/ Kaz mint műkritikus   /                                             web 58

 

                                                                          KazLev /Debrecen/ 

     

                                                                            BG  2009. 06. 22

 

A válogatás a Debreczeni CD alapján készült. A birtokomban levő négy /7, 8, 15, 23 /, valamit a főleg Döbrenteiről szóló 25. kötetet, a nyelvújítási vitákat mellőzöm. A CD az előszókat /kivéve a 23. kötet/ és a jegyzeteket nem tartalmazza.

Váczy János 

Kazinczy Ferenc Levelezése, I–XXI, sajtó alá rendezte Váczy János, Budapest, 1890–1911;    

 XXII, sajtó alá rendezte Harsányi István, Budapest, 1927;   

 XXIII, Budapest, 1960. sajtó alá rendezte: Busa Margit, Cs. Gárdonyi Klára, Fülöp Géza

 

1.      kötet: 1763 – 1789.                              1890.  618 p.                  1 -     278

2.      kötet:  1790 – 1802.                             1891.  626 p.                  279 - 563

3.      kötet.  1803 – 1805.                             1892.  574 p.                  564 - 855

4.      kötet:  1806. jan.1. – 1807. ápr. 30.     1893.  644 p.                  856 - 1106

5.      kötet:  1807. máj. 1.–1808.jún.30.       1894.  592.p                  1107 - 1319.

6.      kötet:  1808. júl.1. -  1809. szept.30    1895. 607.p.                   1310- 1555

7.      kötet:  1809. okt.1. -  1811. jún. 30.   1896. 620.p.

8.      kötet:  1810. júl.1. -  1811. jún. 30.    1898. 692.p.

9.      kötet:  1811. júl.1. -  1812. jún. 30.      1899.  614.p.

10.  kötet:  1812. júl.1. – 1813. júl. 31.       1900.  592.p.

11.  kötet:  1813. aug.1.-  1814.júl.31.        1901. 378.p.

12.  kötet:  1814. aug.1. – 1815.jún.30.       1902. 652.p.

13.  kötet:   1815. júl. 1. – 1816.feb.29.      1903. 603.p.

14.  kötet:  1816. márc.1.- 1816.dec.31.      1904. 587.p.

15.  kötet:  1817. jan.1. -  1818. márc.31. 1905. 687.p.

16.  kötet:  1818.ápr.1. -   1819. dec.31.      1906. 652.p.

17.  kötet:  1820.jan.1.  -  1821.dec.31.       1907. 671.p.

18.  kötet:  1822.jan.1. -  1823. dec.31.       1908. 568.p.

19.  kötet:  1824.jan.1. -  1826. márc.31.     1909. 667.p.

20.  kötet:  1826.ápr.1. -  1828. dec.31.       1910. 657.p.

21.  kötet:  1829.jan.1.-  1831. aug.20.        1911. 787.p.      /Kazinczy aug.22-én hal meg/

22.  kötet    5394.  -    5648. sz.  1764. 12. 03- 1812. 03. 25

23. pót.   5649.    -   5933. sz. levelek         1960  594.p.   1782. 01. 03- 1831.06.19.

 

                                             Folytatás a debreceni CD-ről:

 

XXIV. hivatali levelek és egyéb, Sóos István /?/  8045-ig sorszámozva a CD-n

XXV. kötet a CD-n / sorszámozás nincs/: Döbrentei-Kazinczy HFK, a megjelent levelek „javított” változatai; Kölcsey-Kazinczy; Ungvárnémeti – Kazinczy; Batsányi; Ráday; Egyéb: Bitnitz, Müller, Cotta, Földi, Horváth   /Feldolgozatlan nyersanyag/

 

 

 

 

 

                                                    1. kötet

 

9.

 

Bessenyei – Kazinczynak.                                                  Béts 11a Febr. 1777.

 

Sáros Patakról 10a Decembr. 1776 hozzám felküldeni méltóztatott Levelét épen ma 11a Febr. vészem….

…Levelében minden sorját a’ betsűlet, tisztesség, s felső dolgokra való nemesi vágyodások rajzolták. Illyen meg esmertető jelei szoktak az igaz emberiségnek lenni..

 

 

10.

 

Baróti Szabó Dávid – Kazinczynak.                          Kassán 1778-dikban. Bőjt más Havának 8-dik napján.

 

Nemes, Nemzetes Kazinczi Ferentz Úrfihoz.

Könyvedet, és leveled vettem. Leveledre levéllel

Szolgálok; könyvért könyvet örömmel adok.

Drága nagy Úrfi! nagyobb szép dítsőséged erőmnél:

Méltó Dítsírést nem tudok adni Reád.

Illy fiatal korban illy dolgokat űzni? Te Tőlled

Majd ezután mit nem várhat az édes Haza?

Tartson az Ég Nyelvünknek elé vitelére sokáig;

És, mellyet kíván e teher, adjon erőt!

Egy kévánságom még van: bétöltöd-e? ’s hogy nem?

Mit fogadál, mikoron szembe, beszédbe jövénk?

Hogy követőm lészesz; ’s illyen mértékre szedendesz

Verseket, ígíréd: már kötelezve le vagy.

Ámde mit emlegetek? Téged minek intelek erre?

Lám leveled tsínos verssel ajánlja magát,

Megvallom. De talán gerebet más vetni fog ebben;

’S másra vagyon kedved tolladat adni talán?

Félbe ne hagyd, kérlek. Többet gyaropíthatod illyképp’

Nyelvünket: Nevedet sokkal előbbre vihedd.

Tisztelvén Sáros Patakot, magam’ ezzel ajánlom;

Másszor is írni fogok, másszor is írni ha fogsz.

 

 

12.

 

Baróti Szabó Dávid – Kazinczynak.                                                         Kassán 3. Jan. 1779.

 

Kedves Ötsém Uram! Felettébb örvendek azon, hogy már egyszer kivánságát pontra tellyesithetem; és elmésen, módoson koholtt verseit kezeihez viszszaszolgáltathatom. Nem egy ízben olvastam keresztül azokat; ’s mivel a’ Poesist tündökleni bennek tapasztalnám a’ tiszta ajakból eredett Magyarsággal eggyütt, örvendettem nagyon; de egyszersmind mintegy nehezteltem is, hogy az említett versek nem a’ Deáki nyomdokon járnának…

….Bóldog Ötsém Uram, kinek virágzó Ifjúsága a’ jó alkalmatosságot mindjárt üstökin érte. Egy kevés jégtörés után gyakorlatossága mennyit nem vihet végbe életének következendő esztendeiben! mellyeknek folyamatjai Kazintzy Ferentz Poetának hogy örvendetesek legyenek, szívemből kívánom…

 

14.

 

Baróti Szabó Dávid – Kazinczynak.                                                     Kassán 7. Apr. 1779

 

Kedves Ferentzem! Hozzám küldött tsínos, elmés verseidre mit feleljek? egyedűl a’ világi szerelemnek tüzetskéit, mellyekkel a’ végek felé gerjedeznek, ha kiveszem, meg nem magyarázhatom, melly nagy örömömre voltanak. Örvendek néked, hogy a’ sok köröm rágás és fej vakarás a’ tollat kezedből ugyantsak ki nem ejthette. Meg győzted szerentsésen, a’ mint magad is jelented, az első nehézséget; s’ útat irtottál magadnak, hogy ez után könnyebb szerrel meszszebbre léphess, és a’ Magyar világgal nevedet üdővel megismértesd. Örvendek édes Hazánknak is, a’ melly e’ fiatal korodtól, s’ ahoz csatoltt szorgalmasságodtól nyelve’ díszinek elő mozdítására magát sokkal bíztatja…

…Mindezekből tsak azt veszed észre, hogy ollyast verseidben nem találok, a’ mit bizonyos fogyatkozásnak ítílhetnék; sőt ha az említett kevés ellen vetéseket számba nem veszem, igen is dítsírem. Rajta azért kedves Ferentzem: folytasd a’ szerentsésen el kezdett versezést; és ha mit majd majd késziteni fogsz újra, gerjeszd fel annak velem közlésével bennem megint az örömet.

.

 

16.

 

Baróti Szabó Dávid – Kazinczynak.                                         Kassán    júl.3-dik napján. 1779.

 

Az általküldött verseket kedvesen vettem. Köszönöm róllam meg emlékezésedet. Újra leköteleztél, hogy viszont te tőlled csekély fáradtságomat semmi ki telhető dologban ne sajnáljam…. Révainak is majd meg köszönöm, hogy szép munkájának közlésével meg tisztelt. Veled eggyütt magam is úgy vélem, hogy Nyelvünknek ’s Hazánknak nagy ékességére váland, ha a’ feltett tárgyat ezután is űzni fogja. Nékem ugyan szájam ízit utólsó versezéseiben tsaknem mindenütt el találta. A’ miben véle meg nem eggyezsz, magam is helybe hagyom. ..

 

 

26.

 

Baróti Szabó Dávid – Kazinczynak.                                               [Kassa] 16. July. 1782.

 

Szerelmes Ötsém!

Meg-lehetősen1 zeng füleidben Kobzom? örűlök:

Tetszvén, munkámnak bére fizetve le-van.

Szegre ne függeszszem, szabodol: meg-elégli kilentz nyár:

A’ Szűz Múzsáknak számok is úgy-e kilentz?

Játszodtunk eleget, vígan, kedvetlen, erővel:

Már a’ vers-szerzést más Magyarokra hagyom.

’S bőrre; le-dug gyászos sírba ma hólnap halál.

Élj Te szerentsésen: szívességedbe rekeszsz-bé,

Én szívembe miképp’ zárva, Kazintzy, Te vagy.

                                                                 Igaz jó akaród Szabó Dávid.

 

A levél elejére fölül Kazinczy ezt jegyezte:

Baróti Szabó Dávid, Kassai Exjesuita ’s Rhetoriae Professzor hozzám Kazinczy Ferenczhez. Sign. Ér-Semlyén,

Januar 6. 1803.

 

30.

 

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek.                                            Vinkovcz[e] 1sö Apr. 1783.

 

….Most, te Poeta lévén, ha akarod, ide irom azt, a mit a Halassi Mester* munkájából kaptam: először egy Pásit nevü szép Leányról.

Be gyönyörü Pásit, be sok sziv és ajak ásit,

Hogy le heverje gyepét, birja jeles közepét,

Óh ékes Pásit, haladod sok rosa nyitásit,

Boldog az Oh egyedül, rád ki gyepelni le dül.

 

* Ez a Halasi Mester utóbb Doctor Földi János vala. Lásd a Kuttenbergi Levelet 1790. Augustus.» Kazinczy F. jegyzése.

               

 

52.

 

Báróczy – Kazinczynak.                                                                                 Béts  1785

 

…Vigasztalásomra szolgál, hogy érdemes ifiuban, geszner Pásztori énekeinek fordittójában, esméretlen Atyámfiát fel találni. Mint heves irásodból látom, Isteni tüz melegitti ereidet. Különös adománnya az Egeknek! Fordittsad magadnak, barátaidnak, hazádnak hasznára vett ajándékodat. Légy ébresztő példája az elzsibbadt Magyar ifiuságnak. Légy második Prometheus; lelkesitsd meg az elevenség nélkül heverő testeket: de, ellenben, magad se merüly el egyedül tsak Geszner irásaiban. A méhek sokféle virágokból gyüjtik az édes mézet, melynek a külömböző izeknek edgyesülése adgya kellemetességét; kedvetlen lenne az inynek, tsak egy virágnak izét érzeni benne. Engedgyed ugy égni hozzám való indulatodat, mint tégedet szeret

           

 

53.

 

Kazinczy – B. Id. Ráday Gedeonnak.                                                Kassán 13-a Octobr. 1785.

 

Nagyságos Uram! Minekelőtte köz-hellyen jelennék-meg a’ Geszner Idylliuminak Magyar fordításával, szükségesnek látom, hogy meg-ítélésére olly Bírót válaszszak,   ki hibáit érzékeny fülekkel s szemekkel érezze, és a’ ki azokat nékem egész szabadsággal tudtomra adja. Nagyságodonn kívűl nem esmerek senkit,  ki kivánságomat tellyesíthetné…

 

 

58.

 

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek.                                                                                                     1785.

 

                                                           ……    Ov. Trist. L. III: Eleg. X.

Ovidii Amorum Lib. II. Elegia 4-a.

 

Nints bizonyos egy kép, melytől égetessek,

Több van száz Okomnál, hogy mindig szeressek.

Ha valamely személy, szemét földre veti,

Alatsony szemével szivemet égeti.

A másik kikapó. Szabad tekintete

Megfogott. Virgoncz lesz ágyi viselete.

Ha vad jön előmbe, gondolom akarja,

Tsak hogy kivánságát ravaszúl takarja.

A Tudóst szeretem olvasott eszéért,

Az együgyüt pedig együgyűségeért,

….

 

Veres – De veres vólt a Hajnal haja is.

Iffiu, akár vén, vérem tűzesíti,

Ezt az ész, Azt pedig a test ékesíti.

Egy szóval a Leány akár milyen légyen:

Szeretem s kivánom, hogy ágyába végyen.

Forditatott a Török Granitzon Jablanáczon 6-dik 10-bris 1784. szomorú időnek töltésére.

 

 

60.

 

B. Id. Ráday Gedeon – Kazinczynak.                                                                                     Péczel 3. Jan. 1786.

 

Különösen kedvesen vettem, hogy az Ur velem közleni méltóztatott Geszner Munkáinak valósággal szép fordítását, melly eránt minden hízelkedés nélkűl írhatom, hogy még felette kevés fordításaink vannak, a’ mellyeket ehhez hasonlíthatnék…

 

                                                      /Kazinczy összefoglalója/

ELSŐ LEVÉL.                                                                       Péczel, Január 3d. 1786.

 

Meg van elégedve a’  Gessner’ Idylliumainak fordításával, mellynek Manuscriptumát hozzá a  végig-tekintés, sőt megigazítás végett hozzá leküldöttem.

Két helyet mutat-ki, hol igazítani lehetne: 1) a’ Geszner Praefatiojában, hol Theocritusz felől van szó; 2) azon Idylliumban, mellynek czímje: A’ szerencsétlen szerelem.

Legjobb lesz, ha Kassáról valaki Pestre mégyen, ’s arra bízom a  Kézírás általvételét. – Irásai köztt meg van a  maga ideája a’  fordítás törvényei felől.

Utol-irás. Nem hím (Gatte), hanem házas-társ – hogy valamelly fajtalan gondolatú a’ fiatal házas-társat ellenébe ne tegye a’ vénnek.

 

 

61.

 

Kazinczy – B. Id. Ráday Gedeonnak.                                                  Kassán, 12. Jan. 786.

 

Nagyságos Uram!

 

Az a’ munkám, a’ mellybe nékem a’ Geszner’ Idylliuminak Magyarrá tétele kerűlt, és a  melly hat esztendők alatt sok éjjeli óráimat hagyta álmatlanúl, reménységemen felül van meg-jutalmazva! Imé! annak a’  keze tészi homlokomra a’  repkény koszorút, a’  kitől azt egyedűl óhajtottam el nyerni!...

 

 

66.

 

B. Id. Ráday Gedeon – Kazinczynak.

……..

HARMADIK LEVÉL.                                                                                Pest, Mart. 21d. 1786.

 

A’ Geszner’ Idyll[iumainak] M[anu]s[criptum]át küldi Józsa által.

Bízzam jó Correctorra a  Nyomtatás gondjait.

Nem érkezett kidolgozni a  fordítások’ theoriáját.

Megújítja kérését a’ könyvek megszerzése eránt.

 

 

69.

 

B. Id. Ráday Gedeon – Kazinczynak.

……..

 

NEGYEDIK LEVÉL.                                                                        Pest, April 26. 1786.

 

Trattner bizonyos pakétet elkülde már. Geszneremet Jósának adta, ’s nem adhatá többet Gróf Barkóczy Ferencznek.

Puky András által vette Spangárt és Kaprinait Spangárnak általam küldött Munkáját már bírta. Magyar Bibliothecája hibázott – (e’ szóval a’ fehlen értelemben él; ezt a  Nyelv-rontás ellen panaszolkodók nem tűrik.) –

Az Erdődy Lajos Versei talán nem Kassán nyomtattattak, hanem Károlyban. Ezt és a’ Spangár M[agyar] B[iblio]th[ecájá]t ismét ajánlja. – Erről az Utólirásban.

 

78.

 

Kazinczy – Baróti Szabó Dávidhoz.                                                                           Kassán októb. 16d. 1786.

 

Szabó Dávidhoz

midőn egy idegen munkát közle velem.

                       Catullusnak hasonlatosságára.

Mint bánthattalak én meg úgy, Barátom!

Hogy te engemet ezzel a’ tsömörlést

Indító tsevegéssel öldököljél?

Testét lepje-meg a’ gonosz pokol-vár;

A tsorgó fakadékok; a’ büdös rüh;

És a’ tsontokat hasgató podágra,

Mint a’ gombolyagot, huzza öszve újját,

Ezzel tégedet a’ ki gazdagított,

Illy istentelen átkozott darabbal!

Áh nem láttad é, hogy szegény Kazinczyd

El-vész mérgibe’, majd ha olvasandja?

Várj, várj, nem viszed ezt el. Öszve gyűjtöm

A’ sok Kónyit, a’ nem magyar Zechentert,

’S nyomtat Landerer a’ mit hónaponként

’S majd ha öszve szedem, Barátom! őket:

Érdemlett jutalom fog érni érte.

Várd bízvást: az-alatt oszolj előllem,

Akár merre vezet szemed’ világa,

Otsmány Vers, pökedelme Nemzetemnek.

 

83.

 

B. Id. Ráday Gedeon – Kazinczynak.                                                                            Pesth. 23. Nov. 1786.

 

…Allig tudom szóval ki tenni, melly kedves vólt előttem azon Levél, és abban meg küldött Duplás ajándék. Valójában nagy köszönettel tartozom magam  is Tisztelendő Szabó Dávid Urnak, hogy az Urat több illyen munkáknak az Deák mérték szerént való ki munkálódására nógattya és serkengeti; és vétkesnek itélném magamatis, ha én is az Urat ezen tzélnak futásában meg nem erősítteném; de mégis leg vétkessebbnek tartanám magát, ha szavunkat nem fogadná. Ha pedig méltónak itél az Ur, hogy tanátsomat bé vegye, tanácslanám, hogy leg nevezetessebben az Ódákra, Énekekre és Pásztori Dallokra adná magát…

 

 

 

93.

 

Kazinczy – Gróf Eszterházy Károlynak.                                                     Kassán ápr. 7. 1787.

 

A’ hejczei oskoláknak összekapcsolását először azon kell kezdenem, hogy mind a’ két felekezetet tegyem biztosokká a’ felől, hogy az illyes összekapcsolás mellett a’ religio mind eggy mind más részről ugyanazzal a’ szabadsággal tanittathatik, mint a’ különös oskolákban tanittatott; a’ szabadsággal tanittathatik, mint a’ különös oskolákban tanittatott; a’ világi tudományok pedig kálv. gyerekeknek cath. tanító által ’s cath. gyerekeknek kálv. tanító által minden vallásbeli megsértődés nélkül taníttathatik. Ez ugyan világos igazság, de Szepesvármegye után eléggé megtanított, milyen nehéz a’ protestánsoknak szivekből a’ megrögzött praejudiciumot ’s hitetlenkedést kiirtani még akkor is, midőn a’ felől az igazság felől általam tökéletesen meggyőzettettek.

Ebben tehát Excellentiádnak tisztjei ’s maga Tiszt. plébánus ur abban lehetnek segítségemre, ha az összekapcsolást a’ hejczei kálv. lakosokkal kivánatossá tenni igyekeznek…

 

 

94.

 

Gróf Eszterházy Károly – Kazinczynak.                                                                           Egerben 11-a April 1787.

                                  

Bizodalmas Inspector uram! Vévén Kegyelmednek bővebb tudósítását az Hejczei Iskoláknak öszve kaptsolása iránt, úgy tartom, aztat oly értelemben kelletik venni, hogy a két féle religión lévő ifiúság a religio dolgaiban nem ezen Nationalis Iskolákban, hanem ahol illik, fog tanittattni, és tsak egyedűl a világi tudományoknak tanítása lészen együtt azon emlitett Iskolákban, tudni illik egy Mester által, ki ekkoráig is az Kántori hivatal mellett tanittani szokta a gyermekeket, és a kinek e szolgálattyáért, az Iskola Házon kivül, mellyet magam épittettem, elégséges dotátiója vagyon mind az földekben és rétekben, mind pedig esztendőbéli fizetésiben, úgy annyira, hogy ha ez után a Protestánsok is szinte annyit fognak ennek fizetni gyermekeiknek tanitásáért, mint a Pápisták mostan fizetni szoktak, ennél bővebb dotátiónak szükségét éppen nem látom; hogy pedig ezen Iskoláknak öszve kaptsolására mind a két Religión lévő lakosok reá állyanak, aztat itéletem szerint más senki könnyebben véghez nem viheti, mint maga Kegyelmed…

 

 

101.

 

Molnár János – Kazinczynak.                                                           Szepes 7. Aug. 1787.

 

….Minthogy pedig a’ Magyar Literaturán az Úr igen kap, és méltán azt maga-is ékesitti, bátorkodom ide írni ahoz tartozandó egy pár üres órámi versetskéjimet: talán azok-is aféle igyekezethez tartozandók. Azokat még Szabó Uram nem látta. Él-é, hal-é, megmaradt-é?

 

Az ártalmas könyvekről.

 

Ah! nincs a’ Mahomet-szerü Pogányban,

A’ mellynél szabad a’ gonosz fekélység,

Olly rutság, minemü ragadt azokra,

Kik Volternek utánna fel-dühödtek,

Vagy Rousseaut követik. Venus kezéből

Vött vak tőr hegyivel rohanva törvén

Istentől adatott Hitünk ’s Reményünk

Ellen, ’s a’ tsunyaság homálya közzűl

Nem vetvén szemet az igaz valóra.

 

A’ Mulandóságról.

 

Mindenek eltünnek, fel, alá kerekednek, enyésznek.

Ó! mi gyakran roszból roszszabbra, nagyobbra kitsinyből

Fordulnak, s viszszont ismét alatsonyra magasról.

A’ mi szük, elterjed: ’s ellenben a’ minek a’ nagy

Tágos hely-is szűk volt, kartsúra szoríttatik; így a’

Füst addig nyujtózik az ég tetejének hegyére,

Mig tellyességgel sok ezer kis részre nem oszlik.

Hol van már Ninive, Babylon s Egyiptusi Thebe?

Memphis, Cartágó, Peru vára, Corintus, Aténe?

Hol van régi ditsősséges Rómának hatalma?

Forgandó minden: Croesust a tűzre tetette

A’ Persák Fejedelme; de mint járt Persia véle?

……

 

 

107.

 

Baróti Szabó Dávid – Kazinczynak.                                                                         1787. 9bris.

           

T. Kazinczy Ferencz Barátomhoz!

 

Tegnap előtt jöttél, ’s már viszketsz útra Kazinczy?

Tudja mikor látlak Tégedet újra megint?

Dér, fagy, havak, szelek, hol vagytok, vagy zápor egekből

Mért nem omolsz, ’s töltést ’s hídakat el nem emelsz?

Mit mondok? Szél, dér, fagy, havak távozzatok; álljon

Híd ’s töltés; záport földre ne döntsön az ég:

Bár nem igen rég jött, tsak menjen az útra Kazinczy:

Útjában legszebb verseket írni szokott.

 

 

110.

 

B. Id. Ráday Gedeon – Kazinczynak.

 

HETEDIK LEVÉL.     Pest, Decemb. 2d. 1787.

 

Meg van elégedve a’ kűldött versekkel, mind a’ válogatott szók mind a’ kedves folyamat miatt.

Kértem volt a’ tartandó Auctión vétesse-meg nekem Zrínyit. 6 fra 50 crra verték-fel. Nem vétette-meg tehát. De neki két exemplárban van meg, ’s az eggyikkel kedveskedik.

 

 

118.

 

B. Id. Ráday Gedeon – Kazinczynak.                                                             Pest, 15a Febr. 1788.

 

Nagy örömmel vettem az Úr leg közelebb irott levelét, mellyből még nagyobb örömmel értettem, hogy a’ Magyar nyelv előmenetelére valamelly Tudós Társaságot kivánnának az Urak fel állittani, kik közé, hogy énis magamat adnám…

 

 

122.

 

Révai Miklós – Kazinczynak.                               Győrött. Szent György’ havának [= apr.] 2. napján 1788.

 

Szabó a’ Magyar nyelvet rontja, annak természetes rendi ellen elszórván egymástól a szavakat, kivált az egybe foglaltató részetskéket. Erre kellene egyenesen felelni, nem pedig félre tsapni, más mibe kapkodni, a’miről én még egy szót se szóllottam. Hálá Istennek! nem tsak Erdély szül Magyarokat. És ha olylyanokat szűl, milylyen Szabó Verseibenn, bizonyára boldogtalan Haza. De Szabó, valahányszor azzal kérkedik, hogy ő Erdélyi, gyalázza Erdélyt, és hazudik azt állítván, hogy úgy beszéllnek Erdélybenn, mint ő szóll Verseibenn. Bár nem is jártuk meg Erdélyt minden szegletébenn, de még is szóllottunk számtalan Erdélyiekkel, sokaknak olvastuk, olvassuk is könyveiket, sokakkal leveleket is váltunk, de még nem akadtunk vagy egyre is, a’ ki úgy szóllana, mint Szabó, nem tudom, hol tanulta nyelvén beszéllget magával…

                                                          

 

 

128.

 

Gróf Eszterházy Károly – Kazinczynak.                                                     Gyöngyössön Májusnak 14-dikén 1788

 

Bizodalmas Inspector Ur! Vettem Kegyelmedtül e Folyó holnapnak 8-dikán hozzám bocsátott levelét, az oda rekesztett, ’s a’ fölséges helytartó Királyi tanátsnak az Hejtzei közös Oskolák éránt érkezett parantsolatnak párjával eggyütt. De én megvallom, hogy már most magam sem látom, mitsoda parantsolatot adgyak, vagy adhassak ott való Tisztemnek? Én mit adtam eddig az papista Mesternek, azt Kegyelmed maga tudgya; és mitsoda Oskola házat építettem, maga látta, ennél többet mit lehessen kivánni, által nem láthatom; az Reformatusok gyermekeit soha attul az oskolátul el nem tiltottam, most sem tiltom; De hogy világossan irjak, én, mivel erről soha resolutio nékem nem küldetett, most sem tudom, mi légyen az közös Oskola? miben állyon ennek igaz mivolta, minémüek tulajdonsági? és mire való? Azt látom, és tapasztalom, hogy az által szaporodik a szegény embereknek költsége, és hogy talán többet is igértek némellyek, hogy sem tudnak Fizetni. Azért én azt tartom, hogy Hejczére éppen nem is illik az az közös oskola, mind azon által akkor fogok tudni még jobb itéletet tenni, ha Kegyelmedtűl vettem ennek az közös Oskolának igaz le rajzolását…

 

 

129.

 

Kazinczy – B. Id. Ráday Gedeonnak.                                                             Kassán 19. Maj 788.

 

El-készűlt végtére az én Gesznerem is, mellyet esztendőnél tovább tartott kezei között Landerer. Nem tudom mitsoda szerentsétlenségből a’ Bárótzy Tisztelőihez tett ajánlásom ki-maradott a’ nyomtatásból, és azt én magam se vettem elébb észre, hanem tsak akkor, mikor már némely exemplárokkal másoknak kedveskedtem is. De tsak-ugyan nem panaszkodhatik Bárótzy, mert rólla a’ Nagyságodhoz írott és a’ forditásnak elibe tett Levelemben dítséretesen emlékezem.

Én ezt a’ nyomtatást nem nézhetem boszankodás nélkűl. Teli vagyon hibákkal, és ezenn felűl a’ Landerer emberei olly motskosan nyomtatták, hogy sok exemplárokat el-kellene hányni. – Azonn lészek tehát, hogy mintegy esztendő múlva tsínosabban és sok igazgatás által jobbá téve botsáthassam-ki.

Most eggy más munkám vagyon készen nyomtatás alá. Esméri reménylem Nagyságod azt a’ kis Románt, a’ mellyet Sonnenfelsének is mondanak lenni: Adolphs gesammlete Briefe. – Ez a  Göthe Wertherének példája szerint van írva. A’ Festegetések benne patheticusok. Én ezt le-fordítottam, ’s Magyarrá tettem; azaz, a’ személyeket és a’ történetet Budára hoztam által; Adolph nállam Bácsmegyei, Sophie Surányi Mantzi ’s a’ t. A’ történet ez: Bácsmegyei Surányi Mantzival szerelemben és tsak nem jegyben van: Szentpétery Secretariussá lesz a’ L[ocum] t[enentia]le Consiliumnál, meg esmerkedik Mantzival, meg kéri a’ szüléitől, ’s ezek a’ Lyányt hozzá adják. Bácsmegyei ezenn annyira el-tsügged, hogy minekutánna egykor véletlenűl vélek öszve-akad, beteggé lesz, ’s meg-hal. Ohajtanám, hogy minekelőtte ez a’ munkám közre megy, az a’ szerentséje lehessen, a’ melly vólt Geszneremnek, hogy Nagyságod revideálhassa…

 

 

 

130.

 

B. Id. Ráday Gedeon – Kazinczynak.                                                        Pest, 1788. Június 2dikán.

….

 

                                               TIZEDIK LEVÉL.

Örömmel értette, hogy a Geszner Idylljei megjelentek. Még Landerernél Pesten nem lehete kapni.

Adolf Leveleit (ezekből van fordítva Bácsmegyeim) nem ismerte Megvette, ’s adni fogja róla értelmét.

Időszaki Irásunk’ neve az én tanácsom szerint Kassai Parnasszus lett volna. Batsányi azt javaslá, hogy nevezzük Magyar Museumnak. Ráday javalja ezt, mert ez emlékeztet a’ Német Múseumra. Wieland Német Mercuriust ád. Ráday mind ezt, mind azt hordatja. Ezek többek, mint a’ Brémai Beytrágok. Említetni óhajtja tehát Praefatiónkban.

Zrinyit még sem vettem volt. Bánja, hogy Pál unokájának nem adta által, mikor ez Eperjesre ment, mint Assessora a’ District[ualis] Táblának

Hat hét olta az ágyat nyomja.

Batsányinak válaszolt két levelére, de most csak azt jegyzi-meg leveleinek eggyik czikkelyére, hogy a’ Prussziai Király vétett, midőn a’ Boileau itéletét Malherbe felől hibásan adta-elő…

 

 

132.

 

B. Id. Ráday Gedeon – Kazinczynak.                                                                    Pesten die 12-a Juny 788.

 

némely Verseimet meg fogom küldhetni. Azok között leszek az, mellyet az Rythmusos Disticonok ellen írtam; úgy Virgiliusból bizonyos fordittás Hexameterekkel, mind az Ecclogáiból, mind az Aeneissébűl, nem külömben bizonyos rövid Epicum Poëma, a Virgilius Culexének nagyságában…

                                                          

136.

 

B. Id. Ráday Gedeon – Kazinczynak.                                                           Pesth 8. Julii 1788.

 

A’Dugonits Etelkájában magam részéről azt tartom leg nagyobb hibának, hogy sok helyeken sok igen culinaris beszédnek módgyai, sött ollykor culinaris szitkokis mentenek belé; holott némelly helyeken stilusában tsak nem a’ Poëtica Prosáig fel emelkedik, és elő adásában majd nem az Carmen Epicumnak módgyát kivánnya olykor követni. Ezen egyenetlen stilus akar mitsoda munkánakis igen nagy kárára szokott esni: tűrhető vólna, ha ezen Culinaris szók tsak közönséges embereknek adatnának szájokba, és ugyan közönséges embereknek mondatnának. Ezekhez képest ezért az az itéletem, hogy Etelkát alkalmasint meg lehetne azzal javittani, ha ahoz semmi sem adattatnék ugyan, de belőle vagy harmada el vétettetnék, és a’ dolgok úgy köttetnének azután öszve egymással…

 

 

139.

 

B. Id. Ráday Gedeon – Kazinczynak.                                                                                       Péczel, 1788. Jul. 28d.

…..

TIZENHARMADIK LEVÉL.

 

Ismét a Museum Bevezetése felől.

A’ Klopstocki darab forditása mellé tegyék e az Oroginált?

Örvend, hogy tetszik Zrinyi. Köszöni, hogy közlém vele azon dalomat, mellyre a’ Zrinyi Mechmete buzdíta. Az én verseim szokásom szerint elég elevenek. Az illy forma versek csinálásának módjáról technicájáról, Péczelen fog velem szóllani. Itt küldi a’ Mechmet énekét, a’ hogy azt maga dolgozta újra.

Az volt szándéka, hogy a’ Zriniászt prózába önti által.

A’ Museumból még csak 2 árkus jelent meg.

 

 

 

143.

 

Kazinczy – Gróf Eszterházy Károlynak.                                                   Kassán szept. 3. 1788.

                       

Főméltóságu Nagyságos és Főtisztelendő gr. Főispán és Egri Püspök!

Kegyelmes Uram! Bécsből lett visszaérkezésemmel ily későn van szerencsém Excellentiádnak Egerből még Juliusnak 18-án hozzám bocsátani méltóztatott levelére1 alázatos válaszomat béküldenem. Parancsolá abban Excellentiád, hogy ő Felségének a’ közös Iskolákról való kegyes szándékát és akaratját, az erről szóló parancsolatnak valóságos párját Excellentiádnak nyujtsam bé; de minthogy előbbeni hosszú alázatos levelemben a’ Fejedelemnek ezen dolog felől való szándékát és akaratját tökéletesen kimeríteni igyekeztem, nem érzek egyebet tehetségemben, hanem hogy a’ Fels. Helytartó Királyi Magyar Tanácsnak 1785-ben octobernek 4-én 28427. szegletszám alatt hirdetett normativum rendelését közöljem, alázatosan jelentvén, hogy ezen Rendelésen kivül semmi egyéb kezemben nincsen, a’ mivel Excellentiádnak előbbi parancsolatját, most, vagy újabb kivánására teljesíthessem….

 

 

145.

 

Gróf Eszterházy Károly – Kazinczynak.                                               Egerben 12. 7-bris 1788.

 

Bizodalmas Inspector Uram! Valamint Kegyelmed azzal hízelkedik magának, hogy mindekkoráig hívatalbéli dolgainak vélem való folytatásában minden szinesség nélkül való Egyenességet tartott, ugy illendőnek tartom magam is, hogy Kegyelmedhez hasonló Egyenességemet mutassam, melyhez képest egyenessen ki kel mondanom, ’s meg vallanom, hogy én a’ mostan vélem közlött F. Helytartó-Tanátsnak Parantsolattyábul sem érthetem, és ki nem vehetem, mellyik Czikkellyében gyökerezi azt, amit Héczén akar behozni, hatsak bővebben Kegyelmed nem capacitál, akár Kegyelmed ezt Egyűgyűségemnek, akár tudatlanságomnak tulajdonítsa. Jó akarattjában ajánlott maradok  Kegyelmednek

 

 

147.

 

Kazinczy – Gróf Eszterházy Károlynak.                                              Kassán Sept. 23-án 1788.

 

…Egerből e’ folyó hónak 12-én hozzám bocsátott utóbbi levelét Excellentiádnak szokott tisztelettel ugyan, de fájdalommal vettem, mert érzem azt, hogy tiszteletem és egyenességem semmi lépésével nem érdemlette meg Excellentiádnak azt az indulatját, a’ mellyet előttem ez a’ levél fest.

A’ juliusnak 18-án költ levélnek értelme az vala, hogy minekutánna a’ közös oskolák mivoltának magyarázatját beküldöttem, hogy Excellentiád ő Felségének a’ közös oskolákról való szándékát és akaratját bővebben megérthesse, az arról szóló parancsolatnak valóságos párját küldjem meg. Én ezt úgy értettem, hogy mivel előbbeni levelem nem a’ Héjczén felállítandó közös oskoláról, hanem a’ közös oskolák mivoltáról szólott, Excellentiád tőlem nem azt a’ rendelést kivánja, a’ mellyben én a’ héjczei közös oskola felállítását gyökerezem, hanem azt, a’ melly azokról szól, a’ mellyeket én a’ közös oskolák mivoltáról mondottam…

 

 

148.

 

Kazinczy – B. Id. Ráday Gedeonnak.                                                        Kassán 27. 7br 788.

 

….Én miólta Bétsből meg-jöttem, tsak két ízben nyúltam a’ Litteraturához. Eggyik alkalmatossággal Secundusból végzettem el az ide zártt Elegiámat…

 

A’ Lillám’ szája.

Secundusból.

 

Mint a’ hajnal’ ezüst harmat-tsepjébe feresztett

Rósa, mikor büszkén nyitja piros kebelét:

Ollyan az én kedves Lillám’ szátskája; midőn még

Éjjeli tsókomnak nedvivel ázva vagyon.

Álla pedig ’s ortzája fejér: Nem tartja külömben

Vér szín szegfőjét Albia gyenge kezed.

Igy zsendűl a’ nyár elején a’ kerti tseresznye

Áginak hószínű ritka virági között.

Angyalom! ah mért kell innét haza tsúszni, mikor te

Rám a’ leg-forróbb tsókokat hintegeted.

O tartsd-meg, kérlek, szátskádnak mostani színét,

Míglen az alkonyodott éjtszaka vissza hozand.

Jaj, de ha majd addig másnak szedi tsókjait, ajkad

Ortzáimnak epedtt színire fesse magát.

 

 

150.

 

Földi János – Kazinczynak.                                                              Pesth 1788-dik 2-ik October.

 

….Még eggy nehány darabotskát küldök, ’s bízok most ítéletére a’ Tekintetes Urnak. Ezekből is a’ mi a’ Próbát kiálja, méltóztasson választani. 1-ső Katulnak V-ik Éneke, ugyan’anyi számú ’s lábú Versekben. Igy:

 

Éljünk Lesbia Lelkem, és szeressünk,

És a’ mord Öregek komor beszédit,

Eggy fél pénzre betsüljük öszveséggel.

Lám a’ Nap le-megyen, ’s meg újra fel-jő:

Nékünk egyszer enyész’ rövid világunk,

’S hoszszú éjjet örökre kell alunnunk.

Tsókolj engem ezerszer, újra százszor!… Adj tsókot nekem ezeret,

                                                                                  [újra százat,

Majd adj még ezeret, ’s meg újra százat, ...... Osztán adj ezeret ’s

Majd még más ezeret ’s meg újra százat.... Osztán más ezeret.....

Majd így ha* sok ezerre pótolándjuk. ........ Osztán majd ha sok

                                                                                  [ezreket veéndek:

Téveszszük mi is öszve, hogy ne tudjuk,

Vagy hogy meg ne sokallja más irígy szem,

Számát tudva mi e’nyi tsókjainknak….

 

 

151.

 

Horváth Ádám – Kazinczynak.                                                          Szántód 14. Octobr. 1788.

 

Való: hogy én az idegen nyelveket nem szóllom. meg-vallom büszkeségemet; hogy ez előtt két-három esztendővel, tsak megvetésből nem igyekeztem tanúlássokon. a’ Francziát és Anglust gyermek koromban kapkodtam; a’ Németen tsak azért is, hogy kénszeríttettem, nem igen kaptam; és holmi éh gyomrot mutató újjabb német szerzemények nagyon meg-utáltatták velem, – azt pedig tapasztalom, megengedj bátorságomnak, hogy az újjabb időben élő Magyar Irók igen sokat el-vesztettek ’s vesztenek a’ Magyar nyelv’ Természeti szépségiből, mikor az idegen nyelvekenn írt derék munkákat vagy követvén vagy fordítván, az azoktól költsönözött ki-mondásokat a’ Nemzeti szépségek közé elegyítik…

…Társaságtokban vagyok, mikor veletek távolyról barátságosan beszélhetek. Valóságos jele nemes Lelkűségteknek, hogy a’ Társokat nem keresitek, hanem a’ ki keres, és méltónak itélhetik, be fogadjátok. én pedig

 

Eléggé ’s tellyes erőben ditsekedem magamnak,

Hogy korpából kőlt füstjei tsekély áldozatomnak,

Mellyeket Músám’ oltárán a’ Bakonba gerjesztek,

A’ Helikon tetejéhez olly közel el-érkeztek.

Hogy azok, már a Cassai Társoknál is el-kelnek,

Hol hárman Arabiai jó szagokkal füstölnek.

                     ….

 

…Földi Uram nékem a’ minap eggy kedves Levelet kűlde. Bátorkodom kérni Nagyságodat, hogy méltóztasson meg-mondani, hogy Verseit  /sok. G/ én valóba jóknak találom…

A’ meg-tsaltt Öreg.

                     Catullusnak hasonlatosságára.

Üss’ a’ kő dudogó Napádat, édes

Erzsim, hadd haragudjon, hadd eméssze

Dünnyögésivel hecticás tüdőjét.

Ne gondolj vele, mit lotsog felöllünk,

Ha Vendégeivel guzsalynak űlvén

Minket ’s másokat ízre porra nyelvel.

Tsússz hozzám tsak-azért is; ő moroghat!

’S nyomd bátran ajakomra gyenge szátskád.

Adj eggy tsókot, hamar! – meg’ eggyet; – újra

(Nem lát most – hamar) eggyet – ah ne rettegj,

Nyomd jobban, szaporázd; ’s ne kapd-el ajkad’!

Adj százat, hamar; – ezret; – újra százat,

Ismét más ezeret; meg újra százat;

Adjál harmadik ezret; újra százat;

Add számláltalan; – hogy se mi ne tudjuk

Számban tartani, mennyi tsókot adtál,

Se sutjára szorúltt Napád ne győzze

Édes vétkeidet rovásra rónni.

…..

 

159.

 

Báróczy – Kazinczynak.                                                                           Béts 25dik 9bris 1788.

 

Kedves Atyámfia! Ez már disznóság a jó Bárótzitól, nem felelni levelemre! ugyé ezt gondoltad magadban? De ne siess itéleteddel. Engemet az Isten keze sujtogat lábam sebessedésével, melynek tökélletes ki gyógyíthatására belső orvosságokkal élvén, oly változást tettenek belső részeimben, nevezetesen nervussaimban, hogy semmire elégséges nem voltam. Igaz, hogy az ágyban le nem szegzett, de lelkem tehettségeit egészszen rendetlenségben hozták. Semmihez kedvem nem volt; a levélirásra, mely egyébkor is halálom, nem is gondolkodhattam; most is tsak imigy amugy érzem magamat; indulatamon való erőszak-tétellel irom ezen rengyeimet is….

 

 

174.

 

Földi János – Kazinczynak.                                                 Szathmár 5-dik Február 1789.

 

…Engemet a’ mi illet; nekem Haza nyelvem bálványom. A’ Grammatikában, a’ Poésisben, az egész Magyar Nyelvben, talám még zabolázni kellene igyekezetemet. Még a’ Historia Naturalisban, a’ Magyar Botanikában, és az egész Orvosi Tudományban különös elkezdett Gyűlyteményeim vagynak. Adnák a’ Kegyelmes végezések, hogy mind ezeket valaha fel takart tsűrében eggyütt láthatnám! A’ végre olvasok minden O és új Magyar könyveket, hogy mind ezekben a’ mi szép nevezet, szép kitétel, szép Magyarság ’sat. előfordúl, azokat jövendőbeli haszonra szorgalmatosan egybe szedjem; nem ugyan a’ végre, hogy mindjárt róllok egész könyvet írjak, mert az több időre való; hanem hogy mintegy Dissertatiócska formában most eggyről, most másról ítéletemet előadjam…

 

 

182.

 

Gróf Eszterházy Károly – Kazinczynak.                                           Eger, 1789. febr. 25-dikén.

 

Mivel Egerben most olly nyughatatlan emberek támadtak, kik bé nyujtott instantiájokkal Ő Felségét arra kérték, hogy ezen Eger Várossa, mely eddig Püspöki Város vólt, Királyi Városnak tétessen, ezen dolog éppen most maga folyásában vólna, reménlem meg nem itél vagy Méltóságos Gróf Török Director Úr, vagy Kegyelmed akár engemet, akár a’ Nemes Káptalant abban, ha mind addig, miglen e’ dolognak Vége nem szakad. sem az Egri Nemzeti három Oskola Tanítók’ fizetésinek bővítése, sem az rajzolást tanitó Oskolának és Mesternek fel álittása iránt egyenes feleletet nem adhatunk.

               ….

 

187.

 

Kazinczy – B. Id. Ráday Gedeonnak.                                                      Kassán14. Marty 1789.

 

….Tegnap a’ szekeremen eggy Mimer lied írásához fogtam. Az ideám benne ez: Jerusálemi András idejekor eggy Magyar Keresztúr, (az én ideám szerint a’ Keresztúr Templárius) a’ szent Földön sopánkodik itt hagyott kedvese után. A’ Tónus, expressio, és poetikai képeknek simplexeknek kellvén benne lenni, én gerlitzét, kis kertet (az az virágos kertet), pártát, guzslyot akarok benne emlegetni. – De négy óra alatt sem tudtam 2 strophátskánál tovább menni. Ez az:

 

Fekete szemű szép Menyetske!

Repűlhetnék tsak mint a’ fetske,

Még ma szállnék, szemed láttára,

Ablakod’ rostélyozatjára,

 

’S addig dúdolnám énekemet,

Míg, meg-szánván esdeklésemet,

Kis kamarádba bé-fogadnál,

’S öledben nyugvó-helyet adnál.

….

 

188.

 

Földi János – Kazinczynak.                                                                Szathmár 20-ik Mart. 1789.

 

…Edgy hitván játékomat tészem ide, melly Szabó László Ur e’ versének nemével mind a’ materiára, mind a’ vers-lábakra legjobban meg-edgyez, azonkivűl, hogy ez a’ Hipponax és Anakreon mértéke szerént készíttetett, és tsak kevés (Spondeusok) hoszszú lábakon kívül, mind szökő (Jambus) lábakból áll:

            A’ Le-szált Galambhoz.

 

Ne menj szelíd Galamb, ne menj előttem,

Nem háborítalak meg.

Az én szemem gyönyörködik te benned,

Gyönyörködik szemedben.

Szép a’ szemed, te lángozó szemed szép,

Tarjászkodó nyakad szép!

Szép a’ fejed, te bóbítás fejed szép!

Ki-dűllyedett begyed szép!

….

 

 

193.

 

Horváth Ádám – Kazinczynak.                                                           Szántód 8-a Apr. 1789.

 

Nézd meg ’a Coopertát.

 

Bika vala mind a’ kettő, jó hosszak a’ szarvai,

Három esztendőt mutatnak szarvaiknak ágai,

Tegnap előtt az erdőben hármat agyon lövettem,

A’ harmadik a’ sürűbe el-bújt, azt el-vesztettem.

E’ kettőt négy ökrönn hozák most a’ Házam’ elébe,

Mint egy pár tehén úgy feküdt a’ paraszt’ szekerébe,

Kövér vólt; meg-is hízhatott a’ jó makkos erdőben,

A’ hól két ezer Rácz sötvét[?]ett a’ múlt esztendőben.

Ugy illett, hogy a’ szarvasok, ha ők is részt vettenek

A’ hízlaló eleségben; bőrökkel fizessenek.

Ehetem hát Nagy Péntekenn s Husvétkor is Húsában,

Noha méltatlan veszek részt a’ más fáradtságában,

Mivel tsak mást botsátottam a’ vadakat nyomozni,

Magamnak az ekék körűl kell vala fáradozni stb.

 

 

 

 

 

                                                                               2. kötet

 

 

290.

 

Horváth Ádám — Kazinczynak.                                                             Szántód 29-a Jan. 1790.

 

….én pedig el andalodván a’ régiekre hátra, ’s a’ jövendőkre elrőe tekintgetésben: egy új magyar ének notára ezeket kezdtem írni; de nagy kerűletet tsináltam neki, ugy hogy még nem láthatod mi lesz belőle:

 

Örök tüzek! Égi Karok! Leg-magassabb fellegek!

Mondjátok-meg, mit végeztek mi rólunk a’ Szent egek;

Közel származik hozzátok Mind az áldás mind az átok,

S mi van itt? Mind látjátok.

 

A Teremtő segéd nélkűl nézi magas székiből,

Mint reng a’ Föld és készülget ki mozdúlni helyéből.

A természet tsudálkozik, Hogy nem első ’s nem második,

Hanem tsak ez változik. — — —

 

A’ minap egy paraszt mulatságban vóltam, ’s két mezei éneket tanúltam a’ Lyánkáktól; egyik ez:

 

Hányat termett a’ mogyoró? Haj Liliom!

Tizet huszat a’ mogyoró, haj Liliom!

 

A másik ez:

 

Míg a’ pénzemben tartott, vóltam világ’ fattya;

Hogy a’ pénzem el-fogyott, lettem világ tsufja;

Héj Lántzos lobogós vigyorgó Dámája,

De sok szegény Legénynek vóltál pazérlója.

…..

 

291.

 

B. Id. Ráday Gedeon — Kazinczynak.                                                   Pest die 1-a Febr. 1790.

 

…Anacreon 45-dik Odája.

 

Vénus Aszszony sánta férje,

A Lemnusi hámorjába

Füstös kézzel kalapála

Tegzet s nyilat Cupidonak;

E’ horgokat maga Vénus

Édes mézzel hintegette,

De Cupido mind epével.

 

Egykor Mársis ütközetrül

Viszsza térvén, tsak betoppan

A Műhelybe; ’s mint szokása,

Mord dárdáját villogtattya;

Kezdi osztán egyre másra

A’ nyilakat forgatgatni.

 

A’ szerelem mongya néki,

Ugy é bizony jó sullyoskák!

Ha kételkedsz, meg próbálhadd:

E’ szavára Márs közülök

Hirtelen tsak fel kap edgyet

’S azt emelni próbálgattya.

 

Mosolyga Vénus Aszszony:

Erre Mars nagyot sohajtva:

Jaj! Be sulyos! Vidd el! Vidd el!

Mond Cupido: Már tsak tartsd meg.

 

A.        J.

 

NB. Az Első ’Soltárnak két rendbéli fordíttását most meg nem találhattam; hanem az helyet az Orpheus Második szakasszában meg fogom küldeni, a meg magyarosított Titirusomat, adandó alkalmatossággal. Az Evirallát nem bánom, ha nevem alatt megyenis bé, az első szakaszba, tsak hogy az Anarcreonbul való fordíttásom, az alatta lévő jegy mellett maradgyon.

 

HUSZONÖTÖDIK LEVÉL.

Pest 1790. Febr. elsőjén.

 

Szerette vólna ha Orfeusom más titulust kapott vólna. Ő ha a’ KIESEBB Tudományokban valamelly Gyűjteményt adna, IGYEKEZŐK Gyűjteményének nevezné.

A’ Péczeli Palota Versei felől szót tévén az Orfeusban, el kellett volna mondanom, mit adnak elő.

