Portrék
II jav
Kazinczy
levelező társai
Tartalom
Bevezető
Aranka György 1737 – 1817/
Bártfay László / 1797 – 1858 /
Czinke Ferenc / 1761 – 1835 /
Faludi Ferenc / 1704 – 1779/
Fekete János tábornok /1741 – 1803 /
Földi János / 1755 – 1801 /
Guzmics Izidor / 1786 -1839 /
Kézy Mózes /1781 – 1831/
Kiss Sámuel /1796 – 1861/
Kovacsóczy Mihály /1801 – 1846/
Kultsár István /1760 – 1828/
Mailáth János /1786 – 1855/
Majthényi László / ? – 1825/
Nagy Gábor /1770 – 1861/
Ragályi Tamás /1785 – 1849/
Rát Mátyás /1749 – 1810 /
Rumy Károly György / 1780 -1847 /
Ruszek József /1779 – 1851/
Sipos Pál /1759- 1816/
Szentjóbi Szabó László /1767 – 1795/
Szilágyi Sámuel /1719 – 1785/
Terhes Sámuel /1783 – 1863/
Thewrewk József /1793 – 1870/
Toldy Ferenc /1805 – 1875/
Ungvárnémeti Tóth László /1788 – 1820/
Wallaszky Pál /1742 – 1824 /
Portré I.
|
Bajza József Baróti Szabó Dávid Batsányi János Berzsenyi Dániel Bessenyei György Ifj. Cserey Farkas Csokonai Vitéz Mihály Dayka Gábor Dessewffy József Döbrentei Gábor Fazekas Mihály Horvát István Kis János Kisfaludy Károly Kisfaludy Sándor Kölcsey Ferenc Pálóczy Horváth Ádám Pápay Sámuel Révai Miklós Széchényi Ferenc Vályi Nagy Ferenc Verseghy Ferenc Virág Benedek Vitkovics Mihály Vörösmarty Mihály Id. Wesselényi Miklós Ifj. Wesselényi Miklós
PORTRÉK I. 28 |
1804 - 1858 1739 - 1819 1763 – 1845 1776 – 1836 1747 – 1811 1773 - 1842 1773 - 1805 1768 – 1796 1771 - 1843 1785 – 1851 1766 - 1828 1784 – 1846 1770 - 1846 1788 – 1830 1772 – 1844 1790 – 1838 1760 - 1820 1770 - 1827 1750 - 1807 1754 - 1820 1765 - 1820 1757 – 1822 1754 – 1830 1778 – 1829 1800 - 1855 1750 - 1809 1796 – 1850 |
Bevezető
A Portrék I.
összeállításához a levelek és a kapcsolódó irodalom olvasása adta az indítékot.
A II. ösztönzője az Internet. Az onnan vett információk egészültek ki a
levelekkel.
Aranka György / 1737 – 1817/
ARANKA GYÖRGY. A. Gy. 1798-as levelei Galánthai gróf Fekete Jánoshoz. (Közli Enyedi Sándor.) = It. 1989. 2. sz. 329-343. [Hét levél] ...
/ Fekete vezetett Arankához/
Az élet regulája /részlet/
Ez a világ soha tökéletes nem lesz,
Százszor ha jobbítják, csak száz új formát vesz
A prófétákhoz kivált háládatlan,
Megrúg, ha közel jársz hozzája csintalan.
Ha jobbítni tetszik, jobbítsd meg magadat,
És megjobbíthatod magad világodat:
Aki a világnak egy jó embert adott,
Egy ember éltire eleget dolgozott.
1. ARANKA GYÖRGYNEK Kassa, 1789. júl. 10.
Arankának Kazinczy a legtökélletesebb számban bóldogságot kíván.
Kevésbe, csak igen kevésbe múlt, régólta tisztelt érdemes hazafi! hogy előttem igen kedves leveled az elyseumi mezőkre nem jött utánam. Az elmúlt hónapnak 7-dikétől szinte 23dikáig, az életnek, sőt magoknak a legkínosabb fájdalmaknak érzésén kívül tompán és elájulva feküdtem s orvosom minden reménységről lemondott.
Végtére egy kegyes istenség visszaadta életemet s új feléledésem és azok a könnyek, amelyek szemeimet mindenkor elfutják, valamikor az jut eszembe, hogy oly igen közel voltam a Nem-lételhez és mégis újra vagyok, kedvesebb áldozat néki, mint az a pompás háládás, mely gyakorta a templomokban zeng.
Élek tisztelt barátom! - ó mint kevélykedem ezen nevezetben - s már lábadozni kezdek nyavalyámból; s új életemnek nagy szerencséjét lelem abban, hogy te engemet szeretsz s barátságodra s leveledre méltóztattál.
Nékem az orvos megtiltotta az írást és a mélyebb gondolkozást: de ezenfelül láthadd kezem írásából is, hogy gyengének kell lennem. Meg fogsz tehát engedni, hogy válaszom most rövid lészen.
Azt tudakozád, mi a DAL? - Szükség, hogy a Gesang-ot a Lied-től - chant-ot chansonet-től - a canto-t a canzonetto-tól a magyar is megkülönböztesse. Az első harsogó epopeákat, magasan repdeső ódákat - az utolsó szerelmes darabokat, nyugodalmas scénákról írt énekeket jelent. - - Most mondom már én egész bizodalommal azt, amit a Gessner elibe tett Rádaihoz írt levelemben mondottam, hogy születésem a legtisztább magyar ég alatt esett, midőn Arankát mind a hellyben - per duplex 11, - mind az é-ben in interrogationibus velem együtt látom. Ha engemet esmernél, tudnád, hogy én éppen nem vagyok vallásbeli fanatizmussal profanálva; engem fiának nevez a bölcsesség; de kéntelen vagyok mégis megvallani, hogy magát tartom a kálvinistát a magyar litteratúra elővitelére választott népnek. Igyekezik a pápista, de haszontalanúl; Faludi - az imádott Faludi hány helyt vét nyelvünk ellen. Nézzük el Szabót, Rajnist, Révait, Batsányit. - - A lutheránus pedig arra van kárhoztatva, hogy magyarul meg ne tanúlhasson. Én ennek forrását az oskolákban találom. A kálvinista univerzális nyelve a magyar; a pápistáé a culináris deákság; a lutheránusé a tót és német.
Mit mondál te a német nyelvről a franciával öszvehasonlítván? Én a Pucelle d'Orleant véghetetlenül tisztelem; Rousseaut religióval olvasom, Colardeaut, Doratot sokszor gyönyörködve olvastam; de a német litteratúrát a franciánál alábbvalónak nem állítom. A francia nyelv csupa virág, az igaz….
A második negyedében a Museumnak Klopstocknak Messiásából fordított darabokra fogsz találni. Így van már készen 3 ének. Csak arra ne kérj, hogy az erőltetett expresszóktól elálljak. Elveszteném egészen a Klopstock energiáját. Fordításomat in mscrpto és Gessneremnek újabb darabjait a Lőrinc napi debreceni sokadalomra Hunyadi Ferenc prédikátor úr kezéhez küldöm, hogy küldje kezedhez. Kérlek, rostáld meg. A te kriziseid nagy érdemet fognak adni munkáimnak. A Gessner Idylliumit most hasonlítom öszve az originálissal. Akkor, ha majd készen leszek vele, általküldöm.
Nem írok többé, hanem csak egy darab versemet teszem még ide. Méltóztass továbbá is leveleidre és szeretetedre és éreztesd, hogy szeretsz. Kassán 10. júl. 1789.
K > id. Ráday Gedeonnak, Kassán, 1789. 09. 26…Szépek az Aranka úr fordtásai, de még is sok limatúrát /simítást/ kívánnak. Még a „Nap négy részeit” nem olvastam, de a „Júlia leveleit Ovidiushoz” már barátságosan recensáltam, és itéletemet Aranka úrral közlöttem. Várom válaszát. Bár megengedné, hogy itt nyomattassam ki…
23. kötet. 412. Aranka fordításait Kazinczy rendezte sajtó alá és jelentette meg Kassán 1790-ben…K > Aranka, 1789. 12. 20. „A Júlia levelei úgy jönnek ki, amint parancsoltad. Magam rajzolok hozzá egy képet a homlok levélre. Ámor jajgatva mégyen s lábait béklyó szorítja; íveit pedig mérgesen elhintve lehet látni. Közzülök egy kígyó fonakodik ki…”
423. Az 1790-1791-es évekből A > K egyetlen levél sem maradt fenn, csak K > A 22 levelét közölhette Váczy.
2. ARANKA GYÖRGYNEK Kassa, 1789. dec. 20.
Arankának Kazinczy boldogságot!
Hogy előttem minden tekintetben különös kedvességű leveledre ily soká nem feleltem, érdemes tisztelt hazafi! tulajdonítsd azt bécsi utamnak, hová októbernek 18dikán megindúlván, decembernek 4dikén jöttem haza. Azólta ismét egy hivatalbéli útat tettem; s onnan is megjövén, subalternus tisztjeimnek dolgoztam egy hivatalba vezető szóllást (tehetné-é ez az Oratiót? - csak inkább mégis mint a Beszéd; Colloquium), melyet ma el is mondék, s pihenésemnek első szempillantását arra fordítom, hogy barátságos öleléseid közzé vethessem magamat.
Füreden Horváthot, Győrben Rajnist és Révait, Pesten Dugonicsot. Pozsonban a nevendék kis papokat, Bécsben a Hadi történetek íróját, Görög Demeter uramat, Báróczyt, s mindenek felett gróf Széchényit láttam. - Annak előbeszéllésére, mit láttam, mit hallottam, szabadabb elme, és sok idő kívántatik. Horváth egy szeretetre méltó kuruc. Nem lehet hozzá hasonló litterátort kapni, mert ő a maga nemében egyetlenegy. Fekete bajusza ellepi egész száját, óldalról és hátulról üstökbe kötött hajai borzasan állanak, ruházatja veres színből vagyon kihányva arannyal, fején pedig bársony nyusztos süveg áll. A legpajkosabb fickónak esmérné az, aki látja, s megesküdne, hogy nemcsak nem poéta, de a poézisnek nevét sem hallotta. Szüntelen danol, mint a kálvinista deák szokott; pipázik; tréfát űz, s nevetteti azt, akivel szóll. Szíve oly egyenes, mint a Nathanaelé. Áldott lesz énelőttem a nap, amelyen őtet először szorítottam mellyemre. 30 esztendős.
Dugonics ősz ember, de ideje előtt. Haja és színe igen szőke lehetett. Nyájas s egyenes, de nem durva. Ha bántják, haragszik. Azon a képen, amely a Kovacsich Merkur von Ungarn für das Jahr 1787. Tomo XII. vagyon, szerencsésen van eltalálva; de a karja és sipkája a képet esmeretlenné teszi. Újonnan adja ki most Etelkáját, s néhol változtat, bővít, elhágy holmit.
Révai száraz, szőke, görbedt, éles és alighanem irígy. Győrben a Normális Oskolánál rajzolást és architekturát tanít. Társaságra veszedelmesnek nézem.
Rajnis egy igen becsületes karakterű ember, nagy hazafi, ad excessum! Büszke mert a maga érdemét esmeri. Ha ki írásáról ítél, nagyon megcsalatkozik. Nem oly durva, nem oly mérges ő amilyennek mutatják írásai. Meg volt bántva, s nem sír, ha bántják, hanem vág.
Pozsonban a kis papok közt igen kedves embereket kaptam. Döme Károly szeretetre méltó, derék és nagytehetségű ifjú. - Fehér György francot, németet, olaszt ért. Tsergits verseket írogat.
Báróczy öregszik. Nem ír többé semmit.
Széchényi királyi commissárius és főispány vólt. Önként resignált. Egy szent hazafi. Igen tanúlt, igen nyájas, igen jó ember. Alig szerettem valaha valakit annyira, mint őtet első tekintettel: de rettegtem előtte, oly nagy vólt reverentiám, veneratióm. Ha ki őtet látja, hazafiúságát hallja, azonnal hozzáfog az íráshoz. - Többet nem mondhatok, nem lehet mondanom.
A Júlia Levelei úgy jönnek ki amint parancsoltad. Magam rajzolok hozzá egy képet a homlok-levélre. Ámor jajgatva mégyen, s lábait béklyó szorítja; íveit pedig mérgesen elhintve lehet látni. Közűlök egy kígyó fonakodik ki. - Ezt én Bécsben metszetem: de Kassán fogják nyomtatni. Veszed majd az árkusokat minden postán.
A Museum IV. részébe, s már Landerernek általadott ORPHEUSom (így nevezem hólnap-számként kijövendő írásomat) első darabjában egynehány verseidet tettem belé. Engedd el ezen szabadságomat. Lesbiához. Koporsó-kőre, Nap ha fel akar öltözni etc. etc.
B. Ráday Pesten dicsekedve mutatta szép leveledet. Mint örültem én, midőn nevemet kedvesen említve láttam. Én a te szereteteddel dicsekedtem. Tarts meg abban továbbá is. Én tisztelni meg nem szűnlek. Kassán 20. Xbris 1789.
Eddig
való professzora kassai Normalis Fő Oskolámnak, Wályi András úr, s ivánkai
Vitéz Imre úr subalternusaim lettek a kancellárián 4-a novembris publikált
resolutioban. Ez Egerben, amaz Miskolcon fog lakozni mint Scholarum Nationalium
Districtus Litterarii Cassoviensis Regius Visitator. Rangja főszolgabírói,
3. ARANKA GYÖRGYNEK Kassa, 1790. jan. 25. ARANKÁT Szerzetes Barátja ORPHEUS szent csókkal öleli.
Érezd szentül szeretett barátom! érezd mennyire ragadott el azon támadott örvendezésem, hogy téged nemcsak barátomnak, hanem szerzetes atyámfiának szólíthatlak. Az a szent öröm, amely indúlatosan szorítana, ha ölelhetnélek mellyemre, megnémít; nem tudok egyebet mondani, hanem hogy - szeretlek.
Én a miskolci virtuosus kozmopoliták tagja vagyok. Mindazáltal dolgozni régen megszűnt; mert előljáró atyátokfiai elszéledtenek, és a fejedelem rendelése gátlást vetett barátságos öszvegyűléseinknek. Azólta munka nélkül vagyok.
Horváth Ádám is barátunkká leve. Pesten vétetett fel 19-a november, s én őt (szokásból kiment rendtartásunkhoz képest) Árionnak neveztem. Ő minden tekintetben érdemes szorosabb szövetségünkre.
Küldöm a Museum 3-dik darabját. A negyedik most van sajtó alatt.
A generális gyűlése Abaujnak magyar tűzzel mene végbe. Nem adunk életet, míg szabadságaink helyre nem állíttatnak.
Barátom! hívatalbeli dolgaim vonnak el, és félek, hogy ha még többet írok, mindenem itt marad. Szorúlj mellyemre, és fogadd el szent csókomat. Kassán 57 25/I. 90
Orpheus.
4. ARANKA GYÖRGYNEK 1790. nov. 2.
Nagyérdemű barátom!
Hazajövök Pestről, nyakra-főre küldök Ellingerhez, hogy 50 exemplar hollandiai papirosú Juliákat küldjön ki s imé 2 árkust külde. Még mostanáig sincs több, mert Pestre járásom alatt a kancellistám, akire a dolog bízva vólt, nem sürgette. Elképzelheted, mit bosszankodtam, kivált, hogy a nyomtató restsége miatt, az én igen kedves barátném, Erdélynek új dísze, új angyala és a te eloquiumidnak új tárgya, gróf Gyulay Ferencné született Kácsándy Susánna, aki az egész nyalábot minden költségem nélkűl vitte vólna bé, elindult. Ezen felül az árába ezeknek Pesten Stahelnél könyveket bestelliroztam is. - Barátom, nem az én hibám; látja Isten! - De légy kevés várakozással. Úgy ráijesztettem Ellingerre, hogy három hét alatt az egész munka kész lesz.
Úgy tartom tetszésedre lesz a nyomtatás betűje, nagysága, formája, tisztasága, elrendelése; kivált, ha majd a hollandiaira nyomtattakat fogod látni! A korrektorra sem lehet panasz, kivévén a legutolsó nem-óldalt, hanem levelet, mely miatt az ki fog metszettetni, mert az értelmet egészen elrontja.
B. Orczy László Abaújnak főispánja és a bandériumok főfő vezére csaknem kiugrott a bőriből, midőn mondtam, hogy az ő kedves Lettres de Julie à Ovide általad lefordíttattak s általam igen csinosan adatnak ki.
Pestről elindulván jó karban hagytam a Schauspieler Truppot. Eddig Hamletet el is játszották talám. De Hamlet előtt, hogy hozzá szokjanak a teátrumhoz, két darabot játszanak próbául; az egyik darab Simainak Igaz-házija; a másik Waltron.
B. Prónay Sándorral bóldog napokat töltöttem. Egy szeretetreméltó személynél akadtunk együvé, ki véle atyafi gyermek; azaz néki az anyja és annak az atyja egy testvérek. Elválhatatlanok levénk. Többnyire te vóltál tárgya beszélgetésünknek, mert ő téged csaknem úgy szeret, mint én. Elbeszéltem néki a krizisedet a Vitéz Diogenese felől s ő csudálkozott rajta, hogy néked azt, amit írtam, megírni mertem. Én pedig ezen csudálkoztam, hogy ő ezen csudálkozik. Nem vagyunk-é mindketten meghitt barátjai egymásnak; és nem barátságtalanság vólna-é az, ha meg nem mernénk mondani: barátom itt hibázol. Ez mindég csak azt teszi: Nékem úgy látszik, hogy hibázol. Vóltam Acsán is az atyjánál, akinél tanultabb tisztviselője nem vólt a hazának. Egy tanult statiszta, historikus, geografus, kommercialista, ökonomus és jó hazafi; de annak nem esmertetik, mert szíve egyenes és bátor. - Most nemrégiben reprezentálta, hogy az ő vármegyéje 9 helységből áll. 9 helységnek nem kell főispán. Kéri a felsőséget, hogy találjanak módot annak más vármegyéhez csatlásában. Rossz neven vették ezt is. Nem mondhatnék erről az úrról eleget, ha teli írnám is a levelemet, pedig most egyebet kell írnom.
Herceg Batthyány Lajos nékem egy levelet írt. Csak azt nem szeretem, hogy deákul írta. Tulajdon kezével írta azt egészen... No édes barátom, mit mondasz erre? Az ugyan igaz, hogy a hercegi korona nem mindennek ád eszet, de mikor egy ily herceg jelenti javallását, aki így tud írni? - -
B. Prónay Sándort egészen elszédítetted. Ő azt hiszi, hogy csak az erdélyi jó magyar. Én pedig Correggioval magamat szintúgy festőnek tartom, mint más az. Anch' io sono pittore! - S igazán szólván, édes barátom, nagyon nevetek olykor, midőn ti az én mindégemben s hogyanomban akadoztok. - A többek közt B. Prónay Sándorné is oly finnyás, hogy a hogyan-t hallani sem akarja. Én megmagyaráztam a dolgot a férje előtt. Was? ich sollte dies gesagt haben? Irnád-é így: Hogy? én mondtam volna ezt? - Én így tenném: Hogyan? én mondtam vólna ezt? - s a hogyan-nal az én non plus ultrám maga Báróczi is él.
Éppen ma veszem Báróczinak egy levelét egy franc kötésű könyvvel. A Védelmeztetett M. Nyelv. 1790. Bétsben. Humel Dávidnál. Csak el nem fakadtam sírva érzékeny levelén. Írni fogok néki s megköszönöm, hogy barátságának zálogára méltóztatott s magát velem mint ezen becses munka írója esmertette.
Pesten 3-a 8br. tartatott egy litterarius consessus gróf Széchényi Fer. úr. őexcell. házánál. Gróf Berényi, B. Orczy, B. Podmaniczky, B. Vay, gróf Eszterházy Károl, Vay József, Balog Péter, Máriássy István, Spissics, Horváth Ádám, Nagyváti, Bárány uraknak jelenlétekben, hol én is mint invitatus megjelentem. Az a planum olvastatott el, amely szerint a M. Társaságnak kell felállíttatni. Pesten vala Batsányi is, de oda nem hívattatott. Esmerik garboncáskodó lelkét. Révaival, Rádayval, Rajnissal, Simaival, Horváth Ádámmal, Verseghyvel s mindennel vólt már csatája. Én esküszöm néked, hogy ez embertől senkit sem rettentek vissza, s érdemeit nálamnál inkább és készebben senki sem esmeri; s most is senkit sem kértem, hogy ne hívják: de sokan esmerik. Őmiatta szakadt félbe az ifjú B. Ráday által ezelőtt hat esztendővel öszvegyűjtött M. Játszók Társasága is. Hanem ő csakugyan imponál az embernek. Abba a figurába szedi magát, amely ezt mondja: Igenis, én, én vagyok a híres Batsányi, s sorbajárt minden uraságot az első regni bárótól fogvást az utolsó nem tudom miig. - Én nevetem azt, aki engemet Tanúlt Embernek gondol. Egy Fekete úrral vala szerencsém esmerkedni, talám Kolozsvár megyéjéből. Ölellek a Bacchus tokaji hegyén.
Novemb. 2-dikán 1790.
5. . ARANKA GYÖRGYNEK Regmec, 1791. ápr. 8.
Arankának Kazinczy.
Elmúlt egy hónapja, hogy utolsó levelemet hozzád bocsátottam s annak is igen különösnek kellett lennie, amint rövid válaszodból veszem észre. Én egyébről nem emlékezem, hanem hogy Lőcsén vóltam, alig szunnyadtam el a Vígasság Istene innepe után, midőn az inasom felvert az álmomból, azzal a kérdéssel, ha parancsolom-é, hogy fogjanak. Fogattam s még béfogtak, néked is írtam s másnak is. Csendesebb vért kívánsz! Arra szükségem nincs, oly csendes az, amilyennél az etéziák kedves lebegései sem lehetnek csendesebbek.
