h14–14. Vasárnapi Újság. Tárcacikkek; Költemények. 1897  – 1899

 

 

 

2014. (04. 03.)  05. 09.  – 05. 23.

 

Tartalom

 

Bevezetés

 

Tárcacikkek, napi érdekű közlemények. 1897-1899

Költemények. 1897-1899.

Függelék

Idézettség:

       Baktay Ervin

 

 

 

Bevezetés

 

1899-től visszafele haladunk a szöveg és ábra válogatásában. Ez a korszak sem mentes a háborútól. A Kubáért vívott harcokról olvashatunk. Láthatjuk Mária Terézia impozáns pozsonyi szobrát, melyet elvakult nacionalisták 1921-ben leromboltak. Az újjáépítésre irányuló törekvések nem jártak sikerrel. Helyet kapnak a technika fejlődésének témái. Olvashatunk a Dreyfus- és Zola-perről. A szerzőket foglalkoztatja a századforduló. A „költők” előtt a lap tágra nyitja kapuit /72 – nem teljes a gyűjtés - név három év alatt/. A verstömegben a szokottnál nagyobb a válogatás. Az ismertebb és már bemutatott alkotókat / Pósa, Szabolcska / mellőzzük. A prózát többnyire városképekkel, a költeményeket műalkotásokkal illusztráljuk. A „tárcacikk” –et tágabban értelmezzük.

 

 

Tárcacikkek, napi érdekű közlemények. 1897-1899

 

 

 

1897.

 

 

 

2. 27. TENGERI VILLAMOS VASÚT.

Sajátságos, a maga nemében páratlan villamos vasút nyílt meg ez év elején Brighton és Rottingdean, két angol tengeri fürdő közt. A két hely 5 kilométernyire fekszik egymástól, köztük pedig tenger öböl terül el, amelyen a villamos vasút keresztül van vezetve. A tengeröböl nagyon ki van téve a dagály és apály játékának, s a vízmagasságban napi 3—5 méter különbség is van. Ezért a vasúti töltést gerendaszerkezet helyettesíti, melyen a hullámok akadálytalanul járhatnak keresztül-kasul.

 

 

TENGERI VILLAMOS VASÚT

 

A síneken nem közönséges vasúti kocsik, hanem 24 láb magas acélkereten nyugvó kocsik vannak alkalmazva. A villamos áram földfeletti vezetéken kerül a motorokba, melyek a szerkezet alján vannak. Az ezek külsejére alkalmazott acél-pléh kerekek folytonosan mozogva, a síneken netán felhalmozódott hínárt és homokot is eltávolítják. Az 5 kilométernyi utat a kocsi rendesen egy fél óra alatt teszi meg. A kocsin fedett helyiségek is vannak, hova az utasok szeles vagy esős időben visszavonulhatnak.

 

 

8. 115. Magyar feltalálók és technikusok

…Mi volt még száz évvel ezelőtt a magyar bányászat, fényesen mutatja a hazai bányaművelés egyik legelső úttörőjének, Steiger Dávidnak példája, ki Bernből bevándorolt, s Magyarországon megtelepedett vagyontalan szülőktől, Sopron megyében született. Mint gazdász Magyarországon nyerte első kiképeztetését, de elhatározó befolyást pályája irányára csak Born-nal, II. József császár hírneves udvari tanácsosával való ismeretsége adott. A bányászat akkor még csak csirájában volt hazánkban. A földnek megbecsülhetetlen kincsei hevertek kihasználatlanul. Steiger volt az első, a ki Magyarországon kőszénbányákat tárt fel….1812-ben Eszterházy Miklós* herceg, Kismartonban egy felhúzó gépet készíttetett a hercegi főgépész és mechanikus Langereiter által. Egy-két személy magától hétszer-nyolcszor tetszés szerint emelkedhetett föl a harmadik emeletig és ereszkedhetett újra alá…A gépmestert a herceg Londonban fogadta szolgálatába, s gőzgép felállítása céljából Magyarországra hozva, mint gépmesterét végleg alkalmazta….

Egy gőzgépet herceg kismartoni kastélya számára Watson Dávidtól vett meg, s 1804-ben kertjében a nagy tó mellett felállított. Azért is nevezetes, mert nemcsak Magyarországon, de Ausztriában is ez volt a legelső gőzgép. Langereiter saját módja szerint tökéletesítette, s kazánját a veszélyes robbanás ellen biztosította. Egy kondenzátor szolgáltatta benne a fürdőhöz a meleg vizet. Maga a kazán három és fél láb átmérőjű volt, s tíz mázsa kőszénnel, vagy fél öl fával teljes huszonnégy órán át volt működésben tartható. A gőzt olyan fokra lehetett feszíteni, hogy 40—45 font nyomással hathatott minden négyszög hüvelykre, s egy hat hüvelyk átmérőjű hengerben a szükséghez képest két-három szivattyút hozott mozgásba. Percenként negyedfél veder vizet hajtott vascsöveken át egy 36 öles függélyes magasságú hegyre, egy nagy tóba, melyből száraz időben a kertet öntözni lehetett. Ha meggondoljuk, hogy a gőzgép alkalmazása Angliában sem előzte meg a jelen század legelső éveit, s különösen abban az irányban, melyben annak értékesítését Langereiter Magyarországban megkísérelte lokomotív alakjában. Csak Stephenson kezdte meg pár évvel később az első próbálkozásokat. Nem csekély érdekű, hogy magyar ész és magyar szorgalom megelőzte a külföld legfejlettebb államait is századunk leghatékonyabb találmánya, a gőzgép első megszerkesztésében. - rr

 

*Esterházy Miklós (1765–1833) Rendkívül művelt főúr volt. Körbeutazta Európát, járt Angliában, Franciaországban és Itáliában. Kismartoni zenekara élén 1795-ben Joseph Haydn állt.

 

 

18. 285. LEÖVEY KLÁRA. (1821—Í897.)

A magyar nőnevelés föllendülésének egyik úttörője, áz irodalomban és a műveltebb körökben több mint félszázadon át ismert és nagyra becsült hölgy hunyt el a múlt április 8-án, Leövey Klára, kinek viszontagságos, de sikerekben gazdag életét igen érdemes helyre fogja méltatni századunk története. Leövey Klára, az egyszerű tanítónő, Karács Teréz egykori munkatársa. Mikor a körülmények úgy parancsolták, megvált a békés iskolai padoktól, amelyeken oly szép eredménnyel működött. A háború mozgalmaiba került, hol a honleányoknak a közönyöseket lelkesíteni, a csüggedőket bátorítani, a szenvedőket vigasztalni, a sebesülteket bekötözni és ápolni volt kötelességük. Leövey Klára Máramaros Szigeten született 1821. évi március 25-én. Édes atyja Leövey József földbirtokos, Bereg- és Máramaros megye táblabírája volt, testvérei Leövey Sándor miniszteri tanácsos és közigazgatási bíró. Leövey József korán, már 1837-ben elhunyván, Klára nevelésével leginkább édesanyja foglalkozott, de iskolában is taníttatta, hol Klára a zenében és éneklésben is szorgalommal képezte magát. Midőn idősb Várady Ádám vármegyei főjegyző a szigeti házaló koldulás megszüntetése érdekéből a vármegye közönsége s különösen a szigeti értelmiség támogatása mellett 1836-ban a «M.-szigeti jótékony egyesület»-et megalapította. Műkedvelői színi- és zene-előadásokkal igyekezett jövedelmeit gyarapítani: Leövey Klára eleitől kezdve éveken át egyik legbuzgóbb tagja volt a műkedvelő társulatnak…

1846-ban a gróf Teleki Blanka által Pesten létesített nőnevelő intézetben lett nevelő- és tanítónő…Teleki grófnő utóbb Szatmár megyei birtokára, Pálfalvára vonult, Klárát Pesten hagyva, hogy a nála hagyott pénzből tovább is segélyezze a szegény honvédeket s a többi üldözött honfitársakat. Ez a nemes buzgólkodás okozta a két nő elfogatását. Teleki Blankát 1851 május havában hurcolták el Pálfalváról Nagy Váradra s a nála talált levelek nyomán nem sokára elfogták Leövey Klárát is, a báró Sztojka család falu-szlatinai birtokán.

Teleki Blanka és Leövey Klára az Új-épületben szenvedett át két évi hosszú és kínos vizsgálati fogságot…Majd Kufsteinba szállították őket a Császár torony alatti legridegebb cellákba, amelyek «Kő-koporsó» név alatt ismeretesek….1856 július 11-én Leövey Klára büntetésének ideje lejárt. Kufsteinből egyenesen haza jött és szülőföldjén, Máramaros Szigeten, unokatestvére, Várady Gábor házánál telepedett meg, oktatva, tanítva annak 7 éves leánykáját…Teleki Blanka grófnő 1862. október 23-án hunyt el Parisban.…

Leövey Klára egész életén át sokat munkálkodott az irodalom terén. A Máramaros-nak 1865. évben történt megalapítása óta rendes munkatársa volt. Sok tárcája jelent meg úgy ebben, mint a fővárosi és a vidéki lapok hasábjain. Munkás életének egy utcai baleset vetett véget, amidőn Budapesten április 8-án egy lóvonatú vasúti kocsi elgázolta, úgy, hogy néhány óra múlva elhunyt.

 

 

20. 314. Mária Terézia Pozsonyban

A pozsonyi koronázási szobor, melynek e hó 16-án történő leleplezése a nemzet és királya kettős ünnepét jelenti, örök emlékeztetője annak a nevezetes történeti eseménynek is, mely a magyar hűség és vitézség legszebb példáit mutatta a minden felől szorongatott királynő, Mária Terézia trónja önfeláldozó védelmezésében….A fejedelemnő a törvényesség terére lépve, 1741 május 18-ára összehívta Pozsonyba az országgyűlést. Június 20-án, Mária Terézia ünnepélyesen bevonult Pozsonyba férjével és leányával, Marianna főhercegnővel. A hajók, melyek az udvart hozták, mindenütt nemzeti színben és nemzeti címerrel voltak díszítve. Vörös, fehér, zöld volt a hajólegénység színe is: a magyar államiság jelvényei teljes mértékben érvényesültek…

Délután négy órakor ágyúdörgések hirdették a fejedelmi menetet, a határon üdvözlő küldöttség elindulását. Roppant néptömeg összesereglése közt, a rendek és főurak lóháton, a főpapok díszes hintókban, ragyogó díszruhákban vonultak a Pozsonytól félórányira a Duna jobb partján fekvő «hős hegyhez», mely Ausztriát Magyarországtól elválasztja s hol pompás sátor volt emelve az udvar számára. Öt óra tájban érkezett ide Mária Terézia nyitott hintóban, mellette férje s annak öccse, Károly lotaringiai herceg. A prímás latin beszédére jó latinsággal válaszolt a királynő, ki drága fehér, arannyal átszőtt, kék virágokkal díszített magyaros szabású ruhába volt öltözve. Zúgó éljenzés között vonult a Duna hídján át a régi pozsonyi királyi várpalotába…Másnap az országgyűlés tagjai átvették Mária Terézia kezéből a királyi javaslatokat és haladéktalanul hozzáláttak a nádorválasztáshoz…A  koronázási diploma elkészülte után, azt a királynő június 24-én este aláírta, s így nem állt több akadálya útban Mária Terézia királlyá koronáztatásának, mely a következő napon, június 25-én nagy fénnyel végbe is ment….-r.

 

 

A POZSONYI KORONÁZÁSI EMLÉKSZOBOR*. Fadrusz János szoborműve. Weinwurm Antal fényképe után.

 

*1921. október 26-27-én az éjszaka leple alatt elvakult csehszlovák légiósok egy csoportja ledöntötte és vasdorongokkal a felismerhetetlenségig darabokra zúzta.

 

 

22. 354. Az első magyar nőorvos

A magyar királyi tudomány egyetem a napokban avatta doktorrá az ország első nőorvosát, Wartha Vincéné Hugonnay Vilma grófnőt. Szentgyörgyi Hugonnay Vilma grófnő 1847-ben Tétényben, született. Atyja, Kálmán, ottani nagybirtokos volt, anyja pedig Tomesti-Pánczél Terézia, kik hat gyermeküket igen gondos nevelésben részesítették. Vilma grófnőt 1865-ben Szilassy György nagybirtokos vette nőül. Mint már asszony 1872-ben a zürichi egyetemre beiratkozott orvostanhallgatónak, miután előbb a gimnáziumi tantárgyakból a szükséges vizsgákat letette. Akkoriban 120 hölgy tanult a zürichi egyetemen, köztük 100 igen szegény sorsú orosz nő. Ez időben kezdődtek az orosz nihilista mozgalmak, s minthogy ezek a nők is politizáltak, az orosz kormány valamennyit visszarendeltette hazájukba. 1879-ben lett a grófnő doctor medicináé, miután előzőleg évekig asszisztense volt dr. Rosé sebészeti tanárnak. Midőn 1880-ban oklevelével haza jött, folyamodott Trefort miniszterhez a honosításért, de ez az akkor fennállott törvények értelmében nem volt megadható. Majd 1882-ben a budai állami főgimnáziumban letette az érettségi

vizsgát kitűnő eredménnyel. 1887-ben másodszor férjhez ment Wartha Vince műegyetemi tanárhoz, kivel most is boldog családi életet él. Midőn 1896-ban Magyarországban a nők is megnyerték azt a jogot, hogy egyetemi hallgatók lehetnek. Hugonnay grófnő volt az' első, aki még az év június 30-án újból beadta kérvényét a honosítás végett, amit Wlassics miniszter készséggel meg is engedett, ha előbb a három orvosi szigorlatot a budapesti egyetemen leteszi. S a grófnő rövid egy év leforgása alatt le is tette mind a három szigorlatot, mire most doktorrá avatták. Jellemzésül kiemelhető, hogy a grófnő soha regényt nem olvasott, de annál inkább foglalkozik folyton orvosi könyvekkel és szaklapokkal. Nemes szívére vall, hogy nemcsak ingyen rendel a szegény betegeknek, hanem gyógyszerrel is maga látja el őket. Markó Miklós.

*

Szentgyörgyi gróf Hugonnai Vilma (Nagytétény, 1847. szeptember 30. – Budapest, 1922. március 25.) az első magyar orvosnő.

 

 

25. 395. Viktória királynő naplója

A naplóban 1848-tól 1861-ig, élete legboldogabb szakából vetette papírra élményeit. Korán elvesztett, de most is gyászolt férjével együtt a természet csodálatával eltelve járta a skót bérezek fölséges vidékeit. Érintkezett fesztelenül a föld szegény népével…Legszebb időtöltése, ha borús, felhős délutánokon, amelyek oly gyakoriak a skót felföldön, miközben künn az őszi zápor zuhog, otthonos, barátságos szobájában felolvassa szeretett Albertjének Walter Scott Utolsó trubadúr dalát. Viktória, dacára az angol hagyományok iránti alkotmányos tiszteletének, lelke mélyén igazi német nő maradt. Híven megőrizte családi nevelése első benyomásait. Naplójegyzeteinek tökéletes angolsága mellett is ott, ahol a szív közvetlenségével írja le élményeit, önkéntelen kisiklik tolla alól egy tősgyökeres német szó: gemüthlich /kedélyes/ …Kirándulásain a királynő szorgalmasan rajzolgatott. Részlet a naplóból:

„Mivel Albert az egész napot kirándulásra  akarta használni Alfréddal, kaptam az alkalmon, hogy a két lánnyal és lady Churchil-lel kimenjek. A falucska boltjába indultam, hogy bevásárlásokat tegyek, egyrészt a szegények számára is…”

1861-ben már Albert herceget halálsejtelmek fogták el. Egy alkalommal a fiatal walesi herceg számára vadaskertet tervezve odaszólt hű emberéhez, Granthoz: «Mielőtt mindez elkészülne, rég halva feküdhetünk!» Kevesebb, mint 3 hó leforgása alatt előérzete szomorú valóságra vált. Utolsó volt írta reszketeg betűkkel a királyné naplója végére 1861 október 16-án. A hű férjet, a nemes barátot elszólította oldala mellől a halál. De emléke nem halványult el soha egy percre sem a koronás özvegy szívében. F.

*

Alexandrina Viktória / 1819-1901/ 63 évig és 7 hónapig tartó királysága miatt a leghosszabb ideig uralkodó brit koronás fője és minden idők leghosszabb ideig trónon lévő uralkodónője volt. Róla nevezték el az angol 19. századot viktoriánus kornak.

 

24. 380. Rényi József dr. ÚJ EGYETEMI PALOTA.

Amióta a budapesti tudomány-egyetem régi központi épületét lebontották, avatatlanra nézve nehéz volt, hogy a főváros palota-sorai közt az ország első főiskolájára  rátaláljon. A külföldről ide szakadt utast, aki kalauzoló könyvét forgatva, az Egyetem-térre kijutott, az a kellemetlen meglepetés érte, hogy az egyetem keresett palotáját nem találta sehol. Csak a helyét szokták mutogatni… Idestova száz esztendeje, hogy az egyetem ezen a helyen, sok hányattatás után, otthont talált.

Amikor Mária Terézia királynő az egyetemet Nagy Szombatból az ország szívébe helyezte át, Budán a királyi palotában adott számára helyet. A kor viszonyaira jellemző, hogy akkor a magyar királynak nem volt szüksége palotára az ország fővárosában. A fejedelem állandó távolléte felett búslakodó hazafiak megvigasztalására voltak szánva a királynőnek a legfelsőbb elhatározásban mondott szavai, hogy saját királyi palotáját a tudomány iránt táplált nagy tiszteletének bizonyságául engedi át. Néhány esztendő múltán (1780) az egyetemet Budáról Pestre tették át. Itt alkalmas épület hiányában, elosztva működtek a karok a királyi kúria, a királyi ügyigazgatóság, meg a jezsuiták egykori székházának épületeiben….

 

 

 

A BUDAPESTI KIR. MAGYAR TUDOMÁNY-EGYETEM KÖZPONTI ÉPÜLETE Herczegh és Baumgarten műépítészek terve

 

A városok közt megindult a verseny. Nagy Szombat hivatkozott történeti igényeire; Esztergom Barkóczy prímás hatalmas pártfogásával harcolt; a kies fekvésű Vác egészséges éghajlatára, lakosai erkölcsösségére és azon előnyös körülményre is hivatkozott, hogy ott az ifjúságnak a magyar, német és a tót nyelv megtanulására egyszerre nyílik kedvező alkalma. Az országgyűlés 1792-ben behatón tárgyalta az áthelyezés kérdését; a sok vitatkozás eredménye pedig az lett, hogy az egyetem megint csak Pesten maradt. 1805-ben helyet kapott a «nagy szemináriumi» épületben, a mely azután is központi egyetem maradt. Ez volt az a tisztes vén épület, a melynek roskadozó szürke falait 1890-ben földig lerombolták, úgy, hogy csak a helye maradt meg…A bemutatott terv szerint az egyetem-téri homlokzat, az egyetem Szerb utcai szárnyépülete motívumainak részleges alkalmazásával, Mária-Terézia korabeli bárok-stílben épül. A tervező műépítészek különös figyelmet fordítottak arra, hogy ezúttal az egyetemi templomot, amely ha nem is nagyságra, de szépségére, az egyetem nagy-szombati híres szentegyházával versenyez, lehetőleg szabaddá tegyék…Az új központi egyetem építését a nyáron kezdik meg, hogy még a folyó esztendőben tető alá juthasson és az 1898—99-iki tanévre megnyitható legyen.

 

 

25. 402. A legelső gőzhajózások Európa és Amerika között

Az Atlanti Óceán északi részén, Európa és Észak Amerika között, ma már jó formán rendes országút van, melyen napról-napra több gőzöst és más hajót lehet találni, némely esetekben valóságos mozgalmas kép tárái elénk, különösen a földgömb két legnépesebb városa London és New-York között vezető úton. Ez az érdekes forgalom azonban aránylag nagyon lassan fejlődött annyira, s nevezetes különösen, hogy a gőzhajókkal igen sok ideig nem merték ezt a nagy utat rendszeresen megtenni. Az első gőzhajó, mely az Atlanti Óceánon keresztül ment, a Savannah volt, mely 1819. május 26-án indult el Rogars Mozar kapitány vezetése alatt a hasonnevű kikötővárosból Georgia államban és, 29 nap múlva érkezett meg Liverpoolba. Hosszú útjának magyarázata az, hogy a hajó vitorlás volt kezdetben, s átalakítása kezdetleges volt. Nem vitt elegendő kőszenet magával s 8 napon át csak a szelet használta….A Savannah példája csak egy teljes évtized után ismétlődött. A második utat az óceánon át holland hajó tette meg 1829-ben. Amsterdami és rotterdami kereskedők építettek ekkor egy gőzöst, hogy a nyugat indiai gyarmatokkal könnyű összeköttetésük legyen…Több ízben járt a holland hajó Amerikában, de csak egy-két évig,azután a járatását beszüntették.

Újból eltelt három év, míg a két első gőzösnek utánzója akadt, ez alkalommal Kanadában. A Quebeck and Halifax nevű gőzhajózási társaság Royal William nevű hajója ment át 1832-ben Európába, Egyedüli terhe kőszén volt, mely tehernek felét az utazás alatt felhasználták; utasoknak vagy árunak hely rajta már nem maradt…1838 óta kezdődött meg a hajózás rendszeresebben. Ebben az évben ugyanis csaknem egyszerre indult útnak Londonból két gőzhajó, a Sirius és a Great Western, New-York felé. A Sirius 18 napig ment a nagy tengeren s 47 utast vitt magával, a Great Western útja 17 napig tartott. Az élénkebb közlekedés csak az 50-es években kezdődött meg, az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás okán…

 

 

 

27. 438. Hoffmann Ottó: VIKTÓRIA URALKODÁSI KORSZAKA. 1837—1897.

…A brit birodalom ma egészben véve sok tekintetben páratlanul áll a világban, óriási nagyságában, gazdagságában és művelődési jelentőségében. És azt is bátran hozzá tehetjük, hogy még 1837-ben senki sem sejtette, hogy hatvan év múlva mily birodalomnak lesz majd ura a királynő. Manapság Anglia gyarmataival együtt a földfelületnek egy ötödrészét foglalja el, nagyobb, mint Oroszország. Az emberiség majd egy harmada alattvalója Viktóriának, amit még a kínai császár sem mondhat el magáról…

Az angol kormány a gyarmatok használatára nem rég a bibliát 130 különböző nyelven nyomatta ki. Majd háromszáz keresztény felekezet mellett békés egyetértésben él kormánya alatt vagy 150 millió hindu, 60 millió mohamedán; fétis-imádók Nyugat-Afrikában, pogány indiánok, ausztrál-négerek, maorik és kafferek.

A kormányformák is különbözők a brit birodalom egyes gyarmataiban. Indiában pl. vagy tizenkétezer hivatalnok szinte korlátlanul uralkodik majd háromszáz millió bennszülött felett, míg Kanadának, Ausztráliának meg a Fokföldnek külön szabadelvű és demokrácián nyugvó alkotmánya van…

Az irodalom, művészet és tudomány is rohamosan fejlődtek a Viktória uralkodása alatt. Az első kettő talán nem is annyira, mint az utolsó. Az elvont tudományok terén Anglia ma az első helyek egyikét foglalja el. A telefon, a fonográf, a kinematográf Viktória uralkodása alatt születtek és az angol-amerikai szellem gyermekei. A matematikai téren Newton óta az angol nemzet nem igen tudott kimagasló szellemet felmutatni, de a természettudományok terén egészen a Viktória uralkodásába esik Darwin föllépte, mely előtt a természetrajz pusztán leíró tudomány volt s csak Darwin emelte bölcseleti színvonalra.

Viktória neve különben meg van örökítve az égen is, a mennyiben ama kis bolygók egyikét, melyek a Mars és a Jupiter között keringenek, róla nevezték el. Földünk leírásában pedig csak úgy hemzsegnek a Viktória nevek, melyeket királynőjük tiszteletére adtak különböző bátor fölfedezők tavaknak, öblöknek, hegyeknek és városoknak. így Afrika legnagyobb tava a Viktória nevét viseli,…Az afrikai utazások fénykora Viktória uralkodásába esik. Felejthetetlen marad Livingstone működése, ki egyike az elsőknek, kik a tavak vidékén keresztül utaztak. Számtalan expedíciót rendeztek Viktória királynő uralkodása alatt az északi sark fölkeresésére…

 

 

28. 449. címlap.  A Belváros romjai

 

A Kossuth utcán csupa nagy házakat kellett lebontani. A pusztulásra ítélt oldalon már csak egyetlen palota áll dacosan a régi helyén: a kupolás Dréher - palota, melyet alig tíz éve építettek, s mely a főváros egyik legnagyobb palotája. Ennek is le kell szedni az elejét. A többi házaknál gyorsan megy az átalakulás. Amelyiknek homlokzata még fennáll, a mögött is készül az új palota.