Versei felől, mellyeket a’ Múzeumnak küldte.

Anacreonnak eggyik Ódája tőlem, neki nagyon tetszik. Óhajtaná, hogy a’ 3-dikat és 9-diket is fordítsam.

 

 

300.

 

Horváth Ádám — Kazinczynak.                                                           Szántód 18-a Febr. 1790.

….

Egy Ének.

 

Itt kell hagynom szívem’ felét — el szerelmemet —

El-tiltotta tőlem a’ sors szerelmesemet, —

Isten hozzátok érzékeny ölelgetések!

Szűz egymásra pillantások, kedvelt nyögések.

Mennyi nyájos hang jött számból, ’s enyelgő Ének,

Mikor a’ hűs Hesperusok lengedezének

És fel kapván hangzatimat szárnyjok hegyjére,

Sijettették Kedvesemnek nyugvó helyjére.

Segíték, a’ hang hallásra, gyenge lépésit

Arra, a’ hol hallja számnak zengedezésit,

’S hozzám érkezvén, áldoztunk a’ szerelemnek,

Magamat tettem szívének, ’s őtet szívemnek.

Már vége van mind ezeknek — kedveim szűnnek,

A’ Hesperus tündérré lett, — szárnyjai tűnnek.

Forgó szelek sem viszik el sok sohajtásom’

Oda, a hol vár szívemmel vívó Pajtásom.

 

 

308.

 

B. Id. Ráday Gedeon — Kazinczynak.                                                   Péczel die 9-a Apr. 790.

 

….Az Orpheus első Negyedének 43-dik levelén elő jövő Éneketskének folytatása. De mivel Metastasio akkor kezem között nem vólt, azon két utolsó Stropha tsak magam gondolattya.

 

Kis bujdosó szeletske!

Keresd Laurámat fel,

’S mondgyad: vóltál sohajtás;

De halgasd el, kié?

 

Gyors tsergeteg, ha benned

Mosná talám kezét:

Vald meg: hogy Könnytül nőttél:

De meg ne mond, ki sírt.

 

Nemis szükség: Ez úgyis

Előtte nem titok;

’S hogy mind ketten ti tőlem

Eredtek, tudgya ő.

 

Ah! tudgya jól; ’s im! mégis

Irgalmatlankodik:

Mert nála a’ Sóhajtás,

Tsak pára, ’s viz a’ Könny.

A. J.

 

NB. Ezen versekben a’ Jambus uralkodik, mind az által, mind a’ deák, mind a’ Német szabadtság szerént, olykor-olykor Spondaeusokis jönnek elő.

 

324.

 

Kazinczy — B. Id. Ráday Gedeonnak.                                                   Regmetz 3-i Aug. 1790.

 

…..Imé itt vagyon a’ Gleim szokása szerint, a’ ki Anacreonnak egynehány ódáit Cadentziátlan négy sorú strophákba tette által, az Ámor éjtszakai látogatása. Soká küszködtem, hogy az Anacreon mértékét meg-tartsam. El akadtam mindenkor; utoljára ím e’ lett belőle:

1.

Az éjjel, a’ midőn már

El-szunnyadtam vala,

Be zártt ajtómon Ámor

Lármásan zörgetett.

2.

Ki vagy? mi kell? kiálték;

Ily későn mit keressz? —

«Fogadj-be kérlek» úgymond

«Egy kis szegény fiút.

3.

«Régólta a’ setétben

«Tévelygek fel ’s alá,

«’S ha meg nem szánsz, az őszi

«Esőben meg-fagyok. »

4.

Igy szólla. Én azonnal

Meg-gyújtám métsemet,

’S a’ Jajgatót fel-éledtt

Tüzemhez ültetém.

5.

Fagyos kezét kezem közt

Melengettem, ’s haja’

El-ázott fürtje közzül

Tsafartam a’ vizet.

6.

Magamhoz tértem, úgymond;

De, lássuk, húromat,

Jó gazda! a’ nagy esső

Meg-tágította é?

7.

’S ím hirtelen sebes nyíl

Járt’ által mejemet.

Jól hord! úgymond; de szíved,

Gazdátskám, fájni fog! —

             A’ Galamb dialogusához még hozzá nem fogtam. Nem merem el-kezdeni. Talán meg jő bátorságom. Addig közlöm ezt alázatosan:

                     Anacreon 22-dik Dala….

 

332.

 

B. Id. Ráday Gedeon — Kazinczynak.                                                    Pest die 30. Aug. 1790.

…..

Egy Vén Emberrül, Gellértet követve.

 

Nagy történeteket éneklek ’s olly öreg embert,

Aki kilenczvenszer ért már aratást: Nosza! készitts

Laurust Calliope, készitts koszorúkat eszemnek:

Mert ha borostyánt most nem fog érdemleni munkám,

Énekeket ezután elmém nem fog soha szülni.

Irjon más borrúl, írjon más a’ szerelemrűl,

Nékiek engedem én a’ bornak ’s a’ szerelemnek

Nyájas énekeit: énnékem Énekem a’ Vén:

Hartzokat írjon más, ’s fel dűlt várak pora hamvát

És örökittse nevét illy szörnyű versei által,

Halgatok illyekrül: lesz nékem énekem a’ Vén.

Oh! Hír, név hass el a’ legg későbbi időkre,

Hass el, hadd vegyenek jó példát másokis ebbűl,

Hallyátok hát meg ti idők, és ti maradékok,

Ezt az nagy hirű Férfit Annya szülte világra,

Élt, meg házasodott; lett számos gyermeke, meg hólt.

Már híres munkám végzém: Tapsollyatok, akik

Tükörként teszitek magatoknak érdemes éltét,

Rólatok is, ha élni fogok, illy verseket írok.

A. J.

                    ….

 

333.

 

Földi János — Kazinczynak.                            Szathmár 1790. Mérték hava [szept.]17. napján.

 

….Ugyantsak valamint a’ versekből is. Neobulet már betetted! , ha így vagyon eggy sorja: Lyparei Hebrus — ama’ nyalka legény elveszi gondod.A’ vivámus megmaradhat utóbbi igazításom szerént, mely, minthogy ottan igazítással küldetett, leirom ide:

                               Catullus V. Éneke Lesbiához.

 

Eljünk Lesbia Lelkem, és szeressünk,

És a’ mord öregek’ komor beszédit

Eggy fél pénzre betsüljük öszveséggel.

Lám a’ nap lemegyen ’s meg ujra feljő;

Nékünk egyszer enyész rövid világunk

’S hosszú éjjet örökre kell aludnunk.

Adj tsókot nekem ezret, újra százat,

Osztán még ezeret, meg ujra százat,

Osztán más ezeret, meg újra százat,

Osztán majd ha sok ezreket vejendünk,

Tévesszük mi is eggybe, hogy ne tudjuk,

Vagy hogy meg ne sokallya más irigy szem,

Számát tudva mi ennyi tsókjainknak.             /Ford: Földi J./

….

 

Éljünk, Lesbia, és szeressük egymást:

hadd zsörtölődjenek a mogorva vének:

nem ér a szavuk egy lyukas fityinget!

A Nap megteheti, hogy nyugszik és kel:

bennünket, ha kihunytunk, semmi többé

föl nem ver soha örök éjszakánkból.

Csókot ezret előbb, utána százat,

s ezret másikat adj, és újra százat,

ezret újra utána, s újra százat,

s ezrek ezre ha csattant már a szánkon,

belezavarodunk a számolásba,

s jobb ha nem sejti az irigy gonosz, hogy

ennyi csók is létezik a világon.

                          /Ford.: Szabó Lőrinc/

 

337.

 

Kazinczy — Szeitz Leónak.

 

P. SZAITZ LEO MARIÁHOZ.

el-kezd. Miskóltz és Szikszó közt, 18. 8br. 1790.

 

Úgy mint a’ magába szállott Istentelen

Járúl, közelgetvén Virág-Vasárnapjához,

Bűn-óldozója’ zsámolyához,

Hogy húst ett egyszer pénteken;

— Jól van! ne űljön ő Eretnek’ asztalához,

Ha érzi,hogy erőtelen! —

Ugy mint ez az Istentelen,

’S még kínosbb rettegéssel térek

Most hozzád, Egri FÁST! jer, add-meg a’ mit kérek!

                 

                                                    Több nincs, itt megszakad az epistola.

343.

 

Földi János — Kazinczynak.                        Szathmár 1790. Nyilas hav. [november] 21. napja.

 

……Küldöm igéretem szerént a’ minap elmaradt darabokat, itéletedre bízván most is azokat.

Az első németes vers Trochaeusokban:

                      Kevély Szép.

 

Félre tőlem szép kevély!

Rabbilintsed áldozatja,

Légyen ám akárki fattyja,

Hetyke petyke büszkeséged

Bennem el nem éri véged.

Nem: felőlem így ne vélj;

Félre tőlem szép kevély!

 

Félre tőlem büszke szép!

Szépre nézni nyugodalmam:

Rabja lenni főbb unalmam,

Két szemem gyönyörködése,

Szép szabadságom veszése,

Veszteség ez, drága kép!

Félre tőlem büszke szép!

                 ….

Cat. Car. XXIII.

 

Idegen szépség.

 

Vigyed, vigyed, te szemtelen, lagérozott pofádat,

Vakold magad, ’s kenőtseid képedre patsmagoljad,

Veres hajad porozd be jól, ’s borítsd be nagy szitáddal,

Ne hogy ha tám tüzet vetend, szomszédodat kigyújtsa.

Hosszú nyakad takarja gyöngy, miként üveg ragyogjon,

Kimángorolva homlokod, selyembe talpig öltözz.

Te tűrhetetlen illatod fedezd szagos vizekkel,

Melyed feszítsd ’s sovány farod nevelje nagy farabronts!

Miért erőteted magad, hogy a’ mi nints, mutassad?

Mi haszna sok kenőtseid’ ’s vakolgatásaidnak?

Mi haszna sok letsorgatott szagoskodó vizednek?

Se tettetett szemöldököd, se karminod, se gyöngyöd,

Sem értéked felűl haladt, ruházatod nem illik.

Ruházd magadra Bengalát, feredj szagos vizekben,

Aranyba, gyöngybe fűzd magad. Szép az, de nem te vagy szép.

….

 

348.

 

Ifj. Szilágyi Sámuel — Kazinczynak.                                      Hegy Köz Pályi 24. Xbris 1790.

 

…Meg értvén, hogy az Úr Klopstock Messiását lefordítván, ki adni szándékozik; eszembe juta, hogy Néhai b. e. Édes Atyám ezen ritka Poetát magának meg-hozatván, halála előtt nem sokkal, midőn én a’ Praefatiojáról azt mondanám, hogy igen nehéz vólna Magyar versekbe le-fordítani, kezemből a’ könyvet ki-vévé, és Deákjának parantsolá, hogy venne pennát ’s papirosat ’s irná, a’ mint fogna dictálni. Nem tölt belé fél óra, hogy ékes magyar Versekbe le is fordítá, mellyeket bátorkodom az Urral olly móddal közleni, hogy ha méltóknak itélendi, méltóztassék a’ Publicummal is közleni: A’ versek tehát e’ képen vagynak:

 

Oh melly drága Király, Mennyei két kezek;

Még nap-fényre mikor hozta kegyes Szüle,

Fel-szenteltek; Ő lesz az Haza Gyámola,

’S Ország Székinek Oszlopa.

 

Tündéres ditső Név ’s Fény ha ketsegteti,

Ezt, hogy Népeinek Vére fojásain

Venné, vagy sok ezer özvegyi könyveken,

Nem kell árva Nyögésein.

 

Nem sír képeinél régi Vitézinek,

Buskodván hírekért: emberi szív előtt

Hogy gyermek vala is, vólt betsed óh kegyes,

Több mint Had-verő Bajnoké.

 

Felségesbb ugyan-is vágyakodása ez

Szép Lelkének (eredj távol Hizelkedés)

Boldog népnek hogy Ő lenne Szerelmese,

Ez vólt nappal-is, éjjel-is.

 

Kisded vólt, ’s nyugodott angyali Karjain

Annyának, ki reménylt, ezt Öreg emberek

Nézték, ’s mind erejek, mind szemek-is vidúlt,

’S mondván: Dáhn! ez Atyád leszen.

 

Ezt forgatta korán, melly ditső Gondolat!

Isten képe legyen, más sok ezernek is

Boldogsága, magát erre határozá:

Fő Ur! add, Követőd legyek.

…..

 

 

 

349.

 

Virág Benedek — Kazinczynak.

 

KAZINCZYHOZ

EURIDICEJENEK KÉPEBEN

1790.

 

Kegyetlen Orpheus! hát Euridicédet

Igy elfelejtheted a’ te más feledet?

Kedvesednek sorsa kemény kő-szívedet

nem indíthatja e irásra kezedet?

 

Oh vajha hallanád szíve’ fájdalmában,

Mint nyög, sír, kesereg szüntelen kínjában:

Elhervad élete legszebb virágában,

ha nem vigasztalod szomorúságában.

 

Kényedre mulatsz te .   .   .   .   .   .   .   .   .

.   .   .   .   .   .   .   .   .   .   .   .   .   .   .   .   .  . 

Még én itt kóüszködvén ezernyi bajokkal,

Fejemre ujjat vont szörnyű halálokkal.

 

A’ mi pedig még több, eggy Másnak karjain

Függvén, örömeket szedegetsz ajkain: —

Ah! én eggy kis víznek sóhajtok partjain,

Szomorú éltemnek viszontagságain!

 

Hol e’ viz? ne kérdezt: talán még idővel

Öszveegyveledik csermelyed’ vizével;

Úgy e’ táj is a’ szép Kassa’ vidékével

Határos lesz egyszer áldott mezejével.

 

Akkor, akkor te is elhűlt tetemére

Reá akadsz talán temető helyére,

’S reá fogsz ismerni Édesed’ nevére,

Mihelyest tekintesz koporsó-kövére. —

 

Jaj! már tűnik a’ nap, ’s engem lementével

Mennyi búra hágy el, bucsúzó fényével!

Morpheus jőjön bár mák-hintő kezével,

Nem szerezhet álmot isteni szerével. —

 

Érzem nehezedni már minden tagomat;

Leteszem hát itten kezemből tollamat,

De elmémben tartom én Orpheusomat,

S vele vigasztalom, mint lehet sorsomat.

— — —

(Virág)

 

 

351.

 

Kazinczy — Aranka Györgynek                                               . Regmetz, 7. Jan. 1791

 

….Ez a’ köszöntő, reménylem, tetszésedre lessz. Irta Ujhelyi DAYKA GÁBOR, Egri kis pap.

 

Erzsébet, ha neved nyárban esett volna:

Sugárival a’ Nap néked meg hódolna.

Örömre derűlne Egernek tájéka,

Új fénybe borúlna Erzsébet hajléka.

Most, midőn el hagyta előbbi járását,

’S Nyilas jegye felé vette útazását,

Mást nem tehet, hanem a’ telet enyhíti,

’S a’ mennyire lehet napodat szépíti.

O, ha én Nap vólnék! téli karikámat

El-mellőzvén, futnám tavaszi pályámat.

Városunkra vídám világot hintenék,

Tsendes lakhellyedre öröm fényt öntenék.

Ablakodon által sugárom bé-hatna,

Játszadozva majd itt, majd amott múlatna.

Majd szemeid tüzét, majd rózsa színedet

Tsókolná, ’s azonban meg-lopná kebledet.

’S enyelgene, míglen a’ Napest el jőne,

’S utolsó sugárom a’ szívedre lőne!

 

 

352.

 

Kazinczy — Döme Károlynak.                                    Nagy-Várad. Biharban 22. Jan. 1791.

 

…Dayka igen jó darabkákat küldött nékem. Kértem, fordítsa azt Secundusból, a’ mire téged is kértelek: Languidus e dulci certamine etc. Meg küldé fordítását; de nem elégszem meg véle. Magam is hozzá fogtam, de ezzel sem lehet meg-elégedni. Hárman addig fogunk rajta dolgozni Édesem, míg valahogy elsütjük. Imé itt van, a’ meddig kész!

 

Éjjeli hartzom után, Kedves, tikkadva feküdtem

Karjaid ált’ölelő szent szövevényi között,

Elfogya tápláló lélekzete számnak egészen

És el-aszott melyjem már tsak alig pihegett.

Már láttam Plutót, ’s a’ Styx vize kénköves habján

És az öreg Révészt tsúnya ladikja farán.

Intett, indultam, de te hirtelen értem eredvén,

Éltet adó tsókod hűlt ajakamra nyomád.

Basiolum quod me Stygia de valle reduxit,

Et jussit vacua currere nave senem.

Ah hazudok, nem igaz! nem ment el Charon üressen:

Lelkemet a’ poklok mély fenekére vivé.

E’ testben egy része lakik Lelkednek egészen

Et dilapsuros sustinet articulos.

                   ….

 

358.

 

Földi János — Kazinczynak.                       Szatmár 1791. 5-ik napj. Halak Havának [február].

 

….Az anakreon mostan fordított Énekei ezek:

 

ANAKREON I. ÉNEKE.

A’ Lantjáról.

 

Akarám az Atridákat,

Akarám beszélni Kádmust;

De lantomon a’ húrok

Zengnek tsupán szerelmet.

Uj húrt rakék minap fel,

Es lantot is tserélék,

 

Hogy Hercules tsatáit

Énekleném; De Lantom

Zeng ellenem szerelmet.

Vitézek, Isten immár

Hozzátok! imhol e’ Lant

Dalol tsupán Szerelmet.

 

ANAKREON II. ÉNEKE.

 

Az asszonyokról.

 

Szarvakkal áld Bikákat

Az Ég, Lovat körömmel,

Nyúlat sebes futással,

Fogakkal áld Oroszlánt.

uszást adott Halaknak,

Madaraknak a’ repülést,

A’ Férjfiaknak Elmét,

 

Nem adott az Asszonyoknak?

Adott; de az mi? Szépség.

Minden Pais helyett van,

Mind dárda nyíl helyett ez!

Meggyőz vasat ’s akármelly

Tüzet, ha szép az Asszony.

      ….

 

361.

 

Gr. Id. Ráday Gedeon — Kazinczynak.                              Pest die 14-a. Febr. 1791.

 

Egy másik mellékleten Kazinczy következő versének három strófája következik a mellé ragasztott jegyzetekkel.

Ez Kazinczy Rádaynak írott, 1789. december 27-i levelére válaszol, mert K. akkor küldte el ezt a szövegváltozatot, kérve Ráday verstani véleményét.

1.         Fogy az élet ’s nem sokára

Szép korom már majd el-múl;

Érzem, nints meszsze határa

’S hajam barna szála hull:

De borral sebess szárnyának

Lép veszszőket vethetek!

Bort hamar, bort! — Mulásának

Ha iszom, nevethetek.

2.         Még most — háló Istenimnek,

            Kelyhemet forgathatom,

Még most, háló Istenimnek,

Czenczim tsókolgathatom:

Még nints aki el fogassa

Gyanuba vett levelem,

Nints a’ ki tudakoztassa

Ki  sziszeg titkon velem.

 

3.         Czenczi, jer-jer, mártsd rósádat

            Tajtékzó poharamba,

’S fonjad azt ’s melj-pánlikádat

Fürtös barna hajamba.

Oltogasd szám szomuságát

’S pajkoskodj addig velem,

Mig az élet boldogságát

Nyilt karod között lelem.

 

Ezen Trochaicus Versnek neme, az Németek regulájok szerint, egyedül a Trochaeust és Spondeust veszi be, az Jambust soha sem, az Pyrrhichiust egyedűl ollykor per licentiam poeticam. Emellett a Him Versekben remanens egy Syllabának előtte, soha Jambus láb nem lehet, hanem legg szebb ha az Trochaeus, vagy legg alább Spondeus: Már a Frantziák nem illyen szorossak az illyen vers reguláiba, de őkis meg tartyák a subducált regulát: Ugy a Nőstény vagyis Páros Syllabájú Versekben sohais az utolsó vagyis végző láb, mind a Németeknél, mind a’ Frantziáknál egyéb nem lehet ezen Trochaicus Vers nemben, hanem egyedűl tsak Trochaeus….

 

 

364.

 

Földi János — Kazinczynak.                        Szathmár 1791. Kos Hava [márczius] 9-kén.

 

Sokhoz fogtál egyszerre kedves Barátom. Ne folytass annyit, mert soha meg nem győződ. A’ külföldi Játszó szín mind jó vólna; de látod sok gátló akadályait ezen jó Czélnek tsak a’ mostan közelebb került Ujságokban is. Hagyd ezt is boldogabb időkre. — A’ Románokban még Népünknek tsekély ’s alatsony izlését kell néznünk. — Julia Levelei nem érdemlették a’ nyomtató bért, és esküszöm, hogy eladott árrából soha ki nem jő a’ reá tett költség. Ez eggy általjában nem a’ mi Népünkhöz való. Sőt minden Levelezésben írt munka mi nálunk keletlen ’s kelletlen. Annyival inkább ez, melly tsak Szerelem folytatást tanít. A’ kik közöttünk valamennyire még most az Olvasásnak kedvellői, azok vagy Papi emberek, vagy az érettebb gondolatú Oregek. Mindenik rend kárhoztatja Julia Leveleit; és ezzel a’ Magyar izlés éppen nints eltalálva….

 

IX. ÉNEK

A’ Galambhoz.

 

Szerelmetes Galambom,

Honnan, hová repülgetsz?

Illy illatos kenő írt

Levegő egen futosván,

Honnan lehelsz, ’s tsepegtetsz?

Ki vagy, mi vagy, mi tzélod?

 

Anakreon követje

Vagyok Batillusához,

Ki bírja őt egészen

’S uralkodik felette.

Eggy énekért adott el

Citére néki engem,

’S én már Anakreonnak

Szolgálok illy dologban,

És néki most, Te látod,

Vagyok Levélvivője.

 

Ő majd azonnal, úgy mond,

Szabadon bocsát el engem.

De én, ha elbotsát is,

Önként foglyja lészek.

Mit ér leszállni fákra,

Vad fű magokkal élvén?

Most én kenyérrel élek,

Ki tsipegetve önnön

Anakreon kezéből,

….

Én úgy gondolkóztam vólt Anakreonról, hogy az ő önnön maga saját Énekeit mind le forgatom, azután megjobbítom a’ Magyarságban a’ Zechenter fordított Rithmusait, ’s így ha módot találnánk benne, ki adnánk eggy könyvben négy Anakreont. Az én fordításomat szembe a’ Göröggel, ennek vége lévén, a Zechenter Rithmusait szembe a’ Némettel. Igy lenne a’ Magyarnak két Anakreonja, ’s válogathatna a’ Versekben, kinek mellyik tetszenék. De ez el mulhatik. Mert ha Te néked sem tettszik, kinek tettszik másnak?

Ha az Orpheus még tsak ugyan foly; minthogy akarsz belé Magyar Ország Historiáját is iktatni: eggy kis munkával kinállak meg, ha tetszik. Én a’ Magyar Historiát eggy rövid Summában foglaltam a’ Királyoktól fogva, minden Királyról eggy négyes verset írván. Ezt ugyan Veszelszki már hírem nélkül ki nyomtatta Pesten; de a’ nevezetét rútul elbérmálta szokása szerént. Azonban jobban szeretném, hogy érdemesebb helyen állana. Irj róla, és ha tetszik, itéletedre botsátom. A’ munka tsak eggy Árkusnyi, valami 49 vers; de úgy gondolom, nem haszontalan.

 

 

368.

 

Kazinczy — Döme Károlynak.                                                     Kassán, April 1-jén 1791.

 

…Oprheusnak második Kötetjében a’ negyedik darabot, az az a’ nyoltzadik hónapra valót nyomtatja a’ Landerer nyomtatója, ’s hetedikbe belé ment a’ te gyönyörű Alagyád is Tibullusból….

….A 7-dik Heft darabjai ezek:

1.         zichynek köszöntése a’ Rendekhez 10. Jan. 1790.

2.         Virág a’ győzedelmes magyar Vitézekhez. Lásdd a’ Hadi Tört.

3.         Versegi: a’ Magyar nyelv Boldogítóihoz. Alagya.

4.         Aranka az Igasság képére. Haschka után.

5.         Ortzy Lőrintz Butsuzása Abaujból.

6.         Virgil kezdete 4 sorú stroph. Ráday.

7.         és 8. O navis referent. Kazinczy 1789. Virág 1790.

9.         A’ kert, Fejér.

10.       Tibullus Alagya, Mede.

11.       Way Józsefné.

12.       A’ Prometh. tüze. Horváth.

13.       Egy kevély széphez. Földi.

14.       Calliroe. Ányos Pál.

15.       Válasz Gessnertől Kazinczyhoz.

16.       A’ Reménység. Szabó László.

17.       Vitéz kis darabjai Olasz poetákból.

18.       A’ páratlan Gerlitze, a’ Cancellistámé.

19.       Fumo quid Laurus. Horváth.

20.       Mese. Ráday.

21.       Gvadányi Mapes, Kortsma dala.

22.       Apologiája Mapesnek.

23.       Telemachus 3 próbája.

24.       Mese Gellértből, Látzai.

A’ 8-dik darab is sajtó alatt van. 1. és 3-dik darabja Rajnisnak töredékjei Volairnek Henriásából és a’ Virg. Aeneiséből. 2-dik Földi által Anacr. eggy dala, 4-dik a’ Prussz király elmélkedései a’ törvényszabásról….

 

374.

 

Földi János — Kazinczynak.                                Szathmár 1791. Kettős [május] 20-ikán.

 

 

                                         … Hogy kell Anacreont fordítani? …

11. Dal. Az Asszonyokról.

 

Ökörnek két szarvat,

Lónak körmös lábat

Adott a természet,

Nyúlat sebességgel,

Oroszlánt,

A’ Halat evezni,

A’ madárt repűlni

Maga tanította.

Férjfit böltseséggel,

De az Asszonyt mivel?

Szépséggel áldotta. tzifrázta.

Ez erős paisnál,

Halálos dárdánál

Jobban megsegíthet segéti.

Minden fegyvereket,

Hadi eszközöket

A’ Szép Nem meggyőzhet

 

 

379.

 

Földi János — Kazinczynak.                               Szatmár 1791. Rák hava [junius] 18-ikán.

      ….

XI. Magáról.

 

Igy szóllnak a’ Leányok:

Anakreon te vén vagy,

Végy tükröt és tekíntsed.

Minden hajad lehullott.

’S a’ homokod kopasz már.

Van é hajam vagy elhullt,

Azt én ugyan magam sem

Tudom, de azt tudom jól.

Hogy vígadozni, annál

Illőbb az agg öregnek,

Mennél közelb halála.

 

Ezt ne vedd rossz neven, hogy utánnad fordítottam. Mert ha már én akarom fordítni, mind magam fordításaival kell élnek. Azonkívül nem szeretem a’ Te versedben, hogy majd minden versnek értelme által mégyen a’ másikba…

 

 

 

386.

 

Kazinczy — Gr. Id. Ráday Gedeonnak.                                         Regmetz, 15. Xbr. 1791.

 

…Öszve szedtem már a’ jövő esztendőre készülendő Gyűjteményt is, ’s imé ezek lesznek Heliconi bokrétámnak virágszálai:

1   Leopoldnak koronáztatása. Rájnis. — 2. Ugyanarra Pétzeli. — 3. Hazafiúi örvendezés. Horváth. — 4. Martinestyei Vitézek. Batsányi. — 5. Nunkovics halála. Virág. — 6. Orczyhoz. Révay. — 7. Forgács Miklós. Rájnis. — 8. Éneki szerzemény Bánfinak tiszteletére. Bolla. — 9. Eheu fugaces Posthume. Virág. — 10. Szép Rózsi. Ráday. — 11. Tibullus első Alagyája. Döme. — 12. Gibráltár Denisz után. Széphalmy. — 13. Az Aeneis kezdete. N. J. — 14. Ugyanabból. Rájnis. — 15. a’ Henriásból hexameterek. Rájnis. — 16. Az én hazám, Klopstock odája. Széphalmy. — 17. Halotti ének: Ember, mi vagy etc. etc. Teleky. — 18. Jótétel jutalma. Hari. — 19. Az igaz nemesség. Kreskay. — 20. Az inség két Barátja. Széphalmy. — 21. Vay Charitász halála. Teleky. — 22. a’ Prométheus tüze. Bürgerből Horváth. — 23. Az Igasság képe. Aranka. — 24. Szabóhoz Virág. — 25. Eggy Fösvényhez. Rájnis. — 26. Cocu. Telekj. — 27. A’ szarvak. Aranka. — 28. Barátok tűköre. Földi. — 29. A’ Músák. Gróf Desőfi. — 30. Dayka Erzsébeth napjára. — 31. Az Álom. Csepány. — 32. A’ Szabadság. Versegi. — 33. Calliroe. Ányos. — 34. Elválás. Horváth. — 35. Esdeklő Panasz. Batsányi. — 36. Eggy kevély széphez. Földi. — 37. A’ Síphoz. Virág. — 38. Sóhajtás. Olaszból A. J. — 39. Ugyan az meg hosszabbítva. A. J. — 40. A’ habok. — 41. Lilla. Széphalmy. — 42. Minnyihez a’ tavasz zsengéjével. Kazinczy. — 43. A’ Boriska képe alá. Aranka. — 44. A’ Viola és Rósa. Ráday. — 45. Kazinczyhoz. Virág. — 46. Krajnikhoz Ányos. — 47. A’ Czenczi szája, Secundusból. — 48. Közös Lélek. Secundusból. — 49. Páratlan gerlitze. Beretzkj. — 50. Macbethből eggy boszorkány scena. — 51. Kazinci András, Mátkájához Vinnai Erzsébethhez 1685.

Ezek az 1792-dikre készített Heliconi Virágok. Még Daykától várok egynehány                   darabokat, azonnal küldöm nyomtatás alá.

 

 

396.

 

Kazinczy — Gr. Id. Ráday Gedeonnak.                                  Regmecz 13. Febr. 1792.

 

…Verseginek e’ darabja:

 

A’ régi Asszony zsembes;

A’ régi Férj nem kedves;

A’ régi Bajnok roskad;

A’ régi Szűz el-hervad;

Minden rossz a’ régiség,

A’ bort ki véve.

 

nevettséget indított mind azok előtt, a’ kik olvasták. Én szégyenleném magaménak mondani; ’s malgré ses rímes nem tarthatom versnek…

 

 

382.

                                                     

Kazinczy — Édes Gergelynek.                                                             Bécs, aug. 17-ikén 1791.

 

A’ mi a’ Dalokat illeti, a’ helyett, hogy arról szóljak, hogy azokban nem tsak rhythmusra vagy úgy nevezett cadentiára kell vigyázni, hanem a’ vers elein és közepén levő syllabák hosszú vagy rövid hangokra is (mert különben énekelni őket nem lehet), csak azon kérem az Urat, hogy ne Gelegenheits-Gedichteket, az az névnapi, menyegzői etc. poemátskákat, hanem szívnek érzéseit, szerelmet, elcsüggedést, örömöt, tsíntalankodást írjon…

 

 

417.

Kazinczy — Csokonai Mihálynak.  /dátum nélkül/

 

…Az Úr versei igen kedvesen folynak, ’s az ideák nemesek és nem földszínt csúszók. Ez pedig maga is poézist teszen, ha a’ szavak prosában íródnak is. Hány Poetánk van az Istenekért! a’ kiknek minden munkájok cadentiás prósa, és sermo merus! Kérem, közöljön többeket is velem az Úr, és engedje-meg, hogy a’ világ elébe én vezessem az Urat. Helikoni Virágimban szándékozom azt tenni….

 

 

424.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.      Regmetzen, Tokajhoz 5 mértföldnyire Juliusnak 27 d. 1793.

 

….De szóljunk az én írásaimról.

 

A kiadott munkák ezek:

1.         Gessnernek Idylliumi.

2.         Bácsmegyeinek levelei.

3.         Hamlet.

4.         Herdernek Paramythionjai.

5.         Wielandnak Diogenese.

6.         Lanassza.

7.         orpheus. 8 darab. — A’ nyomtató gazsága miatt, ki tizenegy hónap alatt csak 2 árkust nyomtatttatott, a 8dik darabnál félbeszakadt. Folytatódni fog.

8.         Helikoni Virágok. — — A’ nyomtató panaszolkodik, hogy a’ munka nem kél. Már tehát magam költségemen fogom nyomtattatni. Tegnap érkeze kezemhez a’ 2dik esztendei darab kézírása Wébertől. Készűlnek ’s készen vannak rész szerint 1. Klopstock Messiasának 10 éneke. — 2. Az első ének jámbusban. — 3. A’ Gratziák Wieland szerint. — 4. Miss Sara Sampson és Emilia Galotti. — 5. Makbeth és Hamlet. — 6. Sztella és die Geschwister Göthe által. — 7. A’ vak Lantos (Weber’s Sage der Vorzeit.) — 8. Themisztokles Metasztázió után….

 

 

437.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                                   Várad, Mártz. 4d. 1794.

 

…A’ Bölcseséghez írt Versezet felségesen emelkedik, ’s rakva van van igen nagy szépségekkel. Azt hiszem, midőn olvasom, hogy egy Franczia’ Ódája zeng előttem. De mi még ez is Hajós-Énekedhez képest, mellyet Matthisson után a’ Dunán éneklél! Ezt magok a’ scandált sorok is új fényben ragyogtatják,…

 

 

445.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                            Regmec, Maj. 11dikén, 1794.

 

Hozzám irt versedben meg vagyok dicsőítve. Én elmondhatom azt minden hízelkedés nélkül, hogy magyarúl szebbet, sőt olly szépet soha sem olvastam. Sentimentum, Phantázia, és a’ legédesebb festés és szóllás van benne elejétől fogva egész végiglen…

 

 

457.

 

Kazinczy — Csokonai Mihálynak.

 

…Az Urat pedig újra kérem a’ vers eránt, melly olly forma lehetne, mint a’ Dayka propempticonja.  Indulsz tokajnak Édenébe, stb.

 

 

511.

 

Kazinczy — Nagy Gábornak.                                                         Semjén, 28. Febr. 1802.

 

….Ha szabad ismét koldulnom valamit, egy Sallustiust kérnék…

 

Nota Ér Semjénbe.

Sallustius. / Kiküldet. 4. Mart. 1802.

Don Carlós. / Do.

Schillers pros. Werke III. Tom. / Do.

Földi Grammatica. / Do.

Megnézni az Aulae Familiarisok köztt Andrást. / Megvan.

Ébredj.

Klavigó és Yorick levelei.

Pfannschmidtől fél kötés jó, és eggy egész kötés illyen rossz papirost. / Megvan.

Seyn oder Nicht Seyn, Kótsitól Magyarúl.

Margitaitól a’ többi Wielándot jövő Keddig el kell kérni és akkor Semjénbe küldeni….

 

 

527.

 

Kazinczy — Gr. Teleki Sámuelnek.    Ér-Semjén, in agro Bihar. VIII Ido Aug. MDCCCII.

 

….Excellentiád kegyes megengedni, hogy eggy szándékomat tehessem Eleibe, ’s könyörgök itéletéért, melly reá bátorítson a’ rettegett munkára, vagy tőle örökre elrettentsen. — Sallustot akarom fordítani. — Fogságomban, hol nem vala szabad írnom, enyhűletet nyertem némelly szép darabjainak magyarrá tételében, ’s ezen próbáim közzűl eggy kettő úgy megmaradt emlékezetemben, hogy kiszabadúlván, papirosra tehettem. Imhol vannak ezek a’ töredékek. — Ha a’ munkát folytatandom, minden jobb kiadásait, ’s Német, Franczia ’s Olasz fordításait megszerzem, (most még a’ Kétthi diák kiadásán kívűl egyet sem birok) ’ két fordítással jelenek-meg egyszerre; az eggyiket szorosan a’ deák Originál szerínt készítem, — a’másikat azzal a’ kényes és szabad kézzel, a’ mellyel a’ Franczia szokta által tenni a’ régi Irókat, és a’ mellyel a’Rollin Római Történeteinek egyik kötetében olvastam Sallustnak eggy két igen szépen fordított szakaszát…

 

 

                                         3. kötet

 

568.

 

Virág Benedek – Kazinczynak.                                                            Pest 17d. Febr. 1803.

 

…Erre a’ Jegyzésekben akarom említteni Horátzius sorait: »Reddere qui voces iam scit puer.« – Olvasd addig is:

 

A’ Gyermek, ki beszélleni tud már, ’s lépni erősen,

Kisded társai közt szökik, ugrál, játszik; azonban

Könnyen felfortyan, ’s meg meg lelohasztya haragját.

Változik óránként. A’ serdűltt és Nevelője kezéből

Elszabadúltt Ifjú paripákra, kutyákra, mezőre

Vágy; mint gyenge viasz hajló a’ roszszra; ha inted,

Durva, makats, morog; orránál meszszebbre ki nem néz,

Tékozló, dölyfös, heves, a’ mit ölelve fogadt el,

Egygyet fordúlván mellyétől vissza vet, útál.

A’ már meglett Férjfi bötsös tisztségre törekszik,

Ő neki gazdagság a’ legfőbb tárgya, ’s barátság;

Úgy vígyáz, hogy bajba magát ne keverje bolondúl.

A’ koros Őszt sok gond környékezi: mert vagy örökké

Gyűjt, és, a’ Nyomorúlt! megvonván félti magától

A’ miket öszvekapart; vagy, hogy bátortalan és rest;

Mindent napról napra halaszt, kétségben esőleg

Él, irtózza jövendőjét, panaszolkodik és mord.

Azt az üdőt, mellyben gyermek vala, hánnya, ditséri.

A’ fiatalságnak haragos feddője, ’s birája.

 

Olvasd, mondom, és, ha lehet, örűlly: mert úgy tetszik ki leveledből, mintha nem jó volna kedved….

 

 

569.

 

Csokonai Mihály – Kazinczynak.

 

….fogadni bátorkodom Dayka Verseit,  a’ Tekintetes Úr velem is közölni méltóztatott: vajha bizodalmának megfelelhetnék! A’ mi engemet illet, mindent megtészek, a’ mi tőlem kitelhetik, ’s örömömnek tartom, ha Dayka’ Árnyékának ’s az ő Nemes Tisztelőjének és barátjának legkissebben is kedves dolgot tsinálhatok. – Hogy pedig vagy kevesebbet ne tégyek, mint a’ mennyit várnának, ’s negligentiával ne vádoltatódjam; vagy többet bátorkodván kelletinél, vakmerőnek és durtzás Aristarchusnak ne mondhassam: provinciám határinak környűlirását kikérni, ’s magamnak arról való gondolatimat közleni kívántam

…V. Versezet. A tavasz. Kár, hogy ennek a’ nyájas és gyönyörű Darabnak, a’ Festésen kívűl semmi Interesséje nints! Így csak egy Festői Darab, még pedig a’ mellyben semmi közel-álló, nagy, kitetsző, figyelmetességvonó Kép nintsen: az egész Tableau kellemetes ugyan, de apró, tömött Grouppekből álló, ’s annál fogva széllyel szilálja az attentiót…

 

 

576.

 

Kazinczy – Szentgyörgyi Józsefnek.                                          Ér-Semlyén, 27. Febr. 1803.

 

.2387 nap mulva jövén vissza tömlöczömből, megtekintettem egykori nyomtatásaimat. Az Orpheusom’ némelly lapjain kivűl semmimet nem olvashatom; ízetlenség és incorrectio minden. – Illő, helyre hoznom hibámat.

Kész nagy részént, nagy részént munkában vagyon a’ mi itt következik:

1) Gesznernek Minden Munkáji. –

Nyolczadnapja, hogy a’ Cuprumok eránt Bécsbe írtam Consil. Bartschnak, a’ ki Custos az Udvari Bibliothecában, és maga excellenter rádál.

2) Kazinczynak (fordított) Egyveleg Munkáji

7 darabban.

1. és 2. darab Contes Moraux de Marmontel.

3. darab Gőthének darabjai.

4. Lessingnek Emiliája és Minnája.

5. Moliernek Mariage forcé és Médecin malgré luije, ’s Herdernek Paramythionjai ’s Lesszingnek Meséji.

6. Metastasióból a’ Titus kegyelmessége – Themistocles – Régulus.

7. Hamlet.

Moliernek legelevenebb, és leg gefeyertebb darabja, melly olly kedvességet nyert a’ Világ előtt, hogy még Moszkva nyelvre is fordítatott, még pedig eggy Herczeg asszony által….

 

 

578.

 

Kazinczy – Csokonai Mihálynak.                                                   Ér-Semjén 2d. Mart. 1803.

 

végye az Úr a’ legszívesbb köszönetemet a’ Daykám’ versei eránt tett kérés teljesítéséért. Az Aestheticai jegyzések közzűl egynehánynak hasznát veszem …de nékem leginkább a’ csorbák kifenésére vagyon szükségem. Azon igyekezzen az Úr addig, míg látásához szerencsém lesz. Kivált gyönyörű dalaiban ne szenvedjen meg semmi mocskot, semmi fületbántó rossz hangzást.

 

579.

 

Kazinczy – Puky Ferencznek.                                                      Ér-Semlyén, 3d. Mart. 1803.

 

….A’ többek köztt meggyőztem arról magamat, hogy a’ morális világban szint olly bölcs és változhatatlan rend vagyon, mint a’ physicaiban; mely eggy azzal, a’ mit az emberi nem’ Idvezítője mond, hogy a’ ti mennyei atyátoknak akaratja nélkül eggy hajszál sem eshetik le fejetekről. – Érzettem, hogy eszköz vagyok az isteni kézben; érzettem, hogy az isteni végezés engem a’ maga mi előttünk isméretlen czéljainak érlelésére választott, ’s ime eltűnt előttem a’ halál’ rettegése! ime enyhűlt fájdalommal tekintettem vissza síránkozó anyámra ’s csak nem hidegen és sajnálkozás nélkűl feldöjtögetett plánjaimra! Lelkem vigasztalást lelt abban a’ képzelésben, sőt édességet, hogy magamat közelébb érzém az isteni kézben; ’s az a’ tántoríthatatlan hit támogatott, hogy (a’ mint Lesszing mondja egy Comediájában) az Isteni Gondviselés a’ jó embernek pártjára kél és szenvedéseiért neki megadja a’ bért, még pedig néha előre. Ezekkel az érzésekkel bátran vártam a’ halált. Sokat tett a’ Plutarch herósainak emlékezete is; és a’ Seneca tanításai, a’ ki bár Ascéta, Stóai tanításai emelik a’ Szívet és erősítik. – Ambitiosa morte inclarescere! az soha nem volt vágyásom. Azonban magában a’ halálban is leltem volna enyhűlést; bírván lelki isméretemnek bóldogító érzését, hogy én…

Azt írja Uram Bátyám, hogy az akkori raboskodók többnyire az Istenről, lélekről, jövendő életről etc. etc. hallani sem akartak.

Nem mentek senkit. De légyünk igasságosok. A’ szó azokról lessz, a’ kik pallos által vesztenek el. – Martinovicsról nem szóllok, ő eggy megromlott, sőt éppen gaz lelkű ember volt azok szerint, a’ kik őtet szabadságában közelebbről ismerték. – Sigrai-t számba sem kell venni; ő eggy semmi volt. – Laczkovics annak mutatta magát halálában, a’ mi életében vala. Vad tűzzel fedezgette rettegését; ’s ez a’ fedezgetés a’ legvilágosabb vallástétel és felfedés. – De Szentmarjay és Szolarcsek tiszteletet mutattak a’ Religio szentsége eránt. Haynóczi declarálta, hogy ő Papjának (Pesti Luther. Pred. Molnár János úrnak, a’ titkos Polizeybe való avatkozás miatt) csak személyét útálta, de hivatalát tisztelte. Őz pedig imádkozva és lelkét a’ Mindenhatóhoz emelve indúlt meg a’ szekeren. Hallották társaim közzűl igen sokan az ablakról szavait és épűltek rajta…

….S az Isten hatalmas Ábrahámnak kövekből is teremteni fiakat; hatalmas a’ Saulusokat Paulusokká téríteni. Övé a’ kegyelem, nem csak a’ teljesítésére a’ Jónak, hanem csak meggondolására is. Ne itéljünk tehát, hogy ne itéltessünk. Szeressük az Igazat, de ne gyűlöljük, ne bántsuk, a’ kitől a’ látás megtagadtatott. Annak is eljő az órája, ha az akarandja, a’ kinek elég akarni….

 

 

583.

 

Kazinczy – Schedius Lajosnak.                                Ér-Semlyén, Biharban, Mart. 15d. 1803.

 

Meghagytam, hogy eggy csomó írásom, mellyet még az esztendő’ első napjaiban indítottam Pest felé, az Úrnak Professor Uramnak is megadattassék. Óhajtanám, minek előtte a’ benne lévő fordítások sajtó alá kerűlnének, annak a’ férjfinak érteni felőlök ítéletét, a’ ki a’ maga ízlését a’ Külföldiek’ legszebb míveik körűl képzette, és a’ ki – úgy hiszem azt – érzi, hogy a’ Mesterségek’ dolgában csak úgy fogunk elébb haladhatni, ha azon – még eddig ugyan szerencsétlen – igyekezet helyett, hogy szép Originálokat készítsünk, a’ nálunknál szerencsésbb Nemzetek’ remekjeit tészük magunkéivá. Nékem ez az igyekezetem; ’s én ugyan inkább óhajtom azt a’ másod’ karbeli dicsőséget, hogy eggy kényes ízletű ’s szerencsés-kezű Bartolozzinak nézettessek, mint hogy Hazám bennem egy Dürrert találjon. – Teljesedve lesznek legszebb álmaim, ha az Úr Professor Uram Báró Prónay Sándor és a’ mi Kisünk, a’ magyarúl szóló Emiliát és Minnát, Clavigót és a’ Testvéreket, Alcibiádot és Alcidonist, ’s a’ Yorick és Elíze leveleit olvasván, édesen érzendik magokat ellepve, hogy magyar szókkal Lesszinget és Gőthét, Marmontelt és Fenaist fogják szóllani hallani. Kárhoztassanak a’ Puristák, a’ kik soloecismusaimon azért akadnak-fel, mert nem értik, a’ hogy’ nékiek tetszik, én azzal keveset gondolok; adjanak nékem leczkét, hogy fordítani szabad kézzel kell: én nem térek-el utamról. Szabad kézzel én is fordítottam. Az ő kedvekért – egyedűl az ő kedvekért – van úgy fordítva a’ Moličre’ két bohó játéka; így lessz a’ Metastasio’ Titusa, Themistoclese és Régulusa. is. De a’ Lesszing és Göthe ’s a’ Marmontel fordítójának illő a’ Hamlet tanácsát követni, hogy Auctora’ szavaihoz semmit ne adjon a’ magáéból….

 

 

 

629.

 

Kazinczy – Édes Gergelynek.                                                    Ér-Semlyén 1803. Okt. 29.

 

…A’ Debreczeni vásárból hazajövén, ’s a’ szekeren Csokonai Anacreoni dalait olvasgatván, Anacreon juta eszembe, ’s annak magyar fordítója, az Úr, Földi és mások. – A’ legbájolóbb, legpajkosabb kis poétát nem kellene szóról szóra fordítanunk. Fel kellene kapnunk, a’ mit mondani akar és a’ mit ő görögűl és a’ görögöknek oly könnyűséggel mond is. Tudván könyv nélkül az egész görög első dalocskát, a’ magam módom szerint még a’ szekérben lefordítottam azt. Imhol van. Méltóztassék az Úr ezt nem úgy venni, mint anon-t (görög szó, kanon),hanem mint új próbáját Anakreon fordításának.

 

Az én lantom.

 

Fegyvert akartam én is

’S csatákat énekelni,

De lantom énekemhez

Zengett csupán szerelmet.

Új hurokat vonék fel,

’S elkezdtem a’ Herakles

Nagy tettit énekelni,

De lantom énekemhez

Zengett megint szerelmet.

Bucsú tehát örökre

Tinéktek, óh vitézek!

Mert lantom énekemhez

Mindig szerelmeket zeng.

                                                          …..

 

677.

 

Kazinczy – Virág Benedeknek.            Hosszú Pályiban, Debreczenhez 2. mértföldnyire.

Májusnak 26d. 1804.

 

….A’ mi itt következik, méltó a’ megtartásra a’ maga különös volta miatt:

Páriz-Pápai Ferencz († 1716. 10. 7br.) 1674-ben Bázelben Med. Doctornak tétetett. Akkor ezen alkalmatosságra Michael Halicius, gente Walachus, nobilis Romanus, Civis de Karansebes ezen oláh distichont írta:

 

Kent | szenetate | szeund | la | voj, | Rumanus | Apollo

Canto | sanitatem | saliendo | ad | vos, | Valachus | Poeta

            La totz, ketz | szvente’ | n | Empericie | sedetz

            ad totus

            vos omnes } quotque | sancto | in | imperio | sedetis

De unde | cunostince | asteptem | si stince | fericse

            unde | cognitionem | exspectamus | et scientiam | felicites

            Da Amstelodam | pren | chetz | szte’n | omenie |Typor

                        Amstelodami propter chartas stat in omni typo

Lepse derapte | andat | frumosze | csetate | Geneva

                        Legem | directam | dedit | formosa | civitas

            Ecz | vine | Franciscus | cinete Leyda Paris!

            Ecce | venit | ad vos excipite eum

Prindetz | maene | Sorory | cu czestz nou oszpe: ’nainte

Prehendite manum sorores cum novo hoc hospite; in ante ob viam

            Fratzi, Fretatzi, nymphele, pasce carund.

            Fratres, Fratricii, nymphilae, pergite currendo

Domny buni, Mary Doctory, Daszkey, s bunele Domne

Domini boni magni Doctores, pastorali et bonulae Dominae

            Cu patse ej fitz, cu pene, si száre, rugem.

            Cum pace ei fiatis, cum pane, cum sale, rogemus.

…….

 

708.

 

Kazinczy – Ürményi Józsefnek.                                              Kázmér, 10. Decembr.1804.

 

Mostan készűl sajtó alá öt darabból álló munkám, ’s mindenik kötet elibe eggy nagy Magyarnak akarom képét rézbe metszve függeszteni. Az első darab előtt az Excellentziádé fogna állani; mert az abban előfordúló ’s Marmontelből vett Szívképző Regéknek egyik könyve – (három Magyar történetet foglal magában, a’: Les deux infortunées – Le scrupule és Laurette Regéjiből) – Excellentziádnak nevét viseli homlokán a’ következő ajánlással:…

…A’ Következő darabokban ezeknek képei fognak állani:

a’ 2dikban: Bárótzi Sándor.

a’ 3dikban: Báró Vay Miklós.

a’ 4dikben: talán az öregebb Ráday Gedeon.

az 5dikben: Báró Prónay László Excell….

 

 

730.

 

Kazinczy – Szentgyörgyi Józsefnek.                                          Ér-Semlyén, 6. Mart. 1805.

