Kovacsóczy
és Czinke
a fűzfapoéta és a botcsinálta professzor
Tartalom
Bevezető
Kovacsóczy Mihály
Portrék II-ből
Szinnyeiből
A
könyvritkaság
Illyés Gyula: Egy elfeledett nagy előd
Kiegészítés
a teljes Kazinczy levelezésből
Czinke Ferenc
Gyűjtés a
hálóról
Portrék II-ből
Kiegészítés a teljes Kazinczy levelezésből
Bevezető
Hogy kerültek egymás mellé? Az alcím utal rá. Ugyan
kortársak voltak, kapcsolatukról nincs adat. A másod- /harmad/
rangú szerep kapcsolja őket össze. Endrei Zalán Kovacsóczytól egy verset felvett
1903-as antológiájába /A régi magyar költészet
remekei/. Weöres nem vette fel /Három veréb…/ Illyés megdicsérte
tanulmányában.
A
magyar irodalom katedráját 30 évig bitorló botcsinálta
professzorról, Czinkéről
zömmel gúny és megvetés maradt fenn. /B/.
Kovacsóczy Mihály
/ 1801
– 1846 /
A Portrék II. gyűjteményből
Egy ifjú messze költözött;
Mari a szívből kémlelé
Mint tűn a csolnak
hab között
S végbúcsút búsan int felé.
Hű keble sóhajtásra kél,
S
Lajos nevével zeng a szél… Kovacsóczy:
Mari
/ idézi Kaz és „nagy szépségű dal”-nak
tartja. Felső m-o
Minerva. 1826. május/
Ösmerlek ki, mi vagy, hernyóból pille madár vagy
Ártatlan jószág vagy, de haszontalan is.
1829-1834 Vörösmarty
Bajza > Toldy Ferencnek, 1824. 07. 18…Az
Aspasia
kezemhez jöve…Ha Kovacsóczy
ilyen redaktor, hát jobb volna, ha semmibe sem kezdett vala…K
még is ezek felett eléggé szemérmetlen lehetett általad tőlem verset kérni?...kaczagva bosszankodom, valahányszor Aspasiájába
tekintek…ha találna hozni Aspasiát számomra, ne
fogadd el…
K > Fáy Andrásnak, 1824. 10. 22…Bizony
édes Uram Öcsém az Aspásia nem ok nélkül lakol. Sok
van ott, amire nem vala szükség. De a Kulcsár és Döbrentei embereinek egész hadok ada e olly
szép dalokat mint Kovacsóczy, Bajza és Vörösmarty?
Mit irigyelhetek én inkább, mint ezt a gyönyörű dalt:
Zeng
a patak felhők eveznek…
Míg a Nyelvtörők illy
darabokat adnak, addig lármázhat az Új Szellem s Bacsányi. Thewrewk…Csókolja őtet és Kovacsóczyt…
Bajza > Toldy Ferencnek,
1824. 11. 18…Makáry…Kovacsóczyra s Thewrewkre igen neheztel, több okok
miatt…Sarlay név alá rejtezett Kovacsóczy…Temérdeket összveírt
ez a mi igen becses barátunk s épen ezen sokat írás az ő hibája…prósát egyáltallján nem tud
írni…
K > Fáy Andrásnak,
1825. 01. 28…Kovacsóczy
bántva van, és vastagon, a Tudományos Gyűjteményben. Szánom őtet,
a lelkes nem ifjat, hanem ifjú férjfit: de szánom
bántóját is. Illy undokságok a Minervában nem lesznek…mondja meg ezt mind Kovacsóczynak,
mind Kisfaludynak…
Busa jegyzete: Az idézett verssor Kovacsóczy
Csillagom c. verséből való. Kazinczy
a Minerva 1825. 2. számában írta: „Kovacsóczy
nagy szépségű Csillaga felől más helyütt fogunk szóllani…az idei Auróra egy ehhez hasonló szépségű dalt ada: a Kisfaludy Károly Jövevényét…”
K > Kiss Sámuelnek, 1825. 11. 12… Kovacsóczyt égek látni…Ő
nagy dísze ügyünknek…hol
lakik?
Bajza > Toldy Ferencnek, 1825. 12. 15…K…valami
Uraságnak itt a felső magyar földön titoknoka. Kazinczy előtt igen nagy existimátiója / megbecsülése/ van; Igaznak* azt írja, hogy
K nagy dísze ügyünknek. Az öreg úr egy idő olta gyakran
szokott botlani, de azért ne vélje, hogy ott, ahol ő talán akarva is botlik, mi
utána botlani fogjunk…
* Igaz Sámuel 1786 - 1826
Bajza > Toldy Ferencnek, 1826. 03. 16…Thewrewk
megismerteté őt / Nagyapáthit/
koronázatkor K-val, s ez a sonett-gyártó
mingyárt megrakta őt papíros nyalábaival,
s kikérte az elolvasást…néhány könyvet csikart ki tőle csak elolvasásra,
úgymond, s azokkal elillana, hogy máig sem adta
vissza Nagyapáthinak…
Kisfaludy Sándor >
Bajzának, 1826. 03. 19…átallok
oly társaságba menni, hol Török, Bors és Kovacsóczy
szemtelen sallangokkal üres fitogtatás és alacsony koldulással a magyar írót
valóban igen pulyán representálták…a jobb
ízlésű ember irtózik…
Bajza > Toldy Ferencnek, 1826. 05. 31…Kisfaludy
azt írja…hogy az olly emberektől, mint
Thewrewk, Bors és Kovacsóczy inkábbra irtózik a jó
ízlésű ember, mintsem barátságokat keresné…
Bajza > Toldy Ferencnek, 1826 07. 24…Jól tudjátok mennyit ártanak Kovacsóczy, Bors,
Thewrewk az előfizetésre nézve és mégis csak oly könnyen veszitek fel a dolgot.
