408. Új repülőgéppel tett kísérletet nemrég egy angol feltaláló. Kicsiny gőzmozdony hajtotta óriási atlasz-szárnyait. A repülés sikerülni látszott kezdetben, de csakhamar kitűnt, hogy csak előre repül, de nem felfelé. Mindig egyenes irányban hatolt előre s oly erősen, hogy midőn egy nagyobb folyóhoz közeledett, barátai utána futottak s erőszakkal vonták le, nehogy véletlenül a folyóba essék.

Idézettség

Könyvek

e-dokumentumok

1883. Ercsey Sándor: Arany János életéből, Ráth Mór.

Arany levele Ercseyhez, 1857. március. 12…122. oldal…Az a pár népdal a Vasárnapi Újságban alkalomra, vagyis Egressi Samú zenéjéhez szövegül készült. Mondva csinált dolog…Nagyobb dologba nem merek fogni.

1895. Tóth Béla: Szájrúl szájra. MTA, 343. oldal, VÚ 1868. 41. Gyulai Heine fordítása.

1899. Tóth Béla: Magyar ritkaságok, Athenaeum, 126. oldal, VÚ. 1861. 24. Vámbéry Ármin

1901. Tóth Béla: Mendemondák, Athenaeum, 144. oldal, VÚ. 1874. /Lapszámot nem jelöl. G./ Kazinczy Sámuel babona-tárgyú írása; 167. oldal, VÚ. /közelebbi adat nincs/ Irinyi János a gyújtó történetéről.

1913. Váczy János: Tompa Mihály, MTA, 265. oldal. „ a jeles írók örömmel időztek Tompa körében, aki részint Arany János családjánál, részint a Vasárnapi Újság szerkesztőségében, Pákh betegágyánál töltötte napjait.”

1929, 1938. Voinovich Géza: Arany János életrajza, MTA, I.- III. A három kötetben mintegy 15 VÚ-hivatkozás található. Pl. VÚ. 1893. 47. 911. Arany által írt marhapasszus, hivatalnoki idejéből.

1975. Babits Adyról, Magvető. 94. oldal, VÚ. 1919. jún. 15. 272.

„Babits Mihály, amint az egyetemen elfoglalta tanári székét, irodalom-elméleti előadásai mellett Ady-szemináriumai is hirdetett, amelyen a hallgatók rendkívüli érdeklődése mellett tanár és tanítványok együtt fejtegetik Ady Endre költészetét. A szeminárium bevezető előadásairól Jaulusz Ilonka gyorsírói jegyzetet készített, s ebből közöljük az alábbi részt, annak kijelentésével, hogy a közleménynek csak a gondolatai a Babitséi, a formáért nem őt illeti a felelősség.”

1976. Sipos Lajos: Babits Mihály és a forradalmak kora, MTA. Babits: Szálló nap után. 78. oldal. VÚ, 1919. jún. 8; 120. oldal. Tanner Ilonának sikerült néhány versét elhelyezni a VÚ-ban.

1978. Babits Mihály művei. I. Szépirodalmi Kiadó, 816. oldal. VÚ.1913. 38. Boccaccio, könyvismertető

1983. Apró Ferenc: Babits Szegeden. Szeged. Mintegy 10 VÚ-hivatkozás. Pl.

1908. 10. 197. Turáni induló. Érdekes kvalitások vannak benne, — szeretnénk azonban öntől egyebet is látni, bizonyosan akadnak egészebb dolgai is.

/ Ez a VÚ nem közli a verset. Közli viszont Ady: A HALÁL LOVAI c.versét/

Turáni induló

Mi vagyunk a rónán járók
Soha napján meg nem állók
Lég fiai, röpke rárók,
messze mezőn szerteszállók.
         Huj, huj, huj!