 

….Cs. rendetlen volt egész életében és minden dolgaiban, papirosai el voltak hányva, semmi rend nincs verseinek öszveszedéseiben; ezt mind másnak kell már az ő képében cselekedni, Orthographiam, regulas Grammaticales non custodit; majd így ír, majd úgy, és azt csak azért úgy ott, és így itt, mert a’ toll úgy ejtette az írást; Lillájának dedicatiójában a’ Heroinája nevét sem írta le a’ mint kell. etc. Nagy része Diaetai Múzsájának etc. etc, minthogy egészen el nem hallgattathatik, arra való, hogy mint idétlen fajzások, hátúlra vettessék etc. etc. Többet mondok; még legfelségesebb darabjaiban is, a’ Reményhez írt ódában, a’ Lepében, mellyet ízetlenűl …Pillangó-nak nevezett…Én ezen munkára alkalmatosabb embert nem ismerek, mint Fő Hadnagy Fazekas Urat. De szeretném a’ systematicus rendet a’ verseknek sorjában magam feltenni….

 

 

741.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak.                                              Ér-Semlyén, Mart. 31d. 1805.

 

…A’ melly Országban még nem virágzik a’ Festés és Faragás, ott első kötelesség az, hogy réz metszetek és olajfestéses cópiák ’s Gipsz abguszok által ébresszük-fel az alvó geniet. A’ poetai munkákban ezeknek substitutjai a’ fordítások, mellyeken én azért kapok olly igen, minthogy minden Origináljaink, még a’ legjobbak is, nem érnek annyit, mint a’ középszerű, ’s nem épen rossz fordítások. – Ez idén tehát Fordított Egyveleg Irásaimnak 5. kötetét adom-ki igen csinosan, és a’ legnagyobb grammaticai ’s othogr. gondokkal, ’s minden darabban eggy portrét, két réz és 3 vignette lesz. A’ fordítása az Originálnak minden szépségével tartozik bírni; a másként nem lehetett, hanem úgy, hogy sok helytt új szóllással éljek! Csak remek munkákat vettem-fel fordításúl, és azt úgy igyekeztem tenni, hogy a’ ki az Originált csaknem könyv nélkűl tudja, a’ Magyart olvasván, minden soron reá ismerjen az Originálra ’s minden szakaiból vannak mustráim a’ Stylisticának. A’ legelső Lieferung az első és az utolsó Kötetből fog állani; az elsőben van Marmontelnek 6. Conte Morálja; (Alcibiád, a’ négy palaczk, a’ Szamniumi házasság, a’ kétség vagy magával békételen szerelem, a’ két szerencsétlen, és a’ szép Anikó). Nincs semmi nehezebb, mint a’ Francziák atticismusát, azt a’ kedvességet és elegantiát, melly mint a’ virágok’ illatja, meg magyarázhatatlan módra érezteti magát és nem szenvedi az analyzálást és hideg vérrel való feszegetést, magyar szókkal kitenni, és minden bizonnyal ez a’ Kötet került legtöbb munkámban. – Az 5dik Ossziánnak, Dénisznek és Klopstocknak darabjait foglalja magában. Ez csupa erő. – A’ Karrikaturákat könnyebb copiálni, mint a’ szelíd szépséget. –

Minden darab eggy tiszteletet érdemlő embernek vagy Asszonynak nevét viseli homlokán. – A’ Mélt. Úr neve Yoricknak Elizához írt levelei előtt fog állani, mellynek hátuljában áll Raynalnak ismeretes keserve. Szép, igen szép, és a’ tudatlan szemnek kedvesebb mint a’ Yorick és Eliza levelei; de amaz elmés czifraság, ez a’ szívnek természetes meleg felbuzdulása, ömledezése. Ugyan csak ez idén nyomtattatnak: Herczeg de la Rochefoucauldnak erkölcsöt festő mondásai is, Francziaúl, Németűl Schulz Friedrich után (a’ ki a’ Német Criticusok itélete szerint a’ Franczia stylus tulajdonságait csudálást érdemlő könnyűséggel tudta kinyomni a’ Németek darabos nyelvén) és Magyarúl.

Irásaimnak 2-dik kötetében Stella, Clavigó és a’ Testvérek fognak állani.

a’ 3-dikban: Emilia Galotti és Minna v. Barnhelm.

a’ 4-dikben: Paramythek, Titus, Themistocles, Etna és a’ Moliér Médecin malgré lui-je.

az 5-dikben: Karrik Thura, a’ Szelmai Dalok, Ojthóna, Berrathon, Karthon, Króma és Darthula Ossziánból. – A’ Menydörgés és Gibraltar Déniszből. – A’ Tavaszinnep és a’ Messziásnak válogatott darabjai Klopstockból.

 

 

744.

 

Kazinczy – Szentgyörgyi Józsefnek.                                    Ér-Semlyén, 31. Mart. 1805.

 

Ez a’ Zsidó beszólla hozzám, hogy Debreczenbe megyen, ’s azt kérdi, ha nem parancsolok el valamit?

…Ha Németh László barátunk elküldötte már a’ maga Telekijét, az eggyik exemplárt add ennek a’ Zsidónak; ’s ne felejts felelni, ha Sophie feredhetik e? ’s lágy melegben e vagy hidegben?...

 

…Zigán János és Szüts István predikátor társaim… Mind a’ ketten próbálgatnak, kivált ide jövetelemtől fogva verseket is írni. Mind a’ kettőtől megtiszteltettem több rendben is hozzám intézett versekkel. Itt van egy példa Zigántól, minden változtatás nélkűl.

 

A’ szép Kemenes-allya kiesebb

’S szívemet egy időtől fogva

Még szorosabban tartja fogva.

Egész Kemenes kellemetesebb!

* *

Minden tárgy szemem előtt kedvesebb,

A’ szép térséget mosolyogva,

Az erdőt szeliden suhogva

Látom és hallom, minden izesebb:

* *

Miolta Kemenes-allyában

A’ szelid Musák sátort vertenek

’S eddig nem esmért hangon zengenek;

Kiknek mindig zőld sátorában

Zeng szivolvasztó nemzeti ének,

Miolta kedves Kissek itt van.

 

749.

 

Kazinczy – Szentgyörgyi Józsefnek.                                                              29. Apr. 1805.

 

….Kistől nekem negyed nappal ezelőtt érkezett eggy mennyei szépségű, 28 strophából álló énekem, mellyben házasságomhoz gratulál…. ’s felküldöttem Bécsbe, hogy nyomtassák pompásan. Itélj érdeméről az utolsó strophából:

 

Két Isten nyit pállyát – a’ Hír ’s a’ Szerelem –

Eredj! ’s a’ nemes szív ’s isteni értelem,

Mutassd-meg, mit érnek,

Hogy a’ mint bámúlni fogja dicsőséged’,

A’ boldogságra is hív Unokánk téged

Válasszon vezérnek.

 

750.

 

Kazinczy – Buczy Emilnek.                                                Ér-Semlyén, Apr. 30d. 1805.

 

…Ezen levelem eggy igen szép ének töredékét fogja közleni az Úrral Prof. Urammal; ’s éreztetni fogja, a’ mit itt mondok. Nem sokára nyomtatva lesz. Kis János írta, a’ kit a’ Grátziák neveltek Papjoknak.

Strophe 8. Énekkel az irígy időn triumphálni, Szép lelkeket napok fogytáig formálni, szép dolog, nagy virtus. De boldogság nélkűl a’ virtus háború, Gyászos a’ legzöldebb borostyán koszorú, ha nincs köztte myrtus. stb….

 

 

751.

 

Kazinczy – Nagy Gábornak.                                                                         30. Apr. 1805.

 

…A’ könyvemet azért küldöttem bé, hogy Institoris végye által vásárkor és adja-el. Nem mehetvén be a’ Vásárra, nem szóllhattam vele. Ha az Úr a’ Cicerót 25 fton eladhatja, adja-el és a’ pénzt tartsa meg; úgy osztán már csak 25 ftjával leszek adósa az Úrnak. Szeretném ha a’ Dictionaire de Haast is eladhatná 10 fton…

…A’ megholt Poéta’ munkáji nem a’ Diószeghi Sára és Bagaméri Exispán proprietása, hanem a’ Nemzetéé, ’s azoknak kiadásokhoz annak van legtöbb jusa, ’a ki legalkalmatosabb erre a’ munkára. Ki a Debreczenben? Az hogy tanúlt, tudós emberek legyünk, az erre nem elég. Arra az kívántatik, hogy a’ Kiadók studiumának hasonlatossága által rokon lélek légyen vele. Puky István, Cserei Farkas és Kolosvári Piarista Prof. Buczy Emil Urak levelek által gratulálnak, hogy erre a’ munkára elő állottam, Illei Takács Károly azt mondja, hogy Csokonainak igazabb képét lehetetlen vala festeni, mint a’ mit a’ Cynisme és misanthropie által festettem. Puky arra tüzel, hogy consulálván az Urat, írjam biographiáját is, és fogom. ’S versei, mellyeket kiadandok, öszve hasonlítatván a’ már kiadott Diaetai Músával, Kleiszttal, Dorottyával, Lillával, Anakreonnal, mutassák-meg, ha volt e okom ezen a’ Kiadáson kapni….

…Még nincs eggy hete, hogy a’ Musarion fordítója, Kis, az én házasságomra eggy 28. strófából álló pompás poémát külde hozzám. Annál szebb éneket Magyar fül még soha nem hallott. Nem azért mondom ezt, hogy magasztal. …

 

27. Strofa.

Melly változás! lantod bájolóbb zengést ád

Már is, hogy a’ boldog öröm mosolyog rád

            ’S az szedi hangjait.

Hattyúszárnyon repül éneked ’s életed,

’S bátorságos parton csendesen neveted

            A’ tenger habjait.

28.

Két Isten nyit pállyát – a’ Hír ’s a’ Szerelem….lásd 749.

 

754.

 

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek.                                   Kázmértt, Májusnak 16d. 1805.

 

Tisztelt barátom! Irásaimnak ötödik Kötetében, mellyek még ez idén sajtó alá fognak kerűlni, eggy darab áll, mely a’ Te nevedet fogja hordani homlokán. Ossziánnak eggyik éneke az, illy czím alatt: Króma (Eggy ifjú vitéz öszvecsap az ellenséggel ’s dicsőségesen elesik. Vak atyja előjő, ’s örvend fija’ elestének, mert végig tapogatván kedves halottját, a’ sebeket mellyént találja.), a’ Te neved így áll ottan: Cserneki Gróf Desőffy Jósef barátomnak, Sáros Vármegye’ egyik Képviselőjének az – –i Diaetán – – Sapere et fari quae sentiat. Horat. Végyed ezt tiszteletemnek ’s barátságomnak jelenségéűl, és szeress. Minden darabom valamelly tiszteletes nevet visel czímlapján….

…Itten pedig vedd Litteraturánknak legdicsőségesebb productumát, Nemes-Dömölki Luth. Predikátor Kis János barátomnak hozzám küldött epistoláját. Az ódai magasságot a’ dal’ édességével fogod öszvekapcsolva találni, ’s mennyi classica eruditio van itt a’ szívnek meleg érzésével és az élet’ legtisztább philosophiájával! Kisben a’ Schiller’ lelke lakozik. Én ezt a’ szép poemationt felküldöttem Bécsbe, hogy pompásan nyomtassák, ’s rézre-metszett képem előtte fog állani. Te méltó vagy, hogy addig is míg nyomtatásban láthatnád, meg-olvassd, ’s mind az én dicsőségemnek, a’ mellyet nékem hazánk’ legédesebben szólló fija nyújt, örvendj, mind Litteratúránknak…

 

 

759.

 

Kazinczy – Kis Jánosnak.                                                               Ér-Semlyén 22. May. 1805.

 

….Epistoládat németre fordítottam, olly véggel hogy a’ Te correcturád szerint lenyomtattassam, és a’ Németekkel mind a’ Te dicsőségedet, elhalhatatlan dísze Nemzetemnek! mind Literatúránkét láttassam. A’ német fordítás általellenben lesz lenyomtatva a’ magyar textussal. ’S így kiadva megküldöm Schillernek, hogy gyönyörködve lássa, mit szűlt az ő Géniusa Nemzetünkben…

 

 

760.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak.                                                      Ér-Semlyén 23. May 1805.

 

…Én ezidén eggy magyar dolgokra tartozó Bibliothecát szerzettem Német Országon, és már útban vannak a’ könyvek. A’ legritkább, legkaphatatlanabb portékák fordulnak elő gyűjteményemben; nem azok a’ nagy, de kapható munkák, mint Pray, Katona etc. etc. ’s magyar emberek’ képeinek sok Centuriáji. Kötelességnek ismertem azokat megszerzeni a hazának: de új és későn kezdő gazda lévén, mihelytt a’ könyv elérkezik, mingyárt árúba bocsátom, legelőször is azt az Oskolát kinálván-meg vételével, mellyben gyermeki esztendeimet töttöttem. Ha ott árokon meg nem eggyezhetem, Gróf Illésházynak írok iránta ’s vagyonosabb Polgárinknak. A’ gyüjtemény körűl belől 2000 f. lesz. Tizenhárom árkus Catalogusát már láttam…

 

 

761.

 

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak.                                           Alsó Olysó, az 5-dik hónapnak 25-dik napján [1805].

 

….halhatatlan leszel te maradék nélkül is; de méltó vagy te arra, hogy a’ legszeretettebb teremtésnek segítségével, a’ legkedvessebb halhatatlansággal megjutalmaztassál. A’ nagy szívek nem csak élni, ha életet is adni igyekeznek. Meg bizonyítottad azt te avval is, hogy jó barátodat, kivált engemet, a’ jövendő üdőnek által nyújtani törekedtél. A’ dicsőségnek béllegét sütöd te annak homlokára, a’ kit írásaidba fel fogadsz….

…Boldog ember vagy te, édes Kazinczim, nem csak azért, mert nem halhatsz meg egészen, hanem azért is, mivel sokat szenvedtél életedben, és mivel most igen jó a’ dolgod….

Ezt kivánom a’ Mátkámtól; a’ feleségemtől kevesebbet.

Hazáját férjénél még jobban szeresse,

A’ mit mondok, írok, aztat érezhesse,

A jó ebéd előtt jól gazdaszszonykodjon,

Engedje, hogy ura írjon, ’s gondolkodjon;

Ha kell, kössen némán, és üllyen hozzája;

Mint edjék, mint szóllyék az asztalnál szája,

De rosz csúf hírt másról sohase beszéllyen,

Dolgokat említsen, és ritkán itéllyen.

Dél után küldjön ki engem a’ mezőre,

Kérjen, hogy vigyázzak rétre ’s az erdőre.

Ekkor a’ hogy tetzik, magát mulatgassa,

Vagy jőjjen velem, vagy Theophront olvassa.

Csak ne unatkozzék és ne mérgelődjék,

Jobb hogy koronázzon, mintsem hogy gyötrődjék.

Boldogtalan élőt nem tűrök mellettem,

Kivált ha szeretem vagy pedig szerettem.

Hogy pedig egész nap boldoggá tehessen,

Reggel fohászkodjék, estvére nevessen.

Így felette hamar (esküszöm reája)

Csak bagoly ne legyék, meg szokom hozzája.

 

 

763.

 

Szombathy János – Kazinczynak.                                                   S. Patak. 27-a May. 1805.

 

…Új-Szigeten lakott Silvester János hat vagy hét esztendeig, ’s itt adta ki a’ Magyar Új Testamentomot is 1541ben…. Jól tudta a’ Magyar, Deák, Görög és ’Sidó nyelveket. A’ Magyar nyelvet ’s Magyar Poésist igen nagyon kedvelte ’s magosztalta, a’ mint bizonyítják mind versei, mind pedig az Uj Testamentomhoz ragasztott Tanúsága,…

…Nyomtatásban ki jött múnkái Silvesternek, a’ mellyeket én ki nyomozhattam, ezek: 1. Grammatica Hungaro-Latina in us. pueror. recens scripta. Neanesi 1539. 8°….

7. Querela Fidei ad Serenissimum Romanor. Hungariae et Bohemiae etc. Regem Diuum Ferdinandum. Autore Joanne Sylvestro Pannonico. Viennae Austr. 1551. 4°. Versekben….

 

 

769.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                                                               Kraszna 2-a Juny 805.

……

Gemmae in Suophore rubro expressae.

 

1.Romulus. 2. Numa Pompilius. 3. Ancus Martius. 4. Caput Senatoris. 5. L. J. Brutus. 6. Cicero. 7. id. 8. id. 9. id. 10. C. Marius. 11. Strabo. 12. Val. Publicola. 13. Mecaenas. 14. T. Q. Flaminius. 15. Martialis. 16. Pompejus. 17. Cneius Pomp. filius. 18. Sylla. 19. Marc. Jun. Brutus cum pugione. 20. id. 21. M. Arrius miles Rom. 22. Caput Cons. incogniti 23. id. 24. id. 25. C. J. Caesar. 26. id. 27. id. 28. Lepidus. 29. Augustus. 30. Augustus Q. Livia. 31. Livia. 32. ead. 33. ead. 34. Cajus. 35. Lucus. 36. id. filii M. Agrippae. 37. Drusus Tiberii filius. 38. id 39. Antonia minor. 40. Germanicus et Agrippina. 41. Caj. Caligula. 42. Messalina Claudii uxor. 43. Agrippina Mater Neronis. 44. Otho. 45. Vitellius. 46. Vespasianus. 47. Domitianus. 48. id. 49. Matidia Trajani soror. 50. Sabina uxor Hadriani. 51. ead. 52. Hadrianus et Antinous. 53. Antinous. 54. id. 55. Faustina uxor Antonini. 56. Faustina uxor Marci Aurelii. 57. Crispina uxor Commodi. 58. Pescennius Niger. 59. Albinus. 60. Julia pia Septimii uxor. 61. Caracalla. 62. idem. 63. Maximinus. 64. Femina ignota. 65. Alexander Magnus. 66. idem. 67. Meleager. 68. Pyrrhus ex Maced. 69. Demetrius III. Rex Syriae. 70. Mithridates R. Parti. 71. Prusias R. Bithiniae. 72. Bixas fundator Constantinop. 73. Hamilcar. 74. Unus Graecus heros. 75. Incognita. 76. Roma Dea. 77. Quadriga. 78. Theseus occidens minotaurum. 79. Theseus qui sub lapide quaerit Patris arma. 80. Judicium Paridis. 81. Diomedes cum Palladio. 82. Jason cum ave sfinx. 83. Achilles. 84. Achilles a milite bajulatus. 85….185. Regina ignota; praeterea 27. frusta ignota in variis pressis.

 

Full text of "Urbis Romae viri illustres. Selections from Viri ...

1.                              Romulus, Romanorum rex primus 2 III. Numa Pompilius, Romanorum rex secundus… /www.archive.org/

 

 

770.

 

Kazinczy – Kis Jánosnak.                                                                    Ér-Semlyén 4. Jún. 1805.

 

Édes barátom, a’ Schrćmbl nyomtatóműhelyének mostani birtokosa, Schindelmayer, Májusnak 22d. felel levelemre, ’s azt írja, hogy epistoládnak 500 exempl. Hartleben Pesti könyváros barátjához útasította. Én tehát néki a’ mai postával írok, hogy kétszáz exemplt 1 forintjával a’ te számodra adjon-el… ne halaszd sokára Epistoládnak Német fordítását visszaküldeni, hogy a’ Magyar textushoz azt is hozzá nyomtathassam, és Schillernek ’s az Allg. Lit. Zeitg. Irójinak megküldhessem… ez a’ mennyei költemény az én nevemet el nem fogja veszni hagyni.

511 frtot e’ napokban indítottam Bécsbe, Udvari Agens Sok Urnak kezeihez olly végre, hogy mihelyt levelek által a’ Typografus köztt és közötte megkészűl az alkú, a’ pénzt adja által neki a’ Msttal eggyütt, melly 3 darabból áll most, t. i.:

T. 1. Szívképző Regék 2 könyvben.

T. 2. Ossiánnak 7., Denisnek 2 énekei, és a’ legszebb darabjai a’ Messiásnak.

T. 3. Emilia Galotti és Minna v. Barnhelm.

Eddig Rochefoucauldom kezeid köztt van; Németh azt írta Apr. 28d., hogy kevés napok alatt küldi hozzád. Szeretném, ha a’ rövid Praefatióját megírnád hozzá,….

 

 

771.

.

Kazinczy – Raics Péternek.                                                            Ér-Semlyén, Jún. 4d. 1805.

 

…Olly rendeléseket tettem, hogy Kisünknek 200 exemplár adattassék-el, ’s e’ végre kérem az Urat Prof. Urat is, hogy szenvedje-meg alkalmatlanságomat, ha 50 nyomtatványt az Urhoz küldetek, ’s arra kérem, hogy az érttek becsűlendő 50 frtot méltóztassék Kis barátunknak megkűldeni Nemes Dömölkre. Az Epistola Schillernek lelkével vagyon költve, ’s elömlött rajta a’ szívnek legszentebb, legédesebb érzéseivel a’ legszebb magyarság és classica eruditio. Literaturánk szebb productumot nem mutathat…

 

784.

 

Kazinczy – Kis Jánosnak.                                                   Ér-Semlyén, Júl. 14d. 1805.

 

Rochefoucauldnak praefatiócskáját, ha úgy tetszik neked, nem szükség megjegyzened neveddel. Hidd-el hogy nem tömjént vadásztam, mikor arra kértelek. Akkor mikor a’ Mstot hozzád indítottam, okaim voltak azt ohajtani, hogy ne én legyek, hanem más valaki kiadója. Most ez az ok elmúlt. Ha a’ munka megjelenend, a’ Franczia Követnek eggynehány explt olly kéréssel adok által, hogy küldje-bé Párisba. Ő is Rochef. ’s csiklandani fogja a’ compliment…

 

 

806.

 

Fazekas Mihály – Kazinczynak.                                   Debretzen, 20dik August. 1805.

 

Hát csakugyan nem igaz: hogy az ollyan tzifra virágnak,

Mellyet ezer közűl a’ Természet, ki jegyezvénn

Tellyesnek remekelt, soha se várhatni gyümölcsét!

Meg bizonyítád ezt, díszes Növevénnye Hazánknak.

Mert buja szirmokkal koszorúzva derűlt ki Virágod

A’ Nagy Eszek pompás Táblájánn: mégis ihol már

Magvát is meg hozta. – Ne szünj Markodba nevelni,

Óh jó Gondviselés! e’ szép Növevény szüleménnyét.

Kivánom                   F. M.

 

 

817.

 

Kazinczy – B. Prónay Sándornak.              Kázmértt Zemplényben, Septembr. 15d. 1805.

 

….Én négy esztendő olta a’ stylisticának sok nemeiben gyakorlottam erőmet. Nem sokára, egymás után, öt kötetben fognak megjelenni nagy gonddal készített fordításaim. Ezeknek első darabja Marmontelnek hat szívképző Regéjit foglalja magában, ’s a’ thema a’ franczia elegantia. A’ 3dik kötetben van Lesszingnek két remekje: Emília és Minna, a’ théma: a’ német erő. – az 5dik kötetben Ossziánnak 7, Dénisnek 2 éneke, ’s a’ Klopstock Messziásának legszebb töredékei. Minden darab előtt eggy tisztelt név áll, p. o. Darthúla előtt Ossziánból az ő Excell. neve. – – Minden kötetnek eggy rézre metszett portréja, 3. vignettje és 2. nagy reze lesz. Az első kötetnek két vignettjét ide rekesztem. Eggy Herculánumi Terpsichore eggy régi gemma szerint festve, a’ levegőben lebeg, symbólja a’ franczia könnyűségnek ’s elegantiának….

… Ezen felyűl Rochefoucauldnak Gnómájit nyomtatják számomra. Schulz, kinél eggy német sem nyomta-ki ékesebben a’ francziák atticismusát, németre fordította ezt a’ munkát. Én versent futottam vele, ’s meg akartam mutatni, hogy ámbár nyelvünk a’ metaphysicai oldalról tekintve, felette messze maradt az Európaiak mellől, még is alkalmatos Rochefoucauldnak szépségeit, könnyűségét, elegantiáját felfogni, ’s hogy az Olvasó ítélhessen, a’ Magyar textusnak elibe tettem a’ francziát és a’ Német fordítást. Nyugtalan vagyok látni, mit ítél róla majd a’ Recensens…

… Fordított egyveleg írásimnak mindenik kötete 800 fntnál többe kerűl, ’s erszényem ezt nem győzi eggyszerre. Az ötödik kötet nyomban fogja követni az elsőt….

 

 

821.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                                                   Krasznán 24-a Sept. 1805

                …..

Túl a világnak büszke dagálljasi

Érzéseiktől, a ligetek között,

            Hol a valóság tiszta képét

                        Nyomja az érdemes oszlopokra, –

 

Ott, ott találom mennyei Tárgyait

A Tiszteletnek, – fel koszorúztatott

            Ott a Ditsőség ’s a’ ligetnek

                        Lauruszi közt nevet a szelidség,

 

Midőn az Éjjnek csillagi fénylenek,

Halvány világok sütnek az egybe nőtt

            Myrtusz közé, ’s a halhatatlan

                        Kellemek a remegést ki oltyák.

 

Ottan repűlök sokszor az evezés’

Szent szárnyainn, ott csókolom a reményt –

            Téged’, Kazinczynak, ’s a mezőnek

                        Homlokitokra kötöm viránnyit.

 

Midőn leg első gondolatid, nemes

Érzésed’ a’ szív Angyala a Haza

            Hasznára fordittotta, boldog

                        Képzeletim mosolyogtak arra.

A szent Baráttság Szivemet eggy igaz

Érzésre készté, meljet az emberi

            Lélek szelídenn ált ölelvén,

                        Bennem az emberiségre czélzó

 

Indúlat érzett értted. Öröm között

Ölellek ismét, ’s szenderedésemet

            Eggy álom édes képzelettel

                        Fogja körűl. – Ölel a valóság.

 

A halhatatlan Tisztelet érdemed’

Viránnyit ismét fel koszorúzza, eggy

            Tündér az élet kellemével

                        Önti reád gyönyörű vagyonnyát.

 

Túl a halálon mejjedet élteti

Köz-jót irányzó gerjedezésed, a’

            Boldog reménység hinti rád szent

                        Kellemeit szerető kegyével:

 

O! melj örömmel tisztelek olj mejet,

Meljbe halandó nintsen, az életet,

            Egy szűnhetetlen küszködés a

                        Jóra, örömre repitti által

A szenvedésénn. Benned az élet olj

Czélhoz repül, melj édes iránnyibann

            Hazánkra néz, ’s a kérkedékeny

                        Oszlopokat soha sem vadászsza. –

 

O! élly tehát! élly, hintsen az érdemes

Létel reád olly kellemet, a’ szelid

            Érzés között, melly a halandó’

                         Büszke dagállyait eggybe törje.

 

823.

 

Kazinczy – Kis Jánosnak.                                               Kázmér Octob. elsőjén 1805.

 

…Tegnap estve arra emlékeztem, hogy 1794ben Lőcsén mulatván, eggy délutánt Daykával Göthének apró dalainak olvasgatásában töltöttem-el. Dayka provocált, hogy fordítsuk mind ketten ezt a’ dalát:

 

»Ach wer bringt die schönen Tage

Jene Tage der ersten Liebe,

Ach wer bringt nur eine Stunde

Jener holden Zeit zurück!

            Einsam nähr’ ich meine Wunde,

Und mit stets erneuter Klage

Traur’ ich ums verlorne Glück.

            Ach wer bringt die schönen Tage

Jener holden Zeit zurück!

 

Más nap reggel felolvasánk éjjeli munkánkat. A’ Dayka’ fordítása nincs-meg. Az enyém meg van. Annak helyébe az enyémet tettem Daykámnak versei közzé, elbeszélvén, hogy az nem övé, hanem enyém. Imhol van az:

 

Ah, ki adja vissza nékem

Eggy szép óráját első tüzemnek!

Ah ki adja-vissza életemnek

Elrepült szép napjait!

            Oda minden békeségem;

’S itt kesergem veszteségem’

’S éltem’ édes álmait.

            Ah ki adja vissza nékem

Éltem’ boldog napjait!

 

Szabad e kérni, hogy nekem itéletedet mondd-meg? –…

 

 

 

849.

 

Kazinczy – Szentgyörgyi Józsefnek.                                     Ér-Semlyén 23. xbr. 1805.

 

Az Austriai Monarchia Literaturájának Évkönyveit – ezzel az új, de szükséges szóval bosszantani akarlak – íme küldöm. Közöttök, ezen Évkönyv’ darabajai köztt, fogod találni a’ szép Kriska vissza kívánt írásait is. Mondd neki azt, a’ mit akarsz; nekem mind eggy. – Ezt a’ hosszas csomó processusos dolgokat tárgyazó papirosokat pedig, kérlek, adassd-meg Nagy Gábor Urnak…

 

 

 

                                                      4. kötet

 

870.

 

Döbrentei Gábor — Kazinczynak.                                                      Január 29dikén, 1806.

 

…..A’ Poezisnak nagy barátja vagyok, ’s lennék, tsak erőm lenne hozzá. Néhány darabjaimat, mellyeket, közöttök különössen a’ Tekintetes Urhoz irtam, ide irom, ’s kérem, ne sajnálja egyenes itéletjét felőlök megírni. — Im’ ezek:

 

A’ Balatonhoz.

Füreden.

 

Tsendesűl a’ Balaton, lassú zuhogása tsak ollykor

Hallatik a’ mostann egyenesre nyuló dagadott nagy

Hullámnak, melly a’ parthoz siet, és elenyészik. —

Tsendesül, a’ Napnak lefelé mentével elalszik

A’ dühödő szél-is, melly őt ma, ide ’s tova hajtá…..

 

Tsalattatás.

 

Tápjó-Bitskén. Pest Várm.

 

Nem láthatám Kazinczyt!

Talán tsak ezt akarta,

Minap az ég jelenteni.

Engedj-meg, oh kegyes Ég

Hiszek, akármikor már. —

Hanem ti fellegek, ti!

 

Mostann magam könyörgök,

Hogy szánjatok-meg ime!

Könnyezzetek, haraggal

Fenyegesse zúgástok

Azt a’ kemény Napot, melly

Ama, nagy nemes Kazinczyt

Igy megtagadta tőlem.

S’ te boldogabb Jövendő,

Egy kis remény marad e

Örök kebled között-meg

Részemre, melly ezekkel

Biztassa szivemet, hogy

«Megláthatom talán még»!

———

Mi enyim?

 

Petrárchának Laurája,

Csokonaynak Lillája

És Földinek Julija,

Bátsmegyeinek Mantzija, —

Nekem, Vitzim vagyon!

———

Boldogtalanság.

Bobán.

 

Szép nyári Nap volt! — Félszakról veté

Sugárait az elválni készülő

Nap ránk, — mikor az én kis tsónakom

A’ nád között folyó Marczal’ vizén

Édesdeden uszott. Emlékezem, —

Mindég mosolygással emlékezem

Talán míg élek, arra a’ szelíd

Órára, mellyet ott tettem életem’

Esztendeinek ölébe. — Hallgatott

Minden. Merőn állott a’ Nádas, a’

Sudár egerfák büszkén néztenek

Sajkámra. A’ szelek sznnyadtanak.

Tsupán az én lapátomnak nesze

Hallott, mikor egygyet egygyet bökék

A’ vizbe’, ’s kerekessen terűlt-el a’

Felvettetett hab, míg a’ parthoz ért.

A’ földet ált ölelő ég, a’ szelid

Hold még erőtlen színben láttatott

Remegni, ékes sarlójával az

Egyenesre nyúlt folyóban, — óh minő

Szép érzemények környékeztek! — el

Mentek, — repültek előlem a’ bajok.

A’ boldog és áldott megelégedés’

Szent karjainn tsüggtem, ’s majd tsak nem el

Hiteté magammal képzelő erőm,

Hogy már egészen tsak mennyei vagyok!

Megzörren a’ berek, — suhogni kezd

Sudár egerfáim’ megbántatott

Levelesse. A’ nád tsikorogva hajúl már

Egymásra. A’ folyónak tűköre

Öszve zuzik és hullámmá változik.

Fordul szerentsém, — sajkámat iszap

Közzé veré bé egy szélvész’ dühe,

S’ majd, majd belőle, hogy ki nem vetett.

Ládd! — ezt izeni az áldozó Nap egy

Sugára által, — földön vagy még ’s azon

Még nem tökélletes a’ ti sorsotok,

Akármi szép legyen, óh emberek! —

———                                                       /Van még!/

 

 

871.

 

Kazinczy — Schedius Lajosnak.                                             Ér-Semlyén, 31. Jan. 1806.

 

…Nékem Münchenből három láda Hungarica-im érkeztek. Antiquáriusi portékák. Ezen új szerzeményemet sok esztendőki gyűjteményeimhez csaptam, ’s el akarom adni. Harmad napja hogy hozzá fogtam a’ Catalogus’ csinálásához, és így még most nem mondhatom-meg, mennyi darabból áll a’ Gyűjtemény.Nagy halom csak a’ sok Mappa és egyéb Rézmetszet is. Másfél ezer forintra fog menni az ára, és ebből igen keveset engedhetek-el. Méltóztassék az Úr Prof. Úr Mélt. Gróf Teleki László, M. Báró Prónay Sándor Urakkal szóllani eránta. Örvendenék, ha ezen Urak közzűl eggyike vagy másika lenne birtokosa, vagy eggyike azon Iskoláknak, a’ mellyek nincsenek kitéve . . . . . . — Debreczen és Patak most pénz nélkűl vagyon; épít. Ott nem remélhetem, hogy Vevőre kapjak. — Külömben annak adom, a’ ki kedvet mutat reá. Ha nem volna alkalmatlanságára az Urnak Prof. Urnak, méltóztassék ezt Kultsár Úrnak is tudtára adni. — Nem fognám eladni a’ becses gyűjteményt: de eggy testvér öcsém testvéri-módon bán velem, ’s éltemet elkeseríti…

 

 

875.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                             ér-Semlyén 12. Febr. 1806.

 

….Dayka eddig tökélletesen el volna készűlve, de 29d. Januar. olta eggy Cataloguson dolgozom. Baváriában vettem-meg eggy közel ezer darabból álló, Magyar dolgokat tárgyazó, Bibliothécát. Most ezekhez csatlom rég olta gyűjtögetett hasonló tárgyú könyveimet, ’s árúba bocsátom. Van eggy 1320dikban írt mstumom Leonardi Aretini Atila. Csak 12 lap ugyan, de becses kicsinység. Van eggy Pelbartus de Themeswár — eggy Michael de Hungaria; ez de anno 1516., amaz de 1503, et 1504. német betükkel nyomtatott deák Concionatorok. — Luthernek sok akkor nyomtatott kicsinységei. Sok geographiai ’s militaris mappák, mellyek köztt vagy eggy Hungaria de a. 1577. ’s számtalan portrék. 1200 for. alatt nem fogom adhatni. Ha Te, vagy Németh, ismertek valakit, a’ ki megvenni óhajtaná, adjatok hírt. Szeretném mind az által, ha Protestans ember kezébe jutnának; s leginkább azt szeretném, ha valamelly oskolánk venné-meg. Az okát érted…

 

 

884.

 

Kazinczy — Döbrentei Gábornak.                                     Ér Semlyén Februárius 28d. 1806.

 

….Grófné halálára írt elegiájára nézve, hogy a’ melly versre a költő kérve van, abból erőltetett vers lesz, ’s az mást meg nem indít. Semmi sincs is triviálisabb, mint az alkalmatossági versezet. Nem fog az senkit érdekelni, hanem ha a’ költő eléggé bölcs, a’ Személy magasztalásait a’ dolog magasztalásaivá által változtatni. — «Csokonai megholt!» — Erre azt lehetne mondani a’ franczia Comicus’ szavaival: temessétek el! — A’ Muzsák annyi halált megsirattak már, hogy az efféle versek kevés könnyeket fognak facsarni; ’s gyanúba hozták magokat, hogy jajgatásaik bérbe fogadott Praeficák jajgatásai. Ille dolet vere, qui sine teste dolet! Azonban nem lehet őket eltiltani hogy kedveseiket siratgassák, ha bár minket sirásra fakasztanak is. Jó; de ha sirnunk kell, viszont azt kivánjuk tőlök, hogy fájdalmok, mellyre olvasztának, légyen édes fájdalom.

A’ Balatonhoz írt hexameterek kedves érzést zengenek. De a’ hexameternek egy bizonyos numerusa, rythmusa vagyon, melly ellen véteni nem szabad. —….

 

 

887.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                                  M. Vásárheljt 6-a Mart. 1806.

 

Tegnap dél után Aranka Barátomnál eggy számos gyülést tartván, az én intézetem szerint fel álitandó Tudós Társaság tárgyairul igen szép gondolattyaikot olvasták fel nehány érdemes Hazafiak, nevezetessen pedig ide való Reformatus Professor Köteles eruditiot, és jeles culturat magába foglaló munkát készitet a tárgyra — Ezen gondolatok meg edgyeztetése ki menetelének állapottya abba határozódék — hogy ezen magyar Tudós Társaság foglalatosságaul meg álittatot Erdeljnek Historica, Physica, Mathematica notioja, a Társaság organisatiojára pedig nehányon ki vagyunk rendeltetve, kik most annak ki dolgozásába foglalatoskodunk, és eggy más gyülésen ez iránti munkánkat be nyuittyul…

 

 

898.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                                             Ugra 30-a Mart. 1806.

 

A mint meg jövendöltem, füstbe ment M. Vásárheljen minden igyekezetem — a Tudós Magyar Társaságnak fel álitásába. Olj csudálatos akadékok adták elő magokat, meljeket — noha a setéttség homáljának veszedelmes fortéljait ismerem — nem képzeltem volna még is előre, olj ocsmány akadékok voltak ezek,hogy le irni szégyellem, de néked személjessen elő beszélni még is ohaitom és pedig sok tekintetbül ohaitom. Ők ugyan, a rút setéttség faizati, most is munkálódnak fel álitásába annak, a mit én gondoltam, de se nem ugy munkálódnak, a hogy kellene, se nem oda arányoz gondolatok, a merre én néztem. Aranka és Csere˙ Jósef atyámifa M. Vásárhelji Plebanus érdemessen igyekeztek segiteni éngemet, de a volt el hibázva, hogy igen sokan egyeledtek közünkbe, és igy annak kelle következni, a mi el rontá a jó intézetet. Én ugyan egész igyekezettel kerülöm őket…

 

 

905.

 

Kazinczy — Nagy Gábornak.                                               Kázmér, 12. Apr. 1806.

 

Tegnap estve érkezett-meg az Inasom Patakról. Az ide zárt czédulácskát hozá Prof. Szombati Urtól. Elhozá a’ Collegiumnak következő czímű könyvét is:

Magyar Könyvesház, avagy

a’ Magyar Könyveknek kinyomtatások ideje szerint való rövid említésök.

Irá Sándor István. Győrött, 1803.

Ez a’ munka még nincs meg az Úrnál. El ne legyen nála nélkűl. Az Úr nagy hasznát fogja vehetni, ’s megbővítheti. Valóban Sándor István nagy hálát érdemel értte. Hijánosok a’ tudósításai és hibások. De ki kíván tökélletest első probában?...

 

 

917.

 

Döbrentei Gábor — Kazinczynak.                                              Vittenberga, Május 7kén 1806.

 

…Barátjának fogadott a’ Tekintetes Ur, engemet? óh melly örömmel irhatok hát már ezután az Alföldre, mert, — félékenyen teszem ide — Kazinczymnak irok. Verseim’ recenseálása uj lelket önte belém. Bár kiönthetném valóságosan azon érzéseimet, mellyeket Hazám’ boldogitására szívemben táplálok. Kedves volt nekem, hogy a’ Tekintetes Ur olly édes leereszkedéssel, olly bizodalmasan irt.

…Bétsen keresztűl utazván, meglátogattam Korabinszkyt, Mártont, Decsyt, és ama jó öreg Báróczit….És a’ jó szivű Báróczi! Vallyon mit irjak Erről. Esmeretes, nem szükség szóllanom. Mutatta két munkáját. Egyik: L’adepte moderne, ou le vrai secret des Franc-Maçons. Histoire interessante. A mostani adeptus vagy is valóságos titka a Szabad Kőmiveseknek. Másik: Amália, Román, Németből fordítva. Az elsőt nem engedte meg Censor Uram, Amáliát pedig amaz nélkül nem akarja kiadni…

 

 

924.

 

Kazinczy — Buczy Emilnek.                                                  Kázmértt, Májusnak 24d. 1806.

 

…Nyomtatják Rochefoucauldomat is, ’s őt kötetből állandó más munkámnak első darabját. — Ez idén még ezek mellé Daykának verseit adom. Kis János, Nemes-Dömölki Luth. Predikátor Úr is általam ereszti ki talán két vagy éppen három kötetekre osztandó verseit…

 

 

926.

Döbrentei Gábor — Kazinczynak.                               Vittenbergában, Május 27d. 1806.

 

…Bécsen keresztűl jöttömben láttam Báróczit, Decsyt, Márton Józsefet, Bacsányit és Korabinszkyt. Be szerettem jó öreg az a’ Báróczi! Képe iró asztalom felett függ ’s tudomány szerzése mellett jámborságéra is int. Bár melleje tehetném a’ szeretett Kazinczyét is. Báróczi harmadszori esengésemre adta által a’ magáét, mert háromszor termettem nála, annyira meg fogta szivemet jósága. Képének rézre vésetését semmimód nem akarta megengedni Bacsányinak, mivel ő Cátóval tart…

…Bacsányihoz nem bocsáta mindjárt felesége, Gabriele von Baumbertg. A’ száraz növésű nem szép asszony, igen lekötelező módossággal, ’s eszesen mulattata, mig költő társa irását végzé. Bacsányi majd büszkén nemes állásban fogadott, …óhajtaná, hogy némely Professoraink ne viselnék holtokiglan frakjaikon azon nagy kerek gombokat, mellyeket Utrechtből, Zürichből hoztak. A’ tudós, folytatá, legyen világ embere is, öltözzék csinosan ’s a’ pedántságot kerülje…

 

 

928.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                                           Kázmértt, Májusnak 29d. 1806.

 

…Buczynak vettem válaszát. Meglássd, hogy az az ember borostyánt fog aratni a’ VIRÁG BENEDEK ösvényén. Eggy igen szép lelkű ’s poetai tüzű ember. Újobban írtam néki, ’s ő érzi, hogy becsűlöm. A’ Fő Hadnagy Fazekas Mihály Úr köszöntését gyönyörűséggel vettem. Nem szükség mondanom, hogyszeretetre méltó ember, noha sokban paradoxus; még pedig akarva az. Az a’ legnagyobb kár benne, hogy forró barátja a’ Németnek — Eztt mondjad neki, ha még nálad van, vagy meglátni találod. Csokonaynak kedves barátja, ’s poetizáló ’s botanizáló társa volt, és Csokonay hozzája a’ lélek physionomiájában igen sokat hasonlitott…

 

 

931.

 

Kis János — Kazinczynak.                                                 N. Dömölkön Jan. 31dikén 1806.

 

Pállyaírásomat éppen most küldöm viszsza Pestre. Az alatt az öt vagy hat hét alatt, a’ míg nálam vala, tsaknem kezembe sem vehettem, annyira el valék rész szerént foglalva, rész szerént széledve. Az ide zárt előbeszédet tetetem eleibe, mellyet azért közlök előre veled, mivel egy kis Toldalékúl egynehány jegyzéseket akarok munkámhoz ragasztani azon Leveledből, mellyel munkám Planumának Veled lett közlésekor válaszoltál. A’ Toldalékban a’ Tégedet illető rendek ezek lennének, nem állhatom meg, hogy az Előbeszédben említett tudós Hazafi’ leveléből egynehány sort ide ne tegyek s a’ t. Ez a’ Toldalék tsak ugy fog kinyomtattatni, ha Te megengeded….

 

                                                                    Előbeszéd.

A’ jelen való munka koránt sem a’ kedvezőbb környűlállások között készült. Egyedül az indító okok fontossága és sokasága, ’s különösen Nemzeti Literaturánkhoz vonszó búzgóságom bírhatott arra, hogy azon sok akadályokkal, mellyeknek egy részét eleve is láttam, ’s a’ mellyek hová tovább szaporodtak, szembe szállani bátorkodjam. Ezt azért említem, hogy valaki azt ne vélje felőlem, mintha örömömtől megrészegedve irásomnak valamelly tökélletességet tulajdonítanék, mellytől, ha a’ boldogabb pásztori órák’ gyümöltse volna is, még akkor is távól maradna.

Minekelőtte a’ ki dolgozáshoz fogtam volna, közlöttem planumomat tanátskérdés végett Kazintzy Ferentz Urral, ezen minden tekintetben első rangu Tudósunkal, a’ kitől leginkább szerettem volna a’ Magyar nyelv eránt feltett kérdésre feleletet olvasni, de a’ ki eleve értésemre adta vólt, hogy egyébb dolgai miatt ezen foglalatosságot nem vállalhatja magára. Szerentsétlenségemre válaszát nem elébb, hanem tsak akkor vehettem, midőn már irásomat nem tsak egészen elkészítettem, hanem, ha tsak a’ ki szabott időnél tovább késni nem akartam, Pest felé meg indítani is kénteleníttettem. Gyönyörüséggel láttam, hogy a’ tárgy felett velem tsaknem mindenekben megegyezett. De jegyzéseinek jókor megérkezésével tsak ugyan nyertem volna azt, hogy némelly dolgokat, mellyekre azok figyelmetessé tettek, több oldalról vi’s gáltam volna meg ’s bővebben adtam volna elöl. Különösen serkentett arra, hogy mennél több példákkal világosítsam állításaimat: melly intésnek tellyesedését annyival is inkább óhajtottam volna, minthogy magam is már előre által láttam, hogy feleletem’ egyik legnagyobb fogyatkozása az elegendő példák nem létében áll.

Munkámnak szerentséje lévén megkoszorúztatni, vissza kértem nagy Érdemü Bíráimtól kézírásomat azzal a’ feltétellel, hogy mind az említett levelet, mind egyébb Barátom jegyzéseit egy különös toldalékban hasznomra fordítsam. Azonban rész szerént öszve tsoportosodott hivatalbéli foglalatosságaim, rész szerént egyébb előre nem látott bajjaim lehetetlenné tették ezen szándékom tellyesitését. Nem akarván a’ publikumot tovább várakoztatni, kéntelen vagyok úgy küldeni vissza kézírásomat, a’ mint kezemhez érkezett.

 

Által adom tehát ezen munkát a’ Hazának azzal a’ vallás tétellel, hogy némelly hibákat, mellyeknek megjobbítása most tehetségemben nintsen, magam is veszek észre ’s azzal a’ meggyőződéssel, hogy mások többeket is fognak észre venni, de egyszersmind azzal a’ nyugodalommal is, mellyet a’ jó lelki esméret ad, midőn valamelly szent kötelességünket olly hiven visszük véghez, valamint tőlünk ki telhetik.

 

 

936.

 

Kazinczy — Döbrentei Gábornak.                                         Széphalom, Junius 12d. 1806.

 

….Egy igen originalis de igen jó ember, Fábchich József Győrött, éppen ma küldé meg nekem Euripidesből fordított Iphigeniáját, mellyel a’ tíz holnapos leányomat, kit a keresztségben Iphigeniának neveztettem, ajádnékozá meg. Ímhol az ajándékot késérő vers. A’ fordítás éppen illyen:

 

Aechylus és Sophocles valamennyi Bakénekeikbe (Tragoed.)

Mind szomorúk, szomorú harmadik Euripides.

Harmincz négyből ezen bokor el ki csap édes örömre,

Bölcs remekedből eszünk nyílik, Aristoteles

Vedd csecsemős, ötször negyedik munkámat, ajánla

Néked öreg Chalcas vagy Piladessel Oreszt.

Hogy ha picziny nyelved kötelét abéczére megoldja,,

Fogd kezeidbe fejér AEI tábla gyanánt.

Félre, komor versek! nemzett örömére Kazinczy,

Szűlt Török édes anyád: élted örömbe legyen!...

 

 

943.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                   Széphalom, Június 20d. 1806.

 

…Hogy pályaírásod Előbeszédében rólam emlékezni méltóztattál, és barátsággal, dicsérettel emlékeztél, az, hidd-el nekem, hidd-el mondom, kedvesebb nekem, mintha koszorút nyernék én is valamelly Brabeuták’ kezéből. Ezek nem mindég a’ legérdemesebbnek nyújtják azt: de a’ ki felől Kis így szóll, az azt a’ gyanút támasztja maga felől, hogy Kis jobban ismeri mint a’ Publicum, és ha mind az, a’ miből a’ Publicum ismeri, kevés figyelmet érdemel is, az emberke nincs érdem nélkűl…

 

 

949.

 

Kazinczy — Szentgyörgyi Józsefnek.                                        Széphalom, Jul. 9d. 1806.

 

Csokonay barátunkat hozod-elő ’s a’ babér processusát. — A’ mit Pfeffel mondott Ramlernek, az igen igaz: de az nem kárhoztatja azt a’ mit a’ Cs. verseivel én akartam és, a’ mint ugyan reményleni merem, fogok. A’ Publicum osztán ítélje-meg, hogy lehetett e, kellett e azt cselekedni a’ mit én cselekedtem. A’ mit én cselekedtem volna, vagy cselekszem, az ollyforma volt volna, vagy lesz, mintha valaki ki akarná nyomtatni a’ maga munkáját, ’s én, látván, hogy gondatlan orthographiával írt, botlásait megigazítanám, ’s úgy adnám sajtó alá. — Kezemben van eggy kötet munka, mellynek tiszta papirosára 1795-ben azt írtam, hogy ha az Isten vissza nem hoz a’ külföldről, Dayka és Kis barátom közös gonddal corrigálják, és úgy adják-ki. Miért ne hibázhatott volna Csokonay? ’s miért ne lehetne néki némelly hibáin úgy tenni igazítást, mint Dayka ’s Kis János tett volna az enyémen? Én neked ezeket vagy az ide tartozó okaimat elődbe adtam; de megmondta már azt eggy franczia Iró, hogy eggyik különössége az az embereknek, hogy midőn az Igazat, a’ mint látszik, bona fide keresik ’s ellenkező okaikat előhordják, a’ hallgató nem arra figyelmez a’ mit néki mondanak, hanem azon töri az eszét, hogy mint elidálja az ellenkező állítás támogatásait.

