JOHANNA, a Szűz, akit általában JEANNE D’ARC-nak neveznek*
/2004. nyara.
Javítva: 2010. 02. 05/
Bevezetés
Shakespeare-rel nyitom a fejezetet. Vajda György
Mihály könyvet írt Johanna irodalmi feldolgozásáról. A következőkben
kiegészítem Vajda gyűjtését. Főleg francia forrásaim vannak. Az Internetről
csak szemelvények, időközben feltehetően jelentősen bővült ez a forrás.
Miért érdekel Johanna? Egyik, ami izgatta fantáziámat:
hogy volt képes egy tanulatlan fiatal parasztlány átvenni a hadsereg vezetését?
Nemcsak győzött, hanem VII Károly megkoronázását is elérte. A dicsőség helyett
perbe fogták és megégették. Ugyanaz az egyház, amely csaknem 500 év múlva
szentté avatta. Több alakja van a történelemnek, akinek a sorsa hasonló. Itt
talán a fiatal lány és elszántsága a különleges.
Shakespeare
Az I. részt fordította Vas István
Személyek felsorolásában a címben feltüntetett megnevezés található
Johanna szövegei:
I. felvonás, 2 szín
…Dauphin, egy pásztor lányának születtem,
Elmémet nem pallérozta tudás.
Tetszett az Égnek és Miasszonyunknak,
Hogy alacsony sorsomra ráragyogjon:
Míg őrizgettem gödölyéimet
S a déli nap perzselte arcomat,
Az Isten anyja megjelent nekem
S elrendelte felséges látomásban,
Hogy hagyjam ott alantas dolgomat
S hazámat szabadítsam meg a bajtól:
És segítséget és sikert ígért
És teljes fényben megnyilatkozott;
S bár voltam előbb napfénytől aszalt,
A rám árasztott, tiszta sugarakkal
Oly széppé áldott, mint most láthatod.
Kérdezz tőlem, ami eszedbe jut,
S én kérdésedre tüstént felelek;
Próbáld a harcban bátorságomat
S meglátod, hogy különb vagyok nememnél-
Légy biztos benne: szerencsés leszek, ha
Fegyvertársadnak engem elfogadsz…
Készen vagyok, s éles a kardom is,
Öt liliommal mindkét oldalán.
Touraine-ben, Szent Katalin-temetőben
Választottam egy halom ócskavasból…
Míg élek, én se félek a férfitól…
Gyönge vagyok, de Krisztus anyja véd meg…
Szerelmi szót mos meg nem tűrhetek,
Fönt szentelték meg küldetésemet:
Ha minden angolt már kiűztem innen,
Gondolkodom majd, hogy jutalmazz engem…
Feladjuk vagy nem adjuk Orleans-t?
Nem hát, ha mondom kicsinyhitűek!
Harc a végsőkig, bennem bízzatok!…
Anglia ostorául elhivattam.
Ma éjszaka fölmentem ezt a várost;
Várhatjátok Márton szelíd nyarát,
Mivelhogy én a háborúba léptem.
A dicsőség, akár a vízgyűrű,
Mindaddig önmagától is növekszik,
Míg tág körétől oszlik semmivé.
Az angol kör Henrikkel véget ért,
A bennfoglalt hírnév szertefoszlik.
Vagyok mint a gőgös, merész hajó,
Mely Caesart s Caesar sorsát vitte hátán…
4/329. A mód és szemlélet, ahogyan Shakespeare elbánik a Pucelle-lel, méltó a pillanathoz, amikor az író élt, ne feledjük, hogy a XVI század végén vagyunk, a reneszánsz és a barokk most váltanak; Shakespeare hajlandó még boszorkányt is látni, a „frank rimában”, de mindenesetre úgy küldi már vérpadra, mint egy kóbor, gyanús nőszemélyt, akit razzia alkalmával szedett föl megszállott földön az angol katonai rendőrség.
