RUMY ÉS
DÖBRENTEI : KÉT
GYŰJTŐ ÉS SZERKESZTŐ
Tartalom
Együtt
Rumy
Életrajza
Monumenta Hungarica
Kazinczy: Az
olvasóhoz
KazLev
Döbrentei
Előbeszéd
Antikvárium, emlékezés
A hagyaték
KazKev
Döbrentei és Kölcsey Lev
EGYÜTT
Mindkettő
szerkesztő.és gyűjtő. Rumy magyar emlékezetes
írásokat, Döbrentei régi magyar nyelvemlékeket gyűjt. Rumy
67, Döbrentei 66 évet élt. Rumy 5 évvel idősebb.
Természetesen mindketten a KazLev szereplői. Személyes kapcsolatukról nem találtam adatot.
B.G.
* * *
…Majd két évtizedes szünet
és számos hamvába holt kísérlet után került sor az Erdélyi
Muzéum, Döbrentei folyóiratának
megjelenésére. 1795 után egy időre tudvalévőleg szóba sem
jöhetett az addig virágzó
magyar nyelvű folyóirat-irodalom
bárminemű folytatása.
A szigorú cenzúra-rendelkezések mellett a társadalmi körülmények sem voltak kedvezőek: a nemesség megrettent a forradalom
szellemétől. A próbálkozások sorra megbuktak: Kis Jánosé éppúgy, mint Szemere
Pálé és Vitkovics Mihályé, Fejér Györgyé csakúgy, mint Rumy Károly György német
nyelvű folyóiratának terve….
Majláth 1825-ös versantológiája (Magyarische
Gedichte) bizonyos fokig előzménye volt az angol
Bowring 1830-as Poetry of te Magyars gyűjteményének, amelynek
népdalanyagát
Rumy Károly
György, Döbrentei Gábor,
Toldy Ferenc, sőt Kazinczy közreműködésével
állították össze Magyar Néprajzi Lexikon
….Donát festő egyike a legnépszerűbb magyar
piktoroknak. Pesten élt állandóan s Kazinczy annyira meg volt elégedve
munkájával, hogy sokszor magasztaló szavakkal emlékezik meg róla. Legtöbb
magyar írónak Donát volt ugyanis a megörökítője. Ő festette le Kazinczyt, Rumy Károlyt, Cserey Farkast, Dessewffy
Józsefet, Kulcsár Istvánt, Helmeczy Mihályt, Döbrentei Gábort, Kis Jánost, Horvát Istvánt,…
Művészet, 1908. BÁNYAI ELEMÉR:
MŰVÉSZETI ÉLET A XIX. SZÁZAD ELEJÉN MAGYARORSZÁGON
Bánhegyi
Zsolt: Sir John Bowring, a magyar nyelv és irodalom barátja. Magyar Tudomány, 2004/4 481. o.
…Bowring az
angolok szemében elsősorban az angolok távol-keleti kapcsolataiban
alkotott-alakított emlékezeteset (Hong-Kong első kormányzója is volt) - ezért
is kapta később a lovagi címet. Mint nyelvtehetség több európai nemzet
népköltészetét tanulmányozta, az 1820-as évek második felében érdeklődéssel fordult
a magyar költészet felé. 1828-ban az antológia összeállításához magyar írók
segítségét kérte. Rumy Károly
küldött neki nyelvtant, szótárt, értekezéseket. Vörösmarty is hírt ad a
vállalkozásról a Tudományos Gyűjtemény-ben,
1828-ban. Ezt írja: "A tudós Angol, John Bowring Londonban legközelebb a
magyar népdalokat fogja kiadni... továbbá szándékozik
egy magyar antológiát is közre bocsátani angol forditással..." (V. kötet,
124.) Döbrentei Gáborhoz is fordult
Bowring népdalokért, népköltészeti anyagért: Bowring németül írt, Döbrentei
pedig angolul válaszolt. Van egy megjegyzés Döbrenteinek Berzsenyihez írott
egyik (1828. május 6.) levelében arra, hogy a Bowringnak írt levelet nem más,
mint Széchenyi István gróf javította ki! Ezek szerint Stefi gróf lektorálta
Döbrentei angol nyelvű levelét…
Rumy Károly
György.
1780 – 1847
Fried István / 618 tételes/ publikációs jegyzékéből:
Rumy Károly György soproni évei. Soproni Szemle 1963. 69-76.
Rumy Károly György soproni vonatkozású gyűjteménye. Uo.
282-284.
Rumy Károly György, a kultúraközvetítő. Filológiai Közlöny
1963. 204-218
Rumy és Ján Kollár kapcsolatai. Helikon 1967. 114-118.
Egy elfelejtett kultúraközvetítő. A Hung. Intézet Tudom.
Közl. 1971. nov., 63-69.
Rumy Károly György idézése. Új Forrás 1972. 2: 131-136.
Adatok Rumy Károly György sajtó- és kiadvány
vállalkozásainak történetéhez. Magyar Könyvszemle 1979. 288-297.
* * *
Majer István, Rumy életrajza 1847. (Kézirat a budapesti egyetemi
könyvtárban).
Kőrosy László, Rumy élete. Bpest, 1880.
Szögi
Ferenc: Rumy Károly György a magyar
irodalom ismertetője, Budapest, 1934
|
Kepp
Mária: |
|
Budapest,
k. n.. 1938. |
Lot 293: KEPP
Mária: Rumy Károly György Göttingában.
Minerva-Könyvtár 113./
Bp., 1938. (Kir. Magy. Egyetemi ny.).
Kiadói papírborítóban. Felvágatlan
példány. 2000,- HUF
|
Zeitpunkt
der Auktion: |
03.10.2008. Freitag 17:00 CEST |
Rumy,
Georg Karl W. von Schriftsteller auf geographisch-statistischem und
nationalökonomischem Gebiete, wurde am 18. November 1780 zu Igló in [101] Ungarn als Sohn eines Kaufmanns geboren, erhielt die erste
Ausbildung in seiner Heimath, in Käsmark und Debreczin und studirte Philologie und Jura von 1800 an in Göttingen. Er wurde schon im J. 1803
Präfect eines Erziehungsinstituts zu Käsmark, später Professor am evangelischen
Lyceum daselbst, welche Stelle er aber nacheinander mit ähnlichen Anstellungen
am Lyceum zu Teschen, am Lyceum seiner Vaterstadt Igló und am evangelischen
Gymnasium zu Leutschau wechselte, an letzterer Anstalt wurde er 1808
außerordentlicher Professor der Philologie. In demselben Jahre hatte er auch
den ersten „Musenalmanach von und für Ungarn auf
das Jahr 1807“ herausgegeben, nachdem schon 1806 der erste Band seines
„Magazins für Geschichte, Statistik u. Staatsrecht der österreichischen
Monarchie“ (Göttingen) erschienen war, dem 1808 der zweite Band folgte.
Aber
auch der letzte Posten Rumy’s war kein bleibender, noch in demselben
Jahre finden wir ihn als evangelischen Prediger zu Schmöllnitz in der Zips,
1810 als Professor
in Oedenburg, 1813 als Professor der
Landwirthschaftslehre an der landwirthschaftlichen Anstalt Georgikon zu
Keszthely, 1818 als Director am Lyceum in Syrmien und 1821 als Katecheten und
Subrector am evangelischen Lyceum zu Preßburg. Auch die letztere Stelle wurde
ihm durch feindseliges Entgegentreten von Collegen verleidet und er legte 1824
dieselbe nieder, begab sich nach Wien und widmete sich unabhängigem
Schriftstellerberufe. Durch Uebetrritt zur katholischen Religion glaubte er, da
er eine zahlreiche Familie zu ernähren hatte, seine Lage zu verbessern und
erhielt auch 1825 vorübergehend eine Lehrerstelle in einem adeligen
Erziehungsinstitute zu Wien. Erst im J. 1828 war es ihm vergönnt, eine feste
Anstellung als Professor am fürsterzbischöflichen Presbyterium zu Gran zu
erhalten, die er bis zu seinem am 5. April 1847 erfolgten Tode bekleidete.
Von
Rumy’s zahlreichen Werken und Aufsätzen in verschiedenen Zeitschriften
und Sammelwerken sind, was die Aufsätze anbelangt, jene in der Zeitschrift
„Hesperus“, in Ersch u. Gruber’s großer
„Encyclopädie“, in Sartori’s „Real-Encyclopädie“,
in Pierer’s „Universal- Lexikon“ besonders zu erwähnen, doch
soll er in beinahe hundert Zeitschriften als Mitarbeiter vertreten sein. Der rastlose
Mann, welcher sich in keine seiner Stellungen finden konnte, veröffentlichte
auch seine litterarischen Werke auf den verschiedensten Gebieten des Wissens,
er behandelte in mehreren deutschen und lateinischen Einzelschriften das
erwähnte Georgikon
zu Keszthely, gab außerdem andere ökonomische
Schriften wie: „Gemeinnützige und ökonom. technische Belehrungen für
Haushaltungen“ 2 Bde. (1816), „Das Ganze der
Branntweinbrennerei“ (1818) u. dgl. heraus, edirte „Monumenta Hungarica“, 2
Bde. (1815–17), schrieb ein „Populäres Lehrbuch der
Oekonomie“, 2 Bde. (1808), ein „Geogr.-statistisches Wörterbuch des
österreichischen Kaiserstaates“ (1809), ferner auf philologischem Gebiete
eine „Commentatio in orationem M. T. Ciceronis
pro Marco Coelio Rufo“ (1824), „Ueber Horazens V
Satyren“ (1822), eine „Theoret.-prakt. Anleitung zum deutschen
Style“ u. A. m. In dem
reichen handschriftlichen Nachlasse des gelehrten und so fleißigen Mannes
befindet sich (vermuthlich zu Gran) auch ein biographisches Werk:
„Gesammtes gelehrtes Ungarn“, aus mehreren tausend Biographieen
bestehend.
Wurzbach,
Biogr. Lex. XXVII. Bd. – Oesterr.
National-Encyclopädie, Bd. IV. – Kehrein,
Lexikon.
Schlossar.
* * *
…Adolf Kunike kiadásában megjelent Duna-menti településeket ábrázoló
litográfia-sorozat… kiadója a német
származású Dr. Adolf Kunike (1777–1838)… képeinek magyarázó szövege a szepességi
Iglón született Rumy Károly Györgytől
származik, aki a címlapon a klasszikus irodalom, a filozófia és a történeti
tudományok nyugalmazott professzorának nevezi magát, és a következő címeket
sorolja még fel: a prágai tudományos társaság, a bécsi, prágai, brünni,
klagenfurti mezőgazdasági társaságok, a göttingai tudományos társaság és a
porosz akadémia hasznos tudományok erfurti társaságának tagja…
A szöveg végén a Duna-vidék földrajzára és
történelmére, gazdasági és néprajzi kérdésekre vonatkozó tekintélyes irodalmat
közöl, amely a régebbi és kortárs szerzők munkáira is kiterjed….. a magyar tudományos irodalom Rumynak erről a
munkájáról elfelejtkezett. Nem szerepel Kőrösi László biográfiájában sem, aki
tételesen felsorolja Rumy műveit. Hiányzik Szinnyei lexikonjából is…. Itt nemcsak magyar témájú vedutákkal /látkép/ van
dolgunk, de a ritka és értékes kötet egy − bár jórészt német nyelven író −
hazánkfia nevét ismertette meg külföldön. … Szerb Antal „csodálatos
tevékenységű”-nek nevezi, és az ő írásai jelentik a 19. század elején az
egyik vékony eret, amelyen a németül olvasók a magyar irodalomról tudomást
szerezhettek. Német anyanyelvű hazánkfia e népszerűnek szánt, anyagi
nehézségekkel terhelt bécsi évei folyamán írott munkája mindenesetre megérdemli
a beillesztést a magyarországi német irodalom történetébe… Magyar Könyvszemle 2004. 1.
Monumenta Hungarica
A Google digitalizált szövegéből:
AZ AZ
MAGYAR
EMLÉKEZETES
ÍRÁSOK.
ÖSZVESZEDTE 'S KIADTA
KÁROLY GYÖRGY,
BÖLCSELKEDÉSNEK DOKTORA, MEZEI-
GAZDASÁGNAK TANÍTÓJA, GEORGI-
KONNAK MOSTANI ARCHONJA ÉS LY-
CEUMN AK DIRECTOR A KESZTHELYEN,
TÖBB TUDÓS TÁRSASÁGOKNAK TAGJA
Pesten 1816, Trattnernél…
Találtatnak: Keszthelyen…Pesten…Pozsonyban…Győrött…Sopronyban…Kassán…Bécsben…
Tétel:
267: Monumenta Hungarica, az-az:
Magyar emlékezetes írások. Öszveszedte ’s kiadta Rumy Károly György.