 

A Belvárosban egy pár tipikus múlt-századbeli ház esett áldozatul, s egy pár olyan, melyhez érdekes emlékek fűződnek. A Kalap-utca 18-ik számú háza egykor Fáy Andrásé volt. Már nem eredeti alakjában állt fenn; egy emeletet építettek rá. Emlékezetes kis emeletes ház volt a Sebestyén-téren a Csiga vendéglő. Alacsony bolthajtásos vendégszobájában és borozójában évtizedeken át sok író megfordult a régi évtizedekben. Vörösmarty is itt töltötte estéit a negyvenes években. Emeletén később Irányi Dániel lakott sokáig, s ezért halála után a mellette levő kis sikátort Irányi-utcának nevezték el. A Kalap-utca és Lipót-utca sarkán állt még a tavasszal a pléh kalapos egyemeletes ház. Háromszögletű pléh kalap lógott a kapuja fölött, arról nevezték el az egész utcát. A ház Degré Alajos íróé volt, s nem régiben innen is temették el.

 

 

A TORONY- ÉS DUNA-UTCA SARKA AZ ESKÜ-TÉR FELŐL. Erdélyi 1896-iki fényképe

 

Az ó- és új város határán a hajóhidat, a forgalom főpontjánál, az áteresztésre várakozó hajók előtt naponként egyszer fel kellett nyitni. Amikor aztán a sietős emberek zúgolódtak, csónakon vitethették át magokat a túl partra, Akkor feltűnő szépségűnek tartatott a Kemnüzer-ház a mostani Angol királyné-szálloda. A felépítésre váró Redoute épületnek még pusztán álló s épületanyagokkal elhalmozott telke mellett, óriási nagyságban meredt ég felé, az 1812 óta megnyílt s későbben leégett rossz akusztikájú német színház, az akkori német Pest fő büszkesége, magyar mágnások által fenntartva, segélyezve, igazgatva-

 

 

A SEBESTYÉN-TÉR ÉS IRÁNYI-UTCA SARKA A LEROMBOLÁS ELŐTT. — A volt Csiga vendéglő.  Lovich 1896-iki fényképe

 

A Belváros középületei közt legérdekesebb volt a régi Kúria, a nagy tekintélyű, hatalmas hétszemélyes táblának egyéb iránt igen szerény, s a nevezett legfőbb törvényszék magas méltóságával épen semmi arányban nem álló székhelye. A ma is részint régi alakjukban, részint újra építve és szépítve fennálló nevezetesebb magánpaloták és bérházak során, a már említetteken kívül, különösen kitűntek akkor a b. Orczy-ház, az Ország-út ma Károly-körútnak nevezett részén, a Király-utca szögletén, melyben több udvar s ez udvarokon két zsidó zsinagóga volt, ezeken kívül 48 lakás 142 szobával…Egyetem-utca dísze, a gróf Károlyi palota, nagy kiterjedésű kertjével, mely egészen a Magyar-utcáig terjedve, egyike a legnagyobb értékű városi kerteknek, mert a telek ma, ha ház-helyekül kiosztatnék, több mint egy-két millió forintért volna eladható. Hallottam, hogy ily ajánlat tétetett is gr. Károlyi Györgynek, de a büszke magyar nagyúr semmi áron sem akart megválni családjának fényes lakhelyétől.

 

 

29. 470. Hogy utaztak ezelőtt száz évvel?

Könnyű most. Csak beülünk a készen álló, füstölgő vonatba; mikor bealkonyodik, szépen lefekszünk az «International Wagon Lits» valamely kényelmes hálókocsijába, és hegyen-völgyön át vágtat velünk az ördöngös gőzgép, úgy, hogy reggelre kelve a harmadik ország határában üdvözöljük a hajnal első bíboros sugarát. És régen?

Bónis úr írta ezt a bártfai fürdőből, nagyreményű Ferenc fiának:

1. Köbölkúttól Debrecenig elvisz a magunk parádés kocsisa, kísér az ispán és a hajdú. Debrecentől Pestig mégy, ahogy lehet, gyors paraszttal, vagy utazó kalmárokkal.

2. Pesten lehet szállani a szerviták piacán a «Hajó»-nál, és a Bernáth sógoromat föl kell keresni. Azután amint a «Hajó»-tól a Duna felé megyen az ember, a szegleten Landkutscherek vannak, és szekereiknek az oldalára fölvan írva: «Dieser wagen geht nach Wien» .

3. Budán az ágens urat könnyű megtalálni, mert a mint a nagyút felviszen a hídról a várba, mindjárt balkéz felől van a háza. Az alsó városban t. i. és nem a várban. Ettől a passzust el kell venni és aztán egyenesen Pozsonyba indulni.

4. Itt meg kell szállni Welfelnél a Hoch-straaton. Nr. 103. Ez eligazít a vámhivatalba. Ott kell visáltatni, semmit se fizetnek érte. Ha véletlenségből ott időznének Festetich György volt nemes Graeven ezredbeli Obrislajtnant, avagy Vay Dániel barátom uraimék, udvarlásukra légy…

5. Sokáig nem kell késedelmeskedni, nehogy a pénz hiábavalóságokra fogyjon. Óvakodni kell a kozákoktól és a Zuckermandel-tól . . . akár Landkutscherral, akár delizsánszon lehet menni, és Bécsbe érkezvén, egyenesen kell szállni a Leopoldstadtba…Aztán Landkutschert kell fogadni egészen Prágáig, ami 29—30 forintba kerül. N. B. Bécsbe kell egy jó koffert venni, amibe a ruhádat és egy, vagy két butélia jó tokajit kell belerakni. Bozsolisos üvegbe kell tölteni, így jobban megmarad. A Landkutscher egy hét alatt elvisz Prágába.

6. Itt a külső városban lehet mindjárt a kapu mellett megszállni…A híd, királyi vár, régi zsidó temető és a zsidó város mind megszemlélésre méltó nevezetességek.

7. Drezdáig postával kell menni és ott a postaháznál megszállani. Ott lehet ebédelni és vacsorálni. Itt meg kell nézni a Bibliotékát, a Porcellán kabinetot…

8. Drezdától Lipsiáig /Lipcséig/ a Postwagen viszen. Itt lehet szállni a posta mellett, amint ezt megmagyarázza a Postwagenen levő Schaffner. Itt meg kell nézni a Plattner Auditóriumával együtt a Baths bibliotékát és a sok bibliophiliumot. Itt vagyon egy Oeser nevezetű magyar származású professor is, aki nagyon szívesen látja a földit. Trattorban kell enni, és rövid tartózkodás után Postwagenen menni Hálá-ba.

9. Itt nem tudom a járást, de bizonyára lesz magyar. Meg kell kérdezni a Brieftrágert, az majd ráigazít.

10. Göttingában ugyancsak a Brieftráger elvezet a Beöthy uram barátom fiának a kvártélyára…Ebédre jobb helyekre menj. Fölöstökömöt ehetsz otthon, kávét és nádmézet tarts a kofferodban. A szolgáknak útközben adj borravalót, de se ne nagyon szűken, se ne nagyon bőven.

Generaliter: Az úton bátornak kell lenni; nyájasnak, de senkivel sem kell mélyen beleereszkedni, kivált famíliái és materiális viszonyokról, nehogy valami csalárd hozzá ragadjon, és kiváltképpen azt nem kell semmi módon mutatni, hogy pénzed van. Az arany pénzt az oldaladon vigyed; tallért Bécsben szerezhetsz,de ezt a kofferba pakold, és a kofferra különös gondod legyen….

Most az Andrássy-út nyalka, fehér flanel ruhás gavallérjai, könnyű fonott kosarakba pakolva holmijukat, zsebükben egy csomó csekkel, meg Cook-féle ellátási szelvényekkel fölszerelve mennek hűvös éjszaki tájakra. Talán nem lesz érdektelen egy kicsit elmélázni a fölött, hogy is utazott az előkelő, magyar nemes úrfi a múlt század végén, akit a vörös Bedekker helyett, édesatyja látott el szerető, gondos tanácsokkal. Vayk.

 

 

35. 569. ÖRMÉNY-TÖRÖK FENEKEDÉSEK

A konstantinápolyi bombamerénylet híre új mozzanatot jelez a török birodalom felbomlásában. A tömeg - gyilkolásnak azt az ösztönét, mely csak a nagy társadalmi betegségekben sínylődő politikai szervezetek sajátja…Egymást követték e század eleje óta Konstantinápolyban a véres politikai merényletek és palotaforradalmak, melyeknek mind vallási villongások voltak az okozói. III. Szelim reformjai ellen a janicsárok lázadtak fel, s letévén őt, 1808-ban IV. Musztafát kiáltották ki helyette szultánná, ki Szelimet kivégeztette ugyan, de csak azt érte el, hogy egy ellenforradalom őt is elkergette s kényszerítette helyét átengedni II. Mahmudnak. Majd egy janicsár-forradalom megkísérelte Musztafa trónja helyreállítását, de ez nem sikerült, Mahmud parancsára Musztafa kivégeztetésével végződött….

Az örménység üldözése nem szűnt meg Mahmud utódja, Abdul Medsid alatt sem, kinek mindenható kegyencét, Eiza pasát, Mahmud emelte ki a porból….Ő sem kerülhette ki, hogy a felszított vallási fanatizmus túlkapásai összeütközésbe ne hozzák az európai közvéleménnyel, az örmény kérdésben….

Az iszlám tanácsa halálra ítélte az örményt, s a halálos ítéletet jóváhagyás végett a szultán elé terjesztették. De Abdul Medsid irtózott a vérontástól, s azért sokáig habozott az ítélet helybenhagyásával. Rábeszéléseire végre engednie kellett,  figyelmeztették a nagy veszélyre, mely azzal járna, ha a birodalmi vallásra vonatkozó törvénnyel dacolna. Az örményt 1843 augusztusában a halpiacon nagy közönség jelenlétében kivégezték s holttestét, a bűneit és hitehagyását közhírül adó plakát kifüggesztése mellett három napig hagyták temetetlen.

Óriási megbotránkozást keltett az eset az európai sajtóban és diplomáciában. A nagyhatalmak s köztük Anglia a legerélyesebben tiltakoztak a humanizmus szellemét lábbal tipró vértörvény fenntartása ellen, s beavatkozásuknak meg is lett az a sikere. A porta az iszlámtól elszakadtakra halálbüntetést rendelő törvényt végleg eltörölte. -r

 

55. 573. A szellemidézésről V. S.

…A szellemidézés és asztaltáncoltatás divatos űzése első ízben az 50-es években indult ki Franciaországból, hol III. Napóleon annak társadalmi és politikai oldalát ügyesen föl tudta használni a kommunista mozgalmak leküzdésére. A császár maga is több ízben kísérletezett Home-mel és más médiumokkal. Ugyanakkor nálunk gr. Szapáry Ferencz, a csodatevő orvoslásairól híres magyar főúr, hatolt mélyebben a tudományos buddhizmus titkaiba…

Sermage gróf 1845-ben zivataros időben hajtatott birtokáról Zágrábba, mikor útközben egy zarándoklásából visszatérőben levő dervissel találkozott, kit, mivel magát megértetni vele másként nem tudta, kézmozdulattal szólított fel, hogy üljön föl a hintájára a kocsis mellé. Zágrábba érve a gróf, még az nap török nyelven írott levelet kapott a dervistől. Ebben szórói-szóra ez volt: „Mielőtt a napteke háromszor befutná a négy évszak pályáját, nyugaton vér és tűz támad, minek következtében téged is erőszakos halál fog fenyegetni, de ki fogod kerülni hosszú, bánat okozta nagy betegséggel, aminek fő oka az az asszony, ki most egy költőkirály gazdag és nagy német városában tartózkodik,…”

Csakugyan tény, hogy Sermage Dénes grófot a kitört forradalom alatt a magyar kormánnyal folytatott levelezés miatt Jellasics elfogatta, s élete is veszélyben forgott. Tény továbbá, hogy súlyos betegségen ment keresztül…A mondott időben neje az ő tudta nélkül Münchenben volt s jelentette, hogy vagyonát majdnem elköltötte….

A hetvenes évek elején Vay Adél bárónő egy más magyar származású spiritisztával jött közelebbi összeköttetésbe. Hellenbach Lázár báró lakóhelye többnyire Bécs volt, régi magyar család sarja. A Nyitra megyei Paczolay kastélyban született, de atyjával meghasonlott. Korán átvette anyja horvátországi birtokait. Jellasich Klotilddal lépett házasságra. Bölcseleti tanulmányainak és a politikának szentelte életét, mely téren, mint a horvát országgyűlés tagja, egyike volt azoknak, kik a magyar-horvát kiegyezés létrejöttén működtek. Hellenbach Vay bárónő által állítólag Kanttal is érintkezett. Legalább Kant nevében írta Vay bárónő, mint médium, a következő, Kant filozófiáját jellemző sorokat:

«A gondolatok gyorsasága felülmúlja a fény gyorsaságát. Amint gondolkozol, egyúttal már gondolataid helyén vagy. Ilyen gyorsasággal bír némely lény. A tér emberi fogalom. Én nem ismerek sem órát, sem napot, sem tért. Ebben a világban, hol vagyok, gondolni, akarni és tenni csak egy.»

 

36. 586. Párisi koldusok

Paris többek közt arról is nevezetes, hogy talán sehol se űzik olyan iparszerűen a koldulás különböző fajait, mint ottan. Az olaszországi nagy városok (főleg Nápoly) is jól ismertek erről az oldalról. Hanem ama találékonyság tekintetében, mellyel az embereket könyörületességre bírni képesek, mégis csak a párisi koldusok állnak első helyen. A koldus-logika azon sarkallik, hogy ha az utcán jártunkban-keltünkben olyan alak kerül elénk, mely szánalmat gerjeszteni alkalmas, emberi jó-érzésünk könyörületességre indít, és ekkor nem hiába nyújtja a szerencsétlen, vagy legalább képzeletünkben ilyennek vélt ember felénk a kezét. A koldus jól tudja ezt és így könnyűszerével ámítja el napról-napra a részvevő szívűeket. Manapság mindent meghamisítanak már; így az emberi nyomornak is sokan hamis képét állítják elénk…Az a cél, hogy különböző utakon  a szánalmat felkeltse a kéregető. A párisi koldus nagymester ebben. Az első osztályba az utcai énekesek tartoznak. Ezeknek a műsora nem valami bő, rendesen öt-hat dalból áll. A kéregető (férfi vagy nő) elénekel három versszakot; soha se többet és soha se kevesebbet. Ha semmit se kapott, odább áll; ha alamizsnára tett szert, még megtoldja az éneket egy negyedik versszakkal. Egy francia író megkérdezte egy ilyen, házról-házra járó énekesnőtől: Miért énekel, ahelyett, hogy dolgozna? — Mert a férjem meghalt és kis gyermekeim vannak, akiket el kell tartanom. — A felelet jellemző, mert arra enged következtetni, hogy ez a könnyebb fajta kenyérkereset is elégséges jövedelmet ad. Egy üzletszerűen kolduló, dolgozni nem akaró nő gyermekei be vannak tanítva siralmas, kenyeret kérő szólamra, s nagy hangon ismétlik azt, valahányszor egy jobb kinézésű ember közeledik feléjük. Ezek igen gyakran csak afféle szerzett gyerekek, akiket kölcsön vesznek a koldulás céljára. Vannak olyan félreeső helyei a nagy világvárosnak, hol naponkénti harminc sous-ért adják oda az ilyen gyermekeket…

 

 

38. 618. Pest városa kilencven évvel ezelőtt.

József nádor ízlését nem igen elégíthette ki az a mód, ahogy a régi Pestet építgették, mert 1804 körül a híres Hild építőmestert egy nagyszabású városszépítési terv készítésével bízta meg…. Hild terve szerint, mely a nádor utasításán alapult, a következő újításokat kellett idő folytán megvalósítani:

1. Új színházat építeni. (Természetesen a német színművészet számára.)

2. A régi várbástyákat és kapukat lebontani, hogy a belváros az új külvárosokkal egybeolvadjon. (Ilyen kapu volt még akkor a Váci utca, Kossuth Lajos utca, Kecskeméti utca végén.)

3. A rokkantak házának környékét holmi dísztelen bódéktól megszabadítani. (Ez a rokkantak háza a mai Károly-kaszárnya.)

4. A népesebb utcákból a kovácsműhelyeket eltávolítani.

5. A vágóhidakat a város belsejéből kitelepíteni.

6. A hajóközlekedés számára olyan épületet emelni, mely a kereskedelmi forgalomnak is jobban megfelel, mint a meglevő.

7. A Hal-tér szabályozása szükségesnek mutatkozik.

8. A botanikus kertet a város közepéről (akkor a ferencesek mai bazárjának a telkén volt), az országút mellé (a hol most a Múzeum-kőrúton a műegyetem van) kell áthelyezni.

9. Az alsó városban új dohány- és sóhivatalok számára épületek emelendők. (Ennek a tervezett sóháznak a helyén épült a vámháztéri vásárcsarnok. )

10. A város üres telkeit el kell adni, hogy azokra magánosok építkezhessenek.

11. A hóhér a városon kívül lakjék.

12. Az épületfa kereskedők telepeit rendezni kell.

13. A Széna-térről a mészárszékek és komédiás bódék eltávolíttassanak.

14. A Vásár-térről a vérpadot és a Hal-térről a pellengért eltávolítani.

15. Az Üllői-útra fasort ültetni.

16. A városon kívül új országutakat építeni. (Ezek ma nagyrészt a város főbb útjai.)

17. A molnár- és halász-tavat kiásatni, hogy használható legyen.

18. A Duna partot szabályozni és kövezni.

19. A partot és utcákat feltölteni és kikövezni.

20. A városból a Dunára levezető csatornákat építeni.

21. A Duna parton kiszélesíteni a sétautat.

22. A belváros és külvárosok utcáit, házait szabályozni.

23. A Redoute-ot felépíteni.

24. A városerdőt terv szerint fásítani.

25. A Lipótvárosban plébánia-templomot építeni. (Mostanig készülőben van.)

26. A Ferencz-városban plébánia-templomot emelni.

27. A szervitákat a lipótvárosi plébániához kapcsolni.

28. A piaristákat a gimnáziummal együtt a szerviták épületébe áthelyezni.

29. A szerviták kertjéből szabad teret kialakítani a rokkantak palotája előtt. (Hanem ezt utóbb beépítették a nagy postaházzal.)

30. Új vámházat építtetni.

31. A városházát a piarista épületbe költöztetni át

32. A városházát lebontatni.

33. Dologházat építtetni.

34. A polgári lövő háznak alkalmasabb helyet jelölni ki.

35. Végül szükséges a kis Rákos-árkot szabályozni.

 

A 1—14. pont alá foglalt újítási tervek már 1820 körül végre voltak hajtva, de a költségesebb terveket csak apránként létesíthették. A két várost összekötő hídról szó sincs, holott a nádor s a kormányszék Budán tartózkodott. Úgy látszik teljesen meg voltak elégedve a hajóhíddal és állandóbbról még álmodni sem mertek kilencven évvel ezelőtt, amikor még a város közepén nyílt helyen állott a vérpad és a pellengér! H. E.

 

 

34. 557. A MARGITSZIGET VESZEDELME

…A jelenlegi megközelíti az 1838-iki emlékezetes árvizet a Margitszigeten, melynek magas vízállását a főhercegi kastély falába alkalmazott kőlap jelöli, a belevésett nyíllal. Mindent elborított most ez a szennyes-szürke ár, ami szépet, kecseset a finom ízlésű mű-kertészet alkotott. Siralmas látvány volt, mint nyeli el a féktelen elem, mint valami éhes szörnyeteg, sorra, a szebbnél szebb virágos ágyakat, s a híres rózsatelepet! Pedig nem volt itt hiány se jóakaratban, se munkaerőben, s a sziget tulajdonosa, József főherceg, táviratilag utasította a felügyelőséget, hogy semmi áldozatot sem kíméljen a sziget és a vendégek érdekében.

Két nap s két éjjel visszhangzott a szép Margitsziget az utászok vas szerszámainak csattogásától; két éjen át világította meg lobogó fáklyáik vörös fénye az izgalmas éji képet. Mintha nem is a rózsák és fülemilék édes otthonában lettünk volna többé, hanem valami ostromállapotban levő erőd környékén! Mindenfelé mély árkok és magas sáncok; gyorsan dolgozó legénység s tiszti vezényszó; késő este pedig apróbb szakaszonként a pázsitra, vagy a csupasz földre telepedett katonák, a földbe szúrt fáklya világánál fogyasztva a magukkal vitt apró pléh bográcsokból, a margitszigeti felső vendéglős, Rheinprecht konyhájának paprikás gulyását.

Érdekes jelenet volt még az is, midőn a rohamosan növekedő ár, a főút platáncsoportjánál áttörve a gátat, irtózatos gyorsasággal hömpölygette zavaros árját a fürdőépület előtt elterülő remek pázsitszőnyegen, fel, a sziget felső vége felé. A védgátak körűi szorgoskodó katonák a menekülésre intő tiszti vezényszóra egyszerre mind futásnak eredtek… Augusztus 8-án a vízállás elérte tetőpontját. Az embermagasságú vas lámpa rudaknak csak az üvegje látszik ki a vízből; a fürdőházat környező magas töltés, a vendéglő verandája, sőt még a kis-szálló földszinti szobái is mélyen víz alatt állnak. Aug. 10-én mi is az előszobába hajtott ladikon juthattunk el a hajókikötőig. Később meg kellett szüntetni a szigetre a gőzhajó közlekedést is, mert többé nem tudnak kikötni. Az öles magasságra emelt hajóhidat a kikötővel együtt elnyelte az ár!

Biztosra vehető, hogy ez a halál nem végleges, s hogy néhány nap alatt új életre kél a sziget, s újra felölti ékes virághímes köntösét mindnyájunk, a magyar székesfőváros, valamint az egész ország nagy örömére. Az tudja, aki, mint én is, már többször látta, mily gyorsasággal távolítják el ott a vízáradások nyomait, mintegy varázsütésre helyrehozva a kárt, s a Margitsziget előbbi bájos képét.

Ábrányiné Katona Klementina.

 

 

48. 810. Dreyfus raboskodásának helye

Dreyfus vezérkari tisztet három évvel ezelőtt hazaárulás miatt ítélte el a katonai törvényszék, s most igen sokan hirdetik, hogy ártatlanul ítélték el.  Dreyfus ügyének újra szóba kerülése emlegetés tárgyává tette azt a helyet, ahol az elítélt fogva van…Dreyfus Dél-Amerika egy kis szigetén raboskodik, melyet «Ördög sziget »-nek neveztek el, Cayenne francia gyarmathoz tartozik, hova III. Napóleon kora óta a nagyobb politikai bűnösöket szokták fogságra küldeni. Cayenne vagy Francia- Guyana Dél-Amerika északkeleti szélén van, közel az Orinoco folyó torkolatához, forró földövi vidéken, melynek különben is egészségtelen éghajlatát itt a tömérdek mocsár és a nagy nedvesség még veszélyesebbé teszi, főleg európai emberre nézve.

A gyarmatnak a fővárosa Cayenne. Északnyugatra s nem messzire három kis sziget van, melyeket együtt «Iles du Salut» (Az üdv szigetei) névvel jelölnek. Mind a bárom igen csekély kiterjedésű. Nevük: Szent József-sziget, Király-sziget és legfelül az Ördög-sziget. Nagyobb tengeri hajók erre nem  járhatnak, s a kisebb hajók számára is csak a Király-szigeten van némiképp alkalmas kikötő. Nem is engedik meg a hajóknak, hogy erre járjanak. A hivatalos alkalmazottakon kívül soha senkit sem látnak a rabok; még a tisztek és porkolábok is hetenként csak egyszer kapnak hírt a nagyvilágból, midőn Cayenne-ből egy hajó az élelmiszereket és postai küldeményeket szállítja át az ott lakóknak. A felvigyázat igen nagy. Magára Dreyfusra állandóan hat őr ügyel, kik töltött fegyverrel kötelesek körülötte járni. A Király-szigeten lakó parancsnoknak is különös gondjába van ajánlva; legalább minden hónapban egyszer az is köteles őt meglátogatni …Az Ördög-sziget biztos börtön, honnan a fogoly semmi módon meg nem szökhet.

 

 

49. 823. BLANCO TÁBORNAGY, KUBA ÚJ FŐKORMÁNYZÓJA.

