Váczy János: A magyar irodalom története. 1910.

Tanulmányok, cikkek

Bodnár: Magyar ir.tört. 1892

Részletek Bodnár könyvéből

Előszó Ráday műveihez, 1892

Vass: Horvát István, 1896

A francia irodalom hatása, 1903

Váczy előszó, Deák levelei, 1890

Ferenczi: Deák élete, 1905

Kardos Samu: Wesselényi, 1905

Pétery munkái, III., 1908

Kazinczy műfordításai, 1914

Kazinczy-válogatás, 1903. Bevezetés, jegyzetek

A katalógus-készítő, 1918

A vitázó Váczy, 1891. Széchyvel

Függelék /Váczyról/

Erdélyi P.: KazLev. I. – II., 1891.

Magyar Könyvszemle nekrológja, 1918.

Pintér emlékezése, 1929

Busa /1959/ Kazinczy-kiadások

Balázs, Kortársonline

Illyés Gyula könyvtárából, 2004

Könyvtári emlékezés, 2004

Szlovák dolgozat Váczyval /2001/

További hivatkozások: 1917…2009

Bevezetés

A Ki volt Váczy János /2010. 10./ és ez a gyűjtemény egy rendkívüli ember rendkívüli életművét igyekszik megismertetni az irodalmunk iránt érdeklődővel. Bemutatjuk az ún. KazLev /5393 levél, 21 kötetben/ sorozatot, kiemelve néhány különleges levelet; Váczy egykötetes válogatását. Szemelvényeket adunk monográfiáiból, cikkeiből, majd egy vitairattal zárjuk Váczy írásainak válogatását. A Függelékben a neten újabban talált, Váczyról szóló szövegeket, a munkájára való hivatkozásokat olvashatjuk.

A szemelvények a fáradhatatlan, széles látókörű, alapos, jó memóriájú, pedagógus Váczyt mutatják. Talán a humor hiányzott belőle. Helyenként terjengős. Néhány jegyzete sokkal terjedelmesebb, mint maga a levél, amit jegyzetel. Másutt kitűnően telibe talál a szövege /pl. az 1903-as válogatása bevezetésében/. Nagyon sok szöveget és sokféle orgánumban helyezett el. Ezeből a KazLev vitathatatlanul maradandó.

KazLev, 21 kötet, 1890 – 1911

A kötetek szerkezete

A 21 levelezés-kötetre nemcsak az jellemző, hogy ütemesen, évente készül el egy kötet. A sorozat a formát és a tartalmat illetően is egységes. Egy-egy kötet szerkezete:

Bevezetés

Levelek és válaszlevelek, időrendben, sorszámozva

Jegyzetek

Név- és tárgymutató

Tartalom, időrendben, a levél-számok szerint

ábécé-rendben, a levélírók szerint

Mind az 5393 levél közlése ugyanazt a formát követi: fenn a levél adatai, mindenütt azonos elrendezésben. Néhol hiányzik a dátum. A besorolásból – ami Váczynak nem kis gondot okozhatott - erre következtetni lehet. Előfordul, hogy dátum van a levél elején és végén is. Pl. amikor a levél több napig készült. Az idegen nyelvű levelek / német, latin/ nincsenek lefordítva. Több görög idézet, Sipos Pálnál matematikai képletek találhatók a levélben. Kazinczy estenként kis rajzot készít, ez is a levél része. Sok a vers a levelekben. A kötetek oldalszámának átlaga 628.

A jegyzetek terjedelme néhány sor és több oldal között változik. Több levélhez Váczy nem írt jegyzetet. Ide iktatom a 9. kötet bevezetését /rövidítve/ és a 2190. levelet, jegyzeteivel együtt.

A KazLev korabeli ajánlása:

Irodalomtörténeti Közlemények 28. évf. 3. sz. (1918)

Kazinczy Ferencz levelezése. Közzéteszi dr. Váczy János. I—XXI. kötet.

1763—1831-ig. Minden kötet ára 10 kor

Váczy autográf levelekből dolgozott

/Kazinczy írása, 1809./

IX. /1899/ BEVEZETÉS                 / A könyvben 31 nagy alakú oldal. G./

A Kazinczy Levelezésének kilencedik kötete az 1811. július 1-jétöl 1812. június 30-káig terjedő 
időszakbani írt leveleket tartalmazza, számra nézve 233 darabot, a melynek több mint felét, 
119-et, maga Kazinczy írta. Oly levelezői Péczely József, Szalárdi Jakkó László, Sztrokay Antal, 
Tatay János és Musiczky Luczián szerémi apát, később károlyvárosi püspök, szerb költő, 
akik most először ismerkednek meg vele. Ócsai Balogh Pétert és Kulcsár Istvánt ugyan szintén 
ekkor látjuk először a Kazinczy levelezői közt; de bizonyos, hogy velük már rég idő óta ismeretségben volt 
s levelezett is Kazinczy; azonban előbbi leveleik vagy elvesztek, vagy legalább ismeretlenül lappanganak.

Az itt közlött levelek egy része az 1811 -12-ki országgyűlésről, más része pedig azon irodalmi törekvésekről szól, 
amelyeknek középpontja a széphalmi vezér…Mint az előbbi kötetekben, úgy itt is együtt találjuk az irodalmi, 
politikai s társadalmi küzdelemnek minden kiemelkedőbb mozzanatát, amelyek az elnyomott nemzet életerejének 
megtartására s fokozására irányultak. Az országgyűlés 1811. aug. 25-kére hívatott össze Pozsonyba.…

A megyegyűlések föliratokban kérték a királyt a rendelet visszavonására, vagy legalább az
országgyűlésnek mielőbbi összehívására, ahol a sérelmek orvosoltatnának. Zemplén megyében július 15-kén
hirdette ki az alispán a szó-ban levő újabb rendeletet. Már arra a hírre, hogy a megyéhez ismét parancsolat
érkezett a pénzérték leszállítása ügyében, igen nagyon megijedtek. »Én — írja Kazinczy — ezeknek
számokból való voltam, mégpedig annyira, hogy nappal kevés, éjjel semmi nyugtom nem vala.
Sokfélét képzelgeténk, de olyan valamit, mint ami a parancsolatban volt, éppen nem.<<
A felolvasott rendeletről elhatározta a gyűlés, hogy kihirdettetik. A fásult tehetetlenség érzése kerítette hatalmába
a rendeket… elhatározták, hogy fölírást intéznek a királyhoz ez újabb rendelet ügyében…
Általános volt a meggyőződés, hogy a pénz értékének a Wallis pénzügyministertől ajánlott leszállítása
nemcsak szerencsétlenség, hanem igen nagy politikai hiba is volt; a törvénytelenül csinált államadósságot
törvénytelenül akarta a kormány csökkenteni vagy egészen elenyésztetni. Dessewffy József gr. Kazinczyhoz
írt leveleiben, ezt a pénzügyi műveletet a képzelhető legnagyobb politikai szemtelenségnek tartja.
Lehetetlen — írja — hogy az ilyetén cselekedet által egy országló szék mind a külsők, mind a belsők
előtt minden becsületét, minden hitelét el ne veszejtse. Bizonyosnak mondja, hogy e nagy anyagi
rázkódásban csak a tőkepénzesek nem veszítenek, míg a szegényebb osztálybelieknek»
teljességgel el kell veszniök<<, és hogy » minden revolutio nélkül sok ember koldussá fog lenni<<.…
A megválasztott követek a sikernek minden reménye nélkül érkeztek Pozsonyba s fogtak a munkához.
Nem csekély aggodalmat keltett mindjárt kezdetben az a hír, hogy a Bianchi-féle ezred helyébe a diaeta
alatt való szolgálatra három granadíros bataillonok szállottak Pozsonyba, s a király nevét viselő szép
vasas regiment is oda érkezett. Mire való ez? — kérdi Cserey Miklós… Amit az ország fegyver
közt végez, nem végzés. Pacta vi et metu gravi extorta non obligant. Nem tudom, ki adta tanácsúl
ő felségének ezt a fogást, de nem jól gondolkozott; mert akármit végezzen így az ország, soha sem tartathatik
szabados végzésnek, s következőleg nem is lesz állandó, hanem csak jövendő háborgások magva…

Már azt rebesgették, hogy az országgyűlést idő előtt bezárják. A kormány az absolutizmus felé hajlott, 
miért is a rendek heves szemrehányással illették a sérelmekért. Dessewflfy Józsefről, aki a leghatásosabban 
közreműködött a föliratok ügyében, azt a megdöbbentő hírt terjesztették, hogy ötödmagával elfogták s 
Munkácsra vitték. A nádor pedig népszerűtlenné lett a nemzet s gyanússá az udvar előtt. Ujabb aggodalmak 
keletkeztek mind a két magyar hazában. Az erdélyi rendek helyeselték a pozsonyi országgyűlés magatartását, 
de a föliratokat nem tartották kielégítőknek. Cserey Miklós másképp fogalmazta volna azokat… 
Cserey Miklós előre megjósolta, hogy semmi jót sem remél az országgyűléstől, amelynek legfőbb feladata, 
hogy a generális törvény mellett megmaradjon…Az országgyűlés 1812. jún. l-jén oszlott szét. Eredményével

senki sem volt megelégedve…

Dessewffy József  bátor szókimondása s őszintesége, amelyhez némi nyersesség is járult, közbeszéd 
tárgyai voltak az országgyűlésen. Egy alkalommal hivatkozván az angolokra, példaként állítá fel 
őket a rendek előtt… számosan olvasták kéziratban egyik maró satyráját, a melyben Wallis pénzügyminisztert, 
mint a törvénytelenség s anyagi veszedelem fő okozóját a szívtelen kapzsiság hitvány vázaként állítja a nemzet elé:

Vétek nyúlni más zsebjébe;

Onnan fogni két kezébe

Aranyat vagy ezüstöt,

Azzal osztán elszaladni,

Tékozlással mind kiadni

S oszlatni, mint a füstöt.

De ha ki jól meggondolja,

Hogy a szükség parancsolja:

Bizony szabad azt tenni.

E satyrájával legalább meghitt baráti körben mintegy boszút akart állani azon sérelmekért, melyeket
nemzetünk becsületén a központosító rendszer uszályhordozói, Wallis, Gustermann, Piringer és Matthey
elkövettek. Amazon, mert minden rossznak kútforrásáúl öt tekintette; emezeken, mert hosszabb-rövidebb
terjedelmű röpirataikban becstelen szolgáivá szegődtek a bécsi kormány önkényes törekvéseinek.
Mély keserűség s fájdalmas lemondás nyilvánul azon soraiban, amelyekben az országgyűlésről való
távozását adja hírűi Kazinczynak… (2045., 2040., 2057.,2066., 2090., 2094., 2110., 2112, 21lk, 2124.,
2125., 2222., 2256., 2261. sz.) Különösen bátran küzdött Dessewffy a magyar nyelv jogaiért…
érdekes Vítkovicsnak az az adata, hogy Horvát István mily lelkesen közreműködött a magyar nyelv
sérelmeinek mennél világosabb és hitelesebb összeállításán. De még jó messze volt az idő,
midőn nemzeti nyelvünk az őt megillető jogokat visszaszerezhette. Először irodalmi és társadalmi úton kellett
nyelvünk közkeletét biztosítani kivált az anyaországban, ahol a német nyelv oly félelmes hódítást tett…
örömmel olvassa Kazinczy a Cserey Miklós tudósítását, aki büszke önérzettel állítá szembe Erdélyt
a nagy Magyarországgal…A székelységnél kevés az számú oláh, aki szolgai állapotban közötte lakik
a székelységnek, csak vallásáról ismerszik, mert a papját sem érti némelyik a templomban, s anyja tejével szopja
a magyar beszédet. Az is igaz, hogy a legeredetibb magyar szókat a székelyeknél kell keresni: ott a nyelv
minden korcsosodás nélkül az ő kezdeti tisztaságában áll. (2112., 2114., 2125., 2129., 2222., 2243. sz.)
…Cserey Miklósnak véleményét igaznak tartja Kazinczy is…Ha a nemzet maga magát ócsárolja: mit mondjunk
ellenségeinkről? Már eleve is bajos volt hitelt adni annak a föltevésnek, hogy Bécsben némelyek jónak tartanák
az egész monarchiát magyar formába önteni. Lehet, hogy e hírt számításból terjesztették az országgyűlés
megnyitásakor; de hogy komoly elhatározásból származott volna: senki sem hitte. Nyilván csak arra gondoltak,
hogy az egész monarchiát egyforma közigazgatás alá vonják, mi által »ösi szabadságainknak
maradványaitól is elesnénk, sőt hihetőleg a magyar név egészen eltűnnék a diplomaticából…
A nemzet reménytelenül nézett jövendője elé. Nyilván való volt, hogy a háborúra kívánt élelmiszereket a köznép
meg nem adhatja, tehát a nemességre fogják majd kivetni. Némelyek már előre önszántukból vállalkoztak arra,
hogy a jobbágyság terhein könnyítenek. Például Cserey Miklós… (2044., 2045., 2067., 2101., 2117.,2125.,
2126., 2131., 2197., 2209., 2222., 2231. 2259. sz.)

A nemzeti életnek ily mély hanyatlása, a hazafi léleknek ily kínos fájdalma, a tompa közönynek ily 
csüggeteg fásultsága hogyan éleszthette mégis íróinkat, mikor lépten-nyomon tapasztalniok kellett, 
hogy a közönség ügyet sem vet törekvéseikre? Sem a hazai, sem a külföldi időszaki sajtónak nincs olvasója nálunk. 
Hány helyre küldözgeti Kazinczy a maga példányait, hogy a világosságot terjessze…
Nagyváradon egyetlen lapot sem járatnak. Szlávy György, egykori fogolytársa, aki úgy él, mint egy berceg, 
angol istállómestert tart, Bécsből rendelt szőnyegekkel díszítteti szobáit, különben eszes ember — 
egyetlen hírlapot sem olvas…Nyíltan  megmondja Prónay Sándornak Kazinczy, hogy a mi nemzetünk 
előkelői az írókról egészen megfeledkeznek, legfölebb csak annyit tudnak róluk, hogy azok nyelvrontók. .. 
(2012., 2115.,2114., 2148., 2168., 2195. sz.)

E szomorú jelenségek okait kutatva: Kazinczy elsősorban az uralkodó házra gondol… 
Részletesebben nem meri az okot fejtegetni még levélben sem. Annál bővebben szól azokról az akadályokról, 
amelyeket magában a nemzeti  tétlenségben, s tompa érzéketlenségben talál fel…
Miképp hárítsuk el tehát az akadályokat a haladás útjából? Most is azt mondja, amit már százszor elmondott, 
hogy az eszmék élesebb súrlódásával, irodalmi, politikai s társadalmi közvélemény alkotásával…
A jobb hazafiaknak össze kellene állaniok, úgy, hogy mindegyiknek volna tudósítója Pozsonyban, 
Pesten, Kolozsvárott, s első kézből kapnák a híreket és azokat viszont legott tovább terjesztenék. 
Éppen így kellene a folyóiratok járatására is összeállaniok, mert azok nélktíl nem tudható, 
mi történik a tudományok körül. Hiába ír ő, hiába írnak társai…ha éppen az a

közönség nem olvassa, amelynek szánták.…Politikus barátai közül leginkább Cserey Miklós osztozik 
felfogásában: miképp ragadható ki nemzetünk fásult közönyéből…Elsősorban tehát szerinte is arra kellene 
szoktatni a magyart, hogy egyik a másikával társalogjon, egymást közelről megismerje…
Közgazdasági tekintetben arra a meggyőződésre jut, hogy a külföldi iparczikkek előtt kell elzárnunk az utat, 
mert ez szegényíti legjobban nemzetünket.. . .

Cserey Farkas nevelőintézetet szándékozik birtokán állítani, de ügyekezetét az ósdi, szűkkörű felfogás egyre gátolja. 
A jobbágyok gyermekeinek nevelése még veszedelmesnek tűnik föl. Irányadó helyen is azt hallja, hogy 
„rosszul cselekszenek azok a földes urak, kik jószágaikban a falusi nevelésről gondoskodnak”…  
(2039., 2044., 2057., 2068.,2070., 2096., 2103., 2105., 2115.,' 2117., 2142., 2157., 2163., 2177.,2202., 
2222,, 2232., 2262. sz.)

De kivált íróbarátainak anyagi segedelmében nagylelkű. Érzékeny szívének egész hevével törekszik 
sorsukat enyhíteni, hogy nyugodtabban s gondtalanabbúl munkálkodhassanak a magyar műveltség 
parlag mezején, s hogy példája másokat is tettre buzdítson. Hány felé tudakozódik, hogy Rumynak 
valami biztos hivatalt szerezzen; hányszor sürgeti Cserey Farkast, akihez könyvtárnoknak ajánlja…
hetedfél évig fogságban szenvedt, s azóta sincs nyugta sem a maga, sem a felesége rokonaitól; 
három gyermeke növekedik, az élet folyvást nehezebb. …Barátainak részvevő sorai, Gyulay Karolina levele, 
aki Kazinczyt apjává fogadta, s az az ígéret, hogy Gyulay Ferenczné Kácsándy Zsuzsanna, ifjúkori ideálja, 
meglátogatja, emellett irodalmi törekvéseinek siker-rel biztató nyomai enyhítő balzsamul hatottak betegségére…

(2066., 2078., 2078., 2083., 2086., 2088., 2120., 2154., 2175., 2198., 2201., 2218., 2260.)

Régi panasza már Kazinczynak, hogy nehezen dolgozik, mert mindig elégedetlen önmagával és saját műveit 
a legszigorúbb bíráló szemével hasonlítgatja a csodált példányokhoz. Mesterei, Horatius, Goethe, Klopstock, 
Schiller és Matthisson „annyira elfogják fényekkel, mint szemét a nap.” Nem eléggé csöndes vérrel olvassa, 
ami elragadja, s e körülménynek tulajdonítja, hogy a maga művei és példányai közti különbséget nem egyhamar 
veszi észre. Verses műveiben sok baja van a rímmel, s azzal az új hanggal, a mely >>szépen,

elmésen, urbanitással tréfálózni, szurkálgatni « akar… Fazekas István és Sípos Pál is nyíltan megmondják neki, 
hogy verseit nehezen értik; Prónay Sándor pedig azt vallja, hogy fogsága előtt sokkal szebben írt Kazinczy. 
A széphalmi vezért azonban mindez el nem kedvetleníti, mert »ez az ítélet jól megfontolva a legszebb dicséret…
Teleki Sámuel gr., az Erdély Bacója, nemzetsége büszkeségének monda őt. Helmeczy Mihály a hozzá írt ódában 
gyilkoló magasztalásokkal illette, amelyek megpirítják s nevetségessé teszik. Rumy Károly György a 
Wallaszky művének bírálatában, mint költőt és prózaírót elsőrangúnak ítéli Kazinczyt. »A lyrában, epistolában 
és epigrammában egyaránt ragyog<<, A természet s a magyar nyelv szellemének legvalódibb ismerelével 
minden művében bizonyos jóleső simaságot (eine gewissenhafte Feile) kapcsol össze, s mint a rómaiak, 
francziák és németek tanítványa éppen oly szerencsésen ültette át nyelvünkre Marmontel és Rochefoucaud, 
mint Gessner és Goethe műveit…

Kazinczy a pórias ízlést gúnyolta maró satyrájával, s esze ágában sem volt pasquilt írni. Azt akarta megmutatni, 
hogy az önmagával való elteltség s az idegen műveltség konok megvetése szárnyát szegik a haladásnak: 
a nép nyelvének s ízlésének gyermekes bálványozása lehetetlenné teszi a finomabb ízlés fejlődését s az 
újabb európai eszmék terjesztését. (2050., 2052., 2070., 2107., 2113., 2122., 2156., 2166., 2168., 2183., 2209. sz.)

…Midőn a magyar nyelv jogaiért kezdett vita javában folyt: Dessewffy József gr., egyik kerületi ülésen 
nyilvánosan megdicsérte őt, aki a Tübingai pályaírás-ban is bátran védelmére kelt nemzeti nyelvünknek. 
Ha fogsága meg nem rontja anyagi helyzetét, sőt ha még ezen túl is nem kell vala folyvást éreznie 
a sors mostohaságát: ő is óhajtott volna országgyűlési követ lenni, hogy „egyenes és bátor lelkiismerete 
által nevét tiszteletbe tehesse, s tántoríthatatlanságának jeleit adja az egész haza előtt”. De a közpálya 
iránti hajlamát s ebben keresett örömét tönkretették kedvezőtlen körülményei. Tehát legalább némi kárpótlást 
talált a meleg barátsággal, a királyi felséget gyakorló rendek gyülekezetében hangoztatott nyilvános dicséretben…

Barátjai mindnyájan osztoznak örömében…(2112., 2132., 2136., 2139., 2141., 2142., 2143., 2146.. 2153., 
2176., 2197., 2222. sz.)

Kazinczy úgy hitte, hogy nevének az ország rendéi közt való említése vezéri tekintélyének mintegy 
föltétlen elismerése. Ezt kívánta fenntartani továbbra is részint azzal, hogy epistoláit egy kötetben, részint, 
hogy fordításait hat kötetben kiadja. Az előbbi szándéka sohasem valósult meg: emez csak három év múlva. 
Érdekes, hogy e kiadást a hatodik kötettel akarta kezdeni… (2184., 2242., 2251., 2252., 2257. sz.) Bízik is 
Kazinczy, hogy a buzgó Helmeczy előbb-utóbb módját ejti az egyveleg fordítások kiadásának. 
Emellett azonban más jelenségek is reménynyel töltik el szívét. 
Kis János már előbb megpendítette egy magyar költői anthologia eszméjét s most újból ismétli azt… 
Kazinczy is úgy látja, hogy immár véget érnek a készülődések, s megkezdődik a haladás, mikor a 
műveltség napja nemcsak a kiválasztottakra, hanem a nemzet egészére is szór néhány gyújtó sugárt. 
De erre elsősorban az szükséges, hogy nagyjaink meg tudják különböztetni „az értelmes írókat a nyomorultaktól”, 
s meg tudják érteni, hogy „nem a Czinkéknek van igazságok, akik bennünket vissza óhajtanának vinni, 
holott előre kell törekednünk, hanem azoknak, akik tudják, hogy az emberi elme soha meg nem állhat, 
hanem mindég progressióban vagyon, s hogy a szélesedő ideák a nyelvet is szélesítik. Igy aztán valaha 
végre megindulunk mi is, holott eddig még mindég készülőben valánk”.

Digitized by Google

A XVII. kötet /1907/ BEVEZETÉS /részlet/

Kazinczy Ferencz Levelezésének XVII-dik kötete az 1820 elejétől az 1821 végéig írott leveleket foglalja magában, 
számra nézve 230-at. Ezek közül 117-et maga Kazinczy intézett barátaihoz, akiknek a sorában ekkor találjuk 
Kisfaludy Károlyt, Igaz Sámuelt, Klauzál Imrét, Bárány Ágostont, Ballá Károlyt és b. Podmaniczky Lajost. 
Berzsenyi Dániel is megszólal néhány évi hallgatása után, sőt Kisfaludy Sándor is elfogadja 
Kazinczy békülő jobbját. A hozzájuk és

másokhoz küldött levelekben Kazinczy az előbbi évben megjelent tanulmánya hatásáról tudakozza barátai véleményét. 
Az Erdélyi Levélek tervezett kiadásáról és soha nem szűnő javításáról, Cicero és Sallustius műveinek 
fordításai átdolgozásáról, egyszersmind Tacitus és Tasso főmunkáinak fordításáról értesít. 
Emellett történelmi életrajzait dolgozza, tanáccsal és adatokkal támogatja gr. Majláth Jánost antológiája 
és Igaz Sámuelt a Hébe szerkesztésében. Örvendve fogadja Kisfaludy Károlynak az Aurora kiadására 
vonatkozó szándékát s az elhunyt Vályi Nagy Ferencz műveinek kiadásán és szegénységben maradt 
családjának fölsegítésén fáradozik. Közben súlyos anyagi helyzetéről, pereskedéséről, a Zemplén-vármegyei 
levéltár rendezéséről s kora közállapotáról is véleményt cserél rokonaival s barátival.

Láttuk az előbbi kötetben, hogy Kazinczy Az orthologus és neologus című tanulmányával a nyelvújító 
harcot elméletileg befejezettnek hitte….Izgatottan várja, hogy az irodalom természetes fejlődése 
azt parancsolja-e, hogy békével tekintse az eddigi sikert, s biztosítja-e élete célját, a nyomába lépő ifjú 
írók működése; vagy pedig a szűnőfélben levő harcot még mindig izzó tüzével lángra lobbantsa. 
Vágyott hallani, mit ítélnek tanulmányáról barátai és ellenfelei. Nem mondhatott el mindent, amit akart volna, 
mert a Tudományos Gyűjtemény 2 ívnél hosszabb dolgozatot nem szívesen közölt…

Szemelvények a KazLev-ből

Témáján kívül érdekes, hogy a 2190. levélben táblázat található és bőségesek a jegyzetek. G.

2190.

Kazinczy — Berzsenyi Dánielnek. Széphalom, April 2d. 1812.

Kedves barátom!

