KAZINCZY UTÓÉLETE

 

 

 

 

e-mail váltás  09. 12. 16-án:               

 

Deske! Érdekes szöveget találtam:
 Kazinczy Ferenc és kora című jubileumi tudományos konferencia és emlékünnepség, Debrecen, 2009. október 15–17. A konferencián 51 azaz ötvenegy előadás hangzott el. A témakörökből 4 olyan /tizede sem/, amit én is feldolgoztam. Lehet, hogy nyitok egy fejezetet "Kaz utóélete" címen G

Válasz:

Nagyon fontos rész lenne! A kétszáz év áttekintése kéne, nagy vonalakban, a karakteres gócok        Váli Dezső

 

 

                                   Kazinczy két évszázada  

 

 

 

Már 1812-ben foglalkozott levelei kiadásával. Csak fordításai jelentek meg életében:

 

Munkáji. Szépliteratúra /Fordítások/ I – IX. Pest, Trattner János Tamás, 1814 – 1816

 

1.     Marmontel: Szívképző regék; Herder: Paramythek, 1814. 379 p.

2.     Idyllek, Evander és Alcimna, 1815. 377 p.

3.     Gessner munkái, 1815. 385 p.

4.     Sterne: Yorick levelei  Elizához és viszont, Érzékeny utazások, Goethe: A római karnevál, 1815. 415 p.

5.     Goethe:Esztelle, Clavigo, A testvérek /színművek/, 1815. 238 p.

6.     és 7. Ossziánnak minden énekei, 1815.

8.  Wieland: A szalamandrin és a képszobor, Goethe: Egmont /dráma/ 1816. 292 p.

9.  Veit Weber: Bácsmegyeinek gyötrelmei. A vak lantos, Herder: A repülő szekér, Brydon: Etna, Lessing: Mesék, Phaedrus, 1816. 390 p.

 

 

 

 

1812. 04.19Kazinczy > Jankovich Miklósnak… Horváth Ádámtól egy-egy egész kötetre gyűlt leveleket bírok… Révai, Báróczy, Földi, Batsányi, s az élők velem levelezésben állottak. Ha az ő velem folytatott levelezéseikhez megkaphatnám az én őhozzájuk írt leveleimet, s azokból vagy magam csinálnék egy egészet…

 

 

                                                           *  *  *

 

 

1836 – 1845.  Eredeti munkái,  MTA  Szerk.: Bajza-Schedel, megjelent 5 kötet

               I.   Poétai munkái

               II. Utazásai

               III. Levelei Kis Jánoshoz

IV.                                                                          Szentgyörgyihez

V.                                                                             Sipos Pálhoz

 

 

 

 

1853. Kazinczy Ferenc egyike azon férfiaknak, kik megérdemlették, hogy az utókor emlékezetöket tiszteljeLeveleinek eddigelé három kötete jelent meg. Mikor bírjuk majd teljesen?…

Újabb kori ismeretek tára. Ötödik kötet. Heckenast Gusztáv szövege

 

 

 

 

1859. dec. 30. Kazinczy-ünnepély Széphalmon.

Az ünnepi menet állt 317 fogatból, melyeken a menet S.-A.-Újhely újonnan elnevezett utczáján, a Kazinczy-utczán elindul, s lassan haladva Széphalomra ér. A fogatokon lelkes honfiak számos serege, ki régibb, ki újabb szabású nemzeti öltözékben, felváltva, a múlt idők emlékét, s a jövő reményét tüntetve elő. – A fogatok hosszú sora közé egyszerűbbek is vegyülének, de melyeken ma kétszeresen becsülendő hazánkfiai ültek, kiknek szúr gubái alatt ma épen oly melegen dobogott a szív, mint a leggazdagabb bunda tulajdonosának keblében. E hosszú sor betölté végig a fél mérföldnyi távolságot Újhelytől Széphalomig. Itt megérkezve mindenikünk a dicsőült sírjához sietett, mely mellett egy kis emelvény állott, a sírkő pedig borostyánnal megkoszorúzva s körülövezve volt.   Vasárnapi Újság

 

 

 

1859. …Szenvedélyes polemikus volt, mint Rájnis és Verseghy...Tőle tanult ízlést Dayka, Csokonai, Kölcsey, Szemere, mint szaktudós fölülmúlt sokakat, általános míveltségben mindenkit…

Levelezésbe bocsátkozik a haza majd minden írójával…A széphalmi szegényes udvarház a magyar irodalom Weimarává emelkeldik

Emlékbeszéd Kazinczy Ferenc felett, Kolozsvárt, okt.27. Gyulai Pál. In:            Budapesti Szemle, Pest, 1860.