Évek óta tart már a kubai fölkelők szabadságharca, s habár a hadi szerencse nagyon váltakozó s a csatározás többnyire gerilla hadjárat jellegű, kétségtelen, hogy a hosszas háború Spanyolországnak már is nagyon nagy kárára van. Leghíresebb hadvezére, Martinez Campos, tehetetlen volt a kezdetben kicsinyelt fölkelőkkel szemben, az utána odaküldött Weyler tábornokot is kénytelenek voltak visszahívni, mert bár másfél éven át erélyesen, sőt nem ritkán kegyetlenül lépett fel, maradandó sikereket alig tudott kivívni. A spanyoloknak méltó okuk van az aggodalomra. A kubai felkelésben megsebesültek közül több mint 30 000 katona van jelenleg is a spanyol kórházakban, a háború havonként 40—45 millió pesetába kerül, holott az állam havi bevétele összesen csak 65 millió s ezért a katonák és tisztviselők fizetéséből már eddig is 300 millió pesetát nem tudtak kifizetni.

Az új Sagasta kormány e szomorú helyzetben október 4-én, tehát rögtön uralomra jutása után, a lehető legelőzékenyebb föltételeket ajánlotta meg a fölkelőknek, a gyűlölt Weylert visszahívták, állítólag törvényszék elé állítják s helyére új főkormányzóul Penna-Plata márkit. Blanco y Arenas B. tábornagyot és szenátort küldték ki,…Az élelmes jenkik most már elérkezettnek tartják az időt a szép sziget bekebelezésére. Rövid idő múlva nézetük szerint teljesen kimerül a spanyolok ereje, a kubaiak pedig, ha kivívják a függetlenségüket, sokkal gyengébbek lesznek, mint hogy a hatalmas szomszéddal szemben függetlenségüket sokáig megőrizhessék.

 

 

52. 887. Maguktól járó kocsik 

Nálunk még Budapesten is nagy meglepetést kelt az utcán, ha egy-egy magától járó kocsi megjelenik. Parisban és Londonban ellenben ma már oly közönséges az ilyen kocsi, hogy maholnap már a bérkocsik és omnibuszok is mind ló nélkül fognak járni. Az átalakulás előmozdítása végett Londonban Wallace Roger elnöklete alatt december havában társaság alakult «The automobile club» (önmozgó klub) cím alatt, melynek tagja olyan lehetnek, kinek vagy villamos erővel hajtott, vagy másként szerkesztett maguktól járó kocsija van. A klub tagjai az alakuló gyűlés napján, Londonban a Westminster előtt levő téren és a Themze partján bemutatták kocsijukat a nagy közönségnek, s onnan valók ezek a képek is, melyeket most közlünk.

 

 

ÖNMOZGÓ KOCSIK A LONDONI AUTOMOBILE CLUB KIÁLLÍTÁSÁBÓL

Balról jobbra: Oppermann-féle villamos motoros kocsi; Daimler-féle petróleum- motoros kocsi; Villamos omnibusz; Villamos bérkocsi

 

A kocsikat, mint aláírásukból láthatjuk, vagy villamos erővel, vagy petróleummal hajtják, de csaknem mindenik egészen más-más szerkezetű. Magánfogatokon kívül találunk itt bérkocsikat, omnibuszokat és más társas-kocsikat is, jeléül annak, hogy az új gépkocsik már nemcsak fényűzési tárgyak, hanem a nagyközönség szükségeinek is igyekeznek szolgálni. Óhajtandó, hogy nálunk is minél nagyobb mértékben utánozzák a londoni példát. A jövő előreláthatólag már úgy is a motoros kocsiké, s veszedelmes gyorsasággal közeledik az idő, midőn Madách jóslata szerint a lovat már csak a múzeumokban fogják mutogatni.

 

 

 

 

1898.

 

 

2. 23. A MAGYAR KIR. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÚJ OTTHONA. A palotaszerű épület a budai Rózsahegy lejtőjén már messziről meglepi a szemlélőt nagy arányaival s homlokzatának nemes méltóságával. A Margit-körút élénk forgalmú vonalától oldalt, jóval magasabban fekszik, nyugodt munkálkodásra igen alkalmas csöndes vidéken. Északi és nyugati oldalán tágas szabad tér, melyet a székes főváros parkká alakit. A parkhoz kényelmes villákat övező kertek csatlakoznak, hol a vagyonszerző munka emberei pihenik az üzleti és közélet fáradalmait. Tudományos intézet számára alig lehetne ennél alkalmasabb helyet találni….1867-ben, mint a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium egyik szerény ügyosztálya, alig néhány tagból álló személyzettel kezdte meg működését. Ma mint önálló hivatal, saját díszes palotájában százat meghaladó belső személyzettel, időnként pedig százakra menő külső segédmunkásokkal dolgozna fel az óriás ősanyagot. Ez legtöbbször egyéni lapokon folyik be a hivatalhoz. Korunk egész iránya nagymértékben kedvez a statisztika fejlődésének. Minél szövevényesebbé válik a társadalmi és közgazdasági élet, s minél több feladat hárul az államhatalomra, annál nagyobb értéke van annak a szövétneknek, mely bevilágít a szövevények minden rejtekébe…

 

 

 

A MAGYAR KIRÁLYI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÚJ ÉPÜLETE A MARGIT-KŐRÚTRÓL NÉZVE Erdélyi fényképe után

 

1867-ben Gorove miniszter Keleti Károlyt hívta meg a hivatalos statisztika élére, ki nagy munkásságával, buzgalmával s az első magyar népszámlálás körül elért sikerével csakhamar kivívta, hogy az egyszerű ügyosztályból önálló hivatal lett. Szabályzatát Ő Felsége 1871. április 18-án látott el legfelsőbb jóváhagyásával. Több mint két évtizedig működött a már önálló statisztikai hivatal, első igazgatójának, Keleti Károlynak vezetése alatt….

A hivatal eddigi működéséből kitűnik, hogy céljait a következőkben foglalhatjuk össze: pontossá, megbízhatóvá tenni az adatszolgáltatást; a nyersanyagot minél teljesebben kihasználva. Jól és gyorsan kell feldolgozni; figyelemmel kísérni a tudomány haladását. Mindig a hazai viszonyokat tartsuk szem előtt; tudományos alapon állni, de közel hozni a tudományt az élethez s minél sikeresebben szolgálni hazánk gyakorlati érdekeit. A statisztikát lehetőleg központosítani s a jórészt egyéni számláló lapokon gyűjtött anyagot közvetlenül meríteni az első adatszolgáltatóktól. Központilag egységes tervek szerint dolgozni fel; végül a hivatalnak azt a kiadványát, melyben a hazai közállapotok teljes képét rajzolja, a parlamenti akták fontosságával és tekintélyével ruházni fel….

*

Gáttájai Gorove István (Pest, 1819. augusztus 20. – Budapest, 1881. május 31.) politikus, miniszter, közgazdász, valóságos belső titkos tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Gorove László író fia. wiki.

 

 

 

6. 88. A BUDAI RÁCVÁROS BONTÁSA. A főváros budai része kiállta szilárdan a viharokat, az árvizeket. Apró, emeletes házai meg nem rendültek, ha két-három hétig is áztatta földszintjüket a Duna felduzzadt hulláma. Amikor végre az árvíz elvonult a pestinél alacsonyabb budai részekből, a házak maradtak tovább is úgy, a hogy voltak. Elemi csapás azoknak nem ártott. A tűz ellen is hatalmas bolthajtások biztosították. Az egész főváros rendkívüli áramlatának azonban Buda erős házai sem bírtak ellenállni. Egymás után bontották le s keletkeztek helyűkben a modern paloták. Az a keskeny, de roppant hosszú utca-vonal, mely a Gellérthegy alól indult és a Duna mentét követve még Ó-Budán is keresztül kacskaringózott, hajdanában a bécsi országút tőlünk kiinduló útja volt, s a fuvarozás nyomán alakult, mindenféle apró boltjával, szállójával, korcsmájával. Olyan megrögzötten helyezkedett el, hogy nem bírt vele az idő…Itt képződött a szerb intelligencia, itt — a szentendrei püspökség oltalmában — kezdték művelni a szerb irodalmat. A szerb irodalmi mozgalom innen indult ki, ment Újvidékre, és csak onnan Belgrádba. Magyarországon azonban a szétszórt szerb lakosság mindenütt gyorsan fogyott, összezsugorodott. A fővárosban a Tabánnak és Rácz-városnak hiába állt háta mögött a szentendrei szerb püspökség. A rácok beolvadtak s különös alakú, nyílt gangú sütő műhelyeik, ahova a városi lakosság kenyeret és pecsenyét vitt a tűzhöz, Pesten és Budán egymás után tűntek el.

 

 

 

Budapest főváros rendezése: Régi épületek bontása a Döbrentey utcában

 

A régi Rácvárost, hol még nem oly régen is széltében hangzott a tambura, bontogatják folytonosan, az ősszel pedig rámérték a döntő csapást, és egész utca tűnt el, még pedig az úribb részből, a Rudas fürdőtől a Döbrentei térig terjedő utca. Az új hídnak, — melynek építéséhez e tavasszal fognak — kell itt hely. Csupa erős kőház emelkedett itt, a földszint ablakain rostély és kiálló kosár. A legtöbb egyemeletes volt, régi módi szerinti kettős fedéllel legismertebb, egykor népszerű épület volt köztük az «Arany lúd», még a múlt századból való fogadó. Az utcának a hegyalatti oldalát már lebontották. Képünk a bontás romjait mutatja. A szemközti sor még megvan, de több ház lakatlanul állt már a télen is; most pedig itt is ont-bont a csákány. Széles utca közvetíti majd itt a forgalmat az új hídhoz. Az eltűnt régi városrész helyén keletkező új városban a budai (vagy szentendrei) püspökség is díszes, modern palotát építtet a Duna parton. Itt emelkedik a közmunkatanács palotája is.

 

 

 

6. 93. A KŐBÁNYAI SZENT-LÁSZLÓ TEMPLOM. Rohamosan fejlődő fővárosunk tízedik kerületében, Kőbányán a lakosság számának nagy szaporodása mellett a római katolikusoknak eddig csak egy egyszerű kápolnájuk volt, amely alig 300 hívőt fogadhatott be. E hiányon segítendő, a főváros tanácsa 1892. év végén elhatározta, hogy Kőbányán a szükségnek megfelelő építészt egy új terv készítésére kér fel. Lechner eleget tett a fölszólításnak s egészen eredeti és önálló tervet készített, mely szerint a templom vas- és beton-szerkezettel s majolika burkolással volt javasolva. Ezt a tervet a művészi bizottság kivitelre el is fogadta.

 

 

A KŐBÁNYAI SZENT-LÁSZLÓ TEMPLOM

 

1894 év május havában megkezdték a munkálatokat. A László templom Kőbánya legnagyobb terén immár készen áll. Ma még a gipszöntő díszítők dolgoznak benne és e miatt a padlózatát sem lehetett elkészíteni….A templom, melynek rajzát itt bemutatjuk, Kőbányán az úgynevezett Bánya-téren épült egy emelkedett helyen, ahol a templomot park fogja környezni. A három-hajós beosztású épület elején emelkedik a nyolcvan méter magas torony (két méterrel magasabb a Mátyás-templom tornyánál)…A kereszthajóban álló nagy oszlopcsoport mellé tervezte Lechner Ödön a csupa magyaros motívumú és formájú szószéket. A templom már mostani állapotában is igazolja azt az általános véleményt, hogy az a magyaros karakter felé törekvő műépítésznek igen sikerült alkotása. A kétezer lelket befogadó szép templom egyik legszebb dísze lesz fővárosunknak.

P.  G.

 

 

8. 123. APRÓSÁGOK BARABÁS MIKLÓSRÓL.

A Barabás ecsetje alól kikerült arcképeken megvan a hasonlat, de az úgynevezett hálás hasonlat. Ha valakinek például nagy szemölcse volt a szája fölött, azt nem hagyta ki, oda festette; de nem a fénykép ijesztő hűségével, hanem enyhítve, hogy a hasonlatosságot meg ne hazudtolja. Így simított egyet a túlságosan kidomborodó pofacsonton vagy a szögletes állkapcson, enyhítette a bántó kancsalságot. Megfigyelvén azt, hogy a tükör fordítva mutat, kőrajzait rendesen tükörből készítette, mert amiatt, hogy a lenyomat az arcot visszafordítva mutassa, jobban előállt így a teljes hasonlóság.

Sajátságos és érdekes ez az eltérés. Ugyanis némely arc balról nézve, különösen az orr görbülése miatt, egészen más, mint jobb oldalról tekintve. Ilyen volt a többi közt Kovács Mihálynak, a festőművésznek és Székely Józsefnek, az írónak az orra, s ennek következtében mind a kettőjük arcának a két oldala is.

A daguerrotypek után, amelyek eredetileg megfordítva adták az arcképet, Barabás szintén tükörből visszafordítva rajzolta.

 

 

BARABÁS MIKLÓS SZÜLŐHÁZA MÁRKUSFALVÁN.

 

 

Barabás ritka emlékező tehetséggel volt megáldva a legutolsó időkig. Még zsenge ifjúságában, 17 éves korában emlékezetből lerajzolta Katona Zsigmond főkormányszéki tanácsost, s ennek következtében Katona szembeni házában lakást kapott és ott a jeles Bruckenthal képtárban tanulmány-rajzokat készíthetett. Ittléte szolgált lépcsőül haladásához és boldogulásához. Lerajzolta emlékezetből később 30 évi idő multán rokonát, Kiss József tanárt a székely udvarhelyi kollégium számára. Ennek az arcképnek a fényképezett másáról az oláh parasztok is megismerték, hogy kit ábrázol.  Megfestette emlékezet után Badák István bárót, Bartakovics egri érseket  - h -

 

 

8. 123. A munkásosztály hajdani helyzete

…1848 előtt egy tehetősebb jobbágy, ha egész telek földje volt — s egy telek a Mária Terézia-féle urbárium szerint 40 holdat tett, — fizetett évenként 5 pengő frt országos adót. A földesúrnak köteles volt hetenként kétnapi szolgálatot teljesíteni kézi munkával, vagy igával. De ezért marháit a közös urasági legelőkön legeltethette, s ingyen kapott fát az urasági erdőkből; ami bizonyára meghaladta a robot értékét. Az uraság tartozott gondoskodni a templom és iskola fenntartásáról. Köteles volt úriszékeket tartani, melyeken a jobbágyok pereit díjtalanul döntötték el s hol a megyei ügyész hivatalból képviselte a jobbágyokat, az uradalmi ügyvéd pedig a földesurat. Az 1836-diki országgyűlés az addig széltében gyakorolt botbüntetést eltörölte, vagy legalább eltiltotta. A legsúlyosabb visszaélések ezen a téren történtek, s nem sokat változtatott a helyzeten az sem, hogy a nemes embernek jobbágyát a szolgabírónál kellett bepanaszolnia; csak a kéz változott, mely a pálcát tartotta…

Az 1836-diki szabadelvű országgyűlés forduló pontot jelölt a misera plebs /nyomorult nép/ életében. A jobbágyság szabad költözködését a József-féle rendeletek értelmében törvény nem szabályozta, s a törvény előtti egyenlőség, a közteherviselés érdekében elmondott fényes és nagyszabású beszédek megteremtették, vagy legalább elvetették magvát az emberi jogok diadalra jutásának. Az örökváltság elve is az 1836-diki országgyűlésen diadalmaskodott először. Amikor így hazánkban a megindult szellemi mozgalmak, emberiesebb, szabadelvűbb reformirányzat felülkerekedésével kecsegtettek, az osztrák politika szűkkeblűsége tőszomszédunkban fölgyújtotta a forradalom üszkét. Az 1846-ban Galíciában kitört fölkelés paraszt szocialista jellegét a bécsi kamarilla kétszínű politikája teremtette meg. Kegyetlen mészárlás tört ki, s huszonnégy nap alatt több, mint ezer földbirtokos esett áldozatul. Mély megbotránkozást keltettek a galíciai utálatos mészárlások Magyarországon is….

1848 április 10-én Privigyén éppen a szabadság ünnepét ülték, s az egész környék népe egybe volt gyűlve, mikor Bajmócon a Pálffy-féle uradalom tisztjei közt híre terjedt, hogy a privigyeiek tüntetni szándékoznak földesuruk ellen. Pedig a bajmóci uraság, gr. Pálffy Ferencz, egyike volt a magyar arisztokrácia legrokonszenvesebb alakjainak. A szép Pálffy, amint Bécsben nevezték, vagy a badeni Pálffy, amiért nyáron át rendesen a Bécs melletti Badenben lakott, nemcsak a tudományoknak és művészeteknek volt nagy pártfogója, hanem jobbágyainak is valódi barátja. Zsellérei is mind tehetős, adósság nélküli és szép gazdasággal bíró emberek voltak. De mindez nem használt semmit. A csak imént felszabadult jobbágyság tüntetni akart a földesúr ellen. A bajmóci uradalom tisztviselői sietve menekültek, s a földesurak nem mertek a népnek ellene szegülni, melyet, mint kitűnt, lelketlen bujtogatok izgattak fel. V.

 

 

8. 125. ZOLA PÖRE. A pörben Zola, a legnagyobb francia regényírók egyike a fő vádlott, Perreux pedig, az «Aurore» című lap felelős szerkesztője a másodrendű vádlott. Amaz, mert írta, emez pedig, mert lapjában kiadta azt a híres nyílt levelet, mely a francia köztársaság elnökéhez intézve a legsúlyosabb vádakkal illette a Walsin Esterházy* őrnagy ügyében fölmentő ítéletet hozott katonai törvényszéket….A pör a Szajna megyei esküdtszék előtt folyik a törvényszéki palotában, melynek tárgyaló termét naponként zsúfolásig megtölti a kíváncsi közönség. A környékét is ezer meg ezer főnyi népsokaság lepi el, mohón várva minden legkisebb hírt, mely a rendőri és katonai erő által őrzött palota belsejéből időről-időre kiszivárog. A tanúk közt a francia polgári és katonai előkelőségeknek egész nagy sora kerül kihallgatásra.

 

*Marie Charles Ferdinand Walsin Esterházy, né le 16 décembre 1847 à Paris et mort le 21 mai 1923 à Harpenden en Angleterre, est un officier français, commandant au 74e régiment d'infanterie de ligne, dont la trahison a été à l'origine de l'affaire Dreyfus.

 

 

17. 284. Kuba szigetéről.….Ez a sziget, a már három év óta lángban álló Kuba, a legjobb amerikai kávé, cukornád és dohány hazája, közel akkora nagyságú, mint a magyar birodalom területének egyharmad része…A spanyol kormányzás zsarnoksága és telhetetlen kapzsisága a jelen század folyamán mái-több fölkelésre adott okot. A mostani fölkelés már három év óta pusztítja a szép szigetet. Spanyolország görcsösen ragaszkodik ez utolsó és legszebb amerikai gyarmatához; a sziget lakossága viszont mindent elkövet, hogy a spanyol igát lerázza, s Kubát független országgá tegye. Az Egyesült Államok törvényhozása ezt a törekvést régebben csak erkölcsileg támogatta, most pedig fegyveresen is kész közbe lépni s Kuba függetlenségét kivívni. A kitörni készülő ellenségeskedésre való tekintetből időszerűnek véljük, hogy Kuba szigetének egy nagyobb mértékű térképét bemutassuk…

 

 

17.  287. Háború. Ez a tavasz is meghozta a maga háborúját, mint a múlt tavasz török és görög közt. Az Amerika Egyesült Államok és Spanyolország hadi lábon állnak Kuba szigete miatt. A hadüzenet ugyan még nem történt, de el nem maradhat. Az Egyesült Államok kongresszusa kimondta, hogy Kuba szigetét függetlennek tekinti, onnan tehát a spanyol kormány vigye el minden katonáját. E határozat érvényesítésére pedig fölajánlotta Mac Kinley elnöknek az összes hadi erőt. Az elnök rögtön, április 20-ikán szentesítette a határozatot, közölte azt Barnabo washingtoni követtel, Woodford madridi amerikai követnek is megtáviratozták. Ezek a követek április 21-ikén már el is hagyták székhelyűket. Ez a diplomáciai összeköttetés megszakítása. A kongresszus határozatát a spanyol kormány is megkapta ultimátum alakjában. Az amerikai kormány a válaszadás határidejéül szombat éjfélt tűzte ki. Hogy a spanyol kormány az amerikai követeléseknek eleget tenne, arról szó sincs. Kubát, Amerika régi hatalmának utolsó maradványát oda nem adja, hanem megvív érte.

 

 

18. 297. Kuba szigete. Berecz Antal

Az Amerikai Egyesült Államok és Spanyolország közt már régebb idő óta fölmerült feszültség, mely háborúban tört ki, sűrű emlegetés tárgyává tette a viszálykodás igazi okát, Kuba szigetét. E világra szóló esemény alkalmából a

Spanyolország legvirágzóbb és legfontosabb gyarmatáról, az Antillák gyöngyéről, vagy mint a spanyolok még inkább szeretik nevezni: az Antillák királynéjáról akarok szólni, mely ma kiváló érdekességű, nem is annyira a rajta élő népek sorsa, vagy a rajta levő természeti kincsek okáért, hanem inkább kedvező földrajzi fekvése miatt, mely a szigetet egy még csak leendő fő világút kulcsává s e végett hatalmas államok vágyakozásának tárgyává teszi.

Az Atlanti Óceánnak ez a szép szigete, melyről már Kolumbusz azt mondotta, hogy ez a legszebb ország, melyet szem valaha látott, mely vidékeinek bája s termékeinek gazdagsága által a Föld legáldottabb országa, nem nagyobb, mint hazánk egyharmad része…A forró földöv szélén fekvő szigetnek éghajlata általában igen kedvező. Az évi középhőmérséklet Havannában +20° R. A forróság július és augusztus hónapokban a legnagyobb, de azt is mérséklik a tengerről fúvó szelek. Alakosság száma 1894-ben 1 631 696 volt. Ebből 600 ezer néger, 44 000 kínai (kulik), és közel egy millió spanyol és kreol. Az első vasút 1837-ben nyílt meg. Jelenleg az ország főbb városait egymással és a tengerparttal általában vasutak kötik össze.

Az uralkodó elem a spanyol, kik iránt a színesek határtalan gyűlölettel viseltetnek, úgy hogy bármikor készek a Spanyolországtól való elszakadásra…

A sziget eredeti lakói indiánok voltak s azoknak Hatuei nevű főnökétől foglalta el 1511-ben Velasquez Diego, ki aztán 1512-ben öt-hat várost alapított. Elősegítette a négerek beszállítását; Mexikóval összeköttetésbe lépett s végre Kuba főkapitánya lett, és a sziget felvirágzásának alapját megvetette…

1881-ben egy királyi dekrétum a spanyol alkotmányt Kubán is életbe léptette. E szerint a kubai polgárok mindazon jogokat élvezik, mint a spanyolok; s Kubának joga van, hogy a spanyol kortesbe képviselőket küldhessen, nevezetesen 16 szenátort és 30 képviselőt, kik kubai választóik érdekeit ott szabadon szolgálhatják.

Az elégedetlen elemek (mulattok, kreolok, négerek, sőt spanyolok is) 1895. február havában újra fegyvert fogtak s Beire vidékén újra megkezdették a szabadság harcot. Hogy az Egyesült Államok népe és kormánya Kuba iránt oly szerfölött érdeklődik, annak oka a következő. Ott fekszik Kuba a nagy és hatalmas állam tőszomszédságában, oly hivatással, hogy annak idején a majd létesülő panamai, vagy hondurasi csatornán uralkodjék. Az Egyesült Államok ezt a hatalmat bírni óhajtja; mert a két nagy óceánt összekötendő csatorna még nagyobb fontossággal fog bírni, mint a szuezi. Nagy kérdés, vajon Európára nézve üdvös lenne-e, ha ezt az uralmat az amerikaiaknak sikerül-e magukhoz ragadni. Annyi bizonyos, hogy Spanyolország nem fogja Kubára költött millióit könnyű szerrel ott hagyni s zászlaját annak bérceiről bevonni.

 

 

19. 317.  AZ EGYESÜLT-ÁLLAMOK ÉS SPANYOL-ORSZÁG HADITENGERÉSZETE.

Csatahajók dolgában az Egyesült Államoké az elsőség. Összesen négy elsőrendű csatahajójuk van, melyek a lehető legerősebb páncélzattal, s a legerősebb ágyúkkal vannak fölfegyverezve. Spanyolországnak csak egy elsőrendű csatahajója van a »Pelayo», mely a legutóbbi időben jelentékeny javításokon ment keresztül s csak pár éve bocsátották újból tengerre…Jóval erősebb a spanyol hajóhad az amerikai flottánál torpedó-hajókban. Legfélelmesebbek az ú. n. torpedó zúzók, melyek rendkívüli gyorsaságuknál fogva első sorban az apróbb torpedónaszádokat üldözik, s teszik tönkre, de ha hozzáférnek. A nagy hadihajókat is megtámadják,…Sajátságos hajója az amerikai haditengerészetnek a n Vesuvius  nevű. Ez nem súlyos vasgolyókat, hanem különös szerkezetű ágyúkkal kisebbszerű dynamit-torpedókat lő az ellenségre, melyek közül ha csak egy is éri az ellenséges hajót, azt képes tönkretenni. Ilyen hajó még eddig csak ez az egy van a világon, s az amerikaiak nagy reményeket fűznek hozzá.