Dátum nélkül érkezõ leveleddel együtt vevém a Helmeczi levelét, melyben jelenti, hogy 14 nevendék Pap 740 ft-ot tett öszve a’ Te Verseidnek kinyomtattatására. Imhol neveik:

B. Barkóczy László ................................................................................... .100 f.

Fejér Antal ........................................................................................................ 50

Hering Ignácz .................................................................................................... 50

Kotró Pál ............................................................................................................50

Zombori János .....................................................................................................50

Fliszár György ................................................................................................... 50

Tatai János ......................................................................................................... 50

Fábri Ignácz ........................................................................................................ 40

Schwarz Jósef ......................................................................................................50

Keller Gábor Cistercita .........................................................................................50

Szabó János Cistercita ......................................................................................... 50

Dér Engelbert Benedictinus ..................................................................................50

Guzmics Izidór Benedictinus ............................................................................... 50

Vojvodics Mihály ............................................................................................... 50

__________

. 740

Az utolsó Horváth Országi fi, s Magyarul még nem tud jól. Kértem Helmeczit, hogy ezt az utolsót, azért hogy érzi, hogy a Horváth is Magyar, képemben csókolja meg, s mind a’tizennégynek mondja, hogy cselekedeteknek egész becsét ismerem. Képedet a könyv elébe Siskovics Jósef Ur, Helmeczinek tanítványa, fogja metszetni rézbe…Helmeczire bíztam, hogy ejtse úgy a’ dolgot, hogy a Te verseid és a Daykáéi egy formatumban jöhessenek ki. Kedves vona nekem a’ két legédesebb Magyar Költõ munkáit egy formában látnom, mintha testvérekéi volnának. Desőffyhez írt régibb Epistolámat nem közölhetem Veled most, mert elvivé Vida. Megvan ugyan nálam párja, de késõbbi igazításaim nélkül.…

Horvát István, amint Vitkovicsnak maga Miller, a Széchenyiáno-Regnicoláris Bibliotheca eddig való Bibliothecariusa mondá, ezen Bibliothecának Custosává az az Bibliothecariusává neveztetett ki a’ Palatinus által… Lyányaim Pápisták, fiam Kalvinista: ez gatyát ’s nadrágot hord, amazok szoknyát (Érted-e ezt?) Sem ennek, sem amazoknak nem fogom megengedni, hogy kis korokban a’ Vallás dolgait feszegessék. Menjenek a’ járt úton. Csak arra fogok vigyázni, hogy a’ Vallás’ tanúlása sok idejeket el ne lopja, el ne ölje; tanúlják Vallásoknak historiáját, mint historiát, kételkedés nélkül is, de rettegés nélkül is…Élj szerencsésen, kedves barátom, megtisztelt barátom!

Jegyzetek

Váczy kis irodalmi lexikont állít össze a kispapokról, magánközlést is felhasznál. G.

2190. A levélben említett növendékpapokról vezetett hivatalos jegyzék a középponti papnevelő intézetben 
mai nap már nem található, s így az áldozatra

kész ifjaknak csak némelyikéről jegyezhetek föl néhány adatot:

B. Barkóczy László született 1791. jan. 9-kén Imreghen (Zemplén m.); tanulmányait Sátoralja-Uj helyen, 
Pesten és Kassán végezte; egyházi pályára

lépvén, 1809-ben a középponti papnevelő intézetbe küldetett. 1815-ben szentelték pappá s már három év 
múlva miskolci plébánossá, 1829-ben pedig egri kanonokká lőn. 1837-ben kinevezte V. Ferdinánd 
székesfejérvári püspöknek. Meghalt 1847. decz. 13. Pozsonyban. Egy beszéde magyarúl és latinul is megjelent, 
melyet főpásztori székébe lett beiktatásakor. . . híveihez mondott, Sz. Fejérvár, 1837. Feneion után fordította  
(Pest, 1842). L. Szinnyei J. id. m. I. köt. 589. 590. hasábjait.

Fliszár (helyesebben Flizár) György született 1791-ben; tanulmányai végeztével különböző helyeken, 
mint lelkész működött, azután a veszprémi theologián a theol. morálist tanította 1833-ig; innen Keresztúrra 
helyezte át püspöke, ahol mint apátplébános működött 1863-ban történt haláláig; doctori dissertatiója

1814-ben jelent meg Pesten. L. Szinnyei J. id. m. III. köt. 561. hasáb.

Tatay János később szombathelyi pap, aki Szemere Pállal és Berzsenyivel

is több levelet váltolt. Több műve megjelent nyomtatásban is: 1. Nagy'tiszt. Dréta Antal úrhoz, 
a zirczi apátság n. é. elöljárójához. Budán, 1812; — 2. A magyarok első királya és apostola, sz. Istvánnak emléke. 
Egyházi beszéd, Bécs, 1839; — 3. Halotti beszéd, melyet Balassa Gábor egykori szombathelyi megyés püspök . . 
emlékezetére... 1851. mindszenthava 1. napján mondott. Szombathely, 1851.

Fábri Inácz szülelett 1792. júl. 28. Sáloralja-Ujhelyen; alsóbb iskoláit Kassán elvégezvén, 
a kassai egyházmegyei növendékek közé vétette föl magát s így jutott a középponti papnevelő intézetbe 
s itt 1813-ban theol. doctorrá avatták.

Egy ideig püspöke oldala mellett működött, mint levéltárnok és titkár; 1821-ben

monoki (Zemplén m.j lelkész lőn, 1834-ben pedig Lonovics József püspök mellé

jutott, s itt előbb kanonok, majd apát lett, azután pedig czímz. püspök. 1852-ben

a király kassai püspökké nevezte ki, s itt halt meg 1867. jún. 24-kén. Egy cikke

(die Restauration des Ehsabeth-Domes zu Kaschau) nyomtatásban is megjelent;

egyházi beszédei azonban kéziratban maradtak fönn. L. Szinnyei J. id. m. lII.

köt. 48. 49. hasábját.

Kellér Kelemen Gábor született 1788. decz.3-kán, a cisterci rendbe lépvén, 1814. szept. 12-kén 
ünnepélyes fogadalmat tett s pappá szentelték; Székesfejérvárott, aztán Pécsett és Egerben tanárkodolt; 
életének végén, mint a rend jószágkonnányzója működött Előszálláson. Meghalt 1844. aug. 17-kén. 
(Békefi Rémig szíves magán közlése.)

Szabó Chrysostom (Ar. sz, János) Antal született 1791. nov. 29-kén Szany

községben (Sopron m.); a cisterci rendbe 1808 okt. 12-kén lépett s hat év múlva

szentelték pappá; innen kezdve, mint székesfejérvári tanár s igazgató múködött,

közben lelkész is volt Herczegfalván ; mint jószágkormányzó végezte életét 1848. szept 17. (Békefi R.)

Dér Engelbert született 1787. nov. 7. Győrött; középiskoláinak végeztével 1804-ben a Sz. Benedek-rendbe lépett 
s 1814-ben pappá szenteltetett. Egy ideig Pannonhalmán az egyháztörténelem és egyházjog tanára volt, 1822-ben pedig

h. plébános Tárkányban. Meghalt 1823. júl. 22-kén. Művei kéziratban maradtak

fenn. L. Szinnyei J. id. m. II. köt. 785. 786. hasábjait.

Guzmics Izidor neve az irodalomtörténetből ismeretes. Életrajzát legbővebben megírta Zoltvány L. Irén. 
(Budapest, 1884).

Egy levél / és még kettő/, ami fejtörést okozhatott

Nem elég, hogy Sipos Pál levele német nyelvű, ráadásul tele van trigonometriai képletekkel. A német nyelvet valószínűleg azért használta, mert az 1813-as magyar nyelv még nem tudott mindent kifejezni ebben a témában.

Es fragt sich nun, wie ist man zu x gekommen, da man den rechten Log. noch immer vermisst? …Sipos kérdésére vajon mit felelt Kazinczy, és mit Váczy? Hogyan korrigálta ezt a levelet a nyomdai levonatban? A levél hosszabb annál, ami itt látható, a képlet is több benne és egy táblázat is színesíti. G

2508.

Sipos Pál — Kazinczynak. Tordos, den 25. Aug. 1813.

Freund! Es befremde Dich nicht, dass ich Dir eine mathematische Schrift gewidmet habe. Sie enthält den Abriss meiner trigonometrischen Tafel, welche ich vor 6 Jahren habe drucken lassen …

Hierauf wird die tabularische Grundzahl mit Zuziehung der Proportional-Differenz dx in eine mittlereverwandelt. z. B.

Man findet für Log. Sin. tab. A. = 9·8950764866

— dx = 44650 X 24 = — 10716

mittlere Grundzahl A = 9·8950754150

+ Log. 2m = L. 0·018 = 0·2555725052 — 2

Log. Sin. 0·009 = 8·1503479202

Für Tang. tab. A. ist = 9·8951166720

+ dx = 89305 X 24 = + 21433

Grundzahl mittl. = 9·8951188153

……..

+ dx = + 10939

mittl. Grundzahl = 9·8950909753

+ Log. 0·0035 = 0·5440680444 — 3

Log. Tang. 0·00175 = 7·4391590197

Wenn Log. Sin. oder Log. Tang. gegeben werden, und man den Grad m zu finden hat; so lässt sich die Auflösung eben so leicht umkehren

Es sey z. B. der vorhin gefundene Log. Sin…

Es fragt sich nun, wie ist man zu x gekommen, da man den rechten Log. noch immer vermisst? Man hat freilich hiezu den unrechten Log. ·2552714338 — 2 angewendet. Wenn man diesen Log. mit 2 multiplicirt…

* * *

A herceg latinul, Dessewffy neje franciául ír.

338.

Herczeg Batthyány-Strattmann Lajos — Kazinczynak.

Perillustris ac Generose Domine!

Permagna sum affectus voluptate, quod praeattacta Dominatio Vestra me utut nomine tantum sibi notum sui erga me studii prosequi voluerit testimonio, dignumque cui litterariae lucubrationis suae fructus offerre censuerit; hocque magis aegre fero, me Ejusdem cujus amoenum ornatumque ingenium prius jam ex litteris Bácsmegyeianis cognoveram, dum Eodem praesens hicce fuisset alloquio frui nequivisse…..

Quod ut in Patriae nostrae decus et commodum ita eveniat omnibus votis anhelans mihi occasionem praeberi exopto, qua Eidem peculiarem Aestimationis affectum comprobare valeam, quocum persevero Praetitulatae Dominationis Vestrae

Budae 18. Octobris 1790.

Addictissimus

Ludovicus Princeps de Batthyán Strattmann.

2949.

Gr. Dessewffy Józsefné — Kazinczynak. Szent Mihály, le 28. de Juillet, 1815.

A levél tartalma: Férje csak aug 20 után érkezik vissza. Kérdezi, mi legyen a férjének küldött csomaggal. Embere nincs, akit küldeni tudna. Reméli, talál megoldást és várja rendelkezését. Üdvözli nejét: Sztártay Eleonora. /Tömörítette: G./

Monsieur! Je suis beien fachée, de devoir Vous annoncer, que Vos paquets pour Pest, que vous avéz envoiés à mon Mari, sont arrivés trop tard. Pips est parti le 18, et vos ordres ne me parvinrent, qu’avant hier par notre Juif d’Olysó, où ils étaient depuis quelques jours. Si Vous les aviéz envoiés directement ici, où nous passerons tout l’été et l’automne, mon Mari les eut reçus, et eut pu finir tout selon vos Désirs. Maintenant je Volus prie, Monsieur, de me mander, ce que Vous voulés que je fasse avec vos paquets, je me ferais un plaisir extrême de Vous servir, mais je ne le puis en cette occasion, ne sachant aucune personne sûre pour Pest, ou Vienne. Je crois que Vous trouveriez plus facilement une occasion, il serait donc mieux, de les faire chercher par un homme de confiance, chaque retard pouvant Vous être désagréable ou nuisible. En tout cas, j’attends Vos ordres, et Vous prie, Monsieur, d’être convaincû, que je suis bien mortifiée, de ne pouvoir Vous prouver en cette occasion une petite partie de l’Estime parfaite, avec laquelle j’ai l’honneur d’être Votre trés. humble Servante

Eleonore Desöffy, née C. Sztáray mpr. Je Vous prie de faire mes Compliments a Mme Votre épouse. Mon Mari ne reviendra, que vers le 20 d’auguste, ou plus tard.

Rumyval németül levelez

Kazinczy Rumyval nagyszámú német nyelvű levelet váltott. A kiválasztott levél, nemcsak nyelve, hanem témája – Gustermann rágalmazó könyve – és Váczy jegyzetelési módszere miatt is érdekes. Bőségesen kommentálja a levél tartalmát. Az itt közölt szöveg csak része az egésznek. Kitűnő memóriájának köszönhetően Váczy a kapcsolódó levelekre és azok jegyzeteire is hivatkozik. G.

2071.

Kazinczy — Rumy Károly Györgynek. Széphalom den 29 September 1811.

Theurester Freund! Hätte ich an Sie die zwei erstern Wochen des September schreiben können, so würde mein Brief wohl mein letztes Lebewohl und mein Dank für Ihre grenzenlose unschätzbare Freundschaft gewesen sein. Ich war in Anmarsch in die düstere Länder, denem keine Sonne leuchtet…. Sein Verboth war ziemlich überfliessig, denn ich hatte zu dem einem wie zu dem anderen weder Kraft noch Lust. Ich war todt für alle Freuden, Weib, Kinder, Bilder, Kupferstiche alles ward versucht, und alles ohne Interesse angesehen, auf die Seite gesetzt. In acht Tagen kam diese verlorene Ergötzbarkeit wie mein Schlaf und Appetit wieder, und den 23-ten war ich schon mit einem Gesicht, das alles zurückschreckte, in der Congregation, in welcher die Relationen unserer Ablegaten vorgelesen wurden, und ich machte die Stände aufmerksam auf die Schriften des Gustermann, des Piringer, und das Anonyme Werk: De potestate et Jurib.Status in Bona Ecclesiae et Clericorum, alles Wien 1810 und 1811…

A jegyzetet csak a rágalmazó könyvekre vonatkozóan közlöm. A 2071. levél jegyzetei bőségesek, magyar nyelven G.

2071. 90. lap alul 10. sor: <<Ich machte die Stande aufmerksam auf die Schriften des Gustermann, des Piringer, 
und das Anonyme Werk: De potestate et Juribus...>> E művek megjelenéséről Kazinczy a 
Hazai és Külf. Tudósítások 1811. évf. (aug. 14-ki) 13. számából értesült Gustermann Antal Vilmos munkájára 
vonatkozólag 1. a VIII. kötet 1905. számú levelét s ennek jegyzetét. Úgy Gustermann, mint Piringer 
művét nemzetünk elleni rágalomnak tekintették, amiről a Kazinczy Levelezése is tanúskodik. Piringer Mihály röpirata 
a következő címmel jelent meg: „Ungarns Banderien und desselben Gesetzmassige Kriegsverfassung űberhaupt, 
von M. P. k. k. wirklicher Hofsecretar, Wien, 1810.” V. ö. a 2072. számú levéllel.

A rágalmazó könyv a neten is megtalálható:

Ungarns banderien, und desselben gesetzmässige kriegsverfassung ... - Google Books eredmény Michael von Piringer - 1816 - Feudelism
books.google.hu/books?id=GNJHAAAAIAAJ...

Ungarns banderien, und desselben gesetzmässige kriegsverfassung überhaupt by Michael von Piringer 1 edition (1 ebook) - first published in 1810 openlibrary

A magyarországi születésű Piringer Mihály udvari titkár egy röpirat megírására készült: A címe ez lett volna: „A magyar, mint az osztrák császári állam hazafia.. Kazinczy köre és az 1811/1812. évi országgyűlés, Itk. 1967. A Tudom. Gyűjt. Piringert méltóságos udvari tanácsosként emlegeti. Szinnyei is számon tartja, említett könyvével együtt. G.

Megkerestem a 2071. levél jegyzetében említett 1905. levelet. Szemere Pál ismerte Gustermann könyvét. Kár, hogy a hivatkozás latin nyelvű.

1905.

Szemere Pál — Kazinczynak. Január 5. MDCCCXI.

…Ezek a Bécsi Újságok. —Comitiorum initium in 21. Apr. 1811. defixum. — Ad propositionem Palatini etiam duo novi Consiliarii ad Consilium denominati, scilicet: B. Gerlitzy et Puky Abaujv. V. Com. emeritus. Prodibit opus, auctore Gustermann, regio Censora Librorum, quo totum fere jus publ. Hungariae pertractatur et historica deductione illustratur. Recessus Principis Essling in Lusitania, hic adscribitur victoriis, quas Angli de generalibus Drouet et Loison reportasse dicuntur, qui dextram et sinistram alam exercitus defenderunt. ….

1905. levél jegyzete
8. kötet, 643. oldal
Levél 254. old. 11. sor: "Prodibit opus..." Célzás a következő kiadványra: Die Ausbildung der Verlassung...von Gusterman...Wien 1811. V. ö. Ballagi Géza id mű 774. lapjával

G. kiegészítés a Szinnyeiből: Ballagi: A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. U. ott. 1888. (Ism. P. Napló 57. sz. Vasárn. Ujság 9. 16. sz. Századok 851. l.)

Utolsó levél a Váczy által szerkesztett KazLev-ben

5393.

Kazinczy — Mocsáry Antalnak. Széphalom Aug. 20-d. 1831.

Tisztelt barátom, én még élek, és házam népe; de az Úr keze rajtam is érezteti súlyát. Iszonyú ezeket hallani is. Sietek tudatni veled, mint vagyunk, noha már belé únhattam a’ távol lakóknak beszéleni olly igen sok ízben.

Szemerével Jún. 29d. érénk Patakra. Aznap hallánk Szerencsen és Vámosújfaluban hogy Zemplényben Tárkány, Agárd, Czigánd helységek zárva vannak; hogy a mirígy bemocskolta Ugocsát, Ungvárt, Bereget, Szathmárt…Én Jún. 30-d. reggeli 9-kor már Újhelyben voltam. Éppen akkor mentek partic. Gyűlésbe. Bementem magam is. Hallván hogy a’ Város bé fog záratni, ott hagytam a’ Gyűlést, hogy háznépem közt legyek. — Ha 24 órával késõbb jöttem volna, el voltam volna rekesztve feleségemtől, gyermekimtől, mert ki nem eresztettek volna…Élj szerencsésen édes barátom…

Még néhány nem szokványos levél

A levelekben magyar, német, latin, francia, görög nyelvű versek, jelenetek / 3390. Horváth Ádám 13 oldal terjedelmű „Pásztori beszélgetése”/ olvashatók. Számításom szerint a levelekben ezer – hosszabb, rövidebb –vers található.

Váczy korrigálhatta Szemere Pál Vida Lászlóhoz c. episztoláját latin változatban is:

1899.

Vitkovics Mihály — Kazinczynak. 1810. Xbr. 27.

…Ts. Petrásovits András Ur és Barátom kérésemre lefordította Deákra Palinknak ama szép Versét, «Míg más szép hitvesét» etc. A fordítást veled közleni akartam, hogy arról ítéletedet írd meg.

Quum formosam alius calida inter brachia sponsam

Versans, Amoris dulce sorbet toxicum,

Inque jocis gnati, transactis junior armis,

Sua reversum aestate roseum ver agit;

Conjuge tu chara, dulcisque levamine…/Több mint 100 sor. G./

1993. Rumynak írt levélben Kazinczy lerajzolja szobáját, benne az ágyat. Az alaprajz mellett ott a tájolás: É - D irány bejelölve. Váczy ezt is visszaadja.

…Das Zimmer, wo ich schreibe und schlafe, liegt so: Mein Bett ist bei a. vis à vis steht an der 10 Schuh hohen Mauer Sophies Bild in Oel gemalt. Sie ist

vollkommen getroffen RAJZ!

A 3486 levélben egy címer rajza látható.

3515, 3520 /és még több/ levélben görög szöveg. Váczy pontosan közli. Ma ez látható: óå, ÷áé óõ ãÝëá

3367. A Kaz CD-n ez áll:

ARAB ÍRÁS!

Ez az Arabiai betûkkel írt név a’ Napoleon’ neve. Kiírtam azt számodra a’ Jenai Tudom. Újságlevelekbõl

1816. Februar. Nr. 31. lap 245. Ugyan ott ez: Comte de Gyulay így áll:

ARAB ÍRÁS

Váczy az arab betűket az Athenaeum nyomdában kiíratta.

A CD csak jelzi.

Váczy válogatása a levelekből, 25 levél, 1907

Kazinczy Ferenc levelei, 1782 - 1831

Budapest Szt. István Társulat, 1907

Az MTA engedélyével. Válogatás, 25 levél, 120 oldal

Bevezetés

…A levelek forrása, a közlés módja, helyesírás…A jegyzetek közül csak annyit alkalmaztunk, amennyi – nézetünk szerint – az oly olvasónak szükséges, aki legalább dióhéjban már ismeri irodalmunk történetét…

Kazinczynak itt közölt levelei kicsiben felölelik egész pályáját. Megismerjük őt mindenek előtt, mint a nemzeti lélek ébresztőjét, izgatóját, aki korán, huszonhárom éves korában kitűzi nagy célját…nála mélyebben senki sem fogta fel a nemzeti műveltség hanyatlását…

Kiemelés G-től. Váczynak ismernie kellett Kazinczy egész pályáját. Tudnia kellett, mit tartalmaz az 5393 levél, hogy ezt a megállapítást tehesse, a levél-tömegből kiemelhesse a 25-öt.

Bár Kazinczy egész működésével készítette elő újkori átalakulásunkat, munkásságának egy ága sem méltóbb, hogy az utókor ismerje, mint levelei. Ezek a kis Széphalmot mintegy húsz esztendőre nemzeti életünk szellemi gócpontjává avatták.

Íme, e gyűjtemény kiadásának oka.

* * *

A levelekhez a válogatáshoz írt /”népszerű”/ és a KazLev jegyzetét /”tudományos”/ is csatolom. Utóbbit akkor, ha a saját vagy digitalizált kötetekből át tudtam venni. A leveleket – miként a Bevezetést is, az 1. levél kivételével - rövidítem. A Szemelvények címet Váczy adta. Zárójelben a KazLev számozás. G.

1. /5402./ A 22. pótkötetből. G.

Kazinczy – Szánthó Jánosnak. A.-Regmetz, 4. Juli 1782

Tiszteletes Uram, nekem minden színesség nélkül tiszteltetett Kedves Barátom!

Egy nem igen régen megholt Frantzia író, életének leírásában ezt mondja maga felől: «Én esmérem a szívemet, esmérem pedig az embereket is. Nem vagyok olyan, mint akiket láttam; bátorkodom hinni, hogy éppen nem olyan vagyok, mint egy azok közül, akik élnek; de azért nem vagyok jobb, – nem vagyok rosszabb – tsak hogy épen egyéb vagyok. Jól tette-e a Természet, vagy nem? hogy azt a Modellt, azt a’ formát, amelybe öntött engemet, eltörte, akkor ítéltessen meg, minekutána ezen írásom elolvastatik.»

Ezen sorait olvasván egykor Rousseau-nak, letettem a kezemből a könyvet, és elmélkedtem sorsomon. Tapasztaltam azt, hogy a Természet engemet nem a közönséges Modellbe öntött; de azt is tapasztaltam, hogy azt a Modellt, amelybe öntettem, se nem egyedül az én számomra készítette, se bele lett öntésem után mindjárt el nem törte. Hogy Sonderling nem vagyok, azt tapasztaltam; de azért nevemet mégsem írtam a közönséges emberek catalogusába. Ezzel se nem gyalázom, se nem dicsérem magamat, tsak azt mondom, ami felől annyiszor meggyőzettettem. Legfőbb gyönyörűségemet a barátságban találom. De ritka embernek tetszem, mert nékem ritka ember tetszik. Azok, akik nékem tetszenek, akiknek szereteteket megnyerni kívánom, a szeretetnek, a Barátságnak legforróbb tüzével szeretnek. Soha Barát Barátot jobban nem szeretett, mint én; és ugyan ezen okból kívánom, hogy minden színesség nélkül forróan és állandóul szerettessem. Oly szerencsés, oly boldog vagyok, hogy ezt majd mindenkor el is nyerem. – Ezekkel való társalkodásomban felejtem el azokat a nyomorúságos óráimat, melyek gyakran utálatossá teszik előttem az életet; ezeknek az Ölelgetések közt nevetem azokat a kígyókat, akik mardosni akarnak. Bízvást marhatnak, nem fogom érezni mérgeket; mert belsőbb Barátim, kiknek számok közé számlálom, íme, Tiszteletes uramat is, szeretnek.

Egy ártatlansága felől tökéletesen meggyőzettetett Nemes szívnek megnyugtatására mindenkor elég a maga Virtusának meggondolása: ezt a nyilakat tompító paist viselvén mejjén, katzagni fogja azoknak esztelenségét, akik nádból csinált nyilaikat szívének szegezik. Nem a ditséret ösztönözi Őtet felvett munkájának folytatására, hanem az a szív, mely neki tulajdon javallását ígéri. Érzem én is ennek a nemes tűznek a szikrátskáit már, még gyenge és erőtlen mejjemben; azt szentül állítván, hogy nem a dicséret elnyerése után való törekedés indított munkám felvállalására.

Olvastam Gesznert, kinek az Írásai Nemes Lelket, szín nélkül való Virtust, ártatlan és a méznél édesebb tiszta szerelmet illatoznak. – Olvastam, mondom Gesznert… Hozzá fogtam fordításához, hogy bennem vérré váljon; kevés idő múlva örvendezve tapasztaltam, hogy már írásának módját is magamévá kezdettem tenni. Olvastam annak utána Siegwartot, ez tőlem szint olyan kedvességet nyert, mint Geszner. Hányszor hullattak szemeim elgyengülésemben olyan édes tseppeket írásodra áldott Miller! melyeken az engemet sírni látó angyalok örömökben talán magok is sírásra fakadtak!

Ez a két darab az kedves Barátom! amelynek szívem ártatlanságát, tiszta és naponként nevekedő erköltseimet, és így mind világi, mind mennyei boldogságomat köszönhetem…Hogy a Magyar Hírmondóval kipredikáltattam, még véghez nem vitt munkám által érdemlendő ditséretemet, fognak tudom gyermeki kevélységgel vádolni. Azt mondhatom, akaratom ellen esett. Nem kívántam én egyebet, hanem tsak azt, hogy szándékom és nevem tétettessen fel, hogy azon fordításokból való örömömet el ne kapja valaki előlem. Még Gesznernek nem írtam; előbb felőle Török uram által akarok tudósítatni: de már levelemből esmér Miller. Ez légyen egyedül jutalma munkámnak, ez a’ mit már tiszteletes Uramban elértem, hogy olyanok méltóztassanak barátságokra és szeretetekre, a’ kiket Nemes Lelkekért tisztelnem és szeretnem kell. Ugyan ezen indulatját magyarázza Tiszteletes uramnak Levele, melyet nem a benne lévő, bizony meg nem érdemlett ditséretért, hanem mint meg ígért szorosabb barátságának zálogát, betsesebb kintseim közzé számlálok, és magamat imádságaiba ajánlván, örvendezve nevezem Tiszteletes Urat igaz barátjának . Kazinczy Ferentz

Szántó János 1743- érsemlyéni pap…a levél legkorábbi levelei közül való, először nyilatkozik meg becsvágya, önérzete s önbizalma.

Gessner 1730 – 1787, Kazinczy fordítása 1788-ban jelent meg.

