Bevezetés

 

A számítógép lehetővé teszi a fejezetek folyamatos frissítését, változtatását. Mégis nem szívesen bontom meg a 2010. 02. 07-ig elkészült Kazinczy-fejezeteket. 

Ebben a fejezetben Váczy Jánost Kovacsóczy Mihály követi. Egymás mellé kerülésük tiszta véletlen. Váczynak a KazLev-kötetek kiadásán kívüli munkáját mutatjuk be. Még mennyi mindenre futotta erejéből! Kovacsóczy mint szerkesztő, pamflet-író jelenik meg. Szemelvényeket közlünk a hálón olvasható Magyarkák-ból, ami a Google-nak köszönhető. Akárcsak a gazdag Váczy-irodalom.

Előzmény: megtaláltam a hálón Váczy idős-kori arcképét. Kerestem további Váczy-dokumentumokat és találtam. Ezeket csatolni kell a Váczy-portréhoz / h 08 – 28/. Ki legyen a párja? Éreztem, hogy Kovacsóczy Czinke mellett / h 08-30/ igazságtalan. Ő több, mint Czinke.

A pedáns tanár és a csapongó szerkesztő fura páros. Mindkettőnek köze van Kazinczyhoz. Mindkettő nagyon tevékeny. Mindkettőre sok a találat a neten. A KazLev-kötetek is és Kovacsóczy kiadványai is könyvritkaságok. Váczy 59, Kovacsóczy csak 45 évet élt.

 

 

                                              VÁCZY JÁNOS

                          

                                                

                                    A Barcsay Gimnázium honlapjáról

 

 

 

Tartalom    h 08 – 28 folytatása

                                 Szemelvények a hálóról

                                            Munkássága, méltatása

                                 KazLev Váczy előtt

                                 A tanár

                                           Babits és Simon Zs Váczyról

                                 A kritikus Váczy; kritika Váczyról

                                           Váczy: Széchenyi; Wesselényi;  Kaz-fordítások; Tompa, Ir. tört.

                                           Vita Bodnárral és Komáromy Listijéről

 

 

 

 

Szemelvények a hálóról

           

dr. Váczy János irodalomtörténész, az MTA levelező tagja (1908). Az egyetemet Bp.-en végezte. 1883-ban tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1883-tól az Egyetemi Könyvtár, 1887-től az OSZK hírlaptárának tisztviselője. 1891-től haláláig főgimnáziumunkban tanár. Az MTA megbízásából sajtó alá rendezte Kazinczy Ferenc levelezését 21 kötetben (Bp., 1890 - 1912). Pozitivista szemléletű írói életrajzai, irodalomtörténeti forráskiadványai jelentős 18. sz. végi és 19. sz. eleji anyagot tártak fel.

(Kecskemét, 1859. dec. 3. - Kecskemét, 1918. aug. 1.)


Főbb művei:
Haller János és Hármas históriája Bp.1883
Berzsenyi Dániel életrajza Bp., 1895
A magyar nemzeti irodalom története Bp., 1902
Kazinczy Ferenc életrajza Bp., 1909

A nyelvújítás győzelme Bp., 1909
Tompa Mihály életrajza Bp., 1913
Kazinczy Ferenc és kora I., Bp., 1915
Tompa Mihály emlékezete Bp., 1918

                                              Madách Imre Gimnázium, a Barcsay Baráti Körének portálja

 

Váczy János (Kecskemét, 1859. dec. 3.—Kecskemét, 1918. aug. 2.) tanár, irodalomtörténész, az MTA tagja (1. 1908). Középiskolai tanulmányait a kecskeméti piarista gimnáziumban, az egyetemet Bp.-en végezte. 1883-tól az egyetemi, 1887-től a múzeumi könyvtárban dolgozott, 1891-től gimnáziumi tanár volt Bp.-en. A szünidőket rendszerint Kecskeméten, széktói szőlőjében töltötte. 1886-ban az MTA megbízta Kazinczy Ferenc levelezésének kiadásával, ez 1890-1912 között 21 kötetben jelent meg. — Főbb művei:/egyezik a Madách Gimn. jegyzékével/ Irodalom: Kiss István: V. J. Kiskunság 1969. 1. sz.; Szabó Tamás: Ki volt Váczy János? PN 1986. dec. 3.; Szabó Tamás: Váczy János, a kiváló akadémikus, KL 1991. aug. 16. (Sz.T.)  Sulinet

 

Magyar Könyvszemle Új folyam XXVII. kötet, 1-4. füzet 1919. Január

 

AZ ORSZÁGOS SZÉCHENYI KÖNYVTÁR AZ I918. ÉVBEN ….Fájdalmas érzéssel emlékezünk arról a veszteségről, amely Könyvtárunkat dr. VÁCZY Jánosnak, a Magyar Nemzeti Múzeumba berendelt középiskolai tanárnak, 1918. augusztus i-én Kecskeméten történt elhunytával érte. VÁCZY közpályáját a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában kezdte meg, melynek tisztviselői karából azonban néhány év múlva kivált s a középiskolai tanári pályán folytatta működését, ahol számos esztendőn át a magyar irodalomtörténetet és a magyar nyelvet tanította. Életének utolsó éveiben belefáradva a tanításba, ismét visszatért első szerelméhez, a Magyar Nemzeti Múzeum Orsz. Széchenyi Könyvtárához, A súlyos kór, melynek végül is áldozatul esett, erősen aláásta szervezetét, törhetetlen munkakedvvel fogott egy újabb nagyszabású irodalmi vállalkozás, a múzeum irodalmi levelestárának feldolgozásához. Sajnos, ez érdemes dolgozat, melyből hosszabb mutatvány nyomtatásban is megjelent, töredékben maradt, pedig ha elkészül, méltó párja lesz annak a kimeríthetetlen irodalomtörténeti adattárnak, mellyel Kazinczy Ferenc levelezése címén ajándékozta meg a magyar tudományosságot. Sírjára dr. SEBESTYÉN Gyula osztályigazgató tette le a Magyar Nemzeti Múzeum kegyeletének koszorúját. Áldott emlékét örökre hirdetni fogják művei.…

 

 

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben

A Magyarországot ismertető kötetekbe irodalmi dolgozatokat adtak:

Rudolf trónörökös Ő cs. és kir. Fensége,

József főherceg Ő cs. és kir. Fensége,

Fülöp Szász-Koburg-Gothai herceg Ő Fensége,

Badics Ferencz, Baksay Sándor, Ballagi Aladár, Balogh Gyula, Bartalus István, Bedő Albert, Bedőházi János, Bella Lajos, Bellosics Bálint, Benedek Elek, Berzeviczy Albert, Bunyitay Vincze, Czambel Samu, Csánky Dezső, Csernátony Gyula, Dékány Mihály, Eötvös Károly, Farbaky István, Fincziczky Mihály, Francsics Norbert, Géresi Kálmán, Gonda Béla, Gyarmathy Zsigáné, György Aladár, Hadzsics Antal, Hankó Vilmos, Herrmann Antal, ifj. Herrmann Antal, Hidvégi Benő, Hoitsy Pál, Hodinka Antal, Horvay Ede, Hunfalvy János, Hunfalvy Pál, Ilosvay Lajos, Imre Sándor Istvánffy Gyula, Jancsó Benedek, Jekel Frigyes, Jókai Mór, Kandra Kabos, Kádár József, Károlyi Árpád, Káldy Gyula, Keleti Gusztáv, Keleti Károly, Kenedi Géza, Kincs Gyula, Király Pál, Kozma Ferencz, Körösi László, Kubinyi Miklós, Lehoczky Tivadar, Lóczy Lajos, Lovcsányi Gyula, Lukács Béla, Majláth Béla, Marczali Henrik, Maurovich Fábián, Márki Sándor, Mikszáth Kálmán, Moldován Gergely, Molnár Antal, Molnár István, Nagy Iván, Ortvay Tivadar, Pasteiner Gyula Paulay Ede, Pauler Gyula, Pechány Adolf, báró Perényi Zsigmond, Pildner Ferencz, Platthy Adorján, Pulszky Ferencz, Rákosi Jenő, Rodiczky Jenő, Ruffy Pál, Sajó Sándor, Salamon Ferencz, Schmidt Attila, Schönherr Gyula, Schullerus Adolf, Sochan Pál, Szabó Károly, Szádeczky Lajos, Szentkláray Jenő, Szívos Béla, Szívos Géza, Takáts Sándor, Teutsch Traugott, Téglás Gábor, Téglás István, Thirring Gusztáv, Tormay Béla, Törs Kálmán, Váczy János, Várady Gábor, Váró Ferencz, Weber Samu, Wekerle Sándor, Zsilinszky Mihály. (Azoknak száma, kik mint szakemberek vagy egyes vidékek alapos ismerői a cikkekhez adatokat és részleteket szolgáltatnak, s a cikkek korrigálásában részt vettek, százakra megy.)

 

                            

GRÓF RÁDAY GEDEON ÖSSZES MUNKÁI

GRÓF RÁDAY GEDEON ÖSSZES MUNKÁI. ÖSSZEGYÜJTÖTTE S BEVEZETTE VÁCZY JÁNOS. BUDAPEST. FRANKLIN-TÁRSULAT MAGYAR IROD. INTÉZET és KÖNYVNYOMDA. 1892. ...

mek.niif.hu/06100/06104/06104.htm - Tárolt változat

 

 

Váczy János: A német irodalom története. Irta Heinrich Gusztáv. I. kötet. Budapest, 1886

260-264

 

 

SZÁZADOK 21. évf. 3. sz. / 1887

Full text of "Századok" VÁCZY JÁNOS. gróf Széchenyi István külföldi útirajzai

 

Magyar Könyvszemle Új folyam 4. füzet, 1894.

Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - HTML-változat
Dr. Váczy János. Kalauz az újabb magyar irodalomban. Szerkesztette. Petrik Géza. ... irodalomtörténet ; Petrik Géza szakképzett könyvkereskedő, a ki ...
epa.niif.hu/00000/00021/0008

 

 

                                       

Váczy János: A nyelvújító harc a fordulóponton. Magyar Nyelv, 1907. ...
www.fgyvk.hu/file/fgyvkbiblio.pdf

 

Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - Gyorsnézet
Az Irodalomtörténeti Közlemények 3-ik füzetében Váczy János mutatja be „Berzsenyi Dániel élete”, akadémiai jutalmat nyert jeles művének egy fejezetét...

 

Id. Szinnyei József szakmai pályaképe

Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - Gyorsnézet
Az álláshoz a magyar irodalomtörténet-írás atyjaként számon tartott Toldy Ferenc ..... 35 Váczy János: Magyar írók élete és…

 

VÁCZY János: Köz- és irodalmi állapotaink a XIX. század első két évtizedében,

 

Egyetemes Philologiai Közlöny 1915. (Könyv) - Tartalom | Nálunk ...

Huszti József: A Terentius-kritika az ókorban ... Váczy János: Trencsényi Csák Máté a magyar drámai és epikus költészetben ...

 

          Pintér Jenő:   Váczy János emlékezete. 1929. MTA emlékbeszédek XX:10.

        Magyar irodalomtörténet I., II. /1942/ könyvében csaknem egy oldalas    méltatás Váczyról.

 

 

Váczy János: Gyulai Pál (1826-1909) : nekrológ  Századok 1910. 01.

 

 

Váczy János]: Id. Szinnyei József. = Vasárnapi Újság, 1902. 28. sz. 445–446. p. [Túry Gyula Szinnyeit ábrázoló festményének fotójával.] OSZK

 

Váczy János: Deák Ferenc, mint levélíró. = Fővárosi Lapok 1890. szept. 21.; 27. évf. 260. sz.

 

 

Szabad hozzáférésű adatbázisok, repertóriumok

A Napkelet című folyóirat Csikai Valéria által összeállított repertóriuma két részből áll: 1. Szerzői betűrendes rész; 2. Tárgyszóindex. ...
www.ki.oszk.hu/old/adatbazisok/szabad.html - Tárolt változat - Hasonló

A hölgy írta az Új Magyar Irodalmi Lexikon Váczy-címszavát. Ennek  terjedelme fele a 70 évvel korábbi Révai Lexikon Váczhy-címszónak..