 

 

19. 320. AZ ESKÜTÉRI HID.  Budapest főváros fejlődése égető szükséggé tette egyebek közt azt is, hogy a Duna két partján fekvő városrészeket mennél több híd kösse össze egymással. Közel harminc évig a remek Lánchíd egymaga uralkodott a hatalmas folyam fölött. Aránylag rövid időközökben egymás után létesültek: a Margit-híd, a vágó-hídon aluli, meg a Margitszigeten felüli vasúti híd, az ezredévi nemzeti ünnep alkalmára pedig a vámház melletti Ferenc József-híd. E pompás vashíddal egyidejűleg tervbe vették a Belváros és a budai Tabán egybekapcsolására szolgálandó eskütéri hidat is. A pályázatokat is egyszerre hirdették ki mind a kettőre ; az eskütéri híd munkálatait azonban csak a jelen évi tavasszal kezdhették meg. Javában dolgoznak a két átellenes hídfő alapozásán. A munkálatok akadálytalan folytatása érdekében mind a két parton hatalmas területeket kerítettek be, hol csak a nagyszámú munkások és szállító szekerek járnak be. A mintegy 15 ezer szál drótból alkotandó kötél lágy dróttal sűrűn körül tekergetve olyan vastag lesz, mint egy félméternyi átmérőjű szálfa s összesen mintegy 1680 tonnányira (33 600 mázsa) fog rúgni a súlya. Az óriás drótkötelek párosával aláhajló ív-alakban fognak a két-két hatalmas vastoronnyal koronázott pillérek közén lebegni, olyan formán, mint a Lánchíd középláncai

 

 

AZ ESKÜTÉRI HÍD BUDAPESTEN

 

A híd szélessége 16 méter lesz, melyből középütt 10 méter kocsiút, két oldalt 3—3 méternyi szegély pedig gyalogút lesz. Teherszállító szekerek nem járhatnak rajta, de a villamos vasutat átvezetik a középpályán. A pompásnak ígérkező híd mintegy ötödfél millió forintba fog kerülni. Dísze lesz a fővárosnak nemcsak könnyeden lebegő, bár szilárd szerkezetével, hanem tornyaival és csinos hídfői építményeivel is, amelyeket a két végére a jegyosztó pénztárak elhelyezésére emelnek. Az eskütéri híd miatt a Belváros, valamint az átellenes Tabán is megváltozik. A régi rozzant épületeket és szűk utcákat eltüntették a hídra vezetendő útvonalak mellékeiről, hogy palotasorok épüljenek a helyeiken. S hegyes halmos és tisztább levegőjű budai rész sokkal közelebb jutván a pesti oldalnak éppen legfontosabb részeihez, az előkelő osztályok bizonyára nagy számmal fognak áttelepedni a Gellért- és Naphegy lejtőire. Itt az új városrendezési tervek szerint villa-város fog keletkezni, honnan az új hídon át gyalog is kényelmesebb lesz a pesti oldallal érintkezni, mint most a két part közt járó apró gőzhajók segélyével.

 

 

26. 451. Klub-élet New-Yorkban

Az ötödik avenu-n, ami New-Yorkban megközelítőleg az, ami nálunk az Andrássy-út, tüneményes gyorsasággal emelkedtek a szebbnél szebb, pompás paloták. Ezzel a föllendüléssel lépést tartott a klubok száma is…New-Yorkban a legelőkelőbb társaságnak ötven klubja van; százon felül van a mindenféle yacht-, sport-, atléta- és kerékpáros-klub. Százötvenre tehető ez idő szerint a többi, különböző című és célú klubok száma… A Knickerbockern klubot 1836-ban alapították.  Az  Union League -nál csak 500-zal kevesebb, vagyis 2000 tagja van. Arisztokratikus szellem uralkodik benne. Hogy valaki tagja lehessen, ki kell mutatnia, hogy valamelyik ősrégi angol-, skót vagy holland családból származik. A világ legszebb klubhelyiségével a Metropolitan dicsekedhet. Ez a klub is az ötödik avenue-n épült és a Central parkkal van szemben. Kivűl-belűl márvány az egész, és a 20 láb magas előcsarnok párját ritkítja pompájában és szépségében…

A Lotos Klub-ban művészeti kiállítást szoktak rendezni, és ez az egyetlen alkalom, ahol nők is részt vehetnek. Különben az egész év folyamán a női nem szigorúan ki van ezekből a klubokból zárva. Ennek ellensúlyozására egy egész sereg női klub alakult, és míg a férfiak pezsgő mellett mulatnak, a nők a sokkal szelídebb tea mellett tárgyalják le — a távollevőket.

Az amerikai klubok vendégszeretete sokkal magasabb fokon áll, mint például az angoloké. Ott már egy klub tagjának csak annyi joga van, hogy vendégét legfeljebb egy ebédre hívhatja meg a klub helyiségeibe. A mi budapesti kaszinóink ebben és egyebekben inkább a new yorki klubokhoz hasonlítanak.  K.F.

 

 

28. 477. /címlap/ AZ ÚJ ÉS A RÉGI MAGYAR FŐVÁROS.

Hosszú múltja mellett is Budapest legfiatalabb nagyvárosa Európának. Történeti fejlődése a török uralom alatt megakadt, lakossága elpusztult. Buda és Pest polgársága ép úgy kiveszett, mint egész környékének lakóssága. A Buda ostroma után itt maradt rácok, németek, császári katonák, tisztek kezdtek letelepülni, mert volt telek bőven, sőt lakatlan ház is elég. A zsidókat is befogadták, hogy aztán később Ó-Budára tegyék ki őket. Buda is, Pest is 1703-ban királyi várossá lett…Az 1711-iki szatmári békekötés után elcsöndesedett időben megkezdődött a magyar főváros környékének betelepítése déli Németországból.

 

 

 

BUDAPEST: A MÚZEUM-KÖRÚT. Diwald fényképe után

 

Budapestnek városi élete, másfélszázados aléltság után, egészen új elemekkel alig 180 esztendővel ezelőtt kezdődött. Még a városrészek és útezák régi magyar nevei is mind eltűntek. Nyomorúságos két kis város volt mind a kettő a törökök kiűzése után, alig 2000 lakossal…Az ébredő nemzettel együtt kezdi az új életet, kapja meg az erőt. A főurak kicsinylik, rosszul érzik itt magukat, inkább Bécsben laknak. Más fővárosokat az uralkodók és a hercegek bőkezűsége emel föl századokon át, míg Budapestet évtizedeken keresztül is csak ritkán látogatták meg fejedelmek. Mégis fölvirágzott. A nemzet önrendelkezési jogának visszanyerése megtermékenyített itt mindent, a nemzeti erőt, a polgárok szorgalmát, a vállalkozási kedvet. Azért valóságos fővárosa Budapest Magyarországnak. Átalakulása nem mesterségesen előidézett, hanem benső erő alkotása. Kövid idő alatt nagy, s a világ egyik legszebb városa lett.

 

 

 

A RÉGI HAJÓHID BUDA ÉS PEST KÖZÖTT. 1820. évi metszet után.

 

 

29. 498. A «BOURGOGNE» ELSÜLLYEDÉSE.

A hajózás történetében a legnagyobb szerencsétlenségek közé fogják számítani mindenkor a «Bourgogne» nevű francia személyszállító gőzös folyó július hó 4-én történt elsüllyedését. Nem kevesebb, mint 632 ember pusztult el ezen egyetlen szerencsétlenség következtében több, mint amennyi áldozata volt a csaknem ugyanakkor történt nagy eseménynek, mely a spanyol hajóraj teljes elpusztulását okozta San-Jag de Kuba kikötőjében. A «Bourgogne» gőzös a Compagnie general transatlantique. vállalat tulajdona volt, s a legkitűnőbb személyszállító hajók köz tartozott. Súlya 7795 tonna volt, gépei 8000 lóerővel bírtak. A hajó 150,71 méter hosszú 15,5 méter széles volt s fölszerelése oly kitűnő, hogy 2—3 millió frank értékűnek becsülték. A hajó 592 utassal s több mint 200 szolgálati személyzettel New-Yorkból utazott Havre-be, július 4-én hajnalban öt órakor Halifax irányában összeütközött a «Cronartyshire»

1554 tonnás angol  hajóval, mely kréta rakománnyal útban volt Dunkerqueből Filadelfiába. Az összeütközés után a nagy gőzös néhány pillanat alatt elsüllyedt. s a rajta levő utasok nagy része még menekülésre sem gondolhatott, 12 mentő-csónakja közül csak hatot használhattak fel. Az első osztályú utasok csaknem mind elvesztek, s a nők közül csak egy menekült meg..

 

 

A «BOURGOGNE» FRANCIA SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ HAJÓ ELSÜLLYEDÉSE

 

A megmenekültek közül többen csak úszási ügyességüknek köszönhetik életüket, némelyek ezek közül is súlyosan megsérültek, vagy nagy betegek lettek, úgy hogy az áldozatok száma valószínűleg még szaporodni fog. A tengerre bocsátott mentőcsónakok közül kettő nyomtalanul eltűnt. Az utasok közül összesen csak 170 jutott el a mentő-hajókra. A nagy szerencsétlenség élénk részvétet keltett az egész művelt világban s többek között Vilmos német császár is igen meleg hangú táviratot küldött Faure francia köztársasági elnöknek. A közönség gyászát emeli az is, hogy az elveszettek között Franciaországban nyilvános szerepet játszó több előkelő ember volt, többek között egy tekintélyes hírlapíró. Egy magyar származású amerikai polgár is áldozatul esett a szerencsétlenség alkalmával: Pollak Antal, aki mint ügyvéd nagy hírnek örvendett Amerikában.

 

 

34. 583. Van-e a holdon élet?

Nemrég múlt az az idő, mikor szinte megvitathatatlan biztossággal hirdették, hogy levegő és víz hiányában a holdon élet sem létezhetik. De óriás messzelátókat építettek s előítélet nélküli férfiak kezeiben századunk e csodás műszerei új meg új tényeket engedtek megállapítani, melyek régi nézeteinket a Holdról, mint a halál birodalmáról, lényegesen módosították. Tény az, hogy a hold nagy távcsővel szemlélve oly színárnyalatokat mutat, melyek növényzetre vallanak. Az sem lehetetlen, hogy a mélyebb völgyekben még víz is van, legalább számos tény erre enged következtetni. így például a Hold éjszaki részén, ama sötét foltok körűi, melyeket «tengerek»-nek neveznek, míg valóságban óriási síkságok, terjednek el félkör-alakban a Hold főbb hegységei. Óriási sziklahegységek ezek, melyek meredek falai a Nap sugarait vakítóan verik vissza, 3000—5000 méter magasságba nyúlnak föl, sajátszerű ellentétet képezve a Hold koromsötét egével. Ezen a vidéken találhatók a Hold Alpesei, melyeknek végső nyúlványai között van a «Plátó-körönd», nagy kör-alakú szikla-falaival. Ez a körönd, mikor hajnalban kiválik az éj homályából, világos és minél jobban süt rá a Nap, elsötétedik. Mi lehet e rejtélyes színváltozás oka? Csakis az, hogy víz vagy növényzet nyeli el a napsugarakat. Néha köd- vagy felhőzetszerű képződményeket észleltek s egy régebbi tudós ezt a körülményt a hold-lakók tevékenységének tulajdonította, mondván, hogy a hol többen laknak, bizonyára kohóik vagy egyéb ipari műhelyeik füstje egyesül, hogy eltakarják őket szemeink elől. Egy várost sikerült is neki megjelölnie a Marius kráter alján. Ama nagyszámú fényes repedést, rianást csatornáknak magyarázta; más csillagász a természet e különös alkotásaiban «királyi országutakat» vélt látni. Erődítmények, bástyák, utak, városok születtek agyában, míg a modern tudomány ez ábrándos képzeteket végkép le nem rontotta. Szinte bizonyos ma már, hogy a Hold felületét szoros értelemben lakatlannak vehetjük. Miért? Mai segédeszközeinkkel 400 méternyi tárgyakat egész világosan, 200 méter nagyságúakat homályosan meg lehet különböztetni. A párisi csillagdán oly fényképeket képesek előállítani, melyen akkora városnak, minő pl. Budapest, okvetlen meg kell látszania…

A holdlakókat is csak úgy képzelhetjük el, mint egy nyomorult, elcsenevészesedett fajt, mely vakond módjára föld alatt kénytelen élni. Lehet, hogy valamikor a tengereknek nevezett síkságokon laktak, és a számos folyammeder, melyet legújabban fölfedeztek, mind vizet tartalmazott még, a Hold bolygó életének elején volt és lakói szorgosan vizsgálták az ő egükön mutatkozó óriás égitestet, a Földet, melynek korongja a Holdon 13-szor akkorának látszik, mint nálunk a Hold korongja. Úgy nézték talán ragyogó pompájában, mint egy jobb hazát s vágyaik felénk repültek, mit sem tudva földi nyomorról.

 

 

42. 730. A mostani és a hajdani börtönök

…A francia forradalom előtt az államnak esze ágában sem volt, hogy a gonosztevőket közköltségen tartsa. Egész Parisban csak egy börtön, a Bastille volt. A többi börtönökben, u. m. a Conciergerie, La Force, és a Chátelet börtönökben csak addig tartóztatták le a vádlottakat, míg ügyük el lett intézve. Ekkor aztán az elítélt homlokára vagy vállára tüzes vassal valami jelet nyomtak, néhány órára pellengérre állították, hogy mindenki lássa és tőle óvakodjék. Ezek után, ha csak valami nagyobb vétség miatt a gályákra nem küldték, elbocsájtották a foglyot. A Bastille kormányzója minden alsóbb rangú fogolyért naponta három livret kapott; egy polgárért öt livret, egy bankárért, bíróért vagy tudósért tíz livret, és egy parlamenti tagért tizenöt livret, vagyis körülbelül tizenöt frankot kapott. Rohan* bíbornok eltartása a Bastille-ban naponta százhúsz frankba került…Mit kaptuk ennyi pénzért a Bastille foglyai? Mindent kérhetek, mire vágyódtak, a király mindent megfizetett…Öltözetük sem volt az utolsó. Télen házinyúl-szőrmével bélelt kabátot, színes nadrágot és selyemmel bélelt mellényt viseltek. A nők tetszésük szerint öltöztek, még pedig drága kelmékből készült ruhákban. Szórakozásul a Bastille könyvtára szolgált, melyben a legújabb szépirodalmi és tudományos munkák megvoltak. Mindezekkel szemben borzalommal olvassuk Louis Blanc könyvét a Bastille és a Plessis les-Tours börtöneinek berendezéséről.

 

*1785. augusztus 15-én Rohan bíborost letartóztatták, királyi elfogatóparanccsal (lettre de cachet) a Bastille-ba zárták / A királyné nyakéke/

 

 

1899.

 

 

 

11. 175. FAURE FRANCIA ELNÖK TEMETÉSE.

A franciák Faure elnököt általános gyász közt, s a nagy nemzet méltóságához illő pompával temették el. Nemzeti temetést rendeztek neki, melyben nemcsak a hivatalos körök vettek részt, hanem az egész francia társadalom. Február 23-án volt a temetés, melynek alkalmából nemcsak Paris lakossága özönlött már a kora reggeli órákban azokra a helyekre, melyeken a gyászmenet végighaladását várták, hanem a vidékről érkezettek százezrei is. Az Elisée palotából indult ki a menet, ahol az elhunyt elnök ravatala volt fölállítva, Paris legnagyobb székesegyháza, az ősi Notre-Dame felé….

 

 

 

FAURE FÉLIX TEMETÉSE. Elindulás a Notre-Dame templomtól

 

Pontban tíz órakor, mikor Louhet, az új elnök, megérkezett, adták meg a jelt az indulásra. A koporsót levették az Elysée palotában fölállított ravatalról, s betették a díszes halotti kocsiba, amely a gyászfátyollal bevont francia nemzeti zászlóval volt beborítva. Lassú menetben vonult a gyászkocsi egész a Notre-Dame-ig. Háromnegyed 12-kor értek a székesegyházhoz, a melynek összes harangjai megkondultak. Az óriási templomhajó gótikus ívei alatt, negyven s egyenkint 300 gyertyafényű kandeláber világánál állították fel a katafalkot…

A templomból a Pere Lachaise temetőbe vonultak, amely szintén nagy gyászpompával volt földíszítve. Itt a kormány elnöke s több kiváló politikus tartott beszédet. A halottat a Faure család díszes sírboltjában temették el.

 

 

13. 201. AZ ÖTÖDIK KERÜLETI ÚJ ZSIDO-TEMPLOM PÁLYÁZATA.

A szépművészeti múzeum pályázatával csaknem egyidejűleg járt le az újonnan építendő lipótvárosi zsidó-templom pályázati határideje is. A budapesti zsidó hitközség ugyanis már régóta érezte a hiányát egy nagyobb templomnak, a mely több hellyel rendelkezzen, mint a mostani dohány utcai nagytemplom. E hiány miatt már évek óta üres bolthelyiségeket kellett bérelniük ideiglenes imaház céljaira a nagy ünnepek alkalmával. Ennek folytán évekkel ezelőtt három millió forintot szavaztak meg egy újonnan építendő templomra, a mely az ötödik kerületben, az országház közelében, a Szalay-, Szemere-, Koháry- és Markó-utcák által képezett telken épülne. A pályázati határidő lejártáig tizennégy pályamű érkezett be.

 

 

 

BÁLINT ÉS JÁMBOR PÁLYATERVE A BUDAPESTI ÚJ ZSIDÓ-TEMPLOMRA

 

A második díjat Bálint és Jámbor műépítészek rendkívüli érdekes terve nyerte el. E fiatal építész-cég tervében leginkább nyilvánul az egyszerűség iránti törekvés az építészeti formákban. A templom fő tömege egy mérsékelten hajlott nagy kupolában emelkedik ki, melyet számtalan magyaros jellegű íveket tartó oszlop-sor tör meg hajlásában. A fő kupola oldalai mellett kisebb méretű lapos kupolák alkotják az emelkedő architektúra és a magasba kiemelkedő tornyok között az összeköttetést…A templomépítő bizottság e pályázatok tanúsága alapján fogja a pályázók valamelyikét megbízni egy új terv készítésével, melynek azonban a három millió forintnyi költséget meghaladnia nem szabad.  P. G.

 

 

13. 203. AZ ESKÜTÉRI HÍD HŐFORRÁSÁNAK BETÖMÉSE.

Ritka és műszaki szempontból nagyon érdekes munkát fejezett be pár nappal ezelőtt az eskütéri hídépítés vezetősége. A már egy év óta épülő hídnak, amely egyetlen 296 méteres nyilassal fog áthajolni a Dunán, budai végén, épen ott, a hol 11 méter mélységű nagy gödröt ástak a híd ívét tartandó lánckamarák számára, az ásás fenekén egy hőforrás tört elő. A Duna part agyagos talajába ezen a helyen nyúlnak alá a gellérthegyi sziklák kőzetei. Ezeket dinamit-robbantásokkal kellett szétzúzni, hogy a földmunkát ne akadályozzák. Egy ilyen robbantás után a múlt év szeptember 2-ikán egyszerre váratlanul hatalmas hőforrás buggyant föl, amely alig 2—3 óra alatt egészen elárasztotta a lánckamarák számára kiásott már 8 méternyi mélységű gödröt. A forrás oly erővel tört elő, hogy eleinte óránként 700 hektoliter 38 R° hőségű vizet adott ki magából…

Több mint két hónapi fáradságos munka után sikerűit egy keszont egészen a forrás nyilasáig lesüllyeszteni. Ez a nyílás ugyanis a Duna zérus vízállása alatt 12 méternyire van, és hét méternyivel mélyebbre esik, mint a hídláb betonozott feneke. A forrás egy méter 30 centiméter átmérőjű barlangszerű nyilasból tört elő, amelyre ez év február vége felé akadtak reá. A kihordott sáros agyagréteg után azonnal elkezdték a forrás üregét a legfinomabb betonnal betömni. A Rudas-fürdő forrása ismét visszanyerte vízbőségét. Ezt a szilárd betonozást a forrás egész kerületére kiterjesztik a forrás nyilasától számítva mintegy méter vastagságra. A lánckamarák üregéből kiszivattyúzták a 9 méter mélységű vizet és a forrás fölé rakott, feltöltött terhet lassanként elhordják. Nem lehet tudni, hogy a további alapozási munkálatoknál nem tör-e elő másutt a visszafojtott forrás. Mindezen várt akadályok elhárítása mintegy hatvanötezer forintjába került a vállalatnak, amely azonban mindezek mellett is elkészíti, és át is adja a kormánynak a hidat a szerződés szerinti időben, 1901 szeptember havában. Paur Géza.

 

 

 

15. 237. címlap. A MINISZTERELNÖKI PALOTA.

SZÁZADOK SORÁN sok dicsőséget, de egyszersmind sok viszontagságot megért ősrégi budai vár ma csak névben él. Azok a fal- és bástyamaradványok, melyeket a városrendezés munkája még meghagyott, csupán arra szolgálnak a hosszú hátú várhegy peremén, hogy a lejtők földjét megkössék, vagy a rajtuk belül álló házsorok külső alapzatait támogassák. De maga a várbeli városrész is mindinkább kivetkőzik régi színéből és alakjából, s újnál-újabb és pompásnál-pompásabb építkezésekkel illeszkedik be a főváros nagyszerű és rohamos megújhodásába, fejlődésébe. Minden esetre legnevezetesebb és páratlanul nagyszabású itt a királyi palota kibővítése, mely már eddigi munkálataival is teljesen új képet adott a Várhegy déli végének; pedig még alig fele van készen az itt tervezett alkotásoknak….

A főváros hatósága, minthogy az imént említett terveket már véglegeseknek volt kénytelen tekinteni, fényképi fölvételeket készíttetett a lebontandó miniszterelnöki palotáról, híven azon rendes szokásához, hogy a kiválóbb nevezetességű épületeket a lebontás vagy gyökeres átalakítás előtt fényképekben, vagy olykor gipszöntvényű kisebbített másolatokban is megörökíti. A miniszterelnöki palotáról készített ezen fényképi fölvételek közül most mi is bemutatjuk olvasóinknak

 

 

A MINISZTERELNÖKI PALOTA A SZENT GYÖRGY-TÉREN

 

A Várhegy keleti szélén, a Lánchíd irányában s a királyi palotához tartozó régi, most lebontás alatt levő fegyvertári épülettel szemközt álló egyemeletes palota magáncélra épült 1806-ban. Sándor Móricz gróf építtette, kinek nevét vakmerő lovas-bravúrjairól ma is emlegetik,…1867 elején már az új korszak első magyar miniszterelnöke, gróf Andrássy Gyula költözött be a palotába, melynek hivatalos- és fogadó-termeit állami költségen elég díszesen bebútorozták. A családi lakosztályt a maga bútoraival és dísztárgyaival rendeztette be a gavallér főúr,…

Tisza Kálmán alig változtatott a palota berendezésén, melyet 1867 óta az ő beköltözéséig csak egyszer javítgattak ki, azonban azokat a remek gobelin képeket és bútorokat, melyeket még Mária Terézia ajándékozott a bécsi magyar kancelláriának, a bécsi «magyar ház»-ból ide hozatta. Tisza Kálmán vétette le a palota erkélyéről azt a nagy aranyozott kétfejű sast is, melyen annyi ember szeme megbotránkozott, noha az nem osztrák madár, hanem Pallavicini őrgróf címere volt. Báró Bánffy Dezső kiköltözése óta a palotának lakásul szolgáló része üresen áll, de a hivatali helyiségek tovább szolgálnak rendeltetésüknek. Széll Kálmán miniszterelnök azért nem foglalja el az őt megillető szállást, mert ezután történhetik döntés az iránt, hogy fennmaradjon-e az épület eddigi állapotában még egy-két évig, vagy pedig már az idén megkezdődjenek az új miniszterelnöki palota építésének előmunkálatai.

 

 

 

17. 274. AZ ÚJ VÁROSHÁZA ELHELYEZÉSE.

