Kazinczy László ezredes, a szépíró

/ 1763 – 1807/

Tartalom

Ajánlás

A család

László ezredes

Élete

Vita leveleiről

Márai: A feladat

Bátyja nekrológja

KazLev

László levelei

Ferenc levelei

Ajánlás

Több éves Kazinczy-búvárkodásom alatt nem vettem észre. A KazLev válogatásomba / h 08- 04…10/ sem vettem fel. A levelek második pásztázásakor megálltam egyik levelénél. Nagyon jó a stílusa. / A 74. levél indítása költői./ Humora van: évődik Ferenc bátyjával a házasodás ügyében. Ovidiust olvas. A hadtest mozgását, úti élményeit színesen írja le. Vízesés helyett még vízugrást ír. Tudosítja bátyját arról, hogy idegen földön mit gondolnak a mgyarokról. A lányokról részletesen beszámol. Állandó pénzzavara van. Rendszeresen, és mindig csaknem ugyanolyan terjedelmű levelet ír. Több levelébe német mondatokat vegyít, néhány levele teljesen német nyelvű.

A család

Borsod vármegyéből elszármazó Kazinczyak, az erélyes és szorgalmas András (1660-1728) és Dániel (1685-1750) tovább gyarapítják abaúji és zempléni birtokaikat, míg végre József (1732-1774) Alsóregmecen a kúriát kiépíti, és ott rendezi be udvartartását.

Kazinczy József nagyműveltségű, tanult ember, mint ősei is, akik között tollforgató emberek, literátorok, vármegyei vezető tisztségviselők, egyházi patrónusok, országgyűlési követek, a magyar függetlenségi mozgalmak résztvevői szép számmal voltak.

Bossányi Zsuzsannával kötött házassága után boldog családi életet élt Alsóregmecen. Itt születtek gyermekei:

Ferenc

Dienes

Júliánna,

László

Klára

Zsuzsánna

József

Miklós

Kazinczy József 1774. március 24-én halt meg, fiatalon, élete 42.évében. Ferenc 1804-ben megházasodik, feleségül veszi gróf Török Zsófiát /1780 – 1842/, és otthont teremtenek az akkor még alsóregmeci határhoz tartozó Széphalmon. Az alsóregmeci birtokrészt öccse, József kapja a testvérek közötti osztozkodás során. Ő a szülői ház örököse, haláláig, 1855-ig. Felesége, Ragályi Mária 1839-ben halt meg. Három gyermekük maradt: József, Amália és László.

A regmeci birtokot László kapta meg. András nevű fia gazdálkodott az ősi birtokon. Családot nem alapított, ezért az ő halála után a 20. század első harmadától már nem az ősi Kazinczy familia, hanem Matuska Comáromy Miklós örököseié lett az alsóregmeci bírtok. Alsóregmec honlapja.

Irodalom:

Kazinczy Ferenc: Sophie
[Budapest] : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984.

Kazinczy Ferencné Török Sophie levelezése / V. Busa Margit, Z. Szabó László tanulmányaival
Győr : Magyar Vagon- és Gépgyár háziny., 1986

Latkóczy Mihály
Kazinczy Ferenczné, gróf Török Sophie folyamodása kölcsönért családi perben
Irodalomtörténeti közlemények, 1899. (9. évf.) 4. sz. 485-487. old.
http://epa.oszk.hu/00000/00001/00049/pdf/00049.pdf

Kazinczy Ferenc és családjára vonatkozó iratok, dokumentumok Zemplén vármegye levéltárában / összegyűjt. Hőgye István
Sátoraljaújhely: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 1990. Főv. Szabó E. Könyvtár

László ezredes

Élete

SZINNYEI: Kazinczy László (kazinczi), ezredes, Kazinczy Ferencz költőnek öcscse, szül. 1763. jún. 19. Alsó-Regmeczen (Abaujm.); Sárospatakon elvégezvén tanulását, gróf Wartensleben tábornok ezredébe lépett és 1782. Vinkovczéra Eszék mellé küldetett; hol a tábornok s neje (Teleki gróf leány) körében szivesen látott vendég volt. 1783-ban a gradiskai gyalogezrednél zászlótartó lett és több katonai kiküldetésben részesült; ezen seregnél szolgált 1790-ig és tiszti rangban főhadnagyságig emelkedett. Az üres erszény sokszor okozott neki gondot és katonáskodása, különösen az első években anyjának sok pénzébe került. 1794 után tábornoka (ki őt igen megszerette, neje pedig anyagilag gondoskodott róla) az udvari tanácsba mint segédtisztet vette magához és ott maradt annak haláláig. Ekkor visszament a hadsereghez és főstrázsamester lett. 1800-ban Biharmegye kérte a felkelt magyar sereghez, hol állását alezredesi ranggal foglalta el. Onnét a Klébek- 1804. ápr. a Kerpen-ezredbe lépett. 1805. ismét a bihari felkelőkhöz ment ezredesnek. 1806-ban Davidovichhoz küldetett első ezredesi ranggal ezredparancsnoknak.

Több ütközetben vett részt, sok halálos veszedelemből menekült meg és a csatatéren kapott súlyos sebéből is kigyógyult. Azonban 1806-ban jobb arczába csontszú esett, Zágrábból Bécsbe vitette magát gyógyítás végett és ott 1807. júl. 16. meghalt.

Classikai műveltséggel bírt, sokat olvasott különösen a német írókat, szeretett a latin classikusokból idézni; leveleiben is, ha valami hirtelen magyarul nem jutott eszébe, németül, latinul vagy francziául fejezete ki, lefordította Schiller Harmincz éves háborúját, ez azonban elveszett. Mégis katona volt testestől, lelkestől, szerette hazáját és királyát, ezért élt, halt és bátyjával kész volt szakítani, midőn megtudta, hogy az a Martinovics-féle összeesküvésben szintén részt vett. Addig a vele sűrűn folytatott levelezése, élénk szinét adja a tábori élet sanyarúságának; levelei azért igen tanulságosak és érdekesek, különösen bátyjának szerelmi viszonyaira is megbecsülhetetlen kútfők. Azon levelek, melyeket bátyjához Kazinczy Ferenczhez írt 1782. febr. 18-tól 1794. augusztusig, összesen 104, kiadattak a Kazinczy Ferencz Levelezése (Bpest, 1890–91.) I. és II. kötetében.

Hazai s Külf. Tudósítások 1807. II. 22. sz. (Nekr. Kazinczy Ferencztől. Lenyomtatva a M. Pantheonban. Nemzeti Könyvtár XXXVI. k.)

Fővárosi Lapok 1891. 54., 55. sz. (Váczy János.)

Kazinczy Levelezése V. 537. l.

…gróf Rhédey Lajosné született Kacsándy Theréz. Húsz évvel korábban ifjú hölgy volt, s Kassán Kazinczy barátnői közé tartozott. A szép rózsák körét Szauder József egy kiváló tanulmányban ötre tette. Kacsándy Zsuzsanna, Kacsándy Theréz, Radvánszky Theréz, Radvánszky Polyxenia és Bárczay Ferencné, Jeanette. Kazinczy katonatiszt öccse, László, nem kis irigységgel írta egyik levelében, hogy bátyja alighanem igen szerencsés lett volna, ha a világnak azon a felén születik, ahol több feleséget szokás tartani. Szauder József szerint az egyszerre több hölgy iránt föllobbanó vonzalom egyik nevelője és kialakító forrása volt Kazinczy irodalmias transzfigurációinak, rejtőzködő, közvetett önkifejezési módjának, melyben az életélmények és az irodalmi élmények szüntelenül áttűnnek, át játszanak egymásba. A legmélyebb és legtartósabb kapcsolat Kacsándy Zsuzsannához fűzte, s aztán egyszer csak, évtizedekkel később, fölbukkant Kazinczy életében Zsuzsanna tizenhat éves, gyönyörű leánya, gróf Gyulay Karolina. Kenyeres Zoltán 1980

…A szabadkőműves páholyba történt felvételekor az Orpheus nevet vette fel. 1785 végén a miskolci páholy megszűnt, mivel II. József rendelete a páholyok működését csak ott engedélyezte, ahol kormányszék is volt. Kazinczyt a páholy kötelékének a megszűnése sem távolította el a szabadkőművességtől. Beviszi a szövetségbe öccsét, Lászlót is…

Kupán Árpád Várad 8.sz.

Váczy János: Kazinczy László, K. Ferencz testvére; Vasárnapi Újság (1885.) Szinnyei

…Kazinczy … 10 évesen a pataki Kollégium diákja lett… Dénes öccsével és a szintén rokon Szirmay Andrással iratkoztak be együtt, s később László öccse csatlakozott hozzájuk…

Kiss Endre: Kazinczy Ferenc és Sárospatak 2009.

Részletek a Széchy-Váczy vitából /bővebben a h 08 – 28 Váczy-fejezetben/

…kerestük Kazinczy László leveleit 1792-től 1795-ig, melyekről maga Kazinczy Ferencz kijelentette, hogy nincsenek meg, 6) de talán csak nála nem voltak meg…

Válasz a feleletre Váczy János dr. úrnak. Erdélyi Múz. 1892. 2.

6) Kazinczy Ferencz: Magyar Pantheon, 203. I.

…jegyzi meg, 2) hogy panaszkodom a Kazinczy László levelei némely helyének

olvashatatlansága ellen, a mi, mellékesen mondva, egyszerűen nem igaz. Hol van ebben panasz: „Kazinczy László leveleiben sok rövidítés van, a melyeknek az értelme nem mindig bizonyos" ? 3)… /Váczy szövege/

3) Kazinczy F. Lev I. k. 544. 1. 20. sz. jegyzet.

…kétes volt előttem a szerkesztésnél s azért szintén kérdő-jellel jelöltem meg, sőt egy pár sor jegyzetet is írtam alá. Ez az I. kötet 22. számú levele, 1) a mely világosan az ott olvasható keltezést viseli a kéziratban. Az írás félreismerhetetlenül a Kazinczy Lászlóé… A II. kötetben Kazinczy Lászlónak két levele van rossz helyen…

Márai: A feladat

…A Mágia egyik legfontosabb írásának a börtönéből a családi börtönbe tartó Kazinczy

Ferenc a főszereplője… a feladat szó értelmezésén fordul meg a történet, amely így valójában egymástól eltérő diskurzusok összecsapása. …Kazinczy Ferenc testvére, a katonatiszt László a hatalmi diskurzus embere, bátyja feladatát a fogva tartás költségeinek

megtérítésében nevezi meg… Fried: Egy Márai novella, Tiszatáj 1995.

A Feladat ….3. A tornácon anyja és László öccse várták.

Vacsora után a társalgóban ültek…- Feladatom, - mondta – melyre elhívattam, hogy életre keltsem a magyar nyelvet.

László a fehér cserépkályhának támaszkodott…- Feladatod, - mondta László ingerülten – hogy megfizesd nekünk mindazt, amivel tartozol. Feladatod, hogy megtérítsd a kincstárnak ellátásod költségeit. Ötszáz forint tartozásodat már behajtották rajtunk…Ferenc lehajtotta fejét…Egyszerre megint a börtönt vélte látni a nyáréjszaka sötétjében… /Beírta: B.G./

Bátyja nekrológja

Kazinczy Ferencz: Magyar Pantheon Életrajzok, Abafi Lajos, Budapest, 1890

Óbester Kazinczy László halála és életének némely történetei 200 – 205. oldal

Megjelent: Hazai Tudósítások 1807. II. 176.Részletek:

…elvégezvén Sárospatakon tanulását, generális gróf Wartensleben alatt vett katonai szolgálatot, s 1782 jan. Vinkovcára ment le, Eszék mellé…1803-ban a gradiskai gyalogseregnél zászlótartó leve…gróf Pejachevich Antal barátsága viggá tette…kapitány, amikor eléri a francia háború…a Fröhlich nevet viselő seregben főstrázsamesterséget ér el…1805-ben óbester /ezredes/…Nagyváradon Lukács Franciska kisasszonnyal összeeskettetett…A török háborúban…később veszélyes helyzetekben neki nem esett baja…Maringónál egy puskalövés által-likasztotta övét s ruháját…Zágrábban megbetegedett, onnan Bécsbe vitette magát…tizennégy hónapi kínok után…a halálban találta fel nyugodalmát…1807. júl. 18-án a katonatemetőbe temettetett.

Katonáskodásának első esztendeje óta 1791-ig velem folytatott levelezésének két csomja, az 1794-ig írottak nincsenek meg…igen szépen festik azok lelkének szeretetre igen méltó akkori képét, akkori gondolkozását, ízlését…kártya nélkül még inkább nem lehetett el, mint Ovid nélkül…egy verse kezeim közt még meg vagyon…azt mutatja, hogy a dicsőségnek ezen útján is arathatott volna borostyánt. A harminc esztendei háború históriáját Schiller után magyarul dolgozta, de ez a kézírás is oda van…

Katona volt egészen, s azt óhajtotta, hogy minden katona s minden katonai legyen…a kamarás kulcs elnyerésére nem indíthatta el keresetét halálos nyavalyája miatt…

Az anyám…s mi testvérek: én, Dienes, Juliánna, Klára, Zsuzsánna, József és Miklós ajánljuk emlékezetét mind azoknak, akik őtet barátságokra méltóztatták…

/Márai vajon ismerte ezt a szöveget? B.G. /

KAZLEV

László levelei

1782. jan. 3 – 1794. júl. 8. és 1802. júl.Néhány német nyelvű levelet elhagytam. A leveleket rövidítettem, szerkesztettem. B.G.

A helységek, ahonnan László leveleit küldi a mai Horvátországtól, Szlavóniától indulva Csehországig, Ausztriáig terjednek. A levelek időrendjében a helységek a teljesség igénye nélkül: Vinkovce, Gradiska, Jablonac, Orubica /Petrinját és a postojnai cseppköbarlangot egyik levelében emlegeti/, Okucsani, Pozsega, Kuttenberg / ma Kutna Hora/, Ausztriában Senftenberg és Linz.

5649. /KazLev 23.-ból/

Vinkovcze 3-dik Január1782

Kedveseim! Reménylem vetétek azon Levelemet melyben jelentettem, hogy Merveldel Semlinbe szándékozom utazni, ezen Levelemet pedig melyet már utazásom után irok nem tudom, mikor veszitek, mivel bizonyos benne nem vagyok, ha Pesten keressen-é benneteket vagy Regmeczen, azért is az közép Punctumot kerestem ’s előszőr Darvashoz utasitottam. Mi tehát az elmúlt holnapnak 26-dik napján innét meg indulván forsponton és szánkán, nem olyan sebessen, mint néha szoktam innét 3 statiót tettünk és Kukukovczára éjtzaka mint egy 7 óra tájba értünk. Ez a helység civil és nem militare lévén és mivel jó vendégfogadó benne nintsen, az biróhoz akartunk szállani, azért is én, mint az ide való nyelvek valami kevesse értője, leszállottam és egy embert megszólítok, de az meg szalad.

Esmervén az emberek természetit, magam tovább menni nem bátorkodtam, hanem Gróf Merveldet hívom, akivel egy házba be akarván menni, szintén, mikor a Pitvarba volnék kiugrik egy ittas Rátz, és noha Officirságunkal mindjárt előállottunk, az botjával, hadazni kezd, melyet látván, mind ketten kardot rántunk, de az Paraszt hirtelen meg nem ijedt, hanem botjával erősen hadaz, ezen állapotban tsak az tartóztatott meg bennünket az emberöléstől, hogy feltünk, ne talántán tselekedetünkért megbüntettetünk.