 

 

 

Busa Margit: Váczy János Kazinczy szolgálatában Honismeret  12. évf. 4. sz. / 1984

 

 

KazLev  VÁCZY ELŐTT

 

                                                                                                   IRODALOM és MŰVÉSZET.
Kazinczy Ferencz összes levelezéseit kiadja az akadémia. E levelek az irodalomtörténetre nézve igen becsesek. A számos kötetre terjedő gyűjtemény tartalmazni fogja nemcsak a Kazinczy leveleit, hanem a hozzá intézett összes leveleket is. Összeállítják az eddig már megjelent levelek jegyzékét és szétküldik szerte az országba, hogy akinek birtokában van még ismeretlen levél, vagy tudomása van ilyenről, jelenthesse. A kiadást dr. Nagy Sándor rendezi Gyulai Pál felügyelete alatt. Elhatározta az akadémia Horvát István levelezéseinek összegyűjtését és kiadását is… 

                                                               Vasárnapi Újság 1885. 32. évf. 12. sz. március 22.

 

 

 

Kazinczy és Horvát István levelei. A tud. akadémia irodalomtörténeti bizottsága nevében Szász Károly elnök és Szilády Áron előadó a nagyközönséghez következő felszólítást intézik:

A m. t. akadémia a nemzeti irodalom és tudományosság két elsőrendű munkásának, Kazinczy Ferencnek és Horvát Istvánnak emlékezetét azáltal kívánja megújítani, hogy

                                        Kazinczynak összes műveit, levelezésével együtt,

 Horvátnak pedig naplóját és levelezését hozzájuk méltó teljes kiadásban bocsátja közre. Az eddig végzett előmunkálatok eredményeként legnagyobb részben össze van gyűjtve az, ami e két jelesünk levelezéséből jól-rosszul kiadva van, vagy pedig budapesti közkönyvtárainkban található… Kazinczy és Horvát nagy kiterjedésű levelezésének jó része máig is egyes családok és magánosok birtokában van s gonddal és kegyelettel őriztetik: a m. t. akadémia irodalomtörténeti bizottsága kéréssel fordul a nemzeti irodalom és közművelődés minden barátjához.

Akinek akár Kazinczytól és Horváttól irt, akár valamelyikhez intézett — és pedig bármely nyelven is — levél volna birtokában, legyen szíves azt lemásolhatás végett az akadémia főtitkári hivatalához beküldeni. Akinek ily leveleknek valahol létezéséről tudomása van, arról pár sorban az akadémiát értesíteni...Az adatok és ismeretek gazdag tárházává tette e levelezéseket Kazinczynak hasonlíthatatlan levélíró tehetsége s Horvátnak fáradhatatlan szelleme.                                                                                Vasárnapi Újság 1885. 52.

           

 

A tanár

„Nem süllyed az emberiség!”…Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - HTML-változat
A másik nagy munka az ismert hatkötetes Pintér Jenő-féle ... Váczy János dr. költészettan, illetve irodalomtörténet*. Idézi: SIMON ZSUZSANNA: Kánonok és kanonizálók a huszadik századfordulón c. írásában. /A könyv, amiben Simon tanulmánya található Szörényi László születésnapjára készült, 2007-ben/

 

*…A középiskolai tankönyvek közül például a polgári leányiskolák 4. osztálya számára készült Költészettan - az újabb magyar irodalom ismertetése  című munka, amely a  Lampel R. kiadásában jelent meg 1910-ben. A szerkesztők az előszóban elmondják: Az irodalomtörténeti rész szorosan a tantervhez alkalmazkodik …Irodalmi nagyságaink közül csak a legkiemelkedőbbekkel foglalkozunk egy egész órai leckére való kiterjedésben, a többiek, valamint élő költőink és íróink csak neveik és legfőbb műveik említésével szerepelnek. …értékes útmutatással felhasználtuk e nemű tankönyveink legjelesebbjeit, nevezetesen Beöthy Zsolt, Novák S. - Bognár D. dr., továbbá Szántó Kálmán , Vajda Gyula dr. és Váczy János dr. költészettanaikat illetve irodalomtörténeteiket… 

 

 

 

Babits levelezése, 1911 – 1912, Sáli Erika, Magyar Könyvklub, 2003

878. Babits Hatvanynak, Szekszárd, 1911. júl. 27 előtt

…Egyes tankönyveket szívesen, sőt örömmel elfogadok megbírálásra…oly könyvekről van szó, amelyek alapján tanítottam, amelyek hiányait és erényeit úgyszólván a saját bőrömön tapasztaltam. Ilyenek első sorban a Négyesy-féle Stilisztika…és a Váczy-féle Irodalomtörténet; mindeniket több éven át tanítottam…

Jegyzet:...dr. Váczy János: A magyar nemzeti irodalom története. Franklin, Bp. 1902. A fogarasi főgimnáziumban az 1910-11-es tanévtől a VII. osztályban a Beöthy-féle Irodalomtörténet helyett ezt a korszerűbb munkát használták /Fogarasi Főgimn. Ért. 1911. 32./

 

 

 

 

  A kritikus Váczy, kritika Váczyról

 

 

Gróf Széchenyi István levelei szülőihez.  Ismerteti dr. Váczy János 
342. old. SZÁZADOK. 1896. IV. Füzet. 23 
 A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából összeállította, előszóval s jegyzetekkel ellátta Zichy Antal Budapest, 1896. 
A Széchenyi Istvánról szóló irodalom egy fölötte becses művel gazdagodott ama levelek kiadásával, melyeket gr. Széchenyi István 1809-161 1819-ig 
szüleihez írt. Életének abból a korszakából kaptuk most a leghitelesebb adatokat, amely eddig a legkevésbé volt ismeretes. 
A most megjelent kötet Széchenyi katonai pályájának oly adatait hozza felszínre, melyek nemcsak az ö élete, hanem a napóleoni háborúk 
története szempontjából is kiváló érdeklődésre tarthatnak számot. Az ifjú Széchenyi, mint katona is nehezebb feladatok megoldásában kereste életcélját. 
A bátorság már ifjú korában is megvolt benne s életét már akkor is az egyetemes nemzeti érdekek szolgálatára szentelte. 
Keresve keresi a nagy feladatokat, amelyeknek megoldásában egész erejét kimutathatja. 
Alig hogy katonának áll a tizenhét éves ifjú, olyan körülmények közt, midőn a veszedelem a legfenyegetőbb, 
mindjárt egy rendkívüli fontos megbízatást kell teljesítenie. A nádor és János főherceg seregeitől a győri ütközet (1809. jún. 14.) 
után el volt vágva… A Meskó tábornok seregének hadi tanácsa, miután a sereg a Győr alatti sáncokból kivonult, jelentést küldött a nádornak. 
E jelentést gr. Széchenyi István főhadnagy vitte rendeltetése helyére, bizonyára életveszélyek közt, mert a Duna mindkét partja Győrtől 
Gönyűig az ellenség kezében volt. Széchenyi éjnek idején, csónakon Komárom alá jutott úgy, hogy a nádor már június 15-én értesítve volt 
a Meskó hadtestének vállalatáról. 
Széchenyit ezért a nádor megdicsérte. Ez volt az első emlékezetre méltó tette. Attól az értesítéstől, amelyet Széchenyi a nádorral közölt, 
kétségtelenül több ezer ember élete függött. Nem csoda, hogy a hadseregben csakhamar némi hírre jutott. Vlasics ezredes már 1810-ben így ír 
Széchenyi Ferenchez: »Erkölcse ez ifjú úrnak bizonyossá teszi, hogy hazánknak és Excellenciádnak reménységét bőven be fogja teljesíteni.”
… Az 1813 év próbára is tette kitartását, türelmét, kötelességérzetét s nagy feladatokkal küzdő erélyét. Átszenvedi a hadjárat minden fáradságát 
s nyomorát; betegséggel s a zord időjárással egyaránt sokat vesződik; legjobb lovát ellopják…Legfontosabb hadi tettéről alig emlékezik meg, 
mintha nem tartaná valami nagy dolognak. Csak általánosságban írja le. 
Zichy Ferdinánd gróf azonban egy fölötte érdekes levélben elmondja Széchenyi legfontosabb hadi tettét, amelyet döntő hatásúnak ismerhetünk el. 
Schwarzenberg ugyanis Széchenyit, ekkor már kapitányt, Blücher tábornagyhoz küldötte éjnek évadján, hogy őt az ütközetre felszólítsa. 
Széchenyi Blücherhez menvén, ezt ingadozni látja, mire a tábornagytól egy jó lovat kér, hogy a svéd trónörököst is rábírja az ütközetre. 
Kérése teljesül s ő elvágtat a mondott helyre s a porosz tiszteknek kijelenti, hogy a két császár és a porosz király nevében föl akarja a 
trónörököst szólítani, hogy azonnal induljon Lipcse felé. Írást kért a trónörököstől, hogy a három uralkodó meghívását vele tudatta. 
Ki is jelölte neki az út irányát, s »a koronaherceg megindul, kellő pillanatban érkezik s eldönti a lipcsei csatát, mely különben 
menthetetlenül elveszett volna. E hadi tettéért első osztályú kapitányi rangot nyert s az orosz Wladimir-rendet. 
Még több fontos megbízatást teljesített Széchenyi ekkor…
Parisba érve boldognak is mondja magát. Az elért eredményben neki is volt »parányi része.« 
Olaszországban hasonlóképpen ő döntötte el a Tolentino melletti ütközetet…a hadi tényekre vonatkozó adatok 
azonban csak egy részét foglalják el a Széchenyi leveleinek. Nagyobb részükben nem a katonai élmények, hanem a világfi örömei, 
a békét szerető polgár, a tanulni vágyó hazafi s a mindent fontolóra vevő leendő államférfiú eszmélkedései, gondolatai nyilatkoznak meg…
Az apai áldást oly talizmánnak tartja, amely nélkül egy napig sem tudna élni. Naiv kedélyében egyre árad a fiúi érzés, amelyet igazi vallásos 
ihlet szentel meg. Amint ő foglalja imába szülőit, tőlük is azt kéri, hogy folyvást imádkozzanak érette. Bízik egy magasabb, földön túli lényben, 
aki minden veszedelemtől megőrzi.
Már ekkor elégedetlen eddigi életével. Nem a szerencsére panaszkodik, hanem bensője nyugtalanságára. 
»Csak egy dolog tudna nyugodtabbá és szerencsésebbé tenni és semmi más a világon. Azt azonban elérni talán már késő; 
mert a kezdet egészen oda van s az soha többé vissza nem tér.«  írja 1819-ben Athénből, mint » szürkülő hajú ifjú,« aki »életét elrontotta, 
s a kinek dolgát többé javítani nem lehet.« De a szülői háztól kapott levelek kiengesztelik sorsával s ha szülei vele meg lesznek elégedve, 
ő is boldognak érzi magát. 
Jellemének még egy másik vonását is többféle adat világosítja meg, Gyakorlati érzéke hamar talál tért, ahol érvényesülhet. 
Összefügg ez kitartásával, türelmetlen erélyével, amely a legszorongatóbb körülmények között is a megoldást kutatja s az 
életsors különböző változataiba is beletalálja magát. Világoson eleinte panaszkodik a rossz szállásra, de csakhamar segít helyzetén. 
Arad megye bortermő vidékeit a leendő nagy nemzetgazda szemével vizsgálja s annyira érdeklődik gazdaságunk ez egyik legfontosabb ága iránt, 
hogy egy darab elhagyatott földet vesz magának…Hatalmas táplálékot nyer gyakorlati érzéke, midőn Angol-országban megfordul: 
a világhírű angol lóvásárokon és versenyeken lovakat vesz nemcsak használatra, hanem nyereségre is…
Idejét a legjobban felosztja; a lóversenyek és gyártelepek tanulmányozása mellett a költészet remekeit is mohón élvezi, 
néha napokig szobájában marad, Shakespeare-t olvassa, hogy szelleme költői szépségekben gyönyörködjék. Mint mondja, sok mindenfélében 
tökéletesíteni akarja magát, hogy idővel szolgálatára lehessen hazájának… E szempont aztán uralkodóvá lesz egész életén, 
e szerint ápolja a test és lélek összhangját; mert érzi, hogy egy bizonyos rendszernek kell kalauzolni az embert minden tettében. 
Ezért igyekszik tapasztalatokat szerezni, mert véteknek tart csak egy napot is hasznos munka nélkül eltölteni. 
Bármerre veti is sorsa, Parisba, Londonba, Athénbe: mindenütt felébred honvágya, s élénk színekkel rajzolgatja képzelete azt az időt, 
midőn tapasztalatokkal bőven megrakodva visszajöhet hazánkba, s jó szüleinek keblére borulhat. Keleti utazásaiban rendszeres naplót vezet Széchenyi. 
Ha azt leveleivel összevetjük, tanulságosan tűnik elhatározása, amely lassankint mind világosabban bontakozik ki lelkében, 
hogy eddigi élményei alapján fog új élethez, a haza javára…A tudós kiadó nemcsak a közzétett anyagot használja föl, 
hogy Széchenyi életének e legkevésbé ismert korszakát tisztázza, hanem más forrásokat is felkutat, hogy a hézagokat kitöltse. 
A közölt levelek tartalmát rövid kivonatban nyújtja a kötet végén, amivel mind a használhatóság, mind a gyors áttekintés 
szempontjából egyaránt szükséges munkát végzett. Az egész kötet méltán sorakozik Széchenyi műveinek eddigi köteteihez.

