VERSEK
KAZINCZYÉ
KORTÁRSAKÉ
HOZZÁ
Tartalom
Bevezető
Kazinczy
verseiről
Versei
antológiákban
Műfordításaiból
Versek
Kazinczyhoz
Kazinczy
válogatásom
Versek a KazLev-ben I.
Bevezető
Ez a fejezet a 2006. 02. 06-án készült válogatáson
alapul. Csaknem 4 éve 4 levelezés-kötet állt rendelkezésemre. Mind a versek
számát, mind a felvett vers rövidítését tekintve az anyag válogatás. A teljes levelezésből óriási versantológia –
magyar és nem magyar nyelvű versek - kerekedne ki. Nem valószínű az, hogy ezt
az antológiát egyszer valaki összeállítaná. Érdekes kultúrtörténeti és verselés-fejlődési
dokumentum lehetne.
Eredetileg a 24 kötet verseit ezzel a fejezettel együtt
terveztem közreadni. Az anyag terjedelme miatt külön fejezetbe sorolom. Így
számolni kell a két vers-gyűjtemény - a Versek a KazLev-ben
I. és a 24 kötet versei – átfedéseivel.
Gyűjtöttem az antológia-versek címét és a Kazinczyhoz írt
verseket. Emlékét megörökítő mű számtalan, itt csak néhány versre szorítkozunk.
A fejezet végén Kazinczy-vers válogatás /B.G./ következik.
Kazinczy verseiről
<< A’ vers virága az elmének, ’s az
Író abban nyomja-ki igaz képét. >> 1827. Kazinczy
Ö nem volt spontán lírikus; líraisága stílhatások
kívánásában s élvezésében látszik kimerülni. Ihlete stíl-ihlet; költészete stílnemek reprodukciója: műfordítás vagy régi magyar vers
renoválása…
Szonett, epigramm és költői
levél az ő igazi műfaja…a szoros szerkezet erélye is a magyar irodalmi
művészet legmesteribb alkotásai, a műgond remekei közé emelik őket –
kivált A sonett
musája, A költés napja s Az őképe
címűeket…
Horváth János: A magyar irodalom fejlődéstörténete. Akadémiai,
1976.
SZEMELVÉNYEK
A HÁLÓRÓL
A kortársak között Kazinczy költészete finom, de igen halovány; maradandót csak az
epigrammákban tudott fogalmazni. De ez a halovány költészet üdvös hatással volt
a sokkal erőteljesebb kortársakra. Prózaíróként ennél jelentékenyebb. Útirajzai
és önéletrajzi művei, a Pályám emlékezete és a hagyatékában talált
kitűnő Fogságom naplója, Kármán Fannija és a majd megszülető
romantikus próza között a legjobb irodalmi színvonalat jelentik.
/Mercator Stúdió/
…Kazinczy kétségtelenül nem volt korszakfordító költői talentum, de hogy poézise úgyszólván
tökéletesen kihullott a nemzet emlékezetéből, az nemcsak a bűvös, mágikus
sugárzásnak, tehetségének szerényebb mértékére vall, hanem szerepet játszik
benne a hagyományos magyar közízlés és irodalmi iskolázottság. Korszak-tipológiával
szólva nálunk a barokkhoz és romantikához hasonló alkatú művek könnyebben utat
találnak az olvasók szívéhez és lelkéhez, mint a klasszikus mintákhoz igazodók.
Ezért nem volt nálunk soha Corneille- és Racine-kultusz,
s ezért nem volt sok igazi híve Goethének és Schillernek sem. De a
gondolatformákat, toposzokat tudatosan alkalmazó közvetett önkifejezés
akadályozta és akadályozza mindmáig Csokonai és Berzsenyi igazi érvényesülését
is. Az irodalmi mintákon keresztül történő közvetett önkifejezést Szerb Antal
másodlagosnak, szekundér jellegűnek nevezte, a szó árnyalatával fogalmazva meg
mindjárt értékítéletét. Pedig a közvetettség nem másodlagos esztétikai minőség,
sőt nem is esztétikai minőség, hanem csak formai jelleg, fölépítésbeli
adottság, és iskolázottság vagy megszokás dolga, hogy az olvasó élvezni képes-e
leleményeit.
Kazinczy a maga klasszikus mintákat szem előtt tartó
verseit ugyanolyan átélt szenvedéllyel és zaklatott lelkiállapotban írta,
mint a romantikusok, akik zabolátlanul és közvetlenül nyilvánították ki
érzelmeiket és élményeiket. Kazinczy Thália számolt be arról, hogy apja éjjel
gyakorta fölriadt, mert álmában eszébe ötlött egy-egy versrészlet, s krétával
sebtében az ajtó lapjára írta, hogy el ne feledje. Másnap aztán gonddal-bajjal
próbálta kisilabizálni és együvé rakni a szavakat. Sok verse fölött eljárt az
idő, de a legszebbek máig élnek. Az Ő képe című szonett, amit a
feleségéhez írt, a magyar költészet egyik
legszebb szerelmes verse, vagy talán helyesebb volna úgy fogalmazni,
érzelemkifejező verse. A második oktáva utolsó két sorának gondolatformáját
(„így szólott, így járt, így mozgott, ölembe így süllyede...”)
Horváth János egészen Adyig asszociálta: „Itt pihent, csókolt, az ölembe
hullt”. A modern ízlés örömmel fogadhatja, sőt az értékelheti igazán a A békák kiváló, karikírozó humorát s A
lengeséghez című nagy késői vers metafizikai távlatát. Kár, hogy ez utóbbi
kimaradt az egyébként körültekintő válogatásból….
„Szegény Kazinczy” -
mondta Ady. Szegény Kazinczy, mondjuk mi is szánalommal és szeretettel.
1980
Kenyeres Zoltán
Kováts Dániel Az új Poétai
Gyűjteményről
….A Poétai
Gyűjtemény első köteteként Kazinczy Ferenc válogatott verseit adtuk
ki Fény és homály címmel. A magyar irodalmi klasszicizmus egyik
vezéralakjának a költői rangját olykor kétségbe vonják. Pedig nemcsak a
nyelvújítási küzdelemnek nagy alakja ő, nemcsak prózairodalmunkat gazdagította
munkáival, hanem költeményeivel is példát mutatott kortársainak. Kötetünk a
költő-Kazinczy felfedezését kívánja elősegíteni, amikor változatos témáiból és
műfajaiból kínál válogatást. A szonett, az epigramma, az óda és az episztola
mestere az ókori görög és latin klasszikusok követője, de az egykorú német
irodalmi szellemiségből is merített. Formaérzékenységét jelzi, hogy a
pindaroszi óda, a rokokó gráciaköltészet, a szabad ritmusú kompozíció mind-mind
közel állt hozzá, elfeledett strófaszerkezetek (pl. a ritornell)
felújítása fűződik nevéhez. Témái között a játékos szerelem, a gondviseléshit,
a történelmi és művészeti teremtés, a költői szólásmód, a nagy elődök és
kortársak alakja egyaránt megjelenik…
www.zemplenimuzsa.hu/archiv/archiv/.
Kazinczy
Ferenc összes költeményei
Sajtó alá
rendezte Gergye László
Régi magyar
költők tára XVIII. század II.
Sorozatszerkesztő
Bíró Ferenc
Balassi
Kiadó, Budapest 1998.
…Kiadástörténeti előzmények
Önmagát költőnek tekintette elsősorban – az
irodalmi köztudat pedig nem költőként emlegeti.
Kazinczy
összesét 1879-ben adták ki utoljára (Abafi Lajos).
Előtte sem akadt sok vállalkozó: Toldy Ferenc 1863. Kazinczy Gábor…/Könyvismertető/
Kazinczy
Ferenc összes költeményei Sajtó alá rendezte Gergye László
Összes verseinek gyűjteménye utoljára 1879-ben jelent
meg - most Gergye László vállalkozott a teljes lírai
életmű kritikai igényű kiadására.
A mintegy 270 vers - ebben benne vannak a töredékek is - nem időrendben
szerepel, hanem - a költőnek Toldy Ferenchez írott levelében kifejtett
koncepciója szerint - műfaji csoportosításban: ódák és dalok, vegyes
költemények, a Tövisek és virágok, illetve a Virágok és gyomok darabjai,
episztolák és töredékek rendjében. Így azután eszmei-poétikai-stiláris
keresztmetszet rajzolódik ki a lírai életműről, a kronológia helyett azok a fő motívumok
és hatások tűnnek ki, melyek olyannyira jellemzőek Kazinczy költészetére: az
antik-deákos reminiszcenciák, illetve a rokokó német grácia-költészet. Mindeme
hatásokról, a poétikai és stiláris jellemzőkről bőven tájékoztat a tüzetes
verselemzéseket is nyújtó előszó (Kazinczy költészete). A szövegközlést a kötet
terjedelmének csaknem felét kitevő Jegyzetek követik…/Legeza
Ilona könyvszemléje/
Nagy Zsófia Kazinczy, a költő Erdélyi Múzeum - 62. kötet, 2000. 1-2.füzet
Kazinczy Ferenc: Összes költeményei. Sajtó alá rendezte Gergye László. Bp. 1998. 459 lap.
Gergye László: Múzsák és gráciák között: Kazinczy
Ferenc és a gráciaköltészet. Bp. 1998. 145 lap
Az
1998-as év előrelépés a Kazinczy-filológiában. Két munka jelent meg, amelyek Gergye László Kazinczy-kutatásainak eredményességét
bizonyítják, azét a Gergye Lászlóét, aki a Magyar
Tudományos Akadémia Kézirattárában fellelhető Kazinczy-kéziratok
feldolgozójaként, a hagyaték katalógusának megjelentetőjeként, tehát igazán
illetékesként rendezte sajtó alá Kazinczy Ferenc Összes költeményeit, és
jelentette meg a Múzsák és gráciák között: Kazinczy Ferenc és a
gráciaköltészet című könyv méretű tanulmányát.
Kazinczy
Ferenc Összes költeményei a Régi Magyar Költők Tára 18. századi
sorozatának második köteteként jelent meg a Balassi Kiadónál (sorozatszerkesztő
Bíró Ferenc). Kevés Gergye Lászlót csupán sajtó alá
rendezőnek nevezni, hiszen a négy és félszáz oldalas kötetnek messze nem teszik
ki felét sem a Kazinczy-versek; a jegyzetek, a bevezetés, a mutatók már csak
mennyiségükkel is jelzik azt a nagy munkát, amit a Kazinczy-összes kiadása
jelent.
A bevezető vázolja a kiadástörténeti
előzményeket (1879 óta nem jelent meg
Kazinczy-összes), a szövegforrásokat (az óriási és szétszóródott
Kazinczy-hagyaték áttekintésének lehetetlenségét), a rengeteg szövegvariáns
által felvetett problémát (a főszöveg kijelölésének nehézségeit, a kronológiai
sorrend felállításának akadályait). Mindezek után jogosnak tűnik a genetikus
szempontú kötetrendezés elvetése nemcsak azért, mert lehetetlen vagy
korszerűtlen, hanem mert ez a szerzői
szándékkal is találkozik: „A' német Kiadók a' Verseket chronologiai rendben szeretik eggy
idő olta kiereszteni, 's miattam teheti minden a' mit
jónak lát. De én a' magaméit szeretném a' szerint fűzni rendbe, a' hogy a'
bokrétakötő a' maga virágait: – oda mindenikét, a' hova őket a' hely
kívánja” (Kazinczy Ferenc levelezése. Huszonegyedik kötet. 521. Az
MTA kiadása. Bp. 1911).
De
nem ez az egyetlen forrásunk Kazinczy kötet-elképzeléseiről. Ugyanazzal a gondossággal,
amellyel végül szétszóródott hagyatékának köteteit tervezte, a tökéletes
műalkotás ideáljával szeme előtt jegyezte le utasításait nemcsak a szövegek
sorrendjére, hanem a kötet egészének kivitelezésére vonatkozóan is. Az egész
kötetet, a kézbe vett könyvet is műalkotásként értelmezte; tudta, hogy az
olvasat a szöveg anyagi megjelenésétől is függ. Betűtípusra, tagolásra,
illusztrációkra, központozásra, írásmódra érzékenyen figyelt, a „fentebb
stílű” szövegvilághoz megfelelő ízlésű nyomdaművészeti remeket kívánt
társítani. Ebben az értelemben nem tarthatja tiszteletben a most megjelent
kötet a szerzői koncepciót. Ezért ha valamivel közelebb kívánunk kerülni a
könyvtervező Kazinczyhoz, ha el szeretnénk játszani azzal, hogy a szöveg
megjelenési formája hogyan befolyásolja olvasatunkat, forgassuk a
sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Társaság és Kazinczy Múzeum által
megjelentetett hasonmás kiadásokat (a Tövisek és virágok hasonmás
kiadásának javított utánnyomása ugyancsak 1998-ban jelent meg).