Miller érzelgős regénye 1776-ban Lipcsében jelent meg

A Magyar Hírmondót Ráth Mátyás indította 1780-ban

2./ 61./

Kazinczy – B. Id. Ráday Gedeonnak. Kassán, 12. Jan. 1786.

Nagyságos Uram! Az a munkám, amelybe nékem a Geszner Idylliuminak Magyarrá tétele kerűlt, és amely hat esztendők alatt sok éjjeli óráimat hagyta álmatlanúl, reménységemen felül van megjutalmazva! Imé! annak a keze tészi homlokomra a repkény koszorút, akitől azt egyedűl óhajtottam elnyerni! s már most félénkség nélkül, sőt erős bizodalommal jelenek meg Hazám előtt, mert Nagyságodnak javallásával birok… ha reményleni merném, hogy Nagyságod a Magyar fordításra néző törvényeit Idylliumimhoz ragasztanom megengedné, s az által munkámnak nagyobb érdemet juttatna, kevélyebben jelennék meg a sok servum pecus fordítók előtt…forró hálákat adok az Istennek azért a szerentséért, hogy igyekezetemet ilyen nagy jutalommal jutalmazta meg. Szenyvedjen meg Nagyságod igaz tisztelői számában, és tegyen alkalmatosabbá vezérlése által, hogy Hazámnak hasznára lehessek. Ki is a legforróbb tisztelettel maradok Nagyságodnak alázatos szolgája Kazinczy Ferentz

T. Abaújvár és Torna Vármegyék V. Notariusa.

Ráday Gedeon 1713 – 1792 /10 sor. Ráday Kazinczy kérését nem teljesítette/

3. / 237./

Kazinczy – Horváth Ádámnak. Regmetz. August 21-dikén, 1789.

…Álljatok öszve Kedves Barátim, ’s fogjatok hozzá az új Társaság munkáinak kiadásához. Én köztetek vagyok, mert Horváthomtól el nem szakadhatok A te javaslásod, hogy Füreden gyűljünk öszve, minden esztendőben egyszer, a legédesebb képzelődésekre ragadott…Ti versezzetek, én is versezek köztetek; én a’ mellett egyébhez is látok. Az én darabjaim Archivuma lesz a’ mostani Litteratori dolgoknak, ’s minden talál benne helyet, ami tárgya a tudhatásnak… Látta-é nálatok Bátsmegyeymet? /Gr. Teleki/ Mit mond rá? Hát Pétzeli? Nagyon sajnálnám, ha ez azt tartaná, hogy én őtet vagy nem betsűlöm, vagy bánthatom…Küld meg, édesem kesergő Verseidet Pétzelinek a’ Gyüjteménybe…

4. / 271./

Kazinczy – Aranka Györgynek. Kassán 20. Xbris 1789.

…Füreden Horváthot, Győrben Rajnist és Révait, Pesten Dugonitsot, Pozsonban a’ Nevendék Kis Papokat, Bétsben a’ Hadi történetek íróját, Görög Demeter Uramat, Bárótzit, s mindenek felett Gróf Szécsényit láttam…Dugonits ősz ember, de ideje előtt. Haja és színe igen szőke lehetett. Nyájas ’s egyenes, de nem durva. Ha bántják, haragszik. Azon a képen, amely a Kovacsits: Merkur von Ungarn für das Jahr 1787. Tomo XII. vagyon, szerentsésen van találva; de a karja és sipkája a képet esmeretlenné teszi. Újonnan adja ki most Etelkáját, ’s néhol változtat, bővít, elhágy holmit. Révai száraz, szőke, görbedt, éles és alighanem irigy. Győrben a Normalis Oskolánál Rajzolást és Architecturát tanít. Társaságra veszedelmesnek nézem. Rajnis egy igen betsületes characterű ember, nagy Hazafi, ad excessum! Büszke, mert a maga érdemét esméri. Ha ki írásáról ítél, nagyon megtsalatkozik. Nem oly durva, nem oly mérges ő amilyennek mutatják írásai.

Aranka György /1737 – 1817/ buzgolkodó, de míveltebb izlésre nem jutó erdélyi író

   Sorban a második tudományos folyóirat Magyarországon a Merkur von Ungarn volt. Két évfolyamot 
(1786 és 1787) élt meg. A netről, G.

5. /319./

Kazinczy — B. Prónay Lászlónak. Regmetz, Oroszlán /július/ elsőjén 1790.

…Hamlet Pesten már minden Könyváruló Boltban, nevezetesen a’ Strohmayer Budai Könyváruló boltjában találtatik …Orpheusom első darabjába iktatott Levele Excellentziádnak, és az a bátorságos megszólítás, amelyet Hamletem fog elő mutatni, tanúság lesz afelől állandó időkig, hogy Excellentziád nem volt hűségtelen Hazafi. De ebbeli buzgóságának világosabb jeleit adhatja Excellentziád. Az írókkal közlött jótétemények, a’ Tudományoknak, Mesterségeknek, a Hazai Nyelvnek gyarapítása Excellentziádnak nem tsak nevét, hanem hazafiúi érzéseinek tsalhatatlan jeleit is fogja a’ Maradékok idejekre általtenni. Tisztelje meg Excellentziád leveleivel egynehány nevezetesebb íróinkat…Ajánljon fel Excellentziád egynehány aranyat egy Magyar Játszó társaságnak…Nem esmerek semmi darabot kegyelmes Uram, amely inkább érdemlené meg a játszást, mint Hamlet…Válaszát Kassáról vészem; és ha kérésem meghallgattatik, repülök Pestre, hogy Planumomat magam is segítsem, különben tsak a’ Koronázás felé megyek le. Orpheusom 2-dik darabját Excellentziád Pesten Landerernél megkaphatja: a harmadik most nyomtattatik. Ajánlom magamat védelmező kegyességébe s maradok változhatatlan tisztelettel…

B. Prónay László / 1734 – 1808 / Kazinczy egyik pártfogója, akinek Hamlet fordítását ajánlja.

6. /425./

Kazinczy — Kis Jánosnak Regmecz, Jul. 27-d. 1793.

…ha visszatekintvén, elnézzük, húsz esztendő alatt mely utat tevénk, hah barátom! az kedvet önt a’ csüggedező szívbe. Még húsz esztendőt, s ez a’ míveletlen de szép, de gazdag örök, nem miáltalunk, hanem azok által, akiket példánk fog ide szítani, más alakot veszen magára, s csak várd, eljő a nap, bizony eljő, midőn szomszédink nem mondják többé, hogy bennünket nem ismernek. Készületlen minden. Lexiconunk szűk, szegény; Grammaticánk habzó, híjányos…írók és Olvasók, készületlenek vagyunk, ’s egészen készületlenek. Nincsenek Nyomtatóink, nincsenek Könyvárosaink, könyveinket csak az írók olvassák; bennünket gátol minden, semmi nem segél…. Ha talán tudni akarnád tőlem, mit nézek én legszükségesebbnek a szükségesek temérdek számában, ezt fognám felelni: Minél gondosabb fordításokat, egy két bírálgató Folyóirást ….Fordításunk sok van, de jó fordításunk kevés. Ilyenek a magaméi is. Midőn Sztellámat felküldém Webernek, úgy hittem, hogy az nem lesz méltatlan a’ javallásra: midőn nyomtatva látám, úgy irtóztam el dolgozásomtól, mint Geszneremet ’s Bácsmegyeimet nem nézhetem pirulás nélkül, még midőn azt látom is, hogy mások ezt csudálgatják. Én minél hívebb szeretnék lenni, ’s ez beszédemet darabossá teszi; mások úgy akarják, hogy minél szabadabb legyek, ’s csak a’ gondolatot hozzam által, mintha a magamét adnám; engedek nekik, ’s sem hív nem vagyok, sem nem szabad…Fogadd el még egyszer hálámat megelőző barátságodért, ’s hidd, hogy az a’ nap, mely téged karjaim közzé hozott, nekem felejthetetlen napom lészen…

7. / 463./

Kazinczy — anyjának. Budán, Febr. 25-dikén, 1795.

…betegeskedésemből csaknem egészen felgyógyultam, sietek Asszonyámnak ’s Uram Bátyámnak kegyességeket megköszönni. Az a bajom, amelyet említék, szokott aranyér volt; de mivel jókor vettem elejét, ’s az az orvos, aki fogházunkba rendeltetett, mind igen értelmes, mind igen hív és szorgalmatos gyógyító. Ez idén nem kínzott meg úgy, mint tavaly éppen ilyenkor. Nem is feküdtem belé; de erőm nagyon elfogyott, mert 14 nap alatt alig ettem valamit. Már alkalmasint térek magamhoz, és úgy hiszem, kevés napok alatt egészen helyre fogok állani…Az a szoba, amely nékem rendeltetett, az alsó soron vagyon. Valaha két Franciscánus szerzetesnek szolgált lakásul, mert két szoba volt; de a’ közfal által vagyon törve, úgy hogy most már egy, és oly nagy, mint az én Regmeczi hálószobám kétszer. Két nagy és világos ablaka vagyon, ’s az elégségig fűttetik mindennap két ízben. Tulajdon ágyamon hálok, és oly ebédet ’s vacsorát ehetem, amilyet főzetek, ’s valami enni valóra szükségem vagy kedvem van, hozathatok. Agens Nizsnyánszky Ur tokaji borral tart. Író szerszámaim ugyan nincsenek: és ezt nagyon érzem, de ő Excellencziája Almásy Pál Úr bennünket könyvekkel tart, és egyebünnen is a szabados könyveket megkaphatjuk, mely magánosságunknak milyen enyhítésére van, könnyű elképzelni. Az Almásy Pál Excell. könyvei mind német nyelven írt utazások…Egyéb enyhítések említése alatt elfelejtém mondani, hogy mindennap három ízben látok embert. Reggel az a’ Tiszt Ur, aki alatt vagyok, és a mosdani való vizet hozó katona cseléd jön hozzám, megtekinti, ha nincs-é bajom, nincs-é valamire szükségem; — délben ugyancsak az a’ Tiszt Úr, vagy a vele együtt szolgáló városi Kommisszárius hozatja bé az ebédet, és estve levetkeztetéskor a’ vacsorát. Embert látni, velek beszélni, ilyen állapotban nem csak enyhülés, hanem szerencse. Ez és a’ könyv, ’s az álom, mely gyakorta Regmeczre viszen vissza, életemnek igen nagy gyönyörűsége. Az a kis szerencsém, hogy festeni tudok, ’s verseket írok, nagy gyönyörűségemre van most. Klopstocknak egy énekét, melyet könyv nélkül tudtam, lefordítám, úgy holmit Wielandból…

      „Kazinczynak a fogságból írt levelei közül ez a legnevezetesebb…” V.J.

8. /481./

Kazinczy — anyjának. 1798. ?

A zöld és veres posztót félre tették azért, mert elég ruhám van, a csizmát is. Ha a Miklós nadrágja mértékére varratna az Öcsém valami olyan melirt színűt, aminek nem kell sok kefe…Az apáca derelyét a Borzas magához vitette, egyenként feltörték, ha benne nincs e valami és úgy adták 4. hét múlva ide. — A 26. darab könyvet vettem. Az itt nagy kincs. Ismét tehet az Öcsém próbát egynehánnyal, de írás benne ne legyen, hanem egy olyanba, amiről nem lehet kétség, hogy ide adják, legyen ez. Victoire Kaz. d. 1798. hogy tudjam a’ napját az esketésnek….Őrizze magát Asszonyám minden veszélytől, kivált azért, mert nagy test. Az Asszonyám pohara keserű. Az Isten tegye édessé már egyszer. Bizony nekem az Asszonyám szenvedése a’ legérzékenyebb kínom. Adieu édes Asszonyám. Csókolom a’ legkegyesebb Anyai kezeket. és az Asszonyám neve lesz végső sóhajtásom, akár itt leszek oda, akár szabadságban. Ferencz…

9. /556./

Kazinczy — Kozma Gergelynek. Regmecz, 19. xbr. 1802.

…Correctiót! correctiót! Erre törekedjünk untalan! E nélkül semmit nem ér munkánk; e nélkül nem ígérhetünk magunknak halhatatlanságot. Vegye az Úr a’ legszívesebb barátság és becsülés jeléül, hogy az ide zárt jegyzéseket küldöm. Nem vagyok én Dictátor: de érzem, mennyit kellett volna annak köszönnöm, aki mikor pályámat futni kezdettem, így kapott volna hónom alá. De ezek a’ Jegyzések egyedül az Úrnak valók. Ismét azt mondom, amit első hangzattal mondottam az Úrnak: «A mi lelkeink rokon lelkek.» Sokaknak az ilyen meg fogná bántani büszkeségét. Éljen az Úr szerencsésen. Válaszát Ér-Semjénben várom, hová, mihelyt az út engedi…

Barátságos Jegyzések a Kozma Úr Szerecsen Rabjaira. Nem tetszik a Név. Nem eléggé jegyzi ki, amit kellene. Kotzebue a maga Drámáját aligha Neger-Sklaven-nek nem nevezte; a Magyar fordítás titulusa pedig ezt teszi…

Kozma Gergely / 1774 – 1849 / unitárius lelkész

August von Kotzebue (Weimar, 1761. május 3. – Mannheim, 1819. március 23.) német író, drámaíró. G

10. /588./

Kazinczy – Kis Jánosnak. Ér-Semlyén Ápril. 6-d. 1803.

…Örvendj, édesem! És nem csak Literatúránknak örvendj, hanem örvendj Magadnak is. Mert ha a Te Berzsenyid csak titokban írogatta is, és Néked vezérlésed nélkül, verseit: őt a Természeten kívül bizonyosan leginkább és legközelebb a Te példád szólította a Múzsák’ tiszteletére…Első dolgom / a levél/ megolvasása után az volt, hogy leírjam. A mai posta viszi az én Virágomnak, ki nem kevésbé érdemli mind szeretetemet, mind becsülésemet, mint az, kinél jobban senkit nem szeretek, s becsülök…Virágon kívül még nincs egy poétánk is, aki a Horátz lantjának méltóságát érzette volna…

11. /743./

Kazinczy – Budai Ezsaiásnak                      Ér-Semlyén, d. 31. Mart. 1805.

…Szent tisztelet támadott bennem az Úrnak Prof. Úrnak testvére eránt, midőn a’Nádasdi Tamás’ Articulusát elolvastam. Az ott előhordott dolgok nem tartoznak ugyan Hazánk’ történeteinek homályba rejtett szakai közzé: de ami előadatik, bőven adatik elő… Rogendorff, és az a’ Török Bálint, akik ottan előhozattatnak, az én kedves Sophiemnak Ősei voltanak. Török Bálint II. Lajosnak Custos Corporisa volt a’ Mohácsi ütközetben, ’s török fogságban holt-meg; ennek fija volt az, a’ kiről ott szó esik…Csokonayt maga a’ természet szülte Poetának, és az a’ történet, hogy ő az Urnak Prof. Urnak tanítványa volt, arra a’ nevezetes megjegyzésre emlékeztet, hogy a’Természet a’ jó főket néha egyszerre és nem egyenként szüli. Mikor ő volt a’ Debreczeni Iskolában, akkor Debreczennek igen számos nagy fijai voltanak. Az Úr Professzor Úr oktatta, vezette; magok pedig egymást buzdították, ’s a vetélkedés túlhaladtatta vélek magokat…Méltóztassék az Úr Prof. Úr engemet nagy becsű barátságában megtartani. Maradok igaz tisztelettel, az Úrnak, Prof. Úrnak

            Budai E. / 1766 -1841/ tanár, lelkész. Műve: M.o. históriája.

            Csokonai nekrológját Kazinczy a Magyar Kurir-ban közölte.

12. /934./

Kazinczy — Szentgyörgyi Józsefnek. Széphalom, Jún. 10d. 1806.

…Én ma negyedfél órakor reggel hagytam el Kázmért, s ide költözködtem. Sem ajtóm nincs felverve, sem ablakom: de az építés gondjai azt kivánják hogy jelen légyek, ’s jelen leszek. Ha Napóleon tavaly sok ideig sátor alatt ülhetett, még pedig a’ híves és nedves holnapokban, miért ne én a’ hévekben a’ bolthajtás alatt?...

A’ Hazai Tudósítások írója Kultsár István Úr — (ez előtt három esztendővel még nevelője a’ Gr. Festetich György egyetlen fijának) — oly forma szolgálatot készül tenni a’ hazának, mint az Allgem. Literatur Zeitung vagy az Annalen der Literatur und Kunst in den Oesterr, Staaten. — Nunciumát én csak harmadnappal ezelőtt láttam. Holnap küldöm Újhelybe a fél esztendei bért, minthogy leveleimet ide Újhelyből fogom venni; ’s magának Kultsárnak is örvendő levelet írtam szép szándékáért…

13. /1586./

Kazinczy – Döbrentei Gábornak. Széphalom Nov. 13-d. 1809.

…Én minden Esztendőben szeretném egyszer látni Bécset, s midőn belé léptem, még mindenkor nagyobb gyönyörűséget érzettem, mint az ifjú a’ Bálszálába léptekor…Ne hagyja az Úr hiú álommá válni azt a’ reményemet, hogy criticus írást fogunk olvashatni magyar nyelven. Menni fog az, csak jól kezdődjék…Elő kell venni a Bécsi Annálisokat eleitől fogva, ’s le kell fordítatni a magyarországi munkák recensiójokat…. Az Úr volna a’ Redacteur, ’s osztaná ki a’ lefordítandó vagy kidolgozandó darabokat. Menni fog az, csak kezdjük valaha, mert sokan óhajtják…Egy vendégem, ki 19. Aug. hagyta el Bécset, azt beszéli, hogy Napóleon Gróf Sinzendorf Prosper volt ministernek vizitet ada annak hálája fejében, hogy ministeriumunkban ő a’ háború ellen votizált…Első esztendőben csak 4 füzettel lehetne kezdeni a’ Lit. Zeitungot, oly ígéret mellett, hogy más esztendőben 12 füzet fog megjelenni. – Ajánlom magamat becses barátságába.

14. /1835./

Kazinczy – Cserey Farkasnak. Széphalom, Sept. 10d. 1810.

…keserves csakugyan, édes barátom, látni, hogy kevés fejeket kivévén, a’ Nemzet Masszája elébb nem megyen. Az az Erdély különös Ország lehet, és nekem megmagyarázhatatlan. Ha Te s Zsibó, ’s Barcsay ’s Sípos forogtok előttem, akkor Erdélyt nagynak képzelem… De mi által kellene tehát azt, ami lethargiába süllyedett és süllyesztett Nemzetünket electrizálni, mert az a’ sok semmire való Román és theatrumi darab, melyet azoknak Irójik, Fordítójik, a’ nyelv grammaticájának ’s a’ könyv csinálás mesterségének értése nélkűl, mindég írnak és mindég egyformán rosszul…Semmi nem volna pedig hasznosabb, mint a’ Recensiók, még pedig kíméletlen tónusban, ha nem vastagon is. A’ Bécsi Annalisok’ élességét némelyek kárhoztatják. Nem én; én azt nagyon szeretem. A’ mi kedves Uralkodónk Monarchiájában felette sok a’ himpellér Író; ezeknek korbács kell. Ne hidd, hogy úgy majd kevesen mernek írni ’s elhallgat a’ jobb Iró is. Irni mindég fognak …

Rokonodat, Mélt. Cserey Miklós Urat, szeretném közelebbről ismerni... Szerettem volna parancsolatodat teljesíteni az Opálok eránt hozzá. Te tapasztaltad melly drágák. Tettem próbákat; lehetetlen boldogúlni. Engem, a’ ki tudom, hogy 1786 előtt még nem tilalmaztatott ásások, mely olcsó volt az, ez még inkább rettent mint ha ezt nem tudnám. Neumányi egy követ ilyet 30,000 n. tarta a’ mi Udvarunknak ’s a’ Berlíninek. –Mi gyógyúlunk: de egésségünk még mindég gyenge. Nekem kivált a’ tüdőm rosszat igér. – Élj szerencsésen, kedves barátom. Feleségednek, Ipadnak tiszteletemet bémutassd.

Szent Páli Úr kezedbe adta-e már Leonardus Aretinust?

Sipos Pál latin versíró, híres tardosi ref.prédikátor

Cserey M. kormányszéki tanácsos, ítélő-mester. Az erdélyi o.gy.ben az ellenzék egyik oszlopa.…Kazinczy egy szép szonettben meg is énekelte őt

Kenderesy Mihály…5 sor méltatás…sokat fáradozott az erdélyi játékszín megalapításán

Jegyzetek a 21 kötetes műben

13 sűrű sor. Kovacich kézirat-gyűjtő útjáról és annak a Hazai és Külf. Tudósításokban olvasható visszhangjáról szól. „Méltó, hogy ily igyekezetet kiki gyámolítson” – fejeződik be a tudósítás.

15. /2126./

Kazincy — Vida Lászlónak. Széphalom Jan. 12. 1812.

…Oh barátom, mi a’ mi nyugodalmunk, szerencsénk, boldoságunk, ha attól

retteghetünk, hogy szíveinknek az az Idoluma (a’ Haza ’s a’ Nemzet) velünk vagy utánunk kivész, és amit annyi incselkedések által olly sok századok sem tudtak eloltani, most, mint egy megvénûlt, erejében kiholt Oroszlánt, még a’ szamár is halálra rugdos! — Teremtsen az Isten a Hazának védelmezõ bajnokokat, ’s boldogságunkat tégye tántoríthatatlanná. Az másként meg nem esik, hanem úgy, ha tanúlni ’s a’ Virtust mindennek elébe tenni fogjuk. Nem sétálhatok én úgy erdõmbe, hogy azt a’ fát, a’ melly alatt Vida és Szemere barátim ûltek, és a’ hová mentünkben a’ csudálást érdemlõ emlékezetû Vida a’ Batthyány Aloyz Beszédét elrecitálta, gyönyörûséggel meg ne pillantsam. Szemere azt ígérte, hogy szüretkor itt lesz. Nem volt. Megszûntek levelei is, mert Philologiai Dissertatio fogta-el ’s Péczelre készûl.

— Bennünket, édes barátom, az égnek közelebb kellett volna egymáshoz laknunk hagyni; hidd-el, hogy ámbár én Palit, kivált azért, mert Poeticus ízlésünk igen egyez, igen szeretem, talán inkább, mint minden más hasonló ízlésû barátimat, de Téged is….Engedj nekem egy kérést, édes barátom! Az abból áll, hogy a’ Desőffyhez írott Epistolámnak elsõ pagináját, az Orczy Bugaczi Csárdáját egészen az Arcáshoz írt Epistolát is, írd-le nekem kezednél lévõ Manuscriptumomból, ’s minél elébb küldd fel postán. Azért kérem leírva és nem in Originali vissza a’ magam írását, mert ha az én írásom nálad marad, ha elvesz is postára teendõ leveled, nem vész el a’ kidolgozás. Magamnál ez a’ 3 darab meg nincsen, ’s csak tõled várhatom. Most Epistoláim foglaltak-el, ’s kieresztéseket forgatom elmémben. A’ Desõffyhez írt Epistola nálam meg van…

/ 15/ Jegyzetek a Válogatás-kötetben

Vida László a magyar játékszín egyik fő pártfogója, egy ideig fővárosi igazgatója. Sokat áldozott a nemzeti ügyért.

Batthyány Aloyz, a szabadelvű mágnások jelese, műve: Ad amicas aures

Gustermann, Piringer és…az itt megnevezett írók történelmünk hiteles adatait, sőt a törvények világos szavait is elferdítették nemzetellenes munkáikban

Jegyzetek a 21 kötetes KazLev-ben

2126. 223. lap fölül 3. sor: Vida a Batthyány Aloyz beszédét elrecitálta.

Batthyány Alajos grófnak két beszéde jelent meg nyomtatásban: 1. Oratio comitis 1790. habita, Posonii, 
1790; — 2. Oratio boni civis et veri nominis christiani . . .Posonii, 1791. Megjelent magyarul is, németül is; 
a magyar szöveget lásd a Magyar Kurír 1791. évf. 13. számában. V. ö. Szinnyei J. id. m. L köt. 694. hasábjával.

16 /2351./

Kazinczy — Kis Jánosnak. Ér-Semlyén, Dec. 2-d. 1812.

Kedves Barátom, alig pihentem meg Széphalmon Bécsi útam után, midőn érkezik a levél, hogy az Anyám, egy hetvenhárom esztendős nagylelkű Matróna, Novemb. 14-d. megholt. Leszaladtam ide, s azolta itt vagyok. Belé fogván az osztály dolgába, mely eddig szenvedett bántásimnak véget vet ugyan, de terheimen nem sokat könnyít, mert heten osztozunk. Én fösvény nem vagyok;

boldogabb vagyok, minthogy ragyogni akarhatnék, s talán tisztább lelkű, mint hogy a’ cura habendi gyötörjön: de három gyermekem van, ’s fél esztendõ múlva négy lesz. Tudom, hogy jó ember kezében a pénz felette jó portéka; s mely idõket, barátom, oh mely idõket érlünk! — Engedd ezt tudatni Rumi barátunkkal, ki gondban lesz, hogy ismét sok idõ olta nem vette levelemet…

Rumy Károly György ev. lelkész, tanár a Monumenta Hungarica kiadója

17. /KazLev CD-n nem található/

Kazinczy - Döbrenteinek Széphalom, máj. 20-d. 1814.

…Látogatása Szemerénél, Kriska…”Hallám másnap, hogy némely pajkos férfi és asszony szörnyű lármával vitte ágyba…” a pontozás feltehetően Váczyé. „Pali lakodalma elő testvérének fia eskettetett össze 142 vendég jelenlétében.” Trattner reméli, hogy munkái elég előfizetőt kapnak. „Palinak felolvastam a Hamlet első felvonását, jambusokban, Schégel után.” Séta Sophie-val a városban. Szeretne találkozni Döbrenteivel és Wesselényivel. „Vályi Nagyot szeretem, de csak magam akarok lenni veletek.”

Négy rövid jegyzet egészíti ki a szöveget. „Kihírdette Döbrentei azt a pályázatot, amelyre Katona beküldte a Bánk bán-t.”

18. / 2779./

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Nov. 26d. 1814.

