MOZAIK

 

Bevezető helyett:

 

Budapesti Negyed 45. (2004/3)

Gaal: A tudós palótz < > Schams: Pest és Buda teljes leírása

L a p   a   v á r o s r ó l
M e g j e l e n i k   n e g y e d é v e n k é n t

 

Pesti kalauz  RÁTH PÁL
A Patzkó Ferenc József pesti nyomdájából 1804-ben kikerült 30 oldalas német nyelvű könyvecske ( Wegweiser durch Pesth ) már többé-kevésbé szabályos, térképpel is ellátott útikalauz. A város általános leírása után utca- és házjegyzéket közöl, valamint röviden ismerteti a nevezetes épületeket.

Ráth Pálról, a névtelenül megjelent munka szerzőjéről Szinnyei József mindentudó írói lexikonja is csak annyit tud, hogy "szemorvos Pesten, győri származású", és hogy egy évvel korábban, 1803-ban megjelentette Pest címtárát is.

                                                           ***

A kor monumentális adat- és pletykagyűjteményében*, Kazinczy Ferenc 23 kötetben kiadott levelezésében azonban Ráthtal kapcsolatban is találunk fogódzót. A győri evangélikus gimnázium igazgatója, a statisztika jeles tudósa, Németh László 1802. február 13-án kelt levelében** arról számol be Kazinczynak, hogy "Ráth Pál győri fi, a mostani prédikátorunknak és a m. újságok szerkesztőjének, Ráth Mátyásnak testvére és az újságírásban követője, ezen munkától, mi okból, nem tudom, eltávozván, Pestre ment és ott az orvosi tudományra adta magát: de amennyire tudom, még gradust nem kapott."

*A pletykagyűjteményt MOZAIK-nak nevezem. A kigyűjtés másik csoportja nálam az IRODALMI LEVELEK. A fenti szöveg „Kaz a hálón” c. korábbi gyűjtésemből való.

** 507.  Németh László — Kazinczynak. Dém, Veszprém Vármegyében Febr. 13-dikán 802.

                                                         ***

 

UTAZÁSOK A MÚLTBAN ÉS A JELENBEN TÖRTÉNETKUTATÁS ÉS NYELVKÉRDÉS  A MAGYAR-HABSBURG VISZONY TÜKRÉBEN

KOLLÁR ÁDÁM MŰKÖDÉSE 

 

…Kazinczy, az 1811/12. évi országgyűlés befejezése után egy hónappal, 1812. június 24-én kelt levelében az alkotmány elleni erőszakos lépésekkel kapcsolatban így vigasztalja meg Cserey Miklóst: „Ha erőszakkal akarna élni (a király), nem Gustermannak 's másoknak kellene az Udvari titkos Staats Archívjában álló Kollár kézirataiból irkálni ellenünk könyveket."14

 Az 1811/12. évi országgyűlésen vihart keltett pasquusirók eszerint az 1764. évi diétán elítélt Kollár Ádám örökösei voltak, az ő gondolataiból merítették a felhozott történeti érveket. Ki volt tehát Kollár Ádám, s miféle működést fejtett ki a Habsburg-monarchiában?

 Nem elégedhetünk meg Kazinczy odavetett megjegyzésével, akiről különben is tudjuk, hogy felkapott hírei, ,,irodalmi pletykái" nem minden esetben megbízhatók. Annál is inkább, mivel Kollár személyének megítélése körül sem a kortársak, sem a későbbi kutatók véleménye nem egybehangzó…  /Google-ban kerestem//

 

 

2256.    Kazinczy — Cserey Miklósnak. Széphalom, Jún. 24d. 1812.

….Hogy a’ Ministerium akarta volna hogy a’ Diaeta heves legyen, ’s hogy azért akarta volna, hogy magunkat veszítessük-el, mint a’ szegény Csehek — ne hidd. A’ Magyar Fejedelme ellen kardot nem fogott ’s nem fog, mint a’ Csehek. Ezt megmutatánk 1809-ben is, hol csak eggy személy sem tett illyest: a’ Diaetán szóllani pedig nem megbántása a’ Felségnek; hiszen a’ Regalis és a’ Constitutio azt tisztjévé teszik. Azt se hidd, hogy ez a’ kegyes Fejedelem Constitutiónkat erőszakkal akarja megtámadni. Ha erőszakkal akarna élni, ki állana ’s állhatna ellent? Ha erőszakkal akarna élni, nem Gustermannak ’s másoknak kellene az Udvar titkos Staats Archívjában álló Kollár kézírataiból irkálni ellenünk könyveket. Maga az, hogy Gustermann, Piringer ’s Mathéi (ez Anonymus) illyeket írnak, azt hagyja örvendő lélekkel hinnem, hogy erőszaktól nem félhetünk, és az mindég elég. Ha Kollár ’s Apostolai bennünket megcsalni akarnak, tanúljunk, olvassuk a’ mit Kovachich Gustermann ellen két Tómusban az elmúlt télen dolgoza, ’s mint Pest Vármegye, írassuk-le Megyéink ’s familiáink Archívumaikba, mert azt kinyomtatni ugyan nem fogják; ’s ha szemesek leszünk ’s tanúlni nem sajnálunk, megfelelhetünk Gustermannak és a’ belőle ellenünk viaskodóknak. Ezt Kovachichnak munkájáról, édes barátom, Neked nem csak zur Wissenschaft, hanem zur Benutzung is írom. — Ha lesz e haszna ezen energiának? ezt kérded. Tekints vissza a’ századok olta folyó dolgokra, ’s felelj-meg. Calculálni, azt tartom, nem lehet semmit…

                             A levelet a fenti szöveg alapján tettem ide. Én nem vettem a gyűjteménybe.

 

 

                                                  ***

 

„Kazinczy vegyes leveleiben még némi publicisztikus igény is színesíti az összképet. Általában szokás a levelezésben, hogy röviden beszámolnak helyi, időszakos érdekű hírekről, tárgyakról, „interesszánt” eseményekről vagy anekdotákról…Kazinczy mestere az ilyenféle leírásoknak. Az eseményeket figyelmet ébresztő, frappáns, láttató erejű rövid mondatokkal írja le…pl. Szirmay Antal halálának leírása /X. 150/”…és az, hogy egy apa miként menti gyermekét a megáradt folyóból…/XI. 245/                                                       

                                                                                       Mezei: Nyilvánosság és műfaj…1994.

Mezei példáinak egyikét sem vettem észre. Váczy-kötet oldalszám alapján nehéz visszakeresni. /Dátum vagy levélszám az egyértelmű/ Hosszas keresés után ezt találtam, ami feltehetően egy másik változata a Szirmay-halálnak:

 

2321.

 

Kazinczy — Cserey Miklósnak.                                                      Széphalom Sept. 29d. 1812.

 

…Udv. Consiliarius Szirmay Antal, nékem nem csak vérem, hanem barátom is, meghalt, ’s annak temetésére kelle mennem. Ennek életét a’ Hazai Tudósításokban ’s a’ Bécsi Annalisok Intelligenzblattjaiban fogod olvasni. Tulajdon írásaiból készítem az Öregnek. Nem tudom ismered e nyomtatott munkájit? ismered e őtet hírében? — Ő laxa töltötte nem csak ifjú hanem korosbb esztendeit is, és azért még physice is meglakolt…Elképzelheted ebből, millyen vala az ember. Jó Catholicus, jó Sodalis Marianus, nagy ellensége a’ kőmíveseknek, de a’ mellett osztán nagy ellensége a’ Papságnak is, kik közzűl eggyet formalissime meg is pálczázott, a’ Tolerantiának halálig nagy hirdetője, Diaetai Követ korában sírva perorált: Moriamur pro Domu Austriaca, de a’ mellett nagy imádója mindég még 1805. és 1809. is annak a’ nagy embernek, a ki eddig Moskauban hallja a’ Hoszpodi pomilujt. Sok megmagyarázhatatlan charactert ismersz; de illyet, mint ezé a’ jó emberé volt, alig! alig! — Midőn az udvaron a’ koporsót cselédek akarák a’ Templomig vinni, melly a’ kapuhoz ötven lépésnyire áll, én azokat eltoltam, ’s magam is vivém. Nem tudom, ez nálatok szokás e? Én igen szép szokásnak tartom…

 

                                                            Megvan! Ez itt:

2331.

 

Kazinczy- Gr. Dessewffynek                                                                             1812.10.06.

 

….Udv. Consil. Szirmay Antal Septb. 24dikét követő éjjel elhala. Sept. 28dikán eltemeténk…

…Úgy hiszem, hogy kedves leszen Néked tudni, miként múla-ki szegény. — A’ Venus Volgivaga sok esztendők olta bédugasztotta volt szegényke az orrát bal részről. Ez az örökös cicatrix öt nappal azelőtt hogy megholt, a’ rákot általadta bal orczájának is. Orra egészen elhidegedett. Szirmay érzette hogy elhal, ’s minthogy ő hív Sodalis Marianus volt, Papot hívata, ’s az Ecclesia rendelése szerént magát megkenette. A’ megkenés után látja hogy a’ Postára küldött cseléd újságot hoz. Általadatta azt magának, hogy láthassa, hogy az a’ NAGY, a’ kit ő imádva tisztelt, meddig halada már a’ Hoszpodi pomilujjal zengő város felé. Akkor béfordúla a’ falnak, ’s elaludt örökre…

 

                                                          ***

 

 

599.

 

Kazinczy – Spáh Gábornénak.                                                 Komárom 30. May. 1803.

 

Minek előtte innen elindulnék, hadd dicsekedjem fel azon szerencsémmel, hogy tegnap Czika Sándor Úrral és az Asszonnyal ’s Tóth Ferencz Úrral és az Ifjú-Asszony hasonlóképpen szép testvérével öszve ismerkedni szerencsém vala. De hadd panaszoljam-el elébb szerencsétlenségemet, mert ha azt nem bocsátom előre, csonka lesz és érthetetlen az egész beszéd. Nehezen boldogúlván pesten, innen forspont lovakkal, és a’ Birák azokért csak nem annyit vévén mint a’ mibe a’ Posta lovak kerültek, már Dorogon két Posta lovat fogattam szekerembe. Neszmélyben felvirradván, Tatára tértem-ki, meglátni azt a’ kertet, mellynek hírét rég ólta hallám. ’S a’ mint ott reggeli 10 órakor ismét szekérre ültem, a’ Posta lovak szekeremet elragadták ’s vágtatva vittek végig a’ Városon. A’ Város végén felfordítottak, és szerencsémre kikapván a’ két első kereket, vele és a’ Postakocsissal jól elmentek ’s a’ kocsit velem eggyütt ott hagyták. Az orrom betört, elborította a’ vér ’s érzettem, hogy a’ balkaromnak is nagy baja van. De legelső gondom a’ két szemem volt, ha nem maradtam e vakon az eggyikre. Látván, hogy mind a’ kettő épen maradt, felszedtem magamat a’ földről minden jajgatás, sőt minden pisszenés nélkül ’s meg indultam a’ Város felé. A’ vér nem csepegett, hanem ömölve omlott az orromból, ’s midőn hozzá értem az orromhoz, hallottam az orr nyergében a’ megtört porczogók porczogását. Eggy paraszt menyecske látván esetemet, és hogy vérezve mégyek, elimbe jött ’s karon fogva vezetett a’ fogadó felé. Szerencsére a’ Chirurgust az útszán leltem, a’ hogy betegjeihez ment, ’s vittem magammal…

 

 

601.

 

Kazinczy – Nagy Gábornak.                                                                        Bécs, 2. Jun. 1803.

 

….Eddig fogja talán az Úr tudni, melly szerencsétlenűl jártam. 20. Maji elhagyván Pestet, a’ falusi bíráknak és részeg Notariusoknak gazságait, kik dupla forspontpénzért sem akartak adni lovakat, megúntam ’s két posta lovakon tettem útamat. A’ Neszmélyi Postilion reggeli 5 órakor fogott bé, ’s én Almásról kitértem Tatára, azt a’ depraedicált kertet megtekinteni. A’ legszebb módra csalattam-meg. Tudatlan magasztalás gyanánt vévén a’ mások itéletét erről a’ kertről, azt véltem, hogy az ollyan forma lessz, mint az Oroszvári. Azonban most magam is úgy beszéllek, mint a’ Panegyristák beszélltek. Sőt én többet mondok, mert én azt jobban értem, mint ők. A’ kert ültetett partiája nem nagy eggy Nápoli Követhez: de a vízi Partiák még a’ Nápolyi, ’s Angliai ’s Russziai Fejedelmekhez sem kicsinyek. Szebbet lehetetlen képzelni. Kár, hogy az ültetett partiákban nincs sehol tér hely, a’ hol a’ szem gyönyörködve megnyughasson; az mind Dulces latebrae, hogy a’ Horácz szavaival éljek. Ha valaha Almásra jut az Úr, el ne múlassa meglátni Tatát.

De hadd folytassam beszédemet. – Felülvén a’ Kocsis a’ szekérre, megereszti a’ gyeplőt, ’s a’ két ló velem vágtatva megyen ki a’ Fogadó kapuján; a’ Város végéig repülve jutottam, ott már gondolkodtam, hogy ki kellene ugranom, de a’ Kocsis biztatott, hogy a’ ló kiszaladja magát, az neki szokása, nem esik semmi baj, ’s én azt mondám, a’ mit Caesar, Caesarem vehis, ??ai thn tuchn autou, ’s veszteg maradék. ’S eggyszer billen a’ szekér, ’s én tört orral és arczúlattal ’s törtnek gondolt balkarral emelkedtem fel a’ földről, ’s nézek majd a’ jobb, majd a’ bal szememmel, ha látok e, fogaim ki nem ütődtek e? Látván, hogy szemem és fogam épen maradt (a’ 2 ló a’ kocsissal eggyütt nyargalva ment ’s szerencsémre elvitte a’ két első kereket, különben öszvetört volna), felköltem ’s nem csepegő, hanem bugyogó orral mentem vissza a’ fogadóba, ’s a’ Felcsert az útszán kapván vittem, hogy lásson karomhoz….

 

 

703.

 

Kazinczy – Szentgyörgyi Józsefnek.                                   Kázmér, 16. [és 18.] Nov. 1804.