Második
megjobbított, és Kazinczy Ferencz Úrnak Előbeszédjével megbővített Kiadás.
I-III. kötet. Pesten, 1816-1817. Trattner János Tamás.
1 lev., VIII, 9-
|
kikiáltási
ár: |
32
000 HUF |
||||||||
|
aukció
időpontja: |
2008.10.04.
10:00 CEST |
||||||||
|
aukció
helyszíne: |
Budapest
Ügyvédi Kamara díszterme (Bp. V. Szalay u.7.) |
||||||||
|
|
|
||||||||
|
|
*
* * Tétel
257: Monumenta Hungarica sermone nativo scripta, az-az a magyaroknak
magyar nyelven irt emlékezetes írásaik. Öszveszedte és kiadta Rumi Károly
György. Előbeszéd: Kazinczy Ferencz. 1-3. kötet. A 2. kötettől a cím:
Monumenta Hungarica. Az-az magyar emlékek
|
Bocskai István
Testámentomi rendelése első ízben Katona István kiadásában látott
napvilágot: Historia critica regum Hungariae. XXVIII. kötet. Budán, 1794. 665–683.
Helyesírásában ettől eltérő és részben teljesebb, részben erősen romlott
szöveggel újra megjelent: Rumy Károly
György: Monumenta Hungarica II. kötet. Pest. 1816.
315–338.
Vorrede zu Prof.
Rumis Monumenta Hung. 2ter Band.
KAZINCZY FERENCZ AZ OLVASÓHOZ.
Azon előmenetel, melyet a’ Hazai História a’ lefolyt
Század’ második felében álmélkodást érdemlő gyorsasággal teve, nem
egyedül azon főbb ok’ munkája, hogy azt hatalmas lelkű férjfiaink,
a’ Práyok, a’ Katonák, és a’ kiket e’
tündöklő nevek mellett említeni szabad, vették gondjaik alá, ’s
elhárítván a’ Kritika’ szövétnekével homályait, e’
tudományunkat, mely az ő korokig sok részeiben inkább látszhatott Mesének mint
Historiának.. hanem ama’ megnevezett okkal együtt azon másiknak is, hogy
Tudósaink rejtett ereket kerestek, azokat ellankadni nem tudó szorgalommal
megnyitották, a’ régiségnek legkisdedebb tekintetű
maradványait is gondosan öszvegyűjtötték, és hogy sem használatlan ne
heverjenek, sem a’ nemzetnek el ne veszhessenek, tulajdon munkájikba nagy
részben beszővték,… külön kötetekben kiadták.
E’ részben ez a’ mi korunk a’
régibbekhez képest már is gazdag, de mely szép jövendő várja a’
következőket! ….Mind a’ mellett kénytelenek vagyunk vallást tenni,
hogy a’ nemzet’ nyelvén írt Maradványok közre-eresztésében Kiadóink
hidegebbeknek mutatták magokat, mint vagy Magyarnak
vagy Tudomány-kedvelőnek lenni illik, hanemha segélőkön múlt inkább hogy ezt
tenni fel nem bátorodtak. Úgy tetszik, az a’ szerencse, hogy ne csak
kezdjünk, hanem folytassunk és el nem akadva haladjunk is, mellyel igen kevés
igyekezeteink dicsekedhetnek, az én megbecsülhetetlen barátomnak, Prof. Rumi
Úrnak tartatott-fen, ki minekutána a’ dolog’ kezdetében a’
sokféle gátlások alatt csaknem elcsüggede, íme, e’ Második Kötetet azon
esztendőben ereszti-ki, a’ melyben sajtó alól az Első szabadula-fel. És
ezért ugyan a’ nemzet hív hálával tartozik Ő. Cs. K. Fenségének, a’
mi minket és a’ Tudományokat szerető Nádor-Ispánunknak, ki ezen munkás és tudományairól az egész Európában elhíresedett
polgártársunktól a’ maga felséges ótalmát ’s pártfogását meg nem
tagadta….
Midőn az idegen nyelven írt Régiségek’ Kiadóji
egyedül a’ Történeteknek szolgálnak, Prof. Rumi Úr a’ nemzet’
Nyelvének is, és az ez körül fáradozóknak nyújt igen kedves szolgálatot.
….. a’ Szép-Irók megállapítják: szükség, hogy a’ régibb
korok’ Nyelvét és Írójikat ismerjük; mert őtőlök is van mit tanulnunk, ha
tudjuk, mit kell elfogadni és megvetni, leginkább
pedig ha azt tudjuk, hogy a’ régi szóval hol és miként kell élni.
Végre ezen Irások’ kidása bennünk hálának
érzéseit is ébresztheti fel a’ Gondviselés iránt, mely minket most hagya
élni és nem azon boldogtalan időkben, hol az uralkodásra-vágyók a’ magyar
vért magyar karral ontaták. Hazánk’ Történeteiben, az áldott Therésia
uralkodásáig, alig találunk egy két rövid korig tartó fényes pontot, mellyen ez
a’ szép nemzet a’ maga méltóságához illőleg állott volna, a’
mellyen emelkedő lélekkel múlathatna Olvasója: ellenben mely undokságokat
látunk mindenfelé, ’s kivált a’ szerencsétlen Erdélyben! Nézzük
sorba annak fejedelmeit, ’s tartoztassuk meg magunkat, ha lehet, annak
nem káromló, hanem fájdalmas felkiáltásától, a’ mit a’ Russziai
Katalinnak az Ázsiai eltunyult, lelketlen felől egy költő* ír:
O sagesse des Dieux, je te crois
très profonde;
Mais y quels plats tyrans as-tu livré le
monde!
Ó isteni bölcsesség, mélyen hiszem, hogy a
zsarnokságtól megszabadítod a
világot G. / *Voltaire: Katalin cárnőhöz/
Azok a’ Zápolyák, azok a’ Bátori Sigmondok
és Gáborok, Kemények, Apafiak, és csaknem minden a’ ki a’ Rákóczy
nevet viselte, mely tunya, haszontalan, vérengző, ész nélkül kevély’
teremtések; ’s mint tették szerencsétlenné a’ nemzetet, a’
hazát!
Széphalom,
December 14-d. 1815.
* * *
Bánhegyi Zsolt a Magyar Tudomány 2004/4
számában ír Bowring és a magyarok kapcsolatáról. Ebben: „A legnagyobb hatással Rumy
György Károly kéziratban maradt német antológiája, a Magyarische Anthologie
volt Bowringra. (Ez a kéziratos emlék ma a British Museumban található.)”
KAZ-LEV
Kazinczy 1807 óta volt ismeretségben Rumyval, a
nyugtalan életű szepesi szász polihisztorral. Kapcsolatuk inkább intellektuális
jellegű volt, semmint bensőséges, de azért a teljes bizalom és őszinteség
jegyében állt, s egész életre szólt. Gazdag levelezésüknek /Kazinczy állítólag
több száz levelet intézett Rumyhoz/ csak kis része maradt fenn, a megmaradt
levelek azonban igen tanulságosak. / Kazlev. 23. 476. old./
K > Rumy Károly Györgynek, 1807. 04.
Professzor uram! Lekötelezve érzem magam s köszönöm, hogy
prózai és költői, saját és idegen adalékaimat volt szíves elfogadni. Teljesen
érzem is, mily hízelgő számomra a felhívás, vegyek részt az ausztriai Annalisok
Intézetének munkájában. Oly vállalkozásokat, mint ez Annálisok, az Ön folyóirata és Kultsár hazai
tudósításai, minden erővel támogatni kötelessége minden olyan embernek, aki
tudni véli, mit nyer kulturálisan egy nemzet, ha az egyes tudósokat
foglalkoztató eszmék széles körforgásba hozatnak. Ily írások hiányának
tulajdonítom én kiváltképp az én hazámfiainak - igazabban: a magyarul beszélő
magyaroknak, még igazabban: az én derék kálvinista hitfeleimnek - szomorú
sorsát, melyről az Egy magyarnak szabadelvű megjegyzései hazájáról c. műnek
kiváló, előttem még mindig ismeretlen szerzője így ír, jogos szemrehányással:
"Az irodalom nem akar tenyészni Magyarországon!" Érzem, mennyire
alkalmasak az ilyen írások arra, hogy az önelégültségnek
szomjú szárazságát, mely az elszigetelt tudósokat szokta meglepni,
megszüntesse és őket a versengés és a szív legtitkosabb szálai által
tevékenységre buzdítsa fel mostani tompa tépelődésükből. Ítélje meg hát ebből,
mennyire szívemen fekszik az, hogy az ön folyóirata vevőinek számát
szaporítsam.
Lelkem mélyéből kívánom önnek, hogy ez tartósan
fennmaradjon, s ne akadjon el úgy, mint minden egyéb ilyféle vállalkozásunk - a
kassai Magyar Museum, az én Orpheusom és a mi nagyon tisztelt barátunknak,
Schedius úrnak folyóirata. A legtöbb mindig az ily művek kiadóin és
szerkesztőin áll, s én remélem, hogy ön vonakodni fog attól, hogy hosszabb,
száraz, csak kevés olvasót érdeklő dokumentumokat is felvegyen lapjába,
olyasmit, ami inkább történelmi apróságok gyűjteményébe, mintsem egy
tulajdonképpeni folyóiratba tartozik. Ez tapasztalatom szerint néhány vevőt az
írás iránt, melynek címét önnek kedve volt megtartani, langyossá tett és
eltávolított attól. Nagy türelmetlenséggel várom az ön periódikus írásának első
füzetét, valamint az almanachot is, s őszinte szívből fogom elmondani, milyen
benyomást tettek rám. Nagyon sajnálom, hogy a recenziókat kizárja a
folyóiratból. Az Annálisok nagyon kevés cikket hoznak magyar művekről, és ez,
úgy tetszik nekem, elég bölcsen van így, mert ugyan minek is kellene olyan
műveket, mint a Hungaria in parabolis vagy Fejes és Bárdosi munkáit ismertetni,
mikor azok a vevők legnagyobb részét kevéssé, vagy talán egyáltalán nem is
érdeklik s a nemzetre egyebet, mint szégyent nem hoznak…
Verseghy Aglájá-ját s Kisfaludynak imént megjelent
műveit fogom tehát recenzálni, s a recenziókat az Annálisok számára Önnek magyarul
küldöm meg... S hamarosan megküldöm önnek a magyar
irodalom körül oly nagy érdemeket szerzett Révai Miklósnak életrajzát is. Én
ugyan nem esküszöm az ő tanítására, sőt, voltam oly bátor, hogy megmondtam
neki, miben tért el az én vélekedésem az övétől, de igazságosan beismerem, hogy
csodálatraméltó ügybuzgalma, izzó patriotizmusa kivívta tiszteletemet, s
irántam való barátsága, mely utolsó órájáig tartott, leghálásabb szeretetemet
váltotta ki...
A Szauder-féle 249 levélből a 65. Fordította: Szauder József
K > Kis Jánosnak, 1809.11. 11…Fordított egyveleg
írásaim első kötetét Rumy
recensálta; de látnivaló a recensión, hogy az nem egynek, hanem sokaknak
munkája. Kijött az, amint Vitkovics írja Pestről, ki azt számomra egészen
kiírta, s megküldötte, a Bécsi Annálisok Júliusi darabjában…a
szertelen és haszontalan dicséretek pirítanak, öldökölnek…
K > Kis Jánosnak, 1810. 04. 07…Én ezt az igen
becses embert kimondhatatlanul szeretem, noha vele soha nem voltam. Nagy benne
a tűz; pedig az az, amit leginkább kell becsülni a Tudósban…az
oly fejek, mint Rumi, felvernek
bennünket álmunkból, s tanulni kényszerítenek
K > Szent-Györgyi
Józsefnek. 1810. 05. 28. Kedves
Barátom! …postára küldött emberem megjő, s kezembe adja az áprilisi
füzetet…meglátom nevemet…Felette visszás
behatást teve rám a dolog
/Váczy
jegyzete: „Ez életrajzot Kazinczy 1809. nov. 30. levele alapján írta Rumy s adta ki az Annalen der Lit. Und
Kunst des In- u. Auslandes folyóirat ápr. füzetének
125. lapján.” Váczy hosszan idéz a szövegből, „nem tudni, miért
tartotta Kazinczy ez életrajzot fojtó tömjénnek.” Kazlev 7. 594. old./ Kaz-Szgy. levelezés
K > Cserey Farkasnak, 1810. 06. 03…Engem, édes
barátom, pellengérre állíta Rumi. Az
Áprilisi füzetében a Bécsi Annalisoknak három paginányi
biográphiámat állítá-ki a Nézők kedvére. Felette visszásan hatott-meg ezt
olvasnom. Azt hitte szegény, hogy nékem s a Publicumnak is, nagy kedvet tesz
vele. Köszönöm akaratját, de az ilyen dolog engemet nem csikland. Fogságomat
egészen kihagyta. Ellenben a Hálai Lit. Zeit a tavalyi aprilisi füzetben oly
szép Recensiót ád Régiségeim s Ritkaságaim első kötetek felől, hogy ritkán
érzettem édesebb érzést, mint mikor azt olvastam…
K > Kis Jánosnak, 1810. 06. 28…Engem Rumi a Bécsi Annálisok Aprilisi Intell.
