Vasárnapi Újság V. / Nem-irodalom. Lányok, asszonyok, Élet. 1909

2011. 12. 02. – 12. 23.

TARTALOM

1. Bevezető

2. Jeles személyiségek

3. Technika

4. Társadalom, kultúra

5. Lányok, asszonyok

6. Szerkesztői üzenetek

7. Függelék

Antikvárium

Irodalom a Vasárnapi Újságban: írók, költők

8. A nyugatosok negyedik lapja: Élet, 1909 – 1944.

1. BEVEZETŐ

A Vasárnapi Újságból eddig nagyrészt szépirodalmi szemelvényeket válogattunk. Az enciklopédikus lap jelentős a szépirodalom népszerűsítésében. A Függelékben találjuk a válogatott írók névsorát: Arany kortársai; Nyugatosok; Nem nyugatosok; Nő költők; Műfordítások. Jelen fejezetbe zömmel nem-irodalmat válogattunk. Jeles személyiségek bemutatásán túl közöl a lap rejtvényt /képtalányt/, sakkfeladatot, válaszol az olvasói levelekre, ítélkezik a beküldött versek felől. Divat-rovat, sok írás, kép, hirdetés szól a nőkhöz. Kiemelkedő kép-anyaga. Vannak lapszámok, melyekben zömmel képeket látunk. A Vasárnapi Újság nagy példányszáma részben a nőolvasók megnyerésének köszönhető. Az eredetileg irodalmi tallózásnak indult válogatásom a korszak szellemi életének, technika-történetének képét nyújtja.

„Szinte egyetlen fotótörténeti könyv vagy tanulmány, amely e korszakkal foglalkozik, nem nélkülözheti a lapban található tényeket.”- írja a fotómúzeum. hu

A Vasárnapi Újságon és A Hét c hetilapon kívül az 1909-ben induló Élet c. lapban is sok nyugatos publikált. Irodalmon kívül technika, női rovat, sok kép található benne. Hasonló társa az enciklopédikus lapnak, mint A Hét. Az 1909. II. kötetemből válogattam elsősorban.

2. JELES SZEMÉLYISÉGEK

Apponyi Albert

Baross Gábor

Halász Imre

Hollósy Simon

Küry Klára

Massenet

Maupassant

Móricz Zsigmond

Pákh Albert

Pekár Gyula

Petőfi Istvánné

Rodin

Szemere Pál

1921. 10. GRÓF APPONYI ALBERT. Semmi sem őrli meg oly biztosan, és olyan gyorsan is az emberek tekintélyét s a beléjük vetett közhitet, mint a politika. A politikai élet pártküzdelmek jegyében folyik le, s egymással szemben álló eszmék és törekvések zászlaja alatt. Amit az egyik párt helyesnek, jónak, megvalósítandónak tekint, azt károsnak, végzetesnek nézi a másik, a mi ellen teljes erőből küzdeni kötelesség, sokszor: életfeladat. Ritkán történik meg, hogy az ellenpárt kimagasló alakjait megbecsülik, tiszteletben tartják…Apponyi politikai ellenfelei elhallgattak, ócsárlói elvesztették a hangjukat, s eljött az idő, mikor az egész nemzet osztatlanul feléje fordította bízó tekintetét… Parisban az entente államok minisztereinek színe előtt, midőn Magyarország jogai, mellett kellett síkra szállania, a legnagyobb csodálkozást keltette szónoklata, mikor egymásután franciául, angolul és olaszul beszélt, s tudták róla, hogy anyanyelve magyar, és a miniszterelnökök között csak kettő volt olyan, a ki egy másik nemzetnek a nyelvén is értett. De Apponyi még ennél is nagyobb bizonyságát adta valamikor ebbeli készségének. Mikor másfél évtized előtt a nemzetközi békekonferencia Washingtonban ülésezett, s minden nemzet legjobb szónokát felkérték egy beszéd tartására, akkor Apponyi az imént említett három nyelven kívül, még németül és magyarul is szónokolt. Mindegyik nyelven utolérve, sőt elhagyva a többi nemzetek legjobb szónokait. Olyan szellemi teljesítmény, amely egyedül álló az egész világon, a melyre nem volt még példa eddig, s a melyet csak Kossuth Lajos közelített meg valaha…

1892. 20. BAROSS GÁBOR. 1848-1892. Az erőnek, a mely törhetetlen, a munkának, a mely szakadatlan, a belső tűznek, mely elolthatatlan, volt megtestesítője az a férfiú, a ki most ott fekszik egy szűk koporsóban, tehetetlenül, mozdulatlanul, hidegen…Célja volt: Magyarország gazdasági önállása s a magyar közlekedési és kereskedelmi politika megteremtése.…A vasutak korábbi rendszerével való teljes szakítás, megváltásuk és állami kezelésbe vételük; a posta egyesítése a távírdával; szaktanfolyamok állítása; a személy- és árutarifák bátor reformjai; a folyó vizek nagy mérvű szabályozása, a tengeri forgalom és kereskedés megteremtése; folyam-hajózás alkotása…Melyiket szerette e sok reform közül az elhunyt miniszter leginkább, nehéz volna válaszolni…A Vaskapu kőtenger, melybe 2300 méter hosszú csatornát kell vágni. Ezeket a töréseket kezdetben majdnem mindenütt víz alatt végezték, a mi nagy körülményességgel és nehézséggel járt; így jutottak arra a gondolatra, hogy a munkálatok terét gáttal elrekesszék, róla a vizet eltereljék s szárazon folytassák a munkát. Ezt akarta látni Baross Gábor, megjárni száraz lábbal a Duna fenekét, midőn március havában szakférfiak, vállalkozók, képviselők kíséretében, már betegen, lement s ott órák hosszáig vizsgálta a munkálatokat, kitéve magát a hideg, nyirkos légáramlatnak, mely aztán oly végzetes fordulatot idézett elő állapotában. Visszatérte után ellátogatott még a képviselőház üléseire április l-ig; április 5-én a világposta-szerződésről szóló törvényjavaslatát képviselte a közgazdasági bizottságban. De innen már oly betegen ment el, hogy azonnal ágyba kellett feküdnie, melyet nem is hagyott el élve többé. Az élet- és a tetterőnek, a törhetetlen akaratnak ez a típusa küzdeni próbált még a halállal is. Halálos ágyán is dolgozott. De hiába volt erő és akarat: a végzet betelt. A nemzet, melyet hálára kötelezett, már csak a sírjára teheti le elismerése koszorúit.

TÖRS KÁLMÁN

1918. 11. HALÁSZ IMRE. 1841-1918. Az utolsó köztünk maradt aktív tagja volt annak a politikus nemzedéknek, a mely a kiegyezés létrehozásával és meggyökereztetésével megvetette a mai Magyarország alapjait. Még a kiegyezést előkészítő küzdelmek és viták idejében tűnt fel a magyar sajtóban erős, energikus és hozzáértő publicista tolla, s mint egész fiatal ember abba a környezetbe került, a hol Deák, Andrássy, Eötvös, Kemény Zsigmond és társaik a nemzet sorsának nagy változásán dolgoztak. Kemény Zsigmond volt ennek a körnek a publicisztikai vezére…Halász tanulmányait a magyar állam-férfiakról, melyeket eredetileg a Nyugat-ba, írt Egy letűnt nemzedék cím alatt könyvben is kiadták. Könyvet írt Andrássy és Bismarck politikájának kapcsolatairól. Számos cikke megjelent a mi lapunkban is …A Vasárnapi Újság-nak gyásza az ő halála. Egyike volt legrégibb munkatársainknak. A lap legszorosabb köréhez tartozott, számtalan cikket írt aktuális eseményekről, életrajzi tanulmányokat nevezetes szereplőkről s az utóbbi években is gyakran felkereste lapunkat érdekes és magvas munkáival.

Hálás emlékezetünkben őrizzük nevét.

1918. 20. HOLLÓSY SIMON. 1857—1918.

Hollósy Simon halálával rendkívül érdekes művészélet záródott be, a melyet a mai közönség és a mai festő-fiatalság aligha tud kellőképpen értékelni, mert nemcsak egészében, hanem részleteiben is meglehetősen kevéssé ismeri. Sőt egészen a legutóbbi időkig gyűjteményeinkben is alig lehetett képet látni tőle, a Szépművészeti Múzeum csak pár év óta vásárolja legjava alkotásait és a kik homályosan visszaemlékeznek kilenc év előtt nem valami sikerülten összeállított

gyűjteményes kiállítására, azok sem tudnak valami sokat felőle…Hollósy neve lassanként mind kevesebbet jelentett nálunk…Egész életének festői eredményeiből sem tudunk egyetlen képet sem kiemelni, a melyet tanítványai jobban meg nem csináltak volna és csak igen keveset, a melyről a befejezett

műalkotásnak minden kétséget kizáró nyugodt, hatalmas ereje és másként el sem képzelhető megoldottsága tekint reánk…Mai fénykorukat élői kiváló művészeinknek egész gárdáját lehetne felvonultatni annak elbeszélésére, hogy mit jelentett Hollósy Simonnak iskolája és nagybányai festő-telepe, hogy mit köszönhetnek lelkes vezérletének, igazságos és maró kritikájának. Sorsa az olyan úttörők sorsa volt, a kik szívvel-lélekkel átérzik egy hanyatló kor végén az

új idők szükségét és minden erőfeszítésüket arra áldozzák, hogy az erejét vesztő régi ellen és az eljövendő újért küzdjenek, miközben néha maguk sem látják még tisztán a jövőt…. Farkas Zoltán

KUKORICAFOSZTÁS. Hollósy Simon festménye a Szépművészeti Múzeumban.

SZÁZ SZÉP KÉP - Hollósy Simon: Tengerihántás

mek.oszk.hu/01600/01669/html/eletrajz.htm -

Hollósy Simon (1857, Máramarossziget - 1918, Técső). Festő, a 19. századi naturalizmus és realizmus egyik legkiválóbb magyar képviselője.

1892. 47. KÜRY KLÁRA. Harmadéve történt, hogy a vigadó kis termében valamelyik zongoraművésznőnk hangversenyt adott. A műsoron egy új név szerepelt: Küry Klára s utána egy pár kis dal címe következett. A terem zsúfolásig megtelt — mint utólag kitudódott — a Küry Klára tisztelőivel. Amint «Klárika», így emlegette ott mindenki, az emelvényre lépett, falrengető tapsba tört ki. S a mikor kis terjedelmű, de rendkívül behízelgő, kellemes hangján elcsicseregte dalait, s ráadásul pajzán vidámsággal elkacagta a Patti Adelina által híressé tett «nevető dal»-t, fölmelegedett az egész közönség. Másnap a lapok is azt mondták: Íme egy leány, a kit az isten is színésznőnek teremtett!...

Küry Klára 1890 április 8-án álnév alatt lépett először a színpadra Kolozsvárott a «Tiszt urak a zárdában» című operettben s a műízléséről híres kolozsvári közönséget egy csapásra meghódította. Csakhamar ő lett a színház csillaga…

Küry Klára két szerepével gyönyörködteti hetek óta a budapesti publikumot s túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ő most a népszínháznak az egyik mágnese. A hatás, melyet a közönségre gyakorol, nem annyira művészetében van, mint inkább lényében ós előadási modorában. Küry Klárának szép alakja, szőke haja, érdekes, pikáns arca van…Ha azt nem is írjuk róla, mint egyik ismertetője, hogy «a művésznő az édennek egyik földre tévedt sugara», de szívesen elismerjük benne a talentumot. Az operett lenge múzsája homlokon csókolta őt, fényes jövő vár reá a színpadon.

Dr. Kovács Dénes

1912. 34. MASSENET. A francia zene egyik büszkesége, Jules Massenet. augusztus 13-án meghalt. Az egész kontinensen ünnepelték. Bennünket magyarokat nemcsak ismert, hanem szeretett is. Meglátogatta Magyarországot két ízben is: 1870-ben és az 1885. évi budapesti országos kiállítás idején. A magyar zene fölpezsdítette alkotó tehetségét, hatása alatt egy igen szép zenekari művet szerzett (Suite hongroise). Szabadi Ignácznak, «Plevna induló»-ját, "Török-magyar induló" cím alatt átkomponálta nagyzenekarra, olyformán, mint Berlioz a Rákóczi-indulót …Franciaországon kívül csak Bécsben volt tomboló és maradandó sikere Massenet-nek Nálunk a «Manon» majdnem húsz évvel elkésett, pittoreszk zenéje tetszik is, műsoron is van. A kik azonban ismerjük Puccini «Manon Lescaut»-ját: az olasz zeneköltő alkotó képzeletének adjuk a pálmát…A tiszteletben, sőt dicsőségben, bőven volt része Massenet-nek: a százados hírnevű párisi Conservatoire tanítványából annak zeneszerzés tanára lett, a francia szépművészeti akadémia tagja volt s a becsületrend nagy keresztjével díszítették fel. A sors különben is kegyes volt hozzá: születése óta jómódú volt, elérte a pátriárkák korát…

Kereszty István.

1892. 4. GUY DE MAUPASSANT. A magyar napilapok is sokat foglalkoztak az utóbbi időkben a jeles tollú francia író, Guy de Maupassant szerencsétlen esetével, ki életének s hírnevének delén elméjében megzavarodott, s a baj annyira erőt vett rajta, hogy őrültek házába kellett vinni, kényszerzubbonyba öltöztetni. Guy de Maupassant a Zola irányát képviselő írók közé tartozik, s mint mestere, ő is rajzokat, elbeszéléseket és színműveket ír s különösen híres apró rajzairól, melyekben nagyobb mesternek tűnik fel, mint nagyobb műveiben. A jelen kor írói között apró rajzokat kevés tud oly művészettel megírni, mint ő. Előadása élénk, s különösen világos, a legcsekélyebb tárgyakat is közönségesen észre nem vett módon tudja feltüntetni. Legszebb művei «Une Vie», «Bel-Ami», de mindenekfelett a napi lapokban közölt tárcái, melyeket oly tömör rövidséggel ír, hogy azokban jóformán egy felesleges szó sincs. Novellái a naturalista irányt követi, a modern francia irodalom legjelesebb termékeihez számíthatók, ámbár tárgyuk legtöbbször kényes. Regényei és «Musotte»-ja, melyet a nemzeti színház is bemutatott, kevésbé sikerültek. Cannesi villájában érte utói végzete a 41 éves férfit, ki lázas izgatottsággal dolgozott Angelus című regényén, mellyel meg akarta előzni Zola regényét a német-francia háborúról. Maupassant normandiai születésű s a természetnek kiváló barátja. Parisban nem érezte jól magát soha, s különös szenvedélye volt a tengeren csónakázni. Elmebaja is ott tört ki. rajta először…

1917. 44. MAGYAR ÍROK OTTHONUKBAN. MÓRICZ ZSIGMOND.

Tisztelt Szerkesztő Úr! Itten élek én csendes és egyre izzóbb bánattal, hogy még mindig tart a háború. Az emberiségen olyanforma lelki kór ütött ki, mint volt olykor efféle tömeges lelki járvány; a vitustánc, a keresztes háború, stb. Az emberek józan pillanataikban látják, hogy nem helyes, nem emberi, amit csinálnak, mégis sodorja magával a tömegőrület, mindnyájukat. Aztán elmúlik, a hogy kiég a rét s vége a tarlótűznek. Leégett minden; új nő helyette. De elesett az öcsém, a helyett már nem lesz nekem több testvérem, olyan kedves és szeretett öcsém. Kettő megrokkant. Egy életen át fog bicékelni az egyik s így is örül, hogy van s nem alulról szagolja az ibolyát. S a másik, a ki kint van a harctéren. Ah, mindenkinek ott van fia, öccse, bátyja, hitvese, kedvese ő, maga. Az ember itthon van, kínlódik, dolgozik; a mi vidámság most van az itthon maradt világnak az arculatán: a férges gyümölcsön csillogó sugár. Irtózatos tőkéket emészt fel ez a háború s nem hagyja abba, míg a fizikai készleteken kívül a lelki erőket is fel nem óh, mind a végletekig. Maradok Szerkesztő Úr igaz tisztelő híve. Leányfalu, 1917 október 12. Móricz Zsigmond.

A szép képek, melyeket Móricz Zsigmondról közlünk, mind Leányfaluban készültek, a hol az írónak szép kis háza, nagy kertje van s a hol az évnek nagyobb részét tölti, csak télire vonulva be a fővárosba, üllői-úti lakásába. Itt írta az utóbbi néhány évben munkáinak nagyobb részét s nem egy történetén, alakján megérzik a leányfalui élmény…Könyveinek komor, szenvedélyes levegőjével szinte ellentétként áll szemben az az idillikus keret, a melyben külső élete lefolyik s a melyet az a képünk jellemez, a mely «kis tanyája» kertjében családi körben ábrázolja. Itt él ő igazán, beleolvadva a családi életbe, Budapesten is elvonulva a világtól, mintegy csak kirándulásokat tesz innen más helyekre, a hova munkája kívánalmai és az élet kényszerei szólítják. A ki a családi élethez való ragaszkodását ismeri, az fogja csak igazán megérteni azt a nagy teret, a melyet a család motívuma munkáiban elfoglal, s egyúttal megtudja azt is, honnan jut írásába, enyhébb órákban, a sok komorság és feszültség mellett az a kedvesen mosolygó derű, a humornak az a sugaras nyájassága, a melynek igaz magyar gyökeressége oly szeretetreméltóan egészíti ki írói képét. S nyilván innen meríti az erőt is az alkotásnak ahhoz a lázas tempójához, a melyben él, szüntelen dolgozva, egymásra torlódó új meg új tervekkel foglalkozva. Mindössze tíz éve, hogy tehetsége feltűnt s máris egy életre elég munka van mögötte.

1870. 46. Emlékbeszéd Pákh Albert felett

GYULAI PÁL-tól. Felolvastatott a magyar tud. akadémia okt. 7-kén

Pákh korán lépett az írói pályára. Az alig huszonkét éves humorista és hírlapíró

szokatlan figyelmet keltett, bár a közönség nevét sem ismerte, mert humoros vázlatait Kaján Ábel álnév alatt bocsátotta közre, s mint Csengery Pesti Hírlapjának dolgozó társa névtelenül irt. Az a fiatal írói csoport, mely élén Petőfivel egy egész irodalmi forradalmat készült megindítani, szövetségesének

tekintve, a jövő humoristáját üdvözölte benne… Mint hírlapírót is humoros oldala tüntette ki. A „Pesti Hírlap" fővárosi újdonságait írta, mely rovat akkor politikai lapjainknak mintegy tárcáját képezte. Rövid rajzok a főváros politikai és társadalmi életéből, irodalmi és művészeti kisebb bírálatok, könnyed elmélkedések és polémiák váltakoztak itt a szatíra és humor hangulatai közt. E rovat soha sem volt olvasottabb, mint Pákh kezében. Míg társai vezércikkekben ostromolták a kormányt s a régi megyei rendszert, addig Pákh humoros ötleteivel szolgálta pártját s néha kitűnő sikerrel…A „Vasárnapi Újság" melléklapjával a „Politikai Újdonságok"-kal fontos mozzanat volt műveltség-történetünkben, kivált ama szomorú korszakban. Oly nagy közönséget teremtett és növelt tol a magyar irodalomnak, minőt azelőtt enciklopédikus lap soha. Előfizetői száma az első években az 5 — 7000-et felülmúlta, s e szám később is inkább növekedett, mint apadt. Ezt leginkább Pákh szellemének és tapintatának köszönhetni. Megvetette az eddigi néplapok affektált népies hangját, s a világosságban, egyszerűség és kellemben kereste a hatást. Az ismeretek terjesztését, a nemzeti érzés ápolását tűzte feladatául, lépcsőnként emelve közönségét tartalom- és formában. Maga keveset dolgozott lapjába, mindig névtelenül s leginkább olyant, mire más nem vállalkozott, de bizonyos tekintetben ö írta lapja nagy részét. Számos író és nem író cikkét dolgozta át a lap szükségeihez alkalmazva, s nem egy írónak adott tárgyat és munkát, s mennyi mindent javított egész a legkisebb újdonságig. Mindenütt meglátszott keze nyoma, éltető szelleme…

1862. 50. Vasárnapi Újság jövő évi, vagyis tízedik évfolyama ügyében.

A magyar közönséghez. Ha egy lapnak annyira vitte Isten a dolgát, hogy elég kedvező viszonyok között, mégpedig ugyanazon egy szerkesztő alatt, tízedik születési napjának megünneplésére hívhatja össze közel a távol jó barátait: akkor az ily eseményt legyen szabad Magyarországon legalább is igen ritka madárnak elnevezni. Azután pedig legyen szabad a nagyérdemű közönségtől azon szabadalmat, vagy kegyelmet kikérnünk, hogy ne legyünk kénytelenek ily ünnepélyes alkalommal, midőn a veteránusi pléhtallért épen mellünkre tűzzük, hosszú, kenetteljes programban elmondani: mit akarunk?...

Hát a lapot, a Vasárnapit mi változás érte? Csaknem mezítláb indult meg, majd jobban felruházkodott. Külső és belső barátai megszaporodtak, terjedelme 3—4-szeres arányban növekedett. A változó idők sokszor nehéz viszonyai között is, meg nem lankadt erővel folytatja régi irányát a közönség kitartó részvéte mellett, mely a legmostohább napokban is melegen nyilatkozott irányában.…A Vasárnap, Újság 1863. évi tízedik folyama nagyobb alakban, szebb papiroson, díszes kiállításban fog megjelenni…Felkérjük azt a derék nagy közönséget minden rang- vallás- és nemi különbség nélkül, melynek rokonszenvével oly nagy mértékben dicsekedhettünk; kérjük a Vasárnapi Újság törzsökös, régi és újabb barátait…sőt kérjük minden ellenségeinket is, tegyék félre legalább erre az egy jubiláris esztendőre a haragot, és jelenjenek meg mindnyájan, karjaikra fűzve még egy csomó jó barátaikat, jelenjenek meg azon ritka és nevezetes szerkesztői jutalomjátékon, mely kezdetét veszi…a t. közönség kegyébe ajánlja magát: Pákh Albert, szerkesztő.

1918. 13. MAGYAR ÍRÓK OTTHONUKBAN. Pekár Gyula önmagáról.