Bár
a tárgyalt kötet szerkesztőelve követi Kazinczy műfaji-tematikus elgondolásait,
anyagát tekintve is mai igényeinkhez igazodik. Töredékeivel, torzóival,
variánsaival együtt szeretnénk ismerni Kazinczy költészetét, összegyűjtve látni
minden fellelhető verssort, ő maga csak szigorú szelekció után a
„tökéleteseket” vállalná. Le kell leválasztanunk Kazinczy Ferenc Összes
költeményeiről a
műfordításokat. Az eredeti munkafordítás ellentétpár, amely ma hierarchikus
jellegű, Kazinczy szemléletében nem működött értékmérőként. És ebből nemcsak az
következik, hogy ha a fordítások kimaradtak a kötetből, minden összesítő
szándék ellenére is csonka Kazinczy költőarca, hanem néhány szöveg kapcsán
fölmerül az a kérdés is, hogy milyen ismérvek alapján lehet egy
Kazinczy-szöveget eredeti munkának, átdolgozásnak vagy fordításnak minősíteni,
mikor ezek a kategóriák a szerző számára nem relevánsak, ezért nem is
határolódnak el élesen. Számára a versteremtő ötlet, téma, élmény megtalálása
nem bizonyult nagyobb, művészileg értékesebb munkának, mint a benne felötlő
gondolat vagy a más nyelven már megteremtett szöveg megfogalmazása, magyar
nyelven való megformálása, a nemzeti nyelv kifejezőképességének bizonyítása a
minél elegánsabb és tömörebb versnyelv megalkotásával.
És
épp ez a tökéletesre csiszolt nyelv az egyik oka annak, hogy a mai olvasók
körében a Kazinczy-versek nem népszerűek.
Az összesűrített mondatok, az, ahogyan minden szó jelentésárnyalata fontos
nemcsak a vers értelmezésében, hanem az egyszerű szövegértéshez is, nagy
figyelmet követel az olvasótól. Olyan elmés, túlszerkesztett versékszerek születtek a tökéletességre áhítozó
költő folyamatos korrekciói nyomán, melyeknek kecseit, hajlatait észrevenni,
jelentéseit követni, megoldásaiban gyönyörködni csak lassú olvasás és boncolgató
türelem árán lehetséges. A szövegvariánsok összevetése és egy-egy szó
kicseréléséhez fűzött magyarázat elolvasása után, a műhelytitkok ismeretében
tudjuk felmérni a Kazinczy-versek artisztikusan elrendezett világát. Ebben
segít ez a variánsokat tartalmazó és jegyzetelt kiadás (maga Kazinczy is
magyarázó jegyzetek kíséretében jelentette meg verseit, érezve az értelmezési
nehézségeket). Csakhogy jegyzetekben keresgélni manapság nem versolvasói, hanem
filológusi szokás. Ezért elsősorban a szakemberek hasznosítják ezt a kiadást.
Az
átlagolvasó nincs birtokában sem annak a mitológiai apparátusnak, amely a
rejtett utalások jelentésrendszerét feltárhatná előtte, sem annak az alapos
korismeretnek, amely lehetővé tenné az alkalmibb jellegű darabok (főként
epigrammák, episztolák, ódák) megértését, az elmarasztalt, parodizált vagy
éppen eszményül állított személyek és stílusuk ismerete nélkül nehezen arat
tetszést egy-egy ilyen vers. Mindezekben segítségül kíván lenni ez a kiadás,
amely igyekszik feloldani a mitológiai utalásokat és nagy munka árán minél
teljesebb segítő magyarázatokkal szolgálni a vers jelentéseire és keletkezési
körülményeire vonatkozólag, összegyűjtve Kazinczy leveleiből és feljegyzéseiből
is az illető verssel kapcsolatos megjegyzéseket. Csakhogy manapság nem
szeretünk ilyen háttér-információkat szolgáltató szövegekkel együtt olvasni
verset, szövegen kívüli elemek nélkül akarjuk érteni a művet, és ez a fennebb
vázolt sajátosságok miatt a Kazinczy-vers esetében nem mindig működik.
Megválogatja hát olvasóit ez a Kazinczy-kötet, mint ahogy annak idején a szerző
– kissé más szempontok szerint – szintén megválogatta megcélzott
közönségét.
Nehezen olvasható a
Kazinczy-vers. Nemcsak a könnyed olvasmányélménnyé válásnak, hanem a
kritikai kiadásnak, az irodalomtörténeti feldolgozásnak is ellenálló
verstermésről van szó, így a megszületett kötet segíti és ugyanakkor zavarba is
hozza az olvasót. Elsősorban a nagyszámú
szövegváltozat jelent gondot, a mániákusan tisztázó Kazinczy olyannyira
szélsőségesnek számít, hogy a gyakran oldalakat kitevő szövegeltérések láttán
felmerül a kérdés, tényleg szükséges-e mindezek szakszerű jelölése,
hasznosítani fogja-e valaki ezt a filológiai munkát. És minden pontosságra
törekvés mellett is elkerülhetetlen a szerkesztői önkény, mert gyakran a kronológia láncára fel nem fűzhető szövegvariánsokból kell kiemelni egy főszöveget és
ennek alárendelni a többi változatot. Pedig valójában a teljes szövegű főszöveg
határozza meg az olvasatot, az eltérő szavak-szintagmák sora csak a Kazinczy-kutatók
számára válhat érdekessé. A Kazinczy-versekkel találkozni kívánó olvasó
átsiklik ezeken, nem fogja összerakni belőlük az egyes versváltozatokat.
A
Kazinczy-versek olvasatává vált ezeket a szövegeket a nyelvújítási mozgalom illusztrációs anyagaként értelmezni. A
nyelvújító Kazinczy bekebelezte a költőt, és saját képére formálta, mikor a
hangsúlyt az epigrammákra helyezte. Így alakult ez az irodalomtörténeti
hagyományban, de némiképp a kor poétikájából is következik, a költészet
alárendelt szerepéből, eszközként értelmezéséből. A Kazinczy-vers gyakran
nemcsak formája által, hanem explicit módon,
tartalmával is ugyanazt mondja: új nyelvet, más ízlést, könnyed,
hajlékony, kecses stílust kell meghonosítani. Kétségtelen, hogy (főleg) az
epigrammafüzérek tartalmukkal-formájukkal is esztétikai propaganda céljából
íródtak. Ezek esetében igen nehezen tudunk megszabadulni a hagyományos
értelmezéstől. De vegyük észre az ettől eltérő jellegű verseket is. Tudjuk-e
úgy olvasni őket, hogy ne a nyelvújítás vagy egy stílusirány dokumentumait, a weimari klasszika magyar utánzatát lássuk bennük, hanem
egyenként megszólalni képes műalkotásokként közeledjünk hozzájuk?
Gergye
László jól ráérzett arra, hogy az irodalomtörténeti kánon, amely a nyelvújító
Kazinczyt és az epigrammákat részesítette előnyben, méltatlanul feledtette el
Kazinczy sokszínű költészetének egyéb műfajait, tónusait. Így támadtak azok a fehér foltok a Kazinczy-értelmezésben,
melyeket most Gergye László ezzel a kötettel, a
versekhez fűzött jegyzetekben kitölteni kíván vagy
legalább felmérni, jelezni a hiányokat és az elkövetkező kutatásokat
ezek felé irányítani. Ő maga a bevezetőbe
foglalt tanulmányában a pályakezdő Kazinczyra figyel, aki a
„Gráciák költőjeként” kötelezi el magát. Két ars poeticának értelmezhető
verset elemez nagy alapossággal, Az
áldozó és A tanítvány című verseket.
Ugyanezek
az elemzések képezik a Múzsák és gráciák között: Kazinczy Ferenc és a
gráciaköltészet című kötet első nagy
fejezetét. Az Universitas Kiadó igen értékes Historia Litteraria sorozatában
kiadott kötet méltó párja a Kazinczy-összesnek. Gergye
László nemcsak kézbe adta a Kazinczy-szövegeket, hanem a Kazinczy-líra egy
lehetséges értelmezését is elvégezte. Kiindulópontja Az áldozó című
vers, amely programversként értelmezve lehetőséget
teremt arra, hogy Kazinczyt a rokokó líra válfajaként ismert
gráciaköltészet művelőjeként értsük. A gráciaköltészet sajátosságai a három
Grácia mitológiai alakja körül szerveződnek, ars poeticája lényegét is a
gráciák és tulajdonságaik, a hozzájuk tapadt jelentéseken keresztül érthetjük
meg. A (már nem kultikus funkciójú) mitológia nyelvén való közlés
allegorikus-szimbolikus jellege miatt nehezen fordítható le fogalmi nyelvre. A
gráciaköltészet poétikájával is némiképp ez a helyzet. Gergye
László szerint Kazinczy számára „a Gráciák tana” a kecs és báj
által jellemzett eszményi szépségre törekvést jelentette, egy olyan esztétikai
kategória keresését, amely égi és földi, isteni és emberi, érzéki és
lelki-szellemi szépség harmóniájából, egyensúlyából
születik. Gergye László a gráciaköltészet fő
jellemzőit Pomezny Wieland-elemzésére
támaszkodva példázza (Franz Pomezny: Grazie und Grazien in der deutschen Literatur des 18. Jahrhunderts. Hamburg–Leipzig
1900), de a magyar párhuzamokat már maga keresi meg. Felvázolja, miként alakult
ki Kazinczy nyomán a magyar gráciaköltészet, a korszak verstermése hogyan
használja fel Kazinczy grácia-fogalmának valamelyik jelentését (női báj, a
költői ihlet forrása, erkölcsi-esztétikai beállítottság).
Az
áldozó című vers alapos
szövegelemzésre ad alkalmat Gergye Lászlónak, de úgy,
hogy közben ezt a verset az egész Kazinczy-lírára nézve alapvetőnek érzi, így
egy versen keresztül valójában az egész Kazinczy-költészetet értelmezi. A szöveggenézis
feltárására, előzmények és minták tárgyalására támaszkodó verselemzés
több, mint a filológiai módszer automatikus alkalmazása. Gergye
László elemzése azt bizonyítja, hogy a Kazinczy-versek esetében ez a módszer
eredményes lehet. Elemzései arra is példát
mutatnak, hogy a különböző szövegváltozatokkal igenis lehet valamit
kezdeni: a szöveg formálódásának nyomon követéséből kiderül például, hogy
Kazinczy tudatosan igyekezett a Kharisok érzéki és
szellemi-lelki bájainak egyensúlyba hozására. A gráciaköltészet egy olyan
eszményi nőtípust teremt, amelyet nemcsak a külső és belső báj harmóniája
jellemez, hanem félúton van istennő és érzéki földi nő között, egyesíti az égi
költészetet és a földi szerelmet (a költői ihlet adója és ugyanakkor Aphrodité
kísérője), művészetet és életet. Mintha test
és lélek, érzékek és ész dichotómiájának korabeli problematikáját oldaná
meg ez a poétika.
A
másik programverset, A tanítványt úgy értelmezi, mint Az áldozó
párversét, amelyben a költészet általános értelemben vett fontosságának jelzése
után a költészetnek mint személyes
életcélnak, hivatásnak a proklamációja történik meg.
A
gráciák alakja által jelzett egység, amely élet és költészet között
megteremthető, Gergye László szerint 1795-től
differenciálódik. A második nagy fejezet Kazinczy 1795 utáni költészetét három
műfaji-tematikus egységre bontva elemzi. A felosztás nem új, új viszont a
gráciák felől elindulva értelmezni olyan verseket is, melyeknek első
pillantásra nincs közük a gráciaköltészethez, ám a tanulmányíró szerint a
felvázolt ars poetica jegyében születtek.