Kis Imrének megírtam, hogy ha azt, a’ mit Cs. a’ babér apologiájáúl írt, kinyomtatják, vele engem meg nem bántanak, mert az énvelem triumpháltat. — Cs. öszvejővén velem, nagy nehezteléssel szólla az ujságnak azon articulusa felől, a’ mellyben az ő babérja attakíroztatott. Azt hitte, hogy a’ pipaczéhben készűlt az az articulus. Elhallgathattam volna, hogy én írtam: de midőn a’ Publicumnak mondok valamit, kivált barátom felől, akkor bizonyosan nem mondok ollyat tudva, a’ miért pirúlnom kelljen. Kimondám tehát néki minden megszeppenés nélkűl, hogy azt én írtam. Cs. nem goutírozta a’ mit én a’ babér ellen írtam. Ha neki van igaza, győzzön ő: ha nekem van igazam: úgy, minden apologiája mellett, enyém a’ győzedelem. Ki részén van az Igazság a’ babér dolgában, az nem lehet kérdés, csak hogy azok légyenek a’ processusban a’ Bírák, a’ kiket a’ Bíróság illet. — Csokonay minden bizonnyal igen jó fej és a’ legszerencsésebb Poétai Genie volt: de ki nem látja azt, hogy sok munkája merő szemet? Mint kelljen kiadni a’ más munkáját, megmutattam a’ Dayka verseiben, ’s a’ Ti kötekedéstek Cs. eránt azt cselekedte, hogy vígyázóbban bántam, ’s Cs-t eggy helytt a’ scholionokban aesthetikai tekintetekből előhoztam. Hidd-el nékem, édes széplelkű barátom, hogy a’ barátság’ efféle kötelességeinek teljesítésében nincs szükségem Mentorra. De mindennek tulajdon módja van…

 

 

966.

 

Kazinczy — Révai Miklósnak.                        S. A. Ujhelyhez egy órányira, Aug. 5d. 1806.

 

Az én barátságom Verseghy eránt nem szenved kérdést. Szégyelném, ha hazugnak kellene találtatnom, hogy eránta szeretet mutattam. De én csak a’ jó embert, a’ munkás embert, a’ szerencsétlent szerettem benne; külömben őtet mindég kellem nélkűl szűkölködőnek, rögös beszédű Irónak nézem; most pedig azon fellyűl egy tökélletesen megromlott fejű Grammaticusnak nézem; valóban éppen nem kisebb mértékben megromlott fejűnek, mint a’ millyennek, kedves barátom, ő néz tégedet, és másokkal együtt engemet is…

…Olvastam azután Rikótiját: olvastam Grammaticáját, olvastam Tiszta Magyarságát. — Mit mondok? Nem olvastam! …Rikótinál, mondom, soha ízetlenebb könyv még kezembe nem kerűlt. Meg nem tudnám fogni, hogy az az ember, a’ ki Sulzert tette stúdiumáúl, és belőle annyit beszéll, hogyan tudott ollyat írni; ha nem tudnám, hogy ő nem annyira példák által igyekszett gyúlasztani lelkét ’s ízlését képzeni, mint a’ sovány törvények által. Grammaticája pedig és Tiszta Magyarsága, mellyekkel úgy hitte, hogy örök Státorjává tette magát Nyelvünknek, elakasztotta számban a’ szót. Az illy Grammaticushoz illett így ítélni a’ Nemzet’ legtanúltabb ’s leggondosbb Grammaticusáról; az ő ismeretes modestiájához illett azt írni ennek munkájiról, hogy ez annak második darabjával fenyegetőzik. Szántam őtet, pirúltam érette, ’s előre láttam, mint fog járni…

 

 

973.

 

Szirmay Antal — Kazinczynak.                                                              Véke 12. Aug. 1806.

 

Pázmán Péterről a’ mit találtam gyűjteményembe, azt ide rekesztem. Zemplén Vármegyének leírásában bé nem hozhattam, mert meg nem engedték volna, úgy is 1620-ban tartatott Bethlen gyülését egészlen kitörlötték, sőt meggyalázva kellett róla szóllanom, és valóban sarkalatos szabadságunknak is sérelmes volt, midőn állandó katonaságnak tartására a’ nemességet örökös adó alá vetette…

 

 

974.

 

Báróczi Sándor — Kazinczynak.                                                                              Béts 12. Aug. 1806.

 

….azt kivánnya, hogy nem tsak ujra üllyek a Kép írónak, hanem hogy az egész uniformison kívűl még párdutzbőrrel is (mellyet örökké utáltunk minnyájan, és a mellyet ugyistsak gálanapokon vettünk fel azok, kik szolgálatban voltunk) bé takarjam magamat.

Ne vegye azért rosz neven, Drága Kedves Bruder Uram, ha, bár mely nagyra betsüllyem is baráttságát, erőszakot nem vehetek magamon, ebben kedvét tellyesiteni. Hanem hogy mégis azt ne gondollya, hogy talám kevesebb betsben vagyon előttem szives baráttsága (melyben valósággal tsalatkoznék), mint a Batsányié; nékem vagyon egy mindenek itélete szerint igen jól talált képem, mellyet még 1783ban festett volt egy igen jó Képíró, ki valósággal semmit sem engedett Donátnak, és amely után dolgozni akarmely Képmettző sem állithatná Müvészi kevélységét meg bántódva lenni; azért ha e fog tettzeni, akár a Nyomtatót, akár a Képmettzőt bátran hozzám lehet utasitani…

 

 

980.

 

Döbrenti Gábor — Kazinczynak.                                    Vittenberga, Augusztus 27kén 1806.

 

….Ide függesztem azt a’ darabot, mellyet Guitárrám hangja mellett szoktam némelly estvéken énekleni. Az Ária ezt a’ mértéket kivánta.                     VERSLÁBAK!

           

Mindenekre nyugodalmat

Húz az este, néma lett

Minden, és tsak a’ Zefirnek

Lengedése hallatik.

 

Oh vidék! hol életemnek

Vize kezde tsörögni

Lelkem egy nehéz sóhajtás

Által indul el feléd.

 

Felsóhajtok én tehozzád,

Arra, arra, így rebeg

Ajkam, arra vagy, szememben

Tündökölve könny remeg.

 

Küszködéssel omlik a’ mély

Hallgatáson által az

Álbis. — Egy toronyra ottan

Félve hull az éjji fény.

 

A’ mi Martzalunk zajatlan

Suttog a’ berek között,

Hol hajómban a’ malomnak

Hallgatám zúgásait.

 

Ugy é, tiszta hold? szeliden

Fénylik a’ mi templomunk,

’s szilva fái udvarunknak

Tsendesen veszik körül.

 

Hah! miként fog, egyszer kérdlek

Még ditső Utas, miként,

Fog tekintni most reád az

Én öregbedő Atyám.

 

A’ ligetnek indul ő most,

Lelke meszsze, meszsze jár,

Most sohajt, az égre néz és

Látni engemet kiván. —

 

És miként van elmerülve

A’ mi Sági Bárdusunk,

Hunniánkat áltölelve,

Széphalomra gondol ő.

 

Mint szeretlek, és te a’ kül —

Földre küldesz engemet,

Mellyik édes Annya tenné

Ezt fiával, oh Hazám!

 

 

 

986.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                                             Krasznán 4-a Sept. 806.

 

…Uiságok: A sónak árra másájának Erdélybe is Királyi parancsolat mellett 1 Rfrtal neveltetet 1-ső Novembertül, a Posta taxája 12 xra tétetet 1 levéltül. — A 30dok 50 ftal emeltettek. Ez előtt 2 héttel kaptak Bécsbe Passust azon 3 küldöttyei Napoleonnak, kiket eö Erdélybe Ménlovak vásárlására küld; Sibóra gyönnek leg előb is, hová reménlem jövő héten meg érkeznek…

…..Méltó olvasnod következendő könyveket, melyeket nem régibe kaptam: Hannibal u. Antiochus, ein bruchstück aus dem XVIIIten Buch des Polibius.

Das Friedwünschende Deutschland.

Die Franzosen zu Wien.

Haupt und Staatssitten, spiegel für gross und Kleinen, offene briefe des Fre˙herrn Arminius v. der Eiche u. seines leibjägers Hans Heide Kraut während ihres leid u. Freude lebens in Frankreich zu ende des Consulats, und zu anfang des Kayserthums geschrieben.

Der Rhein graf oder das kleine deutsche Hofleben, ein Schauspiel in V. Aufzügen…

 

 

1000.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                                              Széphalom, Septbr. 25d. 1806.

 

….Szepesi utam alatt magam ültem a’ szekérben ’s ezeket forgattam. Akkor támada ezen Epigrammám.

                                        IPHIGENIA.

K. F.nek és Gr. T. S. A.nak gyönyörűségek, eggyetlen örömök.

                 Szül. N. Kázmértt, 1805. Aug. 8. d. megholt ugyan ott, 1806. Aug. 18d.

 

Téged nyájas Anyád’ karjáról Ámor ölelt-el,

’S égő csókjai köztt, szép Phigie, Psyche levél.

Most az Olympus’ örömtájékai fognak-el immár

Isteni szép Jegyesed’ isteni szép Jegyesét.

Jaj, de Szüléidnek szívek mély gyászba merűle,

Ah, pillants szerelemmel alá, ’s mondd: Él Phigie, ’s téged

Kedves Atyám, ’s téged nyájas anyácska, szeret.

                           …..

 

1001.

 

Horváth Ádám — Kazinczynak.                                                        N. Bajom 27a 7 br.1806.

 

….Nagy részt vettem Kedvesem! Ifigenián való bánatodban; Sárköz˙ pedig sírt is. — Én nekem még könnyeim nem láttak nap világot; még akkor sem, mikor az Anyám, sem mikor Czinder˙ szerelmes Barátom, szemem láttára meg holtak; De belül nagyon érzem. Tegnap láttam egy siralmas verset felűle egyik ujságba: Ne! én is küldök; de tsak magad nevében irottat, (sok okok miatt)

 

Ifigenia válik e tőlem?

Eltűn amaz Angyal előlem?

Kivel éltte rövid idejében

Rengtünk azöröm’ kebelében.

Ez az édes, ez élet, ez a’ kints,

Keserű már, már el-aludt, nints.

El-hunyt, Nemem’ egy Szemefényje,

Eltűnt kegyes Anyja’ reményje.

Oda lettem! — eléltem időmet!

Le veré, ’s melly kis terh’ erőmet:

A’ mit ha tsak ekkora lenne,

Marpessusi szikla se tenne.

Most érzem az élet’ unalmát.

A’ nints-nek is arra hatalmát,

Hogy emésszen, szívet epesszen,

Hogy örök siralomba rekesszen.

Hogy Atyának lenni mi légyen?

Hogy epedni ’s sírni se szégyen:

Hogy tán Demokrit Atya nem vólt;

Nem vólt se kis Angyala, sem hólt.

Én víg, ’s az öröm’ fija vóltam,

De ma sírni, ’s tsak ma tanúltam;

Ifigenia! néked örűltem;

’S minden szomorú ma körűltem.

Nem örűlök az emberi Nemnek,

Az egész föld puszta, szememnek,

Ha mi víg van, előlem az is fut,

Regmecz, ’s maga Szép halom is rút.

Ébredj Ifigenia, kelj fel! Örök álmodat akkorig űzd-el,

Míg szemmel látva meg érted, Hogy Atyád bús, ’s könnyez is érted.

Te valál örömöm’ nyugodalma: — ’s Ifigenia néma hatalma,

Azt, halni sietteti, veszti, Maga’ sírhalmába rekeszti.

Oh! el megyek . — ott lakom én is; Itt senki tsalárd örömén is

Örömöt, kedvet, se mit ollyat Építeni nem fogok újjat.

Oh — nem — ’s ez az én igaz Én-em’

Szikrája, kis Én Ifigeném

Meg halhat e? — nem — De mívé lett?

Aluszik; — hát álom az Élet.

 

 

1004.

 

Kazinczy — Sárközy Istvánnak.                                                    Széphalom, 30. Septbr. 1806.

 

….Hadd végezzem el levelemet a’ lyányom sírköve inscriptiójával. — Tudod, mit tartott a’ Poeták religiója Amorról és a’ Megholtak lelkeinek Psychei mythoszáról. A’ gyermek egy 3 lábnyi nagyságú festésen gyönyörködteté sokszor szemeit, mellyen Ámor vagyon Guido Réni után a’ Bécsi Belvederből copirozva. — Ez támasztotta lelkemben Szepesi útam alatt az itt következő Epigrammát:

l.                                                                                     1000 levél

 

1014.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                                                   Széphalom, Octob. 9d. 1806.

 

Bibliothecámat a’ Sáros Pataki oskola számára Consil. Vay a’ r-a 8br. Ujhelyben tartott Consistoriumban vétetette-meg 2000 Rf. — 250 ft elengedtem a’ megvétel után a’ Collégiumnak…

…Nevem’ napján kaptam Bindbandúl azt a’ levelét Haqykulnak, a’ mellyben Rochefoucauldomnak ’s Egyveleg Irásim első kötetének Próba árkusait megküldé. Martiusnak 18dikán 20 ftot kivánt árkusától 500 exemplárra. Most 25 ftot veszen rajtam. Novemberben kész lészen mind a’ két munka. — Ird-meg nekem mihelytt megérkezik a’ W[esselényi] Fő Ispánságáról a’ Parancsolat, hogy képe alá az új titulus tétethessék. Még a’ Metszőnél van a’ réz. Az is hallgat, pedig ki volt fizetve még esztendővel ezelőtt…

 

 

1024.

 

Kazinczy — Kis Imrének.                                                     Széphalom, Octob. 26d. 1806.

 

Midőn 1805ben Februariusban, Cs[okonai]nak halála felől szóllottam, emlékezik az Úr, mi történt ártatlan jelentésemmel. Nem nevezek-meg többé senkit; az Úr tudja, kikről szóllok. Eggy igen szívesen tisztelt derék ember megsiketült minden okaimra, s kedve volt vétkesnek lelni. Eggy nagybecsű barátunk, a’ mint azt az Urtól ’s Fő Hadnagy Fazekas Urtól hallám, megtörte felettem a’ pálczát: éppen az a’ barátunk, a’ ki Semlyénben látogatásomra jövén, maga beszéllé nékem egész hozzám is, magához is bízó bizodalommal, hogy míg az Ujság levelet nálam nem olvasta, addig, csak az Urtól és Fő Hadnagy Fazekas Urtól hallván mit írtam az ujság levélben, maga is azt ítélte felőle, a’ mit az Urak ketten és az a’ harmadik igen sok érdemű ember ítéltek. Jól tudom, mik estek Debreczenben, ’s hogy Csokonainak az Anyját mikép tüzelte-fel ellenem némelly ember, hogy Csokonainak az anyját miként keserítették-el sokan…

 

 

1036.

 

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak.  A 11-ik Hónapnak 23dik napján, Alsó Olysón [1806.]

 

…Nehezen hiszem, hogy valaha így szólítsuk Nádor Ispányunkat: Fő tündökléssü Királyi Magosságod. Királyi Hertzegséged bizonyossan ízetlen; Felséges Hertzeg roszsz, mert sok; de hol győzedelmeskedett valaha akár mellyik Nyelvbenis a’ meg gyüköresedett és a’ meg rögzött Szokáson? Nálunk essen a’ leg elsőbben? Mi legyünk ollyan okosak?

 

Kivált mi Magyarok,mi szokás Fiai,

Félig rothadt gyomok buta imádóji?

Eresztődjenek ott józan ész rajjai,

Hol az édes méznek darások szopóji?

Hidd el a jó s rosznak meg választás fája

Paraditsomban volt, nints nálunk Hazája.

 

A’ Diétabéli írások közzűl nehéz választást tenni, az úgy nevezett Cortésia (Tzímirás), a’ Bévezetés, a’ Végezet formuláji legnehezebbek fordítani, de ezek a formulák már majd mind fordítva vagynak a’ Gyűlések Könyvében…

….Fébus adá Néked Vénusnak oltárán,

Hogy legyenek Múzsák szoptató dajkáji.

Grátziák késérték az élet határán,

És mégis olly hamar lefolytakóráji!

Tudni illik Erosz, tekéntvén párjára,

Gyönyörű jegygyessét innen elölelte,

És Gyéniusoknak szaporítására

A szép Psikhariont Egeknek emelte.

 

 

1041.

 

Kis János — Kazinczynak.                                                Soprony Dec. 4dikén, 1806.

 

…Most egy Horatzius után írt éneketskéből közlök egy két sort, a’ mint eszembe jut:

 

A Músáktól szerettetem

’S ellenségimnek nevetem

Dühös ostromlásokat.

A’ bú a’ gyávát epessze,

Tőlem sebes szél vígy messze.

Minden komor gondokat.

 

2.

Mit tart Thersites felőlem,

Miképp űz tsufot belőlem,

Azt tudni nem kivánom,

Ha mindig tsatsog is szájja,

Ha mint szent irásra, rája

. . . . úgy hallgat sem bánom.

 

3.

Te, ki mint kedves vendéggel

Enyelegsz a’ böltseséggel

’S koszorút füzsz fejére,

Thalia intézd lantomat

’S taníts, mint zengjem dalomat

Kazintzy tetszésére.

 

 

1042.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                                        Széphalom, Decemb. 7d. 1806.

 

…Szekerem, melly a’ Pataki Collegium számára hozta-fel az Antiquaria Bibliothecát, 4dikben ért haza. Felhozta fáidat is. Én éppen akkor estve jöttem-meg Regmeczről…

Fáid …eggyütt fektettettek-le ’s tövök béhányattatott. Behordattam a’ könyves három ládát, mert azokat eggy vén szatyor német leány az alatt, míg haza jöttem, a’ Speisba zárta-el, ’s bosszúságomra nem leltem sehol exoticus fáid’ leveleit…

 

 

1046.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                               Krasznán 12dik. Decemb. 1806.

                                 ……

Élete Kazincz˙ Iphigeniának

Rövid mosolygása volt egy szent Músának.

Kelleme szülőit Édenbe bájolta

’S mérges hegyes tőrrel meg sebhette holtta.

Baráttyok, Csere˙, nem lelvén nékik írt,

Hűséginek oltárt emelt itt — ’s velek sírt. —

 

 

1049.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                                                  Széphalom, 21. Xbr. 1806.

 

….Ekkoráig Gróf Ráday Gedeon, Horváth Ádám, Viczay Jósef, Virág Benedek, Kazinczy András, Wesselényi és az ipam voltak azok, a’ kik,ét kiadám. Mostan már majd a’ nagy Pászthoriét, a’ Báró Vay Miklósét (kinek ismeretségét Néked édes barátom, szívesen óhajtom), az Oberster Báróczi Sándorét, a Kis Jánosét, Németh Lászlóét. — Kis néked nyújtja ajándékban Európai utazásainak eggyik kötetét. Barátom, festessd magad, de valamelly értelmes, szerencsés kezű Festő által, ’s küldd-meg nekem a’ képet. Mintegy száz forintba kerűl a’ metszés

 

 

1071.

 

Sárközy István — Kazinczynak.                                               é. n.

 

…Horváttal mi az után minemű versezésre indultunk, ez ide zárt darabból meg látod. Horváthnak az első Originálját azért nem kűldhetem, mert más Levélre írta. — A’ második és 3dik szakasszát én néki váloszképpen írtam vagy continuatiojára az elsőnek, azzal a’ meg jegyzéssel, hogy még ennek Epiphonema híjja, melj, gondolom, szintugy fog külömbözni, mint a’ második és 3dik csillag közi. Ő tehát maga írta azt, mint irásából esmérheted — és tisztán hagyván a’ papirost, a’ hátára ismét jegyzést írt, a’ melj-is cselekedte, hogy éppen ezt küldjem el…

…Szegény Rost˙! ember vólt — nem cak jó, hanem Nemes;

Jobb sorsra, hosszabb életre ’s szebb halálra érdemes.

Élt míg élhetett: de nálla sokat tett az élhetés

’S a’ miatt hibázott néki az utolsó számvetés:

Azomba gyengeség é ez? vagy Nagy Lélek és Erő?

Hogy ő a’ halálra ollyan el-tökéllett ’s vakmerő:

Mondja meg Cató: mellyik jobb? Szabadon Uticában

Meg halni? vagy más kezéből rabúl élni Romában?

Nyíugodj, Barátom, csendesen: lessz, lessz bucsuzásodra

Figyelem; ’s ezen irás lessz mettzve Koporsódra:

«Köszönetet hagyok néktek, jól tevők ’s Jó Barátok!

Ellemben ellenségimnek jó szivvel meg bocsáttok.

«Kiket a’ mint romlott vérem’ ’s sorsom’ okának vallok,

Ugy tehetős élet nélkűl tovább élni átallok;

«Ha már mindent el-vesztettem, ha Kéttségbe-esettség

Üldöz: az élet gyalázat, a’ Halál Kötelesség.

H[orvát] Á[dám.]

*   *   *

A romlott vér ’s a’ meg bomlott Organumok hibája

Meg tehetik, hogy a’ Testnek roskadjon Machinája.

De a’ Lélek valljon miképp viseli akkor magát,

Mikor Gyilkosnak rendeli tulajdon Teste Tagát?

Szegény Rosti! ha most tudná, hány féle itéletet

Vont magára halálával, nem cserélne életet.

Mert már meg van, a’ mi meg van, szép, rút, illő ’s illetlen

Őtet nem bántya: de itten rostállják kémélletlen.

Ki azt mondja: meg bolondult elébb, hogy ezt tehette;

Ki — hogy gondolkozó módja őtet erre vezette.

Eggyik se gondolja azt meg, hogy meghalni tartozott,

Minek utánna már szegény a’ habhoz is kapdozott;

És sehol se találhatott illendő segittséget;

Még Pandora-is el zárta tőlle a’ Reménységet.

A Párt fogás ő előtte Feketébe öltözött,

Setét gyászba az Igasság ’s a’ földről el költözött —…                        hosszú

 

…Ez utolsó 3 csillag után valót, akkor, vagy az alatt írtam, míg Horváth a’ penultimus szakaszocskáját utánna tette az én verseimnek, kivűl pedig ezt írta —…

 

 

1077.

 

Kazinczy — Vay Józsefnek                                                       . Széphalom, Febr. 22d. 1807.

 

Magyar dolgokra tartozó könyveimnek ’s képeimnek egész Gyűjteménye már által van adva Pataknak. Az utolsó ládát, mellyet az elmúlt ősszel kaptam Bavairából, e’ napokban vitte oda szekerem; ’s éppen ez a későn érkezett láda volt az oka, hogy az általadás ennyire haladt, mert lakhatatlan lévén még Novemberben is a’ házam, csak Decemberben foghattam registrálásához ’s a’ Catalogus csinálásához. Többet adtam mint ígértem; a’ képek száma 1081, a’ könyveké meghaladta az 1400t. Már csak az a’ két Codex van kezeim köztt, a’ mellyet én ugyan az egész Gyűjtemény első karú kincseinek nézek, és eggy 1500t jóval megelőző nyomtatás, melly, a’ könyvgyüjtők szokása szerint, minthogy 1500t megelőzött [!], Kézírásnak vétetik. Ezeket azért tartottam-meg, hogy diplomatiai hűséggel vehessem másokat, ’s azt az ígéretet kérem ’s kötöm-ki a’ Méltóságos urtól, hogy enyém lehessen a’ szerencse, őket nyomtatásban kiadni. Azonban mihelytt a’ három munka le lészen másolva, ’s be lészen kötve, általadom az említett Originálokat; szívesen örvendvén rajta — okaimat nem szükség magyaráznom, — hogy ezek a’ kincsek a’ Pataki Oskola Thecájába mentek-bé, és nem oda, a’ hová úgy mentek volna, noha drágább áron, a’ hová bé fogtak volna menni, ha a’ Méltóságos Ur Fő Tiszt. Superintendens és Tiszt. Komjáti Ábrahám uraknak előadásokat úgy tekintette volna, mint Debreczen tekintette a’ Bátyám Péchy Imre Ur előadását.

A’ könyvek’ ’s képek’ ára, minekutána 250 Rftot elengedtem belőle, ’s Fő Tisztel. Superintendens Urnak tanácsát követvén, Bélnek 4. kötetből álló Magyarországi Geographiáját (az ára Eggenbergernek általam előmutatható nyomtatott Catalogusa szerint 36. Rf.), Schwandtnert (mellynek ára 20. Rf.) meg nem hozattam azon oknál fogva, hogy az a’ Thecában úgy is meg van, és így az én Gyűjteményemből ismét Auctióra fog jutni — a’ könyvek’ ’s képek’ ára, mondom, Rf. 1694. — Fő Tiszt. Superintendens Ur Octoberben 1000 Rftot, Januáriusban Patakon 188 Rftot vétetett-fel velem; e’ szerint még 506 Rftom van benn…

 

 

1081.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak                                              .Széphalom. 2-dik Mart. 1807.

 

…Jelentsd tiszteletemet Ő Nságának, kedves Ipad Uradnak. Vettem a’ Barcsai dícséretére írt munkát ’s nagy gyönyörködéssel olvastam-el. Kevélykedem, hogy kis anyámnak (Erdélynek — nálunk így hívattatnak azok, a’ kik a’ rokonság ágain legközelébb vannak az Anyákhoz) — illy fijai vannak. Édes Anyámnak Magyar Országnak vallyon hány fija van ollyan, a’ ki illyet írjon? ha bár éppen nem ritka dolog is, hogy francziáúl csevegjenek ’s írjanak. A’ Mélt. Grófnak sok olvasása van a’ természettől bőven nyert ajándékok mellett: meleg szívének…

 

 

1083.

 

Döbrentei Gábor — Kazinczynak.                                              Lipsziában Mártzius 11. 1807.

 

….Vittenbergában létemben nem nyomozódhattam ama két írás után. Itt már kezemben vagyon az egygyik illy homlokírással: Der Majestätsprocess in Ungarn, 1795. — Statque dies, ausis tam tristibus ultor. — 1800. Az egész írás 68 oldalból áll. Jobban kedvelem azolta Horátziust, miólta ezt olvastam! — A’ másik darabot is, úgy hiszem, könnyen megkaphatnám, ha a’ titulust megmondhatnám a Könyvárúlónak. Soknál kerestettem már, de a’ temérdek könyv között nem találhatják. A’ titulust pedig magok se tudják. Póstán ezt az írást elküldeni, mivel nem lehet, magam fogom haza vinni, és onnan hazúlról, a’ Tekintetes Urhoz küldeni.  A’ minap, örömömre, egy frantzia ujságban, mely Párizsban íratik, — Journal General de la Litterature etrangère — némelly Magyar könyvekről is találtam jelentést. Tanárki Tassója, Révai Grammatikája, Fábján physicája s’ mások voltak benne…

Dante Alighierinek Divina comediájához fogtam ismét a’ múlt Detzemberben. Míg Bétsben, jó kiadáshoz nem juthatok, fordításomat nem folytathatom. Ezeknél a’ frantziává vált Szászoknál az olasz könyvek ritkábbak, mint Bétsben….

 

 

1091.

 

Kézy Mózes — Kazinczynak.                                                          S. Patak 1807 d. 21. Martii

 

…a reám bizatott dolgot hirtelen akarom tellyesíteni, elmellőzök ez uttal egyéb dólgokat, és tsak a Leonardus Aretinus kérdésben lévő munkájáról irok — Azon könyvnek a Catalogusban lett megjelenése alkalmatosságot adott már nekem ez előtt is a’ra, hogy ezen Auctorról s munkáról a Historiai Lexiconokba, és a Gessner Bibliothekájába valamit is ki keresnék — Bayle, s más Historiai Lexiconokba, Vossiusba, Aeneas Sylviusba eleget találtam az Auctorról, s munkáiról, de a kérdésbe lévő munkáról sehol sints leg kissebb emlékezet is. A Gessner Bibliothecájából ide irom szóról szóra a mi Leonardus Aretinusról vagyon:

«Leonardus Aretinus, scripsit inter caetera dialogorum insigne opus, vitam Arist. Lib. I. De vita Ciceronis lib. 1. Libellum de disputationum exercitationisque studiorum usus adeoque necessitate in literarum genere, quolibet: Henr. Petri Basileae excudit 1526. R…

…Küldöm ezen Inastól azon 300 Rhénesforintokat, mellyek mostan a Tekintetes Urtól a Bibliothekáér [!] kezemnél vagynak — A még hátra lévő 206 Rhforintokat Innep után ugy vélem el fogom küldhetni …

 

 

1098.

 

Kazinczy — Rumy Károly Györgynek. Széphalom, Gegend von Tokaj den 8-ten Aprill. 1807.

 

Die verschiedenen Gattungen der ungarischen Versification.

A’ magyar poesis négy nemeit ismeri a’ versificátiónak: Első az, midőn a’ négy, vagy Bessenyei György olta már csak két sorok’ utolsó két syllabájiban egyenlő hangzás kerestetik, a’ nélkül hogy a’ vers író a’ lábaknak hosszú vagy rövid voltára ügyeljen….

 

….Almanachod’ gyarapítására itt küldök két darabot. Óhajtanám, hogy azok általad érdemeseknek találtassank a’ felvételre; sőt nyelvünk dicsőssége miatt, hogy a’ Német annak szépségét ’s hathatósságát érezni valaha már szokjon; azon felyűl azt is óhajtom, hogy német fordításaik is mellé tétessenek. Kérlek a’németnek szennyeit törőld-el szabadon, változtassad azt szabad kéjed szerínt, érzem én, hogy én azt a’ nyelvet nem birom úgy, hogy rajta tett dolgozásaim a’ ti dolgozásaitok köztt állhasson, kik azt olly csinosan ’s tökélletesen szólljátok: de ellenben kérlek, ha szabad, hogy a’ magyar textus maradjon úgy az utolsó betűig a’ mint én írtam. Én igen jól tudom, miért kell cs-vel ’s cz-vel, nem pedig ts ’s tz-vel írni ott, a’ hol azt a’ Compositió nem kívánja, akármit mondjom legközelébb Szűz vári a’ Hazai tudósításokban. De arról itt bővebben szóllani nincs helye.

Szeretném, ha a’ Kultsár Úrnak már megkűldött jelentést ké Codexem felől, és azt a’ hosszabb tudósítást, mellyet itt egyenesen Néked küldök, a’ Bécsi Annalisok’ Intelligenzblattjába tenni méltóztatnál. Azok, a’ miket a’ Magyar Versificatió négy nemeiről mondok ollyanok, a’ mit a’ Német nem tudhat, és a’ mit illő tudatni velek. Felveheted osztán ha tetszik, Zeitschriftedben is: de az Annálisok által még többeknek jutna ismeretségébe….

 

 

1099.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                          Széphalom, April. 9d. 1807.

 

…Éppen tegnap vevém Postán az Annalen der Literatur des Oesterr. Kaiserthumes’ Aprilheftjét. Abban lelém a’ Rumi Meghívóját a’ Musen Almanachra ’s időszaki írásra. Ma megyen hozzá mind a’ pénz, mind a’ symbol. — Verseid közzűl is küldök neki valamit első Postával. Az enyém már készen vala régen…

 

 

1104.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                              Széphalom, Apr. 29d. 1807.

 

… A’ Recensio’ dolgozása miatt verseidnek csomóját kikerestem volt, ’s 25dikben nem tettem vissza helyére…

… Recensio. Ez a’ szép ének K. J. N. D. Ev. Pr. urnak nevét halhatatlanná fogná tenni, ha az a’ Múzsa, kinek szolgálatjában áll, egyéb szép és sok munkájiért már régen meg nem fűzte volna az elviríthatatlan koszorút. Az ének plánuma igen bölcsen van elrendelve, a’ gondolat elejétől fogva mind végiglen, hathatós és teljes erővel; az ideák újak, csillogók; a’ kifejezések igazak és kényesen vannak válogatva; a’ vers könnyű és kellemes folyamatú; mindenünnen soknemű tudomány, kivált mythologiai, ’s a’ görög Classicusokkal való szoros ismeretség tündöklik; ’s rajta az életnek legjózanabb Philosophiája ömlött-el. De leginkább azt a’ kifogyni nem tudó ubertást lehet csudálni, melly tárgyát, mellynek érzésétől elmelegedett, új meg új képekben ’s gondolatokban adja elő. A’ vers nem a’ személyt magasztalja, nyavalyás alkalmatossági versezeteinknek szokások szerint, hanem a’ dolgot; a’ páros élet boldogságait festi, és ahol magasztal, ott nem a’ hideg hizelkedés, hanem a’ barátság’ forró szava szóll. A’ hely nem engedi, hogy az ének legszebb stróphájit kiírjuk: legyen elég csak a’ geniális berekesztést említenünk:

Melly változás! etc. — Válasszon vezérnek.

Szerencsés gondolat vala az éneket németre is lefordítani és a’ magyar textussal szembe lenyomtatni, hogy a’ német Criticusok, kik literaturánkat csak salakos mívekből ösmerik (Lássd Annal. der Liter. des oesterr. Kaiserthumes, ez idén a’ Martiusi csomóban) annak szerencsés előmenetele felől igazábban itélhessenek. A’ Recensens ohajtotta volna, hogy ezt Schiller, kinek geniusa egész erejében megülte a’ mi Poetánkat, ezen ének költése alatt olvashatta volna, ’s láthatná, hogy az ő példája közttünk mit szűlt.

A’ kép olly szép munka, a’ millyet Johntól, kit Német ország úgy néz mint első rendű Müvészét a’ maga nemében, ’s Kiningernek ecsetjétől várni lehetett. A’ mennyire tudnunk lehet, ez első Magyarnak képe, mellyet ő metszett. A’ bal oldalt eggy szépen vetett posztózat fedi, hihető, hogy a’ mente sok pikkelyei által okozható monotonia kerűltessék-el. A’ felhőkben villám lobban-fel ’s elvész a’ mélységben. A’ név és ez a’ Terentiusból vett mondás: placere bonis quam plurimis! Junker Pozsonyi Hazánkfijának vésése. —

———

Eddig van és ebből áll a’ Recensio….

 

 

 

                                          5 kötet

 

 

1110.

 

Kézy Mózes — Kazinczynak.                                                           S. Patakon 9 Maii 1807.

 

A Catalogusokat, a melléjek tétetett könyvekkel, vettem azon a napon, a mellyen legközelebbi levelemet a Tekintetes Urhoz elküldöttem — A Schneider Görög Lexiconát meg tartottam vólna a Bibliothéka részire, ha az ottan nem találtatna; de minthogy találtatik, árost kerestem rá, s találtam is nem sokára. Minthogy a könyv igen oltsó, nagyobb áron igyekeztem eladni, el is adtam vólna, ha a vevő nem tudta vólna, hogy azon Lexiconnak már ujjabb és bővebb kiadása vagyon — Igy tehát tsak a meghatározott 8 Rhforintokon adhattam el — Ezen pénzt ide levelembe helyheztettem — Azon könyveket, a mellyeket a Tekintetes Ur vissza kiván, parantsolattyára akar mikor vissza fogom adni — A négy Darab Bétsi Annalisokat küldöm — Ugyan kéméletlenül bánik a Recensens egy érdemes Magyar Urral! — Én már a Bibliotheka részére megtettem a Praenumeratiót ezen Annalisokra…

… A Könyveknek Licitatiója felől még eddig semmit se hallottam; ha fog lenni, elmulhatatlanul fogom tudósítani a Tekintetes Urat..

 

 

1115.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                                       Kraszna, 17. May, 1807.

 

… Aprilisnek 26dikán hozzám bocsátani méltóztatot levelét tegnap szokott tisztelettel vettem.

….Erdélynek Magyar Országhoz szorossabb kötése, vagy egyenessebben egybe öntése terhes kérdés. Nem oltyuk-é be az Erdély hibáit Magyar országba, és a Magyarországit Erdélybe? Erdélybe most is csak 1 Status van. Nállunk 1-ő Leopold idejétül fogva négyet koholtak. E’ szüntelen tartó dörsölést okoz. Melynek példájit naponként látjuk. De csak arra se ért még meg a mi Hazánk, hogy az Unitariusokat meg szenvedgye. Várni kell tehát, ugy tartom, még a környül álások el készitik jobban a dolgot. Baráttságos favoriban ajánlott álandó tisztelettel vagyok a M. Urnak alázatos szolgája

 

1119.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                     Széphalom, Májusnak 29d. 1807.

 

….Harmad nap előtt kaptam eggy csomócska könyvet Pestről. Benne vala Schillernek tavaly kiadott két kötet versezete, benne a’ Baggesen Parthenáisa, benne a. Gr. Teleki Esdeklése etc. Schiller nélkül lévén eddig, (mert a’ kikölcsönözés eggynehány expláromtól megfosztott) Verseid manuscriptumát kedvem jött fenn tartóztatni, hogy Schillerrel öszvevethessem. — A’ Parthenais annyira elfogott, hogy csaknem neki nyújtám a’ Gőthe Hermannja előtt a’ koszorút, elígézve a’ költemény Homérusisága által …Ismered a’ Hazai Tudósítások eránt való buzgóságomat. Meg lévén győzve, hogy a’ Periodicus Munkák legalkalmatosabbak arra, hogy a’ csak tanító vagy tanúló fejek köztt forgó ideákat a’ tanúlatlanok köztt is folyamatba hozhassák, én minden erőmet az efféléknek áldozom…

 

 

1120.

 

Pápay Sámuel — Kazinczynak.                                                                       Jun. 2d. 1807.

 

….Vajha a’ Magyar Litteratura esméretét, mellyet még Professorságomban kidolgoztam 3. Részben, ’s a’ mellynek kiadását Takáts József Barátomnak eszközlése mellett most kezdettem munkába venni, minél elébb világ eleibe bocsáthatnám! Ennek kiadását most már annál szükségesebbnek gondolom, mivel Professor Révai úr, a’ kitől ezen Munkát a’ Haza várta, meghalálozván, már reménység sem igen lehet, hogy Munkája az ő halála után közönséges életre jöhessen; de az övé mellett sem lenne az enyim is egészen haszontalan; melly szándékomat Tekintetes Uraságodnak tudtára adni, hasonló Litterátori szives kötelességemnek esmertem…

 

 

1123.

 

Csehy József — Kazinczynak.                                                         Körmend 12d. Jún. 807.

 

…Örülnünk kell, ha tekintyük azokat a lépéseket, mellyekkel Litteraturánk napról napra előbbre hallad. Nem hiheted, minő gyönyörűséggel olvastam a híradást eme munka iránt. A hadi mesterséget tárgyazó tudományok summás előadása VIII darab. …Nem sokára azt láttyuk, hogy nelvünkön minden tudománynak meg lesz vetve a fenék köve. Lesz Chemiánk, lesz Botanicank. Dugonics a tudákosságnak jó fundamentumot vetett. Rácz Sámuel az Orvosságnak. Mennyi könyveink vannak már e részben. — Ha majd tehát minden iskolákat magyarúl akarjuk tanítatni, nem mondhattya az ellenfél, hogy a nyelv készűletlen, pedig ebbe a czélba kell egyesűlni utolsó törekedéseinknek. —

Magam azon gondolkozom, vagy talán el is tökéllettem már; de még bele nem fogtam, — hogy Belidor mathematicus Cursussát ŕ l’usage de l’Artillerie & du Génie oů l’on applique les parties les plus utiles de cette science ŕ la Theorie & ŕ la Guerre, francziából magyarra fordítsam…

 

 

1132.

 

Kazinczy — Virág Benedeknek.                                                    Széphalom, Jul. 2d. 1807.

 

….Engemet két oldalról szóllítottak meg, hogy a’ Bécsi Évkönyveknek Dolgozójik közzé álljak (Annalen der Literatur des oesterreichischen Erbkaiserthumes). Nem írtam nekik eggy sorból álló recensiót is: de Ruminak felküldém eggy darabját a’ Dayka versei mellé készített Jegyzéseimnek, hogy ha méltónak látja, küldje fel nekik: Die vier Gattungen der ungrischen Versifikation; azt írta vissza, hogy mihelyt vette, azonnal németre fordította ’s felküldte nekik, ’s reményli, hogy wegen ihrem sehr interessanten Gegenstand a’ Júniusi darabba fel fog vétetni. Légyen gondod reá hogy meglássd. Neved előfordul benne.

Daykának verseit beadtam a’ Kassai Censornak régen ’s ő mihellyt vette, felküldötte a Lö[bliche]s Consiliumhoz. Erre elrettentem. Azt mondja, hogy az újabb rendeletek szerint minden munkát oda kell küldenie. Nem hihetem ezt. Aligha vagy Abelard levelei, vagy az a’ Deák és Magyar Elegia nem okozta a’ tartóztatást, a’ mellyet Dayka 1792-ben írt, és a’ mellyben az van, hogy az ellenség tépett hajjal jő Bécsbe békét kérni. Tudtam hogy Abelardot nem fogja izlelni a’ Censor, s Heloízt Cleliává, Abelardot Gallussá csináltam ’s az apácza eggy Római vestalis szűz leve. Elvárom, vissza kapom é az exemplart.

Két egész esztendeje hogy 500 ftom eggy nyomtató kezében hever, hogy nyomtassa azon munkáimat, mellyek kezedben is megfordúltak. Istentelen ember a’ német, kivált a Csokonay jegyzése szerént az Amphibium, mint péld. ok. a’ németből lett magyar (Czetter) a’ Lutheranus, a’ ki sem nem Pápista, sem nem Kálvinista, hanem közben áll a’ kettő között. Végre talám csak elérem régolta sürgetett végemet. Ezt várni nem tudván, Institorishoz küldém Karrik Thurát, hogy a’ maga rovására, ha tetszik, adja ki. —

Ruminak Musen almanachjába is küldék holmit. Az Júniusban [?] ki fog jőni…

…Felkerestem Fabchichban az általad kijegyzett dalt, Anacreon görögűl igen könnyű folyamatú Poeta. Oda az ő Spiritusa, ha forditásán erőlködés tetszik. Próbáld ezt izleni:

 

Ha életet szerezne

A pénz az embereknek,

Pénzt szerzenék, hogy a’ mord

Halál ha majd nyakon kap,

Vegye a’ pénzt ’s oszoljon.

De minthogy ő nem áll-el

Pénzért e nyaktöréstől,

Mi haszna azt, barátim,

Rakásra gyüjtögetni.

Hadd gyüjtse más rakásra,

Én közttetek barátim,

Halálig iddogálok,

’S hűlt véremet leánykák

Ölelgetési által

Gyúlasztom éledésre.

                            Fr. K. 1793.

 

 

 

1142.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                                                      Széphalom 18. Júl. 1807.

 

….íme küldöm a’ mind Kultsárhoz, mind Decsihez írt tudosítás fragmentumát, hogy addig is lássd, míg ott olvashatod.

…Rumi nagy hibákat ejtett a’ Magyar Versificatio 4 nemei felől tett Aufsatzom lefordításában. Azt írja a’ 34. lapon, hogy midőn Rádai a’ maga Kastélyának Palotáját festette, Péczeli írt a’ képek alá magyar hexametereket. Holott Péczeli metrumos verset soha nem írt, és a’ Péczeli név az én Conceptusomban úgy fordúl elő, hogy azt Ruminak így kell vala fordítani: seines Kastells zu Péczel. Ezen felyűl még három igen tetemes hiba van a’ fordításban. Jele hogy Rumi magyarúl tökélletesen nem ért. Én ebből látom leginkább, a’ mit ugyan eddig is tudtam, mit érnek a’ fordítások…

…A lapokba írt tudósítás eredeti fogalmazványa, a melyet Kazinczy a levél elején említ, itt következik:

Sáros-Patak, Júl. 15d. 1807.

Mélt. Cserei Farkas Úr, Tagja a’ Berlini Kir. Physicális Társaságnak, a’ Jenai Herczegi Mineralogiainak pedig Rendes Assessora, nem elégedvén meg azzal, hogy szorosabb hazájában, Kolosvártt, eggy Botanicus kertnek felállításán gondoskodik és annak Krasznai kertjéből, (hol Berlíni, Drezdai, Bécsi és Pesti Ismerőseinek segédjek után sok száz külföldi fáji és plántáji nevekednek) systemai elrendelés szerint való kiállítására magát meghatározta, most a’ mi Anya-Oskolánknak tette azt az ajánlást, hogy mihellyt arra való helyünk leszen, a’ hol eggy Botanicus kert állítathatik, vélünk is fogja hazafiúi adakozását éreztetni. Hasonló áldozatot készűl tenni a’ Debreczeni Collegiumnak is, hol ez a’ tudomány Tiszt. Diószegi Sámuel, Fazekas Mihály ’s Kis Imre Uraknak dicséretes igyekezeteik által ismértetni és ízleltetni kezd. Ez az ajándék annál nagyobb tekintetet érdemel, minthogy mind azok, a’ kik Krasznán megfordúltak és ezt a’ tudományt értik, bizonyságai annak, hogy ez a’ köz haszonra élő Hazafi társunk a’ maga külföldről esztendők olta ’s tetemes költséggel gyűjtött plántájit, kívált a’ Berlini Botanicus kert mostani Directorának Wildenow Úrnak barátságos segédje után igen nevezetes számra felszaporította, ’s még nevezetesebb lehet, legalább azoknak szemeikben, a’ kik a’ Religióbeli külömbségekről elfelejtkezni semmi esetben nem tudnak, hogy ezt az ajándékot ezen két Oskolának olly Férjfi nyujtja, a’ ki Felekezetünknek nem sorsosa. A’ mi Előljáróink nagy megilletődéssel vették a’ váratlan ajánlást, ’s barátjának a’ ki a’ jelentést tette, meghagyták, hogy szíves köszöneteket ezen nemes szívűségéről bőven ismeretes Hazafinak vigye-meg ’s azt fogadták, hogy az arra alkalmatos hely megszerzéséről gondoskodni fognak. Ha ez a’ szép ajánlás elébb vagy utóbb teljesedésre fog juthatni, a’ Cserei név áldásban marad Unokáink között, kiknek ő ezen első indítás által valóságos.

 

 

1143.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                         Széphalom, Júl. 19d. 1807.

 

Tegnap vala szerencsém venni Júniusnak 28dikán írt leveledet. Eggyütt érkezett az hozzám a’ Bécsi Annalisok Juliusi darabjával, mellyben a’ Rumi által lefordított Aufsatzom a’ Magyar Versificatiónak négy nemei felől előfordúl. Abban én Virágról és Kisről meleg szívvel tettem emlékezetet, ’s örvendettem, hogy a’ mit Grúber vétkesen mondott Virág felől, helyre hozhattam. (Grúber azt írta a’ Hymnus an Pallas Athene jegyzéseiben, hogy Virág csak igyekszik utól érni a’ Batsányi repülését — én pedig itt azt mondom felőle, hogy Virág az Erdősi nemű Versificatió’ Nagyjai között úgy ragyog, mint első rendű csillagzat, még pedig társ nélkül….

 

 

1144.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                  Széphalom, Júl. 19d. 1807.

 

Azt, a’ mi itt következik, csak az érti-meg ’s csak az mentheti-ki, a’ ki Bacsányit ismeri; noha azt lehetne kérdenie, hogy B. miképpen nyerhette-meg tehát a’ Gabriéla’ szerelmét; ’s mint tudta magát Bécsi barátjainak circulusaikban megszenvedtetni. Megvallom, hogy ez megmagyarázhatatlan titok előttem. Hogy fogsága után Udv. Concipistává tétette magát, azt megfejteni könnyű — általment a’ titkos Polizey’ zsoldos seregébe, ’s 1803ban a’ levelek’ bontogatásának departementjénél szolgált. Báróczitól tudom, hogy Somsich neki, midőn, kiszabadúlván, Bécsbe vette magát, szállást, asztalt, pénzt adott, de nem sok idő múlva marha embernek szidogatta mind szembe, mind úton ’s útfélen. — Grúber eggy Hymnust íra an Pallas Athene; ’s a’ melléje ragasztott Jegyzésekben azt mondja Bacsányi felől, hogy Magyar Országnak fenntebb repűletű Poetája nincsen; (csak hogy azt a’ fenn-repűlést egyedűl az ismeri, a’ ki azokat az isteni ódákat magának Bacsányinak szájából declamáltatni hallotta, mert hiszen ki, még eddig ugyan, nem jöttek) és hogy Virág Benedek csak igyekszik Bacsányit utól-érni. — Somsics eggy deák ódát írt: Ad Arma, Cives, nobile fortium sanguen virrum, etc. ’s Bacsányi elég szemtelenséggel bírt ezt az ódát úgy mutatni-be, mint maga munkáját, mellyre Somsics, a’ ki neki még akkor barátja volt, könnyen reá állott, hogy Bacsányi szerencséjét tehesse. Tette is, mert Bibliothecarius Johann v. Müller, a’ nagy Historicus, az ódát nem győzte csudálni, megküldötte Wielandnak, ’s Bacsányinak holnaponként tizenöt ft ajándékpénzt rendelt. Bacsányi jól tette volna, ha elhallgatott volna ezután, de viszketegsége elragadta, ’s arra vitte, hogy Woltmannhoz Müller felől eggy elegiát írjon, és eggy másat Mantua nevezet alatt. A’ Bécsiek meg nem tudták fogni, hogy az Ad arma cives!’ írója hogyan lehet illy hasonlatlan magához. Eddig talán elnémította a’ deák lantot.

Azután a’ német lantot kezdette pengetni. 1803-ban Debreczenben vala, ’s a’ Herder’ Adrasteájából eggy hosszú Ódát mutata Csokonainak, ’s azt mondotta neki, hogy azt ő költötte; ’s tudni kívánta a’ Cs...... ítéletét az óda felől. Cs. azt felelte, hogy 48 stróphájú óda nem bírhat egyenlő tűzzel; ’s B.... nehezen vette a’ megjegyzést, ’s kevélyen-pittyedt ajakkal azt felelte neki, hogy az Herdernek ’s a’ Bécsieknek tetszett. Ha a’ deák ódát Somsics írta, ezt talán Gabriéla sugallotta a’ barátjának. Erre czéloz az itt következő két Epigramma, mellyet a’ mai napig, noha secundum premitur in annum, Kis Jánoson kivűl senki nem olvasott. Ide írom még is; ’s kérem azt, a’ ki talán csak halálom után olvassa, hogy gondolja-meg, hogy poetice sok szabad, a’ mi nem moraliter; és hogy én itt csak azt cselekedtem, a’ mit Schiller cselekedett kevéssel ezelőtt a’ német földön….

 

 

1151.

 

Kazinczy — Nagy Gábornak.                                                 Ér Semlyén d. 14. Aug. 1807.

 

Édes barátom! Én az Urnak eggy rakás nálam hasznavehetetlen könyvet küldök itt. Meglehet, hogy az Ur ezen szemét köztt talál valamait a’ mit megtarthat. A’ többi jó lesz eltépni, holmit takarni etc. — Elfelejtém elhozni az Urtól a’ Bécsi Annalisokat, mellyeknek eggy részét még soha nem láttam. Azokat az Úrnál lévő könyveimmel eggyütt méltóztassék az Ur, kérem, ezen szekeresnek általadni, hogy ki és osztán felhozhassék…

 

 

1152.

 

Virág Benedek — Kazinczynak.                                                            Aug. 15én 1807.