Azóta, hogy ily emberek csalfaságaik grasszálnak, az lett az olvasók között a
tón, hogy a magyar könyvekre előfizetni kár…csak
bizonytalanságra hajíttatik ki a pénz.
Kisfaludy Károly > Bajza
Józsefnek, 1826. 07.
24…Kazinczyval látom össze kell kapnom, a jövő
Minervában ismét Kovacsóczyval hasonlítgat. Munkámra
nézve nem bánom akármit mond, de oly hitvány
emberrel egy kategóriába ne tegyen. Barátom uram
is ott paradéroz, mint Kovacsóczy
társa.
Bajza > Toldy Ferencnek, 1827. 06. 04… Kovacsóczy Petrarcát fordította. Hihetőleg németből.
Szándékozik kiadni, de nem tudom, ha magára vállalja-e valaki…
Szinnyeiből:
ügyvéd és szerkesztő, szül. 1801. márcz. 19. Gödöllőn (Pestm.),
hol atyja K. Mihály gazdatiszt volt; előbb a papi pályára készült Egerben, de
később tervét megváltoztatta s Pestre ment, hol jogot hallgatott és ügyvédi
oklevelet nyert, de ügyvédséggel nem foglalkozott, hanem több főúri háznál mint nevelő működött. Már ekkor írt és fordított; egy
ideig érintkezett Kisfaludy Károly írói körével és magára vonta Kazinczy
figyelmét is; de igazi írói működése Kassán kezdődött, hova akadémiai helyettes
tanárnak nevezték ki. Itt szerkesztette a Szemlélőt, a Literaturai
Lapok cz. melléklettel. Abaúj megye megbízásából a
magyar színház igazgatóságát is átvette; ekkor több színdarabot fordított.
1841-ben Pestre költözött és itt szerkesztette a Közleményeket a Literaturai Lapokkal, mely az első naponként megjelenő lap
volt. 1843-ban vette át a munkatársakban és előfizetőkben egyaránt
megfogyatkozott Nemzeti Újságot, melynek új lendületet adott. Sok ismerettel és
szép tehetséggel bírt, jártas volt az olasz, franczia,
sőt spanyol nyelvben is; ha erejét szerte nem forgácsolja, ha több kitartással birt volna műveinek bevégzésében, ha nagyobb részt
öngyarlósága okozta sanyaroktól ment lett volna,
roppant munkássága mellett, számos maradandó mű örökítette volna meg nevét az
irodalomban, mely mai nap is számos általa forgalomba hozott műszóval él. Meghalt
1846. jan. 13. Pesten mell-vízkórban /Szinnyei/
A
könyvritkaság
282.tétel [KOVACSÓCZY
Mihály – CSÁSZÁR Ferenc]
Magyarkák.
1845-ből. Lipcsén, 1845. Teubner. VIII.
Tartalma: Talárikák, Kosmikák, Pepedeumenikák. Ez
utolsóban a korszak jeles személyiségeiről ír kritikus, sokszor gúnyos
hangnemben. Mindkettő, de különösen Császár „lelkesedett” Petőfi
népies költészetéért.
Korabeli
egészvászon-kötésben, a gerincénél kisebb sérülésekkel. 10 000,-HUF
215 tétel: /KOVACSÓCZY Mihály
- CSÁSZÁR Ferenc/: Magyarkák 1845-ből.
Lipcsében, 1845. Teubner. VIII,
|
kikiáltási
ár: |
5 000 HUF |
|
leütési
ár: |
9 000 HUF |
|
aukció
időpontja: |
2003.12.12. péntek 17:00
CET |
|
aukció
helyszíne: |
Budapest, VIII. kerület, Múzeum u. 5. Kossuth Klub |
|
|
|
|
|
|
Illyés
Gyula: Egy elfeledett nagy előd /1930/, in: Iránytűvel, Szépirod. 1975.
A tanulmány címe utal arra, hogy Illyés Kovacsóczyt méltatlanul elfelejtett elődnek tatja.
A Magyarkák Petőfivel, Széchenyivel, Vörösmartyval
foglalkozik. Illyés a szerzőt szorgalmasnak, körültekintőnek tartja. Mester a
rendezés dolgában, a lényeges és lényegtelen kiemelésében. A könyvben a
leghosszabb ismertetést maga a szerző kapja. A könyv névtelenül jelent meg.
Kovacsóczy neve legalább harminc-negyven kötet hátát díszíti.
A Tanulmány először a Magyar Csillag,
1943. 2. 101-105.p.-n jelent meg, Egy elfeledett
nagy előd vagy a rágalmazás iskolája. A kötetben a cím második fele
elmaradt.
Kiegészítés a teljes Kazinczy levelezésből
Csudálást
érdemlő erejű ember,… igen derék
ifjú …ömleng Kazinczy. Toldy
hiába próbálja győzködni, hogy „rettentő tévedésben vagy.”