Szolgánk jámbor, népünk pártos,
Széltől ellett ménünk táltos,
Varju, holló ránk kiáltoz,
Könnyű nyilunk visszaszálldos.
         Huj, huj, huj! …

* * *

A Vasárnapi Újság (1854-1921) története - DEA - Debreceni Egyetem

dea.unideb.hu/.../A%20Vasárnapi%20Újság%20(1854-1921)%20tö

Írta: N Orosz - 2009. 2. Debreceni Egyetem. Informatikai Kar. A Vasárnapi Újság (1854-1921) története. Debrecen. 2009. Témavezető: Dr. Bényei Miklós egyetemi docens. Készítette: Orosz Noémi

Bevezetés.…A lapról korábban megjelent tanulmányokkal ellentétben, amelyek kizárólag a lap életének egy-egy szakaszát, alkotóját, illusztrációinak szerepét vagy művelődéstörténeti hatásait ismertetik, én annak átfogó, a lehető legtöbb szempontra kiterjedő bemutatására vállalkoztam a lap indulásától a megszűnéséig. A Vasárnapi Újság hatvannyolc évfolyamos történetével, illusztrációs megoldásaival egyedülálló a magyar képes hetilapok sorában, enciklopédiai típusa miatt pedig sok szempontú vizsgálódást tesz lehetővé.

Külön fejezetekben kívánom ismertetni a három főszerkesztő életrajzát,

munkásságát, akik közös elgondolások, szerkesztési elvek alapján végezték munkájukat, egyéniségük mégis elhatárolja egymástól a három időszakot….

(A disszertációról a h 12 – 5 és a h 12 – 15 fejezetekben is szó esik. G.)

* * *

PÓSA-IRODALOM [Pósa Lajos. Költemények, 1878 – névtelen ...

www.posalajos.com/pdf/posa_irodalom.pdf PÓSA-IRODALOM. [Pósa Lajos. Költemények, 1878 – névtelen recenzió]. Vasárnapi Újság, 1878. március 17. dr. – i – za: [Pósa Lajos. Költemények – recenzió].

* * *

A Vasárnapi Újság elemzése

toldyferenc.elte.hu/Toth_Judit.pdf

A Vasárnapi Újság elemzése. Készítette: Tóth Judit. EI-IA kód: TÜJPAABELTE. Intézmény: Eötvös IMF-ind Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

B. G. : Komolytalan öt számból (1865/34 – 37. ) következtetéseket levonni.

* * *

Vasárnapi újság képek - borsodhonismeret.lapunk.hu

borsodhonismeret.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1175433

A VASÁRNAPI ÚJSÁG TÖRTÉNETE. (1854–1921). Angol példák mutattak irányt a Vasárnapi Újság alapítóinak, Pákh Albertnek, Jókainak, Gyulainak…

TARTALMAS /G./

* * *

www.arcanum.hu/kiadvanyaink/osszes/?id=VU2

Terjedelem: 57 ezer oldal, 34 GB

* * *

Vajda János tárcái

Mottó

Vajda 1870-ben lett a kor legnépszerűbb és legnagyobb hatású képes hetilapjának, a Vasárnapi Újságnak a munkatársa. Ez a mindennapi robottal járó újságírói munka jelenti neki a megélhetést, csaknem élete végéig. Egy kései visszaemlékezésében írta, minden cikke, amit ezekben az évtizedekben írt, egy-egy sírhalom, amely alatt egy-egy meg nem írt versének szelleme nyugszik.

Vajda válogatott költeményei, Unikornis, 1997. S. Varga Pál: Utószó.

*

1882. 20. 314. KIVÁNDORLÁS.

22. 338. AZ ALAGUTKIRÁLY

1883. 14. 222. A BUDAVÁRI RÉMESET.

27. 443. MAGYAR VENDÉGLÖK

1882. 20. 314. KIVÁNDORLÁS.

A magyar, a föld legkonzervatívabb természetű népfaja, és a legföldhöz-tapadtabb is. Elannyira, hogy ezelőtt évtizedekkel még világlátás végett utazni sem indult, és szellemes írók, kiknek lángoló hazafisága iránt semmi kétség, még meg is rótták e tulajdonságért, s tormába esett féreg, s más efféle címekkel igyekeztek őt tapasztalatszerzés végett világútra ösztökélni.