 

 

 

Hódolat Kazinczy Ferenc szellemének százados ünnepély alkalmával, zongorára írta Mosonyi Mihály / 1815 – 1870/  Pest 1859. A borítón metszett aranyozott címlap. Kör keretben az idős Kazinczy, fejére koronát rak a múzsa.               OSZK zeneműtára

 

 

 

 

1865. Múlt heti számunk mellett küldöttük szét Kazinczy Ferenc arcképét 1804-ből…méltó vala, hogy nagyobb körben ismerje a közönség…

Koszorú, Szerk: Arany János. In: Arany János: Prózai művek 3. Akadémiai, 1963.

 

 

 

1868. …Kazinczy a prózában műfordításokkal gyakorlá elsőben erejét…Eredeti prózájának fényszakmáját azonban honunk s irodalmunk nevezetességeivel folytatott levelezései képezik. E téren Kazinczy egy színvonalon áll a világirodalom legnagyobb íróival…magát az írót és korát gazdagon tükröző…

     Szvorényi József: Magyar irodalmi tanulmányok, tankönyv, Pest, Heckenast

 

 

 

 

1878Koronáját végre Kazinczy prózai írásainak levelei teszik. Eddig tizenegy kötetben bírja az irodalom leveleit…ezeknél jóval több várja még a közzétételt…

Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története, Budapest.

 

 

 

 

1879-1884.         Összes munkái, Szerk.: Abafi,  / Csak 5 kötet jelent meg/:

  1.-2.      Költemények

   3. Pályám emlékezete;

   4. Erdélyi levelek;

   5. Magyar Pantheon   /Életrajzok és életrajzi jegyzetek, Pallas rt. 400 oldal

 

 

 

 

 

1890 – 1911      MTA Összes munkái, Szerk.: Váczy János, megjelent a III. rész, a  levelezés 21 kötetben     

                  I. Versek, próza és a    II. Fordítások   nem készült el.

 

 

 

 

1891. ..Örvendünk, hogy olyan gyorsan érik egymást a Levelezés kötetei. Mindinkább megelevenül szemünk előtt Kazinczy kora… Horvát Ádámnak e kötetben is van több levele… belőle e pedáns s érzelgős, filozófiai ambíciójú, s később mellőzésén elkeseredő különcről eléggé eleven arcképet lehetne megírni. Ilyen irodalmi arcképre kínálkozik Földi János levelezése is….

Péterfy Jenő: Kazinczy Ferenc levelezése, II. kötet, Budapesti Szemle, 1891.

 

 

 

1896. Mint levélíró bátran összehasonlítható a világirodalom legnagyobb levélíróival. Roppant fogékonysága, eleven és mozgalmas képzelete segítségével minden tárgyról kellemesen tud beszélni… született tárcaíró könnyűségével beszéli el magán- és családi életének napi eseményeit…történelmünk fél századának hű képe az a levelezés, amelyet Kazinczy 1776-tól haláláig folytatott…

     Beöthy Zsolt: A magyar irodalom története / képes díszmunka/, Atheneaum

 

 

 

1906.    Babits levele Juhász Gyulának…Kedves Kazinczym!  mert Ön az én Kazinczym és legszakabb férfiú és ha mozgalmi férfiúnak még ma kisebb is, poétának mindenesetre nagyobb, mint amilyennek „K”-t a széphalmi szentet a hivatalos irodalomtörténet tartja – ámbár én többre becsülöm Őt a hivatalos irodalomtörténetnél…

            In:BabitsJuhászKosztolányi levelezése. Sajtó alá rend. Belia György. Bp. 1959

 

 

 