Blattjában a pellengérre állíta, megbecsülhetetlen barátságból…Biographiámat írta-meg. Midőn Januárban vagy
Februárban tőlem azt kérte, meg sem álmodtam, hogy ezt célzotta légyen, vagy hogy ez is történhessék…A magasztalások, az
unbedingtes Lob nem oly kedves nékem…
Kis János > K, 1810. 07. 14…Rumi Úr levele tegnap
előtt érkezett, melyben ígéri, hogy eljő s hogy Augusztus vége előtt itt lesz.
Igen örülök ezen, sok jót reménylvén tőle Oskoláinkra nézve…
Dessewffy J. > K, 1810. 08. 11…kis magyar
vesezetedet, melyet a búsuló atyai szív szült és amely
hozzám vala intézve, feleletemmel együtt anélkül, hogy tudtam volna előre
valamit felőle, megküldted nékie, ő pedig mind a két darabot itatós és selejtes
Almanakjába szúrta. Kikelvén a német fordító az egész Almanak ellen, szokás
szerint a benne található verseket is mind kíméletlenül legyalázta…Rumi Úr a Német turkáló illetlen kis csapásitól, neki
esik a gyalázónak… szerencsétlenek azon Magyar versek, amelyek egy Magyar
Országban költ német Almanakba oda tévednek…Legyen hát békével Rumi Úr,
és miattunk ne bosszankodjon. Mi pedig vigyázzunk jobban ezután szét futosó zabgyermekeinkre, ne hogy a kis német és Deák
tsapongók közé elegyedvén…/A jegyzetben olvasható Rumi német nyelvű
válasza a támadásra/
K > Dessewffynek, 1810. 11. 16…én
is segítek mást: Ruminak, hogy Sopronyba mehessen, s a Predikátori tóga helyett
a Philosophiai Cathedra palástját vehesse fel, anélkül, hogy kért volna,
K > Kis Jánosnak, 1810. 12. 27…A Recensiót által
küldöm Ruminak, hogy azt ő adja-be, s ha valamit kaphat érte, fordítsa
szánakodást érdemlő sorsának könnyebbítésére. Ez az igen jó ember felette
siralmas tónusú leveleket ír nekem; panaszkodik a szertelen drágaság és a
tanulók vadsága ellen. Sajnálom mind egyikért, mind másikért. Az elsőt mi is
érezzük, noha messzebb vagyunk Bécstől…
K > Rumynak, 1811.01. 12…Edler Mann! So nannte Sie
mein Herz…
K > B. Vay Miklósnak, 1811. 02. 02…A Golopi pincze
felől egy Mineralogus barátomnak, Prof Rumi Károly Úrnak írtam meg mind, amit
felőle a méltós. Generalistól hallottam s mind, amit benne láttam. Arra kér,
hogy küldjek neki egy darabot a fejér földből s még inkább abból a fekete
porból, melyet némellyek koromnak néznek, de én ámbár Geognista nem vagyok,
mingyárt elsorvadt fagyökérnek vagy elsorvadt fatőke porának néztem. Ez a
barátom a Somost nem Vulkanusi, hanem Neptunusi productumnak nézi. Imhol vannak
szavai /német
szöveg folytatódik/
2222.
Cserey Miklós — Kazinczynak.
M. Vásárhely. 1-a May. 1812.
….A’ Rumi Monumentumiról írtam, 40 Exemplárt hozatok Erdélybe, ’s ebből
még tovább is jut. Mihent nálunk holmi productumoknak az ára illendőleg
emelkedik, gondom lesz arra is a’ mit ajánlasz, hogy segéltsem. Hanem
megvallom, hogy a’ munkát nem ismerem: lehet, hogy nem függesztette ki
a’ nevét, ’s mikor olvastam, nem tudtam ki az összeszedő…
2459.
Kazinczy — Gr. Ráday Pálnak.
Jún 18d. 1813
Philos. Doctor Rumi
Károly György Úr, Professor a’ Sopronyi Evang. Iskolában, nékem
legszorosbb barátim között áll. Ő Cs. K. Magasága a’ Nádor-Ispán
elfogadta tiszteletét, hogy azon munkája, mellyet most szándékozik kiereszteni Monumenta Hungarica nativo sermone
seripta nevezet alatt, Ő Cs. K. Magasságának ajánltathassék. Pártfogása alatt
lévén tehát első Magistratusunknak illő hogy minden jobb fejek elő segélljék
igyekezetét. Erre kérlek kedves barátom, Tégedet is. — Péczelre azért megyen,
hogy a’ mit céljára valónak lel kincseid között, kiírhassa. Nyissd-meg
néki gazdag kincseidet, ’s engedd-meg hogy leírhassa, a’ mire
szüksége van. Jó és igaz lelkű embert lelsz benne, ’s nem csak nagy
tudományú, hanem a’ mi azzal nem mindég jár együtt, megtisztult fejű
embert is, és olyat, a’ ki a’ Hazát és a’ Nemzetet ’s
ennek nyelvét szereti. A’ külföld ezt a’ barátomat ismeri ’s
becsüli. Te és én azért is szerethetjük, mert Hazánkra ’s Nemzetünkre fényt
hozott, ’s felei közt ott áll, a’ hol a’ nagy Prónay állott
’s Superint. Kis áll. Ismertessd-meg őtet a’ Nagy-Atyád érdemeivel,
’s láttassd verseit…
2506.
Kazinczy — Gr. Ráday Pálnak.
Széphalom, Aug. 22d. 1813.
…Ne vond-meg Rumitól, ha házadnál ismét megjelenend, kegyességeidet, ’s
fogadd ismét úgy is mint igen munkás Tudóst, úgy is
mint igen szeretett barátomat. Kár hogy ez a tűz-ember iskolák’
tanítására fordíttatik, vagy inkább hogy tanítani kénytelen, hogy élhessen. Ha
én gazdag volnék, lakást ’s asztalt ’s valami kevés pénzt adnék
neki, ’s bezárnám könyveim közzé, hogy dolgozzon ’s nyomtattasson.
Alig ismerek embert a’ ki több jót tehetne; mert feje is jó ugyan, de
bizony a’ szíve is, ’s a’ jót, ’s a’ Nemzetet és
Hazát (noha Lutheránus magyar) igazán szereti. Parentheziszemért ne neheztelj;
nincs énbennem vallásbeli gyűlölség ’s bolondság; az affélén régen túl
vagyok…
2982.
Kazinczy — Rumy Károly Györgynek.
Széphalom, aug. 29. 1815.
…Az ön
Monumentái még nem érkeztek kezeimhez. Épen most várok egy csomagot
Trattnertől. Ha megérkeznek a példányok, mindent el fogok követni, hogy ön
pénzhez juthasson…
3046.
Cserey Farkas — Kazinczynak.
Kraszna 20dik Novembr. 1815.
…Én az napokba fogok Ruminak írni és árra
ajánlani magamot, hogy néhány nevezetes régi eredeti leveleket küldek nékie,
meljeknek helye lévén az eö általa dicséretes szorgalommal ki adott Monumenta Hungarorum-ba irassa le, és a
küldetteket szolgáltassa visszá. Ezen jó feltételembe a Te segedelmedre lészen
nagy szükséges. Rumi nem utazhatik régi kéz irások egybe gyüitésekért, a kiknek
vannak oljanok, a Nemzet ellen vétkeznek és Rumi szép fáradozásait becsülni nem
tudják, ha tőle kincseiket el tilttyák…
K > Döbrenteinek, 1817…Rumi látván, hogy Hormayr
felvette a B. Munkáját az Archivba, nem
késett, hírem nélkül az én recensiómat is felküldeni neki, mely a Rumi kezében
megvala. S íme Hormayr
azt Januáriusi Füzetében lenyomattatá…
Cserey Farkas > K, 1817.
05. 30…Rumi engem nagy és méltán nyughatatlanító bánatba hoza – én
nékie monumentumai számára igen becses eredeti kéz írásokat
több darabokra küldöttem – aszt írja nékem, hogy ezeket egy, a Döbrentey
kezibe számomra küldött pakétba küldi vissza – a peketot én vettem, de
abba semmi kéz írás nem volt…
Jegyzet: Rumy: „Minthogy a Magyar Emlékezetes
Írásoknak első kötetje tsak 500 példázatban jött közre, és oly számos vevőkre
és kedvellőkre talált, hogy az egész kiadás kevés idő alatt elfogyott,
elhatároztam magamat, hogy Jósef-napi vásárkor folyó esztendőben az említett
első kötetnek ismét 500 példázatban leendő megjobbíttatott, és Tek. Kazinczy
Ferencz Úrnak fontos előbeszédjével megbővített új kiadását Pesten Trattner
Úrnál megrendeljem…
…4-ik kötetje is kéz írásban
majd tsak nem egészen készen vagyon…”
K > Kölcseynek, 1817. 06. 14…Midőn Rumi Keszthelyre
ment, megtudta valakitől, hogy Pápay Ruszeknek írt, őrizkedjék Rumtól, mert
Rumi és én barátok vagyunk, s Rumi ezt nekem megírta. Rumi is vendég vala
Festeticsnek azon asztalánál, melynél Ruszek s maga Philos Munkájit és a
Mondolatot kiosztogattatá…
5557.
/pótkötet/
Kazinczy – Szűcs Dániel ügyvédnek. Széphalom
Januar 25d 1818.
…..A’ Rumi
könyveiből ismét zárok ide 2 explt ajándékban, 20 explt pedig eladás végett =
Horváth Ádám > K, 1818.
02. 26…Amit Horvát István és Rumy Károly tettek egymásnak, s a Költsei és
a Berzsenyi recensálásával az egész Nemzetnek;tíz
esztendeig is fülében fog tsengeni…én tsak magadnak írtam…ki nem
trombitáltam…
3665.
Kazinczy – Kis Jánosnak.
Széphalom Nov. 10. 1818.
….Rumi ez
idén Pesten volt. Kultsár ebédre hívatá hogy ott öszve békélhessen Horvát Istvánnal,
kivel pere volt Firmium miatt. Horvát megtudá mi végre hívatik, ’s meg
nem jelent. Rumi itt látá Ungvár-Németi Tóth Lászlót ’s a’ lelkes
ifjat megszerette. – Itt történt hogy Kultsár Rumit arra tüzelé, hogy
Ercseit és a’ Debreczenieket lúgozza-meg Recensiójában; mert ismeri
Ruminak éles tollát. Ez azt mondá, hogy azt a’ Tekint. Ur maga alkalmasabban
tehetné, de megszokta, hogy inkább a’ legrosszabbat is tömjénezze, mint
hogy igazságosan keféljen. – Rumi eltilta, hogy ezt ne tudassam másokkal;
’s fogadom Neked és Neki, hogy mással nem fogom…
3667.
Kazinczy – Szabó Jánosnak. Széphalom,
Nov. 10d. 1818.
…Én Rumit
sok eszt. olta ismerem, ’s characterében még soha sem találtam
hamisságot. Szíve nemes, feje jó, szorgalma csudálkozást érdemel. Éles, de az
nem hiba, hanem valóságos érdem ott, a’ hol a’ Tudományok virágzani
még mindég csak kezdenek, és a’ hol a’ sok czimborálók azt mondják,
azt csinálják, a’ mi magoknak tetszik
Bajza > Toldynak, 1824. 06. 01…Rumynak kötetlenül
vittem Horátzot. Midőn beléptem szobájinak egyikébe, az oldalsó ajtó megnyílt s
egy alacsony, fél lábra sánta alak lépett elém, mintegy ötven
évű, nyakán törülköző s álla beszappanozva /mert éppen borotváltatta
magát/ s ez vala Rumy. Vonásai
semmit nem jelentők, hangja egy hetven esztendős aszú öregé s szava együgyű, de
jó szívet festő. Nem nagyon látszott érdekeltetni a fordított Horátz által. Én
elmondám neki, miért jöttem hozz általadva a könyvet, s mivel kérdé, kihez
legyen szerencséje, nevemet s ezzel, mert ily alkalmatlan időben jövék,
ajánlottam magam..
4773.
Kazinczy — Guzmics Izidornak.