…A csomóba Bácsmegyeimnek egy nyomtatványát tettem, hogy ha talán még nem láttad, láthassd; azután pedig küldenéd Doct. SzentGyörgyi Úrnak Debreczenbe; minthogy a Te exemplárod még Pesten vagyon…Nov. 3dikán reggel Báró Wesselényi Miklós, Miklósnak egyetlen fija (Velenczéig ’s Verónáig tett útjából jövén Pestre) gyalog sétála fel nevelőjével Pataky Mózes Úrral dombomon. Szekere Újhelybõl Ura nélkûl jött későbben. Midőn én Zsibón valék… Három teljes nap mulata nálam… W. látta Superint. Kist, Himfyt, Berzsenyit, minden Iróinkat Pesten…Gessnerem után, mely most nyomtattatik, Ossziánomat fogják nyomtatni két Kötetben. Poétát, régi Poétát nehéz értelű ’s tónusú Poétát úgy kell-e fordítani ’s szólaltatni, hogy a Szent Mihályi Predikátor’ hallgatóji is megérthessék. Az Erdélyi Muzéumnak egy Recensiója jöve-ki, de az csak kézírásban forog az emberek között. Azt nagy nevetések között olvastam, noha Erdélyi Correspondensem csak fragmentumait küldte meg…Nem tudsz-e nekem javaslani egy francziáúl tisztán beszélő Gouvernante leányt vagy asszonyt? Gyermekeimet ki nem adom a háztól, s franczia nevelést akarok nekik adni; nem ragyogót, de francziást. Azt kívánnám, hogy tiszta accentje legyen, ’s legalább muzsikát, ha lehet, festést is tudjon.…

Dessewffy J. / 1771 – 1843/ nagy műveltségű főúr

19. /3228./

Kazinczy — Horváth Endrének. Széphalom, Jún. 8d. 1816

Imhol egy nyomtatványa Vidához írt Epistolámnak…Leginkább azt tegyük pedig, hogy ha valaki azáltal amit állítunk, meg nem győzettetik, ne akaratját vádoljuk, hanem csak megtévedését mutassuk ki. Vádoltathatik ugyan olykor az akarat is: de hogy az vádoltathassék, szükség, hogy magát igen világosan nyilatkoztassa ki megátalkodottnak…Énelőttem alig van szebb míve Literaturánknak, mint Szemerének a’ Reményhez írt Sonettóje; ezt a maga nemében értvén s Kisnek Hajós-Énekét csaknem úgy kedvelem mint Menyegzői szép dalát-e vagy Ódáját? Hány Olvasó érti a két elsőbb megnevezett Versezetnek csak nyelvét is? S Berzsenyi nem volna-e erőltetett, érthetetlen? Én Berzsenyit nagy Költőnknek tartom, ’s szeretem...

Élj szerencsésen, ’s díszére, s javára annak a nemes nemzetnek, melyet te szentül szeretsz, és a’ mely Téged szeret. Ne tagadd meg tőlem azt, amire méltóztattál. Legyenek egyek szíveink…./német szöveg és a második dátum következik. G./ …Te is azzal terhelsz, hogy én Kisfaludyt úgy szeretem dicsérni, hogy gyalázásának sem vagyok nagy nem-akarója. Az, aki ily elevenen érzi K.-nak írásaiban a’ szépet, nem csuda ha ilyen elevenen érzi a’ Nem-szépet is; az aki tartalék nélkûl magasztalja, ami tömjént érdemel, szabadon kimondhatá az ellenkezõt …Régibb írásaimat ’s a’Herderi Pályaírást javallod: vétkesnek kiáltod sok újabb dolgozásomat. ’S én azt fogom e mondani, hogy engem H. dicsér, de úgy hogy gyalázásomnak nagy nem-akarója? Nem mondom azt: azt mondom, hogy az vagy a’ minek lenni a’ jóknak illik. Fari, quae sentiat — és ezt azért, ne quid res publ. detrimenti capiat. Kivûl: Tisztelendõ Horvát András Téti Plebanus Úrnak Pest, Gyõr Tét

Horvth E. a hexameterben írt Árpád /1831/ költője. Váczy évszámot nem közöl: 1778 - 1839

20. /3618./

Kazinczy – Buczy Emílnek. Széphalom Jún. 28-d. 1818.

…N. Úr (Téti Plebanus Horvát Endre Úr Győr mellett) nem szereti a’filagoriát; vastag falú, nyikorgó vitorlájú Udvarházakat, puszpáng karimás kerteket szeret, hol bőven terem répa és petrezselyem, szilva és dió. De ezek a’ kertek, ezek a’ nyikorgó vitorlájú Udvarházak is filagoriák voltak valaha, ma nem azok: ’s ne örvendjünk e annak hogy Tatának Armídai Tündérkertje van? Mi csak azt tartjuk jónak, szépnek, a’ mi szokott….Tud. Gy. Kiadóji oly tendentiát gyanítatnak, amit minden nem kedvelhet. Már két Írót ismerek, aki arról gondolkozik, hogy egy új Holnaposírást kezd, kívált ha a’ mi Döbrenteink újra hozzá nem fog az Erd. Muz. folytatásához…

Ma 17 esztendeje hogy 2387 napi szenvedésim után eleresztettem. A’ bölcs tisztelettel tekint-vissza élete’ elmult szakára, ’s a’ mennyei végezések ellen nem zúgolódik. Elbutúlás nélkül is lehet azokat tiszteletre méltóknak találnunk. Engem el nem hagyhat soha az a’ theodikaeai hit, hogy mind jól van, ami van. ’S egy szeretetreméltó asszonyt lelvén feleségemben ’s lelkes gyermekeket Eugénia és Thalia ’s Emíl és Antonín gyermekeimben, mert az ifjabb Iphigénia és a’ Jún. 13d. született Bálint felől még nem szólhatok, meg vagyok békélve sorsommal…Csak addig élhetnék, míg a’ nevelésen keresztül vihetem a nagyobbakat.

Buczy E. /1782 – 1839/ kegyes rendi tanár, az Erd. Múzeum egyik alapítója

21.

Kazinczy – Döbrenteinek Széphalom, jan. 19-d 1820

Prof Vályi Nagy Ferenc Urat ma temetik. Magholt jan 15-dikén…teológus emberben én még soha nem láttam tisztább erkölcsű s igazabb karakterű embert…Szemerét és Kölcseyt szabadabban kellett volna eddig is hagynom…/Összekülönbözés a Mondolat miatt…/Miben van tehát az én hibám?...Literatúránk barátai őgyelegve mentek útjukon, mint a vak szokott. A rettenetes pedantéria mindeniket óriásnak nézete megával. Éles és csípős vérem nem nézheté csendesen, amit szemem nevetségesnek talált….1807 körül mag valék szólítva a Bécsi Annalisok által, hogy recenzáljak. Úgy hittem, hogy ez hozhat eszünkre is, egységre is legsikeresebben…Sok dolog marada ki az Orthologusok és Neologusokból, mert a Redactio 2 ívnél hosszabb értekezést nem veszen fel…ami elmaradt, tovább fogom előadni…tintámat úgy csinálom, hogy speciest hozatok /készen árulják a Specerey boltokban / esővizet töltök rá, s meleg helyen tartom, de be nem dugva az üveget. Különben széjjel pattanna. Ölellek…

A kötetből kiírta G. Jegyzet nincs a - Kaz CD-n nem található - levélhez.

22. /4249./

Kazinczy — Guzmics Izidornak. Széphalom Novemb. 4-d. 1823.

Guzmicsnak Kazinczy baráti tiszteletét.

Róma Pápát választa, Pápát koronáza*. Óhajtanám, édes barátom, látnád, mely elmélkedéssel olvasom én e czikkelyeket az Újságlevelekben, holott sok Protestáns társaim nevetni fognak a’ nekik érthetetlen czifrán…Olvasd ezek helyett inkább egy Ódámat:

Az esztelen Bölcs títeket, istenek,

Tagadni akarna. De ti felette meg-

Dördítitek bosszús ütéssel

A’ ropogó tüzeket, hogy Újhely

És a’ Hegyalják’ bérczei rengenek,…

Hadd fessem Dezsőffyt, és az ő Szent-Mihályát. Szent-Mihály Tokajon túl fekszik két órányira. Egyipti sík és termékenység. Tokajnak gyönyörű alakú hegye kékelleni kezd ide, a’ Miskolcziak, Egriek alig látszanak. Beregig, Erdélyig, Belgrádig nincs hegy. — A’ hely hatezer lélekkel, Dezsőffyt uralja…

Én ágyba estem, ’s feleségemnek köszönöm életemet. Ő az atyja stámenjei által kapa Orvosi tudományt, vagy tapasztalást. Forró nyavalya jöve rám, tüdő gyuladással, ’s 24 órával azután, hogy 65-dik esztendőmbe beléptem. Megvan ölve a’ nyavalya, de őrzöm magamat. Az asszony nemesebben van teremtve, mint mi, azt mondja Lessing Emiliában: ’s a’ természet csak abban téveszté-el munkáját, hogy nálok hígan vette a’ sarat. Nekem Sophie az áldás. Mi volna életem nélküle! Még jobb asszony, mint ő, nincs….

Ez az esztendő még jobb bort ada mint a’ tavalyi. Derünk Octób. végéig nem volt, ’s a’szem ép vala és sárga mind a’ négy szőlőmben, a’ szem teljesen megérlelt. Lesz-e borra szükségtek? Ha lesz, előre küldöm a’ mutatót üvegekben, mihelytt a’ bor kiforrja magát. És ha ti is érzitek a’ pénz szükségét, veszek én árában akár juhot, akár szarvas marhát, akár lovat. Szeretném a’ többek köztt, ha eggy mént kapnék tőletek. A’ hetven felé járó kis ember próbát tenne még, ha úgy nem hányná e le csődöre, mint 1818. midőn lovászomat kétszer repíté-le, engem soha nem, pedig voltam veszedelemben. Élj szerencsésen, kedves barátom. Reménylem, ez a’ melegen fecsegő levél érezteti veled hogy forrón szeretlek.

*XII. Leo 1823 – 1829 G.

Guzmicsot / 1786 – 1839 / 5 sorban méltatja Váczy.

23. / 4692./

Kazinczy — Zádor Györgynek. Újhely, 1826. oct. 6.

Mindeneknek előtte egy kérést. Jelentsd tiszteletemet ’s hálámat Vörösmartynknál. Nyugtalanul várom az időt, hogy Zalán futása ’s Cserhalma felől a’ Minervában szólhassak. Megjövendöltem első fellépésekor, mi fog válni a’ derék ifjúból, ’s ime teljesedve van. És mi lesz Ő még ezután…A’ Kisfaludy Sándor neve közönségesen tisztelt név… Zalánból elég volna három. Hexameter és Hősköltemény ..A’ Magyarische Gedichte is találna három négy vevőt. Ezt jó volna tudatnotok valamely könyvkereskedővel…Auróra maga marad, de óhajtom, maradjon! Én Anthologiává változtatom Hébét, ’s ismért darabokat is szedek fel…Nem hittem, hogy Verseim közül ennyit vesztek fel. Nagyon örülök, hogy kérésemet tevém; így megigazíthatom amit felvevétek A’ Tanítvány és a’ Szabad Erdély Aurorában hibákkal elhalmozva jelent-meg. Némely darabjaimon külső indítás nélkül tettem változásokat. Venni fogod a’ kis csomót még e holnapban, de kérlek, hogy darabjaim ezen javítás nélkül ne vétessenek fel. Élj igen szerencsésen, nagy tekintetű barátom, ’s légy hitvesed bírásában igen boldog…

Zádor Gy. Toldyval együtt szerkesztette a Handbuch-ot

24. / 4751./

Kazinczy — Guzmics Izidornak. Ujhely Martz. 16-d. 1827.

… A Szalluszt’ fordítása érdeméről vagy vétkeiről csak az ítélhet, aki Szalluszttal jól megismerkedett, az pedig, nem mindennek dolga… Előfizetésre ereszteni nem látom illetlennek, de sikertelennek; tudniillik a’ szokott módon. Kapitány Csehi barátomnak volt egy jó gondolatja, ’s azt készülék követni. Az, ím ebben áll: Az előfizetést nem az Újságokban kellene hirdetni, hanem tíz, húsz, harmincz barátot keresni, kik bizonyos számu exemplárok’ árát vagy elõre beküldenék, vagy érette feleljenek… Száz előfizetőt a’ két hazában kapunk, bármely áron árultassék a’ könyv …Én Bacsányinak barátja nem vagyok, ’s barátja neki nem csak mint Írónak, de mint Embernek is, nem lehetek. Fájt nekem, midõn hallám, hogy nyomtatás alá ide küldött Verseit már olvasák, ismerék, ítélgeték, minekelõtte sajtó alá mentek. Minekelőtte Zalánt láttam, mint a’ Tunísziászt, azt kérdém magamtól, hogy a’ Mythologia Isteneinek híjokat Vörösmarty és Pyrker mint fogják kipótlani; s így értem, mit akara az elsõbb a’ maga Tündéreivel. Rossz pótolék; de jobbat V. nem találhatott, ’s nem lehetett-el nélkûle. Zalánnak Ossziáni kezdete engem igen kedvesen lepe-meg; csudálom, irígylem azt, valamint könyüségét. De igen is, hogy azt is csudálom, hogy ez a’ lelkes ifju a’ maga Epószával ily hamar elkészûlhete, hogy azt illy hamar kieresztheté. A’ könyv másodszor jelent meg, a’ mennyire tudom. Vallyon törlött e sokat? Én azt szerettem volna, hogy Zalánjában leltem volna több nyomait Homérnak, nevezetesen azokat a’ Homérban olly szép Similéket. …Gróf Dezsõffy Aurél és két férfi ifjabb testvére skárlátban fekszenek. Úgy rettegem a’ rossz hírt, mintha atyjok volnék.

Kazinczy mintegy 30 év óta foglalkozott Sallustius fordításával, anyagi tehetsége nem volt a kiadásához. V. J. /Kazinczy levelei más okot mutatnak. G./

25. / 5391./

Kazinczy — Kis Jánosnak. Széphalom Aug. 18d. 1831.

Tisztelt kedves barátom,

Én és az enyéimek élünk, de mely idõkben! — Engedd festenem, mik történnek itt. Összebeszélénk Szemere és én, hogy Pestrõl együtt jõjünk; õ nem annyira dolgai miatt akara jönni Zemplénybe, Ungvárba, Szathmárba, mint egésségére nézve, mely tavaly a’ nyári holnapokban tett útazás miatt igen sokat nyere; és azért hogy felesége’ rokonait láthassa. Elhagyánk tehát Péczelt Június 12-d.; ’s Június 29-dikén értünk Patakra. Már ez nap meghallánk Szerencsen, hogy az orosz ajándék pusztítja Tokajt és Zemplénynek némelly más helyeit is, de azért csak jöttünk: de Patakon már bõvebben hallván a’ hírt, én is, Prof. Somosy is kérénk Szemerét, forduljon vissza; mit fogna tenni, ha bé eresztenék ugyan Ungvárba, de nem ki… Hetekig voltam elszigetelve Ujhelytõl ’s a’ postáról, ’s így az egész világtól. Végre Aug. 10d. a’cholera ide is áltcsapott, ’s az õrök Abauj és Zemplény közt megszûntek. — De halld mi történt Kassán, és így más helyeken. Kassa eggy csuda formájú fedeles szekeret csináltata, melyen a’ cholerások az ispotályba vitessenek…A’ külvároson lakók most felcsõdíték a’ Bárcza szomszéd faluban lakókat is, ’s bottal ’s vas villával jõnek, verik, megszalasztják az Orvosokat. Lehóczkit csak eggy vén assz. menté meg a’ bizonyos haláltól. A’ rossz hír szárnyan kél. — Zemplény meghallván ezt, tovább ment … Báró Meskó Antalnét is megtámadák, mindenét elvitték. Szeghy Imre Urnak tulajdon bacsója (juhásza) mind két szemét kiszúrta, Meskónéhoz vitték (a’ kettõ közt legkissebb titkos ismeretség sem volt) hogy Meskóné lássa az ezen elkövetendõ iszonyúságokat, és adjon ki mindent, azután Szeghyt a’ Meskóné szemei elõtt szurdosták agyon. — A’ Vice-Ispány mingyárt a’ Cholera kiütésekor elhagyá Ujhelyt, hol mindég lakik, ’s Szapárynénak Velejtei üresen álló kastélyába vonta meg magát…

Itt is halnak az emberek. Két cselédem nekem is érzette a’ baját, ’s legifjabb Lajos fiam a’cholerát elkapta, de feleségem mingyárt hozzá látott, ’s a’ gyermek szerencsésen felgyógyúlt. Ugyan édes barátom, mikor fogják elhinni közöttünk némellyek, hogy jobb élni Weimár körül, mint Algir táján; hogy a’ lélek míveltsége hasznos, és nem káros! Ölellek tisztelettel. Az Isten tartson meg a’ legörvendetesb állapotban! Patakon csak Kézy Mózes hala el Júl. 31-d. és senki egyéb a’ Professorok közül. — Õk Július elsõ napján szét ereszték az ifjuságot, noha az examen Júl. 10dikére ki vala rendelve, ’s ezt magoktól tevék, igen bölcsen. — A’ szegény Kézy rég olta nem jó állapotban volt, ’s éltét elkeseríté a’ szerencsétlen házasság. Ez nap Prof. Nyírihez vala híva, talán reggelire vagy ebédre másokkal. Nyíri mondja: Hála Istennek jobban leszünk, mert a’ mennykövek megtisztíták a’ levegõt; de rendes, hogy a’ megholt Szolgabíró Kaszner házát azonfelül, hogy maga is meghala a’ cholerában, a’ mennykõ megüté. Erre Kézy összerogyott; fellocsolták. Önerejével méne haza. De ott ágyba esett, s estveli 7 órakor kimúlt. Magda él.

Magda Pál /1770 – 1841/ ev. igazgató-tanár Sárospatakon

Monográfiák

Berzsenyi Dániel életrajza. Erdélyi Múzeum, 1896. Recenzió

Írta Váczy János. A M. Tud. Akadémiától a Lévay-díjjal jutalmazott pályamű.

Budapest. Kiadja: a Magyar Tud. Akadémia. 1895. 8b, VI. 432 1. Ára 1 ft,

50 kr. A Könyvkiadó Vállalat pártolóinak évi illetményök fejében. A költőnek

Barabás rajza után készült arcképével.

Nagy szükség volt már Berzsenyinek egy ilyen szabású, a mai tudományos színvonalon álló és mai tudásunkat kielégítő életrajzára.…Váczy derék munkát végzett, de a művészi kéz nyoma nem látszik meg annyira művén, amint azt szerettük volna. A kézírat 1893-ban Gyulai és Beöthy bírálatai alapján akadémiai díjat nyert.…Berzsenyi életéről és írói munkásságáról 12 fejezetben számol be. Azokban nyomozza azon jellemvonásokat, amelyeket költőnk családjától és korától örökölt. Bemutatja a múlt század utolsó s a jelen század első 3 tizedének irányadó szellemeit a magyar irodalomban…Berzsenyi alakja oly kimagasló irodalmunk történetében s fejlődése meg működése mégis… kevéssé igazán ismeretes, hogy talán nem hiábanvaló munka….A legfontosabb pontot B. életében: mélakórjának keletkezését igen alaposan és szerencsésen fejtegeti Váczy. A beteg költőt ez időben csak két fontos ügy foglalkoztatta: Festetics György gr. helikoni ünnepélyei és Kölcsey kritikája… szerzőnk több helyütt nagyon is részletező. Egyes pontokban viszont szűkszavú. Ez egyenetlenség még akkor is sokat rontana, ha Váczy egyébként értene a művészi jellemzés titkaihoz. Sajnos, hogy ez utóbbi tekintetben sem mondhatom a legkedvezőbb ítéletet. Hiszen kétségtelen, hogy hibátlanul jellemez, ellenmondás nincs benne, de előadása egészben véve híjával van annak, amit melegségnek és művészi intuitionak szoktunk nevezni. Életrajzából megértjük Berzsenyit, de nem látjuk; sejtjük, de nem érezzük közelségét. A munka stílusa síma, világos; szerző kerüli a körmondatos s az egymásba fűzött mondatszerkesztést az egyszerű javára s e tekintetben kifogástalan. Nem tagadható, hogy hellyel-közzel fölfért volna egy kis lendület és szemléletesség. Ebben az alakjában is hézagot pótol Váczy műve s határozott nyereség szegényes biographia-irodalmunkra nézve.

Nagyvárad. Dr. Bemek Győző.

epa.oszk.hu/00900/00979/00369/pdf/1896_13_04_178-184.pdf

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Végigpillantás az osztrák–magyar monarchia alakulásának történetén. ...
www.tankonyvtar.hu/.../osztrak-magyar/osztrak-magyar-081204-583

1887–1901

A magyar irodalom. Váczy Jánostól

Részletek:

Arany, Jókai, Toldy Ferenc, Deák Ferenc

…Amily nagy átalakítást hajtott végre Petőfi a lyrában: ép olyat vitt véghez Arany az eposzban és balladában. A népies és művészi ő nála jelenik meg a legtökéletesebb öszhangban nemcsak a földolgozott tárgyak változatosságát tekintve, hanem a költői alkotásban, a verselés művészetében, a nyelv bámúlatos gazdagságában, erejében s bájában is. Nemzeti egyéniségünket a leghívebben és legplasticusabban kiemeli, s „mindent összeszed a hagyományból és népéletből, a miben nemzeti jellemvonás nyilatkozik és alkalmas a költői földolgozásra”. A hun-magyar és a Toldi-monda legjobban megragadja képzeletét s ezekből írja legfőbb műveit. Elbeszélő költészetünket ő vezette vissza a nemzeti eposzhoz előbb a Toldi-trilogiával, aztán a „Buda halálá”-val. Amannak előbb csak első és utolsó részeit írta meg 1846-ban s 1848-ban, a középső részen, úgy szólván, évtizedekig dolgozott s csak 1879-ben adta ki. Mind a Toldi-trilogia, mind a „Buda halála” valódi remekei s örök díszei irodalmunknak.

A Toldi-trilogia első részében a hős-idylli képek egész sorozata tárúl elénk. Ott látjuk a nagy erejű, nemes szívű ifjút, Toldi Miklóst, a kit testvére ki akar forgatni apai örökségéből, s a ki véletlenűl gyilkosságba sodortatik, de bűneért kiengesztelve az erkölcsi világrendet, lerázza kényszerhelyzetének jármát, a király udvarába jut s a diadal mámorát élvezi. A második részben a férfiú küzdelmének, hősiességének, tévedéseinek, vezeklésének, szerelmi convulsióinak vagyunk tanúi. Toldit Lajos király össze akarja házasítani az előtte ismeretlen Rozgonyi Piroskával, de ennek kezét negédes ötletből a harczjátékon másnak szerzi meg; azonban midőn meglátja, szerelme ellenállhatatlan erővel ragadja meg, Piroska férjét szabálytalan párviadalban megöli, miáltal örökre elválasztja magát kedvesétől, a ki lassan hervad el egy kolostorban. Arany ritka művészi tapintattal oldotta meg ez erős tragikai összeütközést. Toldi megsértette a lovagi törvényt, boldogtalanná tette kedvesét is, magát is, de azért nem semmisűl meg. Kolostorban vezekel bűneiért, mint alacsony szolga, az üldözés és önvád kínjai közt vergődik, de szenvedéseiben megtisztúl, visszavívja előbbi helyzetét, nyugalomba vonúl, de boldogság nélkűl. A harmadik részben előttünk áll az öreg Toldi unalmas nyugalmával, elégűletlenségével, a mint épen régi hű szolgájával együtt sírját ássa… az öregség évődéseinek, humorának jellemző s a megszólalásig hű rajzai, művészi és mégis népies zamatú előadása teszik e művet elbeszélő költészetünk legelső remekévé.

A „Buda halála” első része annak a nagy hun-trilogiának, a melynek már egész cselekvényét megalkotta Arany, de csak az első részt dolgozhatta ki. Buda megosztja Etelével az uralkodást, de a hűbéres Detre viszályt szít a testvérek között, s ez lesz alapjává Buda vesztének s Etele tragicumának. Buda ellopatja öcscsétől a Hadisten kardját, mire Etele iszonyúan fölindúl, bajt vív bátyjával, a ki megfutamodik, de öcscse megöli. E műben „a népmese egyszerű bája egyesűl a tragédia fenségével”. Nyugalmas epikai hangja, kerek compositiója, éles és eleven jellemrajzai a naiv eposzokhoz teszik hasonlóvá, de a „fordulatok erősbűlő drámaisága s a szenvedélyek fejlődésének beható, szabatos rajza az újkori művészre” vallanak Aranyban. A trilogia második részének, a „Csaba királyfi”-nak teljes vázlata s egyes kidolgozott részei, mint a „Keveháza”, a költőnek még emelkedését és izmosodását mutatják, s mind inkább fájlalnunk kell, hogy életének e legnagyobb alkotását be nem fejezhette….

Arany nagyobb epikai művei s balladái mellett folyvást írt lyrai költeményeket is, a melyek az egyszerűséget és fönséget, az érzelem komoly magasztosságát s annak ellágyúlását, a hangúlatok művészi vegyítését, az elegiai fájdalom, csöndes szemlélődés, lelki meghatottság mozzanatait oly magas fokon juttatják érvényre, mint alig néhány magyar lyrikus művei. Annak az állapotnak pedig, a melyben a kétségbeesés harczot vív a hittel, a tépelődés a reménységgel, a lemondás a bizalommal, Arany a legművészibb kifejezője nálunk. Lyrájának alaphangja az elegia, mely néha az ódáig emelkedik, máskor pedig humorban olvad fel. Legszívesebben családi életének boldogságát veszi lantjára, de hatásra nézve hazafias elegiái a legelsők. A fájdalom és panasz hangjának emelkedettsége az ő lantján szólt a legmeghatóbban…

A negyvenes években lépett föl a legtermékenyebb magyar regényíró, Jókai Mór, a kinek népszerűsége szinte páratlan összes íróink között. Rendkivűl gazdag leleménye, bámulatosan eleven, sokszor korlátlan képzelme, könnyed, élénk, soha nem fárasztó, de mindig mulattató elbeszélő tehetsége, a melyben lángelméje a legtöbb hatással nyilatkozik, nemcsak a magyar, hanem az egész európai olvasó közönséget meghódították. 1846 óta, mikor a „Hétköznapok” czímű regénye megjelent, egészen mostanáig folytonosan újabbnál újabb regényekkel s kisebb elbeszélésekkel fokozta az iránta mutatkozó érdeklődést. Körűlbelűl kétszáz kötet műve jelent meg már eddig, a melyek között vannak ugyan politikai, humoros költemények, és színművek is, de legnagyobb részét elbeszélő prózái teszik. E téren ugyanaz a nagy átalakúlás fűződik működéséhez, mint a Tompa, Petőfi és Arany nevéhez a lyrai és epikai költészetben. Jókai is fölfrissítő és gazdagító eleműl oltotta be a népiest elbeszélő prózánkba. Ő is kiválogatta a népmesék, mondák, jellemzetes kifejezések, közmondások, magyaros szólamok legszebbjeit és nagy számmal, művészi érzékkel s könnyedén, természetesen, eredetien alkotta át azokat saját czéljaihoz, mintha csak lángelméje mindent önmagából merített volna. Az idealis és realis élet festői színeit senki sem tudja élénkebben csoportosítani, előadását természetesebbé, folyékonyabbá és frissebbé tenni, mint ő. Nyelve tősgyökeres magyar. A népies szavak, sőt a tájszók nagy részét is használja és pedig mindenütt a maguk helyén. Elbűvölő ereje épen e mindenkitől érthető és élvezhető nyelv használatában, színezésének csodálatos pompájában s ezernyi változatosságában, mindent bearanyozó, kifogyhatatlan derűlt humorában, elbeszélő módjának a népmesékre emlékeztető egyszerűségében, átlátszó tisztaságában, páratlan elevenségében és világosságában rejlik.

