Kazinczy Tübingai pályaműve /1808/

Tartalom

Disszertáció 2008.

A címlap

Gyűjtés a hálóról

Levelek az OSZK honlapjáról /Szauder Mária/

Levelek BG levelezéskötetiből

Levelek a 24 kötetből

Disszertáció 2008

AJKAY ALINKA

Kazinczy Ferenc Tübingai pályaműve és irodalmi, politikai előzményei

Doktori disszertáció tézisei /Rövidítve. B/

TÉMAVEZETŐ: DR. BÍRÓ FERENC DSC EGYETEMI TANÁR BUDAPEST, 2008

A dolgozat célkitűzése

1784-ben II. József osztrák császár és magyar király az addig használt latin nyelv helyett a német nyelvet tette Magyarország hivatalos nyelvévé, ami azt jelentette, hogy attól fogva a törvénykezés, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás nyelve a német lett. Az intézkedés

komoly ellenállást váltott ki Magyarországon, főként a többségi magyar ajkú vármegyék tiltakoztak a rendelet ellen. A nyelvügy politikai kérdéssé válik, amellyel így vagy úgy, a társadalom különböző szintjein, foglalkozni kell. Mintegy fél évszázadon át tartó küzdelmes folyamatnak lehetünk a tanúi, amelynek gyümölcse 1844-ben érett be, amikor minden (nemzetiségi) tiltakozás ellenére a magyar lett az ország hivatalos nyelve. Ez a több mint öt évtizedes folyamat a magyar nyelv lassú térhódításáról is szól, amelyben jelentős részt vállaltak a politikusokon kívül a kor neves tudósai és írói is.

…. Az első felhívást a magyar nyelv ügyében 1804-ben Kultsár István tette közzé. Ebben a magyar nyelv állapotáról, fejlettségéről, a fejlődésben tapasztalható előrehaladásról várt átfogó képet a pályázókról. A díjazott pályamunkái 1806-ban jelentek meg.

A másik pályázatot a bécsi udvar kezdeményezésére az országgyűlés után nem sokkal,

1808-ban a tübingeni Cotta-könyvkereskedés írta ki

azzal a valóságos céllal, hogy érveket gyűjtsön a magyar nyelv hivatalos nyelvvé emelése ellen. A két, igencsak eltérő indíttatású pályázatra számos pályamunka érkezett: az előbbire huszonkettő, az utóbbira huszonegy. A Kultsár-féle pályázatra érkezett művek teljes listáját ugyan nem ismerjük, de hat, később nyomtatásban is megjelent műről tudjuk, hogy erre a pályázatra készültek (Teleki László, Kis János, Pántzél Pál, Pucz Antal, Mátyási József, Péchy Imre munkái).

A tübingai pályázat esetében még szegényebbek vagyunk. Miután a beérkezett pályamunkák és bírálatok később egy tűzvész alkalmával megsemmisültek, csak annyi bizonyos, hogy Kazinczy Ferenc pályaműve erre a pályázatra íródott. A pályázók

névsora szerencsére – Heinrich Gusztávnak köszönhetően –fennmaradt, s még további kutatásokat igényel a többi esetleges pályamunka fölkutatása.

Ezekben az években – e pályázatoktól függetlenül – még tíz olyan mű, röpirat jelent meg, amelyek a magyar nyelv ügyével foglalkoznak, közéjük tartozik Cházár András két, és Sándor István, Perecsényi Nagy László, Kis József, Gregor József, Czinke Ferenc, Szekér Joakim Alajos, Berei Farkas András és Fejér György munkája. E nyomtatásban is megjelent művek mellett gazdag az a kéziratos anyag is, amely az 1807-es országgyűléshez kapcsolódó s valamiképpen a magyar nyelv ügyére is reflektáló írásokat, jellemzően verses pasquillusokat is tartalmaz. Kutatásom forrásanyagát mindenekelőtt tehát a magyar nyelv ügyével foglalkozó, ekkoriban (1806 és 1809 között) nyomtatásban is megjelent pályamunkák és röpiratok, a csak 1916-ban kiadott Kazinczy-mű, valamint az 1807-es országgyűléshez kapcsolódó iratok és kéziratos anyag alkotja.

Disszertációm rövid bevezetővel, majd a nyelvkérdés, a hivatalos nyelvhasználat,

nyelvművelés európai problémájának vázlatos áttekintésével kezdődik. A második fejezet középpontjában az 1807-es országgyűlés s annak előzményei valamint résztvevői állnak…..

A harmadik fejezetben azokat a magyar nyelvvel foglalkozó röpiratokat mutatom be és ismertetem, amelyek 1806 és 1809 között jelentek meg. A negyedik és az ötödik fejezetben a már említett két pályázattal foglalkozom. Az előbbiben a Kultsár István pályázati felhívására készült műveket veszem számba, míg az utóbbiban Kazinczy Ferenc Tübingai pályamővé-t.

Kazinczy Tübingai pályamű
címmel 1808-ban keletkezett munkája az egyetlen olyan műve a nagy irodalmárnak, amely hivatalos pályázatra készült, és a külföld, a széles nagyközönség számára első ízben fejti ki nyelvészeti, irodalmi álláspontját…. Hosszú évekig próbálta a maga pályaművét kiadatni – fontos munkának tartotta –, de ez nem sikerült egész életében, csak bizonyos, rövidített részlete jelent meg folyóiratban. A szöveg végül a XX. század elején jelent meg. A műnek csak a német nyelvű változata teljes egész, a magyar töredékesen maradt fenn…

A vizsgálódásom körébe vont anyag minden homogeneitása ellenére is (hiszen valamennyi a magyar nyelvhez kapcsolódik) rendkívül gazdag és sokszínű. Egyik-másik munka annyira

sokrétű, hogy akár egymaga is doktori disszertáció tárgya lehetne. Itt elsősorban a nagy fölkészültséggel megírt művekre, Teleki László vagy Pucz Antal írására kell gondolni. ….Kazinczy eredetisége mindenekelőtt a többiekétől lényeges pontokon eltérő felfogásában gyökerezik. Disszertációm témájánál fogva tudományterületek határán fekszik. Mivel a nyelvkérdés megoldásának legfontosabb színtere az országgyűlés volt, s a magyar nyelv ügyéért folytatott küzdelem része volt az udvarral vívott politikai harcnak, e ponton dolgozatom a történettudományhoz kapcsolódik. Másfelől élénk vita zajlott e kérdésről a korabeli szellemi közéletben, pontosabban fogalmazva a tudományos és irodalmi életben is,

ezért a nyelvkérdés irodalmának vizsgálata egyben irodalomtörténeti kérdés is. Vizsgálható mindez továbbá nyelvészeti, elsősorban nyelvelméleti, nyelvtörténeti szempontból is, hiszen ekkoriban indul fejlődésnek a nyelvtudomány…Összefügg e probléma a korabeli oktatással, a nyugati vagy éppen keleti (orosz) példák hatásával, a latin tudományos nyelvként való használatának egyre gyorsabb visszaszorulásával, így amennyire történet-, irodalom- vagy

nyelvtudományi kérdés a magyar nyelv XIX. századi ügyének vizsgálata és kutatása, éppen annyira művelődéstörténeti is. ….