A Tövisek
és virágok epigrammáiban és az episztolákban a gráciák nőalakjai
átalakulnak a grácia („báj”, „kellem”) esztétikai
kategóriájává. A gráciáknak áldozó tanítvány-költőt a kiválasztottság tudata, a
gőgös elzárkózás és a művészet refugium-jellege
határozta meg. A tárgyalt verscsoportban ezek mellett a küzdő grácia-fogalom is
megjelenik. A nemzet általános szellemi felemelésének eszköze a költészet, a Tövisek
és virágok, episztolák esetében a módszer: költői arcképcsarnokot
teremteni, abban kiosztani a töviseket-virágokat egy-egy epigramma-recenzió
formájában, közben esztétikai, alkotástechnikai kérdéseket (imitatio,
szelekció, korrekció) is tisztázni. A nyelvközpontú irodalomfelfogás
korszakának sajátossága a hangzásesztétikai aspektus hangsúlyossá válása, ez
tükröződik a Kazinczy-epigrammákban is.
A
második egységet a szerelmi tárgyú szonettek, epigrammák és ritornellek
képezik. Ez a fejezet is néhány vers közelebbi vizsgálatára épül. Gergye László azt bizonyítja, hogy Kazinczy a gráciák
mintájára megalkotott nőeszményt próbálja fenntartani szerelmi tárgyú verseiben.
Gergye László az égi és földi elemek egyensúlyának
keresését látja abban, ahogy Kazinczy az artisztikus epigrammák nőalakjait, az
égi gráciákat antropomorfizálja, erotizálja,
feleségéről írt verseiben pedig fordított eljárással él: absztrakttá teszi és
glorifikálja a földi gráciát (Az Ő képe). Ugyanezt figyeli meg a
tanulmányíró a képzeletben megélt Lotti-szerelem és a valós házassági viszony
nyomán keletkezett versek kapcsán. Az öregedő Sophie
légiesítése és Lotti érzéki hatásának kiemelése, életszerűvé tétele az
egyensúlykeresés mellett mást is elárul: az érzéki és szellemi-lelki bájak
egysége már nem valósulhat meg egyetlen nőalakban, a gráciák bájai megoszlanak
a két nő között. Ezzel élet és költészet eddigi egysége is megtörik, s Gergye László szerint majd csak az 1819-ben írt A sajkában
teremtődik meg újra, de akkor is csak mesterséges úton.
Gergye
abban látja izgalmasnak és egyedülállónak Kazinczy szerelmi költészetét, ahogy
művészet és élet kölcsönös viszonya következtében a gráciaköltészet esztétikája
köszönt vissza nemcsak a szerelem ihlette versekben, de a szerelem megélésének
módjában is. A gráciák vonzáskörében élő Kazinczynak az objektív valóság
helyett a művészet esztétikai realitása lesz az élettere, és az átpoetizált mindennapokban nemcsak az élmény válik
irodalommá, nemcsak élethelyzetek transzponálódnak irodalmi művekbe, hanem az
esztétikai elvek visszahatnak, meghatározzák Kazinczy életgyakorlatát, például
érzelmi viszonyait.
A
harmadik rész a versformák vonzásában élő, azokkal kísérletező Kazinczyt
tárgyalja. A szonettet meghonosító költőt A' Sonetto'
Múzsája c. vers elemzésén keresztül közelíti meg (az értelmezésben újra
hasznosítani tudja a vers variánsait). A szonett elterjesztésén és az ódának az
alkalmi jellegű költészettől való eltávolításán kívül Kazinczy költészete a
görög artisztikus epigrammák és sírversek kedvelése miatt is műfajtörténeti
jelentőségű. A görög sírverset esetenként magyar személyiségek emlékének
megörökítésére használja. Az artisztikus epigrammák elemzéséből kiderül, hogy a
gráciák tana nemcsak a költészetben
érvényes, a képzőművész is a gráciák papja lehet. A költő a szobrok
idomaiban testet öltő grácia, az érzéki forma szépségét próbálja epigrammáiban
átültetni a grácia másik megjelenési formájába, a versbe. Gergye
László elemzései ezekben az epigrammákban is az égi és földi szépség
összhangját, emberi és isteni összefonódását megteremtő Kazinczyt veszik észre.
Végül
az összefoglaló részben sikerül röviden összegezni „a gráciák
tanát”, felvázolni a könyv logikai ívét, valamint megindokolni, miért épp
Az áldozó felől olvassa Gergye László
Kazinczyt. Szerinte Kazinczy „ars poeticájának, életfilozófiájának
alapelveit a gráciák tanításaiból szűrte le”, „a Kazinczy-líra
legfontosabb titkait az antik bájistennők őrzik” (120). Ismerve Kazinczy
irodalomtörténeti jelentőségét, nem érdektelen kísérlet költészetének titkaiba
a könyv által felkínált szempontok szerint is betekinteni. Főként, hogy élet és
költészet Kazinczy-féle egységének következtében ars poeticájának ismerete
messzebb elvezet, nemcsak a költőt érthetjük meg általa, hanem a korabeli
magyar irodalom vezéregyéniségének esztétikai magatartását,
irodalomértelmezését is.
Gergye
László kevésbé ismert oldaláról mutatta meg nekünk Kazinczyt. isten hozta a költőt, összes verseivel
és bájos gráciáival együtt!
Kazinczy versei antológiákban
Toldy / 1876/
A hit szava
A tisztulás innepe
A szabad
Erdély
Vajda-Hunyad
A sajka
Epigrammák
Sylvester
Buczy Emilhez
Endrei Zalán /1903/ Régi magyar költészet, 17 vers,
köztük:
A nagy titok
Bor mellett
Az erdő
A szabad
Erdély
Vajda-Hunyad
Gragger Róbert /1922/
A szonett
múzsája
Bor mellett
Horváth János /1942/, 14 vers, köztük:
A nagy titok
Széphalom
Bor mellett
Az ő képe
A szonett
múzsája
Hamlet /ford/
Hét évszázad I. /1972/, 18 vers
Köztük
Horváth 1-5 és
A
vallástalan /első helyen/
A szabad
Erdély nincsen!
Lackfi: Száz magyar költő legszebb versei /2003/ egy sem, de
Vályi Nagy:
Az álomhoz c. verse igen
Műfordításaiból,
egybevetve a 20. századi fordításokkal
Goethe Az emberiség határai
...Mert istenekkel Kazinczy
Össze ne mérje
Ember magát.
Ha felkapaszkodik
S homlokával elér
A csillagokig:
Ingó talpa néki
Meg nem áll sehol,
S kedvökre játszanak
Szél s felleg vele...
Szabó Lőrinc Mert istenekkel
soha
ember össze
ne
mérje magát.
Hogyha
magasba
száll
s koponyája
csillagokat ver,
ingva
tapodja
talpa
a semmit,
játszva dobálja
a felleg, a szél.
Prometheus
…Én tiszteljelek-e?
S miért?
Könnyítetted-e súlyát
A megnyomottnak?
Eltörölted-e könnyét
Az üldözöttnek?
Nem a mindenható Idő,
Nem-e az örök szent Végzés
Edzettek engem férfivá?
Nékem és neked uraid?
Kosztolányi Téged
tiszteljelek? Miért?
Oltottad-e kínom, a görcsöt apasztva,
hogyha lerogytam?
Vagy könnyeimet tán csillapítottad,
hogyha aléltam?
Nem az kalapácsolt engem erőssé,
a messze Idő és
a Sors, az örök Sors,
az,
aki téged?
Versek
Kazinczyhoz
Kazinczyhoz több verset írtak életében és később is. A versekről egy kötet is megjelent:
Kazinczy Ferenc koszorúja, Magyar költők versei Kazinczy Ferencről
Összeállította: Szabó Z. László
Kiadta: Kazinczy Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola
/Információ
a hálóról/
Radnóti Miklós: Írás közben
…Ó, véled gondolok most, tollas jobbkezemmel
S egyre jobban értelek, Kazinczy, régi mester. /1935/
Gömöri György: Kazinczy
naplójából
Szép veres hagyma! honnomat idézed,
kertjeit és termőtalaját.
Hol nő még ily nagy uborka, dús tök s mézédes paradicsom?
Biztosan itt nem, ezen a rettentő alpesi tájon,
hol a vár tornyára komor sziklaorom lemered;
sólyom néha visít, de zerge
nem ugrik a sziklán.
452 /mondja Szulyovszky/ grádics visz föl a várba.
Az állam, a császár foglya
vagyok, ám a szabály megengedi –
néha hozhatok inni, s
ilyenkor társaimmal
árva hazánkon könnyeket ejtve
iszuk a jó tokajit.
Kortárs, 1999.11.
Weöres Sándor: PSYCHÉ
Illustrissime
Kazinczy Ferencz úrhoz
Széphalomra Sáros-Patakrúl, 1. Novembris Anno
1812
Kegyes sugárú,
nyájas fényű Sirius
Még ridegen alvó tengerünk
hullámin,
S nékem / ha szabad így szóllanom/ Elmém és Szívem!
Első hálám Desevffi Jósefé legyen,
Mert Kassárul
röpíte lovakkal, fellegen át
Engem Kegyelmed tárt
atyai keblébe és
Sophie
Asszony figyelő szemébe; …
Lantot kezembe ő ada,
Bibliothecája
kintseit mind meg-nyitá
Előttem…
Miként ama
Jó Kassai Böltset,
a Széphalmi Szentet is
Úgy tisztelem, sőt még
inkább…
…Ezen
Epistolát Kazinczy Úrnak el-küldeni
nem merészlém…
Magvető,
1972.
Dayka Gábor
Kazinczyhoz
Indulsz Tokajnak Édenébe,
A Charisok szép lakhelyébe,
Lelkemnek jobb fele,
Hol űzi vak elmék homályát,
S letépi a bűn álorcáját
Lantodnak zengzete.
Én elmerülve bánatomban,
Nyögök, nem érdemelt honomban,
S utánad esdeklem;
S lépésid könnybe ázott szemmel,
Eltelve néma gyötrelemmel,
Távolról követem.
Te, a mord tél bús fuvatagja!
Amerre a szépség alakja,
Ferenc, útját veszi,
Térj Aeolus vak tömlöcébe,
Hadd fújja lágy Zephyr fülébe:
Hogy Dayka szereti! /Elektronikus könyvtár/
Ungvárnémeti Tóth László
Révai és Kazinczy
Hogy rosszul ne beszélj, olvasd Révai könyvét;
Hogy szépen szólhass,
erre Kazinczy tanít.
2008. 07. 14. könyvtári Somlyó-kötetből:
Kazinczy
Ausoniából* ideédesgetted
narancsvirággal ékesen, honod
erdővel és borággal borított,
bazalt lankáira a szép szonettet.
Dicsőség sokat becsmérelt nevednek,
hogy nem imádtad azt, ami szokott,
s egy megújított nyelv felforgatott
vulkánikus talaján megkötötted.
Hány maradt volna el édes szüret
két százada e tájon, nélküled!
Hányféle íz, csín, tűz hiányzanék!
Ki szőlőm dús vesszeidtől remélem,
ki áldna, nagy Honosító, ha én nem,
a megigézted hálás maradék? * utalás Petrarcára
VÁLOGATÁSOM
MOTTO
Illyés Gyula: Naplójegyzetek
2/432. 1960. Kazinczy. Húsz éve itt van a könyveim
közt a levelezésének harminc kötete. / 23 kötet jelent meg. B.G./ Aranybánya,
mint mondják; csak azóta sincs, aki a homokból kiszitálja az aranyat. Félórai
gyalogolás versei sivatagában…jól
csak a naplójában ír. Noha ott emberséges, itt embertelen.
8/94.
1980. Kazinczy prózája folyamatosan villogtatja az
erőt, az ötletet, a természetes frissességet. Versei ólomlábúak, nyelvileg nyakukat-tekerőn rossz-gerincűek
A cáfolat:
Tartalom:
BOR
MELLETT
FÉNY
ÉS HOMÁLY
AZ
Ő KÉPE
PROF SIPOS PÁLHOZ
A KÖLTŐ
GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁNHOZ
SYLVESTER
A
BOLDOG ALKONY
BOR MELLETT
Fogy az élet, s nemsokára
Szép korom majd elrepül;
Érzem, messze nincs határa,
S majd komor telére dűl.
De borral sebes szárnyának
Lépvesszőket hányhatok,
Bort hamar, bort! Múlásának,
Ha iszom, kacaghatok.
Még most, hála istenimnek!
Kelyhem bátran forgatom
Még most, hála istenimnek!
Lollimat csókolhatom.
Még nincs aki elfogassa
Gyanúba vett levelem,
Nincs aki tudakozgassa,
Ki sziszeg titkon velem.
Lányka, jer, jer mártsd rózsádat
Kelyhem édes nedvibe.
Fonjad azt s mellpántlikádat
Hajam barna fürtibe!
Oltogasd szám szomjúságát,
S pajkoskodj addig velem,
Míg az élet boldogságát
Nyílt karod között lelem!