Kisfaludy Károly hitvány embernek tartja Kovacsóczyt.
A poéta bombázza a mestert verseivel, terjedelmes irodalmi terveivel.
Érdekesség, hogy Vörösmarty Zalán futása /részlet/ Kovacsóczy egy
számot megélt Aspasia c. lapjában jelent meg. /B/
4118.
Kovacsóczy Mihály — Kazinczynak.
Pesten 8ber 23án 1822.
…. Bátorkodom ismét némelly munkácskáim’ levelemhez csatolni
’s itéletet felöllök
hallatni kérek.
AGGÓDÁS.
Kit karjaim láng közt körűlvevének,
Mikor rám gyűlni láttam búködöt,
Kit lelkem ismért mennyhozó
felének,
Midőn e’ sziv áldozva
küszködött,
El! messze tűnt bálványa más
tüzének,
Frigyláncza más körűl erősödött.
Keblem forró vágyában olvadozgat
Életreményt gyötretve, dúlva mozgat.
Tündér itallal Istenség gyulasztott,
S most élek álmom szét nem dult
képein,
Virágzatom nem költ fel olly
malasztot,
Melly harmatozna búmnak éjjein.
Az Édentől vad sorsom el szakasztott,
Tövis termett a’ Myrtusz
fürtjein.
De bár sebző láng a’ Hűnek keserve,
Ah még is édes kénnyel van keverve!
AZ ÉPŰLŐ.
(Die Genesende)
Szemléltem arczod rózsáit
leszedve,
S tüzét szemednek ködbe mint borúl,
Virányod félhalál tiprá orúl
S elalkonylék létem korányi
kedve.
Aludt enyhítő bús könyűm
meredve,
Érzém a’ kín belém miként szorúl,
A csüggedést felhőzni komorúl
És lelkem más vidékbe ált’ sülyedve.
Csend lőn, — szent borzanat kezdett lebegni,
Lassúdan egy szellem közelgete,
Reményt szállita báj
tekintete,
Intett! és visszalobbant
édelegni
Az édes élet vidor Angyala
’S szívembe kedv, gyönyör, kéj szárnyala.
AZ ÉLET.
Elfoly éltünk
Játszi habja,
Nem nyil ég, nem
Hajnalong idv.
Elhuny a’ nap,
Pírja oszlik,
Nő az árnyék,
S gyászba süllyeszt,
Zord vidékre
Száll szerelmünk,
Pártosúl a’
Hű Barátsziv.
Bús viharra
Ébredünk fel,
Csónakunk vesz
’S a’ vezérfény
Báj Honunkból
Messze űzve,
Éktelen part
’S éj körűlünk.
AZ ELSŐ CSÓK.
Lassú sohaj lágyan repült
felém,
Gyönyört lövelt
villámszemek’ sugára,
Tied! sug a’ kegyes
leány, ’s szavára
Nyilt karjaimban arcztüzben lelém.
Zord éjre szebb nap tündöklött elém,
Diszelg a’ mit vágyam sejte,
vára:
Melly idvezítő szenvedésim’
ára!
Titokzáró gyászom szét tépdelém!
Érzésünk szent könyükben
áradott,
Varázsolt lelkünk egybe olvadott
’S éber) halál között ujjá születtem.
Vállára folytak a’ selyem
hajak,
Megnyílt félénken a’ forró ajak, —
A csók kilobbant és az ég felettem.
4562.
Kazinczy — Zádor Györgynek.
Ujhely, 1825. dec. 16.
Kovacsóczy, ki most Privigye mellett Laszkáron négy
gyermeket tanít, megküldé nékem Szondy György nevét
viselő hőskölteményének első énekét, 112 nyolczad
rímes stanzákban; ’s tegnap és ma üres óráimat annak megolvasása foglalta-el.
Csudálást érdemlő erejű ember,
de a’ munka még igen sok törlést kiván; ’s kértem, ne siessen kiadásával. Sok
szükségtelen újítások, ’s darabosságokkal. De ki írhat 112 Stanzát
a’ mi rimekben olly
szegény nyelvünkön? Tisztelettel tölt-el szívem az
igen derék ifjú
eránt, és, ha maga magát el nem öli, Kisfaludy Károllyal ő
fog legszebb tűzzel ragyogni egünkön. Hogy jövendőlésem
bételjesedjék, kérem az egeket. Én nem tartozom azon
öregek’ számába, kik az ifjakat kevéssé becsülik...
4574.
Kovacsóczy Mihály — Kazinczynak. Laszkán 2ik/I. XXVI.
….Ha gazdag volnék, úgy
a’ mit a’ Németek öszvesen Göthe tiszteletére tenni iparkodnak, ’s tettek,
Kazinczynak tenném én. Itt nincs hizelkedés. Azt
tudom én, tudja a’ Haza, hogy nálánál Litteraturánkba
senki se tett többet; hogy nyelvünk eggy tized alatt
annyit haladt, mint másoké ötvenedes munkával, az ő míve, az övé tehát a’ koszorú. De én se az ohajtott ’s általa megérdemlett tiszteletet nem
szerezhetem, se a’ koszorút nem nyujthatom,
csak szivem hangjait zenghetem Nemes szivéhez….. Engedje tehát hogy én Szondym
elébe ezt tehessem:
Kazinczy
Ferencznek a’ hálaadó Kovacsóczy.