 

Édes barátom, Ötödik napja múlik, hogy férj vagyok. – Oh barátom, melly boldogságokat adott nekem az ég. Erről lehet azt elmondani, hogy ehhez hasonlót szem nem látott, fül nem hallott etc. Legmerészebb reményeim sem mertek felényiig emelkedni…

….Ma eggy hete, Novembernek 11-dikén, épen 12 órakor mentünk Templomba. Én úgy készültem, hogy a’ Grófnak eggy magyar allocutiót tartok, a’ Grófnénak eggy francziát, ’s megköszönöm, hogy familiájokba fogadtak ’s kérni fogom szüléi áldásokat. De a’ Gróf zokogó megindulással jött felém, midőn nem is véltem, sírva öszve csókolt, ’s látván hogy páthósszal akarok szóllani, intett a’ kezével mintegy csóválva, hogy ne szólljak, ’s ment. Sár volt és hideg, és így kocsin menénk; az én Sophiem az én szekeremben Báró Geiszlernével és B. Wécsey Leopoldina Kisasszonnyal, az első nyoszolyó anya volt a’ B. Wécsey Miklósné képében, a’ második pedig Kranzel-fräule[in]. Én B. Splényi Manczi Kisasszonnyal és a’ kedves testvéremmel, Klárival. A’ Pap elmondta a’ misét, ’s végre az oltárhoz kelle menni. A’ vőféj Nedeczky Úr, kilépett és Sophiet kézen fogta. Sophie nem fogadta el jobbját, hanem kilépvén a’ székből intett nekem, ’s karomba öltvén karját, triumfussal mentem az oltárhoz. A’ Pap kezeinket öszvefonta a’ stólával, ’s Sophie csaknem sikoltott szorításom alatt, azt mondja. Az én képemen az a’ kivánság lebegett, úgy állítja a’ Sógorom, hogy bár csak ott volna szabad megcsókolni. Társaságunk az ebédnél mind igen becses emberekből állott, kik közzé véletlenűl három váratlan vendég egyveledett, de a’ kik méltók voltak itt lenni. Hadd mondom el neveiket: 1. 2. B. Wécsey Leopoldina és Nincsi Kisasszonyok. 3. 4. B. Splényi Manczi és Caton Kisasszonyok. 5. B. Geiszlerné, 6. a’ férje, 7. az ifjabbb B. Geiszler. 8. 9. a’ Húgom Krájnikné a’ leányával, Thercsivel. 10. szolgabíró Mocsári, és Szirmay Antal, a’ Praeses fija. Estve felé a’ 2 Wécsey Kisasszonyon kivűl mind elmentek. – József öcsém az Ipa temetésén volt Miskolczon, Beretőn pedig épen akkor nap temették az atyám testvér öccsét, Consil. Kazinczy András Urat. Kijővén a’ templomból az volt első dolgom, hogy az anyámnak eggy expressus ember által levelet írjak, megtörtént esketésemet béjelentsem, Sophiet és magamat grácziájába ajánljam…

 

 

762.

 

Kazinczy – Id. B. Wesselényi Miklósnak.                     Er Semlyén, Biharban, 27. May. 1805.

 

…A’ Legény, a’ ki a’ lovat viszi, méltó a’ Mélt. Báró  leereszkedésére. Nékem inasom és barátom. Nyolcz esztendeig szenvedett, ’s én ismertem ott is.

Megparancsoltam, hogy ha a’ kancza elmúlasztotta volna a’ hágatást, cselekedje azt, a’ mit a Mélt. Báró eránta parancsolni fog; az az, hagyja ott, ha úgy fogja a’ Mélt. Báró parancsolni. Irásaimnak kiadások eránt egynehány holnap előtt valamelly jelentést és kérést tettem vala a’ Mélt. Bárónak. A’ negyedik kötetet, mellyhez a’ képet várom, imhol által nyújtom….

 

 

837.

 

Kazinczy – Id. B. Wesselényi Miklósnak.                              Sietve, 28. Novbr. 1805.

 

….Elakadván az ujságlevelek, ő Kir. Magassága a’ Fels. Palatinus, minden nap nyomtatott Bülletíneket ereszt-ki a’ Budai Publicum megnyugtatására. Azoknak 4 első darabjai kezemben vagynak; az 5diket és 6dikat olvastam, Bátyám Péchy Imre Urnak pedig két rendbeli leveleit extraháltam. Azokból vannak véve az itt következő tudósítások:

A’ Francziák Novemb. 12dikén reggel Bécsbe csengő muzsika alatt béjöttek. Tisztjeik a’ Fogadókban, köz embereik a’ Kazármákban szállottak meg. – A’ Francziák Generalisa Herczeg Műrát, Albert Herczegnek palais-jában vett szállást. Albert ennek számára szakácsot és cselédeket hagya ott, ’s Mürát a’ Herczegnek ezen nemes tettét olly tekintettel fogadta, a’ mint érdemlé. Napoleon Schönbrunnban vett lakást…

…A’ Császárné éjjeli 11 órakor eggyetlen eggy kocsin hagyta-el Bécset; és ámbár a’ parancsolat előre kiment, hogy készen várák a’ statiókon a’ lovak, eggy helytt mg is két egész óráig várakozott, és Pozsonyba csak éppen reggeli 7 órakor ért-el. A’ kocsin maga, legidősbb leánya, Doctor Stift és eggy Udv. Asszonyság űlt. Pozsonyból a’ Császárral és ezen Ercz Herczeg asszonykával Olmüczre ment. A’ Korona örököse a’ maga több testvéreivel Kassán vannak [!]; az öreg Ferdinánd Herczeg M. Theréznek fija, Eperjesre küldetett; a’ Salzburgi Elector pedig Váradra váratik minden órán.  A’ pénzt ő Felsége rész szerint Budára és Selymeczre, rész szerint Olmüczbe szállította.

A’ Magyar Cancellaria dissolváltatott. Ennek helyébe az 1802diki törvény szerint a’ Palatinus, (kinek ő Felsége minden dolgok’ kormányát által adta) eggy Staats Rathot állíta, 8 Mágnásból és 4 Nemesből…

…13d. Novbr. a’ francziák 48 ezren csengő muzsikával a’ legnagyobb parádában végig defiliroztak Bécsnek útszájin ’s a’ Muszkák után mentek Morvába, mert ezek nem gondolván a’ győzedelemmel, mellyet Schmied alatt Mortier ellen nyertek, siettek magokat a’ hátrább álló Kutusow seregével öszvecsatlani. Ez a’ 48 ezer ember a’ Tábori hídon ment-ki és Korn Neuburg mellett hált.

Nov. 15d. 40 fr. katona Pozsony elébe jött; 4 közzűlök maszkirozta magát, csolnakra ült, Pozsonyba általment és a’ repülő híd mellett álló strázsa kezéből hajnal tájban a’ fegyvert kitekerte ’s a’ Dunába vetette, a’ hajósokat pedig bajonettel kénszerítette, hogy a’ repülő hídat vigyék által….

 

 

985.

 

Kazinczy — Id. B. Wesselényi Miklósnak.                               Széphalom, 3d. Septbr. 1806.

 

…Septber első napján bélovaglottam Ujhelybe, melly léptetve is csak 37 minutum hozzám. Ott vásár volt. Alig értem oda, midőn mondják, hogy valamelly igen fontos dologban Particularis Gyűlés tartatik. Lovagló ostorral léptem fel ’s eggy szürke kabátban a’ mentések közzé. — Éppen a’ végét olvasták a’ só árának felrugtatása eránt érkezett parancsolatnak. Nem hallván az egész parancsolatot, másoktól kelle tudakozódni, ’s azt vártam, hogy eggy két ember szólljon. Első szólló Szemere Albert volt, eggykori tanúló társam, excentricus, gondolatlanúl mérész, ’s tudákos. Szánjuk, ugymond, a’ Fejedelmet hogy illy bajban van, hogy törvénytelenséget kéntelen tenni; szánjuk hogy Ministerei, a’ kik néki igazat mondani vagy félnek vagy alacsony lelkűséggel nem akarnak, illy bajba hozták; de mi ezt nem engedhetjük…

 

 

1270.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                            Széphalom, 9d. Apr. 1808.

 

….Brünnben tartatván fogságban, ablakomból, ha oda felmásztam, feltévén székemet az asztalomra, minden vasárnap láthatám a’ szegény sorsú asszony-vétkesek’ menését, kiket eggy óráig szellőzni kieresztettek lyukaikból. Eggyike ezeknek szabad napjaiban is isméretes volt a’ ház Directora, Controlórja ’s cselédjei előtt, ’s így történt, hogy megfogattatván ’s oda vitetvén, nem is tudakozták tőle, melly vallás híve, mert tudták, hogy a’ Lutheréé. Azonban a’ leány halálra betegszik, hektikára lévén hajlandó mikor elzáratott. Hírt adnak az érdemes Luth. Predicátornak, hogy betege van, jőjjön vígasztalására. Ez eljő, ’s belép a’ beteghez, kinek semmit nem mondottak a’ felől hogy Papot hívtak. A’ leány elsikoltja magát, ’s keservesen sír. nem azért sírok én, mond a’ leány, hogy halálomat közelíteni látom, hanem azért, mert nem élhetek az Úr szolgálatjával — én Pápistává lettem. — Barátom, mit mondott volna e’ szóra a’ Krasznai Tiszteletes Férjfiú? Halld, mit mondott Riecke Henrich Victor, akkor Brünni, most Stuttgardi Luth. Predicátor. — Eggy Isten’ gyermekei vagyunk, édes leányom…

 

 

1732.

 

Kazinczy – Virág Benedeknek.                                                        Széphalom, Máj. 5d. 1810.

 

Érdemes Barátom! Halljad ez igen nevezetes történetet. Vendégem, kitől ezt ez előtt eggy fertállyal vettem, most megyen ki udvaromból, ’s első dolgom ezt papirosra tenni, hogy hibát ne ejtsek későbbi feljegyzésemmel.

VI. Károly Császár, midőn a’ Spanyol koronáért vítt, szerelmet köte Anna Maria Pignatelli Kisaszszonnyal. A’ lány teherbe esett, ’s Károly felette nagy gondokban volt a’ kisaszszony becsűlete miatt. Althán, kamorása Károlynak, látta urának szenvedéseit, ’s eltökéllette magában, hogy a’ Gróf Kisaszszonyt elveszi. A’ Barcellonában megkoronázott Király annak az istentelen Cabinetnek gazsága miatt, melly a’ Spanyol örökség miatt folyt háborúban épen olly barátja volt Austriának, mint a’ millyennek a’ mi generátiónk tapasztalta, kéntelen vala magát vissza húzni, ’s itt koronára juttatá a’ bátyjának, I. Jósefnek halála. A’ szerelem itt is folyt, ’s VI. Károly Althánnét megajándékozta a’ Muraszigethi dominiummal. 1790-ben nékem azt mondták, hogy Pignatelli Anna Mariának unokáján, Althán Mihályon is, kitetszett még a’ VI. Károly physionomiája; és ezt a’ Gróf képén magam is lesegettem, ’s öszvehasonlítván VI. Károlynak képeivel, igen hihetőnek találtam….

 

 

1735.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak.                                                       Széphalom, Máj. 5d. 1810.

 

…VI. Károly Császár, akkor tájban, mikor Barcellonában Spanyol Királlyá koronáztatott-meg, Gróf Pignatelli Anna Máriával szerelemben élt, és a’ Kisasszony viselős leve. Károly képzelhetetlen gondokba merűlt-el látván, hogy azt, a’ kit imád, örökre szerencsétlenné tett. A’ Kamarása, Gróf Althan, látta Urának szenvedéseit, ’s azt az ajánlást tette a’ Királynak, hogy ő a’ Kisasszonyt kész elvenni. A’ Király megeggyezett a’ házasságban, ’s midőn Spanyol Országból vissza jött ’s az I. József thronusára fellépett, a’ Mura Szigeti Dominiumot és a’ Szala Vármegyei Fő Ispánságot Althannak adta. Az Althan gyermekein annyira rajta maradt a’ VI. Károly physionomiája, hogy én magam is 1790ben, öszve hasonlítván Althán Mihályt a’ VI. Károly képeivel, mellyeket körűlttünk nem csak rezeken, hanem olajban festve is lehet látni, úgy leltem, hogy nem ok nélkűl beszélli a’ Világ a’ mit beszéll…

… Írd meg, édes barátom, mit mondasz a’ Luiza mennyegzőjére írt ’s kinyomtatott versemre, ’s írásaim exemplárjait kinél kerestessem Kolozsvártt….

 

 

2181.

 

Kazinczy — Fazekas Istvánnak.                                                               1812. d. 22. Mart.

 

…..Tinta csinálás módja. Angliai vitriólt 2 latot, török gallest 4˝ latot, Arabiai gummit 3 latot. Törd meg a’ Gallest, ’s a’ 3 rendbeli ingrendientziát töltsd mázos edénybe, vagy még jobban esik, üvegbe. Eggy meszely eczetet tölts reá, ’s egy óra mulva tölts reá 3 meszely vizet, ’s kész.

Ez a’ Csereitől vett praescriptio. De mivel török gallest már nem kapni, a’ Magyar pedig nincs olly fekete, imhol a’ jobb mód:

A’ Vitriól és az Arab. Gummi Quantitás megmarad mint feljebb. Ellenben Magyar Gallest 3 annyi Quantitásban is kell készen tartani és addig rakni belőle, míg a’ lév tökéletesen fekete lesz. Az eczet azt cselekszi, hogy a’ tinta penészt nem kap. Minél több a’ Vitriól, annál feketébb lesz a’ tina, de annál hamarább meg is veresedik: minél több a’ galles, annál homályosabb eleintén, de kevés nap múlva fekete lesz, és örökösen fekete marad.

Fa, szaru, és kivált metallicus kalamárist tartani nem kell. A’ fa sokat feliszik, a’ réz vagy vas ’s ezüst kalamáris veressé teszi a’ tintát. Az üveg és porczellán kalamarisnál nincs jobb. Nem issza el a’ tintát ’s el nem rontja. —

 

2256. kiemelve az elején. B.G.

 

2336.

 

Cserey Miklós — Kazinczynak.                                                    Búza, 2-a Nov. 812.

 

…Én Napoleont még akkor is tiszteltem mikor véteknek tartatott nem káromolni: de Istennek még sem tartottam. A’ Plánuma, a’ mennyiben gyenge látásom felérhette, felséges; de nints hejánosság nélkül. Az Orosz Birodalom ellen való Expeditiója az okosság és Szerentse erejével jó véget nyerhet, de még sem tartom a’ bánását mindenben elég jónak; ’s lehetetlennek sem gondolom, hogy az alatt a’ meddig ő Asiaban diadalmaskodik, az Angliai Politika reá ne szedje Europában. Egy szóval: hasonlithatatlan nagy ember, de mégis ember…

 

 

2338.