Tisztelt Szerkesztő úr! Magamról írjak? Ha nem ép feltétlenül szükséges,

szívesen lemondok erről a feszélyező tisztességről s inkább valami másról írok. De miről? Itt a dolgozó szobám…A szoba az ember, és mint a hogy nincs két egyforma ember, akként két egyforma otthon sincsen a világon. Nem a banális értelemben vett rendről vagy rendezetlenségről, ízlésről vagy ízléstelenségről szólok én most, de lépjenek be egy lakásba, s ha akarják, minden különösebb bútor-pszichológiai gyakorlat nélkül is hamarosan érdekes dolgokat fognak látni. A berendezés kiválasztása, a műtárgyak csoportosítása s főként a képek aggatása, de még a székek állítása is…Az íróasztal gazdájának a nyitott jelleme, kedélye, természete, egész feltárt lelkiismerete! Minden, még a legkisebb kívánság is, fontos az íróasztalon. Ha valaki azt feleli nekem: túlzok, mert ő bizony a maga íróasztalán nem ügyel ezekre, azt se tudja, mi van ott stb. hát bizony ezzel csak önmaga felett mond fontos kritikát az illető… Tizenegy évet töltöttem külföldön, attól, hogy mint gyerek Amerikában jártam iskolába, egészen addig, hogy ifjúságom legszebb négy éve Parisban telt el, bizony sokat és sokfelé utaztam e földön. Ez utak emlékei halmozódtak fel a négy falam közt. Most már (s erre nemcsak a háború készt!) kevesebbet utazom, bizonyos koron túl…Száz kép, száz szobor megannyi emlék-stációja ez utaknak s mondjam-e? a legtöbb mégis csak Parisra emlékeztet. Mily kár, hogy a valóságban oda többé el nem juthatunk! Mert ne áltassuk magunkat: olasszal, angollal, hiszem, hamar rendbe fog jönni a dolog, de, félek, Paris sok nemzedékre elvész számunkra. A francia a latinok közt a legengesztelhetetlenebb…Vége annak a régi kedves Parisomnak, az már csak az én szobámban van meg . . .No de most már igazán elég legyen. Szobám, eleget fecsegtél (mily jó ezt ráfoghatni!), —csukjuk be az ajtót. Szerkesztő uramnak tisztelő híve Pekár Gyula.

1918. 32. PETŐFI ISTVÁNNÉ, GAYLHOFFER ANTÓNIA, †1918.

Múlt héten hunyt el Abonyban Petőfi Istvánné, Gaylhoffer Antónia, a nagy költő öccsének özvegye. Petőfi Sándor szűkebb családjának utolsó tagja kihalt. De ezt a sógornőjét a költő már nem is ismerte; pár évvel az ő halála után ismerkedett meg vele öccse, még később vette el feleségül, hogy aztán igen rövid együttlét után tragikusan végződjék kölcsönös szerelemre alapított házaséletük…

Petőfi elindult az élet nagy országútján, hogy megélhetést biztosítson magának

valahol. Sok hányódás után elérkezett Csákóra, a hol gazdatiszti alkalmazást kapott Geiszt birtokán. Ekkor újra jelentkezett Dánoson mint kérő, s oltárhoz vezette a nem szép, de végtelenül kedves és szellemes Gaylhoffer Antóniát.

Hogy mi történt a házasfelek között, azt senki sem tudja, de néhány napi együttélés után az asszony visszajött a szülei házhoz. Petőfi életjáradékot ajánlott fel a nejének, de az visszautasította. Pedig nem váltak el törvényesen, s szűkösek voltak az anyagi viszonyai. Mert a dánosi birtokot el kellett adni, s csak Nyáregyházán maradt a családnak egy háza, s néhány hold földje. Petőfi István nem találkozott azután többé a feleségével. Végrendeletében reá hagyta vagyonát.

1917. 47. RODIN. 1840-1817.

A Páris járó magyarok legtöbbje bizonyára emlékezik arra a csodálatos szoborra, mely a Pantheon előtt áll és különös ellentéte klasszikus nyugalmú hátterének. Egy gondolataiba mélyedt óriást ábrázol, a ki lelki erejének legvégső megfeszítésével olyan kifürkészhetetlen dolgokon töpreng, a melyeket sohasem fog megfejteni. Testének bőre alatt hiába feszülnek tettre készen az acélos izmok, hiába kötődnek gúzsba az önmagát gyötrés görcsében, mert nem fogják megtalálni a megváltó mozdulatot. Hiába ráncolja össze gondterhes homlokát, hiába kuporodik össze felugrásra készen, a szemlélőt nem ejti tévedésbe a felől, hogy valaha is sikerül majd gondolatainak emberfeletti nyűgét leráznia. Gyötrelmes kínja mély visszhangot ébreszt, mert könnyen ráeszmél mindenki, hogy ez a Penseur /Gondolkodó/ az egész újkori emberiségnek magasztos jelképe, hogy gyötrődő alakján a saját magunk lelkének küzdelmei tükröződnek.

A kit ennek a szobornak felejthetetlen lelki tartalma megkapott, könnyen hozzáférkőzhetik Rodin többi nagyszerű szobrának megértéséhez, ha még sokkal jobban eltérnek is a megszokott formáktól, mint a Gondolkodó...

S ha sorra vesszük aztán többi híres műveit, a Calaisi polgárokat, az Invocatiót, a Kétségbeesést, a Kentaurnőt vagy akár arcképábrázoló mellszobrait is, mindegyikben ugyanazt a háborgó életet látjuk, a melyben nincsen egyensúly, alig van mosoly, nincsen nyájasság, nincs nyugalom, hanem mindég csak önmagát emésztő erő. S ha ezzel ellentétben a Louvrenak azokra a csodálatos termeire gondolunk, a melyekben a görög geniusnak mosolygó egyensúlya boldogít, még jobban megérezzük azt a nagy változást, a melyet a klasszikus művészettel szemben Rodin jelent. Soha többé el nem érhető ideálnak érezzük a görögök derűs nyugalmát. Rodin művészetének lelkünkbe markoló gesztusai jobban megindítanak, mert szobrainak átszellemült tagjai a mai emberiségnek lelki fájdalmaktól elgyötört húsából vannak faragva… Nem volt igaza annak a híres francia kritikusnak, a ki őt három kései század nyomorával terhes Michelangelónak nevezte el, mert Rodin emelkedett hangulatai között sem volt pesszimista. Sohasem mulasztotta el szóval is hangsúlyozni, hogy nem gyűlöli, hanem imádja az életet, a miről művei is örökre tanúskodni fognak, mert ezekben a magasztos szimbólumokban nincsen világmegvetés, hanem annál több forró érzékiséggel párosult mélységes komolyság és az a kimondhatatlan meghökkenés, a melyet mindazok éreznek, a kik néha egy-egy ritka pillanatban közel hiszik magukat az emberi élet rejtélyeinek megfejtéséhez.

Farkas Zoltán.

1881. 1. SZEMERE PÁL. (1785—1861.)

A Kisfaludy-társaság kétségkívül a nemzeti hála sugalmát követte, mikor elhatározta, hogy egyik alapítójának, Szemere Pálnak, összes munkáit kiadja. Szemere utolsó harcosa volt a század elején megindult ama szellemi küzdelemnek, mely irodalmunkat, társadalmi életünket átalakította, mit aztán a magyar politikai élet megújítása követett. E küzdelemnek oly férfiak voltak bajnokai, a kikről teljes joggal ismételhetjük a költő szavait, hogy tettük sugara átragyog időn s enyészeten. Egy nagy név van e küzdelem zászlajára írva legelői: a Kazinczy Ferencé, s hozzá két más név van legközelebb: a Kölcsey Ferenczé és Szemere Pálé. Nemcsak a hazafiság kultusza egyesítette őket, hanem az ízlésé, a műveltségé s a tudományé is. Nemcsak írók voltak a szó legnemesebb értelmében, hanem a nemzeti haladás legkitartóbb, legbátrabb, leg-erősebb meggyőződésű előharcosai, a kik a magyarság régi világának romjain egy új világ hajnalát sejtették és üdvözölték. De csak Szemerének engedte meg a Gondviselés, hogy a pirkadó hajnal fényes nappá változását megérhette, hogy gyönyörködhetett a becsülettel folytatott munka gyümölcseiben…

Szemere ismeretségben volt Horvát Istvánnal és Vitkoccsal, s a hármuk társaságát Kazinczy a maga triászának nevezte el. Ez a triász Kazinczynak a pesti helytartója, képviselője, s a széphalmi mester eszméinek hű fegyverhordozója. A közvetítő Szemere, ki a legbuzgóbb tevékenységet fejti ki a nyelvújítás érdekében. 0 foglalkozik egy tudományos folyóirat megindításával, mely a nemzetet minden részről csinosítaná. Összeszedett kéziratait, tudományos dolgozatait azonban egyelőre asztalfiókjába rejti el, s kész azt bárkinek átadni, nemcsak most, de évek múlva is, ha esetleg nálánál arra valóbb ember tervez egy-egy új vállalatot. A mellett, hogy aesthetikai tanulmányokkal foglalkozik, hogy nyelvészeti értekezéseken dolgozik folyvást: a múzsa sem kerülgeti…Czinke Ferencznek tartott bátor és metsző gúnnyal írt hadüzenete gátat vetett az ortológusok terjeszkedéseinek s ezután a Szemere-név hangosan tiltakozó szózatként hangzott a nyelvújítás ellenségeinek fülébe. Négy év múlva Kölcseyvel együtt száll ki ismét a síkra, hogy a híres «Mondolat» íróját és irányát nevetségessé tegye. A Kazinczyn elkövetett méltatlanság haragra lobbantotta a széphalmi mesterhez vonzódó lelkét…Szemere úgyis mint író, úgyis mint ember korának valódi jótevője volt. Mint embert az őszinteség és egyenes lelkűség különböztette meg másoktól: mint írót pedig a tisztultabb ízlés s a roppant esztétikai és filológiai ismeret… Az a tudós volt, ki véka alá rejti tudományát…Munkái megjelentek, nagy jelentőségűnek tartjuk e kiadást*. Hisszük, hogy a nemzeti múlt iránt érdeklődők szívesen áldoznak néhány percet jelen századi művelődésünk ez egyik sokáig küzdő bajnoka emlékének, hogy maguk elé idézzék a Szemere alakját, mint a hogy azt itt közlött sikerült képe mutatja. Szolgáljon ez igazolásul, hogy élettörténetét, habár csak ily futólagosan is, fölújítottuk.

DR. VÁCZY JÁNOS.

* Szemere Pál munkái. Szültése százados emlékünnepének alkalmából közrebocsátja a Kisfaludy Társaság. Szerkeszti Svorényi József, 1890.

3. TECHNIKA

1876. 13. Hogyan készülnek az illusztrált lapok képei? Egy kis acélvéső, mely néha vékonyabb, néha pedig nem sokkal vastagabb, mint a kötőtű és rövidebb annál, rajzolja azokat a képeket, melyek egy-egy könyvet vagy újságot oly érdekessé tesznek. Ez az acél-ecset jól fog az acélon, a rézen, a kövön és a fán, s a könyvnyomtató gép dolga, hogy annyi példányban sokszorosítsa képeit, a mennyiben tetszik. A könyvek, a lapok meg tudnak népesülni és tudnak panorámává lenni. Híres mesterek műveinek mását, nevezetességek arcképét rámába illeszthetjük. A képek sokszorosításának legrégibb módja, hogy a képet fába metszették ki, s arról lenyomhatták. Guttenberg is fából metszette ki a betűket. Majd később rézbe és acélba karcolták be a képeket…

A „.Vasárnapi Újság" megindulásakor meg nagyon gyarlón állt nálunk a fametszés. Az arcképeket Lipcsében metszették, mígnem végre egy-két külföldi metsző jónak látta megtelepedni köztünk. Lassankint magyar ember is vállalkozott e műipar-ágra…A képek nyomását sok vesződés előzi meg. Először a szedőnek gyűl meg vele a baja, hogy a szöveg közé illessze…

1892. 12.A GELLÉRT-HEGYRE TERVEZETT VILLAMOS VASÚT ÉS ÉPÍTMÉNYEK.

Lapunk múlt évi 27. számában közöltük Bérezik Gyula műépítész tervét a Szent-Gellérthegy tetején építendő Pantheonról. Újabban Novák Ferenc műépítész foglalkozik a hegy fennsíkjának az ott lévő erőd lebontása után való felhasználásáról. A hegyre való kényelmes és biztos feljutást az ő terve szerint villamos fogaskerekű sodrony-pálya oldaná meg, melynek a hegy alján lévő Döbrentey-utcában létesítendő állomásáról az utat három perc alatt meg lehetne tenni. A felső állomás tőszomszédságában nagyszerű, díszes vendéglő emeltetnék, tágas éttermekkel és nyitott verandával. E mellett egy mindenfelé nyílt torony, honnan a főváros vidékére a legszebb kilátás élvezhető. A fennsíkon lombos fákkal beültetett park a fővárosi közönség, valamint az idegenek üdülő helyéül szolgálna…

1900. 1. A TERMÉSZETTUDOMÁNY SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT.

A tizenkilencedik századot a haladás és a felvilágosodás századának szoktuk tekinteni. Sőt nevezni is így szeretjük. Talán csak félig van ebben igazunk…Az utolsó száz év alatt legtöbbet a természettudomány haladt. Hogy megítélhessük haladását, lássuk, minő volt állapota a század elején. Legnagyobb és egyszersmind legmélyebbre ható változásokat a gőz és az elektromosság hozta létre. Ezek alakították át az egész életet, a társadalmi viszonyokat, a szokásokat s részben magát a gondolkozást és közfelfogást…

A vasút és a telegráf úrrá tették az embert az idő és a tér fölött. Nagy távolságokra lehetővé vált a közlekedés rövid idő alatt. A telegráf pillanatokra szorította az időt, mialatt hírt adhatunk a föld egyik végétől a másikig. A vasút lehetővé tette, hogy hamar kicserélhessük távoli vidékek termékeit. De Watt gőzgépe ennél nevezetesebb változást is hozott az életbe. Lehetővé tette, hogy a természet erőit dolgoztassuk az ember helyett. És ebben áll a gőznek igazán korszakalkotó hatása. Valamikor csak két olyan gépet ismert az ember, melyek által helyette a természet ereje dolgozott. A vízimalmot és a szélmalmot…Ma már több munkát végeznek gőzgépeink, mint az összes emberi kezek…Talán egy egzakt tudomány se alakult át oly radikálisan a XIX. múlt század legvégén, mint a kémia…és a fizika…Nem fog elmúlni sok század s a történészek nem Amerika felfedezésétől és nem a reformációtól fogják majd datálni az új-kort, hanem a XIX. század elejétől. Mert attól fogva vett egészen új alakot és színezetet az ember élete. És abban, hogy így történt a dolog, legnagyobb része van a természettudományoknak. H.P.

1906. /35./ Szeptember 2. A VILÁG LEGNAGYOBB HAJÓJA. Cunard Line társaság, Anglia e legrégibb, nálunk is jól ismeretes tengeri gőzhajózási vállalat, megrendelte a közelebb vízrebocsátott Lusitániát. Ez a korszakalkotó gőzhajóóriás sikeresen szállt le e napokban csúszdájáról a Clyde torkolatában a tenger vizébe, kísérve a világ minden tengerjáró népének élénk érdeklődésétől, és rengeteg méreteinél, valamint súlyánál fogva vízrebocsátásának művelete próbára tette az angol tengerészeti mérnökök ügyességét. A tengeri óriás hossza 785 láb, tehát 78 ½ lábbal haladja túl a Kaiser Wilhelm II, e leghatalmasabb eddig épült óceánjáró gőzösét… Ügy szélessége a Lusitániának, mint belső mélysége nagyobb minden más hajóénál, minélfogva egy födélzettel többel, nyolccal lehetett a hajót ellátni az utasok nagyobb kényelmére, a nélkül, hogy ez az úszó város állóságából veszítene. 33 lábnál mélyebbre azonban, tekintettel a kiindulási és érkezési kikötők mélységeire, nem fogják megrakhatni. Óránként való sebessége 25 csomó, 46 1/2 kilométer…Óriási méretű dugattyús gépek a hajó nagy rezgését okoznák, a mi első rangú utasszállító hajónál mindenkép elkerülendő volt. Ezek voltak az okok, melyeknél fogva turbinás gépek alkalmazására történt a döntés…25 kazán és 192 tüzelőhely szolgáltatja az óránként szükséges 435 tonna gőzt, mihez szintén óránként 50 tonna kőszén szükségeltetik, tehát 1200 tonna 24 óra alatt. A gépek és kazánok kiszolgálásához 400 ember szükséges. Négy kémény vezeti el a füstöt…A Lusitánia, ha nem is mindenkorra, de mindenesetre sok időre az utolsó szó az Atlanti hajóépítészet terén, mert mindaddig, a míg nagyobb dokkokat az eddigieknél nem fognak építeni, nem lehet hosszabb hajókat a forgalomra használni…

Reményi Antal.

A hajót 1915. május 7-én a németek elsüllyesztették.

1906. 35. ROMÁNIAI PETROLEUMKUTAK…Az állomásokon a tartálykocsik százai állnak, a rakodóhelyek vascsövekkel nehézkes, otromba vas szerszámokkal vannak tele. Az előbb tiszta, friss hegyi levegőhöz szokott tüdő nehezen viseli a nyers petróleum átható szagát. Mindenfelé sürgés-forgás, a nehézkes ökrösszekerek géprészeket, vasszerszámokat, gerendát, deszkát és más szükséges dolgokat szállítanak a bányákhoz, az állomások előtt a parasztszekerek légiója vár … Bustenari-ban hatvan társulatnak közel félezer mélyfúrása és kétezer petróleum-kútja aknázza ki a föld-mélye gazdagságát. És a fúrások száma folyton szaporodik. Legtöbből hosszú vashengerrel merítik a

nyers petróleumot, míg néha a nagy nyomás alatt levő folyadék iszonyú erővel tör ki és artézi kút módjára szökik közel félszáz méter magasra, leszakítva a fúrótorony tetejét is. Ha a feltörő petróleum oszlop nem elég erős, akkor a fúrótorony oldalnyílásain tör magának utat.

Ifj. Aradi Viktor.

1909. 4. L. K.: AZ EMBER SZÁRNYAI. A párisi léghajó-kiállítás. Paris, január. Amint megszoktuk az automobilt, meg fogjuk szokni a repülőgépeket, nem telhetik be egy-két évnél több s már Európa népei új virradatra, új átváltozásra ébrednek. A repülőgépek harminc-negyven vagy több méternyi magasságban suhannak el majd fejünk felett, csöndesen…Előttünk van egy új perspektíva: a levegői háború réme. Alig kétséges, hogy a fenyegetett országok fölött elrohanó repülőgépek megmérkőznek a leghatalmasabban szervezett tengeri hajórajjal…A Grand Palais rendkívül terjedelmes üvegcsarnokában hosszában van felfüggesztve a «Bordeaux városa» kormányozható léghajó. Sárga a testburkolata s fel lehet menni a csónakjába, alaposan megvizsgálva minden részletét. Hasonlóképen Blériot repülőgépét így lehet tanulmányozni, mélyet még egy év előtt nem engedtek meg senkinek. A repülőgépek és léghajók egész tömege van itt egybegyűjtve…

1909. 26…A víz alatt járó hajóknak a legutóbbi években tapasztalt rohamos fejlődésében a léglényegesebb lépés volt az e fajta hajók eszményi típusának: a búvár-hajónak a meg szerkesztése, mely nem csupán a partvédelemre való, hanem a hajóhadat a nyílt tengerre is követheti. A búvárhajók régebbi típusai csupán víz alatt járóktól eltérően a víz felszínén mozognak, és csak akkor merülnek a víz alá, mikor a támadás következik, hogy az ellenséget láthatatlanul megközelíthessék. A motoripar fellendülésével párhuzamban, e hajók teljesítő képességének fokozása is lehetővé vált, úgy hogy ez idő szerint a vízkiszorító képességet már 500 tonnára (sőt ezen felül is) emelték. A velük megtehető legmesszebb út mintegy 2000 tengeri mérföld és sebességük víz felett 13, víz

alatt 10—11 tengeri mérföld…Minden búvárhajó el van látva egy bójával, a mely a hajótestből baleset alkalmával kibocsátva, a tenger színére száll fel, s ezzel jelöli a helyet, a hol a hajó elmerült. E bójában egy vízmentesen elzárt telefon van elhelyezve. Ily módon a mentők a bója tartókötelén végig vezetett telefondróton át az elsüllyedt hajó legénységével – ha az még életben van - értekezhetnek.…

Madari Kreybig Rezső.

1909. 37. A jövendő titkai. Való, hogy rendkívüli időket élünk. A levegő híg magasságát egész raja szántja a repülő embereknek. Az északi pólus halott jegén, a hol idáig soha egy meleg szikrája se villant meg az életnek, valósággal a nyomába lép az egyik fölfedező a másiknak. Mintha az emberöltők hosszú során át ostromolt lehetetlenségek ereje végképen kimerült volna és valamennyi fáradtan kapitulálna a kifáraszthatatlan emberi energiának. Egymásután pattannak föl a zárak és a legizgatóbb titkok sorra esnek ki az emberi kíváncsiság gőzköréből. Azt kell hinnünk, hogy most már elpárolog minden izgalom, a mely a nyugtalan elméket feszítette és a legmakacsabb akaratokat fűtötte…Alig volt kor, a mely okkal ne hitte volna, hogy elérkezett az emberi tudás határának legvégső és legmagasabb állomására és mi ezeket az állomásokat már messze hátul és mélyen alant látjuk. Jönni fognak korok, a melyek a mienket is így fogják látni.

4. TÁRSADALOM, KULTÚRA

1860. 50. Irodalom-történetünkre nézve igen érdekes munka jelent meg: „Guzmits Izidor és Kazinczy Ferencz közti levelezés 1822-től 1841-ig," közli

Gulyás Elek esztergomi tanár. A 283 lapnyi könyv az esztergomi gimnázium

igazgatóságánál rendelhető meg 1 ft. 50 kr-jával.

1864. 3. Alföldi népbabonák. *) A boszorkány-mesterek és boszorkány-asszonyok tana. A tudatlanság századaiban igen nagy befolyású volt a népre s annak erkölcsi s szellemi életére a boszorkányság. Ennek fő oka abban rejlik, mivel a boszorkány-mesterek és boszorkány-asszonyok igen sokféleképen tudták műtételeiket véghezvinni.