Első Énekét Mesteri Jegyzésével szomjan várom, mert tanúlni fogok ismét, a’ Másodikat nem sokára veendi. Én Szondyval azt vágytam megmutatni, hogy a’
Magyar Nyelv nem rímtelen, ’s ha e’ mellett még, eggy Kazinczy nem utolsó mívet reméll, úgy fáradtságom úntig
díjazva van. ….A’ Magyar Historiát szünetlen forgatom, Béla nevetlen Irnokjától fogva Fesslerig.
’S minden kidolgozható tárgyat feljegyzek. Most Dugovics Tituszt kezdém ki dolgozni, mellyből itélettételre az elejét által küldöm mennél előbb, remélvén
véleményét, ’s ha illy nemű történetei
találtatnak bő Gyüjteményébe, igen esedezem közlésökért. Szép számmal egybe gyüjtve
nem utolsó adomány lenne a’ Nemzetnek. Az Új esztendőre minden jót,
tartsa meg az Isten, tellyesítse vágyait, ’s
virágoztassa Atyai örömeit ’s szeressen úgy mint
eddig.
Dugovics Titusz.
Készület. ’S
a’ hő vele minden hova,
’S dagad kínja keblének.
«Legény, nyergeld lovam csatára,
«Készitsd buzgányom, fegyverem, «Hősem,
fiam, Isten veled,
«Megyünk a’ Tar’ duló
hadára, «Anyád, Mátkád reménye,
«Hol a’ díjt
vagy halált nyerem; «Rózát
ismét híven leled,
«Vedd Rózám szirtos
övemet, «Éltének vágya, fénye.
«’S csókkal kenj hősnek engemet.
Hős-lágyan néz a’ hű szemébe, A’ Gyűlés.
Letörli forró könnyeit,
Mint a’ villám villog kard kezébe’, Mért gyűl ott a’ mezőken
Visgálja friss készségeit. Számos vitéz és ló?
«A’ ki eggyszer hűn szeretett, Mért
leng ott a’ tetőken
«Nem lelt az undok végzetet. Fátyolként lobogó?
Gyűlnek Belgrád ölébe,
A’ Tar a’ hon keblébe.
«Hazám, édes Hazám, megyek már,
«Elszánt fiad hűn küszdeni, Sokszor folyt élte vére
«Anyám, Mátkám itthon sírjon bár, A’ sikos harczmezőn,
«Szebb téged vérrel védeni,… Az a’ hős rénye
bére,….
……
Róza dala Mint a’ gyors villám,
Vészt vivő hullám,
Zengva csörg kivűl
a’ patak Dugovitsnak
karja ront
És én itt sírok belől, ’
S bátor ellent vérbe ont.
Zúg a’ szél, orkánra fakad
S eggy se hoz hírt hűm
felől. Ostromolva már
Dűl
a’ régi vár,
Zengve csermely vidd könnyemet,
Számosodva tornyosúl
Vidd könnyűm ’s arczomat
A’ védőkre harczi
súly.
Kidolgozásra
vannak feljegyezve: Hunyady János halála, Ilka Belgrádban, Mária, Sigmond nője Novigradi tömlöczben, Rozgonyi Caecilia,
Mátyás a’ tömlöczben, Elika
’s Illamér, a’ Szerelmesek kútja, Erdődy átka, Szapáry Péter, András és Imre Király, Kinizsi
halála, Janus Pannoniusz v. a’ Szegény Lantos;
ha szép tárgyakat talál, ismételve kérem, közölje, ’s ezen most közlött
töredékemre, hogy tudjam, érdemes é a’ további folytatásra, mennél előbb
küldje véleményét.
4614.
Kazinczy — Dulházy
Mihálynak.
Martz. 31d. 1826.
…Minerva valóban olly jól megyen, hogy gyönyörűség olvasni. Adja Isten, hogy mindég illy érdemű Munkák találjanak benne helyt…..
Kovacsóczyt úgy szeretem,
mint igen keveset; de azt mondják hogy ő sohol nem állhat sokáig. Így bajba hozná az ember mind őtet, mind azt a’ ki elfogadná, mind magát. Őtet olly állapotba kellene tenni
az igen gazdagoknak, hogy foglalatosság nélkül élhessen….
…Kovacsóczynak Ellinger Úr által el nem
fogadott Munkáját szeretném látni. …
4630.
Kazinczy — Toldy Ferencznek. Széphalom
Május 23d. 1826.
….. Az ezidei Auróra megolvasása olta én
mindenek-felett a’ sokszínű és sok mezőken ragyogó Kisfaludy Károlyt,
Bajzát, ’s a’ Cserhalom’ eggyetlen, hasonlíthatatlan Éneklőjét szoktam csudálgatni. Divűm genus! Ide számlálom a’ lágy, a’ lelkes Kovacsóczyt, kinek tavaly eggy dala, most eggy másik (Zeng
a’ liget — és Mari a’ parton áll)
méltó tárgya csudálásimnak.
…
4639.
Toldy Ferencz — Kazinczynak. Pest,
junius 23. 1826.