Székes-fővárosunkat szépnek mondják. Ha ez a jelző megáll, akkor csak a fekvésre vonatkozhat, mert ami a főváros emberi alakítását illeti, sokat és nagyot vétkeztünk és vétkezünk ma is. A fejlődés váratlanul és oly arányokban következett be, hogy az intézőket előkészületlenül és tájékozatlanul találta. Az egységes építésügyi szabályzat megalkotását az 1870. évi X. törvény-cikk rendelte el, és noha huszonnégy évig dolgoztak rajta, amíg napvilágot látott, az ellene felhangzó panaszoknak nem szakad vége. Városrendezési szabályrendeletünket még csak most tárgyalják. Végleges városszabályozási tervünk meg nincsen, mert ami volt, azt az esetről esetre való megalkuvások már régen kivetkőztették eredeti alakjából…A már-már letűnő század végén még mindig azt mondhatjuk, hogy egyetlen monumentálisan épült és elhelyezett középületünk a Múzeum, amely pedig egy máskülönben kicsinyléssel lenézett kornak terméke….

Az új városház elhelyezésére, s a Károly-kaszárnya telkének és környékének szabályozására előbb a Mérnök- és Építész Egyesület, majd a főváros által hirdetett két rendbeli tervpályázat igen érdekes anyagot szolgáltatott ennek a fontos kérdésnek a megoldásához. Azt a benyomást tette, hogy a kérdés még mindig nincsen véglegesen tisztázva. A figyelemreméltó tervezetek is rendszerint egyoldalúan oldották meg a feladatot. Nevezetesen vagy nem gondoskodtak arról, hogy az új városház homlokzata kellőképp érvényesülhessen, vagy a közlekedési szempontokra nem voltak figyelemmel, vagy a pénzügyi szempontokat hagyták figyelmen kívül…

A városház a Károly-kaszárnya helyén két 87 öles főhomlokzattal 6600 négyszögöl kiterjedésű, majdnem szabályos négyszögű területen épülne. Mindkét főhomlokzat tágas térre nyílnék, még pedig az egyik a Váci-körútnak a Deák-tér felé néző torkolatával szemben, a másik a Gránátos utca és Zsibárus utca kereszteződésétől a Kígyó térig nyitandó új utca irányában. A Kígyó térről ugyanazon pontból lenne látható egyfelől az eskütéri híd, másfelől a Kerepesi-út, majd a váci-körút irányában nyitandó új utcán az új székház egyik főhomlokzata. A másik főhomlokzat pedig a Váczi-körútról már a nyugati pályaudvartól tűnnék a néző szemébe…

A városház épülete nyugat felé az evangélikus iskola épületén keresztül a Sütő utca és Deák tér sarkán levő házakig terjedne. Kelet felé azonban a Károly-körút és Rostély-utca sarkán a kaszárnya területéből 1360 négyszögölnyi igen szép telek maradna értékesítésre. Az evangélikus templom, paplak és iskola a terv szerint a kaszárnya telkéből a Gránátos-utca és Rostély-utca sarkán megmaradó telken lenne elhelyezendő...

 

 

26. 431. A bánhidai turul  Donáth Gyulától  

A hatalmas turul-alakot, a Komárom megyei Bánhida mellett emelték, annak az emlékére, hogy itt győzte le Árpád döntő csatában Szvatoplukot. A szép eszme, hogy eme történeti nevezetességű helyen valamely méltó emléket állítsanak és épen egy kardot tartó hatalmas turul-alakot, Jókai Mórtól és Feszty Árpádtól származott…

A turul vörösrézből van kiverve, s hogy arányai mily roppant nagyok, arról fogalmat nyújthat az, ha elmondjuk, hogy a magassága a lábától a szárnyhegyig 20 méter 84 centiméter, a két szárnyhegy közti távolság 14 méter 26 centiméter, a kard, melyet a madár tart, 12 méter 38 centiméter hosszúságú.

 

 

 

A BÁNHIDAI TURUL-SZOBOR. — Donáth Gyula szoborműve. Erdélyi fényképe után

 

Ez a turul Európa legnagyobb szobra. Erre vonatkozólag a következő adatokat kaptuk: a többi nagyságukról híres szobrok ily sorban következnek utána: a müncheni Bavaria*, a niederwaldi Germania, a Hermann szobra a teutoburgi erdőben, a belforti oroszlán. Nagyobb szobor a turulnál csak egy van a világon s ez a New yorki szabadság-szobor. Az alkotás minden munkáját a legnagyobbaktól a legapróbbakig csupán és kizárólag magyar emberek csinálták.

 

*Bavaria Bajorország latin neve. A Bavaria-szobor Münchenben áll, melyet Schwanthaler szobrász mintázott, s Miller Ferdinand öntött ércbe. A szobor 20.5 m. magas női alakot ábrázol. A szobor belsejében lépcső vezet fel a fejig, hol 8 személy elfér.

 

 

8. 123. A nagy Napóleon emlékiratai

A New-Yorkban kiadott «The Cosmopolitain» című képes havi folyóirat közelebb megjelent füzeteiben egy nagyobb közlemény jelent meg, mely Bonaparte Napóleon önéletrajza és állítólag hiteles. A leírás tömör, igen érdekes s mint irodalmi mű is becses, úgy, hogy még abban az esetben is figyelemreméltó olvasmány volna, ha hitelességét nem lehetne bebizonyítani. A közlő, Walker Brisben János, merészen vállalkozik annak kimagyárazására, hogyan maradhatott titokban ez a nevezetes irat s egy külön czikkben sorolja fel azokat a gyér adatokat, melyeket e tárgyra vonatkozólag kikutathatott. Való, hogy Napóleon csakhamar azután, hogy Szent-Ilona szigetére került, hozzáfogott emlékiratainak megírásához. Több szavahihető ember tudott a dologról, sőt egyes egyéneket is említenek, kiknek az ex-császár munkáját diktálta. Nem egy állítólag Napóleontól eredő munka jelent meg nyomtatásban még az ő életében is, de ezek oly silány hamisítások voltak, hogy a nagyközönség sem hitte el, hogy a lángeszű császártól erednek s ő maga is tiltakozott nevének ilynemű felhasználása ellen. Mint Napóleontól eredő s állítólag Szent-Ilona szigetéről titokban becsempészett emlékirat jelent meg 1817-ben egy nyomtatott mű Parisban és Londonban is. Ez történeti tény…

A hitelesség mellett szerzőnk szerint fő bizonyíték a mű belső értéke. Tömör, választékos nyelvezete, nagy jártassága a hadi tudományokban, az erős ítélő erő nyomai egyenesen Napóleonra vallanak. Igaz, hogy egy pár hibás adat van az életrajzban, de ez nem csoda, midőn a szerző mindent emlékezetből ír. A pittsburgi példány semmi esetre sem lehetett a párisi mű fordítása, mivel az akkori közlekedés mellett ezt sehogy sem lehetett volna megcsinálni. Minden adat egyezik abban, hogy a pittsburgi könyv kéziratát csakugyan Arehambault vitte oda és valószínű, hogy Bonaparte József, ki Pittsburghoz közel lakott, rendelte el annak lefordítását és kinyomását.

Nyolcvanegy év telt el a pittsburgi könyv kiszedése óta. Elég hosszú idő arra, hogy ma már bizonyost sehogy se tudjunk ennek az érdekes könyvnek az eredetéről. De kétségtelen, hogy a mű elég érdekes még akkor is, ha nem maga Napóleon írta.

 

 

 

9. 141. A BUDAI FARKASRÉTI TEMETŐ HALOTTAS-HÁZA.

Fővárosunkban a közegészség] szempontból is fontos temetkezési eljárás eddig meglehetős szabályozatlan, kezdetleges volt, csaknem olyan, mint a korábbi időkben. Budapest az utóbbi évtizedekben a világvárosok sorába emelkedett. Halottasháza  csupán egy volt eddig, a kerepesi temető rozoga épülete, amely céljának mar csak hiányosan képes megfelelni. A főváros tanácsa, hogy az immár tarthatatlan állapoton segítsen, tanulmányozta a külföldi temetőket és rendszabályokat.

 

 

 

A BUDAPESTI FARKASRÉTI TEMETÖ HALOTTAS-HÁZÁNAK ÉS ÁRKÁDOS SIRBOLTJAINAK TERVE

 

A farkasréti temető a főváros határában a legszebb fekvésű. Félkörben a budai hegyvidék lankás hegyoldalai védik barátságtalan légáramlattól, a Duna felé pedig innen olyan kilátás nyílik a szemlélőnek, amilyenhez hasonló a viliig kevés városában lehet találni…. A halottas ház terve elkészült. A temető fő kapujával szemközt levő dombtetőn tervezik az egyébkent kicsiny, de díszes kápolnát, amelyet a felravatalozásra rendelt helyiségek vennének körűi, továbbá a várócsarnokok, hullatermek és más mellékhelyiségek. A domb alját félkör alakban tizenkét díszes, árkádszerűen épült sírbolt fogja szegélyezni. Az árkádok fölött tágas teraszt alkotnak. Az árkádokban helyezik el a díszes családi síremlékeket. A most bemutatott tervet a középítési igazgató utasítására Hegedűs Ármin mérnök készítette, Olaszországban szerzett tanulmányai alapján. A terv megvalósítását még a tavasszal megkezdik, hogy a díszes új halottas-házat mennél előbb átadhassák a közhasználatnak. yf.

*

A bejárati tér kialakítása 1938-ban készült el, Módos Ferenc és Krassói Virgil tervei szerint. Az épületegyütteshez templom, kálvária, harangtorony, új ravatalozó, árkádos kriptasor tartoztak. Eredeti állapotukban csak néhány évig maradhattak fenn. A II. világháború alatt az építmény jelentős része romba dőlt, illetve súlyosan megsérült.

http://www.btirt.hu/temetok/farkasret.html

 

 

14. 222. A SZENTFÖLD

Jeruzsálem négy egymás melletti alacsony hegyen: a Sión, Móriah, Ákra és Bezetha nevű halmokon és ezek völgyeiben fekszik. A várost, melyet gyakran Sionnak is neveztek és neveznek, egy 7 kilométer kerületű, s 12 méter magas kőfal veszi körűi 34 toronnyal. E falakon nyolc kapu nyílik, melyek közül egy, az Arany-kapu, be van falazva. Befalazták a mohamedánok, mert legendájuk azt tartotta, hogy ezen fog benyomulni a hódító, aki a várost tőlük elfoglalja. Ezt a kaput régente minden évben csak egyszer, virágvasárnapján nyitották ki, mert a vallási hagyomány azt tartotta, hogy az Üdvözítő ezen vonult be annak idején a városba.

Másik nevezetes kapu a Damaszkuszi kapu, mely a város északnyugati oldalán nyílik. Ezt az arabok annyi oszloppal és toronnyal ékesítették, hogy emiatt Oszlop-kapunak is nevezik. E kapun belül s tőle néhány lépésnyire áll az osztrák-magyar zarándokház egy meredek lejtőn. Az olaszos ízlésű, egy emeletes épület újabb keletkezésű; egy rektor igazgatása alatt áll, ki társaival együtt vendégszeretettel fogadja a tőlünk oda menő zarándokokat. A Sión hegyi örmény kolostortól, mely a hagyomány szerint Kaifas egykori háza helyén áll, csekély távolra egy bástyaszerű, kupolákkal megrakott, ódon épülettömeg áll, mely török dervis-kolostor s hitük szerint Dávid király sírja fölött emelkedik. Innen Nebi Dáud a neve. Ezen a helyen volt valaha az a ház, melyben Krisztus az utolsó vacsorát tartotta…

A Szent-szikla (esz-Szakhra), 17,7 méter hosszú és 13,5 méter széles sziklatömb…Mohamed próféta szerint az itt mondott imádság minden másnál ezerszerte többet ér. Ő maga is ott imádkozott. s onnan ment föl a mennybe Bórák nevű csodás lován, és akkor ütötte a kőtömb közepén ma is meglevő kerek nyílást. A szikla maga is az égbe akart vele fölrepülni, de Gábor arkangyal erővel lefogta; még ma is látszanak rajta az angyal kemény újainak a nyomai. A templommal kapcsolatos kolostorban őrzik Mohammed szakállát, zászlaját és Bórák lovának a nyergét, de azokat hitetlennek nem mutatják meg. A Harám es-Serif-tértől lefelé, az Arany-kapu irányában van a Zsidók siránkozó helye, egy óriás nagyságú s rendkívül szépen faragott kövekből rakott régi (valószínűleg Salamon király korából való) falmaradvány, mely 48 méter hosszú és 18 méter magas. A zsidók már a középkor óta járnak e falhoz, hogy tövében Jeruzsálem és a szent templom elpusztulása miatti fájdalmukat nagy siránkozással öntsék ki. A siránkozók pénteki napon szoktak a fal alá seregleni. Férfiak, nők külön-külön csoportokba sorakoznak; ráborulnak a falra, melynek elérhető köveit homlokukkal dörzsölik és csókjaikkal halmozzák el, miközben szívszaggató jajveszékeléssel és sírással karban hangoztatják panaszukat, fájdalmukat egy előimádkozó vezetése alatt.

 

 

29. 486. Dreyfus Franciaországban

Az Ördög-sziget* híres foglyának visszaérkezése hazája földjére: ez Franciaországban ma a legtöbbet emlegetett esemény, a mely egyúttal külföldön is általános érdeklődést kelt. Június 9-én szállt Dreyfus az érte küldött «Sfax» nevű cirkálóhajóra. Ez az Ördög-szigettől bizonyos távolságban vetett horgonyt, s Dreyfust előbb egy gőzbárkán vitték a Sfaxtól mintegy száz méterre. Ott csónakba ültették s úgy szállították a nagy hajóra, a hol a csendőrségi kapitány átadta Coffiniéres de Nordeck parancsnoknak…

A «Sfax» június 10-én indult el s huszonegy napi út után érkezett meg június 30-án éjszaka a guiberoni kikötőbe. A nagy vihar miatt csak nagy üggyel-bajjal, négy órai késedelem után tudták a foglyot szárazra szállítani. Éjfél után fél kettőkor egy hajó-hadnagy vezetése alatt egy tíz-evezős csónak indult el a «Caudan» nevű partőrző hajótól s az vette át Dreyfust a «Sfax»-ról. A parton csendőrök és egy század gyalogos voltak őrségül fölállítva…A foglyot  kocsin vitték a csendőrök fedezete alatt a d'auray-i vasúti állomásra, ahol egy külön vonat várt reá. Hajnali fél hat óra tájban a vonat megállott Rennes-től mintegy harmadfél kilométernyire egy őrháznál. Dreyfust itt zárt bérkocsiba vezették s két rendőrbiztos közé ültették. Csak kevesen láthatták itt Dreyfust, mert a rendőrség nagy ügyességgel tudta félrevezetni a kíváncsiakat s mire híre terjedt, hogy Dreyfus megérkezett, már akkorára a katonai fogházba szállították.

*

*Francia Guyana (franciául: Guyane Française, illetve röviden csak Guyane), Suriname és Brazília között, a Francia Köztársaság egyik tengeren túli megyéje, az Európai Unió szerves része. A 18. század végétől büntetőtáborként használták, a leghírhedtebb fegyenctelep az Ördög-sziget volt,

 

 

34. 570.  A DREYFUS-PÖR TÁRGYALÁSÁRÓL

Egy kis bretagnei város, Rennes felé fordul most az egész művelt világ érdeklődése….Dreyfus kapitányi egyenruhába öltözve hallgatja nagy figyelemmel az ellene fölhozott vádakat. A vádlotton kívül a közönség érdeklődését főkép a tanuk kötik le, a kiknek rendkívüli nagy számát hívták be, hogy annál világosabban legyen kideríthető a nagy pörben az igazság….

Dreyfus két védő-ügyvéde közül Demange már akkor is védte őt, a mikor először elítélték s nagy része volt neki annak a mozgalomnak az előkészítésében és kezdeményezésében, a melynek eredménye a mostani tárgyalás. Labori ügyvéd, a másik védő, csak akkor kezdett a Dreyfus-üggyel kapcsolatban szerepelni, mikor Zola Emilnek volt az ügyvéde abban a nevezetes pőrében, melyet Faure köztársasági elnökhöz intézett nyílt levele miatt indítottak ellene. Zolát ugyan akkor elítélték, de Labori a tárgyalás alatt általános, nagy feltűnést keltett ügyvédi szakképzettségével, szónoki tehetségével és ügyes védői modorával. Ezóta, bár még aránylag fiatalember, Paris leghíresebb ügyvédei sorába emelkedett s mikor a Dreyfus-pör revízióját elrendelték, ismét őt kérték meg, hogy Demange mellett védje a vádlottat. A nagy pörben tanúsított magatartása miatt Dreyfus ellenségei részéről sok támadásban volt része s ennek a gyűlölségnek tulajdonítható a most ellene intézett orgyilkos merénylet is.

 

*

Dreyfust 1894. október 15-én árulás vádjával letartóztatták. 1895. január 5-én megalázó módon megfosztották katonai rangjától, majd január 15-én az Ördög-szigeten (Cayenne, Francia-Guyana) letöltendő életfogytiglani börtönre ítélték. 1899-ben perét a rennes-i katonai bíróság újratárgyalta, de nem mentette fel, hanem enyhítő körülményekre hivatkozva tíz év börtönre mérsékelte büntetését. 1899. szeptember 19-én kegyelmet kapott Émile Loubet köztársasági elnöktől, és elhagyta a börtönt. Dreyfus 1903-ban benyújtott újabb per-újrafelvételi kérelme alapján a rennes-i bíróság ítéletét a francia Legfelsőbb Bíróság 1906. július 12-én véglegesen semmisnek nyilvánította. Dreyfus visszakapta a rangját, őrnaggyá léptették elő, és a Becsületrend lovagjává avatták. wiki

 

1899. 19. 311. SZIBÉRIAI FOGLYOK.

Utazók és regényírók világszerte hírhedtté tették a szibériai foglyok sorsát. Abból a korból, midőn Oroszországban csak a nyers zsarnokság megtestesülését látták a művelődés minden nyoma nélkül, s midőn Lengyelország feloszlatása és a lengyel hazafiak száműzetése százezrek szánalmát és bosszús hangulatát költötte fel, napjainkig fennmaradt ezeknek a szerencsétleneknek alakja, mely az értelmes emberek legnagyobb erkölcsi süllyedésének mintaképe volt…

A jelenlegi rendszer 1868 óta áll fenn s főelőnye, hogy teljesen megszüntette a régebbi kegyetlen eljárást, midőn az elítélteket megláncolva és gyalog szállították a börtönökbe, s e mellett életbe léptette a javulók megkülönböztetését, kiknek már nem kellett a börtönben lakniuk, s a reájuk bízott munkákat otthon is elvégezhették. Szabadon élő rabok különben az előtt is voltak, mert a nagy bűnösöket kivéve, a többit már csak a fogházak szűk Tolta miatt is kiadták egyeseknek..

Szabályok szerint a büntetések fokozata a következő: Legelőször rögtön az ítélet kihirdetése után rabruhába öltöztetik az illetőt s az olyanoknak, kik már ismételve ítéltettek el, hajuk egy részét leborotválják. Ezt a büntetést a politikai bűnösöknél soha sem alkalmazzák. A második fokozat a botbüntetés, melyet a már elzárt rab a börtönben elkövetett tetteiért kap, leginkább kancsuka-ütéseket. Harmadik fokozat az ablak nélküli külön zárka, hol a vétségnek megfelelően 1—2 napig, legfeljebb egy hónapig kell tartózkodnia. A negyedik büntetés, melyet azonban rendesen már csak a megszökött és ismét visszakerült foglyokon alkalmaznak, a szégyenjelek feltétele. Ily jeleket rendesen csak a háton, karokon és lábszáron alkalmaznak, de súlyosabb esetekben a homlokon, arcon és kezeken is, a mint azt képeinken láthatjuk s ezek abban az esetben eltörölhetetlenül megbélyegzik a foglyot; a bélyeg nyoma holta napjáig megmarad rajta. Az ötödik és legnagyobb büntetési fok abban áll, hogy a fogoly kezére és lábára le nem vehető vasbilincset tesznek, melyet holta napjáig kell viselnie. Ez a büntetés általában ritkán alkalmaztatik,…

A börtönök kizárólag fából készült terjedelmes épületek, melyek rendes körülmények között elegendők is a kijelölt foglyok számára, de ezenkívül az átutazó vagyis inkább átszállított foglyok megállóhelyei is s ilyenkor túlzsúfoltak. A börtönök többnyire nagyobb városok közelében vannak külön fakerítéssel, melyek nyílásainál azonban a városi lakosok, különösen a paraszt-nők naponként élelmiszereket s más szükségleteket adnak el a foglyok számára s így valóságos vásárok vannak, természetesen legalább egy börtönőr ellenőrzése mellett…

A jelen században körülbelül egy millió rabot küldött az orosz kormány Szibériába, legtöbbet az 50-es években, midőn az európai börtönöket reformálva, a rabok egy részét onnan kitették s midőn a rabok közül igen sokat küldtek az Amur vidékén fölfedezett bányákba. Ma már aránylag kevesebben jutnak ide, mert Szibéria telepesei sok helyen hangosan tiltakoznak a fegyencek ideküldése ellen. Ezért, mintegy 10 év óta már leginkább Szahalin szigetére hordják az elítélteket. Néhány évtized múlva a szibériai foglyok régi borzalmas képe egészen eltűnik, a nagy ország Ausztráliához hasonlóan művelt vidék lesz, hol természetesen szintén lesznek börtönök, de csak a bennszülött bűnösök, nem pedig a száműzöttek számára.

 

 

 

19. 306. Az örök béke eszméje. Sz. Z.

Az utolsó napjait élő XIX. századnak bizonyára egyik legérdekesebb eseménye az a nemzetközi tanácskozás, mely néhány nap múlva Hágában, Hollandiában fog összeülni. A részleges lefegyverzés és az európai államok közti hadakozás lehető elkerülésének módozatait fogják itt meghányni-vetni. Hogy egész Európa a sok nemzetközi békeegyesület gyűlésezései után is óriási érdeklődéssel néz épen a hágai elé, ennek magyarázata az a cári körlevél, mely néhány hónappal ezelőtt a mostani tanácskozás eszméjét fölvetette s kivitelére az összes európai hatalmakat fölszólította. Annak idején ez a föl-szólítás méltán keltett nagy feltűnést. Hiszen az orosz czár birodalmát tekintette az európai köztudat annak a tűzfészeknek, melyből a jövő nagy háborújának első lángjai ki fognak lobbanni. Ha az európai egyensúly sokat emlegetett kérdéséről volt szó, az aggodalmaskodás rendesen a cár óriási és korlátlan katonai hatalmában látta ennek legnagyobb veszélyeztetőjét. Hogyne ébresztett volna tehát a keletről jövő békehang különös csodálkozást, hogyne keltett volna mindenfelé lelkesedést a cár békeszózata.

A cár tehát megtette az első, nagy lépést. A második lépés, a gyűlés megalakulása a legközelebbi hetek kérdése. Ezen alkalomból foglalkozzunk az örök béke eszméjével. Ezen szép eszme a gondolkodásnak nem ama világából sarjadt, mely iránt csak a szaktudás érdeklődik. A társadalmi élet, tehát mindnyájunk javára tűzte eszményi végcélul maga elé azt az állapotot, midőn semmiféle emberi érdek-összeütközést fegyverrel elintézni nem fognak. Hogy ez az állapot még nagyon messze van, nyilvánvaló, de ha a felé való törekvés eszméjét vizsgáljuk, örömmel fogjuk észrevenni, hogy ez irányban már is jó hosszú utat tettünk meg..

A művelődés kezdő korszakaiban ez csak olyan kegyes óhaj volt, a mi néhány ábrándozó költő művében hangzott föl csupán. Homéroszban és a Bibliában, az emberiség eme két fontos könyvében megtaláljuk az örök béke kifejezést, s az általa meghatározott állapot utáni sóvárgást, nem mondunk újat, mivel ezekben a könyvekben «minden bennfoglaltatik». A többi görög költő és bölcsész is megemlékezik róla, köztük Plató, a ki ötszáz évet adott az emberi elmének, hogy megfejtse a teremtés minden kérdését. De hiába, a fejlődés lassúbb, mint az álmodozók gondolják! Római költők, mint Horatius, Terentius és mások is remélték, hogy az emberiség egykor minden kardvasat dolgozó szerszámmá alakíthat át,…

Tudjuk, hogy éppen annak a századnak alkonya, mely ezeket a nemes igéket hangoztatta, szülte a legnagyobb vérontások egyikét, melyet a földteke valaha látott, t. i. a francia forradalmat. A forradalom után jött aztán I. Napóleon, a kinek uralma alatt egész Európa folyton harcban állott s annyi katona hullott el a csatatereken, hogy a nagy császár utolsó hadseregeiben már nagyrészt gyermek-ifjú szolgált. Ezt követte a Napóleon által elűzött uralkodók visszatérése, mely egész Európában az elfojtott népakarat korszakát nyitotta meg.