A te plánumodat (megbocsáss, hogy deák névvel neveztem, a német is Plannak hívja azt, pedig nevezhetné Grundrissnak, mint én nevezhetném előrajzolatnak, ha haszontalankodni nem szégyenlenék) örömmel olvastam, de valamely jólelkű vendégem ellopta, s már most alig emlékezem reá, mi van benne. Valóban sok helyes, igaz, hasznos és tanúlt jegyzések vannak benne. Igen, igen jól cselekedted, hogy két, engemet illető gáncsaidat a barátság érzése miatt ki nem hagytad. Az egyik az én kezem, a te kezed, a másik a vala-t illette. Rájok esmertem, de megengedj, a te példádat az első hibázásra a magaménak csakugyan nem esmerem. Úgy én sohasem szóllottam, ámbár megesmerem, hogy igen sokat hibáztam. Éppen most írok Székesfejérvárra prof. Virág Benedeknek, s néki elbeszéllem, hogy a vala nélkül szűkölködő történet Bácsmegyeim Levelei; az a te-vel való visszaélés pedig az én hibáim felfedezése. Ki az, aki magának infallibilitást vindicál, ha azt mondjuk is bár mindnyájan, amit az egyszeri követ a királynak, hogy az ő nyakára egy fő sem illik jobban, mint az övé, úgy mi sem látunk egy szemmel is jobban, mint a magunkéval.
Én most Orpheusnál egyebet nem nyomtattatok, mert nem nyomtattathatok. Nyakamon az építés, arra pedig pénz kell. Diogenesem kész úgy, hogy mindjárt lehet nyomtatni; tragédiáim is vagy négy, azaz Hamlet, Macbeth, Stella, Miss Sarah. Emilia Galottinak még híja van. A Messiásomra már 13 praenumeráns van. Sacrediable! 13! Cela fait honneur a nôtre gout! Ki kellene trombitáltatni más nemzeteknél, vagy legalább a Ninive írójánál; úgy ugyan elhiszik, hogy egy párizsi korcsolyásnak több tudománya s aesthesise van, mint Magyarországon a földesuraknak. És mégis csendes vért kívánsz. Ha, ha, ha! Az van! hogy is ne vólna csendes, mikor a Messiásra 13 praenumeráns van.
Scipiot és Valeriát még nem láttam. Azon nem fogok felakadni, hogy rossz lesz is. Valamely szegény jóindulatú ember fogott belé, pedig Yoricktól megtanúltam, hogy a jó szándékkal meg kell elégedni, mert az Uristen is megelégszik vele. De midőn egy Philosophiae Doctor és Societatis Eruditae Frankofurtensis Membrum egy oly józan okosságot és logikát káromló, oly charlateneriával teljes könyvet ád ki a legimposantabb airral, mint doktor DECSY SÁMUEL ÚR a Pannoniai PHOENIXet, melyet, áldassék érte, FENIKSZnek írt, - midőn a nemzetet oly bolondnak, oly járatlannak véli, hogy előtte impune bolondoskodik a maga zöld süvegében, már a[z] szenvedhetetlen dolog.
Igazságod van benne, hogy némely új írók írásait a sok magyar szókkal telt német és franc szólások miatt olvasni nem lehet; de nekem is van igazságom abban, hogyha mindég a régi mellett maradunk, úgy oly gyönyörű praefátióink lesznek mindég (nem mindenkor), mint amilyet Péczeli írogat Pálffynak, Hadiknak és Kaunitznak, kit FELSÉGES HERCEGNEK nevez, a kegyelmes herceg helyett, úgy minden írásaink katedrai stílussal lesznek írva, és bizonyságai lesznek az ekkoráig is le nem vetkezett ostobaságnak. Teli lesz bezzeg minden sorunk a sok vala-val, neked többé nem lesz okod panaszkodni az elhagyott vala ellen, s kacagni fogják azt a sonderlinget aki Catullusnak példája szerint, aki doctusnak neveztetett a görög phrasisekben rómaiakká változtatása miatt, a német, franc és olasz energiával teljes szólást, ha szintén nem minden erőltetés nélkűl is, magyarrá tette. Be ostoba ember volt az, aki legelőször szólott így: Aethiops albus dentes, e helyett albi dentis Aethiops!
Miattam írhat minden ahogy akar, de midőn én egészen toleráns vagyok, én is megkívánom, hogy erántam is minden toleráns légyen: egyéberánt nemcsak meghagyom mindennek azt a szabadságát, hogy hibáimat hibáknak nevezze, hanem hogy annál bátrabban nevezhesse, azoknak arra példát is adok, mert én az övét annak kiáltom recenzióimban, melyek Orpheusomat majd el fogják tölteni.
Élj boldogúl, édes barátom, és esmerj továbbra is érdemesnek becses barátságodra. A mindégre mégsem felelsz. Vagy azt írd, hogy nékem van igazságom és te hibáztál hirtelen ítéleteddel - becsűletes ember azt megvallani sohasem szégyenli - vagy győzz meg afelől, hogy a mindég valóban nem jó. Tudósíts, vetted-é Juliádat és nem esett-é valami bennek akaratod ellen. Regmec, 8-a apr. 1791.
Aranka > K, 1810.
06. 09…Gyönyörű verseidet igen nagy megelégedéssel vettem…A Czid
fordítója Néhai Gróf Teleki Ádám…fordítása a Magyar nyelvnek Arany idejéből
veló…születtem Szék városában Doboka megyében…Most a Bölcselkedés
uttyát vettem elé, némely apró darab munkáim sajtó alatt is vagynak, úgy mint:
1. Az Embernek esmérete.
6. ARANKA GYÖRGYNEK Széphalom, júl. 1jén 1810.
Mélt. Aranka György úrnak Kazinczy Ferenc baráti szíves tiszteletét.
Fogadd tőlem a legszívesebb hálát jóvoltodért, hogy kérésemet teljesíteni méltóztattál, s velem születésed helyét s idejét tudattad. Érdemeid fenn fogják tartani nevednek emlékezetét sokáig még azután, hogy a Párka életed fonalát elmetszi; s ha születésed felől kétség lészen, leveled meg fog szólamlani s a versengőket elnémítja. Vádolom magamat, hogy némely tudósaink eránt e kérdést tenni nem annyira gondatlan, mint félénk voltam (mert, bármely nagy boldogságok legyenek azok, amelyek bennünket ott várnak, ahol szent Péter a kapus, én még senkit nem láttam, aki e siralom völgyéből nyugtalanúl kivánkozzék oda); s amit még e részben tehetek, sietni fogok megtenni. - E részben is nagy tiszteletet érdemel Széchényi Ferenc, aki azoktól, kiknek bibliotékája katalógusait ajándékba küldözgeti, azt kívánja viszont, hogy tulajdon kezekkel írjanak egy köszönő levelet, melyben biográfiai tudósításaikat feltalálhassa.
Hogy verseid az esztendők számát magokban foglalják, nem sejtettem meg, míg leveledből nem értem a titkot. Ez a levél nekem sok tekintetekre nézve igen nevezetes. Örülök, hogy a Cid fordítóját belőle ismerhetem; mert az a tudósítás, melyet kérésemre egy köztetek született ifjú külde, mind csonka, mind hamis. Ez gróf Teleki Ádámot dobokai főispánná tette, holott a te leveled szerint az nem volt. - Mely kár, érdemes barátom, hogy nekünk holnapos írásaink s Intelligenzblattjaink nincsenek, s így a dolgozók egymást nagy számban nem is ismerik.
A bécsi Annalisok ezidei ápril. füzetében az én biografiám három lapon áll. Elrettentem látására, mert azt hírem nélkűl küldé fel egy barátom; mégpedig nem belé, ezekbe az Annalisokba, hanem valamely más munkába. Az Annalisták ezt onnan vevék ki önmagoktól. Nyilván hetedfél esztendei szenvedésem teve előttök nevezetessé, noha, amit nekik köszönök, azt ők nem is említik. - Ámbár örömest olvasom a mások biográfiájokat, meg kell vallanom, hogy a magamét felette visszás érzések közt láttam ottan.
Levelednek egy második cikkelye is van, ami figyelmessé tett: annak megmutatása, hogy Hunyadi János nem fia Sigmond gonosz királyunknak. Ha azt a munkát, melynek az egyik darabja, még soká nem vehetjük tőled, kérlek, küldd fel magát ezt a cikkelyt Kultsárnak, s bírd rá, hogy újságleveleibe vegye fel. Tapsolással fog fogadtatni.
Térek a harmadikra - hol Cidet, tudnillik magyar fordításában - magasztalod. Megvallom, iskolai esztendeim olta azt nem olvastam. De emlékszem, hogy azt nagy gyönyörűséggel olvastam s magyarságáért is szerettem. E napokban kikeresem könyveim közűl, mert bírom, s megtekintem, ha érdemli-e dícséretedet. Te azt a kort tartod nyelvünk arany korának. Nem én. Én azt hiszem, hogy a magyar nyelv jobb idők szüleménye lesz; mert hogy lesz jobb idő: azt szentűl hiszem, hogy nem semmit szentebbűl. Európát filozófusi szellem fújja végig, s ez a szellem nem nézhetné egy anyanyelvnek, mégpedig egy igen szép nyelvnek, elenyészését. Megfoghatatlan dolog előttem, hogy Herder ennek mint jövendölhetett elenyészést.
A világosság még nincs elválasztva a sötétségtől, s egynémelyikük azt tartja jó magyarságnak, amit a szokás sanctionált: másnémelyikünk nem a szokást tartja kánonnak, hanem azt nézi, hogy milyennek kell lenni a nyelvnek, hogy az légyen, aminek lennie kell, ha bár erőszakkal esnék is - vagy amint ezt a Pápai Sámuel munkájának recenziójában mondottam (Leipziger Literatur Zeitung. 1810. febr. No. 21.), azt tanítja, hogy a szépírónak szabad a szokást megelőzni s vezetni, ahelyett, hogy azt mindég követné.
Holt nyelv-e a magyar, mint a görög és
deák, hogy azon változtatni nem szabad? a görög, deák, olasz, francia, német
nyelveken nem változtattak-e írók? Nem kell-e köszönni Báróczynak, Barcsaynak,
Bessenyeinek, hogy ők is új iskolát kezdettek? Higgyük-e Czinkének, hogy a mi
nyelvünknek elég szava van, és hogy mindent kimondhatunk magyarúl is? -
Csak olyat ne kellene hallanom! Magát a virtust, Rechtschaffenheitot, bravourt,
modestiát, Wahrheit, Gerechtigkeit, Billigkeitot sem tudjuk kimondani; pedig
Herder azt mondja, nem tudom hol, hogy amely nemzet szóval nem bír, az a
dolgot sem bírhatja. Pázmány és Káldi minden bizonnyal szép magyarsággal írtak.
Ismeri-e nyelvünket, aki tagadni meri, hogy ők neológizáltak? Ha nekik szabad
volt, miért nem nekünk? Neológizálás nélkűl fordíthatjuk-e Marmontelt és
A > K, 1810. 08. 01…Leveled megújította kedvemet. Némelyekben nem egyezem veled: de örömest kívánnék tanulni. Ha neg engeded, ía tőled feltett nevezetesebb pontokra örömest felteszem vélekedésemet. De félek, hogy ne telám a Te Barátságodat megbántom…
K > Cserey Miklósnak, 1817. 09. 05…Kérlek kedves barátom, méltóztassál végére járni, mely nap hala meg, s mint múla ki. Arankának sok érdemei lehettek, s voltak is bizonyosan; de alig ha nem nyert volna neve, ha ezelőtt harmincz esztendővel idvezült volna. Sokba avatta magát, amire nem született, s nem akara haladni. Az a histriai Értekezése, melyet Sógorod Gróf Lázár Fő Strázsa Mester ada ki 1811 és amelyben Hunyadi Jánosnak születése felől szól, oly zavarral s oly rosz magyarságban van írva, hogy nem győzöm eléggé csudálni, mint mer az úgy író itélni arról, mi van jól, mi van rosszul magyarul. Azonban az az Értekezés engem arra segélt, hogy amit ő akara megmutatni, én apodictice megmutathatnám. Látni fogod azt a Tudom. Gyűjt. egyik Füzetében, vagy az Erd. Muzeuméban. Szegény Aranka, neki még a Kant Philosophiájával is vala baja, s azt hitte, hogy azt az is tudja, aki nem érti. Ily tévedésben sokan vannak, s e miatt osztán Sipos Pál nekik vakságot prédikálgatott…
Döbrentei > K, 1818. 02. 06…Az öreg néhai Aranka György felől akartam volna a Muzéum Tudosító leveleiben szóllani, de nem kaptam embert, aki felőle tökéletes híreket mondott volna. Még a múlt tavaszon, szinte esztendeje lesz, holt meg, s én úgy emlékszem, neked megírtam…
Bártrtfay László / 1797 – 1858 /
Írók-költők barátja
A reformkor irodalmi szalonja
…Üllői u.- Erkel u. sarok / a régi Három pipa u./, szemben Arany János egykori otthonával. Bártfayék vacsoráján találkozott Kazinczy Kisfaludy Károllyal.
Bártfay barátságban állt korának úgyszólván minden nevezetesebb emberével. Háza a szellem és a múzsa otthona lett. Ebben nagy része volt feleségének, Mauks Jozefinnek, a művelt, széplelkű asszonynak. Kazinczy szeretettel köszönti Jozefint levelében: amikor négy fiatal fát kap tőle ajándékba, széphalmi kertjének azon helyére ülteti el őket, melyet sírjának kijelölt…Kazinczy verset írt Bártfayhoz /átvéve az 1998-as Gergye-féle kötetből/
229. ( Bártfay Lászlóhoz )
Két szeretőt éltök legédesebb
Óráji közt zugháborítani,
Nagy vétek, bűn, sőt épen kárhozat;
Megyek tehát. De hadd mondjam, hogy én,
S egy összevagdalt, lőtt és szúrt Lovag,
Ki bántva látván a jót, vad gyötrőjén
Kész bosszút állni béna karral is,
S kiket te sem gyűlölsz, két asszonyink,
Ha Josephine nem lesz oly szerencsés
Mint eskeidnek hitte, rád esünk,
S kikapjuk, boldog Rabló, karjaidból.
Hallgat; titokban folynak könnyei!
Gergye jegyzete: Kazinczy Bártfay házasságkötése alkalmából írta:
K > Bártfay, 1826. 08. 11 /KazLev XX. 82-83/ „Bartosnénak mosolyga, midőn neki beszélém, mit írtam hölgyedenek; Sophie pedig azt mondá rá, hogy a levél poetai Epistola. Átöntém tehát az általam kedvelt Szchemába. Vedd kedvesen örömem bohóskodását.”
Czinke Ferenc / 1761 – 1835 /
Nem volt levelező-társ, hanem azok gúny-tárgya, az irodalom tanszék bitorlója.
Vörösmarty gúnyverset, Virág Benedek episztolát írt hozzá.
K > Sipos Pálnak, 1810. 03. 22…A magyar nyelv prof. a Pesti universitásnál Czinke Ferencz…a nyavalyás professzor, aki nem tudja, hogy a mesterségnek nem az a természete van, ami a külvilágnak. Az aestheticus hosszan magyarázza, hogy a portraitet nem úgy kell festeni, mint ahogy azt a tükör adja vissza, - s azért hogy a Rafael, Guido fejein olly színeket lát a tudatlan, amik nincsenek a festett ember eleven fején, nem következik, hogy a festés hibás…
Vitkovics > K, 1810. 04. 12…Ez a Deák Grammatikát tanító mennyit árt Literatúránknak Professzorságával, az szörnyűség. Hét hallgatója volt…mind a hét oda hagyta…Adgyon verejtékes számot Istenünknek az, aki Bétsben Illy Nem-Éneklő Madarakat ajánl…
K > Döbrenteinek, 1810. 05. 05…Már olvastam a Czinke Holmijét. Gyalázatos firkálás…
K > Berzsenyinek, 1811. 01. 10…Czinke Ferencz, a Prof nem méltó, hogy reá nyíl lövettessék…
K > Szemerének, 1812. 04. 08…Ily lépéseket tevén nagyjaink s megkülönböztetvén az értelmes Írókat a nyomorultaktól, értvén, hogy nem a Czinkéknek van igazuk, akik bennünket vissza óhajtanának vinni, holott előre kell törekednünk…
Kölcsey > K, 1816. 05. 11…Jól esett, hogy Czinke ismét kapott! Haragszom, valahányszor eszembe jut, hogy az a nyomorék ember még is a Nemzet első katedráján ül… /Idézi: Dávidházi, 2004/
K > Kis Jánosnak, 1817. 03. 18…Ma hozá hozzám a posta a Tud. Gyűjtem. Második Füzetét…Prof. Czinke a Pethe tiszta Magyarsága felől azt mondja, hogy azt Ők /Mi/ nem Széphalmon tanulták…/ Ez a lapszám megvan könyveim között. Az esetről a 3419. levélben Szentgyörgyinek is ír K./
Szemere Pál > K, 1817.04. 05…Kölcseynk Kulcsárnál vesz kosztot…Üres óráiban a Tud. Gyűjteményt gazdagítja…A szertelen tolerantia cselekszi, hogy olyan darabok is felvételre érdemesítetnek, mint Czinke Uram Recensiója…
K > Szentmiklóssy Alajosnak, 1817. 08. 25…megírtam a Tud. Gyűjt. Redactiójának, hogy Kultsárt és Prof. Czinke Urat barátságosan vagy intsék meg vagy kérjék, hogy ne engedjenek magoknak ellenem ily lépéseket…
Faludi Ferenc / 1704 – 1779/
Az első magyar szonettet nem Kazinczy, hanem Faludi Ferenc írta. Már a címe sem méltó a szonetthez. / Faludi versét Weöres Sándor gyűjteményéből másoljuk ide. B.G./
A pipáról
Hív társom, dohányos börböncém,
Te tisztítod fejemet,
Szép pipám, égő kis kemencém,
Te enyhíted mellyemet.
Füstöcskéd kereng, forog, játszik
És megvallom, vigasztal.
De alig tűnik, s már nem látszik,
Azért engem meg is csal.
Sőt nem csal, leckét ád elmémnek:
Mert így lesz vége életemnek.
Élő ember gondold meg!
Mint a füst oszlik hirtelenül,
Úgy magad is, fontold meg,
Elcsöppensz egykor véletlenül.
Weöres: az első ránk maradt magyar szonett-próbálkozás…a magyar szonett nem az ő nyomdokán alakult…
Gergye /1998/ jegyzete Az én boldogítóm c. vershez: Hosszú ideje eldöntetlen kérdés a szakirodalomban, hogy ki írta az első magyar szonettet: egyes vélemények szerint pl. Faludi Pipadaláé az úttörő érdem. Az én boldogítom szerzője, Kazinczy ugyancsak magának vindikálja a dicsőséget, noha Csokonai 1794-ben írt Az esztendő négy szakaszát ismerte., sőt Virág Benedek szonettjeiről is lehetett tudomása. A vitát az is okozza, hogy az olasz szonettnek legalább 16 válfaja van.
K > Rumynak, 1811. 05. 12…Francz Faludi Jesuit.
Geboren 1704 zu Német Újvár, gestorben 1779…Gedichte gab Révay 1787 zu
Pressburg…/ címe: Téli éjszakák, elbeszélések/
Döbrentei > K, 1811. 06. 11…Faludi Kanász…
K > Horvát
Istvánnak, 1817. 01. 13…Takács előttem Faludit,
Rajnist és Batsányit nevezte a Magyarság Atlasainak. Én megismertem
ezeknek érdemeiket, de kimondám, hogy minden érdemek mellett nekem ők nem
idoljaim…/bálvány/
K > Kölcseynek, 1817. 06. 14…Takács nekem Faludit és Bacsányit
nevezte a tiszta magyarság herosainak s ellenkezett szavaimmal…
K > Pápay Sámuelnek, 1817. 03. 08…úgy írni…mint
Faludi…noha tiszteletes írónak tartom, nem akarok…
Fekete János
/ 1741 – 1803 /
László Ferenc: Párnacsata. Négy-öt magyar összehajol. Magyar Narancs 2006. 11. 23. /Itt figyeltem fel Feketére/
…gróf Fekete János tábornok pest-budai összejöveteléről fennmaradt beszámoló. A Voltaire-rel levelező és pornográf verseket irogató Fekete egyik társas együttlétéről így írt a szörnyülködő Kazinczy Ferenc:
„én 1800-ban nem mentem volna a generál gr. Fekete János által Pesten a Hét Elector palotájában tartott Bacchanálba, ahol 16 pár táncos s ezek közt gróf Unwerth, Unwerthné s a férjhez már nem mehető leánya és gr. Fekete Ferenc, a generális fija mezítlen táncolának minden figelevél nélkül.”
A levelében háborgó Kazinczy másutt /Venus Callipygos B.G./ ilyet ír: „…nagy Jupiter engedd/ Váljon hármassá nékem is egyszer az éj!”
László F., az ügy közzétevője még elmélkedik: a „hármas” miképpen értendő? Három személy vagy kettő három nyílással.
Baranyai Zoltán: A francia nyelv és műveltség Magyarországon / 1920/ c könyve egy egész fejezetet szentel Feketének. Kazinczy 16-szor fordul elő a mutatóban. Baranyai könyve az excel-katalógus készítése alkalmából került elő.
Fekete János: Sírfelirat
Ő volt jobb ízlésnek minálunk kezdője
Régi babonáknak első nevetője
S ámbár el nem érte Parnassus tetejét
Mégis kóstolhatta múzsák tisztább tejét
Azokkal, kik őtet most tudják haladni
S mindezért nevének fenn kéne maradni. Lecsó 3. kötetből
Morvai
Győző: Galánthai Fekete János. Ir.tört. Közlemények. 1901. 1., 2., 3.
tanulmányában is közli, mint Aranka György sírfeliratát.
rapports litteraires entre la France
et la Hongrie
Une visite hongroise chez Rousseau à Montmorency - La semaine littéraire,
Genève, 15 juil. ... Une femme de lettres du Second empire. La comtesse Julie Apraxin. .... Voltaire
et le comte hongrois Jean Fekete de Gálantha - Gazette de ....
Les œuvres posthumes de Jean Fekete
de Galántha, voltairien de
Hongrie ...
Fabcich József > K 1806. 05. 23…Woltairet meg kell előznöm: Fekete nem volt született francia, nem csuda, ha jobb volt versénél a bora: Tek. Úrnak mind bora, mind munkája született magyar, ergo ne bújjék a zsákba Volter…
A levél jegyzete:
Fekete = Galánthai Fekete János felvilágosult, szabados szellemű főúr.
Voltairet rajongásig tisztelte. Amikor Mes
Rapsodies c. két kötet francia versét tokaji bor kiséretében elküldte neki,
Voltaire köszönőlevelében azt válaszolta, hogy verseinél jobb a bora.
