JOHANNA, a Szűz, akit általában JEANNE D’ARC-nak neveznek*

 

                                                    /2004. nyara. Javítva: 2010. 02. 05/

 

 

Bevezetés

 

Shakespeare-rel nyitom a fejezetet. Vajda György Mihály könyvet írt Johanna irodalmi feldolgozásáról. A következőkben kiegészítem Vajda gyűjtését. Főleg francia forrásaim vannak. Az Internetről csak szemelvények, időközben feltehetően jelentősen bővült ez a forrás.

Miért érdekel Johanna? Egyik, ami izgatta fantáziámat: hogy volt képes egy tanulatlan fiatal parasztlány átvenni a hadsereg vezetését? Nemcsak győzött, hanem VII Károly megkoronázását is elérte. A dicsőség helyett perbe fogták és megégették. Ugyanaz az egyház, amely csaknem 500 év múlva szentté avatta. Több alakja van a történelemnek, akinek a sorsa hasonló. Itt talán a fiatal lány és elszántsága a különleges. 

 

 

 

 

 

Shakespeare

 

 

VI. Henrik*

Az I. részt fordította Vas István

Személyek felsorolásában a címben feltüntetett megnevezés található

 

Johanna szövegei:

 

I.         felvonás, 2 szín

 

Dauphin, egy pásztor lányának születtem,

Elmémet nem pallérozta tudás.

Tetszett az Égnek és Miasszonyunknak,

Hogy alacsony sorsomra ráragyogjon:

Míg őrizgettem gödölyéimet

S a déli nap perzselte arcomat,

Az Isten anyja megjelent nekem

S elrendelte felséges látomásban,

Hogy hagyjam ott alantas dolgomat

S hazámat szabadítsam meg a bajtól:

És segítséget és sikert ígért

És teljes fényben megnyilatkozott;

S bár voltam előbb napfénytől aszalt,

A rám árasztott, tiszta sugarakkal

Oly széppé áldott, mint most láthatod.

Kérdezz tőlem, ami eszedbe jut,

S én kérdésedre tüstént felelek;

Próbáld a harcban bátorságomat

S meglátod, hogy különb vagyok nememnél-

Légy biztos benne: szerencsés leszek, ha

Fegyvertársadnak engem elfogadsz…

 

Készen vagyok, s éles a kardom is,

Öt liliommal mindkét oldalán.

Touraine-ben, Szent Katalin-temetőben

Választottam egy halom ócskavasból…

 

Míg élek, én se félek a férfitól…

 

Gyönge vagyok, de Krisztus anyja véd meg…

 

Szerelmi szót mos meg nem tűrhetek,

Fönt szentelték meg küldetésemet:

Ha minden angolt már kiűztem innen,

Gondolkodom majd, hogy jutalmazz engem…

 

Feladjuk vagy nem adjuk Orleans-t?

 

Nem hát, ha mondom kicsinyhitűek!

Harc a végsőkig, bennem bízzatok!…

 

Anglia ostorául elhivattam.

Ma éjszaka fölmentem ezt a várost;

Várhatjátok Márton szelíd nyarát,

Mivelhogy én a háborúba léptem.

A dicsőség, akár a vízgyűrű,

Mindaddig önmagától is növekszik,

Míg tág körétől oszlik semmivé.

Az angol kör Henrikkel véget ért,

A bennfoglalt hírnév szertefoszlik.

Vagyok mint a gőgös, merész hajó,

Mely Caesart s Caesar sorsát vitte hátán…

 

 

4/329. A mód és szemlélet, ahogyan Shakespeare elbánik a Pucelle-lel, méltó a pillanathoz, amikor az író élt, ne feledjük, hogy a XVI század végén vagyunk, a reneszánsz és a barokk most váltanak; Shakespeare hajlandó még boszorkányt is látni, a „frank rimában”, de mindenesetre úgy küldi már vérpadra, mint egy kóbor, gyanús nőszemélyt, akit razzia alkalmával szedett föl megszállott földön az angol katonai rendőrség.