April. 24d. 1827
Utolsó postával vevém a’ Rumy levelét. Nem képzelhetsz szerencsétlenebb embert. Kenyér
nélkül van hagyva; sokan, mind azok köztt, a’ kiket elhagyott, mind azok
köztt, a’ kik közzé lépett, utálják, gyűlölik; Fejedelmünk Professorrá
kinevezni nem akarja; a’ Prímás, és annyi gazdag Püspök, neki kenyeret
nem ád; felesége ezt kiáltotta rá, midőn kiment, megtenni a’ Professiót:
szökjél inkább a’ Dunába!...
Szeder Fábián > K, 1828.
12. 10…Rumy már jól halad a honnyi Törvény-tanításban, és reménylem, hogy
tellyes bizodalmát megnyerendi nem csak hallgatóinak, hanem a Főbbeknek is, ami
neki a kívánt nyugalomra alapul fog szolgálni. Hallom, hogy szabad asztal s
szállás mellett 400 ezüst forint fizetése van, és két fiának, kik vele fognak
lakni szinte meg lesz tartások.
Bajza > Toldynak, 1829. 12. 10…Rumy valami ostobaságot
írt a Spiegelben a tótokról, mely a magyar nemzetet bántja. Mi feltüzeltük
Vörösmartyt, hogy ne hagyja feleletlenül, / az ilyen dolgokban Thaisz igen jól
viselte magát/ s ő írt is egy feleletet s elküldte Drescherhez. Ez a szamár ezt
írta rá: „Cseh, orosz, tót, lengyel tollharczra az ő nyelveken kell
felelni…”
DÖBRENTEY
GÁBOR
1785 – 1851
Nagyszöllős,
1786. december 1. – Buda, 1851. március 28.
A pápai református kollégium után a soproni evangélikus líceumban tanult, az
ottani Magyar Társaság tevékeny tagja volt. Wittenberg és Lipcse egyetemén
hallgatott bölcsészeti tárgyakat és jogot. Személyes kapcsolatot tartott a kor
jeles íróival, többek között Batsányival, Berzsenyivel és Kisfaludy Sándorral
is. 1806-tól Erdélyben nevelősködött. 1814-ben ő alapította az Erdélyi Múzeum című folyóiratot.
1820-tól Pesten élt. Hatalmas munkát végzett a Közhasznú Esmeretek Tára létrehozásában. 1831-36 között az MTA első
titkára volt. 1833-ban és 1835-ben összeállította az Akadémia évkönyveit. Nagy
érdeme a Régi Magyar Nyelvemlékek
köteteinek kiadása. A magyar ifjúsági irodalom egyik megteremtőjeként tartjuk
számon, széles körű irodalmi és közéleti tevékenységet is folytatott.
Felfedezte a róla elnevezett kódexet, szerepe volt a magyar népköltészet
gyűjtésének előkészítésében, a magyar színjátszás szorgalmazásában, s Kőrösi
Csoma Sándor útjának támogatásában. Művei: Karaktert festő s elmés mulatságos
anekdoták, Pali és Minka olvasni tanul, A kis Gyula
könyve, Huszárdalok.
* * *
A betűrendes magyar
enciklopédiák sorát a Döbrentei Gábor
(1786-1851) által szerkesztett Közhasznú Esmeretek Tára nyitotta meg, a Conversations-Lexikon magyarított
változataként. Ez volt az első modern, lexikonigényű vállalkozás, amely a német
Brockhaus-cég Conversations-Lexikonának harmadik kiadásán alapult, de jelentős
mennyiségű magyar címszót is beleszerkesztettek.
Orvostudományi munkák
Döbrentei Gábor: Előbeszéd
In: Erdélyi Muzéum. Első Füzet. Második Kiadás.
Pesten, Trattner János Tamás' Nyomtató-műhelyében. 1814. I–VIII.
[Szövegközlés: Hász-Fehér Katalin]
Ezen Időszaki-Irásnak
Kiadója, azt tette magának czélul, hogy a' megnevezendő tárgyakra, a' mennyire
csak lehet, jó Munkákat egybe-gyüjtsön, 's azokat Nemzetével közölje. Nem
akarja itten, az illy' Időszaki irásnak hasznát szélesebben mutogatni, tudják
azt minden jó érzésüek, és – mit ér az Irónak minden ékessen-szóllása
maga mellett, ha az Olvasóknak Java, a' sokat igérő pompás kapun bémenvén,
ízetlen házigazdára találna. A' kérkedő, fáradságot felszámláló Előbeszédek,
mindenkor az írónak gyenge oldalát mutatják.
De, épen ez által nem
akarunk mi, magunknak érdemet tulajdonítani, és az Olvasónak arra, hogy tőllünk
egészen tökélletest várjon mindenben, just adni. Mi csak ezen
darabokat, mellyeket ide felvenni jóknak leltünk, minden nagyzás nélkül
kívánjuk közre bocsátani. Mennél jobb, mennél feljebb való érdemüeket lészen
szerencsénk nyerni, annál nagyobb megelégedéssel nyújtjuk azokat
Hazánkfiajinak. Ha valaki találkoznék, a' ki ezeket kicsinységeknek nézné, ne
vonja magát azért vissza, hanem küldjön ő jobbakat, 's emelje azok által
Intézetünk' becsét. Mert, nem valamelly Irói büszkeségnek kielégitése,
irányunk, hanem a' nemzeti Literatura körűl való igyekezeteknek moz
gásba hozása. Ezért égtünk, és ennek, a' dicsőség' polczára való igaz
felemeltetését ohajtjuk melegséggel.
Azoknak Munkájikat,
kik akkorra igértek, midőn Muzéumunkat megindulva látják, elvárjuk, és őket az
együtt dolgozásra újra meghívjuk. A' pálya, íme megnyílt. –
Szabad lészen itten
akárkinek is megjelenni, 's azt, hogy számos jó munkás társak ne találkoznának,
a' Kiadó fel sem tészi. – Fel kell ébrednünk veszteglésünkből, mert ámbár
a' jelenvaló időkben több magyar írások jelennek is meg, mint akkor, midőn
szemünk még fel nem nyilt volt; még is Tudósainknak számokhoz képest,
Literturánk' mezeje igen kevés számú gyümölcsöt hoz esztendőnként, 's még
nagyobb részben csak veszteglünk. Hány megfutni való pálya van még, melly nagy
elméket vár! Az álom, melly a' Nemzeti nyelven ólom szárnyakkal ült, eléggé
fájdalmasan hosszú volt. Mi már látjuk, hová mehetünk, mit nyerhetünk annak
becsben-tartása által, és – látva ne cselekedjünk? Illeti é a' férjfit,
a' nagyra-törekedő lelket az akadályoknak leveretett lélekkel való elnézése?
– A' tisztán látó ész, melly érti, mit 's miként kellene cselekedni, hogy
azzal a' Közönségnek használjon, ha munkátlan, skatulyába zárt arany. Látni
mennyei ragyogásában a' nemest, hasznost, mellynek a' Nemzet közé elplántálásán
talán mi is segíthetnénk; de azt nem eszközleni, melly emberi
elrendeltetésünket kicsinyitő tengés a' világon! Érezzetek buzgóságot
Hazafiak! készitsetek olly munkákat, mellyek az Idegenekéinek erejével
hatalmasan megvivnak. A' tiszta érzésü Unokák nyelvére meleg szív fogja adni a'
nemes fáradságért a' dicséretet, 's lesz idő, mellyben a' jeles pályát
futottnak hamva felé áldozva fogja tenni az Emléket, az érdemet megismérő
maradék. De, minek a' serkentés? A' más buzditásából jövő felgyulás, ismét hamar
elmúlni szokott, jelesnek tette nélkül. És örökké csak a' serkentés' idejében
maradjunk? Csak az tészen nagyot, a' ki idegen ébresztgetés nélkül is tudja
magát, a' véghez-vitelre önnönmagától gyúlasztani. Magunktól kell az áldozó
tüzet fenntartani tudnunk, melly szentűl égjen mint a'
Vesztáké.
Muzéumunknak tárgyai
ezek lésznek:
1. Hazai 's Külföldi
hires és érdemes Személyek' életirása.
A' két Haza földje
sok jelest takar, és mi többnyire borostyán-nyujtás nélkül hagyjuk őket fél
elfelejtésben. Nem hogy a' poet's cornerbetennők hamvaikat, 's emlékjeket, de
életek' leirását is kénytelenek vagyunk idegen nyelven olvasni! A' mi egykor a'
Németekre, az reánk illik még mostan is. Ezt mondotta, t. i.
Herder azoknak: "Jegyezzétek fel az emlékezetre méltókat ti hallgató,
szorgalmatos, félénk Germanusok! Ti, ebben nagyon elmaradtatok más Nemzetektől.
Azok Hőseiket, felfedezőjiket, jeles Férjfiaikat 's Asszonyaikat hattyú vagy
sas szárnyakon emelték a' felhőkig, ti, fáradtan és elfelejtve hagy
játok a' magatokéit hamvaikban." – Készüljenek jó életirójink,
terjesszenek fényt dicsőült Nemeseinkre, gyújtsák fel a' Nemzetet fijainak jó
megismértetések által önnön maga becsülésére.
2. Nemzetek'
Karakterét 's azoknak földjeiket ismértető Útazásoknak
rövid kihuzásai.
3. Hazánk' történeteit vagy nyelvünk' régibb
állapotját világositható megjegyzések.
5. Az Olaszok,
Francziák, Anglusok, Németek Literaturájoknak bővebb ismértetése.
6. Erkölcsi Elbeszélések.
7. Magyar, és ollyan
nem magyar Irásoknak, mellyek Hazánkat illetik, kritikai megitéltetése.
A' józan Kritika,
melly a' Munkáknak magas szépségeit, de fogyatkozásait is kijeleli, nagyon
segiti a' tiszta izlésnek, érzésnek terjedését, 's akármelly Nemzetnek is az
Irásban való haladását. De, ezen méltóságában csak
akkor marad meg, ha rajta félszegségeket nem veszünk észre, 's önnönmaga magát
kritika alá nem adja. Tiszta ellátásu lélek diktálja őtet, mivelt érzés
igazgatja, nem veszen a' bosszútól epét, sokkal nemesb, mintsem hogy
Irígységtől magát alacsonyságra hagyná ragadtatni. Nem a' személyt nézi, hanem
a' dolgot, 's midőn ebben azt feltalálta a' mit méltán dicsérhet,
megfelejtkezik, ha az Iró barátja é vagy ellensége. Magaviselete mértékletes,
szava nem indulatos: hanem a' valóságot csendesen kereső. Mikor szépre akad,
felmelegedve kiált fel, a' dísztelent látván, azt kitörli ugyan, de ahhoz
hasonló dísztelen mocskolásokat elkerül, mert nemes kényessége azon túlemeli.
Őtet az igazság' leányának kell tartanunk. – Ezen mérték szerint vesszük
fel ide minden kritikát megérdemlő magyar írások' megítéltetését. Nevezetlen
maradni vagy nem, minden béküldőnek szabad tetszésére hagyatik, mind a'
kritikák, mind a' fenn nevezett tárgyú Munkákra nézve. Csak légyenek azok
fontosak, tiszta és csinos magyarsággal írottak, valamint a' többi darabok is,
írójuk bizonyosan kiadatva fogja látni czikkelyét.
8. Nevelést tárgyazó gondolatok 's
észrevételek.
Ez a' mező még szinte
egészen pallagon áll nálunk. Méltó vólna valójában az ahhoz értőknek és
tapasztaltaknak ennek közöttünk lévő fogyatkozásit felfedni.
9. Minden Fűzetnek
végén Tudósitó Levelek, mellyekben, Hazánkfijainak literaturai, 's egyéb
hasznos igyekezeteik felől hírek
lesznek, vagy hasznos felfedezéseket megismértetnek.
Mindazonáltal nem
kötelezhetjük magunkat, hogy minden füzetben az elészámláltak közűl mindenkor
munka álljon, mert azt a' bégyülendő darabok' minéműsége fogja meghatározni, 's
ezen tárgyakat inkább a' béküldeni akarókért kivántuk
előre kijelelni. – Azt sem ajánljuk, hogy minden fűzet' elébe mejjképet
tészünk. A' közelebbi néhai Erdélyi K. Püspök Gróf Battyán Ignáczé
lészen, melléje téve életének 's K. Fejérvári Intézetének leírását. Minthogy a'
kép' metszetése nem a' Muzéum fundusa' költségébe kerül, füzetünket az se
drágábbá nem tészi, se olcsóbbá, ha nem lesz is.
Nagyobb Munkából való
fordítások' töredékét nem vesszük fel, kivévén, ha valamelly genialis munkának
legjelesb helyeit, mellyeknek fordítása Nyelvünknek nyereségére szolgál, nem
kapjuk. Külömben is jobb, ha az Iró, a' helyt, hogy a' Publikumnak itéletét igy
akarná kilesni, azt józanon egyenesen ítélni tudó barátjainak küldi
általnézésre 's Egészet ád.