A dolgozat eredményei

Kazinczy Ferenc Tübingai pályamőve méltatlanul elfelejtett, háttérbe szorult darabja az életműnek. Dolgozatomban megkíséreltem a pályamű előzményeit feltárni, mind elméleti, eszmetörténeti, mind pedig filológiai téren, a korszak megelőző röpiratait vizsgálva. Ennek

eredményeképpen megállapítható, hogy Kazinczy szemléletében tér el a kortárasaktól, nézőpontjának középpontjában az irodalom áll. Míg a kortárs literátorok a magyar nyelvvel főként a tudományos nyelv szempontjából foglalkoztak, nevezetesen, hogy alkalmas-e a tudományok magyar nyelven való művelésére, az iskolai oktatásra, ehhez megvan-e a

grammatikai, szókészletbeli fejlettsége, bősége, addig

Kazinczy pályaművének több mint a felét egy irodalomtörténeti áttekintés* teszi ki. Bőséges szöveggyűjteménnyel szemlélteti a nyelv fejlettségét.

Foglalkozik a grammatikával is…. Senkinél nem tapasztalható, hogy olyannyira központi helyzetben lenne az irodalom, mint Kazinczynál. ...Filológiai szempontból lényeges Kazinczy pályaműve esetében a debreceni Papszász-hagyatékból előkerült autográf kézirat, amely a pályamű egyik korai változata. Ugyan ez is töredékes, ám jelentőségét mégis növeli, hogy a Heinrich Gusztáv által kiadott magyar nyelvű szöveg hiányzó szakaszainak egy része ebből a kéziratból pótolható…A kézirattárak, levéltárak mélyéről még számos érdekes munka kerülhet elő.

*Néhány adat a Heinrich-féle 1916-os kiadásból /B. példánya/

Az irodalmi szöveg 30 oldal, benne 17 vers. Többek között verssel szerepel :

Baróti Szabó Dávid Egy ledőlt diófára

Dayka Gábor A titkos bú

Esdeklés

Csokonai A szemrehányás

A reményhez

Verseghy Dórishoz

Kisfaludy S. két dal

Dessewffy J. három vers !

Kis János három vers !

Egy rövid magyar szöveget görög, latin, francia, olasz, szláv és német nyelven közöl. Ezzel mutatja be a magyar és a jelzett nyelvek viszonylatát.

RÉGI MAGYAR KÖNYVTÁR

SZERKESZTI HEINRICH GUSZTÁV

37.

KAZINCZY FERENCZ

TÜBINGAI PÁLYAMŰVE

A MAGYAR NYELVRŐL

1808

KIADTA

HEINRICH GUSZTÁV

BUDAPEST

KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

1916

Ára 3 kor.

Gyűjtés a hálóról

ANTIKVA.HU

Szerző: Kazinczy Ferenc
A könyv címe: Kazinczy Ferencz tübingai pályaműve a magyar nyelvről

Kiadás: Budapest, 1916 Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia

Sorozat: Régi magyar könyvtár Témák: Nyelvészet

Tübingai pályamű: Kazinczy 1808-ban írta, és adta be a magyar nyelvről szóló pályázatát a Tübingában székelő Allgemeine Zeitung szerkesztőségének felhívására. A kéziratban maradt mű csak több mint száz év múlva jelent meg: Kazinczy Ferencz Tübingai pályaműve a magyarnyelvről 1808, kiadja Heinrich Gusztáv, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1916 (Régi Magyar Könyvtár, 37).

…Bezárja e művek sorát Kazinczy Ferencnek kis értekezése: ”A magyar literatúra történetei” /Erdélyi Múzeum 1814. 1-10. l./…Ez rövid áttekintését adja az egész magyar irodalomnak, a legrégibb időtől a szerző koráig. Századról századra halad…nála fordul elő az 1772 év legelőször, mint az irodalom újjászületési korának első éve.

Szinnyei József: A magyar irodalomtörténet első rendszeresítői. In: Abafi: Figyelő, 1877. B.G. példánya

Toldy felléptéig csak egyetlen számottevő dolgozat jelent még meg e körben: KAZINCZYnak A magyar literratúra történetei /1814/ című tanulmánya…Bár csak tíz lapnyi vázlat az egész, irodalom- és művelődéstörténetünk főbb mozzanatait tartalomban és előadásban annyi ízléssel és oly önálló felfogással foglalja egybe, hogy a későbbi rendszerezők számára…irányjelölőként méltán nevezhetjük.

Beöthy Zsolt: A magyar irodalom története /képes/ 1896.

Az első viták és a nyelvújítás előkészítése (1805–1810)

Kazinczynak ezek a még csak levelezésében tisztázódó elvei a mozdulatlanság, a változni nem akarás állapota ellen szegeződtek. Ne originált írjunk, hanem az idegen remekeket, a polgári életérzést hirdetőket tegyük magunkévá, követésük céljából….

Az első, hosszan tartó vita Csokonai öröksége, értékelése körül zajlott le, 1805 és 1807 között. Ugyanez időben fogadja el Kazinczy – ha kritikával is – Révai Miklós történeti nyelvszemléletét. 1808-ban Tübingai pályairatával fejezi ki nyelvművelő harcának nemzeti-politikai tendenciáját. Irodalmi kritikái és vitája Berzeviczyvel pedig világképe és írói programja tisztázódásának magaslatán mutatják Kazinczyt…/OSZK Lecsó/

A Tübingai pályamű. Az 1808-ban az osztrák titkosrendőrség ravasz pályázatára ..... KAZINCZY FERENCZ (1808/1916): Tübingai pályaműve a magyar nyelvről. ...
mnytud.arts.unideb.hu/mnyj/43/mnyj43.pdf

Kazinczy Ferenc Kis János úrnak. Kinek barátságát kellene nekem, nem mondom, ...... Megbosszonkodtam a Tübingai kérdésekre én is, és kész volnék poroszló lenni a ...... amelybe a pályakérdés közzététele került, 150 ft ajándékozott. ...
mek.niif.hu/05600/05606/html/ - Hasonló oldalak

Trócsányi Zoltán Szily Kálmán (1838—1924)

Ponticulus Hungaricus ▪ IX. évfolyam 10. szám ▪ 2005. október

...nagyobb diadalérzést keveset volt alkalmam látni, mint amikor Simai Ödönnek a Heinrich "Kazinczy tübingai pályaműve" című könyvéről szóló lesújtó bírálata Szily folyóiratában, a Magyar Nyelvben megjelent.

Ajkay Alinka*. :Az 1807-es o-gy. nyelvi vitái. Itk, 2005. 4-6.