K > Szentmiklóssy Alajosnak, 1820. 06. 24…Horváth Ádám pedig 1790 egy Literatori Ülésünkben, Generális gróf Fekete János házánál, Balog Péter és más Nagyok előtt, arra akará magát ajánlani, hogy ő minden héten ád egy originális Tragoediát vagy Comoediát, úgy, hogy én, ki épen ezen kedves barátom mellett ültem, majd eldőlék ijedtemben…én csak a legnagyobb Geniek darabjaikat olvastam meg…minden mások felett kedves Göthe darabjait…
A levél jegyzete: Galánthai Fekete János /1740- 1803/ felvilágosult, szabados szellemű főúr. Voltairet rajongásig tisztelte. Amikor Mes Rapsodies c. két kötet francia versét tokaji bor kíséretében elküldte neki, Voltaire köszönőlevelében azt válaszolta, hogy verseinél jobb a bora.
Mindkét irodalmi lexikon méltatja Feketét. Az 1994-es Péter-féle: „…Voltaire La pucelle c. eposzának fordítása kéziratban maradt.”
***
Egyike azon házaknak, hol a diéta alatt legtöbb örömmel élék, a generális gróf Fekete Jánosé vala. Nagyon elmés, nagyon eleven és lelkes ember és széles olvasású. Erkölcsiben, gondolkozásaiban, módjaiban félig francia, félig török…
Fekete két kötetben Mes Rapsodies cím alatt adá ki francia nyelven írt verseit, s egy példányt két átalag tokajival küldte Voltairenek. Az öreg patriarcha megköszöné a két ajándékot, s mint maga mondá nekem Fekete, francia dévajsággal azt veté mellé, hogy bora jobb, mint a verse…Én, autographok gyűjtője s másolója, égék látni a Voltaire levelét, de a generális azt Fóton tartotta… Kazinczy: Pályám emlékezete 1784-1794
Morvai Győző: FEKETE
JÁNOS /1741-1803/
BUDAPEST, A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADÁSA 1903 / Voltaire és Irodalmi jelentősége c.
fejezet/
Földi János / 1755 – 1801 /
Földi János az első diplomás orvos-író. Ő honosította meg a rímes, időmértékes verset. Kazinczy 1791-ben a Heliconi virágok c. antológiába Földitől több verset vett fel, mint Daykától vagy Virág Benedektől.
További orvos-írók: Ungvárnémeti Tóth László, Garay János, Toldy Ferenc…Csáth Géza, Németh László…Benedek István, Vekerdi László.
…a természeti testek…organizáltakra és organizálatlanokra elosztódnak, talpköve immár azon esmeretes három országoknak, mellyekre a természeti testek igen alkalmatosan vivődnek, mellyek közzül az első az állatokat, a második a növényeket, a harmadik az ásványokat foglalja magába.
Az állatok tehát a feljebb mondottak szerént azok az eleven és lelkes organizát testek, melyek tápláló eledeleket akaratos mozgások által keresik, és azokat szájokon által a gyomorba viszik.
A növények is organizált testek ugyan, de csak élő testek, úgyhogy akaratos mozgások nékiek éppen nincs, és ezek az ő tápláló nedveket gyökereik által, akaratlan mozgással szívják be.
Az ásványok végre élet nélkül való és organizálatlan testek, mellyek következésképpen éltető erő nélkül, csupán csak fizikai és kémiai törvények szerént hozzávonás és rakodás /attractio és accumulatio/ által származnak.
Természeti historia a Linné szisztémája szerént 1799.
K > Kisfaludy Sándornak, 1808…Tübingiai kérdések…literatúránkkal ismertetém meg a németeket…Földinek verseiből hordottam fel példákat…
K > Rumy Károly Györgynek…1811. 05. 12…Ich screibe biographischen Notizen…2. Dichter…Johann Földi, Doctor der Arznei und Physikus zu Szatmár…geboren 1755 den 21 oktober, gestorben 6. april 1801. Seine Gedichte erschienen in der Halikoni Virágok, Magyar Múzeum und Orpheus…
K > Jankovich Miklósnak, 1812. 04. 19…Földi…velem levelezésben állottak…
Guzmics Izidor / 1786 – 1839 /
Természetünkben van egy elröjtött tehetség, melyet hívő tehetségnek nevezhetünk…Hármat teszen minden hit fel: kinek, mit, miért hiszünk?
A hit valamint természetes, úgy szükséges és jótévő tulajdona embernek; s éppen úgy szellemi okos természetünkhez tartozik, mint szinte az ész és nyelv; megkülönöző billyege annak.
Hit nélkül beh szegény, beh veszendő volna az ember…
Hit tartja fenn az emberi szerződéseket, a viszonyokat, melyek szorosan kapcsolják együvé az embereket és nemzeteket… Guzmics: A Hit
In: Toldy: Ir.történeti olvasókönyv, Atheneaum, 1876.
K > Rumynak, 1811. 05. 12…Ich schreibe die verlangten biographischen Notizen…Döbrentey, Petr. Horváth, Guzmics.
Dese Arbeit verlangt mehr Sorge…
K > Gr. Mailáth Jánosnak, 1822. 12. 08…Nun erschien in Tud. Gyűjt. / a jegyzet szerint: 1822. VIII. szám/ Guzmics, der Benediktiner, mit seinem Aufsatz…
K > Fáy Andrásnak, 1824. 10. 22…Hallom Kulcsár a Guzmics Theokritja ellen is kikölt. Nem veszi megbántásul Kulcsár, ha kimondom, hogy az a nagy munka túl van a K. bírósága határán…Mihelyt jobban leszek, összehasonlítom a Guzmics fordítását a göröggel, s kikelek Kulcsár ellen…
K > Szeder Fábiánnak, /bencés tanár/ 1825. 10. 27…Gyűjteményed kezem írását kívánja, úgy értem a mi szeretett Guzmicsunktól…K > Guzmics, 1825…ha Szeder barátságába fogad, azt néked fogom köszönni, akinek szeretek köszönhetni…/a jegyzetben/
K > Szedernek, 1828. 06. 02…Mikor lehetek
Esztergomban, nem tudom, de leszek, s örvendek, hogy az Úr társaságában
láthatom meg az én Guzmicsomat…
K > Szedernek, 1828.11. 22…Richter pesti festő…engem feste…Kérem az Urat vétessen meg belőle hármat, egyikét magának, másikát Guzmicsnak, harmadikát Prof. Rumy barátomnak…kevesbe kerül a három kép…
K > Guzmicsnak, 1824. 02. 26…/5876. levél jegyzetében/ ez a két nagy író első ifjúságom olta szerelmem vala, Sallust még inkább, mint Cicero…engem Sallust teve Nyelvrontóvá. Titkoltam ezt mindeddig. Neked vallom meg és még eddig senkinek meg nem vallám
K > Guzmicsnak, 1824. 02. 26…Theokriti darabodat összehasonlítám az eredetivel. Örvendek hazám nyereségén. A te nyelved gyönyörű és verdesett. Néked köszönöm, hogy Sallustban sok helytt kitörlém
Guzmics > K, 1825. 09. 29…/ 5882. levél jegyzete/ Szedernek egy különös gondolatja van: nevezetesb férfiak kézirataikat összeszedni; én neki leveleidből a legrövidebbikét sem akarnám kiadni; egy betűdtől sem akarván megfosztatni.
K > Guzmicsnak, 1824. 08. 27…Kérlek téged nemes lelkű férfiú, kedves barátom, hogy minden léptemmel inkább komorodó életemnek engedd meg azon örömet, vigasztalást, enyhületet, hogy téged még utolsó leheletemmel is barátomnak s holtom után emlékezetem, nőm s gyermekeim barátjának hihesselek. Sok okoknál fogva szeretlek lén téged: szívedért, fejedért s gyönyörű tolladért. / 16 /
Guzmics > K, 1825. 12. 05…Tarték, hogy kinevetve vetsz meg. Nem tudnám még akkor, hogy éppen a legnagyobb lehet egyszersmind a legkisebb is, s hogy a nagytekintetű széphalmi hősben legyen egyszersmind a fiatalságnak barátja. / 16/
Gzmics > Szedernek, 1826. 08. 21….Kazinczy hibázott, éppen azért nagy, mert hibázott, maga törvén az utat, kik csak a törötten szeretnek járni, nem hibáztak, de nem fénylenek./16/
Guzmics > K, 1830. 07. 10…Az a szeretettel elegy tisztelet, mellyel én teirántad eltelve vagyok, nem mindennapi, nem közrendű…
Később a XII. levelezés-kötetben: engedd vallanom, hogy az a csín, kellem, mely később íróinkat karakterizálja, a te míved. Te nyelvünkön egy boldog fordítást tettél… /16/
Kézy Mózes / 1781 – 1831 /
Részlet Kézy: Lónyay Gábor búcsúztatójából, 1824. júl. 11 /Weöres: Három veréb,1977/
A századokra tett intézet
Roppant dél-karikájára
Azért hágsz fel, hogy a tündér nézet
Után dűlj vég éjtszakára
Ember! Így a reggel nyílt s estve
Elhullt virágba lefestve
Szemlélheted véle köz sorsod,
Rád is illy éjt hoz koporsód…
Latin nyelvű költő. Kaz Pantheon 303. old.
Kézy Mózes: Halotti beszéd mellyet néhai tek. nemzetes és vitézlett boronkay Boronkay 'Sigmond úr ... utolsó tiszteletére elmondott - -.... Sárospatak, Nádaskay András. 1821. Antikva.hu
K > Kis Jánosnak, 1809. 11. 11…Sophroniemet Prof. Sipos és Nagy Ferencz Magyar , Prof Kézi Moses deák verssel köszöntötték…Kézié igen kedves előttem, mert nem pirit nagyon…
Vay József > K, 1809. 11. 22…Kézy Moyses Uram Talentumait esmerem. Azt tartom, belülle üdővel egy igen jó Tanító lesz. De szükségesnek vélném, hogy ha csak 2, 3. Esztendeig is, külső orsági nagyobb Instrumentumokat lásson. Úgy tartom, gyűjtött is ő e végre valamit…
Kézy Mózes > K, 1809. 11…Mélt. Lónyay Úr…izent nékem, hogy küldenék egynéhány Exemplumokat a Prímásnak írt versemből s valami egyebet is ha volna. Tellyesítettem kívánságát…
Kézy Mózes > K, 1809. 12. 06…Kezemhez vettem Phaedrust…új kiadása tsak úgy nyerhetné meg Burmann és Schwabe után az ahhoz értők helybe hagyását, ha az a Heyne módja szerént lenne. Úgy kiadni valamely Auctort, mint a Debreczenyiek kiadták, úgy vélem, nem nagy munka…az Annálisokat…hárman olvassuk el…Nagy alázatossággal tsokolom kezeit Nagyságának…
Kézy Mózes > K, 1809. 12. 16…Sajnálom, hogy az Annalisokat hamarább vissza nem küldhettem. Imé ezennel küldöm szíves és alázatos köszönet mellett. Kiváltképpen megolvastam a Verseghi és Kisfaludy Recensióját, és sokat épültem olvasása után. Melly igen kitetszik minden Recensiójiból a Tekintetes Úrnak a részre nem hajlás, és hogy tsupán az igasság vezérli pennáját. Én még Kisfaludit nem esmertem annyira, mint már azon Recensio után esmérem…tetszett nekem az a kifejezés, Hogy Bárótzi Veteranusa a Magyar Literaturának…
A Jenai Literatur Zeitung Darabját Prof. Sipos Úrtól várom…
Kézy Mózes > K, 1809. 12. 27…A kívánt könyveket öszve szedtem a Bthekáben – Cicero jobb nem találtatik – A Stolberg fordítását melléje tettem az Öreg Platonnak. A Xenophon jó kiadás…
Kézy Mózes > K, 1810. 01. 06…Nints igazabb állítás, mint az, hogy a Görög izlésű Epigrammák szebbek, mint a szúrók vagy tsak kastzagtatók. – A megmaradott Deák Epigrammáknak e pedig a charactere…finomabb érzéssel bírtak a Görögök, mint a Rómaiak…Martialis…miért elegyítette azokat olly otsmányságokkal? /Martialis 40 – 104 latin epigramma-költő./ A küldött szép Epigrammát igen nagyon köszönöm. Meg fogom Deákra való általtételében erőmet próbálni…
Őszinteség
Chloé, az özvegy sietett felette,
hét árva férjét gyorsan eltemette
s a sírkövükre, mely vesztük siratja,
most ezt iratja:
"Chloé műve". E valomás intő.
Hát van e nő olyan őszinte, mint Ő?
/Kosztolányi/
Kézy Mózes > K, 1810. 01. 11…Igen kedves foglalatosságom volt a Magyar Epigrammának Deákra való által tétele. Azzal nem hízelkedem magamnak, hogy az Originálnak szépségét elértem volna. Méltóztassa megitélni a Tekinetes Úr, mit ér a próba tételem. Sylva…szeretnék jó móddal Újhelyi Pap lenni tsak azért si, hogy a Tekinetes Úrhoz közel lelepedjek le. Huszonnyoltz esztendős korban mindennek állandó hivatalba kellene már lenni. Igaz, hogy én inkább szeretném a Professzorságot, de ha Pap lészek is, reménylem nem fog reám unni az Ekklesia…
Kézy Mózes > K, 1810. 01. 31…Wesselényi halálára írott Epigrammát…nagy örömmel vettem…
Professor Sipos Úrat nagyon megtréfáltam. Hozzá vittem a Tekintetes Úr origináljából fordított Deák Epigrammámat s mondottam, hogy azt én írtam Wesselényi halálára. Nagyon tettzett…Midőn én valamit Deákul irok, nagy gondom van reá, hogy a Római colort amennyire tőllem kitelhetik, belé öntsem…ezt tartottam legjobbnak.
Quis neget in varias animam migrare figuras,
Ipse Cato Romae Brutus eramque prius.
Dacia parce queri: vivit cum conjuge netus
Splendorem famae qui tibi reddat erit.
A zsibói nagy Megholt /Kazlev 7. 221. old./
Kétled-e, hogy lelkünk jár, vándorol? – Ott fene Cátó
S lágyszívű Brutus, itt Wesselényi valék.
Erdély, szüntessed sírásidat: él Fiam! Él Nőm!
S diszedet egy jobb kor újra megadja Zsibó. / Kazinczyét B.G. tette ide/
…A Bárótzira írt verseit a Tekintetes Úrnak nagy alázatossággal köszönöm…Ma fogom közleni Prof Sipos Úrral…Fáy András Úrnak ide zárt levele nem régen utasíttatott hozzám. Gyakorta tapasztalt gratiájába magamat bizodalmasan bézárván, tartozott mélly tisztelettel maradtam…
Kézy Mózes > K, 1810. 02. 26…A napokban kinyitván Martialist, olly sorokra találtam, mellyek kedveznek azon gondolatimnak, mellyeket a hoszú névnek, mint Wesselényi, Epigrammába való tételéről közleni merészeltem a Tekintetes Úrral…méltóztatott é Tekintetes Úr ezen munkát olvasni /Rob. Woods: Versuch über das Originalgenie Homers/…Homerus lévén a kezélben, hogy azon helyeket, mellyeket ő leír, és hol Vitézi hartzoltak, szemmel lássa, s ezen nagy Poétát jobban értse…a régi Geographiát világosíttsa…Megbetsülhetetlen munka – sokat, igen sokat tanultam belőle..
Kézy Mózes > K, 1810. 03. 10…Prof. Sipos Úr nagy alázatossággal tiszteli a Tekintetes Urat…A Tekintetes Úr előtt bizonyosan nem újság már Napoleonnak a mi Hertzeg Kis-Asszonyunkkal való házassága. Nem jó volna é Tertináskodni?...
Kézy Mózes > K, 1810. 03. 21…Tekintetes Úr biztató Levelét vettem. Ímé kész a munka…Nem tudom, ennyi verset kiadnának é az Újságban fizetés nélkül…Még itt senki se tudja Prof. Sipos Úron kívül…/Jegyzetben közli Váczy Napóleon házasságára írt 3 oldalas latin nyelvű verset, azzal, hogy 1810-ben negjelent Sárospatakon/
K > Sipos Pálnak, 1810. 03. 22…Kézy barátunkénak levelét vevén…betegségem egészen eltűn egy néhány szempillantásra…
K > Ifj. B. Wesselényi Miklósnak, 1810. 03. 25…Csak olyanokkal iratni verseket, akiket a Haza tiszteltebb írójinak számokba fogadott. Ezek…
Deák verseket írna Pataki Prof. Sipos és Kézy. – Én ezeknek barátjok vagyok, s kérni fogom, hogy írjanak…
K > Kis Jánosnak, 1810. 04. 07…Sipos és a 28 eszt. Kézy Pataki Professzorok a Párizsi mennyegzőre igen szép deák verseket írtak. Mind a kettőnek kimondhatatlanul szép a munkája…Kézy tavaly az egész Homért görögül olvasta végig…Virgilt könyv nélkül tudja, ezt a versét Homérusi szépségekkel s a Virgil virágival hintette-el…/ugyanezt írja 04. 20-án Dessewffynek/
Kézy Mózes > K, 1810. 05. 05…Typhographus Legénynek restsége és élhetetlensége okozta, hogy a versek nyomtatása ennyire elkésett. Még most se vólnék vele készen, ha egy Deák a betű szedésben nem segített vólna rajtam…Patakon esett a nyomtatás…Pestre is jó volna küldeni egynéhányat…Mennyi ideig tartsaon az Academiákon való lételem, ventiláltatott. A Mélt. Fő urator Úr három esztendőt projectált: még pedig a Superintendentia költségén…azon változtatásokról, mellyeket verseimben tettem…Azt tartom, hogy ezen változtatásokkal nem keveset tökélletesedett a vers darab…
K > Rumynak, 1810. 05. 07…Herr von Kézy ist nicht nur ein talentvoller Mann und gründlicher Gelehrter, sondern auch einer der glücklichsten latein…/A méltatás megjelent az Annalen der Lit. U. Kunst des In- u. Auslandes 1810. 08. számában./
K > Fazekas Istvánnak, 1810. 05. 17…Prof. Sipos…helyébe Fejér-Gyarmati születésű Kézy Mózes Repentium Professort nevezte ki Math. és Phys. Professornak, s elébb 3. esztendeig sumptibus publicus utaztatja. Ennek a 28. eszt ifjúnak Napoleon lakodalmára írt versét bémutattam a Fő Ispánnak…bényujta mind a Bécsi Udvarnak, mind as Bécsi Franczia követnek… / 05. 18. Döbrenteinek is megírja, megtoldva: „Örvendek, hogy ezt a barátomat én hozhattam fénybe, mert ez egy igen tanult s igen jó ember.”/
Berzsenyi > K, 1810. 07. 05…Köszönöm Néked Kézy verseit, köszönöm, hogy ezen jeles talentumú emberrel is megismerkedtettél…mind Virgilból rakogatta öszve…idegen nyelven többet ne írjon…
K > Jankovich Miklósnak, 1810. 05. 29…Pataki Prof. Kézy Móses Úrnál van egy igen becses Terentius, Ventiis, apud Hieronymum Scotum 1505 és egy Horatius, Venetiis, apud Hieronymum Scotum, 1504…Ezt a két könyvet meg lehetne venni. Ha kedve van a Mélt. Úrnak reá, írhat magának Kézy Úrnak..
K > Berzsenyinek, 1810. 07. 21…Kézy elbucsúzott a Pataki exámenben s indul külföldre…Igazságod van: verse merő Virgiliusi Cento és Homérusi. Ő ezt a két poétát csaknem könyv nélkül tudja…Kultsár leveleiben közre eresztettem. Tetszett az Virágnak is…
K > Döbrenteinek, 1810. 08.26…Felvehetné az Úr Sipos és Kézy verseiket…Kézy pag.1…
K > Sipos Pálnak, 1810. 12. 08…A mi Kézynk első levelét nekem Göttingából írja…úti-levelét bajosan veheté-ki…Mayer nevemet Kazinczkynak mondogatta, kértem Kézyt, hogy róla szoktassa le…Mayer neheztel, hogy a magyar írók munkáikat az ő bibliothékáikba nem küldik. Ha Erdélyből valamelly mágnás ifjú találna Göttingába kimenni…általa egy pakétocska könyvet küldhessek fel a Göttingaiaknak…
K > Mándy Péternek, 1811.02. 11…Fő Ispánunk Gróf Eszterházy József Eycell csudálva olvasta tavaly Kézy Mózes barátomnak azon deák verseit, mellyeket az Napoleonnak mennyegzőjére írt…Assessorrá készült kinevezni…Kézy verseit a Fó Ispán Bécsben igen pompásan hagyta újra nyomtattani s megküldötte a Párizsi Udvarnak…
K > Mándynak, 1811. 04. 07…Újra felkiáltok a Lessing Minnájával: a Gondviselés a becsületes embert ritkán hagyja jutalom nélkül…Kézy kivánságát teljesíthetem, pótlékul az Úr barátságát nyerém mag…ismerem becsét…
Dessewffy > K, 1817. 01. 06…Ugyan nagy Latán az a Kézy – nem hiszem, hogy öt ember találkozzon most az egész világon, akiknek úgy legyen hatalmában a Rómaiak költeményes nyelve…Be kár az ilyen szép versezetet egy olyan Püspökre, mint Klobulitzky elpazarlani… /A vers címe: Carmen summis honoribus ac meritis ill. ac. rev. praesulis domini Petri Klobusiczky de eadem, episcopi Szatmariensis. Sárospatak, 1816. /
K > Gr. Mailáth Jánosnak, 1821. 08. 20…mit dem Vers des Prof. Kézy, an sem ich aber etwas bessern musste.
Örvendezz a Sajó, s zugnak víg habjai,
Midőn szélére ér a nagy Malonyai…
Kézys Vers gefiel niemanden…
Kiss Sámuel /1796 – 1861/
A Vasárnapi Újság /VU/ internetes változatában találtam 4 Kazinczy-levelet Kisshez. Feltehetően arról a Kissről van szó, akinek az Irodalmi Lexikon /1994/ a fenti évszám-adatait közli. Fried prof. rövid szócikke: ev. lelkész, az Auróra-kör tagjainak barátja.
A VU 1860. 21. számában közlik a leveleket, kommentár nélkül.
Létezik egy másik Kiss Sámuel. Busa
Kazinczy utazásai c. könyvének névmutatójában: Kiss Sámuel / 1781 –
1819/. Sajnos a Kazinczy-szöveg helyét nem adja meg Busa. A magyar aranycsinálók /1980/ c. könyvben van egy levél: Z Kiss
Sámuel > K-hoz.