York, a gavallér, „emberies” a pillanatban, mikor Pucellet máglyára vezetik a pribékek, udvariasan ajánlja, hogy ne takarékoskodjanak a fával, rakjanak nagy tüzet az égetéshez, s állítsanak szurkos hordókat is a fahasábok közé, hogy az áldozat ne szenvedjen túl sokáig: végre is hölgyről van szó. Katonák és gentlemenek lennénk, vagy mi a szösz.
Márai Sándor: Ami a naplóból kimaradt, 1945 – 1946. Vörösvári 1992.
I. fv. 5 szín
…Ég veled, Talbot, nincs még itt az órád,
Amikor idáig jutottam, eszembe villant:
Vajda György Mihály: Az orléans-i szűz. A téma irodalmi változatai c. könyve
/Argumenum, 2003./
Óh, hogy mindent elírtak előlem! „Ég veled” elképzelt gyűjteményem – mondhatnám.
V. Gy. M. kommentárokkal idézi Johanna szövegeit, helyenként megtoldva a többi szereplőjével. Kénytelen vagyok azokra szorítkozni, akiket V.Gy.M. nem vett figyelembe. Sajnálom Shakespeare klasszikus, veretes szövegét mellőzni, de a kétszeres kiírásnak nincs sok értelme.
Kedves „elődőm” névmutatót
nem készített, kezdjük azzal:
Johannával
foglalkoztak:
Ady Endre
M. Anderson
J. Anouil
J. Audiberti
C. Barfoot
G. Bernanos
B. Brecht
P. Champelain
P. Claudel
J. Delteil
Dumas fils
France
Horváth Barna
J. Huinzinga
G. Kaiser
S. Leibovici
J. Michelet
Maxwell
R. Oursel
Ch. Péguy
R. Pernoud
J. Raimond
W. Shakespeare
F. Schiller
G.B. Shaw
M. Twain
Vermorel
Voltaire
.
Melyek azok a források, amelyekről V.Gy.M. nem beszél, illetve gyűjteményem és közötte
milyen „átfedések vannak? / 2004. 09. 07/
Egyezés Vajda
és Berszán között
Forrás-gyűjteményemben megtalálható:
Ady Endre
P. Claudel
A. France / A Gondolat kiadásában 1972-ben megjelent J. élete c. könyvet 1997-ben vettem/
Ch. Péguy / róla bővebben francia irodalom alapján/
Schiller / versét l. alább/
G.B. Shaw
M. Twain / A Merényi Könyvkiadó Budapest olcsó kötet van meg. Az utószót Szász Imre írta.
A könyv mottója:
Sieur Louis de Conte emlékiratai
Gondoljátok
meg ezt az egyedülálló és tiszteletet parancsoló kitüntetést. Mióta írott történelem van, Jeanne d’Arc az egyetlen személy mindkét nemből, aki egy
nemzet katonai erejének legfőbb katonai parancsnoka volt tizenhét éves
korában.
/KOSSUTH LAJOS/
Voltaire:
La pucelle d’Orleans
Többlet,
amit Vajda nem említ:
Ady Endre: Jeanne d’Arc és modern ellenségei, Budapest Hírlap. 1904. dec. 4-ben megjelent cikkét az Új Írás 1964. 6. száma újraközölte „Ady párizsi cikkeiből” c. összeállításban, Vezér Erzsébet „szemét” /korabeli széljegyzet/ utószavával.
Gergely Ágnes: Johanna visszagondol, Kortárs 2002. 09. sz. /bővebb részletek az Idő c. gyűjteményemben/
Utoljára a fény a fény hagy el
a töprengés tölcsére vékonyul
ahogy a zsíros füst fölé borul
egy vízi kép a végső akvarell…
…a régi sutból egy szó felnyilall
s az emlékezet vakfoltjaival
átnyomul értük minden ami ép
át fog nyomulni minden ami holt
s az a fény nem a máglya fénye volt…
Honegger: Jeanne d’Arc au bûcher, 1992. évi párizsi tartózkodásom idején a Bastille operában műsoron volt. Némi habozás után nem váltottam jegyet, pedig még volt.