A konzervatív természetnek vannak jó, de vannak rossz oldalai is. Kivált mai e korban, midőn a haladás a nemzeti lét föltétele. Ma már a körutazásban a magyar az angol után következik. Ez jó dolog. De nem jó, ha a kivándorlási arányban meg már a német után akar következni, a mely a legkozmopolitább nép a világon. Ez már nem jó, mert: mi tartotta vissza, mi tapasztotta úgy e földhöz eddig is a magyart, ha nem az a hazaszeretet, mely azt súgta neki, hogy: kevesen vagyunk, és csak úgy maradhatunk meg életben, ha minél inkább összetartunk és szaporodunk. Még egy más körülmény is tartotta vissza: az, hogy kevesen voltunk nemcsak általában a nagy szomszéd óriásokhoz képest, de kevesen voltunk a sok kenyérhez is, mely e kövér földben termett. Az idegen, a ki idejött, egyszerre csak vette észre, hogy pirosabb, pozsgásabb lesz az arca, keményebbek az izmai, erősebb, egészségesebb napról napra, és megszerette e földet, e hazát előbb a gyomrából, azután később a szívéből| is — és itt maradt.

Ma már ez utóbbi körülmény, úgy látszik, megváltozott. Akik innen ma tömegesen kivándorolnak, bizonnyal nem azért teszik, mintha azt hinnék, hogy már e hazának nincs szüksége rájuk, nem is azért, mert kétségbeestek a nemzet, hanem — önmaguk megélhetésének lehetősége fölött. Ha ez így van, és ha se hatalmi, se erkölcsi, szellemi — rábeszélési — eszközökkel nem lehet meggátolni ez áramot, az a kérdés marad fönn, nem lehetne-e, és nem volna-e célszerű e kivándorlásnak oly irányt adni, mely megmentené a magyarságnak e kivándorló csoportokat? Nem volna-e lehetséges politikai céllal ellátni és rendszert hozni ez őrültségbe — mert hiszen a kétségbeesés is egy neme az őrültségnek? A magyarság konzerválása eszméjének zászlója alatt egy külön mederbe szorítani e kivándorlási áramot. Kijelölni egy földet, abba jó méhész gazdaként, ez elszéledni, elzülleni készülő rajt mintegy köpűbe fölfogni és ekként a nemzetiségnek megóvni?

Nem lehetne-e rábírni a kivándorlástól vissza nem tarthatókat, hogy ne szanaszét, hanem egy bizonyos pontra vándoroljanak. Ha már elhagyják e földet, ne hagyják el a hazát, mert a haza mindenütt van, ahol nemzet van, hiszen az angolnak, spanyolnak, Amerika ép oly hazája, mint Európa. Ne menjenek világgá, mint földönfutó gyülevész, lelketlen nép, hanem mint magyarok, mint nemzet, azzal a vigasztaló eszmével, hogy lehetőleg egy új nemzeti lét fájának magvául szolgálnak? Ez esetben tán nem is kellene oly igen megijednünk ez új tünettől. Mert mit mutat az újkori kivándorlások története?

Azt, hogy a kirajzás, ha az, mint ilyen megy végbe, nem is válik az anyatörzs fogyatkozására, a létszám megcsappanására, sőt ellenkezőleg, gyors szaporodására. Az angol, a spanyol, századok előtt alig volt jóval számosabb, mint hazánk jelen lakossága. És ma az angol az a faj, melynek nyelvét legtöbb ember beszéli a föld kerekén, több mint százmillió! A spanyol uralkodik egész Dél-Amerikában. És ezt a kirajzás eredményezte. A németségből talán még többen vándoroltak ki — de politikai cél, nemzeti eszme nélkül, csupán megélhetés, haszonlesési célból. És így, el is vesztek a német nemzetiségre nézve. Bizonyos, hogy csak az uralkodó hódit. Az angol, a spanyol, úgy telepedik le, mint uralkodó faj. Vajon a lakatlanabb világrészeken nem volna található olyan alkalmas pont, melyen a kivándorló magyarság egy tömegben uralkodó maradhatna? Íme, már alakult Amerikában egy társaság, mely a magyarságot egy külön telepen összpontosítani tűzte ki céljául. De hogy az a pont volna-e erre épen a legalkalmasabb, melyet az illető vállalkozók kitűztek, ezt a kérdést érdemes volna megvitatni. Mindenesetre olyan helynek kellene annak lenni, ahol még századokon át nem kellene tartani a nagy, veszélyes szomszédságok beolvasztó hatásától. Ha nemsokára jobb napok következnek reánk itthon. és anyagi helyzetünk megjavul, a tömeges kivándorlás mozgalma remélhetőleg megszűnik. De a közlekedési eszközök mai kényelmessége mellett már állandó és általános divatja marad az újkornak. És ez egyesek fölfogására is jó szolgálatot tenne egy ily magyar telep létezése, mert sok kicsi sokra megy és fajunk fönntartására irányzott törekvéseinkben soha sem lehetünk eléggé takarékosak.