1909. A kedves, naiv pózok mestere volt ő  /t.i Kzinczy/, ki egy jól megstilizált mondatért, egy csinosan kifésült versért, képes volt minden bút s bánatot feledni…Nem volt reformátor, legfeljebb a nyelvnek legpajkosabb játékosa, nem volt író, mert egyetlen sora vagy gondolata se ment át a köztudatba, ő korának egyik legműveltebb, legfinomabb gondolkodású…úriembere volt…

Kuncz Aladár: Váczy János: Kazinczy Ferenc, Nyugat

 

              

 

 1916.         Ferenc:…Sophie, én az imént mondám anyámnak, hogy elveszlek     feleségül… tömlöcöt is viseltem, most mondjad, hozzám jössz-é?…    

                                              Sophie: /Lassan visszajön, Ferenchez megy és megfogja a kezét/            Hát Ferenc,      hol fogunk fogunk lakni?…

                                                    Babits: A literátor. Érzékenyjáték egy felvonásban, Nyugat

 

 

 

    1923.    Krúdy Gyula:…Csokonai már haldoklik Debrecenben, és Kölcsey Ferenc még   tanulóifjú, amikor Kazinczy írogatni kezdi leveleit az új „összeesküvés”, a nyelvújítás érdekében. Szerencsére nem volt postamestere Széphalomnak, mert az első fél esztendőben világgá ment volna attól a határtalan levelezéstől, amelyet a vértanúságból irodalmi vezérré emelkedett szent férfiú kifejtett. Manapság el lehet bújni e levelekben, mint egy emberöltő könyvtárában, a mostani világ elől…

     Krúdy: Kölcsey Ferenc, in: Írói arcképek, Magvető, 1957.

 

 

 

1931.       Kazinczy a magyar irodalmat a világirodalom tagjává tette….. A világirodalom nagy mestereire függesztette tanításával, fordításával a magyar irodalom tekintetét s ő tűzte ki a célt, amely örök időkre célja minden magyar írói törekvésnek: elérni a szépség lehető teljességét s ezzel részt venni a népek nagy alkotó munkájában…Eredménye: a magyar irodalom gyors fölfelé ívelése azon az alapon, amelyet ő rakott le. A halála óta elmúlt száz év ennek az eredménynek a tükre és mértéke.

               Schöpflin Aladár: Kazinczy emléke   Nyugat

 · / · 1931 · / · 1931. 17. szám · / · Figyelő

 

 

 

 

1934. …Az irodalmi diktátorok rendszerint maguk nem nagy alkotók, műveiknél maradandóbb emberi alakjuk…A Kazinczy-féle műből csak az él, ami személyiségét közvetlenül őrzi…levelezésének hatalmas tömege

Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet

 

 

 

1935.Első levelét Érsemlyénről ötesztendős korában írja szüleihez…1763. február 16-án…Utolsó levelét Széphalomról keltezi 1831. augusztus 20-áról, mint hetvenkét esztendős aggastyán…5393 levelet írt, melyet Tudós Társaságunk huszonegy testes kötetben adott ki…

     Kosztolányi Dezső: Kazinczy Ferenc, In: Látjátok feleim, Szépirodalmi, 1976.

 

 

 

Először az 1936. évi szabadtéri játékok alkalmával szólalt meg a szegedi zenélőóra a dómban. Addig szól, amíg a figurák mozognak. A szobrocskák modelljei: ….Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc  

Szeged Panoráma, Magyar városok sorozat, 1986.

 

 

 

1938Voltaire-ét kivéve tudtommal az egész világirodalomban nincs még egy levelezés, amely terjedelmében és fontosságában a Kazinczyénél nagyobb lenne…a hatalmas levelezés fölemésztette egész életét, vagyonát, minden erejét…

     Fábián István: Magyar Írók levelei, Egyetemi nyomda

 

 

 

 

1938.  Kazinczynak, a jakobinus összeesküvőnek, irodalmi szenvedélyében és a szépet becéző szeretetében volt egy jó adag leszámolás az ifjúkori politikai ideáljaival. Igaz, mindvégig a felvilágosodás híve maradt, humanista – de egy elvont, irodalmi, esztétikai, nem népies humanizmust hirdetett…

Révai József: Kölcsey Ferenc. In: Irodalmi tanulmányok, Szikra, 1950.