Csajkovszkij és Verdi is írt operát Jeanne d’Arc-ról.
Marczali Henrik: Jean d’Arc, Budapesti Szemle. 1878. 17. kötet. /A Révai lexikon szócikke hivatkozik Marczalira/.
Révész Sándor: A Szűz és a Tyúk, Népszabadság, 2001. jún.9. /V. Dezsőtől, aki már tudott J-érdeklődésemről/. Az 570 éve történt máglyahalál alkalmából jelent meg, Bulla Elma 1956-os alakításának nagy alakú képével. A sztori után az irodalmi feldolgozásokkal foglalkozik: Shaw, Shakespeare, Schiller, Honegger. Az írás címe Shaw „profán, ironikus és anakronisztikus” művére utal.
Veres Péter: Olvasónapló 1956 – 1969. Szépirodalmi K. 1988.
577.: Évekkel ezelőtt valahol ebben a naplóban /56-69.old./ azt jegyeztem fel, hogy Shakespeare nem értette meg és nem érezte át Jeanne d’Arc nagyságát és az ügy szépségét, jelentőségét. Tévedtem. Most újraolvasva a VI. Henrik vonatkozó részleteit, látom, hogy Shakespeare ebben is otthon volt…/Jelen gyűjteményem összeállítását V.P. indította el./
Schiller: Az orleánsi szűz, vers / Das mädchen von Orléans/
Fordította: Jékely Zoltán
Megcsúfolni emberség tiszta képét,
A nyegleség a porba rángatott,
A selmáknak gúnytárgy az égi szépség,
Isten- s angyalban nem hisznek azok,
Minden szívbéli kincsünk elrabolnák,
Ölik az álmot s a hitet gázolják.
De ím, neked, kegyes pásztorleányka,
Együgyű lény, ártatlan s gyermeteg,
A költészet égi jogát kínálja,
S a csillagok felé lendül veled;
Téged tündöklő dicsfénnyel öveztek,
A szív teremtett! – Örök életed lesz!
Világ szokása: szennyezi, mi fénylő,
S boldog, ha a magasztos porba dűl.
De te ne félj! Van még néhány derék fő,
Ki a dicsőért, szépért lelkesül.
Mulattassa Momus s tarka vásárt:
Nemes szívek a fennköltet csodálják.
Schiller: Az orleans-i szűz, dráma, fordította: Molnár Imre, Osiris, 2002
…Johanna: Nemem ne emlegesd! Asszonynak ne nevezz.
Miként a testtelen világ nem házasul
Eföldi módra, úgy én sem tartozhatom
Az ember-fajhoz…
…Johanna /egyedül/…Ki? Én? Hogy szűz keblemben egy
Földi férfi képét viseljem?
Éggel bélelt szívem felett
Eföldi szerelem tüzeljen?
Hogy én, a hon mentsvára, a
Hatalmas Isten bajnoka,
Hazám ellenségét szeressem!
A szűz napnak kiteregessem,
S a szégyen meg nem semmisít!...
…Sorel /Johannához/ Dunois gróf szeret. Nemes szíve
…csak teérted ég…
…Dunois: Te asszonyom vagy…
…Isabeau / a katonákhoz/ Verjétek vasra! /…megbilincselik/…
…Katona: A frank és a burgund menekül,
Tele a harcmező menekülőkkel.
Johanna: Isten!Isten! Nem hagyhatsz így magamra!...
…Isabeau: Hogy törte le mázsányi súlyú láncát?...
Johanna:…emelnek könnyű fellegek –
…Följebb – Följebb – A föld a mélybe hull –
Rövid a kín, s az öröm véghetetlen!