Jókai nagy számmal írt történeti és társadalmi regényeket egyaránt. S nemcsak a hazai, de a külföldi életből is kedvvel válogatja tárgyait. Legsikerűltebb művei mégis azok, a melyeknek cselekvénye a közel múltban játszik, főként az ötvenes és hatvanas években, vagy az 1848 előtti s az 1848–1849-ki mozgalmas időkben…Regényei ma már valósággal közkincsek, a melyeket nemcsak a magyar, hanem a külföldi közönség is jól ismer…

…Toldy Ferencz (1805–1875) egyike a legnagyobb hatású magyar íróknak. Hű szövetségese Vörösmartynak és Bajzának, a kiknél a külföldi irodalomban nagyobb jártassággal bírt s mintegy összetartotta a régi és újabb irodalmi pártokat. Tovább félszázadnál működött az írói pályán, annyi lelkesedéssel és kitartással szolgálván irodalmunk s a magyar tudomány ügyét, hogy 1830-tól egészen 1875-ig alig történt e téreken valami nevezetesebb mozgalom, alig keletkezett egy-egy szépirodalmi, vagy tudományos folyóírat, melynek Toldy ne lett volna kezdője, vagy legalább egyik fő tényezője. Hazafi lelkesűlését a búvár szorgalmával párosította s 1830-tól haláláig nemcsak régi irodalmunk eltemetett kincseit támasztotta új életre, hanem majd minden régibb nevezetes magyar író műveit ő adta ki gondos szerkesztésben, az író életrajzával és méltatásával. Rendkivűli érdeklődéssel bírván irodalmunk és nemzetiségünk iránt: egész csoport írót tüzelt a munkára, irányt jelölve, eszméket adva nekik, pályája első felében inkább csak a szépirodalom, később a tudományok köréből is. Kazinczy óta nem volt oly erélyes agitatora irodalmunknak, mint Toldy. Rendkivűl sokat dolgozott, munkát munkára írt, az Akadémiának és Kisfaludy-társaságnak folyvást egyik vezére volt, különféle irodalmi vállalatokat szerkesztett a nyelvemlékek és történelmi kútfők kiadásától kezdve a régi magyar költők tára félben maradt gyűjteményeig s megalapította az oknyomozó irodalomtörténetet, melynek ő a valódi atyja.

Toldy pályájának épen ez az egyik legfőbb dicsősége. 1828-tól kezdve, midőn a magyar költészet vázlata „Handbuch der ungarischen Poesie” czímmel megjelent, folyton gyűjtötte adatait a magyar irodalom és tudomány történelméhez, hogy elénk állítsa a magyar szellem működésének teljes képét a legrégibb időktől napjainkig. Szinte legyőzhetetlen akadályok álltak útjában. Nemcsak hogy gyarló és töredékes kisérletek voltak előtte ez egészen új tudományszakban, de a régi irodalom emlékeihez sok helyen hozzájuk sem lehetett férkőzni; íróink kritikai vizsgálatával pedig csak az ő hatása alatt kezdtek szorosabban foglalkozni. S mind e mellett megírta irodalmunk történelmét a mohácsi vészig két kötetben, költészetünk történelmét pedig Kisfaludy Sándorig szintén két kötetben. Aztán rövid vázlatban közzétette a magyar irodalom egész történetét a legrégibb időktől kezdve napjainkig s ezzel megvetette e tudomány alapját, a mivel örök hálára kötelezte nemzetünket.…

A megzavart egyensulyt hazánk és a monarchia másik fele közt Deák Ferencz (1803–1876), a „haza bölcse” s államférfiaink egyik legnagyobbika állította helyre. Deák keveset írt, de minden sorát a tiszta értelem, világos fölfogás, páratlan logika, mély és igazi meggyőződés sugalták. 1833-tól kezdve néhány év kivételével haláláig folyvást az elsők közt működött nemzetünk jóllétének előmozdításához, az ötvenes évektől kezdve pedig 1870-ig ő volt a nemzet vezére. Mint szónok nem aratott ugyan oly zajos sikert, mint Kossuth, de azért a legnagyobb magyar szónokok közé tartozik. Elragadni nem, csak meggyőzni és fölvilágosítani törekedett hallgatóit, s e törekvés senkinek sem sikerűlt oly mértékben, mint Deáknak. Nem igen használt szónoki vagy költői díszítményeket, csak annyit, a mennyit – Csengery szerint – az antik józanság példányaiban is találhatni. Beszédeinek, államtudományi, publicistikai munkáinak, sőt még leveleinek stílje is gondos, bár egyszerű; több benne a szabatosság, mint a kellem, több a világosság és férfias lelkesűlés, mint az elragadó hév. De megvan bennök a lélek ama fönséges emelkedettsége, a hangnak ama meggyőző pathosza, melyekre csak az igazság mély sugalma képesítheti az írót és szónokot. Deák pályája nemcsak a magyar nemzet, de az egész monarchia történetével össze van forrva. Műveltségünk haladása, tudományos irodalmunk minden ágának föllendűlése és virágzása sok tekintetben az ő államférfiúi lángelméjének s politikai bölcsességének köszönhető.

A kötetben következik: A magyar színészet, Paulai Edétől

Tompa Mihály életrajza, MTA, Budapest, 1913. 303 oldal

A Tompa-monográfia címlapja

VI.
Tompa elbeszélő költészete

Tompa elbeszéléseinek csoportosítása. Népregék és mondák; költészetünk új iránya, Petőfi hatása. Tompa a mondai és népmesei elemeket vegyíti. A fogoly; Rétel patakja; Az árvalányhajról. Szerkezeti hibák. Az első kötet sikerének oka. Tompa eszményisége. Hogyan fogja fel a népies költő feladatát? A tulajdonképi regék tárgyai; általános emberi sajátságokat jelképeznek. A virágregék tárgyai. A vitorlás csiga és társai. A vándorlápról. A szegény és gazdag. A virágregék népszerűsége. Hosszabb elbeszélései: Szuhay Mátyás, A vámosújfalusi jegyző; Széchy Mária; Bosnyák Zsófia. Kisebb népies elbeszélései. Tompa lassanként eltanulja a művészi szerkezet titkait. Tolnai Lajos véleményének czáfolata. Három a daru. Történeti tárgyú elbeszélései. Hahóthy Farkas. Az özvegy és fiai. A futó csillagról. A vitéz stb. Legkiválóbb elbeszélései; balladái; részletes fejtegetésük. Tompa a jellemek alkotásában is nagyot halad. Elbeszélő műveit nem eléggé méltányolták. Beöthy Zsolt észrevétele. Összefoglalás.

Tompa költői műveinek több mint fele az elbeszélő fajhoz tartozik. Pályája első felében szelleme inkább e téren nyilatkozik, mint a lyrában. Még az ötvenes évek végén is ír néhány elbeszélő művet, mint a Három a daru, Jóczik Jónás futása, és így elbeszélő múzsája pályája kezdetétől a hatvanas évek elejéig, tehát mintegy tizenöt év alatt sugalja mindazt, a mit e fajban Tompától ismerünk: a nép- és virágregéket, hosszabb-rövidebb költői elbeszéléseket, balladákat. E művek tartalomra és szerkezetre különböző értékűek; de mint Tompa pályája egészben véve, úgy elbeszélő költészete is fokozatos fejlődést mutat az alkotás művészetében, a melynek titkait annál jobban eltanulja, minél mélyebben hat szelleme a nagy példányok s a népköltészet ismeretébe, s minél mélyebben fogja fel a való életet.

Műveinek e csoportosítása megkönnyíti Tompa elbeszélő költészetének tárgyalását, noha megjelenésök sorrendje nem teljesen egyez e csoportosítással. A Népregék és mondák czímű kötete oly műveket tartalmaz, a melyeket legegyszerűbben csak mondáknak nevezhetünk, s az ötvenes évek elején megjelent regék közül is többet ide sorozhatunk. Mind a mondák, mind a regék a természet csodás jelenségeit tárgyalják; amazokban Tompa a néphagyományokból, a népköltészet motivumaiból indul ki s a népmondaalkotó hit sugalmát követi, de a saját költői leleményével új alakba önti, legtöbbször egészen újra alkotja a népmondai anyagot. Emezekben szintén a természet tüneményeit magyarázza, bizonyos tündéries légkörbe állítja, de egészen saját képzelete után. Ide tartoznak virágregéi is, e félig epikai, félig lyrai alkotások. Ezeken kívül a balladák, beszélyek czíme alatt hosszabb-rövidebb elbeszélő költeményeit gyűjtötte össze, a melyeket egyszerűen költői elbeszéléseknek mondhatunk s közöttük néhány balladát s életképet is találunk.

A népmondák alapján írt művei először tették népszerűvé. Azon az ösvényen indult, a melyet Vörösmarty, Czuczor és Garay nyitottak költészetünkben. A demokratia eszméi egyre hatalmasabb fejlődést tűntetnek fel politikai, társadalmi, kivált pedig irodalmi életünkben, a mely ezidétt fordulópontra jut. A Kisfaludy Károly és Vörösmarty romanticismusa mind közelebb érintkezik a népköltészettel s mind inkább nemzeti irányt vesz. Költőink a magyar történelemből s a magyar mondavilágból veszik tárgyaikat, s a nemzeti versidom kezdi elfoglalni megillető helyét. Tompa éppen akkor jelenik meg a nyilvánosság előtt, midőn Petőfi lángelméje már nemcsak határozottan új irányba vezeti költészetünket, hanem egyszersmind uralkodóvá is teszi…Tompa mondáinak tárgya legtöbbször a természeti jelenségek csodás alakulása és csak egy pár művében köti Tompa a mondai elbeszélést bizonyos személyhez… Elbeszéli Tompa: hogy készült a Csörsz árka; a longobárdok királya, Rád s az avar Csörsz együtt győzik le az ellenséget s osztoznak a zsákmányon. Azonban Csörsznek az osztozáshoz semmi kedve, csak Délibábot, Rád leányát óhajtja jutalmul. Rád pedig azon föltétel alatt hajlandó leányát feleségül adni, ha Csörsz a Dunától, Rád lakhelyétől, vízen szállítja Délibábot a Tisza mellett álló sátrába. Csörsz temérdek embert hajt munkára s ásatja a roppant árkot; de midőn már a munka jó előre halad, az ég tüzes villáma leüti Csörszöt, Délibáb pedig bújában utána vész. A karcsai templomot a vízi tündérek azon a helyen építik, hol királynéjukat a gonosz szellem űzőbe vette. A király kútja nevét onnan kapta a völgyi forrás, hogy a vízéből merítő leányt ott szerette meg Mátyás király mint ismeretlen vadász.

Az isteni büntetés iszonyú keze súlyosodik a vele szembeszállókra, mint a bojtárra, ki az égnek dobott báránynyal együtt kővé dermed; az ünneprontókra, a kik Úrnapján is dolgozni akarnak; a pártatolvajra, ki a maga pártáját már rég elvesztette s a másét lopja el; a gazdag emberre, a kit megfog a szegény ember átka, mivel őt az éhhaláltól sem menti meg. De az elcsábított leány, a ki gyermekével együtt a várkastély előtti szikláról a mélységbe akarja vetni magát, midőn a csábító úrfi menyegzőjét tartja, szintén kővé mered. A bajmóczi fürdősnek pedig, ki a koldust elriasztja a víztől, összeharácsolt kincsei válnak kővé. Az egymással versengő rossz testvérek tulkai a lápba sűlyednek, s bömbölésüket folyvást hallják a vidéken, ha gazdag ember múlik ki a világból, s maradékai osztályra készülnek…

A Szent László már kevésbbé sikerült, a monda naivságának hímporát letörli a költő. Általán minél közelebb jut Tompa a népi felfogás naivságához, minél inkább megőrzi elbeszélésében azt az egyszerű bájt, mely a mondák csodás elemeinek hitgerjesztő hatásában nyilvánul; minél kevésbbé akarja saját leleményével a monda szálait újra szőni: annál jobban eltalálja a művészi hangot s annál tökéletesebb műegészet nyujt. Innen van, hogy midőn a népmese alapján szövi elbeszélését s megőrzi a mese vázlatát: kitünő művet ír, mint A jávorfáról vagy Az árvalányhajról. Mind a kettőben népmesét vesz tárgyul s igyekszik a közvetetlenség, egyszerű naivság báját megtartani előadásban, nyelvben, rhythmusban egyaránt. Az elsőnek művészibb a szerkezete, a másodiknak népiesebb a hangja. Emennek a szerkezetében még nem tud szabadulni régi modorától, a mely az elbeszélés kezdetében s befejezésében terjengősségre, áradozásra csábítja, a miről Erdélyi János nem ok nélkül mondja, hogy Tompa "a hallott mondát szépen körülprémezve adja".^[120] Csakhogy ez a modor előadását egyhangúvá, a szerkezetet elnyúlóssá teszi. A költő rendesen többet mond, mint a mennyit a művészi bevégzettség kíván. A mondákban lépten-nyomon találunk oda nem illő vagy felesleges versszakokat. Mintha azt hinné a költő, hogy képzelete működését nem tudja az olvasó követni, ha csak a legapróbb részletig meg nem magyaráz mindent. Érdekes e tekintetben, mennyire másképpen fogja föl Tompa a műalkotás törvényeit, mint Arany János. Midőn Tompa a Toldi estéjét olvassa, megakad szeme Toldi és az olasz vitéz párviadalán s úgy véli, hogy a mint Toldi az olaszt megöli, még egy versszakban láttatnia kellene a költőnek "a homokon holtan fekvő olaszt - a gyengébbek kedvéért". Arany János bizonyára csak barátja iránti udvariasságból mondhatta ez észrevételre, hogy Tompának igaza lehet; azonban műérzéke sokkal erősebb, semhogy barátja tanácsát követné. Tompa éppen "a gyengébbek kedveért" válik terjengőssé, a részekben aránytalanná, az előadásban mesterkéltté, a meseszövésben nem egy helytt lélektanilag igazolatlanná…

Kazinczyról

Nyugat · / · 1909 · / · 1909. 14. szám · / · FIGYELŐ

KUNCZ ALADÁR: VÁCZY J.: KAZINCZY FERENC 1909.

Váczy Kazinczyja előbbi biográfiájához, Berzsenyihez képest, igen nagy haladást mutat. Sokkal rendszeresebb, sokkal módszeresebb, bár a Gyulai iskolának egy-két sablonos jegyét ez is magán viseli… Minden életrajz (Váczy Berzsenyije és kisebb mértékben Kazinczyja is ) először jellemezte az apát, anyát s okvetlenül megtalálta bennük jellemük említett alkatelemeit és sietett azokat átörököltetni a fiúra. Az "ifjú kor" címmel ellátott bevezetés után a gyulaisok döntvényei értelmében, következnie kellett a szélesen, s mindig mentől szélesebben festett korrajznak. Ez a rész biográfiáinknak rendszerint a legsikerületlenebb fejezete szokott lenni, éppen kényességénél fogva. Váczy, míg e hibában alaposan benne volt Berzsenyijében, a reformkornak terjengős rajzát adva, dicséretre méltóan el tudta kerülni Kazinczyban, hol pedig sokkal csábítóbb az alkalom. Ez egyik legkiemelendőbb tulajdonsága új életrajzának: fel tudta fogni a korrajznak szerepét az életrajzban, csak annyit vesz fel belőle, amennyi Kazinczy egyéniségének megmagyarázásához szükséges.

… Kazinczy életrajzába sok érdekes adat csúszott be, de nem kapjuk azokat kellő beállításban. Például egyáltalán nem emeli ki azt a jelenetet, melyet Kazinczy oly művésziesen játszott meg, mikor hosszú fogsága után először érinté a hazai földet. "Kiléptem a hajóból - írja Naplójában - térdre estem, megcsókolám ujjam hegyét s a magyar földre nyomám a csókot". Ez a póz, az anyai földnek ez a közvetett megcsókolása, Kazinczy egyéniségére jellemzőbb, mint bármi, amit valaha tett. A kedves, naiv pózok mestere volt ő, ki egy jól megstilizált mondatért, egy csinosan kifésült versért, képes volt minden bút s bánatot feledni. E kicsinységekben való gyönyörködésével oly széppé, élvezetessé tudta tenni életét, hogy, noha rengeteg sok baja volt, mégis aligha volt nála boldogabb magyar író.

Egyéniségének ez az alapvonása benne van egész irodalmi működésében, s éppen azért nem merném az ő szerepét az irodalmi élet megalakulásában oly egyedülinek és öntudatosnak állítani, mint Váczy. Mindenért rajongó lelkesedése és száz irányba küldözgetett levelei, dédelgető sorai igenis támasztottak sürgés-forgást, mozgolódást, de ez csak irodalmi játék volt, melyet komollyá Bajzáék tettek.

Kazinczy…irodalmunk egyik legkedvesebb, legszeretetreméltóbb alakja lesz mindig, hacsak nem fogják ama fellegpiedesztálon tartani, hol szétfolynak a kontúrok, s hová csupán a magunkba diktált, értelmetlen, de kötelező bámulat ér fel. Váczy is, ha világosan, élvezhetően megírt könyvében nem hódolt volna annyira a hamis pietásnak, egy olyan kedves és szeretetreméltó embert hozott volna a régi időből a mai olvasó elé, akivel mindenki szíves-örömest elfoglalkozott volna bármikor.

Váczy János, Kazinczy Ferenc és kora, első kötet, A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, 1915.

Irodalomtörténeti Közlemények 1953. 57. évf. 1-4. füzet

….Bessenyei megyegyűlési szereplésének lényegét ugyanis már Váczy János világosan látta s idézett monográfiájában Kazinczy említett levele alapján a következő szép szavakat írja róla: „Bihar vármegye gyűlésén csak Sauer gróf, a nagyváradi prépost szólal fel a sajtószabadság ellen.. Kazinczy legott felel neki. Igaz, — úgy mond — hogy a sajtószabadságból rossz is származhatik, de az is igaz, hogy a kevés rossz, amit ez okoz, véghetetlenül felülmúlja azt a sok és nagy rosszat, a mit a sajtószabadság eltiltása von maga után. S abból, hogy valami rosszát szülhet, még nem következik, hogy el kell tiltani. Bessenyey György, a kivel nyilvános helyen ekkor találkozik Kazinczy, siet a prépost következtetését a képtelenségig felcsigázni. Mily érdekes lett volna a magyar műveltség első újabb kori nagy apostolát, aki magát remeteségre kárhoztatja, s a mesternek nálánál nagyobb tanítványát szemügyre venni, amint a művelődésnek oly hathatós eszközeért egymás után sorompóba állnak s életük vezérgondolatát mintegy föllebben tik a nyilvánosság előtt. Amaz már leszorula cselekvés teréről, de forróan dobogó szive érzéseit és töprengő elméje borong« gondolatait még mindig szeretné közleni nemzetével; emez gazdag pályájának még a küszöbén áll s erős hittel szegezi szemét a magyarság jövőjébe, ha a gondolatszabadságinak e hatalmas eszközét sikerül biztosítani. Az ifjú merész szavat <a mestert is szólásra bírják s a nagyprépost okoskodásának Idgunyolására csak ennyit mond: „Tekintetes Nemes Vármegye! Tiltsuk-el a' szőlőmivelést, mert részegség és gyilkosság következhetik belőle, 's a' lányokat zárjuk külön a' férfiaktól, mert paráználkodás történhet." Nagy nevetés lőn erre, s az egész gyűlés a sajtószabadság mellett foglalt állást."

Váczy János: Kazinczy Ferenc és kora. I. k. 366—360. 1.

Részlet a X. Kazinczy magánélete c. fejezetből:…Kazinczy szívét az 1786-89 években az a lány köti le, akivel Kassára települése után mindjárt megismerkedik, Kácsándy Zsuzsánna. Nemsokára tüzet fog benne a szerelem, habár egy ideig nem is gondol arra, hogy megházasodjék. Ezért hiába is akarja édesanyja és András bátyja rábeszélni, hogy a gazdag Szulyovszky László rákóczi birtokos egyetlen lányát vegye feleségül…új ismerőse sokkal inkább érdekelte, semhogy mondva csinált házasságra gondolhatott volna. Eleinte csak előbbi ábrándjainak emlékei elevenednek új életre. De a többszörös együttlét s a lány szeretetreméltósága mindinkább megkapják szívét. Öccse László…azt várja, hogy bátyja hamarosan boldogul szerelmében. Aztán meggyőződik, hogy nagyon nehezen tudja magát véglegesen elhatározni…Kazinczy senkit sem avat viszonyába, jóllehet kegyetlen izgalmai a kétségbeesés örvényéig zaklatják. Költői műveiben is kevés adatot találunk ekkori szerelmére. Csak leveleiben emlegeti számtalanszor: mennyire égett ekkor a szép Kácsándy Zsuzsiért…A költői ihlet évek múlva elevenedik meg benne, midőn a már özvegy Gyulay Ferenc grófnétól „oly meleg levelet kapott”, amelyre „ifjú esztendeinek tüze ismét lángot vetett”. Reggelre kész a következő görög ízlésű epigramma…

Sírj szabadon, nálam nem kémleli semmi keserved,
A remegőt sűrű lombjaim elfedezik.
És ha enyhülsz széped neve zengésére, sóhajtsad,
S Echóm részt véve vissza sóhajtja feléd

A szöveget beírta / 2010/ G. A vers a netről, Váczy könyvében másik változat olvasható és jegyzetet is fűz a vershez.

* * *

A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyvében publikálta – több részletben - Váczy János kéziratban maradt, Kazinczy és kora II. című munkáját. A hálón találtam részletet Váczy szövegéből. G.

Kazinczyék és a honorárium www.terasz.hu/main.php

/Részlet a kiadatlan II. kötetből/

Fölötte érdekes e tekintetben az a derék próbatétel, amelyet Péteri Takács József tesz a XVIII. század végén. Ő is, mint valamennyi magyar író, valóságos átoknak érzi rajtunk azt a méltó panaszt, hogy a magyar olvasók száma hihetetlenül csekély, és hogy "akik meghunyorodás nélkül hiábavalóságokra ezreket készek elfecsérelni, a századik részt is kímélik a nemzeti dicsőségtől." Sok ideig tartó elmélkedés és fáradozás után módot talál, hogy e bajon segítsen. 1788-ban kidolgozza egy könyvkiadó s könyvterjesztő társaság működésének tervét, s benyújtja Festetics Györgynek, aki évi 1000 frt-ot ígér a magyar írók munkáinak kiadására, kikötvén, hogy döntő szava legyen abban: micsoda művek jelenhessenek meg. Takács József terve szerint oly magyar és deák nyelvű munkák jelenhetnek meg, amelyeket a könyvvizsgáló hivatal jóvá hagy, s a bírálók elfogadnak. A tervezet 9. szakaszában szó szerint ezeket olvassuk: "A helybehagyott munkáért az író jutalom nélkül nem fog maradni. A legnagyobb jutalom 500 exemplárokban, a legkisebb 150-hen állhat. Ha pedig talán inkább kész pénzt kívánna a szerző, jókor jelentse szándékát, és úgy azután közmegegyezéssel fog a jutalom meghatároztatni. Tudni való, hogy az eredeti munkák mindig nagyobb becsben tartatnak, mint a fordítások, mindazonáltal a jelesebb könyvek fordítóira is illendő tekintet fog lenni." Íme, az első igazi gondoskodás a szellemi munkáért járó anyagi elégtételről, amelynek elvi fontossága is elismerésre méltó. Itt látjuk világos szavakba foglalva legelőször az irodalmi munkának nemcsak szóbeli méltánylatát, hanem anyagi jutalmazásának szükségét is. Takács azzal is számot vet, hogy a kiadás jövedelme ne csak újabb-újabb művek közrebocsátását tegye lehetővé, hanem egyszersmind a szűkölködő tudósok segítségére is szolgálhasson.

   Amint e tervezetről Takács tudósításaiból értesülnek íróink, egymás után sietnek munkáikat kiadásra ajánlani. Több, mint száz ajánlat érkezik Takácshoz oly munkákról is, amelyeket máshonnan nem is ismerünk. Tudni való, hogy Takács a Magyar Minervában az ekkor ajánlott művek közül csak Ányos költeményeit adhatta ki, bár el volt fogadva Teleki Domokos grófnak egy latin műve s Molnár Borbála költeményes gyűjteménye. A vállalat 1798-ban indul meg, s második kötetében Takács Erköltsi Oktatások című munkája lát napvilágot. Ekkor a gróf megvonja az ezer frt segélyt, ami a magyar írók és tudósok közt érthető megütközést kelt. Takács váltig törekszik a grófot más elhatározásra bírni, de hiába. Hanem azért nem esik kétségbe. Állandóan Bécsben tartózkodván, Görög Demeterrel együtt azon fáradozik, hogy a vállalatot továbbra is fenntarthassa. "Reá szánom - írja - időmet, fáradságomat, csekély mindenemet, amíg csak győzöm. Ha kevesebbet is, de csak fog esztendőnkint valamit látni édes hazám. Bécsben kívánván tölteni életem napjait, eshetik módom, hogy pártfogókat szerezhet a jámbor és hasznos igyekezetnek."