Innét kéntelen voltunk az vendég-fogadóba szállani, ahonnan az Plebanushoz mentünk és általa azon Rátzon másnap reggel jó Harminczat vágatattunk. Innet délre Mitroviczra értünk, ahol is az Petervardai Regementnek Stabja van és az ide való Oberst Liut’tol major Dicenthez egy levelet vivén, nála ebédeltünk. Az Obesternél is voltunk és az ő rendeléséből ejtzakára Herkovczera Kapitány Báró Messinához mentünk…. Öltözeteket leírni nem tudom, de nevetsegessebet nem lattam. Innet reggel megindulván Popinczen keresztül éjtzakára Bataniczára ertünk, az honnat más nap jókor reggel Semlinbe értünk. Itt Obester és Commendás Báró Sturmmal magunkat meg jelentvén általa ebedre megmarasztatunk és ebéd után egy Greveianus Kapitányal Csónakra ülvén, Belgrád alá mentünk. De minek előtte az vizre mentünk, kellet magunkat megjelenteni egy Pontomier Offirnél, akihez bemenvén, a Tisztet odahaza nem találtuk, hanem van egy valóságos Kurvája, aki azelőtt az Preven Regementyénél lévő Hadnagynál lakott ez esmeretes, sőt nagyon esmeretes lévén …

Itt ők még tsak meg sem gondolhatván, hogy közzülünk valaki Magyarul tudna, elkezdik az régen folyt dolgokat beszelni, hogy kapott ő Gyermeket az megholt Hadnagyától, miket tsinált az jelen lévő Kapitánnyal, miket másokkal, ha véletek lehetek, lebeszélem, leírni hosszú volna. Én mind ezeket nevetve halgattam és nevetésemet titkolgattam mind addig, míg a Csolnakból ki értünk. Ekkor kezdek Magyarul beszelni ők pedig meggondolhatjátok, hogy nem kevéssé pirultak. Más nap ….ejtzakára Betskére értünk és innét más nap egy órakor délután Péter Váradra. Itt a Várba be szállván, mindjárt ebéd után az Várnak nézésére mentünk, a mely is mind erősségére mind nagyságára, mind pedig szépségére nézve az elsők közzé számláltatik. Ennek körül nézése után, midőn már odahaza békességbe ülnénk, jön hozzánk egy Káplár, a ki a Platz Major Parantsolatjából kérdezi, ha az Commendansnál meldiroztuk-é magunkat, és egyszersmind jelenti, hogy az Platz Major szeretne vélünk beszélni. Én odahaza maradok, Groff Merfeld pedig hazza megyen, és mondja, hogy mivel tsak 2 orakkor érkeztünk és másnap jókor menni akarunk …

Másnap reggel innét megindulván, hogy tovabb haladjunk egész nap sehol sem ettünk és ejtzakára Kameniczen, Csereviczén és Szuszeken keresztül Ilokra értünk. Itt már örültünk, mikor egy igen szép Vendégfogadót találtunk, de bezzeg káromkodtunk mikor bémenvén, sem kenyeret sem vizet, sem ágyat, sem szénát, sem tüzet nem találtunk. Éjtzaka volt nem volt mit tsinálni, az tsupra deszkára ébren lefeküdtünk s egész ejtzaka fáztunk. Másnap reggel a Forspont után járni nem akarván, a Postától szekeret kértem, de ez goromba ember levén nem adott…

A minap magam is ugyan meg jártam egy reggel. A Grófot keresvén, a Leanyok szobajaba menvén, ott az Hangriefeket ohne Commando exercirosom, amelyre a Gróf érkezik és oly keményen megmos, hogy meg tsak a gondolkodására is fazom. Ha Pesten talál levelem, tudom, hogy örültök, ha pedig Regmeczen, kívánom, örüljetek. Ha Pesten lesztek, kérlek valami alkalmatosaggal schack játekhoz való figurakat küldjetek Valete Ferencz levelét vettem és köszönöm.

Berlász Jenő jegyzete /KazLev 23. 407. oldal/ Kazinczy László Kazinczynak második testvéröccse, pályája tetőpontján ezredes az osztrák hadseregben. Ő teljesítette a kívánságot, amelyet eredetileg a legidősebb fiúval, Ferenccel szemben támasztott a család: tanulmányainak elvégzése után /1780 körül/ katonának állt. Ebben az időben már kadét volt s mint gr. Wartensleben Vilmos tábornok pártfogoltja Eszék mellett, a szlavoniai Vinkovcén, a gradiskai ezredben szolgált. Állomáshelyéről gyakran küldött hosszabb beszámolókat testvéreinek, elsősorban Ferencnek.

5650.

Kazinczy László – Kazinczynak Winkovtza 19 Jan. 1782.

Kedveseim! Többet ér az Isten, mint minden mi gondolataink…. az Mgos Generalis Úr, mindenekre való nézve nekem az Huszarok között való szolgalatott jobban commendalván, abban alapodott meg hogy itt maga házánál és maga paripajan az lovát Exercitiumra tanitatván, az Huszarok közze inscribáltat. Azonban már az Matheseos Professorral az Mathesisre valo tanitasom irant végezett. Lakasom vagyon az Cancellarian, mindjárt a Nsgos Úr írószobája melett. Ebédem és Vatsorám az Groffokkal. Van egy Lakáj is mellém rendelve, aki szolgálatomra van mindenekben. Többet most nem irok, mert nints is mit gondolkozzanak ezen, addig, míg más levelemet kapjak. Most pedig megengedjenek, hogy anyira hibázok, hogy eddig való restsegekért egy fel acusnyi karomkodást nem irok. Az Eperjessi farsangot köszöntöm.

5651.

Kazinczy László – Kazinczynak 28. Jan. 1782.

Kedveseim! Kimondhatatlan kivansággal mind ez ideig Leveledet várom, de hijaba, ki nem tudom restségednek okát gondolni. A Tiszteletes ferfiúnak meg Rheden vettem Czeduláját, mejből hogy mindjárt indulásomnak alkalmatosságaval Leveledet hozzám, és ide eresztetted értettem, de nem tudom mi okból Leveled elveszett, mivel itt senki nem látta, a Postán pedig se itt, se Eszéken nem találtatik.

Melynek alkalmatosságával kívánlak arrol is kérni, hogy ha levelet írsz, az 3. Márjást a Spanyol-viaszadtól ne sajnald, mert ebben való fösvénységet a Regmeczi Udvar, tsak etzeri levelének, az Rhédey Ferencz háza által való felbontását fel nem vette volna. – Ellébbeni hozzátok botsátott Levelemből már valamennyire dolgaimban tudósok vagytok, de akkor időm az írásra nem lévén megengedtek, hogy olyan hamar végeztem. Masképpen most sem tudok írni, hanem ha valami apródonként eszemben jön, majd a túlsó oldalra rakom.

Az Matheseos Professorhoz tehát már járok, az pedig az Arithmeticán kezdi tanitásomat. Apropo, az Instrumentumokat Gyömrőre szerezzétek. Egyébb iránt dolgom most már nints, hanem tsak egyetmás Protocutatiokat Parantsolatokat Rescriptumokat firkalni. – Már tehát az Huszárok közt leszek, de mind eddig az Exercitiumot nem tanulom, hanem várok a felsőbb parantsolattól, úgy tartom, az jövő tavaszon fog az Generalis ö Mga tanítatni, hanem lovagolni Ö Nsgaval már egynéhanyszor voltam, ahol az mindenekben Accuratus Generalis az Accuratiora maga tanít. Akarsz valamit tudni az ide való népről is? Tehát amint meg eddig tudod, itt az Regementek nem az Inhaberektől hanem némely várakról neveztetnek, úgy van már, amelyikben az Winkovtzai Compania van az Brooder Regementnek neveztetik, másképpen többnyire mind formába járnak, tudnillik ezek Kranyai szín Kaputrokba Baratzk-virág szín, Aufschlagal, az lovasok pedig Zöld Mentébe és Veres Nadrágba! –

Hát Pesten mit tsinálnak, lehetetlen hogy az most ott újonnan igen pompáson épittetett helyen Geselschaftok ne volnának. Eperjes hogy mutatja Magát a Farsangon? Úgy tartom, Husztinak jól esne, ha mindég Farsang volna, másképp az B Ifjúságnak mindég az is van. – Meg Bartzay Pesta is van a vilagon, ha nem tudom mitsoda Maristól időt nyerhetne, kivánnám levelét látni, most pedig mivel ö is kedvesem, tartsa ezt úgy, mintha egészen neki irnám. Úgy majd meg is felejtkezzen Semjenbe ömlöttek a Korsók? Töröktöl elvoltak ugye, de hogy? Regmeczen mibe van a dolog? Mindnyajátokat igen nagyon tisztellek s maradok…

22.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek [?] Dresden 1782. 8. May.

Kedvesem! Talán nem is írtam már neked ugye? Nem ditsekedem vele, de bizony meglehetősen rosszul voltam a múlt napokban, úgy hogy meg nem itélhetz: azonban íme kipótolom, amit el mulattam, mert legalább aranyozott szélü papirosra irok. Olyan neked az Imádságos könyvedben sints, a melyet a’ mult nyáron Patakon erővel a nyakadba vevénk.

Olyan tsinos Városban mulatok most egyéb aránt is, hogy tisztesség-betsület, de szebetske Bétsnél, noha kissebb; mert mind szélesebbek, mind tsinossabbak az Utzái, mind nevetőssebbek az épületei: a Gárnison pedig olyan benne, hogy minden Legény tsaknem zum Küssen. Láttam én másutt is Granatirosokat, de tsak hijába mert… Itt a közember is mind Paszomántos kalapot hord; azonban az altisztek mind szolgálnak puskával és ráérnek mind Frisirosni is a fejeket.

Bétsben Prágában, söt tsak a kisebb városokban is ennek előtte reá szokván arra, hogy minden tizedik lépésen egy két Templom is akadjon előmbe, soha sem tudtam, mi lel itt, mikor alig találtam Templomra is, mert itt mind a Pápistak, mind a Lutheranusok megérik egy egy Templommal (noha ez utolsók tsak ugyan épitenek most még egy újat)…

Prágáról nem írok neked semmit, mert nem igen halhatsz meg a nélkül, hogy megfordulsz. A sz. János Templomot a Burgba megnézni el ne mulaszd. Hidatska is olyan van itt az Elba vizén, hogy tsak van mit látni rajta. Abban különbözik a Prágaitól, hogy azok helyett a sz. képek helyett, a melyek azon nagy bövséggel és szép készülettel látatnak, itt minden 30 lépésnyire egy egy lámpás, van mind a két felöl. Melyik hasznosab, itt nem szabad Disputalni. – Ma jártam az itt való Fegyveres házba. Nem lehet ugyan hasonlítani a Bétsihez, a mi egyszer Fegyveres ház; de bizony sok szép, sok régi, sok mesterséges fegyver… Amint oda mentem, elkéredzett ugyan egy Kapitány töllem elöször meldirozni, de nyomon visza jött, és küldött vélem egy Hadnagyot, a ki mindent sorba mutogatott. Egyéb iránt is höflich itt az egész világ, a mint hogy némely részbe kéntelen is véle, mert a mint be jöttem a Városba, s meg álván a Kapuba a Posta Kotsis, meg tudakozták honnan jövök, meddig mulatok itt és hova szállok…

Ha valaha itt jársz, és sok pénzed van, fogod keresni Hotel de Gologne, oder Hotel de Baviere, s meg tapasztalod mitsoda magnifice látnak: ezen a két helyen szoktak szálva lenni minden fő rendek, még a Követeket is ki nem vévén, a kiknek egyéb aránt magok alkalmatosságok itten nintsen. Látam már svajtzer Gárdát is itten, nem hijába hires az, mert meg érdemli. – A mely Academicusok Tigurombol mennek haza, ha kérdi töllök oda haza a Magyar: hát látott é kend Tengert Tiszt Uram? ezt felelik: Tengert nem láttam, de láttam olyan nagy tót, mint a Tenger. S a Tigurumi tó ez, nagyobb talám valamivel a Balatonnál. Én még Tengert ugyan nem láttam, de láttam olyan [hajót], amely úgy jár, mint a Tengeren. Mert az Elbe vizén a nagy hajóknak Vitorlájok van, ’s az által a viz ellenébe egész terhet visznek rajtok, minden lóval való huzatás nélkül. Igy hordják p. o. a köveket Leitmericzre a most épülő Theresiansstadti Várhoz, a hol Hadnagy Vayhoz egy napra bé térvén, láttam, hogy dolgozik egy vár körül 12,000 ember, s örültem neked, hogy valami módon az Ingenieur Chorba nem esett menned, mert ott meg ölt volna az a sok Strapatia, a melyet ott azok a Tisztek ki állanak, a Regementnél pedig tsupa urak vagytok. – Holnap Lipsia felé indulok, és holnapután oda érek, de ott se igyekezvén sokat mulatni, nem mondhatom meg még is hová várhatnám Leveledet, azért tsak várakozzunk még, hiszen nékem az

nehezebb, nem neked.

Ha Magyar Országra mostanába találsz irni, ird meg a javát ennek, a mit itt találsz, és ha találsz, soha sem láttál olyan oltsót mint itt az Ing és a könyv. Van itt a Gyönyörü Bibliopoliumokon kívűl vagy három Antiquarius, a kinek nagy boltya levén, az az ajtajára van irva, hogy ott mind venni, mind el adni, mind zálogba hagyni lehet könyvet, ’s ha ki megszorul, vagy meg unya a könyvet, tsak viszi oda ’s mindég tele dugva áll hát a bolt könyvel, a melybe be menvén, 10–15–20 polt[urán] olyanokat vevék, hogy ha Magyar Országra tehetem, egy egy egy Arany lesz mindeniknek az ára. Csak ugyan elértem hát a végem a miért ide jöttem. Sok jót kiván neked, az a ki marad Wie gewöhnlich.1

1 Ez a levél aligha Kazinczy Ferenczhez volt intézve. Legalább, a mi a levél vége felé olvasható, mindaz inkább arra mutat, hogy talán Kazinczy Déneshez, vagy más valakihez volt írva, vagy pedig az összes testvéreihez. Azonban ez is a Kazinczy Ferenczhez írottak közt van chronologiai rendben, s így már a teljesség kedveért is föl kell vennünk.

51.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Neu Gradiska 10-dik July 85.

Kedves Ferenczem! Péterváráról lett megérkezéseimmel itt talált Leveledre írott Válaszomat, reménylem már eddig vetted, most hogy annál hamarább írjál, ismét irok. – Dienesnek éppen most vevém Levelét, a melyben szerentséjéről tudósít, a megérdemli, hogy néki minyájjan örülyünk. A mint írám, hogy ha magad is reményelheted, hogy Groff Teleky Sámuel által valahol applicaltathatol, én a Generalisné által köveket fogok hasogatatni, a melyről tudositásodat ohajtva várom. A Leveledet Gröff Pejachevichnek által adtam, véled szeretne megesmerkedni, egy kis, sőt sok várakozással kell lennem, mig czélomat elérhetem. Én most itt a Strássán vagyok, és tsak 3-mad napja, hogy Pejachevichel a Fürdőből megérkeztem, a hol igen vigan voltunk.

– Nékem volna néked valami irnivalóm, de azt még továbra halasztom, 2 Holnap mulva bizonyossan meghallod. Kedveském, nem tudom, küldöttél-é már számomra valami költséget, pedig elhidd, hogy régi ideje, hogy olyan szükségibe a Mammonak nem voltam, mint most, tsak egyenessen [fordulj] Aszonyámhoz, és kérd nevemmel, hogy küldeni méltóztasson, mivel másként desperálok, de mindég a jobbat reményelvén, ugy tartom, hogy terhelt Leveled eddig már utba lesz. Ély szerentsésen, kiványa a téged holtig szerető László.

57.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Gradiska 7-a decembris 1785.

Kedves Ferenczem! A 29-dikre írott versekre a legelső punctum az Agratulatio lenne, de te erre azt mondod, das versteht sich von selbsten. – Ami az én egészségemet illeti, hogy már egészen helyre állottam, azt mind Gyömrőről irott Levelemből, mind pedig Török Palitól fogod tudni. Én ide tegnapelőtt érkeztem, Péterváráról pedig 1-a hujus indultam; már ideérkezésem előtt vette a mi kedves Pejachevichünk a Ráday levelét, amelyből mindent kitudott, de még vele olyan magánossan nem beszélhettem, a hogy Szent Barátságunk kiványa. Vinkovczán Auffiroltam magam az Obester Csernellnél, a ki azt felelte: mich freuet fasst von Hertzen, ich muss Ihnen gestehen, dass ich Sie längst dazu predestinirt hab, und war just Willens Ihnen dazu leiten.

Ő tőlle érzettem legg bővebb mértékben azt az barátságot, a mely mindnyájunknak kötelessége. Kérdezte, hogy mely Gradusba vagyok, a melyet megtudván, azt mondja, hogy sajnájja, hogy fejjebb nem vagyok. Es hätte mir mehr Anvertraut. Eszéken, a mely ide 14. Vinkovczához pedig 4 Mértföld…Ígérte, hogy a Télen rajta lesz, hogy kivánságomba fejebb vezérel. – Unter uns darf keine Heucheley existiren. Ő azon igyekezik, hogy mi itt a három Regementbe valamit formályunk, segít az Ur. Gyömrőről 16-dikán értem Pétervárára. Tőlle Gyömrőre való érkezésemmel ott találtam a Gróffné Levelét, a melybe parancsolta, hogy az oda való Tisztartót Expediájjam. – Expediáltam. Pétervárára való érkezésemmel (tudod a Pétervári dolgokat) a Gróffnéval sok bajom volt. Accedalt az is, hogy nem tudom, mitsoda lots fetstől valamit halott P–néról. Denique die Ehrlichkeit dauert am längsten. Mindenen túl vagyok, a Gróffné most is olyan jó hozzám, mint azelőtt; most Bétsből egy Bestellungot számomra, és főtől talpig fog Uniformirozni, a mely legalább is 50 forintyába belé fog kerülni. A Gróff mindég az, a ki vólt. Már a sok fatalitások által anyira mentem, hogy feltettem magamba, hogy néktek soha addig semmit sem irok, mig a Hoff Kriegs Rath Rescriptimát nem látom. Ez in Similibus a legutólsó et quidem solum pro te et Dionisio. Hogy K – Grófftól elindulok, azt kérdi: Der Wiewielte Fähnrich sind sie beym Regiment. Der 10-te. – Möchten Sie Ihren Uniform nicht ändern. – Ja mit meinem Vortheil. Adieu. Mert NB. az itt levő Avangementból per Systemata hujus Austriaci Seculi semmi sem lesz. Vederemo…

59.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Jablanácz 30-dik xbr. 1785.