 

Kazinczy — Helmeczy Mihálynak.                                               Novembr. 10d. 1812.

 

…Ezen zsacskóban találsz 2 ftot új pénzben. Ezért végy 20 lat Galles Aleppot a’ Sebestyén piaczán lévő Fűszerszámos boltban, tedd a’ zsacskóba ’s pecsételd-le, ’s bízzd Dókus Urra elhozását. Reménylem a’ galles nem porrá lesz törve, hanem gubicsképen árúltatik. Itt azt nem találunk; azért alkalmatlankodom megvétetésével. Pesten múlattomban ezen boltban vásároltam illyen Galles Aleppot, latját per 6 x. De nem hoztam eleget. A’ mi galleseink nem adnak elég fekete tintát. Kérni kellene Dókust, hogy olly helyare tétesse ezt a’ zsacskót, hogy az esőben meg ne ázhasson…

 

 

 

2386.

 

Kazinczy — Fazekas Istvánnak.                                             Széphalom Febr. 8d. 1813.

 

…Kocsisom eggy hordó bort viszen. Hívassa magához az Ur Selymit, ’s parancsolja-meg, hogy ezt tétesse pinczébe, ’s tartsa ott, míg értte Erdélyből szekér jő, ’s olly levelem mellett, melly az Urnak kezéhez fog menni, (mert a’ borért jövő embere Mélt. Cserei Farkas Urnak ezt is praesentálja, az Uráét is,) által veszi. Azért teszem ezt a’ praecautiot, hogy valami gaz ember elfoghatná a’ Csereyhez írt levelet, ’s elvitetné a’ Cserey nevére. Hogy pedig az Ur az ő irására reá ismerjen, imhol van eggy tulajdon kezével írt írása….

 

 

2554.

 

Kazinczy — Sipos Pálnak.                                                      Széphalom Nov. 23d. 1813.

 

Kedves barátom, Tegnap előtt nyeregbe űltem, ’s lóháton akarék menni Keresztúrba Tokaj mellé, hogy ott lovakat vásároljak. Ezen örök esőzésben lehetetlen szekeren járni, ’s készebb voltam a’ hosszasbb lovaglás’ alkalmatlanságait elszenvedni, mint magamat annak látásval kínzatni, hogy a’ marhánál nem sokkal nemesebb cseléd a’ szegény marhát, bosszúságában, hogy az a’ lehetetlenhez igen közel-járót nem teszi, mint hóhérolja, brutális kegyetlenséggel és brutális káromkodások köztt. Barátom, be sokat használt nekem a’ hetedfél esztendei raboskodás; testem megedzett, ’s alkotmányom’ gyengesége mellett is ’s már 55dik esztendőmben is elhálok akármelly rossz fekvésen, ’s tavaly Decemberben Debreczen mellől hazáig harmad napot töltöttem meleg szoba ’s meleg étel nélkül, künn hálván három éjet egymás után a’ szekeremben, ’s nem levék beteg. Nem olly dolog a’ szenvedés, mint a’ millyennek azt az emberi kényesség tartatja. …

 

2658.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                       Széphalom, Máj. 18d. 1814.

 

….Szemere Pál Máj. 15dikén virrada-fel felesége oldala mellett. Számos vendégek gyűltek-öszve, de a’ kik az én barátomnak illy nap, a’ midőn az eszes ember maga szeretne lenni a’ mátkával, nem voltak kivánatosak. Kénytelen vala Napa’ és felesége’ ‘s sógor asszonya’ szeszének engedni, ‘s kínjában ő is forgatta tánczosnéjit. Én magam is tánczolék, de csak a’ Menyasszony’ anyai nagyanyjával, ‘s két éltes Asszonysággal. — Feleségem rheumatismusban feküdt ide haza: de lyánykám ez nap és itt — az anyja’ neve napján — tánczola köz helyen életében legelőször. — Szegény Pali! nem jobb volt volna e minden tekintetben a’ napot csendes örömek köztt tölteni-el, ‘s a’ mit 102 vendég ‘s annyi cseléd és ló megemésztett, az erszényben hagyatni, ‘s rajta gazdaságbelit szerzeni! Illy bohóságokat követtet-el az emberekkel a’ gőg és a’ kislelkű irigykedés — mert negyed nappal ezelőtt a’ húgom’ fija, Dercsényi Ferencz, a’ Zemplényi első V. Isp. Szemere István és Márjási Klára’ szép leányával hasonló vesztegetéssel tartá lakadalmát….

 

2663.

Kazinczy — Helmeczy Mihálynak.                      Széphalom Máj. 22d. 1814.
 
Máj. 11dike olta ki vagyok verve rendemből. A’ két dínom-dánom lakadalom (Máj. 11dikén Azarban a’ testvér húgom fijáé Dercsényi Ferenczé a’ Zemplén Vármegyei Első Vice Ispán szép, jó és fiatal leányával, Máj. 15dikén pedig a’ mi kedves Palinké Kriskával) alkalmatlanná tett mindenre. Szörnyű sok dőzsölések! Ott 140 vendég, itt 102. És mennyi gyöngy, gyémánt, ’s két réfnyi farkú drága csipkéjü ruhák egy részről, míg a más részről kiki azon panaszkodék hogy erszénye üres! mennyi ugrálás, vígadás...

 

2769.

 

Kazinczy — Helmeczy Mihálynak                                           Széphalom Nov. 13d. 1814.

 

….nem tudnál e te, édes barátom, valamelly francziáúl legtisztábban és tökéletesen ’s igen folyvást beszéllő, jó moralitású és fantaziáktól üres asszonyszemélyt, akár leányt akár özvegyet, a’ kit én házamhoz vehetnék, hogy leányaimat, Eugéniet és Thaliet, franczia és olasz nyelvben, ’s muzsikában nevelje. Az olvasás ’s asszonyi munkák azon kivül értetődnek; a’ nyelveket azért említem, mert azt akarom leginkább. Csak ollyan pronunciatiójú ne legyen mint az Elszásziak, kik a’ zső-t (je) sché-nek pronunciálják, mert az ollyat ingyen sem veszem. Aemulatio miatt két vagy három ’s talán négy más leányt is vennék keze alá, ’s szeretném ha eggy franczia leányt hozna a’ ki neki és tanítványainak szogálatjára volna. Ujhely eggy órányi sétáló hozzám; ott lelne templomot, ha az kell neki; Doktor, patika, bolt, mesterember közel volna, ’s én vele megférnék, csak ő akarjon megférni velünk. ’S mit kívánna esztendőnként…

 

 

2902.

 

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak.                         Alsó Olysó 17dik Aprilisben 1815.

 

….P. S. A’ minap egy szerentsétlen felakasztotta magát eggyik Erdőmbe; nem lévén itthon, Tótjaim nem akarták el temetni, és 8 napig büdösítette a’ levegőt, végtére ló farkára kötötték, ’s úgy húzták és három határ közt temették el, hogy a’ mennykő és rivants ne látogassa ki rekesztőleg Határomat, hanem mindeniknek jusson a’ fátumból. Nem gondolnád é hogy Afrikából írom ezeket? A’ kultsárom még azt is írta a’ szegény özvegynek, hogy küldjön hóhért, mert ő nem engedi a’ Grófja határát elpiszkoltatni, hát még halni se lenne szabad a’ hol? és a’ mikor akar az ember? emlékezem ugyan Plutarkusból, hogy Melitában a’ magokat rendre felakasztó Szüzeknek elijesztésekre a’ haláltól, egynehanyat a’ már fittyegők közzűl meztelenre levetkeztettek, hogy a’ többieket a’ szégyenféltés és a’ szemérem meg tartsa az életben, de a’ mi babonaságaink nem ollyan okosak…

 

 

2939.

 

Kazinczy — Sárközy Istvánnak.                                      Széphalom Jul. 9d. 1815.

 

…..Bécsben Apr. 27d. vala az a’ nagy szerencsém hogy ő Felségét a’ minden Oroszok Császárjokat lássam. De az én lábamon azért nem ment keresztül a’ Fiaker. A’ mi Urunk’ balja’ mellett lovagla-be a’ Práterből. Eggy gyönyörű kevély lovagló figúra. A’ Burkust a’ Kalv. Templomban láttam Május 4dikén. Sokáig elnéztem, ha képében lelek e valamit a’ II. Fridrich physiognomiájából, ’s semmit nem leltem A’ Palatinusra emlékeztetett növeése; de a’ mi Palatinusunk lelkes képet mutat. Láttam azután is sok ízben, a’ Dánnal, kit Bécs nagyon szeret. Te tehát nem kevélykedhetsz, hogy a’ mi korunk’ nagyjait látád. A’ kis igen lelkes Napoleont is láttam, ’s ennek anyja olly közel méne el szekerem mellett, midőn Schönbrunnból vissza mentem Zsodomába, hogy kevésbe múlt, hogy eggyikünk a’ másikát fel nem forgatá…

 

 

2956.

 

Kazinczy — Cserey Miklósnak.                                                    Széphalom Aug. 7d. 1815.

 

…Május 6dikán az Udv. theatrumba mentem leányomnak nevelőjével ’s leányommal, mert feleségem nem jöhete. Kértem a’ czédulaosztót, hogy adna olly helyet, a’ hol 7 esztendős leányom közttem ’s nevelője köztt ülhessen, ’s másoknak fejeik miatt láthasson. E’ szerint a’ második sorban megnyitának két széket, úgy hogy jobb karom a’ Császár lózsija alatt való lózsinak rakonczájához ért. Ezen kettős lózsinak elsőjében két Úr űle; az eggyik Überrockban, a’ másik frakkban. A’ frakknak mind bal mind jobb szárnyán eggy eggy varrott csillag volt, ’s nevezetesen a’ balon bizonyosan a’ Sz. István csillaga, mellyet jól ismerek. Az Überrock be volt gombolva, és így nem tudhatom, ha ott volt e csillag. Zsení kért, hogy állhasson jobbom mellé, mert balom mellett ülvén, az első szék’ fejei miatt nem látott eleget. Minthogy a’ második lózsi üres volt, és így a’ gyermek felállása ott senkinek nem vala alkalmatlanságára, megtettem a’ mit a’ gyermek kívánt. Ő által fogta baljával nyakamat, én pedig által az ő czombjait jobbommal. Ez a’ familiaris általölelés rendes pittoresque grouppot csinálhata, mert a’ két Úr ide fordítá szemét. Zsení elragadtatott figyelemmel nézte ’s hallgatta a’ játékot, ’s elfelejtvén magát, jobb keze ujjaival  fejem tetjén végig simogatá hajamat, ’s úgy kérdé: Papa, hát mikor jön már a’ menyasszony? etc. A’ két Úr kérdé egymástól, melly nyelv lehet az a’ mellyen a’ gyermek szóll. Nem illett discursusba bocsátkoznom ’s hallgattam. De most vevém észre, hogy a’ gyermek a’ maga jobbját a’ csillagos Úrnak párnájára tette, ’s alattomban bal kezemmel megfotam azt, ’s levontam a’ párnáról. A’ csillagos megbillentette fejét, melly azt tette, hogy magamat ne zsenírozzam. Igy beszédbe jővén, vagy inkább eggy kis szabadságba egymás eránt, mondám nekik franczia nyelven (mert én és feleségem Bécsben vagy magyarúl, vagy francziáúl beszéllénk, ’s nem soha németül): a’ lyányom nem beszéll más nyelvet mint magyart…

 

 

3060.

 

Kazinczy — Berzsenyi Dánielnek.                                                                Dec. 11d. 1815.

 

…Gróf Fekete János által Pesten a’ Hét Elector’ palotájában tartott Bacchanálba, hol 16 pár tánczos, ’s ezek köztt Gróf Unwerth, Unwerthné ’s a’ férjhez már mehető leánya, ’s Gróf Fekete Ferencz, a’ Generál fija, mezítelen tánczolának, minden figelevél nélkül. Az Orcheszter eggy firhang alatt zengett, a’ Generál pedig felöltözve ’s pipázva nézte a’ fiját és a’ többit. Ferdés közben ezt bízvást, bízvást, négy szem közt is a’ szerelem boldog órájában: de hidegvérrel és Cynicus természetességgel — azt már nem…

 

 

3089.

 

Kazinczy — Rumy Károly Györgynek.                   Széphalom, den Jänner 6. 1816.

 

«Ja, wir sind unserer Abstammung nach Orientaler, aber die Literatur der neuen Nationen im Occident ist auch unser, und diese hat Verwandtschaft zwischen ihnen und uns geknüpft, welche so viel als unsere vergessbare orientalische Verwandtschaft gewiss werth ist.

 

P.Szűcs J fordításában /2009. 07. 11/…származásunk szerint napkeletiek vagyunk, de a napnyugati új nemzetek irodalma a mienk is, s ez rokonságba fűzött velük…

 

 

3107.

 

Gr.Dessewffy József — Kazinczynak.                                                 Kassán, 20dik Jan. 816.

 

….Imé pro coronide /betetőzésül/ következik egy Levél Szabó Dávidtúl feleletemmel együtt; tsak azt kell tselekedni a mit lehet, nem pedig a mit akarna az ember….

 

Copia.

Nagyságos és Méltóságos Gróf, Nagy kegyességű Nagy és Jó Uram!

Alól-írtt mint a ki Professori hivatalomrúl lett lemondásomtúl fogva gyakran és töbnyire rész szerint azon igasságok körűl foglalatoskodom, mellyek a Mathesisből és Fizikából a világi életben közönségesebb hasznúakká lettek, rész szerint azokbúl többeket ujjakat ’s ugyan ollyan széles hasznúakat következtetni únatlanúl ’s szerentséssen is erőködöm: ezen foglalatoskodásimnak edj különös Resultátumát midőn most Nagyságod eleibe terjeszteni, ’s egyszersmind annak világosítására meg kívántató segedelmét tellyes bízakodású alázatossággal ’s kérve kérni talán alkalmatlankodó mérészséggel is bátorkodom: ezen bátorkodásomnak kegyes Meg-engedését előre alázatossan ki kérni a legtisztelkedőbb Illendőség törvényétől köteleztetem.