VAJDA JÁNOS.

1882. 22. 338. AZ ALAGUTKIRÁLY.

Már a múlt évben, midőn a német és olasz akna szerszámok Göschenen és Airolo közt összetalálkoztak, s teherbe ejtették a szűz havast, nagy ok volt a rendkívüli áldomásra. Ma pedig megszületett a század legnagyobb műépítészeti csodagyereke, a szentgotthárdi vasút: a boldog szülök, komák és vendégsereg tehát megtarthatták a büszke, vidám keresztelő ünnepélyt. Nagy szó az, pedig bátran és egyhangúan mondja ki a sajtó, hogy ez volna e században a technika legbámulatosabb alkotása. Ebben a században, mely építette a Pacific-vasutat*, megnyitotta a szuezi csatornát.

Nem csoda, ha e kor nem hisz többé a csodákban: ha erdőt, mezőt nem népesíti be babonával; ha egyre józanabb, gyakorlatibb, reálisabbá lesz. Ha a görög képzelem regealakjai, bohózatok tárgyává válnak. Hiszen az, amit e kor megvalósít, hellyel-közzel fölülmúlja azt, a mit ama naiv hajdankor ifjú ivadéka képzelni merészelt.

Mi a hatalmas Jupiter mennyköve a mai Krupp-ágyukhoz, mely bástyákat döntöget, vaspáncélos hajószörnyek oldalbordáit zúzza be? Mi az ó- és középkorok Minotaurusa, sárkánya, a mi vasutjaink parázsszemű mozdonyszörnyének erejéhez képest? Mi a mesebeli griffmadár sebessége a mi villám sodronyunkéhoz képest, mely néhány perc alatt átrepül az Atlanti-tenger alatt, és meghozza, szétveri a hírt a föld mindkét oldalán, hogy előbb egy-két órával Amerika elnökét meggyilkolták?

És a foto-fono- és egyéb -gráfok apró ördöngösségei? Hatalmas folyamok, tengerek alatt, óriás hegytömegek mélyében, ötemeletes házsorok tetején nyargalunk örült sebességgel, százezer mázsányi terhet, egész hadcsapatokat vonatva egy tüzet, füstöt hányó, egyhangúan ziháló, fekete rinocérosz automatával?

Ha a Theseusok mai nap csodált hősiességének korában, valaki rámutatott volna a Gotthárd-hegyre, és mondta volna, eljön az idő, melyen e hegyen át egy pár öl széles lyukat vágnak két mérföldnyi bosszúságban, s azon át sínek és egy pokoli erejű gép segélyével egyszerre ezernyi ember érhet át a túlsó oldalra fél óra 3 perc alatt — nem az lett volna-e az első kérdése magának Odysseusnak: hát aztán hol vesznek embert, a ki ez útra vállalkozik?

És mindez mai nap közönséges dolog. Ezrivel jön-megy rajta napjában ifjú, agg, férfi és nő, gyermek és beteg egyaránt, a nélkül, hogy dicsekednék e hőstettel. Mindjárt az ünnepélyes megnyitás előtti, igazi első menetnél csődült oda j aki jegyre szert tehetett, és vasárnapi víg hangulatban, csevegve, danolva tették meg a próbautat. Micsoda méretek ezek! E nagyon kívül, létezik 50—60 alagút, egy-két tucat híd, útvezeték, toronymagasságú szakadékokon, vízzuhatagok, folyamok, ijesztő örvények fölött, meredélyek peremén. Hét és fél évi munka, naponta 2500 emberrel, fél millió kilogramm dinamittal. Kétségkívül legbámulatosabb részlete a nagy alagút, 15 ezer méter hosszúságban. Valódi pokoli szépség, melyben az öröklét 33 percig tart. Minden ezer lépésre egy lámpa és két élő ember, mint felügyelő, kik egymásnak folyton jeleket adnak. Emberi számítás szerint minden lehető el van követve a veszély elhárítására. De ki meri mondani, hogy azért lehetetlen az? És itt egy vasúti katasztrófa elég volna ezer esztendőre. Pedig aligha múlik el annyi, hogy meg leszünk nélküle. De azért jövünk-megyünk rajta, mert hát ez a mai ivadék hősiessége. És e korszakos mű megnyitását nem koronázták jelenlétükkel a fejedelmek. Talán attól tartanak, hogy ezek a szurtos mozdonyok, melyek hatványozzák a népek egymással való közlekedését, megannyi összeesküvő kommunárdok; ezek az alagutak, melyek átszelik az országok határait, megannyi forradalmi aknák, melyek fölrobbantják a nemzeteket elválasztó válaszfalakat és siettetik az órát, melyben az emberiség egyet gondol?

