Írók
levelei Szinnyeihez. Szinnyei írásai
2010. 12. 16
Bevezetés
Írók levelei
Arany, 1867
Mikszáth, 1875
Jókai, 1879
Részlet a
Jövő század regényéből
Gozsdu Elek, 1894
Frantisek Osvald, 1893
Krúdy, 1899.
Gyöngyösy László, 1892, 94
Ady, 1901
Szinnyei írásai
A komáromi színészet, 1881
Komárom 1848-49-ben, 1884
Jósika Miklós
A számjátékos
Szinnyei és Abafi /Aigner/ Lajos kapcsolata
Ki volt Abafi?
Szinnyei és Abafi
levelezéséből
A Figyelő és a Hazánk
repertóriumai
Szinnyei emlékezete
Utcanév
Szinnyei-díj
Komáromi múlt-ápolás
Tudományos ülésszak
Találatok Szinnyeire
Bevezetés
Életrajz-gyűjteményéhez
a kor legrangosabb íróival levelezett. Arany válasz-levele tele van
aggodalommal. Jókai hevenyészett sorokat ír a megkeresésre. A fiatal Krúdy
hangulatos, könnyed. Ady cikket ír Szinnyei gyűjteményéről.
Abafi folyóiratainak, a
Figyelőnek és a Hazánknak a Repertórium rovatait szorgalmasan tele írja.
Szabadságharcos Naplójegyzeteit a
Hazánk 1884. júniusi számában kezdte közölni. Találkozik Kossuth-tal, Bemmel,
Klapkával. Csata közben a közelben lakó sógoránál ruhát vált, megvacsorázik,
majd olvasnivalót szerez. Ír a komáromi színészetről, ezt a tanulmányát számon
tartja a színháztörténet. Kutatók szerint hatvan kötet, kézzel írt naplója máig
kiadatlan.
Szinnyei emlékezetét
szülővárosa hűen ápolja. Utcanév és Szinnyei-díj fűződik hozzá. Szakmai
konferenciákat rendeznek emlékére.
Írók
levelei, írásai
Szinnyei
József Magyar írók élete és munkái című lexikon nem pusztán száraz
tényanyag gyűjtőhelye. Szinnyei ugyanis hatalmas vállalkozásához segítséget
vett igénybe: tervezett szócikkei szempontjait összefoglaló nyomtatványokon
kért adatokat vagy közvetlenül a bemutatandó személytől, vagy annak közvetlen
környezetétől. Ilyen módon a szerző által kiválasztott forrás önreprezentációk
soraként is olvasható.
Arany,
1867
Egy könyvaukció révén bukkantam
Aranyra /G./:
213.
ARANY János (1817-1882)
Pesten,
1867 szept. 18-án kelt, kézzel írt, aláírt, egész oldalas (225 X
„Tekintetes
Szinnyei József úrnak” Pozsonyba. Szinnyei önéletrajzot kérhetett Aranytól
készülő nagy biográfiai sorozatához, mert a költő szerényen a Toldy Ferencz
féle kézikönyv adataira hivatkozott: elég bőven s eléggé szabatosan
megolvasható…Inkább fiát helyezte előtérbe: „…fiam Arany László született 1844
márcz. 24-én. Ő juris doctor, hites ügyvéd… a Kisfaludy-társaság tagja.”
Nagyon
szép levél.. 150.000,-
► 185.000,-
Arany János kiadatlan önéletrajza.
ARANY részletes Önéletrajzát 1855. jún. 7-én állította össze GYULAI Pál
felkérésére, aki akkoriban kezdett ARANYról nagyobb mű írásába. ARANY
munkásságának következő korszakát is összefoglalta összes költeményeinek. 1867-i
kiadásában, az Elegyes darabok előszavában (1867. márc. 1.). 1948-ban az
Irodalomtörténeti Közleményekben sajtó készen állt, de nem jelent meg
SZINNYEI Ferenc hagyatékából ARANYnak SZINNYEI Józsefhez, a bibliográfushoz
intézett kiadatlan önéletrajzi levele. SZINNYEI Ferenc szerint: ,,Édesatyám,
id. Szinnyei József iratai közt találtam Arany Jánosnak ezt az eddig ismeretlen
levelét 1867-ből. Atyám már akkor gyűjtögette az adatokat nagy írói lexikona
számára, s Aranyt is felszólította életrajzának beküldésére. Erre válasz az
alábbi levél, mely ez idő szerint a birtokomban van".