Ki dolgoztam tudniillik még 1809dik esztendőben leg szorossabb és legátláthatóbb meg mutatással a Theoriáját egy ollyan machinának, mely maga magától vészen magának mind kezdő, mind folyva-tartó ’s egyszersmind változhatatlan sebességű mozgást; úgy hogy csak a materia, melybűl készíttetik, légyen századokon által tartós, ’s mentt egészen ha lehet, a dörzsölés által esni szokott kopástúl: a machina mind, sőtt örökétig változhatatlan hathatozású mozgásban marad. Minthogy pedig azomban elég materiáink vannak, melyek ha nem örökétig is, de bizony több századokon által el tartanak minden észrevehetőbb dörzsölési kopás nélkül: illyen értelemben ez a machina valóságos Örökmozgó ’s méltán neveztem katexochen Forgonynak magyarúl ’s Authenticumnak görögös deákúl.

Alkalmaztatható minden féle haszonvételekre, valamellyekre mostan az úgy neveztethető fixa machinákkal élünk, az az ollyan machinákkal, mellyek nem egy helybül másba elébb tovább menve, hanem ugyan azon edj helyben maradólag forogva munkálkodnak. Illyenek már nevezetesen ím e’ következők: 1) minden gabona őrlő, puskapor, papiros, fűrész, szalmás élet nyomtató, kása, dara, kendertörő: egy szóval akármit gyártó ’s akármi nevezetű malmok már akarmi erő által forgattassanak. — 2) Minden vizi antliák, már akár szívók, akár nyomók, akár merítők, ’s akár vedresek, akár peretzesek, akár tsigások, akár sat. légyenek is. — 3) Minden értz, kő-ső, ’s más bányai, úgy szintén minden fonó, szövő, gyóts, bőr, kötél jártó machinák. — 4. Minden athmohydraulica, edj szóval minden machínák, mellyek által a víz felfelé ’s magaskodni kénszeríttetik; sőt — 5) Illyenek minden falra ’s toronyba való órák is. — Mind ezen machinák ’s többek effélék — bízvást reménylhetni — lassan lassan mind meg fognak szűnni: sött gátlás által kárt okozó vizi malmok, még diaetaliter is meg fognak szűntetni, mihellyt a forgony lábra kap; ’s majd a tornyokba sem kell az utánn feljárogálni az órát fel húzni, még is azomban mindég ’s hibázhatatlanabbúl fog járni.

Méltóságos Uram! nints nékem ezen Machina fel állitására meg kivántató költségem. Az én birtokom allig ér többet 20 ezer váltó-cédulai forintnál, ’s annak jövedelme szorossabban gazdálkodva is mind rá mégyen házamnak tisztességessebben való fenn tartására. Ugyan azért forgonyom ki dolgozásátúl fogva mindég azon vóltam 7 esztendők alatt, hogy az arra szükséges summát felköltsönözhetném valahunnan, törvényes Interesre, egész birtokom le kötése alatt. De haszontalan vóltt minden ebbéli igyekezetem, annyival nagyobb fájdalmamra e’ köz-Jó miat, a mennyivel mind jobban jobban közelitek a sirhoz….

….Mely ekképpen alázatossan elő adott kérésem meg újitása ’s annak tellyesíttetése eránt való erős bizodalmam mellett Nagyságod nagy Betsű Grátziájiba ajánlottan, egész alázatosságú tellyes Tisztelettelmaradtam, Méltóságos Gróf, Nagy kegyességű Nagy és Jó Uramnak, S. Patakon, 13dik dec. 815.         alázatos szolgája    Bartzafalvi Szabó Dávi m. p.

———

Tekintetes drága kedves Professor Úr!

Ezer gondolatokra és érzésekre ada nekem alkalmatosságot a Tettes Úr betses Levele.

Számtalan jeles eszű emberek törtek már Fejeket a’ szünetlen Forgony feltalálásában. Természetes, hogy ez az örökétig mozgó Lélek erő az emberbe magán kívűl is örök mozgót törekedik teremteni. Úgy tartják azonban Európának leg-méllyebb szám és mérték Tudói, hogy a’ Tűz, víz és levegő segedelme nélkül, sőtt némellyek, hogy még annak segedelmével is a szűntelen való dörzsölésnek természetes sikerét és következéseit egészen elenyésztetni vagy kipótolni a’ praxisban a’ csupa Mechanismus által lehetetlen, bár hogy számíttasson is fel a’ Theoriában az erre meg-kívántató erőknek tsillapattya. Ehez járúl hogy a’ kitsinybe a’ leg-szebb mesterséggel végrehajtható Mostonok nem állíttathatnak elő mindenkor a’ nagyban is hasonló szerentsével, és így ámbátor Mobile Perpetuum ez ez örökös, de mindenkor Nemet, Formát és színt változtató Materiából álló mindenség (Universeum). Mindazonáltal nagyon kétes még, hogy lehessen e tsupa öszsze szerkeztetés által, bár millyen tartós Formájú legyék is az Anyag vagy szer-neme, a melly arra fordíttatik, örök mozgót készíteni, és úgy tettzik nékem, hogy a’ testi világban az örök mozgó ideáját szintúgy csupán tsak a közelítés végett adta nekünk Ideál gyanánt a’ Természet, valamint a’ politika világban az örökös mozgatlant (perpetuum immobile).

Által látom azonban, miképp lehessen egy, mint igen tartós, mint igen hasznos, felette sokáig forgó mozgonyt tsinálni, és különösen örvendek, hogy az illyen remekmívbe egy ollyan jeles elméjű Hazámfia kapott, mint a’ Tettes Úr. Mi lenne ezer Köböl Hazám hasznára vagy díszére, vagy ha tsupán tsak egy érdemmel tellyes betsületes embernek felsegéllésére is?

Szükségtelenek az önn’ szeretetem csiklandoztatásai, és engemet, nem a’ dísznek ösztönei, nem a’ ditséreteknek rúgói, nem a’ magam java ingerei serkentenének, sem pedig a’ Költségnek nehézsége és terhe hátrálhatna a’ meg kértt segedelemtűl; sőtt inkább maga a’ dolog és annak Köz haszna elegendő lenne a’ díszes meg hívásnak való meg felelésre, ha szívem’ hajlandóságaival Környül-állásaim meg egyeznének. De én, Tekintetes Uram, még nagy terhek alatt nyögök ezen bizonytalanságokkal tellyes és még nagyon kéttséges ki-menetelű időkben…

 

3288.

 

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek.                         Széphalom Octób. 7d. 1816.

 

…Ismered Kassán Quirschfeldnét, ’s tudod hogy ő Rogendorff leány…. Képzeld mi történt ezzel a’ derék 18 esztendős és eléggé szép leánnyal. — Az egész ház hideglelésben feküdt, ’s talán inhideglelésben, ’s már mindnyájan lábbadoztak; ő maga teljesen kigyógyúlt. Úgy látszik a’ leány leveleiből, melye[ek] t titkon írt Kázmérba ’s az anyjának, hogy Onkele vele nem jól bánt, (ő külömben is fejes ember) ’s eggy öreg Obersterhez erővel akarta adni. A’ leány Sept. 3d. reggeli 8 órakor kilopta az Onkele puskáját ’s port és srétet vagy golyóbist a’ vadásztarisznyából, kivitte a’ Huszárhoz, ’s azt hagyta neki, hogy töltse-meg erősen; Grófja parancsolja. Ekkor magára reteszelte az ajtót, a’ puska kakasára ’s a’ commod lábához sinórt köte, megrúgta ezt a’ lábával, ’s a’ lövés keresztűl ment szívén. Eggyszerre halva maradt…

…nekem kelle anyjának bejelentenem. Ezért Kassára mentem-be…Igen sokára kérdé, de elholt képpel: Vagy talán már meg is holt? El lévén készűlve a’ hírhez, lesütöttem szememet ’s hallgattam. Ez jobban elijesztette, ’s ismét megtette a’ kérdést, ’s én ismét hallgattam. Ekkor sírt, mint az oroszlán, kitől kölykei elrablattak. Kiömlést engedtem fájdalmának…

 

 

3497.

 

Kazinczy — Horváth Ádámnak.                                            Széphalom Oct 12. 1817.

 

…A’ Császárnak Erdélyben léte felől tudsz holmit az újságokból. — Gróf Teleki Lajos Tatuum Praesidensnek leánya Báró Bruckenthal Mihály Nationis Saxonicae Comesné vala az a’ ki a’ Császárnénak azon kérdésére, hogy leányai melly nyelvet beszélnek legjobban, ezt felelé: A’ németet, mert gyalázat volna a’ Regent’ nyelvét legjobban nem tudni. A’ Császárné angyali módra felelt: Az idegen nyelveket jó tudnunk, de a’ magunkét nem tudni gyalázat…

 

 

3517.

 

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak.                     Kassárúl, December 5ikén 1817.

 

…Nagy fejedelem aszszonyunk (Császárnénkrul szóllok, nem pedig a’ Kassai Apátzák fő Előljárónéjárul) különös józan eszűséggel szólla Erdélyben, kivált ha úgy esett a’ dolog, a’ mint nekem Döbrentei˙ megírá. Be kár, hogy ez a’ derék ember félbe szakasztja Muzéomát, ezt e’ szép, de tsak 22. hónapot érő csetsemőt. Meghítt engem is új intézetjéhez, a’ Te és Bucz˙ társaságába. Olvasni fogod nem sokára a’ Bártfai leveleket, bár tsak én is olvashatnám már egyszer Erdélyi leveleidet...

 

 

3547.

 

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek.                                     Széphalom Jan. 20. 1818.

 

…Oh barátom, mit adnék értte, ha tudniillik volna mit adnom, ha még vagy 30 esztendeig olly erőben élhetnék mint most! Ezután még tüzesebben állanék a’ dolgozásnak. ….Gyermekeim és Irásaim forognak szünetlen szemeim előtt. Mind a’ kettőből azt a’ jót szeretném csinálni, a’ mi tőlem kitelik…

…feleségemet ma is úgy tekintem, mintha csak szeretőm volna. Igy nem virtus az bennem, hogy mást nem is kívánok, ’s nem tudom mi a’ desiderii peccatum. Voltaire azt mondja, hogy ő nem képzel ízetlenebb portékát, mint a’ férjet a’ feleség ölében: de a’ jó Patriarcha nem tudott ahhoz. Én pedig azt tartom, hogy abban nincs semmi ízletes, ha itt is ott is; ’s ezt csak azért sem szeretem, mert úgy az asszonyi nemet kénytelen vagyok cloácáknak nézni — az pedig legalább igen nem delicatus érzés…

 

 

3552.

 

Kazinczy — Gr. Gyulay Karolinának.                                                                     1818…

 

….Octób. 19d. estve a’ kandallónkhoz jöve Knaut, ’s Sophienek ’s nekem jelentést teve, hogy az az Ujhelyi 27 esztendős szabó, a’ ki Bécsből jöve ’s itt megtelepedék, azért vagyon itt a’ háznál, hogy megtudhassa, megkaphatná e ő Marcsát. Mind Sophie mind én örömmel fogadánk a’ jelentést. A’ szabó tehát Marcsával gyűrűt válta előttünk. —

Sophie azalatt míg én szüreten valék, a’ Klavíer Mestert, ki még nem láta szüretet, kihozá hozzám, ’s vallást teve Sophienak, hogy ő a’ desperatio legnagyobb pontján van, hogy kedvesét el kell vesztenie. — Sophie olly kikészítést ada a’ leánynak, hogy a’ Klavíer Mester látá, hogy mi Marcsát tulajdon gyermekünk képen tartánk. Látván hogy ez a’ kettő ég egymásért, reá állánk, hogy a’ gyűrű adassék vissza a’ szabónak, ’s ez jelentse magát a’ leány atyjánál. — Szerencsésen menvén minden, Marcsa Januárius 15d. napja olta Menyecske, ’s Knaut Friedrichné Asszonyom. — Láttuk mi melly kín és teher feleséges Klavíer Mestert tartani: de azt is láttuk hogy így kénytelen lesz nyakunkon maradni, mert Városokban nem lél Conditiót, privátus háznál pedig tartást, ’s így gyermekeink a’ tanúlásban el nem akadnak.

Azonban a’ dühös szerelmű Német különös szökdelléseket teve, úgy hogy négy ízben indúlóban volt. Utoljára is látta, hogy az nem lesz tanácsos. 48 órával az esketés előtt ismét menni akara, ’s Hofmesteremmel (ki 28 esztendeig volt Luth. Predikátor, és a’ ki eggy igen derék ember) Testimonialist kívánt tőlem. Azon pillantatban kikeresém neki azt, a’ mellyet eggy holnap előtt ollyankor írtam meg azt neki a’ midőn nem kívánta, ’s kiküldém. Észre vevé a’ dátumot, ’s megszeppent. Kérete Baldovszki által, hogy mennék szobájába, hogy búcsút vehessen. Vissza izentem, hogy jöjjön ő hozzám. Elbúcsúzánk. Akkor úgy eresztém-el magamtól, a’ hogy nem várta, ’s ez érezteté vele, hogy én csakugyan nemesebb gondolkozású ember vagyok. Midőn kiment, hogy már felűl a’ szánkára, meglátta Zsenit: Mein Stolz! meine Zierde! ’s elfakadt sírva mind a’ kettő. — Feleségem el akarván vonni magát a’ scéna elől, Phigiehez ment által. A’ Német utána. — Néhány minútum után én is oda, mert féltem hogy szükség lesz rám. Addig búcsúzánk és veszekedénk, hogy végre kérdést teve ő nekünk, nem mi neki, hogy akarjuk e hogy megmaradjon. Wir haben Sie ja noch nie fortgejagt, Sie haben uns schon so oft die Thüre gewiesen, als Sie in Ihrer Wuth waren. No tehát szabad volna e kérni, hogy ne étessük őtet és feleségét magunkkal, hanem az ő szobájában. — Erre reá állánk. Akkor lepakkoltata a’ szánról, más nap kijöve a’ felesége és napa, ’s Január. 15.dikén Zseni vezette őtet mint Nyoszolyó-leány az óltárhoz, a’ Sógorom 8 esztendős fija Marcsát mint Vőfély, ’s várta Széphalmon az Erdélyiesen gazdag ebéd. Külön esznek, ’s mi nem látjuk…

 

 

3935.

 

Kazinczy — Cserey Miklósnak.                                          Széphalom Januar. 12d. 1821.