Ír a tübingai pályaműről. A pályázatokat elsüllyesztedtték a bécsi bm. levéltárában, onnan csak a 19. sz. végén kerültek elő. Hivatkozik Fried 1991-es tanulmányára. /Fried szóbeli mközlése a Lukács zuhanyozójában : a pályázatok megsemmisültek./

Szekfű Gyula : Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez 1790- 1848.Bp. 1926 minta arra a pályázat, miként lehet a nyelvügyet rendőrileg kezelni

* Lásd az első oldalon

Tóth Orsolya A nagyszerű kritikus és a kis(szerű) poéta Kis János és a kortárs kritika Jelenkor

Az utókor szempontjából Csokonait méltatlanul alulértékelő Kazinczy a Tübingai pályaműben⁴⁵ megjelöli azokat a helyeket A reményhez című versben, amelyeket nyelvi és stilisztikai szempontból értelmezhetetlennek talál. A vers négy versszakában egészen pontosan tizenhat ilyen jelölést találunk. Ebben az esetben aligha beszélhetünk a befogadás zavartalan folyamatáról.

2007. október
Margócsy István A felvilágosodás határai és határtalansága
Kételyek és tézisek az irodalomtörténet historiográfiáját illetően

A 18. századi “irodalomtörténész” Bod Péter, Horányi és Wallaszky még minden írott, tudományos, vallásos, poétikus művet irodalomként tárgyalt – ám Kazinczy már csak a szép literatúrát veszi számba, mint a magyar nyelv képességeinek bizonyítékát

a Tübingai pályamű függelékében (1808),

a következő generációban Toldy Ferenc pedig már csak a magyar költészetet fogja igazából értékelhető irodalomként kezelni (Handbuch der ungrischen Poesie, 1828).

Fied István: Elfejeltett részletek Kaz magyar irodalomtörténetéről Itk 1991. 597

Mint szinte mindegyik Kazinczy-műnek, a tübingai pályamű vitairat-irodalomtörténet –nek is hányatott sors jutott osztályrészül. Életében csak töredékét adhatta közre. Az Erdélyi Múzeum 1814. 1 kötetének első 10 lapján publikálta az irodalomtörténeti részt. Németül a Wiener Allgemeine Litteraturzeitungban jelent meg. Ez utóbbi nem teljesen egyezik a kézirattal.

A pályázatról szinte mindent tudunk. A pályamunkákat elsüllyesztették és csak a 19.sz. végén kerültek elő.

Ennek a műnek is több változata létezik, aminek nem esztétikai, hanem politikai okai vannak. Heinrich 1916-os kiadása az egyetlen teljes. Ő két szöveget ismert, az egyik a bécsi levéltárban, a másik az MTA könyvtárában található. Később Debrecenben újabb autográf kéziratra bukkantak. Ezt Posa Ágnes publikálta a Déri Múzeum 1978-as évkönyvében.

Z. Szabó László – Kazinczy monográfusa – a Heinrich szöveget – ami nem teljes – adta ki Győrben : Kazinczy tübingiai pályaműve 1808. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta : Z. Sz. L. 1980. Z. Szabó ismerhette az 1978-as változatot, mégsem használta. Téved abban, hogy Rumy fordította németre, ő csak lektorálta Kazinczy fordítását.

A kiadással foglalkozott Kazinczy, ez kiderül K > Helmeczy Mihályhoz, 1813. 09. 19. levélből. Ebben 20 kötetes kiadás-tervezetről ír :

1. Szívképző regék

2. Göthe és Yorryck levelei

3. Emilia és Minna

4. Paramythek, Szalamandrin, Mesék

5. Bácsmegyei és amik mellette állnak

6. Yorricknak érzékeny utazásai

7. La-Rochefoucaud

8. Ossian és Klopstock

9. - 10. Gessner

11. Pályaírásomból a tübingiai kérdésre

12. – 15. Egyéb darabjaimból, Recensióimból

16. – 20. Leveleimből, mellyeket újra dolgoznék.

Helmeczy a Hazai és Külföldi Tudósításokban : Jelentés Kazinczy Munkáinak nyomtatások iránt, 1814.

Versei külön kötetben jelentek volna meg. A tervet módosította, itt a « Nyelvtudomány és kritika » címszó alá sorolná a tübingiai pályaművet.

A 20 kötetből csak 9 jelent meg. Az « eredeti » művek estek áldozatul.

Fried idézi a Wiener Allg. Linz-ban megjelent szöveget, ami csak ott található. Az irodalmi fejlődésrajz világosan tagolt, sok információt közöl. Háttérként vázolja a magyar történelem néhány eseményét. /Ezzel el is intézi az « elfelejtett irodalomtörténetet ». Nem ír arról, kiket vett be, milyen művekkel. Éppen az érdemi részt nagyolja el. B.G./

Rumy is szándékozott magyar irodalomtörténetet írni. Ehhez sok anyagot kapott Kazinczytól. A munka töredékben és kiadatlan maradt. Ami megjelent : Rumy : Ehrenrettung der magyarischen Literatur, Hesperus, 1817. 61.

A Lukács zuhanyozójában kérdezem Fried profot: Miért nem adták ki a 21 tübingai pályázat szövegét, érdekes kortörténeti dokumentum. Azért, mert a kéziratok megsemmisültek. 09. 04. 02 Pandula pontosít: Heinrich Gusztáv 1916.ban még látta a teljes anyagot. Nem sokkal később zavargások voltak Bécsben, az igazságügyi palota levéltárából kiszórták és elégették az iratokat. G.

* * *

Levelek az OSZK honlapjáról /Szauder Mária válogatása/

PRÓNAY LÁSZLÓNAK Széphalom, 1808. máj. 12.

Excellenciádnak parancsolatja, hogy a Cotta által kihirdetett kérdésre én is dolgozzak egy feleletet, kevéllyé tészen. Mely könnyű volna arra felelni, ha szabad és tanácsos volna mindazt mondanunk, amit mondanunk lehetne, mondani tudnánk! Innocenti verba reperire facile est: modum verborum tenere difficile. Ezt mondja Curtius, és íme ezt mindjárt mottóul lehetne venni a kis disszertáció mellé. Én az éjjel homályában gondolkoztam a munka felől, s praefatiócskája kész fejemben. Abban úgy fogok szólani, mint aki megtanúlhatta, mit kell mondani: de úgy mégis, hogy a német bírák lássák, hogy a magyarnak éppen az a lángoló patriotizmusa van, amely volt a görögnek és rómainak.

KISFALUDY SÁNDORNAK Széphalom, 1808. aug. 22.

Báró Prónay László exc, megnehezteléssel olvasván a Tübingi kérdéseket, melyeknek feltevője oda célzott, hogy nyelvünket száz arany jutalom reménye alatt az áros lelkekkel eltapodtassa, velem parancsola, hogy a pályavívók közt lépjek fel s felléptem. Eddig meg van ítélve írásom. Ha a Cotta Morgenblattját olvasod, légy figyelmes azon ítéletre, melyet a Stolz will ich den Spanier (Don Carlos, III. akt, 10. Auftr[eten]) mottóval jegyes pályaírás felől hoztak. Én ezt a munkát magyarúl írtam, s németre fordítva küldöttem fel nékik. A címlapon ez áll: Aus dem Ungarischen von dem V[er]f[asser] selbst übersetzt. (Paulus Aemilius a macedónokhoz római nyelven szólott s tolmács által magyaráztatta meg nékik beszédét, noha ő görögűl jól tudott, nem azok római nyelven.) - A koszorút meg nem kapom: bár azt nyerném meg, hogy pályaírásom magyarúl és németűl kinyomtathassék! A 3-dik részben nyelvünkkel és literaturánkkal ismértetem meg a németeket, s ott Rajnisnak, Virágnak, Szabó Dávidnak, Földinek, Daykának, Rádaynak, Csokonainak, Verseghynek, Dessewffynek, Orczynak, Barcsaynak s Kis Jánosnak verseiből hordottam fel példákat magyarúl és németre is fordítva, s íróink felől rövid biográfiai notíszokat bocsátottam előre..........