VAJDA JÁNOS

*Óceántól óceánig - abrafaxe.hu

http://www.abrafaxe.hu/lapelozetes/89_ism.pdf?PHPSESSID=tl3j...

Demingen át San Franciscóba vezető Pacific vasutat. Hossza 5933 km. A déli
Pacific vasút, amely [883 jan. 12-én nyílt meg New Orleansből megy Demingbe s

1883. 14. 222. A BUDAVÁRI RÉMESET.

A szó valódi értelmében dermesztő hatású eseményre ébredt a főváros múlt hó 29-én. Már az éj maga olyan volt, a minőt Shakespeare fest Macbeth meggyilkoltatása jelenetéhez.

Viharos éj volt; ott, a hol mi háltunk,

Ledőltek a kémények is, sőt azt

Mondják, a légben jajveszékelés,

Halálnyögés, bősz jóslat hallatott

Tűzvész s keserves zűrzavar felől…

Már pedig a jelen ivadék, főleg pedig az, mely arra a szomorú fölényre hivatkozhat, hogy kenyere javát megette, nagyobb szeleket is ért meg már, mint az, mely e nap reggelén a Mailáth palota kitörött ablakán át a félig leeresztett függönyt és az erkély és bástyafalról lelógó véres kötelet lengette. Csak ekkor éreztük igazán, mi különbség van a politikai és a közönséges rémtett által előidézett borzadály között. Kétségkívüli, hogy ez utóbbi a nagyobb.

Aminthogy az életben, tehát a költészetben is, mindig mélyebb az a hatás, melyet nem időszerű, sajátlagos, dívó eszmék, de az általános, az örök emberi érzések, indulatok küzdelmének egy-egy rendkívüli jelenete ébreszt.

A politikai gyilkosság inkább az emberi értelem, a közönséges azonban egészen az emberi erkölcs világának tévedése. Amaz mindenekelőtt gondolkozásunkat foglalkoztatja, s a kettő közt majdnem az a különbség, ami a művészet és a természet által fölidézett hatás közt. A politikai merénylő egy eszme harcosa, a ki ez eszme diadalát üdvösnek véli az emberiségre, hazájára nézve, s a gondolat, hogy bármi mély értelmi tévelyedésből, de minden önzés nélkül, saját élete föláldozásával hajtotta végre a magában véve rettenetes tettet, mérsékli erkölcsi fölháborodásunkat, megdöbbenésünket. Megrendül bennünk a hazafiúi érzés, vívódik a meggyőződés, tépelődik a bölcselkedő okoskodó értelem, de az emberi érzések húrját csak mellesleg, mintegy szőrmentén érinti a végbement esemény hírének rajta átrohanó szellete. Végre is pedig az ember a sokkal több, az eredeti őslény bennünk; a hazafi, a vallási és nemzetiségi eszmékért rajongó politikus, a társadalmi egyén már csak egy hajtása e törzsnek, mely az időkhöz képest erősebb, gyöngébb, sőt olykor csak a fattyúnövés természetével bír. A közönséges gyilkosság bűnténye láttatja velünk az emberi lélek legsötétebb, legszédítőbb mélységét. És hogy ez esetben az forog fönn, azt a megrendítő hír első hallásakor minden gondolkozó ember azonnal kitalálhatta.