Arany levele
Pest, sept. 18. 1867. TISZTELT URAM!
Becses
megkeresése folytán csak rövidre szabhatom válaszomat.
Nekem magamnak is volt volna alkalmam
néhányszor, külföldi felszólításra, életrajzi adatokat küldeni. Csekély
fontosságot látván abban, hogy ilyes adatok, az író bővebb ismertetése nélkül,
lexikoni összeállításban, világszerte összegyűjtetnek, mindannyiszor
elmellőztem a felhívásnak megfelelni. Oly reményben, hogy így nevem, a nagyobb
részt spekulációra, és csak is arra, számított …halmazból kimarad. De miután,
az ön közleményéből is látom, hogy ez urak nem átallják ott ahol nincs,
adatokat puszta gondolomra is fölvenni, miután főleg az ön szíves
felszólítását hallgatva mellőzni nem kívánom. Tehát álljon itt, hogy én
születtem 1817. márc. 2-án, fiam Arany László született 1844. márc. 22-én. ő
juris doctor, hites ügyvéd, s a magyar földhitelintézet igazgató tanácsának
jegyzője, a Kisfaludy-Társaság tagja. Az én biographiám elég bőven s eléggé
szabatosan megolvasható Toldy Ferencnél: „A Magyar Költészet Kézikönyve. líd.
kötet. Pest. 1857". Maradván tisztelője Arany János
A kéziratot jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia kézirattára
őrzi.
IFJ.
KOZOCSA SÁNDOR
Szinnyei József Repertóriuma és tiszteletdíja. „A Szinnyei”,
vagyis Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című, bámulatra
méltó méretű és alaposságú ...
epa.oszk.hu/.../MKszle_2009_2_kozlemenyek6.htm
…Az Akadémia érdekelt szaktudósai felismerték a vállalkozás
jelentőségét, s igyekeztek a megvalósítást megkönnyíteni. Ezt tanúsítja az a
részelszámolás, amelynek eredeti példánya közel fél évszázaddal ezelőtt Pécsi
Sándortól, a kiváló színművésztől csere útján került birtokomba, s amelyet
mellékelten be is mutatok. Ez az irat igazolja, hogy Szinnyei az elfogadott
tervnek megfelelően számolt el a végzett munkával. Az 1873 májusában leadott
„II. szállítmány” 12 folyóirat 79 évfolyamának 89 kötetéből gyűjtött 4624 címet
tartalmazott. A 150 tételes napi „termelést” alapul véve ez nagyjából 30 napi
munkának felelhetett meg, s érte 92 forint 48 krajcárt vehetett fel.
Ez az irat azonban nemcsak a végzett munkáról, az azért járó
munkadíjról, hanem a kifizetés módjáról, a korabeli ügyintézésről is érdekes és
tanulságos helyzetképet nyújt. 1873. május 25-én készítette el Szinnyei József
a tiszteletdíj kifizetésének alapjául szolgáló elszámolást. 1873. május 26-án,
tehát másnap már sikerült a gyűjtött cédulákat Fraknói
Vilmosnak leadni. Ezt Fraknói mindjárt igazolta is
kérve a Szinnyeinek járó összeg utalványozását. 1873. május 26-án, tehát még
ugyanazon a napon Szinnyei benyújthatta a „nyugtatványt” Arany Jánosnak, az Akadémia főtitkárának. Arany János a papírt
ellátta a szükséges hivatkozási számmal és rendelkezett a pénz kifizetéséről.
1873. május 26-án, tehát ugyanazon a napon Szinnyei a Magyar
Földhitelintézet, az Akadémia pénzvagyonát kezelő bank pénztárában az összeget
minden levonás nélkül fel is vehette. Az ügyintézés tehát egy nap alatt három
lépésben lebonyolódott, minden illetékes elérhető volt, mindegyikük halogatás
nélkül elvégezte a rá háruló adminisztrációs feladatot. Így Szinnyei József az
elképzelhető legrövidebb időn belül hozzájutott az őt méltán megillető
tiszteletdíjhoz.