 

…Minapi leveledben irt Anakreont már nem egyszer olvastam, ’s a’ sorok igen tetszenek. Te sokat fordítottál Anakreonból, vagy talán minden verseit. Szedd öszve kérlek, és add ajándékúl nemzetednek. — Én Csokonaiét nem szeretem. — Ha ide küldenéd, ’s reám bíznád, fogadom, a’ Censura hamar el olvasná

 

«Élni kevés öröm, hogy ha tsak’ él’tem az emberi közjót

«Felnem emelte, rá nem vete fénye sugárt.

«Mit használ számosb esztendők napjait élni,

«Hogy ha mi holtunkor senki nem áldja nevünk?

«Vagy-melly nyúgodalom, ’s tsendesség férhet az ollyhoz,

«A’ kinek a’ maradék tettire sírva tekint?

«Ah! kinek élete kín, ’s elmúlta öröm vala soknak,

«Ez nyomorúlt élet! — Zárta be gyászos Halál.

 

Catullus imígy végzé el epitaliumát / nászének/: — «bonae conjuges bene vivite, et munere assiduo valentem exercete juventam» Nem görbítette ki Musájának térdit, sem más tagát nem alázta földig. Ezt olvasván eszedbe jut Gyöngyösi, ki ellenem igen védelmezte a’ leonismust, a mellyet én nem kedvelhetek. A cadentias ritmusokat nem annyira gyűlölöm;…

…Rikóti Mátyás Verseginek nyomorúlt munkája.

 

 

1153.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                                 Krasznán 17dik August. 1807.

 

Göthe munkái itt vannak, a midőn levelem Pestre érkezet, hogy azok Debreczenbe küldessenek Nagy Gáborhoz, már be voltak pakkolva és által adva azon kereskedőnek, ki töb könyveimmel lehozta. …Gr. Bethlen László Nevelő hofmestere Jenábul …nagy Culturájú és sok tapasztalású ember — Göthet személjesen is igen jól isméri, nékem kedvem ereszkedvén Göthének jól el talált portraitját olai festésbe meg kapni… Göthével gyakran találkozik és vélle confidentiaba vagyon, és igy reménylem, meg kapjuk ezen nagy embernek képit…

 

 

1155.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                                                   Széphalom Aug. 19d. 1807.

 

Versegi Ferencz rabtársam, ’s annyiban mennyibe barátom, miolta haza szabadúlt, a’ nemzet első Grammaticusa, Révai Miklós ellen, hogy az néki (Verseginek) holmi Grammatikai eretnekségeit impugnálta, képzelhetetlen gorombasággal kőlt-ki. …Révai felette éles vérű ember volt. Felelt hát, de nem maga, hanem három tanítványa ált. Azok Versegit öszve meg öszve tiporták. Versegi meglátta az első munkában tett vagdalást, ’s tavaly a’ Kultsár leveleiben az egész nem előtt protestált, hogy ő mint bántattatik, ’s azt mondta kinyilatkoztatásában, hogy hiszen ő nem vítat semmit, néki mind eggy akár hogy írjon ’s szólljon a’ Magyar, csak jót mondjon. (Csak halld a’ ravasz embert! hiszen a’ Grammaticusnak a’ rosszúl vagy hibásan mondott jó nem lehet jó!) A’ Révai Oskolája felelt Verseginek ugyan csak a’ Hazai Tudósításokban. …

…Gőthe eránt mit rendeltél, add kérlek tudtomra.

 

 

1163.

 

Kis János — Kazinczynak.                                                     N. Dömölk Aug. 29dikén 1807.

 

…Zala Vármegye is egy Országos Tudós Társaság’ felállítását kívánván, egy nyomtatott levelében Társokat proiectál, ’s azok között tsak az egyetlen egy Horváth Ádám protestáns. Kisfaludy a’ múlt hetekben Döbrenteytől, a’ ki őtet ifjúi szeretre méltó enthusiasmussal meglátogatta, azt kérdezte, ha Lutheránus-e? Ebben magában nem ütközném-meg, ha már némelly egyébb aprólékos esetetskék szeget nem ütöttek volna fejembe. De hagyjuk őket; meglássuk mit szűl az idő…

 

 

1165.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                                                    Széphalom, 6. Septbr. 1807.

.

…Bírom már azt a’ könyvet, a’ melly eránt eggyszer tudakozódtál: Freyműthige Briefe eines ungarischen Edelmanns űber des österreichische Staatssystem. Austerlitz 1806. — Csak most kaptam meg, ’s még nem volt időm csak belé is tekinteni. E’ napokban az lesz az olvasásom. — De bírok sok pénzért egyebet is. 1. arany pénzét Napoleonnak, ezüst tallerkáját, ’s 9 franczia réz pénzt; még XVI Lajos képével van némellyike; de már mindeggyike a’ változások olta. — Te gyűjtesz e pénzt édes barátom? ’s gazdag e már Collectiód? Nekem kevés van, és azt is abba hagyom. Arra gazdag erszény kell, én pedig sokat e’ czélra, annyi sok mellett nem adhatok…

 

 

1166.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                       Széphalom, Septbr. 15d. 1807.

 

….Révai Magyar Nyelv Professorának tétetik. Kötelessége lévén hogy a’ nyelvbeli megtévedéseket kimutassa, szóll Verseginek botlásai felől is, de bántás nélkűl. — Versegi kiszabadúl, ’s még nem is tudván talán, hogy Révai mit írt, Révait meglátogatja. A’ legszívesebben fogadtatik. Hihető, csak hamar azután Révaival is úgy láttatta fogságában dolgozott darabjait, mint Virággal. (Mert hogy Virággal láttatta, azt én Virágnak leveleiből tudom.) Öszve kaptak. A’ perben Révainak volt igaza. Csak tekints a’ Versegi írásaiba, ’s meglátod monstrumait…. Révai róla nem szóllott senkinek, midőn Versegi dobra üté, ’s Grammatikájában ’s Tiszta Magyarságában Révait kefélni kezdé. Ismerni kellett Révait. Ő a’ legszelídebb volt míg nem bántatott. De ha bántatott, nem bírt többé magával. Tanítványai, Miklósfi és Kardos Adorján, a’ Révai által tett plánum szerint igen vastag pennával költek-ki Versegi ellen. Nem lehetetlen — legalább a’ Hazai Tudósítások eggyik levele után azt gyanítom, — hogy ezen nevek alatt maga Révai lappangott. Ott Verseginek derekasan visszaadák a’ gorombáskodást. …

…Verseginek Aglájája éppen szemem elibe akadt, és így kiírok neked belőle eggy darabot, mellyet Batsányira nem faragott, hanem kalapált. Faragni lehet szépen is. …

Imhol lap 110. szóról szóra, betűről-betűre.

 

                                       EGY GOROMBA POÉTÁRA.

Ob das wahr ist? ob das wahr scheinen kann?

 

Szabad dühökkel ostromolta

Sok régi bárdus honnya’ népeit;

Azért nevezte a’ gorombát

Bárdusnak ó Romában a’ deák.*

Te tűrhetetlen büszkeséggel

Megmardosod legjobb barátidot.

Tiéd tehát a’ zöld borostyány;

Te vagy bizonnyal a’ mi bárdusunk.

                                   *in dem alten (a’ Régi) Rom der Lateiner!

 

 

1181.

 

Diószegi Sámuel — Kazinczynak.                                Debretzenbenn Oct. 15kénn 1807-benn

 

….Már most ide jutva igen sajnállom, hogy a’ Magyar Fűvész-Könyvben a’ kerti ’s nevezetesenn a’ Botanicus kertekbenn tartódni szokott plántákra bővebben ki nem terjeszkedtünk; mert az úgy volna jó, hogy eggy plánta se vólna a’ kertbenn, a’ melly a’ könyvbenn benne ne vólna. De most mivel főképpen a’ szabadonn termőket, és a’ kerti nevezetesebbeket tartottuk szemeink előtt: meg lehet, hogy sok plánták lésznek a’ kertbenn, mellyek a’ könyvbenn nem találtatnak, kiváltképpen üvegháziak, a’ mellyekből igen keveset akartunk feltenni. De hiszem ha most ez a’ könyv annak a’ Szent Tzélnak előmozditására, hogy t. i. ezt a’ gyönyörködtető ’s egyszersmind Felséges Tudományt Hazánk fijaival megízelíttesse, valamit tehet: idővel valaki, a’ ki ezen tárgyra munkálkodni fog, ezt és egyéb híjjánosságokat, mellyek ezen első próbatételbenn vagynak, kipótolhatja…

 

 

 

1182.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                                              Széphalom, Octob. 17d. 1807.

 

…Felhánytam a’ Gőthe subscribenseit. 1268an vannak mind öszve Német Országnak legkellemetesbb Irójára, ’s a’ Magyar földről mi ketten subscribálánk, és Pesten Hartlében, Buchhaendleri speculatióból, minthogy ő velinre is 1., Schw[eizi] papírra is 1., Nyomtatóra is 1-et rendele. Ha nem pirúl e Nemzetünk az illyenekért? Bizony méltán pirúlhat. Az első Tomust már öszve hajtogattam. Defekt az exemplár, nincs meg a’ 13dik árkus. Melly véghetetlenűl szép darabokat találtam benne az újak köztt! De arra sublimált ízlés kell, hogy némellyiknek szépségét érezzük. Ismét elmondom, ha választás engedtetnék magamat eggy varázsbot ütése által azzá tennem a’ magyarban a’ mi eggyik vagy másik a’ Német Irók köztt, Gőthévé üttetném magamat. Noha ott van Klopstock, Wieland, Schiller, Bürger, Mathisson is, a’ kiknek szépségeiket ismerem…

 

 

1190.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                         Széphalom, Novbr. 4d. 1807.

 

…Verseid csomóját Novembernek 24dik napja táján viszi Pestre Institórishoz az a’ Zemplén vármegyei Követ, a’ ki Gróf Desőffi Jósef barátunkat váltja fel. — Nékem az a’ gondolatom jött, hogy a’ Herder Paramythjeit versekbe kellene dolgoznom, noha Herder is csak prózában írta. Tagadhatatlan az, hogy Poétai darabnak poétai lepelben illik megjelenni. Két napi munkám imhol van:

 

A’ HAJNAL.

Tánczolva ’s víg dalokkal ment elébe

Éósznak eggy inneplő lyánysereg.

Te szép, te boldog Istenné, e’ rózsa-

Lepelben, e’ meg nem hervadható

Kor’ tündöklésiben! Te minden reggel

Újúlva kelsz elő a’ nem-hiú

Kény’ és örök virágzat’ ferdejéből!

Ez volt dalok. ’S a’ nyájas Istenasszony

Keggyel tekinté a’ magasztalókat,

’S midőn előjött a’ Nap, méneit…

 

AZ ALVÁS.

Azon Tündérek’ végig-láthatatlan

Legiója köztt, a’ mellyet Júpiter,

Hogy a’ halandók’ terhes él’teket

Szelíd kezekkel édesítenék,

Kedvezve, mint mindenkor, alkotott volt,

Setét alakkal feltűnt Hypnusz is,

A’ gondfeloldó, bánatoszlató!

Mint illek én e’ gyászos arczulattal

Testvéreimnek színes sergek közzé?

Mint lépjek így az Ámor’ társai’,

A’ Vígaságok’, Tréfák, ’s Húnyorok’

Ezer kecsekkel ékes Gyűléseikbe?

Talán hogy a’ kiről aggása’ sullyát

Elhengerítem, a’ kit a’ feledség’

Szelíd kelyhéből ittatok, reám

Viszont hűséggel fog tekinteni:

Talán hogy a’ megfáradott etc. etc.

 

 

1194.

 

Kézy Mózes — Kazinczynak.                                        S. Patak 21. Nov. 1807.

 

A könyvek kinyerésére elég lett vólna tsak egy parantsoló szó is — Imé küldöm mind azokat, valamellyeket a Tekintetes Ur kiván — Jelentem, hogy a Rousseaunak egy darab hijja van, és így tsonka — Azt hiszem, hogy 16 Rhénesért meg lehet kapni a mi Auctiónkon — A Plutarchust 1 Rhénesre gondolom — Az Ernesti Homérusáért gondolom meg fognak adni 14 Rhénes — Ezt tsak Auctióinkon tett observatiom szerént írom — meg lehet, hogy sokkal óltsóbban is meg lehet venni — Én igérem ebbeli szives szólgálatomat; de szeretnék még is a Tekintetes Urtól e részben instruáltatni — A Görög és Deák Classicus Irók nállunk igen drágán szoktal el kelni.

A mi Bibliothekánkba nints meg a Sallustiusok között a Havercampé; sem az, a melly ki adattatott in usum Delphini: tsak ezen kettő találtatik:

Sallustii quae exstant etc. etc. Recensuit diligentissime, & Adnotationibus illusztrarit Gottl. Cortius — 4o Venetiis 1437 — — ez igen jó kiadás.

Sallustii opera, cum selectissimis variorum observationibus & accurata Recensione Ant. Thysii. — 8o Maiori Lugd. Bat. 1649.

A küldött ajándékot oskolánk képébe szivesen köszönöm. — Köszönettel emlékezem a nekem küldetett két könyvekről is — Ruminak régen küldöttem vólna már valamit, de azt gondoltam, hogy a Teschenből való haza költözése félbe hagyatta vele a munkát — már azon vagyok, hogy mennél elébb küldhessek..

 

 

1195.

 

Kézy Mózes — Kazinczynak.                                             S. Patak 1807. d. 30. Nov.

 

…Bátorkodom némely vers darabokat ide zárni, mellyeket tsak most nem régen készitettem — A Deák versek tsak fragmentumok, és ugy mint egésszek hijjánosok; de ha ugy kell nézni mint fragmentumokat, talán nem egésszen meg vetendők — A Magyar darabra nézve van bennem egy kis Autorliebe; jó vólna megmutatni, hogy éppen semmi se lehetne…

                                 Ad amicum

ad Academiam Jenensem proficiscentem.

Ergone Teutonicas ibis visurus Athenas,

Linquens Pannonici pingvia rura soli?

Et patriis vives longe devisus ab oris.

Qua volvirt rapidas spumifer Albis aquas?

Scilicet hoc cupido regnans, in pectore Musae

Svadet amor, svadet Delius ipse tibi.

Nam te nec lucrum peregrinae limina gentis,

Conscia nec sceleris pectora adire iubent:

Illud non agitat pectus nisi honesta cupido.

Ductaque innocue crimine vita caret.

— — Jenenses sequeris, tua numina Musas

Numina devoto pectore culta tibi.

Nec te quas fundit Patakini Musa Lycei

Triste gemens lachrymas, nec remoratur amor.

Nam tua maiores vinxerunt pectora Musae,…

 

                                   A Baráttság.

Istenségnek mennyből származott Leánya,

Baráttság, az Égnek legszebb adománya!

Jer titkos bájoddal lelkesítsd mellyemet,

Mig ditséretedre zengem énekemet —

Szent erőd a roppant világot meghattya,

Kerekit eggyező mozgásba forgattya,

Sőt hogy alkotmánnya áljon illy rendébe,

Eggyességet fujtál a Chaos méhébe.

Te vagy a Mindenség foglaló lántz szeme,

Melly által szebb fényben tündöklik kelleme.

Ha békesség szerző páltzádat ki nyujtod,

A sziveket forró szeretetre gyujtod:

Parantsolsz: s az ágyúk öbli meg némulnak,

S a halált lövellő nyilak meg tompulnak.

A hol szent tüzednek tündöklik világa,

Virít a békesség drága olaj ága.

Szent lántzal kaptsolod egybe a lelkeket,

Szent tüzzel hevited az érző kebleket.

A hol bájos erőd a szíveket hattya,…

Óh nagy gyönyörüség! ott ismét fel lelem,

Kit itt a szeretet egybe kötött velem,

Majd ott hív keblébe fogok ismét dülni

s A szent szeretetnek vég nélkül örülni.

 

 

1210.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                    Széphalom, Jan. elsőjén 1808.

 

…Mostan pedig fogjunk valaha dolgainkhoz:

1)A’ Bécsi Annalisok tegnap érkezett Decemberi darabjában Epistolád lap 283. (a’ legutolsó darabja a’ Recensióknak) recenseálva van. Kiírom azt:…

2) Verseid csomóját a’ Zemplényi új Deputatus le nem vihette Novemberben Pestre, mert     ollyan Deputátus nem is választatott, a’ mi Desőffink megmarasztatván ott a’ Palatínus által. Más alkalmatosság felől kell tehát gondoskodnom. Készebb vagyok nem tudom meddig fenn tartóztatni, mint hogy bizonytalanra bízzam levitelét. Tudod, melly kincsnek tartom.

3.) Haykul mind a’ mellett, hogy Reversálissal is kötelezte magát, gazúl megcsala. Egyveleg Irásaim első kötete már eddig csak ugyan Pesten van, 17dik Xberben indúlt oda. Öt exemplárt rendeltem ajándékban másoknak Institórisnál. Kultsárnak, Schédiusnak, Szemerének, Virágnak, és néked. Tégy rendelést, hogy vehessed.

4.) A’ Teleki Domonkoshoz intézett levél elől sacrilegium volna kitörleni a’ nevet. Ne cselekedd azt. …

5.) Igen is hogy számtalan példa van a’ leggondosabb Poetáknak írásaiban arra, hogy a’ comma nem a’ sor’ végén, hanem a’ következő sornak első szavaira esett. De hogy minden bizonnyal szebb, ha a’ comma a’ vers’ végén áll…

6.) Édes barátom, nem parancsolatiddal való nem gondolás, hanem a’ sokféle baj cselekedte, hogy Journálod planumának kidolgozásához hozzá nem foghattam…

…A’ Hebe jó név a’ Románoknak, ’s Asszonyi szíveket mívelni akaró írásoknak. Csak Journálodnak eggy könnyen citálható nevet válassz..

 

 

 

1213.

 

Kazinczy — Pápay Sámuelnek.                                                                   Januar 5d. 1808.

 

…. Munkádat rég olta ismerem, becsűlöm, csudálom. Szerencsésebben e’ tárgy körűl senki nem dolgozott, senki nem dolgozhat. Ne vedd ezt hízelkedésnek….Révainak munkáji elébb vagy utóbb bizonyosan ki fognak jőni…. Révait igen nagynak, utólérhetetlennek tartom: de nem tartom hibátlannak; és azt önn magának is ki mertem mondani…

…Leveled’ bérekesztése azon oldalamon illet, mellyen legérzékenyebb vagyok. Lelkem repűletbe jő, mihelytt 2387 napi szenvedéseimre pillant vissza. …Gondviselés mindég ád poltolékot a’ jó embernek, példámon láthatnád, ha tanúja lehetnél házi boldogságomnak, melly annyi csapás után, a mennyi ért, nincs baj nélkűl, de olly szép minden baj mellett, hogy ezt a’ bajt még talán köszönöm is Tündéremnek, ki szerencsémet így alkotá. Eggy nálamnál 21 esztendővel ifjabb Asszonyka lett feleségem, annak az embernek gyermeke, kit én 1784ben azon tisztelettel kezdettem tisztelni, a’ mellyel a’ mi Szögyénink tisztelte kedves Ipát, az eggyetlen Pászthoryt; eggy olly Asszonyka, a’ ki távol minden bohóságoktól, életemet úgy teszi szerencséssé, mint a’ megszeplősíthetetlen természet’ jó gyermeke eggy magának-élni kivánó embert tehet…

 

 

1219.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                         Széphalom, 22. Jan. 1808.

 

…Én a’ Bécsi Annálisokat 1802. olta, és igy kezdetek olta, bírtam. Szentgyörgyinek által küldöttem mind a’ mi volt. Ő másnak adta által, ’s ez azt szülte, hogy most 22 ft. 30 xrt kelle fizetnem az elveszett darabok újabb meghozatásáért. Ezek csak most jöttek kezemhez. NB. az 1805diki darabok egyenesen Debreczenbe mentek, ’s ott elvesztek, minekelőtte láthatnám. Most vévén tehát ezeket, mikor bele fáradtam a’ Hálai A. L. Z. kiírásába ’s forgatásába, a’ Bécsit vettem-elő…

…Próbát tevék ha a’ szerelem’ legboldogabb örömét tudnám e festeni igazán és kényes kézzel, hogy azt a’ nemes lelkű is olvashassa; ’s lásd ezt a’ Ritornellát, ha talán még nem közlöttem. Az eggy boldog férj’ örömeit festi, kinek hölgye elfáradva megyen ágyba, és a’ ki kész lemondani, elhalasztani örömét, hogy a’ szeretett hölgy alhassék.

———

«Ne, ne! megöl az álom; hagyj alunni!»

Mond félig alva már az édes lyányka,

’S reám borúl, ’s elszunnyad karjaimban.

 

Én engedek, ’s a kedves terhet össze

Fűzött karokkal tartom áltszorítva,

’S számlálom szíve minden döbbenését.

 

De végre virrad. Hahh, eggy mély fohász, és

Utána csók, eggy néma — kínjaimnak

Felhozza végét és a’ várt jutalmat.

Gőthei tűz legalább. Az első sor értelme:

Nicht, nicht! mich tődtet der Schlaf. —

 

 

1222.

 

Báróczy Sándor — Kazinczynak.                                                         Béts 26. Januar˙ 808.

 

Elegyes fordittásainak első kötetét vettem szívességgel, ’s különösön köszönöm rollam lett meg emlékezését; annyival is inkább, hogy, önnön maga érdemeiről elfelejtkezvén, mindgyárt Czímlevelén oly mineműséget tulajdonitt kevés tehettségemnek… éppen valamely Chymicus irásaimnak mutatótáblájival, mellyekhez már több esztendőktől fogva mindég szándékoztam fogni, lévén foglalatos, nem bátorkodtam félbe szakasztani, …Reménlem nem fogja rosz neven venni kedves Bruder Uram, ha már fordittásának tárgyáról is közlem itéletemet, mely egyedűl tsak abból áll, hogy valamennyire örvendettem a’ Négy Palatzk és a’ Szamniumi Menyegzők magyarul is világra lett jöveteleken, tsaknem annyi kedvetlenséggel láttam Alcibiád, A’ két szerencsétlen, és A’ szép Aniko más öltözetbenvaló megjelenéseket: mert ezek, jól roszszul, már egyszer forditva voltanak, azért azt az időt, mellyet ezeknek jobbittásokkal töltett el, jobb lett volna másokra, mellyek magyarul még nem találtatnak, forditani. Mármontelnek mind edgyütt 23. Meséi, vagy ha inkább tettzik, Regéji lévén, ha azt a’ hatot, mellyeket én már forditottam, a’ hozzájok járult Négy Palatzk és Szamniumi Menyegzőkkel kihuzomos belőllek, mégis marad tizenöt, mely elég tágos, termékeny, és már béis vetett mező lett volna, gazdag takarmányt hordani belőllek Magyar Hazánkfiai számokra.

 

 

1223.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                                     Tasnád, 26dik Január 1808.

 

Annalen der Literatur des österreichischen Kaiserthums 1807dik esztendei 12 darabját most egyszeribe kapván meg, annak Juliusi darabjába, toldalékjának 52dik lapján lelkemet vidámitó indulattal olvastam Magyar poézisünk minéműséginek olj szép, és tökélletes le irását általad…

 

 

1226.

 

Kézy Mózes — Kazinczynak.                                                              S. Patakon 28. Jan. 1808.

 

Az eladatás véget küldött könyveket vettem — Én senki eránt nem érzem magamat olly igen köteleztetnek lenni, mint a Tekintetes Ur eránt: mellyre való nézve a reám bizott dolgokban a legnagyobb szorgalmatossággal kivánok eljárni — De azomban, mint olly, a ki a Pataki Auctióknak mivóltokkal igen esmeretes vagyok, kéntelen vagyok azt kijelenteni, hogy azon könyvekért a várt summa soha be nem jöhet — Azok többnyire régi Német könyvekből állanak, mellyeknek itten igen kevés betsi szokott lenni — Én azon könyvekből nem igen reménylek többet 40 Rhforintnál…

…Küldöm a kivánt könyvekkel eggyütt a három szivképző Regéket — Az eggyik már be vólt kötve; de mind az maga hibás vólt, mind pedig más exemplumnak kipótolására hijjánositani kelletett vagy két árkussal — Igen nehéz itt eladni valami könyvet, ha tsak 5 Rforint is az ára, ’s ez az oka, hogy ezen három exemplumok mind eddig árost nem találtak…

 

 

1227.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                                            d. 29. Jan. 1808.

 

…A’ Hazai Tudósítások’ ez idei 2dik levelében szó volt az én Irásom felől is, eggy Bokréta felől is. Irni akarék épen, hogy küldjék, midőn Cserépi Károly Úr eggy levélben megküldé. A’ mint megnyitám, legelébb is az én nevem tűne szemembe az ajánló levél előtt. Nagyon meghökkentem, ’s azt vala kedvem rá mondani, a’ mit Caesar monda, mikor a’ Cassiusok és Brutusok késelni kezdék: Ista quidem vis est! — Barátom, mikor unbärtig Poetácskáknyujtanak annak bokrétát, a’ kit Kis a’ magyar ének’ triumphusával úgy tett halhatatlanná, mint Pindarus a’ maga kocsizójit ’s az a’ kinek a’ bokréta nyujtatik, ollyan forma érzést érez, mint Napoleon érzett, mikor neki a’ legparányibb, p. o. a’ Portugálliai, nyujtott Ordót, minekutána ő már Bécsből, Pétervárról, Berlinből, Madridból kapott keresztet a’ kereszt helyébe! De elolvasván a’ kis ajánló levelet, még pedig úgy mint ha az másnak volt volna írva, szemérmem örömmé vált…

 

 

1229.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                                              Széphalom, 3. Febr. 1808.

 

…A’ ma érkezett levelében a’ Hazai Tudósításoknak Gróf Desőffy Jósefnek eggy franczia ízlésű verse van. Olvasd-meg, kérlek. Megérdemli, mert barátunktól jött, és nem classich ugyan, de szép, és a’ gondolatok igen jók. Az utolsó sorban azt mondja, vagy inkább azzal dicsekszik, hogy ő sem nem vár semmit, sem nem kér. ’S ebben szint annyi kevélység van mint a’ várásban és kérésben, csak hogy másféle. De a’ hiúság (Eitelkeit) nem rossz portéka, csak a’ maga határából ki ne csapjon. — NB. Ő még csak nem is kamarás.

Én a’ Maros-Vásárhelyi Bibliotheca felől jelentést akarok tenni a’ Hazai Tudósításokban, mert gyalázat, hogy azt a’ Magyar a’ maga periodicus írásaiból nem ismerheti, ’s én magam is a’ Bécsi Annálisokból ismerem. Kijegyzem, mit ír róla az Annálista, ’s kérlek méltóztassál tudósítani, mi maradt ki belőle, vagy mi van hibásan. Áll az ott az Intell.blattban, May, 1804. No 17. pag. 129.—133. A’ Magyar könyvek száma megyen 1200 darabra….

 

 

1234.

 

Kazinczy — Id. B. Wesselényi Miklósnak.                                      Széphalom, Febr. 7d. 1808.

 

Gróf Desőffy József a’ Királyné tiszteletére verseket írt. Rendes megbotlást tett benne. Liviának nevezi — holott Lívia a’ legistentelenebb, leggonoszabb asszony volt eggy olly útálást érdemlő fejedelem’ ágyában és oldala mellett mint Augustus. Én meg nem foghatom, hogy ez a’ szíves tiszteletet érdemlő kedves barátom hogy botolhatott-meg így, és a’ Censúra ezt hogy nem vette észre. A’ hátra lévő versek jól ömlenek; de egészen bennek lehet találni a’ Desőffi ugrándozó lelkét. Az utolsó sor erőszakosan van oda akasztva, és csak a’ jó gondolat vagy inkább jó érzés miatt tartathatik szépnek.

 

Bajuszos Magyarok! Szép ’s jó Királynéhoz

Kik a’ múlt időből már hozzá szoktatok,

E’ gyönyörű kegyes Uralkodónéhoz                                        M. Teresia

Érzékeny szívekkel mind folyamodjatok.                                 1741.

Esvén lábaihoz bízvást imádjátok;

Ennyi kegyelmesség imádást érdemel.

Bizonyosan nem fog tapodni reátok.

Az a’ szép láb nem nyom, az a’ szép kéz emel.

A’ szabad emberek’ szíves tisztelete —

Száz hízelkedésnél, érzi hogy többet ér.

Férjének a’ Magyar legkedvesbb Nemzete.

Az is ki ezt írta, sem nem vár, sem nem kér.

G. D[essewffy] J[ózsef]…

 

 

1235.

 

Kazinczy — Báróczy Sándornak.                                                 Széphalom, Febr. 8d. 1808.

.

A’ tömjén, mellyet én, halhatlan Férjfiú, Tenéked gyújtottam, a’ legforróbb tisztelet’, a’ legbuzgóbb háló’ áldozatja volt. Gyermeki korom olta Te valál példányom, mellyet követni igyekeztem. Munkád örök társam volt… olvasám Franklinnak életében, hogy ő mint képzette stílusát. «Egy szép szakaszt valamelly megkedvelt Iróból elolvastam egyszer kétszer, (úgymond), jegyzést tettem belőle, ’s más nap, midőn már kifejezéseire nem emlékeztem, magam dolgoztam ki ’s öszvehasonlítottam azt Originalommal.» Megtetszett ez a’ gyakorlás hallott neme ’s követtem azt. Elébb a’ két szerencsétlent, azután Alcibiádot dolgozám újra, eggy szeggel karmolván könyveim’ tiszta papirosába, ’s Munkácson osztán eczetben macerált vas darabok’ levével írogatván forditásodnak elég ritkán nyomtatott sorai közzé a’ mi gyakorlásaim által gyűlt. Igy jutván erőre, (ha jutottam), hozzá fogtam a’ 4. palaczk, a’ Szamniumi Menyegzőkhöz és a’ Kétséghez, ide haza pedig megtoldottam Lübinnel, de ezt előre látván, hogy a’ Censura meg nem fogja engedni közre vitelét, csak szekrényemben tartom. …

 

 

1236.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                         Széphalom, Febr. 8d. 1808.

.

…A’ minap reá nem akadtam a’ Bécsi Annalisokban azon Recensióra, mellyben a’ vers enjambé felől vala a’ szó. Már feltaláltam. Imhol van az: Gedichte von Gabriele Batsányi, geb. Baumberg. Wien, 1805. Annalen der Literatur etc. pag. 377….

…Ezen Recensióban fordúl-elő Mad. Deshoulières-nek eggy kis szép darabja is a’ Német fordítással. Kiírom azt.       (   D. Antoniette du Ligier de La Garde /Paris 1637-id 1694/ auteur

                                              De poésies pastorales Larousse )

                        CHANSON.

Ah! que je sens d’inquiétude!

Que j’ai de mouvemens qui m’étoient inconnus!

Mes tranquilles plaisirs, qu’ ętes vous devenus?

Te cherche en vain ma solitude.

D’où viennent ces chagrins, ces mortelles langueurs?

Qu’est ce qui fait couler mes pleurs

Avec tant d’amertume et tant de violence?

De tout ce que je fais mon coeur n’est point content.

helas! cruel Amour que je méprise tant

Ces maux ne sont-ils point l’effet de ta vengeance?

                 …. Én felette örömest olvasok Recensiókat ’s sok hasznát tapasztalom olvasásomnak…

 

 

1239.

 

Kis János — Kazinczynak.                                                   N. Dömölk, Febr. 14dikén 1808.

 

…Journálomnak, (mellyről mostanában nem igen gondolkozhattam) ha ugyan lessz belőle valami, Magyar Tárház nevet akarok adni. Lakos is igéri, hogy fog bele dolgozni, s’ némelly szép észrevételeket írt eránta, de a’ mellyeket nehezen lehet valósággá tenni…Pályaírásomat németre fordítja egy predikátor barátom. Weber azt írta vólt, hogy ki fogja nyomtatni…

 

 

1242.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                                                   Széphalom, 19. Febr. 1808.

 

…Említett leveledben egyedül a’ Bécsi Annalisok felől szóllasz. Igen örvendettem exsultatiodon, mert az azzal bíztat, hogy azt hordatni meg nem szűnsz. Én nem tudom megfogni, hogy eszes ember, flun lakván, miképen lehet el az illy írások nélkül. Én a’ Hálai Liter. Zeitungot nem hordatom, mert 30 forintba kerül, ’s ingyen olvashatom. Nem birván, ki írom belőle a’ mit felejteni nem akarok. De ha ingyen nem olvashatnám, ha 60ba kerűlne is, hordatni fognám. —

Mikor az efféle írásokban rólam ’s barátaimról esik dicséretes említés, csak annak örűlök, hogy arról a’ Hazára háramlik a’ fény. Egyéberánt én nagy barátja vagyok a’ Publicitásnak, ’s szeretném, ha minden a’ ki olvas, hall, tapasztal, ezen közönséges szekrényekben tenné-le keresményét, hogy az közhaszonra szolgáljon. Eggy főből más főbe megy által a’ gondolat, ’s lángot lobbant. — A’ mit a’ Magyar Poezis felől írtam, azt a’ fordító egészen elrontotta, mert magyarúl igen rosszúl ért, ’s szörnyű megtévedéseket tett, felcserélvén egymással a’ két Gyöngyösit etc. A’ kik tudják, hol a’ botlás, látni fogják, hogy azt a’ fordító tette, nem én…

 

 

1251.

 

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek.                                          Széphalom, Mart. 12d. 1808.

 

….Pestről írják, hogy eggy bizonyos circulusban az ítéltetett Marmontelem felől, mellyet itt vészesz, hogy érteni nem lehet. — Szent Ágoston ezt mondá valaha a’ Szent Irásról: Si obscura est, pereuntibus est obscura. — Hogyan légyen az illy munka mindennek érthető? Én azt csak azoknak akartam érhtetővé tenni, a’ kik a franczia Corversátio’ stylusát ismerik. — ’S a’ nem-értők is érteni fognák, ha a’ 2dik könyven kezdenék az olvasást, hol Magyar scénájú regék vannak. — Ötödik kötetemet kéntelen valék vissza vétetni a’ Bécsi Nyomtatótól, ki pénzemet és Mstumomat ezen első kötet nyomtatásához két egész esztendeig tartóztatta, ’s arra kénszerít, hogy Rochefoucauld miatt már most Bécsi Prókátorral támadtassam-meg. Ezen ötödik kötetből kiíratom számodra Krómát, hogy addig is, míg megjelenhet, lássd.

Hozzá fogtam az Aesthetikai Magyar Grammatika írásához, ’s most még inkább tapasztalom, hogy Herkulesi erő kívántatik az Augiás istálójának kitisztítására… vevém B. Prónay Sándornak levelét. Néki megírtam, hogy Te buzdítottál ezen Grammatica írására, ’s azt kértem-ki, hogy ő méltóztassék megtekinteni minekelőtt kiadom…

 

 

1258.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                            M. Wásárhelj, 17dik Mart. 1808.

 

Közlök  én is itt veled eggy érdemes, hazámfia és igen kedves Barátom B. Naláczi István verseit, meljeket készitet eggy iffiú Barátom halálakor… Bolodnak is declaráltatott — itéld meg micsoda Bolond az, a ki iljet ir —

 

Világos időnkben setét versengés lett

Egy iffiu haldokló convertita felett,

Szárazon bocsássák, vagy pedig kenettel?

Ok nélkül bailódnak egy alvó lélekkel,

Hogy kisérjék testét: égő szövétnekkel?

Vagy pedig Deákok száraz énekekkel?

Egy paroxismussa e mind a két résznek,

Mert a jók’ lelkei ha el nem enyésznek,

Bizony mind egy formán boldogok is lésznek.

 

 

1263.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                                                  Széphalom, Márt. 30d. 1808.

 

….Verssel rekesztettem-bé magam is. Addig is, még azt látni fogod, olvassd azt itt:

Követője Mársnak virító korában,

Szebb órájit élte a’ Muzsák’ karjában.

Nyugtot kívánt, nem fényt, hajló idejére.

De kész vala mindég honnja’ szent védtére,

Valamikor reá veszélyt törni látott —

Hol lelünk illy polgárt, illy embert ’s barátot!

                   …..

 

1266.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                                     Ugrán, 4dik April 808.

…. Levelem tulsó lapján közlöm véled azon verseket, meljeket el indulásom előtt való estve külde Sombori László kezembe…

…Örvend dicsőült Lelke sok érdemen

Szenteld Atyádnak zengedező Karok

Közt halhatatlanság’ Ölébe!

Hogy nyomainn az Egen Te törni

 

Emberkedel rést: a ki kereszt neven

Vagy Farkas, a’ ki törsökös,és igen

Szép Hírt, Nevet nyert Nemzetednek

Őss Cserei Nevit ékesitni

 

Sok Virtusokkal lelkesíted magad!

Már ki ragadtak a’ puja nép közül

(Csak kessenek) ’s tul Léda kettős

Csillagain fel emelve tesznek,

 

Mert arra méltók mind azok a jeles

Őszinteségek, meljek az Angyali

Szivedben egy mást meg csokolva

Ambrosiat kebeledben isznak.

…..

Nagy példa híres Csokonai Vitéz

Mihálj! ki szent egy áldozó Papja volt

Fébnek, s kilencz Musáknak, annak

Oszlop emelteték önn erődön.

 

Látván az Égig fel repülő Sasok

Csillámlo fényed, csattogó szárnyikon

Pompás arany kolcsot hozának

Földi nagyon kegyes Istenünktöl.

 

Tiszteltetett légy, tisztele kit királj,

Sorsossaid közt ezt leg elébb nyeréd:

Versengjen a rang virtusokkal

Ilj csata sok koszorúkra méltó.

 

Érzéseinket, hogy ha szabad leszen

Ki feiteni csak vélle vígy, az miként

Nyisd mind királjnak, mind Hazának

Tárait a kegyelemre, jóra…..

 

 

1267.

 

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak.                                         Alsó Olysón, 1808. 6-ik Aprilisz.

 

Kedves Barátom! Háladatossággal veszem Marmonteledet és Rumi Úr Almanachját, Króma eránt pedig a’ leg nyughatatlanabb várakozással fogok viseltetni. Már Pesten halottam némelly gántsításokat; erőltetett, itt amott nehezen érthető magyarsággal vádoltak. A’ Könyv kötőnél van most Marmonteled, mihelyest visszahozzák, olvasni fogom. Mivel alkalmasint tudok mind frantziáúl, mind magyarúl, ha folyvást fogom olvashatni, a’ lesz talán jele, hogy nem rosz fordítás. Rumi Úrnak köszönöm erántam való szívességét, de arra kérem, hogy ezután ne tegyen oda Kérdő jelet a’ hova nem kell…

 

 

1269.

 

Kazinczy — Nagy Gábornak.                                         Széphalom, d. 8. Apr. 1808.

 

egy exemplárral a’ Marmontelemből kedveskedem. A’ másik csomócskát méltóztassék Halmágyi Ur által Cserei Farkas barátunknak megküldeni. Olly könyvek vannak benne, a’ mellyeket ő ada nekem kölcsön. Legyen tehát gondja az Urnak, hogy hűségtelen általvivő kezébe ne jussanak…

 

                 A’ Könyvek ezek:

Fabri Thesaurus Erud. Scholast. 2. t.

Winkelmann 2. t.

Bliomberis v. Alxinger 1.

Garve űber die Menschl. Pflichten 4 t.

Gedike Schulschriften 1.

Götz: Gedichte 3.

Engels Mimik 2.

Mathisons Gedichte 1.

Wilhelmine 1.

Hermann und die Fürsten 1.

Mann von Geist 1.

Uz Gedichte 2.

Gemählde der K. K. Gallerie 2.

Babel et Ninive 2.

Salis Gedichte 1.

Fichtes Bericht 1.

27 darab.

 

 

1271.

 

Kézy Mózes — Kazinczynak.                                        S. Patak d. 11. Apr. 1808.

 

Érdemem felett való szives Jóakaró Uram! A Szivképző Regéknek öt Exemplumai már régen el kőltek: de az árok Innep után jön kezemhez; mellyre való nézve akkor küldhetem az értek jövő 25 Rforintokat által a Tekintetes Urnak…

 

 

1276.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                       Széphalom, 25. Apr. 1808.

 

…E’ napokban Himfy nekem eggy békötött exemplár Regéjit küldé-meg levél nélkűl. Mit adtam volna értte, ha nem ezeket a’ hitvány regéket, hanem igen szép szerelem-énekeinek új kiadását küldötte volna meg, mellyeket még sem láttam! Találd mit fog kapni tőlem viszontkedveskedés képen! Petrarcának Rafael Morghen által metszett szép képét, mellytől magamat keservesen fosztom-meg, ezen aláírással: Himfynek az őtet csudáló ’s szerető Kazinczy. — Pápai Sámuelnek Kultsár által nem régiben elhiresztett munkáját nyugtalanúl várom, mert Ő tőle sokat várok. Hát az új Brabeumot kik nyerék-el? Utolsó Postával vettem a’ Bécsi Annal. Aprilisi fűzetét. Nagy Ferencz ódájit én recenseáltam. De a’ Szabó Dávid verseit és a’ Tordai Leoninistáét ki nem találhatom ki recenseálta. Gondolnám Schédius, mert 1803. sokat nevettünk azon, a’ mit a’ recensens itt emleget, hogy de gustibus non est disputandum. — De miért nevez engem a’ Recensens Virág és Rajnis mellett? Hiszen nékem rég olta nem látta más versemet a’ világ lyányom sírkövére írt Epigrammámnál. Megítéltetnek, a’ nélkül hogy érdemleném…

 

 

1279.

 

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek.                                               Széphalom 30. Apr. 1808.

 

Pápai Sámuel, Veszprém Vármegyében, a’ ki olly derék munkát teve a’ tisztbeli írás módjában, a’ Hazai Tudósítások szerint igen derék Philologiai munkát adott ki most. Már írtam eránta Pestre. Nyugtalanúl várom, mert jót reménylek. Addig félre löktem Grammatikámat, ’s elő sem veszem, míg ezt nem látom-meg. Akármint esett-ki a’ munka, az igen szép kezdet még jobbakra, mellyek minden kétség nélkűl következni fognak. — Addig míg Grammatikámat megmutatom, felelek a’ tett kérdésekre.

Legszokottabb az esměrem és esmérem. Dunán túl mondják ösméremnek is, még pedig fő rend és al nép…

Csak e’ napokban kapám meg a’ Himfy Szerelmeinek új kiadását. — Valóban megtetszik, hogy nem Tudós és nem Literator. De még is, még is igen szép! Mi szépek volnának ezek a’ darabok, ha Kritikája volna! Nuditásokon az én szemem meg nem botránkozik. De mikor azt látok a’ festésen, érzenem kell, miért teszi azt előmbe a’ Festő. Az, a’ kit én minden Németek köztt megvakúlva, megátalkodva leginkább szeretek, Gőthe, elég meztelenségeket fest. szeretőjének czombján méri a’ hexameter és pentameter lábait. De a’ 237d. dalban az egésség Árboczfáját emlegetni Petrarkát imitaló versekben — das ist doch zu arg. — Felét verseinek elégethette volna, ’s nyert volna általa…

 

 

1287.

 

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek.                               /a következő:Májusnak 8d. 1808./

 

….Báró Prónay László Excell. parancsolatjára hozzá fogtam a’ Tübingi Jutalomkérdésnek fejtegetéséhez. Eggykor nagyon nevettem, hogy a’ Püspökségre haszontalanúl vágyódó Gróf Sauer Kajetán eggy Aufgeklärt-Katholisch Munkát írni akarván, a mint azt önn magamnak beszélé, azon kezdte, hogy a’ Praefatióját írta-meg, a’ mit mások utóljára szoktak írni; ’s íme most magam épen abba a’ vétekbe estem. Ne adja Isten, hogy a’ szerint sűljön-el az én munkám is, mint ezé a’ Püspökké lenni vágyó Aufgeklärt Katholisch Úré. — A’ kitett kérdéseket ismerni fogod az Ujságokból, nevezetesen a’ Hadi-Történetekből is. Rendes tűnemény hogy az az «ungarischer Patriot» akkor tudakozódik ez eránt, mikor Tudósaink, Vármegyéink 20 esztendő olta elég világosan kinyilatkoztatták vélekedéseket, az Ország pedig egynehány Diaetákon meghatárzott végzéseket szabott eránta. Én nem tudom mit tartsak azon «ungarischer Patriot» felől; ellenségi szándékkal van e nyelvünkkel, vagy csak mogyoró botba rejtve nyújt arany ajándékot a’ Delphi Istenének (lásdd a Lucius Junius Brutus életét, azon szakaszban, a’ hol ő a’ Tarquin fijaival utazott Delfibe), és ezt a’ gyanúmat néki becsűlésére világosan ki is mondom, de ezen Lúcius Brutusi boríték alatt a’ Praefatióban. Külömben ezzel rekesztem bé azt:

 

«Jól tudja az Író, melly hatalmas azoknak fele, kik magokat e’ részben a’ Nemzet’ kétségbe-vehetetlen javának ’s dicsőségének ellene szegzik, ’s látja, melly egyenetlen a’ viadal, mellyet minekünk ővelek küszdenünk kell. Nékiek van mondva, a’ mit ő a’ Szalamisi bajnok szájából veve mottóúl a’ czímlapon (đáôáîďí ěĺí á÷ďőóďí äĺ, azaz: Üss, ha tetszik: de hallgasd a’ mit mondok). Ők miellenünk erővel és kelepczével jőnek: mi magunkat az igazság és hazaszeretet’ Aegisével védjük. A’ ti kötelességtek, idegen de nemes-érzésű Agonothéták, az, hogy a’ szerént ítéljetek, mintha magyarok volnátok, és nyelvünk a’ ti nyelvetek volna, ’s tudnátok, hogy ez minden ápolás nélkűl, sőt elhagyva és még rosszabbúl mint csak elhagyva, nem épen sok idő alatt mennyire ment, ’s a’koszorút nyújtsátok annak, a’ ki jól a’ jó ügy mellett küszd, attól pedig, a’ ki a’ rossz ügy mellett szóll, bár legjobban szóllana is, megtagadjátok. A’ koszorú és dicsőség legyen azé, a’ kinek azt a’ végzések rendelték, csaqk a’ jó fél érjen diadalmat!»

 

… Szeretném a’ többek köztt tudni, ha nem csalódom e, azt hívén, hogy Hollandiában is a’ Hollandiai Nyelv az uralkodó, az az a’ polgári, Westfaliában is az a’ Német, a’ szerént a’ mint Napoleon még Párizsban is olaszúl szóllott az Itáliai Követeknek, ’s Jósef Nápolyban olaszúl és nem fracziáúl adja parancsolatjait. Hogy Hollandiában a’ Hollandiai nyelv a’ fő nyelv, a’ Státus nyelve, a’ pántlika csillagján lévő Hollandiai és nem franczia szókból tudom. — Kérlek, ha ezekről többet tudsz, a’ mint ugyan én hiszem, siess felvilágosítani.

Melly béfolyása van a’ nyelvnek a’ Nemzeti charakterre, azt igen bőven meg tudnám mutatni, ha szabadon szóllhatnék. Az másnak sem épen bátorságos, hát nékem! Megkérdem azonban Német Uraimékat, ha nem látják e, hogy az Uralkodó a’ magyar füseliernek meghagyja a’ csákóját és nadrágját ’s nem ád reájok ezergombú fekete botost ’s térdig érő bugyogót, ’s a’ huszárra zöld kabátot? Tele van a’ fejem ideákkal. Csak tiszta rendbe tudjam szedni. Megmondom nekik azt is, hogy Magyarnak a’ deák törvény annyi, mint a’ Caligula magas oszlopokra raggatott törvénytábláji, és hogy a’ mit a’ németnyelvvel I. Rudolf 1200-ban tehetett, az Unokája I. Ferencz 1800ban bízvást tehet a’ Magyarral. Ezek új ideák, a mennyire tudom, ’s még senki által elő nem hordattak.

Te vagy e igazán ezen kis munka’ Irója: Magyar, légy igaz Magyar, Becsűld nyelvedet? — Nékem így vallá azt Kis István Debreczenben tavaly, az Augusztusi vásárban.

A’ Barbarusokkal a’ Magyar Literatúra szebb próbájit ismertetni fogom. Előhozom benne a’ Kalvinista Pápa versét, a’ húgának, Gróf Toroczkainénak, halálára, ’s azon szép beszédét, mellyet Ugocsában tartott 1790. valamint Orczyból, Révaiból, Barcsaiból, Virágból, Daykából, Bessenyeiből, Ányosból, Bárócziból. Nagyon leköteleznél engem, ha legelkészűltebb munkáid közzűl a’ kiválogatás végett nékem megküldeni méltóztatnál, akár vers legyen az, akár próza, hogy fordításban is oda tehessem. Nem a’ gondolat, hanem a’ nyelv ereje lesz előhozásokban a’ czél, és így ollyat válassz, a’ hol a’ szó és nem a’ dolog legyen a’ fő érdem….

…A’ mit a’ Lexiconok írásáról mondasz és valamelly francziából kiírsz, azt mind igen igazaknak lelem. De hol találunk ollyat, a’ ki úgy írjon nekünk Lexicont? A’ Gróf Teleki László feleletére és az erre tett jegyzésre édesen mosolyogtam, ’s ez azt juttatja eszembe, hogy e’ napokban kaptam meg Autographiai Gyűjteményem gyarapítására Göttingai Prof. Grellmannak keze írását, melly eggy Albumból vétetett. Szép volt a’ mottó előtte

Nulum tam stultum odium est, quam veritatis!...

 

 

1289.

 

Pápay Sámuel — Kazinczynak.                                                          Május 8d. 1808.

 

méltóztassál tehát venni e’ jelen való küldeményemet is, a’ Magyar Literatura’ Esméretének Első Kötettyét…

… Kijelentettem Schediusnak, hogy bár tsak Kazinczik, Schediusok, Virágok lennének Recensenseim; sőt megkértem e’ végett Schediust a’ Haza’ nevében; mert ha az illyen próbatételek, mint a’ mitsodás az én munkám, minden hozzászóllás nélkűl tsak vesztében hagyatnak, így ugyan nehéz lesz előmenni Literaturánknak. Óhajtanám, hogy a’ Tudós Recensiók által az én Munkám minden sarkaibúl kiforgattatnék, új tökélletes sarkalatra úgy építtetnék, hogy az enyémbűl ne maradna egyéb annál a’ hazafiui szent szándékomnak a’ jelenségénél, mellyel Hazámat megditsőíteni kivántam. Az én hivatalbéli foglalatosságim kevés időt engednek a’ Literaturai munkálkodásokra. Botsánatot reménlhetek azért, hogy addig is, mig a’ Literaturánkban megaggott Révainak Munkája világra jövend, én tsekély próbatételemet közre botsáttatni merészlettem: Legalább, mig más nem lesz, ennek is vehetik egy kis hasznát jó igyekezetű tanuló ifjaink….