 

….Én hét testvérnek vagyok eggyike ’s hét élő gyermeknek atyja vagyok Ezeknek szokatlan neveket kezdettem adni, de megsokasodván gyermekeim, kikoptam a’ szokatlan és széphangzású nevekből, ’s a’ két utolsó ollyat kapa, melly nem jól illik a’ többiéhez. Azonban a’ név — név. Emíl (Aemilius) nincs tíz esztendős, Antonín nincs nyolcz, Bálint nincs három, Lajos pedig holnap lesz 12 hetes. Eugénie, kit látál, Decemberben lett 13, Thalie 11, Iphigenie nincs még 4. — Gyermekeim mind ép és egésséges ’s nem rút növésű, nem rút arczú gyermekek.

A’ nevelés felől nekem talán szokatlan ideáim vannak; de a’ szokatlan ide nem mindég rossz idea. — A’ gyermekeket bizonyos czélra kell nevelnünk; de úgy még is, hogy szerencséjek el ne dőljön, ha vagy történet vagy tulajdon választások más útra vonnák mint a’ mellyre készítettük. Mindenre kell tehát tanítatni a’ mire szükségek lesz vagy lehet, a’ mire hajlandóságot mutatnak, és a’ mire mód, bár magunk megerőltetésével, van; de úgy, hogy ne csak fejekre hanem szívekre is legyen gond, ’s a’ fő szín neveltetések’ szőnyegében (szövevényében) a’ józanság’ ’s a’ középszerűség’ szeretete legyen, ’s a’ bolondságnak minden nemeitől, nevezetesen a’ kevélységtől, oktatás és példa által megőriztessenek. Legidősbb lyányom, kit látál, igen ügyesen veri a’ fortepiánót; Gróf Mailáth János, ki mester ebben is mint sokban egyébben, azt mondá hallván másfél esztendei tanúlása után, hogy ha abba nem hagyja, három eszt. alatt virtuóz lesz; de azért szobát seper, tyúkot ültet, ’s gyönyörűségeit leli mind ebben mind abban. — Emíl még nem olvas folyvást, de a’ legmagasabb fákat megmássza, tánczol, lovagol, farag, kovácsol, ’s rajzol, ’s esztendejihez képest úgy, hogy álmélkodnod lehetne természeti ügyességein. Nem fogtam be hamar, ’s nem bánom hogy még nem olvas; nem szeretem a’ drót bábikókat; e’ gyakorlásoknak is veszi hasznát idővel….

 

3954.

 

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak.                                        Kassa, Február 6ikán 1821.

 

…A’ Magyarok viselete Budán az egész nemzetet nevetségessé tevé Európa előtt. Azt mondatták a’ Császárral: «totus mundus stultisat etc.» Erről,  mind a’ gondolatra, mind az előadásra nézve klaszszikai kitételről azt lehet mondani, a’ mit egy Lengyel mondott bizonyos alkalmatossággal: «ani Grammatiki, ani Politiki.» — Gróf Teleki Samu’ Fija, Felesége gyöngyeivel paszomántoztatta-ki mentéjét. Az eggyik B. Prónainak drap d’orból valának saruji. Mások temérdek portékákat szedtek-fel a’ boltokból, hogy gazdagoknak láttassanak, és tisztelkedhessenek. E’ mind azért vólt, mert Nimbussal (az az: sugár-fény alatt) akartuk Ő Felségét Troppauba küldeni, és mivel a’ Csehek hidegen fogadták a’ Fejedelmet, mi melegen akartuk — és így az árnyékot elvetni Vrbnára, és magunkra hajtani a’ kegyességek fénnyeit és sugárjait. Ő Felsége soha sem volt kegyesebb. Gróf Almáss˙ Kristóf azt projektálta: küldenének egy deputátziót a’ Spanyolokhoz, és köszönnénk meg nékik Fejedelmünk’ kegyes igéreteit. Gróf Teleki Lászlónét megtsókolta a’ Királyné — valamennyi dáma a’ Grófnéhoz tódúlt, és meg-akarta ajkaival érni azt a’ szent helyet, a’ hová a’ Fejedelmi tsók tapad’t. — Részemről nem lett volna szükség az ily’ Felséges nyomra — én, a’ nélkül-is szívesen megtsókolnám a’ kegyes, jó, okos, és minden módon gyönyörű Grófnét. Ő Felségének Budáról lett el-utazása után eltiltatott a’ nyomtatástól Gusztermann Munkája 3-ik darabja; később pedig két Zsidót Magyar Nemesekké nevezett-ki Ő Felsége…

 

 

3991.

 

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek.                                    Széphalom Június 21d. 1821.

 

…ki kelle mennem az Űlésből a’ verőfényre. Az úczán lévén, elmentem megtekinteni a’ Győri Vitézek Oszlopát, melly félig még be van kerítve deszkákkal, úgy hogy a’ Felűlirást nem láthatám. De a’ deszkákon hasadások vagynak, és így láthattam mindent.

Az egész oszlop 4 öl 5 láb 6 hüvelyk, és így 6 hüvelyk híján 5 öl. Az obeliscus 4 szegletei alatt ugyan annyi sphaera áll. Ugyan RAJZ! az (az az Sphaera) áll, de már igen sokkal nagyobb, az Obeliscus tetején is. Az 5 Sphaera be van aranyozva. Ugy a’ 4 czímer, és a’ 4 tábla is, melyre a’ betűket metszették. A’ betűk igen nagyok. Az oszlopon nincs is semmi, a’ mi igen nagyot mutasson, mint a’ betűk. Szeretném ledőjteni azt a’ bohó obeliscuskát, ’s helyébe eggy gömbölyű oszlop’ darabját tenném, ’s arra osztán eggy eggyfejű sast tétetnék, ha úgy tetszenék, a’ Vármegye czímerét, ’s szájába adnám a’ kettős keresztet, országunk czímerét.

Cannalirt, magyarúl: hornyolásokkal. Ez bizonyosan szebb volt volna mint az a’ kemenczeforma obeliscus. A’ te felűlírásaiddal ezt tevék:

Libero Baroni Antonio Barkóczy de Szala, Insurgentis Nobilis Turmae Equestris Inclyti Cottus (!!!) Zemplén intrepido Centurioni.Andreae Major, Steph. Bagi, Ladislao Dombi, Petro Oláh, Nbli genere Ortis Strenuis civibus, magnó….

 

 

4045.

 

Kazinczy — Bay Györgynek.                                                 Széphalom Január 27-én 1822.

 

…Május 18-án 1821. Sándor czár Egerbe ért. Az Érsek a’ grádics alján várta. El vala fáradva, ’s lekapta neki ’s hirtelen feltette úti sipakját ’s minden szó nélkül ment szobájába, ’s talán levetkezett. Az Érsek sem bocsátatott hozzá. A’ vacsoránál mondá az Érsek, hogy sajnálja hogy a’ Czár a’ Balatoni fogast meg nem kóstolhatja. Herczeg Volkonszki felugrott ’s kérdést teve. Tegyék el számomra; megeszem az úton. (Miskolczon ette meg.) …Május 19-én Garadnán megálla a’ Czár, ’s végig ment az orosz Parochián a’ templom felé. Hírt adtak a’ Papnak, a’ ki a’ Forster házától akará látni az elmenőket. Ez lélegzés nélkül szaladt. …. Und wie sind hier Russen? — A’ Pap orosz nyelven felel: ,Az Ázsiából kijött nép itt oroszokat (szlávokat) talált a’ Róma maradványával. Megtartánk nyelvünket és hitünket; de magyarúl is tudunk. — Und in welcher Sprache wird der Gottesdienst gehalten? (A’ Czár mindég németűl, a’ Pap sokszor oroszúl. Pedig a’ Pap magyarúl, németűl, és deákúl eggyaránt szóll; szép culturájú fiatal ember. Balázsi Antal a’ neve.) — Und versteht es das Volk? — Igen, mert gyermeksége olta oroszúl imádkozik…

…mikor kilépe a’ templomból, az tele volt férfiakkal, asszonyokkal. A’ Czár az asszonyokkal beszélle. — Mikor épült ez? Miért nincs torony? — Nincs pénzünk. Dás Bük. (Ád az Isten). — Ezzel ment, a’ szekérbe beülvén kinyita eggy ládácskát, ’s kiveve belőle eggy rollt (100 arany) für die Kirche. Rusáj! (hajts) mondá a’ Papnak és Kocsisnak egyszerre. A’ kocsis nem mingyárt rusálhata, ’s így a’ Pap időt kapa neki könyv nélkül elmondani a’ Rituále háláját.

 

I. Sándor orosz cár 1820-ban Bécsből jövet Egerbe is ellátogatott, ... 1821-ben azt írja, hogy: „A Muszka cár alá rendelt Lovak várakozásokban 32 zab és 20..Google

 

 

4092.

 

Kazinczy — Gr. Gyulay Karolinának.                                  Széphalom Június’ 20d. 1822.

 

…Hogy April. 11dikén eggy Fő Ispánunk leánya és 3 leánygyermek anyja, magát meglőtte, eddig tudja Nagysád. De szükség, hogy a’ történetet elmondjam. Anyja templomba ment, férje a’ kertbe, hol eggy hídat csináltak. A’ testben igen vékony alkotású fiatal angyali lelkű asszony maga tölté meg férjének kétcsövű puskáját, ’s annyi porral, a’ mi elég volt volna ötszöri töltésre. Két ajtót zára magára. Akkor leűlt a’ canapéra, ’s a’ puska vesszejével addig taszigálta a’ puska megrántó vasát, míg az elsűlt. A’ puskát homlokához értette, ’s így a’ golyóbis keresztűl ment agyvelején, a’ homlokon nem teve több törést, mint a’ golyóbis nagysága, de hátulsó csontjait széljel rugta. A’ puska a’ nagy töltés miatt és mivel vége a’ homlokhoz volt tartva, széllyel-pattant, ’s a’ láng meggyujtotta ruháját. Képzelni lehet, melly spectaculum volt az férjének, ’s szerencsétlen anyjának melly rettenetes volt a’ hír, a’ midőn a’ templomból haza jött. Ez a’ mi verzärtelt nevelésünk semmit nem ér. Jó olvasni, de a’ világot nem Románokból kell ismerni. Külömben ezt az Angyalt gyenge teste ’s szenvedő nervusai ’s vígasztalhatatlan bánatja fijának elholtán mentik-meg az embertelen vádaktól. Jó Románokat olvasni, de csak hogy ideáinkat nemesítsék, nem hogy fonákságokra vigyék…

 

 

4525.

 

Kazinczy Ferencz — Kazinczy Emílnek.                                                           Sept. 7d. 1825.

 

Édes fiam,      Szoktassd arra magadat, hogy a’ mit Előljáróid parancsolnak, vonogatás nélkűl, sőt örömmel teljesítsd. Előljáróid jobban tudják mi hasznos neked, mi illik és mi szabad mint te; mert ha te is úgy tudnád mint ők, mi szükséged volna neked Előljárókat adni? Örömmel hallottam volna, hogy mihelytt azok parancsolták hogy a’ kutya Patakon ne legyen, te sírás nélkűl mondtad volna, hogy kéred tehát Anyádat, vigye haza. Valaki tőled hallotta volna ezt, mind az azt mondotta volna, hogy eszes gyermek vagy, és jó indúlatú gyermek; félek, most azt mondják, hogy sem eszes nem vagy, sem jó nem; és hogy szüleid mindent megengednek, valamit akarsz, a’ melly annyi, hogy elrontunk, mert magad akarod magad elrontani. Képzeld csak, mi lenne abból, ha Patakon minden gyermeknek volna kutyája, és kérd magadtól, miért legyen Neked az szabad, a’ mi akárkinek másnak nem szabad?...

 

 

4526.

 

Kazinczy Ferencz — Kazinczy Emílnek.                                                Septemb. 14d. 1825.

 

Te bizonyos vagy az eránt hogy én téged is, egyéb testvéreidet is nagyon szeretlek. Az nekem úgy kötelességem, mint neked hogy engem szeress. Az én szeretetem abban áll, hogy én a’ te javadat akarjam: a’ tiéd, hogy engem, mint atyádat, barátodat, gondviselődet, nevelődet tisztelj, ’s parancsolatomnak engedelmeskedjél. Gyermek nem ítélheti-meg, mi neki jó, mert gyengébb idejű, mint hogy a’ dolgokat jól és igazán ismerje: neki olly Vezető kell, a’ ki igazán akarja javát, ’s ismerje a’ dolgokat. Az tehát oktalan cselekedet volna, ha te az én akaratommal ellenkeznél, ’s haszontalan azonfelűl, mert a’ ki ott nem fogad szót, a’ hol kell, azt erővel hajtják jóra.

Tudod gondolkozásomat, én Neked mindent engedek a’ miből károd nincs, ’s még örűlök, ha az a’ miben örömed van, téged ügyességekre is szoktat. A’ faragcsálásokat, a’ rajzolást, a’ lóra-űlést, a’ puskát, a’ kutyát nem csak nem tiltottam, de kutyát neked még hoztam is. De én mind ezt csak addig tűröm, míg kár nincs belőle. Neked nem múlatságról kell gondoskodnod, hanem tanulásról; nem arról a’ mi idődet, gondodat elvonja, hanem a’ mi engedi hogy a’ tanúlást egész figyelemmel űzhessd…

 

 

4637.

 

Cserey Miklós — Kazinczynak                                        Kolosvár. 15-a Junii 1826.

 

….A mi a Gárdisták bajuszszát illeti, a magában semmiség, — de Plato azt mondja, hogy még a musikálás nótáit sem bátorságos a Respublicában változtatni, — a Nemzeti viselet pedig van annyi mint egy Tántz nóta. Láttuk azt is, hogy az ellágyúlt és puhúlt Nemzetek szokták az Aszszonyi Nem ábrázattyának szöretlen simaságát meg irigyleni, és beretva segedelmével majmólni, — mihent pedig viszszajő a férfiui bátorság, mint a Frantziáknál is, a mü értünkre történt, a bajusz viselés is viszszajő, — nem mintha elválhatatlanúl vólna öszvekötve, hanem hogy mégis van valami öszve illése; mert a Természetnek okának kellett lenni arra hogy a férfiak ábrázattyát megszőrösitse, az Aszszonyokét simán hadja. Őtet követve ritkán hibázunk….

 

 

4647.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                                        Ujhely Júl. 7d. 1826.