1) A boszorkányok valami bűvölés véghezvitelére legtöbbször használták a varázs-füveket… 9) A varázs-fuvola. Ez a szomorúság és nyomorúság fájának ágáról volt lemetszve, s benne az átoknak és bosszúnak lelke lakott. Mint a boszorkányok kifejezték magukat, ez volt, az ördög flótája, a hol ezt megfútta a boszorkány, ott meghalt valaki, azért a nép rendesen halál-tilinkónak szokta nevezni, s mikor a kakas kukorékolt, akkor a fuvola is megszólalt, s minden titkokat kibeszélt a boszorkánynak. S a kiért a furulyát megfújta a boszorkány,

annak elmúlt a szomorúsága, s az a sírig tudott szeretni, s nem csalódott. E varázsfuvola némely faluban most is létezik, az öreg emberek mutogatják, s azt beszélik róluk, hogy azzal a háztól minden patkányt el lehet űzni…

* Az „alföldi babonát' tárgyazó gyűjteményem nemsokára a Kisfaludy-társaság kiadásaiban fog megjelenni.

St. A.

1885. 31. EGY ENCYCLOPEDIA MEGALKOTÁSA. Sokat író korunkban, nélkülözhetetlenné lettek az enciklopédiák… A lipcsei cég, a Brockhaus irodájában közel egy század óta folytonosan készítenek enciklopédiákat, melyekből a világ minden részében s így hazánkban is sok példány található... Az enciklopédiában minden elképzelhető tárgyról több ezer cikk van, amit egy ember nem írhat…Egyetlen napig sem szabad késni beszerzésével, mivel a meghatározott napon egész sereg teherkocsi jelenik meg az épület előtt, hogy a több száz kéz által készített művet a közönség közé kivigyék. A lexikonból egyszerre jelenik meg a német és hollandi kiadás.

1889. 9. A REKLÁMOK VILÁGÁBÓL. Német alapossággal és részletességgel írta le Cronau Rudolf Das Buch der Reclame című nemrég megjelent művében a hirdetések különböző fajainak történetét és jellemzését. Ha nem is ezek a fejtegetések, néhány érdekes adat és kuriózum, melyet e vaskos műből átveszünk, bizonnyal érdekelni fogja olvasóinkat. A legtöbb az Egyesült- Államokból kerül ki, New-Yorkból, hol minden nap új és új leleményességben lehet gyönyörködni. Egyszer az égboltozaton látnak lángbetűket, más alkalommal egészen félreeső helyeken titokszerű jelekkel díszített hirdetéseket. Este színes lámpák mutatják a hirdető nevét, majd egész házsor szolgál arra, hogy újfajta szivart hirdessen. Egy New-yorki író megszámlálta, hogy az utcán 30 óra lefolyása alatt mintegy 400 reklámtárgyat adtak kezébe, úgy mint 256 papírlapot, 23 plakátot, 15 könyvet, 98 névjegyet és 8 apró használati tárgyat természetesen hirdetésekkel. Fele részben ezek a hirdetések nagy csínnal es jelentékeny költséggel voltak kiállítva s mindenik csalékony szavakkal kezdődött…Legnagyobb számmal a hírlapokban találjuk meg a hirdetéseket. Itt már valóságos művészettel van dolgunk. Nem elég egyszerűen hirdetni, igyekezni kell a hirdetést feltűnővé tenni…A hírlapi hirdetéseknek különben újabban, mintegy húsz év óta, veszedelmes konkurense támadt,a címek gyűjtése. Lipcsében, Frankfurtban s más nagy városokban már külön üzletek vannak, melyek a világ minden részéből gyűjtik a különböző címeket, melyeket áruba bocsátanak s gyakran ki is nyomatva, úgy hogy csak borítékokra kell felragasztani…

1889. 24. LEROUX ÉS A REPÜLŐ ERNYŐ (PARACHUTE).

Mikor I. Napóleon először hallott beszélni a gőzhajókról, oly képtelenségnek tartotta még ez eszmét, a miről kár beszélni is. És mikor Franklin tanúja volt az első léghajó felszállásának, ezt a jelentős észrevételt tette: íme a gyermek születése…Leroux a szálló ernyőt nálunk pünkösd első és másod napján mutatta be a városligeti ipai-csarnok előtt s mindkét ízben egyedül szállt fel, trapézen ülve. Szerkezete különben alig különbözik elődeiétől, ernyője a léggömb hálózatán függött s hossza hat méter, felső része pedig 30 centiméter átmérőjű fakarikában végződik, melyen esés közben a levegő kitódul. Lentebb, az ernyő redői alatt jókora abroncs van arra a célra, hogy a vászon szétnyílását biztosítsa. Végre az ernyő 30 cikkelye mindegyikéből hosszú zsineg futott alá, melyek karikába futó végét Leroux a karjára fűzte, mikor a trapézre ülve felszállott. Lebocsátkozása mindkét alkalommal teljes sikerrel ment végbe s ritka érdekes látványt nyújtott, a mint kezdetben teljes erővel zuhant amelybe, majd az ernyő kibontakozva, lassú lebegő mozgást vett fel. Az ily kísérletek gyakorlati fontossága nem annyira a léghajózást érinti, mint inkább a repülőgépek szerkezete iránt újabban ismét nagy arányokat öltött vizsgálódásokat. Az ily repülőgépek ma már nem csupa agyrémek, hanem a megvalósulás minden föltételével bírnak, azt több találmány teszi hihetővé, így Forlanini, milanói tanár által 1878-ban konstruált gőz-repülőgép. Ez két szilárdan álló vízirányos szárnyból s két azon levő függélyes csavarszárnyból és egy kis gőzgépből áll. Működésbe hozva 15 méterig képes felemelkedni, s ily magasságban mintegy 20 másodpercig lebeg előre.

1890. 10. Váczy János: A MAGYAR SZENT KORONA HAZAHOZATALA.

Száz évvel ezelőtt rendkívüli izgalom napjait élte nemzetünk: legféltettebb ereklyéje, szabadságának, függetlenségének, szóval állami önállóságának jelképe, a magyar szent korona, majd hatévi távollét után, ismét hazakerült az idegen földről. Az öröm mámora minden honfi szívet egyaránt elfogott. A közös hazafi érzés újra egyesítette az egész nemzetet az örömben, mint egyesítette az előtt éveken keresztül a legmélyebb bánatban. Valóban ama kétségbeejtő aggodalomra, melyet a nemzetiség erejének szándékos vagy véletlen, de folytonos gyöngítése keltett…enyhítőbb balzsamot nem is küldhetett volna az életét egészen kárba veszettnek tekintő fejedelem, mint a nemzet és uralkodója közti összekötő kapcsot, a régi szent királyok koronáját, a melyet a nemzeti kegyelet szentté avatott…

Budára február 21-én délután négy órakor érkezett a várva várt drága kincs. Az összes lakosság talpon volt. A koronát átvevő megyei bandériumot a kunok, jászok és kecskemétiek követték s ezeket a többi fegyveres nemesség, a pesti tanács, a küldöttségek. A korona mellett hat gárdista lépdelt, utánuk a nádor zászlóalja következett; ezt a koronaőrök hintaja s a nép ezrei követték, mialatt az ágyúk egyre szóltak, a harangok egyre zúgtak. A királyi palota nagy termébe elhelyezett koronát Zichy Károly, az ország bírája üdvözölte…

Gombkötőink — írja Kazinczy annak idején -— nem győzik varrni az arany zsinórt, sujtást, kreppin rojtokat, paszomántot; s Erdélyben, hol minden aranyfonál elfogyott, Kassáról mene a kalpagrojt és mente kötő s nem postaszekéren, hanem, hogy négy nap alatt már vehessék, a leveleket hordó postán...

1892. 12. Az Élet című folyóirat / nem azonos az ebben a fejezetben szereplő lappal. G./, mely eddig havonként jelent meg, újabban minden hóban két füzetben hagyja el a sajtót. Katona Lajos és Vikár Béla szerkesztők tartalmas közlönnyé emelték, mely ismeretterjesztő, társadalmi fejtegetésekben, szépirodalmi közleményekben változatos, s ezen kívül kritikai rovata is eleven… György Endre Szólásszabadság a képviselőházban címen ír hozzászólást, s azt mondja, hogy a mostani házszabályokban is van elég hatalom a parlamenti tanácskozások védelmére. Hampelné-Pulszky Polixéna asszony pedig a legutóbbi füzetben a nő-kérdésről írt figyelemreméltón. A folyóiratnak előfizetési ara félévre 3 frt.

Élet irodalmi, művészeti, társadalmi és közgazdasági folyóirat, majd hetilap. Bp.-en jelent meg, 1891–1896 között. Első szerkesztői Katona Lajos és Vikár Béla voltak. oszk

1897.1.

Az ezredévi ünnepélyek idejéből.

1901. 1. A XX. század első esztendeje. /Érdekes, hogy ők tudták. Csak 100 év múlva lett ez vitás. G./ Az 1901-ik év, míg az egész keresztény világban a XX. századot nyitja meg, Magyarországon külön is nagy jubileumi év, mert a magyar állam szervezkedésének befejezését ezer esztendősnek hirdeti…

A népszámlálás. Az 1900-iki népszámlálás az újesztendő első napján ment végbe országszerte…Hány lakosa van Budapestnek? Novemberben előleges összeírás 666 757 lelket tüntetett föl, a katonaság nélkül. A népszámlálás eredménye is valószínűleg ez adat körül marad.

1901.34.

 Ünnepi mise a kassai székesegyházban az országos dalosünnepek alkalmából.

1902. 1. A Lotz-díj nyertese…. Az új nyertes, Jantyik Mátyás 1864-ben született Békésen. Székely Bertalan és Lotz Károly voltak a mesterei. Négy évig tanúit Parisban Munkácsy mellett…. Jantyik a Vasárnapi Újságnak régi rajzolója, számos képet közöltünk tőle napi eseményekről, népszokásokról, és sok jellemző alakot…

Jantyik Mátyás (Békés, 1864. – Békés, 1903.) festőművész

1903. 15. A PHOTOCLUB KIÁLLÍTÁSA. A jó Daguerre nagyon elálmélkodnék, ha új életre kelve meglátná, mily óriási haladást tett napjainkban az általa még csak kezdetleges fotografálás mestersége. Volt idő. midőn művészi körökben nagyon elítélték a fotográfiák után való dolgozást; de most már a legtöbb művész belátja, hogy különösen a gyors mozdulatok megrögzítésére a fényképező-gép igénybevétele csaknem elkerülhetetlen. Ez a segédeszköz a művészt legalább is sok felesleges időpazarlástól menti meg. Magyar amatőr-fényképezők szép számmal vesznek részt ebben a versenyben s megállják helyüket a külföldi kollegák mellett. Lapunk mai számában a Photo-Club nemzetközi kiállításának ismertetését néhány szép kép bemutatásával kezdjük meg. Ezek közé tartozik Esterházy Mihály grófnak, a budapesti Photo-Club elnökének «Halottak napja» című fényképe…Sz. T.

1905. 16. MAGYAR ÉS OSZTRÁK FOOTBALLJÁTSZÓK MÉRKŐZÉSE. Mindig érdekes sport-esemény szokott lenni az évente ismétlődő magyar és osztrák football-mérkőzés, a két állam sport-szövetségei által kiválogatott csapatok küzdelme egymás ellen. Április 9-ikén már hatodízben találkozott a legjobb magyar tizenegy football-játszó… Megjelent a mérkőzés megszemlélésére Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter is. A képviselőház tagjai közül is sokan nézték a versenyt. A mérkőzés ezúttal döntetlenül végződött. A fölényben lévő magyar válogatott csapat nem tudta az osztrákokat legyőzni úgy, mint Budapesten már két ízben legyőzte volt…

1906. 29. BUDAPEST FEJLŐDÉSE fejlesztése mindig nemzeti ügy volt a magyarság szemében. Nemzeti ügynek tekintették Kazinczy, Csokonai, Kármán, Kulcsár István és mindazok, kik a magyar élet középpontját itt akarták megteremteni…Az Országos Statisztikai Központ kiadta Budapest főváros 1905. évi életéről egybegyűjtött és gazdag adatokkal bővelkedő kötetét…A XVIII. század elején Pest lakossága alig haladta meg a kétezerét. Buda volt még a XIX. században is a hivatalos Magyarország központja...A XIX. században a népességi arány: 1804-ben Buda lakossága 24 306, Pesté 29 850. 1850-ben Buda 50 127, Pest 127 935. 1885-ben Buda 85701, Pest 326 310…Az 1838-iki árvíz idején 4680 ház találtatott Pesten, de ezeknek több mint felét az árvíz romba döntötte…A körutak rendezésével, az Andrássy-út kiépítésével és a belváros szabályozásával kezdődik Pest életében a nagyobbszerű fellendülés…

1909. 5. Csáth Géza: AZ ÚJ MAGYAR ZENE. A művészetek ősanyja a tánc, a mozgás. Az emberi szervezetnek az a tulajdonsága, hogy a benyomásokra mozgással felel. A művész, amikor alkot, a reá ható benyomásokat dolgozza fel Amint a munkáját szemléljük, nemcsak a benyomásairól kapunk adatokat, hanem arról is, hogy micsoda szerkezetű lelke van…a népdalkincset úgy kellene átvinni a műzenébe, mint a hogy Grieg a norvég népzenéből - egyénien és norvég zenei nyelven írt közérthető, minden néphez és fülekhez szóló műzenét,

vagy a hogy Chopin fejlesztette ki a lengyel népdalok nyersanyagából csodálatos művészetét…Bartók és Kodály összegyűjtötték a magyar népzenének azt az anyagát, a melyet legalkalmasabbnak találtak arra, hogy belőle egyéni művészetüket kiépítsék. A székely és palóc földön kutattak, sőt még a tótok közé is elmentek, mert felfedezték, hogy a rokon magyar és szláv zene a tótok népdalaiban kapcsolódik össze, mintegy ezekben mutatja a rokonságot…

1909. 7. Bertha Sándor: A LESZÓLÁS MŰVÉSZETE. A Vasárnapi Újság 5. számának A hétről című rovatában egy kikezdés nagyon fontos kérdést bolygat, midőn a művészeti kritizálásról elmélkedik egy legutóbb eldöntött építészeti pályázat alkalmából…A jó kritika valóságos jótétemény egy ország szellemi életére nézve, amint ezt irodalmunk történelme bebizonyította, mert föllendülése, nagysága nagy részben Kazinczy, Vörösmarty, Bajza, Arany és Gyulai Pál fáradhatatlan kritikusi éberségének, jó tanácsainak és önzetlen buzdításainak köszönhető. Szerencsétlenségünk az, hogy kevesen lévén magyarok, s nyelvünk nem bírván elterjedtséggel, a kritika igen sokat szenved a pajtáskodás befolyásától. Innen a sok rögtönzött és múlékony nagyság, a gyakran meg nem magyarázható és meg nem érdemlett háttérbe-szorítás…Reméljük, hogy a magyar géniusz megteremti lassanként nálunk az esztétika művelőinek ezt a nélkülözhetetlen osztályát is!

Páris, 1909. február 4.

1909. 11. Tonelli Sándor: A SYSTEM. Van az amerikaiaknak egy szavuk, a melyet itt Európában csak lefordítani tudnak, de megérteni nem. Ez a szó a system. Magyarul rendszert jelent és a magyar szó teljesen fedi az angol kifejezés fogalmát. A systemnek az amerikai értelmezése Amerika fejlődésével együtt alakult ki…Ha valaki nálunk félórát utazik villamoson, a kalauz, húsz különféle jegy közül válogat, két esetleg három ellenőr alkalmatlankodik, molesztál. Amerikában jegy sem kell. A kalauz csak beszedi az öt centet, egyet nyom a villamos jelzőkészüléken, hogy újabb utasa van és tovább az utasnak kellemetlensége nincsen. Este a kalauz annyi öt centről számol be, a hány számot a jelzőkészülék mutat…New-Yorkban a földalatti nem a kisszámú városligeti és korcsolyázó publikumnak épült, mint nálunk, hanem komoly közlekedési eszköz. Valóságos pályaudvarok vannak a föld alatt, melyekbe négy vágányon egymásután robognak be a nyolc-tíz nagy kocsiból álló vonatok. …Odaát nevelődik egy új fajta, melynek egyik kiváló képviselője, Alva Edison még a találmányokat is előre megállapított rendszer szerint hozza létre. Egy új faj van keletkezőben, a melynek más ideáljai vannak, mint nekünk, a melynek elve a sok munka, de a haszontalan munka teljes elkerülése.

1909. 12. Marx és tanításai. Palágyi Menyhért a Marx-féle tanoknak, a XIX. század kétségkívül legnagyobb társadalom-átalakító és forradalmat szító hatású

eszméinek bírálatát akarja adni filozófiai alapon. Igyekszik föltárni azokat az ellentmondásokat, amelyeket Marx revolucionizmusa, történelmi materializmusa rejt magában s meglehetősen elmosódó körvonalakban vázolja a maga szociális felfogását...Palágyi okfejtésében filozófiai tanulmányokon fejlődött dialektika nyilvánul, a melyen néha ugyan nagyon is megérzik, hogy érveit nem mindig a dolgok mélyéből meríti, hanem mindenünnen, ahonnan tollára tolulnak. Könyvét tanulsággal olvashatja mindenki, akár Marx felé hajlik a felfogása, akár Marx ellen, mert az ilyen vitának mindig megvan a felvilágosító ereje minkét fél számára.

1909. 17. A HÉTRŐL. Új hódítás. Megtörtént ezen a héten és pedig két ízben, hogy büszke Bécs városának nem kevesebb, mint négy nagy színházában mindenütt magyar darabot játszottak. Egy operát, Mihalovits Ödöntől; egy vígjátékot, Molnár Ferenc Őrdögét; és két operettet: a Bakonyi Károly és Kálmán Imre Tatárjárását, meg a Verő György Szultánját…

Mihalovits Ödön 1881-1893 főigazgató

1909. 17 A Holnap új versei. Alig hogy elült kissé az a zaj, melyet a Holnap első kötete támasztott, s íme, most már a második kötettel lépnek elő azok a fiatal költők, heten, a kik ebbe a nagyváradi irodalmi társaságba csoportosultak. A zaj, mely e társaság föllépését fogadta, talán túlzott is volt…Ady Endrét vallják vezérükül. Ez az utóbbi dolog bajt is hozott a fejükre, rájuk zúdította az utánzás vádját. Kétségtelen, hogy ez a vád nem is alaptalan…

1909. 17. Vác története 1848 - 49-ben. Vác város múltjának szorgalmas búvára, dr. Tragor Ignác, egy jókora kötetben dolgozta fel Vácnak az 1848 49-iki szabadságharcában játszott szerepét. Tudvalevő, hogy a szabadságharc nem egy fontos eseménye játszódott le Vácon: innen adta ki Görgei a híres váci proklamációt s itt folyt le az osztrákok és oroszok ellen vívott diadalmas csata. A város sokat is szenvedett ez időben…

1909. 18. A nyelvújítás győzelme. Kazinczy Ferencz irodalmi hagyatékának buzgó gondozója s a nagy irodalmi reformátor életírója, Váczy János ezen a címen adta ki az Akadémiában tartott székfoglaló értekezését. A terjedelmes tanulmány a szerző készülő, Kazinczy-életrajz egy fejezete. Irodalomtörténeti szempontból tárgyalja a nyelvújítást, a melyet eddig leginkább csak nyelvészeti

szempontból fejtegettek, s ezért egyoldalú, sok tekintetben igazságtalan képet rajzoltak róla. Váczy János megrajzolja azt az irodalmi harcot, a mely a nyelvújítás kérdése körül folyt, s amely az első fontosabb kulturális kérdés körüli harc volt irodalmunkban… magukra az adatokra, a tényekre támaszkodva tárgyalja Váczy az anyagot, a melyet — pedig óriási terjedelmű - apróra ismer s így nagyon tanulságos, sok tekintetben eddigi felfogásunkat jelentékenyen módosító képet ad a nyelvújításról.

1909. 22. Borsai: A KOLOZSVÁRI ÚJ EGYETEMI KÖNYVTÁR. Kolozsvárt az egyetem és az erdélyi múzeum egyesített könyvtárai elhelyezésére szánt új épületet 1906 júliusában kezdték építeni, ez év február elején nyitották meg. Egy darab Nyugat itt, a keleti határ centrumában, az új Magyarországnak hiteles bizonyságlevele, melyre a záradékot és a pecsétet az avatáson megjelentek élén az avatást vezető miniszter, gróf Apponyi Albert ütötte rá…

Új könyvek /A lap reklámozza a Nyugatot. G./:

1909. 24., 26. Lamentációk. Írta Kemény Simon. Budapest, a Nyugat kiadása; ára 2 korona.

Kazinczy Ferencz. Írta Váczy János. Franklin-Társulat; ára 2,50 korona.

Levelek Írisz koszorújából. Versek, írta Babits Mihály. Budapest, a Nyugat kiadása; ára 3 kor.

1909. 30. Új könyvek: Hét krajcár. Elbeszélések; írta Móricz Zsigmond. Budapest, a Nyugat kiadása; ára: 3 korona.

1913. 13. Misztériumok. Három egyfelvonásos. Írta: Balázs Béla. Budapest, a Nyugat kiadása.

Álarcos-menet. Novellák, írta Elek Artúr. Budapest, a Nyugat kiadása

* * *

1909. 25. Könyves Tóth Kálmán most ünnepelte 50 éves írói jubileumát…

Helyet talált Pákh Albert Vasárnapi Újság-jának hasábjain is; Gyulai Pálon kívül alig él ma egy is, a ki régebb idő óta dolgozik lapunkba. Nagyon szorgalmas munkatárs volt, a 60-as, 70-es években alig volt szám, melybe ne írt volna…

ÖT ÉVTIZED UTÁN.

Zajlanak a röpke évek,

Fut az élet,

Mintha volna gyors folyam,

Tűnik habja hömpölyögve,

Szürke ködbe,

Rám ijesztve zordonan.

…

Pályám véghatárhoz ért el,

S téli éjjel

Szép tavaszi fény ragyog.

Sátorom, ha temetőbe

Porba dőlne

Nézz reám: én itt vagyok!

Könyves Tóth Kálmán

1909. 26. Szent Lukács gyógyfürdő, Buda. Téli és nyári gyógyhely. Természetes forró-meleg kénes források. Iszapfürdők, iszapborogatások, másságé, vízgyógyintézet, gőzfürdők, kő- és kádfürdők, gyógyvízuszodák. Olcsó és gondos penzió. Csúz, köszvény, idegbőrbajok, lakás, ellátás felől kimerítő prospektust küld ingyen a Szent Lukács fürdő igazgatósága, Buda.