Kedves Ferenczem! Onnét hazulról még 19dikén megindultam, itten pedig 20-diktól fogva számlálom a szomorú órákat. Azokból az Ovidius Verseiből, a melyeket a minap egy Levelembe néked leírtam, gondolhatod el, hogy ez mitsoda hely. Sokat hallhatod, hogy némelyek, midőn azt akarják meghatározni, mitsoda életnek a módja a legboldogabb? Igen sokan Philosophice a Magánosságban keresik Boldogságokat; azokat én mind ide kivánnám, hozhatnának ide magokkal könyveket, minden eleséget, de még is bizonyos vagyok benne, hogy két s három Nap elteltével... tagadnák a Magánosságot, és boldogságokat abba keresnék, a melybe bizonyosan meg is találnák…

Magánosságomnak könyebbitése végett, innét a Szomszéd Banalis Regementbe, ide 4 Mértföldnyire Jessenovaczra, egy Kapitányhoz mentem. Éppen a Második Napján az Innepnek értem oda, a Kapitánynál ebédelvén, ebéd után sétálni mentünk, de tsak a háza előtt levő Piatzra. öszsze gyültek ottan a Városnak... férjhez adott iffiu Nimphái, a kik közt vagy hattal bizvást et Cum Gustu lehetne Venusnak áldozni. Ezek a Nimphák tehát a bévett szokás szerént, egy karikába álván, éneklések mellett tánczolták a Kolo-tánczot, és örvendeztek a Boxichnak, amellett, hogy odalt a Férfiak a telt Kantsókból emlegették a Napnak szentségét. Mi a Kapitánnyal és a Plebánussal, aki a Világosabbak közül való, ezeknek vigasságokba estig gyönyörködtünk. Ismét a Plébánushoz menvén, 10 Óráig Lombrat játszottunk…

70.

Kazinczy László – Kazinchy Ferencnek. Vinkovcze 19dik May 1786.

Kedves Ferenczem! Tsak igen igen rövid Levelet írok. Éppen tegnap kértem két holnapra szabadságot; addig, míg hozzátok érek, keress olyan jó Doctort, aki a harmadikra Atestatumot fog adni, hogy beteg vagyok; a pedig könyen meglehet, hogy beteg leszek, tsak olyanokat keress Kassán, a kik az Epéjét az Embernek úgy fel tudják kavarni, mint a Vinkovcziak. Török István nem tsak az, hogy nem ember, hanem a baromnál is alább való…Gazabb ember nintsen nállánál. Az emberiség, die Menschlichkeit, nem engedi, hogy számat megnyissam, pedig szólni tsak tudnék. Ha Kassán leszünk…ott beszélünk egymással, de előre vomitoriumot veszek, mert egyébb képpen bizonyossan ki lél a hideg. A tegnapi recidivámnak egyenessen ő az oka. Kintsem, mi 21dikén indulunk Bécsbe; – az Istenért is pénzt, pénzt, pénzt! egyébképpen nem tudom, mi lesz belöllem. NB. a Generalis Adresse alatt. Ély szerentséssen László mp

73.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Ressetare 24-dik Aug. 1786.

…Valósággal az ember bóldogsága tsak magától az embertől függ; a Providentia /gondviselés/ mindég eleget ád arra, hogy megelégedjünk. Imé ezt a 14 Napot boldogul eltöltvén, 15-dikén véled beszélgetvén, ismét boldog vagyok. Tsókold helyettem a Kassaiakat, Tsókold Therézt, Susit, Jeanettet, mondd meg nékik, hogy az erdők és Hegyek közt sokszor töltöttem vélek időmet. Az Anyámat kérdezd: ha kész lész-é hamar az Erszény. Tsókold a Nánit; a Strimphli kötőt még sem kaptam meg. Az én kedves feleségemet senki sem sajnálya jobban, mint én, hogy ő Özvegy. Gott segne Euch alle. Ferit köszöntsd. Gróff Törököt és –nét tisztelem. Éjj szerentséssen. László.

74.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Kobáss 4dik 7br. 1786.

Kedves Ferenczem! Nem tudom Homályos, sápat, vagy haloványnak mondjam-é azt a Holdat, a mely a tegnapi éjtzakát oly gyönyörüségessé tette. Örült ennek sok utazó, sok szerelmeseknek könnyei édesebben tsorogtak, az éneklőknek énekei jobban hangzottak, az elme világosabb volt ennek világnál, az érzékenység érzékenyebb. Olyan volt ez, mint a mi kedves Therézünk Vendégfogadója. Emlegette ő ennek világánál a Mária képével Hand in Hand az ő B. Ferenczét, emlegetett talám téged is, emlegetett talám éngem is. Emlegeted te őket, emlékeztél róllam is. Emlegetelek én mindnyájotokat – Valósággal nem érdemlik ezen rövid életnek hijábavalóságai, hogy azokért az ember szabadságát feláldozza.

– Ez az Summája azoknak a gondolkozásoknak, a melyeknek az édes álom éppen jókor véget vetett. Nem az az hízelkedés elégiti meg az én szivemet, hogy majd valaha százaknak parantsolok, hanem az – hogy talám valaha ismét élhetek azokkal, a kik nélkül életem a leg magosabb poltzon is tsak hijába valóság – Ha visszagondolkozom – nem az vólt nekem a legkedvesebb szempillantásom, amelyben kardomra, és kalapomra Aranyat és fekete selymet akasztottak, hanem az, a melyben titeket ismét ölelhettelek. Nem a Paszomántot – a tiveletek való barátságos élést, ezt, és tsak ezt egyedül várom én….

77.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Ressetare 12dik Oct. 1786.

…Kérjed Aszonyámat szómmal, és tseleked, hogy mennél elébb pénzt kapjak. A kötsönhöz nem szoktam, amit már kértem, az majd hamar elfogy, többet, ha megveszek, sem kérek, eladni valóm semmi sints. Ergo per omnia sancta quanto citius.

Már most az út Visitatiómról is egy keveset. Egészen a Dráva mellett Barcsig, amely helység Somogy Vármegyébe esik, kellett az utakat Visitálnom, az pedig ide igen igen jó 13 Mérföldnyire esik. 1-a Oct. reggel indultam innet igen rút időben, mentem pedig Pakraczra, az ide 2 statió. Az Pakraczi uj Orosz Püspököt éppen ezen nap Instellalta Csernell. Ebéden és ebéd után estig ott voltam. Estve bál volt, de azt ki nem álhattam, mivel a hideg lelt. Másnap Zengwall nevü fő Szolga Birónál mulattam tsak ugyan Pakratzon. Ez téged ismer és tudakozódott felőled. Ő Sáros Vármegye fi, Jankovichnál egy darabig Secretarius vólt, és őáltala lett itt Szolgabiróvá. Pakracztól fogva ővele tettem az utamat, mivel a Vármegye részéről ő volt commandirozva. 3-a per Daruvár, hol a Gróff Jankovich új Kastélya van egészen a Váradi residentia formájára, Verőczéig, [ott] lakik a mi kedves Peachevichünknak az Atya. 4-a Reggel Bartsra és délre ismét visza. A Grófftól visitet adván, délután Daruvárra. 5-a Pakracz. 6-a Ressetare. Megérkezésemmel egy Berichtet tsináltam, a melyre azt mondotta az Obesterem, hogy meg olvashatja a Hofkriegs Rath is. Kedvesem, majd

eljön már Esztendeje, hogy te engemet magadnak kettős testvéreddé tettél, ezt a napot beteges koromban is megszentelem. Ély szerentséssen és tudván, hogy szükségbe vagyok, mennél elébb segíts. László mp.

86.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Kobáss 20 : 1. 1787.

…Itten napjaimat meglehetősen töltöttem. Az idevaló Plébánusnak hig Konyháját, rész szerént megúnván, rész szerént pedig tőle félvén, onnét hazulról magamat mindennel providealtam, és itt az Oskola Mesternél szállottam, aki vélem egyidejű, és hasonlóképpen nőtelen gazda – ez a több Oskola Mesterektől egészen kifajzott – Az Olvasásban gyönyörködik, Aufgeklärt, jó Characterü, és a Barátságra alkalmatos, egyszóval megérdemlené, hogy Atyánkfia lenne – Ezzel in Stiller Einsamkeit sok jó órákat tsináltam magamnak. A többek között ez alatt a 10 Nap alatt érezni kezdettem, hogy igen jó, ha az Embernek maga konyhája van, kivált, ha a konyha jó – az enyémmel pedig akár ki is megelégedhetett vólna, igaz ugyan, hogy a 10 napom közel 2 sárgába került. – Már most egészen helyre állottam, úgy, hogy mind azok, a kiknek mondom, hogy tsak 20 Napja, hogy az Hidegemet elvesztettem, lehetetlennek talályák.

88.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Ressetare 3dik Marty. 1787.

Kedves Ferenczem!…Látnád Eszéket, Diakovárt, Posegát, Glinát, Petrinyát, Carelstadot, azt az új utat Fiuméra, amelyről azok, akik látták, eleget szóllani nem tudnak. Az út mellet igen sok természet tsudáját láthatni, olyan Barlangot, mint az Agteleki, Viz Ugrást, egész Folyó Viznek egyszeribe való eltünését – Fiuménál a Tengert, a kereskedő és hadi Hajókat – Agramot, a Grentzer és St. Georger Regementeken keresztül – Gradiskát, Vinkovczát, Pétervárát, Semlint, Belgrádot, Pantsovát, Temesvárt, Aradot etc. etc. Ez megérdemli a költséget, tsak az a kérdés, ha van-é pecunia. – Azért kedveském, igen óhajtva fogom várni Leveledet, mivel, ha kedved lesz utazni, előre kell a Szabadságom iránt dolgoznom. Nagy Panaszom van ellened, több két holnapjánál, hogy Leveledet nem vettem, pedig a mi kedves Dienesünk sem ir1…

Ebben a kietlen Országban az egész Consolatiom a ti Leveletek, és azt is olyan ritkán kaphatom – Most kérlek per Omnia Sacra, hogy hamar felejj – anyival is inkább, mivel pénzre rettenetes szükségem van…

Entwurf über eine Reise in den sich annäherenden Monath Majo.

Statio

Kassáról Árokszállásig 10 ˝ ft. xr.

Kun Félegyházáig 4.

Halasig 2.

Bezdánig 5.

Eszékig 2.

Diakovárig 2.

Gradiskáig 5.

Kostaniczáig 5.

Glináig 3.

Carelstadig 3._______________________

Summa 41 ˝ 41. ft. 30.

Fiuméig 6.

Visza 6.

Postán 12 Statio, 2 Lóval számlálom: 24. ft. –

90.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Ressetare 27dik Marty. 1787.

Kedves Ferenczem! Az Istennek nyomorultabb teremtése nállamnál nem igen sok van. Tiz nap ismét egésséges voltam – a múlt Pénteken itt Regiments Visitatiónk volt, az egész Companiánknál tsak magam voltam, és igy kéntelen vóltam ausrukkolni. – Reggel 6 órától fogva 10ig egy Uniformisban, a szél és a hideg egészen keresztül járt, délután ismét kilelt a hideg, tegnap volt a 4ed napja, és igy tegnap ismét. Az Andrisomat is éppen akkor lelte ki, és ő is a 4ed napiba nyög. És igy az Ispotály ismét készen vár. Már megvallom, megúntam. Nehezen várom a 22-dik májust. Az az igen betsületes, jó és egyenes Ember, aki a télen velem együtt betegeskedett, és akinél én oly nyomorúltan feküdtem, a múlt Pénteken holt meg – Ez az ember valósággal meg érdemlené, hogy Plinius Panegyricust irna reá, az egész környéken nintsen senki, aki nem sajnállaná. – Az egész tartománynak szánakozását megérdemlette. – Diese höchste Rechtschaffenheit, die ich noch nirgends bemerket habe – Ö már nyugszik – ki tudja, mi meddig vonhatyuk. Elsöbb Levelemböl láttad, hogy Berdiánéra kell mennem, még Husvétig itt együtt maradok a Kapitányommal, de az után elválunk. – Ismét egy igen egyenes barátot, és valóságos tanátsadót vesztek el. Kedvesem, igen várom tudósításodat. Aszonyámat pénz iránt kértem, 12 Garas az egész Cassám, igaz, hogy holnap 12 frtot kapok, de ez igen nagy tsekélység mostani változásomba – Per omnia Sancta kérlek, mennél elébb pénzt és akár honnét küldj, mivel most telyeséggel pénz nélkül nem lehetek..

99.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Ressetare 18dik May 1787.

Kedves Ferenczem! Ebben a nyomorult Világban minden a Változandóság alá van vettetve – De talám még sints semmi anyira Változandó, mint a Katonai élet, de úgy is látzik, mintha ennek a Statusnak legnagyobb szüksége vólna reá. Éppen most vólt a kapitányomnak valami kis baja, a Majorunk ezt a vigasztalást adta néki: Es dauert alles nur kurze Zeit. – Az én életem folyásába is most nem kis változás esik. Gyermeki koromtól fogva mindeddig még nem vóltam kéntelen arra gondolkozni, hogy mit eszem, Ein jeder Tag hat für sich gesorgt, ki vévén azt, hogy amint tudod, a szegény Atyánk parantsolatyából az Oskolába egy más után gazdaszonykodtunk, ki hitte vólna akkor, hogy ez használni fog. – De most igen kevés idő múlva a magam Abroszomhoz fogom törülni a számat. – Tegnap jött ki a Regementünknek parantsolatya, amelybe az új Systema szerént Transferalhattunk. Eddig itt a Kapitányomnál mindég kész Ebédhez és Vatsorához ültem, ezután Berdianén, ide félórányira, ha főzök, eszem, egyébképpen koplalhatok, amenyit tetzik. És igy én Berdianéra Transferaltattam, ez az helység Ľ órányira van az Ország utyától, ide félórányira, a Stabhoz egy Óra. A Quartély a legg jobb Ober Lieutenant Quartély a Regementnél, kőből 3 szoba, Kamara, Konyha, Pitvar; már előre nevetek, ha elgondolom magamnak, hogy fogok egyes egyedül ebbe a szép Quartélyba kongani….

111.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Új Gradiskán 14-dik Xb. 87. [?]

Kedves Ferenczem! Megbotsás – Igen nagyon érzem azt az nyughatatlanságot, amelyet miattam érzesz. Már két Leveledre nem válaszoltam – Oka nem vagyok – A múlt Hólnapnak 26-dik Napján éppen, amikor a Verlags Quitt[ungo]dat vettem, Commandiroztattam a Regementemtől Pétervárára a Comandirozóhoz. Elmenetelemkor, noha itt minden titokba foj, mégis tudtam, hogy Curiri képpen akarnak valahová küldeni. – Pétervárára 30-dikán érkeztem. Ott 1-a hujus a Najsatzon levő Granadirosok és a körül fekvő Regementek sind in Vorsirten Mars gesetzt worden Belgrad felé, még Pétervárán minden titokba vólt, de én már tudtam, hogy mi Belgrádot akarjuk meglopni – és hogy én osztán nem tudom, hova fogok a jó hirrel szaladni – Szomorú dolog, mikor a legjobb rendelések ki tanulhatatlan okokból igy füstbe mennek, mint ez az Belgradi Attac. 2-dikán reggel kilencz óra tájba ojan marschal, a melyen a Katonaság egy huzonba 8 Mértföldet Marschirozott, Bajnovczára, Semlinhez 2 Órányira értek – Generalis Alvinczy, akire a dolog bizva volt, a Népet ott várta –

A parantsolatokat mindeneknek, akiknek legkisebb dolgok lett volna a Várba, irásba ki adta, azon kivül a tiszteket szóval is Instruálta. Annak utánna minden Batallionnak elolvasta a Császár billietyét, amelybe a Tsászár a Katonaságnak 400 ezer Aranyat igért, ha magokat jól viselik és minden tisztnek avancementet. Kétszáz török Jobágy vólt a részünkön, akik a miéinket be vezették vólna, a Várba pedig több 500-nál, a kik velünk együtt dolgoztak vólna. – A katonaság 65 akó Bort kiivott, 5 órakor estve hajókra rakattak, és Belgrád alá indultak. Mind öszve vólt 4 Granadiros Batallion, és 4 Regiment. – Négy Granadiros Batallion, és 4 Batallion a Fuselirekből 9 és 10 óra tájba szerentsésen Belgrád alá értek; 4 Batallion a nagy ködbe éjtzaka eltévedt. Belgrádba a részünkön lévők tsalárdságal 3 kaput megnyitottak, 400 szél puskánk volt, azokból az új puskákból, amelyből mindenik egy huzonba 24 Golyóbist lő – Két Pétervári Tiszt Belgrádba patrollirozott, és látta, hogy a Törökök mély álomba vannak – A 8 Batallion igen könyen meg vehette volna a Várat – de 3 órakor reggel a retirada parantsoltatott, még virradtig a Törökök semmit sem tudtak, hogy 9 ezer ember volt a kapujok alatt, de már tudják. – Szomorú történet mindazok részéről, akik fejér köntöst hordoznak.