K > K. S., 1824. 08. 29…képemmel kívánlak meglepni…Látád-e már a Guzmics Theokritoszát? Én azt tegnap vevém…Gyönyörű tolla van…barátink köre most Aspasiát, a Bacsányi Faludiját, az Új Szellemet s a mi Döbrenteink Elysiumi Dialógusát nézheti figyelemmel…Aspasiában a prosa igen is hogy nevetséges és bosszantó…nem adánk oly versezeteket, mint ezek…
Irodalmi Lexikon /1994/: Az Aspasiát Kovacsóczy Mihály / 1801 – 1846/ szerkesztette
K > K. S., 1825. 11. 12…Első megjelenésed olta becsültelek…Hogy Ponori is, Bajza is Pozsonyban vannak, hogy Ti egymást szeretitek, örömmel hallom…Kovacsóczyt égek látni…Ő nagy dísze ügyünknek…hol lakik?
Mely nagy szerencse az egész Nemzetre és tireátok, édes barátim, ez a Diéta! Látni ezt a kegyes királyt…hét gyerek atyja, 16 esztendő olta kínozva igazságtalan, nemtelen sógorom által…
K > K. S., 1826. 07. 22…Titulusokon kapni nagy gyengeség…a Tudós titulust soha nem hallhatom pirulás, sőt visszásság nélkül. Ki az a tudós?...segítek Kisfaludy Károlyon, kinek Aurórája nehezen hozza be, amibe került. Miért tiltatott meg a Minerva 4. füzete?...Az Académiába oly emberek akarnak felvétetni, amint hallom, akik oda nagyon nem valók…Ciceronak leveleit kezdém fordítani. Egy kötetet már kiadhatnék belőle…
K > K. S., 1827. 05. 11…Az Istenek tudják, mikor adhatom én ki Anthológiámat…semmit nem ígérhetek. Igaz Dániel, a Sámuel testvére Hébét folytatni akarja. Szeretem Aurórát s lelkes kiadóját, de nem szeretem, hogy csak Auróránk van…Bacsányinak verseit ő maga adá ki. Én azokon úgy nem lelek semmi szerethetőt, mint magán őrajta…Az Élet és Literatúra tiszteletet érdemlő munka, de Kölcsey szerencsétlen hypochondriája nagyon érezteti magát benne…kell-e megtámadni a szeretetre méltó szerencsétlen Berzsenyit?...
Fehér Katalin: Reformkori sajtóviták a magyar tanítási nyelvről. Magyar Könyvszemle, 1998. 2.
…Kiss Sámuel: Miben van még a Magyar hátra leginkább? Tudományos Gyűjtemény 1827. II. 3-15…a magyarság leginkább a nevelés terén maradt hátra. Ennek oka „ a latin nyelvnek oly igen rabjai vagyunk…magyarul kellene az iskolában tanítani.”
Kiss S.:A literatúránk akadályairól egy-két szó. Tudományos Gyűjtemény 1825. II. 53-67
Kovacsóczy Mihály / 1801 – 1846 /
Egy ifjú messze költözött;
Mari a szívből kémlelé
Mint tűn a csolnak hab között
S végbúcsút búsan int felé.
Hű keble sóhajtásra kél,
S Lajos nevével zeng a szél… Kov: Mari
/ idézi Kaz és „nagy szépségű dal”-nak tartja. Felső m-o M. 1826. május/
Ösmerlek ki, mi vagy, hernyóból pille madár vagy
Ártatlan jószág vagy, de haszontalan is.
1829-1834 Vörösmarty
Illyés Gyula: Egy elfeledett nagy előd vagy a rágalmazás iskolája. Magyar Csillag, 1943. 2. 101-105.p. Kovacsóczy Magyarkák c. könyvéről van szó, ami Lipcsében jelent meg 1845-ben. Az utódokban „ sok az ellentmondás, a felesleges szó. Zerffyből kilóg a rendőrkém, Páffyból a süllyesztőbe bukott tehetségtelen politikus és még tehetségtelenebb író. A nagy úttörő egyenes és tömör. Kegyetlen s önzetlen mint egy kéjgyilkos.”
282. [KOVACSÓCZY Mihály – CSÁSZÁR Ferenc]
Magyarkák.
1845-ből. Lipcsén, 1845. Teubner. VIII.
Tartalma: Talárikák, Kosmikák, Pepedeumenikák. Ez utolsóban a korszak jeles személyiségeiről ír kritikus,
sokszor gúnyos hangnemben. Mindkettő, de különösen Császár „lelkesedett” Petőfi népies költészetéért.
Korabeli egészvászon-kötésben, a gerincénél kisebb sérülésekkel. 10 000,-
Bajza > Toldy Ferencnek, 1824. 07. 18…Az Aspasia kezemhez jöve…Ha Kovacsóczy ilyen redaktor, hát jobb volna, ha semmibe sem kezdett vala…K még is ezek felett eléggé szemérmetlen lehetett általad tőlem verset kérni?...kaczagva bosszankodom, valahányszor Aspasiájába tekintek…ha találna hozni Aspasiát számomra, ne fogadd el…
K > Fáy Andrásnak, 1824. 10. 22…Bizony édes Uram Öcsém az Aspásia nem ok nélkül lakol. Sok van ott, amire nem vala szükség. De a Kulcsár és Döbrentei embereinek egész hadok ada e olly szép dalokat mint Kovacsóczy, Bajza és Vörösmarty? Mit irigyelhetek én inkább, mint ezt a gyönyörű dalt:
Zeng a patak felhők eveznek…
Míg a Nyelvtörők illy darabokat adnak, addig lármázhat az Új Szellem s Bacsányi. Thewrewk…Csókolja őtet és Kovacsóczyt…
Bajza > Toldy Ferencnek, 1824. 11. 18…Makáry…Kovacsóczyra s Thewrewkre igen neheztel, több okok miatt…Sarlay név alá rejtezett Kovacsóczy…Temérdeket összveírt ez a mi igen becses barátunk s épen ezen sokat írás az ő hibája…prósát egyáltallján nem tud írni…
K > Fáy Andrásnak, 1825. 01. 28…Kovacsóczy bántva van, és vastagon, a Tudományos Gyűjteményben. Szánom őtet, a lelkes nem ifjat, hanem ifjú férjfit: de szánom bántóját is. Illy undokságok a Minervában nem lesznek…mondja meg ezt mind Kovacsóczynak, mind Kisfaludynak…
Busa jegyzete: Az idézett verssor Kovacsóczy Csillagom c. verséből való. Kazinczy a Minerva 1825. 2. számában írta: „Kovacsóczy nagy szépségű Csillaga felől más helyütt fogunk szóllani…az idei Auróra egy ehhez hasonló szépségű dalt ada: a Kisfaludy Károly Jövevényét…”
K > Kiss Sámuelnek, 1825. 11. 12… Kovacsóczyt égek látni…Ő nagy dísze ügyünknek…hol lakik?
Bajza > Toldy Ferencnek, 1825. 12. 15…K…valami Uraságnak itt a felső magyar földön titoknoka. Kazinczy előtt igen nagy existimátiója / megbecsülése/ van; Igaznak* azt írja, hogy K nagy dísze ügyünknek. Az öreg úr egy idő olta gyakran szokott botlani, de azért ne vélje, hogy ott, ahol ő talán akarva is botlik, mi utána botlani fogjunk…
* Igaz Sámuel 1786 - 1826
Bajza > Toldy Ferencnek, 1826. 03. 16…Thewrewk megismerteté őt / Nagyapáthit/ koronázatkor K-val, s ez a sonett-gyártó mingyárt megrakta őt papíros nyalábaival, s kikérte az elolvasást…néhány könyvet csikart ki tőle csak elolvasásra, úgymond, s azokkal elillana, hogy máig sem adta vissza Nagyapáthinak…
Kisfaludy Sándor > Bajzának, 1826. 03. 19…átallok oly társaságba menni, hol Török, Bors és Kovacsóczy szemtelen sallangokkal üres fitogtatás és alacsony koldulással a magyar írót valóban igen pulyán representálták…a jobb ízlésű ember irtózik…
Bajza > Toldy Ferencnek, 1826. 05. 31…Kisfaludy azt írja…hogy az olly emberektől, mint Thewrewk, Bors és Kovacsóczy inkábbra irtózik a jó ízlésű ember, mintsem barátságokat keresné…
Bajza > Toldy Ferencnek, 1826 07. 24…Jól tudjátok mennyit ártanak Kovacsóczy, Bors, Thewrewk az előfizetésre nézve és mégis csak oly könnyen veszitek fel a dolgot. Azóta, hogy ily emberek csalfaságaik grasszálnak, az lett az olvasók között a tón, hogy a magyar könyvekre előfizetni kár…csak bizonytalanságra hajíttatik ki a pénz.
Kisfaludy Károly > Bajza Józsefnek, 1826. 07. 24…Kazinczyval látom össze kell kapnom, a jövő Minervában ismét Kovacsóczyval hasonlítgat. Munkámra nézve nem bánom akármit mond, de oly hitvány emberrel egy kategóriába ne tegyen. Barátom uram is ott paradéroz, mint Kovacsóczy társa.
Bajza > Toldy Ferencnek, 1827. 06. 04… Kovacsóczy Petrarcát fordította. Hihetőleg németből. Szándékozik kiadni, de nem tudom, ha magára vállalja-e valaki…
Kultsár István / 1760 – 1828 /
Toldy Ferenc: Reform, 1875
A költő Kultsár István és irodalmi szalonja
Hídvégi Violetta történész, levéltáros
Horvát Istvánt Kazinczy bírta rá, hogy Rajzolatait elkészítse, azt saját költségén kinyomatta…Minden irodalmi szándék és terv Kultsárnál beszéltetett meg. A Hatvani u. 390-ben lakott / ma Kossuth Lajos u. 3./ Ebédeket, vacsorákat adott…Nála járt Fejér György, Szemere Pál, Vitkovics, Kazinczy, egy ízben Berzsenyi, később Kisfaludy Károly. Nála az irodalom mellett a jókedv sem hiányzott. Horvát István szenvedélyes táncos volt. A szalon 1820 végén szűnt meg.
Kultsár szalonja átmenet volt a Vitkovics-féle szépirodalmi és a Teleki-féle tudományos szalon között.
Irodalom. Kállay Miklós: A tudományos irodalom magyar szalonjai. Literatúra, 1927. 261-262.
K > Kulcsár Istvánnak, 1817. 07. 17. Nincs arra szükség, nagy érdemű férfiú, hogy te rám vesztegesd adományodat s újságleveleidet hozzám ingyen küldözd, ahogy azt, amint leveledből gyanítom, mások iránt szoktad tenni…
Ha le akarsz tovább is, mint eddig, kötelezni, arra kérnélek inkább, méltóztatnál ezen leveleidben s ezen leveleiden kívül nem bántogatni. Nem magasztalást kérek; tartsd azt továbbá is azoknak, akiknek osztogatni vesztegetve szoktad: hanem csak nem-bántást…én téged becsüllek…olykor azoknak is gyújtasz tömjént, akiket nem arra tartasz méltóknak…Te és társaid ítélhettek tettem felől, amit akartok. Érdemeiteket s személyiteket tisztelni fogom s szeretni: de tekintetek meggyőződéseimböl el nem von…
K > Szentmiklóssy Alajosnak, 1817. 08. 15…Kulcsárt én hazafiúságáért nagyon szeretem, de én ismerem azt a gyengét benne, hogy ő mindenhez szíves és nyájas akarna lenni, s minthogy nyájas akar lenni, azonban bántani is szeret mást, szembe édes s nyilait titkon lövi. Osztán ő is a Czimborának tagja, annak a czimborának, melly nevet engem az én ifjú / az az silány/ követőimmel. - Szegény, megbánta, hogy a rozsdás pisztolyt reám süté, s imhol jő levele, hogy ezután Újságleveleit ingyen fogja küldeni….Ellenem írni szabad, amit akar, czáfoljon, feleljen csak in generalitate ne itélgessen ha szerencsém szerencsétlenségére van e nyelvnek.
Mailáth János / 1786 – 1855/
K > Csereynek, 1817. 08. 24…Én Gróf Majláth Nepomuknak nevét legelébb a Collin versei közt olvastam; a Regulus Írója egy német ódát intéze tiszteletül ehhez a magyar ifjúhoz…A Hazának kevés fija van, akit ehhez hasonlíthassunk, akár Culturát nézünk, akár erőt. Tízezer verset tud könyv nélkül…Bécsben neveltetett s Ministernek fija lévén nyílást talála magát a Tudósok és Mívészek társaságába fúrhatni…nyelve inkább német, mint magyar… /K és M között váltott levelek német nyelvűek/
K > Dessewffynek, 1817. 08. 30…szobalyányunk jelenti, hogy vendég érkezik. Egy idegen belép s jelenti, hogy engem keres…ich bin Graf Mailáth…Én Mailáthot fenekiglen óhajtanám kiismerhetni, s e czélból mindenképpen forgatám a beszédet…Mailáth itt csaknem szótlan volt…Kapitány Sisak mondá, hogy ő a legtüzesebb ember, három éjjel kifáradhatatlanul táncol, az asszonyok körül ezer szépségeket mondogat, igen ügyesen duellál, egy estve 3 butelia Tokajit s 2 pohár puncsot megivott, anélkül, hogy fejének ártott volna…az a kevés szava, amelyet olykor hallatott, egy igen nagy olvasású, igen nagy kimíveltetésű, sok erővel bíró férjfit hagya bennem találnom…M itt a fortepianot is verte s nagyon meg vala elégedve leányom verésével…
Turóczy-Trostler József: Magyar költészet Európa előtt
Nyugat, 1938.7
Mailáth János 1825-ben az egész magyar Parnasszust megszólaltatta németül /Magyarische Gedichte/, régieket és újakat, ismeretleneket és ismerteket…a névsor:Faludy Ferenc, Ráday Gedeon, Orczi Lőrinc, Baróti Szabó Dávid, Virág Benedek, Ányos Pál, Verseghy Ferenc, Endrődi János, Kazinczy Ferenc, Dayka Gábor, Kisfaludy Sándor, Kisfaludy Károly, Kis János, Vitkovics Mihály,Csokonai Mihály, Berzsenyi Dániel, Buczi Emil, Szemere Pál, Döbrentei Gábor, Kölcsey Ferenc, Tóth László, Szentmiklóssy Alajos, Göndöcz Judit, Képlaki Vilma
Majthényi László / ? – 1825/
Honti alispán, helytartósági tanácsos /Busa, 23. kötet/
Itk. 1911. 3 levél. Kaz M. L.-t a Váczy-kötetekben: V./ 409, 419, IX/ 76, X/ 248, 536 emlegeti
K > Majthényi Lászlónak, 1808.04.30…Mélt Úr kegyessége megerősít az emberiség hitében…négy kötet szerencsésen keresztül bújt a Censorok ragadozó kezeiken…Debrecen, az az igazi kálvinista infallibis Róma azt lármázza, hogy a mi nyelvünk keleti nyelv, nem nyugoti. Sokan tőlem originált várnak, kívánnak, szent hazafiúságból, de gondolatlanul. Én többet használok azzal, ha Emilia Galottit a legnagyobb gonddal adom a nemzetnek, mintha egy silány originált faragok. Remek originált írni nem nékünk adatott, hanem unokáinknak fog adatni. A magyar ének triumfusa még eddig csak Virágnak némely ódáiban, Daykának némely dalaiban, Kisnek…Himfynek…versezetében találtatik…ha a Virág, Dayka, Kis és Himfy arany szövedékjeiből kiégettetnék az arany, felette sok maradna pozdorjában…
Elkezdém dolgozni Sallustot is…A múlt decemberben Catilinát újra dolgoztam…kész, noha hozzá históriai s filológiai jegyzéseket is kell dolgoznom…mindaddig nem nyomtathatok semmit, míg Egyveleg fordításaimnak nagy részét ki nem adhatom…
…ragyogni nem vágyok, és bizonyosan nem ragyognék, ha az tőlem kitelnék is…Nékem az isten szenvedéseim jutalmául egy szeretetreméltó teremtést ada feleségül…
Szívképző regéim második könyvének homloklevelére az ország bírájának a nevét nyomtattam…Ürményit én nagynak ismertem… /A nagy titok antológia és a 249. levél is felvette/
K > M. L. 1808…halogattam a választ, arra várván, hogy bizonyos dolgok megtörténjenek, melyekről írni óhajtottam…A Mélt Úr fényes házból vette eredetét, egyike a Nemzet leggazdagabb embereinek…Mely jól esik, Mélt. Úr, annak az embernek, aki a maga négy falai közt nézi tapsolva, vigadva süllyedni el hazáját és a nemzeti lelket…ki hát a jó hazafi? Ki a bölcs hazafi? …mind jó ember, aki a maga meggyőződése szerént szól, csak vadászó szándék nélkül szóljon…Nem becsületes ember az, aki a hazát az elsüllyedéshez látja közelíteni s maga nem borzad…
Péli Jánosné > K, 1808. 07. 24. Kedves Uram Bátyám! Hozzám bocsájtani méltóztatott levelet vettem s az Consiliarius Majtényi László Úrnak szóló levelet azonnal éppen itten levő feleségének által adtam, aki még azon nap neki által küldötte…
Kazlev 23. 461. old. jegyzet: Majthényi Lászlóról Kazinczy a következőket jegyezte fel: „ Elébb Hont Vmegyei V ispán, továbbá helytartói tanácsos, honnan önnként ment nyugodalomra. 1790. minden Dietán nagy javallással viselt követi méltóságot. 1805-ben midőn az ellenség Bécset megszállotta, a Palatinus által kevesed magával a kormányzótanácsba választatott,. Tiszteletet érdemlő férjfi.”
K > M. L. 1815. 03. 15. Méltóságos
Consiliarius /tanácsos/ Úr
Különös tiszteletű uram!
E pillanatban vagyon szerencsém venni a méltóságos úrnak hozzám eresztett megbecsülhetetlen írását. Én hamis szemérem és minden színeskedés nélkül kisebbnek érzem magamat, mint hogy egy oly férfinak, akit az egész haza nagy és jó embernek ismert, s akinek, úgy képzelem, minden pillantásai el vannak foglalva, semmi tekintetű leveleimmel alkalmatlankodjam; s így elégnek tartottam azt a szerencsémet, hogy azzal hízelkedhettem magamnak, hogy volt egy idő, amelyben a méltóságos úr erántam is mutatott kegyes figyelmet. Örvendek, hogy ez a levél ezt a kedves érzést bennem megújíthatta, s kérem a méltóságos urat alázatosan, akár méltóztatik írni, akár nem, szenvedjen meg azoknak számában, akiket szeret. Én, aki elkeseredem annak látásán, hogy közöttünk oly sok semmirevaló van, és aki a jókat az imádáshoz közel járó tisztelettel szoktam nézni, ezen érzésben mindég fő gyönyörűségemet lelem.
Az ipammal nem holt el a tinctura készítése: azt az ipam az én kezeimben is meghagyta tulajdon kezével írva: de azt senki egyéb nem készíti, mint a napam. Méltóztassék a méltóságos úr ez eránt kassai kereskedő Rumi József úrnak írni. Nála az mindég lesz.
Én éppen készülőben vagyok azon boldog város felé, mely az Európa megszabadítóit fél esztendő olta már kebelében tartja; nem hogy hozzájok férkezhessek, hanem hogy két idősb gyermekeimhez, kik leányok (a két ifjabb a fiú) - és akik most lépnek azok korokba, amelyben nyelvet tanúlhatnak, egy francia nevelőt hozhassak. Négy gyermekeim közt (az egyik most kezd járni) egy sincs, aki más nyelven beszélne, mint amelyen illik, de a nagyobbik ért tótul is és németül. Ez a kettő reájok ragad, ha nem tanúlják is; de a franciát tanúlniok kell. Látni akarom, milyen annak mind erkölcse, mind gondolkozása, akire gyermekeimet bízom; s ez téteti velem az utat. - Azonban ha még a külső fejedelmek Bécsben lesznek akkor, mikor én odajutok, igenis fő örömeim közé fog tartozni, látni azokat, akiket a história oly nagy tisztelettel fog egykor emlegetni. - Én régolta úgy nézem már a világ történeteit, mintha egy nem értett nyelven játszanának előttem egy theáteri darabot; csaknem minden megfoghatatlan előttem, s nem tudom, tragédia-e vagy vígjáték. Ki nem örülne annak, ha egy nemzet más nemzetnek járma alól kiszabadul s mindenik megkapja a maga autonómiáját? de megkapja-e most? Szabad lesz-e most? mert aki csak jármot cserél, az még nem szabad! A norvégyi nép csendesen ült, s kéntelen vala egy olyan néppel egyesedni öszve, amelyet útált, gyűlölt. A nápolyi királynak vissza nem adták a maga fél birtokát a maga kedvesebb birtokát, mert annak új ura hálátalan volt a maga jóltevője ellen, s a vérség ellen is vétkezett. A svéd királyt a maga népe megfogja, zárva tartja, magát és maradékát a koronától megfosztja, kirekeszti s helyébe egy francia herceget ültet s Európának fejedelmei ezt meg nem bosszúlják, sőt jóváhagyják, s az új urat, mert velek tarta, még megerősítik. Napoleont a néppel tétetik le, holott azt, legalább mint győzőt, magok teheték vala. Lengyelország... Hazánknak egy része... A spanyol király a maga híveit... az atyját el akarja fogatni... Szüléinek kedveseket kikívánja... Én mindezeket nem értem. S minthogy éppen nem értem, s látom, hogy elérteni soha nem fogom, rajta nem is tépelődöm. De mint ember csak kénytelen vagyok visszatekinteni a jövendőbe és az elmúltba, s azt kérdeni magamtól: mit várhat az emberiség? mit Ausztria? mit hazánk és nemzetünk? Ausztriának két szomszédja rettentő erőre jutott, s ha a barátság meg talál, elébb vagy utóbb bomlani, mit mondunk, hogy oda az antemurale, és hogy két oldalról jő ellenünk a veszély, mely egy oldalról is adhatna dolgot. - Azonban erős hittel azt hiszem, hogy amit én a magam négy falam közt sejtek, azt a mi minisztériumunk világosan látja, s ezen bizodalmam egészen elcsendesít. Ahelyett tehát, hogy azokon törődjem, amit reám nem bíztak és amihez bizonyosan nem értek, ami erőm van, azt nyelvünk és literatúránk gyarapodására fordítom. Daykának, Báróczynak és superint. Kisnek munkáit, mindöszve tizenkét kötetet két esztendő alatt adtam ki. Most a Zrínyiét eresztem ki két vagy három kötetben, s a magamét, melyből már négy jött ki. Ebben vitáim vannak; sok azt mondja, hogy nem tudok hozzá; de én okaimat felhordám, s aki azokra nem felel, hanem csak beszél, én az olyant felelet nélkül hagyom. Elébb tanulni kell, mert az nem elég, hogy csak úgy tudjunk, mint a kocsisunk vagy dajkánk. - Egyúttal minden kötet elébe egy megholt nagy magyar képét teszem, ad arcendam invidiam et suspicionem adulationis Pászthory, Révai, generális Orczy, prímás Barkóczy, az elesett kapitány Csehy, a Telemach fordítója gr. Haller László már metszve vannak, s Spissichet most metszik. Ezeknek megtiszteltetésekben lelem örömemet.