Ez az első pályaírás, melyen valaha dolgoztam. Nem mertem kedvét szegni a mi kedves Prónaynknak, s annál örömestebb vállalkoztam e munkára, mivel azt hittem, hogy Nagy József ezt az ő parancsolatja teljesítésének is fogja venni, melyben engemet Pápay Sámuel oly szerencsésen megelőzött. - Ha a cenzúra (mely kivált az ilyek eránt igen kegyelmes, amint tudod), meg fogja engedni kiadását vagy a magyar vagy a német munkának elébe az idv[ezült] Spissich képét fogom tenni.

KISFALUDY SÁNDOR KAZINCZYNAK Sümeg, 1808. szept. 15.

Megbosszankodtam a Tübingai kérdésekre én is, és kész volnék poroszló lenni a magyar nyelv mellett, és mindazokat kikorbácsolni hazámból, kik a magyar levegővel és kenyérrel örömest élnek, és magyarul tudni mégsem akarnak. S ha igaz, amint hallám, hogy ezen kérdések azoknak eszközléséből tétettek, kiktől a nemzet kötelesség gyanánt várhatja javát, hát - nem csudálnám, ha minden magyar szív hiénává válna ellenséges tapodói eránt. Az isten áldja meg Prónayt, akit ugyan nem ismérek, de akinek nemzetségével osztályos atyafi vagyok - s áldjon meg téged is igaz hazafiságtokért! -

Én is írtam volna, ha ily pályát víni elég tudósnak érzeném magamat; de én hazafiúi dühömben csak egy átkozódó és vagdalkozó Ibist tudnék írni, amit a hidegvérű nem-magyar mégis csak kacagna. Keserű siralom az, hogy oly nehéz és boldogtalan dolog magyarnak lenni Magyarországban! - A külföldi ezt el nem tudja hinni, és magam is kész volnék kételkedni néha eszemmel, ha a szív nem fájna bennem. Nagy József örülni fog minden jó hazafival együtt pályaírásodnak, bizonyos lévén előre arról, hogy ha a részrehajló ellenségek előtt nem is, de az igazság és egyeneslelkűség bírószéke előtt győzedelmeskedni fogsz

CSEREY FARKASNAK Pest, szeptbr. 20. 1808.

Pályaírásomat b. Prónay László exc.-nak prof. Schwartner jelenlétében felolvasám. Jelen volt egyik leánya is, egy tiszteletre igen méltó asszonyság. Nem kell több diadalom, édes barátom, mint amit ezek hárman adtak. Olvasták Kultsár is és Virág s még vagy két más barátom. Azt mondja mindenik, hogy nem retteghet a cenzurától. Schwartner azt vetette mellé, hogy a munka zeigt von vieler Belesenheit ja Erudition. - Ennek mutattam kalendáriumod párját kézírásban.

Levelek BG levelezéskötetiből

A következő levelet Fried idézi 1991-es tanulmányában /Itk 5-6./ Kazinczy irodalomkritikusi tevékenységének szemléltetésére:

K > Pápay Sámuelnek, 1809.11.13…A bécsi Annalisok júniusi füzetében Verseghynek Aglájáját, a szeptemberiben a Himfy szerelmeit én recensáltam. Verseghy meg nem köszöni; nem mintha igazságtalanul bántam volna vele, hanem azért, mert nincs mit köszönnie…

Kézy Mózes > K, 1809. 12. 16…Sajnálom, hogy az Annalisokat hamarább vissza nem küldhettem. Imé ezennel küldöm szíves és alázatos köszönet mellett. Kiváltképpen megolvastam a Verseghi és Kisfaludy Recensióját, és sokat épültem olvasása után. Melly igen kitetszik minden Recensiójiból a Tekintetes Úrnak a részre nem hajlás, és hogy tsupán az igasság vezérli pennáját. Én még Kisfaludit nem esmertem annyira, mint már azon Recensio után esmérem…tetszett nekem az a kifejezés, Hogy Bárótzi Veteranusa a Magyar Literaturának…

A Jenai Literatur Zeitung Darabját Prof. Sipos Úrtól várom…

Kézy Mózes 1781 – 1831 latin nyelvű költő. Kaz Pantheon 303

Kézy Mózes: Halotti beszéd mellyet néhai tek. nemzetes és vitézlett boronkay Boronkay 'Sigmond úr ... utolsó tiszteletére elmondott - -.... Sárospatak, Nádaskay András. 1821.

Antikva.hu

Döbrentei > K, 1810. 01. 11…A Tübingai kérdés megindult. Bár el se küldöttem volna én három árkusnyi Munkácskámat, hazafiúi rapszódiámat. Elvitt a tűz, mert ha lehetne egy szempillanatban virágzóvá tenném Hazámat.

K > Szentgyörgyi Józsefnek, 1810. 05. 28…semmi említésnek nem örültem inkább, mint Régiségeim s Ritkaságaim Hálai Recensiójoknak /Hall. Lit. Zeitg. April. 1809./ Ki írta légyen azt a Recensiót, nem tudom; Schwartnert gondoltam, de nem ő. Tavaly /vagy inkább 1808ban Septemb/ egy kevéské neheztele reám, midőn B. Prónay László Exc. Az ő jelenlétében olvastatta velem a Tübingai Kérdésre írt Preisschriftemet – ezen kérdésre tett Preisschriftek meg sem ítéltettek, s a jutalom ki sincs osztva – s a maga nevét, Schwartner, munkámban úgy hallá említeni, hogy azt dicséretnek is s csapásnak is érthesse az Olvasó…

K > Döbrenteinek, 1817.03.26…Katilinariáim már eddig kezedben lesznek. De a Nyelvrontókat nem ígérhetem, mert most az Erdélyi levelek s az Ersch Enciklopédiájába felveendő Magyarische Sprache és Literatur articulus fog elfoglalni. Az pedig sok dolgot ád…Rettenetes dolog volna az, ha a te journálod elakadna…

Levelek a 24 kötetből /cd/

1287.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. /a következő:Májusnak 8d. 1808./