… Olvastuk a recensiót. A
Kisfaludyról, Bajzáról, Vörösmartyról mondott itélet
kétség kivűl való… De Irántad való tiszteletem
nem engedi, hogy bármit titkoljak…hűledezünk,
midőn látjuk, hogy némelyek iránt mily rettentő
tévedésben vagy. Nekem igen nehéz személyekről itéletet
mondanom, mert magamat sem ismerhetsz; s mennyire nem lehet levelek után valaki
charakterét ismerni, világos, mert Kov[acsócz]yt és T[hewrewk]öt becsülöd….. A lágy, a lelkes Kov .. egy Budán Pesten elhíresedett adósságcsináló . . . sőt . . .
..K. ., T.és Bors salakjai az írói testnek, miattok maholnap szégyen lesz magyar írónak lenni, s mert
ezek legnagyobb lármát csinálnak, quasi
az írók repraesentánsainak kezdenek tekintetni a
sokaság által. Mennyire fájlaljuk, hogy Te ilyekkel összeköttetésbe keveredtél,
s a közönség előtt mutatsz hajlandóságot irántok. T .
. . kávéházakban mutogatja Erdélyi Leveleidet, s dicsekszik
hogy reá bíztad kijavítás végett.....
4680.
Toldy Ferencz — Kazinczynak.
Pozsony, sept. 9. 1826.
…Kisfaludy kére, hogy, ha
írok Neked, küldeném meg Kovacsóczynak ezen darabjait. Hozzá már későn érkeztek, s Náladnál senki jobban nem használhatja….
4683.
Kazinczy — Dulházy
Mihálynak.
14. Septbr. 1826.
…. Kovacsóczy pedig az én szivemnek
igen is kedves. Ez a’ lelkes ifjú azt hiszi, hogy nem lehet
szerencsétlenebb ember, mint ő. — Nézzen sorba mindnyájunkat. Terhe
mindennek sok van, nekem iszonyú…. A’ mi Kovacsóczynk gond nélkül teszi a’ purizálást.
Egyebekre figyelmezvén, nem veszi észre, hogy elmaradt vagy rossz helyen áll
a’ punctum…
4742.
Kazinczy — Toldy Ferencznek. Febr.
11d. 1827.
…Te, ki annyira bírod a’ mesterséget, magadat
kedveltetni a’ Nagyoktól, ezektől gyűlőltetel.
Te őket….Illik e a’ lelkes Kisfaludy
Károlynak, a’ tiszteletet olly hamar (az az korán) elért Vörösmartinak,
a’ csudálást-érdemlő Bajzának meg nem ismernünk nagyságokat? illik e nem látnunk mi Fenyéri és Toldi? hogy
Kovacsóczynak és Thewrewknek olly
darabjaik is vagynak, mellyekkel
Te és én kevélykedhetnénk? …
…Most kegyedhez fordúlok
és remélve reméllem hogy meg nem tagadja segedelmét,
leg alább az első kötetre, hogy így Litteraturánk
koszorús hőse munkájával léphessek elő — nem kell tartani
hogy Aspasia
ügyetlenségével jelenend a’ gyüjtemény meg
— a’ 22 esztendőn mellyel amazt szerkesztettem, túl haladtam,
’s a’ ki akkori járatlanságom kárhoztatja, kárhoztassa eggyszersmind nyelvünk eránt való
buzgóságom. — Azomban ha valami munkája készen
nem vólna — esedezem
vezesse legalább eggy elő beszéddel a’ világba
— sok helyett tapasztalt kegyességét és kedvező itéletét
kegyednek megvallom mind eddig meg nem érdemlettem, de most árra méltónak
akarom magam tenni…
5316.
Kovacsóczy Mihály — Kazinczynak. Kassán April 15én 831.
….levelem által
bátorkodom (azon reménységgel, hogy kérésemet tellyesiteni
méltóztatik) Tekintetes Uraságodat eggy általam
kiadandó Álmanachnak munkával, ha mindjárt eggy versecske lenne is… ohajtanám,
hogy a’ dolgozó társak munkáji Majus 10ig kezemnél
lehetnének…
Czinke Ferenc
/
1761 – 1835 /
Gyűjtés a
hálóról
Ki hinné, hogy Czinkével ma
is foglalkoznak? Igaz, hogy a szerző
az ELTE-n szokásos születésnapi albumban közölte tanulmányát. Ebből közlünk szemelvényeket B.
Lelőhely:
MARGONAUTÁK
Írások Margócsy István 60.
születésnapjára
Szerkesztők Csörsz
Rumen István, Hegedüs Béla, Vaderna
Gábor (I. rész)
Ambrus Judit, Bárány Tibor (II. rész) Munkatárs: Teslár Ákos (II. rész)
Budapest, 2009.
Mottó
Zeng dalod; esküszöd azt, ’s mivel
esküszöd, elhiszem. Óh de
Nem szépen zeng. A fülmile
nem czinege.
(Kazinczy Ferenc: Fülmile és Czinke)1
Egy hiba van benned; de igen nagy, Cz. . . ke
barátom:
Ami vagy, az nem vagy, s a haza szenved
ezért.
Gőzei közt fejedet főnek gondoltam: azonban
Tök vala, s benne
kicsin, kék fejü cinke magolt.
(Vörösmarty Mihály: Czinkére)2
1 KAZINCZY Ferenc, Fülmile és Czinke. =
KAZINCZY Ferenc Összes költeményei, s.
a. r.GERGYE
László, Bp., Balassi, 1998 (RMKT, XVIII.
század, 2.), 137.