 

Az én két Anecdotám itt következik:

1. Eggy szegény sorsú Nemes ad peram et saccum exequáltatott. Széchényi a’ hírt Füreden hallotta. Nem szóla semmit, de parancsola Titoknokjának, hogy az embert hívassa elő. — Uram, monda ennek Sz., nincs annyim hogy az Ur adósságát mellyért exequálva volt, kifizessem, de kölcsön adom az Urnak a’ pénzt kamat nélkül. A’ sors változó; az Ur gyermekei fel mehetnek, az enyéimek le. Mikor az én gyermekeim vagy unokáim szegénységre jutnak, az Úréi gazdagok lesznek, fizessék vissza nekik.

2. Andrád Sámuelnek elfogyott a’ pénze a’ Füredi vizekben ’s kérte Horvát Ádámot, szerezzen neki nehány aranyat. — Sz. ennek e’ szókkal adá által erszényét: Nem tudom mi van erszényemben, ’s fogadom, meg nem olvasom a’ pénzt, ha az Ur majd vissza adja. Vegyen annyit belőle, a’ mi elég lesz a’ betegnek. Nem engem kéméljen, hanem azon könnyítsen….

 

 

 

4700.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                   Széphalom Octób. 27d. 1826.

 

…Septemvir Gróf Amadénak 42 esztendős, házas, ’s hat gyermekű fija, Obristlieut[enantja] a’ Prussziai Kir. nevét viselő Huszár Regementnek, belé szerete az Asszonyba. Soos szónak állítá feleségét, ’s kérte hogy vigyázzon a’ maga becsűletére, az övére, a’ házáéra. Az Asszony nem tudom hanyadikszori megszóllítására az Urának, Amadénak visszaküldé minden leveleit és a’ miniatűrben festett portraitját. Amade megjelent midőn az Ur a’ háznál nem volt, ’s elkezde veszekedni az Asszonnyal, és ezt, mivel a’ leveleket visszavenninem akará ’s véget akara vetni szerelmének, megkapta ’s féltesttel kitartá az ablakon, hogy lelöki ’s maga utána ugrik, ’s így eggyütt vesz-el vele. A’ Sósné 5 esztendős lyánya sikoltva futott a’ szobaleányhoz hogy tartsák-meg életben az anyját.

Amade továbbá eggy kiköszörűlt stilétát ada az Asszonynak, melly a’ perben elő van mutatva, és a’ melly tanúk által is bebizonyítatott, hogy Soost szúrja agyon; — a’ frajczimernek mérget, hogy az Urat étesse-meg; — az inasnak, midőn Sósné setétben az Amade szállásán vala, eggy rettenetes botot, hogy ha Soos jő, üsse agyon.

Soosné Amadénak eggy lyányt szűlt Martz. 1823. Itt az Asszony levele, mellyben gyönyörű németséggel írja, hogy az ő Rozinája felébrede alvásából, ’s szemei az atyjára (Amadéra) emlékeztetik, und jeder Blick von dem Kinde ist ein Kuss für den Vater.

Sós már régolta kéré Amadét, hogy házába ne lépjen; ezt kívánja az ő és a’ felesége nyugalma, becsűlete.  Amade azt felelé, hogy ő el nem maradhat, mert Tiszttársai ezt oda magyaráznák, hogy ő kivettetett, eltiltatott, ’s neki ez a’ gyanu bajt csinálna társai köztt. Eggy Reversálist ada tehát, hogy csak akkor jön, mikor itthon lesz Soos. Soos elnyelte a’ keserűt a’ ház becsűletéért.

Azonban Soosnét Amade arra buzdítá hogy szökjön-el urától ’s két gyermekétől; — ’s 1822. az Ujhelyi szüreten lévén Soos, ide külde eggy ifju pensionatus Kapitányt, hogy Sósnak állja útját, és szúrja-le. Mind ezek a’ tanúk által kisűltek.

1823. Máj. 11. Soos bemegyen Kassára, ’s a’ háznál leli Amadét. Emlékezteti a’ Reversálisra. Elcsendesednek, ’s Amade ebédelni megyen. Ebéd után A. visszajő.

A’ Sós gyermekei 5 és 3 esztendősök, összekapnak. Az Asszony a’ fiút támadja-meg. Soos megszánja a’ gyermeket, ’s ölbe veszi, de feleségét ezzel nem ingerli. A. belé avatja magát a’ perbe. Sós tűzbe jő, takarodni hagyja Amadét. Fenyegeti hogy a’ Generalishoz megy. 0¦ Míg az Ur oda ér, le lesz szúrva, mondá neki A. (’s Sós ezt nem nevetheté, mert látta mik telnek-ki tőle).

Sós tehát pistolyt vesz magához, hogy ha a’ Generális házáig bántása lenne, lőhessen. De kimenvén szobájából, az árnyékszékre megyen. Ott elmondá magának, hogy a’ Generálisnál teendő panasz csak világ nyelvére hozza. Jobb lesz tűrni. — Visszamegy a’ szobába.

Sós a’ szomszéd házhoz sem mert soha menni cseléd és lámpás nélkül. Annyira ment az A. szerelmes furorja, hogy eggyszer elfagylalta a’ kezét, addig jára a’ legkeményebb hidegben a’ Sós ablaka alatt, tudni akarván, hogy az Ur az Asszonnyal hál e. — Az ajtón lyukat fúrt ’s azon leste, szerelmeskedik e az Asszony a’ férjével. Ő az alatt a’ dajka ágyába bútt, vagy a’ kályhafűtőbe. — Soha illy diákosan szerelmes 42 esztendős embert!

Ismét összekapnak. Sós ekkor eltökélli, hogy megyen a’ Generálishoz. Amadé, Kapitány Dornfeld, az Asszony utána szaladnak. Sós pisztolyhoz kap, de nem lő. Azok magragadják a’ két kezét, ’s visszarángatják a’ szobába. Rá zárják az ajtót. A’ cselédek csak azt hallák, hogy Urok hogy vagdaltatik hol a’ falhoz, hol az ajtókhoz. Lövés esik. Eldől. A. ’s meghalva. Másodszor esik lövés, ’s a’ golyóbis Amadénak fején megyen keresztűl. (NB. a’ pisztoly kettős csőjű volt.) Sós kalap nélkül ment ki a’ házból, ki a’ kapun, Bárcza felé, ’s onnan Nádasdra, ’s haza Zemplénybe, Szinnyér nevű faluba.

Az első lövés golyóbisa a’ szívbe ment ’s a’ bal lapoczkán a’ kar szomszédjában jött. A’ Doctorok mondják, ’s hihető a’ szó, hogy ez is mutatja, hogy igaz a’ mit Sós mond, hogy A. ki akarta csikarni kezéből a’ pisztolyt ’s ő nem eresztette. Nem a’ Centrumán állt tehát. Sós elveté első lövés után a’ pisztolyt, ’s olly szerencsétlenűl, hogy az a’ földön magától sűlt-el, ’s fejébe ment a’ golyóbis. A’ dészkán eggy arasznyi perzselést hagy a’ második lövés, jele hogy nem kézből sűlt. A’ lövés tehát mind a’ kétszer nem akart lövés volt, ’s így absolválánk Sóst. — Az Asszonyt mások két esztendei fogságra ítélék. A’ magam ítéletemet szabad elmondanom: én 3 holnapra, mert látánk hogy az Asszony akara magához és tiszteihez térni: de A. pofozta, verte, a’ kanapéról lerángatta. Seductor non seducta dignus poena….

 

 

 4729.

 

Kazinczy — Cserey Miklósnak.                                                                            Jan. 23d.1827.

 

…Dietánkat elfogta a’ malícia. Miolta megigérék az 1791diki adót, mellytől sok ideig vonakodtak, és példáját akarák adni, hogy az Ország’ Gyűlése le is szállíthatja az adót, úgy kívánván vagy legalább engedvén a’ környűl állások; azolta kevés híreket hallunk… a’ Fejedelem is miénk, mint mi a’ Fejedelemé. De nem látja e kiki ezt a’ szörnyü inséget, melly alatt a’ Nemzet, kivált az olly helyeken, mint a’ mellyen a’ tóth és oláh nép lakik, nyög, és pénzt semmi szerrel nem teremthet. Mondják a’ Váradi Püspök kikölt, midőn a’ Státusok ezt állíták, ’s azt mondotta, hogy a’ paraszt fizetheti az adót, mert ő a’ tanu rá, hogy fournírozott munkájú Commódjaik vannak. Mit kelljen erre felelni, Néked nem szükség mondanom; de csudálkozom a’ szón, és nem hiszem ezen tudós Püspök felől, hogy így megtévedhete. El kell veszni a’ hazánk, a’ hol illy sophismák vagy illy vastag paralogismusok keverednek a’ tanácskozásokba….

 

 

4793.

 

Kazinczy — Cserey Miklósnak.                     a’ Május 2dikán tartott Országos Ülésben 1827.

 

….A’ Ministérium fortélya e’ részben az isteni Gondviselést is megelőzte, mert látjuk hogy ámbár a’ Természet hazánkat minden adományaival a’ pazérlásig megáldotta, és az a’ maga termesztményeivel Europának talán minden piaczait betölthetné; de a’ Ministérium az Egészet úgy intézi, hogy midőn productumainkat a’ Világ piaczára vinnénk, már akkor a’ Külföld a’ kivitel összeszorításai miatt másuva fordult. Igy történt a’ borral; Prussziának és Russziának mi adhatnánk bort, de ez a’ két Ország annyira el van telve franczia-borokkal, hogy a’ mi borunknak ízét is elfelejtette, mert ennek kivitelére olly temérdek teher vettetett, hogy azt a’ Vevő meg nem fizetheti. Ez történt a’ dohánnyal; az Európai Nemzetek inkább veszik a’ dohányt Americából mint tőlünk, mert a’ miénk, a’ vám miatt, drágább mint a’ mit Americából vesznek. Ez történt a’ gabonával; az éjszaki Népek Danczigon keresztűl akarának venni tőlünk is gabonát, de a’ Ministérium eggy mázsa gabonára öt forint Conv. Pénz vámot vete; ’s minthogy a’ Vevő így nálunk nem vásárolhata, gabonánk itt maradt, ’s a’ Monarchia nem nyere pénzt. Sóval az egész Európát kitarthatnánk, ’s a’ Ministérium eggy mázsát a’ Töröknek 2 fton ád, nekünk a’ kiknek azt a’ természet adá, hét forinton; ’s így mi magunk és marháink só nélkül maradunk,’s már sok faluinkat a’ só nem vehetése ejtette halálos betegségbe, barmainkat pedig a’ dög pusztítgatja. Bányáink gazdagok aranyban és ezüstben, a’ hogy Europának semmi más Országa; de a’ Ministérium módot talála elszegényíteni bennünket, ’s pénzünk nem arany és ezüst, hanem papiros. Hazánk hasonló az Egyptusi pyramisokhoz: kívülről pompás, fényes, nagyot mutató: de belől benne halál lakik. A’ Külföld ismeri melly boldogokká teve bennünket a’ Természet, és melly irígylést érdemlő Constitútiónk van, ’s bennünket boldogoknak, szabadoknak gondol; ’s meg sem álmdoja melly nyomorúságban él ez a’ gazdag és szabad Nemzet. Érzéseink szabadok, lelkünk eleven, gondolkozásunk tiszta, elménk alkalmatos minden mesterségeire a’ háborúnak és békének, kereskedésre, mesterségekre, tanúlásra, katonaságra: de a’ Ministerium elfojtja bennünk az igyekezetet, ’s nem engedi hogy palléroztatásunkban előmenetelt tehessünk, ’s Constitutiónk épen akkor gyengűl, midőn Europának Constitutió nélkül élő Nemzetei Constitutió után esdeklenek. Mind ez nagy hálátlanság a’ Ministériumtól, midőn Austriának Ministériuma ’s egész Monarchiája a’ mi hazánk által hízlaltatik…

 

 

5530.

 

Kézy Mózes – Kazinczynak.                                                        Páris 22 May 1813

 

…A ki Párisnak ritkaságit tudja nem szükség annak azt hosszasan beszélni. Én magam felől azt mondhatom hogy az is a mit eddig láttam bámúlásra ragadott. Cabinet d’histoire naturelle, Bibliotheque imperiale, a vele lévő régiségek és ritkaságok Cabinetjával eggyütt. Kíváltképpen pedig a Musée Napoleon, a Festések Galériájával egyetemben: ezek olly dólgok hogy tsak annak lehet felőlök igaz képzelete a ki látta. Alig lehetne hinni, hogy a régiségnek és minden mesterségeknek ennyi productumi találtathatnának egy helyen. A Belvederi Apollo, Medicsi Venus, Laocoon itt vagynak. Bámulással nézi azokat az is a ki keveset tud a Mesterséghez. A Festések Galeriája kibeszélhetetlen. Melly nagy! és mitsoda remekekből áll. Raphaélnek festéseit nagyobb figyelemmel vizsgáltam. Azomban nagy Commoditás van procurálva hogy az ember minden táblának Auctorat és argumentumát megtudhassa. Numerus alá vannak véve a táblák és könyv árultatik mellynek ut mutatása után, minden festést jól ki lehet esmerni. Én valamikor tsak lehet mindég itt fogok lenni, hogy illendő figyelemmel nézhessek meg minden darabot. Az említett dólgokon kivűl ezeket neztem eddig: Tuillerie a pompás kertekkel egyetemben. Louvre, Jardin des Plantes. Palais Luxemburg. Palais royal. A több templomok között a Notre Dame templom. A sok hidak közt mellyek a Sequanán vagynak legszebb az Austerlitzi hid. Palais de Corps legislatif. Palais de Justice etc….

 

 

5912.                       /pótkötet !/

 

Kazinczy – ifj. Vay Miklósnak                                                              Pest, Mart. 6. 1829.

 

Elüté az éjféli 12 órát, de holnap reggel indulván a posta, nem fekszem-le addig, még a’ Méltós. Urnak is el nem beszéltem, melly bált ada ezen a farsangon Gróf Aponyi követünk Párizsban. Kicsinálá vendégeivel, hogy férfiak, asszonyok, fijaik és leányik ezen bálra magyarba öltözve jelenjenek meg. A’ férfiak mind Atilla dolmányban, hozzá illő mentével és topánkásan; az asszonyok vállban, kötővel, pártával. Minden úr és assz. mellett egy egy apród kezében tartván egy hosszu pálczát, s azon urának, asszonyának czimere. Táncz csak magyar, Muzsika csak Magyar, Bihari és Lavotta után, ’s a Veszprémi kótákból. A’ dolog hihetetlen lármát csinála Párizsban, ’s az Udvar azt kiváná Aponyitól, hogy repetáltassa az Udvarnál. Ezt a követségnek egy tiszte irá a’ Párizsból kevés holnap előtt haza jött Tesediknek, nékem pedig Bthecár, Horvát István, ki épen most megyen el tőlem. A levél a’ Tud. Gyüjt. lesz nyomtatva

 

 

4969.