/Kezéből kihull a zászló, holtan bukik rá…/
- vége -
Nyugat, 1908-1941
1924. II. 473. Laczkó Géza: Johanna vagy a tetszés és nemtetszés logikája.
B.Shawnak a Magyar Színházban most bemutatott Johannájáról akarok egypár ítéletet megvilágítani…a legenda e g y r é s z é t veszi át, azt, amelyre szüksége van…Azt sem lehet mondani, hogy csúnyán bánik el az egyházzal és az állammal…Ez nem dráma, nem is krónikás képsor, hanem m o r a l i t á s…
1924. II. 489. Figyelő. Szent Johanna – Shaw drámája a Magyar Színházban, Lengyel Menyhért
Páratlanul emelkedett szellem nyilatkozik meg ebben a darabban,- az emberi értelemnek…csúcsát jelenti Shaw új drámája…S micsoda költő!…Jeanne d’Arc nála egyszerű parasztlány és mégis felsőrendű lény…Michel Angelo-i kontúrok rajzolódnak…Bajor Gizi a címszerepben nagyon jó volt…
1936. I. 241. Schöpflin Aladár: Szent Johanna a Belvárosiban
Miért kellett Johannának a máglyán elpusztulni?…szívében jó volt és tiszta…B.Shaw erre a kérdésre így felel: Éppen azért, mert olyan tiszta…az emberek között, akik a szennyet és bűnt beleszámítják az élet erői közé…akik Johannát a máglyára juttatják, nem okvetlenül gonoszok és rosszhiszeműek. Koruk kultúrájának magaslatán álló emberek…egy világrend hívei…Bulla Elma játssza Johannát…A dauphint Páger Antal játssza…Nem szégyellem lelkesedésemet…
Internet
Jeanne d’Arc-ra figyelemre méltó találat nincsen, hacsak az nem, hogy Madonna el szeretné játszani Jeanne szerepét.
Szent Johanna
- az életrajzok között szerepel a tulajdonomban is meglevő V. Sackville-West: Szent Johanna, fordította Szerb Antal, Athenaeum, 1937.
- Erdélyi János: Ezüstpáncélos Johanna, Móra Kiadó, 1964.
- Az Ecclesia 1991-ben adott ki Johannáról szóló könyvet
- Diós Istvántól részletes életrajz a „Szentek élete” sorozatban
- Shaw drámáját Ottlik Géza fordításában 2001-ben bemutatta az Evangélikus Színház
- A 2003-as Cannes-i Filmfesztiválon bemutatták Mandruczo Kornél
Johanna tárgyú opera-rövídfilmjét. /Az ismertető szerint rendkívül extrém/
Orleansi Szűz, Schiller ilyen című darabjára utalva
A Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház 2002-ben mutatta be. Rendező: Alföldi Róbert
Darvas Lili életrajzában található, hogy a darab címszerepét játszotta
Könyveim:
G. Mauger: Langue et civilisation Françaises, IV. Hachette, 1957.
p: 59. Jeanne d’Arc, ou le refus d’abdiquer /1412 – 1431/
De toutes les figures de l’histoire de France, il n’en faut pas chercer de plus touchante ni de plus populaire que celle de Jeanne d’Arc…Részletek T. MAULNIER Jeanne et les juges /1949/ Gallimardnál megjelent darabjából
A. arde - L. MicLaghard: XX siècle, collection littéraire, Bordas, 1962.
p: 144. La poésie de Charles Péguy…Jeanne d’Arc
Oeuvre d’un poète,
Les Mystēres Lors de son retour á la poésie /1911/, Péguy choisit la forme verset…
„L’absence éternelle” Jeannette és Madame Gervaise verses párbeszéde…
Adieux a
J. Bersani…: La littérature en France de 1945-1968. Bordas, Paris, 1982. Jean Anouilh: L’Alouette…Dans le cadre du proces de Jeannr d’Arc, nulle temps, ni dans l’exploitation de l’espace… /p:354./
Jeanne d’Arc par Régine Pernoud „Le temps qui court” Édition du Seuil, 1966, p:188.