2 VÖRÖSMARTY Mihály, Czinkére.
= VÖRÖSMARTY Mihály Összes költeményei,
s. a. r. SZÁSZ
Imre, Bp., Szépirodalmi, 1963, I, 303_304.
MERÉNYI ANNAMÁRIA: Újulnunk szükség(?) Ungvárnémeti Tóth László és Czinke
Ferenc polémiája
Ki volt Czinke Ferenc?
Czinke Ferenc költő és nyelvész volt. Az MTAK kézirattárában
őrzött ötlapnyi, magyar
és latin nyelvű, saját kézírással készült Önéletrajzi
adatok Czinke Ferencztől című
anyag szerint tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol
az alapképzés után bölcsé-
szet-tudományokat hallgatott. Diplomáját 1785-ben kapta kézhez. 1785 és
1830 közt
mindösszesen 46 tanévet töltött el oktatással, ennek nagyobbik
részében középiskolai
tanár volt. Pályafutását junior professzorként Pécsett
kezdte, itt négy és fél esztendőt
tartózkodott, 1789-től 1793-ig ugyanebben a beosztásban Szombathelyen
dolgozott,
majd a grammatika senior
professzoraként, 1801-ig nyolc évet tanított Sopronban,
végül pedig ugyanezzel a kinevezéssel, 1801-től 1808-ig
Budán végzett oktatási
tevékenységet. 1808-ban, Révai Miklós váratlanul bekövetkezett
halála után a Pesti
Universitas Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanítószékére került
professzornak, s egészen
nyugdíjba vonulásáig, azaz 23 esztendőn keresztül működött
ebben a beosztásban.
A korabeli írók és tudósok,
különösképpen Kazinczy és köre értetlenséggel fogadták
kinevezését. Minderről alább részletesen szó lesz.
A kézirat szerint Czinke Ferenc szövegeinek nagyobbik része magyar nyelven
készült; a lista eredeti és fordított műveket egyaránt
tartalmaz, s szinte valamennyi
megjelent nyomtatásban is. Czinke
azon írásai, melyek szerepelnek a fent megnevezett
listán, az alábbi módon oszthatók fel:
I.
Tudományos
értekezések:
_ Próbatétel
a’ magyar ékes szóllásnak gyakorlásaiból. . . , Budae, 1809.
_ Az új Holmi. II. Tsomó, Beszéd a’ Magyar Nyelv ügyében, Pest, 1810.10
9 Önéletrajzi
adatok Czinke Ferencztől, MTAK Kt, Törtnl. 2-r. 11. sz. A manuscriptumon
az életrajzi adatok latinul, a bibliográfia pedig
magyarul szerepel. Czinke biográfiájára
vonatkozóan a következő összefoglalások forgathatók még
haszonnal: SZINNYEI József,
Czinke Ferencz = U.,
Magyar írók élete és munkái, Bp., Hornyászky
Viktor, 1914, II, 523_524;
OROSZ László, Czinke Ferenc = Új magyar irodalmi lexikon, főszerk. PÉTER László, Bp.,
Akadémiai, 1994, I,
320.
Lesújtó kritikát
közölt álnéven Szemere Pál: KÉPLAKI Vilhelm, Az Új
Holmi’
első csomójának kritikai megítéltetése, Pesten, Trattner Mátyás bet¶ivel, 1810. Kazinczy és
baráti köre ujjongott a recenzió megjelenése felett. Álljon
itt néhány levél-részlet: Kazinczy
Horvát Istvánnak: _Ha
így bánand Képlaki Wilhelm _ az Isten bocsássa-meg neki, hogy ezt
a’ német keresztnevet választotta álorczáúl _ Ő még utoljára Prof. Czinkét
letudatlanítja!_
KazLev, VII, 414; Kazinczy Döbrentei
Gábornak: _Már olvastam a’ Czinke Holmijét.
Gyalázatos _firkálás.
Pesti barátink Képlaki Wilhelm név alatt derekasan megkorbácsolák._
(KazLev,
VII, 424.); Kazinczy Helmeczy Mihálynak: _Kérem
a’ mi Képlakinkat, hogy ha
Czinke az új bodza furuglyát ismét
megfújja, az az, ha ki találja adni ezt az újabb
idétlen
Fajzatot….
….II.
Szépirodalmi művek:
1. eredetiek, magyar nyelven:
_ A’
Magyar Nyelv ditsírete, egy ódában, Pétsett,
1789.
_ Öt
Magyar Óda szent István napjára, Sabariae,
1792.
_ Köszöntő
versek, Gróf Hallerné Aszszonyhoz,
midőn T. Berghofer Úr jubileomi
beszédjét
kinyomtattatná, Sopronii, 1795.
_ Magyar
Idillion pásztori vers, folyó vitézi versekben,
Pestini, 1797.
_ Örvendező
Fébus, Somogy Vármegyéhez, midőn Széchenyi Ferentz Fő-Ispányi méltóságába
béiktatódott, Kaposváron, Sz. Jakab hav.
4dikén, Sopronii, 1789.
_ Halotti
versek, B. Mesznil József Úr temetésének
tiszteletére, Sopronii, 1798.
_ Öt Tábori Mars, lantos versekben,
a’ Magyar Nemes Insurrectzióra, Budae, 1800.
_ Köszön® Múzsa, b. Szerdahelyi
György Alojzius, Pestini,
1801.
_ A’ Budai Oskolák Királyi
Ünnepe, az 5dik hónap 4-dik napja, Budae,
1807.