De e század első felének forradalmai végre megszerezték a népeknek az önrendelkezést, a szabad gondolatnyilvánítást és eszmehirdetést. Érthető tehát, hogy ebben a században az örök béke eszméjének hívei is mindenféleképen igyekeztek a megvalósítás útját egyengetni. így aztán a negyvenes évek óta a békeeszmét pártolók számtalan mozgalmat indítottak, egyesületet alapítottak és gyűléseket hívtak egybe. 1847-ben volt Svájcban, Bemben az első ily nemzetközi gyűlés, melyet sok más követett. És mindezek sokban hozzájárultak az örök béke eszméje iránt való érdeklődés ébrentartásához és terjesztéséhez. Az egyes európai államok békeegyesületeinek élén a közélet legkitűnőbbjei állnak, pl. a magyarországinak élén, mint tudjuk, Jókai Mór. 

A mostani cár nem az első orosz uralkodó, aki nemzetközi jegyzékben az európai hatalmakat hadseregeik részleges leszerelésére fölszólította. Ugyanezt tette már I. Sándor cár 1816-ban, midőn angol országi képviselője által egy ily értelmű indítványt köröztetett Londonban, aztán Parisban, Berlinben és Bécsben. Arra utal ebben, hogy miután Napóleon többé nem fenyegeti Európa békéjét, a bécsi kongresszuson pedig közös megegyezés szerint minden fejedelem jogos követelményének eleget tettek, a létező nagy hadseregek számát minden államban le lehetne szállítani. Ez a javaslat azonban, melyről Gentz*, a Metternich-korabeli híres államtudományi író, irataiban részletesen megemlékezik, a hatalmak tétovázó magatartása miatt nem is került nyilvánosság elé. A legtöbb udvarnál ugyanis azt tartották, hogy kezdje a leszerelést az indítványozó! Nagyon valószínű, hogy közvetlen gyakorlati eredményeket a hágai megállapodások se fognak fölmutatni, de ha így lesz is, a cár indítványa s a nemzetközi tanácskozás az örök béke eszméjének mégis nagy erkölcsi nyereségét jelenti.

 

*Friedrich von Gentz (2 May 1764 – 9 June 1832) was a German publicist and
statesman.

 

 

1899. 19.  308. A GELLÉRTHEGYI CITADELLA LEBONTÁSA

A Duna festői panorámája nem sokára el fogja veszteni egyik érdekes díszét, a gellérthegyi citadellát. A festői szépségű, hatalmas sziklahegy tetején emelkedő erődöt ugyanis lebontják s a hegytető valószínűleg helyet ad egy nagy nemzeti emlékműnek, melynek eszméje már évek óta foglalkoztatja az illetékes köröket…. Az 1848—49-iki szabadságharc alkalmával azonban a magyar csapatok szállták meg a csillagda melletti tetőzetet s 1849 május 5-ikén meg is kezdték a budai vár lövetesét,…

Az elpusztult csillagvizsgáló lebontása után a Bach-korszak katonai kormányzósága elhatározta, hogy a hegy ormán egy nagyobb erődöt emeltet, a honnan az egész fővároson és vidékén harcászatilag uralkodni lehessen. Az elkészült tervek alapján hét év alatt épült föl a hatalmas citadella,

 

 

A GELLÉRTHEGYI CITADELLA A SASHEGY FELÖL NÉZVE

 

A szent gellérthegyi citadella 220 méter hosszú erőd, melynek szélessége 45 és 60 méter között váltakozik, csupa terméskőből építve. Hosszúkás, sarkos törésű falaiból két bástyakiszögellés nyúlik ki, a mely mintegy 12—16 méternyire emelkedik ki a föld felszínétől. Az egyik bástyakiszögellés éjszakra, a királyi palota felé néz, a másik pedig délre, Promontor felé. Az erőd keleti végén félkör alakú bástyafal néz a vámháztérre, míg a tulajdonképpeni erőd, az úgynevezett citadella, a svábhegyi (nyugati) oldalon emelkedik ki két emeletnyi magas falaival félkörben húzódva….Az erőd végleges átadása alkalmával a katonai hatóságnak egyik fő kívánsága az volt, hogy a citadella falainak egyes helyeken lévő megbontása által, szüntessék meg annak erőd jellegét.

 

*

Budapest főváros tanácsa a gellérthegyi citadella lebontása alkalmából elkészíttette annak szabályozási tervezetét is. E szabályozási munkálatokat a most épülő eskütéri híd budai oldalánál a következő héten kezdik meg. lerobbantván a hegy alányúló részéből annyit, amennyi a nagy forgalmú hely kiszélesítésére szükséges. Mikor a fővárosi tanács e szándéka annak idején nyilvánosságra jutott, a magyar mérnök- és építész-egylet, mint egyik hivatásos munkálója a főváros fejlesztésének, pályázatot hirdetett a maga körében arra nézve, hogy miként lehetne egy monumentális műépítmény emelésével a szabályozás alá eső területet díszíteni.

 

 

 

AZ ESKÜTÉRI HÍDDAL SZEMBEN A GELLÉRTHEGY ALJÁRA TERVEZETT ÉPÍTMÉNY. Vágó László műépítész terve

 

A pályázat aranyérmét, és 1200 frt-os utazási ösztöndíját Vágó László* fiatal építészünk tervezete nyerte el a bíráló-bizottság egyhangú véleménye szerint. A tervezet szerencsésen oldja meg a kitűzött kérdést, e festői szépségekkel megáldott hegyoldalnak művészi kiképzését. A műépítészeti szépségekben gazdag tervezet az eskütéri híd tengelyébe helyezi a főépítményt, amely két hatalmas toronyból állana. Két oldalán emelkedő lépcsőzet vezetne fel a hegy parkozott oldalán a felső oszlopsorokkal díszített teraszra. A két torony közötti részt egy ív kötné össze kagylószerű mélyedéssel, amelyben lenne majd elhelyezhető Szent Gellért püspök szobra…A nagyméretű mű a jelenlegi szerpentin-gyalogút mellett végződnék, s körülbelül a most lebontás alá kerülő hegyoldali házsorokig emelkednék, mi által rendkívül emelné monumentális építményekben úgy is szegény fővárosunk emez egyik legszebb pontját.

Paur Géza.

*

*Vágó László (Nagyvárad, 1875. március 30. – Budapest, 1933. december 30.) magyar építész, a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alakja, Rendezési tervet készített 1899-ben a Gellérthegyhez, valamint az Erzsébet híd budai hídfőjéhez. wiki

 

 

25. 415. NŐK A VASÚTI SZOLGÁLATBAN.

A női munka értékesítése óriási mértékben halad a közlekedésügy különböző agaiban. Nemcsak az amerikaiaknál és ausztráliaiaknál van ez így, ahol a nők már-már minden téren egyenrangúak a férfiakkal, hanem nálunk, az e tekintetben sokkal lassabban haladó Európában is. Franciaországban már több mint 10 000 nő van az államvasutak szolgálatában, mint pénztárosnő, váltóőr, jelző s más efféle. Európának nagyobb részében a nőket a vasúti forgalomban csak irodai munkára alkalmazzák. Kivétel ez alól Oroszországban van, hol ma már ritka eset, hogy férfi lenne a pályaőr; a vasutakon utazó mindenütt látja a rövid szoknyából és hosszú szárú csizmából álló egyenruhás vasutas nőket, amint a kis piros lobogót kezükben tartják. Újabban vasúti kalauznők is vannak, de csak a nők számára fenntartott kocsikban. Oroszországban és —legalább az éjjeli gyorsvonatoknál Svédországban is — nemcsak külön szakaszokat, hanem külön kocsikat adnak az utazó nőknek.

A vasúti női alkalmazottakat illetőleg legnagyobb a változatosság az Amerikai Egyesült Államokban. Ott van oly vasút, melyet csupa nők kezelnek. Egy Haines nevű nő, ki Texasban évekig foglalkozott a vasutakkal, lett az első vasúti igazgató s állítják, hogy igen jól tud kormányozni, s jól fegyelmezi még a férfiakat is. Van Amerikában egy mozdonyvezetőnő is, Hewitt Ida kisasszony, ki Nyugat Virginiában működik a Cairo nevű kis mellékvonalon. Atyja igen gazdag s egyúttal egyik tulajdonosa a vasútvonalnak; így bizonnyal nem kenyérkereseti célból adta leányát erre a szokatlan pályára, hanem mivel annak nagy kedve volt hozzá. Hevitt Ida egyenruhát visel a szolgálat alatt, de nőiességét még sem tagadhatja meg; állandóan kesztyűt visel. Érdekes, hogy egy másik amerikai vasútvonalnak a főorvosa is nő. A vasúti szolgálatnak minden ágában akad legalább egy-két nő. Nálunk a nők a vasútaknái még nagyon kis kört töltenek be. Legtöbbet alkalmaztak a személypénztáraknál, de ott is jóformán csak a főbb állomásokon. Pályaőrnő nincs, bár asszonyok igen sok helyen szerepelnek, mint férjeik helyettesítői. A magyar nő a vasútaknái még sokkal ritkább, mint a postán, vagy távírdán. A telefonoknál a férfiak jönnek ritkaság számba.

 

 

.

 27. 453. Francia hadifoglyok Magyarországon. V. S.

A Vasárnapi Újságnak a francia forradalomról közölt cikksorozatai kapcsán ismételten kutatás tárgyává tettük a forradalomkori francia-magyar érintkezések történetét. Ismertettük a párisi «Archive Nationale» kiadatlan forrásai alapján a Parisban nyaktilón kivégzett magyar Blankenstein huszár, Tóth János pőrét, nyomoztuk a francia emigránsok magyarországi települési kísérleteinek történetét. A «Les volontaires nationaux pendant la revolution (Paris. 1899)* nagy kötetének a francia hadilevéltárból merített anyaga után érdekesnek véljük összeállítani a hazánkban elhalt francia hadifoglyokra vonatkozó adatokat. Két vesztett ütközet, Condé ostroma, 1793 április 19-én; s Quesnoy kapitulációja ugyanazon év szeptemberében szolgáltatta legnagyobb részét e foglyoknak, kiket a győztes osztrákok Magyarországba internáltak…A foglyok nagy része nem juthatott el Pestig sem, már Pozsonynál ledöntötte a kór, megtörte őket a bánat, a nélkülözés.

Feltűnő a foglyok közt a halálozások nagy száma a Dunán lefelé tett út alatt. Rakásra hulltak a harc fáradalmaitól elgyötrött szerencsétlen emberek, az idegen égalj, s a hosszú út viszontagságaitól megtizedelve. Még idején menekült Oriverger, miután hazájába visszatérve, nyugdíjaztatta magát, elbeszélte, hogy hogyan vonszolták a földön, hogyan ütlegelték puskaaggyal az osztrákok, míg a szenvedett bántalmaktól örökre harcképtelenné nem vált. Sokan nem bírták ki a kínzásokat, s még a hajón, vagy az útba eső községekben elpusztultak. Írtó hatással volt a boldogtalan internáltakra az Alföld és a délvidék mocsaras, váltólázas földje és levegője. Akik Temesváron voltak elhelyezve, azok közül tán egy sem maradt életben.

Az osztrák hatalom kazamatáiról, a fogság szigorúságáról más adatunk is van.  Ez a forrás de Ligne gyalogsági dandár 1796. április 23-ikán Petiét hadügyminiszterhez intézett jelentése.  A hetedik párisi zászlóaljnak lehetetlen volt kereteit újból megalakítania, mert zászlóaljunk a Condénál vívott ütközetben foglyul esvén, és csak pár hónappal ezelőtt váltatván ki, legnagyobb része a legénységnek, amely ellent tudott még állani a hosszú és kegyetlen fogság szenvedéseinek, csaknem kivétel nélkül kényszerülve volt az útban eső városok katonai kórházaiba menni …

 

* A nemzeti önkéntesek a forradalom alatt.

 

 

34. 568. A magyar mészárosok 1848 előtt.

Az 1848 előtti mészáros mesterségről érdekes adatokat közöl egy olvasó a Pesti Naplóban arra való vonatkozással, hogy Petőfi atyja mészáros volt. 1848-ig  a mészárosok, fogadósok, vámosok legnagyobb része a magyar nemesek sorából került ki. s tősgyökeres magyarok voltak, érzelemben, nyelvben és viseletben. Közülük a legtöbb nemcsak az elemi iskolákat végezte, hanem akárhány még a hat latin osztályt is. Valamirevaló földbirtokos nem is tűrt meg olyan regálebérlőt, akinek nem volt meg a kellő műveltsége. Az 1848 előtti mészárosok, fogadósok bérlők voltak, akik a földesúri jogot gyakorolták. Nagy uradalmak bérlői meg épen valódi urak voltak, 500—600 holdas birtokossal bizony nem cseréltek. Tekintélyes emberek voltak a régi mészárosok. A Grassalkovics hercegek őse is mészáros volt Gyárakon. Gyárak a Zsitva-völgyön egy kis falu Nagy-Mánya és Szent-Mihály Úr között. A verebélyi utolsó uradalmi kocsmáros, Lipóczi Lamos András Dunaföldváron volt székállólegény. Annyi ezüst volt magyar ruháján, amennyi csak ráfért. Megnézte azt a lányt, a kivel szóba állott. Mint kocsmárost tisztelte, becsülte az egész vidék s nemcsak András napján, de máskor is, akárhányszor a helybeli és vidéki értelmiség szívesen időzött, mint vendég is barátságos asztalánál. És ilyen Lipóczi Lamoshoz hasonló korcsmáros-mészáros volt Magyarországon ezer és ezer, kik nemcsak arra voltak büszkék, hogy magyar nemesek, hanem arra is, hogy megvolt a kellő műveltségük s hazafias viselkedésükért közbecsülésben részesültek. Nagy tévedés mintha Petőfi Sándor szégyellte volna apja mesterségét, mintha az öreg Petrovics maga ütötte volna le taglóval a marhát. Erre volt ő neki is, többinek, arravaló legénye; ő csak a munkát vezényelte. Ha a fia megverselte, az inkább tréfa volt.

 

 

 

45. 751. A század utolsó éve

Közönségesen azt tartják, hogy a folyó év az utolsó e században, s a jövő 1900. évvel már új századot kezdünk. Sőt Parisban már hivatalosan is felavatták a jövő esztendőt a 21-dik század első évéül a kiállítás megnyitása, és a III. Sándor cárról nevezett új híd fölavatása által. De akármennyi tinta folyt is már el a tisztán akadémikus kérdés eldöntése körűi, száz év múlva, amikorra különben igen érdekes napfogyatkozást is jósolnak a csillagászok, megint csak fel fog újulni a régi harc….A század kezdődésének kérdése legalább három százados vitatkozás tárgya. Nem először merül ma föl; minden század végén vitatták, csépelték, s bő irodalma van 1799-ből, 1699-ből, 1599-ből….A francia forradalom is, mikor a forradalmi időszámítást be akarta hozni; nem vett föl 0 évet, hanem 1-en kezdte a számítást.

Úgyde hogy tartozhat az 1900. év az 1801-gyel kezdődő századhoz? Van ebben bizonyos ellenmondás, de csak olyan, mint a 9-ről a 10-re, a 99-ről a 100-ra való átmenet, azaz merőben névleges. Az 1900 nem egyéb folytatólagosan kifejezve, mint ezer nyolcszáz száz, azaz 19-ik száz, a mely 19-dik száz-csoport 1801-től 1901-ig terjed, s ezért használjuk a század összefoglaló elnevezésénél a százas befejező számot, p. o. jelen századunkra a 19-dik század elnevezést, az 1901-gyel kezdődőre pedig a 20-dik századot s így tovább. Ez tehát elintézett dolog. Kérdésbe sem jöhet, hogy folyó századunk 1900 december 31-én pontban éjfélkor ér véget, s az új század 1901. jan. 1-ével kezdődik. De fontosabb dolog ennél, hogy melyik éjféli idő szerint számítandó a század vége s az újnak kezdete. A párisi, budapesti, római, londoni vagy jeruzsálemi szerint-e? Hiszen tudjuk, hogy mikor nálunk 1901. január 1-je reggeli 1 óra lesz, Parisban még csak 1900 december 31-ike éjfél körül lesznek. Mi tehát előbb lépünk bele a XX. századba, mint a német, francia vagy angol? Ez minden bizonnyal így lesz…Ha tehát tiszta dolog, hogy a jövő század nem 1900-ban, hanem 1901 január 1-jén fog kezdődni: viszont az is világos, hogy nem egyszerre fog kezdődni a föld minden részén..

 

 

 

46. 768. A magyar hajózás múltja

Hajózásunk története visszanyúlik Magyarország állami életének kezdetéig. Kezdetben csupán a rév-átkelésre szorítkozott a hajózás, de az kétségtelen, hogy különösen a Dunán — melyen már a rómaiak élénk hadi és szállítási hajózást űztek — a hajózás már a legrégibb időben honos volt. Egy 1148-ból való okmány például, melyben a pesti rév a kerepesi révvel együtt említtetik, már tanúságot tesz arról az élénk kereskedésről, melyet akkortájt a Dunán át s azon le- és fölfelé borral, sóval és élelmiszerekkel folytattak…A XVII. század vége felé már az átviteli kereskedelemnek is jelentékeny tényezőjévé kezd válni a Duna folyam. 1671-ben egy társaság alakúit, mely német gyártmányokat és magyar terményeket szállított a Dunán keletre. Ebben az időben a Tiszán is megindul a hajózás alulról egész Szegedig. A XVIII. század közepe táján a Balaton taván is megindult a rendszeres hajózás. A keszthelyi uradalmak tulajdonosa, Festetich gróf ugyanis 1760-ban hollandi hajóépítőkkel nagy vitorlás hajót építtet, melyen 12 megrakott szekér elfért s a melyet különösen só-szállításra használtak…Szeged, Sziszek, Károly város, Pest, Győr, Komárom fontos hajózási központokká váltak. 1794. szeptember havában megalakult a királyi magyar szabadalmazott hajózási társaság, mely aztán igen sokat tett a hajózási forgalom előmozdítására.

A hajózás fejlődésével természetszerűleg együtt járt a hajóépítő-iparnak mind nagyobb arányú kifejlődése is. A hajók már a XVI-ik században nagyobbak voltak, de még sem oly nehezek és esetlenek, mint a múlt korbeliek; sőt a tengeri hajókhoz hasonlókat is építettek a Dunára, melyek evezőkkel és vitorlákkal, sőt nagyobb ágyúkkal is el voltak látva. Lefelé még csak leúszott a hajó, ámbár így is sok bajjal járt a hajó vezetése, kivált a Duna és Száva felsőbb, kanyargós, zátonyos szakaszain, az azokban rohanó vízfolyás mellett. A fölfelé vontatás nagyobb nehézségekkel járt. A felfelé vontatás lassú és költséges volt. Egy pár közepes nagyságú kapcsolt hajó felvontatásához kellett kilenc hajós, két fő fuvaros, 38 hajtó és 38 ló. A főfuvaros lóháton ment elől a parton, s hosszú rúddal vizsgálta az utat, így jelölve meg, merre hajtsák a vontató lovakat, a hajtók pedig gondoskodtak nemcsak a lovakról, de arról is, hogy a vontató kötél fel ne akadjon.

A nagy hajók vezetése még lefelé is igen nehézkes és kényelmetlen volt. Kellett hozzá elől-hátul két-két hosszú kormányrúd, aztán az evezőknek is segíteniük kellett. Pesttől Bécsig az utazás eltartott 20, sőt néha 25 napig is. Azok a kísérletezések azonban, melyeket még 1783-ban Lyonnál a Saon folyón egy gőzgép által hajtott dereglyével tettek, majd az 1807-ben Fulton által épített tengeri gőzhajóval elért kedvező eredmények a folyami hajózásban is nagy átalakulásnak nyitottak teret. Ezek a kísérletezések Magyarországon is követésre találtak. Különösen Komárom, Sziszek és Szeged voltak azok a helyek, ahol a hajóépítő-ipar mintegy összpontosult. Szegeden már a múlt század végén készítettek egész 4200 mázsát bíró fahajókat és egész 8200 mázsát bíró fedett tölgyfahajókat, mely utóbbiak 15—16 ezer forintba kerültek. Csongrádon, Szolnokon és Becsén szintén készültek kisebb-nagyobb fahajók. A hajózás — az akkori kezdetleges eszközökkel — ugyancsak sok bajjal és vesződséggel járt s e mellett sok időbe és nagy költségbe került, sőt nem ritkán komoly veszedelemmel is járt.

 

 

53. 881. Az új század küszöbén. Halász Imre

A SZÁZADOK ELEJE ÉS VÉGE ritkán vág össze azokkal a világraszóló eseményekkel, melyeket mintegy a világtörténet mérföldmutatóinak tekinthetünk. A XIX. századdal nem kezdődött s végével nem záródik le egyszersmind történelmi korszak. A tizenkilencedik század elején, közepében volt az emberiség egy oly átalakulásnak, melyhez fogható a kereszténység keletkezése és a reformáció óta elő nem fordult. A francia forradalom összetörte a középkor intézményeit, felszabadította az embert a középkori osztálytársadalom béklyójából, kihirdette az emberi jogokat, uralkodó eszmének tűzte ki a szabadságot, testvériséget és egyenlőséget. Ez a nagy átalakulás nem történhetett meg egyszerre, hanem csak fokozatosan…

Napóleon bukása után Európa hatalmasai összeültek a bécsi kongresszuson, visszahelyeztették az elűzött régi dinasztiákat, a térképen nagyjából helyreállították az országok régi határait. Ez az Európa már nem a régi volt, s a jogegyenlőség eszméje mély gyökeret vert nemcsak a francia nemzetnek, hanem valamennyi európai népnek tudatában. Az osztrák, porosz és orosz uralkodók által kötött szent szövetség, melynek vezető lelke Metternich herceg volt, megkísérelte ugyan atyáskodó gyámság alatt tartani a népeket, elnyomni minden forradalmi kísérletet, csirájában elfojtani minden szabadabb gondolatot, de csak ideig-óráig sikerült…

Az, hogy Közép-Európa a rendnek és békének sziklaszilárd védőbástyájává tömörült, azt eredményezte, hogy sem a francia bosszú-politika nyughatatlansága, sem az orosz hódítási vágy, mely 1877-ben újra kísérletet tett a török birodalom szétrombolására, nem volt képes megbontani világrészünk békéjét. Ma szinte lehetetlenségnek látszik, hogy valamely európai nagyhatalom európai területkérdések miatt háborúba keveredhessék egy másik európai hatalommal….

Anglia soha sem terjeszkedett erősebben, mint az utolsó másfél évtizedben; azért mégis érzi, hogy ha nem is világhatalmi állását, de mindenesetre világhatalmi és kereskedelmi monopóliumát veszély fenyegeti. Ez okból óriási mértékben nagyobbította hajóhadát, bár ezen a téren Franciaország, Oroszország és Németország lázas sietséggel haladnak nyomában. Európa kárörömmel nézi Anglia balsikereit a dél afrikai harctéren. s a századvég jellemző vonása az óriási fegyverkezés a hadi tengerészet terén. Ez azt sejtteti, hogy a huszadik század első évtizedei oly háborút fognak hozni az emberiségre, melyet az Európán kívüli birtokok és hatalmi körök miatt, s főleg tengeren fognak megvívni azok a vezető nagy nemzetek, amelyek jelenleg a világ fölötti uralomban és a világkereskedésben egymással versenyeznek…

Maga a szocializmus már félig levetkezte forradalmi jellegét, s éppen napjainkban nevezetes átalakulásban van. A mai szocializmus elméleti alapja, Marx híres bér-törvénye s azzal együtt az a tan, hogy a tömegek sorsán csak erőszakos felforgatás által lehet segíteni, már erősen meg van ingatva. A jövő társadalmi politika kialakulása valószínűség szerint nem a revolúció, hanem az evolúció, a fejlődés törvénye szerint fog végbemenni.

A tömegek sorsának lényeges megjavítása az a nagy probléma, melyet a XIX. század a maga tudományos és technikai vívmányainak gazdag örökségével, mint tehertételt, szállít át a XX. századra. Ezért tovább fog dolgozni a tudomány, s melyhez keresni fogja az utat a haladásnak soha nem nyugvó szelleme. Korunk nagy társadalmi betegségei, a vagyon és élvezetek telhetetlen hajhászása, az erkölcsi léhaság, a testi idegesség, a mindezekből sarjadó társadalmi gyűlölködés és az anarchizmus őrülete késleltetni fogják a nagy cél megközelítését. De higgyünk és reméljük, hogy a becsületes demokrácia tisztultabb világnézete, a műveltséggel erősbödő emberszeretet, s a fajunk nemesebb természetében gyökerező családi erények vissza fogják vezetni a jövő nemzedékeket a boldogság ős forrásaihoz: az egyszerűséghez, az igazsághoz és a természethez.