1788-1790
FÉNY
ÉS HOMÁLY
Cserey Miklóshoz
Szép a felduzzadt Ares táborában
Dicső nagy tettek által fényleni;
Az érc phalanxot béfeszíteni,
S ha kell, lerogyni a vérengző csatában.
Szebb, oh szebb! a nép véneinek sorában
Hatalmas szózattal mennydörgeni;
A hont, az elnyomottat, védeni,
S elfojtani a bűnt serkedő korában.
Miklós, Erdélynek lelkes nagy polgára!
Hazád isméri szent hűségedet,
S tölgyággal koszorúzza tettedet.
Szemem vakítja fényed nagy sugára.
Nem fénylek én, s azt én nem fájlalom -
Fény s nagyvilág énnékem Széphalom.
1811
AZ
Ő KÉPE
Midőn a hajnal elveri álmomat,
S a fény csak lopva csúsz még rejtekembe,
Imádott kedves kép! te tűnsz szemembe,
S ah, gyúladni érzem régi lángomat.
Ez ő! ez ő! kiáltom, s csókomat
A képnek hányom részegűlt hevembe.
Így szólott, így járt, így mozgott, ölembe
Így sűlyede, elfogadván jobbomat.
S most ezzel folynak, mint
egykor vele,
A titkos, édes, boldog suttogások,
Vád, harc, megbánás, új meg új alkvások.
S midőn ezt űzöm, mint egykor
vele,
Kél a nap, s bélő a jaloux-nyiláson,
S sugárival körűle glóriát von.
1811
PROF SIPOS PÁLHOZ
/részletek/
Manicheussá lettem, s azt hiszem,
Azt vallom, amit új religióm
Hogy higgyek, valljak, nékem is parancsol;
És amit vall szám, szívem is hiszi.
Eléggé ellenkezém: a fény levert.
Ám tedd meg a próbát, ha tartja kedved:
Üss, tömlöcözz, csípdestess vasfogókkal,
Állíts a tűzmáglyára, hogy megint
Nyájamhoz vonhass, melyet a pikárdi
Újító gyűjtött, én Manicheus,
Testestül, lelkestül Manicheus,
Hitem, ha kell, bármely kínos halállal,
Akármely gyötrelmekkel, megpecsétlem;
S a nyúzott bőrű Manes, hív tanúja
Vesztében, ismét megdicsőjtve lesz.
Két, két isten van; és bizony nem egy!
Szelíd az egyik s jóltevő; szeret
Segélni a jámbor botlón, s tévedésit
Megszánva nézi, s jobb ösvényre vonzza,
Gyakorta még ha rugdalózik is.
Kaján a másik, és bukásnak örvend;
Fénybe öltözik, hogy csalhasson, különben
Sötét alakban kullogván, ha hol
Prédát találhat, mely cselébe hulljon.
S e kettő verseng s harcol szüntelen,
S rabolja a másikának híveit.
Amannak sergét ész és fény vezérlik:
Ezért test, ördög és a fényes délben
Pusztitó döghalál dandárja küzd.
Csudáljam-e, hogy most ez, majd amaz győz?
Ez a hatalmas két ellenkező
Gyakorta harcol énmiattam is.
S a kormos isten, aki rényemet
Még minden rám-omlás alatt erősbnek
Lelé hatalmánál, most már agyamra
Tevé ki a célt, és azt ostromolja.
Bazalt alakját ismerem…..
De most nem tűrve a szentetlent tovább,
S pirúlva költözött egy újabb honba;
S igy súgja nékem kétes oktatásit.
Ilyenkor őtet nézem a fehér
Istennek, s elnyél a vetett kelepce.
Majdan magamhoz térek, s a csalást
Csalásnak ismerem, s uramhoz állok.
De ah megint új kín rohan reám,
Mert megzavart lelkem most azt gyanítja,
Hogy a fehér, kit híven tisztelek,
Csak álkép, és alatta a kormos űl.
Ismerd ki a leckén, oh te, kit tovább
Nem hánynak a habok! kitől jön az;
S tanácsod fojtsa el a kétségeket.
Azt hittem, és azt volnék hinni kész,
Ámbár gyalázatára van nememnek,
De a való: való, bár nem mosolyg,
Hogy népünk rabnép…
Majd a baromhoz sűlyed, és alább;
S midőn szeméről a veszélyes hályog
Lehull, magát elundorodva látja;
S az érthetetlen mind így, mind amúgy,
Nem több és nem kevésb, mint föld lakója.
Ily tűnődések közt lepett meg álmom,…
"Csudálatos szent
istennő, szabadság!
Vagy-e te? vagy hogy vagy, csak úntalan
Vágyásunk képzel? Hol vevéd lakásod?
Feléd ragadnak óhajtásaink,
S sehol nem lelnek. Aki tégedet
Erővel megkapott és azt hiszi
Hogy már ölébe zárt s ottan maradsz,
Elhűl, midőn föleszmél, s karja közt
Csak árnyat lél és elfoszló ködöt.
Sanyar vagy hozzá, és igaz. Neki
Magad nem kellesz
……
De aki tőled vette szellemét,
Az tégedet szelídebbnek tapasztal;
Nehéz bilincseit játszva csörteti;
Kezéről a vas önmagában hull le,
S elzárva börtönében is szabad.
Úgy van, nemünknek hű védangyala,
Úgy van! Te a természet hajthatatlan
Érc kénytelenségét széllyeltöröd,
Hogy amit a szent végezés szabadnak
Rendelt, szabad legyen. De ami néked
Utadba lép s ellenzi művedet,
Tömlöcre hányod kérlhetetlenűl.
S a nép, melyet te mentté tenni vágysz,
Amely leginkább nyerte meg kegyed,
Amely miatt a szörnyekkel hatalmas
Karod csatáz, ha boldog-e? te szólj.
Mondhatd szabadnak, ami nyomva van?
Ah, őtet önnön vak természete
Döntötte el inség közzé; s hogy teréhjét
Bírja és fölkeljen, nem nyújt néki erőt.
Azt higgyük-e, hogy őtet megvetetted,
Örökre elhagytad? Nem, kegyes, te néki
Jelen vagy szűnet nélkül, és segéled
Elrejtve azon szükségbe, mely alatt nyög;
Mely őt, nem ahová tetszik magának,
De ahová tétszik neked, taszítja.
S gond addiglan viseltetik reá,
Míg szabadon megismeri azt, s alája
Önkényen s jó kedvvel vállalkozik.
Te vagy, szent Mindenholjelenvaló,
Ki bennünket szemlélhető alakban
Környűllebeglesz. Én rád ismerek
Ez ál-lepelben is. Szabad tetszésed
Az ami nyomasztó szükség gyanánt tűnt
Sandalgó pillantásaink elébe;
Mi mik vagyunk, nem értjük, s elvakít
Maga a tudás is, mely megfoghatatlan
Voltodban elvesz, s megszűn fényleni.
Minket sötét bús éj ölelt körül,
Mely semmi felderűlettel nem ér
A szép új fényhez; mely reánk terólad,
Ki nem ragyogsz, kit köd rejt, átvilágít.
Hatsz, és csak a hatás ad fényt nekünk.
Hasonlatos vagy a naphoz: maga
Sötét az is, de fényt ad; így terólad
Sötétről, fényt a gondolat nekünk.
Oh boldog, akinek már fölkele
Ez a te fényed! Nem fogja azt tovább
Téveszteni álfény; és ha a láthatónak
Behúnyja is szemét, ő a világot
Láthatlan ábrázában nézni
fogja.
Ő a természetet csak tetszetes
Szüksége alatt tekinti; mert szeme,
Szabadság, téged lát való szükségben,
S benned lelé fel a törvényszerűt.
Otromba káromlás vala az, midőn
A megvakúltak téged féktelen
Kéjnek neveztek; téged aki szent,
Örök s állandó törvény vagy magadnak,
És semmi esetben azt meg nem szeged.
A lehető tenálad szűnet nélkül
Egyetlen és szükséges. Nem te ingasz,
Hanem az akarat; mert martalékja
Az óhajtásoknak, azért erőtlen.
Ez a hatásra intéztetik, s egésznek
Szövénye közt hat: de te, szent szabadság,
Szabadon hatsz, mert egészre hatsz, s egésznek
Szövényén kívül, nem mint egy erő,
Melyet viszonthatás vonz és taszít..."
A tűnet szörnyű metaphysicus;
S badar beszédén látni, hogy sokat
Forgatta Platót. Engem ízletem
Más útra vonz el. Aki napjait
A szépnek szentelé, s még a valót is
Azért kedvelli, mert alakja szép,
Mert a való s a szép egy tő virágai,
Testetlen lelken úgy nem lél kecset,
Mint a lelketlen testen nem talál.
Azonban míg ez engem a magas
Empyreumnak boltján végig hurcol,
S hallatja vélem cifra jargonát,
A másik, látván, néha hogy mosolygok,
Fülem cimpáját titkon megragadja,
S int, hogy tekintsem a filozófus
Palást alatt a kecskelábakat.
A kecskelábat a palást alatt
Hiába lestem, s azt kezdém gyanítni,
Hogy ím ez intést a kaján sugallja, -
Én nem mosolygom a jargont, s kerűlöm
Akik mosolygják, mert az nekik új,
Ő egyedűl azt értik, amit minden ért.
Jaj annak, akinél homály marad
Az, ami az értelmesnek nem homály!
De mégis a sok: sok!
S
a bölcs szabad?
Oh az! ha néki csendes éjszakát
S jó reggelt nem mond más nap a - prófósz.
1812
A KÖLTŐ
Jót, roszat érez a barom, de hallgat,
Jót, roszat érez, s elbeszéli az ember;
Jót, roszat érez, s zengi a lant fia.
S ez tűzzel és lobogva, valami
Dagasztja keblét; nem mint a közember,
Ki csak szükségből s faggyal önt panaszt.
S amennyivel az ember több s nemesb,
Mint a mezők lakója: annyival
Több és nemesb a költő, mint azok.
megj. 1830
GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁNHOZ
(Töredék)
Szerelme s büszke dísze
nemzetünknek!
Nagy már atyáid fényökben, saját
Kebled szent érzetében még nagyobb!
Ha téged egy rossz lópecér - előbb
Rossz nyelvpecér volt - náthás rigmusában
Leckére fogna, mert apró, de szép
Kancáid közé angol mént eresztesz,
S a szép magyar fajt, a csontost, szügyest,
Cangár szunyoggá
korcsosítod el;
Ha vádra kelne, hogy sok útazásid
Hideggé tették szívedet hazádhoz…
Halljad tovább. Te nemcsak nemzetedre
Vonál gyalázatot, midőn neki
Az angolt tőd például; pártosan
Kelél fel a természet ellen is:
A Neptun magzatjainak farkokat
Elcsapkodtatván hóhérló kezekkel.
S szebb kecskefarkkal a ló, mint amúgy?
Nézhedt-e hogy cselédid azt szelik,
Vágják, sütik, mert romlott ízletednek
Úgy tetszik inkább?
….
Én
a magyart németté tenni igyekszem,
És franciává, rómaivá, göröggé,
És rontom a szép nyelvet, szabdalom
Szavainknak farkokat, teremtem a szót,
A régit új formába fűzöm össze...
De nyugalomban könnyű menni néked:
Nagysága s fénye védik a dicsőt.
Mi védhet engemet, homály fiát,
Ha védelmemre nem kelek magamnak?
És ültetnének téged is szamárra,
És tiltatnának el csak téged is,
Mint engemet készültek: oh bizonnyal
Mondom neked, elhagyna nyugodalmad.
….
Én láttam a zavart, s
láttam, hogy az
Rendén vagyon; úgy volt az mindenütt,
Míg a nyelv hívei, írók s olvasók,
Egymást korholván, összeszerkezének;
S a versenygőket nem békére vontam,
Hanem hevesb és még makacsb
vitára.
Ki nyugtot óhajt, harcra kél. Kivívánk
A szép tusát s most béke boldogít.
Még hallik olykor egy-két kullogó
Neheztelése. S azt csudáljuk-e,
Hogy sánta kullog a sereg megett?
Magára nagy bajt vállal, aki az ilyet
Nyergébe szedné. Hagyjuk önmagokra;
Elérnek egykor; és mi kár, ha nem?
Ha nyelvünk el van rontva, mint
kesergik,
Úgy az most rosszabb, mint egykor vala...
............................................
1831
SYLVESTER
…Első valék én,
aki, mint műveld
A parlagot, törvényt s példát adék.