1909. 35. GOLF-JÁTÉK TÁTRALOMNICON. Rendszeresen most kezdték űzni a golf-játékot a Tátra-club kezdésére Tátralomnicon. A brit szigeteken és gyarmatokon vígan folyik a golfozás, franciák, németek is rákaptak, már, most aztán minálunk is kezd meghonosodni. A játék maga nagyon egyszerű. Hepehupás talajon jókora körben, egymástól egyenlő — egynéhány kilométernyi – távolságra lyukakat ásnak, s ezeket kibélelik pléhvel. Ezekbe a lyukakba hajtott végű ütőkkel belegurítják a labdát. Mennél kevesebb ütéssel tudja valaki az összes lyukakba belegurítani a labdát, annál jobban játszik…Mikor a labda messze van még a lyuktól, lehetőleg erőset kell rá ütni, hogy mennél közelebb jusson a lyukhoz, mikor pedig már közel ért, óvatosan, biztosan kell célozni, hogy el ne kerülje a lyukat. Tátralomnicon az idén már nemzetközi golfversenyt is rendeztek… A golfjáték általános elterjedését előmozdítja az is, hogy idősebb emberek is játszhatják, mert nem jár annyi ugrálással, mint pl. a tenisz, e mellett pedig nagyon egészséges, mert a szabadban erős testmozgással jár.

1909. 38. AZ INSZURREKCZIÓ SZÁZADIK ÉVFORDULÓJA. Győrben emlékünnepre készülnek; megemlékeznek az 1809-iki nemesi inszurrekcióról és

a száz év előtt vívott ütközetről. Az utolsó nemesi felkelés Napóleon világot verő serege ellen nem állta meg a sarat. Nem volt tüzérségük, gyenge volt a gyalogságuk és egyáltalában gyakorlatlanok, rosszul fegyverkezettek, készületlenek voltak…Az 1809-iki háború a magyar nemesi közvélemény előtt nem volt népszerűtlen; a nemesség, a mellyel elhitették, hogy Napóleon, ha győz, minden kiváltságot eltöröl, szívesen vett részt a hatóságok által most az egyszer megengedett lelkesülésben. Pesten előadták az udvar jelenlétében Verseghynek hazafias kantátáját «A magyarok hívségé»-t…A francia festők a győri ütközetet nagy csataképben, a többi csetepatékat kisebb-nagyobb rézmetszetekben is megörökítették...

Dr. Fabó Bertalan.

1909. 42. ÚJHELYI DAYKA GÁBOR 1768-1796.

Egy fiatal költő, az igazság után fáradhatatlanul törekvő ifjú-ember, régi magyar író emlékezetének hódolt Ung megye közönsége, mikor szobrát nagy ünnepség keretében e hó 3-án, Ungváron leleplezte. Késő öregséget nem érhetett meg, pályája ifjú korában, derékban tört ketté…Mikor múlva Egerbe ment vissza, Kazinczy Ferencz leírása szerint lobogó, sötét szöghajú, nyúlánk, karcsú, magas homlokú, játékos, kékszemű, elbájoló nyájasságú ifjú, épen felvilágosult gondolkodásával a kikerülhetetlen összeütközésnek rohant elébe…Dayka költészete csupa bú, panasz és szenvedő sóhajtás. Lantján csak egy két húr van, de ezeken szívrepesztő hangon játszik…Családi bajai miatt elkívánkozott Lőcséről. Ungvárra tették át tanárnak 1795-ben. De ungvári élete már csak haldoklás volt. Erős akarata ideig-óráig győzedelmeskedett gyenge testén, ungvári tanítványai még gyönyörködhettek lángoló, világos előadásában, de nem sokáig. Azt az esztendőt, melyet Ungváron töltött, a halállal folytonosan viaskodva élte le. Meghalt 1796-ik év október 23-ikán. Sírját már 1805-ben se lehetett megtalálni. Munkássága se mint költőnek, se mint nyelvművésznek nem volt korszakalkotó, iskolája is rég letűnt a magyar költészet birodalmából, de nemes rajongása, példaadása méltó az utókor tiszteletére.

Gyöngyösy László.

1909. 42. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Petőfi képzelete. A mi a szorgalmat és termékenységet illeti, Oláh Gábor kétségkívül rendkívüli dolgokat művel... Olyan rohamosan dolgozik, hogy a hatásokat, melyek alól még a legnagyobb tehetség sem lehet mentes, nem bírja magába beolvasztani, lelke felületein maradnak….Tehetséges és becsvágyó embernek, mint Oláh Gábor, csak olyan dologgal illik a nyilvánosság elé lépni, a mely méltó a tehetségéhez, mert őt épen tehetségénél fogva, melynek mi vallói és hirdetői voltunk eddig s vagyunk most is, szigorúbb kritikai mérték illeti meg.

1909. 44. Farkas Imre: OLÁH ISKOLA.

Öreg Csarnó csúcsa felnyúlik az égig,

Alatta a völgyben kis falu fehérlik.

Cseréppel befödve szép új iskolája,

Kilenc vármegyébe sincsen annak párja…

Ez itt Román-ország! Ez a ti hazátok!

A gúnyneve Erdély. Meg se tanuljátok.

Ti igazítjátok egykoron a sorsát

Értitek, gyerekek! Ez itt Oláh-ország.

Ez a ti hegyetek. Ez a ti völgyetek.

Gyűlöljétek, a ki elveszi tőletek,

Így fohászkodjatok: szent szabadság, jöjj el,

Óvatosan. Többet ésszel, mint erővel.…

Fönn a nagy hegyekben, vízmosások mellett,

Titkos sóhajtások, tompa dalok kelnek,

Búgó, éles, vad szél rázza meg a fákat

Keleti határon sötét felhő támad.

1912. 32. OROSZORSZÁG BÖRTÖNE. A svéd Hédin Szven megfújja a vészharsonát. Felrázza s egyesülésre szólítja fel Skandinávia két nemzetét, a svédeket és norvégokat s fellármázza egész Európát. Veszedelmet hirdet: hogy Oroszország új hódító hadjáratra készül, ezúttal Európában. A skandináv félszigetre vetette szemét...Azért áhítja magának most a skandináv félszigetet, mert onnan is a világtengerre: az Atlanti Óceánra juthat. Nagyságra rettentő az orosz birodalom. Nem is állam, hanem világrész…Mindig arra az oldalra veti magát, a hol a legkisebb ellenálló erőt érzi. Javában folyik Finnország eloroszosítása, a finn ezredek feloszlatása és orosz haderővel való pótlása; a finn

vasutaknak az orosz vasúthálózatba való bekapcsolása,..Oroszország, mely elvette Svédországtól kétszáz évvel ezelőtt a keleti tengeri tartományait: Livlandot, Esthlandot és Ingermanlandot, most száz esztendeje pedig Finnországot is: az orosz birodalom képes lesz elbánni a kettészakadásuk által meggyengült két skandináv országgal, ha szorosan egymáshoz nem csatlakoznak, s flottáját, szárazföldi haderejét fejlesztve, elő nem készül a nagy leszámolásra: így Hédin Szven. S hogy következtetéseivel elevenre talált, bizonyság reá az orosz császári földrajzi társaság, mely vészkiáltásáért törölte tiszteleti tagjainak sorából. És Svédország jövője? Egy orosz támadás sikerét nem tehetné kétségessé a két skandináv nemzet bárminő fegyverkezése és szövetkezese, ha más nemzetek beavatkozása nem. A skandináv félsziget leigázásával ki akar jutni az Atlanti Óceánra. Oroszország, az ő kimeríthetetlen segítőforrásaival, mint elsőrangú tengeri hatalom. Európának egyetlen egy nemzete se nézheti ezt a leghatározottabb ellenérzés nélkül. Ez óvja meg Skandináviát most még beláthatatlan időkig az orosz hódítástól.

1912. 36. 721. Egymás mellett található Ady Endre / Vidám temetés éneke/, Bodor Aladár és Peterdi Andor verse.

1913. 5. Kosztolányi, Ady, Babits verse egymás mellett található. A következő oldalon Szabolcska olvasható.

1913. 4. A kassai Szent Erzsébet-templom. A magyar gótika legszebb és legnemesebb alkotásáról, a híres kassai székesegyházról az Akadémia régészeti bizottságának megbízásából nagyobb arányú és igen díszes monográfiát adott ki Mihalik József. Nem a mostani restaurált, illetőleg legnagyobb részében újjáépített székesegyházzal foglalkozik, hanem a régi templommal…A templom története 500 évre megy vissza, a XV. század utolsó tizedétől máig s az oklevéltári adatok érdekesen mutatják építésének viszontagságait…A könyvet számos a székesegyházra vonatkozó szép kép is díszíti.

1919. 14. – 15. AZ IRODALOM A KOMMUNISTA TÁRSADALOMBAN.

….Idővel meg fog szűnni az emberek közötti szellemi különbség, az író egész közönsége egy színvonalú lesz, az irodalmi termelésből is el fog tűnni minden olyan színvonalkülönbség, a mely most a különböző osztályok és ember-csoportok különbségeiből állott elő Az író helyzete is lényegesen meg fog, változni. Az eddigi állapotban az író erősen függött a pénztől, munkájának mennyiségét és — fájdalom — minőségét is az általa szerezhető pénzhez kellett igazítania, ha munkájából élni akart. A kommunista állam, mint mindenkit, az írót is eltartja munkája fejében s ezzel függetleníti a pénztől, lehetővé teszi neki erőinek teljes koncentrálását az irodalom ideális céljai felé. A siker fogalmát megtisztítja anyagi elemeitől és teljesen erkölcsi jellegűvé teszi, a mivel az irodalmi erkölcs magasabb fokú tisztultsága is együtt fog járni.…Egy új irodalom fog következni, a melyben kevesebb lesz az aktuális elem, a jelen körülményeivel való kapcsolat, több az általános emberi tartalom és több a koncentráció: az emberiség a külvilágtól inkább vissza fog fordulni a maga belseje felé. A kommunizmus idealista alapgondolatból keletkezett és az irodalomba is több idealizmust fog belevinni.

1919. 33. TÜNETEK ÉS TŰNŐDÉSEK Mikor lesz ennek, a rettenetes drágaságnak vége ? Olyan kérdés ez, mely nemcsak a gazdasszonyokat érdekli, hanem édes mindnyájunkat. S a pesszimisták megadják reá azonnal a feleletet,

hogy: soha….Mert a legnagyobb mértékben épp az változott meg, a mivel mérünk, vagyis a pénz. A háború-előtti forint vagy korona egészen más értéket jelent, mint a mostani korona. Akkor a pénzünknek teljes aranyértéke volt. A húszkoronás papírpénzemért kaphattam valóságos aranyból egy húszkoronásat. S minthogy mindenki tudta, hogy így van, elfogadták külföldön is teljes értékben a bankópénzemet. Svájcban például egy húszfrankos aranyat kaphattam érte, és ráadásul aprópénzben még egy frankot. De ma hiába vinném pénzemet a bankba, aranyat nem kapnék érte. Itthon elfogadják fizetésbe, de külföldön csak igen kicsi érték gyanánt fogadják el — jó reménység fejében…

1921. 22. /Képaláírás/ TÁBORI MISE BIATORBÁGYON, MIKOR A VOLT KIRÁLY ÉS NEJE MEGÁLDOZOTT. MISE UTÁN RENDELTÉK EL AZ ELÖNYOMULÁST. S A KORMÁNYCSAPATOK MEGTÁMADÁSÁT.

Mikor IV. Károly volt királyunk Budapestre jött, vonatát Győrben találta Jelfy Gyula lapunk fotográfus munkatársa, a ki Sárvárra akart utazni Lajos bajor király ravatalához. Volt királyunk régibb idő óta ismeri Jelfyt, s a mint meglátta a győri pályaudvaron, azonnal behívta vonatába, hogy vele utazzék tovább. Jelfy a volt király vonatán jött Biatorbágyig, s ott maradt egészen a visszavonulásig. Ez alatt több felvételt készített az expedíció különböző fázisairól. Ezeket a felvételeket eddig nem lehetett közölni, most reprodukálunk belőlük egynehányat.

Jelfy Gyula (1863-1945) fényképész az elsők közé tartozott, akik megteremtették Magyarországon a riportfotográfia műfaját.

www.hnm.hu/hu/kiall/MonthlyArchive

fotomuzeum.hu

fotomuzeum.hu/tanulmanyok - Tárolt változat

…1854-től 1921-ig jelent meg a Vasárnapi Újság. Szinte egyetlen fotótörténeti könyv vagy tanulmány, amely e korszakkal foglalkozik, nem nélkülözheti a lapban található tényeket. Már a lap kiadásának tekintélyes időtartama és a lapban képeket közreadó fotográfusok személye is figyelemre méltó. Balogh Rudolf és Klösz György mellett, Ellinger Ede, Koller Károly, Strelisky Sándor, majd Jelfy Gyula képeivel is találkozhatunk. Ugyanakkor megtalálhatjuk a kor fotográfiai találmányait, hirdetéseit, valamint kritikáit. Így a lap fennállásának 67 esztendeje alatt végigkísérhetjük a fotográfia sajtóbeli elterjedését egészen a háborús riportokig.

* * *

1921. 22. Elhunytak a közelebbi napokban: Karinthy József 76 éves korában Budapesten. Az elhunytban Karinthy Frigyes édesatyját gyászolja.

1921. 24. Külföldi regényírók. Ez egy új sorozatos vállalatnak a címe, melyet a Franklin-Társulat indított meg. Nagyon tetszetős külsejű, jó papiroson gondosan nyomott, csinos kötésű kötetek. Az első sorozatban Flaubert: Bouvard és Pécuchet c. regénye az egyik, a nagy francia író legsajátságosabb, legegyénibb műve, a melyben le van fektetve sajátos életfilozófiája, az emberekről táplált véleménye és komor, keserű, kiábrándult lírája. A regényt Benedek Marcell fordította...

*

* *

…1919 áprilisától kezdve már csak kéthetente jelent meg a lap. A utolsó három

évfolyam 24 számból áll. Eltűntek a szerkesztői cikkek, levelek. /A politikusokat, eseményeket képekkel szemléltetik. Hosszú részleteket közölnek regényekből. G./ A trianoni szerződés hatályba lépése után minden egyes számban megtalálhatók a következő vastagon szedett sorok:

„Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen” és „Csonka Magyarország – nem ország, Egész Magyarország mennyország”.

1921. december 25-én adták ki az utolsó számot, előzetes bejelentés, szerkesztői levél nélkül; méltatlan véget ért a 68 évfolyamon keresztül megjelenő Vasárnapi Újság…

www.mtak.hu/download/2009_06_vasarnapi_ujsag

5. LÁNYOK, ASSZONYOK

Női lapok a 19 - 20. században

Magyarországon női folyóiratok a 18. század végén is léteztek, de ezek elég rövid életűnek bizonyultak. A 19. század második felétől indultak a nőkről és nőknek szóló újságok és magazinok …

Magyarországon 1849-től kezdve jelent meg az első nőknek készült lap, a Hölgyfutár, melynek 1850-ben mindössze 430 előfizetője volt…

1857-ben indult a Nővilág című lap 3500 előfizetővel, főszerkesztője Vajda János volt, és a kortársak szemében afféle nőknek szóló Vasárnapi Újság / 1864-ben 10 000 előfizetője volt a V-Ú.-nak/. Híres szerzők, tudósok tollából közöltek írásokat…

www.sk-Szeged.hu/statikus_html/.../noi.../szoveg.html

1889. 23. A «Vasárnapi Újság» újabban "Női munka és Divat című új rovattal s jelentékenyen bővített tartalommal jelen meg.

1890. 50. A Vasárnapi Újság eredeti elbeszéléseket és életképeket, nagyobbrészt illusztrálva, közöl. Szerzői: Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Baksay Sándor, Gyarmathy Zsigáné, B. Büttner Lina, P. Szathmáry Károly, Petelei István, Szívós Béla, Szomaházy István, Kacziány Géza, Kazár Emil, Törs Kálmán stb. Külföldiek közül leginkább az angol, francia, orosz szépirodalom jelesebb termékeit mutatja be, s minden évben közöl egy hosszabb regényt, művészi kivitelű képekkel illusztrálva.

Mint családi lap, kiterjeszkedik a női munkakörre és divatra is. E rovatában a női munka körébe, a háztartásra, a házberendezésre, kézimunkára, házi iparra stb. tartozó közleményeken kívül a divat terén fölmerülő s a jó ízlést és a szép iránti érzéket fejlesztő jelenségeket ismerteti, különös tekintettel a hazai iparra.

* * *

1854. 1. Asszonyok számára. Ha férjetek olykor kedvetlenséget mutat, soha se kérdezzétek: mi bajod? — Elmondja azt úgy is, ha valami fontos dolog, míg a kérdezéstől jobban elvadul. Leányok számára. Az emberek nem örömest házasodnak. Ez nagy baj. Még pedig nagy baj az egész társadalomra nézve. Ha fiatal leányok ahelyett, hogy idegen nyelveken csevegni s zongorákat kínozni tanulnak; tanulnának szorgalmasan a háztartás munkáival s a családélet hivatalával megismerkedni, akkor megszűnnék a férfiak házasságiszonya.

1860. 2. Magyar ruhát csináltat most minden ember, a kitől csak kitelik,

különösen siet vele a fiatalság, mert a farsang itt van, s a táncvigalmakban

ki akarnak tenni magukért. A hölgyek is sietnek magyaros öltözetükkel.

S e tekintetben a vidék igen lelkiismeretesen követi a főváros példáját. A ,,K. K." írja, hogy Kolozsvárott Komlóssi magyar szabó az ottani gombkötőkkel nem tud elegendő zsinórt előállíttatni. Pestről hónapok előtt 3000 ft. árú készletet rendelt meg, de Pest sem tud a sok megrendelésnek eleget tenni, úgy igénybe veszi Magyarország a magyar viselethez szükséges műipari készítményeket. Még Parisban is, honnan a divat egész Európába át szokott szivárogni, nagy tetszésben részesül a magyar ruha, úgy a nők, mint a férfiak részéről; erősen kezdik viselni a bundát és mentét is. Magyar divatképeket nemcsak hazai lapjaink, hanem egy bécsi német lap is küldött szét előfizetőinek…Vakmerőség volna állítani, hogy őseink öltözéke mindig egyforma volt; változott biz az, időnkint kisebb nagyobb mértékben, csakhogy e változás mindig eredeti volt, menten minden idegen divat utánzásától. Ily értelemben az idomítás mellett szavazunk mi is. A női kanászkalapokat szívesen elengedjük…

1861. 8. Vizkeleti Béla: Magyar női viseletek a XVIII. századból. (Adalék a magyar jelmeztanhoz.)…A nő legszebb otthon, családi körében, melynek ő élete, lelke; körülötte minden szebb, mosolygóbb, bájosabb alakot ölt, amin az ő tündérujjának hatása látszik. Míg a férfi, e kis állam külső biztonsága fölött őrködik, addig a nő eszélyesen szervezi annak belső életét…És a méltóság és háziasság valódi tükre a magyar női viselet, mely fenséges, de nem a pompa által, hanem alakjára nézve, és mégis egyszerű házias, mely oda illik a palota fényes termeibe, valamint a magán családi kör egyszerű hajlékába. A nyílt, vidám homlok felett, mint sisak fedi a főt a főkötő. A hajadon virító arcán a szelídség és szemérem hajnalát köríti az ártatlanság koronája, a párta, mely a szelídség jelvénye ugyan, de egyszersmind hódolatra int. A magyar nők kor és állapot szerint különbözően öltözködtek, s a ruha alakra, színre különbözött egymástól. Így a matrónák, az éltesebb nők fejeiken kendőt viseltek, s többnyire sötétebb színű ruhában jártak. A férjes nők főkötőt, a hajadonok pártát, s többnyire élénkebb színű ruhákat használtak. Három rendbeli öltözete volt a régi magyar nőnek: díszöltönye, ünnepi és mindennapi ruhája…

1864. 3. Menyegzői szokások és népviselet száz év előtt az alföldön. Közli: Szathmáry Károly… A leány részéről egypár „keszkenő" adatik át az ifjúnak, mint jegy-ajándék. Később az asszonyok a legény ajándékát elhozzák. Egy pár fehér öltözőt is adnak a legénynek, mely mindkettőjük sorsához képest közönségesebb vagy finomabb gyolcsból készült, s a magyar ing lobogós bő ujja, a vagyonosabbaknál mindenkor arannyal volt kivarrva…Be szokta hívatni a gazda a násznagyot, s a vendégek ifjait és szüzeit...A leányokat arra kérte fel, hogy mint barátai a férjhez ment szűznek, vigasztalják azt még ma és leánysága utolsó éjjelén háljanak vele. Ez a lakodalom előtti kedd-este „leányhálónak" szokott hívatni…A menyegző napján a vőlegény még annyira sem közeledhetett menyasszonyához, hogy az asztalnál sem ültették mellé, a aludni is vele ment a nyoszolyó leány és asszony; de azért másnap felkötötték neki a főkötőt, s így adták reggel a vőlegény kezére, először is táncra…Az előkelő nők e század elején kezdték hordani a „viganót" melyet egy Bécsben nagy hírre kapott olasz énekesnőről nevezték így…hóna alatt egy tenyérnyire korc vonult végig a derekán, melybe zsinórt húztak, a ezzel szorították a testhez, úgy hogy minden ránca hátul volt, elől pedig egészen simán állott. Ujja csak egy arasznyira ért le a karon, s ez is zsinórral volt oda szorítva. A viganóhoz, a meztelen karra, hosszú szárú bőrkesztyűt vettek, s télen fahajszínű prémes bő bundában jártak. Nyáron cipőt, télen csizmát hordtak az előkelő asszonyok is.

1889. 26. DIVATLEVÉL. Június 27. Feszült érdekkel várta a divatvilág azokat a revelációkat, melyeket az idei párisi Grand Prix tárt fel a mohó újságvágy előtt, s melyekkel felavatni készül az idei nyári divatot. Ki feledhetné el, hogy a krinolin, a szűk ruha, a turnür, és a férfinem ezerféle réme, mind a Grand Prix cége és jelszava alatt láttak először napvilágot, és ki állna jót érte, hogy egy önfeledt pillanat nem hozza-e újra vissza, a minek letűntén nem csupán a legpuritánabb ízlésű professzori kedélyek éreztek őszinte örömet. De ez egyszer legalább feleslegesek az aggodalmak, a divat utolsó szava még mindig nem szűnt meg az egyszerűség lenni, főleg ebben a tavaszutói vagy nyárelői szakban…Némely rózsaszín is igen jól állja a mosást. A nyomtatott szövetek között azok a legjobbak, melyeknek nyomtatása a gyártmány visszáján jól kivehető. Legegyszerűbb mód nem vásárolni addig, míg egy darabka mustrával nem tettünk próbát a mosóteknőben…Két képünk Monaszterly és Kuzmik utódai cég divatüzletéből ábrázol két felettébb sikerült sétaöltözetet. Egyik, a kép balfelőli oldalán álló, pondsi selyem-öltözék, vörös alapon, fehér és sötétkék pettyekkel, kendő alakú bordákkal beszőve. Elől a derék fönt sötétkék ráncokban húzódik, a szoknya alól szintén sötétkék plisszé-betétet mutat, míg jobbról és balról a tulajdon szövetből hosszú tűnik esik alá…elől és hátul csúcsos csipkedísz ékíti, Eiffel-torony mintára. Az ujjakon szintén ily csipkedísz Eiffel-torony módjára, és kis bársony hajtóka. Az alj egészen sima és lapos.