            

ADALÉKOK A RÉGI OKIRATOK ÉS LEVELEK TÁRA CÍMŰ FOLYÓIRAT TÖRTÉNETÉHEZ  Gazdag István

 

…A Wesselényi-kötetet Váczy János ismertette a Századokban.* Váczy méltatta a szerző szorgalmát a források összegyűjtésében. Gazdag adatai önmagukban nézve is fontosak. Elmarasztalóan nyilatkozott Kardos szerzői, szerkesztői munkájáról- és ez témánk szempontjából is fontos : „Kutatói szorgalmával épen nincs arányban alkotó képessége,tárgyszeretetével kritikai készültsége, olvasottságával ítélő tehetsége, nem is szólva a történetíró azon tulajdonságairól, hogy a különféle adatok csoportosításából élő valóságot állítson elénk."

* Váczy János: Kardos Samu : Báró Wesselényi Miklós élete és munkái. Századok 1905. X. füzet 946. oldal..

 

 

BÉNYEI JÓZSEF
Tompa Mihály és a magyar költők Confessio, 1993. 1.

…Korszerű Tompa-monográfiánk ma sincs, Kovács Kálmán készült rá, de kezéből kiütötte a tollat a korai halál. Így aztán jobbára még ma is Kéky Lajos és Váczy János I. világháború előtt megjelent monográfiái a mérvadók, hiszen Bisztray Gyula újabbkori kutatásait sem érlelte teljes életpálya-rajzzá az idő…

 

 

      

Irodalomtörténeti Közlemények 1914. 24. évf. 1. füzet

VÁZY JÁNOS: KAZINCZY 1790—1794-IG KIADOTT FORDÍTÁSAI.

I.

Kazinczy prózai fordításai. A magyar drámai fordítás 1770-től kezdve.

Péczeli francia drámai fordításai. Az általános haladás, nyelvünk iránti fogékonyság vezérli fordítóinkat. Kazinczy drámai fordításai időrendben. A Hamlet fordítás előzményei. Mily elvet vall ekkor Kazinczy a fordításban? Az idegen szólások átültetése. A Hamlet nyelve; példák; nehézségek. Irodalomtörténeti becse. Goethe Stellája. Fordításában Kazinczy nagy haladást mutat. Milyen célt akar vele elérni? Újszerű szólásai. Diogenes… Kazinczyt ennek tárgya, politikai háttere, előadása egyaránt érdekli. Hasonlóság Kazinczy és Wieland pályája közt. A Diogenes. Wieland magyar fordítói Kazinczy előtt. Kazinczy fordításainak hűsége. Újításai; hibás kifejezések.

 

Kazinczy prózai fordításai a magyar irodalmi nyelv művelésének és fejlődésének valóságos mérföldmutatói, Már fogsága előtt majd mind fordítja azon műveket, a melyeket később összegyűjtve bocsát napvilágra, csakhogy a legtöbbet úgy átdolgozza, hogy alig lehet az első kiadásra ráismerni. Csupán Wieland Diogenese nem szerepel többé a fogsága utáni kiadásaiban vagy ezek tervezetében, kétségkívül azért nem, mivel ezt a Helytartó Tanács elkoboztatta. De többi prózai fordítását, a színművekét (Hamlet, Lanassza, Stella), a paramythionokét, meséket s A vak lantost mind újra dolgozza. Mivel azonban ezek pályája első felében már a közönség kezén forognak, megjelölhetjük röviden: milyen helyet foglalnak el irodalmunk, illetőleg nyelvünk történetében

A magyar drámai fordítás …kezdetén (1770), a francia és német színművek egész nagy csoportja fordítóra talál …két elveszett  drámai fordításáról is van adatunk. …Kazinczy egyiket sem említi, ami gyanút kelt az adat hitelessége iránt. Toldja F. sem tud róluk semmit. S bár e művek előadása is bizonyos, Kazinczy szerzősége nagyon is kétséges. Az elsők egyike Péczeli József, aki Voltaire Zayr c. művét 1784-ben adja ki magyar fordításban.…Költői lélekkel, könnyen folyó versekben tolmácsolja az eredetit, s ha színi előadásra nem számíthat is a dolog természeténél fogva, mint kellemes olvasmány a József császár alatt elfojtott nemzeti érzésnek egyik hatásos élesztője. Kazinczy mázolásnak nevezi Péczeli fordításait…

 »Nem a legszebb, de a legnagyobb fényben ragyog.« Egyetlen becsvágya, hogy hasznára lehessen hazájának, amint végsóhajtása is ez: »véglehelésem is Hazámnak szolgáljon«. A róla írt epigrammában is elismeri Kazinczy, hogy sok hasznot tett a hazának. Rajta kívül egész sereg drámai fordító lát munkához még a nyolcvanas évek végén, s a legnagyobb francia költők művei mellett Lessing és Schiller drámáit s a selejtes német színpadi termékeket egyaránt fordítani kezdik. Ezekre támaszkodik Kazinczy, midőn a magyar játékszín megalapítását sürgeti. Ő maga jár legelöl, s bár tagadhatatlanul elsősorban őt is irodalmi szempont vezérli, a nemzeti érzés fellángolásának napjaiban, midőn a játékszín megalapítása is lehetségesnek tetszik előtte, a műsor összeállítása sem kerüli el figyelmét. A gyors és lázas munka, mely elfogja íróinkat, a drámai fordítás terén nem adhat maradandó értékűt….

A többnyire gyönge fordítások irodalmi színvonala bizony meglehetősen alacsony; de jól mondja Bayer József, hogy e színvonal nem az íróké, hanem a koré; az íróknak le kell szállni, hogy »közrehatásuk lehetségessé váljék«.Kazinczy mind műízlésével, mind fordítása becsével kiválik kortársai közül. A legnagyobb drámai költő egyik első remeke az ő fordításában jut először a magyar nemzet kezébe, s ezzel együtt a legnagyobb német költő két-három drámája szintén a fordításra választottak közt van nála. Ő mer először fogni Goethe drámáihoz, valamint Lessingéit sem emlegetik ő előtte. S a kik a kilencvenes években drámát fordítanak, már az ő példája nyomán olyanokhoz is hozzá nyúlnak, a melyeknek költői értékük van, vagy épen klasszikus becsük. A Le Mierre Lanassafa fordításának azt az okát adja előszavában, hogy a színészek régóta vártak tőle oly drámát, a melyet könnyű szerrel elő is adhassanak, s ne ütközzenek oly nehézségekbe, mint a Hamlet, Goethe vagy Lessing drámái előadásában. Tehát e selejtesebb mű fordítását szükségesnek látja igazolni, érezvén, hogy a meginduló Külföldi Játszó-Szín első kötetének címlapján a Hamlet mellé ígért Stella és Miss Sara Sampson közé az ifjú indiai özvegy érzékeny története kevésbé illik. S a színészekre való hivatkozáson kívül magának a darabnak a bölcseleti alapját is azért emeli ki, hogy választását érthetővé tegye, célozván a természet mindenható szavára, mely az áltanítás, a conventio tanácsát megdönti s a józan értelmével fog össze.

E színműveket Kazinczy aránylag gyorsan fordítja. A Hamletről először 1789 dec. 23-dikán a Péczelinek írt levelében tesz említést, kifejezvén szándékát, hogy »majd kiadja«; de — úgymond — »nem Sékszpir után, hanem úgy, amint az a Bécsi Theatrumon játszattatik«. A következő év március 8-dikán már arról tudósítja a Hadi és más nevezetes Történeteket, hogy »a jövő héten sajtó alatt lesz«. …A Stellát a Hamlet címlapján említi először, tehát 1790 közepén, de már a következő év tavaszán késznek mondja. Mivel pedig csak 1794 tavaszán jelenik meg nyomtatásban, bizonyos, hogy ez idő alatt sokat javít az első dolgozáson… E mellett a Lanasszát »minden fáradság nélkül« fordítja 1792-ben s a kész műre »mindig gyönyörködve néz«. Hogy a nemzetnek is annál jobban tessék,

Spissich János, a híres Zala vármegyei alispán és országgyűlési követ által »nyújtja be a hazának«. Míg azonban a többi fordítását részben már fogsága alatt, részben pedig azután újra dolgozza, s kiadásukról gondoskodik, a Lanasszát meghagyja első kidolgozásában, …s csak akkor említi átdolgozását s újabb kiadását, mikor azt reméli, hogy minden szépirodalmi fordítását kiadhatja húsz kötetben. E szándékáról azonban hamarosan le kell mondania. …Szemere Pál 1815-ben már észreveszi, hogy Kazinczy a Hamletben ad először feltűnő példát  »az idegen szólás által hozására«, sőt a tájszók irodalmi használatára is. Igaz, hogy még csak elvétve él e móddal, s nyelvének idegenszerűségein aligha ütköztek meg az akkori olvasók. De bizonyos, hogy a későbbi tudatos nyelvújító, vagy inkább a magyar stíl reformátora a Hamlet, Stella és Herder görög példázatai fordításában használja határozott céllal az idegen stíl szépségeinek oly eszközeit, a melyekre Báróczi fordításaiban látott először példákat. A Hamlet magyar nyelve középen van az akkori megszokott és az új felé törekvő, kissé már szokatlan nyelv között, mind mondatfűzéseire, mind szólásaira és szavaira nézve. Még abban a régit látszik követni, hogy a beleszőtt színjátékot magyar Sándor-versben fordítja, Ophelia énekeit szintén magyaros rímes sorokban. A sírásók beszédében egyszerű népies magyarság tükröződik vissza, a melyben az értelem lényege megfelelő szabatos kifejezést nyer …

Két mondatot szó szerint fordít, a magyarban érthetetlenül: »Magas időd van«, mondja Oldenholm a fiának, s erre Kazinczy szükségesnek találja megjegyezni, hogy : »Anglus szólás, azt akarja mondani, hogy indulása nagyon elkésett.« A másikban Hamlet kérdi: »Hány a harang?« a mire Kazinczy a következő jegyzetet írja: »Ismét Anglus szólás. Azt tudakozza, hányat ütött az óra a' toronyban.«  Nem csak ekkor, később sem akarja észrevenni Kazinczy, hogy e mondatok közül az első a magyarban semmit sem jelent; emennek pedig egészen más az értelme, mint az eredetiben.

…Különben pedig a fordítás nagyon megnyeri a közönség tetszését. Shakespeare-nek első magyarul megjelent műve. A Hadi és más nevezetes Történetek azt írja, hogy »igen, nevezetes Szomorújátéka ama halhatatlan Shakespeare-nek, az Ánglus nép bálványának, kinek születése' napját úgy üli a Nemzet, mint ünnepet«. Kazinczy ezzel mintegy példát mutat írótársainak a fordítandó színművekre….Kazinczy későbbi verses fordítása Schlegel »igen hív német fordítása« után messze fölülmúlja ez első prózai átültetését, de ez általános műveltség- s irodalomtörténeti szempontból sokkalta értékesebb. Pedig, ami Kazinczynak minden valamire való munkáját első sorban jellemzi, a műgond, sokkal kevésbé látszik meg rajta, mint a Stella fordításán. Ezt lehet a magyar drámai fordítások első sikerült kísérletének mondani….Az érzelmes hang az egészen uralkodik, Kazinczy nyelvkincsében könnyen és gazdagon szedi össze a jellemző kifejezéseket. A színek különféle üdesége készen várja ecsetjét, a mely pályája első felében nem igen fog művészibben sehol, mint e fordításban….