Rádaym
követte nyomdokom, s utána
Kalmár és Birsi s Molnár; s egy
időben
Rájnis s Baróti: két nagy bajnokok.
És, akit Ganymed helyébe Zeüs
Olympusába vitt, Daykám,
s Virág
És Berzsenyim, Miklának éneklője.
Bihart Vitézem, szép környét Tokajnak
Nagyom tanítá zengzetem csudálni.
Erdélyt Arankám, Zsomborim s Buczym;
S érdemlett párta zöldel fürtjeiken,
S nem lész idő, mely azt hervadni hagyja.
Híveim
sorában nem volt még nagyobb,
És, oh, mikor lesz annyi! mint te voltál,
Pankratiasta férfi, Révaim!...
BERZSENYIHEZ
Hogy
jambusimra gáncs fog szállani,
Előre láttam! ők az iskola
Törvényeit bátran általszökdösik.
Becsűlik a törvényt, de csak ha jó;
Becsűlik a példát, de csak ha szép...
…Mi
tészi verset verssé? "Szózatosság."
S mi ezt? A hosszú s a rövid tagok
Arányos és kedveltető egyezése.
Vers ami a fülnek, hol tág, hol szoros
Törvény szerint, nyújt bájt, s a holt igébe
Hizelkedő zengéssel éltet önt;
S a nyűgöt, mely közt kényesen lebeg,
Érezni nem, de csak gyanítni hagyja.
S így Plautusnak s Terencnek rendei,
Bár szűk bilincsre verve nincsenek,
Füled gyönyörrel s játszva verdesik.
így jambusom, ha páros öt fogásin
Úgy ejti kurta tagjait, hogy ők
Utól ne álljanak…
A
verselés legrégiebb neme
Az volt minálunk, melyen vén Tinódink,
Szikszó borától fűlve, dudola.
Rest és siket vers, mely hat párja közül
A sort középben kétfelé hasítván,
Csak egyikének adja gondjait,
És mégis oly, hogy tapsolást remélhet,
Ha ihletéssel énekeltetik,
És a vezérrend két utóbb csapását
Selypűl nem adja vissza a többiben:
S házát s hazát, és szállát meg valát,
S vagyont s hagyjont nem toldoz együvé.
Az adva, rakva, kapva lél kegyelmet,
Mert kedves olykor még a tompa hang is.
Elhalhatatlan
fényt ezen nyere,
Ki majd dicső ősének hős elestét,
Majd a kemény lány csüggesztésit dallá,
S egünkön Zrinyi csillagként ragyog.
Kevésbé könnyü mint volt Gyöngyösi,
Jóval tanúltabb, s fentebb szárnyalásu.
S e versnem hordja Zrínyinek nevét….
Nyert
a magyar dal, amidőn görög
Tetőkre léptetett. De veszte a régi,
Midőn új éket raggatának rá.
A lagzisoknak részegült cigányaik
Tibullnak mennyei kellemű leányát
Piros csizmába bújni kényszeríték,
Hogy cincogásaik mellett a Homer
S a sánta Musa táncát lejtegetvén,
Patkós bokáit összecsattogassa,
S a csürhe nép közt vad kacajt röpítsen.
A részegeknek tetszik e veszettség;
De akinek szent tűz hevíti keblét,
S Hellasnak istenségit tiszteli,
Az átkot-vonszó helytől futva fut,
S a farsanglás szentségtörő bohóit
Adrasteának boszujára
hagyja…
Barátom! Orczy s társai már avúlnak;
Avúlni fogtok egykor majd ti is!
S mint a te fényed vet homályt Bugacnak
Szent dallosára most: úgy zengi majd
Az unokának egy újabb Virág,
Egy újabb Dayka szózatosb dalát,
Mely a te lantod édes énekit,
És amit istennéje súg Kisünknek,
És Himfy zengett, elfeledteti.
Mi még hajnallunk, s távol a határ!
De nem lesz oly kor, mely a vak tudatlan
S a pöffedt kancsal bölcsnek boszújára,
Ki títeket nyelvrontóknak szidalmaz,
Mint Marsyas azt gyáva lantolónak,
Kire ég, föld, s még a poklok is, fülelnek,
Neved csudálás nélkül emlegesse.
S mint én irígylem "két rőf pántlikáját"
És a "nyomorgó csárdát" Orczytól:
Akként irígylik majd "Psychéd" neked
S amit hazádnak szent szerelme zeng…
Külföld termése
volt a rózsa is;
A múvelés belföldivé tevé,
S hespéri eget szítt e tetők gyümölcse.
Jer, halljad lantom zengzetét. Ne kérdd:
Mindég enyém volt-e? Most már enyém.
Ne kérdd: törvénnyel egyez-e, nem-e?
Egyez, ha szép; mert törvényt ez teszen.
A kellem istennéit engeszteljed:
Nyert, akinek kedvellik áldozatját.
1809
A
boldog alkony
„Csókot, lyánka!”
– Nem én. – „Igen, oh igen!
Egyet!” eressz; nem.
„Láng vagyok, éltem alél, angyali lyánka!”
Nem én.
Reszketve: megragadám.”Ide
szácsk…! – ah
El! – „E szemet! És e
Másikat! E rózsás ajkat! Ez arcot!” – El,
el!
„ Még egyszer szácskát!
De ne tartsd hát zárva!
Szemed még!
S homlokod! E lobogó gesztenyszög
Hajakat!
És gyönyörű nyakad és ámbrás száp
mellyedet!
Újra
Hagyd…! Jőnek! Hamar!
Fuss! – s
Futnom
kelle. De most már
Tőled, Lolly, csak
hajnali fényre futok.
/In: Z. Szabó László: Kazinczy Ferenc. 1984./
Versek a Kazinczy-levelezésben I.
2006.
02. 06
Kazinczy és levelezőtársai leveleikben egymásnak
küldözgették verseiket és fordításaikat. A 7, 8, 15 és 23. levelezéskötetekben
található verseket gyűjtöttük egybe. Előbb Kazinczy, majd levelezőtársai
versei, műfordításai következnek. Ha a versnek nincsen címe, az első sort
közöljük. Esetenként egy-két szakaszt idézünk a versből. Kazinczynak / vagy a
levelezés-kötet szerkesztőjének/ a vershez fűzött kommentárját idézzük.
Kazinczy verseit néha három-négy társának is elküldte.
Az első levelet vesszük figyelembe, melyben a vers előfordul. A levelek
időrendjében közöljük a verseket.
K > id. Ráday Gedeonhoz, 1786. 8br 19. Kassán
Gróff xxx Ferentzhez
El-ázott szemmel s szánakozva nézem én
Az esztelenség vakmerő bolondjait,
A kik, magoknak tettzvén, a
meg-tévedés
Eggyik széléről a másikra térnek el…
A szerkesztő jegyzete:…a vers ki van adva…A vallástalan címen…a vers több
változatot mutat …
K > id. Ráday Gedeonnak, 1789
Közlöm alázatosan tegnapelőtti munkámat…
…Horváth
Ádám Úrhoz…
…Élni fogunk, kedves Horváthom! Tégedet ádáz
Bellonád hadi dalra tanít…
Engemet hív Eratóm…
K > id. Ráday Gedeonnak, 1789. 12.27
…Méltóztasson…meg ítélni…mennyire
találtam el ezt a Museumnak második negyedébe iktatott énekemnek meg
igazítását.
Fogy az
élet, s nemsokára
Szép korom már majd el-mul;
Érzem, nints messze
határa…
S hajam barna szála hull…
…Ide teszem egy minapi fordításomat…
Der dichtende Knabe A gyermek Poéta
…..
K > Fáy Andrásnak, 1809. 04. 13
…Közlöm itt…egy Sonettemet,
mely már ötödfél esztendős, és még Kis Jánoson s Gróf Desőffy
Józsefen kívül senki nem látta:
XI. novembris. MDCCCIV.
Nincs milliók köztt egy, kit
a fene,
Vak Áte vett volnas korbácsolásba…
K > Cserey Farkasnak,
1809.10.17
Most hozzád készítek egyet /episztolát/…Most
épen a Barcsay nevén akadtam el. – Imhol eggyik paragraphja:
A verselés legrégibb neme
Az volt minálunk, a mellyen Tinódi,
Szikszai borától fülve, dúdola.
Rest és siket vers…
…egünkön Zrínyi csillagként ragyog.
Kevésbé könnyű mint volt Gyöngyösi*:
Jóval tanultabb…
* Murány
éneklője, K.F. jegyzete
….
K >
Dessewffy Józsefnek, 1809.11.17.
Gróf Dezsőffy Józsefhez
…A bölcs, ha porban fekszik is, - király…
…A Bölcsesség középben áll, nem szélen.
Kell ész: de fény is kell. – Melyike kell több?
–
Nem kell sok ész; az sokszor árt: de fény.
De czim, de pénz sok nem
lehet soha…
K > Berzsenyihez, 1810.01.01
Az erdő
/ K > Kis Jánosnak, 1810.01.19.
Az erdő 4
sora és Prof Kézy Mózes latin fordítása, Kazinczy
kommentárjával./
Kishez
Könyörgés
A boldog alkony
….Csókot
Lyányka!...
Szádat! Hagyd szívnom, Lolly,
lehelleteid!...
Van szemed és így látsz…
Solöecismus /nyilak/
K > Döbrenteinek, 1810.
01. 22.
A zsibói nagy
megholt
A néo- és palaeo-logus
Nem magyar a nyelv már, nem az a ruha.-
Németes ízlés
Lepte
meg ezt és azt, s korcsosodásra jutunk…
K > Rumy Károly Györgynek,
1810.01.28.
Birtokomon egy gyenge leány és egy magas
asszony
Versengtek;
mellyem lángola
mindenikért…
…a
deli szép nő
Sírom
széléig bírta szerelmeimet…
K > Berzsenyinek, 1810.03.06.
…Fábchicra is tétetek
a Kulcsár leveleibe egy Epigrammát. Az az ember igen
darabos verseket írt. De aki maga Poéta,
ezen olvashatlan versekben is kap holmit, amit
becsülni fog…imhol a vers egészen a Fabchich stylusában, manierjában.
Scázon
Fábchich vala nevem. A kegyes Múzsák
zörgő
Citerát adának nekem. Iszonyodással
fut
Zengés elől az, akiről nem mosolyogtak.
De nem fut, akit felavatának
és értik,
Hogy nincs tulajdon kecsek híján…
…Szerettem a nyelvet,
Buzogtam én is érte. Nevemet tiszteld s áldd.
F.
József /1753 – 1809/ költő,
műfordító, nyelvész…
K > Berzsenyinek, 1810. 04. 05
A nagyság és szépség diadalma
Elfolya
kétezer év, és még több, s végre megúnta
A nagy
Mennykövező hitvese s huga dühét…
Párizs
bántott meg, Párizs bosszúlja meg estem;
Így szól és
harcra hívja ki Napoleont…
Ezt a hosszú Epigrammát, édes barátom, 14 nap olta betegen fekvén
írtam…ez a nagy történet…engem is elszédített…magam nem csak
igen jónak nem tartanám, sőt azt állítanám, hogy épen nem érdemes az Erdőmhöz, Könyörgésenhez, Wesselényimhez s Báróczymhoz hasonlítatni…
K >
Szemere Pálnak, 1810.05.12…
…a Mythosz elég Reiz der Neuheit-kapott a Napóleon tetteinek nem uninteresszánt /kiemelés: K.F./
előadásával. Én irigyleném még Batsányinak is –
pedig neki nem örömest irigylenék valamit –
ezen négy sort:
S ah a Spréai szép Amazon
már kezdi csatáját!
S ah szalad a remegő Spréai
szép Amazon!
S a diadalmas előtt Berlinnek tornyai remegnek,
Mint a vén Gotthárd reng vala
lábai alatt.
K > Döbrenteinek, 1810.08.26…
A Napóleonra
írt Elfolya kétezer év darabomat én annál inkább
szeretem, minél későbben olvasom. Eleintén nem szerettem így. Tűz van benne; a
tűz pedig jó portéka mind versben, mind nem versben…
K > Horvát Istvánnak, 1810.06.01
A gratziákhoz
K > Cserey Farkasnak,
1810. 06. 03
Fényt bírni
s a fényt érdemelni, szép;
Nem bíni s érdemelni – szép az is:
De bírni s
meg nem érdemelni, nagy mocsok!