 

 

 

1941….A feladat, melynek körvonalait e pillanatokban látni vélte, emberfeletti volt. Meg kell tanítani egy néma világot a könnyű, sima, a városi, az örök magyar beszédre. Meg kell tanítani őket olvasni, hogy egyszer aztán írni tudjanak. Meg kell tanítani őket magyarul írni, hogy egy napon a veszély és a kétség órájában, nagy erővel és igaz szóval tudjanak szólni a maguk igazáról a világhoz…

     Márai Sándor: A feladat. In: Mágia, Révai, 1941.

 

 

1951  A Szépirodalmi Könyvkiadónál megjelenik a Fogságom naplója.   / A Bevezetés első két szava: „Horthy-fasizmus”, ami a „Martinovicsékat eltipró Habsburg-ellenforradalom”-mal rímel./

 

 

 

1959. Kazinczy. Húsz éve itt van a könyveim közt a levelezésének harminc kötete. / 23 kötet jelent meg. B.G./ Aranybánya, mint mondják; csak azóta sincs, aki a homokból kiszitálja az aranyat.  Illyés Gyula: Naplójegyzetek, 2/432

 

 

 

1960. Péchy Blanka színművésznőnek 1960-ban tett alapítványa indította el a Kazinczyról elnevezett SZÉP MAGYAR BESZÉD versenyt, amely országos mozgalommá vált. Ez a versenyforma az ifjúság anyanyelvi nevelését, a beszédkultúra javítását szolgálja. A versenyt 1960 óta évente megrendezik….Például: 2009. április 20-án ért véget Győrött a Kazinczy Szép magyar beszéd-verseny Kárpát-medencei döntője, amelyet az író, nyelvújító születésének 250. évfordulóján rendeztek.

 

 

1960.        Kazinczy Ferenc Válogatott művei, I–II, sajtó alá rendezte Szauder Józsefné, válogatta s a jegyzeteket írta, Szauder József, Budapest., Szépirodalmi Könyvkiadó,  Magyar Klasszikusok

 

 

 

1981.    Busa Margit: Kazinczy bibliográfia, Miskolc.   A II. rész 1994-ben jelenik meg

 

 

 

1985. Kazinczy Ferenc Társaság, Sátoraljaújhely megalakulása. Tevékenysége: a Kazinczy-kultusz ápolása, emlékhelyeinek gondozása; Kazinczy Ferenc életművének feltárása és ismertetése; a népi hagyományok kutatása, ismertetése és ápolása, a zempléni terület irodalmi és történelmi emlékhelyeinek gondozása; a közműveltség, főként a szép magyar beszéd terjesztése. Emléküléseket, előadásokat, kiállításokat rendez, pályázatokat hirdet, jutalmakat tűz ki, emlékérmet, díjakat alapít.

A szervezet létrehozását Kazinczy Ferenc születésének 225. évfordulóján, 1984.októberben határozták el.

 

 

 

1991.   Komló város honlapja. A szakközépiskola neve 1967-1991 között Steinmetz Miklós volt. 1991-ben az iskola Kazinczy nevét vette fel. Az indoklás: Kazinczy alakja az európaiságot, a minőséget, a fegyelmet, a méltóságot és a tartást sugározza.

 

 

 

1994.  A Kazinczy-levelezés köteteit kézikönyvként forgathatjuk…a korabeli élet minden jelenségéhez kapcsolódik…mindenki részt vett benne, önként és lelkesen…

Mezei Márta: Nyilvánosság és műfaj a Kazinczy-levelezésben. Irodalomtörténeti füzetek, p:272

 

 

 

1998-ban a Balassi Kiadónál megjelent /1879. a legutóbbi összes/  Összes költeményei  Gergye László szerkesztésében.

 

 

 

2004.    Költészetének eleven élménye megfakult, közvetlen hatása elenyésző, s bár prózája mindmáig megihlet egy-egy írót* /akik meglepődve fedezik fel, hogy az iskolában ráhúzott irodalomtörténeti sablon mögött milyen izgalmas szerző rejlik/, az új nemzedékek egyre inkább történeti /nyelvújító és irodalmi őskort teremtő/ érdeme miatt becsülik   /Dávidházi: Toldi…/

                                *Nemes Nagy Ágnes, Szabó Magda, akiket ihletett

 

 

 

Vatera antik könyvek aukciója, 2006. febr. márc.