 

           A magyar literatura esmérete. Első kötet. I. II. rész. U. ott, 1808. (A M. Minerva IV. kötete. Az első rendszeres magyar irodalomtörténet. Ismertetés: Magyar Kurir 1808. I. 39. sz., Annalen der Literatur. Wien, 1810. III. 419. l., Magyar Kritika 1898. 11.sz.).                                                                                  2007-ben 23 500.- Ft

                Levelezése Kazinczy Ferenczczel 1807. jan. 2-től 1815 nov. 8-ig (Kazinczy Ferencz Levelezése V-XIV. k.) és 1821 júl. 28. (Czegléd 1900. 30. sz.).

 

 

1290.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                     Széphalom, Május 8d. 1808.

 

B. Prónay László Excell. parancsolt velem, hogy a’ Cotta által kihirdetett jutalom kérdésekre feleljek. Maga 14 czikkellyel segített a’ munkára. Feltettem magamban, hogy jutalomkérdésre soha semmit nem dolgozom; de ennek a’ nagy embernek, ennek az általam olly szentűl tiszelt embernek nem szeghetem kedvét, és így megigértem azt neki. Mit kellessék mondani, azon nem aggódom: csak azon aggódom, hogy rend légyen az írásban, és hogy az előadás becsűletet szerezzen mind a’ Nemzetnek, mind az Irónak. Kaczagni fogsz, melly fonákúl fogtam hozzá. Azt írtam-meg legelébb, a’ mit legutóbb szokás és kell — az Előszót. Nem lévén semmi más indító oka mostani levelemnek, nem tehetek jobbat, mint ha azt az előszót veled itt közlöm. Nem fogok eggy szót is hozzá tenni.

 

                          A’ MAGYAR NYELVNEK POLGÁRI NYELVVÉ EMELÉSE FELŐL.

                                                                             Pályaírás.

Themistocles a’ Szalamisi nagy napon.

                                                                     ELŐSZÓ.

Az itt kitett kérdések húsz esztendő olta olly gyakran forogtak szóban, ’s erántok mind eggyes Tudósaink, mind Vármegyék olly nyilván jelentették-ki vélekedéseket, ’s a’ Nemzet az utolsó Ország Gyűlésein olly meghatározott végzéseket szabott azokra nézve, a’ miket e’ részben java ’s dicsősége kiívánni látszott, végre a’ dolog mind a’ köz hívatalokban, mind a’ törvénykezésben, mind az oskolai tanításban olly szerencsésen indúl, sőt már olly csillogó előmenetellel halad, hogy a’ ki ezeket új vizsgálatoknak téteti tárgyává, azt a’ gyanút támasztja maga felől, hogy vagy nem ismeri nyelvünknek becsét ’s eddig nyert gyarapodását, vagy a’ deák ’s német nyelveknek bal szeretete általel vagyon foglalva, ’s kétsége ’s tudakolódása csak alakos fortély. A’ kéz alatt lévő Értekezés Irója ugyan nem tilthatta-el magától ezt a’ benne mély elkeseredést szűlő gyanút, midőn a’ jutalomkérdést a’ Tübingi Közöns. Ujságban hirűl adatni látta. De akár ez a’ bűnös szándék tétette-fel a’ tiszteletet érdemlő Isméretlennek a’ pályabért, akár talán csak fa tokban nyujtja arany ajándékát a’ Delphi Istennek: (Snspielung auf Lucius Junius Brutus, der die Söhne des Tarquin nach Delphi begleitete, und dort dem Gott einen hölzernen Stod reichte, in welchem ein Goldenes Stück verborgen war, das Symbol seines verstellten Wahsinnes) méltán tarthat számot háládatosságunkra, mert a’ jó fél barátjainak alaklmatosságot nyújtott, okaikat újobban előadni, ’s elnémítani ellenkezőjiket; és, ha a’ pert elvesztjük, az nem az ő vétke lesz, hanem a’ miénk, kik az igazságnak nem fogtuk eléggé buzgón pártját, ’s ügye’ védelmezésében elfáradtunk, minekelőtte a’ viadal véget ére.

Jól tudja az Iró, melly hatalmas azoknak fele, kik magokat e’ részben a’ Nemzet’ kétségbe vehetetlen javának ’s dicsőségének ellene szegzik, ’s látja, melly egyenetlen a’ viadal, mellyet nekünk ővelek küszdenünk kell. Nékiek van mondva, a’ mit ő a’ Szalamisi bajnok szájából veve mottóúl a’ czímlapon. Ők miellenünk erővel ’s kelepczével jönnek: mi magunkat az igazság’ és hazaszeretet’ aegisével védelmezzük. A’ ti kötelességtek, idegen de nemes érzésű Agonotheták, az, hogy a’ szerént ítéljetek, mint ha magyarok volnátok, nyelvünk a’ ti nyelvetek volna, ’s tudnátok, hogy ez minden ápolás nélkűl, sőt elhagyva, ’s még rosszabbúl mint csak elhagyva, nem épen sok idő alatt mennyire ment, ’s a’ koszorút nyújtsátok annak, a’ ki jól küszd a’ jó ügy mellett, attól pedig, a’ ki a’ rossz ügy mellett szóll, bár legjobban szóllana is, megtagadjátok. A’ koszorú ’s dicsőség légyen azé, a’ kinek azt a’ végezések rendelték, csak a’ jó ügy érjen diadalmat!

 

                  Én a’ magam Irásomat magyarúl dolgozom. Azután lefordítom németre, ’s által adom valamelly Graeculusnak, hogy revideálja, corrigálja, ’s alkalmaztassa a’ német ízléshez. Homloklevelére reá lesz téve: Aus dem Ungrischen übersetzt.

Hát Te, édes barátom, concurrálsz e? Kérlek, concurrálj! Én nem álmodozom a’ koszorú megnyeréséről. Olly sokan fognak, tudom dolgozni, hogy csuda lenne, ha azt épen nékem adnák. De ha reménységem volna is, mind barátságomat isméred erántad, mind azt tudod, hogy a’ köz hasznot tekintvén, felejteni fogom, hogy azt más kapja-el előlem.

Himfynek elküldöttem Petrarcha képét, azután egynéhány nappal magának Postán írtam. — Döbrentei eggy igen szép kezdetű Ossziáni  éneket külde nekem.

…Epistoládat, valamint Virágnak és Daykának némelly darabjait a’ Pályaírás mellé teszem annak láthatása végett, hogy nyelvünk bír e etc.

 

 

1292.

 

Kazinczy — B. Prónay Lászlónak.                                             Széphalom, 12. May 1808.

 

…Excellentziádnak parancsolatja, hogy a’ Cotta által kihirdetett kérdésre én is dolgozzak eggy feleletet, kevéllyé tészen. Melly könnyű volna arra felelni, ha szabad és tanácsos volna mind azt mondanunk, a’ mit mondanunk lehetne, mondani tudnánk! Innocenti verba reperire facile est: modum verborum tenere difficile. Ezt mondja Curtius, és íme ezt mindjárt mottóúl lehetne venni a’ kis Dissertatió mellé. Én az éjjel’ homályában gondolkoztam a’ munka felől, ’s Praefatiocskája kész fejemben. Abban úgy fogok szóllani, mint a’ ki megtanúlhatta, mit kell mondani: de úgy még is, hogy a’ Német bírák lássák, hogy a’ magyarnak épen az a’ lángoló patriotismusa van, a’ melly volt a’ Görögnek és Rómainak. A’ külföldön eggy Gondviselőmet reá vettem, hogy olvasná Plutarchot és a’ Barthelemy Anacharsisát. Nem szerette benne, hogy az a’ Görög skláv, a’ kit Anacharzis magával hozott, meglátván a’ hazáját, sírt. Das ist theatralisch! monda. In einem belehrenden, historischen Werk sollten solche Empfindeleyen nicht vorkommen. — Feleletem ez vala reá: Man siecht Ihnen an, dass Sie kein Ungar sind: Sie würden diese Gefühle nicht űbertrieben finden. Ich führe mich hier zum Beyspiel an. Glauben Sie, dass ich je einen Tropfen meines Tokayers schlürfe, ohne mein Gesicht gegen die Gegend, wo mein Vaterland liegt zu kehren, wie der Jude sich gegen Jerusalem kehrt, wenn er betet? — O glauben Sie mir, das erste, was ich thun werde, wenn ich den Boden meines Vaterlandes je sehen werde, wird das seyn, dass ich die Stelle küsse. Az ember nagy szemeket nyitott reám. De mindég csak azt kapta feleletűl, hogy az nem csuda, mert ő nem-magyar…

 

 

1299.

 

Kis János — Kazinczynak.                                             Sopronyban Máj. 21-dikén 1808.

 

Grammatikádnak tellyes szívemből örűlök. Az egy megbetsűlhetetlen ajándék fog lenni ’s régen kívántam már én is, hogy vállalnád egy olly munkának írását magadra. Megjelenését nagy nyughatatlansággal várom, könnyen meglehet, hogy, ha érkezem, én itt a’ Gymnasiumban lévő Tanulóknak a’ Magyar nyelvben órákat fogok adni. Akkor Grammatikádnak erre a’ végre is igen jó hasznát vehetném.

Pályaírásom’ német fordítását sajnálom hogy kézírásban meg nem küldhetem; az már könyváros kézben van. Annál inkább szükséges lett volna pedig a’ Te kezeidben kerűlnie, minthogy én is mostani zavarjaim között egészen mostoha attya kéntelenittettem lenni. Ha még módját ejthetem, azon leszek, hogy még is hozzád küldhessem, minekelőtt sajtó alá jőne.

Hát Himfy tsak Regéit küldötte-meg ’s nem Szerelmeit is? Ezek is, hihető, nem sokára amazok után fognak következni. Minden esetre ajándéka százszorosan meg lessz fizetve. Melly igen megtanúltad a’ lekötelezés’ mesterségét.

Pápay Sámuel is megtisztele engem új munkájával, mellyről leveledben emlékezel. Tsak a’ napokban vévén ’s tsoportos foglalatosságaim még tsak az általnézésre is időt még eddig nem engedvén, ítéletet róla nem tehetek…

 

 

1303.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                              Széphalom, 2d. Jun. 1808.

 

végre megkapám Daykámnak verseit a’ Censúráról, mellyeket azok a’ leskelődők esztendőnél tovább tartóztattak. Oh a’ szemeket meresztő vakok! Megcsaltam őket. Heloíznak levelét Abejlárdhoz, mellyet még a’ Leopold uralkodása alatt sem akara megengedni a’ Censúra, meghagyták, mert — csak képzeld őket! — a’ Christus menyasszonyát Veszta szűzévé, — Abejlárdot Aulussá csináltam, (hogy az Aulus név, melly Aulus Gelliussal is öszve van kötve, eggy Gallusra heréltre emlékeztesse az Olvasót) s a’ Klastrom neve ’s ideája a’ versekből eltűnt. — Az egész, csak 10. huszonkét sorú árkusra telendő munkából, tíz sorokat törle-ki a’ Rhadamantus.

 

Te Ámort édesnek, vétlennek festetted

’S varázsló kellemi elfogtak éretted.

Ah, mi könnyen hata édes szavad lelkemre,

Igéző ajkadról mint csepegett nyelvemre!

Megejtél: ízlelém szerelmed’ javait

’S Vesztának megszegém értted hagyásait.

Tebenned eggyesűlt elmém, becsem, reményem.

Tenéked áldozék, tenéked gyűlt töményem,

Melletted a’ világ szívemnek meghala,

’S Aulus leve neki legbecsesebb java.

 

Sajnálom az illy heréléseket; azok megszakasztják az olvasó örömét. De még ez nem nagy veszteség. Jó, hogy az egész Clélia Epistoláját vagy Heroídját ki nem törlötték.

Daykának ezen Heroídjában van eggy hely, a’ hol eggy verse hibázik. Már kifáradtam kipótlásában. Nem sűl. Kérlek, pótold-ki azt. Imhol az az egész passage.

 

Legfőbb örömimet én Ámornál találom.

Szeress! ez a’ törvény, a többi puszta álom.

Nincs semmi boldogabb mint egy szerelmes pár,

Kiben vágyás, ízlés, indúlet eggyütt jár,

Eggyütt enyel’g, mosoly’g, magát eggyütt múlatja,

Nyelvén eggy szó forog, megeggyez gondolatja,

’S boldog csenddel nyugván a’ béke karjain,

Képzése mépzet szív éden’ virágjain, vagy…

… Nem dúlja nyúgalmát a’ múlt képzeleti.

Terjedhet e tovább a’ boldogság határa?

A’ szenvedéseknek van e még édesbb ára?

Az ember’ fő java ’s eggy kincse Szerelem —

Illy boldog voltam én, míg Aulus élt velem! . . .

 

Én megvallom, hogy Daykának versei köztt, két három darabot kivévén, ezt a’ Clélia-Helóizt tartom a’ legkevésbbé elvégzettnek. Dalai mennyeiek. A’ hazának három első Poetája ő, Virág és Kis. —

….nagy tűzzel dolgozom pályaírásomat. Mottóm megváltozott. …Tartsd, kérlek, titokban; tudod mennyi függ attól, hogy az illyeknek mottójok ne ismértessék hamarább mint a’ bírák a’ czédulát felbontják…

..Vallyon Norvégia melly nyelven vett parancsolatokat Koppenhágából? ’s a’ Szent Atya melly nyelven parancsolt nem-hitbeli dolgok eránt? — Ha ezt tudnád, ne késsél velem tudatni. Érted miért akarnám tudni. Arra kérni nem lesz szükség, hogy pályaírásom felől ollyaknak, a’ kiknek azt tudni nem kell, ne szóllj. Szeretném elnyerni a’ koszorút csak azok miatt is, a’ kiknek velem most és már hét esztendő olta bajok van, ’s még azt az örömömet is háborgatják, hogy irkálok. Igy elcsendesednének…

 

 

1304.

 

Dr. Dessewffy József — Kazinczynak.                                          8-dik Junii 1808. A. O.

 

… Kisfaludi szép elmével bír; eredetiség az ideákra és képezetekre nézve nints igen sok benne, de szerentsés festő; színei elevenek, buja etsete nem katzérkodó, nagyobb mester az öszve hordott képezeteknek ki festésében, mint azoknak fel találásában és rajzolattyában; az is ki látszik a’ boldogtalan szerelméből, hogy érzette többnyire a’ mit ki írt. Mennyivel hígabb boldog szerelme!? Jobban hálálhattyuk feleségének hajdoni mátkás durtzaságait, mint mostani kegyességét; de az Asszonyok magoknak és szeretőjeknek, nem a’ Litteratúráknak szoktak végtére szeretni, és jól teszik. Leg nagyobb érdeme előttem kisFaludynak [!] a’ nyelvre nézve: hogy a’ kellő hangzat szerént válogatta és rövidítette a’ szókat…

… Tudgyák a’ Frantziák, minden eggyéb hatalmaskodások mellett is, hogy meg érdemli mindég egy ország, ha annak nyelvét a’ fejedelme meg tanúllya. Valamint Nápolyban az olasz, úgy szinte Svécziában a’ svécziai, Dániában pedig a’ Dániai nyelv uralkodik, holott az első országban a’ frantzia házbúl, a’ két utólsókban pedig németh házokbúl valók is a’ fejedelmek, valamint az egészen oroszúlt Orosz birodalomban a’ fejedelem Aszszonyok. Többet mondok: a’ Baváriaji seregnél, mellyet general Wrede Bonaparte vezérlése alatt leg közelebbrűl az oroszok ellen vezetett a’ frantziák társaságában, az egész katonai fegyver gyakorlás németh nyelven folyt; nem vette számba ez a’ nagy ember, a’ ki a’ győzedelemnek minden elementomait ollyan jól felszámíttya, azt a’ kitsiny és nevetséges ellenvetést, hogy tudnillik ha két külön nyelv van egy vezér alatt hadakozó két ármádiánál…

… Nints nemtelenebb kegyetlenség, mint valamelly országot honnyai nyelvétűl lassan lassan meg fosztani akarni. Minden nemzetnek, szintúgy mint minden embernek, az önnön maga szeretete lelkébe vagyon óltva, ez belső sajáttya az embernek, ezt tehát bántani nagyobb durvaság mint akár mellyik más külső sajátunkat. Tsak a’ Rómaiak voltanak olly erőszakosak, azok a’ Rómaiak, a’ kik a’ külső nemzetek’ Isteneit a’ magokéik közé fogadták; és talán ennek a’ sanyargatásnak is lehet (noha se Montesquieu, se Gibbon világosan nem említi) valamenynyire tulajdonítani azon el keseredést, melly a’ vándorló népek bé rontása alkalmatosságával a’ Római birodalomnak fel bontását segéllette. Mihelyest nem adunk vagy nem adhatunk eggy nyelvet az egész világnak: minden független országnak a’ maga nyelvét meg hagyni tartozunk…

… Illyeneket és más többeket foglal magában munkátskám. Szeretném ha ki jönne ’s olvasnád, és nekem róla meg mondanád ítéletedet. Te a’ mogyoró botba rejtett ajándék példájával meg akarod engesztelni a’ Tübingiaji Magyart; e’ szép fogás, de kételkedem hogy használlyon, mert Themistokles fel kiáltását: üss de halgass, vevé fel jel szóúl.

Magyar, légy igaz magyar; betsűld nyelvedet, ezt ugyan így tartom, de illy tzímű munkát soha se volt szerentsém sem írnom, sem olvasnom; nagy betsületnek tartom hogy nekem tulajdoníttyák.

Azon kérdésbe, hogy mennyire legyék el készítve ’s el készülve a’ magyar nyelv, belé ereszkedni a’ Tübingiai magyarral, méltónak nem tartottam; tsak azt mondom neki mellesleg, hogy olvassa törvényes új szó lajstromainkat, és vesse öszve a’ még nem régiben Regensburgban uralkodó Reichsstyllal, német birodalombéli közirományok; ország Gyűléseinknek jegyző könyveit.

Akár mennyit hordasz elő neki költőinkbűl, azt fogja felelni: „ja Sie hat poetischen Reichthum, aber keinen philosophischen; gemacht zum hohen Flug, ist sie weniger geschickt zur leichtern, zur anmuthigen, zur scherzenden, mit einem Worte zur täglichen Poesie; und zur Conversation ist sie gar nicht.” El ne felejtsd hát neki Szalkait és magadat tzitálni, és húzzál a’ darabos német nyelv és a’ miénk közt egy igazságos parallellát, az az arány sorozatot. Annyit tudok, hogy Luther Márton idejében készült magyar fordítása a’ sz. írásnak sokkal, sokkal jobb és kellemetesebb az akkori német fordításnál; ha tehát az óta meg előztek minket, nem nékünk,hogy pedig mi meg nem előztük őket, azt tsupán nekik lehet tulajdonítani… A’ Másokbúl általad elő hordandó példázatokbúl kivált láthatni fogja ama Tübingiaji magyar hazafi, hogy nints alkalmatlan nyelv, ha az ész és elme nem alkalmatlan, és hogy nem szükség Tübingába menni a’ józan észnek, az egyenes okoskodásnak, az eleven képezetek természetes elé adásának és a’ hazafiúság tüzének fel találására…

… Kritikát kivántál, íme itt van; láthatod, hogy nints benne része se a’ barátságnak, se az auctoros társ vágyódásnak…

 

 

1305.

 

Kis János — Kazinczynak.                                                      Sopronyban Jun. 8dikán 1808.

 

…Hogy a’ jutalom kérdésekre felelsz, azt igen szeretem, sőt magam is akartalak reá kérni. sem jobbat, sem jobban nem tsak én, de akármelly Magyar író sem mondhatna, mint te. Én egyedűl attól az egytől féltlek, hogy a’ benned igen sebesen égő hazafiúi nemes tüz ’s anyai nyelvünknek igen forró szeretete imitt amott olly éles mondásokat fog veled ejtetni, a’ mellyek a’ bíráknak nem fognak tetszeni…

 

 

1312.

 

Kazinczy — Estei Viktornak.                                          Széphalom, le 21. Juin, 1808.

 

Respectable ami!  Il s’agit de tracer un parallèle entre la langue hongroise, asiatique, et celles du couchant. L’hongroise dédaigne les articles, aussi bien que la langue des romains (car leur hic, haec, hoc, n’est rien autre que pronom relatif), au bien que les langues de l’Europe en sont surchargées. Outre cela la langue hongroise mit la lettre regnante du pronom possessif ŕ la fin du nom ou verbe possédé:…

                      ….Faites-moi la grace de corriger les traductions ci-jointes:

Je vole des [!] ŕ présent des bras de mon Apollon

et de mon Erato dans les bras de ma Julie et des bras

de ma Julie derechef dans leur bras….

 

 

1314.

 

Kazinczy — Rumy Károly Györgynek.                         Széphalom den 23ten Juni 1808.

.

…Lassen Sie mich Ihnen hier zwey Bitten vorlegen. Sie wissen, wie sehr Sie mich durch ihre Erfüllung verbinden werden.

Sagen Sie mir, als Hannover noch durch den König von England regiert ward, kamen dorthin je englisch verfasste rescripte? und welche ist die Sprache des öffentlichen Geschäfts in Irland?...

 

 

1316.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                                                  Széphalom, 23. Jún. 1808.

 

…Közelít az idő, hogy pályairásomat bé kell nyujtanom, ’s megrettenve nézem, hogy nagyon hátra maradtam. A’ mi Kisünk azt tanácsolja, arra kér, hogy fojtsam-el méltó bossszankodásainkat, ’s a’ bírákat ne ingereljem igazságos kifakadásimmal. Követem tanácsát: de még is úgy fogok szóllani, hogy magamra gyalázatot ne vonjak, az az szabadon és szolgai félénkség nélkül — Ez a’ munka, édes barátom, restté teve barátim eránt eggy idő olta…

… Én tegnap kaptam Bécsből eggy parókát, melly ritka üstököm alatt kitetszeni kezdő homlokom bőrét elfedi ugyan, de valamelly visszás képet csinál. Azonban olly melegséget ád a’ fejnek, mintha rajta sipka volna, és így nékem, kinek a’ guta 1804ben Júliusban épen a’ fejem’ hátulját sujtotta-meg, igen kedves szolgálatot tesz. — Ezen undok ékességgel eggyütt kaptam-meg a’ mostan uralkodó Fels. Császárnénk’ képét fél folio rézben…

 

 

1317.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                                    Krasznán 24d. Jun. 1808.

 

ma pedig meg érkeztek exemplárjaid, meljeket hozzám Mossóczy Institoris Károlj külde Pestrül e szerint:

150 exemplár Egyveleg irásokbul nyomt. pap: 5 » detto velin    »99 » Kis János epistol. —

Fő törekedésem lészen mind ezeket mentül előb ki szabott árokon eladni….

 

 

1318.

 

Kölcsey Ferencz — Kazinczynak.                                    Debreczenből Junius 25-d. 1808.

 

…Minekelőtte el végezném levelemet, méltóztasson a’ Tekintetes Ur meg engedni, hogy merészelhessek eggy darabot verseim közzűl a’ Tekintetes Urnak be mutatni ’s eggyszersmind meg kérdhessem, hogy méltó vólt é eddig, méltó lesz é ezutánn ezen tárgy körűl fáradoznom. Bátorkodom tehát a’ Páva Tollhoz való énekem bemutatni.

 

Pompás talla a’ szép Pávának!

Mellynek olly sok féle színe

Van, mint az ég fényes napjának,

Millyen vagy te?

öld vagy é? vagy miként Dafnének

Arany szinű hajszálai?

Vagy mint az esthajnal tüzének

Súgárai?

Képe vagy a’ színes világnak

Sok szinű ragyogásoddal,

Képe az álhatatlanságnak

Oh pompás Tall!....

 

 

1319.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                                Kraszna 28-dik Jun. 1808.

 

Kedves Barátom!  Igéretem szerint küldöm a Döbröntei szép /és nagyon hosszú/ epistoláját; meg vallom, szeretném, hogy ez, és Kis-é világot lásson…

 

Onnan egy falutska, hol tsendességében

Fekszik egy parton négy kopár hegy völgyében

A Napnak nyugtával, mellynek egygyikére

Fel menvén be látok Székelyek földjére

S nézem szép bikjeit a völgy egy szögének

Egész erejével érzésim tüzének.

Onnan, hol lakozik Béke Istennéje

(Stajer mellől a jobb sors hozott melléje)

Kerengésein a nyárfák utainak

Vagy mellette sok ujj hárs indulásinak.

Egy jó Barátomnak emlékezetével

Társalkodom, s a Szent Muzsák szerelmével:

Mondjam e azt is? hol Lajosom lelkében

A Szép, Jó s Nagy látszik szendergő tüzében,

Felfel kapván lelkem? honnyi érzései

Téged! látni égtem Hazafi! Cserei.

Láttalak. — És látván erántam érzeni;

Örültem. Szent Érdem a Jóknak tetszeni….

 

… Vesselényit hozod elé soccusával?

Kiválva azoknak éretlenségéből,

Kik Sophocles tárgya felsegélléséből

Nem tudhattyák látni hasznát Nemzetünknek

S mint utját az arra termett Lelkeinknek

Biztos ösztönjével azon indulatnak,

Mellyel a Jók sokszor titokban áldatnak,

Tisztelettel hozzá régen valék tele,

Szent öröm lesz, ha meg esmértetz vele. [!]

S ti két Szilágyiak! mit mond hát lelketek?

Sugalja e hogy lesz boldog Nemzetetek?

Édes reménységek futkossák enyimet:

Én hiszem, mivel ez füszerzi éltemet.

Nem hijában gyültünk a mult Diétára,

Figyelmezni fogunk Nemzetünk hasznára.

S mi józanok, szépek a nyelv életére,

Tudományainknak szebb előmentére,

Azon már kétszer tett, s most egy uj Kérdések,

Halhatatlant szülnek az illy serkentések.

 

 

 

                                                           6. kötet

 

 

 

 

1320.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak.                                                Széphalom, 2. Jul. 1808.

 

Ezen árkusnak felére írom levelemet a’ Cotta Tübingi könyvkereskedésének azon jelentéssel, hogy az első posta szekérrel indul Preis Schriftem a’ magyar nyelv eránt tett kérdések’ dolgában. Nevemet fel nem tettem a’ levélben, mert hiszen azt tudatni elég volt volna arra, hogy munkám a’ Concurrentiából kirekesztessék. De azt nékik tudtára adtam, hogy a’ Preis Schrift mottója ez: Stolz will ich den Spanier. Don Karlos, III. Akt, 10. Auftr., ’s kértem, hogy jelentésemet praenotálják, hogy ha az úton a’ munka elkésne is, a’ Bírák ki ne zárják. Isten tudja, mi lesz sorsa…

 

 

1326.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak.                                                Széphalom, 27. Júl. 1808.

 

Ma végezem-el Pályairásomat, melly eddig egészen elfoglalt. Holnap indúl Kassára. Ha kinyomtattatik, nem brochüre lesz, hanem kisded könyv. Most a’ 127dik lapot írom, pedig még lesz közel 50. – Ez a’ foglalatosság mentse-ki előtted eddig való restségemet. Én igen lassú dolgos vagyok, nem azért mintha nem hamar dolgoznék, hanem mert sokszor dolgozom újra a’ mit csinálok…

 

 

1336.

 

Kazinczy – B. Prónay Lászlónak.                                               Széphalom, Aug. 14d. 1808.

 

Excellentziádnak parancsolatja teljesedést ért ’s pályaírásom eddig a’ Tübingiak’ ítélőszéke előtt van. Mottóm Schillernek Don Karlosából van véve: Stolz will ich den Spanier. Ezen ígéknek értelmét megmagyaráztam az írásban. Ha az idő’ környűlállásai megengedendik a’ Tübingiaknak, ők nem sokára ítéleteket adják a’ Morgenblattban, ’s Excellentziád ezen mottóról reá ismér, melly szerencséje lett az én munkámnak. Sokat reá mernék tenni, hogy a’ koszorú enyém nem lészen. Azonban én örvendek, mind azért hogy a’ jó ügy mellett szóllottam, mind azért hogy Excellentziád parancsát teljesítettem, hogy a’ vívók1 köztt felléptem. Nem okok kellenek arra, hogy az igaz hazafiak fő kívánsága teljesítessék.

A’ felküldött írás németűl van téve. Titulusa ez: Über die Erhebung der ungarischen Sprache zur Sprache des öffentlichen Geschäftes und der Schulen in Ungarn. Eine Preisschrift. Aus dem ungarischen durch den Verfasser selbst übersetzt, – ’s 200 lapnyira ment. Most tisztázom mind magyarúl mind németűl, olly véggel, hogy mind a’ két nyelven ki is adjam, ha a’ Censura kegyessége megengedi. A’ munka okosan és tisztelettel van írva ’s nincs benne semmi, a’ mi a’ részre nem hajló Censúra engedelmét meg ne nyerhetné, – legalább Gróf Desőffy József, ki azt nálam olvasta, nem akadott-fel semmiben. – Igyekezni fogok rajta, hogy azt Excellentziádnak minél lehet elébb megküldhessem…

 

 

1340.

 

Kazinczy – Kis Jánosnak.                                                       Széphalom, Aug. 19d. 1808.

 

Pályaírásom elment. Az a’ jutalmat bizonyosan el nem kapja. Azonban még is örvendek, hogy írtam. Mottóm ez: Stolz will ich den Spanier. Don Karlos III. Akt. 10. Auftr. – A’ czímlapon pedig ez áll: aus dem Ungarischen von dem Verf. selbst übersetzt. Ez mentségül is lehet a’ sok barbarismusokért…. Egyéb eránt tanácsodat követtem ’s köszönettel fogadtam. Elfojtottam azt a’ mit elfojtani kellett…Halljad a’ Pályaírást. – A’ Praefatio egészen elmaradt.

§. 1. (NB. §. jel sohol nincs az én írásomban mint a’ Telekiében; ezt itt csak az extractus miatt teszem.) A’ haza’ szeretete eggyike a’ természet legszentebb érzéseinek. Nem rettegi az az értelem’ ítéletét; de nem vár annak felszabadítása ’s javallása után, ’s a’ vett jóknak hálás emlékezete nélkűl is foganattal hat minden el nem fajúlt szívben. Szent az, mint a’ gyermeki hűség ’s szülei szeretet  /hosszú német szöveg/

… Élj szerencsésen. Irj minél elébb. És tudassd velem, mit ítélsz pályaírásom felől. Csak a’ te kezedből nyerjem-el a’ koszorút, a’ Tübingival nem sokat gondolok…

 

 

1355.

 

Kis János – Kazinczynak.                                                             Sopr. Sept. 14dikén 1808.

 

….Pályairásodat tsak futva olvashattam-el; de ha mi jövendölő ajándék van bennem, úgy látok előre, hogy jutalmat fogsz nyerni, ha külömben Biráid részrehajlás nélkűl lesznek. Szívesen köszönöm, hogy írásod’ rajzolatját előre is velem közlötted…

 

 

1356.

 

Kisfaludy Sándor – Kazinczynak.                                                                                                                                         Sümegen 15dik Sept. 1808.

…Mebboszszonkodtam a’ Tübingai kérdésekre én is, és kész volnék poroszló lenni a’ magyar nyelv mellett, és mind azokat kikorbácsolni Hazámból, kik a’ magyar levegővel és kenyérrel örömest élnek, és magyarúl tudni még sem akarnak. ’s ha igaz, a’ mint hallám, hogy ezen kérdések azoknak eszközléséből tétettek, kiktől a’ Nemzet kötelesség gyanánt várhattya javát, hát – nem csudálnám, ha minden magyar szív Hyénává válna ellenséges tapodóji eránt. Az Isten áldgya-meg Prónayt, a’ kit ugyan nem ismérek, de a’ kinek Nemzetségével osztályos atyafi vagyok, – ’s áldgyon meg Téged-is igaz hazafiságtokért! –

Én is írtam volna, ha illy pályát víni elég tudósnak érzeném magamat; de én hazafiui dühömben csak eggy átkozódó és vagdalkozó Ibist tudnék írni, a’ mit a’ hidegvérű nem Magyar mégis csak kaczagna. Keserű Siralom az, hogy olly nehéz, és boldogtalan dolog Magyarnak lenni Magyar országban! – A’ külföldi ezt el nem tudgya hinni, és magam-is kész volnék kételkedni néha eszemmel, ha a’ sziv nem fájna bennem. Nagy József örűlni fog minden jó Hazafival egygyütt pályaírásodnak, bizonyos lévén előre arról, hogy, ha a’ részrehajló ellenségek előtt nem is, de az Igazság, és egyeneslelkűség birószéke előtt győzedelmeskedni fogsz…

 

 

1366.

 

Kazinczy – Szemere Pálnak.                                                                                       Széphalom, 29. Okt. 1808.

 

….Ha a Tübingai dolgok felől bizonyost ért Uram Öcsém, tudassa velem, kérem…

 

 

1384.

 

Berzsenyi Dániel – Kazinczynak.                                                              Mikla, 13. Dec. 1808.

 

….Hogy Orthographiám és interpunctióim hibások, igen tudom; ennek oka az én tanulsáom módjában és characteremben van. Nékem oskolai tudományom nints; mikor nékem azt még tanulni kellett vólna, már én akkor Horátzzal és Gesznerrel társalkodtam, korán nagy tárgyak ragadták el figyelmemet, és azt többé kissebbekre függeszteni nem tudtam. A második s tán helyesebb oka ennek az én szűntelen izgó, és kalóz elmém,…

 

 

1389.

 

Kazinczy  - Berzsenyi Dánielnek                                                       Széphalom, 23. Xbr. 1808.

 

Kedves barátom! Imhol vannak verseid a’ szerént letisztázva, a’ mint tehetségemtől várhatod. Bátor kézzel bántam leírásokban, de nem kívánom, hogy változtatásimat vaktában ’s meggyőződés nélkül kövessd. Olvassd-meg nagy gonddal verseidet; észre veszed az idegen foltokat, ’s a’ mit jónak látsz megtartani, tartsd meg: a’ mi nincs ízlésed szerént, töröld-ki. Nékem ez a’ kis fáradság nagy gyönyörűségemre vált,…

 

….Kaz sok észrevételt tesz, pl. „Ezen változtatást tettem, hogy az óda nevetséggé ne váljon”. És 10 verset egyszerűen elhagy: „Ezeket fel nem vettem gyűjteményedbe, mert ártanának az egésznek: 1. Magyarország…..     Íme az ártalmas vers kezdete:

Itt, hol szőke vizét a Duna rengeti,
Árpád gazdag arany hantjain, oh hazám!
Ceresnek koszorús homloka illatoz,
S a bőség ragyogó kürtje mosolyg reád.
Termékeny mezeid mennyei harmatok
Mossák…

 

 

1391.

 

Kazinczy – Berzsenyi Dánielnek.                                             Széphalom, 27d. Xbr. 1808.

 

.. Kis és Berzsenyi engem Mathissonra ’s Salisra emlékeztetnek, noha látom a’ hasonlóság mellett a’ nem hasonlóságot is. Véghetetlenűl szép azt látni, hogy két barátban így eggyez az ízlés, érzés, gondolkodás. Berzsenyi némelly énekében olly annyira hasonlít Kishez …úgy tartom, hogy Te ennél hízelkedőbb, csiklándóbb complimentet nem vársz.

 

 

1392.

 

Kazinczy – Kis Jánosnak.                                                                   Széphalom, Xbr. 30d. 1808.

 

Pályaírásom Ruminál van. Ő tisztongatja-meg a’ német fordítást eredeti bűneiből. Ez okozza, hogy a’ Magyar Poezis vagy literatura históriáját belőle számodra ki nem dolgozhatom. Mikor vissza jő tőle kézírásom, örömest teljesítem, a’ mit e’ részben kívánsz…

 

 

1394.

 

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak.                               Alsó Olysón, 1809. 8dik Jan.

 

Íme az ígért Vasi, és az ártatlanságból vétkes Lubin meg Annette.1 Ennél ugyan nints szebb és jobb fordítás a magyar nyelven.

 

Batsányi meg Rajnis a’ le fordításról

Hajdan igen sokat ’s hevessen vesződtek;

Be le mondanának a’ hadarazásról,

Ha Lubint s Anettet olvasnám előttek!

Békére némúlna mind a’ kettő szája,

Mert ez a’ szeretet, ’s fordítás példája.

…..

1 «Marmontel beszélye, fordítva Kazinczytól. Kiadatlan.» – Kazinczy Gábor jegyzése..

 

 

1398.

 

Kazinczy – B. Prónay Sándornak.                                                    Széphalom, Jan. 16d. 1809.

 

Nagy tekintetű barátom! Utolsó levelemben jelentettem, hogy Elődbe fogom terjeszteni rövid idő múlva, mi vagyon készen dolgozásaim közzűl a’ közre bocsátásra, ’s teljesítem ígéretemet.

 

1.) La Rochefoucauldnak Gnómájit három nyelvben, francziáúl, németűl (Schulz által) ’s magyarúl Nyomtatóm már kirakta. A’ próbaárkusokat épen ma indítom hozzá. Közre fog lépni a’ könyv a’ Martiusi Pesti vásárkor.

2–5.) Gesszner Salamonnak minden munkáji 4. kötetben.

6.) Bácsmegyei egészen újra dolgozva.

7.) Sallust.

8–9.) A’ Tübingi kérdés’ pályaírása.

10.) Dayka Gábor versei Lesszingnek újra dolgozott meséjivel.

11–14.) Négy kötet fordított egyveleg írásom.

…Ha valaki találtatnék, a’ ki ezer forintot lefizettetne nem az én, hanem Typographusom kezébe olly szándékkal, hogy Egyveleg írásimnak eggyik kötete nyomtattassék, én arra kötelezném magamat, hogy három száz exemplárt a’ pénz visszatérítése’ fundusáúl annak, a’ kit a’ kölcsönöző e’ végre nékem kinevezni fogna, általadnék….

…Segedelmed nélkűl a’ munkám meg nem jelennek; mert az én szándékom az, hogy ez a’ két most említett kötet nékem fundust adjon a’ többinek tulajdon erőmmel való kiadására. Ha igyekezetem nem káros nyelvünknek, ha fáradozásaim érdemlenek valamelly javallást, képzeld mit vesztett a’ köz ügy, hogy ezek öt esztendő olta nyomtatatlanúl állottak és talán még sok ideig így fognak állani. Ossziánhoz kész a’ Metszőnél a’ két réz tábla ’s három vignette. Csak pénz legyen, Májusban árúltatni fog a’ könyv.

Ajánlom dolgomat kegyességed pártfogásába. Méltóztassál magadat meggyőzni a’ felől, hogy a’ pénz el nem vész és el nem veszhet, és hogy azt nem magamnak kérem…

 

 

1414.

 

Kazinczy – Kis Jánosnak.                                                                                                                  Febr. 1809.

 

Barátom! Rumitól végre megkapám pályaírásomat, ’s az vala első dolgom, hogy az általad kívánt czikkelyt néked megküldhessem.1 Elmaradván valahol Bécsi útam alatt a’ Pályaírás magyar textusa, ezt a’ németből mingyárt ezen papirosra fordítám; e’ miatt van ebben olly sok igazítás…

 

 

1431.

 

Kis János – Kazinczynak.                                                        Soprony, Martz. Első napj. 1809.

                       

             Egy kis versetskét Horátz után, mellyet a’ Journálba akarék iktatni, ide rekesztek.

                          Örömre serkentés.

A Musáktól szerettetem,

Karjaik között nevetem

Az élet’ aggságait;

A’ bú a’ kábát epessze;

Tőlem, sebes szél, vidd messze

A gyáva szív’ gondjait.

Mit tart Thersites felőlem,

Ha üz-e tsufot belőlem,

Azt tudni nem kívánom:

Ha mindég tsatsog-is szája,

Ha, mint szent irásra, rája

Stiksz úgy halgat sem bánom.

Te ki, mint kedves vendéggel,

Enyelegsz a’ böltseséggel,

’s koszorút fűzsz fejére,

Thália, intézzd lantomat,

’S taníts, mint zengjem dalomat

Kazintzim’ tetszésére.

Ha Tetszem Pyladesemnek,

’S Dorisnak is, szép hölgyemnek

Dalom kedvét találja:

Nevem nem óhajt Pantheont,

’S nem irigylem Napoleont,

Bár fél világ tsudálja.

 

 

1436.

 

Vitkovics Mihály – Kazinczynak.                                                  Pesten Martiusnak 7d. 1809.

 

Pápai, úgy tartom, nem éppen igazságtalanúl rostáltatott olly keményen Vig Lászlótúl. Azon kintseket, mellyek a rostállásban elő hordatnak, mindenki már régen olvashatta külömbféle Historicus és Diplomaticus könyvekben. Egyébiránt is, a ki olly lármás és más leg nagyobb férjfiakat megitélő könyveket írni akar, attúl minden Gondolkodó megkivánhattya, hogy mind azt értse, a mit meg itél, mind pedig a Tudománynak, mellyrűl ir, régi s jelenlévő állapottyát ösmérten ösmérje. – Pápai Úr úgy lépett ki, mint Bíró a Révai és Versegi közt folyt perben. Mind ezek mellett Horvát, ha recensiójában ollyas mit mondhatott, a mivel a Magyar Nyelv’ bővebb ösméretének, mellyért él és hal, használhatott, ő bizonyosan igen örvend. Még sokkal többeket, tudom, írt volna, ha a rövidség és Kultsárt a költségtűl való megkéméllés tollát szorosb korlátokban nem zárta volna. Most tsak az volt a tzéllya, hogy ezen igen hirre kapott könyvet az Olvasók előtt megösmérttesse. Neki azonban szokása, először tsak kis fegyverekbűl lövöldözni, hogy utóbb a Megtámadóra ágyúkat süthessen, s igy a Tsatahelyt minden felől megállhassa. E volt oka, a mennyire én tudom, hogy a Citatiókat is kihagyta…

 

 

 

1454.

 

Kazinczy – Kölcsey Ferencznek.                                                        Széphalom, Apr. 8d. 1809.

 

…Én e’ napokban a’ Himfy’ Szerelmeinek két köteteit recenseálám német nyelven, meg lévén kérve reá eggy német országi Literatus Zeitungba. Ki eresztik e a’ levelet az Ausztriai határon, nem tudom. De szeretném, ka kinyomtattathatnák. Himfy elhalhatatlan dísze a’ Nemzetnek. Én őtet csak verseiből ’s leveleiből ismerem. Sok darab rossz van benne. Kár hogy a két Tómus eggyé nem olvadt. A’ poeták nagy kárt tesznek az által magoknak, hogy verseiknek felét el nem égetik…

 

                                       

1457.

 

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek.                                      Széphalom, 12. Apr. 1809.

 

az itt menő Sonett. Te, a’ ki az olasz nyelv ’s olasz Sonettek édességét ismered, ’s a’ Mesterség titkaiba mint Mester vagy béavatva, tudod, hogy nehezebb munka nincs a’ magyar poezisben, mint ezen probléma’ feloldása; mert nagy nyűg már a ríme is, nyelvünknek felette kevés rímáji lévén …hát még midőn scándálni is kell a’ lábakat! hát még mikor mind a’ sorok száma, mind a’ rímák’ helye ki van szabva!...

 

 

1460.

 

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak.                                          Eperjest 17. April 1809.

 

Köszönöm, hogy símítottad prózámat, valóban szüksége volt a’ gyalúra, mert a’ lobbanásnak hevenyében készűlt, gondatlan valék mint a’ numerusra, mint a’ pontosságra, szöktek gyakran, ’s néha elébb ugrották egy mást gondolatim, a’ nyelvben is építettem hibákat; de még is itt ’s amott kegyelmezhettél volna nékem minden botlásim mellett is, p. o. kár volt ki hagyni, hogy az úr Isten magyarúl is tud; kár volt mondani, hogy pengő pénzben száz aranyat igért a’ Tübingai Patriota; …Leg nagyobb részét változtatásaidnak helyben hagyom, de szülöttyeim némelly hibájihoz ragaszkodom….

 

 

1497.

 

Kazinczy – Kölcsey Ferencznek.                                                        Széphalom, Jún. 12d. 1809.

 

…Nékem egynehány tisztelt és irígylett barátom van; és még is mindenikének verseiben találok holmit, a’ mit másképen szeretnék. Ők is találnak ollyat az enyémben. Isten mentsen attól, hogy tanácslásokat kövessem. A’ mi több, ők néha szépnek lelik azt munkámban, a’ mitől én úgy pirúlok …Eggy holnap ólta jó csomócska verseimet tettem semmivé. Szerencsére másutt le sincsenek írva. Ritka darabom az, a’ mit meghagytam. A’ mi megmaradt, azon sok változtatások estek,…

Anacreonnak mind Földi, mind én, mind Fabchich fordítottuk darabjaikat. A’ Földiéi nálam kézírásban mind meg vannak. Irtóztatók, mert a’ nagy hűség miatt olly erőltetettek mint a’ Fabchichéi. Szabadon lehet jól fordítani Anacreont, nem másképen….

 

 

1515.

 

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak.                                                                 14. julii 1809,

 

….Én is fordítgattam hajdan Anákréonból; íme egy nehány versezetek azon arany időmből a’ magam módgya szerint.

 

Anákréon.

Ime szólnak így a’ Lyányok:

Anákréon vén vagy már,

Nézd a’ tűkröd’, be silányok

Gyér fürtyeid! főd kopár!

 

Ám mit tudok én ama sok

Vagy e’ kevés fürtekből,

Sietek, mert szélen álok

Végsőt szívni mézekből!...

 

 

1525.

 

Szentgyörgyi József – Kazinczynak.                                                                     Júl.27. 1809.

 

…Midőn t. i. T. Varjas Uram ezen énekének nyomtatványával néhai Fő T. Superintendens, akkor ide való Ifjú Predikátor Hunyadi Ferentz Uramat meg ajándékozta, ez a’ több magokba hangzókonn is verseket készítvén, meg köszönte. az ővel készűlt jut eszembe:

 

Lövőldözök, szököm, nőtön nő örömöm!

Ölöm ökröm, tőltöm szőlő tő özönöm,

Örömömből ötször, sőt többször köszönöm,

Bővön öntött gyöngyöd örökös ösztönöm.

Kazinczy Ferenc, M. Pantheon. Bpest, év n. 408. l.                                                                             7., 8. könyvben

                                                       

 

 

                                                     7. kötet         

 

                     

1566.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak.                                                   Széphalom, Oct. 17d. 1809.

 

…Engemet a’ verselés lelke olly hosszas hézag után, megszálla. Már bánom, hogy a’ háború kilobbanásakor jó csomó verseimet megégetém. Nem mind maradt-meg emlékezetemben. A’ mi megmaradt, újra dolgozom, kifoldozom. Ez nehéz munka. De a’ versező azzal nem gondol. Sokszor még jobban nyeri-meg vele magának kedvét. Májusban Gróf Dezsőffy Józsefhez írtam eggy egészen új epistolát, de az csak most készűle úgy el, hogy néki megküldhessem. Wesselényihez írt epistolám néki nyerte-meg kivált javallását: honnan azt húzom-ki, hogy ez is meg fogja; mert ez ér annyit, mint amaz, ’s még többet. De ha az általunk írott darabok’ megítélésében maga az Iró hibázhat: hibázhat a’ Critikus is. A’ ki Horátznak epistolájit kevesebbé szereti, érti ’s tanúlta mint én, épen ott fog nem szépet lelni,

a’ hol én Horátzot nem mint Plagiárius, hanem mint imitátor, kiírom. Látni fogod a’ Dezsőffyhez írt Epistolát egészen, mihelytt időm lesz leírására. – Most hozzád készítek eggyet; és megtörténhetik, hogy úgy rekesztem-bé, hogy ki is nyomtathatom azonnal. Abban a’ Magyar Poezis felől szóllok; mert Epitoláimat nem akarom gyáva Gelegeheitsgedichtekre fordítani, vesztegetni. Az ollyannak csak momentaneus becse van, az illyen örökre interesszánt marad. Most épen a’ Barcsay’ nevén akadtam-el. – Imhol eggyik paragraphja.

 

A’ verselés’ legrégibb neme

Az volt minálunk, a’ mellyen Tinódi,

Szikszai borától fűlve, dúdola.

Rest és siket vers, melly hat párja közzűl,

A’ sort középben kétfelé szakasztván,

Csak eggyikének adja gondjait.

És még is olly, hogy tapsolást remélhet,

Ha ihletéssel énekeltetik,

És a’ vezérrend’ két utóbb hangzatját

Selypűl nem adja vissza a’ többiben

’S házát ’s hazát, és vállát és valát,

’S hagyjont ’s vagyont nem toldoz eggyüvé.

Hervadhatatlan fényt ezen nyere

Az, a’ ki majd ősének szép elestét,

Majd a’ kemény lyány’ csüggesztéseit dallá:

’S egünkön Zrínyi csillagként ragyog.

Kevésbbé könnyű mint volt Gyöngyösi:

Jóval tanúltabb, ’s fenntebb-szárnyalású.

’S e’ versnem hordja Zrínyinek nevét.

 

Következik a’ Sylvester, és osztán a’ Ráday nemű vers, – és végre a’ Tordai Gyöngyösi átkozott leoninusai.

 

Nyert a’ magyar dal a’ midőn Görög

Kecsekre léptetett. De veszte a’ régi,

Midőn reá új éket raggatának.

A’ lagzisoknak részegűlt czigányaik

Tibullnak mennyei-kellemű leányát

Piros csizmába kelni kénszeríték,

Hogy, czinczogások mellett a’ Homér’

’S az Elegéja’ tánczát lejtegetvén,

Patkós bokájit öszvecsattogtassa

’S a’ csürhe nép köztt vad kaczajt repítsen.

A’ részegeknek tetszik e’ veszettség.

De a’ kinek szent érzés van mellyében,

’S Hellásznak Istenségeit rettegi,

Az átkot-vonszó helytől futva fut,

’S a’ farsanglás’ szentségtörő bohójit

Adrasteának bosszujára hagyja.

Nem késik az, ’s ím méri az érdemlett bért!

                                   ….

 

1568.

 

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek.

 

….Én eggy holnap olta inkábbára a’ Jenai Lit. Zeitungok olvasásával töltöm időmet. Klopstocknak Grammatische Gesprechjeit Voss recenseálta benne (Jan. 1804). Ezt szóról szóra kiírtam. Tudtam hogy Kl. azt írta, de a’ könyvet sem Pesten, sem Bécsben meg nem kaphattam. Most újra sürgetem megküldését. Mert – higyj állításomnak! nem fanfaronád az bennem – nékem épen az a’ gondolkozásom a’ magyar nyelvről, a’ mi a’ Klopstocké ’s Vossé a’ németről…

…A’ Révaiét legalább szép deáksága miatt olvashatom. De hogy olvashassa az ember a’ Verseghiét, Gyarmatiét, a’ Debreczenit, a’ Beregszásziét, mellyek, mind a’ Sardi venales, alius alio nequior (ezt az adagiumot belé csavartam a’ Pápay Sám. M. Literaturáról írt munájának recensiójába); ’s nem csak a’ magyar nyelv természetét nem ismerik, de nem a’ nyelvekét is, és mégis Grammatikát írnak!...