….Báró Prónay László Excell. parancsolatjára hozzá fogtam a’ Tübingi Jutalomkérdésnek fejtegetéséhez. Eggykor nagyon nevettem, hogy a’ Püspökségre haszontalanúl vágyódó Gróf Sauer Kajetán eggy Aufgeklärt-Katholisch Munkát írni akarván, a mint azt önn magamnak beszélé, azon kezdte, hogy a’ Praefatióját írta-meg, a’ mit mások utóljára szoktak írni; ’s íme most magam épen abba a’ vétekbe estem. Ne adja Isten, hogy a’ szerint sűljön-el az én munkám is, mint ezé a’ Püspökké lenni vágyó Aufgeklärt Katholisch Úré. — A’ kitett kérdéseket ismerni fogod az Ujságokból, nevezetesen a’ Hadi-Történetekből is. Rendes tűnemény hogy az az «ungarischer Patriot» akkor tudakozódik ez eránt, mikor Tudósaink, Vármegyéink 20 esztendő olta elég világosan kinyilatkoztatták vélekedéseket, az Ország pedig egynehány Diaetákon meghatárzott végzéseket szabott eránta. Én nem tudom mit tartsak azon «ungarischer Patriot» felől; ellenségi szándékkal van e nyelvünkkel, vagy csak mogyoró botba rejtve nyújt arany ajándékot a’ Delphi Istenének (lásdd a Lucius Junius Brutus életét, azon szakaszban, a’ hol ő a’ Tarquin fijaival utazott Delfibe), és ezt a’ gyanúmat néki becsűlésére világosan ki is mondom, de ezen Lúcius Brutusi boríték alatt a’ Praefatióban. Külömben ezzel rekesztem bé azt:

«Jól tudja az Író, melly hatalmas azoknak fele, kik magokat e’ részben a’ Nemzet’ kétségbe-vehetetlen javának ’s dicsőségének ellene szegzik, ’s látja, melly egyenetlen a’ viadal, mellyet minekünk ővelek küszdenünk kell. Nékiek van mondva, a’ mit ő a’ Szalamisi bajnok szájából veve mottóúl a’ czímlapon (đáôáîďí ěĺí á÷ďőóďí äĺ, azaz: Üss, ha tetszik: de hallgasd a’ mit mondok). Ők miellenünk erővel és kelepczével jőnek: mi magunkat az igazság és hazaszeretet’ Aegisével védjük. A’ ti kötelességtek, idegen de nemes-érzésű Agonothéták, az, hogy a’ szerént ítéljetek, mintha magyarok volnátok, és nyelvünk a’ ti nyelvetek volna, ’s tudnátok, hogy ez minden ápolás nélkűl, sőt elhagyva és még rosszabbúl mint csak elhagyva, nem épen sok idő alatt mennyire ment, ’s a’koszorút nyújtsátok annak, a’ ki jól a’ jó ügy mellett küszd, attól pedig, a’ ki a’ rossz ügy mellett szóll, bár legjobban szóllana is, megtagadjátok. A’ koszorú és dicsőség legyen azé, a’ kinek azt a’ végzések rendelték, csaqk a’ jó fél érjen diadalmat!»

… Szeretném a’ többek köztt tudni, ha nem csalódom-e, azt hívén, hogy Hollandiában is a’ Hollandiai Nyelv az uralkodó, az az a’ polgári, Westfaliában is az a’ Német, a’ szerént a’ mint Napoleon még Párizsban is olaszúl szóllott az Itáliai Követeknek, ’s Jósef Nápolyban olaszúl és nem fracziáúl adja parancsolatjait. Hogy Hollandiában a’ Hollandiai nyelv a’ fő nyelv, a’ Státus nyelve, a’ pántlika csillagján lévő Hollandiai és nem franczia szókból tudom. — Kérlek, ha ezekről többet tudsz, a’ mint ugyan én hiszem, siess felvilágosítani.

Melly béfolyása van a’ nyelvnek a’ Nemzeti charakterre, azt igen bőven meg tudnám mutatni, ha szabadon szóllhatnék. Az másnak sem épen bátorságos, hát nékem! Megkérdem azonban Német Uraimékat, ha nem látják e, hogy az Uralkodó a’ magyar füseliernek meghagyja a’ csákóját és nadrágját ’s nem ád reájok ezergombú fekete botost ’s térdig érő bugyogót, ’s a’ huszárra zöld kabátot? Tele van a’ fejem ideákkal. Csak tiszta rendbe tudjam szedni. Megmondom nekik azt is, hogy Magyarnak a’ deák törvény annyi, mint a’ Caligula magas oszlopokra raggatott törvénytábláji, és hogy a’ mit a’ németnyelvvel I. Rudolf 1200-ban tehetett, az Unokája I. Ferencz 1800ban bízvást tehet a’ Magyarral. Ezek új ideák, a mennyire tudom, ’s még senki által elő nem hordattak.

Te vagy e igazán ezen kis munka’ Irója: Magyar, légy igaz Magyar, Becsűld nyelvedet? — Nékem így vallá azt Kis István Debreczenben tavaly, az Augusztusi vásárban.

A’ Barbarusokkal a’ Magyar Literatúra szebb próbájit ismertetni fogom. Előhozom benne a’ Kalvinista Pápa versét, a’ húgának, Gróf Toroczkainénak, halálára, ’s azon szép beszédét, mellyet Ugocsában tartott 1790. valamint Orczyból, Révaiból, Barcsaiból, Virágból, Daykából, Bessenyeiből, Ányosból, Bárócziból. Nagyon leköteleznél engem, ha legelkészűltebb munkáid közzűl a’ kiválogatás végett nékem megküldeni méltóztatnál, akár vers legyen az, akár próza, hogy fordításban is oda tehessem. Nem a’ gondolat, hanem a’ nyelv ereje lesz előhozásokban a’ czél, és így ollyat válassz, a’ hol a’ szó és nem a’ dolog legyen a’ fő érdem….

…A’ mit a’ Lexiconok írásáról mondasz és valamelly francziából kiírsz, azt mind igen igazaknak lelem. De hol találunk ollyat, a’ ki úgy írjon nekünk Lexicont? A’ Gróf Teleki László feleletére és az erre tett jegyzésre édesen mosolyogtam, ’s ez azt juttatja eszembe, hogy e’ napokban kaptam meg Autographiai Gyűjteményem gyarapítására Göttingai Prof. Grellmannak keze írását, melly eggy Albumból vétetett. Szép volt a’ mottó előtte

Nulum tam stultum odium est, quam veritatis!...

1290.

Kazinczy — Kis Jánosnak. Széphalom, Május 8d. 1808.

B. Prónay László Excell. parancsolt velem, hogy a’ Cotta által kihirdetett jutalom kérdésekre feleljek. Maga 14 czikkellyel segített a’ munkára. Feltettem magamban, hogy jutalomkérdésre soha semmit nem dolgozom; de ennek a’ nagy embernek, ennek az általam olly szentűl tiszelt embernek nem szeghetem kedvét, és így megigértem azt neki. Mit kellessék mondani, azon nem aggódom: csak azon aggódom, hogy rend légyen az írásban, és hogy az előadás becsűletet szerezzen mind a’ Nemzetnek, mind az Irónak. Kaczagni fogsz, melly fonákúl fogtam hozzá. Azt írtam-meg legelébb, a’ mit legutóbb szokás és kell — az Előszót. Nem lévén semmi más indító oka mostani levelemnek, nem tehetek jobbat, mint ha azt az előszót veled itt közlöm. Nem fogok eggy szót is hozzá tenni.

A’ MAGYAR NYELVNEK POLGÁRI NYELVVÉ EMELÉSE FELŐL.

Pályaírás.

ELŐSZÓ.