York, a gavallér, „emberies” a pillanatban, mikor Pucellet máglyára vezetik a pribékek, udvariasan ajánlja, hogy ne takarékoskodjanak a fával, rakjanak nagy tüzet az égetéshez, s állítsanak szurkos hordókat is a fahasábok közé, hogy az áldozat ne szenvedjen túl sokáig: végre is hölgyről van szó. Katonák és gentlemenek lennénk, vagy mi a szösz.

 

     Márai Sándor: Ami a naplóból kimaradt, 1945 – 1946. Vörösvári 1992.

 

 

I.         fv. 5 szín

 

…Ég veled, Talbot, nincs még itt az órád,

 

Amikor idáig jutottam, eszembe villant:

 

 

       Vajda György Mihály: Az orléans-i szűz. A téma irodalmi változatai c. könyve

       /Argumenum, 2003./

Óh, hogy mindent elírtak előlem! „Ég veled” elképzelt gyűjteményem – mondhatnám.

 V. Gy. M. kommentárokkal idézi Johanna szövegeit, helyenként megtoldva a többi szereplőjével. Kénytelen vagyok azokra szorítkozni, akiket V.Gy.M. nem vett figyelembe. Sajnálom Shakespeare klasszikus, veretes szövegét mellőzni, de a kétszeres kiírásnak nincs sok értelme.

Kedves „elődőmnévmutatót nem készített, kezdjük azzal:

 

Johannával foglalkoztak:

 

                              Ady Endre

                              M. Anderson

                              J. Anouil

                              J. Audiberti

                              C. Barfoot

                              G. Bernanos

                              B. Brecht

                              P. Champelain

                              P. Claudel

                              J. Delteil

                              Dumas fils

France

Horváth Barna

J. Huinzinga

G. Kaiser

S. Leibovici

J. Michelet

Maxwell

R. Oursel

Ch. Péguy

R. Pernoud

J. Raimond

W. Shakespeare

F. Schiller

G.B. Shaw

M. Twain

Vermorel

Voltaire

 

.

Melyek azok a források, amelyekről V.Gy.M. nem beszél, illetve gyűjteményem és közötte

 milyen „átfedések vannak?    / 2004. 09. 07/

 

 

Egyezés Vajda és Berszán között

 

Forrás-gyűjteményemben megtalálható:

 

                   Ady Endre

                   P. Claudel

A.     France / A Gondolat kiadásában 1972-ben megjelent J. élete c.  könyvet 1997-ben vettem/

Ch. Péguy / róla bővebben francia irodalom alapján/

Schiller / versét l. alább/

G.B. Shaw

M. Twain / A Merényi Könyvkiadó Budapest olcsó kötet van meg. Az utószót Szász Imre írta.

       A könyv mottója:

       Sieur Louis de Conte emlékiratai

       Gondoljátok meg ezt az egyedülálló és tiszteletet parancsoló kitüntetést.     Mióta írott történelem van, Jeanne d’Arc az egyetlen személy mindkét nemből, aki egy nemzet katonai erejének legfőbb katonai parancsnoka volt tizenhét éves korában.                                                      /KOSSUTH LAJOS/

      

       Voltaire: La pucelle d’Orleans

 

 

 

Többlet, amit Vajda nem említ:

 

Ady Endre: Jeanne d’Arc és modern ellenségei, Budapest Hírlap. 1904. dec. 4-ben megjelent cikkét az Új Írás 1964. 6. száma újraközölte „Ady párizsi cikkeiből” c.    összeállításban, Vezér Erzsébet „szemét” /korabeli széljegyzet/ utószavával.

 

Gergely Ágnes: Johanna visszagondol, Kortárs 2002. 09. sz. /bővebb részletek az Idő c. gyűjteményemben/

 

Utoljára a fény a fény hagy el

a töprengés tölcsére  vékonyul

ahogy a zsíros füst fölé borul

egy vízi kép a végső akvarell…

 

a régi sutból egy szó felnyilall

s az emlékezet vakfoltjaival

átnyomul értük minden ami ép

 

át fog nyomulni minden ami holt

s az a fény nem a máglya fénye volt…

 

 

Honegger: Jeanne d’Arc au bûcher, 1992. évi párizsi tartózkodásom idején a Bastille operában műsoron volt. Némi habozás után nem váltottam jegyet, pedig még volt.