Ő maga így fejezi ki célját: »Az volt igyekezetem Stellában, hogy a' nyelvnek energiát, pathoszt, den Ton der grossen Welt, melyet azok akik . . . kongatnak harangot . . . nem értenek, és görgést adhassak.«. … Stella Kazinczy írói művészetének mindenkor egyik elvitathatatlan bizonysága. Ebben már a magyar szólások közé (a milyenek: nem tart senkivel; kedvét szegi; a kapufélfától vesz búcsút, stb.) olyan újszerű szólásokat vegyít nagy számmal, a melyek szinte azonnal meghonosodnak stílünkben. …S még a kevésbé szerencsés kísérletekben sem láttak nyelvrontást, csak az író merészségét, amelynek ki ne nézte volna el tévedéseit a szerencsés próbák mellett? …

Viszont a következő szólás színezése elbágyad: Egy alkotó hagyására minden kelteméivel magához csalogat a' Természet. Azonban vannak valóságos hibás kifejezések is, a melyek vagy semmit sem jelentenek, vagy egészen mást, mint a mit Kazinczy ért. Például: Nem költénk ki magunkat. Helyesen csak így: Nem költekeztünk ki egészen, vagy: nem költöttük el minden pénzünket. Vagy: Karjának fekhettem, e helyett: karjára támaszkodhattam. Vagy: Elfagyva télben; ez sokkal többet mond, mint az író akarja; mert csak azt jelenti: megdermedve, félig megfagyva. Néhol az eredeti nyelv szólása mintegy áttetszik a fordításon: A' fák, a' kút, minden úgy még most is, minden! …

A mily feltűnő Kazinczy fordító készségének erősödése, írói tehetségének kibontakozása a Hamlethez képest a Stellában, éppen oly szembeötlő a Bácsmegyeihez képest a Herder Paramythionjaiban. De a Bácsmegyei után Kazinczy fejlődésének legközelebbi fokát a Wieland Diogenesénék fordítása jelzi, a mely időrendben is mindjárt követi az elbeszélő nemben. 1789 végén valószínűleg a Bácsmegyei megjelenése után fog hozzá, mert a következő év január 26-dikán azt írja Arankának, hogy »lefordította«, az év közepén pedig, hogy nagy szorgalommal javítgatta meg, úgy hogy sajtó alá készítheti. Azonban részint a cenzúra akadékoskodása, részint a saját anyagi körülményei miatt csak 1793 tavaszán jelenhet meg. Új kiadására többé nem is gondolhat, mivel — mint említettük — a Helytartó Tanács eltiltja. S így talán az egyetlen fordítása, melyet ismételten meg nem javít s újabb kiadását nem is tervezi…. De nemcsak Diogenes életbölcselete kapja meg Kazinczyt, a mű politikai háttere, az előadás érzelgős, sokszor vidor hangja, itt-ott az Anakreon-utánzókra emlékeztető érzéki motívumai s e mellett Wieland bőbeszédűsége s érzésbe olvasztott elmélkedése mind egyaránt vonzották.

Mióta Kazinczy Wieland Musarionát olvasta, folyvást vágyakozott íróját többi műveiben, sőt levél útján is megismerni. Mintha csak érezte volna, hogy pályájuk közt nem csekély hasonlóság van, a melynek egy része bizonyára Wieland közvetlen hatása. Az önképzésben önkéntelenül is Wieland útját járja. Ez is korán fejlődik, hároméves korában már írni tanul, mint Kazinczy. Ez is hihetetlen lelki aggodalmakat áll ki, midőn a kinyilatkoztatott vallás tanításaiban kételkedni kezd és sok álmatlan étszakán át hullatja a megbánás könnyeit, mint Kazinczy …

Nem Kazinczy az első, aki Wieland műveit magyarul tolmácsolja. Orczy Lőrincz b. az Agaíhont jóval előbb fordítja, s utolsó könyvének egy része a Magyar Museumban világot is lát. Wályi András pedig a Keresztény érzékenységeket ülteti át nyelvünkre, amely Kassán 1789. és 1791. jelenik meg. Kovács Ferencz Veszprém vármegye földmérője, aki alkalmasint 1787. kezd fordítgatni, a következő év elején Horváth Ádámhoz írt levele értelmében már ekkor fordítja Wieland Gray Johannáját …Orczy fordítása annyiban nevezetes, hogy íme, a franciák tanítványa nem szorítkozik csupán a francia irodalomra, hanem a korabeli német irodalom termékeit is felöleli s éppen ez akkor nagyon népszerű regényt. Vajon csak próbát akart-e belőle mutatni Orczy, vagy az egészet lefordította, nem tudjuk…. Kazinczy az eredetinek egész tartalmát hűen tolmácsolja. Sem a komolyat színlelő fejtegetésben, sem a tréfás vagy érzékileg csiklandós festésekben nem vész el az eredetinek majd semmi árnyalata sem. Wieland bőbeszédűsége s egyszersmind ecsetjének melegsége és stíljének elegantiája a fordításban is megvan. Nyelvünk minden észrevehetőbb erőltetés nélkül természetesen simul az eredeti tulajdonságaihoz. Még Orczy említett néhány lapnyi töredékében a párbeszédek mily nehézkesen kapcsolódnak egymásba, s épen Wieland könnyűsége hiányzik bennük: Kazinczy már fejlettebb, simulékonyabb, nyelvet használhat s a magyar társalgás nyelvét is határozott lépéssel viszi előbbre. Mint a Stellában az újszerű, új színezetű kifejezésekkel gazdagítja stílünket, a Diogenesnek is minden lapja tele van ilyenekkel…Nem vehetjük rossz néven, hogy kísérlete nem mindig sikerül; hogy vagy az eredeti szólás követése, vagy a meglevő magyarnak újszerűvé alakítása közben meg-megsiklik tolla….…Szórendi idegenszerűségek vagy tévedések nagy ritkán fordulnak elő. Talán az egész könyvben csak ez: a' nélkül ellenni tudok, e h. el tudok lenni. Ellenben az ilyen: nem kétségeskedtem sokáig (e h. nem sokáig kétségeskedtem) annál gyakoribb, a mi, sajnos, mostani még jelesebb íróinknál is éktelenkedik.

 

II.

 

A magyar stílus fejlődő elemei Lessing meséinek és Herder görög példázatainak magyar fordításában. Aszalay János. Kazinczy ítélete Lessing meséiről. A görög példázatok stílbeli szépségei. Veit Weber : A vak lantos. Mi a célja e fordítással Kazinczynak? Stíljének festő sajátságai. A magyar elbeszélő prózai stíl. Mi szab határt az író stílbeli újításainak? Kazinczy merészségei. A választékosság elleni vétségeket már akkor üldözi. Miképp akarja általában a műérzéket nevelni? Az érzelmesség és pátosz fordításaiban. Miféle módokat próbál Kazinczy a magyar stíl újítására? Többen megsejtik, mily nagy forrongás támad nyelvünkben. Dessewffy József gr. üdvözlete.

 

A magyar stílnek előbb említett fejlődő elemei talán még észrevehetőbb mértékben nyilvánulnak a Lessing meséi, Herder paramythionjai s Weber Vida Vak lantosának fordításában, amely, túlzás nélkül állíthatjuk, a magyar nyelvet, a magyar elbeszélő próza stíljét eladdig a legnagyobb fokon mutatja. Lessing meséi (Zürich, 1760) művészi elbeszélések, a melyekben a tanulság is oly természetes könnyedséggel kapcsolódik a rövid előadáshoz,  Aszalay János és Kazinczy fordításában jutnak először a magyar közönség kezébe…Aszalayt is, mint Vitéz Imrét, Kazinczy buzdítása s példája avatja íróvá. Családi nevét is, Szabó, az ő tanácsára változtatja meg. Kazinczy József és Miklós mellett 1785—86. házi, majd a sárospataki normális iskolában nyilvános tanító…Őt is elfogják 1794-ben s raboskodik is Kazinczyval együtt és ott hal meg fogságában 1796 okt. 12-dikén. A Lessing meséin kívül számos színművet fordít…kilenc kötetes kiadásában pedig, igaz, hogy egészen újra dolgozva, mint a magáét teszi közzé. Aszalay fordítását nagyon alaposan kijavította, úgy hogy a kiadott munka sokkal inkább az övé, semmint Aszalayé….

Akarván Kazinczy Lessingnek a mese elméletéről szóló tanulmánya  fordítását is melléjük tenni, arra a gondolatra jut, hogy »valamely érdemes párt kapcsoljon« hozzájuk. így esik választása Herder paramythionjaira… Magát a műfajt is megmagyarázza. Paramythion szerinte annyit jelent, mint mulatkozás. A görög asszonyok még most is így nevezik meséiket, a melyekkel egymást mulattatják…. Kazinczy tehát finom érzékkel párositja össze a két író munkáit s jól mondja, hogy ha elhatna Lessinghez a másvilágra az ő kiadásának híre, bizonyosan javasolná tettét. Lessing meséit az új írók minden munkái közt legméltóbbnak tartja, hogy a régi klasszikus írók remekei közé sorozzák. Viszont Herder szóban levő műveit is érdemük szerint becsüli…

Herder az első a németeknél, aki e műfajban jeleset alkotott, s a kinek aztán több utánzója támad Krummacherben, Gleichban, Schlezben s még a XIX. század húszas éveiben is Franz Ágnesben. Jóllehet azonban — mint Kazinczy helyesen mondja — e példázatokon is »valóságos Görög Kellemek lebegnek«, s Herder írói művészete itt sem tagadja meg magát, az allegorikus műfajjal járó mesterkedés akárhányszor megtetszik e szerepeken. De Kazinczy e  példázatoknak mind tárgyait, mind előadását nagyon kedveli, mert a saját írói hajlamainak talál bennük gazdag táplálékot…

Csak A vak lantost iparkodik hasonló műgonddal tolmácsolni. Fogsága előtt ez az utolsó kiadott munkája, melyhez már gyakorlott írótollal fog, a mi minden során meglátszik. Valószínűleg csak 1793 elején kezd fordításához, mert ez év júliusában írt egyik levele a kész vagy félig kész munkák közé sorozza; de már a következő év tavaszán a Stella függeléke gyanánt nyomtatásban is megjelenik….Wächter Lénárt (1762—1837), a ki Veit Weber néven adja ki regéit Berlinben 1787—1798-ig hét kötetben Sagen der Vorzeit címmel, korának népszerű írója, ki a részben a nép ajkáról vett mondákat költői szabadsággal dolgozza át. Járatos levén a közép-kor történetében, előadása a történeti hűség látszatát kelti olvasóiban, a kik legalább első köteteit dicsérik is szemléltető rajzai s a szabadságért lelkesedő pátosza miatt. Talán ép e tulajdonságaival vonja magára Kazinczy figyelmét a francia forradalmi eszmék hullámzása idején. Weber nagy ellensége a papságnak, melyet a haladás, a szabad eszmék kerékkötőjének tart s a gonoszság képviselőit közülük válogatja ki regéiben. A királyok zsarnokságát kevésbé nyíltan, de szintén tollára veszi, a mi Kazinczy fordításában is fölkelti nem egy olvasója figyelmét. E mellett a regék írója mind tárgyaiban, mind előadásában s hangjában az érzelgős áramlat jellemző kifejezője; párbeszédeiben ügyesség s elevenség van, a mese szövésében pedig gazdag lelemény. Mind e tulajdonságai együtt véve megkapják Kazinczy érdeklődését, mint számos kortársáét, a kik közül többen utánozzák.….. Behízelgő, színes nyelve, a mely az indulatok kitöréseihez, az iszonyatos jelenetek rajzához ép oly készséggel alkalmazkodik, mint az idilli egyszerűség jellegzetes vonásait könnyedén, minden erőlködés nélkül fejezi ki, oly fokon mutatja az elbeszélőprózát, a melyre Kazinczy kortársai közül senki sem jutott, s ő is csak a Herder görög példázataival. S ha most arra a kérdésre kellene felelnünk, mivel gyarapítja Kazinczy fogsága előtt a magyar stílt, nem túloznánk azt mondva, hogy A vak lantosban a komorság festői színezésével, a görög példázatokban a nyelv erélyével, a mesékben pedig a józan egyszerűség jellemző kifejezéseivel. Ez a három elbeszélés a könnyed folyamatosságra, a pátosz melegségére, a nyelv tiszta eleganciájára nézve stílünk fejlődésének valódi mérföld-jelzője. A magyar elbeszélő prózai stíl bája tudatos művészettel e fordításokban nyilvánul először feltűnőbben. Ez a báj először Bárótzi fordításaiban szól Kazinczyhoz. Ezekben veszi észre az idegenszerűségekkel kifejezett választékosságot és finomságot, azt az édes selypítést, a mely az akkori nagyvilági hanghoz szokott Kazinczyt érthetően túlzásokra ragadja….