Az itt kitett kérdések húsz esztendő olta olly gyakran forogtak szóban, ’s erántok mind eggyes Tudósaink, mind Vármegyék olly nyilván jelentették-ki vélekedéseket, ’s a’ Nemzet az utolsó Ország Gyűlésein olly meghatározott végzéseket szabott azokra nézve, a’ miket e’ részben java ’s dicsősége kiívánni látszott, végre a’ dolog mind a’ köz hívatalokban, mind a’ törvénykezésben, mind az oskolai tanításban olly szerencsésen indúl, sőt már olly csillogó előmenetellel halad, hogy a’ ki ezeket új vizsgálatoknak téteti tárgyává, azt a’ gyanút támasztja maga felől, hogy vagy nem ismeri nyelvünknek becsét ’s eddig nyert gyarapodását, vagy a’ deák ’s német nyelveknek bal szeretete általel vagyon foglalva, ’s kétsége ’s tudakolódása csak alakos fortély. A’ kéz alatt lévő Értekezés Irója ugyan nem tilthatta-el magától ezt a’ benne mély elkeseredést szűlő gyanút, midőn a’ jutalomkérdést a’ Tübingi Közöns. Ujságban hirűl adatni látta. De akár ez a’ bűnös szándék tétette-fel a’ tiszteletet érdemlő Isméretlennek a’ pályabért, akár talán csak fa tokban nyujtja arany ajándékát a’ Delphi Istennek: (Snspielung auf Lucius Junius Brutus, der die Söhne des Tarquin nach Delphi begleitete, und dort dem Gott einen hölzernen Stod reichte, in welchem ein Goldenes Stück verborgen war, das Symbol seines verstellten Wahsinnes) méltán tarthat számot háládatosságunkra, mert a’ jó fél barátjainak alaklmatosságot nyújtott, okaikat újobban előadni, ’s elnémítani ellenkezőjiket; és, ha a’ pert elvesztjük, az nem az ő vétke lesz, hanem a’ miénk, kik az igazságnak nem fogtuk eléggé buzgón pártját, ’s ügye’ védelmezésében elfáradtunk, minekelőtte a’ viadal véget ére.

Jól tudja az Iró, melly hatalmas azoknak fele, kik magokat e’ részben a’ Nemzet’ kétségbe vehetetlen javának ’s dicsőségének ellene szegzik, ’s látja, melly egyenetlen a’ viadal, mellyet nekünk ővelek küszdenünk kell. Nékiek van mondva, a’ mit ő a’ Szalamisi bajnok szájából veve mottóúl a’ czímlapon. Ők miellenünk erővel ’s kelepczével jönnek: mi magunkat az igazság’ és hazaszeretet’ aegisével védelmezzük. A’ ti kötelességtek, idegen de nemes érzésű Agonotheták, az, hogy a’ szerént ítéljetek, mint ha magyarok volnátok, nyelvünk a’ ti nyelvetek volna, ’s tudnátok, hogy ez minden ápolás nélkűl, sőt elhagyva, ’s még rosszabbúl mint csak elhagyva, nem épen sok idő alatt mennyire ment, ’s a’ koszorút nyújtsátok annak, a’ ki jól küszd a’ jó ügy mellett, attól pedig, a’ ki a’ rossz ügy mellett szóll, bár legjobban szóllana is, megtagadjátok. A’ koszorú ’s dicsőség légyen azé, a’ kinek azt a’ végezések rendelték, csak a’ jó ügy érjen diadalmat!

Én a’ magam Irásomat magyarúl dolgozom. Azután lefordítom németre, ’s által adom valamelly Graeculusnak, hogy revideálja, corrigálja, ’s alkalmaztassa a’ német ízléshez. Homloklevelére reá lesz téve: Aus dem Ungrischen übersetzt.

Hát Te, édes barátom, concurrálsz e? Kérlek, concurrálj! Én nem álmodozom a’ koszorú megnyeréséről. Olly sokan fognak, tudom dolgozni, hogy csuda lenne, ha azt épen nékem adnák. De ha reménységem volna is, mind barátságomat isméred erántad, mind azt tudod, hogy a’ köz hasznot tekintvén, felejteni fogom, hogy azt más kapja-el előlem.

Himfynek elküldöttem Petrarcha képét, azután egynéhány nappal magának Postán írtam. — Döbrentei eggy igen szép kezdetű Ossziáni éneket külde nekem.

…Epistoládat, valamint Virágnak és Daykának némelly darabjait a’ Pályaírás mellé teszem annak láthatása végett, hogy nyelvünk bír e etc.

1292.

Kazinczy — B. Prónay Lászlónak. Széphalom, 12. May 1808.

…Excellentziádnak parancsolatja, hogy a’ Cotta által kihirdetett kérdésre én is dolgozzak eggy feleletet, kevéllyé tészen. Melly könnyű volna arra felelni, ha szabad és tanácsos volna mind azt mondanunk, a’ mit mondanunk lehetne, mondani tudnánk! Innocenti verba reperire facile est: modum verborum tenere difficile. Ezt mondja Curtius, és íme ezt mindjárt mottóúl lehetne venni a’ kis Dissertatió mellé. Én az éjjel’ homályában gondolkoztam a’ munka felől, ’s Praefatiocskája kész fejemben. Abban úgy fogok szóllani, mint a’ ki megtanúlhatta, mit kell mondani: de úgy még is, hogy a’ Német bírák lássák, hogy a’ magyarnak épen az a’ lángoló patriotismusa van, a’ melly volt a’ Görögnek és Rómainak. A’ külföldön eggy Gondviselőmet reá vettem, hogy olvasná Plutarchot és a’ Barthelemy Anacharsisát. Nem szerette benne, hogy az a’ Görög skláv, a’ kit Anacharzis magával hozott, meglátván a’ hazáját, sírt. Das ist theatralisch! monda. In einem belehrenden, historischen Werk sollten solche Empfindeleyen nicht vorkommen. — Feleletem ez vala reá: Man siecht Ihnen an, dass Sie kein Ungar sind: Sie würden diese Gefühle nicht űbertrieben finden. Ich führe mich hier zum Beyspiel an. Glauben Sie, dass ich je einen Tropfen meines Tokayers schlürfe, ohne mein Gesicht gegen die Gegend, wo mein Vaterland liegt zu kehren, wie der Jude sich gegen Jerusalem kehrt, wenn er betet? — O glauben Sie mir, das erste, was ich thun werde, wenn ich den Boden meines Vaterlandes je sehen werde, wird das seyn, dass ich die Stelle küsse. Az ember nagy szemeket nyitott reám. De mindég csak azt kapta feleletűl, hogy az nem csuda, mert ő nem-magyar…/Részben egyező a Szauder-közléssel. B./

1305.

Kis János — Kazinczynak. Sopronyban Jun. 8dikán 1808.

…Hogy a’ jutalom kérdésekre felelsz, azt igen szeretem, sőt magam is akartalak reá térni. …sem jobbat, sem jobban nem tsak én, de akármelly Magyar író sem mondhatna, mint te. Én egyedűl attól az egytől féltlek, hogy a’ benned igen sebesen égő hazafiúi nemes tüz ’s anyai nyelvünknek igen forró szeretete imitt amott olly éles mondásokat fog veled ejtetni, a’ mellyek a’ bíráknak nem fognak tetszeni…

1314.