Kérjük azokat, a' kik
valamelly munkán dolgoznak, ne sajnálják arról a' Kiadót tudósítani, hogy azt
a' végen álló levelekben kihirdethesse; mivel abból némelly hasznot
reménylhetünk, ha Literatoraink igyekezeteket egymással közlik.
Muzéumunk, Erdély'
három fija és négy leányának pénzbéli segedelme utján indulhatott meg, kiknek
neveiket annak idejében a' Közönség előtt is háládatosan fogjuk emliteni. Az ők
készségek által szerezhette meg a' Kiadó ezen itt látható új betűket, mellyeket
Bikfalvi Falka Sámuel hazafiúi közbe-járásával, ugyan őáltala készitve
a' Budai Királyi Universitás' Betűöntő műhelyéből hozatott. Az ők segitségekkel
szerezhetett az első fűzetre elegendő nyomtató papirosat, a' Kolos-Monostori
papiros malomból, 's fizethette ki a' nyomtatást. Ezen egybe-tett pénze lévén,
az előrefizetés már csak a' második fűzet' kiadására for
ditatik, a' másodikért jövendőből pedig, a' harmadik segitődik elé, 's igy a'
többiek. Nem fog tehát a' Munka fennakadni, csak a' mint feljebb mondottuk,
jelesen kidolgozott darabokat kaphassunk, 's ezeknek olvasására elegendő számu
vevők találkozzanak.
Kimondhatatlan
gyönyörűség látni, tapasztalni azt, midőn Hazánknak fijai és leányai között
olly' nemes lelkekre találunk, a' kik minden hiv Magyarnak kivánságát, hogy
Nemzete a' dicsőség' pályáján menjen, haladjon, bétölteni készek, és azt
elésegítik.
Azon lészünk, hogy az
egybe-gyűlt summa Literaturánk' elémozditására lévén gyüjtve, arra fordítassék.
Minekutánna az, a' nyomtatványokból megfordúl, módot fogunk keresni, legjobban
lehető hasznavételére. – Ez vala épen feltételünk, midőn magunkat egy
Literaturai fundusnak egybe-szerzésére adtuk, hogy az által, mind egy folyó
Irás indulhasson meg, mind, azzal későbbre valami egyéb Jót is
elémozdíthassunk.
Bárcsak azok is, a'
kik egy magyar időszaki folyó Irásnak hasznáról hasonlólag gondolkozva,
gyűjteményhez kezdettek, látván itt a' nékik is szükségesnek vélt tőkepénznek
egybe-gyülését, a' már nálok lévő Munkáknak hozzánk való küldésére
birattatnának. Igy cselekvék már Szemere Pál, ki, egy folyó Időszaki
Irást Pesten akart megindítani, 's mivel a környűlállások szándékának véghez
vitelétől eltartóztatták, jó csomó Gyüjteményét a' Kiadónak küldötte.
Megfelejtkezve önnön magáról, örömét találá barátja' segitésé
ben, és elég vala néki, látni a' szándék' bétellyesedését. Azon darabokat,
mellyek ebből vétetnek, kijelelni kötelességünknek tartjuk.
Utoljára azt
jegyezzük meg, hogy semmiféle Munkákat, mellyek a' Vallás józansága, a' Haza 's
Fejedelem ellen szóllanának, Muzéumunkba fel nem vészünk.
Kolozsváratt,
Novemb. 1813.
JANCSÓ Elemér: Döbrentei Gábor élete
és munkássága.
Kolozsvár, 1944. Minerva.
/Különnyomat az Erdélyi Tudományos Intézet 1943. évi Évkönyvéből./
Fűzve, kiadói borítóban.
|
kikiáltási ár: |
3 000 HUF |
|
leütési ár: |
3 000 HUF |
|
aukció időpontja: |
2009.04.18. szombat 10:00 CEST |
Endrei Zalán:
A régi magyar költészet remekei A legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig
Kosmos Műintézet Kiadása 1903
A
kötet öt Döbrentei verset tartalmaz.
További Döbrentei-vesek olvashatók a h 08-32 Versek a levelezésben c. fejezetben.
Orosz László. Döbrentei – Katona, Berzsenyi.
Csetri Lajos emlékének. Döbrentei Gábor hosszú ideig a magyar
irodalomtörténet kitagadott gyermeke volt…
www.forrasfolyoirat.hu/0609/orosz.pdf
Kirekesztését korábbi támogatója, Kazinczy kezdte. K
> D, 1829. 04. 02…az én hajlandóságom nélkül legfeljebb is egy
falusi papocska levél vala, nem nagy talentumod s talán még kevesebb
tudománykád többet nem ígérhetének…
…Kazinczy
híveinek táborába tartozott pályája első szakaszán Döbrentei Gábor, akit
képességein messze túl értékelt Kazinczy, s
akitől a húszas években már elfordult egykori patrónusa. Döbrentei a
Conversations-Lexikon-i pörben játszott ellenszenves szerepet, Dessewffy
Józseffel együtt (1771–1843), aki szintén Kazinczy méltányolt
író-társai közé tartozott a század elején…
/Spenót/
* * *
RÉGI MAGYAR
NYELVEMLÉKEK 1. – Temetési
beszéd és könyörgés, Ótestamentomi néhány könyv, kiad.:
DÖBRENTEI Gábor, Buda, 1838;
RÉGI MAGYAR
NYELVEMLÉKEK 2. – Kinizsy Pálné
Magyar Benigma imádságoskönyve [Czech-kódex] 1513, Vegyes tárgyú régi magyar
iratok, 1342–1599, kiad.: DÖBRENTEI Gábor, Buda,
1840;
RÉGI MAGYAR
NYELVEMLÉKEK 3. – Tatrosi
másolat 1466; Vegyes tárgyú régi magyar iratok, 1540–1600, kiad.: DÖBRENTEI Gábor, Buda, 1842;
RÉGI MAGYAR
NYELVEMLÉKEK 4/1. – Góry
sziromirat kódex, kiad.: DÖBRENTEI Gábor, Buda, 1846;
RÉGI MAGYAR
NYELVEMLÉKEK 4/2. – Egyházi
vegyes könyv (Winkler-kódex), kiad.: DÖBRENTEI Gábor,
az eredetivel összevetette és előszóval ellátta: VOLF György, Buda, 1846;
* * *
Toldy Ferenc gyászbeszéde az akadémián 1851. május
26-án…megkezdte az akadémiának nem mindig elégséges segedelmeivel
beutazását a két hazának régi magyar iratok keresése végett. Több mint hatvan
levéltár lön ekképp kikutatva általa…eredetiben
összehordva vagy másolva számos irományok, melyek ötven nyalábnál többre
szaporodván, tekintélyes magyar Leveles Tárt alkotnak…megindult gondjai
alatt a Régi Magyar Nyelvemlékek
kiadása és nyolc év alatt négy tetemes kötetre szaporodott…
2005.
dec. 5. hétfő 15.00
Emlékülés
Döbrentei Gábor születésének 220. évfordulója alkalmából
Maróth Miklós akadémikus, a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának
elnöke: Elnöki megnyitó
Meskó Attila akadémikus, az MTA főtitkára: Döbrentei Gábor
munkássága és a Magyar Tudományos Akadémia
Kiss
Jenő akadémikus: Döbrentei Gábor és a
magyar nyelv ügye
Döbrentei Gábor
hagyatékának feltárása
Csetri Lajos 1990-es
monográfiájában felhívta a figyelmet arra, hogy Kazinczy Ferenc egykori barátja
(majd ellenfele), az Erdélyi Muzéum szerkesztője, a Magyar Tudós
Társaság (Magyar Tudományos Akadémia) titkára, a budai színjátszó társaság
egyik vezetője a korszak egyik legképzettebb gondolkodója is volt…. A
kortársak ellenszenve nagy mértékben hozzájárult
ahhoz, hogy az utókor számára Döbrentei alakja és irodalmi szereplése
alulértékelve maradt fenn, hagyatékát senki nem kísérelte meg összegyűjteni.
A Szegedi Egyetem
Klasszikus Magyar Irodalom Tanszékének hallgatói és doktoranduszi csoportja
Hász Fehér K. vezetésével dolgozik a
Döbrentei-hagyaték feltárásán. A készülő kötetek
1) Döbrentei
Gábor levelezéséből
Az
1804–1851 közötti kéziratokból eddig a következő levéltárak anyaga áll
rendelkezésünkre:
A
romániai Országos Levéltár Kolozs megyei Igazgatósága [Kolozsvári Állami
Levéltár]; A kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára;
A kolozsvári Akadémiai Könyvtár Kézirattára; A kolozsvári Unitárius Egyház
Kézirattára; A kolozsvári Református Egyház Kézirattára; Österreichische
Nationalbibliothek – Autographensammlung; A Pannonhalmi Főapátsági
Könyvtár Kézirattára; MTAK Kézirattára; OSZK Kézirattára; Petőfi Irodalmi
Múzeum; Szemere-tár; A Tiszáninneni Református Egyházkerület Nagykönyvtára
(Sárospatak); Az egri Főegyházmegyei Könyvtár Kézirattára.
Eredmények:
1500 levél (magyar, német, francia, angol, olasz és
latin nyelvűek), ezekből napjainkig 653 levél jelent meg különböző közlésekben;
847 levél a készülő kötetekben fog először megjelenni. Előzetes tájékozódás
alapján mintegy 6–700 levélre számítottunk. Időközben derült ki, hogy a
kolozsvári és a magyarországi anyag lényegesen nagyobb ennél, és az is, hogy a
már közölt levelek egy része csaknem használhatatlanul pontatlan. Kuun Géza,
Récsey Viktor, Jancsó Elemér, Váczy János, Merényi Oszkár, de még Szauder
József is téves olvasatokkal, pontatlan keltezéssel és címzett-azonosítással,
téves lelőhelymegadással, következetlen átírással, nemegyszer mondatok vagy
szövegrészek elhagyásával (sőt betoldásával!) dolgozott. Ezért minden egyes
közölt levél esetében – ha megtaláltuk –, a kéziratot vettük
alapul.
A
meglévő levelek utalásai szerint ugyanis még több száz levél hiányzik. Teljes
egészében hiányzik a Gyulai Lajos–Döbrentei-levelezés.
2) Döbrentei Gábor naplói
A kéziratkutatás
során fedeztük fel Döbrentei Gábor két naplókönyvét és több naplószerű
feljegyzését. Jegyzetelt átiratuk sajtó-készen áll.
3) Döbrentei Gábor tanulmányai
Két
kötetben jelennek meg, az Erdélyi Muzéumban, a korabeli folyóiratokban,
lexikonokban közölt és kéziratban maradt értekezések, kritikai igényű
jegyzetapparátussal.
4) Döbrentei Gábor szépirodalmi munkái
A
kötet Döbrentei publikált és kéziratban maradt műveit tartalmazza –
elbeszélő költeményeit, líráját, levélregényét, drámafordításait.
5) Erdélyi Muzéum
Hallgatói
és doktoranduszi közreműködéssel készül a debreceni Csokonai Könyvtár.
Források. Első folyóirataink sorozata számára az Erdélyi Muzéum
teljes anyagának sajtó alá rendezése.
KAZ-LEV
884.
Kazinczy — Döbrentei Gábornak. Ér Semlyén
Februárius 28d. 1806.
….Grófné halálára írt elégiájára nézve, hogy
a’ mely versre a költő kérve van, abból erőltetett vers lesz, ’s az mást meg nem indít. Semmi sincs
is triviálisabb, mint az alkalmatossági versezet. Nem fog az senkit érdekelni,
hanem ha a’ költő eléggé bölcs, a’ Személy magasztalásait a’
dolog magasztalásaivá által változtatni. — «Csokonai
megholt!» — Erre azt lehetne mondani a’ franczia
Comicus’ szavaival: temessétek el! — A’ Muzsák annyi halált
megsirattak már, hogy az efféle versek kevés könnyeket fognak facsarni;
’s gyanúba hozták magokat, hogy jajgatásaik bérbe fogadott Praeficák
jajgatásai. Ille dolet vere, qui sine teste dolet! Azonban nem lehet őket
eltiltani, hogy kedveseiket siratgassák, ha bár minket sírásra fakasztanak is.
Jó; de ha sírnunk kell, viszont azt kívánjuk tőlök, hogy fájdalmok, melyre
olvasztának, légyen édes fájdalom.
A’ Balatonhoz írt hexameterek kedves érzést zengenek.
De a’ hexameternek egy bizonyos numerusa, rythmusa vagyon, mely ellen
véteni nem szabad. —….