Éljen a méltóságos úr szerencsésen, egészségben, és igen sokáig, s tartson meg becsűlhetetlen kegyességében, melybe ajánlva a legszentebb tisztelettel maradok a méltóságos úrnak
Széphalom, márc. 15. 1815. Alázatos szolgája Kazinczy Ferenc
Nagy Gábor / 1770 – 1861 /
Debrecen. hu Háttér. Debreceni személyiségek
Nagy Gábor ügyvéd, régiség-gyűjtő
Debrecen 1770 nov. 29. – Buda 1861
Nagy Gábor 1793-tól Kazinczy barátja, a család ügyvédje, tanácsadója. Kazinczy episztolát írt hozzá: /idézi:B.G./
Nagy Gáborhoz
1811
Az a rettentő tűz, mely Debrecennek
Öt nyolcadát vad lángja alá borítá,
Földiglen égetett le téged is…
De hogy ne érjen új veszély, keress
Más lakhelyt, melyre a tűz ádázt ura
Még nem kiálta pusztító átkokat…
Hamv lőn könyvtárod is, s amit belé
Didot, Bodoni s Baskerville adának…
Együtt lelék fel itt a vad halált…
S ily veszteségek, ennyi kár után
Te nem keseregsz, nem hallatsz panaszt?...
Húszkötetes iratgyűjteménye maradt fenn, valamint levelei Kazinczy levelezésében /1891/.
Lencz, J. G. > K, 1803. 09. 29…Kazinczy jegyzete 1808. 01. 20: ezt a levelet a diplomával együtt vettem Debrecenben a Nagy Gábor Úr szobájában…
A levél jegyzete: Nagy Gábor /1770 – 1861 / ügyvéd, régiségbúvár. Barátság fűzte Kazinczyhoz. Kazinczy episztolát írt hozzá. Ebben könyv- és régiség-gyűjteményét dicséri.
K > Nagy Gábornak, 1810. 02. 19…Örvendek epistolám szerencséjének…ma végzém a Dayka verseinek utolsó revisióját…egy csomó készületlen versemet elégetém…két élő gyermek atyja vagyok…
K > Nagy Gábornak, 1811. 02. 19…E héten kész lesz egy 4 árkusból álló munkám Tövisek és Virágok nevezete alatt…azokat is fogja venni az úr…
K > Kis Imrének, 1811…A mi kedves barátunknak, Nagy Gábor úrnak megégésében nálamnál inkább senki sem vehet több részt. Méltóztassék ezt nekie jelenteni. Oda van, hallom a sok kötetekre nevekedett becses gyűjtemény, oda vannak szép könyvei…
K > Nagy Gábornak, 1817. 05. 28…Látni fogja előmeneteleiket gyermekeimnek. Látni Erdélyi Leveleimet, melyek nemsokára sajtó alá mennek…Feleségem…egy Anna Iphigeniát szüle…
K > Nagy Gábornak, 1817. 08. 06…A Tudom. Gyűjtemény…meg fog jelenni a Beregszászi Dissertátiójának és a Sipos Jósef Új Magyarjának recensiója…Imhol egy pajkos epigramma a Töv. és Virágokba.
Jövendölés
Hős Mihályunk karvasára /Csokonai/ Vitéz
Patikaszag babérjára…
Tempefői bajnokára…
Nem Csokonait bántom én…
K > Nagy Gábornak, 1817. 09. 05…Aug. 31dikén az Újh. Reform. Templom tornyának gombja feltétetett, s abban áll az én nevem is, mint az Eccl. Fő Curátoráé. Soha nem hittem, hogy nevem oly magasan lebegjen valaha a föld felett…tisztelettel maradok alázatos szolgája…
K > Nagy Gábornak, 1818. 01. 05…Vásár lévén, amidőn az Úrnak oly sok dolgai vannak, nem ereszkedem ki itt egyebekre. Méltóztassék az Úr elhinni, hogy az én tiszteletem s barátságom az Úr eránt elfogyhatatlan…
K > Döbrenteinek, 1818. 01. 15…Eddig olvasád a Tud. Gyűjt. XII. füzetében a Beregszászi és Sipos recensióját. Ma estve vevém a Debr. Prókátor Nagy Gábor úr levelét, melyben ezen recensió felől ír. Modestiájáról dicséri azt, s örül, hogy megmagyarázám nekik…Hotátzot…Haragszanak Kölcseire a kevély recensióért…én a Kölcsei recensióját…félig igazságosnak találom…Én szelidítettem…
Gróf Mailáth János németre akarja lefordítani legjobb magyar verselésünket…Anthologie der ung. Dichter. Excellens gondolat.
K > Kis Jánosnak, 1818. 01. 18…megismétli az előbbi levél Nagy Gáborra vonatkozó sorait.
Ragályi Tamás / 1785 – 1849 /
Edelényi Füzetek. Helytörténeti kiadványsorozat 3. Borsodnak hírneves követe: Ragályi Tamás. Szerk. Laki-Lukács László. Városi Rendezvények Háza és Könyvtár, 1995. 67.p.
Kazinczy házassága II
„…Ragályi a reformkori országgyűlések Borsod megyei követeként vált ismertté a 19. században…Ragályi Tamás nővérét Kazinczy Ferenc vette nőül, s a balajti lakodalmon maga a nagy nyelvújító is jelen volt…”
Kazinczy Ferenc Kazinczy Ferenc lakodalmán? Mit szólt ehhez Török Sophie? B.G.
A Révai Lexikon tud Ragályiról, csak a feleségéről nem: „R.T 1785. Balajt – 1849. 1825 – 1830 országgyűlésen Borsod vármegyei követ…
K > Vay Ábrahámnak, 1807. 11. 18…Tegnap Ragályi Tamás nálam vala. Igen gyönyörű készületű ember. Sokat vártam tőle mindég, s nem csalt meg reménységem…úgy vitte a szót, hogy én azt hiszem, hogy nékem annyi levelemre azért nem felelt, mert nem volt neki szabad felelni…Uram Öcsémet igen szoros barátjának tartja…az Országban sincs szebb egy pár szem. Csupa tűz és elevenség…
K > Szemere Albertnek, 1807. Xbr. 31…Hogy Ragályi Szemere Pálnak a munkáját gúnyolhatta, meg nem foghatom. Nem vártam azt. Azonban az emberi szívnek sok gyengéi vannak. Mind Szemere Pál, mind Ragályi Tamás igen érdemes ifjak… /Ragályi ekkor 22 éves/
K > Szemere Albertnek, 1808. 01. 30…Szemere Pál jön Ragályi Tamással Balajtra, Szántóra, Tolcsvára igyekszik, s nálatok lesz Susána napja táján…
Szemere Pál > K, 1811. 05. 24…A Poemákról a Segítőre, Virágról Ragályira.Tehát Ragályi Széphalmon is csak Ragályi volt. Valóban ő igen különös ember. De különössége familiai különösség…A múlt télen Pesten mulatott egy ideig, én még akkor Vitkovicsnál laktam, s Ragályi bennünket meglátogatott…úgymond Ragályi…furcsa történetem volt Kazinczyval…/ egy Anecdot hosszas elbeszélése/ Ragályi levelezést kért és ajánlott, s barátságot mind a hármunkkal, s öszvecsókolva egymást, elváltunk…Kevés időre azután, hogy Ragályi elment Pestről, én és Vitkovics teljesítettük igéretünket s írtunk hozzá s Vitkovics Segítőjébe munkákat küldött…/Kazinczy szövegére nem zöldül be a szöveg/
K > Kazinczy Péternek, 1826. 03. 27…Némellyek úgy hitték, hogy Vay el lesz homályosítva Ragályi Tamás által. Azt mondja az, akivel szóllék, hogy Ragályi Tamás minden tudománya mellett Vay mellett nem is ragyog. Én is csudáltam, hogy Tamásnak semmi szavát nem olvastam a sok diétai levelekben…
K > Fáy Andrásnak, 1828. 11. 25…látván életemben legelőször a Nemzet örök díszét, Ferenczyt, ott hagyám Ragályi Tamást, s mentem őtet ölelni meg…
Rát Mátyás / 1749 – 1810 /
Dunántúli Harangszó. Evangélikus Egyház. On line újság. 2004. 05
2004. áprilisában 255 éve, hogy Rát Mátyás megszületett Győrben. Kazinczy írta róla 1810-ben: „ Pázmány és Szenczi Molnár Albert óta egy hazafi sem tett többet a magyar nyelv és kultúra gyarapítására, mint Rát a Magyar Hírmondó által.”
Fachbich József > K, 1807. 12. 10…Ráthtal az egész leveledet közlöttem. Közlöm ez alkalmatosságot is vele…
Kis János > K, 1810. 03. 24…Báróczyval és Wesselényivel együtt Ráth is – ez a sok jóval, számtalan tsudálatosságot párosított tudós férjfi is elhagyta ezen hold-alatti világot. Helyébe meghívtak a Győriek e múlt hetekben; de tsak azért sem fogadhattam el hívásokat, minthogy itt gyermekeim nevelésében jobb módom van.
K > Rumynak, 1810. 04. 07…Rath ist todt. Ein sehr merkwürdiger / érdekes/ Brief von Ihm…
K > Kis Jánosnak, 1810. 04. 07…Sajnálva hallám a Ráth halálának hírét is. Nála lévén máj. 1803. nagyon sokat vesztett előttem. A legbohóbb gondolatokkal tölt el feje. De mely tiszteletessé teszi őtet énelőttem az, hogy ő kezde Magyar Újságot írni s egy Fábrihoz írt levele…melyben az Anti Calvinista Luth. Papokkal harcol…Hogy őbenne sok sajátság volt, alkalmasint gyanítom. De kiben nincs az, ha érdemmel bír s nem közönséges ember. Áldott legyen emlékezete a jó hazafinak és világosság fiának.
Vitkovics > K, 1810. 04. 12…Ráth Mátyás Győrött meghalálozott. Institoris Regéidbűl tsak húsz példányt adhatott által Kisnek.
K > Rumynak, 1810. 05. 31…Mathias Ráth ward zu Raab den 13-ten April 1749 geboren…lernte er in Pressburg, Oedenburg und Eperjes…machte Reisen nach Göttingen…1780…Magyar Hírmondó zu Pressburg…
K > Horvát Istvánnak, 1810. 06 01…Ráthnak itt küldöm biographiáját a Kultsár levelei számára Hiányzik a levél mellől
K > Szentgyörgyi Józsefnek, 1810. 06. 03…Már Péter…Ráth haláláról s életéről bőv tudósítást külde…hasznát vettem már, felküldvén a Bécsi s külföldi Intelligeznzblattokba. Ráthnak kézírásaim közt egy felette nevezetes origin az az tulajdon kezével írt levele áll. A Luth. Templom oltárjai, gyertyái…Köszönjétek meg édes barátom, nekünk /neki és Ráthnak/, hogy ilyenek vagyunk. Mi kiőröljük a dolgot, ti miattatok úgy maradhatna minden, amint van.
Rumy Károly György. /1780 – 1847 /
Bánhegyi Zsolt a Magyar Tudomány 2004/4 számában ír Bowring és a magyarok kapcsolatáról. Ebben: „A legnagyobb hatással Rumy György Károly kéziratban maradt német antológiája, a Magyarische Anthologie volt Bowringra. (Ez a kéziratos emlék ma a British Museumban található.)”
K > Rumy Kazlev 7. 29; 8. 17 ; 15 11 és 23 1. Valamennyi német nyelvű
K > Rumy Károly Györgynek, 1807. 04.
Professzor uram!
Lekötelezve érzem magam s köszönöm, hogy prózai és költői, saját és idegen adalékaimat volt szíves elfogadni. Teljesen érzem is, mily hízelgő számomra a felhívás, vegyek részt az ausztriai Annalisok Intézetének munkájában. Oly vállalkozásokat, mint ez Annálisok, az Ön folyóirata és Kultsár hazai tudósításai, minden erővel támogatni kötelessége minden olyan embernek, aki tudni véli, mit nyer kulturálisan egy nemzet, ha az egyes tudósokat foglalkoztató eszmék széles körforgásba hozatnak. Ily írások hiányának tulajdonítom én kiváltképp az én hazámfiainak - igazabban: a magyarul beszélő magyaroknak, még igazabban: az én derék kálvinista hitfeleimnek - szomorú sorsát, melyről az Egy magyarnak szabadelvű megjegyzései hazájáról c. műnek kiváló, előttem még mindig ismeretlen szerzője így ír, jogos szemrehányással: "Az irodalom nem akar tenyészni Magyarországon!" Érzem, mennyire alkalmasak az ilyen írások arra, hogy az önelégültségnek szomjú szárazságát, mely az elszigetelt tudósokat szokta meglepni, megszüntesse és őket a versengés és a szív legtitkosabb szálai által tevékenységre buzdítsa fel mostani tompa tépelődésükből. Ítélje meg hát ebből, mennyire szívemen fekszik az, hogy az ön folyóirata vevőinek számát szaporítsam.
Lelkem mélyéből kívánom önnek, hogy ez tartósan fennmaradjon, s ne akadjon el úgy, mint minden egyéb ilyféle vállalkozásunk - a kassai Magyar Museum, az én Orpheusom és a mi nagyon tisztelt barátunknak, Schedius úrnak folyóirata. A legtöbb mindig az ily művek kiadóin és szerkesztőin áll, s én remélem, hogy ön vonakodni fog attól, hogy hosszabb, száraz, csak kevés olvasót érdeklő dokumentumokat is felvegyen lapjába, olyasmit, ami inkább történelmi apróságok gyűjteményébe, mintsem egy tulajdonképpeni folyóiratba tartozik. Ez tapasztalatom szerint néhány vevőt az írás iránt, melynek címét önnek kedve volt megtartani, langyossá tett és eltávolított attól. Nagy türelmetlenséggel várom az ön periódikus írásának első füzetét, valamint az almanachot is, s őszinte szívből fogom elmondani, milyen benyomást tettek rám. Nagyon sajnálom, hogy a recenziókat kizárja a folyóiratból. Az Annálisok nagyon kevés cikket hoznak magyar művekről, és ez, úgy tetszik nekem, elég bölcsen van így, mert ugyan minek is kellene olyan műveket, mint a Hungaria in parabolis vagy Fejes és Bárdosi munkáit ismertetni, mikor azok a vevők legnagyobb részét kevéssé, vagy talán egyáltalán nem is érdeklik s a nemzetre egyebet, mint szégyent nem hoznak…
Verseghy Aglájá-ját s Kisfaludynak imént megjelent műveit fogom tehát recenzálni, s a recenziókat az Annálisok számára Önnek magyarul küldöm meg... S hamarosan megküldöm önnek a magyar irodalom körül oly nagy érdemeket szerzett Révai Miklósnak életrajzát is. Én ugyan nem esküszöm az ő tanítására, sőt, voltam oly bátor, hogy megmondtam neki, miben tért el az én vélekedésem az övétől, de igazságosan beismerem, hogy csodálatraméltó ügybuzgalma, izzó patriotizmusa kivívta tiszteletemet, s irántam való barátsága, mely utolsó órájáig tartott, leghálásabb szeretetemet váltotta ki...
A 249 levélből /65/
K > Kis Jánosnak, 1809.11. 11…Fordított egyveleg írásaim első kötetét Rumy recensálta; de látnivaló a recensión, hogy az nem egynek, hanem sokaknak munkája. Kijött az, amint Vitkovics írja Pestről, ki azt számomra egészen kiírta, s megküldötte, a Bécsi Annálisok Júliusi darabjában…a szertelen és haszontalan dicséretek pirítanak, öldökölnek…
K > Kis Jánosnak, 1810. 04. 07…Én ezt az igen becses embert kimondhatatlanul szeretem, noha vele soha nem voltam. Nagy benne a tűz; pedig az az, amit leginkább kell becsülni a Tudósban…az oly fejek, mint Rumi, felvernek bennünket álmunkból, s tanulni kénszerítenek
K > Szentgyörgyi Józsefnek, 1810. 05. 28. /l. alább/ jegyzet: „…Nem tudni, miért tartotta Kazinczy az életrajzot <fojtó tömjénnek> „. Váczy olyan részletet idéz a német szövegből, mely visszatetszést kelthetett.
K > Szent-Györgyi Józsefnek. 1810. 05. 28. Kedves Barátom! …postára küldött emberem megjő, s kezembe adja az Aprilisi füzetet…meglátom nevemet…Felette visszás behatást teve rám a dolog
/Váczy jegyzete: „Ez életrajzot Kazinczy 1809. nov. 30. levele alapján írta Rumy s adta ki az Annalen der Lit. Und Kunst des In- u. Auslandes folyóirat ápr. füzetének 125. lapján.” Váczy hosszan idéz a szövegből, „nem tudni, miért tartotta Kazinczy ez életrajzot fojtó tömjénnek.” Kazlev 7. 594. old./ Kaz-Szgy. levelezés
K > Cserey Farkasnak, 1810. 06. 03…Engem, édes barátom, pellengérre állíta Rumi. Az Áprilisi füzetében a Bécsi Annalisoknak három paginányi biográphiámat állítá-ki a Nézők kedvére. Felette visszásan hatott-meg ezt olvasnom. Azt hitte szegény, hogy nékem s a Publicumnak is, nagy kedvet tesz vele. Köszönöm akaratját, de az ilyen dolog engemet nem csikland. Fogságomat egészen kihagyta. Ellenben a Hálai Lit. Zeit a tavalyi aprilisi füzetben oly szép Recensiót ád Régiségeim s Ritkaságaim első kötetek felől, hogy ritkán érzettem édesebb érzést, mint mikor azt olvastam…
K > Kis Jánosnak, 1810. 06. 28…Engem Rumi a Bécsi Annálisok Aprilisi Intell. Blattjában a pellengérre állíta, megbecsülhetetlen barátságból…Biographiámat írta-meg. Midőn Januárban vagy Februárban tőlem azt kérte, meg sem álmodtam, hogy ezt célzotta légyen, vagy hogy ez is történhessék…A magasztalások, az unbedingtes Lob nem oly kedves nékem…
Kis János > K, 1810. 07. 14…Rumi Úr levele tegnap előtt érkezett, melyben ígéri, hogy eljő s hogy Augusztus vége előtt itt lesz. Igen örülök ezen, sok jót reménylvén tőle Oskoláinkra nézve…
Dessewffy J. > K, 1810. 08. 11…kis magyar vesezetedet, melyet a búsuló atyai szív szült és amely hozzám vala intézve, feleletemmel együtt anélkül, hogy tudtam volna előre valamit felőle, megküldted nékie, ő pedig mind a két darabot itatós és selejtes Almanakjába szúrta. Kikelvén a német fordító az egész Almanak ellen, szokás szerint a benne található verseket is mind kíméletlenül legyalázta…Rumi Úr a Német turkáló illetlen kis csapásitól, neki esik a gyalázónak… szerencsétlenek azon Magyar versek, amelyek egy Magyar Országban költ német Almanakba oda tévednek…Legyen hát békével Rumi Úr, és miattunk ne bosszankodjon. Mi pedig vigyázzunk jobban ezután szét futosó zabgyermekeinkre, ne hogy a kis német és Deák tsapongók közé elegyedvén…/A jegyzetben olvasható Rumi német nyelvű válasza a támadásra/
K > Dessewffynek, 1810. 11. 16…én is segítek
mást: Ruminak, hogy Sopronyba mehessen, s a Predikátori tóga helyett a
Philosophiai Cathedra palástját vehesse fel, anélkül, hogy kért volna,
K > Kis Jánosnak, 1810. 12. 27…A Recensiót által küldöm Ruminak, hogy azt ő adja-be, s ha valamit kaphat érte, fordítsa szánakodást érdemlő sorsának könnyebbítésére. Ez az igen jó ember felette siralmas tónusú leveleket ír nekem; panaszkodik a szertelen drágaság és a tanulók vadsága ellen. Sajnálom mind egyikért, mind másikért. Az elsőt mi is érezzük, noha messzebb vagyunk Bécstől…
K > Rumynak, 1811.01. 12…Edler Mann! So nannte Sie mein Herz…
Kaz 1807 óta volt ismeretségben Rumyval, a nyugtalan életű szepesi szász polihisztorral. Kapcsolatuk inkább intellektuális jellegű volt, semmint bensőséges, de azért a teljes bizalom és őszinteség jegyében állt, s egész életre szólt. Gazdag levelezésüknek /Kaz állítólag több száz levelet intézett Rumyhoz/ csak kis része maradt fenn, a megmaradt levelek azonban igen tanulságosak. / Kazlev. 23. 476. old./
K > B. Vay Miklósnak, 1811. 02. 02…A Golopi pincze felől egy Mineralogus barátomnak, Prof Rumi Károly Úrnak írtam meg mind,amit felőle a méltós. Generalistól hallottam s mind amit benne láttam. Arra kér, hogy küldjek neki egy darabot a fejér földből s még inkább abból a fekete porból, melyet némellyek koromnak néznek, de én ámbár Geognista nem vagyok, mingyárt elsorvadt fagyökérnek vagy elsorvadt fatőke porának néztem. Ez a barátom a Somost nem Vulkanusi, hanem Neptunusi productumnak nézi. Imhol vannak szavai /német szöveg/
K > Sipos Pálnak, 1814. 08. 06…Az én Rumim nem fogadá el ajánlásomat, hogy leánykáját felnevelni nékem adja által, becsülöm benne az atyai érzetet, noha a terhet örömöst tettem volna. Úgy néztem volna az atyátlant, mint magamét…harmadszor akar házasodni…
K > Döbrenteinek, 1817…Rumi látván, hogy Hormayr felvette a B. Munkáját az Archivba, nem késett, hírem nélkül az én recensiómat is felküldeni neki, mely a Rumi kezében megvala. S íme Hormayr azt Januáriusi Füzetében lenyomattatá…
Cserey Farkas > K, 1817. 05. 30…Rumi engem nagy és méltán nyughatatlanító bánatba hoza – én nékie monumentumai számára igen becses eredeti kéz írásokat több darabokra küldöttem – aszt írja nékem, hogy ezeket egy, a Döbrentey kezibe számomra küldött pakétba küldi vissza – a peketot én vettem, de abba semmi kéz írás nem volt…
Jegyzet: Rumy: „Minthogy a Magyar Emlékezetes Írásoknak első kötetje tsak 500 példázatban jött közre, és oly számos vevőkre és kedvellőkre talált, hogy az egész kiadás kevés idő alatt elfogyott, elhatároztam magamat, hogy Jósef-napi vásárkor folyó esztendőben az említett első kötetnek ismét 500 példázatban leendő megjobbíttatott, és Tek. Kazinczy Ferencz Úrnak fontos előbeszédjével megbővített új kiadását Pesten Trattner Úrnál megrendeljem…
…4-ik kötetje is kéz írásban majd tsak nem egészen készen vagyon…”
K > Kölcseynek, 1817. 06. 14…Midőn Rumi Keszthelyre ment, megtudta valakitől, hogy Pápay Ruszeknek írt, őrizkedjék Rumtól, mert Rumi és én barátok vagyunk, s Rumi ezt nekem megírta. Rumi is vendég vala Festeticsnek azon asztalánál, melynél Ruszek s maga Philos Munkájit és a Mondolatot kiosztogattatá…
Horváth Ádám > K, 1818. 02. 26…Amit Horvát István és Rumy Károly tettek egymásnak, s a Költsei és a Berzsenyi recensálásával az egész Nemzetnek;tíz esztendeig is fülében fog tsengeni…én tsak magadnak írtam…ki nem trombitáltam…
Bajza > Toldynak, 1824. 06. 01…Rumynak kötetlenül vittem Horátzot. Midőn beléptem szobájinak egyikébe, az oldalsó ajtó megnyílt s egy alacsony, fél lábra sánta alak lépett elém, mintegy ötven évű, nyakán törülköző s álla beszappanozva /mert éppen borotváltatta magát/ s ez vala Rumy. Vonásai semmit nem jelentők, hangja egy hetven esztendős aszú öregé s szava együgyű, de jó szívet festő. Nem nagyon látszott érdekeltetni a fordított Horátz által. Én elmondám neki, miért jöttem hozz általadva a könyvet, s mivel kérdé, kihez legyen szerencséje, nevemet s ezzel, mert illy alkalmatlan időben jövék, ajánlottam magam..