Kazinczy — Rumy Károly Györgynek. Széphalom den 23ten Juni 1808.

.

…Lassen Sie mich Ihnen hier zwey Bitten vorlegen. Sie wissen, wie sehr Sie mich durch ihre Erfüllung verbinden werden.

Sagen Sie mir, als Hannover noch durch den König von England regiert ward, kamen dorthin je englisch verfasste rescripte? und welche ist die Sprache des öffentlichen Geschäfts in Irland?...

1316.

Kazinczy — Cserey Farkasnak. Széphalom, 23. Jún. 1808.

…Közelít az idő, hogy pályairásomat bé kell nyujtanom, ’s megrettenve nézem, hogy nagyon hátra maradtam. A’ mi Kisünk azt tanácsolja, arra kér, hogy fojtsam-el méltó bossszankodásainkat, ’s a’ bírákat ne ingereljem igazságos kifakadásimmal. Követem tanácsát: de még is úgy fogok szóllani, hogy magamra gyalázatot ne vonjak, az az szabadon és szolgai félénkség nélkül — Ez a’ munka, édes barátom, restté teve barátim eránt eggy idő olta…

1320.

Kazinczy – Cserey Farkasnak. Széphalom, 2. Jul. 1808.

Ezen árkusnak felére írom levelemet a’ Cotta Tübingi könyvkereskedésének azon jelentéssel, hogy az első posta szekérrel indul Preis Schriftem a’ magyar nyelv eránt tett kérdések’ dolgában. Nevemet fel nem tettem a’ levélben, mert hiszen azt tudatni elég volt volna arra, hogy munkám a’ Concurrentiából kirekesztessék. De azt nékik tudtára adtam, hogy a’ Preis Schrift mottója ez: Stolz will ich den Spanier. Don Karlos, III. Akt, 10. Auftr., ’s kértem, hogy jelentésemet praenotálják, hogy ha az úton a’ munka elkésne is, a’ Bírák ki ne zárják. Isten tudja, mi lesz sorsa…

1326.

Kazinczy – Cserey Farkasnak. Széphalom, 27. Júl. 1808.

Ma végezem-el Pályairásomat, melly eddig egészen elfoglalt. Holnap indúl Kassára. Ha kinyomtattatik, nem brochure lesz, hanem kisded könyv. Most a’ 127dik lapot írom, pedig még lesz közel 50. – Ez a’ foglalatosság mentse-ki előtted eddig való restségemet. Én igen lassú dolgos vagyok, nem azért mintha nem hamar dolgoznék, hanem mert sokszor dolgozom újra a’ mit csinálok…

1336.

Kazinczy – B. Prónay Lászlónak. Széphalom, Aug. 14d. 1808.

Excellentziádnak parancsolatja teljesedést ért ’s pályaírásom eddig a’ Tübingiak’ ítélőszéke előtt van. Mottóm Schillernek Don Karlosából van véve: Stolz will ich den Spanier. Ezen ígéknek értelmét megmagyaráztam az írásban. Ha az idő’ környűlállásai megengedendik a’ Tübingiaknak, ők nem sokára ítéleteket adják a’ Morgenblattban, ’s Excellentziád ezen mottóról reá ismér, melly szerencséje lett az én munkámnak. Sokat reá mernék tenni, hogy a’ koszorú enyém nem lészen. Azonban én örvendek, mind azért, hogy a’ jó ügy mellett szóllottam, mind azért hogy Excellentziád parancsát teljesítettem, hogy a’ vívók1 köztt felléptem. Nem okok kellenek arra, hogy az igaz hazafiak fő kívánsága teljesítessék.

A’ felküldött írás németűl van téve. Titulusa ez: Über die Erhebung der ungarischen Sprache zur Sprache des öffentlichen Geschäftes und der Schulen in Ungarn. Eine Preisschrift. Aus dem ungarischen durch den Verfasser selbst übersetzt, – ’s 200 lapnyira ment. Most tisztázom mind magyarúl mind németűl, olly véggel, hogy mind a’ két nyelven ki is adjam, ha a’ Censura kegyessége megengedi. A’ munka okosan és tisztelettel van írva ’s nincs benne semmi, a’ mi a’ részre nem hajló Censúra engedelmét meg ne nyerhetné, – legalább Gróf Desőffy József, ki azt nálam olvasta, nem akadott-fel semmiben. – Igyekezni fogok rajta, hogy azt Excellentziádnak minél lehet elébb megküldhessem…

1340.

Kazinczy – Kis Jánosnak. Széphalom, Aug. 19d. 1808.

…Pályaírásom elment. Az a’ jutalmat bizonyosan el nem kapja. Azonban még is örvendek, hogy írtam. Mottóm ez: Stolz will ich den Spanier. Don Karlos III. Akt. 10. Auftr. – A’ czímlapon pedig ez áll: aus dem Ungarischen von dem Verf. selbst übersetzt. Ez mentségül is lehet a’ sok barbarismusokért…. Egyéb eránt tanácsodat követtem ’s köszönettel fogadtam. Elfojtottam azt a’ mit elfojtani kellett…Halljad a’ Pályaírást. – A’ Praefatio egészen elmaradt.

§. 1. (NB. §. jel sohol nincs az én írásomban mint a’ Telekiében; ezt itt csak az extractus miatt teszem.) A’ haza’ szeretete eggyike a’ természet legszentebb érzéseinek. Nem rettegi az az értelem’ ítéletét; de nem vár annak felszabadítása ’s javallása után, ’s a’ vett jóknak hálás emlékezete nélkűl is foganattal hat minden el nem fajúlt szívben. Szent az, mint a’ gyermeki hűség ’s szülei szeretet… /hosszú német szöveg/

… Élj szerencsésen. Irj minél elébb. És tudassd velem, mit ítélsz pályaírásom felől. Csak a’ te kezedből nyerjem-el a’ koszorút, a’ Tübingival nem sokat gondolok…

1355.

Kis János – Kazinczynak. Sopr. Sept. 14dikén 1808.

….Pályairásodat tsak futva olvashattam-el; de ha mi jövendölő ajándék van bennem, úgy látok előre, hogy jutalmat fogsz nyerni, ha külömben Biráid részrehajlás nélkűl lesznek. Szívesen köszönöm, hogy írásod’ rajzolatját előre is velem közlötted…

1356.

Kisfaludy Sándor – Kazinczynak. Sümegen 15dik Sept. 1808.