Amit Ráday Gedeontól tanul, aminek a Barczafalvi Szabó és Gelei József fordítása bírálatában kifejezést is ad s a Gessner idylljeiben és a Bacsmegyeihen, mint követendő példát tűz maga elé, most is zsinórmértékül tekinti…Részint a magyar szólások használatában, részint a közmondások hasonlóságára képzett új kifejezések alkalmazásában, valamint az idegen szólásmódok átültetésében  finom és szerencsés nyelvérzék vezeti tollát. Arra is rámutattunk, hogy kísérletei között nem egy található, amely egészen ellenkezőt fejez ki, mint az eredeti, vagy épen semmi értelme. …

Az idegen szavak magyarosításában nincs kellőleg kialakult véleménye. A latinból a nyugati nyelvekbe jutott szót szívesen meghagyja nyelvünkben is eredeti alakjában. Például: planum. Azt mondja, hogy ezt előrajzolatnak is nevezhetné, ha »haszontalankodni nem szégyenlene«; planumnak azért mondja, mert a német is innen mondja plánnak, pedig grundrissnak is mondhatná…Aki az olvasó műérzékét nevelni akarja, a szokatlan kifejezések használatától mit sem kell félnie. Elhagyhatja a sok valót, valát, amik a mondatot terjengőssé, lapossá, lazává, erőtlenné teszik. A klasszikus és nyugati nyelvek erélyét, még ha kissé a magyar nyelv megerőltetésével jár is, átültetheti, mint a mikre példát ad szóban levő fordításaival…

Az újítás fogalmának sem igazi tartalmát, sem valódi körét nem vizsgálta még. Csak azt tudja, hogy nem minden művet írhatunk »cathedrai stílussal«, mert ez élő bizonysága lenne »az ekkoráig is le nem vetkőzött ostobaságnak«. Tudja, hogy Báróczi már követendő példát adott a magyar elbeszélő prózai stíl kiművelésére, oly sajátságokat oltván bele, a melyeknek hiányát annak kellett különösen éreznie, a ki a francia elbeszélő próza könnyed finomságát, választékos fordulatait, vagy a magyarázó stíl szabatosságát, rövides erejét jól ismerte. Aki látta, hogy a nyers és darabos magyarosság, meg a latin s kisebb mértékben német szavakkal, sőt kifejezésekkel tarkított finomkodó nyelv kimeríti a magyar stíl összes tulajdonságát, egyszínűvé áztatván a külföldi irodalomból átültetett mű bármily gazdag stíljét. Báróczi az elbeszélő és magyarázó prózát nemcsak finomabbá, kifejezőbbé, hanem egyszersmind magyarosabbá is teszi; mondatszerkesztéseiben pedig — mint Beöthy Zsolt oly mélyrehatókig fejtegeti — az eredetinek annyi lényeges sajátságát utánozza, a mennyivel sikerül neki a szépen, biztosan rendezett, változatos és lendületes magyar beszédet újjá képeznie. Az érzelmesség s »a szónoki formákat kereső pátosz« Kazinczy stílérzékét legkorábban meghódítja.

….Miféle módokat használ erre a végre Kazinczy? Ugyanazokat, amelyekre Báróczi tanítja. Mind a szókincs gazdagítását, mind a sajátos kifejezések szaporítását részint a megfelelő szokás-mondások hasonlóságára valló új szerkezetekkel, részint az idegen szólásmódok átültetésével. Az idézett példák mutatják, hogy Kazinczy nemcsak hűséges, hanem nagyratörő tanítvány is, a ki tovább akar haladni mesterénél. Báróczi a magyaros szólások közé szinte művészi tudatossággal vegyíti az idegenszerűségeket; Kazinczy kedvtelve használja a szokás-mondásokat s közéjük még művészibb tudatossággal vegyíti az új színezetű kifejezéseket, akár saját szerkezetei, akár idegenből ülteti át. Féltékenyen őrzi a magyar nyelv tisztaságát. Kerüli az idegen szókat, a melyeket még az imént annyira halmozott. De az idegen szólásmódok meghonosításában már nagyobb merészség jellemzi, sőt a Hamlet fordításából idézett két példa szerint a szórói-szóra átültetett szólásmódok értelmetlenségét is elnézi.

…. Az új kifejezések adnak a magyar prózának, illetőleg irodalmi nyelvünknek új színt s új erőt. Ezekben tűnik fel Kazinczy eleven s tudatosan művészi stílérzéke, a melyet Báróczi ébresztett benne s a klasszikus és német írók erősítettek. Elbeszélő prózánk ez úton oly fokra fejlődik, hogy az irodalmi nyelvnek biztos alapul szolgálhat. Kialakulásában Kazinczy fordításai 1788-tól 1794-ig újabb-újabb haladást jeleznek, a mely már Csokonai, Kisfaludy Sándor és Berzsenyi költői nyelvére — a kisebbeket nem is említve — érezhető hatással van. Kortársai közül többen megsejtik: mily nagy forrongás támad e fordítások nyomán a magyar nyelvben. Földi Jánoson kívül senki sincs, a ki e fordításokat becsmérelné. Ellenkezőleg, a legnagyobb magasztalással halmozzák el Kazinczyt, a kit ép ezek alapján tekintenek mesterüknek. Az ifjú Dessewffy József gr., a ki ekkor Fiúméban tartózkodik Pászthory Sándor kormányzó mellett, Lessing magyar meséit s a görög példázatokat az eredetiek gyanánt olvassa s kifejezi főnöke örömét is…Dayka Gábor és Pápay Sámuel az egri iskolában legkedvesebb olvasmányaiknak Kazinczy fordításait tartják, s ezt Pápay a maga Diogenesének belső címlapjára föl is jegyzi. Az ifjú írók halhatatlannak tekintik nevét, amelyet munkái »számtalan magyar szívekre letörölhetetlen arany betűkkel felmetszettek«.

 /Rövidítettem, a jegyzeteket töröltem. A hosszú, de nagyon alapos tanulmány szerkezete – I., II. tagolás, a fejezet bő összefoglalása cím helyett – azonos a Kazinczy-monográfia szerkezetével. B.G./

 

 

 

A magyar irodalom története. Képes díszmunka két kötetben. Szerkesztette Beöthy Zsolt. Kiadja az Athenaeum irod. és nyomdai r. társulat. Budapest, 1896. I. k. A legrégibb időktől Bessenyey felléptéig. Nagy 8-r. 510 L; II. k. Bessenyey felléptétől a kiegyezésig. 840 1.

Irodalmunk történetére vonatkozólag sok és széles körű munkásság indult meg az utóbbi negyedszázad alatt. Monográfiáink közül többet említhetnénk, a melyek nemcsak egy bizonyos író működését, hanem mondhatni, az egész korszak irodalmi törekvéseit tisztázzák, vagy legalább kisebb-nagyobb alapossággal fejtegetik. Amint a politikai történetírás terén is láthatjuk, először az anyagösszehordás terhes munkája foglalja el még jelesebb történetíróink némelyikét is: az irodalomtörténet mezején is majdnem hasonló jelenséggel találkozunk, noha itt az anyagkutatás és gyűjtés még csak kisebb arányokat öltött…

Nem hisszük, hogy mai nap bárki több joggal s a sikernek több reményével foghatna az egész magyar irodalomtörténet megírásához, mint Beöthy Zsolt, s mégis ő csak a munka szerkesztésére vállalkozott s nem egyszersmind annak megírására. Negyvenegy írót gyűjtött maga mellé…minden egyes cikk oly szakember tollából kerül k, kinek az illető tárgy sajátlagos tanulmányai körébe esik, ez a mód megbízhatóság és alaposság tekintetében is biztosítékot nyújt…

Vajon szükséges volt-e csakugyan ennyi írót. …Az így szerkesztett munka aránytalanságaiból s gyöngébb részeiből folyó hibáit az egész mű értéke és használhatósága nagyban fölül múlja. Elfogulatlan bírálónak el kell ismernie, hogy ez az egyetlen teljes munka napjainkig, a melyben az eddigi kutatások számottevő része fel van dolgozva, s a melyben a magyar szellemnek az irodalom körébe vágó története a nagy közönségnek is élvezhető alakban van összeállítva.

A vállalat célja

   »irodalmunk ismeretének, szeretetének, ápolásának terjedésére és erősödésére«

 hatni…A nemzeti szellem fejlődésének ezredéves folyamát kívánta a művelt közönség elé állítani a mű…Az 1711-ig terjedő irodalom bibliográfiai jegyzéke közkézen forog… Szinnyei József nagy becsű munkája is reményt ad a befejezésre s immár négy kötete rendelkezésre áll ….

A szakember számára egészen külön, bibliográfiáikig összeállított irodalomtörténet is éppen oly szükséges, mint a tisztán a szellemi fejlődés egyöntetű folyamát a maga egészében visszatükröző munka. A szóban levő mű inkább a nagy közönséget s a tanulni vágyó ifjúságot tartván szem előtt, világos, hogy a bibliográfiai követelményeket mind ki sem akarta elégíteni…

Minden irodalomtörténet szükségképpen a bibliográfiából fejlődik…. a munka kissé több figyelemben részesíthetné a bibliográfiai követelményeket…A művelt olvasóközönség nagyobb része is szívesebben vette volna, ha oly forrásmunkákat, amelyek az írott költészet kora előtti magyar irodalmat fenntartották, cím szerint is idézte volna az író s megmondta volna, hogy ő ezt meg ezt a kiadást használta...

Csak néhány példát hozunk fel. Erdélyi Pál »A pogány kori költészet emlékei« című szakaszban Anonymus, Kézai és a képes krónika anyagát veszi vizsgálat alá, Kézainak és Márknak néhány fejezetére hivatkozik is, de azt egy szóval sem említi, hogy milyen kiadást használt ….Simonyi a »Legrégibb nyelvemlékeink« című szakaszában hasonlóképpen számos Árpádkori oklevél adatát értékesíti, de azzal mindenütt adós marad, hogy az olvasónak meg is mondja, hol találhatja fel ez okleveleket…

Ez a kívánalom kielégítése alig zavarta volna az olvasót, de bizonyára sok ismeretvágyó ifjúnak kedvet adott volna a további kutatásra. Horváth Cyrill szintén elfeledi fölemlíteni, hol találja a középkori költészet egyházi és világi maradványait összegyűjtve az olvasó, noha egy helyen idézi a Régi M. Könyvtár I. kötetét. Még inkább szerettük volna, ha Marczali megnevezi a krónikák különféle kiadásait, a melyekről méltán oly önérzetesen szól.

A későbbi kor irodalma már bibliográfiai tekintetben is világosabb, pontosabb. Igaz, a munkáknak lehetőleg rövid címe van, rendesen a megjelenés esztendejével együtt: de ha hozzá vesszük, hogy a nevezetesebb művek címlapja hasonmásban is közölve van, teljesen kárpótlást nyerünk a megrövidített címekért. Itt általánosságban bajos megmondani, a munkának mely része pontosabb bibliográfia. Például Négyesy László a Geleji Katona István egy pár művét a megjelenés éve nélkül említi, de már a Káldy bibliáját szó szerint idézi. Bánóczi Józsefnek fölösleges volt a »Magyar Encyclopaedia« hosszú címét idéznie, midőn a munka címlapja hasonmásban úgy is közölve van. Széchy Károly »A megújhodás« című szakaszban a múlt század végén megindult hírlapokat és folyóiratokat felhozván, sem a vállalat kezdetét, sem annak megszűntét nem jegyzi meg, ami már sem sok teret el nem foglalt, sem sok fáradságba nem került volna. A franciásokról szóló cikkében is adós maradt a művek megjelenési idejének fölemlítésével; de már az utána következő cikkekben Négyesy és Endrődi részletes és teljes címeket adnak, s igen helyesen mindenütt megmondják a művek kiadatása évét is, sőt itt-ott érdekes bibliográfiai jegyzetet is tesznek.

A hátralevő részben elég pontos följegyzések vannak az egyes művek különböző kiadásairól… jó példa arra, hogy az irodalomtörténet mennyire nem lehet el a bibliográfiának oly nemű használata nélkül, a mely a kétféle tudomány érintkező pontjait tiszteletben tartja.

A könyv kiállítása, ha a számtalan szemléltető hasonmást, arcképet, az írók életére jellemző tárgyak rajzait vesszük tekintetbe, valóban meglep gazdagságával, pazar pompájával. A legnagyobb elismerés illeti meg a szerkesztőket, akik fáradságos munkával felkutatták a legjellemzőbb képeket, s a kiadót, a ki anyagi áldozatot nem kiméivé, művészi ízléssel készíttette meg azokat a munka számára. Elég egy tekintetet vetni a második kötet végén levő képek jegyzékére, hogy világos legyen előttünk a szerkesztők és kiadó érdeme. Nincs a könyvben fölemlítve egyetlen nevezetes munka, a melynek vagy címlapját. vagy írójának arcképet, vagy éppen a munka kéziratát sikerült, másolatban ne láthatnék. A Korvin-kódexeknek legszebb lapjait kapjuk így, sőt jellemző kötésének hasonmását is.