– Várjuk a Tsászár végezését, aligha a Generalisok szerentsétlenné nem lesznek – A Régi Görögök idejekben actum esset de ipsis – Re infecta én is viszajöttem – Itt az Aus Marschot minden szempillantásba várjuk – még eddig nyugodalomba vagyunk – Tsókold Klárit, tiszteld Aszonyámat – Ély szerentséssen László mp.

117.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Uj Gradiskán 12dik Febr. 1788.

Kedves Ferenczem! Ich fühle stark, dass ich dir lang nicht geschrieben habe. Meg engedj Kedvesem, a sokfelé való kóborlás az oka ily hosszan tartó halgatásomnak. 1-ő hujus mentem Pétervárára, onnét ma érkezem visza. A Török Háború 9dikén publicáltatott, und eben den Tag haben alle Feindseligkeiten den Anfang genommen. Utamba 17 Mértföldnyire hallottam a Gradiskai Ágyúzást. – Lelkem, derekabb legényeket nem gondolhacz, mint a Grádiskai Törökök: ma már a 4dik napja, hogy éjjel nappal az Golyóbis alatt, mint megannyi Menykő alatt, Standhaft vagynak. Minden ágyúikat öszve lőttük, én ma magam ott vóltam, és láttam azt az erbärmliche Wüstereit

A kőfalak már le vannak omolva – Egyik ház a másik után ég – a forstatokba, de a Várba a tüzet mindjárt elótyák – Dieses freye Volk tretet an die Bomben, und löschet dass Feuer, bey dem erschreklichen Sprung des Kugels – Más nemzetség lehetetlen, hogy ennyire menyen. Unsere Herren möchten Blut und Galle speuen, anyira boszankodnak. Magokat a Casamatákba vonták és onnét nevetik a mi Mennyköveinket – Nichts als Bomben, und glühende Kugeln werden geschossen – und man richt doch nichts aus – Mi lesz a vége, nem tudjuk – Sturm laufen dass wird Blut kosten, geschehen muss es aber – Török Dubiczán a mieink igen szerentsétlenek voltak – Még 9dikén egy Batallion von die 2te Banater, Obrist Lieutenant Knesevich allatt erre az kővel békeritett kis városra ment – A Törökök azt mondták, hogy megadják magokat, az Obrist Lieutenant a kapun be Marchiroz, wie die 1te Compagnie hieneinkomt, spären Sie das Thor zu und säbeln Sie alle zusammen, bis auf einen Fähnrich und 4 Gemeine – 4 Kapitány, 5 Subalternus – és több 250 Embernél veszett elennél az Ostromnál. – Traurig, sehr traurig – Ich kenne Sie sonst alle

– Az én Comp[agniem] itt van a Sáva mellett két faluba, én ma megyek a Compagniámhoz. Mi nékünk igen jó dolgunk van, ohne aller Gefahr sind wir an dem Strohm, weil alle Türkische Fahrzeige Abgenommen sind. A Commandirozónk még ebben a Hónapban ide jön, és itt fog commandirozni 20 ezer embert – Belgrád alatt mit tsinálnak, nem tudom, mihint valamit hallok, tudósitalak – Szluha köszönt – Odvajer azt mondja, hogy du bist kein Militair Freundt – Én ölellek és tsókollak a legszentebb tsókkal. Die Vorsehung wird bestimmen, wie es deinem Freunde gehen soll. Adieu, ich küsse dich. László mp.

120.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Dollina 6dik Marty 1788.

Kedves Ferenczem! Mindig vártam, hogy valami újságot irhassak, de elhidd, hogy itt az Újság sokkal kevesebb, mint nálatok. Mi itt a Sáva mellett ülünk, és vigyázunk. A mult Holnapnak közepétől fogva tsak 20 Törököt láttunk, a kik a tulsó parton ojjan békével lovagoltak, mint a Debreczenyi vásárba – Az én régi Kapitányom a minap egy Levelében azt irja: der ganze Türken Krieg ist noch so räthzelhaft, dass ihm kein Oedipe aufzulesen vermag. Nekünk meg van tiltva akár mi praetextus alatt is a Török földre lépni. Gradiskát még mindig ágyúzzák, de megvenni nem készülnek – A Tüz, kedvesem, az ellenség ellen igen kevés. Úgy látzik, hogy a mi Ministereink a Metamorphoseonból igen jól megtanulták – hogy – in Audaces non est audacia tuta. Belgrádról semmit sem hallunk – Dubicza még mindig a Töröké, egyszóval: még részünkről nem ditsekedhetünk – Eddig a háboruról – most tovább…

123.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Orubicza 10dik April 1788.

….kapitányom egy igen igen Goromba ember, Köz Katonábúl tudatlanúl minden érdem nélkül léppet erre a szép hivatalra. Pedig a Katonáknál lehett legjobban látni, hogy igen jó principium vólt az a Magyaroknál, hogy a főbb Tisztségekre tsak a Nemesek juthattak. Ez az egész Companiánál szenvedhetetlen, éngem pedig elhidd, hogy mindnyájan, mint Atyokat úgy néznek, egy kitsint méltán is, mivel ha én nem vólnék, még embertelenebbül bánna vellek az a goromba. A múlt Holnapba egy kis zenebonánk volt….A Törökök igen készűlnek bennünket felégetni, és éppen itt, a hol én vagyok. Minden könyű volna, de népünk nints itt ebbe a faluba, alig vagyunk 300 – pedig az tudva van, hogy a Törökök mindég nagy sereggel jönnek. Mi lesz belöllünk, eventus docebit – Azt elhidd, hogy én még eddig álmomba sem féltem. Kedvesem, igen jól irtad, hogy a meg nem ijjedni tudó Lélek az, a mit ig[az] vitézségnek nevezünk – Fogod-é valaha nevemet a Vitézek közzött in hoc sensu olvasni, nem tudom, (ez a szerentse dolga), de, hogy Barátod miatt ortzád soha pirulni nem fog, arról bizonyos lehetz. A mit Miskoltzról irsz, gyönyörűséggel olvastam, tudod te, hogy a Theréz Gálszéchi Tisztartóné ábrázatya elég vólt az én Consolatiomra. Gróff Törököt és –nét tiszteld, emlékezz sokszor a téged forróan ölelő barátodról.

László mp.

124.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Dollina den 5ten May 1788.

Bester Bruder! Hier übermache ich dir einen Brief von einen guten Freund, der dir die umstandliche Nachricht giebt von der neuen Dubiczer affaire… /német nyelvű/

137.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Orubicza 14dik July 1788.

Kedves Ferenczem! Már régóta furdal a Lelkiisméret, hogy néked olyan régen nem irtam, de ebbe a rettenetes meleg időbe, magad által látod, milyen nehéz legyék a levélirás. – Itt Gradiskánál ezelőtt 14 Nappal az Frey Chor által 50 Török esett el, és amint hallatik, közel 80 plezirozva vagynak. – A mieink közzül 6 maradt és 11 pleziroztatott. Tsudálatra méltó vólt ennél az kis actiónál is a Törökök Vakmerősége Um Freyheit und Vaterland –

Egy Leveledet, melyben Sz. Györgyiről irtál, a minap vettem, de még a múlt Holnapnak az elejin hozzád irott Levelemre a Választ várom. – Klári már régen maga irt, hogy ő Gyürüt váltott. – Levelére nem tudom, válaszoltam-é, vagy nem, te őtet, édesem, tsókold.

– Mi ez előtt egy héttel rukkoltunk a falu mellet Logerbe, legnagyobb szerentsénk az, hogy itt szekérszín elég van, amely alatt még is a napnak egész erejétől elbúhatunk. – A minap egy kis alteratiót érzettem, ma már a negyed napja, de még mindég magam jól érzem, talám nem lesz consequentiája. Gróff Törököt és –nét tiszteld – Aszonyám kezeit tsókold, nékem mennél elébb irj.

László mp.

140.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Orubicza 29dik July 1788.

Kedves Ferenczem! Egy kitsint nevettem utolsó Leveleden, amelyben előre félni látzatol attól, hogy az Ujságokba az nevemet az levágtak közt találod. – Ebben a punctumban egészen a végezésre kell magunkat vetni. Dubiczánál a napokba az Generalis Pubenhoffen Adjutantya, Ober-Lieutenant Telner tsak 3 Huszárral és egy Scharfschitzel vesztette el a fejét. – So gehet es im Kriege – András Bátyánk azt mondja, hogy szép álom, de elhidd, hogy még szebb valóság vólna; én tsak azt várom, hogy az Obesteremmel öszvejöhessek, az után a dolgot mindjárt proponálom – Glückt so Glückt. Klári már eddig talám Göncz Ruszkán is van, nagyon irigylem az állapotodat abban a részben, hogy örömökben részt vehettél, és egésségekért, ’s szerentséjekért – Hé! bort hamar! kértél – Az ő jó szive igen sok jót érdemel – A Susi férjhez menésében nem sok Contentumom van…

Egy hegy alatt, az árnyékban, egy forrás mellett őrizte Ferkó Juhait – Egy Leányka kérdi tölle: miért sir – Hogyne sirnék, mikor az én Atyám az Anyámal, én pedig ilyen ifjú magam hálok – Ne sirj: jöjj estve hozzám és hály velem, de mikor a Sövényen által jössz, ne lármázz, az ablak alatt ne susogj, az Ajtónál ne zörgess, a Pitvarba ne kopogj – Estve mindjárt hozzá indúl: a Karó1 alatta le törik, az ablak nyilva [?]2 az küszöbön megbotlik, a pitvarba egy vizes vedret feldűt, a veder a Fazekakat öszve töri; történik, hogy egy Öreg a tűz mellett fekszik, azon keresztül esik, az Öreget a tűzbe taszítya, a kinek a szakálla meggyul, ótani akarja, a házat meggyutya, ’s így elszökik. Alles sehr einfälltig. Adieu, ich küsse dich László mp.

141.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencnek. Neu Gradiska 27dik Aug. 1788.

Kedves Ferenczem! Ez előtt 14 nappal ment Generalis De Vens Dubicza alá reggel még virradat előtt. Akor a Törökök Lagerjekben igen nagy vérontás lett vólna, ha egy véletlen elsült puska a Törököt fel nem ébresztette volna. Az Lichtenstein által tsinált sánczokat és 7 Sátort nyertünk, a mellett 200 Török esett el a tsetipatinál. Az után egy darabig mindég lövöldöztetett a Generalis a Várra. Aber die Türken haben sich Mannlich gehalten…/németül folytatja/

152.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Alt Gradiska 14dik 8br. 1788.

Kedves Ferenczem! Mindjárt Bécsből lett meg érkezésed után irott Leveledet már régen utamba, a másikat pedig most megérkezésemmel vettem. Még a múlt Hólnapnak 23dikán voltam commandirozva 75 Törökkel Eszékre…/eddigi nagyobb rész német/…Még elsőbb leveledbe irtál volt valamit a Vicespányi Characterről. Ad vocem Judás: azt igen kivánnám tudni, ha van-é benne egy kis valóság – éppen tegnap érkezett a hir, hogy a mi Obesterünk Generalissá lett. – Aligha a mostani Kapitányomat el nem vesztem, a Majorságot néki igen kivánom, de úgy még jobban kivánnám, ha nálunk maradhatna, er ist ein seelen guter Mann – A Nagy Armeről én sokat irhatnék, de te azt másoktól halhatod – Generalis Wartenslebenné beszélt-é valamit a Budai Historiáról; nékem a minap egy ezüst poharat küldött, de azt még nem kaptam. Klári már Aszony, de ő nékem nem ir, kérlek, szidd ki helyettem igen nagyon. – Susi is Aszony, ha szereti, nyajja, ő betsületes ember, én nem bánom. – Hát te mikor leszel Férj? Amint látom soha sem. – D’Estét köszöntsd és tsókold. Az esmeretes Aszony Batallions Chyrurgusné. – A Migleczi pap gazember, ha nem hiszi, mond meg neki, hogy én montam, és hogy ich es ihm auch Schriftlich geben will – der Huntzfut hätte vermög seiner Plicht Ihr und nicht Ihm sagen sollen. Gróff Törököt és –nét Tiszteld, Magad pedig ne restelkedj, és irj igen sokat – Az Aszonynak mond meg, hogy pénzre van szükségem – Ély szerentséssen László mp.

157.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Orubiczán 7dik Nov. 1788.

Kedves Orpheusom! Akár mitsoda történetből kaptad nevedet, azt a legnagyobb érdemmel viseled – igen nagyon örvendek, hogy kedves haza Nyelvünk az én Testvérem által mutathat olyan két Originalis darabot: mint a Mint bánthattalak2 és a Dudogó napa. A Geszner forditása felől semmit sem irsz, de tudom, hogy annak kiadása sokakkal esmeretessé tett. Az Aszony nekem fejér ruhát igért, a közt az is elférne. – Hát az én kis Rátz darabom kidolgozására nem kapsz időt? Meg vallom, hogy azt igen szeretném látni, mert Rátzul igen szép. Kedvesem, ki mondhatatlan örömmel olvasom a Theresia Napján irott Leveledet, s ha mennél elébb tsókolhatnánk egymást olyan édesen, mint Theresia estvéjén. Nem régen vetted igen rövid Levelemet,1 a melyet tsak futtába irtam annak bizonyitására, hogy a te Polluxod egésséges. – Igen jó nevet választottál nekem is, mert az én hiv szeretetem és barátságom a Polluxénál valóban nem kisebb – és tsak az hivatal tselekszi, hogy mint ők, mi együtt nem mulathatunk. – Talám eljön még az az idő is, a mely Symbolumunkat még jobban megerősiteni fogja.

Az itten folyó dolgokról most enyit. Az egész Laudon Chorja most a napokba ment téli Quartélyba. Laudon maga tegnap indult a Császárhoz Zemlinbe. – A Törökök a Temesvári Bánátból inkább önként mentek ki, mint kihajtattak.

– A Császár talán Budára fog menni, mi a télen ismét itt maradunk. Dienesnek már igen régen nem veszem Levelét – Klári semmit sem ir. – Óh ha szárnyaim lehetnének: kapna ő tőlem letzkét, nem tartoztatnám meg magamat, hogy az Majoritas Jussával ne bánnék vele. – Ő, ha Göncz Ruszkán van: igen sokszor van azon a hidon is, amely tudom, hogy sokszor könyűbe hozza szemeit, és a melyen én örömest sirnék. – Ó édes Érzés – az igaz barátságos szeretet érzése – a leg nagyobb boldogtalanságba is elég ez az szomorú sziv vidámitására. – Veszekedj vele igen nagyon, mert én őtet igen nagyon szeretem. Még nem tudosítottál arról, mit kerestél Bécsben, pedig jut eszembe, hogy egy Levelembe kértelek – Hát ha te a télen Jászberényből Halasra, Szabadkára, Pétervárára, Vinkovczára és onnét Gradiskára jönnél – A Projectum ugye jó, de Uram Uram pénzbe áll a dolog – És igy, ha pénzed van: jőjj, mert ne gondold, hogy már sokszor nem boszankodtam, hogy ha tsak nézni mentél Bécsbe, miért nem jöttél inkább ide. Ély boldogúl és szeresd hivedet, a ki újra él, ha olyan hathatóssan érezheti szeretetedet, mint az utolsó Leveledben érezte Pollux mp.

160.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Alt Gradiskán 6dik Xbr. 1788.