917.
Döbrentei Gábor — Kazinczynak.
Vittenberga, Május 7kén 1806.
…Barátjának fogadott a’ Tekintetes Ur,
engemet? Óh, melly örömmel irhatok hát már ezután az Alföldre, mert, —
félékenyen teszem ide — Kazinczymnak írok. Verseim’ recenseálása uj
lelket önte belém. Bár kiönthetném valóságosan azon érzéseimet, melyeket Hazám’
boldogítására szívemben táplálok. Kedves volt nekem, hogy a’ Tekintetes
Úr oly édes leereszkedéssel, oly bizodalmasan irt…
K > Döbrentei Gábornak, 1809.11.13…Ne hagyja az Úr
hiú álommá válni a reményemet, hogy kritikus írást fogunk olvashatni magyar
nyelven. Menni fog az, csak jól kezdődjék. Jól fog pedig, ha derék munkás
társakat választ az Úr és a rossz versecskéket semmi tekintet miatt fel nem
veszi írásába. A munka nem oly nehéz, mint gondoljuk. Elő kell venni a bécsi
annálisokat eleitől fogva s le kell fordítani…Az
Úr volna a redaktor s osztaná ki a lefordítandó vagy kidolgozandó
darabokat…Pesten hány jó fej van, hány az Úr hazájában!…sokan
ellenségeikké lesznek a nem kedvező recenziók miatt…de barátjai is
lennének…
Döbrentei Gábor > K, 1809.12.13…Szebenből…egy szép
őszi napnyugtakor a harmadik stációnál jöttem, midőn az úton…kedves
menyecskét nehezen menve megpillantottam…Megállítám a postakocsist
…Meggyes felé megyen, felvettem a kocsira…A
postamesterné beteg lévén Meggyesen, egy fogadóba mentem, de a rest szász
fogadósné nem készített kérésemre semmit …
Meg fogom próbálni azt a pályát, melyet a tekintetes
Úr elejbem mutat. Felvállalom a Literatur Zeitung kiadását…A kiadás, úgy gondolom, nem kezdődhetik elébb 1811dik
esztendőnél, mert elébb munkákat kell egybe gyűjtenem s könyvnyomtatót.
Köszönettel veszem oktatását a Tekintetes Úrnak…Szemere
is készült. Arra kértem én, hogy álljon a Múzsák Almanachja kiadásába
hozzám…Magyar fordítások recenziója fog belé menni, Dante
A nyomtatás költségére úgy gondolom, legjobb lenne, ha
előrefizetőket szednénk. Különben az lassan kél el s az exemplárok rajtam
maradnak…
A felvetett társakon kívül senkitől nem fogok munkát
elfogadni, s így elkerülhetem, hogy olyan idétlen szerelmesi, névnapi raptusok,
mint a Segítőben, Mindenes Gyűjteményben vannak, nem fogják lealacsonyítani a
munka becsét…A híradást Kultsár a Magyar Kurir,
s a Pozsonyi Újság által akarom tétetni. Adja a
tekintetes Úr kérem, a hozzá való
tanácsát…
Döbrentei Gábor > K, 1810.01.11…A Múzeum kijövése egy esztendővel tovább
haladt…a püspöknek néhány darabok nem tetszenek…Plánumomat ki
akarom vinni s reménylem, hogy ezért
Tekintetes Úr munkabeli segedelmét tőlem meg nem vonja…Orczy, Csokonai,
Ráday életéhez most gr. Török Lajosét s Viczayét is kérem, Képeiket most várom.
Hát a Tekintetes Úr mellyképét mikor kapom?
K > Döbrenteinek,
1810. 01.22…Még nem hajnalla ma s nem alhatám. Egy epigrammát
csináltam, kicsúsztam a lámpához s papirosra írtam, hogy el ne felejtsem
reggelig. Haszontalan! Nem jőve álom szemeimre. Wesselényire emlékeztem…Egyszerre kész vala az epigramma s oly jó, hogy az
antológiában bízvást elállhat…Igaz, amit mondok.
…Örvendek, hogy Wesselényi eránt ezt a háládatos tisztelet jelét
adhattam…
Mindenen nem segíthet még Eszterházy és Festetics is. De mennyin és
gyakorta mely kevéssel segíthetnének!
…Rossz időket értünk könyvnyomtatásra nézve Bécsben 1 pengő arany
= 50 ft…akartam fizetni Kiliánnal. De az fel nem
vette, félvén a cursus megváltoztatásától. Képzelheti az Úr, hogy most ezer
summa mennyibe kerülne. Könyveket többé a külföldről nem vehetni…most praenumerátort sem kap sokat: különben belé
veszhet. Irtóztató dolgok érhetnek bennünket, ha az Uralkodás a veszedelmet el
nem fordítja. Nem jó, mikor az Uralkodás bizodalmát elveszti…
Döbrentei Gábor > K,
1810.02.07…Kedvem lett volna átkozni a posta hibáit, mely annyira
késleltette az ő kedvéért leírt utamat…Mit mond a Tekintetes Úr
meséimhez…A bagoly és a többi
madarak…
Goethe írásait mindeddig nem kaptuk. Bárcsak hamar jönnének…
K > Döbrenteinek,
1810.03.16…Az Úr Borsi Sapphicusáról nem mondhatok elég szépet.
Gyönyörű kis darab…az epigrammák…nem
eléggé köszörült hegyek, nem elég éles bennek a point. A két fabula igen jó…Ajánlom magamat becses barátságába…
K > Döbrenteinek,
1810.04.07…Nagyon köszönöm az Úrnak a híreket Wesselényi felől,
nevezetesen hogy mit mondott a haldokló óráján…mi az mégis, amit Erdély
ennek a colossalis nagyságú férfinak balul veszen…
Az Úr igyekezetét journálunk iránt nem hátrálni, hanem teljes
tehetségem szerint elősegélleni fogom, mégpedig minden tekintetben…
Döbrentei Gábor > K, 1810.04.24…Éppen most végeztem el a
Wesselényire írandó…töredékjét. Ide írom, elvárván felőle az ítéletet:
„Omolva csattogsz széles folyója Zsibónak. Semmivel nem gondolva
folysz kimért utadon…Wesselényinek tekintete
szelíd, mint a lemenő nap sugarai…”
K > Döbrenteinek,
1810.05.05…mindig többet szeretnék az Úrnak mondani, mint amivel
leveleim eltelnek.
A két óda bizony igen szép munka. Régen gyanítom már, hogy az Úr ebben
a nemben…teheti a legszerencsésebb futást…
A Csereyhez írt epistolát Kisnek küldöttem meg…Ebben
a nemben ő közöttünk a mester, ki mindnyájunkat taníthat…
Balkay Pál…Kreutzinger által festett képemet…nem
győzi csudálni…Kreutzinger sok munkát úgy fest, hogy lehetetlen
kiismerni…
Olvastam Czinke Holmiját. Gyalázatos firkálás…
K > Döbrenteinek, 1810.
05.18…A Wesselényire írt darab töredéke annyira
megrázott, hogy lehetetlen felőle nagy megindulás nélkül szólnom…Én az
Urat csudálom…
1815./Vácy/ Döbrentei
> K, 1810.08.04…Kolozsvártt a jövő januárius kezdetével az Erdélyi Múzeumot küldeni
elkezdtem…Cserei…eleinte azon kételkedett, hogy Erdélyben olyasmi
nem megyen…drága a nyomtatás! Az első füzet kinyomtattatván, kiírok
Kultsárnak s Détsynek, hogy hirdessék ki. A füzeteket elküldöm itt is néhány
helyekre, el Magyar-Országra is…
Minden füzet 8-10 árkus lesz, minden fertály esztendőben…Az elsőben ezek lesznek: a magyar literatúra
történetei. Kazinczy…Himfy szerelmei recenziója…A
tek. Úr verseit a második füzetre hagyom…
Cserey Farkas > K, 1810.08.25…Döbrentei versei és a
Magyar Museumról való anonce még mind a censurán hever, e valóba nagyon keserít
engemet, az ilyen slendrian censort szeretném káplár pálca alá adni, had
tanulna jó rendet…
K > Döbrenteinek,
1810.08.26…Újhelyben öszve akadtam Kovacich úrral, kit a palatinus
utaztat az országban hogy a múzeumnak holmi kincseket gyűjtsön,
vegyen…Széchényi…Miller Jakab Ferdinándot és nem
Kovachichot…tette bibliotecariusnak…Miller sem a bel-, sem
külföldön nem vont figyelmet magára…aranygyapjas pántlika fityeg a
nyakán …Én pedig, ha az én nyakamon fityegne az a gyapjú, én
Kovachichal kevélykedve jelennék meg in publico, tudván, hogy az én gyapjúságom
felől 50 esztendő múlva is kevesen fognak valamit tudni, de Kovachichot
mindaddig tisztelettel fogja emlegetni a magyar, míg magyar lesz…
Minden fertály esztendőben 8-10 árkus lesz. – Ez valóban kevés,
édes barátom! Ha nem holnapos, hanem fertály esztendei írássá
csinálja az Úr a journált, úgy legalább adjon neki justum volument, 18-20
árkust…
A Napóleonra írt Elfolya két ezer év darabomat én annál inkább
szeretem, minél későbben olvasom…Tűz van
benne…
Cserey Farkas > K, Kolosvárt, 1810.09.09…minő hitvány lélek
van a mi embereinkbe, itt most diéta vagyon…igen kevés számban jelentek
meg Legtöbben a szász nemzet követei közül voltak…jele annak, hogy ők a
cultúrának barátai. Sajnálom, hogy oly sorsra alacsonyodott nemzetem…ez az erdélyi nemzet úgy meg van kicsinyülve, hogy ha
egy jó feleségnek szövetsége nem tartóztatna, ide hagynám őket…Annyira se
mehettem, hogy Döbrenteinek az Erdélyi
Múzeumról szóló hirdetményét…minden napi unszolásom után is ki tudjam
nyomtatni. Minden dolog nagyon kicsiny lábon áll itten…Küldöm
Wesselényi Miklósnak egy, az atyámhoz málhás korában írt levelét…
K. > Döbrenteinek,
1810.09.19…Öröm nekem látni, hogy az Úr egész tűzzel
gondoskodik a Múzeum kieresztéséről. Én holnap indulok Semlyénbe s viszem
magammal azt a csomót, melyet ennek elősegélésére készítettem…Itt
könyvet nem kapni, s Pestről pedig haszontalan várok. Soha nem láttam oly hideg
embereket, mint a mi pesti barátaink…Még
februárban lement oda Daykám…hozzá fogtak-e a nyomtatáshoz? Egy sort
sem…
Keutzinger által festett képem…az Úrnak
ajándékba küldeném, de erszényem ezt a költséget nem győzi…
Cserey Farkas > K, 1810.10.12…minden igyekezetemmel azon
vagyok, hogy Döbrenteinek periodikus
írása 1. januári megjelenhessen, őfelségétől erre szükségképp megkívántató
engedelem nyerésére megkértem gubernátorunk őexcellenciáját…
K > Csereynek,
1810.12.14…Döbrentei és Szemere nemzetünknek Literatur Zeitung
formát adnak s éppen erre vala a nemzetnek legfőbb szüksége. Eddig sem azt nem tudtuk,
mi történik a tudományok körül nálunk, sem azt mi a külföldön.
K > Döbrenteinek,
1810.12.27…Azt véltem, hogy az Úr…az Erdélyi Múzeumnak
valamely mustráját fogja megküldeni, hogy abból a formátumot, betűket, papirost
ismérhessem…
Töviseim…megjelennek…de ha úgy
tetszik az Úrnak, éljen vele teljes szabadsága szerint…
Döbrentei Gábor > K,
1811.03.16…A Múzeum iránt pedig én forrva, égve tettem lépéseket…a püspök ítéletét megírtam,
Szilágyi pedig más okokat hord elé. Lehetetlen már addig megindulnia, míg magam
nem megyek Kolozsvárra…
Virág két poétai levelet…Vitkovics egy
ivó-dalt külde Múzeumom számára…
…kérem, küldjön Múzeumomba munkákat…
K > Döbrenteinek,
1811.04.21…Ha tetszik a háború – pedig ó mely sokaknak
tetszett – tessék a következés is…nevetséges dolog volna, ha
keservet nem vonna maga után…az ember még a XIX százban is retteg az
észtől…
Őszentsége letette a pápaságot és maga helyett egy kardinálist neveze
annak…aligha több pápa lesz. Ha pedig lesz
csakugyan, úgy az Fesch lesz vagy Mauray /VII. Piust Napóleon léptette le,
Mauray N. sógora, de nem lett pápa, mert megölte az
ellentábor. B.G./
Töviseimet, Virágaimat beküldém Erdélybe Csereyhez eladás végett. Kevés
exemplárt nyomattattam, mert 1 rizma papiros 40 f…
…az Erdélyi Múseum elmarad…Most
semmit sem lehet nyomtattatni…a mecénások sem nyitották meg
erszényeiket…
2070.