 

 

53. 890. Hírek a tizenkilencedik század elejéről.

Közlünk itt pár részletet az öreg «Magyar Hírmondó »-ból, a melynek Bécsben, 1800. január 3-ikán kelt számában többek közt a következők foglaltatnak:

Vajon ez a beállott 1800. esztendő, az Új Századnak t. i. a 19-diknek kezdője-e, vagy pedig a 18-dik Seculumnak befejező esztendeje? Minthogy ez a kérdés igen fenn forgóvá leve, Kotzebue egy kis Teátromi Játék írására vett abból alkalmatosságot, s munkáját Új Századnak (Das Neue Jahrhundert) nevezte.

Ez a darab az 1799-dik esztendőnek utolsó és az 1800-diknak első estvéjén el is játszódott már itt, melyben a Teátralisták szintúgy vetélkednek egymással az említett kérdésről. Új esztendő napján felgyülekeztek az itt lévő mindkét nemű méltóságok a Cs. kir. Udvarban, Ő Felségeik tiszteletére, akik a legdrágább öltözetében s hintajában voltak. Az Udvari Főtisztek, mineműek: az Udvari Marsal, a Gárda Kapitányok, a Fő Lovász Mester, a Fő Vadász Mester  különös pompákkal mentek az Udvarba, kik között Herceg Eszterházy Miklós Generális a M. K. Testőrző Sereggel, a melyet vezetett, nem különben tündöklött, mint fényeskedik az egész Hold a csillagok között.

 

 

 

Költemények. 1897-1899.

 

 

 

Ambrozovics Dezső

Bacsó Gyula

Bakó István

Balogh Imre

Bán Aladár

Bárd Miklós

Bartók Lajos

Beszkid István

Borongó

Burics Ernő

Dalmady Győző

Diószeghy Mór

Dömény József

Dömötör Pál

Endrődi Sándor

Erdélyi Zoltán

Fehér Géza

Fejes István

Feleki Sándor

Felszeghy Dezső

Gencsy István

Hegedűs István

Herczeg János

Horvát Boldizsár

Inczédy László

Illyés Bálint

Jakab Ödön

Jankovich Marczell

Justh Béla

Kántor Imre

Katona Ernő

Kenézi Csatár

Kiss József

Kisteleki Ede

Koroda Pál

E. Kovács Gyula

Kovács Zsigmond

Könyves Tóth Kálmán

Lampérth Géza

Luby Sándor

Mares Ödön

Méry Károlv

Mihalik János

Mezarthim

Mezei Ernő

Mikolth

Nagy Mór

Palágyi Lajos

Pap Kálmán

Pataj Sándor

Pásztói

Petőfi Sándor

Porsche Vilmos

Sántha Károly

K. Símó Ferenc

Sípos István

Stamborszky Lajos

Ifj. Szász Károly 

Szász Zoltán

Száray Gyula

Tarcsafalvi Albert

P. Thewrewk Emil

Tóthné Munkácsy Eleonóra

Urházy György

Vargha Gyula

Varsányi Gyula

Vay Sarolta

Versényi György

Vidor Mór

Viz Zoltán

Zempléni Árpád

Gróf Zichy Géza

Zsoldos Jenő

 

 

 

 

 

 

1897.

 

 

45. 746. Anbrozovics Dezső: Titok

 

Gyakran kérdezem magamban

Néma, csendes éjszakákon:

Mért is élek, mért is vagyok

Itt e nagy, csodás világon?

 

Mért születtem, honnan jöttem

És hová visz majdan innen

Végzetemnek titkos útja

A rejtelmes végtelenben…

 

Fenncsapongó lelkem, ujjong,

Újra vagyok, újra élek,

Fönségében tisztán látom

Titkát a nagy Mindenségnek:

 

Mindörökkön élő része

Vagyok én is a világnak,

Szabaddá lett gondolata,

A teremtő Ős-sugárnak.

 

 

44. 435. Bán Aladár: Otthon

 

Ez idegen, nagyvilágból

Odavisz a lelkem távol,

Hol zöldellő halmok tövén

Nádtetős ház borult fölém.

Odaszállok ti hozzátok,

Árnyékos fák, vad virágok,

Felejteni bús sorsomat,

Tengernyi sok bánatomat . . .

 

Beh szeretnék itt maradni

Gyógyítgatni, vigasztalni,

Leborulni kebelére,

Fölnevelő lágy kezére,

S ezer csókkal halmozni el,

Megáztatni könnyeimmel

A kezet, mely éltem védte.

Áldja meg az Isten érte !

 

 

726. Bán Aladár: Halottak napján

 

19. 299. Borongó: Elvégeztetett

 

Beteg öregember ott fekszik az ágyba,

Nem fölkelni többé, csak pihenni vágyva;

Halvány két szeme a puszta légbe bámul;

Homlokán árnyék ül a nagy éjszakából

S mintha onnan azt az árnyékot űzné el,

Meg-meg simogatja elszáradt kezével…

 

Míg kint ünnepileg hallgat a természet,

A haldokló fölött betelik a végzet;

A mulandóságnak örök éjszakája

Dérharmatot hullat hűlő homlokára,

Hamvasodik a szem, kilobban az élet,

Ki tudja hová tűnt, ki tudja mivé lett.

 

470. Bartók Lajos: A római Campagnán

 

650. Bartók Lajos: Árpád hős magzatjai

 

879. Bartók Lajos: Szabadság virága

 

347. Beszkid István : Melankólia

 

414. Burics Ernő: Feleségemnek

 

414. G. Diószeghy Mór: Érzem

 

82. Endrődi Sándor: A tanítók háza felé

      1897. február 2.

 

Gyere velem, te szegény kis árva,

Szegény magyar tanító árvája!

Eltemetted apádat, anyádat,

 Legfeljebb a szél zokog utánad,

Se betevőd, se takaród nincsen,

Gondviselőd egyedül az Isten.

De az Isten mindnyájunknak atyja,

Kit lesújtott: meg is vigasztalja…

 

Hogy az álmot valósággá rója,

Valósággá, tündérpalotává,

Könnyet-törlő hála templomává,

S ama dicső lángszellem nevében  

Élő eszme mindnyájunk szívében

Föl is vési márvány homlokába:

Pihenj meg itt, tanító árvája !»

 

Szép lassacskán majd csak oda érünk,

Bízzál fiam! Menjünk, mendegéljünk.

 

 

618. Erdélyi Zoltán: Egy levélre

 

567. Fejes István: Alkony az erdőn

 

42. 686. Fejes István: A tízek szobra

 

Parancsol Budavárban

Ferencz József király:

Igaz magyar hűségen

Trónom szilárdan áll,

Most hát szívem szerelme

Buzdul a nemzetért,

Véssétek ércszoborba

Ez ősi szép erényt!

 

Ki szent ügyért oltáron

Áldozta fel magát,

Hadd zengje Gellért püspök

A vértanúk dalát….

 

Pázmány /egy-egy versszak. G./

Hunyadi Mátyás

Zrínyi

Bocskai, Bethlen Gábor,

Pálffy

Tinódi Sebestyén

Verbőczi

Névtelen

Az első Habsburg

 

De még egyért könyörgünk,

Nemes szívű király,

Ha majdan tereinken

A tízek szobra áll,

Mondd, hogy magyar királyhoz

Hiába esd kegyért,

Ki hont szeretni nem tud

S nem ismer ős erényt!

 

 

 

378. Feleki Sándor: Június

 

98. Illyés Bálint: A két turul

 

66. Jakab Ödön: Telnek az évek

 

347. Justh Béla: Májusi dal

 

 

 

847. Kiss József: Rab asszony

 

Viszik a rab asszonyt a bírák elébe:

Ülj le, te rab asszony, a vallató székre!

Suhogó selyembe, talpig feketébe,

Úgy lép a rab asszony a bírák elébe.

 

Rekettyés tövében, süppedő avarban,

Szent Iván napjára, harmatos hajnalban

Halva lelték urad, kés szívébe mártva:

Ismered ezt a kést, Nemes Nagy Zsuzsanna?…

 

 

Én istenem! Mért is vetemedtem arra,

Hogy én lesbe álljak, mint valami vadra!

Szeretője helyett iszonyú halálra

Rubintos kis késem uramat találta.

Megvédte testével, aki nem érdemli.

Én a megalázott! Engem nem véd senki.

 

Minden gazdagságom oda adnám érte,

Minden búcsút, oltárt sorba járnék érte:

Hogyha verne, verne, még egyszer fölkelne,

Fiatal életem egyetlen szerelme.

 

Kiss József 1890 óta a «Hét» című lapot szerkeszti

 

 

 

247. Kisteleki Ede: Tisza

                                A fák suhognak. ... 787

 

 

 

378. Mares Ödön: A távolból

 

567. Mezarthim: Rozmaring

 

734. Mezei Ernő: Utcai csillagászat

 

130. Ifj. Szász Károly: Az én imádságom

 

263. Szász Zoltán: Memnon keserve

 

18. Száray Gyula: Ember  

 

 

48. 811Tört sugarak. Írta Tarcsafalvi Albert. Székely-Udvarhely 1897. Benedek Elek írt a tíz íves kis kötethez előszót. Megtudjuk ebből, hogy Tárcsafalvi Albert még fiatalember, s annak a szép Erdő vidéknek a lakója, melyet Kriza megénekelt. Vargyasi* néptanító. Szerzőnk egészen közel áll a néphez, a költészet legtisztább forrásából meríthet. A környezet nincs is egészen hatás nélkül reá; költészete egészséges, magyaros, de valami magasra nem emelkedik. Ehhez több tehetség, erősebb egyéniség kellene…

 

  Az én falum

 

Kicsiny faluban nőttem én fel,

Aszott zsindelyfödél alatt,

Küszködve az idővel, vésszel,

Barnultak az öreg falak.

Házunk körül a vad folyondár

Ütött magának jó tanyát

Maradtam volna én is ott bár,

Ne mentem volna el tovább.

 

Belül a ház telisded telve,

Kincsekkel rakva gazdagon

Nagy vala az Isten kegyelme,

Oh, mert tíz gyermek nagy vagyon…

 

Kicsiny faluban nőttem én fel,

Aszott zsindelyfödél alatt,

Küszködve az idővel, vésszel,

Barnultak az öreg falak.

Mért is hozott el onnan vágyam

Te jöttél volna el oda,

Hidd, édesem, az én hazámban

Az ég se ilyen mostoha.

 

*Sepsiszentgyörgytől 57 km-re északnyugatra, Baróttól 9 km-re északnyugatra a
Persányi-hegység keleti előterében, a Vargyas-patak mellett fekszik. 1910-ben 1793 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

*

 

366. P. Thewrewk Emil: Kölcsey szobra előtt A Kisfaludy-társaság félszázados fennállásának emlékére

 

 

18. 278. Könyves Tóth Kálmán: Herkulanum hőse

 

Márványtalapzaton az ősi régiség:  

Pánczél, betört pajzs, csorbult, horpadt sisak,

Rostélya, gombja nincs. Nincs rajta semmi csat,

Sírból került elő s ma fénye mégis ég!

 

Herkulanum hősét fedezte ez a vért,

Akkor viselte ezt porsátora fölött,

Mikor a tűzfolyam szikrázva hömpölyög,

Bevárva őrhelyén, a mit rá sorsa mért.

 

Morog az égő hegy, tajtékzó torka szór,

Miként könnyű pihét, mázsányi köveket.

Iszonyú rombolást síri csend követett,

Másnap e városról csak a hír szája szól.

 

Füstfelhő kavarog,  az ég lángba borul,

Ember, állat, ki tud, sietve menekül,

Csak az őr, mint szobor, megáll ott egyedül,

Hogy a jövőben is álljon fényoszlopul!

 

A lávasírt felásta újabb nemzedék,

Ott lelte meg vele halálig hű ebét,

Így őrködtek együtt a holt város felett.

 

Kötelesség élő jelképe e halott,

Kit helyéről a vész le nem sodorhatott.

Sisakja így regél örökös életet!

 

 

 

43. 707. V. S. /Vay Sarolta/ II. Oszkár svéd király dala

 

Ülök a folyóvíznek partján

A fölkelő nap fényében;

Arany szín csillog a vízen,

S egy perc alatt eloldva sajkám.

Kemény a munka, s súlyos; ám

Sebaj! erőm ha ellankadna,

Egy dalra gyújtok szaporán,

Vidáman csengő játszi dalra

Larala lala!

 

A napsugárral szelíden

Játszanak a tündöklő hullámok,

S míg evezőmmel vígan szántok,

Hab-habra tódul elibém.

Az ég derült kék távolában

Amott egy templom tornya int

 Ah mily derű, mily tiszta báj van

Amerre csak a szem tekint.

Larala lala!

 

Pihen az erdő buja zöldje

A víz mosolygó tükörén

S a rét virágai fölém

Koszorút fonnak üdvözölve.

De íme, földet ér most sajkám,

Már itt a cél, a rév közel:

Mi kéj lesz majd a folyó partján

Fáradt tagokkal dőlnöm el.

Larala lala!

 

Ősz váltja fel a nyár szakát,

Nyugszik a kéz már, semmi dolga;

Megszűnt a munka s sutba dobva

Pihen az evező lapát,

De szívemet csak űzi vágya

S hozzá, hozzá sietek én

A távol Dalecarliába.

A szent karácsony ünnepén  

Larala lala!

 

 

1899. 46. 775. Régi magyar társas élet, írta D'Artagnan. Két nagy kötet, melyet az Athenaeum nyomdája ízléssel állított ki. A hírlapolvasó közönség sűrűn találkozik D'Artagnan nevével, valamint gróf Vay Sándor / azonos Vay Saroltával 1859 – 1818/ nevével is. A két név egy írót jelent, aki nagy szeretettel és otthonossággal rajzolja a régi magyar családokat, a kastélyok életét. Ezekből a rajzokból, társadalmi képekből lett ez a két kötet, melyhez Porzó írt előszót. Találunk benne képeket, alakokat, epizódokat Mária Terézia, II. József, I. Ferenc korából, századunk első feléből. Tarkaságban, élénk színezésben jelenik meg a régi magyar nemes világ a maga otthonában, közben ismert szereplők, történeti alakok, szép asszonyok, büszke urak, kevély katonák, politikusok, papok, minden rangú tényezői a magyar úri világnak, szokásaival, erkölcseivel, felfogásával. D'Artagnan sokat kutatott ezek után sokat hallott róluk, s megírta eleven tollal, a mit megtudott. A könyv mulattató, és okulást nyújtó. Ára a két kötetnek 8 frt.

 

 

114. Zempléni Árpád: Ulysses

 

 

 

21. 334. Gróf Zichy Géza: A pozsonyi koronázó emlékszobor leleplezési ünnepén, a színházban bemutatott élőképeknek magyarázó prológjai. I. – VI.

Szavalta: Jászai Mari

 

I.                Szent Erzsébet.

 

Álmatlan fut a vén idő,

A soha el nem lankadó.

Végetlen útja nagyvilág

S egy század mérföld-mutató.

 

A múlt halott, bús árnya is

Idők ködével összefut;

Mi róla hozzánk hír kerül,

Visszhang, mely hegyről völgybe jut.

 

Oh, mennyi szép, mi sok dicső,

Mit jeltelen sír éje zár,

Sötét szárnnyal mit eltakart

A feledés, e bús madár!

 

De ős monostor ablaka

Megcsendül holdas éjszakán,

S feljegyzi a hű szerzetes,

Mit művelt magyar és pogány.

 

S beszédes ajkú hagyomány,

Mint kis patak, vígan cseveg,

Dicső múltunknak tükörét

Az enyészettől óva meg.

 

Ti ketten elöl jártatok

S mi hűn követünk titeket;

Mi egykor volt: ez ünnepen

Művész kezétől újra lett.

 

 Az ország ősi kapuja,

 Hű Pozsony vára újra áll,

 Deli hölgy, bátor dalia

Sötét sírjából mind kiszáll.

 

Régi dicsőség, régi fény,

Mint visszanéző nap ragyog  

És íme, újra élnek ők:

A hatalmas magyar-nagyok!

 

Porodból kelj ki, szép világ!

S mint illik minden ünnepen,

Az első szó egy szent fohász,

Egy tiszta imádság legyen!

 

Ki itt nyíltál királyi fán,

Kit szentnek tisztel szép hazánk,

Magyar Erzsébet, szent leány,

Te megtestesült «Miatyánk»,

Kit áld égben angyal-csoport:

                   Nyisd meg a sort!

 

(Élőkép: A pozsonyi várban született és nevelkedett öt éves Erzsébetet, Ili Endre leányát, hajón Türingiába viszik.)…

 

*

 

VI. Pozsonyi országgyűlés.

 

Bécsi fényes palotában

Sír egy fejedelmi asszony:

Két szép, halvány orcájára

Rózsát ugyan ki fakasszon?

 

Lépcsőn járni sincs ideje

Tanítgatni fiacskáját;  

Hogy lép szegény majd a trónra,

 Ki segíti szegény árvát?

 

Jön egy hírnök: Királyasszony,

Szörnyű haddal jön a német!

Jön a másik: Palotádban

Most fogtak el három kémet!

 

Jő harmadik: Frigyes-társad

Rútul mind elpártolának,  

S hajh ! hírnökül utolsónak

Jön a kisírt szemű bánat.

 

Mi lesz vélünk? Hová menjek?

Nincs remény; nincs, ki vigasszon;

Koldusabb a koldusnál is

Fényes trónon szegény asszony!

 

S ím melegszik szíve tája,

Agyában egy eszme támad:

Elmegyek a magyarokhoz,

Ók megértik, mi a bánat!

 

Elviszem nagy fájdalmamat

Fájdalmuknak tengeréhez;

Úgy hiszem, mint hogy van isten,

Magyarország velem érez!...

 

 

Utolsó kép: A színpad világos lesz, királyunk mellszobra feltűnik; Mária Teréziát egy babérbokor elfödi. A főurak királyunk szobrának hódolnak..

 

 

 

 

 

1898

 

 

22. 370. KÉT ORSZÁG ÖLELKEZÉSE.

 

Petőfi Sándor költeménye. 1848. május.

 

És az idő eljött, bár nem hamar,

De nem is későn még, midőn

A szent imádság meghallgatva lőn,

Midőn eggyé lett mind a két magyar!

Ki eddig a porban hevertél,

Légy üdvözölve keblünkön, Erdély!

Oh nemzetemnek drága szép testvére,

Simulj, simulj testvéred keblére,

Amelyben a szív most oly édesen ver

Légy üdvözölve százszor, százezerszer!

 

Mi jól, mi jól esik ölelkezésünk,

S mégis milyen sokáig késtünk!

De mindegy, mindegy, feljött végre

A késedelmes nap az égre,

Mely összesimult arcainkra süt,

S öröm-könnyeket szárit mindenütt.

Oh nap, ne bántsd e könnyeket,

Melyek most pilláinkon rengenek,

A melyeket

Öröm csepegtetett;

Hagyd a világnak végeiglen

Ottan ragyogni szemeinkben,

Hagyd ott ragyogni mindég

Magyar szemekben ez oly ritka vendég!

 

Együtt vagyunk és együtt maradunk!

Nincs isten és nincs ördög, aki

Ismét széjjel bírná szakítni

Ölelkező karunk,

Egy volt a bölcsőnk, koporsónk is egy lesz,

Ha majd leszállunk a holt nemzetekhez

De én nem félek többé a haláltól,

Viselje bármilyen csalárdul

A változékony sors magát,

Sebet kapunk talán, de nem halált.

 

Jöhetsz, most már jöhetsz, vihar,

Nem rettegjük már haragod,

Két ország eggyé olvadott,

Kétélű kard lett a magyar,

Mely jobbra is vág, balra is vág,

És jobbra-balra majd érzik csapását!

 

S te, lelkem, szállj a Királyhágón által

Érzelmeimnek tündér világával,

És szórd el ott e kincseket

Ajándékozz meg ifjat, öreget,

Hadd gazdagodjék mindenik meg,

De legszebb részét add a székelyeknek!

 

Csókold meg a székely fegyvereket,

Azok csókodtól tündököljenek,

S azoktól nyerj te hős-erőt,

Mely úgy tündöklik a világ előtt!

S ha bejárad a völgyeket,

Köpülj föl s állj meg bérceik felett,

S hogy megismerjék a rónák fiát,

Játsszál szemükkel, mint a déli-báb!

 

 

 

A régi Marczibányi-ház Budapesten, a hol Petőfi 1849-ben lakott. (A ház Dohány utca felőli része; ma Kerepesi út 12.)

 

 

 

*  *  *

 

 

49. 227. Ambrozovics Dezső: Temetőben.

 

Némán egymagamban járok

Künn a holtak városában.

Őszi ködnek nedves fátyla

  Mint az élet tűnő árnya

Foszladozva száll utánam.

 

Csend van. Csak ott túl a partról

Hallszik át a nyüzsgő élet

Lágyan zsongó hullámzása,

   S jajveszékelő halk siráma

Szenvedők vad küzdésének….

 

Most, hogy hosszú évek múlva

Újra itt e sírnál állok,

Most érzem csak, mit vesztettem!

   Hisz' már rég nem éltek bennem

Oh, ti édes gyermek álmok!

 

 

347. Ambrozovics Dezső: Alkonyodás

 

558. Ambrozovics Dezső: Mária

 

 

48. 838. Versek. Írta Ambrozovics Dezső. Budapest 1898…Legtöbb tűz alighanem hazafias verseiben van ; de talán épen azért, mert a szenvedélyesség nem tartozik lelkületének alapvonásai közé, ezek nem sorozhatok » kötet sikerültebb darabjai közé…A kötet azonban a kiengesztelődés szelíd akkordjával végződik a «Végre» című költeményben, melyet mutatványul alább közlünk ; de előbb megemlítjük, hogy a kötetben egy sikerült műfordítás is van, Puskinból. Kár, hogy Ambrozovics Dezső, nem foglalkozik többet orosz költők fordításával. Van hivatása rá, s szolgálatot tenne vele irodalmunknak.

 

 Végre!

 

Itt vagy végre hő karomban

Szívem, lelkem megváltója!

Későn bár, de mégis eljött

Ez a rég várt, boldog óra.

Könnyes szemmel úgy elnézlek

Boldogságom mámorában  

Oh, hisz' már oly régen várlak,

Sűrű ködben, éjszakában!

 

Elcsüggedve hányszor hittem,

Hogy örökre vége, vége!

Minden nappal halványabb lett

Boldogságom reménysége.

Fájdalmamba elmerülve

Élet-untan halni vágytam

Oh hisz' már oly régen várlak,

Sűrű ködben, éjszakában.

 

S ím' a hosszú éjszakára

Felpiroslott a szép hajnal,

Káprázatban úszik minden,

Telve színnel, telve dallal!

Fáradt pillám szinte fáj, ez

Elvakító napsugárban

Oh hisz' már oly régen várlak,

Sűrű ködben, éjszakában.

 

 

338. Balogh Imre: Elmúlt a nyár

 

 

4. 55. Bartók Lajos: A század végén

 

Siessünk élni, a halál közel.

A hunyó század végórája üt.

S mutathat óránk, ha már nem neszel!

Tettekben él az élet mindenütt.

Azért hogy az órát megállítod,

A gyors idő halad, míg aluszol;

A mutatót is visszatolhatod:

Előre tör száz kerekén a kor!

 

Egy ezredévet tán átszunnyadunk,

S mi ezt kitölti, álomkép a múlt?

Egész élted csak mese volt, hazánk,

Sorsod, jövőd magától alakult?

Hát nem viseltek téged szívükön,

Kik már nyugszanak hantjaid alatt,

S csak hogy te élj s haladj tovább dicsőn,

Szívük gyakorta megtört, megszakadt?

 

Élt rég a nagy múlt, s nagy tettekben élt,

S mi volt az ős? Korának embere.

Hogy nagy lehess, nagyok utóda, véld:

A nagy jövendőnek vagy őse te!

Őket kövesd, s ha tettre nincs erőd:

Szenvedni, tűrni van honszeretet.

A nagyság sokszor ebben áll, dicsőbb

E néma tűrés, mint a hősi tett.

 

A hosszú élet hosszú szenvedés,

De méltó pálmád öröklét, hazám!

Új ezredév az áttűrtért kevés,

Halhatatlanság leng jövőd zászlaján.

Egy éjre hajnal óra jő hamar,

S ébren talál, e nép talpon terem.

Míg ember él e földön: él magyar,

Ne félj, ne csüggedj, bátor nemzetem.