Kedves Ferenczem! Már két hete, hogy itt mulatok – A jövő Belagerunghoz egy nehány ezer Faschinát kell itt tsináltatnom – Egyéberánt panaszom nem vólna, tsak hogy Leveledet már igen igen régen nem veszem, és hogy egy néhány nap ólta az egésségem bomlik – Holnap Rabarbarát veszek, a mely talám ismét helyre állit – Boszankodom igen nagyon, hogy annyi jó Barátim közül egy sem ír – De azon is Boszankodom, hogy az Aszony pénzt nem küld – még a szükségem nem lépett a legnagyobb mértékre, de ha még sokára marad a várt Levél, igen szegény leszek – Ezt jelentsd az Aszonynak tiszteletemmel együtt. Klárit tsókold, és szidd. – Irjál, kedvesem, mennél elébb – Leveledet óhajtva várja a te kedvesed László mp.

163.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Orubiczán 24dik Xbr. 1788.

Kedves Ferenczem! Gradiskáról irott utolsó Levelemet régen vetted, én a tiédet régen várom. Kedvesem, a legelső Leveledben tudosits, mi hátráltathatott meg ilyen soká. – Én, elhidd, első leveledet rettegve fogom felbontani. Valyon mikor fog elkezdődni ismét az az idő, a melyben Levelemet nem az ilyen szemre való hányással kezdhetném – talán a jövő Ujj Esztendővel; ha tudnám, hogy e volna az a punctum Meliorationis, nem messze van, de még is közelébb kivánnám – Apropos: sok szerentsét a jövő Ujj Esztendőhöz.

Gradiskáról tegnapelőtt jöttem visza. Ott Kapitány Kisnél vótam szálva, aki mich Herr Vetter nannte. A Genealogia a Szirmay Tomtsits Anyától jön, aki az ő Anyának testvérje volt, és igy Sógor in forma. András Bátyánkat a Farao Tischtől esmeri, nagyon ditséri.

– Gradiskán egy Atyánkfiával jöttem öszve OberLieutenant Báró Gilányival, a ki in Metie velem egy pár jó könyvet közlött – Emlegettünk téged; mihint haza megyen, véled megesmerkedik. Itt mi nagy nyugodalomba vagyunk; a Török örül, és mi is örülünk, hogy ebben a rettenetes hidegben melegedhetünk – Újságot örömest irnék, de nints mit, te tőled de novationibus tudósítást várok. NB. Magyar Ország nem állít é Regementeket, és én nem lehetek é per aliquam caballam kapitány. Klárit tsókold és szid. Gróff Törököt és a Grófnét tiszteld, az Uj Esztendőhöz szivből gratulálj – Élly igen boldogul és irj hamar. Testvéred Pollux.

164.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Uj Gradiskán 27dik Xbr. [1788?]

Kedvesem! Péterváráról lett visza érkezésemmel hozzád irott Levelemet régen vetted, és reménylem, az egész világgal edjütt káromkodtál; az olta semmi ujságunk nints, de amint látzik, es kommt bald zum Bruch és épen a mostani napok előttem sind sehr Critisch. Itt minden mély titokban van, de a gondolkozó embert nehéz megvakítani. – Ez a Háborúról elég. – Hát te mit tsinálsz, a Farsang nem hozott-e még a fejedbe valami házasúlandó gondolatot? a Czenczi mit tsinál? – Leveledet igen óhajtva várom, most ély szerentséssen. László mp.

168.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencnek. Orubiczán 15dik Jan. 1789.

Kedves Ferenczem! Néha-néha, de igen ritkán kapható Leveleidből tsak anyit tudok, hogy igen distractus vagy – az Officiosum vagy nem offisiosumok által-é, ki nem tanálhatom. Utolsó Leveled igen nagyon megörvendeztetett, amelyben irod, hogy éngem tsak Májusban láthatz – ha éngem akkor nem láthatzég is, hogy láthatz, ebben a punctumban annyit fog tenni az igéreted, mint Ovidiusnak a Nega. Amorum Liber 3. (El[egiarum] 14-a. Tehát érzed te is a Rátz Notának1 szépségét – én igen kivánnám azt már te általad kidolgozva látni – de azt jól irád, hogy a Halbwerk semmit sem ér – Egykor, mikor az ostkoláidat visitálod, mikor talám az homályba magad is vigyázni fogsz, hogy a küszöbön meg ne botoly, mikor másnap egyedül utazol és mind a mult éjtzakára, mind pedig Rátz országra gondolkozol – akor lesz az ideje, hogy ezt a kis darabot ki dolgozd, amelyen én osztán igen nagyon fogok nevetni. – Ferencz, igen kivánnám azokat az ideakat tudni, amelyek ennek olvasásával fejedbe zűrzavart okoznak…

Én most Ovodiussal töltöm az időt, a melybe Liber 2-o El[egia] 12 egy igen szép darab …

176.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Orubicza 7dik Febr. 1789.

Kedves Ferenczem! Még nem igen bizonyos, de igen könyen megtörténhetik, hogy én egy néhány napok múlva Budára fogok Mundurért Commandiroztatni, ahonnét osztán az is megtörténhetnék, hogy öledbe és karjaid közzé szaladnék, és hogy ott egy kevéssé azzal veszekedhetnék, aki most annyira distrahál, hogy Leveledet nem vehetem. De még könnyebben megtörténhetnék az, hogy te Budára jönnél, és ott nem tudom hol, igen véletlenül velem öszve akadnál…

184.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencnek. Orubiczán 28dik Febr. 1789.

Kedves Ferenczem! Utolsó Levelemben1 irott Budai utamból semmi sem lett, mivel a Mundurt nem Budán, hanem Péter Várán fogjuk fassolni – Parturiunt montes, et caetera. Leveledet, a melyben irod, hogy a fejér ruháimat Egerbe viszed, ezelőtt két Postával vettem, ha azt már Meixnerhez utasitottad, igen jól esett – én Meixnert a jövő postán fogom sürgetni, mivel itt lévő fejér ruháim már öszve szakadoztak. Még mi itt nyugodalomban vagyunk, de ha az idő meg nem változik, hamar Gradiska alá rukolunk – a láva másfél ölnyire van a partya alatt, és igy több víz áradást nem várhatunk. – Utolsó Leveledben pirongatózol, de te azt tudod, hogy nékem több okom van a veszekedésre. Klárit tsókold – Ély szerentséssen. László mp.

186.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek Orubiczán 2dik Marty 1789.

Kedves Ferenczem! Kimondhatatlan az az gyönyörüség, amelyet Göntz Ruszkáról irott utolsó Leveled olvasásával érzek. Sokakra emlékeztet ez éngem, kedves Ferenczem, amelyek bennem a legédesebb érzékenységet okoznak. Hogy Klárit szittad, és hogy ő menti magát, és hogy nevetett, azt igen érzem. A Bártzy Feri felelete Borosnéhoz a Masque alól meg érdemlené, hogy a legszebb anecdotumok közzé számláltassék, sein Witz ist Gold werth – tsókold őtet helyettem….

….a mostani Leveled egy német Levélbe vólt takarva, amelyből tsak homályossan látom, hogy te igen égsz, de az M betűt meg magyarázni nem tudom – es ist darin die rede vom 31-ten Jan. wo du ins Baal gingst – Ez az M talám Manczi lehetne, de nem a Feri Manczija – Denique akár ki légyen, én igen örülök, ha boldog vagy – és ennél többet tudni telyeséggel nem kivánok. Te a Kassai Farsangról engem tudosítottál, hát Orubiczáról szeretnél-é valamit hallani – Egy Levelem,1 a melyben Ovidiust egy nehanyszor czitáltam, tudom, hogy megnevetetett. …/németül folytatja/ Tsókollak ezerszer László mp.

190.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Orubicza 28-dik Martii 1789.

Kedves Ferenczem! Szokásomon kivül egész fél árkust veszek a Levelem irásához, és igy előre látod, hogy sokat készülök irni. 9-a Martij Ruszkáról irott Leveledben mondod, hogy szomjuhozol leveleim után – e tehát valóságos Mandel Milich lesz. Emlitett leveledben igen igen jól mondád, hogy némely gyermeki öröm boldogabbá tesz, mint sok soliditas, a két alól vont szóba a Wortspiel essentiale quid. Ide tartozik az – Omne tulit punctum. – A jó természet akarja, hogy gyermekeskedjünk – norma autem actionum est Harmonia cum Natura. – Én tehát igen örülök, hogy Napjaidat Egerben jól, és talán Miskóltzon még jobban töltötted. Egy hadi vezér egyszer egy nehánynapi Stillstandot kötött az ellenséggel, de azonban éjtzaka azt mindég attaquirozta, mentvén magát, hogy ő tsak a napot értette, – aber ich erkläre mich Feyerlich, dass ich nicht so listig seyn will. Tudod e te azt, kedves Ferenczem, hogy a Te Charactered in puncto Amoris még előttem Titok. San praeguge mondta Szilágyi Sámuel, én pedig még ehhez – sine Complimentis. Én téged mégpedig igen méltán a Gesetztek közzé számlállak, és éppen azért nem tudom megmagyarázni, miért vagy az említett punctumban olyan változó. Én már egy nehányat tudok, akik szíveden győzedelmeskedtek.

A Lüstigektől természeted abba külömbözik, hogy azoknál az utolsó objectum által az előbbeniek egészen eltöröltetnek, aber du bleibst deinen immer Treu, és tsak egy kis distinctiót keresel, mint a többek között a Klári levelébe Jeanette iránt, aki felől azt irod, hogy olyan barátya vagy, mintha Testvére vólnál, ez egészen igaz-e: will nicht untersuchen. Az éjtzaka erről a Ma[teri]áról igen sokat gondolkoztam, és utolyára azt találtam, hogy te igen szerentsés vólnál, ha a világnak abban a részében születettél vólna, a melybe több feleséget tartani szokás. – Leveledből látom, hogy most egészen házasulandó gondolatban élsz, egyszersmind kérsz, hogy ehhez néked szerentsét kiványak. – Ausser diesem Heiligen Wuntsch bester noch etwas. – Amint már néked, odahaza, jut eszembe, mondottam, igen nagy obstaculumod néked ebben a részben a félénkség. – Nem tudom hol, de bizonyossan olvastam, hogy egy Hadi vezér egyszer a piratáknál rabságba esvén, azoknak, a kiknek hatalmokba volt, parantsolni kezdett, azok resolutus tekintetén annyira Consternálodtak, hogy rabjoknak engedelmeskedtek. Glaube mir – Frisch gemacht ist halb gewonnen. Dieses zu dem Wuntsch statt eines Raths, – a többit a végezés, noha talám ez is végezés, hogy én néked ezt a Levelet írom. – Kimondhatatlan gyönyörűséggel olvastam én az említett Leveledben, hogy a mi kedves Klárink a Muzsával boldog – Ó boldog nyalakodás…

ezt nem anyira pirongatozva irom, mint inkább annak bizonyitására, hogy most Cicerot olvasom… Áldásomat küldöm reád, – te engemet áldasz, és mind kettőnk áldása hathatós lesz az ég előtt, és az egek seregei örvendezni fognak barátságunkon. László.

198.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Orubicza den 20ten Apr. 1789.

Kedves Ferenczem! …Kassáról a múlt Holnapnak a végin írott Leveledből látom újra, hogy égsz – Kedvesem, Gelassenheit, mert egyébb képpen nem hiszem, hogy a dolog elsüjjön. Fél árkusra teli irott Levelemet, az abban adott jó tanátsal és áldásommal együtt már régen vetted, dazu also jetzt diese neue Erinnerung – Be igen fogok én örülni, ha kevés idő múlva az Asszonytól a te jövendőbeli Feleségedről [igaz]1 ditséreteket olvashatok, mint a tegnap vett Levélben a Klári Uráról – Igen nagy kedvem van Klárival egy kevéssé ebből a Levélből nevetközni, a melyben az Aszony az ő jó engedelmes Leányságáról olyan édesen emlékezik,,,.

Én a napokban innét Pétervárára fogok menni Mundurért, de onnét három vagy négy hét allatt ismét viszajövök, az alatt Leveleidet itt óhajtva várom. Ély igen boldogul, de nem olyan szerelmessen. László mp.

205.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Orubiczán 13dik May 1789.

Kedves Ferenczem! A Jósi által küldött pénzt, az Ér Semjénből irott Leveleddel együtt vettem –

Mint bánthattalak meg téged úgy barátom.1 B....d te az ő Canturáját, de bezzeg b...m én azt még jobban – Te nem egy Lóért, de én nem a legszebb Ménesért is. Piha! ennél otsmányabb Historiát soha sem hallottam. Das Verrath einen Fanatischen verdorbenen Gusto – Irtózom ettől a gondolattól – …

A te Confessiod in puncto amoris előttem igen kedves: nagyon égsz – tanátsomat fogadd –

Susi felől tett tudósitásod a canturán fel buzdúlt véremet nagyon tsendesitette – én neki irtam, még pedig úgy, amint Leveled szerént érdemli – Az ég áldása abban a mértékben legyék rajta, a mely mértékben ő szeretetünket, viszontogolni fogja. Ferit1köszöntsd egyszer; a jövő leveledben, a melyet ohajtva várok, felölle sokat irj, tudom, hogy ő az egész fanaticus világot b... Ély szerentsésen! László mp.

1 Czélzás Kazinczy Ferencznek Baróti Szabóhoz írt hasonló kezdetű distichonaira.

216.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. O Gradiskán 11dik Juny 1789.

Kedves Ferenczem! Megbotsás, hogy Levelemet olyan régen nem vetted, már egy Hónapja, hogy mindég Marchba vagyunk, egyszer már a Török földjén is voltunk, de ez tsak Maskarade vólt – Laudon kevés idő mulva ide jön, és Berbirt mindjárt attaquirozza; két hét mulva talám már Berbir a mienk lesz. Én itt 100 emberrel vagyok Robotra commandirozva, Kapitány Kissnél bey dem ich viele Freundschaft genisse…

219.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Okutsáni Táborba, 19-dik Juny 1789.

….Leveledet a múlt Postán vettem, régen tsudálkoztam én azon, hogy a te Aufklärungod olyan későn wurde Reif – Leveledbe az okát igen helyesen adtad – El hidd, hogy nagy boldogság az Világ bolondságain nevetni – Ja, Bruder, beharre dabey, dass die Richtschnur von allen die Vernunft sey – Nevetek én azon és akkor is nevettem, mikor nekem azt akartad demonstrálni, hogy a Trinitas sit aliquid possibile…

A következő levél sajnos német. B.G.

226.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Az út a száraz Granyitzon 3dik Aug. 1789.

Kedves Ferenczem! Ugyé már régen békételenűl várod Levelemet? Megengedj: a mi Batallionunk a múlt nyáron eleget hevert, most szünetlenül machiroz – Örömest irtam volna neked, mindjárt a Gradiska megvétele után, de Dienesnek éppen akkor reméntelenül Levelét vévén, néki válaszoltam, az olta pedig se időm, se alkalmatosságom nem vólt néked irni. Ebből az említett leveléből Dienesnek, tudom, hogy te igen roszúl voltál, de hogy már akkor, mikor Dienes nékem irt, minden veszedelmen kivül voltál.

– Kedvesem, vigyázz az egésségedre, és ne engedd az életed folyását malapropos elromlani – A mi Batallionunk itt Novin felül 6 órányira fekszik 2 nap olta, holnap ismét Noviba megyünk és talám ott egy nehány nap nyugodhatunk. 10-dik Juliustól fogva még sehol sem vóltunk egy egész napi nyugodalomba. Törököt még egyet sem láttunk, de az itt körül lévő stabalis Tiszteknek és Generalisnak tetzik minden szempillantásba 10, 15 ezer törökről beszélni, die hier eindringen wollen. A minap 6 órányira mentünk a Török földre, tsak azért, hogy ott a Generalisunk meg láthassa azokat az megégett házakat, a melyeket a Törökök azon a Napon gyujtottak meg. Ha a Török itt akár hol egyet f...k, mi 30 Órát Marchirozunk, und so wird nur [das] Batallion aufgerieben, welches noch bis dato über 1000 Man zählet – A strapatzia igen nagy, de még is örülök, hogy ezt is próbáltam, vagy inkább próbálom – Ami még bennünket conserval, az a jó élés, ez noha sokba telik, de még is az Haupt Augenmerk – Én Gvozdanovichal együtt tartunk Menagit – és igen nagyon vigyázunk, hogy 3, négy Bárány nélkül ne maragyunk. NB. itt egy Bárány 8 Márjás – Egy ketskét tartunk, a mely bennünket télyel ki tart; igy mégis néha Kochot is ehetünk, ehez egy jó ital Bor –Diesews ist was unsere Kräfte und Gesundheit erhalt – Leveledet igen régen várom, de nem tudom, mikor kaphatom; én Gradiskán tartok egy Corespondenzführert és igy Leveledet ennek utánna is oda adressirozd – Az Aszony kezeit tsókold és mond meg, hogy pénzre szükségem lesz. Ély szerentséssen László mp.

242.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Novi felett a Lebeniczi Sánczba 1ső Sept. 1789.