F—a.

1890. 50. LA BELLE IRENE, A HÍMZETT BŐRŰ /tetovált/ KISASSZONY.

Budapesten az Andrássy-út egyik e célra kibérelt helyiségében nagy számmal nézték meg az utóbbi hetekben a «La belle Iréne» (A szép Irén) név alatt magát mutogató tetovírozott amerikai leányt, egy élő képgyűjteményt, kinek egész teste a vad népeknél nagyon elterjedt mód szerint képekkel van borítva. A «szép Irén» saját vallomása szerint 1870-ben Dallas nevű texasi városban született, s szülőivel együtt kalandos életet folytatott az őserdőkben. Atyja, hogy kis leányát az indiánok ellenében jobban megvédje, egész testét tetovíroztatta. A kék és vörös színű rajzok állandóan megmaradtak s igen nagy változatosságban fordulnak elő, nem ritkán művészi ügyességgel készítve. Vannak a leány testén lepke, virág, angyal, indián ember, nap, szem, rovar alakok, sőt egész jelenetek is, pl. egy családjától búcsút vevő halász, továbbá repülő sas és csörgő kígyó… Hátán van a hit, remény és szeretet jelképe, s még a lába ujjain is vannak keresztek és csillagok. A nézők nagy érdeklődéssel vizsgálták ezt a csodás élő képtárt, kin a képek az eleven bőrbe vannak beedzve.

1906. 5. Hogy ESZMÉNYI KEBELT érhessen el, használja ön is Pilules orientales-t, mely rövid idő alatt kiálló nyakas vállcsontokat eltünteti, a kebelt fejleszti, erősíti és ismét helyreállítják, a deréknak pedig állandóan kecses embonpoint adnak, anélkül, hogy a derekat megnagyobbítanák. Az egészséget mindenkor előmozdítják és legérzékenyebb véralkat mellett is bevehetik, fiatal leányok által, épp úgy, mint hölgyek által, a kiknek keble a szilárdságot elvesztette, vagy azt soha sem bírta. Körülbelül kéthavi könnyű kezelés. Egy doboz ára utasítással Kor. 6,45; bérmentve, utánvéttel Kor 6.75. J . Ratié, Pharmacien, 5, Passage Verdau, Paris. Ausztria-Magyarország részére: Török József gyógyszerész. Budapest, Király-utca 12. 11 469

1909. 7. Táncosnők

1909. 8. Hölgyek kincse az új szabadalmazott természetes hajfodorító «FRAUENLOB», egy rég óhajtott ideális eszköz természetes hajhullámok és chic hajviselet elérésére. A hajnak kárára volt sütővasat feleslegessé teszi. Minden hölgynek kísérletet kell tenni a Frauenlobbal, hogy kiválóságáról meggyőződjék, amely egyúttal a haj kímélésére is szolgál. Minden fodrász üzletben kapható…

1909. 13. S. A.: MADERSPACH KÁROLYNÉ. Haynau sötét emlékű szereplésének, a toporzékoló düh és durvalelkű kegyetlenség e gyűlöletes tombolásának legfelháborítóbb momentumai közé tartozik az a minden kultúrát hallatlan módon arculcsapó elbánás, melyben a generális hozzá méltó emberei Maderspach Károlynét részesítették…

Maderspachné Deák Ferenczet is fölkereste, hogy szerezzen neki valami elégtételt, de a nagy hazafi sem talált erre módot. Az idő hozta meg az elégtételt. A vesszőkből, a melyek a nemes emlékű asszony testét érték, mártír-koszorút font az utókor emlékezete. Legutóbb Ruszkabányán mozgalom indult meg emlékének megörökítésére, a mozgalom, melyet lelkes hölgyek kezdeményeztek, széles mederben halad s nemsokára állni fog az emlék, a méltatlanul sokat szenvedett asszony legszebb elégtétele.

1909. 123. Új könyvek. Maderspach Károlyné tragédiája. Maderspach Livius bányatanácsos kegyeletes kis könyvben megírta édesanyjának, Maderspach Károlynénak történetét, melyről lapunk más-helyén bővebben is megemlékezünk…Maderspach Livius munkája sok felvilágosító adatot tartalmaz s közli az elmondott főbb eseményékre és szereplőikre vonatkozó képeket is.

1909. 21. A nők és a tudomány. Egy nagy lelkesedéssel megírt cikket olvastunk a héten egy napilapban arról a kissé merészen fölállított tételről, hogy a nők hivatottabbak a tudomány fejlesztésére a férfiaknál, mert a mióta a fölsőbb iskolák: gimnáziumok és egyetemek kapuja is megnyílt előttük a tanulásban, a tudáshoz való közeledésben nagyobb vágyat, nagyobb szívósságot és nagyobb energiát mutatnak, mint a férfiak. Tudott dolog, hogy a felsőbb iskolákat látogató női növendékek szorgalmasabbak, mint fiú kollégáik. Azonban az iskolai bizonyítvány jósága és a tudomány fejlesztésére való hivatottság között az összefüggés nem egészen hiteles. Valószínű ugyan, hogy a ki az iskolában szívesen tanult, jobban szereti a tudományt, mint a hanyag diák, de ez a tétel nem feltétlen érvényű. Nem minden jeles tanulóból lesz jeles mester és nem minden kiváló tudós volt kitűnő tanítvány. Az ellenkezőre is akad példa. De vannak még más dolgok is, a melyeket számításba kell venni. A tanulás illetve az iskolázás általános indítéka más a férfinál és más a nőnél…A nőket vagy a tudomány mohó szeretete viszi az iskolába — és ezeknek az arányszáma semmi esetre se nagyobb, mint a hasonló lelkesedéssel telt férfi növendékeké — vagy pedig viszi a kenyérkereset szüksége…

1909. 24. Négy lírikus és egyebek. Ábrányiné Katona Clementin ily címmel egy kötetre való cikket adott ki. Tárgyuk, hangjuk, tartalmuk vegyes, vannak köztük Petőfiről, Horatiusról, Burnsról, Berangerről, följegyzések a zenei életből, a nőkérdésről, Amerikáról, csevegések nőket érdeklő különböző kérdésekről, egy nagyobb írás a Margitsziget történetéről stb. Gondolkodó asszonyi fő munkái, formásán vannak írva, főleg a nő-olvasók kedvét keresik.

1909. 24. DIVATLEVÉL. /511. oldal: képek/ A nők életében nagy szerepet játszik a divat, illetve az öltözködés változó szabályai. Ezt látjuk ilyenkor is, a mikor a nyaralás előkészületei folynak mindenfelé. A szekrények megtelnek a lenge ruha-remekekkel, melyekben viselőik a napsütötte tengerpartokon, árnyas fenyvesekben vagy falusi parkokban fognak pompázni. Nagy szerep jut a fényűzésnek, lengeségnek. A tengerparton és meleg helyen levő fürdőkben nélkülözhetetlenek a jelenleg oly kedvelt vászonruhák. Többnyire oly hosszú kábátokkal készülnek, melyek csaknem a ruha szegélyéig leérnek…A hosszú, többnyire egészen bő kabátok bizonyos fesztelen eleganciát kölcsönöznek a nők külsejének…Az úgynevezett harang-kalapok, — melyekről annyi gúny esett az első időben — most laposabbak és szélesebbek lettek, így pompásak a nap heve ellen. Rendkívül finom fonásból készülnek, tehát legkevésbé sem kellemetlen a viselésük. A napernyők most nemcsak az eddig annyira kedvelt fehér színben készülnek. Rendszerint a ruha színében választják meg őket…Az általában kedvelt fűzőaljaknak jelenleg erős vetélytársa akadt a tunikás aljban. A tunikás ruha kedvéért hozták forgalomba a lágy foulardokat a kemény tafota helyett. A selyemből és bőrszálakból bogozott rojtok adják díszüket.

S… i Bella.

1909. 29. A modern és az indiánus nők. A modern kultúra tagadhatatlanul káros, degeneráló hatással van az ember testszervezetére. A gyermekszülések nagyobb

része a kultur-népek legtöbbjénél, sajnos, csak orvosi beavatkozással mehet végbe. Mily különbség van e tekintetben a modern és az indián nők között! A szabad természet e lakóiról érdekes adatokat a közöl Dr. Ménager, az Észak-amerikai indián területnek egyik orvosa. Az anya két napi utat tett meg lóháton s ezen útja alkalmával szülte gyermekét… Az indus asszonyok sohasem fekszenek le gyermekszülés után, hanem ép úgy folytatják munkájukat, mint azelőtt.

1909. 31. NŐK A VADÁSZATON. Írta BÁRSONY ISTVÁN.

Bocsánatot kérek a szépnemtől, ha a cikkemben egy kis inferioritás/ alsóbb rendűség/ gyanújába keveredem ezen a téren, holott mai napság a feminista jelszavaktól megszédült vélemény ilyesmit elfogadni és megengedni egyáltalán nem bír…Persze, hogy jól is lő; úgy, mint akármelyik jeles férfivadász; a mi nem valami ritka dolog olyan asszonyoknál, a kik ráadják magokat a vadászatra. S hogy így van, annak egyszerű oka, hogy a nők, puskával a kezűkben, átlag jóval kevésbé szelesek, mint a szenvedélyétől elvakult férfinép. Az egyébképen ideges, könnyen izguló, nyugtalanságra hamarabb hajlandó nő puskával a kezében nem teszi azt a hatást, hogy megbízhatatlan; föltéve, hogy a puskával bánás szabályait már alaposan megtanulta. E nélkül a leghidegebb vérű férfiember is kiszámíthatatlan veszedelmek okozója lehet, ha fegyverhez nyúl. Ahány nőt vadászaton láttam, mind szívesen s engedelmesen igyekezett követni minden tanításomat, a mivel esetleg kibővítettem fogyatékos jártasságát…Száz szó mint egy, — nem tehetek róla - de a hol nő is vadászik a társasággal, ott legszívesebben ő benne gyönyörködöm.

1909. 31. A PRAKOVY-KISASSZONYOK HOZOMÁNYA. Elbeszélés. Írta Krúdy Gyula.

Nemrégiben dolgom akadt a Nyírségben és miután valamennyi régi nótát végig hallgattam Benczi Gyulától a nyíregyházi Koronában, eszembe jutott Prakovy és a Prakovy kisasszonyok, akiknek ide s tova tíz esztendő előtt ígértem meg, hogy legközelebb ismét meglátogatom őket…Leányfélén inkább meglátszik a változás, amit az idő okoz, de azért a kisasszonyok elég takaros, derék leányok voltak még most is. Mici, az idősebb, Mária-Terézia alakjával, szenvedélyes, lobogó tekintetével alaposan megbolondíthatna sok férfiembert, kár, hogy olyan

erősen rizsporozza az arcát. Anikó viszont a szomorúságra hajló férfiút boldogíthatná. Olyan karcsú, hogy szinte a dereka eltörésétől fél az ember és kék szemében, merengő arcában egy egész álomvilág tükröződik…

Prakovy nevető arca elkomorodott. A könyvek, — mormogta szomorúan…Rossz idők járnak Magyarországon… Az íróknak mostanában nagyon rosszul megy a dolguk. A legtöbb éhezik, nyomorog. Hallom, hogy még a legelsőknek sincs rendes lakása. Hát ezen a példátlan állapoton akarnak segíteni a szerkesztők, a kik a hazafias magyar közönséget felkeresik. Ők eladják az írók könyveit csekély havi részletfizetésre, a nélkül, hogy maguknak a legcsekélyebb hasznot lehúznák...

1909. 32. LONDON LEGELSŐ NŐI KLUBJAI. A brit hölgyek találkozóhelyeiről. A nagy angol metropolisban, hol a lármás suffragettek szertelenkedései egyre szélesebb hullám-gyűrűket keltenek fel maguk körül, igen számos az olyan előkelő női klub, melyekbe Nagy-Britannia művelt hölgyei nem a női jogok kivívására szövetkezni járnak, hanem a legnemesebb szórakozások mellett a kultúra és közjótékonyság égetőbb kérdéseinek áldozzák idejüket…London egyik legkellemesebb és legválasztékosabb női klubja: a Park-Club, mindössze négy év óta áll fenn. Ezt az egyre népszerűbb női társaskört egy előkelő családból való angol missz: Beatrice Knollys alapította, a ki nagy bátorsággal rögtön kemény hadat üzent a nők dohányzásának s a Londonban oly veszedelmesen lábra kapott játékszenvedélyének. Á klubnak van ugyan dohányzó szobája, de ezt kizárólag csak a férfi vendégek vehetik igénybe; a kártyajátékok pedig nincsenek ugyan teljesen eltiltva, a pénzre való játszást azonban a kör alapszabályai kérlelhetetlen szigorúsággal tiltják.

Zsoldos Benő.

1909. 36. Kenyérkereső amerikai nők. Az Amerikai Egyesült Államokban 5 007 069 tizenhat évnél idősebb, vagyis körülbelül minden ötödik nő maga kénytelen megkeresni kenyerét. Foglalkozásuk a legváltozatosabb. Akadt köztük 185 kovács, 45 lokomotív-vezető és fűtő, 10 vasúti hordár öt hajó-kalauz; voltak ügyvédek, gyorsírók, építészek papok, könyvtárosok és mások. Kevesen voltak

azonban a szolgálók és varrónők, a mi pedig szerintünk talán még leginkább nevezhető női foglalkozásnak. G. L.

1909. 39. OPERAHÁZUNK HUSZONÖT ÉVES JUBILEUMA…Az előadó művész-személyzet névsora…Nők: Az első nemzedékből, természetesen, egy sem énekel többé. Keich Irma, bájos koloratúr énekesnő, most Keszler József tanárnak, kritikusnak neje. Maleczkyné Ellinger Jozefa, koloratúr drámai énekesnő az Országos Zeneakadémia énektanárnője, épen mint Ábrányi Emil neje, Wein Margit (az Opera naivája). Komáromy Mariska az operettszínpad dicsősége lett, majd Littke József neje, Kordin Mariska nem érvényesült érdeme

szerint; ma énektanárnő. Saxlehner Emma jeles alt-énekesnő volt. Mióta Cerri Gyula neje: énektanárnő....

1909. 39. AZ EGRI BÚCSÚ. Vasárnap elzarándokoltunk az egri búcsúra. Zászló alatt mentünk…A búcsún volt vagy hatezer asszony: a mi szoknyában jelent vagy hatvan ezret. Mert talán akadt olyan szegény hajadon vagy menyecske is, a ki nem vehetett magára többet hatnál-hétnél: de kipótolták azok, a kiken tizenöt is rengett. A krinolin testhez tapadó viselet volt ahhoz képest,

a hogy a Mátra-vidéki leány vagy menyecske «szoknyadísze» fest egy vasárnapon. Mintha egy kinyitott hatalmas esernyőből nőne ki karcsú dereka és ez az ernyő leng jobbra-balra a mint lép, az ember csak azon tűnődik: hogy tud leülni, a ki hordja? Szemünk keresi a tarkaságot, az ősi ízlés lobogó színeit, patakzó cifraságát és nem minden mélaság nélkül kell megállapítanunk, hogy minden fakul. Az egri lányok, menyecskék már virágtalan feketében járnak. Fekete a ruhájuk, fekete kendő a fejükön. A poros homlokkötőt, meg a csipkés, fehér alsókendőt is elhagyták… A formák hihetetlen változatosságát tudják produkálni egy kendővel, egy fésűvel meg egy darab kemény papirossal…A szomolyaiak fejdísze, meg a kötője is csupa pántlika. Igen szép viselet a rakott vagy rámás ingváll, a mit az egri hóstyákon (külvárosokban) meg a közeli borsodi falvak némelyikében hordanak. Az ingvállat szabályos ráncokba igazítják és a karon kék pántlikával kötik körül…Végre mégis csak elhelyezkedik mindenki és a kis kávédaráló rengeteg terhével lihegve vág neki a lehajló estének. A tüdeje zihál, a kéményéből, mint tüzes verejték ömlik, a szikra, a sötétségbe meg-megszakadó ének csapkod. Asszonyok, lányok áradó szívvel, vékony hangon éneklik:

M-i-ilyen nagy volt Mária fájdalma...

Sz.-Zs.

1909. 41. Divatlevél. …A legújabb hírek ismét nagy változásokat jelentenek. Az empire és directoire ízlés eszerint kegyvesztett lett, egybeszabott ruhát is csak itt-ott látunk néhányat. A jelenlegi divat pedig minden ismert stílustól távol áll. Legfeljebb görögös vonatkozásokat állapíthatunk meg benne a leghatározottabban. De e ruhák csak ünnepélyes alkalmakkor bírnak létjogosultsággal. Az egyszerű és utcai ruhánál főleg a célszérűség elvének kell érvényesülnie. Amellett természetesen a jó ízlést sem szabad szem elől tévesztenünk. E tekintetben is új szabályok léteznek. Nyár folyamán látott díszes aljak a télen is, kedveltek lesznek. A ráncrészeket már nem dolgozzák az alj egész hosszában, hanem sima csípőrészre illesztik, melyet dús sujtáshímzéssel vagy rátétmunkával díszítenek…A kerek, felcsapott peremű kalapok moaré-fejet

kaptak, és a szélük lerakott. Látunk fehér, nemezből készült Pierrot föveget nagy bársonycsokorral és felálló strucc-tollakkal. A legjobb újdonságot e téren a fej díszítésében kell keresnünk, valamint az anyag csodaszép összeállításában. Látunk hosszúszőrű, selyem-lágy biebert, moaret, selymet, bársonyt, tollat és virágot. A csipke és virág ellenben kissé háttérbe került, a mi természetes, tekintve a téli jelleget. Itt inkább helyén való — utcai ruhánál — a komoly célszerűség. S.. . . i Bella.

1909. 41. Ridikül, divatos női kézitáskák készítésében elsőrangú gyártmány Fapek József bőröndös és finom bőráru-készítőnél, kinek Rákóczi-út 15. szám alatti üzletében állandóan dús raktár található a legválogatottabb ízlésű saját készítményű női kézitáskákban és mindenféle szebbnél-szebb bőrdíszmű-árukban.

1912. 32. Miért pótolhatja csak egy tej tartalmú készítmény az anyatejet? Mert összetételében a természethez hű maradt és nem tartalmaz mesterkélt, vegyileg előállított részeket, melyek megemésztésével a csecsemő gyomra hiába fáradna. A Nestlé-féle gyermekliszt az. egész világon elért rendkívüli eredményét például csak azon körülménynek köszönheti, hogy főalkatrésze tiszta alpesi tejből áll. A Nestlé-féle gyermeklisztet hosszú tapasztalat után szívesen ajánlom, — monda dr. Dirner tanár, a budapesti bábaiskola igazgatója — mert alkotórészei közt legnagyobb mennyiségben tiszta, jó svájci tejet tartalmaz és ez oknál fogva már a 3—4 hónapos csecsemő is jól tűri és mert a csontképződést előmozdítja.

1913. 16. A magyar nő jogai. Máday Andor könyve a legtöbb figyelemre méltó és legokosabb magyar feminista munkák egyike, a melyet érdemes és érdekes annak is elolvasni, a ki ellenfele a feminizmusnak. Nem általános frázisok, hangzatos szólamok ismételgetése, mint a legtöbb magyar feminista irat, hanem konkrét tudományos alapot igyekszik vetni az egész feminista mozgalomnak.

A magyar nő jogi helyzetét vizsgálja: kiindul az ősmagyarok valószínű állásából a nőkkel szemben, azután sorra tárgyalja a magyar nő jogi helyzetét a személyjog, házasságjog, házassági vagyonjog, az örök jog szempontjából, szól a magyar királynék jogi helyzetéről, a magyar nők politikai jogairól. Megállapítja, hogy a régi magyar jogban a nőnek bizonyos tekintetben kedvezőbb volt a helyzete, mint akármely más nemzet jogában, figyelmez tet arra, hogy a nőknek a rendi alkotmány szerint volt a vármegyékben bizonyos korlátozott szavazati joguk (t. i. az özvegyek szavazhattak), fejtegeti a magyar nőmozgalom történetét kezdetétől, a XVIII. század végének első halk felszólalásaitól kezdve egész máig. Fejtegetéseinek az az alapgondolata, hogy a feminizmus a nők osztályharcza, mely a férfiak osztályuralma ellen irányul…lelkesen pártjára áll a nők törekvéseinek. Nagyon kedvezően hangolja az olvasót a könyv iránt.

A magyar nő jogai a múltban és jelenben. Írta Máday Andor. Budapest, Athenaeum; ára 3 korona.

1919. 31. Asszonyélet. F. Kernách Ilona neve új név az olvasók legnagyobb része előtt. Azok közt a nők között, a kik ma nálunk tollat forgatnak, csak nagyon kevesen vannak olyan kész, érett és elmélyedő írók, mint ő. Megvan az a nem mindennapi tulajdonsága, hogy látni tudja az embereket és dolgokat, testi-lelki mivoltukban és a környezetükhöz való viszonyukban… Mint asszonyt, első

sorban az asszonyi sors izgatja és érdekli, az örök asszonyi tragédiáról érdekes variációkat tud, az élet sötétségét érezteti apró, mindennapi emberi jelenetekben, de — a mi asszony-íróknál a legnagyobb ritkaság, — a humor harmóniájába

is tudja foglalni az élet szomorúságát. Különösen vonzódik az egyszerű emberekhez, a paraszt-életnek és alakjainak igen jó ismerője… A tartalmas,

szép könyvet, mely tizenegy novellát foglal össze, a Franklin-Társulat adta ki szép kiállításban; ára 12 korona.

6. SZERKESZTŐI ÜZENETEK

1860. 2. Szerkesztői mondanivaló. A sz-i cikket kaptuk ugyan küldeményt és ismételve végigolvastuk, azonban azon alakban, amint van, közlését csakugyan nem láttuk „eszélyes dolognak.'' Csaknem örvendünk tehát, hogy közlése most már elkésett.

Nagyszőlős. (Veszprém). F. D. A küldött verses és prózai művek külön

önálló gyűjteményben kellemes időtöltésül szolgálhatnának. Mi e tárgyú közleményekkel annyira el vagyunk látva, hogy adott szavunkat is csak nagy nehezen válthatjuk be. Az ég áldja meg önt agg napjaiban lelki testi vidámsággal!