 

Kazinczy — Fáy Andrásnak.                                                                                1829

 

….Párizsi Követünk Gróf Aponyi eggy nagy bált ada ott a’ maga házánál. Előre összebeszéle Vendégeivel, hogy Urak, Asszonyok, fiúk, lyányok magyar öltözetben jelenjenek meg. Igy jelentek meg mindnyájan, a’ férfiak atiladolmányban, topánkában, lebegő hosszú mentében, buzgányosan, kardosan, az asszonyok fátyollal, a’ lyányok pártában. Minden Ur, minden Asszony előtt apródja (az az pázsija) lépdelt, kezében vivén zászlócskáját, mellyre az ő Urának, az ő asszonyának czímere vala festve, ’s az apród a’ maga Ura vagy asszonya űlése megett strázsált. Táncz Magyar, Muzsik a’ Biharié, Lavotáé, ’s talán Fáy Lászlóé is. Párizs el nem tuda telni ezen spectaculummal, ’s a’ Király megkéré Aponyit, hogy repetálja ezt a’ Tuilleriában, melly meg is leve. — Ezt írja a’ Párizsból ez ősszel haza jött Tessediknek eggy Tisztje a’ Követségnek.

A’ dolog ollyformán néze-ki mint Maszkenbál, de ha Maszkenbál is, van olly része a’ dolognak, a’ min nemzetünk örvendhet.

Én ezt tegnap estveli 10kor hallám, ’s éjjeli 2 óráig írtam mindenfelé leveleimet a’ hírrel mert a’ posta ma indúl Tokaj felé. Szabolcs is fogja tudni, Borsod is, Abauj is, Zempl. is, Erdély is.

Olvassa-fel Uram Öcsém sietve írt levelemet azoknak, a’ kik közt van, és örvendjem velem….                                                       

 

 

4973.

 

Cserey Miklós — Kazinczynak.

                                                                                                     Klitzen. 14a Febr. 829.

Nem bántlak-é meg ha két kérésemmel alkalmatlankodom? Egyik…Második kérésem: Hogy

mivel egy pálinkafőző Destillatorius Apparatusra vágynám, olyanra mely legkevesebb fával, legrövidebb üdő alatt, legtöbb és legjobb Spiritust ád, — (a minémüek Hermbstadtnak a Pálinka főzésről ki adott Munkájában le vannak irva) — de egyszersmind olyanra, mely sokba ne kerülyen, — tehát az üstök nagyok ne legyenek, — hanem tsak akkorák, hogy egy télen 500 Posoni mérő rozsot ki főzethessek, — kérlek tudakozd meg, mibe kerülne egy olyan apparatus, — a fa edényeken kivül, mivel nekem elég fa edényem van. — Ha practice succedált vólna a gőzzel való pálinka főzés, — és ha felette sokba nem kerülne, azt leginkább szeretném. — Kérlek, ha egyéb dólgaidtól érkezel, tudakozd meg ezeket, és méltóztassál tudósitani rólla.

 

 

4712.

 

Cserei Miklós  — Kazinczynak.                                            Tihón 19-a Nov. 1826.

 

Köszönöm hogy megismertettél a Sós János ellen fólytatott perrel…. közlöm Veled falusi észrevételimet, tsupa üdőtöltésnek okáért, és hogy meg igazits, ha hibásoknak találod vélekedéseimet.

 

1.) Elevenen fested Sósnét. Szinte óhajtanám ismerni. Rút is, — módatlan is, — mégis hóditó, a Culturája által….

 

2.) Kár hogy a külső Cultura, — (mert az elmének Romántz kimivelődésit is ehez számlálom, s a belsőt tsak onnan kezdem mérni, a hól az ész hatalma kezdődik, mind a képző erőn, mind a testiségen) kár, mondom, hogy a külső Cultura a mü Századunkban a belsőt majd mindenütt elnyomta! ….a külső pallérozódás közelebb van az érzékenységhez; — hogy könyebb is hozzá jutni, mint a lélek valóságos erősségéhez; hogy múlatsággal és hivalkodással eggyesülvén, minden ember inkább kap rajta, mint a léleknek felségesebb tulajdonságain, melyek nagy erőlkedésekbe kerülnek, s ezer apró gyönyörüségeknek feláldozását kivánnyák. — Ehez járúl, hogy a pallérozottabb Europában az Aszszonyi Nem uralkodik, — s nem anyira szabják a választottabb Aszszonyi elmék is magokat a bölts férfiak oktatásihoz, mint az egész férfiui Nem a jelesebb Aszszonyok izlésihez; és kik a legjelesebb Aszszonyok? a leghivalkodóbbak! — Mekkora kárt vall az Emberi-Nem az ilyen Sósnékban! ….a kik többet tennének osztán a valóságos jónak elémozditására, mint ezer férfiak. A Sósné megromlásának, a Te leirásod szerint, két kútfejét találom: a példát, és a Származás gőgjét. Ihól a két mérge a társaságnak! — Sok jó van az Aristocratiában egész Nemzetekre nézve, — kivált ott a hól a Fő Hatalom egynek jutott kezére, — és azt érthetetlenül kell mérsékelgetni, hatásiban tartóztatni. De az individualitás tíz annyit veszt az Aristocratia miatt, mert a ki megszokta tündökleni, rendszerént hivalkodóvá lesz, — a hivalkodás pedig a Charactert meg vesztegeti. A szülék romlottsági által mennek a gyermekekre, — érdemei ritkábban! — a semmirevalóság eltakarja magát a Nevezetnek és Származásnak, a’ születéssel-nyert tekintetnek és a gazdagságnak buburékai között; — s végre a legérdemesebb férfiak maradékaiból válik az a seprölék, mely egész Nemzeteket meg etzetesít.

 

3.) Akárki mit tartson is a Religioról, semmi sints a mi annyi roszszat eltávoztasson! Azt mondom —, ha felette való mondásnak láttzik is, — hogy inkább legyen akárkinek is babonás Religiója, mint semmi! Tedd fel, hogy [ha] mind Amadénak mind Sósnénak Religiója lett vólna, ez a rút casus soha sem történt vólna. …legyen hólmi a mit az ember szentnek tart, — vagy eltávoztatni vagy meg tenni szent kötelességének ismeri. — A ki semmit se tart szentnek, ahoz nem lehet bízni…

Cserei Miklós (nagyajtai) ( 1780 előtt – 1844. december 30., Mezőzáh) erdélyi     kormányszéki tanácsos        Tudománypártoló és színházbarát volt, Kazinczy barátja és levelezőpartnere. Nagy könyvtárat gyűjtött.

 

 

5060.

 

Kazinczy — Csatári Imrének.                         Széphalom November 3d. 1829

 

         Minekutána látom hogy a’ Zsidó magát erántam hűségtelenűl viseli, kénytelen vagyok mindent kivenni a’ kezéből, és azt a’ Kend gondviselésére bízom. Kend tehát minden haladék nélkül, a’ Keserűi Nemesség Hadnagya jelenlétében végyen által tőle mindent, feljegyeztetvén, hogy hány köböl kétszerest, gabonát és tengerit vett által. Az idei magvas kendert is vegye által Kend, ’s légyen gondja mindenemre, a’ mire eddig a’ Zsidónak kellett volna felvigyázni….

 

 

5071.

 

Kazinczy — Cserey Miklósnak.                                                   1829. dec.

 

…Eggy Háge nevű Pozsonyi vagy Senátor vagy valami a’ városnál, jegyet válta valamelly leánnyal, ’s szállást fogadott. Még eggy két szobára vala szükség, ’s az volt, de ki vala adva valamelly örömleánynak. Háge tehát elméne ehhez ’s kérte, költözködjék máshova; ő neki 10 fntot ád. Midőn a’ lyánytól leméne, a’ grádicson összeakad Pálffy Ferdinánddal, eggy más Pálffival és eggy Zichivel, kik az örömlyánykának akarék tenni udvarlásokat. Nem tudom min összekapnak, ’s Ferdinánd Hágét hunczfutnak titulázza. Hága a’ szóra Pálffy Ferdinándot pofon sujtja. Erre a’ három Hágénak áll, és addig veri, hogy Háge megholt. Teste felbontaték, ’s két becsűletes Orvos attestálja, hogy a’ guta ütötte meg. A’ dolog fülébe méne a’ Császárnak; lement a’ parancsolat hogy a’ test vétessék fel a’ sírból, ’s anatomizálják. Kisűlt a’ két Orvos gazsága, ’s azonnal fogva vitettek. Mi lesz a’ többivel, megmutatja az idő. Ez a’ legújabb história…

 

 

 

5094.

 

Kazinczy — Szalay Lászlónak.                                                    Széphalom Január. 27d. 1830.

 

Thewrewk eggy parányi papirosskatulyában kész iró-tollakat vásárlott eggy boltban a’ Kis Híd úczában. Én tollakat szelni többé nem tudok, szemeim gyengék ahhoz, ’s ezután ezen bótból kell szednem tollaimat, mert nálam sok fogy el. Kérem az Urat, ejtse módját hogy nekem vagy száz illy tollat vetessen, ’s küldje fel most ezen alkalommal, tudtomra adván hogy érte mit fizete, hogy árát megküldhessem, ’s tudhassam mit kell másszor küldenem érte. A’ tollak szára el van vagdalva ’s nyél van mellé téve, mellyet az elvagdalt tollba szúrnak. Ezt azért magyarázom, hogy az Ur meg ne tévedhessen. Cselekedje ezt az Úr, édes barátom, és jutalmúl végye azt az érzést, hogy eggy vak ember baján segíte.

 

 

5099.

 

Cserey Miklós — Kazinczynak.                                        S. Szentivány 1a Febr. 830.

 

…. Dolgaim igazitásával, ólvasással, irkálással, el telik a tél. Innen nints mit irjak Neked újságúl, hatsak azt nem írom, hogy, a Muszka Tisztek beszédjeihez képest, a véllek való hadakozástól félhetünk. Igaz hogy nem reájok bízták, de, a régi mondás szerént, vox populi vox Dei, — nállok pedig a Populus a hadinép.

Éppen a Pallás és a Klapróth útazásait egyengetem öszve, — s ha meg tudnám egyeztetni, szándékoznám Kőrösinek irni, — noha nem ismerem személyesen, — s figyelmetessé tenni hólmire.

Itt a mult éjjel esett meg a Rekruta fogás, — vagyis az ember-vadászat. — Bizony rendes dolog! Mü az Ásiaikat  Barbarusoknak tartyuk, — igazán barbarusokis egyebekben, de hát mü ebben nem vagyunk-é? —

Azonban meg állapodott tartás, hogy az Órszágot azok tartoznak, életök veszedelmével, óltalmazni, a kik birják; és a rabszólgák tsak anyiban vétetnek fel segitségül, a mennyiben ők másoknak tulajdoni. — Nállunk azt hirdetik, hogy a paraszt ember szabad. De mit teszen ez? tsak azt, hogy egyik Jószág birtokossának helyéről a másikéra költözhetik. — Ugyan ezé a Szabadság? — Ha soha sem költözhetnék is, szabad vólna ő, mihent többre nem kénszerithetnék, mint a mennyivel Hazabeli sorsához képest, köteles. — A mü Eleink, a kiket mü magunkhoz képest ostobáknak képzelünk, megismerték, hogy nem a földmives és jószágtalan parasztok, hanem ők maguk, tartoznak az ellenség ellen felkelni; és ha többed magokkal tartoztak, — vagy zászlót ütöttek fel, vagy Szabadosokat állitottak, a jószágjokban; a kik békesség idején szólgai munkával nem tartoztak. — A mü törvényeink a birtoktalan embert a fegyver viselésre nem kénszeritik, — sőt Erdélyben, még Maria Therezia üdejebeli törvényünk van arról, hogy szabad jó akarattyán kivül senkit sem lehet katonáskodásra erőltetni: — és ezt 1809ben meg ujjitottuk, — az erőszakos fogást eltörölvén. — Ugyan akkór Articulust alkottunk, hogy a Nemesség békesség üdeje alattis gyakoróltassék a fegyverben. Egyiknek sem következett meg tartása. — Mitis érünk mü az erőltetett katonákkal, ha olyan ellenséggel leszsz bajunk, a kit tsak Nemzeti energiával lehet viszsza nyomni? Ezek münket megnem oltalmaznak, — magunkat pedig nem tudjuk óltalmazni…

 

 

5107.

 

Kazinczy — Mocsáry Antalnak.                                                              Febr. 12. 1830-

 

…én is eggy hírt. — Pelejtén Zemplényben lakott eggy Kaestenbaum Márton nevű tudatlan és fukar Zsidó. Ifjúságában az házról házra hordá portékájit ’s abból élt a’ mit így xronként kerese. Hozzá szokott a’ koplaláshoz, a’ gyongyos ruhához, ’s 80 esztendős korában is úgy éle mint szegény ifjúságában. Mindég azon panaszkodott hogy nem tud elélni eggy napról más napra. Én vele soha nem szóllottam, és csak az Ujhelyi úczán láttam botorkázni. — Az most Nov. 28d. megholt, ’s lepecsételve hagyott Testamentomát a’ Gyűlésen kívánta felbontatni ’s felolvastatni. — 20,000 frtot hagya a’ Megye által felállítandó pium Institutumra, 10,000 fntot a’ Rabbínusok fizetése javítására; 100,000 fntot egy zsidó oskolára, 100.000 fntot az atyjafijainak, 32000 fntot azon költségekre, mellyek Testamentomának fenntartására szükségesek; 100 fntot az Ujhelyi Cathol. Ispotálynak, 100 fnt a’ Kálvinistákénak, 100 fntot az Oroszokénak. Tette a’ Testamentomat 1825, ’s azolta substantiája 298,000 ftra hága fel. Özvegy volt és gyermektelen. — Ez a’ praeambulumban ezt mondja:

Tudom én hogy az én Jehovám nem néz Vallásbeli külömbségekre és hogy úgy gyönyörködik azon jóban, mellyet én a’ magam felekezetemhez nem tartozóknak nyujtok, mintha felekezetem tagjainak nyujtanám.   Barátom, így hat az ész sugára még a’ bolondok agyvelejébe is

 

5122.