Kedves Ferenczem! Mint történhetik meg, hogy én Leveledet oly régen nem vehetem. Utolsó Leveledet még Májusba vettem Orubiczán – Elhidd, hogy ha a sok kóborlás nem distráhálna, tsak ezen való Melancholiam már régen elrontott vólna – Kérlek, Lelkem, mihint ezen Levelemet veszed, irj, és Leveledet Gradiskára adressirozd, a honnét én azt bizonyossan meg kapom. 10dik Juliustól ólta tsak itt vagyunk már 2 hét ólta meg lehetős nyugodalomba, és éppen olyan Strapaczia, a milyet mi szenvedtünk, érezteti a nyugodalomnak édességét egész mértékbe. Én azzal a Companiaval, amelyet már 2 Holnap ólta Commandirozok, (és wahrscheinlich az egész háboruba Commandirozni fogok, mivel a Kapitány Berbiri Commandáns) itt abba a Sánczba vagy is inkább föld Várba vagyok, a mely az Udvarunknak már 15000 ftyába van, és a mely Novit sutenirozza – Mind mi Tisztek, mind pedig a köz emberek Kaszárnyába vagyunk, és örülünk, hogy a sátor és szoba külömbségét, a mostani esős időbe érezhetyük; az incommoditás az, hogy ez a Sáncz egy helyen van. Már régen ketsegtettem magamat azzal a reménységgel, hogy a Télen hozzátok mehetek, de most az, hogy Companie Com[man]dans vagyok, egészen meg változtatya reménységemet, ugy hogy én tégedet másképp még soká nem láthatlak, hanem ha te a Télen hozzám jössz. Te már sok hijába való költséget tettél, a sok hijába valók közzűl ez talán még is a leghasznosabb volna.

Vedd gondolóra propositiomat und Entschliesse dich geschwind. Ujságúl: a Travniki Bassa, der Bassa von Bosnien 8000 emberrel ide 8 mértföldnyire van, és még magához több népet huz – ezzel vagy Dubiczát, vagy Novit akarja Belagern, vagy pedig valahol a földünkre ütni – Die Belagerung wird ihm das hier anhaltende schlechte Wetter ziemlich vereiteln, mivel az utak ugy el vannak romolva, hogy ő mit seiner schlecht beschaffenen Artillerie nicht vorkommen wird. Sein Vorhaben muss sich überhaupt in 14 Tägen reifen – Most itt nem tugyuk: a Belgrádi Belagerungból lesz é valami vagy nem. Hogy a Törökök a Banatusból ismét ki mentek, azt bizonyossan hajjuk. Egyébb ujságunk nintsen. Lelkem, köszöntsd mind azokat, a kik róllam emlékeznek, a többek közt Ferit – Gróf Törököt és a Groffnét tiszteld – Ély igen boldogul és barátodat Leveleddel mennél elébb vigasztald László mp.

257.

….Klári eddig talán már anya, hogy Susi Leányt szüle, azt Dienestől tudom. Lelkem, töletek lett el válásom ólta annyi a változás, hogy ha a jó szerentse egyszer haza visz, egészen uj vidékbe fogom magamat találni – Te is talám addig meg házasodol – Jósi már eddig Legény és Miklós is, tudom, nem messzi van hozzá – Ird meg egyszer, mitsoda projectumot tsináltatok ezek iránt. A Kassaiakat köszöntsd, kivált Ferit, mert ő reménylem még most is sibi similis – Ély szerentsésen és mennél elébb irj

László mp.

266.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Posegán, 28dik Nov. 1789.

Kedves Ferenczem! Veszprémből irott Leveledet Gradiskán keresztül jöttömbe véletlenűl vettem – Hogy az Isten a dólgodat nagyra vitte, a bizonyos – Horváth Ádám különös Barátod, és soha semmit jobban nem tettél, mint hogy meglátogattad. De Bétsbe, mond meg, mit tsináltál? Irtózom én ettől a Babylontól és engem oda a kötelességen kivül soha semmi sem viszen – Ha te tsak a dulce-t kerested, menthetetlen vagy, ha utile is volt utadba: viel Glück – erről tehát tudosits – talán a Mimi is okot adott a hosszú úthoz – Nagy szerentsétlenség, hogy itt közel semmi szép Kis Aszony nints, mert el hidd, le Magnetizálnálak – Dubiczáról irott Levelemet vetted, amelyből egészségem romlását tudod – Ide tegnapelőtt érkeztem egy recidiva hideggel, a melyet a Staabs Chyrurgus Pichler (a kit talám Kassáról esmérsz, er war vor dem Krieg Regiments Chyrurgus in Caschau) ma Continua remittensnek nevezett – A continua igen rossz volna, ha a remittens egy kevéssé nem javítaná – Reménységet ád, hogy 3, 4 nap múlva jobban leszek, de magam is érzem, hogy egy kevéssé jobban vagyok. A Veszprémből irott Leveledbe ezt nem értem; ha adom a Te monumentumodat, ki kell toldanom egy örvendező énekkel, de ugy is ki toldom. Ezt magyarázd – Klárinak a mai Postával irtam, gondold meg, ő nékem még sem irt, lehet é ilyen restséget gondolni? NB. az 50 frtot vettem, a 20at nem – Az 50 frtért Bétsből egy órát kapok, egyébb iránt most az Arany a Gyüszümbe nehéz – Kassáról tudosits holmi változásokról – Susi nem ment-é még férjhez, ha Békesség lesz, hozzám jöhet – Ferit köszöntsd, és a Dominos Fratres – Tud-é Miklós már Németül & caet. Élj igen boldogul, és Leveleddel vigasztald a téged ölelő

Lászlódat mp.

272.

Kazinczy László – Kazinczy Ferencznek. Új Gradiskán 20dik Xbr. 1789.

Kedves Ferenczem! Régen várod ohajtva Levelemet, de a beteg embernek tudod, az iráshoz a kedve nem nagy – A Hidegemet Posegán 3dik nap mindjárt elvesztettem, de igen erőtelen lévén, ott egész 16 napot töltöttem; ide 13-dikán jöttem, mivel a Posegai éhséget nem szenvedhettem, és már itt egy kevéssé pirosodom – A mi Batallionunk Dubiczáról ma érkezett ide, és innet holnap mennek a Companiák a Statióikra. De én még vagy 2 hetet itt mulatok. Én Veszprém ólta semmi leveledet nem vettem; az okát nem tudom, pedig elhidd, hogy szeretném újra látni az F. betüdet – Az Uj esztendőhöz sok szerentsét, a Farsanghoz még többet – Ély szerentséssen, tsókollak ezerszer

László mp.

280.

Kazinczy László — Kazinczy Ferencznek. Új Gradiskán 9-dik Jan. 1790.

Kedves Ferenczem! Kassáról irott kétrendbéli Leveleidet itt a napokban egyszersmind vettem. Valósággal nagyra vitte az Isten a te dolgodat, noha mind a két tudósításodból nem láthatom által, mire: — téged az 1500 ft annyira distrahalt, hogy az Officiumodat megírni el felejtetted, és tsak annyit tudok, hogy Visitatoraid vagynak, a kiknek te 1500 ftért ismét Visitatora fogsz lenni — Dieses also per Nachtrag —

Én már jobban vagyok, de nem egészen jól; eszem-iszom — de a levegő eget meg nem tűrhetem, mindazonáltal még is 4 vagy 5 nap múlva a Statiómra kimegyek — Kevés a jó ember ezen az ovál Golyóbison, és az, a ki a Jóságnak valóságát egész erőben érzi, el ragadtatik, ha egyszer talál. Pogegáról ide jövet egy Kapitány, a ki tsupán a Gagijábol magát és két Leány Testvérit igen betsületesen tartva, asztalához vett; ez a kis boldog Familia…

Levelednek vétele előtt én igen nagy Ambarába voltam, mivel az édes Magyar Hazából October ólta semmi tudósítást nem vettem — Az Aszonynak egy néhányszor írtam, Klárinak egyszer, de egyik sem felel. :::Ezen kívül is most nints annak ideje, hogy valaki a zászló alá szaladjon …Ély igen boldogul László mp.

281.

Kazinczy László — Kazinczy Ferencznek. Kuttenberg 14-dik Jan. 1790. [?]

Kedves Ferenczem! Két rendbéli Leveledet együtt vettem — az egyiket az Asszony által küldött 100 ft-tal, amely nem későn jött, mivel a mostani Substantiam 45 Aranyból áll, a melybe fojtatott követségedért tsókollak. A másikba pirongatózol, de, lelkem, megbotsáss — Es war nicht übel gemeint. A mi az első punctumot illeti, azt in statu quo hagyom; a másikról pedig mentségemre ennyit ... Gálszétsből írt Leveledre mindjárt feleltem — Ó, Lelkem, nem gondolhatod te azt el, mitsoda gyönyörűségemre vólt nekem ezen Leveled, a mely engem Kassára, Gálszétsre, reád és azokra a boldog időkre 85-be olyan elevenen emlékeztetett.

Az Orpheusodat olvastam, a Voltérról irott darabodat betsülöm, és kivált annak örülök, hogy a Balgatagoknak az igazat egyenesen ki mondád — A Philis és Demophoon darabja igen igen szép — B. Rádaynak, neked és ennek a Poetának a Versificatiotok legszebb. Magyarokról tudakozódol — Itt van két B. Wesselényi Kolosvárról. Mind a kettő igen derék gyerek — Az egyik ugyan inkább a passivus Emberek közzé tartozik, ez az én Hadnagyom — A másik egy igen virgoncz gyerek. Aufgelegt stets zum lachen. A Moort magyarra fordította és igen kivánná neked felküldeni — de ideje nints reá, mert szüntelen forog; jövő ősszel meg esmerkedtetem veled — mert ő azt meg érdemli. Ezen kívül van még egy Ratonyi nevezetű Szathmár Vármegyéből — Ketskeméten tanult, és egészen Ketskemét, azon kívül hogy tsinos — Ebből a legjobb ember és a legjobb Katona lehetett volna, ha Ketskemét által nem

negligáltatott volna. So aber ist er das ware bild eines Rohen, unertzogenen landsmanns — Kuttenbergről a múlt Holnapba egy egész levelet írtam, amellyel, reménylem, Contentus leszel — A jövő héten Prágába megyek és magamat festetem, a honnét többet.

286.

Kazinczy László — Kazinczy Ferencznek. Kobas 22-dik Jan. 1790.

Kedves Ferenczem! Utolsó Leveledet, amelyben aházasodásról olyan nagyon panaszolkodol, éppen akkor vettem Uj Gradiskán, a mikor onnét ide indultam. Ménkü Portéka ez a Slavoniai Hideg — Az Orvosság keveset használt. Eine Erschitterung und Electricitisirung des ganzen Körpers waqr es, was mich auscurirt hat — Egy valóságos Charlatan jött ezelőtt két héttel hozzám, minek utána Természetemet és Temperamentumomat tsak a látásból describálta, azt mondta, hogy Jungfer Betegségbe vagyok. Erre úgy megijedtem, hogy az egész Természetem, Vére és Elmém ujj utat vett magának és ettől a szempillantástól jobban vagyok. …Te eddig Bécsből Levelet kapták, és talán már a harmadik égbe vagy Sz. Pállal — én sok szerentsét kivánok, és Leveledet ’s tudósításodat óhajtva várom. László mp.

297.

Kazinczy László — Kazinczy Ferencnek. Svinyar 12-dik Febr. 1790.

Kedves Ferenczem! Már ismét egész örökkévalóság, ami olta Leveledet nem vettem, ebből vélem, hogy dolgod jól foly, mert egyéb iránt már régen panaszolkodnál — so in der Wonne der Zufriedenheit wirst du mit Ideen von Goldenen Bergen — dahin leben. Az első punctum igaz, de az is igaz, hogy az olyan formán szerelmesek, mint te, szerelmekről örömest irkálnak, tsak azt nem tudom, ob sie es auch nach geschehener Sache thun. Akár hogy légyen állapotod, elég az, hogy vett Leveledre alig emlékezem. Itt az egész Politicus világ teli van Magyar történetekkel, ahová megyek, mindenütt tudakozzák mit hallok, a melyre nem felelhetem azt, hogy MIMI-n kívül semmit. Hogy én jobban vagyok, azt már régen megírtam, most már azt várod, hogy egészen jól. Alle guta Sachen brauchen eine gute Weile. Ide az egész Compániámmal együtt 2-da hujus jöttem, és itt a Kapitány Pettauer Commandoja alatt, a kinek a fél Companiája itt van, védelmezem az édes Hazát….Én innét minden Vasárnap Gradiskára megyek Bálba, ott van az a Menyetske, a ki hajdan azt írá: trent uns gleich Thal und Hügel…László mp.

Ebben a toldalékban 2 történetről tudósítalak. Das eine ist fürs Hertz — das andere zum Lachen. Én tegnap itt egy Bált tartottam, egy sült Pujka, Katsa, Tsörege volt a’ Tractament, pettauer gazdasszonyával együtt, a’ Pápista és Orosz pap, egy feltser; a falusiakon kívül a’ Vendégek, Dob és Sip a’ Musika. Majdnem a Geszner módja szerint múlattunk, én a Kapitánnyal éppen arról moralizáltam, milyen kevés és milyen sok légyen szükséges az ember boldogságára, a mikor egynehányan Maskarába a Bálba érkeztek; egy közülök asszony ruhába volt öltözve, a nép szokása szerént kezeinket sorba tsókolya, de éngem egyszersmind az Ábrázatomon simogat…./német/— Ély boldogul!

301.

Kazinczy László — Kazinczy Ferencznek. Kuttenberg 23-dik Febr. 1790.

Kedves Ferenczem! Mai napon Prágából lett visszaérkezésemmel Semjénből irott Leveledet a Piachevichné Bécsből irott Levelével együtt vettem, amely valósággal igen jól történt, mivel egyébképpen ezen szomorú tudósításod nagyobb nyughatatlanságot okozott volna. Ó édes Ferenczem, te tudod, menyire szerettem én ezt az Mellfontot, és menyire nem képzelhettem volna soha el, hogy ő annyira mehessen. Nálamnál egy Toleránsabbat nem igen kell keresni, ha az Emberek hibáiról van a szó, de ami sok — tűrhetetlen. Ha annnyi balgatagságok mellett is, mégis oly zelozus, kívánnám, hogy bártsak őnála az Imádság segítene, de bizonyos vagyok benne, hogy rajta nehezen segít. Ó, édes Ferenczem, nem képzelheted te azt el, menyi sok Melancholiát okoz nekem ez az ő bolondoskodása — előre vigyázz — a dolog kimenetele igen szomorú lesz. A Te letzkéd igen keveset fog használni. Ő neki egy valóságos Barátra van

szüksége, aki minden léptét igazgathassa, és még akkor is kérdés, ha enged-é a szónak.

Te, édes Ferenczem, maradsz nékem az, akiről való emlékezésem, szüntelen való örömömre szolgál — Téged, lelkem, a betsülés és érdem kötött oly szorosan hozzám. Tehát Piachevichnéról. Ő az Urával együtt Bécsbe van. Az Ura oda érkezésével mindjárt írt, hogy jöjjek, de nem jöhetvén, magamat mentettem. Most tehát az Angyal maga írt, még pedig úgy, ahogy tsak írni lehet; de a Wartenslebeni ház nem engedi, hogy mehessek. Lelkem, be sok féle akadályok vannak az ember tökéletes boldogságára.

Prágába voltam, tsupán azért, hogy magamat festethessem, de ott tsak 4 napot múlathatván, a Festő magára nem vállalhatta, hogy készen lehet, és így a kép ismét továbbra halad. Prága igen szép. A Hid felyűl haladja azt, a mit róla mondanak; és elhidd, hogy megérdemli, hogy lásd. Klárinak egy Levelét vettem, amelyre még nem válaszoltam, őtet tsókold; tőled is botsánatot kérek, hogy oly ritkán irok, igen jól lévén dolgom, az egész napom úgy el foly, hogy a pennához tsak néha nyúlhatok. Ferit köszöntsd — ő újra írjon — Te ély igen boldogul és írj hamar. László

312.

Kazinczy László — Kazinczy Ferencznek. Zvittau 10-dik May 1790.

Kedves Ferenczem! Bécsből irott Levelemet egy kitsint későbben, mint sem vártad, tudom vetted. Bétstől a 3-dik Station vettem a Gróf Wartenslébenné levelét, amelybe parancsolta, hogy visszatérjek, és így szerentsém vólt nagy kegyességéért személyesen kezeit tsókolni. Lelkem, be nagyra nőtt az Eszter, soha még nagyobb 15 Esztendős Leányt nem láttam. 3 napot a Grófnénál igen jól töltöttem. A Gradiskai Batalliont Brünbe értem utol, ott kaptam meg a Verordnungot is. A Batallionnal még Olmützig Marchiroztam, onnan 4-ed napja, hogy egyedül utazok, még 12 Mérföldet kell hátra tennem, míg a Regimentemhez érhetek és ott a te sok Leveleidet megkaphatom.