 

Csajkovszkij és Verdi is írt operát Jeanne d’Arc-ról.

 

Marczali Henrik: Jean d’Arc, Budapesti Szemle. 1878. 17. kötet. /A Révai lexikon szócikke hivatkozik Marczalira/.

 

Révész Sándor: A Szűz és a Tyúk, Népszabadság, 2001. jún.9. /V. Dezsőtől, aki már tudott J-érdeklődésemről/. Az 570 éve történt máglyahalál alkalmából jelent meg, Bulla Elma 1956-os alakításának nagy alakú képével. A sztori után az irodalmi feldolgozásokkal foglalkozik: Shaw, Shakespeare, Schiller, Honegger. Az írás címe Shaw „profán, ironikus és anakronisztikus” művére utal.

 

Veres Péter: Olvasónapló 1956 – 1969. Szépirodalmi K. 1988.

577.: Évekkel ezelőtt valahol ebben a naplóban /56-69.old./ azt jegyeztem fel, hogy Shakespeare nem értette meg és nem érezte át Jeanne d’Arc nagyságát és az ügy szépségét, jelentőségét. Tévedtem. Most újraolvasva a VI. Henrik vonatkozó részleteit, látom, hogy Shakespeare ebben is otthon volt…/Jelen gyűjteményem összeállítását  V.P. indította el./

 

 

Schiller: Az orleánsi szűz, vers  / Das mädchen von Orléans/

       Fordította: Jékely Zoltán

 

Megcsúfolni emberség tiszta képét,

A nyegleség a porba rángatott,

A selmáknak gúnytárgy az égi szépség,

Isten- s angyalban nem hisznek azok,

Minden szívbéli kincsünk elrabolnák,

Ölik az álmot s a hitet gázolják.

 

De ím, neked, kegyes pásztorleányka,

Együgyű lény, ártatlan s gyermeteg,

A költészet égi jogát kínálja,

S a csillagok felé lendül veled;

Téged tündöklő dicsfénnyel öveztek,

A szív teremtett! – Örök életed lesz!

 

Világ szokása: szennyezi, mi fénylő,

S boldog, ha a magasztos porba dűl.

De te ne félj! Van még néhány derék fő,

Ki a dicsőért, szépért lelkesül.

Mulattassa Momus s tarka vásárt:

Nemes szívek a fennköltet csodálják.

 

Schiller: Az orleans-i szűz, dráma, fordította: Molnár Imre, Osiris, 2002

 

…Johanna:  Nemem ne emlegesd! Asszonynak ne nevezz.

               Miként a testtelen világ nem házasul

                   Eföldi módra, úgy én sem tartozhatom

                   Az ember-fajhoz…

 

…Johanna /egyedül/…Ki? Én? Hogy szűz keblemben egy

                   Földi férfi képét viseljem?

                   Éggel bélelt szívem felett

                   Eföldi szerelem tüzeljen?

                   Hogy én, a hon mentsvára, a

                   Hatalmas Isten bajnoka,

                   Hazám ellenségét szeressem!

                   A szűz napnak kiteregessem,

                   S a szégyen meg nem semmisít!...

 

Sorel /Johannához/ Dunois gróf szeret. Nemes szíve

                   csak teérted ég…

Dunois: Te asszonyom vagy…

Isabeau / a katonákhoz/  Verjétek vasra!     /…megbilincselik/…

 

…Katona:  A frank és a burgund menekül,

                   Tele a harcmező menekülőkkel.

    Johanna:    Isten!Isten! Nem hagyhatsz így magamra!...

Isabeau:     Hogy törte le mázsányi súlyú láncát?...

 

    Johanna:…emelnek könnyű fellegek –

                   …Följebb – Följebb – A föld a mélybe hull –

                   Rövid a kín, s az öröm véghetetlen!