K > Berzsenyinek, 1810. 06. 04
Apollóhoz
Miért
könyörögjek én teneked…
/Utalás
arra, hogy a teljes vers később következik/
K > Kazinczy Miklósnak, 1810.06.09
Én e
hónapban Horátznak egy ódáját nem fordítottam, hanem
új ódát csináltam…
Miért
könyörögjek…
…Nem
kell nekem kincs! Nékem elég juta;
Nem gőz!
Pirulnék, hogyha belőlem is
Játékot űzne
a Sors. Rohanjon
Bár mi reám,
fedez a Középszer…
K > Cserey Farkasnak,
1810.07.27
Imhol kezdete azon hálaadó levelemnek, édes barátom,
mellyel a maradéknak hírdetem, hogy Te autobiographiai gyűjteményemet Therézia …kézírásával gazdagítottad. Ez igen hosszú Epistola fog lenni, mert először a nagy theréziának
gyönyörű képét fogom festeni… / a vers a szöveg előtt van/
Mely lángba hoza
lelkem e levél…
…Ah, a
Szabadság nem nekünk való!
S nem a
Szabadságnak mi…
Mi kiskorúak vagyunk…
Döbrentei > K, 1811.03.16…idézi fenti verset,majd „…Elküldöttem Székely Udvarhelyre
…Karácsonyinak, s ezt írá róla: Kazinczy úr
munkája valósággal classicus…vigyázzon, mint a magyar Poéták Atyja…
K > Kis Jánosnak, 1810.07.27
Elkezdettem egy
erotica elégiát, de két sornál többre nem
mehettem…
Him! Neved Úr! Mondta a születés. Érezzük hatalmát,
S a gyengébb
nemnek durva tirannji vagyunk –
….
Mely lángba hoza
lelkem e levél…
…Ezek
a sorok nem csak kisimitást, de talán újra dolgozást
is fognak kapni. Meleg szívvel fogom, mert haszna lesz, és azért, mert szükség,
hogy a később kor ismerje
gondolkozásomat. /Kiemelés
Kazinczynál/
K > Kis
Jánosnak, 1810.09.24.
Bugaczi csárdára
Csikós s gulyás nép…/ a kiadott Kazinczy-versek
között megtalálható/
K >
Sárközy Istvánnak, 1810.10.14
Obsidionis Sigetianae v. 29, 30, 31
Bízol e Németben te okos Horvát Bán?...
K > Virág
Benedeknek, 1810.
Hazai
tudósítások 1809. II. Rész No 49 lap. 374
A bűnnel eltölt földet az Istenek…
K
> Kis Jánosnak, 1810. 10. 29
…Te
buzdítál, hogy Nyilaimat
folytassam…imhol van, amit készítttem.
/ A levélben nemcsak a
címek, hanem a versek következnek. B.G./
A két természet
Különbség a prózai s poétai mí között
Szokás Berki
szokottat imád…
Subai
K
> Berzsenyinek, 1810. 11. 03
Herculeszhez
Szokott és szokatlan
Fülmile
és Czinke
Törvényszegés
Subai
Prózai és Poétai
szóllás
Fentebb stílus
A két Természet
Mikrologusz
K
> Rumy Károly Györgynek, 1810. 11. 15
…Ich sende hier
zwey Epigrammen aus meinen Dornen und Blumen
Arbuscula
Látta,
hogy a vad nép, mely őtet pisszegi, tapsol
A
rossz játszóknak, Roscia, s tűznek hevült.
A
te javallásod, pór Rend, úgymonda, gyalázat;
Mesteri
játszásom csak lovagoknak örül.
Az avatatlan
Ámbár lelkemet…
Berzsenyi > K, 1810. 11.23
….Epigrammáid igen elmések és férfijúi philosophiával tellyesek. Te
valóban mindenben útnyitónk vagy! Egyedül azt óhajtanám, hogy nyilaid nyilván
ne sértenének, hanem csak titkon és látatlan…Tégy, kérlek a Czinke helyett Czinegét! Ez a nyomorúlt
ember elég epigramma maga magának…
K > Gyulay Karolina és
Lajos testvéreknek, 1810.12.06
…most elégedjetek meg az elejével:
Azt
a virágot, gyermekek,
Melyet
már félig ősz fejemre
Hízelkedve
nyújt kezetek…
K > Rumy Károly
Györgynek, 1810.12.09
…Hier die Epigramme:
Elvesztem!
s ah lyányka, te benned vesztem el! E csók.
Mely
ajkaidra nyomul, engem is elragadott.
Félre
te Mennyrázó! Fordulj, szép lyányka, s ölelj meg;
Szedje az emberi lyány csókjait emberi
száj.
K >
Berzsenyinek, 1810.12.16
Kis és Berzsenyi
…Melyiké az alma? – ah ki mondja meg!
Kedves nekem
A
mester, és a nem kisebb tanítvány.
K > Kisnek, 1810.12.27…A reátok írt s utolsó
levelemben közlött epigrammának némely variánsai vannak.
Ráday
/Váczy a két verset a K > Kis Jánosnak, 1810.12.16
levélben teszi közzé./
K > Kis
Jánosnak, 1810. 12. 27
Péczeli
A Ludhattyú
Epigrammai morál
K
> Fazekas Istvánnak, 1811.01.02
Az
ismétlésen kívül:
Baróti Szabó
Himfy
K
> Berzsenyinek, 1811.01.10.
A békák
Az én sugallóm
Az a kis lyányka, kit nekem
Hogy
verseim sugallaná,
Társul
a Múzsa rendele…
K >
Horvát Istvánnak, 1811.01.16
Silvester
…Első valék én, a ki
mint miveld
A
parlagot, törvényt s példát adék.
Rádaym követte
nyomdokom, s utána
…Daykám, s
Virág
És Berzsenyim…
K > Rumy Károly Györgynek, 1811.01.27.
Hogy
Pázmány magyarul alkalmasint tuda
Tekintsd
hol született, s nem lesz többé csuda
Szülte
volna Eger, Győr, Soprony, Pécs, Buda,
Úgy
szóllana mint a síp mellett a duda.
De
mivel az a táj szülte nemzetünknek,
Mely szűz birtokában vagyon szép
nyelvünknek,
S
fel nem vette rongyát irhás zsellérünknek:
Nagy
méltán tarthatjuk egyik fő díszünknek.
/Pázmány
Váradon született/
K > Szentgyörgyi Józsefnek, 1811.04.12…Egy
episztolámban, melyért némely lakosa s fija Debreczennek haragudni fog, én egy fiatal Poétával ezt a
két strophát mondatom:
Hogy
Pázmány magyarul…
K >
Berzsenyinek, 1811.03.08
Egy Római Arcászhoz
/Kötetben is/
K > Rumy Károly Györgynek, 1811.05.01
…mein Sonett
Az Ö Képe Ihr Bildniss
Magának távolléte alatt in
ihrer Abwesenheit…
Midőn a
hajnal elveri álmomat,
S a fény
lopva csúsz még rejtekembe,
Imádott
kedves kép, te tünsz szemembe,
S ah gyuladni érzem régi lángomat…
…S
midőn ezt űzöm, mint egykor vele,
Ím a nap bélő a zsalunyíláson,
S sugárival körültte glóriát von.
K > Berzsenyinek, 1811.05.03. Küldi a fenti verset
és…Feleségem gyenge lyánykori képe…azon falon függ, mely általellenben áll ágyammal…igen jól eltalált kép örök
ifjúsággal bír, nem úgy mint originálja…Innen az illusio…/Hasonló
kommentárral küldi a verset Kölcseynek ugyanaz nap, Csereynek
05.11-én/
K > Kis Jánosnak, 1811.05.12.
A Margit-szigeten
Cserei Miklóshoz
…Szemem vakítja fényed szép sugára.
Nem fénylek én: s én azt nem fájlalom:
A
nagyvilág énnékem Széphalom.
K > Berzsenyinek, 1811.05.22
Zrínyi
Cserei Miklóshoz
A Margit-Szigeten /A
levélben: A magyar Szigetvár. Szompolyogva…/
K > Berzsenyinek, 1812. 04. 15
…Utolsó leveledben említéd
azon kíváénságot, hogy a Desőffyhez
írt Epistoilát is láthasd…
Gróf Dessewffy Józsefhez
…A
bölcs, ha porban fekszik is, - Király…
…Ész,
A
mennyi kell szükségből, nékem is van:…
K > br. Szepcsy Ignácnak, 1815. 01. 20
…Most tsak egy Epigrammot Orthologusainkhoz…
Az Egri Bibliothéka
A Nyelv Rontók
Az ujítók
…II. Jelenés
…Nekünk
Magyar kell, nem deák s görög. –
S
ha kell külföldi. Mért nem a tatár?
Mert
a tatár rokonvér…
III.
Jelenés
…Melyike
a jó, mellyike a gonosz,
Azt
értik akik engemet Szeretnek
S
epés gúnyoddal én nem gondolok…
Vida László > K, 1816.01.24
…hálaadatossággal fogadom megbecsűlhetetlen
ajándékodat melyet…Trattnernál
kinyomattattam…
/A
szerkesztő a jegyzetben közli a vers egyik variánsát/
…Vida László Úrhoz…
Kazinczy
Ferenc, Széphalom, 1815.12.11
Hah,
melly idő! A feldühült
vihar
Kéményeimben
kínosan jajong…
Sötét
az est…
a kályha mellett helyt fogok,
S visszatészem képzeletemben magam…
Óh
áldott óra, mellyben engemet
Megszálla a vers- és könyvgyártás dühe!...
De
bár mázolás ez, engemet
E
mázolás nélkül az én Vidám,
És
Szemerénk, Kölcseynk, s láng Helmeczynk,
S
te Szentmiklósy, nem kedvelnétek…
K > Wesselényi Miklósnak, 1817.01.28.
Buczy Emilhez
Horváth Ádám > K, 1817.03.02
…A kik Helikon Innepére
el nem jöttek; de magok helyett küldöttek Verseket…azok köztt ezt:
…Keszthelyen
hallik Víg ének: A’hol hazánk tengerének
Habjai könyökre gyűlnek, S dél felé alá görbülnek,
Ott ma Helikont
építenek; A vizi Nimfák
segítenek…
Éljenek a víg Vendégek! Helikoni kiességek
Éljenek a szent Munkások. Éljenek a Méczénások.
Ha ott van Kazintzy, hadd
zengjen mellette
E pusztai lant is: ha nints,
ő helyette. K.K. /Kazinczy Klára/
K > Döbrenteinek, 1817.
03.26
Nézzd mint kezdődik hozzád Epistolám:
Elhallgattál,
s sem szíved, sem kesergő
Vádjaim
nem tudnak felriasztani…
A
többi még nem kész…
K > Döbrenteinek, 1817.
05.10
Prof Vályi-Nagy
Ferencz Úrhoz, Patakra
Az epistola első fele a 3163. sz
levélben, a második fele itt:
De
míg a királyné beszél,
A
két idegent elhordta a szél…
…Zsongásidban
vedd Rádayt vezérnek,
S
mérd a’ mit az olasz s francz s német
mérnek…
K > Gr. Dessewffy Józsefnek, 1817.07.21
…Igaz e az, hogy a Mélt.
Grófnéhoz nem tudom hány holnap előtt Kassára írt levelem elveszett? Valóban
óhajtanám, hogy veszett volna el, mert abból csak e soraim maradhatnak meg:
Leánya egy nagytűzű atyának,
S a legszebb, leglelkesebb anyának,
S a legtiszteltebb férj imádott hitvese,
……/még hat sor/
„
rosszul volt versbe szedve…szeretném, ha a Mélt.
Grófnénak kezébe nem ment volna…”
K > Nagy
Gábornak, 1817.08.16
…Imhol egy pajkos Epigramma a Töv.
és Virágokba
Jövendölés
Hős Mihályunk karvasára, /Csokonai/ Vitéz…
K > Kis
Jánosnak, 1818.01.06
…Sokszor belé belé
pillantok a Virág fordításába is, - …Horátz
Levelei Magyarban két excellens fordítót
kaptak…Egy éjjel ezt csináltam:
Első Tárgya, Meczén, Múzámnak, s egykor utolsó!
Engem akarsz e megint, kit eléggé láttatok, a ki
Megnyertem botomat, berekeszteni régi körömbe?
Sem kedvem sem időm nem mint volt…
…Most hát elhányom versem s játékimat,
Azt keresem mi szabad.
Ez, ha érzésem meg nem csal, nem volna sokkal rosszabb
a Virágénál…
K > Gr. Mailáth Jánosnak, 1821.01.26
Minnyihez
Gróf Kornis Mihályhoz
Egy erdőben
Az ősz
Eltűntek a föld ifjú álmai,
A
kis virágok. Hőbb tájakra költ
A
szós pacsirta. Búsan állanak
S
lomb nélkül a kérges tölgy ágai.