Szeder Fábián > K, 1828. 12. 10…Rumy már jól halad a honnyi Törvény-tanításban, és reménylem, hogy tellyes bizodalmát megnyerendi nem csak hallgatóinak, hanem a Főbbeknek is, ami neki a kívánt nyugalomra alapul fog szolgálni. Hallom, hogy szabad asztal s szállás mellett 400 ezüst forint fizetése van, és két fiának, kik vele fognak lakni szinte meg lesz tartások.
Bajza > Toldynak, 1829. 12. 10…Rumy valami ostobaságot írt a Spiegelben a tótokról, melly a magyar nemzetet bántja. Mi feltüzeltük Vörösmartyt, hogy ne hagyja feleletlenül, / az illyen dolgokban Thaisz igen jól viselte magát/ s ő írt is egy feleletet s elküldte Drescherhez. Ez a szamár ezt írta rá: „Cseh, orosz, tót, lengyel tollharczra az ő nyelveken kell felelni…”
Ruszek József /1779 – 1851/
/Montázs a hálóról/ veszprémi kanonok, szül. 1779. márcz. 1. Pápán (Veszprémm.) polgári szülőktől; itt végezte alsóbb iskoláit, a bölcseletet Győrött, ezután Veszprémben a papi pályára lépett és a theologiát Pozsonyban 1800-ban hallgatta.
Nagy ellensége volt a nyelvújításnak, részt vett a Mondolat közrebocsátásában. 1813. és utóbb is egyik támasza volt az orthologusok dunántúli csoportjának.
Barátja lett Kisfaludy Sándornak és Fejér Györgynek. Részt vett a Helikoni ünnepségek szervezésében. 1818-ban õ adta ki Helikon címmel az ott elhangzott verseket. Néhány üdvözlõ verse, egyházi beszéde, bölcseleti műve jelent meg nyomtatásban
Levele: Kazinczy Ferenczhez, Keszthely 1816. május 1.
(Kazinczy Ferencz Levelezése XIV.
Antikvárium: Ruszek József: A filozofiának elöljáró
értekezései.Veszprém. 1812. Számmer Klára bötűjivel. 378 p. kartonkötés.
magyar nyelvű.méret: 20x13 cm. ár:
25000 FORINT
Ruszek József, az 1812-ben megjelent filozófiatörténet szerzője, mint azt Rumy Károlynak a Tudományos Gyűjteményben öt évvel később megjelent recenziója is kiemelte, Kant, Krug és Reinhold mellett Schelling műveit is használta. Az e szerzőkről alkotott véleményét is alapvetően meghatározta azonban tradicionális, teológiai jellegű, illetve wolffiánus szemlélete
A filozófiai irodalom művelői e korban Ruszek József veszprémi kanonok (1779–1851), aki 1811-ben A filozofiának rövid historiája című művét / ?/ adta ki Veszprémben, és a kantiánus Köteles Sámuel (1770–1831); ennek főbb művei: Logika vagy az értelem tudománya (Marosvásárhely, 1808), A philosophia encyclopaediája (Nagyenyed, 1829). / Ez a Lecsó/
K > Szentmiklóssy Alajosnak, 1815. 07. 09…Mondolat…Prof. Ruszek azt osztogatja…vitte az első exemplárokat Vas Megyébe. Továbbá azt mondá, hogy van szüksége nyelvünknek az új szókra, de nem kell sok…
K > Horvát Istvánnak, 1817. 01. 13…Megjelene az Anti-Mondolat, s Ruszek csak most szólla Prof. Rumival barátsággal felőlem. Rumi ezt nekem megírá, meg azt is, hogy Ruszek sajnálja, hogy reá neheztelek a Mondolatért…
Azonnal írtam Ruszeknek. Rumi, mondám, azt jelenti, hogy Apát Úr felőlem vele barátságosan szóllott. Én az Urat meg nem bántottam, igen engem az Úr. Feledjük azt, s szeressük egymást. Kérem az Urat, mint jó embert és mint Papot, engesztelje meg nekem Kisfaludit…
Kisfaludi Apr. 14d erre egy tizenegy lapnyi levelet külde Ruszeknek. Az tele van az én mocskaimmal. Ruszek mindennel közlé a levelet…Egy nemes lelkű ember közlé velem a Kisf. Levelét /Az 1893-as Angyal-kiadású kötetben az alábbi levél keltezése* feltehetően téves. Kisf. levelének meg kellett előznie Kaz 01. 13-i levelét. A Berzsenyinek írt alábbi levél igazolja ezt, tehát Angyal téved/
Kisfaludy Sándor > Ruszeknek, 1817. 01. 25*. Főtisztelendő Apát Úr!
Feltettem ugyan magamban, hogy Kazinczy eránt másod ízben írtt levelem az utolsó lesz; mert mire vezethet bennünket ez a Literátori sárgaság, epe öntözés? – De K-nak Főtiszt. Úrhoz az én levelemre válaszképpen írtt sorai reá bírtak, hogy még egyszer, de csak ugyan utólszor írjak K. eránt. Ezt már más nem követheti, mint: vagy az, hogy K lemond nyelvrontásáról és leteszi minket csapkodó ostorát, és velünk kezet fog…vagy az, hogy K hanyat homlok győzedelmeskedni akarván…tovább is foly a háború…
Már akkor elfordult lelkem K-tól, midőn Töviseiben és Virágaiban Literátori fennhéjázását…Megbántott több helyeken…nőttön nőttek szarvai és nem szűnt meg öklelni…K-t én mindig kímélni akartam…
Hogy Főtisztelendő Úr levelemet K-val és másokkal közlötte, nem bánom…/14 nyomtatott oldal /
K > Berzsenyinek, 1817. 02. 12…Én semmi más Veszprémi Tudósnak nem szoktam írni, mint Ruszeknek, ki már nem Veszprémi, hanem Keszthelyi Tudós. Tudományos harczra kelni, oh arra kész vagyok; de nem soha mocskokra…
Láttad e a Kisfaludy Apr. 14d. 1816. Ruszekhez írt levelét? Azt Ruszek velem nem közlé, de igen mindennel mással, s másait hagyta venni, valaki akarta. Egy illyen mása hozzám is eljött. Nekem nem adhatnak ellenkezőim szebb satisfactiót, mint midőn magokat így festik…
K > Kis Jánosnak, 1817. 03. 08… /Váczy a 15. kötet 577. oldalán jegyzetben közli, mint a 14-be felvett 3242 levél variánsát/ Takács, Horváth András, Sági, Kisfaludi /ismered Apr. 14-dik 1816. Ruszekhez írt levelét / kígyót, békát kiáltatok rám: de Szemere, Kölcsei, Szent-Miklósi, Helmeczi, Berzsenyi, Farkas, Gróf Kornis Ignác értenek és nyelvemet kedvelik…
K > Pápay Sámuelnek, 1817. 03. 08…Ruszek nekem azt írá, hogy vox populi vox Dei, Kisfaludi azt Ruszeknek, az az Ruszek által nekem, hogy Munkájának minden nyomtatványai elfogytak. Barátom a nélkül, hogy Kisfaludit bántani akarjam, kimondom világosan, hogy a Szirmay Antal Hungaria in Parabolis és a Mátyási József semmivel több valamije is elkölt…
Szirmai Antal: Hungaria in parabolis,
sive commentarii in adagia, et dicteria Hungarorum / per Antonium Szirmay de
Szirma. - 2. auct., emend. ed. - Budae : Typ. Reg. Univ. Hungaricae, 1807. -
[6], 174 p. ;
K > Nagyváthy Jánosnak, 1818. 01. 17…reménylem, hogy az értelmesebb Olvasó velem kezet fog, és ha eddig annak néze is, aminek Kisfaludy és Ruszek nézetni akarának, megvallja, hogy Horátzot inkább értem, mint Beregszászi és Sipos
K > Szentmiklóssy Alajosnak, 1818. 03. 18…Ruszek azzal vádol, hogy most nem recensálok a Németeknek; de recensáltatok. Nyavalyás és gyalázatos s hazug vád…Midőn tehát recensáltam, a Recensiót magam írtam németül, s felküldém Ruminak, hogy ő revideálja, s úgy küldje fel. Soha én a magam munkáját más nevében bé nem adatam…Keszthelyen az idén Ruszek és Takács Judith vala jelen…
K > ismeretlennek /a címzett talán Teslér László V.J./ , 1819. 03. 06…”Emberek vagyunk” / ez az én szavam a Ruszekhez írt levélből/ „s lehetnek neked is olly írásaid, mellyek ha nem volnának írva, sokért nem adnád „ / ezek a Kisfaludié Ruszekhez felőlem./ - Barátom, az én két szóból álló mondásom triumphusa az én szívemnek, s úgy vette Ruszek Apát Úr is…
Sipos Pál /1759- 1816/
Psyche ideálja.
„Kiért esdeklek úgy ?
Olly szív szakadozva kit szeret
Lelkem, -kit óhajt ?
Ah, nincs talán nincs az sehol.
De mindenünnen ő mosolyog rám.
Ő mindenünnen,
A mi szép, a mi kedves
A tündér képzeletnek,
De hozzá férhetetlen,
Ez éleszt engem és epeszt
E tart ébredve szüntelen
Oh, hogy meg nem ragadhatom !
Olvadnék öszve bár örökre el.”
Kazinczy : Prof. Sipos Pálhoz
Két, két isten van; és bizony nem egy!
Szelíd az egyik s jóltevő; szeret
Segélni a jámbor botlón, s tévedésit
Megszánva nézi, s jobb ösvényre vonsza,
Gyakorta még ha rugdalózik is.
Kaján a másik, és bukásnak örvend;
Fénybe öltözik, hogy csalhasson, különben
Sötét alakban kullogván, ha hol
Prédát találhat, mely cselébe hulljon.
S e kettő verseng s harcol szüntelen,
S rabolja a másikának híveit.
Ez a hatalmas két ellenkező
Gyakorta harcol énmiattam is.
S a kormos isten, aki rényemet
Még minden rám-omlás alatt erősbnek
Lelé hatalmánál, most már agyamra
Tevé ki a célt, és azt ostromolja.
– – – – – – – – – – – – – – – – –
De most nem tűrve a szentetlent tovább,
S pirulva költözött egy újabb honba;
S így súgja nékem kétes oktatásit.
Ilyenkor őtet nézem a fejér
Istennek, s elnyél a vetett kelepce.”
Sipos Pál > K, 1809. 7. Xber…Az Aestheticat úgy nézem, mint amely az Empirizmus és Idealismus közt áll, és participál mind a kettőből; mivel az Érzelmekre hat; még is Ideált tud állítani előnkbe: a külömbség tsak ennyibe van, hogy az Empiricusnak Sensualis, az idealistának pedig intellectualis Ideálja vagyon…Episzoláért nagy köszönettel tartozom…
S > K, 1809. 16. Xber…messze vagyok attól a tudós állapottól, hogy a Filosofiába világot adhassak: még is a Barátságért próbát tettem és írtam, amit írhattam…Németül írtam; nem azért, hogy magamat mutassam, amint az meg is tetszik: de valahogy a Filosofia jobban szól német nyelven; és én is, amit tudok, németül tanultam volt…Az Intelligentz Blattokból kijegyzett darabokat is megolvastam; de a Tekintetes Úr kívánságát indirecte kívántam teljesíteni, hogy ne Rapsodiát, hanem ahelyett valami Egészet küldhessek, mely amarra nézve is kults gyanánt szolgálhasson…
S > K, 1810. 01. 05…Accludálom az újabbi jegyzéseimet is az Idealismusról, de mind ezek tsak alkalmatosságot adhatnak arra, amire kell, és végre tsak ugyan magától kell kitalálni az Olvasónak azt, amit ki kell találni.
A siető alkalmatosság nem enged többet most, tiszteletem ajánlásának megújításával vagyok…
S > K, 1810 /4,5 oldal/…egy Szeremlei nevezetű Deák kortsoljázva ment, a jég széléig érkezvén, a Bodrogba, és egy úttal a más világra. Felette halotti Predicátió tartatott…A Textus…Péter látván Jésust a tengeren járni …/hosszas és nehezen követhető filozófiai fejtegetés/
S > K,…A Tekintetes Úr Elégiájitól vagyok-e megigézve – vagy mi?...Az Ódát még 5 verssel szaporítottam: vagy két helyt változást is tettem benne, remélem, annak okát a Tek. Úr is abból a szempontból fogj nézni, melyből én néztem…
S > K, 1810. 03. 22…Napóleon házassága mozgásba hozta a pennákat…Én sokkal többet és jobbat tartok a poésisről, mintsem magamat poétának merném tartani; de még is szégyelleném jobb deák mint magyar vers író lenn Magyar létemre…
K > S, 1810. 03. 22…Miolta Voltaire a philosophiát olyanná tette, hogy azt közember is megértse – s így amely a közember eszével is megfér – azolta az eszes ember nem kap rajta…
K > SÍPOS PÁLNAK Széphalom, 22.
márc. 1810. / A 249 levélből/
Különös
bizalmú drága jó professzor úr!
Nagytekintetű barátom!
Halálra betegedvén az öreg Herder (weimari superint.) s oly kínokat szenvedvén, melyek néki egész filozófiáját felforgatták, arra kérte fiát, az orvost, hogy mondjon néki valami oly nagy gondolatot, hogy az elfoglalván lelkét, teste organumait tompítsa el a fájdalom érzésére. Mikor ezt először olvastam Herder életében, meghökkentem, s az úrnak, prof. úrnak s a Kézy barátunkénak levelét vévén, tökéletesen érzem most. De betegségem egészen eltűnt egynehány szempillantásra. Most korántsem érzem magamat azon rosenfarbig kedvben, mint akkor valék, midőn utolsó csintalan levelem írtam. Az a divina particula felette nyavalyás dolog lehet, hogy a testet egy-két rosszul concurráló atomussa így meg tudja változtatni. De nem pajkoskodom, mert prof. úr talán az én fellövelésimet seriumoknak vészi.
Levelembe a Belzebub az égre provokált, s prof. úr azt kérdi, ha renunciált-é az idealizmus az égnek? nem dévajkodom tehát, serio felelek: a meggyőződésnek legfényesebb világa győzött, meggyőzött engemet afelől, hogy nem az az ész az igazi ész, amit a vulgus néz észnek, hanem valami fentebb valóságú ész. Hogy az úr, professzor úr ne csak higgye, hanem érezze is, hogy igaz amit magától mondok, ide teszek egynehány cikkelyt.
1. Animadvertebam circa ea, quorum veritates non facile investigantur, nulli rei minus esse credendum, quam multitudini sufragiorum etc. Cartesius.
2. Depuis que Voltaire a mis la philosophie a la portée de tout le monde s a tv.: Anonimus.
3. ...Miolta Voltaire a filozófiát olyanná tette, hogy azt a közember is megértse - és így amely közember eszével is megfér - azolta az eszes ember nem kap rajta.
Ilyen ez a kis lecke is.
5. Werke des Geistes und der Kunst sind für den Pöbel nicht da. Goethe.
- in der wahren Schönheit findet sich etwas, das gemeine Seelen nicht bewundern können. És ez a harmadik egy kis változtatással.
A vulgus eszére én azt jegyzem meg, hogy midőn Helvetius a maga munkáit írta - minthogy az ő munkái mind schlechte Vernunftra vannak építve -, meg sem álmodta, hogy azokat a világ, és maradék merő igazságnak ne higgye és ne vegye. S íme az akkori világ ugyan alkalmasint annak vette, de a mostani szörnyen kacagja a szegény Helvetiust - s én is kacagom.
Neutralizáltatván az idő az aequinoctium által, nincs mentség a templomba járásra, télben hideg, nyárban meleg, ősszel és tavasszal pedig sár. Markalf nem lelt egyenes fát az erdőben, melyre magát kedve lett volna felakasztani.
Nekem annyi kínt, szenvedést adott a providentia, hogy nem szükség magamat oly prédikálok által, mint amilyen - azok szerént, miket hallok - L. uram, megkínoztatnom. Jókat, mint Cleynmann én is örömest hallgatok; - ne térítsen e pontban prof. úr, mert bizon semmi se lesz belőle.
Prof. Kézy úrnak levelére külön nem felelhetek, mert nem tartóztathatom soká a levél meghozását, és még előbb gondolkoznom kell, mint hozzam leginkább publicitásba, hogy a darabot igen-igen szépnek lelem, az az én gondom. Nem titkos utakon teszem azt, hanem világosan; mert titkosan küldve el sem juthat oda s bajba is hoznám magamat, hogy praesentáltatni fogom a francia követnek.
S > K, 1810. 03. 26…a nyelvnek valami tulajdon kényessége van, és nagyon kell reá vigyázni, hogy meg ne sértődjék…
Az Anti halottas verset megjobbítva tserélem fel az elsővel. – Kacsint, ez a szó Erdélyben esméretlen…
K > S, 1810. 04. 10…Szeretném a Prof. Urat mindég dolgozni látni, hogy legalább előbb vagy utóbb egy egész kötet deák verset, s magyart is egy kötetet nyomtathatna. Semmi az, hogy a Prof. Úr magát poétának nem tartja, annak fogjuk mi tartani…A Somorihoz írt Óda éppen úgy tiszteli meg Somborit, mint őtet tulajdon versei…
S > K, 1810. 06…A Tekintetes Úr úgy tanít engemet úszni, hogy belé taszít a vízbe – ha sokszor próbálja, félő, hogy belé halok egyszer. Az Erdélyi Brutus tiszteletére írt Oda…
Somborihoz
….
Ki vetve látok; minden egészen új
Én rajtam egyen kívül, az egy Sipos
A leszen, aki hajdan is volt,
Sombori hív szerető baráttya.
S > K, 1811. 01. 15…Örvendek a Kézy úr szerentsés esméretségének: de hol kapott nyomtatványt a Trigonometricai munkámból?
A Tordai Papság a legtsendesebb, és nagy élesztésre van szükség, hogy el ne aludjék az ember, még alkalmatlansága sints, ha tsak maga nem tsinál magának…
Sipos > K, 1812. 01. 29…Én valami trigonometriai calculussal bajlódtam volna a télen – de te kivetted a krétát a kezemből és egészen másra fordítottad a kedvem. Imhol van – Ein prosaisches Gedicht…küldöm a Glückseligkeitot is…/Itk/
Sipos > K, 1812. 02. 15…Jegyezd meg, amiket küldök…/német címek Über die Moraliät…Nékem kedves időtöltést tsináltál…/Itk/
K > S, 1812. 02. 05…Leveled dátum nélkül jött. Hogy azt kezem feljegyezni el ne feledje, én a dátumot mindég a levél felső szegletére írom, s az lévén a legelső, amit tollam ír, nem egy könnyen történik meg rajtam, hogy az elmaradjon…
Szeretném Philosophusi dogmák históriáját hitelesen tudni…belé csömörlöttem annyi nem igazat látván igaz képében árultatni, s sajnálom az emberiséget, hogy oly sokat kell tanulnia ok nélkül. Még jobban sajnálom, hogy a haszontalanságok tanulása elvonja azok tanulásától, amelyek hasznosak. Legjobban sajnálom, hogy ezek az észt annyira eltompítják…
K > S, 1813. 02. 09…Ml. Zeyk Dániel…kérdezte házas vagy-e, hogy ha maradákod nem lesz, a Pataki iskolára is hagyj…derekasan tud koldulni…
/ A XIV. töredék-levélben K leír egy rablótámadást: „…Sok pénz volt, sajnálom a Plébanust, nem ártott volna inkább a Püspöktől elvenni, mert egy Cath. Püspök is sokat lop.”