De nemcsak az írók életére és műveire vonatkozó képekkel díszesedik a szóban levő munka. A magyar szellem és művészet általános történetéből is sokat felölel, kivált a középkorból, a mi a közművelődés tekintetében csak érdekes. Ilyenek például: Buda a XV. században (Schedel krónikája után), Magyarország címere Mátyás korában, a középkori könyvtár, a traui dóm kapuzata, a kassai dóm, a nagyszombati egyetem…

Ha az ismertetés elején azt mondtuk, hogy a bibliográfia követelményei a művészibb értelemben vett irodalomtörténet-írással sokszor ellentétben vannak: most ez állítást oda kell módosítanunk, hogy a bibliográfiának csak száraz követelményeivel vannak ellentétben, s ha az irodalomtörténet — mint-e munkában látjuk — épen a művelt közönség érdeklődését akarja kielégíteni, újra vissza kell térnie az eredeti forráshoz. Ám e részben igazi képző s tanító erejű tudomány az irodalomtörténet és társa a bibliográfia is. Még pedig kettős formában.

Ha a művelt magyar közönség, mint hisszük, az irodalom szeretetének ápolására ehhez a könyvhöz nyúl, mint gazdagon csörgedező forráshoz: még inkább haszonnal olvashatja az érettebb tanuló ifjúság. S az illusztrációk becse e tekintetben még nagyobb. Vidéki tanáraink e segédeszközzel mind azt pótolhatják, amit csak a fővárosi intézetek tanárai tehettek eddig a vezetésükre bízott ifjúsággal. Hogy a munka régen érzett hiányt pótolt épen e szempontból: senki sem vonhatja kétségbe, s hogy e hiányt talán első sorban illusztrációival pótolta, alig szorul bizonyításra. Ebben van bibliográfiai fontossága.       Dr. Váczy János.

                                                A könyv Kazinczy- és Toldy Ferenc-fejezeteit Váczy írta. B.G.

 

 

 

BODNAR ZSIGMOND: Szellemi haladásunk törvénye 

                            BUDAPEST, 1892 SINGER ÉS WOLFNER KIADÁSA

 

Bodnár Zsigmond (Nagykároly, 1839 február 9.-Csillaghegy, 1907 augusztus 24.) irodalomtörténész. Tagja volt a Petőfi Társaságnak, 1878-1880-ban a Havi szemle, majd 1881-ben a Magyar Szemle szerkesztője volt. Mint filozófus az idealista etika művelője, irodalomtörténeti, irodalomelméleti írásaiban eredeti gondolkodó volt. Írt társadalmi vonatkozású cikkeket, novellákat, középiskolai tankönyveket is

 

ELŐSZÓ. Egy-két barátom ajánlatára összegyűjtöttem azt a pár cikket, melyeket két-három hónap alatt a haladás törvényéről írtam. 
Főleg az indított e gyűjtemény közzétételére, hogy nem értett meg némely olvasóm és bírálóm. 
...Több dolgot adnak /mármint a válaszadásra B.G./  Váczy János és Erdélyi Pál. Egyik sem szigorú és logikai gondolkodó fő… 
aggodalmuk és kifogásuk, hogy a theoria alapján az ember egyénisége elmerül a küzdelemben vagy más szóval : nincs egyéniség.
 „Ha igaz, hogy nem érezhetek, nem gondolkodhatom, nem létezhetem egyedül, hanem másokkal együtt, hogyan lehetne fölismerni 
az egyéniség különös megnyilatkozásait"? kérdi Váczy... 
IV. DK VÁCZY JÁNOS BÍRÁLATÁRA. A ..Századok márciusi füzetében dr. Váczy János bírálja munkámat. 
Ami a bölcsészeti részt illeti, az nagyon homályos s úgy látszik, távolról sem értetette meg. Nemcsak nekem, hanem önmagának is többször ellentmond...
Váczy sem olvasta ki művemből, pedig megtalálhatta volna, ide írom, hogy nemzeti eszme alatt valamely népnek összes érzése és gondolkozása módját, 
történetét, vallását, szokásait, művészetét, nyelvét, irodalmát értem. Ez támad fel a romboló és építő új eszme ellen. Váczy nem tudja, hogy 
éppen a nemzeti eszme, a fenntartó idea lépett volna fel ellene'" (247. 1.) t. i. a reformáció ellen. Azt hiszi, hogy a reformáció 
a nemzeti eszme szolgálatába szegődött'". Ez érthetetlen beszéd. A nemzeti eszme támadt fel a reformáció ellen, azért tért vissza Európa nagyobb 
része a katolikus vallásra...A két eszme összeütközésének legvilágosabb jele a forradalom, mint például 1789-ben és 1848-ban…... 
A két eszme küzdelmének éveiben vannak a lírai költők, különösen akkor, midőn a két eszme a legerősebb harcot vívja. 
Ebbe esik Balassa, Berzsenyi, Petőfi szereplése. Balassa, Petőfi az akció idején születtek, Berzsenyi a nemzeti eszme hajnalán, 
tanúja a nagy nemzeti háborúknak, elméje azután elborul, hogy az új eszme hajnalán ismét magához térjen…... 
 Váczy állítja, hogy Vörösmartynak az actio idején irt műveiből nem hiányzik a szív melege. …Mennyire téved Váczy és nem ismeri a theoriát… 
nem veszi észre, hogy a múlt században Ráday a legnagyobb reactio idején kezdi új formáit s ugyancsak ekkor csatlakoznak hozzá Rájnis, 
Báróczy,. Szabó, Révai és mások. A t. olvasó tudja, hogy a nemzeti eszme reactiója 1800 körül vívta legerősebb csatáját az új eszméjével 
s lassankint elnémította. Az öreg Ráday igazán az actio gyermeke. Ifjúsága és férfikora teljesen az actióba esik, vénségében pedig tanúja 
lesz a két eszme harcának. 
...Váczy azonban nem éri be ezzel a magyarázattal /mármint a Bodnáréval B.G./ , hanem maga áll elő egy másikkal : 
„Hazánk e században mindinkább ellatinosodik, mert a nemzeti egyéniség eszméje mindjobban háttérbe szorul.'' (248. 1.) 
(Nem akarom említeni, hogy ez rossz átírása az én magyarázatomnak.) Bizony jó magyar emberek voltak Gyöngyössy, Tököly, 
Zrínyi Ilona, II. Rákóczy Ferenc, Bethlen Miklós, Bercsényi és mások számosan. Még Zrínyi Miklós a költő is...
...Váczy nem csalódik, ha a széppróza és szép história (tehát kötetlen és kötött előadás) elterjedését ugyanazon okra vezeti vissza : 
„tudniillik arra, hogy a protestáns vallás eszméivel felszabadul az ember eddigi bilincseiből, a melyek csupán a lélek jövendő életét óvták, 
az egyéniség természetes, eredeti nyilatkozatát elfojtották." Szóval a „test is visszanyerte a maga jogait" s azért szépprózában nyíltak meg ajkai. 
Váczy előtt elhomályosul a kérdés: nem látja tisztán a dolgot. Az a kérdés: miért írták a XVI. Század actiójakor még a száraz 
történeti dolgokat is versben? Miért írták még a latin prózai históriákat, szép regényes középkori …Beöthy azt mondja, azért mert 
sok volt az olvasó, Váczy meg azzal áll elő, hogy a test visszanyerte jogait…...az I. kötet szövegében legalább tizenkét olyan fejtegetés van, 
melyek az elméletet magyarázzák; ezeket kellett volna elővenni és cáfolgatni, hogy megdöntse az elméletet. Helyettük kapott a t. olvasó oly 
megjegyzéseket és kifogásokat, melyek a bíráló értetlenségére vallanak. 
Én Váczy urat szorgalmas munkásnak, de gyönge ítéletű embernek tartom; azért nem folytatom az egyes művek- és művecskékre 
vonatkozó észrevételeit. Aki figyelmére és komoly tanulmányra méltatja munkámat, az mindjárt látja, hogy az erkölcsi világ 
legnagyobb fölfedezése áll előtte, melyet a haladó tudomány tovább fog fejleszteni; de igazságát el nem vitatja soha...
 
A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETÉNEK ELŐSZAVÁBÓL...Eszünkbe jutnak Kazinczy affectálásai... 
Az úgynevezett nyelvújítás nyakra-főre faragja az új szókat, a ma csinált szó pár hó alatt divatossá lesz az ország legkülönbözőbb) 
tájain, bejutnak a  könyvekbe, a költészet és szónoklat termékeibe. A reactio azonban fellázad ellenük, eltörli az ízetlenségeket, 
megtámadja az újítás vakmerő analógiáit és helyre állítja, egyöntetűvé teszi a nyelvet….. A tanulók, tanárok tisztviselők, 
más osztályú úri ember segítségével megjelenik A magyar irodalom története, utat tör magának és talán még a lelki szegények: 
a Hegedűs Istvánok, Szász Bélák, ifj. Szinnyey Józsefek stb. elismerését is kiérdemlem.
 
 
 
VERSEGHY FERENC NYELVTUDOMÁNYA és AZ UTÓKOR előszó.  Verseghy Ferenc brünni nyelvtani jegyzetei  
/Kempelen Farkas digitális tankönyvtár/

….Ettől kezdve Révai primátusát megtartva, ez az egyeztető, mindkét félnek igazságot osztó felfogás jut érvényre a többi irodalomtörténeti kézikönyvben is. Példának említhetjük Váczy Jánosnak a középiskolák és tanárképző intézetek használatára írt vaskos munkáját. Az irodalmi fellendülés korát (1772-1820) tárgyaló részében Révai méltatása után, amely így végződik: „Ő volt korának nemcsak nálunk, hanem egész Európában a legnagyobb nyelvésze és grammatikusa”, Verseghyről egyebek között ezt olvashatjuk: „Révai és tanítványai (kivált Horváth István) heves harcot viseltek Verseghy és követői ellen. Verseghynek minden érdemét megtagadták. Jelenleg már megállapodott nyelvtudósaink véleménye abban, hogy neki a mai nyelvhasználat jogosultságára nézve igaza volt. És ha mint grammatikus nem hasonlítható is Révaihoz: támadása a régiség föltétlen tekintélyének merev követése ellen végre is békítőleg hatott az ellentétes vélemények összeegyeztetésére.”[335]

[335] Váczy János: A magyar irodalom története, Budapest, 1902, 372. old.
 

 

 

Irodalomtörténeti közlemények Honlap:www.itk.iti.mta.hu 

Teljes szöveg:Elektronikus Periodika Archívum 2. évf. 1. sz. / 1892

 Komáromy András: Listi László (Válasz Heinrich Gusztáv és Dr. Váczy János uraknak)
[Teljes szöveg (PDF)]

Listirőt írott munkámat nemrég Heinrich Gusztáv úr, a Philologiai Közlönyben szíves volt figyelmére méltatni…Minthogy pedig Heinrich urat megelőzve dr. Váczy János éppen ezeken a lapokon (Írod. tört. Közl. I. 308—315. 1.) már foglalkozott munkámmal s a két recensió szembe állítása igen érdekes, sőt tanulságos: abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a t. szerkesztő úr engedelméből ez alkalommal mindkettőre válaszolhatok…Váczy egész elkeseredetten constatálja, hogy rövid hét, nyolc év alatt az erkölcsi fölfogásnak oly magaslatáról leszédülni, mint ahol a Magyar Mars mutatja Listit, oda, ahol a Komáromy adatai állítják őt elénk: erre nincs példa a történelemben…

 …Heinrich úr az én munkámat egy időben olvashatta a Váczy bírálatával és. szórakozottságában a kettőt összetévesztette s most egész ártatlanul leckéztet engem a Váczy János felfogásáért. Váczy ugyanis a következőket mondja :

„Hogy egy író, aki műveiben oly tiszta erkölcsi felfogást tanúsít, mint Listi, a magánéletben oly szörnyű bűnök elkövetője legyen, amire talán nincs példa a világirodalomban. Hiába akarjuk az írót és embert egymástól külön választani, éreznünk kell valami kimagyarázhatatlan törvény súlyát, kételyünk nem tud szétoszlani az ember és író azonosságára nézve".