Kazinczy Ferenc Munkáji, 1815. II.- IX. kötet / az I. kötet hiányzik/

                                        Kikiáltási ár: 100 001 Ft.

 

 

 

              

2006. 11. 03.          Művész-Világ. hu  

175 éve – 1831. 08. 22-én – halt meg Kazinczy Ferenc. A szövegben hosszas méltatás, benne:…a Fogságom Naplóját Nemes Nagy Ágnes „véka alatt tartott remekműnek” nevezte.

…Nyolc éves koráig anyai nagyapja, Bossányi ferenc házában nevelkedett…jogot és teológiát is hallgatott…Nyelvtudása: latin, német, ógörög, francia…tánolni, fuvolázni, festeni tanult…

 /MTI- Panoráma-Sarudi Ágnes/

 

 

 

2008.

 

2008. április 23-án nyelvtörténeti, sőt történelmi esemény színhelye volt Széphalom. Kazinczy egykori lakóhelye, sírja, ma emlékhelye mellett megnyílt a Magyar Nyelv Múzeuma.

Miért korszakos jelentőségű ez az esemény? Három okból. Az első: egy ötvenes évekbeli bányászmúzeumot leszámítva a legendás Klebelsberg-korszak óta nem épült múzeumépület Magyarországon. Hosszú idő után az első, és ez éppen a magyar nyelvé lett. A második ok: amennyire tudjuk, az egész világon kuriózum egy ilyen nyelvi múzeum. A németeknek van utazó nyelvi kiállításuk, az olaszok most terveznek egy múzeumot. A harmadik ok: jelenleg ez az ország legnagyobb kulturális beruházása.

 

 

2009.

 

 

2009. 03. 31."Hajtsunk fejet Kazinczy emléke előtt!"

 

A 250 éve született nyelvújítónkról, Kazinczy Ferencről emlékezett meg napirend előtti felszólalásában Hörcsik Richárd a Parlamentben.

 

 

 

 

belyeg

 

 

2009. 04. 29. A Posta emlék-blokkot ad ki.

 

 

 

 

2009. 05. 07. Kazinczy-emlékülés az akadémián. 250 éve született. Az előtérben levő táblán ki sincs írva a neve, csak annyi, hogy 10 h szakosztályi ülés. A teremben az előadói asztal mögött az előző ülés vetítő vászna, fel sem húzták. Sehol egy K-kép, virág vagy hasonló. Az ülés kezdetekor mintegy 40-en vannak a teremben az elnökséggel együtt. Azt átlag-éltkor 60 feletti.

Maróth szerint K azért volt jó szervező, mert mindenkivel szót tudott érteni, protestáns létére a pannonhalmiakkal is. Kiss prof – aki meghívott – idézeteket sorakoztatott nyitó előadásában. Ő is az ortológus… tanulmányt tartja a legjobbnak. Bíró prof még nyakkendőt sem kötött, papírról felolvasott szövege akadozó. Meglepetés Debreczeni, aki a legjobb előadást tartotta és a legfiatalabb a csapatban. Kazinczynál a kiadáskor fordított szöveg-sorrenddel találkozunk: nyomtatott, vázlat, tisztázott kézirat. A mester a megjelenés után kezdte finomítani szövegeit. Versei programjának illusztrációi.

A 100 éves jubileumi rendezvényen Patakról 300-nál több fogat hajtott át Széphalomra, hogy ott is adózzanak a mester emlékének. A 300 éves jubileumkor lehet, hogy 3 sor lesz az apó hírek között.

 

 

 

 


Petőfi Irodalmi Múzeum 2009. 05. 26. - 2010. 02. 20. Kazinczy és a művészet

 

A kiállítás bemutatja a különféle irodalmi műfajokban alkotó Kazinczy gondolkodását, írói reflexióit a művészetek egyes területeivel, illetve bizonyos, általa kiemelkedőnek tartott alkotásaival kapcsolatosan. A szobrászatot, festészetet, könyvtervezést, zenét, színházat, építészet, kertépítést, belsőépítészetet, életmódot, illetve a viseletet, öltözködést is érintő tematikus egységekben elhelyezett műtárgyakat Kazinczy kommentárjai kísérik. Kevés magyar író van, akinek irodalom-felfogását és poétikáját olyan mélyen befolyásolná a látvány, mint Kazinczynál.