…Barátaimat rég olta kéregetem, hogy autographiai gyűjteményem’ gyarapítására küldenének holmit…saját kezek írásabeli gyűjtemény…

N. 1.

Quel phénomène heureux se leva de cett isle

Ou le Sage de Rome fut jadis en exil!

Est ce l’ame de Seneque qu’ inspira le tuteur,

Pour venger des Romains avilir la grandeur?

(Pour) Conquérir l’Egypte, et l’offrir au Sultan,

S’il vouloit la régir en loyal Musulman;

Revoler en Europe au secours de la France,

Oů personne ne savoit plus saisir la balance;

Mettre ŕ leur niveau sceptres et la tiare,

Rabaisser d’Albion l’ambition avare;

Moderer le vourroux des altiers Germains,

NB). Apprendre ŕ leurs princes ŕ devenir humains.

Reculer de la Gaule les limites jusqu’ au Rhin –

Voilá d’un mortel le plus brillant destin.

                               …..

N. 2.

Két kies mezeje van (a’) magyar Múzsának,

Melly könnyű tért mutat Pégazus’ szárnyának,

Eggyiken megkötött mértékes lépéssel

Haladhat, a’ máson rhythmusos zengéssel.

Megválik majd végén pályafutásának,

Melly részire hajol magyar fül hangjának.

N. 3.

Az embernek adott a’ kegyes természet

Kettős ajándékot, mellyekkel érezhet:

Elméjével eget ’s jövendőt vizsgálhat,

Testivel termesztvén maradhat ’s fenn állhat.

Azzal égig mehet, mert Isten magában

Ezzel tenyészhetik csekély hámorában.

De míg ezek között hanyatlik élete,

Bizonytalan földi ’s szomorú remete.

Oldoztassd-fel véle végre nagy teremtő,

A’ titkot, melly hozzád közelebb vezető.

                        ….

 

1579.

 

Kazinczy – Vitkovics Mihálynak.                                     Széphalom, Novemb. 10d. 1809.

 

….Eggy két nappal azután hogy nyalábod elérkezett, vettem postán a’ Bécsi Annálisok Septemberi fűzetjét is, holott Aprilis olta eggy sem jutott-el hozzá; ’s mingyárt másnap utána eggy távolka lakó barátom a’ Máj. ’s Jún. fűzetet közlé velem. – Eggy hétnek napjaiban vevém tehát mind az én munkám’ Recensióját, mind azt a’ kettőt, a’ mit én dolgoztam (a Verseghy Aglájáét és a’ Himfyét) a’ Rogendorff Cajetán’ halála felől való hírrel. Tartok tőle, hogy némelly arra az igazságtalan gyanúra vetemedik, hogy én tulajdon magam kürtölém nagynak magamat. Az felette igazságtalan érne engemet. Én is szeretem, ha látom hogy tetszem: de a’ ki illy vastag szemtelenséggel vádolhat, valóban az engem nem ismér…

 

 

1584.

 

Kazinczy – Rumy Károly Györgynek.                           Széphalom, den 12. November 1809.

 

…Das andere Blatt enthält auch ein französisches Gedicht. Für mich ist es ganz unverständlich, weil ich kein Kartenspiel kenne.

 

Arrivé vers sa décadence

Tranquillement vouloit la France

Jouer l’hombre de la Liberté.

Elle fit d’abord une remise,

Mais y sa plus grande surprise

La bęte fut pour la cruauté.

Le jeu devint affreux et sombre

Et jamais, jamais parti d’hombre

Ne fut au monde si terrible.

Car des au monde si terrible.

Des Matadors surcoupés (eine Glied fehlt)

l’Angletterre seule infletible,

Voulant gagner tout on rien,

Crioit toujours: c’est fort bien!

Si les autres perdent Codille

J’aurais Malthe et la Bastille.

 

Peuples, voilá une grande leçon

Pour vous et les races futures.

Si vos chaines déviennent dures

N’imites pas cette façon.

Mais pour être y jamais sures

Ne soyes plus qu’une seule famille.

                                  ….

 

1585.

 

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak.                                                  A. O. 12. Nov. 1809.

 

…Nagy kedvem lenne egy könyvetskét írni az érdemről és annak jutalmaztatásáról nálunk. Ebben a’ munkában egy új ordót projektálnék a’ következendő körűl írással: Ob perditas bello et pace provincias. Sok nagy embereink, és magyarok is, als Helfershelfer részesülhetnének benne. A’ könyv mottója e volna: Difficile est satyram non scribere….

 

 

1586.

 

Kazinczy – Döbrentei Gábornak.                                        Széphalom Nov. 13d. 1809.

 

…Ne hagyja az Úr hiú álommá válni azt a’ reményemet, hogy criticus írást fogunk olvashatni magyar nyelven. Menni fog az, csak jól kezdődjék. Jól fog pedig, ha derék munkás társakat választ az Úr, és a’ rossz versecskéket semmi tekintet miatt fel nem veszi írásába. A’ munka nem olly nehéz mint gondoljuk. Elő kell venni a’ Bécsi Annálisokat eleitől fogva, ’s le kell fordítatni a’ magyarországi munkák recensiójokat, de úgy, hogy ne légyünk vak fordítók, hanem a’ recensiót critice vizsgáljuk-meg, öszve-hasonlítván a’ munkákkal, ’s javítván a’ recensión, bővítvén, kurtítván. azon felyűl azt óhajtanám, hogy a’ külföldi nevezetesebb munkák felől is tennénk recensiókat, lefordítván a’ Jénai, Hálai, Lipsiai etc. Lit. Zeitungok articulusaikat, és kivált az Intelligenz-blattok’ bennünket magyarokat interesszálható czikkelyeiket. Az Úr volna a’ Redacteur, ’s osztaná ki a’ lefordítandó vagy kidolgozandó darabokat. Menni fog az, csak kezdjük valaha, mert sokan óhajtják, ’s érzik híjokat…

Bécsi Annálisoknak az általam dolgozott, de más által megtoldott ’s megcsonkázott recensiója fordul-elő a’ Verseghy Aglájájának. – A’ Júliusiban Egyveleg ford. írásaimé – a’ Septemberiben a’ Himfy’ szerelmeinek recensiójok általam dolgozva. Most a’ Regéit ’s a’ Pápay Sámuel munkáját recenseálom…

… Nagy Ferencz* a’ Batrachomyomachiát kiadta hexaméterekben. Most Aesheticán dolgozik. Ő jó lesz eggy dolgozó társnak a’ magyar Lit. Zeitunghoz….

*Ódák Horátz mértékeinn. Kassa, 1807. (Ism. Annalen der Literatur. Wien 1808. 189.  l.).     Vályi Nagy 1765 – 1820

 

 

1587.

 

Kazinczy – Pápay Sámuelnek.                                                   Széphalom, Nov. 13d. 1809.

 

….Minden functióim köztt legkedvesbb vala az, hogy Gróf Dezsőffy József kedves barátommal azon kőemlék’ dolgában hatalmaztattunk-meg, mellyet a’ Győrnél elesett Öt embereink’ megtiszteltetések végett akar állítani Megyénk. Hol álljon? melly formára? ’s melly nyelven írandó felyűlírásokkal? erre kell felelnünk…

…A’ Bécsi Annalisok Júniusi fűzetében Verseghynek Aglajáját, a’ Septemberiben a’ Himfy Szerelmeit én recenseáltam….. Meg vagyok kérve újra, hogy a’ te munkádat (Lit. ism.) recenseáljam valaha, ’s tegnap fogtam hozzá. Könyved, a’ Víg Recensiója ’s leveled kezemben vannak. Én munkádat megbecsűlhetetlennek tartom most is, ’s azt fogom róla mondani. Első lévén a’ maga nemében, csuda e, hogy fogyatkozások nélkűl nincs? …

 

 

1588.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak.                                                Széphalom, Nov. 13d. 1809.

 

Leveleid két kötetben állanak könyveim köztt bekötve. Tegnap kaptam Barcsaynak tulajdon kezével írt két franczia (szép de hibás scansióju) versét és eggy magyart. – Barcsay tiszta gondolkozású ember volt, ’s azt mutatja a’ vers; de franczia verset írni rosszúl tudott…

 

 

1599.

 

Kazinczy – Szemere Pálnak.                                                           Széphalom, Nov. 28. 1809.

 

A’ Sallust német fordításának recensióját igen szíves köszönettel vettem. Magam is kiírtam azt a’ Hálai Lit. Zeitungból…

…Tegnap estve végzettem-el a’ Pápay Magyar Literatura isméerete recensióját, ’s ma már a’ pakét el is ment. Elmondom, mit írtam benne; de csak könyv nélkűl, mert párját nem tartottam-meg:

Ungarn hatte noch kein Handbuch für Gramm. Stylistik u. der Geschichte seiner Sprache u. Literatur, welches auch für den geniessbar hätte seyn können, der sich nicht eigentlich zum Schriftsteller ausbilden wollte. Grammatiken hat sie in Menge; wie die Sardi venales, alius alio nequior; unter sich uneins etc. etc. etc. und strotzend von den abentheuerlichsten Hypothesen, welche in dem Kopf eines Sprachlehrers kommen können, der über das Wesen der Sprache überhaupt, és különösen a’ magáé felől zu klaren Begriff nie gelangen konnte, és azon kevés világosságból, melly az ő Dämmerungjába hineinschiesst, ein morsches System baut. Úgy hogy az eggy Révaién kivűl, nincs eggy is, a’ mit használni lehetne: de ez nem Kezdőnek való, nincs elvégezve, és nem magyar. Es war also eine höchst erfreuliche Erscheinung, hogy a’ Pápay Úré megjelent, kitől, mint a’ ki Prof. volt ezekben, – a’ ki az Észrevétel etc. által magának nevet szerzett – a’ kinek stylusa, eine undulistische Weitschweifigkeit abgerechnet, nem geziert ugyan, aber männlich schön, fliessend, u. so klar, hogy a’ legfastidiosusabb Olvasó is folytában olvashatja, um so mehr etwas sehr gutes erwarten liess, mer néki ebben Révai a’ Grammatikában, Antiquitatesben, Prolusiókban ’s Propositiókban, ’s ennek 3 tanítványa a’ sehr gelehrt Streitschriftben wider Verseghy a’ könyvnek grammatikai részére nézve, a’ historiaira pedig Sándor István és az Indices Bibliothecae Széchényianae so vortreftlich vorgearbeitet haben. – §. 2. Mint lett a’ könyv? Kiírtam a’ Praefatiót, ’s Révai ott elfelejthetetlen nagy emberünknek neveztetvén, ezt így tettem-ki: Heros és parenthesis: – (das war Révai gewiss! Denn hat er auch die Ställe unserer Augiasse nicht alle reinigen können, so hat er sie doch mit herkulischer Kraft durchgewatet). Takácsnak compliment, hogy kiadta ’s olcsón adja.

§. 3. Pápay már a’ Quintilian mottójával mutatja, mit kell a’ munkában várni. Ő a’ szokást ülteti a’ bírói székbe, verleitet durch das Ansehn des Quintilian u. Adelung, – u. Etymologie, Analogie u. Euphonie werden diesem nicht coordinirt; nein! sie werden ihm gerade subordinirt. Hoc fonte derivata clades! – Révai is becsűli a’ consvetudót; hiszen azt a’ társai köztt elsőnek teszi, de látván, hogy az unwissende, aufgedunsene, obstinate Sprachlehrereinok micsoda esztelenségre vetemednek, és hogy nemzetünk a’ Philologiában melly hátra vagyon, jónak látta seine Achtung für diesen gefährlichen Richter nicht zu laut schallen zu lassen.

Boldogréti etc. Révainak legkedveltebb ’s legérdemesebb tanítványa, úgymint a’ kit ő halála előtt 5 nappal Ő Exc. a’ Judex Curiaetől magának successorúl kért ki, dieser gelehrte, nur noch zu feurige, in den Geist seines grossen Lehrers tief eingedrungene junge Mann azt tészi ki Pápay, hogy az ő munkájában nincs systema etc. etc. – és hogy a’ Literaturának 3. definitiója mellett szünetlenűl tévelyeg. Recensent begnügt sich einige Beyspiele anzuführen, woraus es zu sehen in wie weit seinen Angaben u. Behauptungen zu trauen sey.

túl, búl, rúl Siebenbürgisch. Igy nevezte a’ Révai helyes conjugatióját Verseghy tótosnak. Mondja e’ még a’ túlos is tűle, rúla, bűle? Nem igaz, hogy Magyarországon minden búlt, túlt etc. mond. Sőt nagy része még a’ Pöbelnek is tőlt mond. Ezt kívánja még az Euphonia is, mert az u legrútabb vocális. rám. Pápay macht sich lustig über die, die sprechen wie es geschrieben ist. Igy persifflálja Moliere a’ franczia pedantot. De a’ Magyar beszéd és írás ist nicht so überhäuft mit Buchstaben, wie die französische Sprache, zweifelt sehr, ob Adelung sich über dies Bestreben lustig gefunden hätte. Még többet is mondtam itt.

A’ babonáson imádott hitvány Jottára jól megfeleltem és hosszan. In höflicher Erwiederung bitten die Jottisten die Ipsiloniste durch ihre irrige Orthographie die radices nicht unkenntlich zu machen, u. dadurch die declinationen nicht irrig zu leiten, denn wenn das suffixum a, e ist, u. nicht ja je, woher eadem pagina Pápays törvénnye, da das nomen nie törvény war? – Ähnliche irrige Hypothesen machen, dass Ungelehrte das honn zu honny gemacht haben. Darum sagt Pápay sehr irrig, atyájik sey schlecht, weil er attya recht glaube, da es doch atyája recht ist, per crasin atyja. Keresztyén sagt der Reformirte. Also par Antagonisme! Er sehe die Werke des Pázmán, Rajnis u. tausend andere Katholiken etc. ungelehrte Reformirte sagen häufig Keresztény.

Eine der schwersten Aufgaben des Syntaxs ist: fáknak ágok u. ágaik, oder auch fáknak ága u. ágai. (ez itt hosszasan van előadva.) Pápay glaubt auch das letztere sey gut, denn man spricht so. Révai findet nur das erstere gut. Ő inkább akart szokatlanúl szóllani, mint rosszúl. Er ging aus einem philosophischen Princip aus: Gedanke u. Ausdruck gehen Schritt für Schritt miteinander. Ha ez igaz, úgy vagy ohne Einwendund kell követni a’ törvényt, vagy azt kell megmutatni, hogy a’ Collisio nur scheinbar volt. (Elfelejtém mondani feljebb, hogy ez is volt pag. hujus epistolae 2dae lin. 13. Révai will die Sprache philosophisch, Pápay empirisch behandelt wissen. Kundige Leser wissen aus diesem, wem in dem Streit der Kranz des Sieges zukomme.)

Pápay löst die Frage mit einer Sicherheit, wobey dem, welcher ruhig ist, bange werden muss. Sokat magyarázván, azt kérdém, hogy így kell e szóllani: a’ fák’ a magok ágát ’s ágait – vagy így a’ magok ágokat és ágaaikat. Az itt kétszer elvont 9 szó épen így áll a’ Recensióban.

Ezen §ban említettem, hogy Pápay tűzbe jött, ’s Révait mit Heftigkeit bántotta itt. Recensent, dem um die Sache, nicht um die Art zu thun ist, u. der weiss wie leicht man im Streit die Ruhe verliert, übersieht Menschlichkeit, u. merkt dies bloss an, damit er den Herrn Recensenten, der sich an der Hitze der Streitenden ärgerte, erinnere, hogy melly könnyű tűzbe jőni.

Ezen első szakaszt azzal végezem-el, hogy a’ grammatische Theil fast ohne Verdienst. De a’ historiai köszönetet érdemel ha hibás is, mert első a’ maga nemében….

…Nem bírom tovább kezemet. Sok levelet írtam. Későn jöttem haza Kázmérból, ’s holnap viradtakor megyen Postára az emberem. …

…Én most a’ Pápay Literaturáját fogom recenseálni. Előttem a’ Horvát Recensiója, előttem az is, a’ mit nekem Pápay maga írt ezen recensióra és a’ ha szóra etc. Mind a’ kettővel tartok, és eggyikkel sem…

 

 

1600.

 

Kazinczy – Rumy Károly Györgynek.                                   Széphalom, den 29. Nov. 1809.

 

Verehrungwürdigster, gütigster Freund! Gestern übergab ich die Recension des Pápayschen Werkes den zwey Baronessen Splényi und Szilvás, die meinen armen Schwiegervater besucht haben. In einer Woche soll das kleine Päckchen, sagten sie mir, bey Ihrem Herrn Vetter in Kaschau abgelegt werden…

…Wenn Sie die Ergänzungsblätter der Hall. Lit. Zeitung lesen können, so schlagen Sie die Recension von Pápays Werk 1808. 22. Nov. No. 139 auf, und sehen Sie was dort darüber gesagt ist…

 

 

1601.

 

Kazinczy – Rumy Károly Györgynek.                                          Széphalom, nov. 30. 1809.

 

…Atyám a legkedvesebb emberek egyike, észrevette hajlamomat, büszkesége kivánta, hogy én valaha költő legyek. Ő vallásos vala, a mint egy protestánsnak az akkori idők súlya alatt lelkileg kellett lennie. Ő tehát Gellert iratainak 5-ik részét adá nekem fordítani, hogy a fordítmány a mű bevégeztével azonnal kinyomtathassék. A dolgozat fölötti ügyeletet ő maga akará vezetni. Alig volt e kisérlet: mi veszedelmesb, a hitetlenség vagy a babonaság? kész, atyám meghalt 1774-ben márczius 20-dikán. Anyám sürgetett, hogy nyomassam ki munkámat; mert tudta, hogy atyámnak mi czélja vala. Ez ügyben beszélt Őry tanárral, ki most superintendens. Ez nevetett azon ötleten, miszerint egy 15 éves gyermek, mint költő lépjen föl, s gúnyolt, a helyett hogy útba igazított volna. E gúny bántotta anyámat. Ő tehát azt mondá: maradjon e munka nyomtatlanul: de követeli haladéktalanul, legyen bármi, e júliusi próbatétre valamit nyomassak ki, s megparancsolá nekem, hogy erről senkinek se nyilatkozzam. Én akkor Pray évkönyveit olvasám és e mellett átdolgoztam egy kis geografiát tulajdon használatomra…

…A következő próbatételre Szilágyi Márton tanácsára (a superintendens fia) fordítám Bessenyei »Amerikaner« czimű munkáját németből így: »Az amerikai Podocz és Kazimir keresztény vallásra térése. Kassán, 1776.«… /Életének további eseményei  G/

 

 

1613.

 

Kazinczy – Pápay Sámuelnek.                                                 Széphalom, Decemb. 9d. 1809.

 

Nagy érdemű, igen kedves Barátom! Mintegy eggy hete hogy Munkádnak recensióját elküldöttemImhol a’ Recensió, de csak  emlékezetemből, nem papirosról. Hogy akarva semmit sem hallgatok el, felőlem feltehet’d.

                      Ungarn hatte noch kein Handbuch der Gammatik, Stylistik u. der Geschichte seiner Sprache u. Literatur, welches auch für diejenigen, die sich nicht zu Schriftstellern bilden wollen, gebraucht werden könnten. Grammatiken haen sie in Menge, wie die Sardi venales, alius alio nequior; mit sich selber uneinsstrotzend von den abentheuerlichsten Hypothesen, die je in den Kopf eines Sprachlehrers, der seine Begriffe über Sprache nie bis zu Klarheit hinaufbringen konnte (ez szebben van kitéve, de az értelme az, a’ mi az ezé), kommen können. Ausser der Einzigen des Révai ist keine brauchbar, u. diese isch nicht für den Anfänger, ist nicht ganz gedruckt, u. ist lateinisch. Es war also eine erfreuliche Erscheinung, da H. v. Pápay, Assessor etc. das ung. Publ. mit diesem Werke beschenkt hat, ein Mann, der diese Wissenschaften öffentlich gelehrt hat, der sich durch seine Észrevételek zu den schönsten Hoffnungen uns berechtigt etc. u. dessen Vortrag einige undulistische Weitschweifigkeit abgerechnet, so männlich-schön, fliessend u. klar ist, dass ihn auch der fastidirteste Leser mit Vergnügen etc. lesen kann. Itt hézagot hágy emlékezetem, de a’ hézagban semmi egyéb nincs, mint az, hogy te és Révai egészen más principiumokból mentetek-ki, Te a’ Sprachgebrauchtot teszed fő bírónak a’ nyelv dolgába, melly hibás állításra Quintilián és Adelung tévesztettek: Révai egyebet. Mit einem Wort, Révai will die Sprache philosophisch, H. v. Pápay empirisch behandelt wissen.

Révais geliebtester Jünger, der in den Geist seines Lehrers tief eingedrungen ist, der nur noch zu feurige Boldogréti Víg …

…Állításokban ellenkezni szabad. Nem nemtelen, a’ ki szelíden ellenkezik.

 

 

1615.

 

Kazinczy – Berzsenyi Dánielnek.                                                    Széphalom, Dec. 12. 1809.

 

…Most a’ Pápay Sámuel által dolgozott M. literatura isméretét recensálám. Az, úgy tartom, nem elébb mint fél esztendő múlva fog bényomtattatni. Pápayt nagyon becsűlöm, becsülöm a’ munkát is, de a’ munka grammaticális része nagyon nem jó. Megtévedt a’ principiumban. Ő a’ legfőbb bírónak a’ nyelv dolgában, Quintiliánt és Adelungot hibásan követvén, a nyelv-szokást teszi….

 

1623.

 

Szemere Pál – Kazinczynak.                                                 Pesten Deczember 16-d. 1809.

 

Horvát barátunk a’ Pápay’ Recensióját nem-megelégedéssel fogadá. »Sajnálom, úgy monda, hogy Kazinczy szóllanom kénszerít; de bizony hallgatnom lehetetlen leszen.« Kérém, hogy közlené velem véleményeit; ’s hallgatott. E’ szerént itélete felől semmit sem írhatok…

 

 

1624.

 

Szemere Pál – Kazinczynak.                                                        Pest Decemb. 25. 1809.

 

HorvátIde kapcsolom hozzám írt levelét…

…Tek. Tudós Kazintzy Ferentz Úrnak Recensiójára, mellyet a’ Magyar Litteratúra Esméretéről készített, kielégitőleg felelhettem volna:…

…A’nak, ki Pápay könyvét megitélni akarja, fenekesen, a’ mint a’ munka megérdemli, szükséges Révai tanításának egészét érteni, és mivel Pápai úgy lépett fől …/betétek/ a’ publicum előtt, mint meghatározó Bíró a’ Révai és Versegi között folyt perben, szükséges főképen azt világosan előadni… örömmel esmérem én azt: hogy Tek. Tudós Kazinczy Úr legtanúltabb ’s legfinomabb izlésű irónk a’ Magyar nyelvtudósra nézve is: de még sem fogom a’ derék hazafit, úgy vélem, megbántani, ha azt állitom: hogy ő a’ Nagy Révai lelkébe, ’s kiváltképen azokba, mellyeket Révainál százszor messzebb vittem ugyan, de még napfényre nem bocsáthattam, egészen be nem hathatott…

hallgattam volna én ottan is, hol Pápai a’ Magyar Nyelv Historiájának forrásaira utasíttatik. A’ fáradhatatlan Sándor István Úrnak könyvesháza, a’ Szétsényi Gróf Bibliothekájának Laistroma: a’ Cornides könyv és kézirat gyűjteményének Cathalogusa ’s a’ t. forrás – igen is forrás – a’ra nézve, ki Litteraturat (Bücherkundét) vagy Historia Litterariát akar készíteni; de tsekély forrás a’ra nézve, ki Magyar Nyelv Historiáját ír, mint ezt Pápay bizonyosan írni akart. E’nek nem tsak az a’ tárgya, ki, mint és mi előmenetellel írt nemzeti nyelvünkön, hanem sokkal tágosabb határokat számlál, mellyekről Pápai gondolkodni sem tudott. Nem inkább köll ez azt tudni a’ Magyar Nemzetnek, hogy Bethlehem időjében…

Pápainak valóban, ki sem Logicával, sem Philosophiával, sem Históriai esméretekkel nem ditsekedhetik, bár ezekben keresztkomája adorálja is járatosságát, ideája sem volt a’ Magyar Nyelv Históriájának miségéről. És ha Tek. Tudós Kazintzy Ferentz Úr ezen néző pontból hívebben megvisgálta volna az agyon ditsértetett Magyar Litteratura esméretét, nem állíthatta volna: »De a’ Historiai rész köszönetet érdemel, ha hibás is, mert első a’ maga nemében.«…

…nem elég győzedelem e reám nézve, hogy a’ Pápai és Veszprémi bátor Dictátorok nagy hangok mellett olly törpékké lettek, hogy tzáfultatásomért a’ Nagy Váradi, Bakonyi, Szombatheli – és talán a’ Széphalomi – vidéket is riadoztatták panaszaikkal?...

néhány darabotskákat tészek elődbe, azzal a’ kéréssel, hogy rólok való gondolataidat mondjad meg.

….                                        A’ Napok

XVI esztendős tanítványném, Gróf Gyulai Karolina kis aszszonyhoz,

a’ neve napján.

Hijába könyörögsz a’ Napoknak

Hogy örök törvényét folyásoknak

                                   Változtassák-meg éretted

                                   ’S maradjanak még melletted.

                                                

 

1626.

 

Kis János – Kazinczynak.                                                    Soprony Dec. 27dikén 1809.

 

…Schedius, Kováts Mihály, Horváth István és ő egy időszaki írást is akarnak kiadni, ’s kér, hogy a’ mi abba való darabjaim vagynak, közöljem velek. Ő általa tudom azt is, hogy Szemere egy epistoláját közlötte veled ’s kéri ítéletedet. – Egyveleg írásid recensioját olvastam ugyan, de úgy, a’ mint akkor mindent olvastam, az az tsekély figyelmetességgel…

 

 

1634.

 

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek.                                            Széphalom, 4. Jan. 1810.

 

….Te Luthert nem látszatol nagy embernek tartani, nyilván azért, hogy ő, hogy naggyá tehesse a’ maga Corpusát, magát is naggyá tette, és hogy afféle mocskocskákat is ejtett magán, mint az volt, hogy későn copuláltatta magát, ’s 14. napra keresztelőt tartott. Osztán hogy rossz emberekkel, csalárdokkal lévén dolga, néha nem egyenes úton is bánt. Végre hogy a’ dolgot nem arra a’ lábra vitte, a’ mellyen a’ Philosophia kívánná, hanem csak arra, a’ mellyet a’ romlott kor szorosan parancsolt. – Én mind ezek mellett őtet igen nagy embernek tartom, és azt hiszem, hogy a’ kendőzés festékeit róla semmi kor nem fogja haraggal letörleni. Numa Pompilius is nagy előttem, ’s Hercules is az, mert megtisztogatta az Augiások istállójit ’s a’ Procrusteseket kiirtotta….

 

 

1639.

 

Döbrentei Gábor – Kazinczynak.                                              Andrásfalva Jan. 11. d. 1810.

 

…A’ Muzéum kijövése egy esztendővel tovább haladt. Prof. Szilágyi valami akadályokról ír, de nem íra-ki egészen, mik azok. A’ Püspöknek néhány darabok nem tetszenek, ’s Prof. Szilágyi erre ezt írja, hogy némellyek nem akarnák az illyen munkáknak megjelenését most. Elébb igérte ő is a’ Correctorságot, most le mond róla, mind a’ mellett is hogy neki a’ darabok nagyon tetszenek. Szükség tehát, hogy Kolozsvártt magam legyek, ’s az akadályokat, ha lehet, elhárítsam. Plánumomat ki akarom vinni, ’s reménylem, hogy ezért a’ Tekintetes Ur Munkabeli segedelmét tőlem meg nem vonja. Secr. Kenderessyhez háromszor küldöttem, de semmit se kaptam. A’ jövő héten küldök ismét. Orczy, Csokonay, Ráday életéhez most Gróf Török Lajosét, ’s Viczayét-is kérem. Képeiket most várom. Hát a’ Tekintetes Ur mellyképét mikor kapom?...

…A’ Tübingai kérdés megindúlt. Bár el se küldöttem volna én három árkusnyi Munkácskámat, hazafiui rapszódiámat….

 

 

1645.

 

Kazinczy – Kis Jánosnak.                                                         Széphalom, 19. Jan. 1810.

 

…Hogy el nem készűlt verseimnek csomóját Aprilisben elégettem azon félelem miatt, hogy ha a’ háború el talál temetni, valaki ki ne adhassa, most már nagyon sajnálom. De ki remélhete, hogy ez a’ háború illy szerencsétlenűl szerencsésen végződik-el? – Nincs keservesebb munka előttem mint ollyan munkámat dolgozni újra, mellynek példánya nincs meg kezeimben, mert emlékezetem hűségtelen elő sugdosni a’ készet…

…Az elme’ virága a’ Poezis és rokon mesterségek. Mit ér minden dolgozásom, ha magam után eggy kis kötet poezist nem hagyok! Csak annyit hagyhatnék, mint a’ mennyit a’ Berzsenyi versei mostan tesznek már….     / a levélben sok vers G /

 

 

1647.

 

Kazinczy – Döbrentei Gábornak.                                                   Széphalom 22. Jan. 1810.

 

…Az én tanácsom az volna, hogy az Úr készűljön úgy a’ Periódikus írásnak, mint ha az bizonyosan meg fogna jelenni. Fordítani sokat kell, – tudniillik más Lit. Zeitungban levő Recensiot ’s mellé tenni, honnan vétetett; ’s nem csak magyar könyvekét, hanem külföldieket is. Tudja e az Úr, hogy a’ Bécsi Annalis más formában ’s plán szerént adatik ki ez idén? Ára postán 17. f. Én reá fizettem, de még nem kaptam. Sokat várok tőle. A’ mi kritikai munkánk, ha sok vevője nem volna is kezdetében, kelni fog, csak interessét adjunk neki…

Horvátnak eggy bizonyos reá-tartása van, melly őtet mástól épen úgy tolja-el, mint mást ő tőle; mindennek akar a’ kártyájába pillantani, de nem engedi azt viszont maga ellen. Egyébb eránt ő eggy felette nemes lelkű ember és nagy tekintetet érdemel sok féle ’s mély tudományai miatt. Sok ember irtózik stilusától, én nem irtózom, holmi aprólékokat kivévén. …

 

 

1652.

 

Kazinczy – Id. B. Wesselényi Miklósnénak.                                    Széphalom, 22. Jan. 1810.

 

…A Görög Epigrammák az emberi elme legszebb míveinek legszebb nemei közzé tartoznak. Minél egyszerűbb (simplex, einfach) az Epigramma ’s a’ belé nyomott gondolat: annál szebb a’ mív. De hazánkban kevés ismeri az Anthologiát, ’s mi csak a’ festésekkel rakásra halmozott poétai míveket tartjuk szépnek; a’ visító hangú ódát, a’ jajgató elegiákat stb. A’ kinek szive van, tudja, hogy ezek mellett mit ér a’ fájdalom’ csendes sóhajtása; mit ér az a’ poétai mív, a’ melly a’ fájdalom’ szenvedését a’ nagyság’ érzése által enyhíti…

 

 

1653

 

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek.                                           Széphalom, Jan. 25. 1810.

 

…Értsed poétai új dolgozásaimat. – Aprilban elégettem azon kis csomóját verseimnek, mellyekkel meg nem tudtam elégedni, hogy ha a’ háború el talál ölni, valaki a’ készűletlen dolgokat ki ne adhassa. Ezek köztt volt 4 vagy 5 négy sorú stanzákból álló énekem. 1786-ban Kácsándy Susitól Gálszécsből Kassára menvén, a’ Dargón a’ szép erdő poétai elragadtatásra szenderített. Ezt a’ dalt is elégettem, ’s most eszembe nem jut az elégetett dal. A görög Anthologia’ Epigrammájinak ízlések szerént kezdtem újra csinálni, ’s az énekből eggy olly Epigramma lett, mellyel felette meg vagyok elégedve…

 

 

1654.

 

Horvát István – Kazinczynak.                                                           Pesten Január 26. 1810.

 

…Mint fogadtam volt Pápay Ur Recensióját, azt Szemeréhez íratott levelemből, mellyet a’ Togatus elmaradása miatt el nem küldhetett, bővebben megolvashatod. Én Recensiódban semmi bántásra nem találtam ’s kár is volna azt a’ Bétsi Annalisokban ki nyomtattatod. Észre vételeimet hibátlanoknak nem tartván, szeretném, ha azokról kedvezés nélkűl velem közlenéd vélekedéseidet: Mert ha valaki, én bizony igen elhiszem azt, a’ mit tudatlan tudósaink is gyakorta örömmel vallanak: több szem többet lát. Én így láttam: Te másként láthatsz, ’s hát ha látásod közelebb juthatott az igazsághoz? Elég ha egymásnak véleményeinkről tartalék nélkűl szólhatunk. – De sokat kell még idővel Pápaynak Magyar Litteraturájáról ’s az egész kedvetlen pörről, melly Révai és Verseghy köztt folyt, tudtodra adnom, hogy mindennek okait tudhassad….

 

 

1655.

 

Kazinczy – Rumy Károly Györgynek.                                Széphalom, den 28. Jan. 1810.

                   …..

Báróczy.

szül. 1736. (den zweyten Tag von Ostern; er glaubte, dieser Tag sey das Jahr der 11. April gewesen; welches leicht auszunehmen ist.) megholt 24. Xber. 1809.

 

Birtokomon eggy gynge leány és eggy magas asszony

            Versengtek; – mellyem lángola mindenikért.

Annak zöld amarant és Szejnei rózsa virított

            Messzére-illatozó szép haja’ fürtjei köztt;

Ennek arany fonadék nyult-el tunicája’ redőjén,

            ’S ákácczal-koszorús mitra fedezte fejét.

A’ kis selyp Csapodár eltűnt hamar: a’ deli szép nő

            Sírom’ széléig birta szerelmeimet.

A csapodárt kiki tudja, ki volt. A’ szentűl-kedvelt

            Titkos hívei köztt hirdeti sirva nevem’.                          /kötetben is egy szó változás/

     

                       ….

1656.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak.                                                          Széphalom, Jan. 28. 1810.

 

…Imhol az olta írt Epigrammám Báróczira. – NB. ő ifjonta a’ magyar Literaturának volt Hérósa. Az Alchymia és titkos szövetség elvonta minden idejét. 1808ban Oktob. mindég írt, hogy theosophiai tudományai halálával el ne vesszenek. Erre czéloz az Epigramma…

 

1663.

 

Döbrentei Gábor – Kazinczynak.                                        O. Andrásfalván, Febr. 7kén 1810.

 

….Nekem Rákóczy születése’ helye körűl egy gondolatotska jött-eszembe. Széphalomról eljövén, leirtam. Ide teszem. Úgy is akkori utam tzélját illeti.

 

A’ kitsi szélhez.

Borsi mellett Zemplén Várm. Aug. 24. 1809.

 

Melly vidékről jösz kitsi szél, hajam köztt

Lengni? mit suttogsz körülöttem? – Álnok,

Széphalom táján lakol, ezt nekem tsak

            Titkolod úgy e?

Menj, siess vissza, gyönyörű virágok

Várnak ott, játszál velek, és sugalld-meg

Énekesseknek, – de siess, – barátja

            Mégyen ölelni.

 

Mit mond a’ Tekintetes Ur e’ meséimhez?...

 

 

1668.

 

Kazinczy – Nagy Gábornak.                                                            Széphalom, 19. Febr. 1810.

 

….Tavaly eggy csomó készűletlen versemet elégetém, félvén, hogy ha ide öl a’ hazát rettentő szerencsétlenség, valaki neki áll, és kiadja, ’s így nevemet mocsok éri. Ezek köztt volt eggy Lied, mellyet 1786. írtam Gálszécs és Kassa köztt a’ szép erdős hegy tetején. Soha sem tudtam egészen kigyalúlni. Most bánom az elégetést, mert addig sem tudom a’ verset, a’ meddig kész volt. Az a’ gondolat ért, hogy Epigrammát kellene csinálni belőle. Ez lett:

 

Az erdő.

        Sírj szabadon; itten nem kémleli senki keserved!....

 

 

1680.

 

Kazinczy – Horvát Istvánnak.                                                        Széphalom, Mart. 12d. 1810.

 

…Fábchichnak halála eránt ma írok a’ Győri Kalv. Papnak, hogy holmiről tudósítson. Néki becses levelei vannak kezeim között ’s az Euripidesből lefordított két Iphigenia, mellyet ő szegény a’ leányomnak ajánlott, minthogy az is Iphigenia nevet kapott a’ keresztségben, ez Epigrammával:

 

Aeschylus és Sophocles valamennyi Bakénekeikben

            Mind szomorúk; szomorú harmadik, Euripides.

Harmincznégybül ezen bokor el ki csap édes örömre.

            Bölcs remekedbül eszünk nyílik Aristoteles.

Vedd, Csecsemős, ötször negyedik munkámat; ajánlá

            Néked öreg Calchás és Piladessel Oreszt.

Hogyha picziny nyelved kötelét ABCre megoldja,

            Fogd kezeidbe fejér AEI tábla gyanánt.

Félre, komor verse! nemzett örömére Kazinczy,

            Szűlt Török édes anyád. Élted örömbe’ legyen.

 

Ezt a’ megbecsűlhetetlen embert sokan nevetik. A’ ki illy Epigrammát írta, arról el lehet mondani: quum flueret lutulentus, erat quod tollere velles…

 

 

1717.

 

Kazinczy – Sárközy Istvánnak.                                                Széphalom, April, 19d. 1810.

 

…Itt vedd versemet azon menyegzőre, melly Hazánkkal nem engedi többé rettegni azt az esetet, hogy ellenség lepje-meg ismét, ’s a’ magyar föld magyar vértől ázzék, még pedig haszon nélkűl….

 

 

1718.

 

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek.                                          Széphalom, Apr. 20d. 1810.

 

Közlöm itt azon versemet, mellyet a’ Luiza Herczegasszony menyegzőjére írtam. Nem lehet annak ezen házasságon nem örűlni, a’ ki rettegett attól, hogy a’ mi 4 esztendő alatt kétszer történt-meg rajtunk, harmadikszor is megtörténhetik, ’s most azt reményli, hogy Monarchiánk’ sebei bégyógyítatnak…

 

 

1719.

 

Kazinczy – Vay Miklósnénak.                                                    Széphalom, April. 20d. 1810.

 

Méltóságos Báróné ’s Generálisné Asszony, sok kegyességű Nagyságos Asszonyom!

Az a’ fényes menyegző, melly bennünket megszabadít annak rettegésétől, hogy a’ mi négy eszt. alatt kétszer történt-meg rajtunk, ismét megtörténhessék, sőt azt hagyja reménylenünk, hogy Monarchiánknak minden sebei bégyógyítatnak, engemet is poétai oestruba ragadott. Ki lévén eggyszer nyomtatva, bátorkodom azt Nagyságodnak is bémutatni…

 

 

1727.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                                                    Krasznán, 30dik April 810.

 

Nagy becsű Kedves Barátom! A Napoleon egybe kelésére írt Epigrammád egésszen el tölte gyönyörűséggel, valami oljan szent, oljan tiszteletes van abba, a melj Nagynak tünteti a szem és szív előtt Napoleont. A théma magába is magasztalt szépségű, annak kifeitése a leg szebb, leg nemessebb izléssel esett, a kötött beszéd mesterséginek pedig remekével készült munka az: ezen Nagyság és Szépség Diadalma úgy characterisálja Napoleont is, hogy tiszteletre kell iránta gerjedni….

 

 

1737.

 

Kézy Mózes – Kazinczynak.                                                               S. Patak 5. May 1810.

 

Nagy érdemű Drága Tekintetes Ur! Ezen Typographus Legénynek restsége, és élhetetlensége okozta, hogy a versek nyomtatása ennyire elkésett. Még most se vólnék vele készen, ha egy Deák a betű szedésben nem segitett vólna rajtam….

 

 

1745.

 

Kazinczy – Szemere Pálnak és Kölcsey Ferencznek.                    Széphalom, 12. May. 1810.

 

…Én irígyleném még Batsányinak is – pedig neki nem örömest irígylenék valamit – ezen négy sort:

 

’S ah a’ Spréai szép Amazon már kezdi csatáját!

            ’S ah szalad a’ remegő Spréai szép Amazon!

’S a’ diadalmas előtt Berlinnek tornyai rengnek,

            Mint a’ vén Gotthárd reng vala lábaj alatt.

                          ….

 

1747.

 

Csehy József – Kazinczynak.                         Cronsdorf 14. Május 1810.

 

….Valami Czinke’ holmijét emlegeted. A’ munkáról semmit se tudok, de Írójára vetek, hogy az a fiatal bigot pap légyen az, a ki egy esztendőben tanuló társom volt, osztán a Váczi Szeminariumban bátyámmal eggyütt neveltetett a papságra. Össze találkoztam vele 1805-ben Laybachban, mint Stipsich Husz. Regt.’ tábori papjával. Most miféle Professorságot visel, a te fáradságod legyen nekem elbeszélni, félek hogy Vályi, és Révay’ helyekre találták tenni, mert munkálódott a magyar nyelv körül, a mennyire tőle telt…

 

 

1758.

 

Kazinczy – Szentgyörgyi Józsefnek.                                   Széphalom 28d. May. 1810.

 

….Januarban eggy igen kedves ’s soha nem látott barátom arra kért, hogy toldjam-meg az ő Biographiai Gyűjteményét, melly annál több figyelmet érdemel, minthogy a’ Biographiák magoknak a’ Leírt személyeknek kezeikkel vagynak írva, a’ magaméval, semmit ki nem hagyván nyomtatott darabjaimnak előszámlálásokból. Megtettem azt. Ez a’ barátom alig vevé ezt tőlem, ’s azonnal felküldé Sartórinak, ’s íme az Aprilisi fűzet már elkongatá. Én egész mivoltában érzem barátomnak kedvező indúlatját, ’s reá nem neheztelek: de ha meggyaníthatám vala hogy e’ végre kéri, meg fogtam volna kapni a’ kezét. Ez a’ szíves tiszteletet érdemlő ember most dolgozik épen eggy kis részén a’ Magyar Országi Hist. Literariának, tudniillik minden Magyar élő Iró felől mond Lexiconi rendben eggy kis articulust. Azt hittem, hogy e’ czélra is kivánja legfeljebb ezt. Ha ott vette volna hasznát, nem akadtam volna fel: de így külön – nem mondhatom-ki, melly visszásan esik a’ csiklandás. – Igazán, édes barátom! abban az eggyben érzem hogy öregszem, hogy az unbedingt magasztalások’ nemei nékem felette nem kedvesek, és megvallom, hogy még semmi említésnek nem örültem inkább, mint Régiségeim ’s Ritkaságaim Hálai Recensiójoknak. (Hall. Lit. Zeitg. April. 1809.) Ki írta légyen azt a’ Recensiót, nem tudom; Schwartnert gondoltam, de nem ő. (Tavaly, (vagy inkább 1808ban Septemb.) eggy kevéské megneheztele reám, midőn B. Prónay László Exc. az ő jelenlétében olvastatta velem a’ Tübingiai Kérdésre írt Preisschriftemet – ezen kérdésre tett Preischriftek meg sem ítéltettek ’s a’ jutalom ki sincs osztva – ’s a’ maga nevét, Schwartner, munkámban úgy hallá említetni, hogy azt dicséretnek is ’s csapásnak is érthesse az Olvasó…

 

 

1765.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak.                                                        Széphalom, Jún. 3d. 1810.

 

….Engem, édes barátom, pellengérre állíta Rumi. Az Aprilisi füzetében a’ Bécsi Annalisoknak három paginányi biographiámat állítá-ki a’ Nézők kedvére. Felette viszásan hatott-meg ezt ott olvasnom. Azt hitte szegény, hogy nékem, ’s a’ Publicumnak is, nagy kedvet tesz vele. Köszönöm akaratját, de az illyen dolog engemet nem csikland. Fogságomat egészen kihagyta. Ellenben a’ Hálai Lit. Zeit. a’ tavalyi aprilisi füzetben olly szép Recensiót ád Régiségeim ’s Ritkaságaim első kötetek felől, hogy ritkán érzettem édesebb érzést, mint mikor azt olvastam. Azért vala édes ez az érzés, mert nem fúlaszta magasztalásaival – mellyekért mindég pirúlok, – sőt eggy két helyt döfést ád…

 

 

1766.

 

Kazinczy – Berzsenyi Dánielnek.                                            Széphalom, Jún. 4d. 1810.

 

….Régiségeimet a’ Hálai Lit. Zeitg. 1809. Apr. recenseálta. Eggy két sujtást kaptam tőle, er gefiel sich einst in orthographischen Neuerungen, er sucht da Affectirte, da der eigentliche Ausdruck nahe lag. (Szegény ember! ha tudná mitől kap az írás kellemet! csak geschraubt ne légyen). Er räth in literärischen Streitigkeiten Maessigung, wird aber selber sarkastisch; doch muss man sagen, dass er zum Lob mehr wie zum Tadel geneigt ist etc. De nékem az illyen recensio, melly tanít, kedvesebb mint a’ fúlasztó tömjén. Kár hogy a’ Recensens német volt, nem magyar, ’s a’ grammaticus, a’ philologus munkát csak historiai tekintetekből olvasta-meg. – Ezen felűl a’ Bécsi Annálisokban Biographiám áll. Ezt annyinak veszem, mintha pellengérre állítottak volna; mert mich dem Schau des Publicums auszustellen, noha csak barátságból cselekedte minden hírem sőt csak gyanításom nélkül is eggy igen becsűlt barátom, felette visszásan hatott reám. Meg van, és így legyen! Én azt tartom, az ollyan csak halálom utánra való volna. De ezen kedvetlen történet a’ mi barátunkon Kisen megtörtént már több mint 5 esztendő előtt ugyan ezen Annálisokban….

 

 

1773.

 

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak.                                     A. Olysón, 8-d. Jun˙. 1810.

 

…Pessimista vagyok.

Ce monde, ce theatre et d’orgueil et d’erreur,

Est plein d’infortunés, qui parlent du bonheur.

Tout s’y pleint, tout gémit en cherchant le Bien-ętre,

Nul ne voudrait mourir, nul ne voudrait renaître.

Az emberi nemnek főképpen minden Élő Állatok közt a szerentsétlenség és a gyávaság juta az osztályban, mivel a leg finomabb érzékenység jutott.

Mit ér olykor olykor egy tsep öröm az üröm telesdeg tele poharában? Azért, hogy a sok méz ne késztessen az émelygésre, nem szükség hogy keserű epével légyen el telve a’ serleg, és hogy az Édes alig éreztessen benne…

 

 

1775.

 

Aranka György – Kazinczynak.                                      Maros Vásárhely 9dik Jun. 1810.

 

…A’ Napoleon ’s Ludovica Császári Felséges Pár mennyegzőjöknek öröm esztendeje.

 

Nézd lassú lépését az aggott időnek    

Nagy ablaka nyílik fel a szebb jövőnek

Új hajnal hasad az új százok sorában  

Bársony színek festik fényesebb ruhában         

1810.       

 

1776.

 

Kazinczy Ferenc – Kazinczy Miklósnak.                                              Széphalom Jún. 9. 1810.

 

…Én e’ holnapban Horátznak eggy odáját nem fordítottam, hanem új ódát csináltam annak hasonlatosságára. Ide írom, mert a’ másokkal való harczolás nemességét védelmezi.

 

Miért könyörgjek én teneked, dicső

Magzatja Zeusznak! most mikor, illatot

            Gyújtván, először lépek, új Pap,

                        Zsámolyaidra, ’s arany szelenczém

 

Oltárodon bort ’s búzakalászokat

Ürít? Azért e, oh nem azért! hogy én

            Nyerjem-meg a’ mit nagy titokban

                        A pulya kér esedezve tőled?

 

Nem kell nekem kincs! Nékem Elég juta;

Nem gőz! pirúlnék hogyha belőlem is

            Játékot űzne a’ Sors. Rohanjon

                         Bár mi reám, fedez a’ Középszer.

 

Csak lantom’ illessd! csak nyilat adj nekem

A’ szent tegezből,  Szörnye-ölője, † te!

            Szorítsa örűlve jobbom’ híved:

                        Fussa komoly szemem’ a’ kaján nép!

 

 

 

                                 8. kötet

 

 

1793.

 

Kazinczy – Aranka Györgynek.                                                        Széphalom, Júl. 1jén 1810.

 

nagy tiszteletet érdemel gróf Széchenyi Ferencz, a ki azoktól, kiknek Bibliothekája Catalogusait ajándékban küldözgeti, azt kivánja viszont, hogy tulajdon kezekkel írjanak eggy köszönő levelet, melyben biographiai tudósításaikat feltalálhassa…

…A Bécsi Annalisok ez idei April. füzetében az én Biographiám három lapon áll. Elrettentem látására, mert azt hírem nélkűl küldé fel egy barátom; még pedig nem belé, ezekbe az Annalisokba, hanem valamely más munkába…

…A világosság még nincs elválasztva a sötétségtől, s egy némellyikünk azt tartja jó Magyarságnak, a mit a szokás sanctionált: más némellyikünk nem a szokást tartja Kánonnak, hanem azt nézi, hogy millyennek kell lenni a nyelvnek, hogy az légyen a minek lennie kell, ha bár erőszakkal esnék is – vagy a mint ezt a Pápai Sámuel munkájának Recensiójában mondottam (Leipziger Literatur Zeitung. 1810. Febr. No. 21.), azt tanítja, hogy a szépírónak szabad a szokást megelőzni s vezetni, a helyett hogy azt mindég követné….

 

 

1799.

 

Vitkovics Mihály – Kazinczynak.                                             Pestrűl Julius 13dikán 1810.

 

…Levelemnek béfejezéséűl ide irom egy újdonnan új és eredeti Magyar Munkának a tzimjét: »Az Emberi Nemzetnek Történetei, mellyeket a Magyar Nemességnek hasznos mulatságára öszveszedett egy Ember szerető Hazafi. 1 kötet, melly bévezetés gyanánt szolgál, és az Embernek tulajdonságirúl és külömbféle Organizátióirúl, ’s az ugy nevezett Természetnek és Vadságnak állapotirúl értekezik. Budánn a Magyar kir. Univers. Typographiájának betűivel 1810.« Sajdithatnád e ezen Tzimbűl, hogy Verseghy Ferentz az Author? Maga személyesen hozott hozzám egy példányt, ’s arra kért, hogy ne a grammaticát, hanem a dolgot, és annak használló voltát tekintsük…

[Verseghy Ferenc]
Az emberi nemzetnek történetei mellyeket a' magyar nemességnek hasznos mulatságára öszveszedett egy Emberszerető Hazafi. 1—3. köt. Budán, 1810—1811.