 Bírálatát is azzal fejezi be, hogy Listi ellentétes szenvedélyeit megérteni nem lehet, »és több adatra volna szükségünk — úgymond — hogy kétféle természetének közös rugóit vizsgálhassuk, a melyek így sötét rejtélyben vannak- előttünk« (i. h.).

Hát bizony a szórakozottság könnyen megbocsátható emberi gyarlóság.

dr. Váczy János be akarja bizonyítani, hogy a költő életének első felében korántsem volt oly gonosz ember, mint a milyennek én állítólag feltüntettem. Hosszasabban foglalkozik a grófság adományozásával. Ez szerinte cáfolhatatlan bizonysága annak, hogy Listiről még akkor nem beszélt rosszat a világ, mert különben rokonai, a főrangú családok, nem jártak volna közbe érette s nem szereztek volna grófságot egy olyan embernek, „aki ellen mert hamisított, felzúdult a közvélemény"(i. h.).

Gyönge argumentum…kétségtelen, hogy Heinrich úr nem született egyetemi professornak. Heinrich és Váczy. nemcsak hogy gazemberül nem akarják elismerni gróf Listi Lászlót a »Magyar Mars« megjelenése előtt. A leggyönyörűségesebb harmóniában egyenesen azt vitatják, hogy később is a második feleség, Kecskés Éva a főbűnös, s az ő kárhozatos befolyásának tulajdonítható, hogy László, a különben derék, becsületes hazafi pár év alatt valóságos szörnyeteggé lett. Hamis pénzt csinált, mérget kevert, fojtogatott stb., csak azért mert szenvedélyesen szerette nejét, aki, mint valami vérszomjas bálványisten, örökösen emberáldozatokat követelt tőle! —Szóval, keresd az asszonyt! ez a jelszavuk, mely első szüleink esete óta az életben úgy, mint a literatúrában igen divatos foglalkozássá vált. Tudvalevőleg a regény- és drámaírókra nézve fizeti ki magát legjobban. A gondolat Váczytól ered. »Mi azt hisszük, hogy második házassága lehetett a forrás, amely Listi féktelen szenvedélyeit táplálta, erősítette« …                                           DR. KOMÁROMY ANDRÁS

 

Eszenyi Miklós: A méregkeverő gróf. Listi László, a XVII. századi bűnöző főúr (Miskolc, 2000)   Wikipedia

 

 

Dr. Váczy János. Berzsenyi Dániel életrajza. Korda Imre Itk, 1897. 249 p
 Berzsenyi Dániel életrajza. A m. tud. Akadémiától a Lévay díjjal jutalmazott pályamű. Írta Váczy János. Budapest. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia 
1895. (A könyvkiadó vállalat új folyamának XXIII. kötete.) 
Már az akadémiai pályázaton azt emelték ki a bírálók e könyvről, hogy » fejtegetéseiben néha többet vagy kevesebbet mond, 
mint kellene s egy pár helyt hézagos is.« A szerző a vélt hézagokat igyekezett utólag pótolni… Berzsenyi gyermek- és ifjúkorának emlékei… 
annyira hézagosak, hogy egy pár dátumon kívül ezekről alig tudhatunk egyebet. A szerző más írói életrajzok példájára a költő életének e korszakát 
s ebben a lelki fejlődés menetét is meg akarta rajzolni, de az adatok e részben hiányozván, majdnem egészen képzeletének vezetésére bízta magát …
Az egykorú közéleti és irodalmi viszonyok rajzolása dicséretére válik a szerző széles körű tanulmányainak és olvasottságának… 
mindenről részletes és alapos felvilágosításokat találunk…Dícséretes törekvés a műben, hogy az eseményeket nemcsak elbeszéli, 
hanem az okozati összefüggést is lehetőleg igyekszik feltárni …
Berzsenyi Sopronban és olykor Hetyén is kitombolta szilaj kedvét. …Berzsenyi Lajos nem jól ítélte meg a fiát, mert olyantól féltette és tiltotta, 
a mihez e tilalom nélkül annak sohasem támadt volna vonzalma. Váczy a saját felfogásának (hogy t. i. ekkor a kitombolás után 
Berzsenyi nyugalomra és csöndes boldogságra vágyott) bizonyítására idézi az Emmihez c.. költeményt, mely, úgymond, 
>ha későbbi keletű is, bizonyára ennek az időnek visszhangja. 
Berzsenyi életének bizonyára egyik legérdekesebb mozzanata az a viszony, mely egyfelől a költő, másfelől Kazinczy és Kölcsey közt fennállott…
E viszony rajzából Berzsenyi egyéniségének oly különös ferdeségei, fogyatkozásai, mondhatni korlátoltsága tűnnek ki, 
hogy az eddigi felfogást a szerző még oly ékesszóló védőbeszéddel sem változtathatja meg….A szerzőt itt, úgy látszik, 
bizonyos mellékes cél vezette, az t. i., hogy hősének alakját mennél magasabbra állítsa az olvasó előtt. Ilyen célja azonban nem lehet 
az irodalomtörténet írásnak, ha azt egyáltalában pozitív tudománynak akarjuk. A történettől az ember a tények objektív regisztrálását, 
s ahol kell, magyarázatát várja s nem egy-egy kedvelt alak dicsőítését. Ez a tendencia pedig igen nyilván való az egész könyvben 
s nemcsak itt lép előtérbe, hanem máshol is. 
…Horatius és Berzsenyi eszmeköre, életviszonyai világnézete stb. mind egészen különbözők, s Berzsenyi egészen más, mint Horatius. 
Ez tökéletesen igaz, de azért verseikben mégis meglepő sok az egyezés s ehhez nem szükséges az életviszonyok és eszmekörök egyezősége. 
A Berzsenyi kora úgy ítélt ez egyezésekről, ahogy akart, vagy tudott, de a mai olvasó nem tudja többé beleképzelni magát az akkori felfogásba. 
S bármily kegyelettel legyünk is irodalmunk régi tisztes alakjai iránt, mégis különösnek, szokatlannak és egyáltalán elfogadhatatlannak kell tartanunk 
az irodalomtörténet-írók e részbeli eljárását. Egyfelől kimutatni azt, hogy egy lírikus nagy részét az értékes gondolatainak másoktól vette, 
s aztán körömszakadtig bizonyozni azon, hogy ő mindamellett is eredeti, mert azon idegen gondolatokat magába olvasztotta, 
lelkének kohójában újra megfőzte, vagy mit tett velük : ezt a felfogást a mai viszonyok közt nem lehet többé bevétetni a közönséggel. 
…irodalmunk régi alakjait a saját koruk mértékével kell mérni. Ez az elv hovatovább fikcióvá válik, s akkor is, mikor még mindenki bele volt nyugodva, 
nem annyira az igazságon alapult, mint a kegyeleten s tán a nemzeti hiúságon is, mely megkövetelte, hogy nekünk is meglegyenek a magunk nagy emberei…. 
…Mind e megjegyzések Váczy könyvének inkább szellemére és fel-fogására vonatkoznak; a könyv kidolgozását sokkal kevesebb kifogás érheti. 
Leszámítva a mű elején nagyon is sűrűn található bizonytalan állításokat és hozzávetéseket, az egészről el kell ismerni, hogy az igen jóravaló munka, 
s nemcsak az adatgyűjtő szorgalomról, de a feldolgozás hivatottságáról is tanúskodik, különösen a könyv vége felé a tárgyalás menete biztosabb, 
folyamatosabb; itt-amott egyik tárgyról a másikra az átmenet nem egészen sima ugyan, de ezzel is inkább a könyv elején találkozunk. 
A jellemző vonások iránti jeles érzékre mutat egy pár igen sikerült megfigyelése. így pl. midőn a múlt század utolsó évtizedének mozgalmait beszéli, 
megjegyzi, hogy a szabad eszmék nem a hangadó családok tagjaitól kerülvén ki, látható siker ezért nem koronázta törekvésüket. 
Máshely t az Akadémia első üléseiről szól…  

 

 

Kovacsóczy Mihály                           

                                  h 08 – 30 fejezet folytatása

 

Írások róla

 

TOLDY FERENC ÖSSZEGYÜJÖTT MUNKÁI  
NYOLCADIK KÖTET. BUDAPEST. KIADJA RÁTH MÓR. 1874. 
KRITIKAI BERKE 
KISEBB BÍRÁLATOK A MINERVÁBÓL. /Kovacsóczy drámafordítása/
 
3. Varázsrózsa, Schuhe után. Kassán, Werfer bet. 1828. 16r. 
Mely rettentő újítások! Hova lesz így nyelvünk, hová a literatúra! Így kiált fel az, ki ellensége az úgynevezett újításnak a nyelvben — ami nem volna baj; 
de így kiált az is, ki az új iskola érdemeit becsülni tanulta, s ez töri el e könyv felett a pálcát. Tudománnyal, törvény szerint, a maga helyén, 
azaz arra való tekintettel: miről és kihez szólsz, mindig a lehető mérséklettel, és soha sem az aesthetikai postulátumok kárára! Ezt tanítja az Új iskola. 
De a fordító ezt nem tudja. Nyelvtudomány nélkül szűkölködvén, törvény ellen és törvénytelenül alkot szókat, s él az alkotottakkal; mértéket nem ismervén, 
tömve tömi be szörnyetegeit könyvébe; esthetikai postulátumokról nem álmodván, szólása keresett, erőltetett; végre verse darabos, 
hogy a forma számlálhatatlan hiányai elhallgattassanak. Az eredetinek értését a fordítóban feltenni nem lehet, mert úgy érezte volna, 
miben van a Megbájolt Rózsa (nem: Varázs-rózsa, Zauberrose) bája, s hogy ezt a bájt kell visszaadni. Schulze nem Schulze, 
ha tőle a könnyűséget és gráciát elveszed. Rec. azt hiszi magáról, hogy egyedül maga olvasta el a könyvet, s hogy többet mondhatna talán itt, 
ha egy versszaknál többet nem olvasott volna ; de a megbotránkozás és neheztelés érzése ily mértékben nem hagyja gondolatit elrendelni. 
S ilyen emberek ellenségei az ügynek, midőn azt támogatni vélik. Rec. azt is tartja, hogy a fordító hálájára méltó jussa van, 
mert nevét felebaráti kíméléssel elhallgatja*). Mikor fog a Varázsrózsa fordítója megszűnni. Bústelki, Czobor, 
s más ily alakok alatt eredeti verseivel is kísérteni publikumunkat? A fiiror nem elég arra, hogy valaki költő legyen , arra furor sacer kell, 
s ez a fordítót nem szokta bántani. 
*) Ma azt feljegyezheti: ő s a könyv már régóta túl vannak                                           a Styxen. A fordító Kovacsóczy Mihály volt. — Új jegyzet. 
 
 
 

ItK 1972/5-6: 626-632

Szuromi Lajos BERZSENYI TIZENKETTŐSEI

 

….A magyaros tizenkettesnek és a choriambizált aszklepiadeszi sornak a rokonságát tehát elméletileg is vallották egyesek Berzsenyi idejében. Berzsenyi ennek a felfogásnak a jegyében valósítja meg bimetrikus tizenketteseit. Hasonló jellegű próbálkozásokra is akad példa: magyaros sorformákat hozzájuk simuló klasszikus sortípusokkal iparkodnak összekapcsolni. Kovacsóczy Mihály pherecratesi és archi­lochusi párrímes periódusai egyben olyan nyolc, illetve hét szótagú sorok, melyek nem minden ok nélkül juttatják eszünkbe Kisfaludy Sándor Himfyjét. (Kaz.Lev. XIX: 504 - 1826 - Kazinczy jó véleménye Kovacsóczyról: XIX:413). …

 

 

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM SÚGÓKÖNYVEI.  DR. VÉRTESY JENÖTÖL.

Magyar Könyvszemle Új folyam XVII. kötet, 3. füzet 1909. Július ...

Ez már verses fordítás, elég jól folyó, szabatos versek, a mi méltóságot ad a beszédnek, ... átdolgozás a Kovacsóczy Mihály műve…./Google/

 

16. (Bayard és Saint-Georges :) Marcsa, az ezred leánya. Énekes vígjáték 3 felvonásban. Magyarította Szerdahelyi József. Jelzete: 1788. Quart. Hung. fol. 31.

Ugyanaz, a mely Donizettinek operaszövegül szolgált.

17. U. a. és Vanderburch : A párisi naplopó. Vígjáték 2 felvonásban. Dunkel Tódor után fordította Szigligeti Ede. 1837. Jelzete: 1885. Quart. Hung. fol. 46.