Itt, amint látzik, nehezen lesz háború. A Burkus Király a Váraiban ül, mint hallik, a Háború ellen protestál, mi pedig semmit sem kezdünk. Könnyen megtörténik, hogy még valami le rukkol, ha engem is érne a kotzka, szeretném, mert elhidd, azt az aert /levegőt/, amely a Magyar Korona alatt van, legjobban szeretem. Groff Wartensleben és Libtág elbeszélte, hogy hajtották el Teleky Sámuelt Váradról — valde bene, úgy kell a német plundrasoknak.

Dienes kurta ruhában volt nála, azt Bétsben hallám. Még ezt az Levelemet Kassára, de a többit Pestre Meixnerhez adressirozom, mert addig már ott öszve gyűltök. Apropos: beszélj Meixnerrel, hogy lehetne Prágára vagy egy pár átalag aszú szőlő bort felszerezni, mert te azt tudod, hogy annak nagy vólna az ereje. Ha insurrectio találna lenni, tudom fogsz felőlem gondoskodni, mert úgy látszik, hogy lehetne valaha valami belőlem. Én 25-dik Febr. olta vagyok Kapitány, és már kettő van utánam, kettő előttem, az után 74 ft. a fizetés holnap számra, a mellyel, én tudom, jobban fogok élni, mint te a magadéval. Ha küldöttetek-é pénzt? mert ha nem, ugyan fogok káromkodni, az ebatta Bétse többet 30 Aranyamnál elemésztett. De úgy legalább cum gusto költöttem. Utamba egy Kapitánnyal akadtam öszve, a ki még Ober Lieutenant volt Wartenslébennél, mikor én már ott publicaltattam, ez azt mondja, hogy nagy tsudálkozást fogok a Regementnek okozni, mert ott minden azt véli, hogy én egy igen öreg ember vagyok, ’s látni fogják, hogy just das Contraire. Elhidd, hogy igen kívánnám, hogy öregebbnek tessek, mert senki sem akarja hinni, hogy Kapitány vagyok, Klárit tsókold, Ferit köszöntöm, egy betsületes emberrel öszve találkoztam, a ki őtet jól esméri. Ély igen boldogúl László mp.

314.

Kazinczy László — Kazinczy Ferencznek. Senftenberg 6-dik Juny 1790.

Kedves Ferenczem! Májusnak 22-dikén Budáról irott Leveledet a mai Postával vettem. Nem gondolhatod te el azt az örömöt, a melyet én irásodnak látásával érzettem. Közel három holnapja már, a miolta felőled semmit sem tudtam. Az én Bécsi és Zvittaui Leveleimet vehetted-é, nem tudom. Innét már Pestre írtam, a hol levelem bizonyosan megtalál. Azon, hogy te is az Szabadság örömében katonáskodol, igen örülök — Ó, Ferencz, van-é a ti hosszú Nadrágtokba olyan valóságos Magyar szív, mint az én Bugyogómba? Tsakhamar ide jövetelem után egy igen jó szívű Pajtásom mosolyogva azt tudakozta: igaz-é az, dass die Ungarn für ihre Nation so sehr eingenommen /elfogult/ sind.

Ma van a napja, amelyen Szabadságunk restauratiójának záloga, talán még nem esmért Pompa és vigasság alatt megtörtént. Ittam egészségetekért s boldogságtokért, s kértem s kívántam igyekezetetekre áldást s egységet — Téged kérlek, hogy mindenekről igen bőven és majd minden nap tudósíts. Az egész világ fel tátott szájjal várja dolgotoknak menetelét — minden reményli, hogy mostani öszve jöveteletek emlékezetessé tesz, vagy még emlékezetesebbé a következendő maradékoknál — én pedig bizonyos vagyok benne, hogy az a nép, a melynek a Nagyság és Szabadság a legfőbb meg különböztető jele, magát ebben az alkalmatosságban Nagy Nemzetéhez érdemesen fogja mutatni — Gott segne euere Studia. Dienes is köztetek, az az a Banderisták közt van, azt Liebtágtól halottam — ő neki, Bogdaneczre érvén, Levelét találtam — szegény, mégis nyög a kis Menyetske járma alatt: — vajon nem volna-é már etzer ideje, most ebbe az Epochába, a melyben minden a meg Világosodás vezérlése alatt szabadságát keresi, ő is régen terhesen viselt jármát a szívéből ki vetné? — Pia desideria. Hát te bajúszos szájjal szereted é még a Catullus tsókjait? Mennyire mentél a Téli szerelmedben? vagy talán már ennek is vége van?

— Apropos. Itt egy Ober Lieutenant van, Zebinger nevezetű, aki Kassán méregélt — onnét házasodott, és még igen jól emlékezik, Wie du der Susi nachgeschlichen bist. Ő neki meg mondhatod, hogy ha Kapitányné akar lenni a télen, érte megyek — Én élek, még pedig jobban, mint a hogy reménylettem. A Grofunknak itt egy atyafiája Kapitány — annak még ide jövetelem előtt írt és ditséretivel, amelyet nekem a Pajtásom megmutatott, egészen meg szégyenített…./német/ — Még 2 Capitain Lieutenant van előttem és az után 74 ft. a fizetésem — Ha háboru lesz, esztendő nem múl belé, hogy Haupt[mann] Kazinczy Comp[agnie Commandant?] wird heisen. A 225 forintot még nem kaptam, de reménylem, megjön, mivel az Ujságim is hátra maradtak. Tsókollak lelkem. László.

Káplár Bárczy Ferit köszöntsd igen sokszor.

316.

Kazinczy László — Kazinczy Ferencznek. Senftenberg 22-dik Juny 1790.

Kedves Ferenczem! Néha-néha majd hogy a nyavalya ki nem tör, olyan híreket vagyok kéntelen felölletek hallani. A Rendek közt való viszálkodás, az Uraságok és parasztok közt való aufruhr — olyan rendkivül való praetensiók, hogy a Coronatio bizonyosan még egy nehény holnapig be nem állhat; törvények, a melyeket a kutya is meg ugatna, mint p. o. hogy tsak Magyar ételt szabad legyék főzni — etcaet., hirdetetnek itt és az egész világon felőletek. Hogy a Német plundra akasztófán fityegett és több eféléket — az egész világ hiszi. Kérdés — nem volna-é jó, ha egy hathatós declaratioja által a Budai újságírónak az ilyen balgatag, de mind azon által egész Nemzet Betsületét gonoszan rontó hireknek vége vetődnék? Ha a felelet kedvemre esne, kérlek, küldj által egy nehány Exemplart, hogy az ide valóknak, a kikre reá illik az Mann glaubt leicht, was mann wüntscht, megmutathassam.

De egyszersmind igen nagy kedvem van véled nagyon veszkedni. Esmered te az én Patriotismusomat, tudod, milyen békételenül várom én az felőletek szóló híreket, te mindazonáltal még sem írsz. A munka előlem ki nem ment, mert a legtöbb munka közt is tudom, hogy ha kedved van reá, kaphatsz annyi időt, hogy egynehány sor által tudósíts. Dienes is már, reménylem, Budán lesz. Az ő állapotya mibe áll? — Lett-é Notarius Biharban, vagy pedig ő is a balszerentse fia? Tefelőled is tudom lesz végezés az Országgyűlésén, afelől, ha van-é szükség reád, és ha van, van-é neked annyira szükséged. Az első nem igen bizonyos, de a másik annál bizonyosabb.

Innét Ujság nints — A Jósef újításai itt is eltöröltettek, a mely néhol néhol zendülést okozott. De igen jó methoduss a zendülőket fejér mundérba öltöztetni, amely több parantsolatból már többeken és jó házas gazdákon megtörtént. Ha még a Sz. Lélek rátok nem szállott, kívánom, hogy mennél elébb meg jöjjön: éjjetek boldogul László mp.

325.

Kazinczy László — Kazinczy Ferencznek. Senftenberg 4-dik Aug. 1790.

Kedves Ferenczem! Nem tudom meggondolni, mi légyen az oka, hogy Leveledet ismét oly régen nem vehetem. Az Istenre kérlek, írj, mégpedig minél elébb. Itt [az] a hir, [hogy] Pest teli van Zenebonával, der kleine Adel ist wieder den Grossen, das Volck über beyde. A Papisták a Tolerancziat egészen el akarják törülni. B. Trenk egész Rebelliót akar indítani — et caet. Hidd el, hogy tsak az Isteni erőnek köszönöm, hogy még eddig az ilyen rágalmazó hirek miá a guta meg nem ütött. Itt az egész világ Békességgel van tele. Ély boldogúl és írj hamar

László mp.

331.

Kazinczy László — Kazinczy Ferencznek. Kuttenberg 23-dik Aug. 1790.

Kedves Ferenczem! A Békesség Trombitája minden felől egyformán hallatik, és úgy látszik, mintha tsak a belgák dugták vólna be fülöket ennek hangja elől. — Hogy mi a Granyitzról el takarodtunk és hogy a szomszédunk is magát hátra húzta, azt elébb tudtad, mint sem ezen levelemen új Statiomat látod. Még ugyan itt Concentrirung nevezet alatt vagyunk, de erősen fú a szél, hogy kevés nap múlva az egész Cseh Országi Armee a Békesség Statiojiba lép, és hogy mi mindnyájjan Békesség-lábra tétetünk — Ez sokaknak nem jól zúg a fülökbe, mert igen sokan vannak, akik kivánnának aból a jó Veres Borból egyet hörpenteni, és a jó Döbreiből egyet szippantani. Átkozott indulatja a Gonosz Szívnek, a mely kész vólna a maga képzelt Boldogságáért egy egész Nemzetség baján katzagni.

Nem hihetik azok azt, hogy Országunkba már valóságos Zenebona ne vólna; a legujabb Ujságok az, hogy a Magyar Regementek is a Bolong Ország részire állottak. Hijába vezeti az ember ezeket visza arra az időre, a melyben igen könyű lett volna az Magyarnak olyan szabadságot keresni, a milyent ők gondolnak, hogy keresnek; ők azt által nem látyák, hogy az egész kérdés tsak ebben áll: hogy a Király ne tehesse azt, a mit akar, hanem a mit a törvény parantsol. Honores mutant Mores. De el hidd, hogy ha ma Király lehetnék, nem kivánnék lenni törvény nélkül.

Te bizonyossan azt fogod gondolni, hogy nekem az idegenek közt olykor olykor ebbe a punctumba Wortwechselem lesz. — De ne hidd, — vagy kétszer tapasztalták Patriotismusi tüzemet, amely a böltsesség törvénye szerént (nach der Regel der Klugheit) mindég hideg vérrel van egyvelítve, s azolta előttem hallgatnak. — Hogy ez őket senirozza, jól látom s attentiojokat köszönöm. Ide érkezésemmel tegnapelőtt kaptam a küldött Paketumodat, és ha Postán szabad lesz Orpheusodat hordani, engem is praenumeranssaid közzé tégy. — Azon melegen olvastam és igen örülök, hogy a Testvérem az, a ki a jó ízlésnek ilyen valóságos elő mozdítója. — Tudósíts, reménylhetni-é, hogy ez a munkád elég vevőket kapjon azon a földön, a melyen az igaz Literatura (Nemzetünk szenyére) tsakugyan igen kevés személyek közt forog. — Doctor Földit mindjárt megesmertem, ez az, a kivel én Halasson megesmerkedtem, és akit én néked ditsértem. — Ha írsz neki, köszöntsd. —

Olvastad-é te Sonnenfeld Munkáit — ha nem — szerezd meg mindjárt — és munkádban néhol néhol nyomdokát kövesd. — Én az ő Der Mann ohne Vorurtheil-ját értem. A Hamletet a mult éjtzaka olvastam — már játzó helyen is láttam, de valósággal örülnék rajta, ha Budán az Ország előtt játzódtatnék. — A Prónayhoz írt Praefatiodért tsókollak. — Bravo. — Hát a te Inspectorságod mibe van? — Dienes hol jár?

— A mi Klárink mit tsinál? ezekről tudósíts. — Én tehát Kuttenbergbe vagyok, és majd ha egyszer hallhatom, hogy az igen jó Második Leopoldunk a Budai utyával készen lesz, nállad toppanaok. — Sebesebb lesz akkor az én szárnyam, mint a Keresztes Vitézé, aki Margitájához olyan édessen óhajtozott, és az a Tsók, a melyet érdemes Homlokodra nyomok, érzékenyebb mint az övé. — Ély igen bóldogúl és leveledet ujra igen hamar küld. László.

334.

Kazinczy László — Kazinczy Ferencznek. Kuttenberg 20-dik Sept. 1790.

Kedves Ferenczem! Az Aranyka munkájával együtt küldött Leveled a szomjuhozó szarvasnak hives patak vólt. Gróff Kendefinek a Munkát megküldöttem és javaslottam, hogy azt Németre fordítva közre botsátaná. Tsak egy pár Napja, hogy ezen a környéken Nemzetünk a legalsó póltzról a legfelsőbbre emeltetett. Igy szóllanak — Ertz Herczeg Francz a Magyarokat fel ültette, hogy azok az el nyert Török Tartományoknak viszaadásában meg ne egyezzenek, ezek tehát minden praetensioikat továbbra halasztván, a Háborunak folytatására 80 ezer embert állítottanak. Látod: ez a Tseh Ujság — A Magyar Granadirosok mitsoda különböztetve fogadtattak Prágába, azt az Ujság iróktól tudhatod.

Apropos: hogy a Sógorral Krajnik Kapitányal voltam, azt talám már Kláritól tudod, eb a lelke, be szép K . . vája van, és be jó Borokat hord magával. Én Aszonyámnak a más Postával irok, hogy számomra egy, de ha lehet két átalag Aszú szőllő Bort Bétsbe felküldeni méltóztasson. Ennek a felküldését reád bizom, az Adresset, a hová küld, ide zárom; de vigyázz, hogy oly sokára ne haladjon, mint a Fejér ruha, mert erre nékem egy kis szükségem van. Te hát Kassáról Regmeczre szállottál. Hogy tetzik a Regmeczi lakás? Kassán, úgy tartom, jobb volna, hiszen Regmeczen nints semmi Mimi. Hát Miklós mit tsinál? Ő belőlle, úgy látzik, hogy Gazda fog válni, és alig ha utolyára a Familiánknak fényes ága nem ő reá száll, mert nálladnál ugyan egy roszabb Házasulandó személy alig találtatik. Kedves Ferenczem, ugye kivánnál már etzer ismét látni, jaj, de nekem szárnyaim nintsenek — Tsak atól függ a dolog, hogy ha sok lesz a pénzed, rándúly fel Bécsbe és onnét ide. Az idén nints mód benne. 33 Okom van reá, urlaubot nem kapok. Tsókollak, édes Ferenczem — Ély bóldogul —László mp

335.

Kazinczy László — Kazinczy Ferencznek. Kuttenberg 2-dik Oct. 1790.

Kedves Ferenczem! Pestről a mult Hónapnak 24-dikén hozzám küldött Leveledet a mai Postával különös örömmel vettem. Ó bártsak én is ott lehettem vólna, ahol te az én kedves Barátimmal oly véletlenűl megesmerkedtél. Erről a Materiáról többet írhattál vólna, mert én igen örülnék, ha te Gvozdanovichot és a Mischot Pesten auffiroltad vólna. Hát Pettauerről mit szóllasz, vetted-é észre az ő mély Gelehrsamkeitját, mert azt tudom, hogy mindjárt által láttad, menyibe Barátya ő a Revelationak.

Hát Mecicht nem láttad? Ez egy igen különös Ember, de meg érdemli, hogy az Ember őtet studirozza. Ferencz, ezekről első Leveledben bőven írj. Mi hát a Leopold válasza? ezt tudom előbb megirod, mint sem Levelemet veszed. Én az Ujságokból a ti Diariumotokat olvasom, de hidd el, hogy a békességes tűrés hamar el hagy. Mond meg, mire való az a hosszas kérdés: ennek a Jegyző Könyvnek Nyomtatásáról, arról, ha küldhet é valamely Vármegye három szó szóllót etcaet. Valósággal az én itéletem is oda megyen, hogy sokkal jobb lett vólna, ha mind ezeket félre tévén, a Diplomán dolgoztak vólna, még pedig úgy, hogy a legjobb Fejedelem ennek elolvasásával meg ne pirúlhatott vólna. De bízzuk a Gondviselésre, amely dolgunkat közönségesen még akkoron is, mikor reménységünk kevés, jóra szokta fordítani. Mi itt nem tudjuk, mibe vagyunk. Az Aerarial-Lovak még mind megvagynak. Bétsből a hír mind oda megyen, hogy a Törökkel a Háború meg nem szakad. Ó Bár tsak hamar Buda felé utaznánk. Ély boldogul, kedves Ferenczem! Leveledet óhajtva várom. László mp.