Fakó
levél zúg végig a mezőken…
K > Jankovich Miklósnak, 1827.11.23
Közleni találám hozzád szólló Episztolámt egy
valakivel…Imhol megyen
Hozzád és őhozzá…
Wadasi Jankowich Miklóshoz
Megyek tehát, s éltemnek karjaid köztt
Fogom kiélni négy öt szép hetét;
Megyek, tenálad szállok, asztalodról
Élősködöm, kifárasztom cselédid.
Kifárasztom lovad…
…Most utamat Horvátunkhoz veszem,
A nagyhoz, jóhoz, szenthez…
A levelezőtársak versei
Aranka György
Barcsay
Ábrahám
Berzsenyi
Dániel
Cserey Farkas
Dayka
Gábor
Dessewffy
József
Döbrentei Gábor
Fachbich József
Horváth
Ádám
Kézy Mózes
Kis
János
Kölcsey
Ferenc
Mailáth János
Petrásovits András
Rojko János
Sipos
Pál
Szilvássi Gábor
Vályi
Nagy Ferenc
Vitkovics Mihály
Fachbich
József > K, 1806.11.5
…tapasztaltam, hogy…vigasztaló levelei az Sulpiciusoknak Cicerókhoz…fájdalmak
szüleményei…estve hozzá fogtam ez Hendeca Sillabusokhoz:
Rég nyakdosta szívem korom
pecséted,
Nem
mertem tudakozni, kit jelentsen…
Nékem,
legyen erőm Magyart dicsérnem
Ordítok
egyedül…
K >
Szemere Albertnek, 1808.01.30
…Gróf Desőffy Jósefnek a ma
érkezett Hazai Tudosításokban egy szép verse áll az
új Császárnéról. Francia lélek van a versben, - epigrammáskodik.
Bajuszos magyarok! Szép s jó Királynéhoz
Kik a múlt időből már régen szoktatok,
Bizonyosan nem fog tapodni reátok,
Az a szép láb…
Férjének a Magyar legkedvesbb
Nemzete –
Az is, ki ezt írta, sem nem vár sem nem kér.
K > Gr. Dessewffy Józsefnek, 1809.10.18.
…leányka
nekem Barcsay Ábrahámnak három
levélkéjét…küldé. Ketteje
franczia vers, a harmadik magyar…
N. 1. Quel phenomene heureux se leva de cett isle…
…Miért fog az ollyan francia versek
írásába…
N. 2. Két kies mezeje van a magyar Múzsának…
N. 3. Az embernek adott a kegyes természet
Kettős
ajándékot, mellyekkel érezhet:
Elméjével eget s jövendőt vizsgálhat,
Testivel termesztvén maradhat s fenn állhat.
Azzal
égig mehet, mert Isten magában
Ezzel tenyészhetik csekély hámorában.
De míg
ezek között hanyatlik élete,
Bizonytalan földi s szomorú remete.
Oldoztassd
fel véle végre nagy teremtő,
A titkot, melly hozzád közelebb vezető.
K > Rumy Károly Györgynek, 1809.11.12.
…drey Blatter von der Hand des Dichters Abraham Barcsay…
Quel phénoméne…
…Das andere Blatt enthalt auch ein
französisches Gedicht…
Arriveé vers sa décadence
Tranquillement vouloit la
France…
Das dritte Blatt ist ein ungarischer
Vers…
Két
kies mezeje van a magyar Muzsának…
Berzsenyi
> K, 1809.11.25
Barátom!
A gonosz tzakó megtsalt
Téged,
Hogy
vártt fiú helyett ismét leányt hozott…
…nyugodj s örülj barátoddal!
Mert
nékem a czakó ismét fiút hozott,
…Miért
nem adhatom Néked leánykádért!
….
A legelső
ódámat, mely Te hozzád szóll, ismét le rontottam, és mast így akarom fel építeni:
Mint
a világnak hajdani díszei…
…kis
versemet…ismét el küldöm
A Sonetthez
Cypris rosa lehellete…
…tsokold s koszorúzd gyenge Kazinczydat!....
Most egy epistolát is
készítek Hozzád, melly így kezdődik:
Az
a józanság, mely elömli mívedet,
S mellytől te félsz, nékem legszebb poesis…
…édes
az nékem, midőn Kazinczy
Úgy
szóll mint egy böltsnek szóllni kell Honyához!...
…Vajha nyelvedet elköltsönözhetném
s érzéseim tolmátsává tehetném!...
Kölcsey >
K, 1809.12.08
…csak
négyszer fogtam tollat…Imhol a dal:
Így
zengi berke bájos éjelében
A
Nimfa daljait…
…Szelid csenddel zúg a dal hurjaimról:
Miként
az esti szél…
Óhajtom,
hogy a dal nyerje-meg a Tekintetes Úrnak
tetszését!...
Szemere Pál
> K, 1809.12.25
…Ide ragasztom még a Döbrentei
levelét is Vitkovicshoz és ennek válaszát s gáncsait
a Döbrentei levelére és verseire…/ Három levél!
Sz.P.>K; D.G.> V.M; V.M.> D.G./
Döbrentei …A
Magyarok Ézopusának…Vitkovits
barátomnak
…néhány darabotskákat tészek elődbe, azzal a kéréssel, hogy rólok
való gondolataidat mondjad meg…mutassad meg őket Prof. Fejér Úrnak is.
A Napok
Híjába könyörögsz a Napoknak
Hogy
örök törvényét folyásoknak
Változtassák
meg éretted
S
maradjanak még melletted.
Nem,
miolta egy örök szó hangjára
A
vak Khaoszból megindultanak,
Feneketlen
örvények szívására
Visszahozhatatlanúl béhullanak.
…Tsak a Tselekedetek állanak
Meg
a partnál; hol egybehullanak…
Epigrammák
Döbrentei
Gábor Batátomhoz…A 3dik stropha
nagyon homályos
…Hoznak
és ismét visznek magokkal,
A
hozzád hasonló virágokkal…
A Napok ideája után tán jobb lett volna az Égi Testek
mellett maradni…az 5dikbensok a homály…Egy morzsányit sem kíméltem
munkádat…Vitkovics Mihály
A Falusi
Tanítvány és Tanító
A nyúl és
Teknősbéka
A Bibitz és Vadász
A Ló és
Szarvas
A Szamár és Ezopus
Nesze, Palim! Rostálgassd
meg…Barátod. V.M.
Berzsenyi
> K, 1810.01.
Kazinczy
Ferencnéhez
A
Tudományok
A
Jámborság és Középszer
Kazinczy
Ferenchez
A Músához
Gr.
Festetits Lászlóhoz /…Berzsenyi költeményei közt/
Mindezekben, nagy tekéntetű
Barátom, egyéb díszt nem igen lelsz, mint a magad nevét…igazíts rajtok a’mint lehet…
Kézy Mózes > K, 1810.01.11
…Méltoztassa megitélni a
Tekintetes Úr, mit ér próba tételem.
Sylva
Nullae hic insidiae…
Rosa picta
Si mihi Parrhasius concederet…
K. M. /1781 – 1831/ latin nyelvű költő, a
göttingeni egyetemen tanult
Döbrentei > K, 1810.02.07
A kitsi szélhez
Melly
vidékről jösz kitsi szél,
hajam köztt
Lengni?
Mit suttogsz körülöttem? – Álnok,
Széphlom táján lakol…
Mit mond a Tekintetes Úr e meséimhez? Vitkovits négyet külde a magáé közzül…Ez olyan forma mint a Tekintetes Úr
Epigrammája. Én is írok egyet kettőt az enyémekböl
ide:
/Egy mese és öt epigramma, ebből a harmadik és az
ötödik, D. nem jelöli melyik vers kié/
A Párisból
okosan vissza jött
Nagy ember ez, hallod! Már Párist megjárta,
Eszét onnan hozott skatulyába zárta.
Az önnön hiba
megesmérése
Istenért!
Magamat mint elfelejtettem!
Hisz
e paraszt, s vele szépen beszéllettem.
Cserey Farkas > K, 1810.02.19
…Királjunk születése
napját itt fényesen meg ünneplők…egy urnábul
áldozat lángok ütődtek ki: a két mellette levő ablakon transparentre
e volt írva:
1.
Királj, Haza, Békesség,
Legfőbb kincs e 3,
A ki ennek áldozik,
Annak a neve 3…
Itt a hármas számok a Bataillonomat, melj a 3dik ezen regimentbe, tészik,
éls én ezen világítást a Bataillonom nevébe
tettem…
Berzsenyi
> K, 1810.02.25.
…Engedd
meg, hogy…Grófnédnak e következővel udvaroljak:
Aki
a Músát veszi úti társúl,
Mint
Te szép Vándor, kies annak útja;
…S
melly Zephyr Ámor Jegyesét
emelte,
Az
vigyen Téged fel-ölelve gyengén
Vissza Hívedhez bíbor illatok köztt
Theri szárnyán.
Vitkovics > K, 1810.03.02
…Dajkárúl…hallám…hogy ő
még 1784-ben Kassán írt már Magyar lábos Verseket…Petrasovits András
– aki a Megboldogúlttal szorosan barátkozott -
…ezen Epigrammáját közlötte velem saját írásábúl a Megditsőültnek:
Az mikor a Német Borjúk hajlikkal
hasityák
Fényes Egek boltyát, s az scytha gyenge fülét:
Ez rettegve tsudálkozik, és
azt véli, hogy immár
Szent-egy-házi fedél földre borúlva hajol.
O Magyar ok nélkül tetemid rettegnek! Az Isten
Szent neve mondatván földre le plundra
borul.
Kölcsey >
K, 1810.03.09
…Álmosdon
…támadt a dal, melyet itt közleni bátorkodok.
A vég-nyugalom
Óhajtom óh, a sírhalomban
Aludni
csendes éjemet,
Szendergve édes nyugalomban –
Leélvén
kínos éltemet…
Gonosz
dolog az, hogy nyelvünkban annyi e-nek kellett
teremni…
K >
Horvát Istvánnak, 1810.03.12
…Fábchicnak…
becses levelei vannak kezeim között…ez Epigrammával:
…Félre
komor versek! nemzett örömére Kazinczy,
Szült
Török édes anyád. Élted örömbe legyen.
/F. Euripideszből
Iphigeniát fordította, amit ezzel a verssel Kazinczy Iphigenia nevű lányának ajánlotta./
Virág
Benedek > K, 1810. 04. 18
…Már igen el szoktam a versificatiótól.
A Diespiterre /= Zeusz, Jupiter atyja/ egy különös
gondolat rántott…Olvasd most Te is.
A bűnnel el
telt foldet az Istenek,
Midőn megunván a nagy Egek felé
Menének…
…Horatius epistoláját Bentlei magyarázata után fordítottam…
Hor.LII.S.V.
UL. Kérlek, Teresias! Még
azt is mond ki, mi úton
És módon
vehetem magamat fel az olly bal esetből…
….3
oldal…
Engem
Plutóné ragad. Élly, őrizzen egészség!
Kölcsey >
K, 1810.05.06.
…most
épen Homerost olvasám…Illyen volt nekem is egy versem:
és
el ringatja őt szelid ölében:
mint
Óceánnak Cypriszt hűs keblében
Nereiszek lágy dala.
Dessewffy
József > K, 1810.06.08
…Házam
valódi bizonysága annak, hogy ispotály ott is lehet, ahol nintsen
Palota…
Ce monde, ce
theatre et d’orgueil
et d’erreur,
Est
plein d’infortunés, qui
parlent du bonheur.
Tout s’y pleint, tout gémit en cherchant lr Bien-etre,
Nul ne voudrait mourir, nul ne voudrait renaitre.
Virág
Benedek > K, 1810.06.15
…Im! Horatiusból egy darab…
Hor. S. II.
S.I.
Horatius. Trebatius
Vannak,
kik vélik, hogy az én szatiráim epések,
S nem tartanak módot; mások, hogy
erőtlen a mit
Írtam;
…Várjon bár engem csendes Öregség,
Vagy te, Halál!...
Én ugyan írni fogok mindenkor,
akárhogyan élek…
Berzsenyi
> K, 1810.06.23
…a Görög Demeterhez írt ódát is meg bővítettem,
mert igen üresnek ítéltem. Íme közlöm Véled, hogy ítéletedet hallhassam:
Mennyi országok s koronák reményét
Vetted, oh boldog nevelő! Kezedre!