Kazinczy — Sipos Pálnak.
Széphalom, Sept. 27. 1811.
…A’ kis Döbrenteinél szeretetre méltóbb fiatalembert alig ismerek.
Feleségem nagyon megszerette. Gyönyörű láng ég lelkében. A’ poesisnek
vannak oly nemei, melyekben ő nagyon szerencsés. Az az egy baja hogy erejével
nem tud gazdálkodni, és sokra terjeszkedik ki…
2664.
Kazinczy — Sipos Pálnak. Széphalom, Maj.
22d. 1814.
…..Tegnap vettem postán Döbrenteitől az Erdélyi Muzéum I. Füz. sokkal jobb mint remélni mertem. Vitkovicsnak itt olvastam először egy
gyönyörű Horátzi lélekkel írt Epistoláját. Vir bonus est convivaque comis
— az a’ baja hogy a’ procuratorság sok idejét elvonja,
‘s nagyon szereti a’ kancsózást barátjai között. Pedig nem gazdag.
Ebédjein, és vacsoráin sok palack bor ürül, ‚s
maga danol, és minden ember nála eszik…
3177.
Gr. Dessewffy József — Kazinczynak.
Kassán, Ápr. 4-dikén 816.
…Megint
kaptam egy Levelet Döbrenteitől; közlöm azt.
…Kolozsvár,
Martz. 18d. 1816.
……azon 100
Rftokat, melyeket a’ M. Gr. Úr az Erdélyi Muzeum elémozdítására nyújt.
Köszönni fogom olvasóim előtt-is. Á’ IV-ik Fűzet negyed nappal ez előtt
érkezett meg hozzám. Minden kéréseim híjában voltak, a’ Corrector tele
hagyta nyomtatási hibákkal, mellyek néhol az értelmet elforgatják. Kíntelen
vagyok most azokat itt kinyomtattatni az Erdélyi Előfizetők számára. Ez arra
kintelenít, hogy a’ következő Füzetekkel meg-álljak, míg vagy Pesten jobb
által-nézőt nem kapok, vagy itten, a’ mint ígéret vagyon, új betűket nem
állítanak fel. Az V-ik Füzetbe jő A’ Franczia
Nyelv kimívelése történetei, hol sok Franczia Irók nevei, könyveik fordulnak
…A’ jövő Debreczeni sokadalomra innen ismét mennek-ki vásárosok,
’s valamelyiktől kiküldöm a’ M. Gr. Úrnak a’ IV-ik
Fűzetet…
3186.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom,
Apr. 15d. 1816.
…Döbrenteinek leveleit és válaszaidat is igen
nagy örömmel olvastam, ’s leginkább azért is, mert szeretem
hogy Téged, a’ kit én nem győzök szeretni, csudálni, a jók szeretnek,
tisztelnek. A’ lánglelkű Döbrentei
szerelmes beléd, mint mind azok a’ kiknek lelkek van. Minthogy az opiniók
és ízlések hatalma igen nagy, ’s talán meggyőzhetetlen, én nagyon
örvendek, hogy Döbrentei ellened perel és velem tart. Széplelkű nagy Ember,
engedd, hogy szabadon szoljak…
K > Szentmiklóssy Alajosnak,
1816.10.25…Döbrenteit én sok időkig nem láttam azután,
hogy egymással leveleztünk. Sopronban még iskolai ifjú volt, midőn levelezni
kezdénk. Azután Wittenbergába ment, Hogy Luthernek
nyáját legelje…Morálisabb – tisztább és igazabb lelkű, tettetést és
mesterkélést utálóbb, barátjaihoz hívebb embert nem lehet képzelni…Feje
tiszta, mint a lelke s Erdély vele kevélykedik…
K > Döbrenteinek,
1817.01.25…Ne halaszd festeni magadat; egy véletlen halál kikaphat
közülünk s akkor vigasztalhatatlanok leszünk, hogy képedet nem
bírjuk…Értsd meg, ha én meghalnék / 58 éves ekkor/: nekem más képemet nem
szabad rézre metszenetek, mint azt a fára Donát által festettet, mely
Wesselényinek van készítve. Kreutzinger festése után Donát azt megifjítva festé…Ő nagyon tudja az anatómiát, csak szakállamat kellett
volna kékebbre csinálnia, s boglyosabbnak festenie a hajat…
Pápay Sámuel > K, 1817.02.20…Döbrenteit a rettegés
környékezi Múzeumának folytatása iránt…megírtam, hogy én literatúránk
mellett meghűlhetetlen vagyok, s szintúgy számot tarthat segítségemre…nem
fogja-e azt elakasztani a pesti Tudományos Gyűjtemény? Ennek az új
időszaki írásnak méltán örvendhetünk…abban
minden írónak munkája a maga eredeti épségében / még ortográfiára nézve is/ fog
kiadatni…
Dessewffy József > K, 1817.03.07…Sok jó van Döbrenteinek a
francia literatúráról való értekezésében, de amit végtére Staёl
asszonyságrul mond…azt nem akarja egészen elhinni Franciaország…
Döbrentei > K, 1817.03.16…Kovács…Helmeczivel
tanácskozott, miképpen lehetne fenntartani a Múzeumot…
A pesti Tudományos Gyűjteménynek II-dik kötetét tegnap olvastam
el…
K > Döbrenteinek,
1817.03.26…Katilinariáim már eddig kezedben lesznek. De a
Nyelvrontókat nem ígérhetem, mert most az Erdélyi levelek s az Ersch
Enciklopédiájába felveendő Magyarische Sprache és Literatur articulus
fog elfoglalni. Az pedig sok dolgot ád…Rettenetes
dolog volna az, ha a te journálod elakadna…
Döbrentei > K,
1817.05.12…IX, legfellebb X füzetnél többet nem adok ki.
Lehetetlen folytatnom…/nem is folytatta, 10 füzet jelent meg. B.G./
K > Döbrenteinek, 1817.06.10…mondd el nekem, ki vala az, akit
Erdélyben elevenen temettek el kriptában; a szó hallatszott; kísértetnek
hitték, sokára oda mentek, de már akkor megholt, meg nem halva
eltemettetett…el kell mondanom Erdélyi leveleimben…
Döbrentei > K,
1817.06.13…bővítsd leveleidet históriai, statisztikai jegyzetekkel.
Parancsolod-é, hogy evégett kiküldjem ezeket?
1.
Erdélyországnak
három könyvekre osztatott törvényes könyve…Benne
van a Staua Saxonum…
2.
Benkő
Transilvaniája…ritka, de megolvasnod
szükséges… /Benkő József, 1740 –1814 Transsilvania…Bécs, 1777/
3.
Ballmans:
Statistik von Siebenbürgen
4.
Balja
Ádám Erdélynek Jus Publicuma.
…Erdélyi leveleid stílusa nagyon könnyű, kedves, fordulásai
édesek…
Döbrentei > K,
1817.07.16…Wesselényi Miklós éppen benn vala, s ő váltotta ki
leveledet…
Ami kis időm marada ma, s holnap délutánra, a Múzeum IX-dik füzete
kéziratjaira kell fordítanom…VII-dik füzete már
kezem között van. A VIII-dik is eddig alighanem kész…
K > Cserey Farkasnak, 1817.08.24…Erdélyi leveleimről az én
kedves Döbrenteim rettenetes igazságtalansággal ítél, de én ezért nem
neheztelek…A a panasza ellenem, hogy mindent
magasztalok…Erdély engem úgy fogadott, ahogy Magyarország kevés erdélyit
fogna; én Erdélynek hálával tartozom…Illő, hogy leveleim megjelenjenek, s
hogy a magyarországi magyar ismerje az erdélyi magyart…
K > Döbrenteinek,
1817.09.05…Édes barátom, te most Kolozsvárt mulatsz. Nagyon
kérlek, szerezz ott egy Leberecht Erdélyi Geographiáját s küldd Váradra…Kénytelen vagyok …Huszti Ó és Új Dáciája ellen
panaszkodni, melynél sületlenebb, ízetlenebb munkát alig képzelhetek…
Cserey Farkas > K, 1817.09.15…Döbrentei Kulcsárnak és a
Magyar Kurirnak megküldötte leírását öfelségek Kolozsvárra érkezésének és ott
mulatásuknak. A császár / I. Ferenc/ külön és a császárné megint külön fogadák rendibe
a katonai és provinciális status tagjait, mindketten nemzeti magyar öltözetbe…bemutattattak a dámák is öfelségeknek…gr.
Teleki lány…
öfelségekkel egy asztalnál ebédeltem, szemben ültem a császárral…a császár, a császárné mindnyájunkkal beszéle a legnagyobb
leereszkedéssel…
Döbrentei > K, 1817.10.09…Kolozsváratt őfelségének
udvarlásán lévén a mágnások s dámák onnan a főispánné egyenesen Gyulainéhoz
jött. Jelenlétemben beszélé, hogy a király ezt mondta volna neki: Aus
Ihrem…
A fejér vármegyeiket Enyeden őfelsége megpirongatta azért, hogy
subsidiumot nem adtak s a protocollumban azt írták, hogy oly törvénytelen
kérést többször a gubernium velek ne is közöljön…Az
egyik főbíró pedig kicsinálta, hogy a vármegye több tagjaival őneki őfelsége
eleibe menni ne kellessék…
Őfelségeknek Kolozsvárt volt léteket én irám le Cserey Miklóssal
együtt. Azt Kulcsár újságához toldalékul tette s eddig olvastad…
Disputájink irántad való szeretetemet nem hidegítik, sőt nevelik, mert
látom, hogyha kifakadsz is, meleg vagy irántam…A
X-dik füzettel én a Muzéumot minden bizonnyal végzem…
Döbrentei > K,
1817.11.24…Ítélőmester Székely Mihály rám bízá még a nyáron s most
újra, a székelyeknek általa egybe gyűjtött törvényei kiadásának eszközlését. Trattner 80 nyomtatvány honoráriumot igére a
maga költségén való kibocsátás mellé…Kolozsvárt
arról tanácskozának velem, miként lehetne a régi Vásárhelyi Magyar Társaságot
feléleszteni. Engem akarnának titoknokjává…
Közönséges éhség vala Hunyadban is. Nopcsa a maga beiktatására 1000 véka búzát osztogatott ki a
Hunyad Vármegyei szegénységnek, mely akkor 10 000 Rft-ot tett…Csak
2000-et adna is egy ily hivatalába magát béiktattató a haszontalan pompa helyett…
Döbrentei > K,
1818.02.06…Most két hét olta nagyon megszűntem volt a munkától, a vásárhelyi
farsangolás miatt…A farsangon minden dolgozásom
Voltaire…olvasásából állott, melyet éjfél után 3 – 4 órakor haza
jöve vettem elé ágyamban…
4330.
Kazinczy — Guzmics Izidornak.
é. n.
…a’ mi kedves Döbrenteinkben találok valamit,
a’ mi eránt szeretnék úgy megtévedésben lenni, a’ hogy ő van reám
nézve. Az Erdélyi Muzéum’
kiadása, és az az igen sok jó a’ mit ő Kolozsvártt teve a’ Kezdők
körül, őt arra szoktatá, hogy az idegen dolgozást mindég a’ maga tetszése
szerint szeretné elváltoztathatni. Mindenki a’ maga szemével lát,
’s tisztelnünk kellene a’ más szabadságát; el kellene mondanunk,
mit gondolunk, de igen ritkán kellene másokért gondolnunk ’s tennünk.
Döbrenteinek ritkán jó a’ mit ifjaink csinálnak; én pedig őt arra kérém,
hogy nézze el csak, ha mi, tudnillik ő és én, azon esztendőkben, a’
melyekben most van Schédely, Kovacsóczy,
és mások, adtunk e illy jó darabokat,
’s vessen hozzá, hogy ezek a’ kedves mázolgatók mit adnak majd
negyven, ’s hatvan esztendős korokban…
… Döbrentei
és én igen szeretjük egymást, de gondolkozásaink nem mindig egyek, ’s
ez nem rossz, hanem jó, ’s igen jó…
Bajza > Schedelnek,
1824.06.13…Mit akar az a Döbrentei a maga sok beszédjével? Én nem
tudom, milyen emberek ezek. Ők szüntelen egymás ellen törnek és maguk sem
tudják gyakorta, miért? Boldog, aki közéjük nem keveredik, mint én. Mert ámbár
boldogságot nem adnak napjaimhoz, de legalább nem keverik be méreggel őket… /4/
Döbrentei > K,
1824.07.23…Fordításbeli teóriádról magad azt írod, hogy az engemet
meggyőzni nem fog. Úgy van, nem győz meg…Én
ellened vagyok, okaimat Shakespeare három játékszíni darabjához írt
értekezésemben eléadom, mely nemsokára a Tudományos Gyűjteményben jelenik
meg…
Én holnapután Vitkoviccsal együtt Füredre akarok indulni…az ősszel pedig ismét Bécsbe szándékozom.