       /Kezéből kihull a zászló, holtan bukik rá…/

                               - vége -

 

 

 

Nyugat, 1908-1941

 

 

1924. II. 473. Laczkó Géza: Johanna vagy a tetszés és nemtetszés logikája.

B.Shawnak a Magyar Színházban most bemutatott Johannájáról akarok egypár ítéletet megvilágítani…a legenda e g y  r é s z é t veszi át, azt, amelyre szüksége van…Azt sem lehet mondani, hogy csúnyán bánik el az egyházzal és az állammal…Ez nem dráma, nem is krónikás képsor, hanem m o r a l i t á s…

 

1924. II. 489. Figyelő. Szent Johanna – Shaw drámája a Magyar Színházban, Lengyel Menyhért

Páratlanul emelkedett szellem nyilatkozik meg ebben a darabban,- az emberi értelemnek…csúcsát jelenti Shaw új drámája…S micsoda költő!…Jeanne d’Arc nála egyszerű parasztlány és mégis felsőrendű lény…Michel Angelo-i kontúrok rajzolódnak…Bajor Gizi a címszerepben nagyon jó volt…

 

1936. I. 241. Schöpflin Aladár: Szent Johanna a Belvárosiban

Miért kellett Johannának a máglyán elpusztulni?…szívében jó volt és tiszta…B.Shaw erre a kérdésre így felel: Éppen azért, mert olyan tiszta…az emberek között, akik a szennyet és bűnt beleszámítják az élet erői közé…akik Johannát a máglyára juttatják, nem okvetlenül gonoszok és rosszhiszeműek. Koruk kultúrájának magaslatán álló emberek…egy világrend hívei…Bulla Elma játssza Johannát…A dauphint Páger Antal játssza…Nem szégyellem lelkesedésemet…

 

 

Internet

 

Jeanne d’Arc-ra figyelemre méltó találat nincsen, hacsak az nem, hogy Madonna el szeretné játszani Jeanne szerepét.

 

Szent Johanna

-           az életrajzok között szerepel a tulajdonomban is meglevő V. Sackville-West: Szent Johanna, fordította Szerb Antal, Athenaeum, 1937.

-           Erdélyi János: Ezüstpáncélos Johanna, Móra Kiadó, 1964.

-           Az Ecclesia 1991-ben adott ki Johannáról szóló könyvet

-           Diós Istvántól részletes életrajz a „Szentek élete” sorozatban

-           Shaw drámáját Ottlik Géza fordításában 2001-ben bemutatta az Evangélikus Színház

-           A 2003-as Cannes-i Filmfesztiválon bemutatták Mandruczo Kornél

Johanna tárgyú opera-rövídfilmjét. /Az ismertető szerint rendkívül extrém/

Orleansi Szűz, Schiller ilyen című darabjára utalva

 

A Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház 2002-ben mutatta be. Rendező: Alföldi Róbert

Darvas Lili életrajzában található, hogy a darab címszerepét játszotta

              

 

 

Könyveim:

 

G. Mauger: Langue et civilisation Françaises, IV. Hachette, 1957.

 

 p: 59. Jeanne d’Arc, ou le refus d’abdiquer /1412 – 1431/

De toutes les figures de l’histoire de France, il n’en faut pas chercer de plus touchante ni de plus populaire que celle de Jeanne d’Arc…Részletek T. MAULNIER Jeanne et les juges /1949/ Gallimardnál megjelent darabjából

 

A.     arde - L. MicLaghard: XX siècle, collection littéraire, Bordas, 1962.

 

p: 144. La poésie de Charles Péguy…Jeanne d’Arc

Oeuvre d’un poète, la Jeanne d’Arc de 1897 repose sur le travail d’un historien. Péguy a dépouillé les piéces des deux proces /de condamnation et de réhabilitation/…

Les Mystēres Lors de son retour á la poésie /1911/, Péguy choisit la forme verset

L’absence éternelleJeannette és Madame Gervaise verses párbeszéde…

Adieux a la Meuse…Jeanne d’Arc, A Domremy

 

J. Bersani…: La littérature en France de 1945-1968. Bordas, Paris, 1982.   Jean Anouilh: L’AlouetteDans le cadre du proces de Jeannr d’Arc, nulle temps, ni dans l’exploitation de l’espace… /p:354./

 

 

 

Jeanne d’Arc par Régine Pernoud  Le temps qui court  Édition du Seuil, 1966, p:188.