A tárlaton több, mint150 műtárgy látható, közöttük olyan munkák, mint Canova, Maulbertsch, Füger művei, Piranesi, Van Dyck rézmetszetei, Ferenczy István szobrai, Kisfaludy Károly festményei, Goethe rajzai.

 

 

 

 

 

A magyar irodalom franciaországi jelenléte a témája annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amelyet Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából rendezett a Párizs Magyar Intézet (PMI). 2009 a Magyar Nyelv Éve. Szerte a világban kiállításokkal, szakmai találkozókkal, koncertekkel és konferenciákkal emlékeznek meg a nyelvújítás vezéralakjáról, a magyar nyelvi vívmányokról és érdekességekről. A PMI a kerekasztal beszélgetés mellett egy úgynevezett kölcsönhatás-szótár kiadásával és lektori találkozóval járul hozzá az eseménysorozathoz…./MTI/



2009.    szept. 28.  Pandula Attila történész kollegájától, Miskolczytól kapta a meghívót, de nem tud elmenni. Felkért hozzászóló Fried, Margócsy és Soós. Mind a három István.

A Magyar Történelmi Társulat tisztelettel meghívja Önt

Miskolczy Ambrus
 egyetemi
tanár


           Kazinczy - viták történész szemmel

     című előadására.   Helyszín: TIT Kossuth Klub (Budapest, VIII. ker., Múzeum u. 7.)

 

Nagyon távol áll a bennem kialakult Kazinczy-képtől Ambrus hosszadalmas, csapongó előadása. Fried: „az elhangzottak egy mondatával sem értek egyet. Olvasd el a könyvemet, amit adtam neked” Margócsy markáns arcú, sportos öltözetű és eredeti mondattal kezd: „Ha valaha nemzeti Pantheonunk lesz, Kazinczynak feltétlenül ott a helye.

 

Másnap mondom Fried profnak a Lukácsan, hogy Soóst nem hallgattam már meg, miről beszélt? Arról, hogy miért nem jelent meg Kazinczy-életrajz? Váczy életrajzának csak az I. része jelent meg és a pálya 1817-ig megírt szövege kéziratban megvan, kiadatlan. Friedet kérték a befejezésre, ő kész lenne rá, de kiadói gondok miatt a program abbamaradt.

 

 

                                                   

 

2009. 10. 14.  A 250 éves évfordulón, Debrecenben bemutatásra kerül a Kazinczy Ferenc művei című kritikai életműkiadás első három kötete:

Pályám emlékezete,

               Fordítások Bessenyeitől Pyrkerig címűt, valamint

               Külföldi Játszószín.

 

 

 

 

2009. október 15–17.-én a Balassi Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, a DE–MTA Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport, az MTA Irodalomtudományi Intézete és a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete  Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján

Kazinczy Ferenc és kora című jubileumi tudományos konferenciát és emlékünnepséget rendezett.                                                 51 előadás hangzott el és szakmai vitákat tartottak.    

 

„Fától az erdő…” „Kevesebb több lett volna.” Nincs, aki csapást vágna Kazinczy erdejében, így aztán mindenki választ magának egy fát. Én az alábbiakat választottam, kissé eltérő fogalmazásban:

 

Ajkay Alinka (Pázmány Péter Katolikus Egyetem): Dessewffy József és a Tübingai pályamű 

Szörényi László (MTA Irodalomtudományi Intézet): Kazinczy Sallustius-fordítása 

Czifra Mariann (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Mit ír a levélíró / mit mondanak a levelek? 

Szabó Ágnes (Szegedi Tudományegyetem): Egy szerelmi háromszög négyszögesítése

 

12. 18-án a zuhanyozóban kérdem a profot /Fried/: Miért nem volt ott a konferencián? Szekcióba osztották, amely párhuzamosan futott a plenáris üléssel.  Mezei Márta sem volt ott, beteg.

 

 

 

 

Kassa, 2009. november 20-22-én a hagyományokhoz híven háromnapos tanári konferenciával emlékezett, tisztelgett Kazinczy emléke előtt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a konferencia mintegy száz résztvevője. Az emlékkonferenciának a Márai Stúdió, illetve a Thália Színház adott méltó külső keretet.