18. Ugyanaz. Ford. Kovacsóczy (Mihály). Kassán. 1838. Jelzete: 1711. Quart. Hung. fol. 51.

A mint e két fordítás mutatja, a Dumas père iskolájából való francia szerzők munkája oly kapós volt, hogy rövid idő alatt két fordításban is megjelent a színpadon…

…213. Szentpéteri Zsigmond: Parlagi Jancsi. Víg énekes szinmű 3 felvonásban. Újonnan színre alkalmazta - , Zenéje Bognár Ignácztól. Jelzete: 1878. Quart. Hung. fol. 61.

Voltaképen német vígjáték, ismeretlen szerzőtől. A régebbi átdolgozás a Kovacsóczy Mihály műve. Tulajdonképpen meglehetős naiv história, de jó előadásban elég mulatságos.

 

 

Képek a magyar vándorszínészet világából Válogatta, szerkesztette és a jegyzeteket írta Kerényi Ferenc Nádas Péter előszavával Budapest : Neumann Kht., 2004

…Kegyencek – Birchpfeiffer-Kovacsóczy Mihály öt felvonásos drámája, 1837 óta játszották.

 

 

Fazekas Csaba: Az első újságíró-verés

…többen is írtak névtelen leveleket.) Kultsárné „emisszáriusai” között első helyen említette a valóban munkatársként a lapnál dolgozó Waltherr László Imrét (1788-1866), aki az említett cikket is ténylegesen készítette, de többek között megnevezte Kovacsóczy Mihályt és Gyurmán Adolfot is.[1][39] „Segítse Isten T. Uraságodat, hogy az éjjeli pingáló társaság példásan lakolhasson” – írta Kossuthnak…

[2][39] Kovacsóczy Mihály (1801-1846) ügyvéd, író, műfordító, újságíró, 1843–44-ben a Nemzeti Újság szerkesztője, Gyurmán Adolf (1813-1864) újságíró.

                                                                                                 figulus.extra.hu/kossuth-hindy.htm

 

 

„Kis tükör" egyik cikke KÖLCSEY FERENC emlékét támadta meg s méltatlannak mondta a himnusz költőjét arra, hogy halála után négy évvel már szobrot állítsanak neki. Csak úgy látszott lehetségesnek a felháborodott közönség visszahódítása, ha Nagy Pált azonnal eltávolítják a lap éléről. így is történt. 1841. június 8-án már KOVACSÓCZY MIHÁLY nevét találjuk az újság impresszumán, aki bevezető cikkében elítéli elődjének vétkét s teljesen új irányt ígér.

Magyar Könyvszemle LXV. év. Harmadik folyam 3. füzet 1941. Júl.-szept.

 

 

Munkái

 

 

Cím Magyarkák 1845-ből Szerző Mihály Kovacsóczy,  Ferenc Császár Kiadó Teubner, B.G., 1845 Eredeti forrása:Harvard Egyetem Digitalizálva:2009. márc. 6.

 

 

 

Részlet a MAGYARKÁK tartalmából  / A rossz minőségű digitalizált szöveg miatt pdf-ről átírva/

Talárikák; Kosmikák; Pepedeumenikák, ebben: Bajza, Czuczor, Döbrentei, Eötvös, Kazinczy Gábor /Ferenc nem/, maga Kovacsóczy, Petőfi, Pyrker érsek, Széchenyi, Trefort, Vörösmarty…

 

Előszó

Ha nem használ, bizonyára nem is árt udvarainkon s telkeinken olykor szétnézni, s házunk előtt hébe-hóba sepregetni. Annyi gaz nincs egyhamar valamely országban, mint nálunk. A török nemrég ment el, a zsidóság nemrég, de beköltözött, befészkelte magát hozzánk, s ha a magyar keleti faj kisé tisztulni kezd is, e másik két keleti növény hagyott és hoz magával elég seperni valót…a gyomféléket egy általános cím alá szorítottuk. Magyarkák közé tartozik azok minden faja, mert magyar földön bújtak fel….Lehetnek azok közt csalánok is…Egy néhány év előtt a journalistica kora jött, most a röpiratok kora jöjjön. A tudományosság későbbre maradhat; hadd készítsék azok az utat okoskodásunkra.

Legyen áldott a lipcsei sajtó, mely a magyar röpiratokat megkezdte.

 

 

                        Két portré mutatóban:

 

Kovacsóczy Mihály

Ex-divat- és nyugalmazott hírlapszerkesztő

A magyar literatori malheur Georgel. Szerencsétlen irodalmi financier. Ha financiája jobban állna, szorgalma gyümölcsei is emelkednének becsben.

Hibái közé tartozik, hogy a magyar írói notabilitásoknak nem tud hízelegni. Virágtalan vadrózsa, melynek csak tövisei vannak…Ha korrektségre ügyelni méltónak tartaná, csípései néha eltalálnák az elevent és felébresztené talán az, aki nyugalomra szorította…Bibliográfiai ismeretei haszonvehetők volnának, mondják, ha nekimelegszik, előadása felmelegít…az egri szeminárium elveiből ragadt rája valami, ami gyökeret vert benne.

Ha munkaköre olyan volna, mint jó szándéka, jó literatumi hézag pótló volna. De három dolog kormányozza az embert és a világot: pénz, pénz, pénz…csak társaságban olvad fel, különben mogorva. Barátja átkozottan kevés van…jó lesz irataira vigyázni…azok között a fekete sereg… /rövidítve, stilizálva B.G./

 

Horvát István

Philos dr, királyi egyetemi professzor, a nemzeti múzeum könyvtárőre

Gyűjt, minden nap gyűjt és mindent összegyűjt…Egy historikus kifárad, míg gyűjteményét elrendezi…Nagy közlékenységgel vádolni lehetetlen. Hétfejű vidra jobban nem őrzi nála a múzeum kincseit. Megjárja az, aki tőle felvilágosítást kíván. Annyira tudós, hogy még tudós társasági tag sem akart lenni…különben az akadémiába jutni korteskedés és fondorlat kérdése. A többit, ha valaki nem dolgozik, megadják, a jutalmat az akadémia vagyonából osztó atyafiak.

Horvát igen szereti nemzetét, igen szereti nyelvét, melyben…némi sajátságokat követ…Ha megjelent munkáit* mérlegeljük, a hír szerint nem testté vált igével érdemelte meg az ország historikusának nevét, mi több: díját. Meglehet, hogy a díjazók jóserővel vannak megáldva és tudják mi rejlik ritka könyvtárában…

*Szinnyei 30 tételes jegyzéke szerint tényleg csak a Rajzolatok /1834/ a  számottevő megjelent munkája.

 

 

 

 

Literatúrai lapok. Harag és párt nélkül. Első év első félév: 1-26 szám.  1836. Kiadó: Kovacsóczy Mihály                            14 600.- Ft

 

 

                                   

 

 

 

Nefelejts. Almanach 1833.   / A Google digitalizálta/

 

Szerkesztő : Kovacsóczy Mihály
Kiadás éve : 1833
Kiadás helye : Werfer Károly könyvnyomtató-intézetéből.
Kiadó : Wigand György Könyvárosnál, Kassán
Oldalszám : 2sztl.lev+275p Félbőr kötésben, jó állapotban.
Méret : 13 cm Nyelv : magyar
Kategória : Régi nyomtatványok / Magyar irodalom / Vadászat, horgászat, halászat


Második év.

A tartalomból.

A mátrai vadászat
Kazinczy Ferencz: A két árva szeretett gyámjok születése napján
Kazinczy Ferencz: Egy emlékkönyvbe
László és Judit. (Balláda)
Kovács Pál: A fehér cipők
Czuczor: Hunyadi
Gyerő: Bocsánat
Gyulafalvi Ödön: Eugéniához
Makári: A tűrő
Hamvai: Bordal
Harsányi Béla: A Hitszegő (Balláda)

28 000.- HUF

 

Az Árpádia, Honi történetek zsebkönyve (I-III. Kassa 1833, 1835, 1838) történeti kiadvány volt. Nagy Iván is idézte családtörténeti művében. Kovacsóczy Mihály szerkesztette.

 

Kassa, 1833. Wigand György. [16] + 275 + [1] p. + 4 rézm. t. az elejénél.
Dombor-nyomott, keménytáblás kiadói papírkötésben. A gerinc mentén kissé sérült, ettől eltekintve jó példány.  12 000.-HUF   2009. ápr.

 

Szerkesztő : Kovacsóczy Mihály Kiadás éve : 1833 Kiadás helye : Wigand György könyvárosnál, Kassán Oldalszám : [10] + 362 + [2] p. + 2 t. Állapot : Modern papírkötésben, jó állapotban. Az első 4 lapja pótolt. Méret : 161 mm Nyelv : magyar Kategória : Régi nyomtatványok / Magyar irodalom / Művelődéstörténet / Történelem / Magyar / Helytörténet Leírás Honi történetek zsebkönyve.

 

Első év.

Tartalom Második Endre Magyar Királynak keresztessége Vajda Hunyadi vár SzentLéleki vár emléke Murányvár Szalánsz Gerliczyek Nem-ágazati értekezése Oklevelek Kazinczy Ferencz Erdélyi Fejedelem. I-ső Apafi Mihály Idö-kora eredeti Levelekben Rosnyai Dávid és Munkájiról Márkházi Pál emléke A Cserneki és tarkói Desewffyek rövid Nem-ágazatja Thurzó Imre menyekzoje Pecsét, s kézíratmásolatok. János Király, Werbőczy. Oláh Miklós. I-ső Ferdinand. Bethlen János. Ujlaky. Ysabella Zápolya János nöje. Szécsi Mária. Veselényi Ferencz. Corvinus János. Kézirat másolatai. 

  17 000.- HUF


245. KOVACSÓCZY MIHÁLY Árpádia. Honi történetek zsebkönyve. Szerkeszti
--. Második év.
Kassa, 1835. Werfer Károly. 1 rézm. címkép +
1 rézm. díszcímlap + [4] lev. + 284 p. + 5 t. és
1 ki hajtható, rézm. hasonmás.
XIX. század végi félvászon kötésben.  10.000,–



Az Árpádia, Honi történetek zsebkönyve (I-III. Kassa 1833, 1835, 1838) történeti kiadvány volt. Nagy Iván is idézte családtörténeti művében. Kovacsóczy Mihály szerkesztette.
A magyar királyok és fejedelmek életéről szóló tanulmányokat, várleírásokat, nemesi családfákat, kéziratmásolatokat közölt. Az első kötet nevezetes írása Dessewffy József életrajza Kazinczy Ferenctől, a második köteté II. Rákóczy Ferenc levelezésének közlése Kemény Józseftől, a harmadikban ugyanő közölt adatokat Erdély Mohács előtt

Honi történetek zsebkönyve. Első év. Tartalom

Második Endre Magyar Királynak keresztessége
Vajda Hunyadi vár
Szent-Léleki vár emléke
Murányvár
Szalánsz
Gerliczyek Nemágozati értekezése
Ok-levelek
Kazinczy Ferencz: Dessewffy József
Erdélyi Fejedelem. I-ső Apafi Mihály Idő-kora eredeti Levelekben
Rosnyai Dávid és Munkájiról
Márkházi Pál emléke
A Cserneki és tarkői Desewffyek rövid Nemágazatja
Thurzó Imre menyekzője

Pecsét, s kézíratmásolatok. János Király, Werbőczy. Oláh Miklós. I-ső Ferdinand. Betlen János. Ujlaky. Ysabella Zápolya János nője. Szécsi Mária. Veselényi Ferencz. Corvinus János. Kézirat másolatjai.                                  17 000.- HUF

 

 

 

Oct. Hung. 316   Kézirata az OSZK-ban  /Horvát I. leltározta/
Kovacsóczy Mihály
 „Lydihez.” 19.sz.
Buda 1822. Autogr. Cenz. pld. 1 f. 198 × 126 mm.
Horvát István, OSZK

 

 

 

 

 

 

Emléke

 

 

Sződi arcképcsarnok

Volentics Gyula 2008-04-10 | leltöltve: 407 | hozzászólások: 0

avagy ki-kicsoda… híres szülötteink nyomában…
Seres János (patai) plébános (1787-1847)
Kovacsóczy Mihály író és hírlapíró (1801-1846)…

 

Gödöllő és vidéke

2009. márc. 18. ... Gödöllőt 1349-ben említik először I. Lajos egy adománylevelében. A török hódoltság idején ... Kovacsóczy Mihály lapszerkesztő. Itt halt meg