Table:

Jeanneet la légende

Jeanne et l’histoire

Jeanne dans l’histoire

Jeanne et sainte Jeanne

Chronologie

Bibliographie

Illustrations

 

Dictionnaire du Cinema, Larousse, 1963.

Oeuvres marquantes 1961-1963…Le Proces de Jeanne d’Arc  R.Bresson /Fr/

 

Dictionnaire du Cinema, Seghers, 1962

Bergman /Ingrid/…Jeanne d’Arc /1948/…Jeanne au bûcher /1954/…

 

Dictionnaire des Films, Georges Sadoul, Microcosme/Seuil

…Jeanne d’Arc…Jeanne d’Arc /la passion/…Jeanne d’Arc /le proces de/…

 

Dictionnaire des Saints, Le livre de poche, 1963

Jeanne d’Arc, patronne de la France /1412 – 1431/. Fête le 30 mai.

elle est condamné á être brûlée com sorciéreCanonisée cinq cents ans plus tard

 

 

G.-E. Clancier: De Rimbaud au surréalisme, Seghers, 1964.

      Charles Péguy en 1873 á Orléans…Oeuvre principales: Le Mystére de la Charité de     Jeanne d’Arc  / Cahiers de la quinzaine, 1910…/

Présentation de la Beauce a Notre-Dame de Chartres…interminable litanies de Péguyinspiré par cette figure de Jeanne d’Arc

       Adieu, Meuse endormeuse et douce á mon enfance

       Qui demeures aux prés, tu coules tout bas

n’est jamais aussi poéte que lorsqu’il exalte de hautes présences féminines, celle de Jeanne, de la Vierge

 

 

 

Edward Lucie-Smith: Jeanne d’Arc Traduit de l’anglais par Philippe ERLANGER, Préface de Gilbert GADOFFRE, Libraire Académique Perrin, 1976, p:270; 1-35. fejezet; képek; 9 oldalas irodalomjegyzék, benne A. France, J. Michelet, R. Pernoud,  Sackville-West

Preface

Les Anglais ont-ils jamais pardonné á Jeanne d’Arc? Les Français en sont naïvement persuadés, mais rien n’est moins sûr. Shakespeare est passé par lá…

Introduction

Il a été scientifiquement établi qu’avant 1920 douze mille ouvrages furent consacré á Jeanne d’Arc…Les principaux documents concernant la carriére de Jeanne ont été trés bien publié

 

 

Sackwille-West: Szent Johanna, fordította Szerb Antal, Atheneaum, p:334

 

       Tartalom

 

       Jeanne d’Arc

       A százéves háború

       Domremy 1, 2

       Domremy és Vaucouleurs 1, 2

       Vaucouleurstől Chinonig

       Poitierstől Orléansig

       Orléans

       Reims

            Reimstől Párizsig

       Párizstól Compiégneig

       Comptégnetől Rouenig

       A per 1, 2

       Az utolsó felvonás

       A síron nőtt fű

Az I. fejezet mottója:

s Johanna, kit Rouenben élve

tűzre vitt az angol bakó:

hová jutott, Szent Szűz, mi végre?

De hol van a tavalyi hó?

       /Villon – Szabó Lőrinc/

 

 

Pilinszky János: Összegyűjtött levelei, Osiris, 1997. 409. sz. levél /1970/:

…Franciaországban is nagy öröm ért: Orleansban, Jeanne d’Arc házában előadták oratóriumomat…

 

Pilinszky: Johanna a máglyán. Paul Claudel oratóriuma valójában azt a drámát idézi, mely Jeanne d’Arc szentté avatási perekor az egyház szívében lejátszódott…a perből Johanna a szentség fényében került ki, a botrány örök árnyékát borítva méltatlan bíráira…Horvát Teri Johannája a teljesség élményével ajándékozott meg bennünket. A lotharingiai parasztlányt egyszerre idézte fel a maga konkrétságában, s a mű mennyei fényességében. Új Ember, 1964.aug. In: A mélypont ünnepére, Szépirodalmi, 1984.

 

2006. 05. 05. Bartók rádió, többek között a következő zeneművekből hangzottak el részletek: Liszt Jean d’Arc; Honegger Johanna a máglyán; Csajkovszkij operája