 

Kazinczy — Guzmics Izidornak.                                        Széphalom Martz. 15d. 1830.

 

….Febr. 24d. feleségemmel útnak indúlék. Hallván hogy Eger és Pest körül még több a’ hó mint körűlem, szántalpra tétetém fel kocsim fedeles korbáját hogy szél és hó ’s talán eső ellen is, ment lehessek. Melly szép scénéját látám a’ természetnek egész útam alatt! ’s én, ki Festő vagyok, noha (a’ Lessing’ szava szerint) karom nem az, melly örömeket értem itt. A’ hóra valami kevés eső esett, ’s az eső hirtelen megfagyott. Innen a’ hó hártyát kapa, melly úgy csillámlott mintha üveg lepett volna el mindent. Képzeld így a’ Hegyalja’ gyönyörű hegyeit, képzeld a’ még gyönyörűbb Tokajit, mellynek lábainál egész Máramarosig, Erdélyig, Belgrádig ’s a’ Jászokig terjed el, imádva ezt, a’ legegyenesbb rónaság; ’s képzeld ezeket ’s az Egrieket reggel és estve rózsafényben. ’S a’ természet’ szépségét a’ történetek is érdeklővé tették. Kétszer felfordúlánk, ’s szerencsénkre baj nélkül, ’s ha testesebb volnék mint vagyok, oda öltem volna húsatlan feleségemet. A’ mint eggy helyt felfordúlánk, ’s kocsis, inas, és magam felemelénk a’ szánt, a’ szél kikapta kezemből kesztyűmet, ’s vitte a’ hóhártyán. Utána szaladék,

 

 

5185.

 

Kazinczy — Guzmics Izidornak.                                         Ujhely Jún. 29d. 1830.

 

…Hadd mondjak el tehát valamit. — D.és Thaiss nehány esztendő előtt csaknem botra keltek, egymást össze lutránusozták, egymást összetremtettézték. D. Fáy Andrást a’ Pesti úczán összeteremtettézte; — D. a’ beteg Szemerét össze infámi-emberezte; — Döbr. eggy Fő Ispán leányával úgy bánt, a’ hogy eggy frajczímerrel sem kellene; — eggy igen respectabilis Asszony[n]ál, kinek fényes születése is érdemmel tiszteletet, első ott léte alatt elnyúlt a’ széken, ’s felfelugrándozott, holott a’ hol magát kicsinynek érzi, merő hunnyászkodás. — Két leányt kért meg, ’s az eggyikkel jegyet is váltott, ’s ennek már bútorai is a’ háznál voltak, ’s akkor mondta ki atyjának, hogy ha lyányával — — nem ád esztendőnként, el nem veszi. Midőn ez megtörtént, pökött minden, és éreztette D-vel, melly megvetést vona magára. Ezen szenvedései közt D. közel vala a’ megtébolyodáshoz, ’s Vay Ábr. magával hozta le a’ Dietáról, ide is Ujhelybe, hogy magát kiszellőzze. Itt panaszlá előttem, négy szem közt, miserabilis arcczal és hanggal, hogy ő a’ gyűrűváltás után tudta meg, hogy a’ lyánynak izzad a’ keze, a’ mit ő természettől nem tűrhet. Láttam hogy el kell vonnom a’ nyavalygástól, ’s enyelgésbe csaptam által, hogy a’ tüzesb mátka azt a’ gyűrűváltás előtt tudja. — Vedd ezt annak magyarázatjára, a’ mit neked utolsó levelemben a’ dölyf és a’ pénz-szeretete felől mondtam. Ha Szita 800,000 fntot nyer a’ lotérián, és ha czifráz, mert kitelik tőle ’s ő azt szereti, egyszersmind jó gazda, ’s vigyáz hogy a’ czifra el ne eméssze a’ 800 ezret, de mást el nem tapos —azt teszi, a’ mit én is bizonyosan fognék; — noha én még akkor sem czfáráznék, — nem philosophiából, hanem ízlésből: — de ha Szita keresztűl akarná fúrni magát a’ theatrumban a’ becsűletes embereken, hogy elől ülhessen, ’s ezeket taszigálná, taposná, már akkor a’ leg nemczifrábbnak is jusa volna Herr von Szitának ezt mondani: Hören Sie, Sie sind a Flégel. — Ez egész Apologiája minapi levelemnek.

D. nékem köszönheti, hogy most nem a’ Luther reverendáját hordja; én szerzettem Gyulainéhoz; ’s mint bána velem a’ Dietán, istentelen suttogásival; mint bána velem Pesti utam előtt Pesten! (Ezt nem Palitól tudom.) Hidd el, úgy szerettem mint mindég. Gyengeség! mondám, ’s jó emberben azt felejthetjük. Megszokván a’ praeceptoroskodást, ’s meglátván Igaznál eggy lapot Sallustomból, rám írt, hogy az nem lesz jó. Mindenneheztelés nélkül felküldém neki a’ mit Te megszerettél. Azt felelé, hogy az őtet meg nem győzé. Már akkor azt felelém neki, a’ mit Card. Richelieunek eggy franczia író e’ szavára: Nem értem»«, — Az — úgymond ez — nem az én hibám. —…

 

 

5267.

 

Kazinczy — Guzmics Izidornak.                                                               1831. Január. 7dikén.

 

….rettegtek e az Orosz cholerától? — Karácsony’ első napján délelőtt tíz órakor, midőn a’ hívek templomban valának, érkezék a’ staféta ezen bennünket is fenyegető veszély hírével, ’s más nap nyargalva ment el ablakom előtt eggy katonahuszár, ’s vitte a’ Regement’ levelét, 24 óra múlva eggy másik, ’s az már nem nyargalva, hanem csak ügetve; azt hihette volna az ember, hogy az öldöklő Angyal közelít küszöbinkhez; de az meg is szűnt háromszor 24 óra alatt egészen. — Ma két Tarnopoli Zsidóval szólottam. Az nevetve felele kérdésemre. Uram, az a’ nyavalya tief in Russland, volt ’s ott is vége van. Mi sem félünk tőle Tarnopolban, ti itt annyival inkább nem félhettek. Ezt felelte a’ két Zsidó…

 

 

 

5372.

 

Szemere Pálné — Kazinczynak.                                       Péczel 1831. Júl. 28d.

 

Júl. 16d. Pestet bezárták, mert három házat bezárattak az Orvosok, az azokban Cholerában fekvő betegek miatt. Nem eresztetvén senki Pestre vagy Pestről, a’ tanúló ifjúság haza nem mehetett, ’s pénzéből is kifogyott, mert szüléji csak eddig valót küldöttek gyermekeiknek, itt lévén a’ hazamenés’ ideje; ezek tehát ezen elakadásokban, szám szerint nyolczszázan, elindúltak, a’ katonastrázsákat széllyel verték, a’ várost megnyittaták, a’ bezárt cholerás házakat megnyittaták, ’s Dr. Stáhlival azt vallaták hogy Cholera volt de már nincs; ’s a’ Vice-Ispánytól passusokat kívántak, belé tétetvén, hogy Cholera nincs. Ez történt Vasárnap Júl. 17d. Senkit nem bántottak, semmit nem rontottak. Ez nap dél után összecsoportoztak a’ Mesterlegények is, kiket gazdájik eleresztettek, munka és kenyér nélkül lévén /a többi hiányzik/

 

 

5378.

 

Kazinczy — Szemere Pálnak és feleségének.          Széphalom Aug. 8d. 1831.

 

Édes Uram Öcsém ’s Assz. Húgom, Ma veszem a’ Júl. 28d. írt levelet. Ez is igen kedves, de melly nyugtalanúl várom azt, melly a’ Nógrád és Gömör Vármegyei útat festő levelekről hozza nekem az Uram Öcsém ítéletét. Siessen tudatni azt Uram Öcsém. Most Biographiámnak adom azt a’ tónust, melly a’ Pannonhalmi útéhoz hasonlítson. Erdélyi Leveleim már készen állanak. Ez a’ Biographia így 3 Kötetet fog adni az 1828—1831. Pesti úttal. Aug. 29d. nem leszek Pesten mert a’ Cholera Aug. 5d. olta Széphalmon van…/Cholerai hirek címen 10 pontban foglalja össze az eseményeket/

 

 

5393.

 

Kazinczy — Mocsáry Antalnak.                                                      Széphalom Aug. 20d. 1831.

 

… Bajunk mellyet festeni fogok, Kassáról erede. — A’ Város eggy csuda formájú bárkát csináltata, mellyen a’ cholerások ispotályba vitessenek. A’ szemet ijeszté a’ bárka formája, melly emlékeztete azon másik szekérre, mellyen a’ kutyapeczér az agyon sujtott ebeket szokta kihordani; de ijeszté a’ fekete szín is a’ szekeren, melly halál’ színe. A’ beteg a’ maga atyját vagy gyermekét nem akará utolsó szempillantásiban elhagyni, sem a’ feleség és gyermek a’ maga gondjai alól kiereszteni atyját ’s férjét, ’s így a’ szekér és ispotály gyűlőlt nevekké levének. — Valamelly arató-leány rosszúl leve a’ mezőn. A’ szekér jött, ’s erővel vitte a’ menni nem akaró leányt. Az megsejté hogy a’ szekérnek nem csak a’ két oldalán, hanem hátúl is van ajtaja; titkon megnyitá azt, ’s kicsúszott rajta. A’ szekér megáll az ispotály előtt, jőnek a’ ház’ emberei kiemelni a’ leányt, ’s — oh csudák csudája! — a’ leány nincs. A’ superstitiosus tót nép ezt isteni intésnek vevé, kivált hogy a’ leány nem haza, hanem eggy ismerőséhez rejtezett el — tudta hogy atyjánál keresni és erővel is ispotályba vinni fogják — ’s ott kiürítvén házi szerekkel gyomrát az epétől, más nap épen, egésségesen jelene meg. — Íme mondának a’ babonások, meggyógyúlt, pedig nem volt ispotályban; ha ott lett volna, már eddig nem élne…..     

 

 

7092.

 

Kazinczy – Virág Benedeknek                                                       Széphalom, május 5. 1811.

 

Érdemes barátom! Halljad ez igen nevezetes történetet. Vendégem, kitől ezt ez előtt egy fertállyal vettem most megyen ki udvaromból, s első dolgom ezt papirosra tenni, hogy hibát ne ejtsek későbbi feljegyzésemmel.

VI. Károly császár midőn a spanyol koronáért vítt, szerelmet köte Anna Maria Pignatelli kisasszonnyal. A leány teherbe esett, s Károly felette nagy gondokban volt a kisasszony becsülete miatt. Althán, kamorása Károlynak, látta urának szenvedéseit, s eltökéllette magában, hogy a gróf kisasszony elveszi. A Barcelonában megkoronáztatott király annak az istentelen cabinetnek gazsága miatt, melly a spanyol örökség miatt folyt háborúban épen olly barátja volt Ausztriának, mint a millyennek a mi generationk tapasztalta, kénytelen vala magát visszahúzni, s itt koronára juttatá a bátyjának I. Józsefnek halála. A szerelem itt folyt, s VI. Károly Althánnét megajándékozta a Mura szigeti dominiummal. 1790-dikben nékem azt mondták, hogy Pignatelli Anna Máriának unokáján, Althán Mihályon is kitetszett még a XI. [VI.] Károly phisionomiája, és ezt a gróf képén magam is lesegettem s öszve hasonlítván VI. Károlynak képeivel, igen hihetőnek találtam….

 

Az örökösödési háborút lezáró béke-előkészítő tárgyalások Utrechtben  kezdődtek 1712 januárjában VI. Károly császár, az új Habsburg-uralkodó, …

 

 

 

7137.

 

Kazinczy – Dessewffy Józsefnek                                    Széphalom Septemb. 23d 1819.

 

Tisztelt barátom, Ma éjjeli 3 órakor tűz támada itt a’ faluban, ’s ámbár a’ rettenetes szélben a’ harang félreverését hallanom nem lehetett, minthogy addig bé sem hunytam szemeimet, én voltam a’ legelső, a’ ki a’ veszedelmet megsejté házamnál. Cséplőm az ablakomhoz jött, hírt adni, de már talpon valék. Képzelheted rémülésemet. Feleségem felriadt a’ cséplő szavára, én pedig szaladtam két legkisebb gyermekeimet szabadítani-meg a’ veszedelemtől. Azokat bátorságba tévén, ’s teheneimet ’s lovaimat az ólból kieresztvén, familiám leveles ládáját vihettem-ki két izmos cseléd által, magam a’ szobaleánnyal az Autographiai Gyűjtemény ládáját vittem az udvarra. Ekkor Manuscriptumaimat ’s barátim leveleinek csomojit ’s úgy réznyomtatványaimat ’s eggy skatulyámat,…

….Házam’ zsindelye sok helyeken égni kezdettek, de azt cselédim eloltották. Csűröm megmaradt, mert a’ szél más erányzatot veve. Két oeconomicus házam ’s eggy egészen új kocsim leve hamuvá, ’s károm ezer és két ezer forint köztt áll. A’ ládát vivén, eggyet buktam, ’s két térdem nem karczolást, hanem sebeket kapott, nehány napig fel nem fogok öltözhetni. Embereim közzül eggy telkes gazdám és négy zsellérem égtek földig, ’s három testvérek által bírt Vendégfogadóm oda van. Ha gazdag volnék, felépíteném embereimet, ’s minden károkat az utolsó fillérig én viselném: szegény lévén és a’ szegénység mellett hat gyermek atyja, …

 

 

7186.

 

Kazinczy – Cserey Miklósnak                                                                   Január 21 d. 1831.

 

….A’ Cholera közelít felénk, a’ mint mondják. De Fő Ispányunk Helytartó Tanácsos Gróf Mailáth Antal Ur mint kir. Bíztos Lengyel-országba ment, ’s vonatja a’ cordont, ’s úgy hiszem, hogy az a’ baj hozzánk érni nem fog. Bár egyéb baj se közelítsen. Ezt nem úgy mondom mintha rettentene bennünket, hanem úgy, mint a’ mi nem várva történhetnék meg….