…Véreid forró kebelébe márványt
Lelsz
te s örök fényt
A te munkádnak s.t.
Sipos Pál
> K, 1810.06
…Az
Erdélji Brutus tiszteletére írt Óda mellett accludálok egy régibb levelet is…
Somborihoz
Erdély,
s hazánk őr istenei megint
Elfedve
töllem szent szineket…
Távul
köszöntöm Somborit innen is…
…Sipos
A leszen, aki hajdan is volt,
Sombori
hív szerető baráttya.
Virág
Benedek > K, 1810.07.26
…Igazán
írta Hortiusunk:
Meczénas! Honnan vagyon az, hogy senki közöttünk
Sorsával,
legyen ész, vagy történet adója,
Meg
nem elégszik?...
…Ez, a népnek röhögésit imigyen
Szokta
ki állni: süvölt a nép rám; én pedig itthon
Tapsolok
örvendvén, pénzes ládámra ha nézek.
Virág
Benedek > K, 1810.10.04
…két esztendő előtt jött ki a Pesti Újságban imez Óda:”A kemény télnek hava már eloszlott”
etc. Ebben imez változást tettem / a végére/ -
A halál szintúgy zörög a királynak
Ajtaján mint a nyomorúlt
szegényén,
…A halandóság fia halhatatlan
Érdemek által.
Erre törj mint legnemesebb aranyra…
Dessewffy
József > K, 1810.12.01
Óráid
follyanak gyönyörűségekben,
A
nap tsókjaidat irigyelve lássa…
Küld
vissza a szelessen s hibásan le írt haszontalant, minekutánna által futottad…
…Íme
próba gyanánt p.o. egy kis friss Epigrammátska…
Drága,
kegyes Ferentz, kiért
Annyi
gyertya világ fogy…
Vitkovics Mihály > K, 1810. Xbr.
27
Ts. Petrásovits András Úr és
Barátom kérésemre lefordította Deákra Palinknak ama szép
versét…ítéletedet írd meg.
Quum formosam alius calida inter
brachia sponsam… /2 oldal/
Kis János
> K, 1811. 01.18
Szép verseidből vett örömömet tsak
azzal tudom hálálni, hogy egy másik gyönyörűségemet közlöm…
Gratulatio ad festum nominis
Jam venit illa dies, qua te celebrare solebam,
Ardoresque meos ore referre tibi…
Cserey Farkas > K, 1811.01.22
Aranka a napokba ezt írja Nekem:
Az
által küldött, és köszönettel vett szép verseire Kazinczy barátunknak:
…Kit szeretek? Csereyt,
s párját a Nagyba Kazinczyt,
A
Haza lelke kötet a kiket egybe velem.
Mért
szeretem? Mert Barcsayt és Báróczyt…
…ők
szeretik.
V. Nagy
Ferencz > K, 1811.01.29
Küldöm…Kenderessy Úrhoz küldettendő
Ódámat…
Óda
Méltóságos
Kenderessy Mihály
Úrhoz
Az Erdélyi Gubernium
Titoknokához…
…Szent
érzeményeid visznek az Istenek
Sorába…
Virág
Benedek > K, 1811.02.07
…írni
kezdtem…Apróságok; imhol vannak, hogy el ne
vesszenek.
Bé van kötve szemed, hát hogy tudsz lőni? Kupidó!...
Részeg Tót
Nem vagyom én részeg, csak lábom
tántorog és rogy!
Nyelved
még jobban tántorog, oh te Bohó!
A Hazug
A sulykot gyakran szoktad nagy messzire vetni
Mert
félek, ne talám hamar essék vissza fejemre.
…Mivel
Farsang van, Vitkovics ívó dalát ide írom:
Sok
ifjú húllt a porba,
Mert
sietett a táborba…
Ha
én Rósa volnék
Hamar
el hervadnék
Senki rám nem nézne…
…ha lehetnék,
Én
csak galamb lennék,
Oh hova nem mennék
Hogyha
repülhetnék.
Szemere Pál
> K, 1811.03.12
SZÉPHALOM
lap.8.
Poémák.
Írta Virág Benedek. Néhai Királyi Professzor. Most: Élni siess!
-
Harmat
s eső szállyon reád,
Régen
szerettem Széphalom…
Berzsenyi
> K, 1811.03.13
…vedd
ezen három darabjaimat…
Én
is örömre születtem…
Emmihez
A Tánczok
Szemere
Pál > K, 1811.05.24
…a
kívánt verseket a Helikoni Virágokból
kiírom:
KÖZÖS
LÉLEK
Secundusból
Éjjeli
harczom után, Kedves, tikkadva feküdtem
Karjaid
ált-ölelő szent szövevényei között.
Elfogya tápláló lélekzete számnak
egészen…
…Éltet-adó
tsókod hült ajakomra nyomád…
KUPIDÓ
Bé van kötve szemed…
SÁNDOR
HAZUG
RÉSZEG
TÓT
SZERELEMDAL
Budán, Virág Benedek
…EPIGRAMMÁK
Aurora
I. füzetéből… 33 vers, a
költők: Vitkovics, Virág, Kazinczy, Sztrókay Antal Aranka,
Molnár János szepesi kanonok, prof. Fejér György
Sztrókai egyik verse:
Szűzesség
Szűzesség
az lyányban
Mint
illat rózsában:
De
mint tulipánnak
Nincs
szaga sok lyánynak.
Döbrentei > K, 1811.06.19
…Most
egy festő Versezethez kezdettem…
Mint
leng egy játszi szél hársbalzsammal felém
Tavaszi
újulást lehell szárnya belém…
…Mi,
éljünk szabadon a falu kecsével,
Mulassuk
magunk a vidék szépségével.
Horváth
Ádám > K,1817.01.20
…Maradt az Arion hajó-törésibül
egy Dal…reménységgel zárom
ide…az én Poetriám…
A Nagy Nemród meg sententizálása
…az segít, ha vakmerő:
a sokat próbált erő:
…Mert ki győz az Istenen?
Egy arányos más erő;
A mi tompa, vagy merő.
Horváth Ádám
> K, 1817.03.02
A Föld-mívelő
Varró
Pásztori beszélgetés a Keszthelyi Helikon Innepére
12
oldal….Toldalék
…A
nap, a’hová be-süt,
Fényesít ő mindenütt;
Mindenünk
szemére jut, Nem tsak, a’ki
írni rud. –
Hát,
ha Helikon van itt, Minket is
világosit:
…Hogy
örök lakos legyen A nap e kies hegyen,
Helikoni
szózatok! Jó jövendőt mondjatok…
A végén: H.Á. mpr
Sz…G… > K, 1817.04.08 / A jegyzetben: Szilvássi
Gábor/
…ide
írom azon Megköszöntést, mellyet közelébb
Gáspár napjára írtam…
Hálaadó áldozat
mely
Készíttetett
Tekint. Lauro Gáspárnak…Nevenapjára…Készítette s az Égre botsátotta
a Vátzi Reformata
Gyülekezetnek mostani Lelki Pásztora Sz. G….
…Ne vedd Neved napján rossz Neven,
de ved el
E Tsekély Verseket, s
méregesd elméddel;
S mint tisztellek, látván szerető Szíveddel,
Szerető Szívemnek e Zálogát ted
el.
Horváth Ádám
> K, 1817.05.27
…A
Hyperborei Zsengémnek…velejét…ímé küldöm…
Hyperboréi Zsenge
egy régi kis világi Melodráma
/
ami benne folyó beszéd, Hexameterekkel megy…/
…hajnal
derül, A kies sugár terül: Kelj fel, a nyugság elég; Útra hív a fényes
ég…
/…a
Leányok sijetve meg simitkoznak,
kötőződnek; indulni készülnek: de elébb a hajnalt idvezlik./
…le száll vissza a föld alá, a midőn egyszersmind a Kárpit is le esik/
…10 oldalon át…nyugodjon békében a
levelezés-kötetekben, hacsak egy újabb Weöres Sándor ki nem bányássza.
Gr. Majláth János > K, 1817.06.27
Ungerns Wappen
Auf hohen Bergen strahlet eine Krone…
Johann
Graf Mailáth
K > Gr.
Dessewffy Józsefnek, 1818.01.10
Most Superint. Kisnek Horátziusi Epistoláji mellé
fordítom a Wieland Magyarázatjait…Ezt
a felséges Munkát a Magyar Virágtól is bírja…
1.
Virág szerént
Meczénas, te! Kinek méltán szentelte legelső
Versezetét, s a legvégsőt is szenteli Músám!...
2.
Kazinczy szerént
Első tárgya, Meczén, Múzámnak, s majd legutolsó!...
A reményhez
Sonetto
Szelíden
mint a szép esttünemény…
Szemere
Pál, 1813
Ilyen
címen írt verset Szentjóbi Szabó és Csokonai is. B.G.
Gr.
Dessewffy József > K, 1818.01.15
Íme
Horátz egyik ódája…Jó-régi fordításom ez
nekem…
Nyugtot
ásítoz magos ég Uránál,
Kit
a Bált’ síkján a veszek ragadnak,
Fellegek
hátán mikor az setét hold,
S búvik a csillag.
Nyugtot
az hartzban szaladó Kozákok,
Nyugtot
az fénylő sima kardos Ángoly,
Vert
ezüstön nem veszed azt, se gyöngyön,
Sem suhogókon…
Nekem
egy vagy két telek az hazában,
S
tiszta ész és szív a kilentz szűzektűl
Nyújtatot’ az vak hiúság seregjét
Hogy kikatzagjam.
Csengery János fordításában:
Nyugalmat
A hajós nyugalmat kér az égtül.
Vész,
ha támad a nyílt tengeren,
Fellegektül a Hold elsötétül
S
nem ragyog rá csillag fénye sem.
Nyugalmat
kér, oh Grosphus barátom,
Harcos
thrák és tegzes méd csapat,
Ámde
azt nem kaphat semmi áron,
Bárha
kínál kincset, aranyat…
Kis
mezőt adott a Párka nékem,
Ám
beváltá szép ígéretét:
A
görög Múzsának ihletében
Részt
adott s megengedé lenéznem
A
tömeg kaján itéletét.
Dulházy Mihály > K, 1818.02.14
…leírtam
a már meghólt Rojkó János Úr
Napóleon házasságára készített verseit
… Az emberi élet körére írott verseket…küldöm…
Német
vers…
A
Deák vers…
A
Magyar, melyet Szemere Pál Úr…készített
A
gyermek semmikért repes,
Az
ifjú ideált vadász,
A Férjfi valót nyomoz,
Az
agg idvességért könyörög.
Ők,
ami nints, éldellik azt,
Nem
éldelvén azt ami van.
A
fenti szakasz egy másik változata követkeik…
Az
asszonyi nemet illető kép alatt
A
Német…
A
Deák
A
Magyar, melyet a Grófom készített
A Szép Nem életkorai
A szép Hölgynek kora is megy grásitsonként
fel és le,
Öröm’,
bún keresztül húzza őt is a sír kötele -…
Mindég
forgó idő! Kinek nintsen vége!
Ki
mindent rontsz és szülsz, légy lelkünk áldása,
S
egy boldog örökség tartós folytatása.
K > Gr. Mailáth Jánosnak, 1822.04.16
A szerkesztő jegyzete: A Schlafendes
Kind c. Mailáth-vers
fordításáról a szerző 1822.04.26. levelében nyilatkozik…
Az alvó gyermek
K > Gr. Mailáth Jánosnak, 1822.09.06
A szerkesztő jegyzete: Mailáth
elküldteDer Herbst c.
költeményét Kazinczynak azza, hogy fordítsa le.
Kazinczy a fordítással nem boldogult, a verset Dessewffynek küldte tovább. Ezt a fordítást küldi Mailáthnak.
Az ősz
Oszla miképp a rózsakor idv-álomja
Úgy
a virág; zuztól a pacsirta tart,
Szállna
e tört ágon…
S
csendek alatt lankadt ugarunk sejtendi,
Gyász
lepelébe havunk hogy majd rejtendi…
A téli folyam
Görgeti a sebesen zúgó Vág hullámit
A
szilajos habzárt a jég borítja…
K > Gr. Mailáth Jánosnak, 1822. Xbr. 08
A
fenti, A téli folyam c. Mailáth-szonett másik
változata:
Hömbörgeti a Vág torlódó habjait,
De
vad tajtékzását fagy, jég, és hó fedik…
Was würde Baron
Hormayr zum folgenden Epigramm sagen?
Egy
lovat, egy tehenet hámoz szekerébe magához
S
vonja velek terhét…