Sikerül is még Virág Benedek költeményeit 1799-ben kiadnia, de innentől fogva egészen 1808-ig szünetelni kénytelen a vállalat, mikor is Pápay Sámuelnek A Magyar Literatura Esmerete című munkája jelenik meg, mint a vállalat negyedik kötete… Takács nemcsak e vállalattal mutatja ki áldozó készségét. Kisfaludy Sándor Himfy Szerelmeit és regéit is ő adja ki 1807-ben, ami ezrekbe kerül, mint maga mondja. Tervezi Rájnisnak a Magyar Parnasszusa kiadását is, és ezért nem vállalkozhat Kis János verseinek közzétételére…

   Ímhol egy szerény anyagi tehetségű magyar író, aki többet áldoz a nemzeti művelődés oltárán, mint sok nagybirtokú magyar főúr. Az író anyagi jutalmáról nemcsak gondolkozik, hanem gondoskodik is. Bacsányit 100 frt. tiszteletdíjban részesíti Ányos művei kiadásának szerkesztéséért, Molnár Borbála pedig 12 aranyat kap. Kulcsár Istvánnak Takácshoz intézett soraiból van tudomásunk oly írói tiszteletdíjról, amilyenhez foghatót később is sokáig nem ismerünk…
   Irodalmi műért legfeljebb csak egy-egy nemes szív sugallatára eredt segélyre számíthat a szegény sorsú író, nem pedig az azt megillető anyagi jutalomra vagy elégtételre. Széchenyi Ferenc és Festetics György grófok, Prónay László és az Orczy bárók segélyét több magyar író megérzi; különösen Kis János, kinek Festetics "nagyon tisztességes becsületdíjat" küld…Azt is rebesgetik 1806-ban, hogy Festetics gr. tízezer frt-tal ismét alapot vet a magyar munkák kiadásának; de a hír nem bizonyul igaznak. Baróti Szabó pályája vége felé Pyber Benedek virthi birtokán talál nyugalmas otthont. Kondé József pedig Rájnist és Virágot gyámolítja; ennek például a Horatius Levelei fordítását kinyomatja és az összes példányokat neki ajándékozza. Virágot mások is többször segítik; a Magyar Századokért egy névtelen hazafi 500 frt-tal jutalmazza 1808 nyarán. Az I810-diki budai nagy tűzvész után majd csupán a jó emberek segélyéből éldegél. Ideig-óráig Kulcsár István házánál tartózkodik, azután a főváros körül lakó papoknál száll meg, míg felejti a szenvedett csapást. Később Horvát István, mint Szemere Pál tudósít, 50 frt-onként hordja neki az ajándékot, csak Horatiust fordítsa.

Egyik-másik városunk, vármegyénk szintén gyámolítja az írói törekvéseket pénzbeli jutalmával. Kecskemét városa Révai Miklósnak híres grammatikájáért s egyéb műveiért 70 frtot küld, Pest vármegye pedig 570 frtnyi segélyt szavaz meg neki. Kecskemét, nagy fiának, Katona Józsefnek a Bánk bánért 100 frt jutalmat ad. Veszprém vármegye Fábián József ref. Lelkészt Chaptal Lajos francia író munkája ("A bortermesztésről") fordításáért dicsérő levéllel tünteti ki és fordítását a nádornak ajánlja. A debreceni ref. egyháztanács Beregszászi Nagy Pált a Kazinczy ellen írt Dissertatio Philologica című bírálatáért s egyéb nyelvészeti munkáiért 100, Szatmár vármegye pedig 1500 frttal jutalmazza. Horvát Istvánnak a Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás Híres Magyar Királyoknak Védelmeztetések című művéért 24 arany ajándékot visz egy ismeretlen. Vályi Nagy Ferencnek Kanyó László 400 frt-ot küld az Iliász fordításáért. S midőn a művet a sárospataki főiskola kinyomatja, a fordító özvegyének 100 példányt ad jutalmul, s a pénzért eladottak árából minden tíz után egy frt-ot fizet. frt-ot fizet…

Váczy János: Kazinczy Ferenc és kora című monográfia kiadatlan második kötetéből (részlet apróbb korrekciókkal)

   *
   Forrás: http://rentahost.net/hc/

Jegyzet G-től:

Takáts József (péteri és téti) megyei főjegyző, T. Márton és Varga Katalin iparos polgári szülők fia, szül. 1767. márcz. 18. Keszthelyen; középiskoláit 1776-80. és 1783-86. Győrben járta; itt Fabchich József tanára buzdította a magyar nyelv és irodalom művelésére…Lázas munkásságot fejtett ki ezután is a magyar írók munkáinak kiadása érdekében. Sokat levelezett Baróti Szabó Dáviddal, Kulcsárral…1821. máj. 3-án halt meg…Költeményes munkáji. Bécs, 1796. Szinnyei

* * *

Folytatódik Kazinczy talán legismertebb életrajzírójának, Váczy János kiadatlan kéziratának közlése, ezúttal „Az igazgató” címmel.

(Széphalom 12. A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve, szerkesztette: Kováts Dániel, Sátoraljaújhely, 2002)

www.zemplenimuzsa.hu/03_1/kiss.htm

Jámbor óhaj 1928-ban:

…Kazinczy halálának közelgő centenáriumára ki kellene adni összes műveit. Tudvalévő, hogy az Akadémia ezt már régen elhatározta s e kiadás harmadik része a Levelezés 22 kötete. Ehhez befejezésül járulhat a Váczy-féle Kazinczy-életrajz újabban előkerült második kötetének, vagy Czeizel János szegedi gimnáziumi tanár Kazinczy-életrajzának kiadása…

(Szeged) Dézsi Lajos www.bibl.u-szeged.hu/szep/1928/401-447.pdf

Csekély 74 évet kellett várni, míg végre egy eldugott helyen olvasható Váczy Kazinczy-életrajzának II., csonka szövege. G.

* * *

Váczy János: Kazinczy Ferencz és kora. A M. Tud. Akadémiától jutalmazott

mű. Első kötet. M. T. A, 1915. N 8-r. 639 1. Ára 12 korona. Itk. 1916. 2.

DR. GÁLOS REZSŐ recenziója

Kazinczy Ferencz életrajzának most megjelent első kötete irodalmunk e vezéralakja pályájának első, mozgalmasabb, érdekesebb felét foglalja magában. Azt a korszakot — 1806-ig — melyben törekvései még csak izzanak a nagy eszmék kohójában, s az anyagot, melyből életének nagy alkotásai kialakulnak …

Életének ebbe az első, változatosabb korszakába viszi az olvasót Kazinczynak mindenképen hivatott életrajzírója, Váczy János. Közhely volna elmondani, hogy írójának több mint egy negyedszázados munkája után örömmel fogadtuk az első kötet megjelenését. Kazinczynak talán minden munkája között legbecsesebb hagyatékát, levelezését, Váczy avatott keze dolgozta fel a kutatók számára, s az évek, sőt évtizedek során nem lankadó, hanem egyre erősbödő szorgossággal szoktatta hozzá olvasóit s a XVIII. század fordulójának, két emberöltő irodalmának, kutatóit lelkiismeretes, pontos munkájának őszinte becsüléséhez, s a mi fontosabb: használatához. Kazinczy levelezésének utolsó, pótkötetét várjuk már…

Váczy munkásságának kezdetéig a Kazinczy életmű feldolgozása területén kevés történt. Az 1859-iki centenárium óta Toldy Ferenc, Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Riedl Frigyes dolgozata igazán messze területen s kevés bokor között álló egy-egy fa, mely mellé csak újabban került, Czeizel Jánostól Simái Ödönig, néhány nemesebb ültetvény…

A kötet magán viseli mindazokat a sajátságokat, a melyeket eddig is írója jó tulajdonságainak ösmertünk. Pontosság és lelkiismeretesség jellemzik. Lépésről-lépésre kíséri hősét s gondosan feldolgozza mindazokat az adatokat, amelyek rendelkezésére lehettek…Adatait mindig igazolja, föltevésekben a magáét valószínűvé próbálja tenni s vitatkozásba legfeljebb a jegyzetekben bocsátkozik.

Legfőbb forrása természetesen mindenütt maga Kazinczy, aki tudvalevőleg leveleiben is, önéletrajzi, de egyéb munkáiban is gondosan feljegyzett magáról minden adatot, ha lelki életére nézve nem egyszer zárkózott maradt is. A fejezetek mindegyikének hátteréhez pedig gondosan felhasználja a magyar tudományos kutatás eredményeit. .. Váczy Kazinczy-monographiája tehát méltán sorakozik a levelek kiadása mellé… a kötet sok jó tulajdonsága s írója iránt érzett minden tiszteletünk, elismerésünk mellett is őszintén feltárjuk a munka hibáit s kimondjuk azt a véleményünket, hogy e könyv nem egészen az, amit vártunk. Főhibája, hogy minden fejezet egy önálló egész, s nem olvad össze a többivel. ..A munka e tagoltsága miatt szenved hősének plasticitasa is. Igen sok epizód, amelyben Kazinczy nem aktív szereplő, elvonja figyelmünket

egyéniségének fejlődésétől…Másik, szintén a korrajzhoz tartozó hibája az, hogy Kazinczynak íróbarátaival való viszonyát nem mutatja meg eléggé…

Azzal, hogy e hibákra rámutattunk, nem ronthattuk le bírálatunk első felében kimondott ítéletünket, hogy Váczy könyve, ha nem is az a tökéletes alkotás, melyet vártunk, szerzője többi munkájához méltó életrajz, mely a Kazinczy-irodalomban az első összefoglaló, értékes munka s alapvető forrása a további kutatásnak. A világháború forgatagában nem tudom, nekem lesz-e még e folyóirat hasábjain alkalmam évek múlva a második kötetről véleményt mondani. Hiszem, hogy aki teszi, a munka eredményeként beszámolhat róla, hogy a jelen kötet felsorolt hiányai is javarészt pótolva vannak. Ebben a reményben köszöntöm az első kötet megjelenését.

* * *

Váczy János: A magyar irodalom története. 1910

Budapest, 1910, Lampel, 359 oldal. Leütési ár 12 000,- HUF, 2009.

* * *

Egy r-v betűk mögé rejtőző recenzens közel 16 oldalas írása foglalkozik Váczy János A magyar irodalom története című tankönyvével. A bíráló maga is irodalmat tanító tanár, a legnagyobb elismeréssel ír a könyvről, mint irodalomtörténetről, de nem fogadja azt el jó tankönyvnek. „Váczy könyve mindenesetre gondos és tüzetes munka eredménye, megállja helyét újabb irodalomtankönyvek között, de irodalmunk sikerét egyetlen lépéssel sem fogja előbbre vinni. Arra nem tankönyvek, hanem hivatásuk magaslatán álló tanárok kellenek.” A könyv hibái között r-v sok helyütt hiányolja a tömörséget, de a könyv nem nélkülözi a „frázisokat sem”. (Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1902/1903. 124–129. p.).

www.opkm.hu/konyvesneveles/.../4/Jaki.htm

A Műveltség Könyvtárának Ferenczi Zoltán szerkesztésében megjelent legújabb kötete a magyar irodalom történetét nyújtja, 1900-ig.

…A Műveltség könyvtárának legfrissebb kötete. A 331-545. lapokon tárgyalja

Endrődi Sándor a XIX. század magyar irodalmát Széchenyi fellépésétől a kiegyezésig…A munkatársak között találjuk Simonyi Zsigmondot, Kardos

Albertet és Pintér Jenőt…Nyugodt lélekkel mondhatom, hogy egy jó iskolai irodalomtörténetben, például a Beöthyében, vagy a Váczy Jánoséban alig valamivel van kevesebb, mint e kötetben…

Sajó Andor.

mtdaportal.extra.hu/szabadgondolat/1913/1913_05.pdf

A Pesti Hírlap népszerű kiadványainak szerepe

archivum.iti.mta.hu/.../Pestihírlap-2004.htm

…felhasználtuk enemű tankönyveink legjelesebbjeit, nevezetesen Beöthy Zsolt, Novák S. - Bognár D. dr., továbbá Szántó Kálmán , Vajda Gyula dr. és Váczy János dr. költészettanaikat illetve irodalomtörténeteiket…

Tanulmányok, cikkek

Tanulmányt írt több alkalommal Kazinczyról, Toldy Ferencről, akit Kazinczy utódának tart. Értekezett a nemzeti szellemről, a dolgozat megjelent az Uránia kiadásában. Recenziót írt Péterfy Jenő, Gyöngyösi István munkáinak kiadásáról. Pétefy a KazLev két kötetéről írt ismertetőt, de szövegében nem Váczyt, hanem Kazinczyt méltatja. Váczy Deák Ferenc leveleit / 1822–1875./ is összegyűjtötte és jegyzetekkel ellátta / 1890. Ráth./ Recenziót írt Deák beszédeinek kiadásáról, Bodnár Zsigmond irodalomtörténetéről.

Figyelő. 1879-1889; Szépirodalmi, irodalomtörténeti folyóirat; Szerkesztő: Abafi (Aigner) Lajos. Itt is számot tartottak munkájára, a repertóriumban jegyzik. Az 1887. évfolyamba Kulcsár Istvánról írt. A XIX. kötet névmutatója háromszor említi. A XX. /1886/ kötet megvan könyveim között, ennek repertóriuma a következő munkáit tünteti fel: A magyar irodalomtörténet érdekében, Nemzet, 320; Katona-monda. Egyetértés, 3. ; A „Tízek” társulata, Fővárosi lapok, 71, 72. sz.

A lista vég nélkül sorolható.

Még két címet illesztünk ide, mielőtt a Váczy-szövegeket idézzük. /G/

Váczy János (1905): A keszthelyi Helikon. Budapesti Szemle, 321.353. o.

Vadnay Károly. Irodalmi emlékek. Ism. Váczy János. Századok 61—63. 1.

* * *

Váczy János: "A magyar irodalom története. Írta Bodnár Zsigmond. I. kötet, Budapest, 1891" Századok. 1892.

/A Századokba többször írt Váczy. G./

…Az előszóban Bodnár a pozitivismus híve, Taine tanítványa, aki szerint nincs külön test és külön lélek. 
Csupán tényeket ismernek: természetieket és szellemieket. Ehhez képest tehát a szellemi tényeknek ugyanazon 
szülőokai vannak, mint az anyagiaknak… hogy miképp függ ez össze a psychologiai darwinismussal, 
vagy miként alapul a régi elfogadott tételen az új elmélet: azt Bodnár nem magyarázza kellően…

/Hosszas elvi fejtegetés. G./…azt hísszük; minél fontosabb a lángelmék külön szerepe, annál könynyebben érthetők 
a világtörténelem nagy áramlatai, amelyek első ízben a haladás törvényei szerint nem egész nemzeteket, 
csak a kiválóbb egyéneket, akik az első sorban állanak, ragadják meg s általuk terjednek az actio eszméi. 
Igaza van Kazinczynak, midőn írja: „nagy idő nagy embert szül és viszont nagy ember nagy időt teremt, 
ezt kiáltja az örök tapasztalás.”…

Hogy mily műveket fejt ki az actio és reactio: ennek megállapítása nem mondható általános érvényűnek. 
Tagadhatatlan, hogy az eszme-áramlatok hatással vannak az irókra, költőkre, művészekre, államférfiakra, de a műfaj,

amely általuk az egész nemzethez szól, mégis elsősorban tehetségük és egyéni-

ségük mértékének bélyegét viseli. Aztán Bodnár feledni látszik, hogy az eszme áramlatának megvan a maga 
speciális útja. A jelen század eleje bizonyára politikailag a reactiőé, irodalmilag már az actióé s innen halad át a 
társadalom és politika ösvényére. Csak egy pár példára szorítkozunk. Bodnár azt állítja, hogy nagy lyrikus 
csak az actio és reactio érintkezésekor fejlődhetik ki. Nem szólunk a franczia, angol és német irodalnmról: 
de a magunké ellene bizonyít e felfogásnak. Berzsenyi híres ódáit a politikai reactío korában írta, ugyanakkor, 
midőn Katona híres Bánk bánján dolgozott, midőn Kazinczy nyelvújitási harcait vívta…

Nincs miért időznünk tovább ez elméletnél, a mely éppen a legfontosabb, legtöbbet bizonyító példákban 
Bodnár ellen szól…Bodnár könyve kétségkivül lelkiismeretes kutatás és forrástanulmány eredménye ugyan, 
új és eredeti módszerrel, amely azonban alkalmasint nem igen emeli a munka becsét. A vitás

kérdéseket jól megvilágítja, de csak, mint kérdéseket, megoldásukat alig kisérli meg. A magyar nyelv, 
faj, eredet kérdéseit tovább is nyilt kérdéseknek hagyja, valamint a mondákét is…Bodnár irói egyénisége 
nem egyformán érvényesül az egész könyvben. Helyenként a részletekben van ereje, mint a XVI. század vitázóinak, 
elbeszélőinek jellemzésében. Az egyes, néha jelentéktelen munkában is megtalálja az éles vonásokat…
Az előadás módszere új és eredeti, de aligha alapszik a történeti fejlődés szigorú vizsgálatán. 
A középkorinak nevezett irodalom termékeiben éppen úgy, mint a reformatio irodalmában mindenütt a 
prózát veszi először tárgyalás alá, pedig azt hiszszük, hogy amennyiben e töredékek ránk maradtak, 
a verses formájúak korábbiak, tehát előbb is volnának tárgyalandók.. . A fejezetek élén álló bevezető 
sorok élénk s vonzó, nem egyszer rikító színekkel rajzolják e kor féktelen szenvedélyeit. 
Ha Bodnár módszere szigorúbb és jobban átgondolt volna, ha csoportosítani is úgy tudna, 
mint nagy vonásokkal vázolni, ha nem keresné a mindig új ösvényen való haladást felfogásban, 
ítéletben és a művek sorrendjében, könyve bizonyosan maradandóbb hatást tehet vala az irodalomtörténetben. 
Számos jó tulajdonságai így is megérdemlik, hogy a munkát mennél hamarabb befejezve lássuk.

                                                                                           Dr. Váczy János.

G. kiegészítése:

Benedek Irod lexikon / 1963/ „Bodnár legértékesebb műve befejezetlenül maradt irodalomtörténete, 
három kötetben 1891-93, Katona Józseffel ér véget.

Kivételesen közreadok részleteket Bodnártól, ezek: könyve I. kötetéből a tartalom és az előszó; 
II. kötetének első, egy közbülső és 492. oldala /mek. oszk. hu/

Full text of "A magyar irodalom története" IRTA: BODNÁR ZSIGMOND

I. KÖTET, BUDAPEST 1891

Előszó

…A három főerő, ami az egyes írókban és az egész civilizációban működik : a faj, a környezet és az időpont. 
A faj a velünk született, öröklött diszpozíció. mely a népek szerint változik és a testi szervezet meg a 
vérmérséklet különbözéseihez van kötve. A környezet a természeti vagy politikai és társadalmi körülmények összege, 
melyek módosítják a fajok benső szervezetét. A harmadik az időpont, melyben valaki él és dolgozik…

Most a reakció napjait éljük, a nemzeti eszme árasztja el a világot, zsarnokilag uralkodik minden téren. 
Az állam és család, a tekintély, a rend, a fegyelem, a szabály eszméje vezet tetteinkben, többé-kevésbé 
orthologusok vagyunk nyelvünkben, orthodoxok a vallásban…lyránk lágy hangulatos versekben nyilatkozik, 
szép sikereket mutat fel epikánk és drámánk, nyelvünk józan, igaz és természetes, irályunk tárgyszerű, 
hangzatos és átlátszó, verselésünk könnyed, gördülékeny,..Oly munkát akartam írni, mely lehetőleg 
felölelje az irodalom anyagát, hogy ne csak egyes kitűnőbb írókat mutasson be, hanem mindazok, 
kik annyira-mennyire becses munkával járultak a közszellem fejlődéséhez, lehetőleg benne legyenek…

 MI AZ IRODALOM?

Kettős világot él az ember, a való és az eszmény világát. Az elsőt szigorú természeti törvények határolják, 
rideg szabályok korlátozzák, melyek kérlelhetlenűl beszélik el az élet prózáját. E világ egészen a tudományok körébe

esik ; a csillagász a nagy kosmos alakulásait és keringési törvényeit magyarázza, a geologus földünk fejlődését
vizsgálja, a természettudós a tüneményeket fejtegeti, a vegyész az anyagot elemzi, a physiolog az élet
folyamát kutatja, a sociolog az együttélés törvényeit keresi. Inductiv útón járnak el, a legcsekélyebb
részeket is vizsgálatuk tárgyává teszik, szétrombolják az összes formákat, hogy kizárjanak minden alanyit.
Ezt tartják legnagyobb ellenségüknek. Gyűlölnek minden önkényes alkotást, kigúnyolják a képzelő tehetség
édes ábrándjait, megmosolyogják valótlan képeit. És igazuk van addig, míg alanyiságunknak az ő
tudományukba avatkozásáról szólhatnak. Nagyon tévednek,ha csupán az övéket tartják egyedüli világnak.
Nekünk, embereknek még egy más világunk is van, melyet eszményinek nevezünk.
Míg a valóéban az egyes tünemények, a részek szerepelnek, az eszményiben főleg az egész áll elénk.
Míg az előbbi boncol és vizsgál, ez utóbbi összetesz és az összetételben harmóniát, egységet keres.
Az eszményi fölemelkedik a való porából, kiegészíti a reál világ hézagait, kikerekíti szegletességeit,
egy szebb, dicsőbb és istenibb alkotást hoz létre. Igaz, hogy nem dicsekedhetik a való igazságával,
gyönyörű épülete kedves csalódás és bájos tévedés; de éppen oly nagy szükségünk van reá, mint a való világára,
sőt olykor többre becsüljük e magunk alkotta tündérvárakat, több enyhülést és vigaszt merítünk belőle,
mint a való összes kincseiből…

A MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNET FELOSZTÁSA.

Könnyebb áttekintés és tárgyalás végett a magyar irodalom történetét egyes korszakokra oszthatni. 
E korszakokat a bennük uralkodó irányokról és más jelenségekről nevezték el.

1. A mondák kora, mely az 1300-dik évig terjed.

2. A középkori vallásos irodalom kora 1300 — 1526.

3. A hitújítás kora 1526-1600.

4. Pázmány kora 1600 — 1650.

5. A kurucvilág kora 1650 — 1712.

6. A nemzeti szellem szunnyadásának kora 1712 —1772.

7. A klasszicizmus kora 1772 — 1815.

8. A romantikus szellem kora 1815 — 1843.

9. A nemzeti irodalom kora 1843 — napjainkig.

PÁZMÁNY KORA.

1600-1650.

BEVEZETÉS.

A nemzeti reactio hatalmas áramlatába lépünk bele. Minden vonalon győzött, visszaszorította az újítás rajongó hőseit, leverte az ábrándozókat. kijózanította a mámoros főket, lehűtötte a képzeldésöket és biztosította a nemzeti eszme gyzelmét. Az egész XVII. század és egy rész a XVIIl-ikból a nemzeti eszme uralma alatt áll. A nemzeti zászló lobog az állami, társadalmi és a művészeti élet minden terén. Senkit sem háborgat az új. Ennek a kornak tehát egy fő jellemvonása van és azért egy időszaknak vehető. Azonban az anyag bősége indít arra, hogy lehetőleg két egyenlő részre szakítsuk. Az első felét Pázmány korának nevezhetjük, mert ő fejtette ki a legnagyobb tevékenységet…

* * *

II.  HITVITÁZÓ ÉS ERKÖLCSTANI IRODALOM.

A század jelleme, az idők árja követelte, hogy a katholikusok legyenek a támadók. Most ők ragadták meg 
a fegyvert és rohantak a szegény protestánsokra, akiknek saját lelkiismeretökkel is elég bajuk volt. Pázmány

Péter volt a katholikusok generálisa. Vele kell megkezdenünk a képet, s ha nagyobb helyet engedünk neki, 
igazolja az a nagy szerep, melyet a század óriás harczában vitt.

Pázmány Péter 1570-ben okt. 4-én született NagyVáradon, hol tanulását kezdette. Szülei szegény 
biharmegyei protestáns nemesek voltak, kik 13 éves korában Kolozsvárra küldöttek. Ott tanúlt tizenhét éves koráig, 
mikor a kath.

hitre tért és a jezsuita rendbe lépett. Krakkóban ujonczkodott, hol az éghajlat ártott az egészségének. 
Onnan Bécsbe került és a császári városban három évig bölcsészetet és theologiát tanúlt. 
Azután Rómába küldetett s a többi között Vasquez és Valencia jezsuiia professorok vezetése alatt állott. 
Tíz évi tanulás után a gráczi egyetem tanára lett, dialectikát, természettant és metaphysikát

tanított. Gráczból sokszor berándult hazájába, itt főpapokkal és előkelő nemesekkel érintkezett. 
Radosnyán Forgách Ferencz nyitrai püspök vendége volt s a hagyomány szerint Forgách Zsigmondot, 
a püspök testvérét három hét

alatt a kath. egyházba térítette. Mint kitűnő társalkodó és szellemes beszélgető szerény állása daczára az 
előkelő körökben is ő vitte a szót, ő vezette a beszéd fonalát s ő volt lelke a társaságnak, kit mindnyájan 
szívesen hallgattak. Fényes tehetségét mindig a kath. egyház javára fordította. Szüntelen csak egy czél lebegett 
szeme előtt: a kath. egyház dicsősége…

Pázmány nem simán és szépen szóló orator volt, aki szelid, de vonzó előadásával leköti hallgatósága figyelmét, 
nyelvének jó hangzásával, kellemes folyásával inkább a fülnek, mint a szívnek szól; hanem erőteljes, 
férfias szónok, a ki meggyőzni és megindítani kivánt. Hatalmas tudománya és roppant emlékezőtehetsége 
szórja az okokat, melyek az észnek szólanak, nem merül ki soha, mikor bizonyítani kell; az élet, 
a görög és római világ, a keresztyén erkölcstan szent atyái- és doctoraival, az újabb theologia jeles 
tudósaival mind rendelkezésére áll…. Biztossággal lépett föl, soha sem ingadozott. 
Ez a biztosság és ingadozás nélküli határozottság magyaros nyíltsággal, itt-ott, mint a pogányok erkölcséről 
szóló beszédében s más irataiban pórias illetlenséggel párosulva tetszett az ő hallgatóinak, 
kik lelki megnyugvást és kielégítést kerestek és találtak nála…

                                                    *  *  *

…A külföldi és hazai irodalomtörténetek az egyes írók stiljának megítélésénél ritkán tévednek. Rendesen egymás ítéleteit irják át szellemes változattal. Annál több tévedést követnek el, mikor a stilus sajátságának okait a jelenben és múltban keresik, az átmenetet akarják megmagyarázni, az idők kapcsait óhajtják velünk megértetni, ami nem csoda, mert nem ismerik a haladás törvényét.