Table:
Jeanneet la légende
Jeanne et l’histoire
Jeanne dans l’histoire
Jeanne et sainte Jeanne
Chronologie
Bibliographie
Illustrations
Dictionnaire du Cinema, Larousse, 1963.
Oeuvres marquantes 1961-1963…Le Proces de Jeanne d’Arc R.Bresson /Fr/
Dictionnaire du Cinema, Seghers, 1962
Bergman /Ingrid/…Jeanne d’Arc /1948/…Jeanne au bûcher /1954/…
Dictionnaire des Films, Georges Sadoul, Microcosme/Seuil
…Jeanne d’Arc…Jeanne d’Arc /la passion/…Jeanne d’Arc /le proces de/…
Dictionnaire des Saints, Le livre de poche, 1963
Jeanne d’Arc, patronne de
…elle est condamné á être brûlée com sorciére…Canonisée cinq cents ans plus tard…
G.-E. Clancier: De Rimbaud au surréalisme, Seghers, 1964.
Charles Péguy…Né en 1873 á Orléans…Oeuvre principales:
Le Mystére de
Présentation de
Adieu, Meuse endormeuse et douce á mon enfance
Qui demeures aux prés, oû tu coules tout bas…
n’est jamais aussi
poéte que lorsqu’il exalte de hautes présences féminines, celle de Jeanne, de
Edward Lucie-Smith: Jeanne d’Arc Traduit de l’anglais par Philippe ERLANGER, Préface de Gilbert GADOFFRE, Libraire Académique Perrin, 1976, p:270; 1-35. fejezet; képek; 9 oldalas irodalomjegyzék, benne A. France, J. Michelet, R. Pernoud, Sackville-West
Preface
Les Anglais ont-ils jamais pardonné á Jeanne d’Arc? Les Français en sont naïvement persuadés, mais rien n’est moins sûr. Shakespeare est passé par lá…
Introduction
Il a été scientifiquement établi qu’avant 1920 douze mille ouvrages furent consacré á Jeanne d’Arc…Les principaux documents concernant la carriére de Jeanne ont été trés bien publié…
Sackwille-West: Szent Johanna, fordította Szerb Antal, Atheneaum, p:334
Tartalom
Jeanne d’Arc
A százéves háború
Domremy 1, 2
Domremy és Vaucouleurs 1, 2
Vaucouleurstől Chinonig
Poitierstől Orléansig
Orléans
Reims
Reimstől Párizsig
Párizstól Compiégneig
Comptégnetől Rouenig
A per 1, 2
Az utolsó felvonás
A síron nőtt fű
Az I. fejezet mottója:
…s Johanna, kit Rouenben élve
tűzre vitt az angol bakó:
hová jutott, Szent Szűz, mi végre?
De hol van a tavalyi hó?
/Villon – Szabó Lőrinc/
Pilinszky János: Összegyűjtött levelei, Osiris, 1997. 409. sz. levél /1970/:
…Franciaországban is nagy öröm ért: Orleansban, Jeanne d’Arc házában előadták oratóriumomat…
Pilinszky: Johanna a máglyán. Paul Claudel oratóriuma valójában azt a drámát idézi, mely Jeanne d’Arc szentté avatási perekor az egyház szívében lejátszódott…a perből Johanna a szentség fényében került ki, a botrány örök árnyékát borítva méltatlan bíráira…Horvát Teri Johannája a teljesség élményével ajándékozott meg bennünket. A lotharingiai parasztlányt egyszerre idézte fel a maga konkrétságában, s a mű mennyei fényességében. Új Ember, 1964.aug. In: A mélypont ünnepére, Szépirodalmi, 1984.
2006. 05. 05. Bartók rádió, többek között a következő zeneművekből hangzottak el részletek: Liszt Jean d’Arc; Honegger Johanna a máglyán; Csajkovszkij operája