 

 

 

 

A JÓZSEF-KÖRŰT ÉS ERZSÉBET-KÖRÚT TALÁLKOZÓ PONTJA . Erdélyi fényképe után

 

 

36. 606. Erdélyi Zoltán: Hazugságok

 

Hazug az élet! Mennyi árnya,

S ragyogó fénye mily kevés!

Hazug a szívünk tenger vágya,

Harcunk a léttel tettetés.

Üres a szó, mely légbe röppen,

Buborék, színes, pukkanó,

Elrejtőzik homályban, ködben,

Kinek is kéne a való?  

 

Eget ostromlón mennyi eszme

Kiált reánk a zaj között!

Nagyító ködbe föleresztve

Suhognak a fejünk fölött.

Külön-külön, meg együttvéve,

Sötétlő, vészes förgeteg,

S a napvilágnál, földre érve

Elfújja könnyen egy gyerek.

 

Hazug szíveknek száz erénye

Titkolja bölcsen önmagát,

Csupán, hogy rejtelmes ködébe'

Erősebbnek hidd és halld szavát.

Közelről ám szemébe nézve,

Kancsit, s az arca is fakó,

Önérdek burka, hívság érve,

Képének torza a való.

 

Hajdan tán bölcs volt, ám ma balga,

S ki is beszél így már nana:  

Ember vagy! Ismerj önmagádra!

Fürkészni mást csak úgy szabad!

Nagyot fordult a föld azóta,

Az a bölcs mondás meg nem áll.

Kápráztass! Csalj!  Most ez a nóta,

S akit lefőztél, megcsodál!

 

Ami benned van, jól elrejtsed,

Magad se tudd, s más senkise',

Nevess, ha nincs is ok nevetned,

Szomorún nem mégy semmire!

De ha sorsodnak könny az ára,

Zokogni is tudj emberül,

Arcodra bús, vagy tarka lárva,

De  lárva kell okvetlenül

 

 

783. Erdélyi Zoltán: Gödöllőn (1895)

 

 

31. 526. Fehér Géza: A nap

 

Elmélkedem, gondolkozom,

Órákon át kicsiny szobámban,

Mialatt fényt hullat reám

S emészti életét a lámpa.

 

E fényt a nap adja neki,

Mely immár nem lobog az égen,

A nap, mely jót tesz akkor is,

Mikor leszállt pihenni régen.

 

Lelkemnek tiszta lángjai,

Ha én már pihenőre szálltam:

Fogtok-e ti ragyogni majd?

Túlélitek-e hamvadásom?

 

S mint napsugárt a lámpafény

Szobámban új életre kelti:

Poromból, a halál után,

Fog-e új élet fénye kelni?

 

Lesz-e egy-egy rokonkebel,

Kire e fény hint hű világot?

Ki megtalálja benne majd

És üdvözli a napvilágot?

 

 

11. 175. Fejes István: Március 15-ike 1898

 

  Unokámnak.

 

Zászló lengjen, ima zengjen

Márciusnak szent napjára;

Lelkünk szálljon villámszárnyon

A szabadság szózatára!

 

Dalra ifjak, magyar ifjak,

Sastollat fel a kalapra  

Magyarország szabad ország,

Annak van ma ünnepnapja!

 

Ötven éve ragyog fénye

Márciusnak a magyarra,

De örökkön tündököljön,

Néped, Isten, azt akarja

 

Kössön egybe honszerelme

Minden honfit, mint egy testvért,

Nagyapáink, hős apáink

Épen azért áldoztak vért!...

 

Támadjanak, virradjanak

A nagy eszmék újra bennünk,

Mint az ősök, mi is hősök,

Föl a zászlót, ünnepeljünk

 

/Szabolcska is írhatta volna. G./

*

886. Fejes István: Hegylakók közt

 

 

19. 322. Felszeghy Dezső: Tudom

 

Tudom: lassan elhal reményem,

Lankad a vágy s érzés vele;

Mint a hogy hideg őszi szélben

Lehull a fának levele.

 

De hiszem: feltámadunk újra,

Nem föd örökre sírhalom;

Új életnek kezdődik útja:

Egy szebb, ragyogóbb csillagon.

 

Csak meg lesz-e ott az az álom,

Mely itt a földön ringatott?

Mindazt a vágyat föltalálom,

Amiket szívem itt hagyott?

 

Lesznek-e kéjes hevülések,

A lánynak meleg csókja még?

Vagy hidegek a csillaglángok,

S múltat nem ismer el az ég.

 

Oh, nem! A lélek halhatatlan,

S a szív, a lélek jobb fele;

Mi jó volt itt lenn angyalomban:

Fenn is jónak kell lennie!

*

Újabb költemények. Írta Felszeghy Dezső. Kolozsvár 1898.

 

526. Inczédy László: Alkony

 

103. Jakab Ödön: Puszta forrás

 

Jakab Ö. arcképe a h14 – 06. fejezetben

 

 

9. 134. Justh Béla: Egy művésznőhöz

 

 (Egy album mellé.)

 

A nagy tömeg feszülten ül a sorban.

Lélegzetét is visszafojtva vár,

Majd meg kitör, mint zúgó tengerár,

Hatalmasan, egy szenvedélybe forrva.

 

S ezer torok, mely zúgva kiabál;

Ezernyi kéz, a padokon dobolva;

A sok virág, előtted egy halomban:

Közel nagyságod hirdetője már!

 

És mégis, mondd: vajon mindez mit ér?.

A hang nem rezeg e némaságba át?

S nem veszti-e a rózsa illatát?

 

Nem méltó Hozzád hervadó babér!  

Lelkemnek dalvirágit összefűzöm

Szív-szálaimmal s a kebledre tűzöm.

 

 

VAN DYCK FIATALKORI ARCKÉPE. festménye a müncheni királyi képtárban. Az Országos Képtár Vau-Dyck

kiállításából

 

696. Katona Ernő: Requiem

 

126. Kenézi Csatár: Hervadás

 

111. Koroda Pál: Az idegenek

 

15. 242. Mezei Ernő: A sarkcsillag

 

Nem egyszer csendes, késő éjfelén

Fölzaklat egy elfojtott érzelem,

Űz s kerget a kihalt, sötét utcákon,

Mintha helyem sem volna a világon.

 

A néma éj zug, zug oly hangosan,

Azt hinném: zajló, fekete folyam,

S benn mind, mi a jobb szíveket gyötörte,

Sóhajtva fel a csillagokhoz törne.

 

Valami örök átok, ősi baj,

Kavarog viharzón, mint ezernyi jaj,

S hol csak sugártól csillan a sötét ég,

Riadva odazeng a tépő kétség:

 

Meddig bukik még a küzdő derék?

Bíró meddig lesz aljas csőcselék?

Hű égi fényt hol lelhet az igazság,

Ha gyászos, vak éjt terjeszt szét a gazság?...

 

S fényedben lebeg meghalt jó anyám,

Égből gyöngéden lepillantva rám,

Átreszket benne mérföld billiókra

Áldó keze és könnyes búcsúcsókja.

 

 

 

34. 584. Nagy Mór: Lemondás a költészetről

 

Vergődtem eddig

Bús habokon.

Fölbuktam, tűntem;

De mindig csüngtem

Csillagokon.

 

És most, hogy hittem:

Parthoz jutok

A nagy tengerre

Visznek egyszerre

Bőszült habok.

 

El, végső ábránd!

Az életért.

Borulj el, mennybolt!

Ragyognod nem volt

Értem miért.

*

Dr. Nagy Mór. Ifjúkori emlékek. Kolozsvár 1898. Nagy Mór a legtermékenyebb költők egyike; évek óta nem múlik esztendő, hogy egy kötet verset ne bocsátana a nyilvánosság elé. Valami sok babért nem arat velük, s alig hisszük, hogy az anyagi jutalom is arányban állana a fáradsággal és buzgalommal; de ez őt nem kedvetlenítette el, s most ifjúkori verseit szedte össze s adta ki egy csinos kötetben. Ifjúkori kísérletekkel szemben, melyek részben iskolai kísérletek, igazságtalanság volna irodalmi mértéket alkalmaznunk; de nem hallgathatjuk el azt a véleményünket, hogy e gyűjteményt kár volt a nyilvánosság elé bocsátani. Még nagy költőknek is, kiknek szellemi fejlődése oly kiváló érdekkel bír, ifjúkori versei többnyire csak haláluk után látnak napvilágot.

 

*

 

5. 79.  Palágyi Lajos: Bábel tornya

 

Bábel tornyánál történt az eset,

Hogy ember embert meg nem érthetett.

 

S támadt vad káosz, őrült nyelvzavar,

Mindenki mást hisz, mást mond, mást akar.

 

S mert meg nem érthették egymás szavát.

A tornyot nem építhették tovább.

 

Azóta sok évezred szállt tova,  

A hitnek tornya nem lesz kész soha.

 

Mind újra kezd munkába a tömeg,

De egymást soha nem értheti meg.

 

Harcolnak millió célért és hitért

S nincs olyan nyelv, melyet mindenki ért.

 

S jön néha egy próféta, lángszívű,

S hiszi, szavától fölépül a mű.

 

Fürkész, kutat sok nyelvet, idegent,

S ö hiszi, hogy majd egy jobb nyelvet teremt.

 

Oly nyelvet, melyet minden ember érthet

S melytől viszály, gyűlölség véget érhet.

 

És kész az új nyelv! Oh, de gyászos végzet!

Hiába volt a nagy mű, melyet végzett!

 

A nyelvzavar még szörnyűbb, rémítőbb:

Egy nyelvvel több van, mint volt azelőtt.

 

 

 

574. Pásztói. Hazámban

 

14. Sántha Károly: A boldogság

 

242.  Sántha Károly: Az élet ünnepén

 

822. K. Símó Ferenc: Pásztor legény

 

878. Sípos István: Itthon

 

 

 

Benczúr Gyula: Gróf Károlyi Lászlóné arcképe

 

 

44. 763. Tóthné Munkácsy Eleonóra: Az utolsó rózsa

 

Dermesztő hidegnek, gyilkos dérnek, fagynak,

Halovány kis rózsa, téged itt nem hagylak.

Nem hagylak itt! Íme, leveszlek a tőről

S elteszlek emlékül, a hervadó őszről

 

Érezni már lehét a közelgő télnek,

Nézzétek  e rózsát elteszem emléknek.

Jöhet a sivár tél fagyával, nem bánom:

Ez utolsó rózsát imakönyvbe zárom.

 

Ide teszem, ide s majd a zordon télbe

Mikor imádkozom, találkozom véle.

Csendes megnyugvással a tavaszt úgy várom,

Az utolsó rózsát imakönyvbe zárom.

 

De ember halandó, vaj' ki tudja sorsát!

Érek-e több tavaszt? látok-e még rózsát?

Többé kivirulni talán nem is látom!

Az utolsó rózsát imakönyvbe zárom.

 

Sejtelme a végnek, nem háborgat engem,

Kínos előérzet nem tépi a lelkem;

De mégis, több tavaszt, ha talán nem érek:

Ez utolsó rózsát síromba tegyétek!

 

 

22. 371. Úrházy György: Itt a zászló

 

 

52. 907. Gr. Zichy Géza: Holtonné

 

Havas mesgye, befújt árok,

Tarolt ágon varjú károg,

Ajtó mögött ember, állat,

Ott a szérűn vajh! ki állhat ?

Rongyos cipő

Egyik lábán,

Ócska kendő

Görnyedt vállán,

Nagy, görcsös bot

Jobb kezében.

Ki áll ott, a

         Sötét éjben?...

 

Kutya ugat, gyertya lobog,

Vén Holtonné elvánszorog,

Tanyán ajtót meg-megzörget,

Nem ad senki nyugvó-helyet…

 

Tizenöt év elmúltával

Elment végre a halállal,

S mely áldást mond, százat, ezret,

Így hangzik a végrendelet:

Rongyos cipő

Legyen lábán.

Ócska kendő

Görnyedt vállán,

Nagy, görcsös bot

Jobb kezében

Szíve táján

Az ő képe,

Védasszonya

        Szent arcképe.

 

 

 

38. Zsoldos Jenő: Az orvos tévedt

 

 

 

1899.

 

 

291. Bacsó Gyula: Maros partján

 

798. Bakó István: Dal az életről

 

77. Bartók Lajos: Mohács után 

                           514. A halott, kinek sírja nincs

                            662. Kárpáti emlék

 

814. Bárd Miklós: Erdők

 

814. Dalmady Győző: Házassági fordulóra

                                         298. Ünnepi dal

                                         462. Szavaló lánynak

                                         703. Régi barátaimhoz

 .

22. G. Diószeghy Mór: Szülőföldemen

                                          434. Számadáskor

 

6. Dömény József: Rapporton

                                   683. Október 6.

 

 

8. 119. Dömötör Pál: A rigómezei leány— Szerb népköltemény.—

 

354. Gencsy István : Tavasz-e ez?

 

395. Hegedűs István: Dolgos kis kéz

                             534. Petőfi

 

78. Herczeg János: Dalaim

 

102. Horvát Boldizsár: Temetőben

 

198. Illyés Bálint: Szabadság, szerelem.

                       342. A budavári hősök szobránál

                       516. Petőfi félszázados emlékünnepén

 

439. Jankovich Marczell: Az én őszi dalom

274. Kántor Imre: Fohász.

 

183. Kisteleki Ede: Hangok

                         631. A garmadapásztor

 

798. Koróda Pál: A rózsa

 

546. E. Kovács Gyula: Hattyúdal.

 

171. Kovács Zsigmond: Magányos sir

166. Könyves Tóth Kálmán: Önigazolás

78.Lampérth Géza: Az ország háza előtt

                                  239. A nagyváros utcáján .

 

...

119. Luby Sándor: Viharmadár

                          571. Nyári csönd az erdőben

503. Méry Károlv: Ikrek

 

 

5. 70. Mihalik János: 1889. január 30

 

Rudolf trónörökös halálának tíz éves fordulójára.

 

Tíz éve épp; szomorú, szörnyű hírtől

Rendültünk meg, oh, valamennyien.

Mintha gyilkos tőrdöfés érte volna,

Oly fájdalom járt át millió szíven.

Ennek a gyászos hírnek hallatára:

Országok öltöztek fekete gyászba;

Panaszt emelt a végzet ellen ajkunk:

Mért, hogy Tőled így kellett elszakadnunk!...

 

 

402. Mikolth: Lidércfény

478. Pap Kálmán: Öreg költőnek

 

36. 605. Pataj Sándor: Az ötödik

 

Pataj Sándor Versei. Budapest, 1899. Tizenhét éves költői munkásság eredményét foglalja magában e kis kötet. Első nagyobb felét szerzőnek ezelőtt nyolc-kilenc évvel külön gyűjteményben megjelent régibb költeményei töltik be, a kötet egy harmadát sem teszik az újabb költemények. Pataj Sándor tehát újabban jóval ritkábban áldoz a múzsáknak. A kötet ára egy forint; álljon itt belőle mutatványul egy eredeti és két fordított költemény:

 

Az ötödik.

 

Tudod-e még, anyjukom,

Amikor így szóltál:

Minek az az ötödik?

Istent káromoltál.

 

Alig jött a kicsike,

Elvette az Isten,

S a szíved majd meghasad,

Hogy ez az egy nincsen.

 

Most megint csak annyi van,

Mint a mennyi kellett,

Ugye, ugye anyjukom,

Most már keveselled?

 

 

868. Pásztói: Az erdő

 

710. Porsche Vilmos: A Rákóczi-hársak alatt

18. 299.Stamborszky Lajos: Oh érzem, vén idő

Oh érzem, vén idő, hatalmad,

A lét nyomorát ismerem,

Virág lehull, a tűz kihamvad,

És sírba száll a szerelem.

 

De mit jajongjak sorsom ellen?

Panaszban írt csak gyönge lel,

Jobb vérzeni a küzdelemben,

Mint könnypatakban fúlni el.

 

S mégis, szívünkben sír a bánat,

Es felszakad titkos sebünk;

Utolsó rózsafánk ha szárad,

S megcsalt utolsó kedvesünk.

 

Tempi passati. Írta Dr. Stamborszky Lajos. Szombathely 1899. — Vidéki költő versei, vidéki nyomda kiállításában

 

 

4. 58. Tarcsafalvi Albert: Ha egykor innen

Ha egykor innen elmegyek,

Virágos völgyek, kék hegyek,

Futó-csermely a bérez tövében

S te székely csillag fönn az égen,

Sirattok-e majd engemet?

 

Simítani az arcredőt,

Még összejárom a mezőt,

Somos-tetőt és Boncza dombját,

S megcsókolom a nyárfa lombját

A búgó gerlepár előtt.

 

A Szálason epret szedek,

Hanem csupán egy-két szemet.  

Szegény asszony járása itt ez,

Pár burgonyát s kis barna lisztet

Árváinak innen szerez.

 

A pásztorgyerek fölkiált:

Az új csapáson ki s mi járt?  

Csak odaszólok én is egyszer,

S megkérdezem, hogy erre ment el,

A Kajla, Szilaj és Virág?

 

A hogy a pásztor odaért,

Megfogom kérges tenyerét,

És tudj' Isten, sokáig tartom,

Nem szólok, de beszél az arcom,

Mert látom, látom, hogy megért.

 

Zörög alattam az avar:

Ha mész, akkor indulj hamar,

Ints gyorsan a pataknak, gallynak.

Fülemile dalát se halljad

Könny gyűl utána és sóhaj.

 

Hiszen a szót megfogadom,

Tűnik a hegy, völgy és halom.

S ha a felhők ott gyűlni kezdnek,

Hát, tudja Isten, sírni kezdek

Egy-egy borongó bús dalon.

 

 

53. 883. Vargha Gyula: A század végén (1899)

 

Szemünk reád mélán tekint

Hunyó század, ki sírba szállsz ma.

Az öröklétnek ím, megint

Ki van motolláján a pászma.

De a motolla meg nem áll,

Szalad a végtelen fonál;

Egy titkos kéz sodorja szálát,

A láthatatlanul szövő.

Óh nemzetem, vajon mi vár rád?

Számodra mit hoz a jövő?

 

Vén századunk tűz-lángba vont

Vérhajnalán, míg trónok ingtak,

Áldozva hűn vért és vagyont,

A harcot bajnokmódra vívtad.

A trónért mindent áldoztál,

S mi volt a díj? Ajkadra zár,

S lelked lekötve maszlagokkal,

Megbénítják erős karod.

Zsibbadt, nehéz, álmos tagokkal

Feküdtél, mint a tetszhalott….

 

El, el, ti árnyak! Keleten

Kél az új század virradatja.

Hiszem, hogy rád, én nemzetem,

Gondot visel a népek atyja.

Van egy kéz a felhők felett,

Oltalmát kérni ne feledd.

Higgy és remélj, légy hű magadhoz,

Légy tervre gyors, tettben erős;

S ne félj, a sors, ha tán vihart hoz,

Viharban is megáll a hős!

 

 

w

 

AZ IVÓK. RÉSZLET VELASQUEZNEK A MADRIDI MÚZEUMBAN LEVŐ FESTMÉNYÉRŐL

 

16. 262. Varsányi Gyula: Hervadás

Vallomások. Újabb versek 1894—1898. Írta Varsányi Gyula. Budapest 1899. Nem új név az irodalomban; tíz évvel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémiánál a Teleki-díjat nyerte meg egy bibliai tárgyú szomorújátékával, öt évvel utóbb pedig költeményeinek első kötetét adta ki….A címképes borítékkal ellátott 8 íves kötet ára 2 korona. Mutatványul álljon belőle itt a következő költemény:

 

Hervadás.

 

Merengve nézem édes, kedves arcod!

Szelíd szemedtől hullámzik szívem

S érzem, hogy ily mély érzés nem viharzott

Még soha sem rejtelmes mélyében.

Átjárja lelkemet, de annyi üdvvel,

Minő e szívbe még sosem merült el:

Oly tiszta szent és súgja valami:

Te tudnál engem boldogítani…

 

Oh, nincs nagyobb üdv, kedves lány, szívednél,

De szívem arra méltó nem lehet!

Te tavaszodba engem nem vihetnél,

De én reád borítanám a telet.

Oh, váljunk! Válok összezúzott szívvel;

Reád a sors még új napot derít fel:

Szerelmes ifjú hű szívére zár,

Engem felejtés szemfedője vár!

 

 

495. Versényi György: Vasvári sírjánál  

 

24. 488. Vidor Mór: Moriamur

 

Vidor Mór. Pillanat. (1897—1899. Budapest. Szerző eleven, csapongó lírai tehetség, de még nagyon éretlen. Verseit zavarosan ontja, néha érzéssel néha üres szóáradással, sokszor nem törődve se a kifejezések szabatosságával, se az érzelemmel…Pár családias s néhány elbeszélő vers is van a kis kötetben, melyekből egy-két erőteljesebb hang is kicsendül. A kötetből mutatványul álljon itt a következő kis vers:

 

 Moriamur.

 

Átláthatatlan köd borong a

Sugárban fürdő táj felett;

Felhő kíséri, vészes árnyék

Tavaszban játszó lelkemet.

 

Lüktet szívemnek forrósága,

Hevít olthatatlan szenvedély,

S a vágyak derűs nappalában  

Sötétség, bántó éj kísér.

 

A zöld lombokat vihar járja,

Megcsap a hűvös, őszi szél,

És kikeletnek virágzása

Nékem csak hervadást beszél.

*

Virgil: "Moriamur, et in media arma ruamus"

Haljunk meg a harcba rohanva! /Csengery János/

 

 

3. 47. Víz Zoltán: Egyedül

 

Setét az est, ködös, borult;

Párával telt a levegő

Bolygok az utcán egyedül,

Mely néma, mint a temető.

 

A csendet olykor megtöri

Elsiető léptek zaja;

Dolgát végezte valaki,

S most megpihenni megy haza.

 

Nyájaskodón egy-egy sugár

Az ablakból reám esik,

Tán a szeretet fényiből,

Mi ott benn áldón boldogít.

 

S oly elhagyottnak érzem

A sok ember közt is magam.

Sejtem, hogy kit egy szív szeret,

Az nem lehet boldogtalan.

 

De megkondul az estharang,

Széthangzik a város felett,

Mint egy mindent átölelő

És boldogító szeretet.

 

Vigasztalón lelkemre száll

S megnyugtat az a gondolat,

Hogy egy helyett egész világ,

Hová szívem áldón kihat.

*

Újabb költemények. Írta Viz Zoltán. Abony 1898.Költeményeinek jó harmadát műfordítások teszik. Mutatványul álljon itt a következő költemény, melynek némi magyarázatául meg kell említenünk, hogy a szerző, amint verseiből is kitűnik, katolikus pap.

 

 

50. 830. Zempléni Árpád: Ködben

 

Mindenható Szeretet!

Hová tűntél melegeddel?

Vadvirágos kikelet,

Hova szálltál kék egeddel?

Mint vak szeme, szürke nap,

Könnyes ég borong felettem;

Keresem önmagamat:

Hova lettem? Hova lettem?...

 

Ez vagyok ma! Zárt világ,

Sziklaháti bánat-völgye;

Napig nem kelt új csírát,

Semmi fénye, semmi zöldje.

 

Nem vádlom már az eget

Erőszakos, vad igével.

Hitevesztett, szárny-szegett.

Lelkem oda úgy sem ér fel.

Sugár voltam, köd vagyok;

Ormon éltem, mélybe szálltam;

Vonszolom a bút, fagyot

A homályban, a halálban.

 

 

1.    3. Zichy Antal: Az ész és szív

Zichy Antal kiadatlan költeménye.

 

Az ész hatalma nagy,

De a szívé nagyobb:

Az ész tanácsa jó,

A szív irgalma jobb!

 

Tekints az égre fel,

Szívedre a kezet;

Nem, nem, rossz nem lehet,

Mit szíved érzett.

 

S kövesd, bár, mit hideg

Elméd is jónak mond:

A szív gyengéd szavát

Oh, ember el ne nyomd.

 

Idézettség

Baktay Ervin 2013-ban megjelent Homo Ludens című, önéletrajzi ihletésű könyve. Több képet a Vasárnapi Újságból vettek át:

 

1899. 808. AZ URÁNIA-SZINHAZ ÉPÜLETE BUDAPESTEN

1904. 395. POULY TOREADOR-CSOPORTJA. A BUDAPESTI BIKAVIADALOK SZEREPLŐI

1904. 445. A spanyol bikák nappali rekeszükben

1906. 293. MÁJUS ELSEJE A VÁROSLIGETBEN

1906. 429. A BUDAPESTI VÁROSLIGETBŐL. Barokaldi cirkusza.

 

30. oldalon:  „Öt-hatéves koromtól kezdve önállóan el tudtam olvasni a képek aláírását…rendkívül élveztem a Vasárnapi Újság..képeit.