1860. 12. Nagy-Várad A kérdés nem az: díjazás-e vagy nem? Hanem: alkalmas-e a közlésre vagy nem? Ha igen, akkor az első magától értetik. Van a különben sok technikai ügyességgel irt cikkeknek valami baja, amin nem lehet segíteni: a színtelenség, céltalanság.

Üdvözlet Kazinczynak. Nagyon elkésett; újat sem mond. A jó akaratot teljesen méltányoljuk.

1860. 17. Schiller néhány kiadatlan verse. Nem idevaló ugyan, de ha bebizonyul, hogy valóban kiadatlanok, nemsokára meglepjük vele Germániát.

Kaba. B. J. Az igaz, hogy 28 év múlva lesz 1000 éve, hogy a magyar hazát Árpád népe megalapította. De azért korán volna, még most készületeket tenni ezen ezredik születésnap megünnepléséhez. Hadd jusson közel utódainknak is egy kis lelkesedni való. Mi azon legyünk, hogy ez időt elérhessünk boldogan, s a gazdaságot rendezve adhassuk át az új ezredév nemzedékének.

1861. 8. Sempronius. A latin nyelvre sok szerencsével fordított „Szózat"-ot, azon reményben, hogy a diákul értő magyar közönséget érdekelni fogja, közöljük, bár kissé szokni kell az idegen formához, a első pillanatra furcsán hangzik az ódon pentameter,

p. o. : „Pressa quidem, sed non fracta caterva viget."

(Ez azt teszi: „Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán!")

Mindenesetre köszönettel tartozunk a figyelemért és fáradságért. A pótló levelet vettük.

1889. 25. Az én otthonom. A szerzőben mutatkozik némi természettől nyert s vele született tehetség; de tanulmány és mindenek fölül jó ízlés nem támogatja. Az első, hosszabb leíró költeményben is, egyszerű jó vonások mellett sok az ízetlen, ügyetlenül rajzolt részlet; pl. a végén, mikor egész prózailag elmondja, hogy ő, e sorok írója valahol mester (tanító lett) s ha apjuk meghal, az ősi házat testvére fogja gondozni. Ily dolgok, kivált oly esetlenül fejezve ki, nem valók versbe. Tanácsunk: olvassa kiváló költőinket, s lesse el tőlük az alkotás módját, titkát; s egyelőre ne gondoljon versei közlésére.

1906. 1. Siessetek vétkezni, emberek. Kissé homályos, új eszme nincs benne s szárazon van megírva. Intelligens ember munkája, de nem költői munka.

Megvirrad még. Lelkesedése szép dolog a maga naivitásában, megérzik a versen őszintesége is. Ha tudott volna valami olyat írni, amit még nem mondtak el a hazafias versírók ezrei, több dicséretet is kaphatna.

Holdvilágos éj van kinn a temetőben. Teljesen értéktelen dolog. Nem közölhetők továbbá…

1906. 2 Lezártam ajkam. Tó partján, stb. Meglehetős rutin, a kifejezésben is némi ügyesség, az eredetiség teljes hiánya. Nincs egy gondolat, de egy jelző, egy rím sem verseiben, a mely az újszerűség hatását tenné, a mely erősebb képzeteket támasztana az olvasó lelkében s ingerelné képzeletét.

1906. 3. Utcasarkon. Ma kaptam. Ifjúságom stb. Olyan részletes bírálatot, a milyet kér, nem adhatunk, egyrészt, mert nem engedi az e rovat részére rendelkezésre álló tér, másrészt mert nincs is verseiről oly sok mondani való… Idealista gondolkodású, érzelmes lelket árulnak el versei, de eredeti költői egyéniséget nem találunk bennük.

7. FÜGGELÉK

Antikvárium, árverés

Vasárnapi Újság 1860. VII. évfolyam 1-53. szám. 1860. jan. 1.-dec. 30.

Korabeli, aranyozott gerincű félvászon-kötésben. A gerinc szépen restaurálva.

2011. 11. 26. Kikiáltási ár: 24 000.- HUF

Vasárnapi Újság. 1876. XXIII. évfolyam.
Főszerkesztő: Nagy Miklós. Bp., 1876. Franklin. 850 p. Vászonkötésben.
20 000.- HUF

A FEKETE HATTYÚ ANTIKVÁRIUM XXII. KÖNYVÁRVERÉSE, 2007. december 3

Irodalom a Vasárnapi Újságban: írók, költők /G. válogatása/

Arany kortársai

Ábrányi Emil

Arany János

Dömötör János

Fejes István

Gyulai Pál

Jókai Mór

Madách

Lisznyai Kálmán

Petőfi István

Petőfi Sándor

Petőfi Zoltán

Pósa Lajos

Reviczky Gyula

Sántha Károly

Szabolcska Mihály

Szász Károly

Sziklai Soma

Thaly Kálmán

Tompa Mihály

Vajda János

Vörösmarty Mihály

Nyugatosok

Ady Endre

Babits Mihály

Balázs Béla

Cholnoky Viktor

Csáth Géza

Dutka Ákos

Gellért Oszkár

Juhász Gyula

Kaffka Margit

Karinthy Frigyes

Kosztolányi Dezső

Krúdy Gyula

Móricz Zsigmond

Oláh Gábor

Schöpflin Aladár

Somlyó Zoltán

Szabó Dezső

Szép Ernő

Szini Gyula

Szomory Dezső

Tóth Árpád

Nem Nyugatosok

Balla Miklós

Bán Aladár

Berkes Imre

Elek Alfréd

Endrődi Béla

Erdős Renée

Farkas Imre

Gács Demeter

Gárdonyi Géza *

Gyóni Géza

Hervay Frigyes

Indali Gyula

Jakab Ödön

Justh Béla

Kozma Andor

Kiss József

Lampret Géza

Lenkei Henrik

Lévay József

Mikszáth Kálmán

Nadányi Zoltán

Pap Zoltán

Pekár Gyula

Petri Mór

Pósa Lajos

Reviczky Gyula

Sajó Sándor

Szabolcska Mihály

Szász Béla

Telekes Béla

Újvári Béla

Vajda János

* A függelék végén Gárdonyira pótlás található

Nő költők

Ábrányiné Katona Clementin

Ács Klára

Alba Nevis /Unger Ilona /

Dékániné Máthé Mariska

Erdős Renée

Havas Alisz

Hrabvszky Júlia

Kaffka Margit

Kánya Emilia

Kosáryné Réz Lola

Lux Terka

Miklósné, Nagy Idus

Szabóné Nogáll Janka

Szalay Fruzina

Szász Piroska

Szederkényi Anna.

Tormay Cécile

Tóth Wanda.

Műfordítások

Anakreoni dalok

Bolgár népköltészet

Burgleigh

Burns

Heine

Horatius

Lecont de Lisle

Leopardi

Longfellow

Moore

Martialis

Proudhomme

Shakespeare

Schiller

Szerb népdal

Tasso

Tennyson

Verlaine

Whitman

Wordsworth

Gárdonyi Géza versei kategória // Verscsokor a természetről

jazsoli5.freeblog.hu/categories/Gardonyi_Geza_versei

A Vasárnapi Újság 1903. 6. számában két Gárdonyi-vers olvasható. Választásunk a fenti gyűjteményre esett.

Gárdonyi Géza: December

….Ünnepi pompa s mégis szomorít.
Mintha az ősznek tarka színeit
megunták volna odafenn,
s így szólt volna az Úr az éjjelen
- "Legyen a világ ezentúl fehér!"
...És lett a világ tündöklő fehér.

Ilyen lesz egykor a kihalt világ:
így állnak a házak, paloták,
és sehol ember, sehol egy madár,
sehol egy fűszál, sehol egy bogár,
sehol egy út és sehol lábnyomok,
csak fehér erdők, fehér városok,
fehér pompában, fehér pusztaság, -
felhőtlen ég és örök némaság…

…Az élet oly bús, oly vigasztalan.
Alig volt reggel, máris este van.
Nyugat felől a fehér hegyeken
a nap egy piros felhőn lemegyen,
aztán sötét van, sötét lesz sokáig, -
csak a hó világít…

* * *

8. ÉLET, 1909 / – 1944./

Tartalom

Bevezetés

Nyugatosok

Nem nyugatosok

Műfordítás

Kultúra, technika

Irodalom

Bevezetés

Az Élet 1909. II. kötetét az antikváriumi fénykorban /70-es évek/ vettem. Tartalma és mérete a Vasárnapi Újságra emlékeztet. Jóval később – egy évvel a Nyugat után - indult, de tovább tartott ez a katolikus lap. Az első évfolyamokat a nyugatosok uralják. A Hét c. hetilapot – és a Nyugatot is - figyelembe véve ez a negyedik orgánum, melyek között a nyugatosok rendszeresen és csapatostul átjártak. Kosztolányi jár az élen. Az Élet szerkesztője az első évfolyam december 26-i számában mentegetőzik is amiatt, hogy néhányan sokallják a „nyugatiak”-at:

„Sokan megróttak azért, hogy a Nyugat írói csoport sok tagja is dolgozik az Élet-be. Bizonyos, hogy a „’Nyugatiak”-tól sok és éles ellentét választ el bennünket, de bizonyos az is, hogy e fiatal gárdában elvitathatatlanul sok az izmos tehetség…Holmi merev szembenállás csak árthatna a jó ügynek…”

Az Élet, akárcsak a Nyugat, könyvkiadót is működtetett. A nyugatosokon kívül – többek között - Sík Sándor, Harsányi Lajos, Endrődi Sándor írtak az Életbe.

Nyugatosok /1909-ben/

Cholnoky Viktor

Csáth Géza

Dutka Ákos

Ignotus

Juhász Gyula

Karinthy Frigyes

Kárpáti Aurél

Kemény Simon

Kosztolányi Dezső

Krúdy Gyula

Mohácsi Jenő

Móricz Zsigmond

Oláh Gábor

Tóth Árpád

1909. II. 719. Juhász Gyula: Vándordal

Mienk a veszély és
Mienk a világ.
Mienk a madár és
Mienk a virág.
Mienk az országút
És mienk a kocsma.
A távolba nézünk
Meg a csillagokba,
Meg a csillagokba!

Tiétek a boldog
Családi szoba,
Tiétek a börtön
Meg a palota.
Tiétek a harc és
Tiétek a béke,
Mi megyünk dalolva
A végtelenségbe,
A végtelenségbe.

1909. II. 485. Karinthy Frigyes: Intellektuel. - Uraságod már régen vár? – Bizony, már majdnem egy órája. – Roppant ostobán csinálják ezzel a váratással…

A folytatás helyett ide iktatom Karinthynak a Nyugatban megjelent írását, Sík Sándorról, aki az Élet vezető költője. G.

Nyugat 1911. 3. Figyelő

Karinthy Frigyes: Sík Sándor: Szembe a nappal

1. Olyan kitűnően skandál, alliterál, asszonál, rímel keresztül-kasul, elől-hátul, keresztben, hosszában, megint elölről és megint vissza ez a derék, fiatal Sík Sándor, hogy az embernek belefájdul a feje. Mire az ember leteszi a könyvet (egy szuszra végig lehet olvasni), mintha valami robogó gyorsvonatról szállana le: - egyetlen, tisztán kivehető és értelmes gondolatunk a könyv tartalmáról így volna kifejezhető első percben: tramtadaram, tadaram. Ezt tessék meghallgatni:

"És egy csatás nagy éjszakán
Felkelt a tenger
Zúgtak az erdők
Zúgtak a bércek
Daloltak a vizek
Szilajon, szilajon
Vad szelek jártak
Viharok szálltak…
Az árban, a zajban, az éjben
Ropogva ropogtak a mélyben... stb."

Drága szép gyorsvonat: dibergő-dübörgő rímek és ütemek - milyen jó volna belefeküdni, hadd vigye az ember ebbe a nyavalyás, gyalogos világba. Csakhogy nem lehet: a kritikus bácsinak nincs ideje vasutacskára, csak úgy a vasutacska miatt, Pistike. A kritikus bácsi savanyú bácsi, jaj, Pistike, valahova szeretne jutni és mindig kinéz az ablakon: merre is utazunk csak, hadd lám.

Hát: szembe a nappal! - mondja Sík Sándor. Szembe a szikraözönnel, szállani, szökni, sziszegve. Magasságok énekelnek, bércek meredeznek, a nap két pofára röhög a gyönyörűségtől, fény, ragyogás mindenütt; - kutya-teremtette, de szép idő van mindig ezekben a versekben. Nagy, tágas térség: erdő-mező, gilice. Középen a költő és azt a bizonyos tornagyakorlatot végzi, amit úgy hívnak: helyben futás, szembe a nappal, egy-kettő, egy-kettő… Hogy mi a végtelen? Hát azt se tudjátok? A végtelen az egy olyan nagyon messze. Az egy nagyszerű, a végtelen, én mindig végtelent kaptam früstökre, ropogós, pirospozsgás végtelent sok nappal, azért nevetek mindig és mindig kérek végtelent. Én nem szeretem a csúnya, nyafogó fiúkat.

Azt szeretem, aki nevet,
Akinek rózsaszín az arca
Aki örül, aki kacag
Aki dalolva megy a harcra.

2. Tisztelt költő. Hát hogy tetszik képzelni - minket megvertek gyerekkorunkban -, ha nyihogtunk olyankor, mikor csiklandoztak bennünket? Tessék elhinni, én is szeretem azt, aki nevet és örül, s kiváltképp a métázó gimnazistákat a réten, szép tavaszi reggeleken. De ha meghatva s örömmel szemlélem is az ifjú lelkesedés vidám riadóját, az egészséges kamaszlélek harsogó örömét, mellyel erdőt-mezőt egybeölel, s magam is rikoltok egyet, ha teli a tüdőm: - azért nem szabad mindjárt úgy elbánni az öreg Élet tanító bácsi többi tanítványával, akik szomorú s figyelmes szemmel ülnek a vén Mester előtt…

3. Mert nem egészen úgy van az. Líra vagy bármi legyen a vers, egy bizonyos; másoknak beszélünk magunkról (mondjuk: a liliputiaknak), s tehát ezekkel dolgozunk együtt, rájuk kell hatni - s tehát művészetről van szó…a végtelent se lehet elképzeltetni mindjárt, ha kimondom a szót: végtelen. Tessék közvetve hozzá férkőzni a dolgok s a magam lényegéhez; tessék mértéket találni gondolataim abszolút és objektív értékében, amivel magamat mérhessem. Jóleső és szimpatikus nekem Sík Sándor fiatalos lelkesülése: de hatni rám soha nem fog a művészi fölény erejével…

4. Az igazi férfias emelkedettség, mely nyugodt s kitárt szemekkel nézi szembe a napot: mélységek és magasságok között a földön áll. Nyers és fanyar földön, melyből tiszta szemeket s méltóságokat szívott föl magába. Gondoljon Sík Sándor a Nietzsche magasság-vágyára, mely csupa földi erő, csupa dac és gúny és okosság. S gondoljon Ady kemény és kérlelhetetlen sorokba tört gőgjére: s próbálja elképzelni, mit gondolok. Báj és derű érzését keltheti a napsugaras naivság: de mindjárt komikussá válik, ha titános erő és fölény képét veszi fel…

Nyugat 1917. 6. Figyelő

Tóth Árpád: Sík Sándor költeményei (Élet-kiadás)

…Sík lírájának legérettebb termékei s úgy hisszük, igaz maradandóságra számíthatnak s költőjüknek jeles helyet biztosítanak új lírikusaink előkelőbbjeinek sorában. E verseket Magyar sirámok címen kötete élére illesztette a költő. Berzsenyire emlékeztető, sötét hév hatja át e költeményeket, főleg a Jeremiád című, antik metrumú elégiát. Szeplőtlen hazaszeretet ritkán megcsendülő hangját halljuk s meglepetve érezzük Sík Sándor lírájának nemes és emelkedett férfiasságát, melyre egyéb költeményeiben csak büszkén hivatkozik, de kifejezésre juttatnia csak e kiváló költeményekben sikerült teljesen…

* * *

Sík Sándor: Jeremiád

Magyarország 1993-ban

Siket füleknek, csüggeteg éjszakán,
Reménytelen dalt, árva-kietlenül,
  Kékült ajkon, jajongó szóval,
    Énekelek, keserű kiáltó.

Ímhol, szeméten ül a beteg magyar,
Nyaldossa ebként üszkösödött sebét,
  Vakarja lomhán, rossz cseréppel
    Undok ezer nyavalyás fekélyét…

Sírj, sírj, sötét szív, sírj, komorult szemem,
Sírván kiáltozz, kínba-rekedt ajak.
  Jajgass, lerongyolt, agg, beteg nép
    Vacka fölött, elapadt virrasztó!

Mek. Oszk.

* * *

1909. II. 121, Lamentációk, Kemény Simon verseskötete…lírája titkos mélységeket takar. Szereti a pompát, a bársonyt, a briliánst, a hideg, lelketlen drágaköveket, de csak azért, hogy meleg szívet, könnyet és melegen lüktető vért rejtsen alájuk…művészete érzéki…A kötet egyik legszebb verse / A Nyugat 1909. 7. közli a verset, az Élet az itt olvasható - középső részt - idézi. G./:

KEMÉNY SIMON: NAPOS FEBRUÁRI DÉL A DUNAPARTON

Egy nagy kék nevetés az ég.
A fájdalmas, hegyes távol opálos,
Fehér és színes házakkal a város
Hideg napfényben: ez a messzeség.
Oly messze látni, oly jó messze nézni;
A befagyott folyón csillog a jég,
S fáj, hogy elvágy s itt hagyna, ha lehetne…

Mily szép sárgák a villamos kocsik,
Mily kékek, barnák, szürkék a szemek!
Egy tábornok agg lábán a vörös stráf
Ifjan, szépen a világba nevet.
Jó volna most egy pejlovon ügetni,
Távol pusztákon vígan, egy magam;
A déli napban a lovam ragyogna
S ha nevetnék villogna a fogam.
Ó szép volna a korai sötétben
Nézni a kék füstöt a házam felett,
És hallgatni a hosszú néma éjben,
Hogy ugatnak a nagy, bundás ebek…

És végtelen szép téli éjeken
Félve emlékeznék; lustán tünődnék
A messzi, messzi, messzi életen.

Nyugat 1909. 14.

Kosztolányi Dezső

Nyugat 1909. 2. / Az Életből prózát vettem fel. G/

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ÓRÁK

És egyre csak kopognak és dobognak,
Ottan zokognak a szívünk alatt
És a szívünk velük ver hallgatag
És halk zenéje az övékbe olvad.

Regélői homályos bánatoknak,
Hogy a tánc és a lánc mind elszakad.
Űzött szívünk sokszor szavukba csap,
De ők kopognak egyre és nyugodtak.

Éjfél-időn szavukra ébredünk.
Hogy zeng ilyenkor a vad éjszaka,
Hogy jajveszékel az órák szava.
Rájuk mered félénk tekintetünk.

És megsiratjuk, ami messze tűnt.
Tik-tak szerettünk mi is valaha?
Hol van holt húgunk kacagása ma?
És hol vagyunk mi? Ó jaj, jaj nekünk.

Mi is megyünk - velük - ha jő a holnap
És a szívek lassan megállanak
S ők ott dobognak a szívünk alatt
Zokognak és gyászindulót dobolnak.

1909. 2. Kosztolányi Dezső: A GUILLOTINE

A guillotine hosszú pihentetés után újra működött Bethumben, és Emil Henry feje annak rendje és módja szerint belegurult a fűrészporos kosárba. Mi ezt itt távol, nyugodtan vagy borzongva, helyeslőleg vagy kárhoztatva, egyszerűen tudomásul vesszük. De ott, Franciaországban, egy delirizált tömeg őrjöngő harsogása kísérte a forradalmi szerszám működését. A guillotine még mindig nem az az ártalmatlan eszköz, aminek a világ hiszi. Lázak szunnyadnak benne. A forradalom manói, a gyilkolás véres és kaján játékkedve. A város a kivégzés éjjelén alig tudott aludni a nemzeti örömtől. Az anarchista ellenben, akinek virradó hajnalra meg kellett halnia, nyugodtan szendergett börtöne kemény vaságyán. Tánc dübörgött mindenütt. Zene sikoltozott. Az apák pedig kezüknél fogva vezették a kis franciákat, hogy örökké eszükben maradjon a nevezetes látványosság. Ki törődött a sápadt áldozattal? Estére tréfás kuplék, kegyetlen versikék csúfolták ki a kabarék színpadán. Mi ezt, természetesen, nem tudjuk megérteni. Csak a franciák. Egy atavisztikus ösztön ébredt föl bennük. A halál oly nagyszerű és fekete mulatság. Lehull a fejünk, és mindennek vége. A finom, artisztikus és biztosan ölő guillotine-ban pedig a nemzeti temperamentum láza muzsikál. Nem akasztófakötél ez. Nem hóhérbárd. Még az amerikaiak villamosszékéhez sem hasonlít. Inkább egy finoman rezonáló hangszer, melyben minden francia hagyomány és gloire benne van. Vérünk pirosan fröccsen szét, haló szavunkat elkapja a szél, s a többi a nézők dolga. A halál, a gyász, a baromságig eldurvult kegyetlenség pedig csak egy farsangi komédia.

Élet, 1909. január 17.

1909. 4. Kosztolányi Dezső: ÉJJELI MENEDÉKHELY

Egy razzia csodálatos fényt vetett Budapest titokzatos életére. Huszonöt-harminc embert találtak egy szennyes csatornában. Egytől egyig degeneráltak, sápadtak, rongyosak. Arcukon az éhség véznasága, el nem mondott szenvedések, tompult fájdalmak redői. Szemükben az állatok félelme. Egy adattal több arra vonatkozólag, hogy Budapest, mint Berlin és London, világváros már. A világvárosoknak nemcsak fényes hangversenyterme van, de éjjeli menedékhelye és csatornaemberei is. A XX. század új trogloditákat teremtett. Nyiszlett, szomorú állatembereket, akik az új kultúra terhe alatt elcsenevésznek és visszafejlődnek az ősi állapotokba. A budapesti csatornaemberek között egész új társadalmi élet fejlődött ki a homály és a trágya gőzös piszkában, új szokások, új erkölcsök, új szófordulatok és egészen új arcok. Csecsemők születtek. Ártatlan gyermekszemek pillantották meg itt először a csatorna beteges napfényét. Betegek szívták magukba évekig a nyomor és a páriasors keserű filozófiáját. Ezek a fásult, közönyös, züllött emberek erről természetesen nem tudnak beszélni. Csak fantáziánk rajzolhatja ki híven, rikító kontúrokkal az ő fekete csendéletüket. Fönn a dübörgő kocsiút s a villanyfényben fürdő aszfalt. Lenn csöndes nyivákolás, mamlasz tevés-vevés, álmos, buta, céltalan elernyedés. A csecsemő az anyjához szorul, ha megremeg feje fölött a kőút. Azt hiszi talán, hogy az ég mennydörög, s a világ vége közeledik. Pedig mindössze csak egy eszeveszett automobil száguldoz tovább, amelyen frakkos urak és parfümös hölgyek sietnek egy jótékony célú hangversenyre.