 

1803.

 

Kazinczy – Berzsenyi Dánielnek.                                           Széphalom, Júl. 21d. 1810.

 

…Betegen töltött napjaimban Gesszneremet, az az az ő írásainak fordítását tekintettem végig, hogy a’ hol tollam megsikamlott, a’ munkának igazítást ’s főbb csínt adhassak. Bár csak már valaha ezt láthatnám nyomtatva, mert Idylljein és Első Hajósán lángoló szívvel dolgoztam. Nem hiszem, hogy Idylljeit 20szor nem dolgoztam volna újra…

 

1804.

 

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek.                                      Széphalom, Július 24d. 1810.

 

…Eggy magyar Journálunkat Erdélyben Döbrente˙ Gábor fogja kezdeni Januáriusban, a’ másikat Pesten Horváth István, Secretáriusa az Ország Bírájának, Vitkovics Mihállyal, a’ ki fija a’ Budai Görög Papnak, ’s Consistoriális Fiscalisa a’ Budai Görög Püspöknek, Szemere Pállal, a’ Budai Ágens fijával. Ez a’ Vitkovics gyönyörű meséket ír a’ Lessing gustusával, szerencsés magyar Poëta; ő az első magyar író abból a’ felekezetből, melly Sz. Miklóst tartja első szentnek, és ez a’ szeretetre méltó ember épen olly barátja a’ magyar nyelvnek, mint Sztratimirovics ellensége. Ha néked, édes barátom, holmi rövid munkáid vannak készen, mellyeket az Erdélyi Journálba letenni akarsz, küld kezemhez, ’s Döbrente˙ köszönettel fogadja.

A’ Lipsiai tudós újság Intelligenzblattjaiban ez a’ rövid paragraphus áll: Gróf Desőffy József Tacitusnak magyar fordításán dolgozik. Elhűlve, de örűlve is láttam ott ezt a’ jelentést, mert a’ Beküldő ezt a’ hírt az én levelemből vette; de nekem nem mondta, hogy Lipsiába megírja. Ugyan ezekben a’ Lipsiai levelekben jelent meg Oberster Barcsa˙nak két franczia verse, az eggyik Napoleonra, kit magasztal, a’ másik a’ Franczia revolutióra, mellyet a’ l’hombre játék alatt ád-elő…

 

 

1806.

 

Virág Benedek – Kazinczynak.                                                       Budán 1810. Juli 26dikán

 

…Az emberi nem nyughatatlan, erőtelen, nem elégszik meg sorsával, boldogságával sem bír. Igazán irta Horatiusunk:

 

Meczénás! honnan vagyon az, hogy senki közöttünk

Sorsával, legyen ész, avvagy történet adója,

Meg nem elégszik? azért a’ másét szokta dicsérni.

Boldog kalmárok! mond a’ vén ’s öszvetörődött

Fegyveres; ellenben mikoron szél hánnya hajóját,

A’ kalmár, jobb, mond, a’ Zsoldosok élte. Miért-nem?

Ütköznek, ’s hamar elhalnak, vagy győnek örömmel.

Igy a’ Prókátor, mikoron tyúkszókor az ajtón

Nála tanátskérdője kopogván álmait űzi,

A’ majoros gazdát boldognak mondgya, viszontag

Ez, ha kezes, ’s meg kell várasba jelennie néki,

A’ váras népét egyedűl jól élni kiáltya.

Meg fáraszthattyák (olly nagy számúak) az illyen

Példák a’ fecsegő Fabiust. Nem tartalak itten

Sok szóval, hallyad hát a’ mire mostan arányzok.

Igy szóllyon valamelly Istenség: A’ mit akartok,

Megnyeritek; te, kinek had tetszett, ennek utánna

Kalmár lészsz; te paraszt, Prókátor: mennyetek erre,

Ti pedig arra, hamar! mit vártok? Senki nem indúl.

Ime, szabad boldog sorsot választni…

 

 

1807.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak.                                                     Széphalom, Júl. 27d. 1810.

 

Melly lángba hozza lelkem’ e’ levél,

És a’ mit e’ levél kedvezve nyújt!

Elnedvesűlve nézi itten szemem

Te, hív Királya a’ Hivhez hív Magyarnak!

Te, nagy ’s kegyes Theréz! vonásidat.

’S mivel kezedre nem nyomhatja szám

A’ tiszteletnek forró csókjait,

Fogadja-el őket – aljas színlelést

Lelkem nem ismér – e’ szentelt ereklye,

Mellyen karod, betüjit írva, nyugvék.

   ……….

Ah, a’ Szabadság nem nekünk való!

’S nem a’ Szabadságnak mi! Róma ’s Hellász

Kinőtt a’ más igazgatása alól,

’S nagy lelke bírta fékezni önnmagát.

Mi kiskorúk (minorennis) vagyunk, ’s bennünket az

Atyai fenyíték kapcsol eggyüvé;

És a’ mit ott a’ köznek szent szerelme

Hatalmasan tanított a’ nagyoknak:

A’ jót szeretni, ’s gyűlölni a’ gonoszt!

A’ törpe népnél nem tanítja szív,

De bér, de bűntetés ’s parancsolat!

És még is így, félvén a’ jó Királyt,

Mint ők magokban, boldogok vagyunk.

 

Imhol kezdete azon háláló levelemnek, édes barátom, mellyel a’ maradéknak hirdetem, hogy Te autographiai Gyűjteményemet a’ Therézia, a’ Bajtay és Major, ’s a’ Barcsay kézírásaikkal gazdagítottad. Ez igen hosszú Epistola fog lenni, mert először a’ nagy Theréziának gyönyörű képét fogom festeni…

 

 

1809.

 

Kazinczy – Kis Jánosnak.                                                     Széphalom, Júl. 27. 1810.

 

…Melly lángba hozza lelkem’ e’ levél,

És a’ mit e’ levél kedvezve nyújt!...          l. 1807. levelet

…Ezek a’ sorok nem csak kisimítást, de talán újra dolgozást is fognak kapni. Meleg szívvel fogom, mert haszna lesz, és azért, mert szükség, hogy a’ később kor ismerje gondolkozásomat….

 

 

1811.

 

Kazinczy – Berzsenyi Dánielnek.                                           Széphalom, Júl. 31d. 1810.

 

Melly lángba hozza lelkem’ e’ levél!…

[stb., mint a Kazinczy eredeti munkái között.]

 

Óhajtom hallani ítéletedet, kedves barátom. – Poétai mívre nem elég, hogy a’ gondolatok jók légyenek, ’s jó és igaz az érzés…

 

 

1815.

 

Döbrentei Gábor – Kazinczynak.                                            Bonyhán Aug. 4dikén 1810.

 

…Kolosvártt a’ jövő Januárius kezdetével az Erdélyi Muzeumot küldeni elkezdem. Elmondom most plánumomat. Cserei Farkashoz elmenvén, Kolosvártt közlöttem vele a’ dolgot. Elfogadá utoljára, mert eleinte azon kételkedett, hogy Erdélyben ollyasmi nem megyen. Hogy tulajdonképpen való praenumeratióval ne jőjjön-ki, ezt gondolám-ki éppen akkor, mikor a’ minap a’ Grófnét ’s Lajost az ide közelebb lévő faluig elkésérém, ’s viszsza gyalog jöttem. Kérettessenek-meg néhány Uraságok, a’ kik két füzet kinyomtatására elég pénzt, 800 Rf. adjanak. Mert illyen drága a’ nyomtatás! Az első füzet kinyomtattatván, ki irok Kultsárnak s’ Détsynek hogy hirdessék ki. A’ fűzeteket elküldöm itt-is néhány helyekre, el Magyar-Országra-is. Ekkor kezdem-el a’ praenumeráltatást, mikor tehát már látják a’ Munka’ mivoltát, a’ mint a’ Tekintetes úr gondolta. A’ praenumeratio árrán reménylem ki fog a’ könyv nyomtattathatni későbben, addig pedig fundusúl leszen a’ 800 Rforint. Ha ez a’ 800 forint béjő ’s többé nem kell, akkor felteszem vagy kérdésekre, vagy egyébb nagy Munka megjutalmazására.

A’ Plánumot, mellyet írtam, Cserei Farkas eddig kinyomtattatta, ’s azon 42 személyeknek adja, a’ kiket vele együtt felírtam. Ő magára válalta ennek a’ pénznek begyűjtését, ’s a’ nyomtatásra-is felvigyáz, mig ott lesz, azután Prof. Szilágyi. Minden füzet 8-10 árkus lesz, minden fertály esztendőben. Jobbnak találtam halkal kezdeni. Az elsőben ezek lesznek: A’ Magyar Literatura történetei. Kazinczy*. Az Elogeról, (én tisztelő beszédnek nevezem.) ’s osztán Bartsai Ábrahám’ emlékezete. G. Haller. Bartsainak nálam lévő töredék versei. Gróf Dezsőffy József versei. Tőlem egy. Himfy Szerelmei Recensiója. Fenelon élete, a’ Magyar fordítás megmutatásával tőlem. Szeliko, Novella, Floriánból, Prof. Szabótól fordítva. Azután vagy Pope kertje Turickenhamban, vagy Archenholtzból valami utazás darab…

            *A Tübingai pályamű részlete. Váczy kihagyott jegyzete a kötetből G.

 

 

1819.

 

Gr. Desseffy József – Kazinczynak.                                              A. O. 11-dik Aug. 1810.

 

…Annyit tudok, hogy az egész hazában senki se fogna úgy örűlni a’ Feudalismus fel bontásán, mint az egész gyökeres magyar parasztság; mert ennek a’ politicai egyenlőség hemzseg minden ereiben…

…Azt a’ mit a’ Pálya írásról írsz, tud meg, kérlek, bizonyossan, hogy igaz e?; ha igaz, jó hasznát veheti a’ haza ezen fertelmes Dátumnak…

…A’ Bibliothecámat rendbe szedem még ez idén, számot tarthatz reá, hogy könyveimnek Lajstromát még újj esztendő előtt meg kapod…

 

 

1825.

 

Kazinczy – Berzsenyi Dánielnek.                                                   Széphalom, Aug. 26. 1810.

 

…Pesti barátim, igen is, valóban igen is, engem imádnak. Szántszándékkal tartom-meg kifejezésedet. – Én túl vagyok azon, hogy a’ tömjén nékem kedves csiklandást csináljon, sőt pirít, mindég pirít. De

 

Nagyítva látni a’ mások érdemét

A’ tévedésnek eggyik szép neme.

 

A’ ki mást csudál, ha Istene el nem hagyja, felűl fogja haladni a’ Csudáltat. Ez az az ok a’ melly miatt én azt fiatal emberekben elnézem, sőt igyekszem elnyerni…

 

 

1826.

 

Kazinczy – Döbrentei Gábornak.                                                Széphalom, Aug. 26d. 1810.

 

…Minden fertály esztendőben 8–10. árkus lesz. – Ez valóban kevés, édes barátom! Ha nem holnapos, hanem fertály esztendei irássá csinálja az Úr a’ Journált, úgy legalább adjon neki justum volument, 18–20 árkust…

…Valamikor az Úr valamelly versemet kiadni akarja, kérem előre adja híreműl, mert meglehet hogy Variánst küldök…

…A Napoleonra írt Elfolya két ezer év darabomat én annál inkább szeretem minél későbben olvasom. Eleintén nem szerettem így. Tűz van benne; a’ tűz pedig jó portéka, mind versben mind nem versben….

 

 

1835.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak.                                             Széphalom, Sept. 10d. 1810.

 

…A’ Bécsi Annalisok’ élességét némellyek kárhoztatják. Nem én; én azt nagyon szeretem. A’ mi kedves Uralkodónk Monarchiájában felette sok a’ himpellér Író; ezeknek korbács kell. Ne hidd, hogy úgy majd kevesen mernek írni ’s elhallgat a’ jobb Iró is. Irni mindég fognak, mert az Isten kit kit elhítt valamire; lám a’ Prófétákat és Apostolokat keresztre feszítették, elfürészelték, nyúzták, és még is volt ’s lesz Apostol. Vagy jól kell írni, vagy épen nem, mert a’ rosszúl írásból semmi haszon. Ezért szeretem én a’ Bécsi Annalisok’ borsolt pillulájit. Döbrentei retteg a’ pillulák’ osztogatásától. Tisztelem okait, ’s recensioimban szelíden fogok szóllani…

 

…Az itt menő Episztolát Cserey Farkas elvitte Mártonffyhoz, a’ Püspököz, ’s kérte, hogy szenteljen neki eggy fertályt és ha méltónak látja, írja reá az Imprimaturt. Mártonffy fenn szóval elolvasta, hogy Cserey is végyen új részt benne, ’s az Imprimaturt reá írta, magasztalással szólla felőle, és ezt vetette szavaihoz: De ezt itt nem csak becsűlni de megérteni sem fogják, mert Erdély a’ Literatura fentebb nemeit becsűlni ’s érteni nem tudja…

                       Orczy

                          A’ Bugaczi csárdára.

 

Csikós ’s gulyás nép clubbja, rossz vityilló!

Körűldünnyögve szúnyogok ’s legyek

Legiójitól, ’s a’ békák ezredétől!

Vesztekre a’ marhatartó jámboroknak,

Ki tett, zsiványok fészke, jer, beszélld-el,

Ki tett e’ puszta helyre tégedet.

                   ….

 

            Oh csárda, kedvesebb nekem szugod,

Mint a’ bolondok czifra bábozásai.

Te nappal, éjjel, sárosan, ’s alázva,

’S bár jöjjek ollykor negyvened magammal,

Engem jó kedvvel látsz mint eggy Királyt,

’S mint eggy Királyt, jó szívvel látsz magadnál.

Maradj békével e’ pusztán! Kemenczéd

Süssön még jobb czipót, mint Kecskemét át!

Pinczédbe folyjon Kőrösnek bora!

’S falad tövében nyugodjék sok útas!

 

 

1845.

 

Virág Benedek – Kazinczynak.                                                       Budán October 4ikén 1810.

 

….Úgy tetszik két esztendő előtt jött ki a’ Pesti Újságban imez Óda: »A’ kemény télnek hava már eloszlott« etc. ebben ímez változást tettem, (a’ végére) –

 

A’ halál szintúgy zörög a’ királynak

Ajtaján mint a’ nyomorúlt szegényén,

Itt paraszt kunyhót tapod, ottan elhány

            Herczegi tornyot.

 

A’ veszendők közt, s’ kis időd folyásán

Nagy reménységgel magadat ne bíztasd,

A’ halandóság fia halhatatlan

            Érdemek által.

 

Erre törj mint legnemesebb arányra.

Költözésedkor ha siratnak édes

Honnyosid, nem kis jele, hogy sokáig

            S’ hasznosan éltél.

 

Conferáld ezt amazzal.

 

 

1849.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                                                  Krasznán 12dik Octobr. 1810.

 

…minden igyekezettel azon vagyok, hogy Döbrenteinek periodicus Irása 1a Januarii meg jelenhessen, az eö felségétül erre szükségkép meg kívántató engedelem nyerésre meg kértem Gubernatorunk eö Exját; két esztendei előfizetésre Döbrentei planuma szerint 800 frt kell a Typographusnak – a kiket eö az adásra nyomtatot planumaba meg szólitott, azoknak nagyobb része fog adni, de ha nem ád is, ezen szent igyekezetnek ha csak élek, végre kell haitódni, aszt megmutatom…

 

 

1852.

 

Kazinczy – Kis Jánosnak.                                                           Széphalom, Octób. 15d. 1810.

 

…Hogy a’ Helvetius ’s Voltaire philosophiája uralkodjék ismét, azt én nem hiszem, ’s ne is engedje az Igazság lelke! De adjunk hálát, hogy az valaha uralkodott ’s a’ setétség kárpitjait öszvetépdelte…

 

1855.

 

Kazinczy – Fazekas Istvánnak.                                                   Széphalom, Octob. 17d. 1810.

 

Tisztelendő Úr, nagy tekintetű barátom! Küldöm itt a’ Bécsi Annalisoknak ez idei nyolcz füzeteit, ’s képzelem melly gyönyörűségeket fog az Úr lelni bennek…

… A’ könyv titulusa ez volt volna: Gregorius Berzeviczy de conditione et indole rusticorum in Hungaria. Leutsoviae, Typis Mayeri. Eggy exemplárt méltóztassék a’ Debr. Collegiumnak küldeni ajándékban. Az eggyik a’ Nagy Gábor Úré a’ Kézy verseivel. Ez a’ derék Ifjú eddig Göttingában van. Kinyerte a’ Passust…

 

1858.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak.                                                         Széphalom, Okt. 21d. 1810.

 

… Mélt. Aranka Úrnak mondjad, hogy kezemben van lefordítás végett ide küldött Magyar munkája. Sok jó van benne, magam fordítom. Mélt. Kenderesy Urat tisztelem. Előre örvendek a’ küldöttnek. Ez az Úr is veszen a’ Debreczeni vásárból Kis István könyváros által valamit tőlem. Döbrenteinek szólló holmit zártam a’ hozzá adreszált levélben…

 

 

1861.

 

Kazinczy – Kis Jánosnak.                                                           Széphalom, Oct. 29d. 1810.

 

Kedves barátom! Nevetségesnek tetszhetik hogy verseimet, mihelytt most leírom, egészen régibb szokásom ellen, midőn azokat titokban tartogattam, közlöm belsőbb barátimmal: de ha nem volna nevetséges azokat a’ jelenvaló barátnak mutatni, miért legyen az a’ távollevőnek? – Te buzdítál hogy Nyilaimat folytassam. Buzdításod olta nem kovácsoltam újakat. De ez álmatlanúl töltött éjjel megszálla ismét a’ Vulkánus lelke, ’s ímhol van a’ mit készítettem.

          

                                                         A’ két természet….

 

 

1869.

 

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek.                                                                        [K. és h. n.]

 

Nagy tekintetű Barátom! Magyar Régiségeim ’s Ritkaságaim’ első kötetével íme kedveskedem néked….Szeretném látni, hogy Recensenseink mit mondanak felőle. Sokan majd azt fogják, hogy a’ Magyar Irók’ szokásaik szerént, valamit tudtam, mind előkrámoltam. De felérik e, hogy ez azért esett, mert a’ könyvnek minél több Olvasót akarván szerezni (külömben nem reménylhetem, hogy nyomtatóm a’ következő darabok’ kiadását is felvállalja, mert költség és nyereség az övé), illő vala minél több interesszét adni a’ Praefátióknak ’s jegyzéseknek? Innen lehet és kell egyedűl megmagyarázni, miért voltam sok helyeken olly piquant…

…Látták a’ pályaírást Kultsár és Virág is, ’s Sopronyban az én Kisem. A’ két utolsó nem lelt benne kitörleni valót, Kultsár sem igen: de ő nehézkés ízlésű, mellyen azonban én épen nem akadok-fel. Ki lelné mindennek kedvét, ’s ha az lehetséges volna is, ki kivánná épen mindennek kedvét lelni?

A’ jutalom még sincs elítélve. – Mind Pesten, mind Bécsben azt hiszik, hogy a’ Palatinus tette-fel a’ bért, még pedig ellenkező czéllal mint a’ mit én és Te ’s Prónay óhajt. Tubingába a’ 100 arany eggyütt küldetett-ki eggy pályaírással, melly nyelvünknek elfojtását vette czélúl. Nem rettensz e el ettől? Vártad volna e ezt? Úgy mondják, hogy midőn arról volt szó, hogy a’ felkelendő sereg ne német, hanem Magyar nyelven exercíroztassék…

… Pályaírásomat venni fogod mihelytt visszakapom. Nem csak azért hogy véled megismertessem, hanem azért is, hogy igazításokat tehess rajta, ahol botlásaim ollyakat kívánnak…

 

 

1871.

 

Kazinczy – Fazekas Istvánnak.                                                Széphalom, Nov. 16. 1810.

 

Itten küldöm a Leipzigi Liter. Zeitungnak 33 fűzettét, a’ 34dik az Urnál vagyon már. Ezeket mikor reájok szükség nem lesz, úgy bépakolva, hogy az úton meg ne romoljanak, méltóztassék nekem vissza kűldeni. Kűldöm azon felűl a’ pataki Collegium történeteit. De rajta lévén a’ Prof. Szombathy Ur keze írása, méltóztassék ezt az elpisztolástól megőrzeni. –

Ezen felűl küldöm ajándékban Szemere Pál Urnak az Agens Úr 26 esztendős fijának versét, melly, reménylem, az Úrnak javallását, ’s talán csudálását is meg fogja nyerni. Ezt három exemplárban küldöm, hogy Esperest Úrnál is meglegyen, kit barátságosan tisztelek. – Az Úré a’ Müller levele is.

A’ Magyar Régiségek 1. Tom.

Wesselényihez írt Episztola.

Csereyhez írt Episztola.

Szemere Pál verse 1. expl.

}a’ Dienes Öcsémé.

Méltóztassék ezt Asszonyámnak által adni….

 

 

1876.

 

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak.                                         Alsó-Olysón, 1810. 1-ső Decz.

….

Óráid follyanak gyönyörűségekben,

            A’ nap tsókjaidat irígyelve lássa,

Élj mindég leg édesbb érzékenységekben,

            És éjtzakáidnak ah! ne legyen mássa!

Szent-írásunk után, mídőn szaporítasz,

            Feleséged benned Herculest talállyon,

’S minden fiú, a’ kit világba indítasz,

            A’ derék Apjához hasonlóvá vállyon.

 

Küld viszsza a’ szelessen ’s hibássan le írt haszontalant, minekutánna által futottad, vagy le írattad. Meg írtam neked okát. Szinte azért remek munka ez az írás; mert haszontalan nálunk….

…Ime próba gyanánt p. o. egy kiss friss Epigrammátska, melly tavaly Ferentz napjakor egy pompás ki világosítás alkalmatosságával készűlt, Eperjest:

 

Drága, kegyes Ferentz, kiért

            Annyi gyertya világ fogy,

Mond meg, kérlek, ó vallyon miért?

            Nem engeded nékünk, hogy

Nem tsak tsupán setét éjjel

            Fényes napot indítsunk;

Ha díszedre szerte széjjel

            Nappal is világosítsunk?

 

Ez ez Epigramma Lessing Theoriája szerínt van,..

 

 

1878.

 

Kis János – Kazinczynak.                                                          Soprony, Dec. 3dikán 1810.

 

a’ Német folyómunkákban igyekezzünk a’ Magyar literaturára nézve valamint tenni. Erre nézve engagiroztam magamat a’ jövő esztendőre a’ Bétsi Annalisoknak magyar könyvek’ recenseálásával való gyarapítására. Erre, a’ mint Glatz írja, Téged is meghívott vagy meghív, és Te kivűlötted Budait Debretzenben. Egyébberánt rám bizta, hogy Ti kivűlöttetek én szóllítsak-meg egyebeket, de még eddig semmi lépést sem tettem. Ha Te a’ meghívást elfogadod, (a’ mire kérlek is) közöld velem szándékodat, hogy ne tsak ne collidáljunk, hanem a’ magyar literatura’ jó ügyét, a’ mennyire lehet, egy plánum szerént forgassuk. – Én arra kérettem különösen, hogy az utolsó öt esztendőket rajzoljam-le röviden a’ Magyar literatura’ történetéből…

 

 

1885.

 

Kazinczy – Rumy Károly Györgynek.                                Széphalom den 9 Xber 1810.

 

…Hier die Epigramme.

 

Elvesztem! ’s ah lyányka, te benned vesztem-el! E’ csók,

Melly ajakidra nyomúl, engem is elragadott.

Félre te Mennyrázó! fordulj, szép lyányka, ’s ölelj-meg;

Szedje az emberi lyány’ csókjait emberi száj.

                 

 

 

 

1873.

 

Berzsenyi Dániel – Kazinczynak.                                                         Mikla, 23-o. Nov. 1810.

 

…Te valóban mindenben útnyitónk vagy!...

 

 

1876.

 

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak.                                     Alsó-Olysón, 1810. 1-ső Decz.

 

Óráid follyanak gyönyörűségekben,

            A’ nap tsókjaidat irígyelve lássa,

Élj mindég leg édesbb érzékenységekben,

            És éjtzakáidnak ah! ne legyen mássa!

Szent-írásunk után, mídőn szaporítasz,

            Feleséged benned Herculest talállyon,

’S minden fiú, a’ kit világba indítasz,

            A’ derék Apjához hasonlóvá vállyon.

 

Küld viszsza a’ szelessen ’s hibássan le írt haszontalant, minekutánna által futottad, vagy le írattad. Meg írtam neked okát. Szinte azért remek munka ez az írás; mert haszontalan nálunk….

egy kiss friss Epigrammátska, melly tavaly Ferentz napjakor egy pompás ki világosítás alkalmatosságával készűlt, Eperjest:

 

Drága, kegyes Ferentz, kiért

            Annyi gyertya világ fogy,

Mond meg, kérlek, ó vallyon miért?

            Nem engeded nékünk, hogy

Nem tsak tsupán setét éjjel

            Fényes napot indítsunk;

Ha díszedre szerte széjjel

            Nappal is világosítsunk?

 

Ez ez Epigramma Lessing Theoriája szerínt van,…

 

 

1882.

 

Kazinczy – Sipos Pálnak.                                                                  Széphalom, Dec. 8. 1810.

 

Nagy érdemű kedves Barátom! A’ mi Kézynk első levelét nekem Göttingából írja, Nov. 4d. ebből tudjuk hol van, ’s Heyne ezen szókkal fogadá: Servite ad nos venturum, dic, quibus modis inservieum tuis commodis….

 

 

1885.

 

Kazinczy – Rumy Károly Györgynek.                                      Széphalom den 9 Xber 1810.

 

…Hier die Epigramme.

 

Elvesztem! ’s ah lyányka, te benned vesztem-el! E’ csók,

Melly ajakidra nyomúl, engem is elragadott.

Félre te Mennyrázó! fordulj, szép lyányka, ’s ölelj-meg;

Szedje az emberi lyány’ csókjait emberi száj.

                          

 

1886.

 

Szemere Pál – Kazinczynak.                                                    Pesten, December 10d. 1810.

 

…Prof. Szűcs Encyclopaediai dolgozásokat kívánt a’ folyó írásba. Igy nehány esztendők után minden tudományokban mester szavaink fognának lenni, ’s út nyilnék mind a’ Literatorra mind a’ Publicumra nézve. Doct. Kovács teljes megelégedéssel hagyja hegyben ezt, sőt azt jelenté hogy ha a’ folyó írás csak apró Értekezésekből álland, Társ lenni nem fog. Osztassanak fel a’ tudományok, így szólla ’s kiki a’ magának választottat dolgozza Encyclopaediai rendben. Én a’ Mineralogiát veszem, Bene collegám a’ Bonczolás’ tudományát, Prof. Szűcs Úr a’ Philosophiát, ugy szinte Prof. Fejér Úr is a’ Philosophiát, ’s így tovább. Azonban ez addig nem mehet, míg egy társaságba nem állunk….

… A’ Literatori tanácskozást eggy vacsora követte. Baróti Szabóról kezdé a’ beszédet Pyber, ’s Horvát és Kultsár szinte a’ prüszköltetésig bocsátgatták a tömjénfüstöt Pyberre a’ Maecenasra ’s Szabóra a’ Poetára…

… Méltóztatik e meg engedni Édes Uram Bátyám, hogy a’ Dayka után álló Értekezés a’ Magyar Verselés némelly nemei felől Auroránkban megjelenhessen?...

 

 

1892.

 

Pápay Sámuel — Kazinczynak.                                                      Kazinczinak Dec. 20d. 810.

 

Recensiodat munkámrúl soká vártam a’ Bétsi Annalokban, a’ hol az nem régiben megkurtítva meg is jelent, de egész kiterjedésében már az előtt a’ Lipsiai uj Tudós Ujság’ Februáriusi Darabjában olvastam, olly tonussal írva mint Leveledben rajzoltad. Igen köszönöm, hogy munkámat Recensensi figyelmedre méltóztattad. De azon ítéletedet: hogy der 1te Theil wenig Verdienst hat, igen keménynek tartom. Nem olly rosz hidd el, az első Rész, még fogyatkozási mellett is, mint ezen Sententiád mutattya. Azon Résznek tsak egy fő tárgyáról a’ Nyelvszokásrúl értekeztél hosszasabban, ’s sok egyéb derék dolgok elmellőzésével olly apróságokat hozol elő, mellyek Munkámban tsupa jegyzésképen említtetnek. Mondasz ollyakat is, mellyeket tsak magad vagy kevesed magaddal hiszel ’s mégis úgy adod ki azokat, mintha közönségűl [!] reguláúl régen már tartatnának. Egyébiránt sokban megeggyezel Hálai Recensensemmel is — sok derék jegyzéseket teszel, mellyeket haszonra kívánok fordítani. — Kisfaludy is köszöni Himfijének Recensióját, ámbár nem megy a’ fejébe, hogy mind azok hibák volnának, mellyeket Recensense ollyanoknak mond. Én ezen Recensiót mindgyárt első olvasáskor a’ Te munkádnak esmertem…

 

 

1893.

 

Vitkovics Mihály — Kazinczynak.                            Pesten Karátson napján 1810. Dec. 25.

 

…Szemerémet szállásomra édesítettem telelni, a ki is míg én nagy főtöréssel, és gyomorháborgással replicázok, Aurora név alatt kiadandó Évi Irást készit, gyűjt a’ mint oda fellyebb maga is megírta…

 

 

1897.

 

Kazinczy — Döbrentei Gábornak.                                           Széphalom, Decemb. 27. 1810.

 

…Az én Töviseim három holnap alatt bizonyosan megjelennek. Már csak 16 Epigramma kell hogy számok ötvenre szaporodjék, mert 34 van készen. Ezeket tehát nem lesz szükség felvenni az Erdélyi Muzéumban. De ha tetszik az Úrnak, éljen vele teljes szabadsága szerént. Szemere Pali felveszi a’ két Sonettot Aurorájában. Pestről irja Institoris, hogy az Úr emberének (maga sem tudja többé, ki volt légyen az) által adta az Ipam rezét.

Int az Úr, hogy Lolottot ne nevezzem gyermeknek….

 

 

1901.

 

Szemere Pál — Kazinczynak.                                                          Pest Decemb 29d. 1810.

 

…Auróra Évírásunknak tartalmát azon levélben küldjük, melly Prof. Nagynál Patakon letéve leszen. Instálnám Édes Uram Bátyámat egyheány darabokért a’ Heliconi Virágok’ II-dik kötetéből. Szeretném nevezetesen Horváth Ádámnak extemporalis verseit, ’s Csokonaitól valamit a’ mi még nyomtatást nem látott, noha én gyüjteményembe a’ már nyomtatásban lévő, de jó munkákat is felvészem. Így vettem fel Rajnisnak «telelésre dőlnek»-jét, Takáts’ Hazaszeretét, (T.’ Versei igen ritkák), Kisfaludy’ Eggy Istenért, eggy Haz . . . Kézy’ Istenét. Régen gondolkozom, mit válasszak Csokonaiból ’s mit Ányosból. Méltóztassék segédűl lenni Édes Uram Bátyám. Ányost tegnap ismét elolvastam. Gyönyörű ’s talán eggyetlen Manier! Hölti, a’ sentimentalista, ’s az ezt felűl haladt követők Salis és Matthison — noha Á.-nak Recensense is (Tudom. ujs. 1798 November.) így szóll: Ányos besass einen Höltischen emphatischen Geist — egészen más manierűeknek látszanak előttem. Ányos még a’ Hazaszeretetben is sentimentalis Schwärmer!...

…Szentgyörgyi Sallustja kész. Jankovics praefál eleibe. De a’ Praefatio még hijános, ’s ez az oka,hogy nem csak nem árúltatik, hanem még nekünk sem adatott ki, kik belőle a’ jelenlévő alkalomtól Széphalomra akartunk küldeni…

 

 

1902.

 

Jankovich Miklós — Kazinczynak.

 

Hogy Szent-Györgyi által megküldvén Salust Iső részének két példánnyát, aztat sem felelni méltóztattál; jé-é, vagy vétkes légyen igyekezetünk? — Mert valamint tökélletességig lépett izlésednek tettzeni gyönyörűségnek érezzük, úgy ellenben hibáinknak itéletét, senkitől olly meggyőződéssel mint Tőled, el nem fogadtuk volna; Kit az Magyar Aesthesis Aristarchjának egy szóval vallunk.

Bár szerentsésebb légyen futólag e’ múlt holnapban készűltt, és a’ Nyelv-Származás (Philologia) és Szó-Nemzés (Et˙mologia) Tudományokról, különösen pedig a’ Magyar Szó-Nemzés 50. Példáiról, most már nyomtatás alatt lévő Munkám, mellyet, megkészűlvén, azonnal Postán küldendék…

…Készen várnak ugyan nyomtatásra: a XVI. Századbéli Magyar Barátságos Tollnak Maradvánnyi. Mellyek közel 50. vagy több eredeti Magyar levelekből állanak, és jobbára gyűjteményemben találtattnak — Barátságod, mellyhez olly véletlenűl jutottam, késztet, hogy ezeket neked ajánlyam…

 

 

1912.

 

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek.                                    Széphalom, Január 17d. 1811.

 

…Egyveleg Irásaim köteteivel, La Rochefoucauldommal és minden más írásimmal: ha a’ vak sors gazemberekkel nem hozott volna szövődésben, most 10 darab írásom nyomtatva volna…

…A’ Magyar Könyvek, mellyek most megjelennek, mind haszontalan firkálások. Kis István Pesti könyváros tavaly Martiusban vette által Dayka Gábornak verseit tőlem hogy kiadja, ’s még mostanáig nincs belőle eggy sor is nyomtatva. De másodszor nyomtattatja Erbia nevű Románt, melly az első kiadást sem érdemlette; másod ízben hasonló becsű mázolást kettőt vagy hármat…

 

 

1914.

 

Vitkovics Mihály — Kazinczynak.                                                 Pestrül Janur 19ikén 1811.

 

…A rám bizottaidat, ugy mint Plan von Paris megvettem. Ezen kivül megvannak London, Prága, Triest, Béts Városainak rajzolattyai. Pestnek, Budának rajzolattyai készülőben vannak. E jövő Pesti Vásárkor mind ezeket, ha meghagyod, számodra megveszem, ’s Széphalmodra küldöm. Ezen alkalmatossággal a Plan von Paris és Institoristúl hozzám utasított Gnomáidhoz tartozó képeket…

 

 

1916.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                                Kolosvár 22dik Januar 1811.

.

…Aranka a napokba ezt irja Nekem: Az által küldött, és köszönettel vett szép verseire Kazinczy Barátunknak:

 

Timoleon nagy büne után Egerk Hive, Baráttya,

Nagy Brutus Bíró: mindeniket szeretem.

Kis Brutus gyilkos kését attyába döfölte

’S végre magába! kicsiny Lelke, ’s a’ szive kicsiny.

 Én szeretek nagyot, és szépet, ’s jó nemzeti szívet:

A Nagy, ’s a’ Szép, Jó mind az a mit szeretek.

Kit szeretek? Csereyt, ’s párját a Nagyba Kazinczyt,

A Haza lelke kötet a kiket egybe velem.

Mért szeretem? Mert Barcsayt és Báróczit az én Nagy

Mesterimet Báró Orczyval ők szeretik,

Mert a Kraszna ’s Bodrog zaijos habjai mindenikének

Nagy Nevit hordozzák, ’s hirdetik érdemeket.

Kellemetes súgár szárnyú szellőcske! irigylem

Sorsodat: hogy nállok nem lehetek ma velek.

Fényes Nagy Neveket zárom szívembe örökre:

Mert a két Nagy Sziv, mindenik emberi Sziv.

 

 

1917.

 

Kazinczy — Rumy Károly Györgynek.                                       Széphalom, den 27. Jan. 1811.

 

….seinem Manuscript und liest:

 

Hogy Pázmány magyarúl alkalmasint tuda,

Tekintsd hol született, ’s nem lesz többé csuda.

Szülte volna Eger, Győr, Soprony, Pécs, Buda,

Úgy szóllana mint a’ síp mellett a’ duda.

De mivel az a’ táj szűlte nemzetünknek,

Melly szűz birtokában vagyon szép nyelvünknek,

’S fel nem vette rongyát irhás zsellérünknek,

Nagy méltán tarthatjuk ragyogó díszünknek.

 

 

1920.

 

Csehy József — Kazinczynak.                                                            Cronsdorf, 30. Jan. 1811.

 

Marmonteledet végetlen gyönyörűséggel olvasgatom újolag. Felette nagy szolgálatot tettél ezzel a’ munkával nyelvünknek. Melly igen fáj, hogy olly helyheztetésben vagyok, a’ honnan nem szemlélhetem Litteraturánk folyamatját. Egy igen becses-gyermekkori-barátomat, Emmanuelt, gazdag kereskedőt vezettem Litteraturánk kedvellésére. Le érvén Pestre, azonnal sok magyar könyveket vásárlott be Kis Istvánnál.

Most egyébb enyelgő munkákkal az Orleánsi Szűz van kezemen. Jó ízűeket nevetek az öreg Voltaire’ bohóságain. Szörnyű merészség van Satyráiban, de sehol sem tetszik jobban, mint a’ hol sententiákban ír. Ezt a’ poemát már fiatal koromban olvasgatám, de akkor sokat nem értettem belőle. Már most megértem ugyan még a’ bakancsosabb expressiókat is, de most azok a’ helyek homályosabbak, a’ mellyeket néha nap könnyebben megérthettem, úgy mint a’ mythologiai allusiók, s’ t. eff….

Csehy József (Olgya, 1778. március 2.Lubló, 1812. szeptember 29.) Kapitány volt a császár nevét viselő lovas magyar ezredben, halálát egy orosz ágyúgolyó okozta. Kazinczy Ferenccel folytonos levelezésben állott halálaig.

1956.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak.                                              Eperiest, 8dik Márt. 1811.

…Nem gondolom, hogy a’ Frantziák tsupán tsak a’ könnyű nemű irásokban külömböztetnék meg magokat. Minél kénnyesebb valamelly nyelv, annál nagyobb az érdem ollyan irókat találni mint Montaigne, Jean Jacques, Bossuet, Bourdaloue, Massillon, Patru, Montesquieu, Raynal, az idősebb Crebillon, Chenier, etc. etc. Tsak annyi igaz, hogy a’ könnyű munkákra egy nyelv sints úgy el készítve mint a’ Franczia, és hogy a’ magos poezisra egy sints alkalmatlanabb a’ verselésben. Nem kell tsupán a’ mostani Irók után itélni a’ frantziák litteraturájárúl; Éppen az a’ nevezetes ennél a’ nemzetnél, hogy minden könnyűsége mellet annyi erőssen és mélyen gondolkodó férjfiakat hozott. Ugyan rendes dolog, hogy némelly, kivált Német írók egy ollyan nemzettűl tagadgyák meg a’ mélységet, a’ kinél még msot is olly élő mathematikusok találtattnak, mint p. o. La Grange, La Place, Lambert és a’ többi; igaz, hogy ezeknek mélységek nem érthetetlen, nem zavaros, nem homályos, nem setét. Genlis Aszszonynak itélete a’ Frantzia Filozofusok ellen igen keveset nyom. Hogy Voltaire, mindenütt Voltaire, színtúgy valamint Tzitzero mindenütt Tzitzero, azt nem lehet tagadni, és annak nem lehet és nem is kell másképp lenni, mihelyest Genie valamelly Iró….

… Tsak az a’ nemzet, a’ kinek leg több extensíva praktika cultúrája, civilisátiója és politúrája vagyon, és a’ kinek Iróji leg populárisabbak, remélheti a’ leg nagyobb magasztalást a’ leg később jövendőtűl. Vizsgált a’ régi görög ’s Római Irókat, kik hozzánk által jöttek, és mond meg, kik vannak közűlök leg inkább divatban? A’ midőn a’ híres La Lande Kant philosophiáját által olvasta volna, azt mondá a többi között a’ Frantzia institutum előtt:

Nouveau système, beaucoup de mots nouveaux pour quelqu’un qui ignore le grecque et les anciens systčmes philosophiques et les modernes; au reste pas une seule nouvelle idée. En fait de metaphysique (mais je ne parle pas d’hypothèses) l’ esprit humain a parcouru tout le cercle d’idées abstractes, intelligibles et comprehensibles, dont il était capable par sa nature. L’idée de la perfectibilité indéfinie de l’ esprit humain ne peut pas ętre applicable aux idées metaphysiques et purement abstractes….

… A’ Frantziák közül Voltére, Raciine, Corneille és Molière, meg La Fontaine és Florian, a’ könnyűbbek közül pedig Parny és Boufflers kedveltyeim; Delillet csupán coloristának nézem. Az anglusok közül Sternét, Thompsont és Swiftet kedvelem leg inkább, meg Miltont, és Shakespearet hellyel-hellyel. A’ némethek közül pedig Wielandot, és minden hibáik mellett Kotzebuet és Schillert; itt ’s amott Gőthét is, mais si Schiller est souvent gigantesque, Gőthe est quelquefois trop niais; Blumauert is szeretem; Kleist, Hagedorn és Steigentesch is elég elevenek; 5tsak ott metaphoráznak a’ hol szükséges, és nem metaphysikabéli a’ poesisek; Thümmel is igen tetszik nékem, ennél nem tudok résztvétetőbb Hypochondriacust; az egyik Schlegel se rossz költő.

A’ Frantziák leg gyengébbek az époszban, az Idiliumokban és az ódákban; ennek rész szerént a’ nyelv kényessége az oka, rész szerént pedig az illyetén, a’ társaságos élet és philosophia által szer felett ki pallérozott, überfeinert, a’ mint Jenisch mondgya, népnek tsupán az meg írt képezetek által az elragadtatásra való alkalmatlan volta…

…Mi újság a’ magyar Litteratúrában?

 

 

1957.

 

Kazinczy — Pápay Sámuelnek.                                                   Széphalom, Mart. 11d. 1811.

 

…Édes barátom! Literatúránk nem tud előmenni, nem tud gyomaitól megtisztúlni. De én vagyok e épen, a’ ki őket (Íróinkat) munkájikat tisztongatni tanítsam? ezt kérdhetné valaki; ’s felelek: Én is ’s más is; szabad az út. Tegye kiki a’ mit tud; mint én írok más ellen, úgy írjon más énellenem is, recenseáljon, epigrammázzon, ’s tegye valami eszébe jut: nem ismér engem, a’ ki el nem tudja hinni felőlem, hogy tanítása, útba vezetése, ’s még szurkálása is, csak elmés legyen, — eggy kis elevenség, pajzánság nélkűl az ollyan nem esik-meg, ’s nem is kell néki megesnie, ha használni akar, ’s mély behatást tenni — engem bántani fog; noha én is a’ Prometheusz’ nemzetéből vagyok, ’s inkább szeretem ha baráti kezek simongatnak, mintha, a’ Horátz képe szerént, vakaróval vakarnak…

… Szegvárimat régen tűzbe vetettem. Egyveleg Irásaimnak 4 Tomusa, Gessznernek minden írásai készen állanak, de én többé tulajdon költségemre nem igen nyomtattatok semmit; vissza nem vehetném pénzemet, mellyre minorennis lévén mind magam mind feleségem, szükségem volna. Osztán ha nyomtattatok, nagy az ingerlés, ajándékban osztogatni ki csaknem felét….

Tübingi Pályaírásomról semmit nem tudok…

 

 

1976.

 

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek.                                        Széphalom, April 3d. 1811.

 

…Hosszas és ezért még becsesebb levelednek Aesthetikai ’s philosophica tárgyára most nem felelhetek. Alig hinné az ember hogy Te olly szélesen tudj holmit. De, édes barátom, azt volna kedvem rá mondani, a’” mit D’Alembert monda a’ Gex-i Juristának, midőn ezek Ferneyből eggyütt indúltak ki: — Melly szertelen extensiójú Tudós ez a’ Voltaire! De nékem úgy tetszik, hogy a’ Jus-ban kevesebb mint a’ több nemeiben a’ Scibilének. D’Alembert felel: Nékem pedig úgy tetszik, hogy a’ Geometriában kevesebb. Én veled egyébben nem mérkőzhetem öszve teljességgel mint a’ német literatúrában

 

 

1982.

 

Szemere Pál — Kazinczynak.                                                                      April VIId. 1811.

 

…A’ Pályaírást újra figyelmesen keresztűl olvastam. Mesterem parancsol, ’s íme bátor vagyok kimondani azt, a’ miben érzéseink egymástól eltávoztak. Én nem fogtam volna a’ szélnek gyökeréűl a’ szelek-(scindo)et állítani. Inkább hiszem azt, hogy a’ keresett gyökér sze vagy szé természeti hangszó. — «Írás.» Kételkedem, ha vétethetik e passivum verbale subst. helyett. A’ szokást ezen esetben is talán nem követni, hanem igazgatni kellene…

 

 

1985.

 

Kazinczy — Szentgyörgyi Józsefnek.                                  Széphalom, Apr. 12d. 1811.

 

…Eggy Episztolámban, mellyért némelly lakosa ’s fija Debreczennek haragudni fog, én eggy fiatal Poetával ezt a’ két strophát mondatom:

 

Hogy Pázmány magyarúl alkalmasint tuda,

Tekintsd hol született, ’s többé nem lesz csuda,

Szülte volna Eger, Pécs, Soprony, Győr, Buda,

Ugy szóllana, mint szóll síp mellett a’ duda.

 

De mivel az a’ táj szűlte nemzetünknek,

Melly szűz birtokában vagyon szép nyelvünknek

’S fel nem vette rongyát irhás zsellérünknek:

Nagy méltán tarthatjuk eggyik fő díszünknek.

               ….

 

 

1992.

 

Kis János — Kazinczynak.                                                             Sopron, Máj. elsőjén 1811.

 

…Én már jó darab időtől fogva egy magyar poetai Anthologia’ kidolgozásáról gondolkodom. Legelső gondolatom akkor származott, midőn Lajsommal verseket kezdettem olvastatni. Milly jó volna, azt gondolám, ha az illyenek’ kezébe nékik való válogatott darabokat adhatnánk!... Ha kérésemet tellyesítheted ’s egy illy Anthologiának redactióját ’s elkészítését magadra vállalhatod, a’ miben lehet szívesen segítek..

 

 

1997.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                                     Krasznán 5dik May 1811.

 

…gondold el, Egyveleges Munkáid exemplarival mi történt: Én Kolosvárra mentemkor a télen a nállam meg maradott exemplarokat eggy ferslagba be rakva olj meg hagyással itthon hagytam, hogy a mikor a vizkereszti Debreczeni vásárra menni fognak, küldjék el Nagy Gábor Ur kezibe, a ferslag az eö adresse alatt volt — és mellette hagytam eggy nékie szólló levélt is, meljbe utasitásod szerint meg irtam, mit tévő legyen ezen ferslaggal. Csudáltam, hogy válasszát nem veszem, azomba hittem, hogy innen a ferslag el küldetik. — Most haza jövén, itt kaptam asztot — Vizkeresztkor a rosz ut miatt innen eggy szekér se ment Debreczenbe. Embereim pedig olj ostobák valának, hogy engemet errül nem tudósitottak. Már első alkalmatosságtul csak ugyan el fogom Nagy Gábor Ur kezébe küldeni….

eggy Magyar Tudós Társaság fel álithatására igyekezek Plánt késziteni, meljnek tárgya légyen a Tudományi, mesterségi, földmivi, kereskedői mivnek munkás ki dolgozása, erre a materialek elmémbe már készek is valának…

 

 

2007.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                                      Kraszna 20dik May 1811.

 

…Kolosvárrul tudósitanak, hogy ott a Magyar Theatrum épitésihez hozzá fogtak. Az ui Comanderozo Báro Stipsich nem régibe 500 frtot ajándékozot a Magyar theatralistáknak és maga is szorgalmatossan el jár a Magyar theatrumra….

 

 

2011.

 

Szemere Pál — Kazinczynak.                                              Pest, Május 24dikén, 1811.

 

…Örvendek a’ Kis Recensiójinak ’s szeretném azokat Auroránk’ számára megkapni. Úgy hiszem, Kis az Epistolákat öszvehasonlította. Én az illyetén recenseálás módját legtanácsosbbnak vélem. Így ohajtanám Poetáinkat és Nempoetáinkat, kik Odákat zengettek vagy csikorogtattak, recensealtatva látni. P. o.

1.)        Baráti Szabó Dávid,

2.)        Helikonra vezető Kalauz, Rájnis.

3.)        Révai Költeményes Munkái.

4.)        Magyar Minerva. Virág.

5.)        Pindarus. Fabchich.

6.)        Iramatok és Danák. Édes.

7.)        Odák. Csokonai.

8.)        Odák Horátz mért. Nagy Ferencz.

             L. Muzeum, Orpheus, Mulattató, Holmi, ’s a’ t.

9.)        Orodias. Perecsényi.

10.)     Hubai Költeményes Munkái.

Úgy letne e’ recensiókat kidolgozni, hogy ezek eggyütt Literaturai historiát tennének…

 

 

2012.

 

Kazinczy — Sárközy Istvánnak.                                              Széphalom, Máj. 25d. 1811.

 

…Te Poeta nem vagy! Ki mondta azt? Hiszen én Fráter Istvántól kaptam eggy versedet: Maedchen mit dem blauen Auge notájára, melly a’ Te poétai tehetségeidnek kiáltozó tanúja. Én pedig, Tőled, barátom, sokat várok….

 

 

2019.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                          Széphalom, Jún. 19d. 1811.

 

…Épen most érkezik (Jún. 20d) eggy vendégem, ’s eggynéhány csomó könyvet ád nekem által, mellyeket Pestről hoza. Ezeknek eggyikében a’ Horátz Episzt. két exemplárja vagyon. A’ többiben a’ Szent-Györgyi Sallustját lelem, ’s holmit egyebet. Irni fogok Glatznak, hogy

 

a’ Horátz Epistolájit,

Szentgyörgyi Sallustját,

Virág Poemájit,

Horváth Pestjét,

Nagy Bionját és Moschusát

                 engedje általam recenseáltatni, ’s melléje vetem a’ kérésnek, hogy ezen öt munka felől egészenmásféle itéletet fogok hozni, mint a’ Szabó Dávid Aeneise felől hozni kéntelenítettem. Ezt azért, mivel látom Rumihoz írt levelének némelly soraiból, hogy ő vagy fél másokat megbántani, vagy csak kedvezve akar ítélni a’ megjelent munkákról. Nékem úgy tetszik, hogy az illyen Félő jól tenné, ha Recensiók’ Redactorává nem lenne; mert a’ Recensiók’ irásában kettős a’ czél: 1) hogy a’ Publicum’ ítéletét intézzük ’s a’ könyvvevőknek arról, a’ mit a’ könyvben találni bizonyosan fognak, hírt adjunk; 2) hogy az Irókat a’ gondatlan dolgozástól elrettentsük…