Bosszú vagy rablás, mindenesetre közönséges bűntény. De a kettő között mégis rettenetesebb az utóbbi. Es ez esetben annál inkább, mert van a társadalomnak egy olyan felső, hogy úgy mondjuk, már olimposzi légköre, a mely már mintegy felülállani látszik azon, hogy oda a közönséges rabló, útonálló keze fölhatolhasson. Amint már egy erdélyi fejedelem megmondta, hogy ritkaság, miszerint fejedelmi személyt öreg lőszerszám (ágyú) öljön meg, azonképp még találóbb a megkülönböztetés, hogy még nagyobb ritkaság, egészen kábító kicsapongása a véletlennek, ha országra, sőt világra szóló fontosságú magas állású egyéniség közönséges rablógyilkos kezétől esik el. Hogy milliókkal bíró embernek meg kell és meg leltet halni azért, hogy egy közönséges zsivány — zsebórájától és tán koldusok számára napi kiadások végett magával hordott zsebpénzétől megfoszthassa!

Igazán bárok, noha tán annyival bántóbb neme a tragikumnak, végtelenül lehangoló bölcselmi elmélkedésre késztő, ádázul eszeveszett szeszélye az ember földi sorsát intéző vak véletlennek! Áldozatul esni egy nem is öntudatos, de tettének jelentőségét megmérni képtelen, öntudatlan közönséges Herostratusnak!* Ez hát vége Hollandia meghódítójának!» kiáltott föl I. Napóleon, midőn meghallotta Pichegru öngyilkosságának hírét. «Ez hát a vége Magyarország bírájának!» — kiálthat föl a történelem írója ama lapon, melyen Mailáth György végzetes halálának esetét jegyzi föl.

VAJDA JÁNOS

*

Székhelyi ifjabb Mailáth György (Pozsony, 1818. december 8. – Budapest, Várnegyed, 1883. március 29.) országbíró és a főrendiház elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tiszteleti tagja.1883. március 29-én éjjel, a budai várban, saját lakásán, erős önvédelem közben rablógyilkosok megfojtották. wiki

*Herostratus (Ancient Greek: Ἡρόστρατος) was a young man and historic arsonist seeking fame who burned down the Temple of Artemis in ancient times.

https://www.princeton.edu/~achaney/tmve/wiki100k/docs/Herost.

1883. 27. 443. MAGYAR VENDÉGLÖK.

Sok nagyszerű, csodás találmánnyal dicsekszik mai korunk, de a társadalom átalakításában megközelítőleg sem jutott akkora szerep egynek se, mint a vasútnak. A lőpor, a nyomda három-négy század alatt nem idézett elő olyan változásokat, mint a gőzmozdony három-négy évtized alatt. Világpolgárosít és egyenlősít egyszerre. Mint a méhészgazda a kiröppent rajt, egy nemzetiség és egy társadalmi osztály méhkasába rázza előbb-utóbb az egész emberiséget.

A közösségnek — kommunizmusnak — ő a leghatalmasabb apostola

Összehozza, megismerteti, elkeveri az emberiséget. Már az egykori görögök azzal akarták elősegíteni a demokráciát, hogy divatba hozták a közös asztalt. A mit azok ekként maguk közt elértek, azt megteszi a vasút az egész emberiséggel.

Az arisztokratikus elszigeteltség mindig kevesebb, apróbb oázisokra szorul. A ki még egy jövő század regényét írja, bátran belevehetne a minél nagyobb, számosabb közös asztalok jelenségét is.

De a vendéglők szerepe, jelentősége már ma is határtalanul nagyobb, mint valaha bármikor. Már csak úgy is, mint legáltalánosabb, legszembetűnőbb fokmérői az ország műveltségi állapotának. Nagyobb figyelmet érdemelnének a közszellem és ennek szócsövei, a sajtó részéről, mint a minőben részesülnek.

Legfőképpen a mi részünkről, mint akik Európa legifjabb kultur-nemzete vagyunk. Nekünk úgy kell tennünk, mint az oly, házirendjére és annak jó hírére sokat tartó úrnő. Ha kora reggel vendége érkezik, sürögve-forogva legalább a pitvart, az első szobát állítja díszbe, fénybe hamar, oda helyezi mindazt, a mi mutatós, hogy meghódítsa az idegen jó véleményét. Ez azt higgye, hogy hátrább, a többi szoba is oly rendben van, mint az első, ha ott még egy kis rendetlenség volna is.