A napokban gyermekek számára még régen írt elbeszléseimet forgatám s
eszembe juta, hogy azokat ki kellene adnom…ha Sallustiaba
dicziókba gyönyörködni akarok, deákul olvasom, ha anglicizmust kívánok, nem
fátyolon nézem keresztül, hanem színről-színre. Egyenességemet nem fogod rossz
néven venni, s kérlek, ne is vedd… /8/
4385.
Kazinczy — Kiss Sámuelnek. Aug.
29d. 1824.
…Különben barátink köre most Aspasiát, a’
Bacsányi Faludiját, az Új-Szellemet, ’s a’ mi Döbrenteink Elysiumi Dialogusát nézheti figyelemmel. — Az új
Szellemre minden jegyzésem az, hogy tréfának mindég igen rövidnek kellene
lenni, ez pedig igen hosszú, ’s sósnak, ’s ez sótalan, de keserű;
a’ Bacsányi beszédére, hogy tanításai közzé dölyf és epe keveredett, és
hogy az asperitas agrestist Párizsban sem tudta magáról ledörzsöltetni Hát
a’ mi Döbrenteink Dialogusára? Fáj kimondanom. Ő azt tanítja, hogy
Magyarnak bajusz kell és szíjas nadrág, a’ mit én nem hittem soha, és
soha sem fogok. Aspasiában a’ prósa igen is hogy nevetséges és boszantó;
micsoda az a’ kellemkecs, az a’ szellemgyümölcs? De Döbrentei és én
a’ Kovacsóczy’ és Bajza’ korában nem adánk oly versezeteket,
mint ezek …
K > Döbrenteinek, 1824.08.29…mi ketten nagyon messze
járunk egymástól…pirulok annyira szeretett barátomért…Guzmicsot meg
is lepé…bánt, hogy midőn tanácsodat nem kérém, te azt adod…a
barátság és kivált az olyan, mint a mienk, barátságot adhat nekünk bizakodva
lenni egymással, de nem durván bánni…Én neked felelni fogok
nyomtatásban…Dialógusod sok haszontalant, sok félszeget, sok hozzád nem
illőt monda…
/8/
4754.
Toldy Ferencz — Kazinczynak.
Pest, mart. 22. 1827.
… Döbrenteihez írt leveled….kemény,
s nem tudom a D. gyomra megemészti-e? De ő is adott már mindnyájunknak kemény
falatokat, melyeket meg nem emésztheténk, mert megemészthetetlenek: őnála a
gyomor az oka. Mit mondasz stílusára? Az Élet és Lit. II. kötetében vannak
periodusai, melyek két lapot borítanak el! ….
4766.
Toldy Ferencz — Kazinczynak.
Pest, ápr. 9. 1827.
…Az Élet
és Lit. II. kötetét Fenyéry fogja recenseálni, s így Döbrenteinek is általa
lesz megfelelve. Jobbra ügyed bízva nem lehet. D. válasza felett elalaudtam.
Mily fonala a gondoltok összeszövésének! mily nyelv!
Nem hiszem hogy sok ember végig fog ezeken az ő «Jegyzetein»
baktatni. Józanok, de soványak is…
4810.
Toldy Ferencz — Kazinczynak.
Pest, julius 16. 1827.
… De halljad csak, Tek. Úr; Döbrenteivel is volt affairje szerencsétlen tanítványodnak. Ő
nemzetünk első epicusa akar lenni, eszi a méreg hogy Vörösmartyról könyvet
írtam, sőt hogy Vörösmarty van…
4843.
Kazinczy — Szemere Pálnak.
Ujhely, Octób. 3d. 1827.
…belé untam a’ perlekedésbe, belé még a’
baráti magyarázatokba is, ’s valljuk-meg, Döbrentei nem az az ellenkező, a’ ki nagy kedvet csináljon
a’ küzdésre; felelete az Élet és Lit. II. Kötetében nem azt mutatja, hogy
a’ dologért perel, hanem hogy magát igyekszik kikapni a’ bajból. Az
a’ dithyrambuszi bérekesztés még bosszantja azt, a’ ki ott nem azt
kereste…
K > Ponori T. Józsefnek, 1828. 04.06…Döbrentei itt is sikertelenül
fitogtatá tudományát. Valamely írásunkban ez állott:…Döbrentei
ezt ki akará törleni: nekünk nem kell példa. De erre mindnyájan vagy rárikolták
vagy elmosolygák magukat…Nékem egy barátom előre
megsúgá, hogy őrizkedjem, ellenségeim el akarnak vágni…Döbrentei még
nagyobbá teszi magát, mint máris…Csak hadd menjen, míg mehet…e
szavaimat is megkorrigálta…ő éppen olyan dühhel purista, mint akik a
neológiat viszik a legnevetségesebb pontig…
/6/
4984.
Kazinczy — Kiss Károlynak.
Pesten Martz. 27d. 1829.
….Régolta űzi Döbrentei a’ maga suttogásit, hol titokban, hol nyilvánosan,
mind ellenem, kit garázdának hirdet, mind mások ellen, kikkel — valljuk
meg egyenesen, — távolyról sem mérkezhetik össze. Az ő mindenek által
ismért két rettenetes indulatja (a’ pénz’ és czifra’
elolthatatlan szomja) őtet arra viszi, hogy készen van mindég feláldozni
szíve’ érzését is, és két képet visel, hogy a’ fejérek közt
fejérnek, a’ feketék közt feketének ismértessék; ’s így
mindegyikénél feltalálja hasznait, és — bár arra mindnyájan álmélkodunk
— társai közt fenn lebegni látszhassék. Méltóztassék az Úr Uram Öcsém
neki e’ levelemet megmutatni. Fájni fog neki ez is, mint az elsőbb, de én
ezt is szükségesnek látám az ő meggyógyulhatására….
5135.
Kazinczy — Guzmics Izidornak . Apríl. 6d. 1830.
….Döbrentei
rendesen megmagasztalá magát az Otto Wigand szája által, ’s kénytelen
vagyok vallást tenni, hogy Literatúránkban olly járatlan vagyok, hogy sem azt
nem tudtam soha, hogy Döbrentei köztünk oly magas polczon áll, sem azt nem,
hogy ő nekünk Campénk, mert a’ Gyula’ könyvét én középszerű
munkának sem tudtam ismerni….
5148.
Kazinczy — Zádor Györgynek és Bajza
Józsefnek. Széphalom, 1830. ápr. 18.
…..De kérdjük tehát, mi lesz a’ ti
peretekből. Nem ismeri az Döbrenteit,
a’ ki azt remélheti, hogy ő abba hagyja a’ mit kezde, minekutána
ingerelve van. Kész feláldozni pénzét is, a’ mit pedig nagyon szeret, de
a’ melyet sokféle utakon tuda csinálni ’s még most is csinál, mert
ha most bukik, oda van…
5149.
Kazinczy — Zádor Györgynek.
Újhely, 1830. apr. 20.
…Az oly emberek mint Döbrentei, kik magok szővnek pártokat,
szeretnék ellenjeiket tekintetni garázdáknak. Ők simák, ők szelídek, mint a
kígyók, és okosak mint a’ galambok…
5182.
Kazinczy — Szalay Lászlónak.
Újhely Jún. 29d. 1830.
….a’ ki engem ismér, tudja felőlem, hogy én
a’ Wigand meghívását elfogadni soha nem fogom. Én esküdt ellensége vagyok
minden czimborának, ’s mikor jót kell tenni, nem nézem, ha ott Döbr. van
e, vagy Bajza. De én Fenyérivel és Bajzával örömmel
állok egy sorban, ’s arra hogy
Döbr. corrigálgassa dolgozásomat, semmi kedvem nincs. Osztán én öregebb vagyok mint hogy új munkára adhassam magamat; bár azt
végezhessem el, a’ mihez kezdettem. — Hogy nekem a’ Convers.
Lexiconban semmi betűm nem fog megjelenni, azt bízvást elmondhatja az Ur, az
egész világnak. De kérem, ne avasson a’ Döbrentei perébe. Vele világos
idegenségbe tettem magam. Bántani soha nem fogom: de az nekem nem lehet
barátom, a’ ki magát úgy tette gőgje által nevetségessé, mint ő a’
Fenyéri csípős. de szerény kérdéseire tett
felelettel…
Bajza József > K, 1830.07.06…vétek-e az, hogy én a tíz
esztendővel ifjabb Szalaytól tanulok, a nálam húsz esztendővel öregebb
Döbrenteiről keveset vagy éppen semmit sem tartok? Holott
Döbrentei már akkor híres író volt, amikor én még csak ábécét
tanultam…Gróf Dessewffy jó ember, tiszteletre méltó ember, de gyenge
ember s könnyen hagyá magát eszköznek tétetni Döbrentei által…Ő most vén
asszonyok módjára mendemondákkal hadakozik, s történetecskéket gondol ki rólam,
melyeket a két városban széthordoz…hogy én az öregebb írókat mind tönkre
akarom zúzni, s az ő elnyomásokkal magamnak az akadémiába helyet készíteni,
stb. Döbrentei ezeket maga költi…
/4/
A levelek forrása a KazLev papiros
/ 7, 8, 15 és 23. kötetek/ és digitális gyűjteménye, ezenkívül:
Angyal D.: Kölcsey minden munkái. IX. Franklin. 1887
Badics F: Bajza J. összegyűjtött munkái, VI.
Franklin, 1900
Busa M: K.F. utazásai,
Széphalom, 1995
Fábián I: Írók levelei, Egyetemi nyomda, 1938
DÖBRENTEI GÁBOR
ÉS KÖLCSEY FERENC LEVELEIKBŐL /faximile a
hálón/
Élet
és Literatúra 1827
Az első szám a levélben a közlő lap oldalszáma
SZEMELVÉNYEK
108 – 109
Döbrentei > Kölcseynek Kolozsvár
febr. 25. 1814…Ölellek, hogy versemmel
egyenességgel bántál. Mindenkor meg leszek elégedve olyan Recensemmel. Érzem én
azt a rhythmust, mellyre intesz. De nekem a Múzsa csókját csak lopva lehet
elfogadnom.
110- 111
A 110 oldal 11. sorban Döbrentei a pályázati
felhívásról /Bánk bánt erre küldte be Katona/
Döbrentei > Kölcseynek
febr. 25. 1814 Nemsokára egy
levél fog hozzád menni, mely arra kér, hogy egy Eredeti Szomorú Játék írására
concurrálj. Itten t.i. néhány ifjú Mágnások egy summa
pénzt most adnak egybe jutalmul annak, aki a legjobb Magyar szomorú Játékot készíti. Kérlek, ellenem ne mondj:
hanem előre készülj! A jutalom kihirdetése a Múzeumban fog megjelenni…
A 111. oldalon
Kölcsey válasza:
Gábor, Gábor! Bámulom
a tüzet, mely a Literatúráért benned ég. De nem hiszem, hogy Erdélyben nagyobb
divatban volna az Aesthetikának stúdiuma, mint itten, minálunk. Curiostásból
várom a levelet, melyet e felől írsz; de ha ellened mondottam, látni fogod,
hogy igazam van…
114 – 115
Döbrentei > Kölcseynek Kolozsvár ápr. 17. 1815…nem
áll jól, hogy Henriádot az Iliásznál, Csokonait Himfynél többre tartád. A
gyermek nem ismerte talán még Iliászt; nem Himfyt. Lehetetlen, hogy te
mindgyárt e kettőt nem választottad volna magadnak…A
Töviseket és Virágokat becsülöm: csak
a Dayka ítéletét nem. Himfyről oly Teremtő-lélek ítéljen, mint Himfy; ki
tisztább ízlésű legyen, mint Himfy: Dayka tiszta – De nem teremt!
Kazinczynk maga megvallotta, hogy ezen epigrammáját fellobbanásból írta…Magyar Írók csak hatan s heten vagyunk; s czibáljuk
egymást. Írjunk in genere Kritikai Megjegyzéseket…Láng
legyen a munkában…Nem mondanám egészen előre, hogy Berzsenyi nagyobb
pontra még nem mehetne…Horatius elérte már némelly darabjaival a fő
pontot…
DÖBRENTEI Gábor és KÖLCSEY Ferenc Leveleikből, Élet és Literatúra, 1827
epa.oszk.hu/00000/00001/00416/pdf/labadi.pdf