Nem is szemrehányásképp, hanem magyarázatul álljon itt egy példa. Mikes Kelemen irályáról szóltában Beöthy Zsolt számos helytelen állítást kockáztat, pl. Magyari István, a derék sárvári prédikátor, képezi az átmenetet a múlt panaszos hangjáról az újnak erőteljes írásmódjára…Elfordult ugyan a panaszos hang is, de csak mellékesen. Ez a visszahatás erélyes ostrom után lett általánosabb a hitújítóknál. Ekkor a katholikusok és az erdélyi orthodox protestánsok sajátították el az er hangját. « Magyariból még élénken hangzik a múlt század mysticismusa» megint tévedés; a XVI. század mozgalma nem volt igazi mysticismus, ez a lelkiállapot jobbadán a reactio némely képviselőjénél

jelentkezik, s kivált az újjászülött nemzeti eszme idején szokott terjedni, míg az új eszme hatalmas egyénei tetterős, munkás férfiak. «A pathos megható emelkedésére és nemes lendületére vannak Magyarinak és Zrínyi röpiratának

lapjai, melyek ma is megilletnek, elragadnak s amelyekhez hasonlókat Pázmánynál és követőinél hiába keresünk.

GRÓF RÁDAY GEDEON ÖSSZES MUNKÁI. ÖSSZEGYÜJTÖTTE ÉS BEVEZETTE VÁCZY JÁNOS.

BUDAPEST, FRANKLIN-TÁRSULAT MAGYAR IROD. INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA.1892.

ELŐSZÓ.

E kötetben gróf Ráday Gedeonnak minden fenmaradt s az akkori lapokban, folyóiratokban (a Magyar Músa, Magyar Museum és Orpheus) és a Helikoni Virágokban megjelent munkáit összegyűjtve veszi az olvasó.

Tudva van, hogy Ráday Gedeon versei nem, mint költői művek, hanem mint magyar verselési gyakorlatok bírnak némi fontossággal…e verseknek irodalomtörténeti fontosságuk van, amire Kazinczy és Toldy után Arany János is figyelmeztetett. Az itt található verses dolgozatok mutatják, hogy Ráday más két társa: Földi János és Verseghy Ferencz között is az első, aki a magyar verselés külformáinak újításait megkisérli. Az ifjabb írók figyelmét a klasszikai német és franczia költői művek fordítására irányozza. Kísérletet tesz: mikép lehet az idegen műveket nyelvünkre fordítani, hogy az eredetinek szellemét lehetőleg híven visszaadja s e mellett az eredetinek versalakját is vagy utánozza, vagy a megfelelő magyar formával pótolja.… A kötet első felét verses dolgozatai, második részét a Zrinyi Szigeti veszedelem czímű műve három énekének átdolgozása és Ossian fordításának fenmaradt részlete foglalják el. Megjegyzem, hogy a kötet elején olvasható tanulmányban Ráday Gedeonnak nem annyira külső élettörténetét, mint inkább irodalomtörténeti értékét s Kazinczyra tett hatását ügyekeztem feltűntetni.

Buda-Pest, 1891. október 16-án. Dr. Váczy János.

Vass Bertalan: Horvát István életrajza. Ismerteti dr. Váczy János

Századok 1896

A digitalizált szöveg kevés olvasható része is jól érzékelteti Váczy pontos és kíméletlen bírálatát. G.

…Vass Bertalan eléggé megtartotta a józan ítélet kellő határait s csak egy pár helyen tévedt kisebb túlzásba. 
Például, midőn Horvát István iskoláit bevégzi, néhány irodalmi kísérlete kétségtelenül magára vonja az 
írók figyelmét. De hogy kevéssel utóbb már Kazinczy mellett foglaljon el egyenrangú helyet, ezt sem ő 
maga nem hitte, sem az olvasó el nem hiszi. Kazinczyval egyenrangú helyet nem is foglalt el sohasem…
Horvát és a Kazinczy pályája között egy kis különbség még mindig megmarad. Ha más nem, legalább az, 
hogy Kazinczy ekkor még föltétlenül vezére a magyar íróknak. Horvát István pedig ilyen vezére nem 
lehetett a magyar tudósoknak, bár tehetsége és tanulmányai arra egészen képesítették volna. 
Különben az életrajzíró maga is tudja ezt, midőn a Révai és Verseghy közt kitört polémia hatásáról elmélkedik…

Vass a széphalmi vezér működésének forrásáról mélyebben gondolkozik vagy

legalább is az úgynevezett Tübingai pályakérdést figyelemre méltatja…Vass Bertalan a kiváló tudósnak 
minden egyes munkájára kiterjeszkedik, s amit elmond azokról, többnyire helyes észrevételeknek bizonyulnak. 
Csak az a baj, hogy az életrajzíró bizonyos krónika-szerűséggel mondja el megjegyzéseit. 
Például a Tudományos gyűjtemény évfolyamainak egymásutánja szerint külön-külön szól Horvát István 
értekezéseiről, holott az egynemű dolgokat csoportosítania kellett volna… Legszembetűnőbb botlása 
szerintünk a Horvátországról szóló munka bírálatában van, midőn Deák gyenge politikájának évről-évre 
jobban érezhető tévedéseiről tesz említést. Kár volt az Írónak bizonyos politikai szempontok 
vezérletére híznia magát, midőn, mint történetíró,

csak Horvát István művének értékéről akart megemlékezni…Rengeteg idézet tarkítja az ö munkáját is, 
mint a Horvát Istvánét … mint magyar író korának irodalmi keretébe állítva sem becsmérlendő. 
A figyelmes kutató Nagy Lajosról és Mátyásról írt művében nem egy gondolatot, nem egy színt talál…

SZÁZADOK MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KÖZLÖNYE

XXXVII. ÉVFOLYAM. 1903,

Étude sur l’influence de la littérature française en Hongrie, 1772—1896. Par Ignace Kont, Paris, 1902. 
Ernest Leroux. 8-r.

Az irodalmi kölcsönhatás nyomozása az újabb időben mind nagyobb mérveket ölt. Minél erősebben
kidomborodik valamely nemzet egyénisége, annál fontosabb számba venni, mily forrásokból táplálkozik
koronként a nemzeti lélek…A francia irodalom eszméi, tárgyai, formái, nemcsak a magyar szellemi életre hatottak,
átjárták azok a XVII. század második felétől kezdve jó két századig az összes európai népek irodalmát.
Több írónk foglalkozott e kérdések tisztázásával az utóbbi harminc-negyven év alat…
Kont igen széles alapot vetett művének. A kérdés tárgyalása körébe vonta rövíden a nemzet egész történetét
s egész szellemi fejlődését. Mintha kezdettől fogva csak a francia hatás táplálta volna a magyarságot,
s minden valamirevaló szellemi termék a francia eszmék forrásából keletkezett volna…Egyébiránt
az egész mü nagy buzgalommal, fáradságos kitartással és sok szakértelemmel készült.
Kont ügyesen összeállította forrásait, amelyekből sikerrel merített. Nagyjából készen találta az
anyagot irodalmunkban, aránylag kevés újat kellett földerítenie s inkább csak az újabb időkre nézve…
amit Mikesről, Bessenyeiről, Kisfaludy Sándorról, Jósika Miklós báróról ír, abban nagyrészt
a magyar monográfusok: Beöthy, Angyal stb. tanulmányainak eredményeit ismételi.
Ahol pedig ily kiváló forrásból nem meríthet, többször hibás következtetésekre jut…
Mária Terézia idejében kétségtelen, hogy az idegen műveltség hódító beáradása elernyesztette
a magyarság nemzeti szellemét, ámde e tekintetben az általános európai áramlatra is figyelni kell a történetírónak.
A jelenség nemcsak nálunk vehető észre, hanem Európa majdnem minden országában.
A XVIII. század második felében a külön nemzeti egyéniség mindenütt veszt ősi bélyegéből,
s a magyar természetesem annál inkább osztozik e veszélyes áramlatban, mert politikai életének kapcsolata is
előmozdítja ez önfeledséget…

Kis Jánosról tévedés azt mondani, hogy ő osztozott volna Kazinczy merészségében, 
holott a legconservativebb volt a Kazinczy táborában, aki éppen tartózkodásával s az egész küzdelemnek 
kedvezőtlen bírálatával sok álmatlan éjszakát okozott a széphalmi mesternek. Önmagával is ellenkezik az író, 
midőn Kölcseyt érzelmes költőnek mondja s müveiről mégis azt írja, hogy hidegen hagynak…
Az sem igaz, hogy Kölcsey, választóinak a kedvéért, a szabadság védelmében, vagy általában bármely 
kérdésben feltűnőbb ellenzékiséget mutatott volna, mint pl. Deák. Kazinczy Bácsmegyei leveleiről azt írja, 
hogy a magyar közönség nem élvezte. Ennek minden adat ellene mond, amit e műről tudunk… 
Igaza van, hogy a francia irodalomnak sokat köszönhet nemzeti szellemünk. Bessenyei és társai 
nagy szolgálatokat tettek a magyarságnak, midőn a francia eszmék előtt megnyitották az utat. 
Általában véve mégis mélyebbnek tűnteti föl, kivált újabb íróinkra, a francia szellem hatását, 
mint amilyennek világosan kimutatható. Ez azonban, úgy véljük, némileg az efféle vizsgálódások 
természetes fogyatékossága.                                                    Váczy János

Full text of… Google-be illesztése után elolvashatjuk az eredeti tanulmányt.

Full text of "Étude sur l'influence de la littérature française en ...

—Ouvrage adapté du hongrois, 1900 10 fr, ÉTUDE SUR L'INFLUENCE DE LA ...
www.archive.org/stream/.../tudesurlinflue00kontuoft_djvu.txt

tétel 75: Deák Ferencz emlékezete. 2. köt. Levelek 1822-1875. (Előszó: Váczy János.) Váczy János: Deák Ferenc, mint levélíró. = Fővárosi Lapok 1890.

Váczy: Wesselényi Miklós báró ifjúsága. Harmadik és befejező közlemény. Erdélyi Múzeum, 1904. /Terjedelmi okokból csak a címet közlöm, a hálón olvasható: G./

Ferenczi Zoltán : Deák élete. Ism. Váczy János  Századok. 1905. VII. Füzet. 660

…A német életrajzírók mindenre kiterjedő gondosságát, minden, még oly csekély adatnak is figyelembevételét 
s az adatokhoz való szigorú alkalmazkodást, inkább a történeti folyamat időrendi követését, 
semmint a kimagasló eszmék központja szerinti alakítását vesszük észre Ferenczi nagy művében....
Deák Ferenc működése újabbkori történelmünknek alkotó része. Az egyéni élet adatai egyetemes vagy 
általános történelmi magaslatra emelkednek s az életrajzíró valódi nemzeti történetíróvá kénytelen lenni…
Ferenczy jól tudja, hogy Deák Ferencz élete oly szorosan érintkezik hazai történetünk újabb korszakával, 
hogy ennek nem lehet csak a hátteret alkotnia, mint kevésbé nevezetes férfiak életrajzában, hanem a kettőnek 
párhuzamosan kell haladnia… nem ártott volna kissé takarékosabban bánni a

részletekkel, összébb vonni a tárgyalás menetét s a történelmi háttér rajzában jobban kiválogatni a hős életével 
és hatásával legszorosabban érintkező adatokat, a melyek az érdeklődést elvonják a főtárgytól és lazítják 
az olvasó figyelmét. Például csak az 1832 — 36-iki országgyűlés tárgyalásainak elbeszélését hozzuk fel. 
Több mint százötven lapon foglalkozik az író ez országgyűléssel s Deák Ferencznek első nyilvános szereplésével. 
Hosszas kutatásai, a tárggyal való huzamos foglalkozása, az egyes kérdéseknek többoldalú vizsgálata 
oly készletet adtak az író tolla alá, a melyből nehéz volt válogatnia s a legfontosabbakat előtérbe állítania…
Még inkább érezzük a terjedelem nehézkességét a negyedik könyv első nyolc fejezetében, a kiegyezés tárgyalásainak 
előadásában. Igaz, hogy e fejezetek megírása volt az életrajzíró legnehezebb feladata. A húsvéti cikk hatása, 
a három felirat, a tizenötös bizottság működésének a legapróbb részletekben is megmutatkozó  fontossága. 
Deák Ferencznek s a bizottság többi tagjainak majd összehangzó, majd ellentétes véleménye rendkívül 
próbára tehetik az író szétválasztó és összefoglaló képességét…

Kétségtelenül örömmel fogadja a művelt közönség Ferenczi Zoltánnak nagy szorgalommal, valódi 
tárgyszeretettel s a főbb kérdésekben alapos kritikai felfogással készült munkáját, amelynek itt-ott mutatkozó 
hiányait inkább csak a gyors kidolgozásnak vagyunk hajlandók felróni…Ferenczi Zoltán a kiegyezés ügyében 
megindult harcot alapjában az 1839/40-ikihez hasonlítja, melyet a szólásszabadságért vívott Deák Ferencz. 
Fontos politikai jogért folyt kétségtelen akkor is a küzdelem, de a nemzet léte nem függött tőle, 
mint 1865/67-ben. Mert most arról volt szó, vajon a nemzet törvényes önállása megőrizhető s kivívható-e, 
vagy a kétes jövőtől való félelem az engedékenység örvényébe sodorja-e Magyarországot? 
Ilyen harcot Deák Ferencz még nem vívott; amit Ferenczi Zoltán is szépen kimutat a kiegyezésről szóló, 
talán legsikerültebb összefoglaló fejezetében, amelyben a szerző felfogásával minden tekintetben egyetértünk. 
Félreérthetetlenül magának a haza bölcsének szavaiból mutatja ki, hogy Deák Ferenc a kiegyezést nem tekintette 
örök időkre változhatatlan politikai műnek…szerzőnk művét bizonyára szívesen olvassák mindazok, 
akik hazánk újabb történelmének legválságosabb kora iránt érdeklődnek s Deák Ferencz politikai pályáját 
részletesebben akarják ismerni. Ferenczi Zoltán munkája e tekintetben alapvetőnek mondható.

Váczy János.

Váczy János: Kardos Samu: Báró Wesselényi Miklós élete és munkái. Századok 1905. X. füzet 946. oldal. Hasonló szigorú kritikai megjegyzésekkel illette a művet Friedrich István: Báró Wesselényi Miklós legújabb életrajza. Budapesti Szemle 1905. november.

…Kardos Samu ügyvédi munkája mellett történeti kutatással is foglalkozott. 1905-ben saját kiadásában megjelentette Báró Wesselényi Miklós élete és munkái (1796-1850) című kétkötetes művét. A könyv elismerést aratott a nagyközönség, a történelem iránt érdeklődők, de bizonyos hivatali-tudományos körökben is. A történészek viszont szakmai szempontból vitatták a kiadvány értékét. A Wesselényi-kötetet Váczy János ismertette a Századokban. Váczy méltatta a szerző szorgalmát a források összegyűjtésében „. . .gazdag adatai önmagukban nézve is fontosak . . ." Elmarasztalóan nyilatkozott Kardos szerzői, szerkesztői munkájáról. „Kutatói szorgalmával éppen nincs arányban alkotó képessége, tárgyszeretetével kritikai készültsége, olvasottságával ítélő tehetsége, nem is szólva a történetíró azon tulajdonságairól, hogy a különféle adatok csoportosításából élő valóságot állítson elénk."…

B.G. jegyzete. Kardos reprezentatív könyvének elolvasása sem kis teljesítmény. A I. kötet 514 oldal és 25 kép; a II. 615 oldal és 14 kép. Váczy is szerepel a felhasznált forrásművek között: Deák levelei, 1890. Bupapest. és Wesselényi ifjúsága, 1904. Kolozsvár. Kardos számos Kazinczy levélre is hivatkozik. Munkájára előfizettek többek között:

Dr. Beöthy Zsolt, egyetemi tanár, Budapest

Görgey Arthur, ny. tábornok, Visegrád

Kossuth Ferenc, ogy. képviselő, Budapest

Kazinczy Gábor, táblabíró, Debrecen

Szabolcska Mihály, költő, lelkész, Temesvár

Péterfy Jenő összegyűjtött munkái. Kiadja a Kisfaludy-társaság. III. kötet. Budapest, 1908. Franklin társulat könyvnyomdája, 598 l.

SZÁZADOK  MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KÖZLÖNYE XXXVII. ÉVFOLYAM. 1903 ÉVI FOLYAM.

… Nem pusztán bírálatokat nyújt, hanem igen alapos tanulmányokat; emezek között a két utolsó évtizedben 
megjelent irodalomtörténeti tárgyú művek ismertetései, bírálatai, s az írónak ezekhez fűzött észrevételei 
foglalnak helyet. Egy pedagógiai tárgyú tanulmány: A tanulók fegyelmezéséről, olvasható az aesthetikai 
vagy történelmi tárgyúak között. Valamennyi jól sorakozik a két előbbi kötet tartalmához…
egyes bírálatokat, illetőleg essayket helyesebb lett volna a második kötetbe sorozni, míg a tragikumról 
szólót a harmadik kötetre hagyni, mivel az ugyanezen tárgyról írt két más tanulmány, a mely többé-kevésbé 
úgyis összefügg, szintén a harmadik kötetben olvasható. Ez azonban az egész kiadás értékét nem érinti…
Péterfyt a magyar essay-írók között igen előkelő hely illeti meg. E meggyőződésünkben az előttünk 
fekvő kötet is megerősít. A szabatos és ritka eredeti felfogás a költői, philosophiai, történeti és 
művészeti eszmék vizsgálatában, az egyes történelmi alakok jellemrajzának találó vonásai megállapításában, 
a különböző korok vezérszerepet játszó hőseinek egymásra tett hatásának földerítésében, 
Péterfyt a legkitűnőbb magyar értekező prózaírók közé emeli.…

A kötetben olvasható föntebb említett leghosszabb tanulmányok a tragikum elméletére vonatkoznak… 
Du Bois-Reymond beszédei alapján írt essay-ről teszünk említést…Péterfy igen helyesen elemezi a 
történetíró és természettudós feladatát, s kimutatja, hogy a természettudós módszeréből mit tanult a történetíró, 
hogy az állami és társadalmi fejlődésnek szerves kapcsolatát, az akarati tények határozó voltát nyomozhassa…
Péterfy bírálatai Széchenyi munkáiról, leveleiről s hírlapi czikkeiről, szintén nevezetes adalékok 
a legnagyobb magyar jellemrajzához. Ahogy pedig Grüuwald Bélának ismeretes művét elemezi 
és Széchenyi lélektani fejlődését megértetni törekszik, írói egyéniségének egyik legjellemzőbb oldalát tárja elénk…
Kisebb bírálatai…Salamon Ferencz irodalmi tanulmányairól, Fraknói, Kemény Zsigmond, 
Baksay Sándor és mások műveiről, nemcsak napi érdekűek. Jól tette a szerkesztő, hogy a sok közül legalább azokat, 
amelyek jeles írók müveiről szólnak, az összegyűjtött munkák közé iktatta…
Péterfy  müveinek s kisebb cikkeinek  lehetőleg teljes jegyzekét adja. Nagyon örülünk e jegyzéknek…

KAZINCZY 1790—1794-IG KIADOTT FORDÍTÁSAI. Itk. 1914. 1.

A 19 oldal terjedelmű tanulmányból részleteket közlünk. Bővebben l. előző Váczy-fejezetben. A tanulmányt fejezetekre osztja, fejezetenként összefoglalót ír. Bőséggel ír jegyzeteket. G.

Kazinczy prózai fordításai. A magyar drámai fordítás 1770-től kezdve.

Pétzeli franczia drámai fordításai. Az általános haladás, nyelvünk iránti fogékonyság vezérli fordítóinkat. Kazinczy drámai fordításai időrendben. A Hamlet-fordítás előzményei. Mily elvet vall ekkor Kazinczy a fordításban? Az idegen szólások átültetése. A Hamlet-fordítás nyelve; példák; nehézségek. Irodalomtörténeti becse. Goethe Stellája. Fordításában Kazinczy nagy haladást mutat. Milyen stílbelí célt akar vele elérni? Újszerű szólásai. Herder paramythionjai. Wieland Diogenese. Kazinczyt ennek tárgya, politikai háttere, előadása egyaránt érdekli. Hasonlóság Kazinczy és Wieland pályája közt. A Diogenes. Wieland magyar fordítói Kazinczy előtt. Kazinczy fordításainak hűsége. Újításai; hibás kifejezések.

Kazinczy prózai fordításai a magyar irodalmi nyelv művelésének és fejlődésének valóságos mérföldmutatói. Már fogsága előtt majd mind fordítja azon műveket, amelyeket később összegyűjtve bocsát napvilágra.A legtöbbet úgy átdolgozza, hogy alig lehet az első kiadásra ráismerni. Csupán Wieland Diogenese nem szerepel többé a fogsága utáni kiadásaiban vagy ezek tervezetében, kétségkívül azért nem, mivel ezt a Helytartó Tanács elkoboztatta…

A gyors és lázas munka, mely elfogja íróinkat, a drámai fordítás terén nem adhat maradandó értékűt. Mert az a remény, hogy a magyar játékszínnek sikerül szilárd alapra helyezkednie 1790 őszén, a könyvdrámáról a színpad felé tereli figyelmöket. Másfelül pedig klasszikus becsű drámát nem is igen választhattak fordításra, mert a kellő műgondot nem adhatták meg munkájoknak…

Kazinczy mind műízlésével, mind fordítása becsével kiválik kortársai közül. A legnagyobb drámai költő egyik első remeke az ő fordításában jut először a magyar nemzet kezébe, s ezzel együtt a legnagyobb német költő két-három drámája szintén a fordításra választottak közt van nála. Ő mer először fogni Goethe drámáihoz, valamint Lessingéit sem emlegetik ő előtte…A Hamletről először 1789 decz. 23-dikán a Pétzelinek írt levelében tesz említést,…

II.

A magyar stílus fejlődő elemei Lessing meséinek és Herder görög példázatainak

magyar fordításában. Aszalay János. Kazinczy ítélete Lessing meséiről. A görög példázatok stílbeli szépségei. Veit Weber : A vak lantos. Mi a czélja e fordítással Kazinczynak? Stíljének festő sajátságai. A magyar elbeszélő prózai stíl. Mi szab határt az író stílbeli újításainak? Kazinczy merészségei. A választékosság

elleni vétségeket már akkor üldözi. Mikép akarja általában a műérzéket nevelni? Az érzelmesség és pathos fordításaiban. Miféle módokat próbál Kazinczy

a magyar stíl újítására? Többen megsejtik, mily nagy forrongás támad nyelvünkben. Dessewffy József gr. üdvözlete.

…Kortársai közül többen megsejtik: mily nagy forrongás támad e fordítások nyomán a magyar nyelvben. Földi Jánoson kívül senki sincs, aki e fordításokat becsmérlené.… Dayka Gábor és Pápay Sámuel az egri iskolában legkedvesb olvasmányaiknak Kazinczy fordításait tartják…Általán az ifjú irók halhatatlannak tekintik nevét…

VÁCZY JÁNOS.

KAZINCZY FERENCZ MŰVEIBŐL 1903

Miközben a KazLev kötetein dolgozik, van ideje Kazinczy-válogatás szerkesztésére. Arra is ügyel, hogy a Bevezetés ne legyen sablonos. Anekdotával indít, amiből kiolvasható Kazinczy jellemének alapvonása. Kazinczy jegyzeteit kiegészíti, pótolja. Ezekből, valamint a Bevezetésből közlünk részleteket. G.

Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta VÁCZY JÁNOS

BUDAPEST FRANKLIN-TÁRSULAT Magyar irod. intézet és könyvnyomda

BEVEZETÉS.

Az 1779. év őszén egyik vasárnapi délután a tornai uradalom ügyésze és patvaristája utaztak Kassáról Buzita felé: Tarnói Milecz Sámuel és a húsz éves Kazinczy Ferencz. Amint Nagy-Ida közelébe értek, szörnyű égi háború keletkezett. Az ügyész szorongva ült kocsijában, míg patvaristája vidám, pajzán tréfát űze a kocsissal, gyönyörködve nézte «a szokatlan s félelmes, de nagy scenát». Szakadt a zápor, s a villámok kör-cikázták a szemhatárt. Ha az ifjút főnöke iránti tisztelete vissza nem tartja, hangos nevetésbe tör ki annak rettegésén. De íme, egyszerre csak nagyot csattan az ég, s a villám az utasok előtt csap le. Kisvártatva, midőn az ügyész és patvaristája folytatják útjokat, a kiállott félelemtől egyre azt hajtogatja az ügyész: hátha kendet éri a villám . . .

Mi szükség — szólt az ifjú — folyvást csak azon töprenkednünk, hogy: hátha minket ért volna; inkább azt forgassuk eszünkben, hogy nem ért, s adjunk hálát az isteni Gondviselésnek; mert — úgy mond — „mikor lehet, örülni kell, s tűrni panasz és jajgatások nélkül, a mit meg nem változtathatunk”

E felfogás kezünkbe adja Kazinczy jellemének kulcsát.