Élet, 1909. február 14. Álom és ólom, mek

Krúdy Gyula

1909. II. 429. Új regényünk. 1909 utolsó negyedév első számában kezdjük meg új regényük közlését. Címe: Régi szélkakasok között, szerzője Krúdy Gyula, az újabb magyar szépirodalom egyik leghivatottabb munkása. Senki nála jobban nem ismeri a régi jó idők patriarkális, egyszerű, naiv életét…mintha régi hárfák húrja zengene…

Nyugat 1908. 16.

Mohácsi Jenő: Halotti dal

Ne vigyétek ezt a testet,
Ne vigyétek, nem hagyom!
Hadd zendüljön himnuszom,
Hol ti gyáván térdre estek!

Hadd nyugosszam csöndbe, hosszan
Az enyémben e kezet.
Jaj, mivé lett, sárga kő lett,
Máskor élet volt s meleg…

Óh, mert egybe, egybe rejlett
Vágyam, eszmém, képem, lelkem.
Nem bocsátom, nem bocsátom,
Míg a lelkem meg nem leltem!

Gyilkosok ti, mit nevettek:
Hiszen engemet temettek!

1909. II. 374. Mohácsi Jenő: Álmodozom az éjszakában

Tudom, van egy lány, nem ismerem,

De nékem virul;

Mosolygós még, fehér és szívtelen

De nékem virul…

S nem tudja még:

Lelkünket, jaj, megejtik nagy varázsok,

S nem tudja még.

Móricz Zsigmond

1909. II. 527. Móricz Zsigmond elbeszélései. Hét krajcár. A Nyugat kiadása. Újabban lefokozódott érdeklődésünk a Nyugat termelése iránt. A megjósolt veszedelem bekövetkezett…a modorosságban nem a szürkeség a kétségbeejtő, hanem a rikoltozó színek szertelen összevisszasága…az Élet hasábjain büszkeséggel jelenthetjük ki, hogy Móricz Zsigmond a legtehetségesebb írók egyike…kiforrott egyéniség…Még egy kis figyelem a kidolgozásban, egy kis önmérséklés a terjengősség elkerülésére és tökéletes alkotások jelzik Móricz Zsigmond írói pályáját…Ízig-vérig magyarság árad minden sorából, a nyugati kultúra semmit sem rontott rajta…Az Élet második évfolyamának első regényét Móricz Zsigmond tollából közöljük, címe Harmatos rózsa.

Oláh Gábor

1909. II. 688. Újkönyvek. Oláh Gábor: Istenek alkonya. A szokásos karácsonyi könyvpiac kezdetét vette.,,ontják az új könyveket…Adjuk meg a tisztességet a verseknek és kezdjük Oláh Gáborral, az ex-Holnapossal és ex-Nyugatival…megjelent az Életben is Anyám dalol c. verse…

Az „ex-Nyugatinak” még számtalan írása jelent meg a Nyugatban, pl. /G./ :

Nyugat 1910. 3.

OLÁH GÁBOR: HA MAJD ELESEK

A hamuszínű téli égen szomorún
Fekete varjak csapata száll,
Csapata száll.
Ködös agyamban sötét gondolatok
Szárnya suhog. Most jön a halál,
Jön a halál.

Én fáradt harcosa az életnek,
Csorbult pajzsom csatára verem,
Csatára verem.
S ámulva riadok, mily nagy csoda ez:
Húsomba benőtt rozsdás fegyverem,
Rozsdás fegyverem.

Jöjj hát viadalra, sötét hatalom,
Szomorú magam: csonka csatabárd,
Csorbult csatabárd.
Ha suhint egyet, még én akarom
Nem másnak árt, csak magának árt,
Csak magának árt.

Úgy ülj diadalmat leomolt poromon,
Mint régi lovagok egymás felett,
Bajtárs felett:
Takarj be palásttal, fordítsd kelet felé
Sápadt, sebesült, bús fejemet,
Bús fejemet.

Nem nyugatosok

Endrődi Sándor

Harsányi Lajos

Komjáthy Jenő

Lampérth Géza

Sajó Sándor

Sík Sándor

Varságh János

1909. II. 860. Endrődi Sándor: Téli est

Duruzsol a tűz, pattog a kályha,

Bele mélázunk hosszan a tájba…

Csak törekedünk előre, tovább,

A hideg, a nagy sivatagon át;

Köröttünk a hó mindent betemet,

Nincs sehol út már, mely visszavezet.

Endrődi Sándor: Zsigmond király aranyai

Híres ház volt Budavárba'
Zsigmond király kincsesháza,
Sok mindent is tudott róla
A fecsegő Európa.

Mert volt abban a kincstárba'
Roppant sok zsák, még több láda,
Tér kádak is illő rendbe',
Csak kincs, kincs az nem volt benne…

jazsoli5.freeblog.hu/

Harsányi Lajos összes versei, Szent István-Társulat, Budapest 1943

1909. II. 84. Hol vannak Ők?...vissza többé sohse térnek. /Tengerben a sírjuk/

Harsányi Lajos: Ki az Úr?

Kezdetben volt az Isten.

Az Isten volt az Úr.

Azután jött a Tűz, Víz

Az Ég , a kék Azúr.

Majd jöttek a Királyok.

S azok lettek urak.

Aztán elűzték őket,

Kiirtva magjukat.

Majd jött a felséges Nép

És a Nép lett az úr.

Majd jött a szent Szabadság

S akkor az lett az úr.

Azután jött a Terror

S a Terror lett az úr.

Azután jött az Ínség

S az Ínség lett az úr.

Azután jött a Bőség.

(Nem lett belőle úr.)

Botorkált a megértés.

(Nem lett belőle úr.)

Azután jött a Bankár

S a Bankár lett az úr…

És füstté lesz a Tűz, Víz

És nem lesz többet úr.

Kezdetben volt az Isten

Az Isten volt az úr.

Örökkön és örökkön

Az Isten lesz az Úr ?

aga.mindenkilapja.hu/blog/..

Nyugat 1917. 5. Figyelő

Tóth Árpád: Gyulai Ágost: Háborús antológia

…Csaknem kivétel nélkül alig ismert nevű költők versei ezek, naiv és leplezetlen Petőfi-utánzatok, de valahogy úgy tűnnek, mintha a nagy világkatasztrófa kitörésének kísérteti óráiban egyszerű és jelentéktelen médiumok asztaltáncoltatásain keresztül csakugyan az isteni Petőfi hazalátogató, heves és értünk, velünk fájó lelke ömlött volna át ezekbe a dadogó és mégis megkapó versekbe. Kár, hogy éppen ennek az első csoportnak az élére került, az egész antológiának is legelső darabjául, a magyar háborús verstermés egyik legízetlenebb, leggyűlölködőbb, Petőfi nevével tán legjobban álpetőfieskedő produktuma, bizonyos Harsányi Lajos úr műve, mely harcra buzdít ugyan, de mellesleg a «nyugatosok»-nak is sürgősen oda üzen következő jeles mondattal: «Pirulva némul el a condra ének!»

GYULAI ÁGOST HÁBORÚS ANTOLÓGIA 1916

Kiadó: Élet Irodalmi és Nyomda Rt. Terjedelem: 376 p. Kötésmód: egészvászon Tartalom: Ábrányi Emil, Benedek Elek, Czóbel Minka, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Falu Tamás, Gyóni Géza, Heltai Jenő, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Móra Ferenc, Oláh Gábor, Sík Sándor, Szabolcska Mihály, Szász Károly, Szép Ernő, Várnai Zseni, Zilahy Lajos és mások versei.

1909. II. 797. Komjáthy Jenő: Siralom

Komjáthyról a jelölt helyen Hangay Sándor ír tanulmányt és idézi a Siralom c. verset. G.

Lehettem volna boldogabb,
Önző gyönyörben élheték,
Ha tiltó arcod nem fogad,
Könnyekre s vérre szomjas Ég!

Lehettem volna boldogabb
Páros gyönyör mosolyga rám,
Nem látva gúnyos arcodat,
Élet, te vérbetűs talány!

Lehettem volna boldogabb,
Kéjelgheték mohón, vadúl,
Befutva a zöld halmokat,
Nem nézve, mi alatta dúl…

Onts könnyet, szél-dajkálta felhő
Üvölts a kíntól, fergeteg!
Szaggassa meg haját az erdő,
Zokogjatok kevély hegyek!

Boruljatok szívemre mind, mind,
Legyen közös nagy bánatunk!
Érezzük át a szertelen kint,
Sirassuk meg azt, hogy vagyunk.

jazsoli5.freeblog.hu/..

Komjáthy Jenő: Komjáthy Jenő összes költeménye [Magyar ...

http://mek.oszk.hu/00700/00739/00739.htm

1909. II, 460. Lampérth Géza: Egy ablakról

Kerülni akarlak, hogy

Ne zavarjalak.

S minduntalan ott vagyok

Ablakod alatt.

Irányt akárhogy veszek

Föl vagy lefelé:

Utam csak oda vezet

Házatok elé.

Én nem tudom, igazán,

Ki itt a hibás?

Az ablak, az út, a ház?

Vagy – valaki más?

Lampérth Géza / az Irodalom c. fejezetben is. G./

1909. II. 9. Sajó Sándor: Kincses hajó

Kincses hajó volt az emléked,

Akartam: s eltűnt, semmivé lett;

Magam süllyesztem síri mélybe

Gőgös felejtés tengerébe.

S mikor már késő minden bánat,

Ím most fölsír a vágy utánad:

Búvárként száll a tengerárba,

Hogy vesztett kincsét megtalálja.

Foszlányok, fájó töredékek

Isten sem ad már vissza téged!

Szegény búvár, kit búja kerget,

Örül, ha egy-egy roncsra lelhet.

Felhozza azt is, féltve, óva,

Mit érez, nincs megmondhatója,

Tán, mit a megtört bűnös érez,

Ki sírva tér meg Istenéhez.

Sajó Sándor 1919-től 1933-ban bekövetkezett haláláig a magyar revíziós törekvések élharcosa ..... A Hajó című költeményében (1910) az Amerikába kitántorgott másfél millió magyarról szól…

blog.xfree.hu/myblog.tvn

1909. II. 150. Sík Sándor: Este

Magam vagyok.

Suhog, lobog

A kályha

Rőt fény rezeg

A reszketeg homályba…

A tűz lobog,

Úgy imbolyog

A lángja.

Sík Sándor vers olvasható még az előbbiekben Karinthy és Tóth Árpád címszónál, és róla az Irodalom c. fejezetben. G.

Vasárnapi Újság. 1912. 36. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.

A belül valók mécse. Sík Sándor verseskönyvének már a címe is elárulja azt a hangot, a melyet megüt. Van benne valami bibliai íz, van misztikus érzésre és kifejezésre való hajlam és van egy kis keresett modorság is: csupa olyan dolgok, amelyek a kötetben egymás után sorakozó versek legkirívóbb tulajdonságai… A középkori misztikus költészet szólal meg újra, elkésetten ebben a könyvben, vagy csak a hatást keresi a költő az ilyen különös, messziről átvitt, inkább sejtető, mint nyílt értelmű szókkal és szólamokkal? A versek egy magában küszködő és vérző lélek vallomásai, amely az élettől csak képeket kap, nem élményeket, a melyhez eljutnak a külső világ hívogató zaja, de csak a zárkózott, elvonuló egyéniség diafragmáján keresztül megszűrve, csak érzéshullámokat keltve, testetlenül, szimbólumokká halványodva. Egy szerzetesi lélek aszketizmusa nyilvánul a versekben… Változatosságot nem találunk a könyvben, de ennél sokkal nagyobb baj, hogy elmélyedést sem; mindig ugyanazon a felületen maradunk, mélyebb rétegbe sohasem jutunk. A versek, mikor már egy csapatot elolvastunk belőlük, olyanok, mintha valamennyi egy-egy újra meg újra megismétlődő kísérlet volnának ugyanannak az egy mondanivalónak kifejezésére. Ez annyit is jelent, hogy ennek a mondanivalónak a kifejezése nem sikerül teljes mértékben egyszer sem, mindig csak részleteket, többnyire pedig csak foszlányokat kapunk. A költőnek a kifejező ereje gyönge azokhoz a nagyon gazdag és nagyon biztos kifejezést kívánó dolgokhoz, melyeket mondani akar. Innen származik modorossága is…

Sokkal kevesebbet mondanak a versek, mint a mennyit a költő mondatni akar. Ezt nagyon sajnálnunk kell, mert a versek nagyobb sikere bővülést és gazdagodást jelentene irodalmunkban, olyan hangot üt meg, amely nálunk egész új. A misztikus vallási elmerülés, amely némely nagy irodalmakban csodálatos költői szépségek forrásait nyitotta meg, ami irodalmunkból csaknem teljesen hiányzik. Van egyházi költészetünk a múltból, de vallásos költészetünk úgyszólván egyáltalán nincs.

Sík Sándor levele Harsányi Lajoshoz, Szeged, 1934. december 10. Vigília, 1976. 620 - 623. oldal

Kedves Lajosom! Nehezen szánom el magam…annyiszor vettem részt hasonló kezdeményezésekben, teljesen eredménytelenül…A magyar katolikus társadalomnak nem igénye a komoly katolikus irodalom. Hidd el, hogy mi néhányan a katolikus olvasóközönség dacára érvényesülünk…nekünk nincsenek katolikus íróink. Van egy pár kitűnő lírikusunk és egy pár kitűnő kritikusunk…az irodalmi életet azonban a regény jelenti ma elsősorban…három komoly ígéretünk volt, az egyik meghalt, a másik kettő egyre jobban ígér…Teljesen mellette lennék a Pannonhalmi Helikonnak…utánzása lenne az Erdélyi Helikonnak. Kik lennének a meghívottak?...Nagy tisztelője vagyok Babitsnak, azonban nem tudom elgondolni, mit kezdene egy olyan társaságban, melynek problémái számára teljesen idegenek…

1909. II. 440. Varságh János: Szomorú percek

Ó én hiszek egy szebb jövőben,

Hiszek az újjászületésben,

A te szerelmed él, cask alszik,

Csak elfáradt a szenvedésben,

Hiszek az újjászületésben.

Ó én hiszem, hogy rám borulsz még,

Szerelmi tűztől égve, lázban;

Jön óra még, hogy bús, vonagló

Szívem se lesz így megalázva,

Nem lesz így többé megalázva…

…tán meghalnék szívesebben,

Édes szerelmem, édes egyem!

Műfordítás

Anakreon

Baudelaire

Dougles

Geibel

Heine

V. Hugo

Musset

Prudhomme

Rilke

Rimbaud

Tennyson

Verlaine

Yeats

1909. II. 505. Az Anakreoni dalokból: Viharban /Endrődi Sándor ford./

Ha rád zúdul az élet

És ver a végzet átka:

Ne csüggedj, meg se rémülj,

De nézz dacos haraggal…

A győzelem tiéd lesz:

Bántatlan hagy a villám,

S begyűrött süvegedről

A jég is visszapattog!

Nyugat 1920. 21-22.

Charles Baudelaire: Az ember és a tenger

Szabadság embere, tengert imádni hű!
Szeresd csak: tükröd ő, hullámzó végtelenje
Minthogyha parttalan bús lelked képe lenne
S ő is, mint szellemed, örvénylőn keserű.

Képmásod mély ölén alámerülsz gyönyörrel,
Szem és kar rásimul s felejti már saját
Háborgását szíved, figyelve ős zaját,
Mely egyre féktelen és vad panaszba tör fel.

Mindkettőtök setét s rejtelmesen rideg:
Ember, örvényeid kinek van mérni ónja?
Tenger, halk kincseid napfényre fel ki vonja?
A meghitt titkokat irigyen őrzitek.

És mégis, míg a vén századok tűnni térnek,
Kegyetlen és konok küzdéstek egyre áll,
Jaj, mert szerelmetek a gyilok és halál,
Oh örök birkózók, oh vad dacú fivérek!

Tóth Árpád

Az Élet 1909. II. 455. számában Jánosi Gusztáv fordítását közli:

Szeretni fogod, Ember, mindig és mindenütt

A tengert. Tükröd Ő. Ten-lelkedet látod abban,

Amint zúg. Háborog hulláma szakadatlan;

S szíved örvényinél mélye se keserűbb…

Charles Beaudelaire: L'Homme et la mer

Homme libre, toujours tu chériras la mer!
La mer est ton miroir; tu contemples ton âme
Dans le déroulement infini de sa lame,
Et ton esprit n'est pas un gouffre moins amer.

Tu te plais à plonger au sein de ton image;
Tu l'embrasses des yeux et des bras, et ton coeur
Se distrait quelquefois de sa propre rumeur
Au bruit de cette plainte indomptable et sauvage.

Vous êtes tous les deux ténébreux et discrets:
Homme, nul n'a sondé le fond de tes abîmes;
Ô mer, nul ne connaît tes richesses intimes,
Tant vous êtes jaloux de garder vos secrets!

Et cependant voilà des siècles innombrables
Que vous vous combattez sans pitié ni remords,
Tellement vous aimez le carnage et la mort,
Ô lutteurs éternels, ô frères implacables!

1909. II. 781. Lord Alfred Douglas: A szfinszk, Kosztolányi ford.

A Nílust nézem, égő vérbe dűl,

A néma nap, az ég nyugati alját

Búsan szegi be éjfekete skarlát

A vízre egy nagy bús madár repül.

Rózsás a part. Az égnek arca fent

Már rozsda-zöld. Alvó hajók alattam;

Se hang, se szélzaj, minden mozdulatlan,

A homokon halotti tompa csend.

A pálma ormán rémlik már a gúla

S bár sejti csak még kémlelő szemem,

Úgy érzem, a fövényen messze nyúlva

Pihen a kő-szörny s a szívemre dől le;

Aztán elő kúszik a Félelem

S suttogva rémít a halk, síri csendbe.

Lord Alfred Bruce Douglas (22 October 1870 – 20 March 1945), nicknamed Bosie, was a British author, poet and translator, better known as the intimate friend ...

1909. II. 172. Emmanuel Geibel / 1815 – 1884/: Velencei vecsernye

Hangay Sándor ford.

Ave Maria! – Tenger, ég mosolygott,

Az esti szellő lágy harangzúgást hoz.

Ave Maria! – Hagyd a földi dolgot

S imádkozzál a Szűzhöz és Fiához.

Az égi szentek is most édes, boldog

Érzéssel hullanak az Atya trónjához…

Ave Maria! - Estharang ha szólal,

Átring a mennyen, földön altatódal.

GEIBEL, EMANUEL VON 1815–84, German poet. Although at first a revolutionary poet, he gradually became more conservative, reflecting the growing German nationalistic spirit.

Schumann - 3 Gedichte von Emanuel Geibel: free music links from ...

www.classiccat.net/schumann

Heinrich Heine: Memento

A hajad olyan fekete,

a ruhád oly fehér:

az ifjúság ígérete

az élettel felér.

Ó, csal az ember élete!

ki tudja, mi nem ér?

Ruhád is lesz még fekete,

hajad is lesz fehér...

Babits Mihály

irc.sunchat.hu/vers/Heinrich%20Heine%20verse

Az Élet 1914. I. 200.oldalon jelent meg Heine vers

1909. II. 558. Hugo Victor: A szegényekért, 1830. Ford.: Ribó Zoltán

Ti boldogok vagytok, mikor úgy a bálba

Vidám tánc és zene, öröm, mámor járja,

Csillogó dús pompa, akármerre léptek,

Fényes kristály tükrök, nagy kandeláberek…

Gondoljátok el, hogy kint a zúzmarában,

Havas fergeteg szörnyű viharában

Szegény öreg koldus sóhajtoz magában:

Mennyi vagyon, egynek!...

Adjatok, jön idő, mikor ti is mentek

Számot adni ott fenn az örök Istennek…

1909. II.733. Musset: Látomány /Gáspár Imre ford./

Még a gyermekkor idején,

Egyszer magam maradtam én

Az iskolában, alkonyat előtt:

Fekete mezben rám hajolt,

Oly szép, oly méla arca volt

Egy bús fiú, testvérnek hittem őt…

Ha fektetém álomra főm,

Ezrek közt, vagy bús temetőn,

S hová tettem lábamat,

Csak elém hozta minden út

Őt, a búbánatos fiút,

Ki mint az árnyék, holtig hű maradt.

Alfred de Musset (Párizs, 1810. december 11. – Párizs, 1857. május 2.) francia költő, drámaíró.

LA VOIE LACTÉE (Les Solitudes)

de Sully Prudhomme (1839-1907)


Aux étoiles j'ai dit un soir :
« Vous ne paraissez pas heureuses ;
Vos lueurs, dans l'infini noir,
Ont des tendresses douloureuses,

Et je crois voir au firmament
Un deuil blanc mené par des vierges
Qui portent d'innombrables cierges
Et se suivent languissamment.

Êtes-vous toujours en prière ?
Êtes-vous des astres blessés ?
Car ce sont des pleurs de lumière,
Non des rayons, que vous versez.

Vous les étoiles, les aïeules
Des créatures et des dieux,
Vous avez des pleurs dans les yeux... »
Elles m'ont dit : « Nous sommes seules,

Chacune de nous est très loin
Des soeurs dont tu la crois voisine ;
Sa clarté caressante et fine
Dans sa patrie est sans témoin ;

Et l'intime ardeur de ses flammes
Expire aux cieux indifférents. »
Je leur ai dit : « Je vous comprends !
Car vous ressemblez à nos âmes ;

Ainsi que vous chacune luit
Loin des soeurs qui semblent près d'elle,
Et la solitaire immortelle
Brûle en silence dans la nuit. »

1909. II. 352. Prudhomme : A tejút, Zoltán Vilmos ford.

Egy este szóltam : Csillagok,

Mint tarthatnálak boldogoknak?

Hisz fényetekben, mely ragyog,

Eltitkolt bú s kínok lobognak…

Miképp ti, az is úgy ragyog

S míg társakat vélsz közelében,

A nagyok lelke elhagyott

S magában ég csendes éjben.