… A vita ismertetése maradjon meg a szakembereknek B.
A Portrék
II. gyűjteményből
Nem volt levelező-társ, hanem azok gúny-tárgya, az
irodalom tanszék bitorlója. A levelekben többször emlegetik. Vörösmarty
gúnyverset /lásd mottó/, Virág Benedek episztolát írt hozzá. /Ezt a fejezet
végén közöljük. B./
K > Sipos Pálnak, 1810. 03. 22…A
magyar nyelv prof. a Pesti universitásnál
Czinke Ferencz…a nyavalyás professzor,
aki nem tudja, hogy a mesterségnek nem az a természete
van, ami a külvilágnak. Az aestheticus hosszan
magyarázza, hogy a portraitet nem úgy kell festeni,
mint ahogy azt a tükör adja vissza, - s azért hogy a Rafael, Guido fejein olly színeket lát a tudatlan, amik nincsenek a festett
ember eleven fején, nem következik, hogy a festés hibás…
Vitkovics > K, 1810. 04. 12…Ez a Deák Grammatikát tanító
mennyit árt Literatúránknak Professzorságával, az szörnyűség. Hét hallgatója volt…mind a hét oda hagyta…Adgyon
verejtékes számot Istenünknek az, aki Bétsben Illy Nem-Éneklő Madarakat
ajánl…
K > Döbrenteinek, 1810. 05. 05…Már olvastam a Czinke Holmijét. Gyalázatos
firkálás…
K > Berzsenyinek, 1811. 01. 10…Czinke Ferencz, a Prof nem méltó, hogy reá nyíl
lövettessék…
K > Szemerének, 1812. 04. 08…Ily lépéseket tevén
nagyjaink s megkülönböztetvén az értelmes Írókat a nyomorultaktól, értvén, hogy nem a Czinkéknek
van igazuk, akik bennünket vissza óhajtanának vinni,
holott előre kell törekednünk…
Kölcsey > K, 1816. 05. 11…Jól
esett, hogy Czinke ismét kapott! Haragszom,
valahányszor eszembe jut, hogy az a nyomorék
ember még is a Nemzet első katedráján ül… /Idézi: Dávidházi,
2004/
K > Kis Jánosnak, 1817. 03. 18…Ma
hozá hozzám a posta a Tud. Gyűjtem. Második Füzetét…Prof. Czinke a Pethe tiszta Magyarsága felől* azt mondja, hogy azt Ők /Mi/
nem Széphalmon tanulták…
*Ez a lapszám /1817.2./ megvan könyveim között. Czinke
szövege annyira nyakatekert, hogy nehéz belőle idézni. A Kazinczyt elmarasztaló
passzus:
„…némelly
hajdani és mostani, méllyen bégyökerezett,
megrögzött balvélekedések tzáfoltatásaiban;
végezetül, az, általjában, tiszta magyarság, mellyet Mi nem Szép-Halmon
tanultunk, úgy hogy /…./ méltán elmondhatta, maga szép elméje több több szeüleményjeit, terjedt tudományja hasznos gyümöltseit
tekintvén, mint atya, a Szerző, méltán, különösen a
jelenvalóról…” /122. old./
Az esetről a 3419. levélben
Szentgyörgyinek is ír Kazinczy B./
3419.
Kazinczy — Szentgyörgyi
Józsefnek. Széphalom, Apr.
19d. 1817.
…Nem kétlem, eddig olvasád
a’ Tud. Gyűjt. 3 Kötetét; azt is képzelem mit mondasz reá. Omnium rerum initia
tenuia; ennek nagyon az. De csak hogy az én
Kölcseimtől is vesznek-fel holmit. A’ Redactorok eggy (nem szent)
Háromság: a’ Pápisták közzűl Y. az az Prof. Fejér György, a’
Luther fijai közzűl S[schedius], (ki ugyan megrecenseálá ám Lutheranusosan, vel in, vel
sub, vel — nuspiam, a’ Kisfaludy igen igen
rossz Hunyadi Jánosát), a’ Kálvinéi közzűl Pethe, ki, Czinke Ferencz Universitásbeli Magy. Nyelv és Liter. tanító
Prof. Urral eggyütt (vide Tomulum 2. pag. 122.) a’
tiszta Magyarságot nem Széphalmon tanúlá. Czinke Urnak gáncsa magasztalás, ’s
érette elég nekem hogy a’ Rudinai Apát és
Veszprémi Kánonok Horváth János, ki bizonyosan jobban tudja mit teszen írni szépen mint Prof. Czinke Úr, neologizál, sőt igen
szépen a’ nyelvet….
Szemere Pál >
K, 1817.04. 05…Kölcseynk Kulcsárnál vesz
kosztot…Üres óráiban a Tud. Gyűjteményt
gazdagítja…A szertelen tolerantia cselekszi, hogy olyan darabok is felvételre
érdemesítetnek, mint Czinke Uram Recensiója…
K > Szentmiklóssy Alajosnak,
1817. 08. 25…megírtam a Tud. Gyűjt. Redactiójának, hogy Kultsárt és
Prof. Czinke Urat barátságosan vagy intsék meg vagy kérjék, hogy ne engedjenek magoknak ellenem
ily lépéseket…
Kiegészítés
a teljes Kazinczy levelezésből
1747.