Még nem a tapasztalás szólt bele, csak vele született józan életbölcselme, amelyet később a sors csapásai, a hetedfél esztendei raboskodás, a brünni, kufsteini és munkácsi börtönök nehéz levegője s még nehezebb bilincsei csak erősítettek. Mint embernek és írónak sokoldalú tehetségén, bámulatos fogékonyságán, élénk s mozgékony képzeletén és melegen érző, szinte olvadékony szívén kívül, ez volt a legbecsesebb öröksége, amelyet a természettől nyert, s amelyet egész életében gyarapítani törekedett…

…S midőn a betegeskedő császár életének végén hatalmas arányokat ölt a nemzeti ellenállás, és a megyék egymás után tagadják meg a császár újabb segélyt kér, rendeleteinek végrehajtását, szabadságaink visszaállítását fennhangon követelvén: a nemzeti forrongás e bizakodó napjaiban Kazinczy, mintegy szellemi vezére a felbuzdulásnak, lelkes szavakkal hirdeti, hogy a magyar nyelvnek vissza kell vívnunk minden jogát…

Epistoláival s epigrammjaival, különböző fordításaival, a Csokonai Vitéz emlékének megörökítésével, a Dayka, Báróczy. Kis János és Zrinyi műveinek kiadásával, kritikáival, elsősorban pedig roppant számú leveleivel mindig és mindenütt azt a célt szolgálja, hogy eszme-surlódást idézzen elő s kiemelje a nemzetet álomkórságából…

A nemzet az átalakulás pályájára lépett. De készítette elő ennek az útját is és vezette egy ideig. Kazinczy előhírnöke volt Széchenyinek, az irodalmi küzdelme a Széchenyi politikai reformjainak. Ez a Kazinczy pályájának legfontosabb eredménye s legmaradandóbb emléke.…Kazinczy több, mint félszázadig küzdött íróink sorában. Munkáinak nagy része fordítás. Ami eredetit írt, versben vagy prózában, jobbára izgató pályájának emlékét őrzi…Kazinczy, mint költő nem tartozik az első rangúak közé. Rendkívüli művészi fogékonyságával csekély alkotó erő párosul…Kazinczy, mint prózaíró az új magyar próza egyik mestere. Itt is a klasszikusok, kivált Cicero, Sallustius és Plutarchos tanítványa, de egyéni ereje sokkal inkább nyilatkozik, mint verses műveiben. Leveleit kivéve, eredeti munkái a következők: Pályám emlékezete. Fogságom naplója, az Erdélyi levelek, irodalomtörténeti, életrajzi s kritikai dolgozatai…

Az itt érintett írói tulajdonságok ez egy kötetben is több oldalról megismertetik velünk a széphalmi vezért, aki egész életét nyelvünk bővítésére, csinosítására s ezzel együtt nemzetiségünk kifejtésére s jövőnk biztosítására szentelte.

Kecskeméten, 1902. júliusban. Dr. Váczy János

Az 1903-as Kazinczy-válogatás címlapja

JEGYZETEK. /Részletek. Kazinczy jegyzeteit Váczy kiegészíti, pótolja. G./

Az esthajnalhoz. 28. 1. Reményfám bánatos ágaim : így nevezem az ákáczot, melynek árnyékában vannak a temetők többnyire az alföldön.

Margit szigetén. 30. 1. Az egész sonett egy költi pillanat megörökítése. Midőn a Martinovics-féle összeesküvés elítéltjeit a diadalmas Napóleon serege elől Kufsteinből Munkács felé vitték: hajójuk a Margitszigeten kötött ki. Ide jött Hirgeist Anna, H. Ferncnek (Kazinczy rabtársának) testvére, akinek igéző bájai rendkívüli hatással voltak Kazinczyra. Budai fogságuk alatt még mint kis leányka szintén látogatóban volt bátyjánál s már akkor megkedvelte őt Kazinczy. Hirgeist Anna b. Prónay Simon felesége lett.— V. /A jegyzetet Váczy írta. G./

…

Nagyság és szépség. 48. 1. Az első kidolgozás címe: Nagyság és szépség diadalma, külön lapon jelent meg 1810. Napóleon második, Mária Lujzával kötött házasságára vonatkozik. E költemény itt Kazinczy Gábornak 1890-diki kiadása után van közölve, —V.

…

Születésem ötvenegyedik napján. 51. 1. Gyulay Ferencz grófné gyermekeinek. Gyulay Ferenczné Kácsándy Zsuzsanna Kazinczy ifjúkori ideálja volt, gyermekeit is úgy nézte, mint a magáéit. — V.

Gibárt és Irma. 52. 1. A Muzárion szerkesztője Pfeffelnek különben nem nagy tekintetet érdemlő regéjét egyedül azért adá ki thémáúl, mert ennek mind fentebb, mind alantabb oldalai vágynak…jónak látá felszólítani a Pesttől távol lakó Kovacsóczyt is, de azon utasítással, hogy ha kérését teljesíteni akarja, munkáját februarius közepéig igyekezzék beküldeni, hogy a kötetből, melynek e hónap vége felé készen kell lenni, el ne maradjon. Ez kevés napok alatt a levél vétele után beküldé dolgozását, de érzé, hogy sietése rajta darabosságokat hagyott, s így felhatalmazá a redactiót, hogy ha dolgozása felvevést talál, tegye változtatásit tetszése szerint. Ez nem akara visszaélni szerénységével, s a vett darabot illetés nélkül adja; remélvén, hogy olvasói azon érzelem s lyrai szállongás tekinteténél fogva, melyek a darabban oly fényesen űzik játékaikat, fogyatkozásit elnézik. Midőn phantasia és érzés szilajkodnak, bajos a nyelvvel nem küzdeni ; bajos azon határok közt maradni, hol a józan lelketlenség keleget és ballagdogál, vagy phanthasiát és érzést hazudván, feszelg és pöffeszkedik. Itt következik a románcz újra dolgozása azon alakban, melyet Goethe választott, az Azán aga cím alatt adott szerb énekhez. /Kazinczy jegyzete. G./

Prolog Goethe Stellájához. 55. 1. Goethe eredeti drámája mellett nincs prológ, ezt Kazinczy azért írta, hogy a censor engedélyét annál inkább megnyerje. — V.

…

Az avatatlan. 83. 1. Célzás Mozartnak Bájsípjára…/hosszú idézet. G./ A klasszikusokkal nem ismeretes olvasó vesse össze Catullusnak 53-dik epigrammáját

Risi nescio quem modo in corona,

Qui, cum mirifice Vatiniana,

Meus crimina Calvus explicasset,

Admirans, ait haec, manusque tollens :

Di magni, salaputium disertum !

…

Fabchich. 89. 1. Ez a hív, tiszteletet érdemlő hazafi kevés kedvelést talált munkái által az olvasóknál. Hogy írása követőket találjon, azt az epigrammatista nem óhajtja : de óhajtja, hogy minél több olvasója legyen olyan, aki azt, a mit munkájában becsülni lehet és kell, értse. /Kaz/

…

Nagy Gáborhoz. 138. l. Nem fogja már csodálni Socratest. 1 39. 1. Socratesnek halála, Dávid által festve s Massard által metszve. — Chiron és Achilles, Bervic igen szép metszése. —Vernet nagy mester a vízi darabokban, s Claude Gelée, vagy közönségesen Lorrain, a legtiszteltebb tájfestő. (Nagy Gábor híres debreceni ügyvéd, Kazinczynak régi jó barátja; sok becses történelmi adat gyűjtője, mire az episztola elején céloz is Kazinczy. — V./

A katalógus-készítő

DR. VÁCZY JÁNOS. Mutatvány a M. N. Múzeum Orsz. Széchényi könyvtárában őrzött irodalmi levelestár készülő katalógusából

Magyar Könyvszemle Új folyam XXVI. kötet, 1-2. füzet 1918. Január

A vitázó Váczy

Széchy Károly /1848 – 1906 / irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja, az Erdélyi Múzeum, Kolozsvár, 1891. VIII. k. VI. füzetben nyegle hangnemben támadta Váczyt. / Ki ismeri ma Széchy nevét? / A vitaindító cikk nem áll rendelkezésünkre. Idézünk Széchy viszontválaszában írt magyarázkodásából /G/:

Széchy:…A mi szándékunk, nem volt és nem lehetett egyéb, mint vizsgálni azt, ami van és ahogy van? Vizsgálni, mint ahogy egész világosan és határozottan megjelöltük, az eddigi alaptalan és igaztalan magasztalások ellenében azt: ha vajon e végtelenül fontos gyűjtemény rendezése egyfelől, jegyzetes és magyarázatos kiadása másfelől, annyi kritikai kutatással és annyi komoly tudással készül-e, mint a kiadó Akadémia tekintélye és a vállalat jelentősége megkívánja? A gyűjtemény hitelessége és megbízhatósága ezen dől el. S vizsgálataink eredményeként arra a meggyőződésre és megállapodásra jutottunk, hogy Váczy oly munkára vállalkozott, melyhez sem elég éber szeme, sem elég korismerete, sem elég széles tudása nincs…

A vitairat bővebben a h 08 – 28. fejezetben

Váczy válasza

Észrevételek a „Kazinczy Ferencz Levelezése" című cikkre. Felelet Széchy Károly úrnak. Erdélyi Múzeum 1892. 9. évf. 2-3. sz.

Az igazságot kereső kritikus, ha valamely műnek minden oldalát figyelembe nem veheti, legalább a helyesen kiválasztott főszempontot veszi kiindulásul, irányadóul akkor, midőn az egész műről akar ítéletet mondani. Aki valamely műnek általános kritikájában a valódi szempontot meg nem találja, az lehet ügyes tollforgató, jártas lehet a tudományoknak nem egy ágában, beszélhet fennhéjázva, de kritikus, a szó elfogadott értelmében, sohasem lesz. Ha a kritikus az igazság földerítésére igyekszik: a felkutatandó igazság sugalma már

á priori kijelöli a hozandó ítélet helyes szempontjait, Akkor a bíráló nem fog hamis elvek bizonytalan lejtőjére tévedni csak azért, hogy kimutassa: mennyire jártas a nagyhangú phrasisokban, a legsúlyosabb vádakkal való dobálódzásban, a kifejezések értelmének önkényes elferdítésében s a nyilvánvaló tények merész tagadásában, mint Széchy Károly. Páratlan kritikai diadalának fennen hirdetésére nem látta elégségesnek, hogy bírálata az Erdélyi Múzeumegylet kiadványainak egyik füzetében lásson napvilágot, hanem jónak látta azt különnyomatban is kiadni… ily gyűjtemény kiadásában azt veszik fontolóra: össze van-e gyűjtve lehetőleg minden adat, ami a kiadásba tartozik, s hűen van-e közölve a szöveg…Ez a fő szempont, amely a szerkesztőt vezérli…Ha e főszempontból egyetlen valamire való kifogást sem tehet a bíráló: vajon a mellékszempontokból kiindulva, ha különben tetemes fogyatkozást lát is egyben-másban, szabad-e határozottan elítélnie a szerkesztőt? Szabad-e oly fennhéjázva, lépten-nyomon igazolatlan vádakat szórva beszélnie a kiadásról,

amely e téren elsőnek mondható a magyar irodalomban, mintha a szerkesztő közkézen forgó leveleket hagyott volna ki a gyűjteményből, vagy szándékosan meghamisította volna a szöveget? Nem követelné-e legalább a méltányosság

— jóllehet erre a kiadás nem szorult — hogy a kritikus némileg tartózkodó legyen oly gyűjtemény bírálatában, amely teljesen minta nélkül készült, kivált jegyzeteit illetőleg…

Kazinczy leveleinek eddigi töredékes kiadásaiban semmiféle jegyzet nincs… Kérdjük: min dőlt el ama kiadások használhatósága ?...Hogy e kiválóan fontos levelek eredetijét fölfödöznöm sikerült s a kiadásban ezeket használhattam föl, e körülmény egymaga is tiltakozik a lelkiismeretlenség ama vádja ellen, amellyel Széchy Károly oly kedvtelve dobálódzik… Aki pedig a főszempontokat teljesen figyelmen kivül hagyja s mégis általános megbízhatatlanságot hirdet a munkáról, bátrak vagyunk azzal vádolni, hogy nem az igazság vezérli tollát, hanem csak az írói viszketegség. …

Szabad legyen a „két össze-marékkal" felhordott tévedések és könnyelműségek nagy részére is rámutatni. A gyűjtemény rendezését s másolását dr.Nagy Sándor, boldogult barátom kezdette meg… sehol legkisebb hibát sem láttam, nem tartottam szükségesnek a leveleket az eredetiekkel mind újra összehasonlítani; a melyeken javítást nem láttam, azokat újra összehasonlítottam. Vájjon lelkiismeretlenség-e ez ?...A Kazinczy Ferencz Levelezése I—II. kötete összesen ötszázhatvanhárom levelet loglal magában s e számból az I. kötetre 278, a másodikra 258 levél esik…miből következteti Széchy Károly, hogy nincs elég korismeretem ? Bármilyen figyelmesen végig olvastam is vádjait, még az ö szempontjából sem találtam egyetlen helyet sem, a mely korismeretem elégtelenségét bizonyítaná… a Levelezés jegyzeteiről ezeket irja: „Van bennük sok helyes és helytelen, sok szükséges és sok fölösleges; tele

szórva félszeg állítással…Hogy mit keressen e jegyzetekben a kutató : arra az I. kötet jegyzeteihez irt rövid bevezetésben elmondtam…/Részletes, tételes, adatokra támaszkodó cáfolatok. G./ Nem folytatjuk tovább. Az olvasó ítéletére bízzuk, hogy a Széchy Károly bírálatából vonjon következtetést a bíráló igazságszeretetére, alapos tudományára, logikai következetességére s egész rendszerére. Van a két kötetben körülbelül háromszáz jegyzet, amelyekből az itt említetteken kivűl még felhoz egy párt Széchy Károly. Jóllehet elismeri, hogy a „komoly kutatás"-nak és „alapos megokolás"-nak is van nyoma a jegyzetekben : ezeket egy árva szóval sem említi. Pedig ha több a megállható jegyzet, mint a megtámadható, azt hisszűk, okos ember, ha egyenes úton jár az igazság kutatásában s a logikai okoskodásnak legalább csak az alapelemeivel tisztában van: nem ítélheti el a kiadás rendezőjét és szerkesztőjét határozottan…Aki a mellékes szempontokból ilyen kifogásokkal áll elő s mégis megbízhatatlannak

hirdeti az egész kiadást: az tegye le a bírálói tollat, mert annak forgatását a legnagyobb könnyelműség megkisérlenie.

VÁCZY JÁNOS dr.

Függelék /Váczyról/

A leggyakrabban így emlegetik Váczyt: ... Váczy János et al., Bp., 1890, 332. A továbbiakban KazLev. ...

ERDÉLYI PÁL: Kazinczy Ferencz levelezése. I., II. kötet. Közzétette Dr. Váczy János, Századok, 1891

Kazinczy nem grammatikus nyelvész volt, hanem stiliszta nyelvész, s e kettő között nagy különbség van, 
mit csak azok nem tudnak megérteni, a kik nem akarják…Kazinczy tizenhat éves korától kezdve folytonosan, 
törhetetlenül ragaszkodott az irodalomhoz…áldassék neve és munkássága. Az elmondottakra 
Váczy kötete fakasztott. Az a 285 levél, mely Kazinczy köréből ki van itt  azzal a pontossággal, 
melyhez az első kötet már hozzá szoktatott. Ugyanolyan berendezéssel, ugyanolyan jó és 
kimerítő jegyzetekkel adta, mint az első kötetet.

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ORSZ. SZÉCHÉNYI-KÖNYVTÁRA AZ 1916-IK ÉVBEN. Magyar Könyvszemle, 1917. 3-4.

Ideiglenesen a kézirattárban nyert elhelyezést… dr. VÁCZY János főgimnáziumi tanár, akinek a nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr megengedte, hogy egy évig a Nemzeti Múzeumban teljesíthessen szolgálatot.

A kézirattár személyzetét a folyómunkák foglalták le; dr. VÁCZY János az irodalmi levelestár anyagának regesztázását kezdte meg,..

Magyar Könyvszemle Új folyam XXVI. kötet, 3-4. füzet 1918. Július

Halálozások. Közelebbről érinti könyvtárunkat az a veszteség, mely dr. Váczy Jánosnak, a Magyar Nemzeti Múzeumba berendelt középiskolai tanárnak 1918 augusztus 1-jén Kecskeméten történt elhunytával érte a hazai könyvtárügyet. VÁCZY közpályáját a M. N. Múzeum könyvtárában kezdette meg… Életének utolsó éveiben, belefáradva a tanításba, ismét visszatért első szerelméhez, a M. N. Múzeum Orsz. SZÉCHÉNYI-könyvtárához s bár a súlyos kór, melynek végül is áldozatul esett, erősen aláásta szervezetét, törhetetlen munkakedvvel fogott égy újabb nagyszabású irodalmi vállalkozás, a múzeum irodalmi levelestárának regeszta-szerű feldolgozásához. Sajnos, ez érdemes dolgozat, melyből múlt füzetünkben közöltünk hosszabb mutatványt, töredékben maradt…Áldott emlékét örökre hirdetni fogják művei. G. P.

MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszéd: Pintér Jenő: Váczy János emlékezete, 1929.

Kazinczy Ferenc munkáinak kiadás-története

SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL

BUSA MARGIT

AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

Busa tanulmányát lásd még honlapomon: h 20- 52 és h 08 -29. G.

…Váczy csaknem harminc évig dolgozott Kazinczy levelezésének huszonegy vaskos kötetben közzétett tudományos, kritikai kiadásán… Az ő érdeme, hogy kidolgozta és megvalósította a levelezés-kiadványoknak azóta is egyetlen helyes módszerét, a leveleknek szoros időrendbe rendezését… Váczy, ha csak lehetett, az autográf leveleket publikálta…Az évek hosszú folyamán megjelent levelezéskötetekre az egykorú szakfolyóiratok alig figyeltek fel… az Egyetemes Philologiai Közlöny pedig csak négy alkalommal. Kötetenként csak az Akadémiai Értesítőben jelentek meg róla szóló recenziók, többször magának Váczy Jánosnak tollából.…

Emlékezzünk meg itt most arról is, hogy 1959-ben volt Váczy János (1859 — 1918) születésének századik évfordulója. Helyezzük sírjára a megbecsülés koszorúját Sebestyén Gyula, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori igazgatójának szavaival… (Sebestyén Gyula l. tag beszéde Váczy János l. tag ravatalánál, 1918. aug. 3-án. — Akad. Ért. 1918. XXIX. k. 423-424. 1.)

BÁN IMRE: KAZINCZY FERENC KLASSZICIZMUSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ, Itk, 1960

….VÁCZY Jánosnak az 1054. levélhez fűzött jegyzete (IV. köt. 615. 1.) félrevezeti az olvasót Fábri személyét illetőleg. Nem hazai íróról van itt szó, hanem minden bizonnyal Ioannes Albertus Fabriciusról, akinek Hamburgban 1749-ben jelent meg egy Conspectus Thesauri Litterarii Italiae c. műve. …

Weöres: Három veréb…/1977/ a KazLev-en kívül használja Váczy 1903-as Kazinczy-válogatását és Ráday Gedeon-kiadását/584, 601, 607. old./

CSETRI LAJOS: EGYSÉG VAGY KÜLÖNBÖZŐSÉG? Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában 1990

…Váczy János – a Kazinczy leveleit kiadó – tudta, hogy Kazinczy néhány levelét újraírta, az újraírás aktuális álláspontjának megfelelően…

Fried István: A Kölcsey Ferenc levelezés-kötet margójára Itk. 1991. 3.

…a Kölcsey — Kazinczy levelezés darabjainál ilyen szöveg egybevetés nem történt meg, ugyanis nem csökkentem avval Váczy János roppant nagy munkájának jelentőségét, ha azt kockáztatom meg, hogy a Kazinczy-levelezés datálása nem mindig elfogadható, mint ahogy a levelek szövegközlése (a mai textológiai elvek szempontjából) jó néhány helyen hagy kívánni valót…

sopszem.sopron.hu/sopszem//1992

1992. XLVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM / KISEBB KÖZLEMÉNYEK / Fried István: Kis János kritikusi munkásságához

…A kutatásnak szerencséje, hogy a korszak kimeríthetetlen forrása viszonylagosan bőséges jegyzetanyaggal a rendelkezésére áll. S ez nem más, mint Kazinczy Ferenc levelezése. Innen nemcsak Kazinczynak és levelezőtársainak műveiről kapunk felbecsülhetetlenül értékes adatokat (megtudhatjuk, pontosan mikor születtek a művek, mikor küldték el egymásnak, mikor adták a nyomdába), hanem az is felderíthető, kik mikor és hol vállalták a művek ismertetését, és ezek az ismertetések mikor jelentek meg. Részben a jegyzetanyag tartalmazza immár az egybevetett és így pontosabbá tett adatokat, részben a levelek főszövegéből olvasható ki…Váczy János úgy vélte, hogy a Recenziót Rumy Károly György írta…Váczy János azonban másutt Kis Jánost nevezi meg szerzőként. A bizonytalanság egészen odáig tartott, míg Balassa József nem vállalkozott arra, hogy újra, önálló kötetben megjelentesse Kazinczy művét

Magyar Könyvszemle 116. évf. 2000. 2.szám Debreczeni Attila

…Báróczi beszédét Váczy János közölte Kazinczy Helmeczy Mihálynak írott, 1813. december 16-i levele jegyzetében, a Bárányéra azonban ott nem volt szükség. [10]…

[10] KazLev. XI. 509–511. A levélben Kazinczy e tudósítás előkeresését kérte Helmeczytől Báróczi életrajza megírásához. Váczy a vonatkozó szövegrész közlését ezzel zárja: „Erre következik aztán Bárány Péter felelete a 92–95. lapokon”. (511.)

Zempléni Múzsa. 2003. 1….Széphalom 12. A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve, Sátoraljaújhely, 2002…Folytatódik Kazinczy talán legismertebb életrajzírójának, Váczy János kéziratának közlése, ezúttal „Az igazgató” címmel. ..

Balázs Géza: Egykori országgyűlések színhelyén www.kortarsonline.hu

… Váczy János ezt írta Ráday Gedeonról: „Vannak írók, kiknek emlékét nem annyira az tartja fenn, milyen műveket alkottak, mint inkább az, mily hatást tettek másokra, kik nyomukba léptek.”…

Illyés Gyula Archívum és Műhely: Könyvjegyzék az Archívumba került könyvállományról /2004/:

VÁCZY János: Kazinczy Ferencz és kora. 1. köt. 1915. Benne ceruzával írt tanulmányvázlat a magyarországi németségről

VÁCZY János: Kazinczy Ferencz levelezése Berzsenyi Dániellel. 1808-1831. (Kiad.: Kazinczy Gábor.) Pest, Hackenast Gusztáv. 1860.

Katona József Könyvtár

145 éve: 1859. december 3-án született Váczy János tanár, irodalomtörténész, az MTA tagja. /2004/

Egy pálya alkonya (Az 1820-as esztendők Kazinczy Ference) Fried István, Kisebbség-kutatás 2009. 3. szám

….két „nagymonográfia”, a töredékben maradt (és részben a sokáig kéziratban heverő második kötet kiadatlansága miatt sokáig csupán az első kötet végéig hozzáférhető) Váczy János- és a kevésbé terjedelmes Czeizel János-kötet nem jutott el az 1820-as esztendőkig. [7]

[7] Váczy János: Kazinczy Ferencz és kora 1.k. Budapest 1915; Czeizel János: Kazinczy Ferenc élete és működése 1. k. Budapest 1930;… Váczy kéziratban és torzóban maradt második kötetét folytatásokban közölte a Széphalom Évkönyv.

Fried: Fejezetek Kazinczy pályaképéből…/2009/…Váczy: Kazinczy és kora…nagyszabású vállalkozás…a Széphalom Évkönyv vállalta a második kötet folytatásos közlését… Váczy elsősorban Kazinczy-kutatóként szerzett érdemeket, ő rendezte sajtó alá Kazinczy leveleit, írt róla egy kismonográfiát, a korszak számos költőjéről, eseményéről tanulmányt. A hatalmas Kaz-mon. /639 oldal/ legnagyobb érdeme nyolcvan esztendő Kaz-kutatásának számos részletre kiterjedő, alaposságra valló összefoglalása, olykor legendákat is oszlatva…nem hozott fordulópontot…nem jelezhetjük általa a magyar irodalomtudomány új korszakát…/ 89. old. G: Váczynak nem is ez volt a célja/

Váczy egy 2001-es pozsonyi akadémiai dolgozat lábjegyzetében

Eva Kowalská, Evanjelické a. v. spoločenstvov 18. storočí

Hlavné problémy jeho vývojaa fungovania v spoločnosti

VEDA, vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied Bratislava 2001

…

Universitäten gestatte, indem sie sämmtlich vom Naturalismus angesteckt sind, folglich diegeistlichen Zöglinge ihrer Religionspartey durchaus vergiftet zurückkehren“. Ján Klanica (Klaniczay) v liste Ferencovi Kazinczymu 5. 8.1789. Kazinczy Ferencz levelezése I. (ed. VÁCZY János) Budapest 1890,405 – 407.

Váczy János: A magyar irodalom története. 1910.

Irodalomtörténeti Közlemények 28. évf. 3. sz. (1918)

Ungarns banderien, und desselben gesetzmässige kriegsverfassung ... - Google Books eredmény Michael von Piringer - 1816 - Feudelism books.google.hu/books?id=GNJHAAAAIAAJ...

Ungarns banderien, und desselben gesetzmässige kriegsverfassung überhaupt by Michael von Piringer 1 edition (1 ebook) - first published in 1810 openlibrary

Megkerestem a 2071. levél jegyzetében említett 1905. levelet. Szemere Pál ismerte Gustermann könyvét. Kár, hogy a hivatkozás latin nyelvű.

A magyar irodalom. Váczy Jánostól

KUNCZ ALADÁR: VÁCZY J.: KAZINCZY FERENC 1909.

Irodalomtörténeti Közlemények 1953. 57. évf. 1-4. füzet

Full text of "A magyar irodalom története" IRTA: BODNÁR ZSIGMOND

Full text of "Étude sur l'influence de la littérature française en ...

Magyar Könyvszemle Új folyam XXVI. kötet, 1-2. füzet 1918. Január

Magyar Könyvszemle Új folyam XXVI. kötet, 3-4. füzet 1918. Július

AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

Busa tanulmányát lásd még honlapomon: h 20- 52 és h 08 -29. G.

Illyés Gyula Archívum és Műhely: Könyvjegyzék az Archívumba került könyvállományról /2004/:

Katona József Könyvtár

Ungarns banderien, und desselben gesetzmässige kriegsverfassung ... - Google Books eredmény Michael von Piringer - 1816 - Feudelism
books.google.hu/books?id=GNJHAAAAIAAJ...