1909. II. 581. Rainer Maria Rilke: Három vers a Breviáriumból

Kosztolányi Dezső fordítása

Örökkévaló, megmutatkoztál.

Szeretlek, mint egy édes, jó fiút,

ki mint kisgyermeket hagytál magamra,

mert trónra hívott ama égi út,

amely előtt a föld csak pici lanka.

Öreg vagyok és hátramaradott,

ki nagy fiát csak bajjal fogja föl

s nem érti a sok új gondolatot…

Az apa vagyok: de a fia föl,

magasba száll, hova az apa nem mer…

Csak egy kezet látunk kinyúlani,

mely meztelen és sárgán átölel,

Olyan közel:

mint hogy ha en-ruhánkból nyúlna ki.

Arthur Rimbaud: A völgyben egy katona alszik

Egy zöld liget, ahol dalol, dalol a csermely,
gyémánt- s ezüst-ronggyal tarkázva a gyepet.
A nap a hegy mögül idenéz sárga szemmel.
A kicsi völgykatlan sugártűztől pezseg.

Egy ifjú katona nyílt szájjal, sapka nélkül -
nyaka körül kéklő vadsóskák játszanak -
úgy alszik a füvön, fönn fellegárny sötétül,
úgy alszik zöld ágyán a napba sápatag.

Mosolyog. Lábánál madárliliomok.
Mint a beteg gyerek alszik és mosolyog.
Ringasd szegénykét, föld, vedd a karodra: fázik.

Hiába illatoz neki a puha pázsit.
A napban aluszik, a keze halavány.
Nyugodt. Két vörös lyuk tátong jobb oldalán.

Élet, 1910. I. 80. /Kosztolányi Dezső fordítása/

1909. II. 158. Várnai Sándor: Tennyson költészete

/A tanulmányban több idézet. G./

Tennyson: Szép asszonyok álma

…Szép voltam egykor: a nevem kérdezed

Senki sem bölcsebb, mint a végzet.

S sok halt meg, aki kardot ránta értem,

Nyomomba tok járt, amerre léptem.

Tennyson: Májusi királynő

Ha újra nyílnak a virágok, s a nyári szellő hűsen lebben,

Anyám, te nem fogsz többé látni a bágyadt esti szürkületben,

Nem látsz többé bolyongva róni a puszták végtelen világát,

Hol lágy kalász hulláma ring, halkan susog a rezzenő nád…

Nyugat 1924. 2.

Babits Mihály: Tennyson: Nappali álom Prológ.

Óh Lady Flóra, halld tehát:
egy édes óra tölt el itt,
míg párna-arcon altatád
pilláid testvér-íveit.
Míg te szunnyadtál lankatag,
a rács mögé szeszélyből én
meglesni jöttem álmodat
a nyári lombok hátterén.
S álmodtam én is - míg tolult
álmaim forró halmazán

egy rege halk visszfénye gyúlt
és öltött alakot lazán.
S ha tudni, mit gondoltam el
s vágysz látomásom látni most,
vedd himző rámád és keverj
madár-rajzodba csöpp pirost:
addig elmondom. Csak ne nézz,
ne nézz reám oly komolyan,
mert rímem káprázatba vész,
s rendezett szavam szétsuhan.

Paul Verlaine: Csalogány /Kántás Balázs ford./

Mint sivító madarak raja
zsong, reszket gondolattal telt agyam
hull sárgult levél, a légben forog
ó, oly ismerős, de hisz én vagyok!
árnyékot vetve száz lila ibolyán
reám hull lepelként a mord magány
túlvilági hangoktól reng a lét
holt sikolyokat hord, repít a szél
aztán minden hang elül s messze száll
és fülem csupán egyetlen madár
halk, mennyei dalát érzékeli
mely magát szívembe befészkeli
ki már elment, tán az ő hangja zeng...
egy rég elfelejtett érzés dereng
megrázkódik a csend, a domb, a táj
száz seb felszakad és most újra fáj
párás, gyengéd szellő arcomba vág
hallgatván a bánat bús dallamát…

hu.wikisource.org/wiki/Csalogány

1909. II. 482. Verlaine: Csalogány, Ribó Zoltán ford.

Mint egy nyugtalan, repdeső madár,

Minden emlékem a szívembe száll…

Lágy fuvalmak szállnak keresztül az éjen,

A sápadt hold, mint egy bölcső ring az égen

S elaltatja a fátyola alatt

A rezgő nyárfán síró madarat…

1909. II. 746. Lampérth Géza ford. Verlaine: Őszi dal

Dudorászgat

Őszi fáradt

Fuvalom.

A szívemen

Nagy végtelen

Unalom.

Arcom sápadt

Lelkem bágyadt

Múltba száll

Gondolatom

S tűnt napokon

Sírdogál.

Járok-kelek

Amerre vet

Sors szele,

Mint a fáknak

Hulló sápadt

Levele.

Verlaine : CHANSON D’AUTOMNE

Les sanglots longs

Des violons

De l’automne

Blessent mon coeur

D’une langueur monotone.

Tout suffocant

Et bleme, quand

Sonne l’heure,

Je me souviens

Des jours anciens

Et je pleure;

Et je m’en vais

Au vent mauvais

Qui m’emporte

Deca, dela,

Pareil a la

Feuille morte.

Tóth Árpád ford.: Verlaine: Őszi sanzon

Ősz húrja zsong,
jajong, búsong
a tájon,
s ont monoton
bút konokon
és fájón.

S én csüggeteg,
halvány beteg,
míg éjfél
kong, csak sírok,
s elém a sok
tűnt kéj kél.

Óh, múlni már,
ősz! hullni már
eresszél!
Mint holt avart,
mit felkavart
a rossz szél…

mariemarel2.wordpress.com/.../paul-velaine-oszi-sanzo

William Butler Yeats: Az ember négy korszaka


Testével vívott harcokat,
De teste győzött, s fennmaradt.

Majd szívével is hadba szállt,
S elhagyta béke, tisztaság.

Majd szellemével küszködött,
Míg büszke szíve megszökött.

Most Istennel csatáz vadul -
Éjfélt üt: Isten lesz az úr.

fordította Gergely Ágnes

blog.xfree.hu/myblog.tvn?...William%20Butler%20Y

Az Élet 1909. I. 832. oldalon A homokóra c. verse jelent meg.

William Butler Yeats (Sadymount, Dublin mellett, 1865. június 13. – Roquebrune-Cap-Martin, Franciaország, 1939. január 28.) ír költő, drámaíró, elbeszélő, irodalmi Nobel-díjas (1923)

Kultúra, technika

1909. II. 56. A magyar novella…sehol Európában nem termelnek annyi novellát, mint nálunk…új ez a gárda és egészen magyar…Szini Gyula, Jób Dániel, Révész Béla, Bíró Lajos, Krúdy Gyula ás Csáth Géza írják az új történetet…/egytől-egyig nyugatosok. G./

1909. II. 118. A mai női divat Napóleon korában átalakított antik görög-római öltözködést követi. Öt, kalapot viselő hölgy képe illusztrálja a szöveget.

1909. II. 278. Ifj. báró Szentkereszti Zsigmond: A gépek esztétikája. ..A vasúti kocsi, az automobil egy ideig a réginek, a lovak által vontatott kocsinak mintájára készült…most az automobil határozottan szép, kiforrott közlekedési eszköz, ez elől már hiányoznak a lovak…a Pulmann-kocsi önálló és célszerű formát vett fel, szépnek mondható…minél kevesebb éles sarok, egyenes vonal…Az eszmei szép sugárzik felénk egy gyár jól szervezett üzemében…a munka esztétikájának egyik eleme a szervezés, az együttműködő termelés…

1909. II. 350. Horvát Albert: A frankfurti Aero-technika kiállítás…A kiállítási csarnokokban léggömb, kormányozható léghajó, gázgyártás, repülőgépek, sárkányok, motorok láthatók…Kiállítanak „kész repülőgépeket” 50 LE motorral. Az egyik repülő szárnyakon kívül „szállító felülettel” van felszerelve. A Zeppelin négy, kétszárnyú, három méter átmérőjű csavarral van ellátva. A gondolák mindegyike 100 LE motorral van ellátva. Szárazon és vízen képes kikötni.

1909. II. 400. Léghajón az Adrián. Amikor Bleriot átrepült a csatornán, az angolok meghökkentek, a németek ujjongtak…az olaszok ócska léggömbbel nekivágtak az Adriának…valahol Klagenfurt mellett vetettek horgonyt egy vadalmafán, mely csodálkozva nézte szokatlan termését. Az osztrák zsandár leszedte őket…

1909. II. 433…ma már a levegőt szelő óriások, a kormányozható léghajók, a repülőgépek versenytársai rázzák meg az emberiség örökké kutató,tépelődő lelkét. Nincs messze az idő, midőn a repülőgépek, léghajók százai fogják benépesíteni a levegő végtelen óceánját…most az olasz Brescia felé fordul a világ érdeklődése, hogy figyelemmel kísérje az ember csatáját a levegő uralmáért…mindnyájunk vágyódása, hogy nekünk is szárnyunk legyen, amellyel csodás, ismeretlen meseországokba repüljünk. / A képeken francia katonai léghajó, Fahrman és Courtiss repülőgépe látható. G./

1909. II. 620…”A ruha kiegészítője a sokszor megénekelt női szépségnek. Amelyik hölgy elveti egyéniségét, ízlését a divat szabályainak rideg betartása miatt, az hadjáratot visel szépsége ellen és legyőzi azt…”

1909. II. 697. Fejér A.: Egy száz esztendős időszaki folyóírásról. Kazinczy Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából, amit Kassán megünnepeltek…A közel száz esztendős Erdélyi Múzeum, Döbrentei Gábor lapjának előbeszédét idézi: „Fel kell ébrednünk veszteglésünkből…”Kazinczy írja az Erdélyi Múzeum első számban: „Egünkön gyönyörű új hajnal emelkedik föl…”

1909. II. 785. Grész Leó: Újabb találmányok …Uppsala utcáin Petrini rohan végig tachypodjával, lábára erősített kétkerekű futókészülékével…Focke Vilmost viszi a szél vitorlás kocsiján. Londonban egy postamester távolba író készülékével kísérletezik, mellyel a kézírást 300 km-re képes átvinni. Egner és Holmström mikrofonja a telefonáló távolságot 4000 km-re emeli….Hova fejlődünk? Ebbe nem lát senki. Urai vagyunk a földnek, lassanként urai leszünk az egész természetnek, az összes természeti erőknek. Mikor lesz e folyamatos haladásunknak záróünnepe? Azt hiszem, a világ vége lesz csak fejlődésünknek lezáró pillanata.

1909. II. 867. Margitay Ernő: Replika. A magyar iparművészet legutolsó számában Kós Károly, egy fiatal magyar művészéneket írt Attila királyról. Maga rajzolta a betűit.

Nagy régi időről emlékezem mostan,

Haj öreg királyról nagy régi időben.

Hallottad-e hírét Attila királynak

Attila királynak, Isten ostorának?...

…többre nézem a kalotaszegiek varrottasát, mint azt a művészkedést, amelyet hemzsegő ázalagok az européerség nevében cselekednek. Ezek a sajtó segítségével fertőznek meg bennünket és a sajtó az, amelynek a szeme láttára történik napról-napra merénylet a nemzeti kultúra ellen…Arról van szó, hogy megmaradjunk évszázadok viharai közepette. Ez csak úgy lehet, ha merünk is, tudunk is magyarok maradni. Nem olyanok, mint a dicső fővárosunk laki, akik torzalakjai minden művelt nemzeti keveredésnek. Akikben nincs karakter s akik kész szerencsétlenségei a művelődésünknek…dolgoznunk kell azért, hogy vagy magyarrá tegyük ezt a várost, vagy pedig kivegyük a kezéből a szellemi, a művészeti vezetést…össze kell gyűjtenünk pusztuló népművészetünk minden megmenthető emlékét…azokat a városokat, ahol a magyar kultúra fészket vert, szerető gonddal kell ápolnunk. Szolnok, Nagybánya, Gödöllő, Kecskemét a mi művészetünk megannyi vára…a Nyugat lírikusai hitvány kíntornások. Rímfaragók, technikázó mesteremberek…/jól megférnek az Élet hasábjain. G./

Margitay Ernő,

www.neprajz.hu/tin-bin/tinweb.cgi?set1=146...1...

Népművészetünk pusztulása. Margitay Ernő   Folyóiratcikk  Élet   p. 451.

Év 1916  

A magyar parasztról. Margitay Ernő   Folyóiratcikk  Élet   1. köt. 529   

Év 1917  

Nem segít? Minden www.neprajz.hu találatot letilthat, ha bejelentkezve keres.www.neprajz.hu

Nyilvános "+1" hozzáadva. Visszavonás

* * *

Irodalom

Élet szépirodalmi és kritikai hetilap. Szerkeszti Andor József. 1909. II. kötet. Eredeti kötésben, a tábla mérete: 200 x 295 mm. Terjedelme 880 oldal, benne színes műmelléklet és az 1909. I. tartalma

Rovatok: Szépirodalom versek, próza. Kultúra – rajzok, arcképek, kritika, szerkesztői üzenet. Az oldalakon élőfej,

Saját példány, beszerzés: 70-es évek. G.

Benedek Marcell: Irodalmi lexikon, 1927. A 271. oldalon:

Élet, katolikus szellemű folyóirat, amely 1909-ben indult, Andor József szerkeszti, később Anka János, jelenleg Alszeghy Zsolt. Az első évfolyamokban a nyugatos írók is sűrűn szerepelnek hasábjain.

Élet, Bp., 1909. jan. 3.-1944. dec. 24.: szépirodalmi és kritikai képes hetilap. - Alapította: Glattfelder Gyula. Megj. vasárnaponként. 1919. IV. 7-1921. X. 9: szünetelt. Fel. szerk. 1909. I. 3: Andor József, 1910. IX. 4:…1944: Berényi László, Thurzó Gábor. Fel. kiadó Krywald Ottó. Kiadó: Szt Imre Collegium, 1912. VII. 7: Regnum Marianum, 1915. VII. 4: Élet Rt., 1936. I. 5: Erdősi Károly, 1939. XII. 3: SZIT. Ny: Stephaneum, 1911. V. 14: Élet ny., 1938. I. 2: Stephaneum. - Alapításakor megfogalmazott programja az elterjedt nemzetietlen és dekadens kiadványok, lapok és folyóiratok ellensúlyozása. Szerzői: Birkás Endre, Jékely Zoltán, Mándy Iván, Pilinszky János, Rónay György, Sőtér István, Szabó Zoltán, Toldalagi Pál stb… J.Á. Magyar Katolikus Lexikon

Vigília 1993:705. (Jobst Ágnes: Az Élet és köre)

Andor (Andrásik) József (Nyíregyháza, 1871. – Budapest, 1918 / Szerkesztője volt a Magyar Középiskola és az Élet című lapoknak. Utóbbinál a katolikus regényirodalom megteremtésén fáradozott, ám ezek a művei mesterkéltek, erőltetettek, elbeszélései leginkább érzelmes történetek voltak. Wiki

A százgyökerű szív: Levelek, naplók, visszaemlékezések Sík Sándor
hagyatékából, szerk. Szabó János, Bp., 1993. 463 oldal /Szabó Ervin könyvtár/

26. old. Az Élet /Önéletrajzi töredék/. A váci esztendő legmozgalmasabb része a hétnek arra az egy vagy két napjára esett, amelyet nem Vácott töltöttem, hanem Budapesten, mint az Élet segédszerkesztője…A lapot ketten csináltuk, kedves barátommal, Radványi Kálmánnal…kitűnő írók dolgoztak az Életbe. Mindenek előtt Kosztolányi, aki Vampa álnéven írta remek Vasárnapi leveleit…Regényt írt az Életnek Móricz Zsigmond /Harmatos rózsa/, regényt és novellát Krúdy Gyula… Írói fejlődésemre jelentős hatással voltak az Élet-esték: az Élet íróinak felolvasó estéi vidéki városokban, majd Budapesten is. Öten- hatan rándultunk le a meghívó városokba, és a szerkesztő bevezető szavai után ki-ki felolvasott néhány verset, novellát vagy csevegést…a temesvári kiránduláson a velünk utazó és szereplő Kosztolányi Dezsővel kezdődött a barátságom…

Harsányi Lajos Sík Sándornak. 1911. márc. 11…Kárpáti Aurél egy szép verse a Vasárnapi Újságban jelent meg, ahelyett, hogy az Életnek adta volna. Pedig igen kellene nekünk is…/ Az Élet 1909. I. kötetében négy verse, egy prózai írása és a II. 375. oldalon megjelent Kárpáti Aurél „A három szerecsen lovagja” c. írása- G./

Mécs László Sík Sándornak. 1928. febr. 29…A sok apró lapocska helyett /Élet, Képes Krónika/ egy nagy, korszerű lapot kellett volna megalapozni, mely a katolikus szellemi erőket egyesíti…

…Az Élet néhány évvel a Zászlónk után indult meg, Andor József szerkesztésében, aki jeles pszichológiai író volt és tanárember. Legelső irodalmi színvonalon dolgozó írója volt a megújuló katolikus prózának. Az Élet körül egy időben igen jó nevek tömörültek. Állandó belső munkatársa volt: Kosztolányi Dezső. Regényeket hozott az Élet Krúdy Gyulától, Móricz Zsigmondtól. Belső munkatársa volt Márkus László, Hevesi Sándor, Harsányi Kálmán és az összes katolikus író…

archivum.piar.hu/siksandor/eletut/.../beszelgetesek.htm

Az 1909-től 1944-ig létezett irodalmi újság első munkatársainak sorában - s az Erzsébet-híd kávéház törzsasztalánál - ott találjuk Kosztolányi Dezsőt, Juhász Gyulát, Sík Sándort. Két nagy színházi szakembert: Hevesi Sándort és Márkus Lászlót. A méltatlanul elfeledett Harsányi Kálmánt és Török Gyulát. Kárpáti Aurélt, a finom tollú városmesemondót, Buda krónikását.

www.nol.hu/archivum/archiv-145429

Kosztolányi Dezső Babits Mihálynak, Budapest, 1909. március. In.: Kosztolányi Dezső: Levelek, Osiris, 1996.

…Versedet átadtam Andor Józsefnek, a szerkesztőnek, de az eredeti nem tetszett neki és nem fogadta el. Teljesen nem-intelligens ember. A lapot pedig űgy szerkeszti, mintha szemetes villával hányná össze. Örültem is neki. Elvégre nem kompromittálhatod magad Te, hogy Lampért Gézával kerülj egy gyékényre. Versedet tehát elkértem, átadtam Osvátnak…

Lampérth Géza: Dal a zászlóról

Háromszínű magyar zászlónk'

Mikor látjuk lengeni:

Szívünk tűzzel és a lelkünk

Imádsággal van teli...

Mint nemzeti szentség előtt

Levesszük a kalapunk'

És érezzük: e szent jelben

Egyek  - magyarok vagyunk!…

csicsada.freeblog.hu/.../Lamperth_Geza_Dal_a_zaszlo

Élet (1909-1914) Szépirodalmi és kritikai hetilap. Szerkeszti Andor József.

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák

xxx

1909 /részletek/

V. /Kosztolányi néjele/: „Karácsonyfa-erdő”, Élet, I. évf. 1. sz., 1909. jan. 3., 29.

Vampa: „Lelki kalandok – Írta Szini Gyula”, Élet, I. évf. 1. sz., 1909. jan. 3., 31.

V.: „A Guillotine”, Élet, I. évf. 3. sz., 1909. jan. 17., 100…

Oggi: „Az ihlet pszichológiája”, Élet, I. évf. 31. sz., 1909. aug. 1., 154-155.

Vampa: „Pihenni – Egy új igazság és egy jó tanács”, Élet, I. évf. 32. sz., 1909. aug. 8., 185.

K. D.: „A börtön”, Élet, I. évf. 32. sz., 1909. aug. 8., 188-189.

Vampa: „Két titkos hatalom”, Élet, I. évf. 33. sz., 1909. aug. 15., 217.

K. D.: „A beteg tükre”, Élet, I. évf. 33. sz., 1909. aug. 15., 220.

…..

V – a: „Lalla Radha és egyéb műfordítások” (, Élet, I. évf. 47. sz., 1909. nov.

Kultúra; annotáció: „Zsoldos Benő fordításairól”.]

V – a: „Az éhség joga”, Élet, I. évf. 47. sz., 1909. nov. 21., 691-692…

* * *

Kosztolányi 1908-ban a Hét, az Élet, az induló Nyugat munkatársa

hosszur.web.elte.hu/eletrajz.html

* * *

RÓNAY LÁSZLÓ: Fejezet a katolikus sajtó és rádió hazai történetéből

…A jó újságíró voltaképp a keresztény kultúra fejlesztője, formálója, tehát az újságírás az egyetemes kultúra része, fontos tartománya. Ezt a gondolatot az 1909-ben indult hetilap, az Élet tudatosította, a katolikus napilapok nagy része addig inkább egyházi hírek közreadásával szolgálta a tájékoztatást…

www.kortarsonline.hu/regiweb/0804/npj2.htm

Pilinszky az Élet című katolikus szépirodalmi és kritikai képes hetilap segédszerkesztője volt 1941 és 1944 közt. Később munkatársa volt a Vigíliának és az Új embernek…

mindennapi.hu/cikk/kultura/magyar-volt-a.

Az Internetes könyvforgalomban számos az Élet-kínálat, illetve eladás. Egyik:

tétel 118: Élet Szépirodalmi és kritikai hetilap I. évfolyam - I. kötet (l. félév)

Szerkeszti Andor József Bp. 1909. január 3 - június 27. Stephanaeum ny. IV, 854 l. 3 t. Többek közt Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Csáth Géza, Móricz Zsigmond, Bársony István, Dutka Ákos első közlésű írásaival. Rendkívül gazdag egész oldalas és szövegközti, részben színes képanyaggal a képzőművészet, néprajz, építészet, műszaki találmányok, társasági élet, színház stb. köréből; számos, részben képes hirdetéssel. Korabeli egészvászon kötésben, hátsó táblája kissé ázott.

Kikiáltási ár: 7000, leütési ár 15 000.- Ft.

Kaleidoszkop, Cholnoky Viktor. Az Élet kiadása, 1914 Irodalmi és nyomda rt. Szerkeszti az Élet íróiból alakult szerkesztő bizottság. / G. példánya/

Egyháznagyok a magyar középkorból, Fraknói Vilmos. Az Élet kiadása, 1916. /G. példánya/. Nihil obstat, dr. Marczel Michael censor dioecesanus…imprimatur…