336.

Kazinczy László — Kazinczy Ferencznek. Kuttenberg 4-dik 8br. 1790.

Kedves Ferenczem! Éppen most olvasám a Babelt! ugyan nem találkozik-é köztetek valaki, a ki ezeket a retentő rágalmazó motskokat meg czáfolná? a tsontokat hasgató Chyrágra húzza öszve ujját ennek a mézes nyelvel kezdő gonoszan Blasfemaló gazembernek. Nints mód benne, hogy igazat írjon, és ha hazud: kérlek az egekre, tedd tudva az egész Világ előtt — Ély igen boldogúl és válaszoly László mp.

339.

Kazinczy László — Kazinczy Ferencnek. Kuttenberg 28-dik Oct. 1790.

Kedves Ferenczem! 100 Tallérra olyan elmúlhatatlan szükségem van, hogy ha azt Novembernek a végéig meg nem kaphatom, főni fog a fejem — azért kérlek, akárhol és akár mi módon juthatsz hozzá, ezt szerezd meg és küld által — Az Aszonynak nem szükség, hogy alkalmatlankodjál — mert én ennek embere akarok lenni, de vigyázz, hogy tovább ne várakozzam, mert nem jól fogna esni — A Budai Leveledre még is várakozom. Ély boldogul, válaszodat várom László mp.

Ugyancsak e levélre írva olvasható Kazinczy Ferencznek ez ügyben Klári nővéréhez írt levele.

Édes Klárim! Énnékem költsön adni való pénzem, tudod, hogy nints, arra nem kell esküdnöm, ugye? De emberem sints, a’kitől azt kérhessek. A’ Sógornak van, gondolom. A’ te Latzit szerető szívedre kötöm tehát a’ dolgot: kérd az Uradat, hogy adjon neki, ’s baco tzedulában kűldje-által. Nem kérem magamnak, mert hálá Istennek most szükségem nintsen, hogy adósságot tegyek: de ha Latzinak szüksége van, annyi, mintha nekem vólna szükségem — Adieu. Regmecz 18-a Novbr. 1790.

Ferencz mp.

344.

Kazinczy László — Kazinczy Ferencznek. Kuttenberg 23-dik Nov. 1790.

Kedves Ferenczem! Tegnap az Obesterünknél ebédelék; az ebéd alatt mondja egy barátom, hogy a Postán egy paketumom érkezett, alig vártam, hogy felkeljünk, és kezed irását olvashassam. Délután mindjárt játékhoz ülénk, a játék alatt Vatsorára marasztattam, a Vatsorától az Obesternével a Bálba menénk, így az egész ejtzaka és fél nap vót Leveled a szobámban, hogy azt nem olvashattam. Elég alkalmatlanság für Freunde, wie wir.

A küldött Orpheusodat még tsak láttam, most a Könyvkötőnél van. A Báró Ráday képe igen szép. Édes Ferenczem, egész Leveledből látszik, hogy belőled a szív szólott, mikor a mi kedves Miklósunkról írtál. Tudod te azt, milyen kedvesek énelőttem a Rechtschaffenheit érzékenységei, és ebből által láthatod, menyire örülök én azon, hogy az én Miklósomról ilyen érzékenységeket halhatok; tsókold őtet a szeretet leg drágább tsókjával. Még a fordított darabját nem olvastam, mihint azt olvasom, magának irok.

Itt egy Vrasda Kis Aszony van, a ki ez előtt 6 Esztendővel Kassán lakott, ő a többek közt azt is tudakozá, hogy a Semsey Kis Aszonyokat esmerem-é. Én mondám, hogy nem, Sie wohnen nicht in der Stadt. Bárczy Feri, akinek itt felelek, olyan szép Levelet ira nekem, hogy elhidd, hogy régen nem voltam olyan boldog, mint ennek olvasásával. Ő arról is ir, hogy Szirmay Jósefnétől az Ura éppen akor válék el. Éppen most érkezik ide az Ujság az Uj Palatinusról, de még a Koronázás pompájáról semmit sem tudunk.

Lelkem, a válaszodat a pénz iránt óhajtva várom, akkor azt irám, hogy ha Novembernek a végiig itt nem lesz, főni fog a fejem, a Terminus közelget: azért kérlek, hogy reménységemet meg tsalatni ne engedd — Ély boldogúl. László mp.

Éppen most, mikor Levelemet petsételni akarám, veszem válaszodat a pénz iránt. A Kláriról tett propositio jó. Hogy én neked alkalmatlankodtam: ne vedd rossz néven, mert másnak kinek tudjak, nem tudom. Azonban egy új regementhez lett jövetel, sokféle költség és Einrichtung és azon kívül egyéb is Gradiskáról hozott 40 Aranyomat, a küldött 50 aranyat és a Gagimat 16 Aranyra véknyította, a szükség nem a legnagyobb, de elhidd, hogy itt nem vagyok cápáx adósságot tsinálni, azonba tsak ugyan előre látom, hogy igen soká nem húzható, és így innet jó, hogy jókor írtam. Egy szóval: már igen megszoktam, hogy az Erszényembe Arany legyék, a pedig ha a 100 Tallér nem jő: hamar kevés lesz.

346.

Kazinczy László — Kazinczy Ferencznek. Kuttenberg 6-dik Xbr. 1790.

Kedves Ferenczem! A Nápolyi Király 1-ső Xbrbe érkezett meg Slepbe [?] herczeg Auersperghez ide két órányira, 2-dikán jókor reggel vadászat vólt a Fáczányos kertben. Mi még a Király érkezése előtt ott voltunk. Hihetetlen azok előtt, a kik ilyen vadászatot nem láttak, a Vadnak sokasága. A Király tsak egy Standon 147 Fátzánt és fogjot lőtt. Ezen a napon 7 Puskások (a kik ezek: A Király — 3 Auersperg — a Király Priorja — Gróf Salm — Gróf — — — —) ezer 600 és egy nehány fátzánt és fogjot lőttek. 12 óra tájban egy hajtás végivel a Király elébe jött egy 6 ökrös szénás szekér, amelyből egyszeribe egy Vadász ház lett és ebben frustukoltak, ahonnét kijövén, 4 Oráig tartott a Vadászat. Másnap ismét itt vadásztak, mennyit lőttek, nem tudom. 3-dik Nap Nyúlra vadásztak. Mintegy 10 ezer ember még viradta előtt egy Circulust formált, a melynek periferiája közel lehetett 6 Mértföld. Ezek mindég közelebb jöttek egymáshoz, és azt a kigondolhatatlan sok nyulakat egy Quadratumba, amelynek a hossza 1000 lépés, a széle pedig 300 lehetett, béfoglalták; itt a közepin Standok voltak a Vadászoknak készítve, az hol szemünk láttára másfél óra alat 1125 Nyulak estek el. A Király előtt nem látszott a föld a holt nyulaktól. Ezen a napon a Király 5002 lövést tett; tsupán foglyot 137-et lőtt. A nyúl Vadászatot így Concipiáld:

RAJZ!

Az az igen nagy Circulus tehát ennyire megkisebbedvén, itt trasirt liniákon megállott. A közepin a punctumok a Vadászok, A Király előtt a Háló arra való, hogy ő ott szabadon lőhessen, és hogy a Nyulak azt gondolván, hogy ott üresség van, arra jőjjenek. Igy állván a dolog, a Nro 3 meg indul és egyenesen megyen a puskásokra, a sok nyulak előttök mint a Juhok, a Puskások a Nro 4 felé lőnek, a Nro 3 a puskásokhoz érvén, visszatér, és ismét meg indul a Nro 4 s megyen a puskásokig s így continuálódik a dolog, mig a Nyulakba tart. Utolsó Levelemet reménylem vetted, szeretném tudni Kláritól: kapok e valamit vagy nem?....

347.

Kazinczy László — Kazinczy Ferencznek. Kuttenberg 21-dik Xbr. 1790.

Kedves Ferenczem! Már egynéhány Holnapja, hogy itt vagyok, és még Statiomról nem tudósítottalak. Most úgyis semmim sem lévén, amiről irhassak — Im: Kuttenberg egy nagy Város egy Hegy oldalon, az Épületek bene igen egyvelesek a szépek a rútakkal, a jók a roszakkal. Itt régen jó Ezüst Bányák voltak, de azok a Ziska idejében elromlottak. Most is dolgoztat az Udvar, de tsak azért, hogy abból azok, a kiknek más élelmek nintsen, élhessenek. Ferdinánd Tsászár itt is lakott, építetett egy igen szép Jesuita Colegiumot, amely a mi Kaszárnyánk. Hozzáfogott egy roppant Templomhoz, a legjobb Gothusi ízbe. De azt tsak félig végezte el, úgy mégis, hogy a fele egészen kész és tsudáltatya az egészet.

Kuttenbergnek az a Híjja, hogy itt uraságok kevesen vannak. Az Obesterünk, Báró Vrasda és Gróf Klebersperg. Tsak ez a három Ház tartya benne a Lelket. Az Obesterünknek egy igen derék Matrona Felesége van. A Vrasdájé Víg, de az Urával szerentsétlen. Kleberspergék öregek. Édes Ferenczem, én bennem kell valaminek lenni, ami másokat betsüllésemre húz. Ezért áldom a Végezést, mert elhidd, hogy tsupán tsak ez adja az embernek azt a Temperamentumot, azt a Vért, és azt, a mely által mások előtt azon kivül, hogy rajta kapjon, kedvességet talályon. Itt engem a Geselschaftokba Philosophnak tartanak, és hínak is néha, te azt elgondolhatod, menyire tsiklandoztatya ez az én magam szeretetit, mert te azt jól tudod, hogy én az igaz Philosophiának mely nagy betsüllője vagyok.

Azt hiszik felöllem, hogy én a Szép nemnek tsak barátya és nem imádója lehetek, és aligha rechtyek nintsen. Noha én inkább magamról tsak azt tartom, hogy ritka az a személy, aki velem Sympathisal. Egy igen szép Pixisem van, 4 Aranyat ér, de nékem tsak 80 xromba van, ezen van a Venus mezitelen képe egy Bokor mellet ülve, a lába közt a két galamb játzadozva, a melynek az Árnyéka-é vagy pedig más valami a fekete a lába közt, nem tudatik. A mezitelen Cupido lehnt sich auf Ihre Schenkel und schaut lustig auf die Schatten, Sie aber ist bereit, ihm zärtlich den Arsch zu patschen. Ha hazamegyek, neked adom, örülni fogsz rajta. Ezzel engem sokat nevetnek. Hát, Ferencz, Klári mit mond a pénzről, mert bizony a szükség közelit. László mp.

435.

Kazinczy László — Kazinczy Ferencznek. Escarmaing den 3-ten Marty 1794.

Den 15-ten vorigen Monaths ist die hiesige Armee neu eingetheilt worden, und wegen Annäherung des Frühlings änger zusammen gezogen. — Uns traf das 1-te Treffen der Haupt Armee, welches zwischen Landreci und Cambrai postirt ist. — Clerfait commandirt einen Flügel in Flandern — und Hohenlohe den andern bey Maubeuge — Mak ist General Quartiermeister — doch immer nur als Obrister….

451.

Kazinczy László — Kazinczy Ferencznek. 8-dik 7bris 1794.

Édes Ferenczem! Régen a hóltak közzé számláltatok talán már — im látod, hogy még élek — az a hires retirada és az azzal együttjáró nyomorúság hátráltatott mindeddig — tovább két holnapnál vóltunk Bagagia nélkül — és mihint az megérkeze, Mastricht alól ide Comandiroztattunk. Szomorú változást szenvede seregünk ezen a Nyáron. Már minden tsupán a békességgel biztatta magát — de, Ferencz, messze van még a kivánt valóság — ritka, ha még a jövő Esztendőben új vérrel nem áldozunk — Hires győzedelmeink odavannak, már Valenciennbe is az ellenség Zászlója lobog — ahonnét népünk Mastricht alá a napokba érkezett. Igy tetszett eddig a Végezésnek. —

Nálatok és nálunk új készületek vannak: adná a békesség Istene, hogy szükségünk reá ne lenne. — Én már régen óhajtva várom Leveledet. Az Ujságok tőletek is nem mindég kivánt hireket hoznak; a Világ zavarabb Epochát még nem esmért. — Mikor érjük, édes Ferenczem, mind ezeknek végit? — Mi itt a napokban Triert akarjuk megszabadítani, és itt tsak a Burkusokra várunk, az után, úgy látszik, mintha ezen Compania végét éri [!] — Már egy hete, hogy itt állunk, egy gazdag Abbatia itt számunkra igen jól fundáltatott. — Wesselényi a Regementünktől a Karatsay Lovasokhoz transferáltatott qua talis. — Te Teréztől fogtad hallani, hogy ez az ötsét sokkal fejül haladta, és én valójában elvesztését igen sajnálom. — Mit tsinál Klári? — mit tsináltok mindnyájan? — bizonyos vagyok benne, hogy Levelem vétele után mindjárt tudósítasz. — Asszonyám kezeit egész buzgósággal tsókolom és kérem, hogy téged sokszor emlékeztessen ötsédre, hogy akit szeretsz, el ne felejtkezz. — Hogy szegény Péchy Mihály a Francziáknál fogva van, azt tudjátok — Dobozyt Achenbe találtam, a hol még egésségének helyre állítását várja. — Élj boldogúl, édes Ferenczem. — Ölellek ezerszer. Laczi.

Prüni Abatiába, Triertől 12 — Luxenburgtól 20 — Coloniától 20 — és Lüttichtől 20 Órányira — ezt azért irom, hogy a Mappába kereshessed.

5428.

Kazinczy László – Kazinczynak. Lintz den 25t July 1802.

Nach denen dier und mier bekannten Verhältniessen erhielt ich heute einen Brief von dier – Sehr gerne will ich selben als den Beveis dessen annehmen…

Asszonyám kezeit tsókolom – a lábomra és oldalomra jobban kezdek ugyan lenni, de mégis nehezen járok, most itt ismét meleg fürdővel élek, de ez nem eléggé használván, a jövő héten egy ide négyórányira levő fürdőbe fogok menni – Málit tsokolom, Jozsi tiszteli Asszonyámat miolta itt vagyunk majdnem három unyit nőtt. Adio Bruder Wollte Gott das du die Süsse Freunde dich auch zärtlicher zu nennen nicht verdorben hättest Kazinczy.

Ferenc levelei

5466.

Kazinczy – Id. Báró Wesselényi Miklósnak. Nagy Váradon, 26 Novbr. 1805.

…Az öcsém Kazinczy László és B. Vécsey Jósef proponáltatnak a’ Palatinusnak, hogy a’ Bihari gyalog Insurrectiojának Obesterségére denomináltassanak…

1085.

Kazinczy — Cserey Farkasnak. Széphalom, Mart. 12d. 1807.

….Mart. 13dikán reggel. Az Ipam Kassáról jő, s azt a’ hírt hozta, hogy az öcsém László, Oberstere a’ Davidovics seregének, megholt. Hihető, hogy ezt Kassán a’ Davidovics Regementjebeli Tisztek, kik oda 9dikben értek, mondották. Nékem régen nincs reménységem életéhez, mert szú ette a’ jobb szeme alsó csontját, ’s abból, az Ipam és a’ Doktorok azt mondják, hogy lehetetlen kigyógyúlni: de az is meg lehet, hogy ez a’ halál felől írt hír csak anticipatiója a’ halálnak, ’s még szenved. — Legalább a’ Cancellarius Bibliothecariusa, a’ ki nekem 22-dik Febr. írt, e felől semmit nem írt…

5367.

Kazinczy Ferencz — Kazinczy Emílnek. Széphalom Júl. 25d. 1831.

….tavaly már ajánlott valakit Kadétul a’ bátyjának, és be nem vevé, mert olly sok Kadétja van, hogy nem remélheti előmeneteleket. Így tehát egyebet kell gondolnunk.

Leveled, édes fiam, nekem igen sok örömöt adott; látom, hogy gondolkozol, hogy érett lélekkel gondolkozol, és hogy érzed a’ mit kell. — Igen is, én a’ katonaság’ barátja nem vagyok; azaz, nem szeretnék lenni katona, ha fiatallá lehetne is változnom. De a’ katonaságban is lehet valaki szerencsés, ha rendhez szoktatja magát, ’s nem azt teszi a’ mit az indúlat, hanem a’ mit az ész sugal. László öcsém 22 esztendő alatt Obesterré leve; de őtet elébb Generális Wartenslében, azután a’ sok Insurrectio vitte. Most háború nem lesz, ’s így az előmenetel is lassún fog menni…