K > S, 1813. 05. 25…Tegnap elkezdém Sallustomat újra dolgozni. Hány ízben dolgoztam azt újra, meg újra! De Sallust ennyi munkát érdemel. Én mindég új gyönyörűséget lelek olvasásában, fordításában. – Láttad-é Daykámnak verseit?...
K > S XIX. Széphalom, 31d 1814…Ha a Protestantismus volt volna az első, s a Cath. szakadt volna el tőle, s azt tanította volna, hogy néki van igaza, és nem annak; úgy ezt vádolnám. Valóban ártott a protestantismus, mert örökösé tette az antigonismust, a czivódás által a pert…
K > SÍPOS PÁLNAK Széphalom, febr. 27. 1814.
Kedves barátom!
Kezembe adtad deák nyelven írt isteni munkádat, fel-fel sikoltok örömömbe, midőn olvasom. Kezemben Agendád is Tóthtól.
Énnékem most annyi a dolgom, annyi a bajom, hogy nem tudom mihez kapjak. Báróczi biográfiáját is felküldém Pestre, tudom ettől sem fogod megtagadni javallatodat mint a Dayka életébe tett excursióktól.
A Mondolat felől lehetetlen, hogy ne írtam volna neked, az egy Büberei, és nem egyéb, hanem malitiosus Büberei, de én nem nyavalyás felelgetéssel fogok reá felelni, s már feleltem is, apológiáját adván a neológizmusoknak a Báróczy biográfiájában. Debrecenben magam mutattam a galád könyvecskét, s egy értelmes ember galádnak nevezte.
Febr. 18kán Debrecenben voltam, s ott Batthyány Aloyz társaságában egy estvét töltöttem, közel 60 személy közt, muzsika, és tánc alatt. Ez az 1790ben igen nagynak ismért férfi nagyon megöregedett, megváltozott; ezelőtt tíz esztendőkkel is lelkének húrjai egészen az enyémmel egyaránt adtak hangot, és most egy pontban sem értünk össze, borzadással jártam véle fel s alá egy fertálynál tovább; ah quantum distat ab illo Hectore!! Szidta Napóleont, hogy ő hozta vissza a superstitiot. Én pedig éppen azért áldottam, amit tett t. i. hogy egy libertinus bolond népnek, mely publice praedicalta a materializmust, és több ehhez hasonló ostobaságokat, vallást és morális zabolát adott. Nagy ellensége az aequalitásnak, mert úgymond, ha ma 3 ember 100 ezer ftossá tétetik, a 3d generáció már nem lesz egy forma. Elcsudálkoztam s kimondtam, hogy a francia égalité nem a birtok, hanem a személyes jussok egyenlőségét tette ki; nagy barátja a feudalizmusnak, a réginek, mert úgymond, az új nemeseket még kell hizlalni - holott a régieket nem -, azok elég hízlaltak voltak. Valóban elszomorodtam, hogy az ember megöregedvén, lelkében is megöregszik; a kemencére tettem karomat, s úgy beszélék a füttöző házigazdával, s elnémulván ezt az epigrammát írtam:
Vénül,
s vénüljön testem, de te lelkemet itasd
Hébe! a szent kehelyből, és soha elaggni ne hagyd.
És kérjük az isteneket édes barátom, ut sit sana mea mens in corpore sano.
Deák munkádat tisztán leírám, s általadom a cenzurának, bár ezzel együtt a logaritmus is, kijöhetne; a Barcsayra írt capitalis munkát deákul is, magyarul is küld el, s mi egyebed vagyon, azt is. Szeretném őket együtt látni nyomtatásban.
Debrecenben meglátogatám Kiss Sámuelt a festés és rajzolás professzorát: "Hát mit csinál itt az úr?" "Semmit." "De mégis..." "Nem lehet Debrecenben semmit, mert itt nem kell rajzolás, nem festés." "Hát minek a prof., minek fizetik?" "Én nem tudom." "De legalább portretíroz?" "Itt a sem kell." Egy tekercs bécsi rajzolatját néztem copiák után, de ily arcokat élő embereknél nem láttam soha, az mind ideál. És képzeld barátom ezek a debreceniek üldözik az idealistát, s a természet kell.
Ölel, tisztel barátod, tanítványod.
Sipos > K, 1814. 05. 10…04. 14. leveled dátumából vetem fel, hogy a Discursiok eleibe téjendő levelem még akkor nem vehetted…levelezésünk 6 hét alatt cirkulál egyszer…
Kézy prof velem egy ítéleten volt, én is úgy hiszem, hogy a fenn forgott deákság nem cicerói…A festők a napot, holdat előnkbe ábrázolják; mi reá esmérünk a festett napra – noha nem süti ki szemünket…Prof Kézy a Discursiók philosophiai értékéről is ítéletet tett – ezen csudálkoznom kell, mert úgy tudom, nem Fachja…
Azt nem tudom találkozik e Censor, aki Discursiómat nyomtatásra menni engedje…Leveledben látok egy Citatiót a Discursióimból. Tolle visum, ubi erunt colores? Ez nálam így van – upsiam colores. A Barcsai iconjaira nézve gondom lesz kívánságodat minél hamarább teljesíteni… /Itk/
K > SIPOS PÁLNAK Széphalom, nov. 9. 1814.
Kedves barátom!
A princeps Juventutis Transylvaniae nov. 3dikán sétála le dombomon Pataki Mózes úrral, és vincelléremmel, aki a két vendégnek Újhelytől fogva kalauza volt. Vásár lévén Újhelyen nov. 3d., elképzelék, hogy én ott lehetek, s Pataki úr tudakozódott, nincs-é ott házam, vagy nem vagyok-é ott, s egy valaki a patikáriushoz igazította. Feleségem ott hált, s ő előbb látta a két kedves vendéget. Nem leltek szobát, s kéntelenek voltak a fűtetlen kitört ablakú billiardházban hálni. Minthogy Pest olta sem le nem vetkeztek, sem meleg ételt nem ettek, Sophie kávét tétete a patikáriussal elébe, hol velök Sophie maga is vendég volt, de ki hitt ada nekem, hogy ebédet készíttessek; mert maga haza nem jöhet mindjárt. Egyik cselédem jelentést tesz, hogy két idegen urak jönnek fel a dombon. Két velencei marinaro téli köpenyegbe voltak öltözve, s én elejekbe mentem bal kezemen vivén leányomat. Nem ismertem meg Wesselényimet, kit 1805 nov. éppen e napjaiban hagytam Zsibón, s kéntelen valék tudakozódni, hogy ő-é az, mert félheték, hogy ő a kocsin jön, s valamely társát küldi előre. Mint öleltem öszve szeretett nagyatya szeretett jeles fiát, képzelheted!!!
Én az ifjú Wesselényi felől igen sokat vártam, s tudtam mit adhata oly talentumú ifjúnak amilyennek őt ismértem 7 eszt. előtt 9 eszt. korában, az a gondos nevelés, atyjának példája, és anyjának intései. De Wesselényi minden reménységemet fellyül haladta. Nem ismérek csak fél annyiban is ily nagylelkű, ily szépérzésű szép módú, s tonusú ifjat... Hát az olthatatlan szomj tanulni, hallani, látni, előhaladni?! 72 órát tölte nálam, és én soha szebb napokat nem töltöttem. Hány ízben láttam elnedvesedni szemeit, s olyankor csak félre tekintett, hogy könnyét elrejtse, de azok végigfutának orcáján. Túl van az minden veszélyen, ki sírhat. Meglásd, hogy Wesselényi most az erős Hercules, ki a kígyót megfojtja, s idővel az árva hazának egy fényes csillagává válik, s ezer, millió nép fogja imádani.
Jézus igazat monda, midőn tanítá: "légyünk olyanok, mint a gyerekek". Ilyen most az én kedves Wesselényim, igen sokszor ingerkedett Thaliemmal, és Emilemmel; mert Antonin még nem jár, és nem szól. Sok ízben Patakinak meg kellett szólítani őtet, hogy vélök ne ingerkedjék, de az nem használt, s Thalie s Emil elkezdének véle ingerkedni viszont, Eugenia már szerényebb, mert idősb, közel 7 eszt. s magát csaknem elvonja.
Pataki egy mívelt, érett lelkű ifjú, és soha Wesselényi egy jobb nevelő barátot nem kapott volna. Feleségem elragadtatással nézte mind a kettőt, és soha nem tudta, melyiknek adja az elsőséget. De azt csakugyan megadta Wesselényinek, hogy ő minden ifjaknak koronája. Sophie Don Carlosnak nevezte el, Patakit pedig marquis Posa-nak, s ha isméred Schillernek isteni Don Carlosát kivált a Göscheni kiadásban, hol az első felvonásban a két barát egymást megisméri, s Posa fekete hajjal festetik, nagyon találónak fogod esmérni és mondani a hasonlatosságot. Én nagyon irígylem Sophienek e hasonlítást.
Zsibbasztó volt a búcsú pillanatja. Megrázta kezeimet, és öszvecsókolt. Sophienek meghajtá magát: Nem úgy, édes barátom, aki engem így csókol, attól azt kérhetem, hogy feleségemtől is így váljon meg - mondám -. Csókold meg a feleségemet! És ekkor W. és S. megcsókolák egymást. Ezt tette Pataki is: Mein Posa! mondá Sophie, ezen hév, és forró hangot tréfával szelidítvén az asszonyiság szelíd érzetének - mert asszonynak idegen férfit még tisztán is megcsókolni kerül valamibe. Elmentek!!! - - -
Patakon Nagy Ferenc előtt állának meg őket vivő lovaim rendelésemből. N. F.-et kértem, hogy Kézyt mutassa bé nékik, mert versei miatt kívánták látni. W. nekem onnan egy lángoló levelet írt.
W. két levelemet a postán feltörve vette, s nem vette a te ódádat, s a Kézy hexameterjeit, s a Nagy idilljeit. Azokat tehát most adám által. A te ódád első vala, mit Wesselényi elolvasott, második Kézyé, s nagy gyönyörűséggel olvasták mind a kettőt. Az atyja biográfiáját én fogom írni, s akkor ezek a versek együtt fognak nyomtattatni az én prózámmal. Az Incze és Szilágyi halotti pred. nem óhajtom, hogy kieresszék. Rettenetes az, amit ez a két ember mond.
Wesselényi tízezer f.nál többet költött el ezen a velencei, vicenzai, triesti, fiumei utakra, s haszontalanul csak ott ada ki pénzt, hol a bécsi pompa miatt azt nem kiadni nem lehetett. Ilyen egy tollas kalap, melyet a felsőbb rendelések kívántak mindentől. Ezt nem Pataki mondá. Szép, hogy W. megértvén Bécsben az erdélyi rossz aratást, függőben vala, hogy ne térjen-é vissza megosztani pénzét alattvalóival. De, úgymond, magamnak is tartozom valamivel, e látást elmulasztani nagy kár volna, s az anyám az lesz irántok, ami eddig volt.
Ő látta az európai isteneket, és meg nem halt.
Viszi hozzád olajban festett képemet. Élj szerencsésen, édes barátom, holnap töltöm bé házasságom 10d. esztendejét. Imádd az isteneket, hogy még huszat láthassak. Messze vitt fel tüzem.
K > Kazinczy Péternek, 1816. 10. 17…Sept.15d hala meg a Pataki volt Prof Sipos is, kinél egy nap, másszor egy éjszakát tölték, és akivel Dédácson Gróf Gyulaynénál egy nap, más nap pedig B. Naláczi Istvánnál voltam…
Szentjóbi Szabó László / 1767 – 1795 /
Kazinczy és Szentjóbi Szabó László irodalmi kapcsolatai. Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár
Horváth Ádám Kazinczy levélére reagálva érdeklődött Szabó után 1789 februárban. Szabó verseit Földi Jánosnak küldte Kazinczy. A versekről vitatkoztak. Kazinczy a Bácsmegyeit elküldi Szentjóbinak. Földi 1790 őszén számol be Kazinczynak Szentjóbival való találkozásáról. Kazinczy négy versét közölte az Orpheusban.
K > Ráday Gedeon, 1791. dec. /Kaz. Lev II. 231 /…Szabó L. úr Selymecz-Bányán adott egy exemplárt a maga versei közül. Gyönyörű darabokat leltem benne…A kötet címe: Szentjóbi Szabó László Költeményes Munkái, Pesten nyomattatott Trattner betűivel, 1791. 8 rét 121 oldal.
K > Toldy F. 1827 / Kaz. Lev. XX. 343/…Ízlése szegénységét mutatják versei…
Kazinczy őrizte meg Szentjóbi Seneca-fordításait, megemlékezett róla a Fogságom Naplójában / 05. 8. 18. 06 01, 08.07/. A levelezésben Szabó többször fordul elő. Elmarasztalásán túl nincs érdemleges közlés. Szentjóbi Budára kerülvén új támaszokra lelt…
K > Rumynak, 1811. 05. 12…Ladislaus Szabó von Szent Job geboren 1767…Professor bey der Normal Schule…gestorben zu Kufstein 1795…Költeményes munkái Seite 132…
Er war nicht 30 Jahre alt, als er starb. Als Staatsgefangener in Kufstein.
A Reménységhez
Ó ha reménység nem lenne
Éltét ki kívánhatná!
A szerelem mire menne
Ha magát nem bíztatná…
Hány szerelmes unalmába
Választott volna halált!
Midőn végső órájába
Még reménységet talált.
Jó reménység! életembe
Már reá hányszor szedtél…
Felőled fel nem tehetném
Hogy még jót ne tégy velem!
In.: Sz. összes művei. Tankönyvkiadó 1995. /B.G. betétje/
Szilágyi Sámuel / 1719 – 1785 /
Kazinczy a Koszorúban, 1864. II. 520.old.
Négy Kazinczy levelet a polcomon levő kötetben találtam. Arany lapjában Imre Sándor tette közzé őket: „ E levelek az irodalmi érdemeiről ismeretes superint. Szilágyi Sámuel ma is élő lelkes unokájához, t. Szilágyi Lajos úrhoz irattak…Legyen szabad t. olvasóinkat azon szép életírásra utasítanunk, melyet Kazinczy Szilágyiról az 1819diki Tudom. Gyűjteményben kiadott.” Megjelent Abafi-féle Kazinczy-sorozatban 1884-ben / Magyar Pantheon/.
…Én ezt a ritka embert gyakran láttam. Egy két esztendővel azután, hogy elhagyám iskoláimat, jelen valék én is Bájon /Szabolcsban/ azon gyűlésen, melyet a superintendentia oda rendelt…estve szállásra kisértem el…tudni akará, nem szakasztottam-e félbe a görög nyelv tanulását…inte…hogy minden egyéb felett Homert csináljam olvasásommá…elmondá előttem Homérnak némely szebb helyeit…a beszéd átment a római, a francia, a német poétákra. Menni akartam s tartóztatott…
A hálón elég sok a találat Szilágyira. A Neumann ház honlapján: ref. püspök, író, kollégiumi tanár, polihisztor. Szilágyi önmagát newtoniánusnak mondotta.
A négy levél a Koszorúból:
K > Szilágyi Lajoshoz, 1818. 05. 27…szolgabíró úr…Uram Öcsém…Kimondhatatlanul kedves volt nekem az a hír, hogy Uram Öcsémnek néhai nagy Nagyatyja felől biographiai tudósításokat vehetek…Az ő intése nélkül nem mertem volna, amit mertem. Jövendölése beteljesedett…hogy jól azok írtak, akik mertek…engedje látnom Literatúrai dolgozásait, kivált ami a Szép-Literatúrára tartozik, mégpedig in Originali…külföldi és hazai tudósokhoz írt és azoktól vett Leveleit…méltóztassék hozzám felküldeni, ha az egész ládát tenne is…
K > Szilágyi Lajoshoz, 1818. 10. 23…méltóztassék azokat a megígért írásokat a húgomnak, Péchy Sándorné asszonynak Ér-Semlyénben…általadni…Mindegy az én célomra, akármi legyen az írás, csak nevezetes ember keze s neve írása légyen…
K > Szilágyi Lajoshoz, 1819. 02. 22…Nagy Atyjának Biographiája teljes 16 lapot foglal el azon Kézírásban, melyet e héten visznek le a Tudom. Gyűjtem. Redactiójához…Szilágyi Sámuel darabos poéta volt, de lelkes és még így is méltó, hogy példányunk legyen…
K > Szilágyi Lajoshoz, 1819. 05. 02…ha rá akad Nagy Atyjának egy bekötött Albumára, hova poetai dolgozásait beírni szokta volt, közölje azt velem. Nagy a gyanúm, hogy azokat a verseket némellyek rosszaknak tartják s azért dugták el…én offerálom a szállásadást, s fogadom, hogy nálam, maradékimnál /kikre több efféle fog maradni/ el nem vész…
K > Rumyhoz, 1809. 11. 30…Patakon egy lélek sem volt, ki bizalmamat megnyerhette volna, arról pedig fogalmam sem volt, miképp kelljen egy könyvet összeállítani. Példaképül választám magamnak a „Hármas tükör” szerkesztőjét, - geografiám ki vala nyomtatva, anélkül, hogy egy idősb, tudományedzett barát tanácsát adta volna róla. A próbatét eljött s füzetke ki lőn osztva. Szilágyi szuperintendens jelen volt, megjegyzését nyilvánítá munkám fölött, melyre még most is pirulok. De a váratlan dicséret engemet s anyámat csak újólag serkentett…
K > Döbrenteinek, 1811. 04. 21…Én sem a Péczeli,sem a Szilágyi Henriádját nem szenvedhetem. Az eggyik fűzfa sípon, a másik brúgó dudán játszotta el a Clarinet szép módusát…
K > Rumynak, 1811. 05. 12…Superintendent Szilágyi Sámuel / + Debreczin 1785/ übersezte die Henriade / des Voltaire/…Klopstocks Ode, die vor der Messiade…/Seine Biographie von Kazinczy steht in Tud. Gyűjtemény 1820 Aug…Szilágyi…Dichter…geb. 19. Febr. 1719 zu Debreczin…
Terhes Sámuel / 1783 – 1863 /
Terheshez Ungvárnémeti / l. ott is/ vezetett. Weöres bevette antológiájába.
Vasárnapi Újság, Pest június 7. 1863 facsimile. Kiadó Heckenast, nyomtatja Landerer
Nekrológ Terhes képével
Terhes Sámuel 1810-ben Nagyfaluból, ahol lelkész volt, Írt Ungvárnémetinek költői képességét kétségbe vont görög epigrammáira héber epigrammát. Később Kassán a Felső-magyarországi Minerva dolgozó társa lett Terhes. Kapcsolatban állt Kazinczyval. Három fi és 5 leánygyermeket hagyott hátra.
Műveinek összegyűjtése gondot okoz. Közöljük egy költeményét kézírásból, az ő helyesírásáéval. /A vers nagyon hosszú. Gyanítom, soha, sehol nem jelenik meg. B.G./
Édes Honi
Magyar Nyelvünk Pártfogóinak tiszteletére
Látást látok. Nem, nem test: haszontalan álom
Hit, nagy s szép lelkű Magyarok! Duna ls Tisza mentén
Hirdetek. A Mennynek felnyílt kárpitja előttem…
Látám Árpádot kegyes angyali kar közepébe…
Aki Magyar, magyarul érezzen, szóljon ezentúl.
Folyjanak a hasznos tudományok nemzeti nyelven
Mert lelket táplálnak azok…
Égi barátja szavára repült Posonba az Angyal…
…Atyánk, Magyarok segedelme, nagy Isten…
Lelkedet töltsd ki reánk s légy nagy Munkába Vezérünk.
Ponori Thewrewk
József / 1793 – 1870/
Kívánat
Picziny szelíd kívánatom
Igen könnyen kimondhatom
Amaz hegy oldalában
Egy alacsony kunyhó van.
Zúg víz-esés megette,
Derült a menny felette,
Él szép angyalka benne
Ki szívemmé ha lenne,
Elhagynám égi részemet,
A melly ott fenn vár engemet. /Felső Mo. Minerva 1826/
Ügyvéd, régiség- és történetbúvár…meglátogatta
Kazinczyt. Mindent gyűjtött, ami a magyar irodalomra, történelemre, művészetre
vonatkozik. A pozsonyi országgyűlésre adja ki /1825, 1826, 1827/ a Magyar Pantheont. Kazinczy a Felső-magyarországi Minervában
ismertette. 1827.
Borda Antikvárium
Csík-Szentiványi Kerekes Ábel életképe. Kiadja: Thewrewk József Pesten, 1824. Trattner Mátyás betűivel
Filozófiai recepció a 19. században. Egyed Péter
…Kazinczy mellett korabeli életrajzi forrásunk tanítványa, Th. J. által jegyzett kéziratos életrajz…
K > Ponori Thewrewk Józsefnek, 1821. 04. 07…Megbecsülhetetlen ajándékaid, s kivált a Kalmár György Autographona szívemet, Kerekesünk Biographiája fejemet nyerte volna meg Neked, nagy érdemekkel ragyogós szeretetre igen méltó Ifjú,ha mind kettejét régolta nem bírnád. Aki így gondoskodik másoknak örömeik eránt, az nem lehet nem nemes lelkű…Felélesztetted bennem azt a régi hitemet, hogy ifjaink többek lesznek idővel mint mi öregek vagyunk…nem akarom, hogy miattam magadnak ellenséget csinálj…Lehet-e kevesbb gőgű embert látni az életben, mint én vagyok? Hogy hihetik tehát ezek, hogy én az Írók körében vagyok kevély? Ha vádolni akarnak, vádolják nehéz ízlésemet, ne szívemet…
K > Fáy Andrásnak, 1824. 10. 22..Thewrewk egy görög epigrammot a Hébében énrám alkalmaztata, s az Epigramma valóban igen szép. Csókolja őtet…Uram Öcsém…jelentse, hogy Erdélyi Leveleimet November látni fogja…
Busa a jegyzetben közli a Hebe 1825. 263 l-on, A Khariszok c epigrammát:
Elyzon gyönyörű mezejéről, isten-arányból,
Dús földünkre leszállt a Khariszok serege.
S a Széphalmi varázstempére röpülve, KAZINCZY
Kebelében új szép mennyei lakra talált.
Bajza > Toldynak, 1826. 06. 02…Th arczéle alá ezt metszeté: Ponori Th. J. magyarországi és erdélyi ügyész; a magyar nyelv rhetorica és poézis egykori tanítója; az Erdélyi Múzeum, a Tud. Gyűjt és Szép Literatúrai Ajándék, F. M. o. Minerva, Hébe, Auróra, Aszpazia, Hasznos Mulatságok és Kedveskedő Dolgozó társa s több eredeti munkák szerzője.