Csehy József – Kazinczynak. Cronsdorf
14. Május 1810.
….Valami Czinke’ holmijét
emlegeted. A’ munkáról semmit se tudok, de Írójára vetek, hogy az a fiatal
bigot pap légyen az, a ki egy esztendőben tanuló
társom volt, osztán a Váczi Szeminariumban
bátyámmal eggyütt neveltetett a papságra. Össze találkoztam vele 1805-ben Laybachban,
mint Stipsich Husz. Regt.’
tábori papjával. Most miféle Professorságot visel, a te fáradságod legyen nekem
elbeszélni, félek, hogy Vályi, és Révay’
helyekre találták tenni, mert munkálódott a magyar nyelv körül, a mennyire tőle
telt…
2270.
Kazinczy — Helmeczy
Mihálynak.
Széphalom, Majus
6d. 1812.
….Szegény Czinke! ’s Horvát előtt illyen ember kapá-el a’
Révai’ székét! Kérem a’ mi Képlakinkat, hogy ha Czinke
az új bodza furuglyát ismét megfújja, az az, ha ki találja adni ezt az újabb idétlen fajzatot,
Képlakinak elég Resolutiója legyen, ellene kikelni.
Az illyen embert eggy
lépésnyire sem kell menni hagyni, ’s addig kell scuticázni,
még kötelet kap ’s magát felakasztja — magát, az az a’ Németek’ szóllása
szerént, Professori characterét
szegre függeszti, ’s maga kifütyölve leszáll a’ theatrumról.
Meg nem foghatom, melly Concursus
lehetett az, a’ melly ezt a’ Magyar
nyelv’ Professorságára ugyan egészen alkalmatlan embert a’
Révai’ Kedveltjének elébe tehette…
2271.
Kazinczy — Helmeczy
Mihálynak.
Széphalom, Jún. elsőjén, 1812.
…Nagy örömet csináltál
nékem elmondván, miként történt, hogy Czinke kapta-el a’ Révai székét, holott azért Horvát
is concurrált. Holmit magam is tudtam nem ugyan
a’ szék’ elnyerése ’s el nem nyerése felől, hanem azok felől,
a’ mik azt követték. Miként kevélykedhetik az ember hivatallal, mikor
effélét lát! Boldog a’ ki hivatal nélkül elélhet és a’ nélkül
másokra hathat, a’ jónak szolgálhat…
2311.
Kazinczy — Helmeczy
Mihálynak. Széphalom
Septb. 10d. 1812.
…Szokásom szerint sorba megyek leveled’ czikkelyein. — Az a’ Czinke! — Keresztet vetek
magamra ’s mondom: Et ne nos inducas
in tentationem, sed libera nos a malo! — Patakon volt hajdan eggy
elöregedett ’s hívataljába nagyon beleúnt Professor. Ez, hogy készűletlenül
járhasson-fel a’ leczkékre,
tanítványait szollongatta, hogy (talán) Liviusból
exponáljanak. Ináncsi nevű deák elolvassa a’ Livius textusát, ’s
exponál. A’ szegény Öreg megborzad, hogy eggy hat hét exsztendős Togatus olly bolond értelmet rak
Liviusba ’s felkiált: Frater Ináncsi, Isten
uccse bolond vagy. Az egész Auditorium elborzad, hogy
eggy Kalv. Pap Prof. Isten
uccséz, ’s Bányai maga is érzi, hogy sok a’ mit teve, ’s
monda: Salva res est; erubuit!
Frater Ináncsi, tanúlj;
ember lész belőled. — Ezt előttem midőn Pataki
lakos levék, mint nagyot beszéllgették
a’ régibb Togátusok, Czinke
eszembe juttatá. Csak hogy neki nem lehet modnani, hogy ha tanul, ember lesz belőle…
4076.
Toldy Ferencz — Kazinczynak.
Pest, Május’ 1-sőjén 1822.
…Közlöm itt azon gúnyos versezetet, melyet Czinke Ferenc úr
ellenem írt, s a philosophia III. osztályában
hallgatóinak diktált…
4140.
Toldy Ferencz — Kazinczynak
. Pest. Decz.’ 16. 1822.
…Prof. Czinke pedig kérte (taval)
hallgatóit a cathedrán, hogy szeressék, mert, úgymond
«jó szívem van, ha ostoba vagyok is». Volnék-ot
akart talán mondani, de zavarodásában felcserélte az ige-módokat. Méltó Seitenstückje a’ Bécsi bajazzónak. Ezek eggy halálra nevettetőbe illenének…
* * *
Czinke Ferencnek
A m. nyelv és literatúra tanítójának Pesten, a kir. univeritásnál, 1814. febr.
16.
Azt a kis Helikont, sokféle virágaival ékes
Kis Helikont, melyről már régen szó vala köztünk,
Hajhászd ki, ha lehet s küldd
hozzám Czinke barátom!
….Szemes légy minden esetre,
S add tudtomra, miben legyen a dolog. – Azt is
akarnám
Érteni, mint lobog a szent tűz szívekben azoknak,
Kik rád hallgatnak, kiket a Helikonra vezérlesz.
Oh, vidd, mint a sas fiait, napfényre hazánknak
Kedvesit! Élj, s ha jöhetsz, hozzám kis üdőre
tekints be.
Virág
Benedek Poétai Munkái, Toldy Ferenc által, Harmadik kiadás, Pest, 1863 Heckensat Gusztáv