…Mebboszszonkodtam a’ Tübingai kérdésekre én is, és kész volnék poroszló lenni a’ magyar nyelv mellett, és mind azokat kikorbácsolni Hazámból, kik a’ magyar levegővel és kenyérrel örömest élnek, és magyarúl tudni még sem akarnak. ’s ha igaz, a’ mint hallám, hogy ezen kérdések azoknak eszközléséből tétettek, kiktől a’ Nemzet kötelesség gyanánt várhattya javát, hát – nem csudálnám, ha minden magyar szív Hyénává válna ellenséges tapodóji eránt. Az Isten áldgya-meg Prónayt, a’ kit ugyan nem ismérek, de a’ kinek Nemzetségével osztályos atyafi vagyok, – ’s áldgyon meg Téged-is igaz hazafiságtokért! –

Én is írtam volna, ha illy pályát víni elég tudósnak érzeném magamat; de én hazafiui dühömben csak eggy átkozódó és vagdalkozó Ibist tudnék írni, a’ mit a’ hidegvérű nem Magyar mégis csak kaczagna. Keserű Siralom az, hogy olly nehéz, és

boldogtalan dolog Magyarnak lenni Magyar országban! –

A’ külföldi ezt el nem tudgya hinni, és magam-is kész volnék kételkedni néha eszemmel, ha a’ sziv nem fájna bennem. Nagy József örűlni fog minden jó Hazafival egygyütt pályaírásodnak, bizonyos lévén előre arról, hogy, ha a’ részrehajló ellenségek előtt nem is, de az Igazság, és egyeneslelkűség birószéke előtt győzedelmeskedni fogsz…/lásd Szaudert is B./

1366.

Kazinczy – Szemere Pálnak. Széphalom, 29. Okt. 1808.

….Ha a Tübingai dolgok felől bizonyost ért Uram Öcsém, tudassa velem, kérem…

1392.

Kazinczy – Kis Jánosnak. Széphalom, Xbr. 30d. 1808.

…Pályaírásom Ruminál van. Ő tisztongatja-meg a’ német fordítást eredeti bűneiből. Ez okozza, hogy a’ Magyar Poezis vagy literatura históriáját belőle számodra ki nem dolgozhatom. Mikor vissza jő tőle kézírásom, örömest teljesítem, a’ mit e’ részben kívánsz…

1398.

Kazinczy – B. Prónay Sándornak. Széphalom, Jan. 16d. 1809.

Nagy tekintetű barátom! Utolsó levelemben jelentettem, hogy Elődbe fogom terjeszteni rövid idő múlva, mi vagyon készen dolgozásaim közzűl a’ közre bocsátásra, ’s teljesítem ígéretemet.

1.) La Rochefoucauldnak Gnómájit három nyelvben, francziáúl, németűl (Schulz által) ’s magyarúl Nyomtatóm már kirakta. A’ próbaárkusokat épen ma indítom hozzá. Közre fog lépni a’ könyv a’ Martiusi Pesti vásárkor.

2–5.) Gesszner Salamonnak minden munkáji 4. kötetben.

6.) Bácsmegyei egészen újra dolgozva.

7.) Sallust.

8–9.) A’ Tübingi kérdés’ pályaírása.

10.) Dayka Gábor versei Lesszingnek újra dolgozott meséjivel.

11–14.) Négy kötet fordított egyveleg írásom.

1639.

Döbrentei Gábor – Kazinczynak. Andrásfalva Jan. 11. d. 1810.

…A’ Tübingai kérdés megindúlt. Bár el se küldöttem volna én három árkusnyi Munkácskámat, hazafiui rapszódiámat….

1758.

Kazinczy – Szentgyörgyi Józsefnek. Széphalom 28d. May. 1810.

...Ki írta légyen azt a’ Recensiót, nem tudom; Schwartnert gondoltam, de nem ő. (Tavaly, (vagy inkább 1808ban Septemb.) eggy kevéské megneheztele reám, midőn B. Prónay László Exc. az ő jelenlétében olvastatta velem a’ Tübingiai Kérdésre írt Preisschriftemet – ezen kérdésre tett Preischriftek meg sem ítéltettek ’s a’ jutalom ki sincs osztva – ’s a’ maga nevét, Schwartner, munkámban úgy hallá említetni, hogy azt dicséretnek is ’s csapásnak is érthesse az Olvasó…

1869.

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek. [K. és h. n.]

…Látták a’ pályaírást Kultsár és Virág is, ’s Sopronyban az én Kisem. A’ két utolsó nem lelt benne kitörleni valót, Kultsár sem igen: de ő nehézkés ízlésű, mellyen azonban én épen nem akadok-fel. Ki lelné mindennek kedvét, ’s ha az lehetséges volna is, ki kivánná épen mindennek kedvét lelni?

A’ jutalom még sincs elítélve. – Mind Pesten, mind Bécsben azt hiszik, hogy a’ Palatinus tette-fel a’ bért, még pedig ellenkező czéllal mint a’ mit én és Te ’s Prónay óhajt. Tubingába a’ 100 arany eggyütt küldetett-ki eggy pályaírással, melly nyelvünknek elfojtását vette czélúl. Nem rettensz e el ettől? Vártad volna e ezt? Úgy mondják, hogy midőn arról volt szó, hogy a’ felkelendő sereg ne német, hanem Magyar nyelven exercíroztassék…

… Pályaírásomat venni fogod mihelytt visszakapom. Nem csak azért hogy véled megismertessem, hanem azért is, hogy igazításokat tehess rajta, ahol botlásaim ollyakat kívánnak…

2341.

Kazinczy — Kis Jánosnak. Széphalom, Novemb. 15d. 1812.

Prónay felett mondott beszéded olly szép, hogy alig várom az időt, mellyben Tübingi Pályairásomat újra dolgozhatom, ’s abban ezen Beszédnek elejét úgy fogom felhozni, mint remekét a’ Próza’ fenntebb nemének. Melly felséges folyamat, melly antik manier!

2363.

Szemere Pál — Kazinczynak. Dec. 29d. 1812.

…Bár csak az Édes UramBátyám Tübingi pályaírása mentől hamarább kinyomtattathatnék. Hadd tudnák olvasóink Kit és Miért kell becsűlni. Régen akarom kérdezni, ha azon írásban van-e emlékezet a’ nyelv mívelésének eszközei között a’ tudós pennaharczok felöl. Nem volna e jó említeni, hogy ezek nálunk ritkák? ’s nem jó volna e elhisztorizálni, Kik, mikor, miért és miként harczoltak, mint Dévai Sylvester, Rajnis Baróti, Kazinczy Debreczen, Révai Versegi, Láczai Czinke, Képlaki ’s a’ t.?...

2518.

Kazinczy — Helmeczy Mihálynak. Széphalom Sept. 19d. 1813.

…Szemerével (ki épen ma eggy hete leve vőlegény) sokat tanácskozám munkájimnak kieresztések eránt, ’s már meg van határozva mit cselekszem. Halld addig is, míg bővebben értesítlek, ’s barátságos gondjaidat kikérendem.

A’ kötetek így állanak:

1.) Szívképző Regék, könyvekre nem osztva’ ’s eggy vagy két újjal megtoldva; ’s bár Tódorral ’s Flórával is! —

2.) Göthe és Yorick levelei. — ........

8.) Osszián és Klopstock. 9. 10.) Gesszner.

A’ harmadik Lieferung állana: 11.) Pályaírásomból a’ Tübingi kérdésre.....

2542.

Kazinczy — Helmeczy Mihálynak. Széphalom Novem. 1. 1813.

….Dolgozásaim eggy czím alatt jelennek-meg, de négy osztályokban. —

........

A’ Második Osztály:

NYELVTUDOMÁNY, KRITIKA.

I. Tübingi Pályaírás.

II. Értekezések. Új szók. Neologismusok. etc. etc.

III. Recensiók. Hotkócz. Zemplény Vármegyei Relatio....