Hát a nemzetközi érintkezésben pedig a vendéglők és kiváltképp a vasúti vendéglők, szállodák tekinthetők az egyes országok elfogadó-, váró-termei gyanánt. Az átutazó, futó vendég nem megy színházainkba, országgyűlésünkbe, múzeumunkba, könyv- és képtárunkba. Kiszáll itt-amott az ebédlő, vacsoráló állomásokon, és amit ott lát, hall, a kedvező vagy kedvezőtlen benyomás

után, melyet ott nyer, ítél az illető nép műveltségi fokozata és még erkölcsi állapota felől is…

Hogy a pincér németül szólítja, ezen még nem ütközhetik meg, sőt ebben rá kellemesen ható előzékenységet lát. Kivált a vasutak, vendéglők nemzetközi jellegűek mindenütt, számítaniuk kell az ország nyelvét nem értő jövevényekre, főleg nekünk, akik e tekintetben nem tehetjük magunkat francia, angol, még német mellé sem, a kiknek nyelve messzebb ér.

De az idegen hallja, hogy a pincér a konyhában, vagy a csaposoknak is németül kiáltja a megrendelt ételt vagy italt; épp úgy Szegeden, mint akár Bécsben vagy Berlinben…Nem csak a nyelv, hanem a berendezés, az egész szolgálat modora, rendszere, jó és rossz divata, szokásai, mind ugyanazok, a becsi mintának majomi utánzata, szolgai másolata

Nem található közönség, mely tiltakozzék az ellen, hogy az étlapszerkesztő pincérnép a magyar nyelvet, és a mi több a magyar népben oly kiválón uralkodó vonást, az emberséges tisztességtudást ily horribilis módon kompromittálja!

Senki, akinek észébe jutna, hogy ugyan hogy esnék az magyar vagy például akár francia, angol embernek, ha ezek hazájában az étlapon ezt olvasná: magyar — vagy francia, angol — pimasz? Egy, Európa legszebb részén lakó keresztény nép, mely tiszta zsírt és paprikát eszik! Ezt meg kell nézni.

És úgy is van. Okoskodásában nem csalódik. Mert a részint egyenest Bécsből származott, részint a bécsi vendéglős eszményt majommód utánzó pesti vendéglős is úgy kombinál, hogy ha Bécsben egy marok, hát Pesten legalább is két marok, három is dukál a paprikából. Próbára teszi a magyar gyomor erejét, 75 százalékkal erősebbnek, — azonképp a zsírból is dupla, tripla adag. Így születnek meg a fővárosi magyar vendéglőkben, a híres magyar

ételkülönlegességek, a gulyás, pörkölt, tokány, stb. Mivel accessorium sequitur principale — a vidék német vendéglőse a pestit utánozza. A magyar türelem pedig köztudomásúlag a legkifogyhatatlanabb a világon, hát aztán maholnap nem győzi befogadni Marienbad, Bohits, Koritnyicza, Karlsbad a sok gyomorbajos magyar embert, aki tönkre teszi magát a vendéglői eledelekkel.

De menjünk tovább; a kávéházak szintén nyilvános helyek. Luxus tekintetében kiálljuk a versenyt a külföldiekkel. De kávésaink, pékjeink többnyire szintén németek. Honnan van mégis az, hogy míg köztudomásúlag Ausztriában, Stájer-, Csehországban a kávéházi cikkek, már tudniillik a kávé és a hozzávaló sütemény kitűnősége világhírű, ugyanez a cikk Budapesten és mondhatni, országszerte mindenütt, — kevés kivétellel — rossz. Holott itt terem a sokkal jobb minőségű búza, és a tej is lehetne legalább olyan jó, ha nem volna hamisítva? Vajon azok a cikkíró kollegák, a kik tavasszal és nyáron rendesen megeresztett lelkes cikkekben aposztrofálgatják a jó magyar közönség hazafiságát, hogy ne költse pénzét külföldi fürdőkön, vájjon nem érnék-e el e kívánatos célt hamarabb és biztosabban, ha egyszer-másszor vizsgálat tárgyává tennék, vájjon a hazai vendéglősök, kávésok és pékek hazafisága is oly egészen kifogástalan-e?

-jd-