Bajza > Toldynak, 1826. 07. 07…Th-ből végre még classicus poétát fogunk csinálni, s Matthisson sok szép darabjai, Berzsenyi s egyebekéi mind Th manierjában lesznek írva s még Schiller sem marad ki ezen mágiás körből…
K > Ponori Th-nek, 1828. 04. 29….Én négyszer festetém magamat…Richter Filep Antal nevű festő által. Az első úgy ád, hogy hazajövetelem után valék. Érted mely hazajövetelem. Ez igen lelkesen van dolgozva; hív és szép.
A másodikat Richter a Múzeumnak akarja ajándékozni…
A harmadikon ma dolgozik. Ez úgy ád mint most vagyok. A kép gyönyörű darab lesz…
A negyediken profilban vagyok dolgozva… /Busa közli a 23. 557. old-on/
K > Fáy Andrásnak, 1828. 08. 19…vettem egy levelét Ponori Th. József barátomnak is, azon jelentéssel, hogy Augusztusban Uram Öcsémnél lesz. Ha még ott volna, méltóztassék megmondani neki, hogy levelemet azért nem vette, mert mindég más meg más helyeken volt…kevés napok alatt indulok Pestre..
K > Szeder Fábiánnak, 1828. 11. 22…Th. Barátom Nov. 10d érkezék meg hozzám Manschgó festő útitársával. Patakon sokat festete…nálam feleségemet en miniatüre, lyányomat aquarellben…
Jegyzet: Th. Pantheonja számára rajzoltatott arcképeket nevezetesebb emberekről.
K > Fáy Andrásnak, 1828. 11. 25…Th.itt vala Novemb. 10, 11, 12 Mikóházán, 12, 13, 14. Akkor Kassára ment…együtt megyünk Pestre…Gyönyörű pályát nyita magának Th. Mit adnánk érte, ha minden fél században támadt volna eddig ily portrait-gyűjtő. Valóban az ő igyekezete érdemli, hogy segéltessék…
Ezt virradatkor írom, s ágyban fekve…
A 23. kötet 557. old.jegyzete: Th. 1828-ban egy festővel beutazta Magyarország nevezetesebb vidékeit, meglátogatta Kazinczyt, gyűjtött mindent, ami a magyar irodalomra, történelemre és művészetre vonatkozik. 1845-ben gyűjteménye tűzvész áldozata lett.
K > Fáy Andrásnak, 1828. Xber 15…Valamikor Th mellettem elkoppantja a maga gyertyája hamvát, mindég áldom Uram Öcsémet, hogy ezen alkalmatlanságtól megmente…
K > Guzmicsnak, 1829. 01. 08…December 6ika olta itt vagyok ismét /Pesten/ édes barátom s most egyedül, azaz fiaim nélkül. Szemerénél vagyok ismét szállva, s egy szobában Th-kel s nappal Manschgóval; mert ez, éjszakára Balla Károly Várkapitány Úrhoz magyen-által. /23. 558.old./
K > Fáy Andrásnak, 1829. 09. 16…Ejtse módját édes Uram Öcsém, hogy a Ponori Th által kiadott maga képének és a Vitkovicsénak egy exemplárját kaphassam…ha három helyt szorosan általköti, kár nélkül mehet el a henger Amerikába is. De a spárgakötésnek három helyt kell lenni. Erre kérem édes Uram Öcsém s igen nagyon…
Toldy Ferenc / 1805 – 1875 /
Toldy: Handbuch der ung. Poesie. I. Band 1827. Pesth Trattner. Kaz recensio a Felső Mo. M-ban
Szegedi Tudományegyetem, Klasszikus magyar irodalom tanszék. Labádi Gergely honlapja. Többek között a Bácsmegyeiből szemelvények és a Váczy-féle levelezés 20. kötetéből 13 oldalnyi levél fotó-másolata található a honlapon. A Guzmicsnak szóló leveleket a Guzmics-, másokat a Kazinczy-portréba illesztettem. Néhány, Toldy Ferenccel váltott levél itt következik.
K > Toldy Ferencnek, 1827. 10. 24…Köszönetem mindazért, amit Gróf Mailáth Regéjivel tettél…Mi mindig csak újon kapunk, s mindenbe bele ununk, mint a gyermekek. Ne feledd…az Aestheticai Bévezetést.
K > Toldynak és Bajzának, 1827…Kedves nekem azt látni, hogy Ti, kiket én annyira szeretek, együtt laktok. Januáriusban tehát együtt szorítlak szívemhez…Szallusztot két fordításban adom…30 esztendei dolgozásom érdemli, hogy fantáziám tellyesedjék…Éljetek szerencsésen.
Toldy > K, 1827. 11. 16…A Bártfayhoz küldött nyaláb régen kezemnél van, mely nekem is, Szemerének is igen kedves volt…Trattner emberei most felette el vannak foglalva s így munkád hat hét előtt nehezen megy sajtó alá; de amennyire tőlem függ, sürgetni fogom…méltóztassál munkáidnak ide mellékelt catalogusát általnézni s pótolgatni. Mihelyt ez meglesz, azonnal el fogom küldeni a Tégedet illető czikkelyt…Kisfaludy és Bajza tisztelnek. Amaz Aurórával kedveskedik; én azt Bártfaynál fogom letenni…Bajza Pesten van most s vedlem egy házban! Ami kimondhatatlanul boldoggá tesz.
K > Toldynak, 1827. 11. 23…Elvégzém Episztolámat…Ma tettem rajta az általad kívánt toldást…arra kérlek, hogy küldd meg Bártfainak. Ne fáradj magad…Csinálj borítékot rá, s tedd postára; vissza fogja küldeni…Restellem annyiszor leírni, mert magamnak is be kell írnom még…
Toldy válaszlevelében dicséri a Kornishoz írt episztolát…Gergye/ 1998/ idézi a KazLev 20. 411. oldaláról: K > Toldynak…Kornishoz nem azért írtam Alexandrinekben, hogy ő inkább kedveli azt, mint a jambust vagy a hexametert, hanem azért, hogy amit neki mondok, azok is kedvelhessék, akik Alexandrinokat szeretnek.
Gróf Kornis Mihályhoz
Hijába omlanak, barátom könnyeid
Atyád nem hozhatják vissza nyögéseid
Ércz sarkai a vad Halál kapujának
Soha nem nyílnak meg halandó jajának…
K > Fáy Andrásnak, 1828. 11. 25…Toldy nekem utosó postával megküldé Richter által lithographolt profil képemet. Azon képemen kívül, melyet Richter Kreutzinger után legelébb feste…tartom minden képeim közt a legjobbnak…Toldy ajándéka, s annak tudása, hogy képem lithographolva van, nékem igen kedves volt…
Ungvárnémeti Tóth László /1788 – 1820/
Szállási Árpád: Ungvárnémeti Tóth László /1788 – 1820/ egy különös medikus költő Kazinczy köréből. Neumann ház honlapja
Kazinczy megkülönböztető barátságával tüntette ki. Patakon ismerkedett meg Széphalom irodalom-püspökével, Kazinczy Ferenccel. Az ismeretségből barátság lett, a barátságból levelezés, a levelezésből irodalomtörténet. Ungvárnémeti a Mondolat-vitában a mester ellen fordult. Kazinczy csodálatát iránta versben fejezte ki.
Kazinczy: Ungvár-Németihez
Énekelsz s hány érti magas dalod? Érti, nem érti,
Az neked egy, de te szállsz, ahova szaggat erőd.
Szólj, meglelkesedett ifjú s kapkodj ki magunkból;
Ím az örök rekegést hallani elunta fülünk.
A neten: Kovács Sándor Iván: Weöres Sándor és Ungvárnémeti Tóth László
…Weöres a Psychében ezzel a Kazinczy-epigrammával világította meg Ungvárnémeti költészetét…A verset a Három verébben ismét idézi Weöres…
Ungvárnémeti: Kazinczyhoz
A szelet, a lelket csak fuvallatja dühében
Véteti észre velünk a nagy Olümpi Zeüsz.
Nincsen hát hasznod bár milyen visga szemekkel
Függened is testén, hogy megítélj valakit.
Műv az erőd, s az erő mértéke mutatja az embert:
Így a hangjából ismered a madarat.
In: Weöres Sándor: Psyché, 1972
Ungvárnémeti >
Kazinczyhoz, 1817. 02. 24. Nagy érdemű Férfiú Kedves Barátom!
Becses volt valaha leveled,
melyben legelöl barátságodra méltóztattál, mivel egy embert nyertem benned, kit
szívemből tiszteltem és szerettem…Mi gyávák, kiket hősöknek tartottam! S
mi törpék, kiket óriásoknak bámultam…Mi boldogok volnánk emberek, ha a
Hit osztályokra nem szaggatna, s ha egy aklunk volna!...ha némelyek
megvetettek, azok az én barátságomra méltatlanok…vettem én fel
/1816dikban October 16dikán/ Budai kis kápolnában…a Római Vallásnak első
szentségét…dolgozom, mint a méhecske…Szállásom vagyon az Új Világ
Utszában 591dik szám alatt…Leveled kedves leszen mindenkor…
K > Mailáth
Jánosnak, 1821. 06. 11…Meine
ganze Hoffnung ist, nach dem Tode meines Ungvár-Németi, Klauzál. Ich glaube, in
ihm beginnt eine neue Epoche unserer Literatur…
A levél jegyzete: Kazinczy
elragadtatással szemléli az észrevétlenül felnőtt új írói nemzedéket: „
Én és társaim nem írtunk úgy az ő korokban, sőt egy részben még most sem írunk.
A mi egész dicsőségünk az, hogy mi irtottuk ki az utat, s ők nem futhatnának,
ha mi egész életünket apróságokra nem vesztegettük volna
el.”…Klauzál testvérbátyja Klauzál Gábornak, a későbbi miniszternek…
A Ráció Kiadó megjelentette
Ungvárnémeti: Nárcisz vagy a gyilkos
önszeretet c. írását. A címlapon mitológiai alak látható. /Első kiadás:
1816/
Legeza Ilona
könyvismertetője.
Ungvárnémeti Tóth László:
Nárcisz vagy a gyilkos önn-szeretet, 2005. 120 oldal, 1800.-Ft.
Weöres a Psychében közölt a
műből részleteket. Kazinczy „görög tragédiánk”-nak nevezte. Hermann
Zoltán kiadásában megtartja az eredeti nyomdaképet. A mű teljes szövegét közli,
tanulmánnyal kiegészítve.
Ungvárnémeti: „Szépet
szépen” Válogatott költemények. BAZ Megyei Múzeumigazgatóság
2005. 96 oldal 1380.- Ft
A kötet ódákat,
epigrammákat, meséket , episztolákat tartalmaz, valamint egy részletet a
Nárciszból.
Kazinczy bíztatta
Ungvárnémetit a költészetre, amit ő visszacserélt a medicinára. Ekkor írta:
Czélt tévesztve futék egykor, a pálya dicső volt,
Csakhogy bér nélkül. Tégedet illet azért
Repkényem, ha ugyan repkényt érdemlek azóta
Hogy hajdan gyávát engemet útba hozál.
Csikós Zsuzsanna – Fáy
Zoltán: Ungvárnémeti Tóth László pályakezdése, Holnap
A magyar irodalom mindig
bővelkedett elfeledett nagyságokban. Ungvárnémetiről 50-nél kevesebb tanulmány
készült. Szövegkiadása nincsen. Három kiemelkedő személy foglalkozott vele
részletesebben: Kazinczy, Kölcsey és Weöres Sándor. Rákóczy Géza 1892-ben
tanulmányt írt róla
Antikva.hu
R. G.: UTH / az alcím
olvashatatlan/, Sopron, 1892. Litfass Károly könyvnyomda
Ungvárnémeti többször
újraértelmezte korábbi tevékenységét, átalakította életének eseményeit. Weöres
U-képe több szempontból eltér a valóságtól. Weörest vette alapul Bódy Gábor
filmje.
Nemrég került elő a Fővárosi
Szabó Ervin Könyvtár Szűry gyűjteményében 286 számozatlan oldalból álló
kézirat-másolat. Irattak 1811-ben. A nyelvész-vitában Ungvárnémetit Czinke
Ferenc és Terhes Sámuel is támadták. Kazinczyval valószínű 1810-ben találkozott
Eperjesen. Első Kazinczynak írt levele elveszett. A választ sem ismerjük. A
harmadik levél: Ungvárnémeti > K, 1814…”Sajnálom, hogy még semmi
magyar darabommal nem kedveskedhetem…Most tisztázom éppen a Nősző
Arisztipot…második a Nártzis vagy a gyilkos
önn-szeretet…”Titkolta magyar nyelvű verseit: „előítéletem,
hogy anyai nyelvünkön íratott könyvekből sem tudományt gyűjteni, sem ízt színi
nem lehetne.”. Vallomása szerint a versírást Csokonaitól tanulta, de ezt
Kazinczy előtt titkolta. Később hiúságát félre téve megpróbálja Kazinczyt
megnyerni. Ehhez nemcsak Kazinczy ízlését kellett követnie, hanem szeszélyeit
is. Csokonai követése Kazinczy előtt nem volt kedvező. Ennek leplezése annyira
sikerült, hogy 180 évig az irodalomtörténet sem számolt vele, mármint a
Csokonai-hatással. Ungvárnémeti magatartása is hozzájárult ahhoz,hogy csaknem
elfeledett költő maradt.
Wallasek Júlia: Psyché
tükrében, Korunk, 1999. 05.
Ungvárnémeti ott áll
Kazinczy, Berzsenyi, Kisfaludy mellett, költőként semmivel sem kisebb náluk.
Emberként – a Psyché szemszögéből nézve – sokkal fontosabb. Psyché
talán a legsikerültebb reklám az irodalom történetében.
Merényi Annamária: Tükrötske
és üvegtáblátska. Terhes Sámuel és Ungvárnémeti polémiája
Az alkalmi műbírálattól az
irodalomtörténetig.
Terhes bírálata a medikus
költő metrumos verseiről névtelenül jelent meg 1816-ban. Kazinczy és társai a
vitairatot „criminális bosszú”-nak minősítették. Kazinczy
„formula-szerűen listázta” a fiatal költőt, Terhes viszont alaposan
bírálta. Az elhanyagolt Ungvárnémetiről Rákóczy Géza írt tanulmányt 1892-ben.
Tóth Sándor 2001-ben írt tanulmányának címe:”Az istenülés dicsősége: U.
költői portréja” A református lelkész véleményét az is befolyásolta, hogy
U. elhagyta református vallását.
Horváth András > K, 1817. 03. 03…Nékem a Mondolat, Anti
Mondolat, Tükrötske s más eféle piszkáló s piszkuló közlések soha nem fognak
megtetszeni.
Váczy a 3391. levél
jegyzetében közli a bírálat szövegét. A vitairat teljes címe: Tükröcske egy fickó-poéta számára; első
darab azon esetre, ha a fickó nem szelidül
Terhes már Ungvárnémeti nevéből gúnyt űz: ”nagyon sok egy szegény Legénynek” A füzetben hat költői levél olvasható. A negyedikből: „…Az ilyen fickóra huszonnégyet kellene vágatni, mint a bélpoklost az oskolai Társaságból ki kellene rekeszteni…undorodom az ilyen fickótól…A legszebb szónak sincsen olyan ereje az ő nyomorult szájában, mint a máséban. Ha te mondod ki ezt a szót, bimbó, Rózsa jut eszembe; ha pedig ő ereszti ki szájából, ökröt képzelek…”
Hegedűs Géza: Irodalmi
arcképcsarnok
Előszó. Azóta, hogy a nagy emlékezetű, oly sok
mindent kezdeményező Kazinczy Ferenc egész sorát írta a magyar írók rövid
jellemzésének, otthonos műfaj lett az írói arckép.
Ungvárnémetiről írja, hogy a 18. sz. első negyedében egyetlen
költő volt, aki közvetlenül a görög klasszikusoktól kapta ihletését. A
klasszicizáló költők általában az ókori latin költészettől kaptak példát. U
nemcsak magyarul versel, hanem görögül is, sőt a görög verseket lefordítja
magyarra.
Könyvkínálat a hálón: UTL
Görög versei magyar tolmácsolattal
Pest, 1818. Trattner János
betűivel
Wallaszky Pál /1742 – 1824 /
K > Rumynak, 1810. 01. 28…Ich komme in Versuchung zu glauben, dass dies vortheilhafteste Erinnerung an Wallaszky über meinen Schwiegevater aus Ihrer Feder floss…
Jegyzet: Kazinczy valószínűleg Wallaszky Conspectus…c művének ismertetésére céloz, mely az Allgemeine Lit. Zeitung Leipzig 1809. ápr. füzetében jelent meg
K > Rumynak, 1810. 02. 25…Wallaszky schrift veranlasste eine sehr schätzbare Recension…
Sennowitz Mátyás > K, 1811. 09. 03…Authographischen Handschriften…4. Wallaszky Evang. Prediger zu Jolsva, als Schriftsteller rümlischst bekannt…
A jegyzet közli, ki Wallaszky, akinek a kéziratát is gyűjtötte Kazinczy
K > Rumynak, 1817. 09. 10…Wallaszkis Recension…
Fejér György > K, 1817. 11. 12…Két becses leveleit közlötte velem Trattner könyvnyomtató. A másodikat tüstént közlöttem T. Horvát István úrral, Wallaszky élete írójával…
Vas B.: H. I. életrajza, 1895. többek között a 293. oldalon foglalkozik H-nak Wallaszkyról alkotott véleményével.
Conspectus rei publicae literariae in Hungaria… (Posonii, 1785. 2. bővített és javított kiadás Buda, 1808)
Magyarország első folyamatos irodalomtörténtét Wallaszky
Pál (1742-1824) szlovák ev. lelkész írta: Conspectus rei publicae
litterariae in Hungaria (‘Magyarország irodalmának áttekintése’,
Pozsony-Lipcse, 1785; Buda, 1808). - A historia litterariát tört-ének
utolsó szakaszában széles körű szövegkiadó tevékenység egészítette ki.
Anonymus és Kézai gestája volt a legnépszerűbb olvasmány, a deákos divat miatt
fölfigyeltek a latin nyelvű humanista irodalomra: Bonfini, Istvánffy, Forgách
Ferenc munkái, Mátyás király, Váradi Péter levelei és Janus Pannonius művei
keltek új életre. A nyelvészet ekkor kezdett szaktudománnyá fejlődni.
Fried István /lukácsos/: Wallaszky Pál. Irodalmi Szemle 1977. 370-372.
Néhány
jelesebb bibliográfiai vállalkozás:
- 1711 Zwittingwer Dávid készítésében latinul Specimen. 269 író (magyarországi
írók) életrajza, műveik és ezekről ismertet. Bibliográfia betűrendben, a végén
kiegészítés. A magyarságról írt történelmi mûveket is igyekszik számba
venni.
- Bot Péter: Magyar Athenas. A Magyar Hírmondó sorozatban jelent meg. 500 írót
sorol fel friss, rugalmas, betűrendben, életrajzot is közöl.
- Horányi Elek 1770-es évek közepe: Nova Memoria Hungarorum. 3 kötetben,
1000-1200 írót ír le latinul. Életrajzra fekteti a hangsúlyt. Kiegészítő
kötetekhez is hozzáfogott.
- Wallaszky Pál munkája az 1780-as
években jelent meg Pozsonyban, ez irodalomtörténeti munka. Ennek már javított,
bővített kiadása is megjelent.
- Sándor István: Magyar Könyvesház, 1803. Ez már a korszerű Nemzeti
Bibliográfia előfutára. Szerény munka, nem a barbarizmus vádját akarja
tisztázni, hanem a nemzeti értékek megőrzését.
tétel 353: Wallaszky, (Pál) Paulus: Conspectus reipublicae litterariae in Hungaria ab initiis regni ad nostra usque tempora delineatus a --
Budae, 1808. Typis Regiae Univ. Hung. (8)+XX+586+ +(40)p. Bővített második kiadás. Korabeli papírkötésben. Poss.: Dr. Kozocsa Sándor könyvjegyével.
|
kikiáltási ár: |
10 000 HUF |
|
aukció időpontja: |
2006. 11. 24. 17: 00 CET |
|
aukció helyszíne: |
ECE City Center, 1051, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky
út 12. |
Szakdolgozat-téma, Nyíregyházi Főiskola. Jelentős magyar bibliográfusok élete, munkássága (Bod Péter, Sándor István, Horányi Elek, Czvittinger Dávid, Toldy Ferenc, Wallaszky Pál, Petrik Géza, Kozocsa Sándor, Gulyás Pál, Szinnyei József)
ORLOVSZKY GÉZA A magyar irodalomtörténet első autonóm, belső szempontok szerinti tagolása Wallaszky Pál érdeme. 1785-ben megjelent, elsőrenden történeti logikájú Conspectusa két nagy részre, azon belül két-két fejezetre tagolja az időrendet:
Pars prior, Sectio prior, de litteratura Hunno-Scythica (az
eredet, az elfelejtett előidők); Sectio posterior, ... a suscepto Christianismo
ad renatas usque Litteas (a középkor, betetőzve Mátyás aranykorával)
Pars posterior, Sectio prior, ...
a renatis ad instauratas litteras, seu ad annum 1776 (a reformáció és az
anyanyelvűség kezdetei, a végén hanyatlás), Sectio posterior, ab instauratione
litterarum, id est: ab anno 1776 (a saját korának fellendülése).[i]
Wallaszky periodizációjának
átgondoltságát mi sem bizonyítja jobban, hogy korszakhatárai gyakorlatilag máig
érvényesek. Különös érzékenységre vall, hogy a saját jelenidejében kijelölt
határpont majdnem pontosan egybeesik a csak később kikristályosodó kardinális
jelentőségű korszakhatárral, 1772-vel, a régi magyar irodalmat per definitionem lezáró esztendővel.
Wallaszky számára az „instauratio” mérföldköve a Ratio Educationis kibocsátása és a
pozsonyi egyetem Budára való átköltözése. Bár az újonnan kezdődő korszakot
tárgyaló fejezetet teljes egészében a Ratio
ismertetése tölti ki, mégis, jó érzékkel ismerte fel, hogy a megújuló hazai
felsőoktatás legfontosabb fejleménye a vernacularis nyelvek előtérbe
helyeződése.[ii]
Néhány évvel később Pápay Sándor már a Wallaszky által kimunkált alapzatra építette magyar irodalomtörténetét.