Dörnyei
Sándor
Arany János, az Akadémia főtitkára rendelkezik Szinnyei tiszteletdíjának kifizetéséről.
Szinnyei még aznap – 1873. május 26-án – hiány nélkül felveszi a pénzt.
Mikszáth,
1875
Mikszáth
Kálmán (1847-1910)
2003. júl. 23. ... Vissza a MEK kezdőlapjára Back to
the MEK homepage · Mikszáth Kálmán · Mikszáth Kálmán levelezése
...
mek.oszk.hu/00900/00946/ - Tárolt változat - Hasonló
68/a.
MK - ID. SZINNYEI JÓZSEFNEK
[Budapest, 1875. június 9.]
[Szinnyei hagyaték jelz.:]
1762/75. érk. jún. 10.
Tisztelt tekintetes úr!
Szontagh Béla barátom szeretné bizonyos
okokból megtekinteni az 1874-iki Magyar Néplap
19. 20. 21. és 22-ik számát s azt
hiszi, hogy azon általam említett körülménynél fogva,
miszerint szerencsém van önt ismerni
személyesen is, neki ez az egyetemi könyvtárban
könnyűvé
válik.
Ez azon ok, amiért bátorkodom kérésemet
az övéhez csatolni, egyúttal bocsánatot kérve, hogy
oly sok teendői közt (mert mint hallom, már folyik a hurcolkodás):
háborgatom.
Budapest. Jún. 9. 875.
alázatos tisztelője
Mikszáth Kálmán
73/a.
MK - ID. SZINNYEI JÓZSEFNEK
[Budapest, 1877. február 1.]
Mélyen tisztelt tekintetes úr!
Csenkey Béla volt főhadnagyot, barátomat (ki tőle
nem függő körülmények miatt jutott rossz
anyagi helyzetbe), tudomásomra esvén,
hogy a könyvtárnál több díjnoki állás van üresedésben,
ha azon szerencse, hogy a tekintetes
urat személyesen ösmerem, némileg használhatna neki is -
melegen ajánlom szíves pártfogásába.
Ideiglenesen, míg állást nyerhet, ez
igazi jótétemény volna rá nézve.
Őszinte tisztelettel maradtam
alázatos szolgája
Mikszáth Kálmán
Budapest
febr. 1. 877.
130.
MK - ID. SZINNYEI JÓZSEFNEK
[Budapest, 1882. november 9.]
[Fejléc:] A »Pesti Hírlap« szerkesztősége Budapest V. Nádor u. 7. sz.
Tisztelt Uram!
A következő adatokat küldöm szíves felszólítása folytán:
szül. 1849. jan. 16. Szklabonyán,
Nógrád megyében középsorsú birtokos szülőktől. Atyja
János (de Kis-Csoltó), anyja Veres
Mária (evangélikusok).
Iskolába járt Rimaszombatban,
Selmecbányán, a jogi egyetemen Pesten.
Többire nézve idemellékelem a
»Vasárnapi Újságban« megjelent életrajzomat.
Igaz tisztelettel
Mikszáth Kálmán
Budapest,
nov. 9. 1882.
[Budapest, 1887. május 3.]
[Névjegyen]
Nagyságos
Szinnyei József Úrnak
Kedves Barátom[!]
A várak történetét írván kérlek, légy kegyes nekem nehány <várgazdag> várgazdag megyének a monográfiáját kikeresni és elküldeni, mely célból méltóztassál e sorok átadóját alkalmas időre odarendelni.
tisztelő barátod
Mikszáth Kálmán
A bevezetőt írta és a jegyzeteket
összeállította: Bóka Zsolt
04 A
karcolathoz fűzött jegyzetek Rejtő István és Szinnyei József műveinek a
felhasználásával készültek.
Jókai,
1879
Ásvai Jókai Móric (Komárom, 1825. február
18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május
5.)
786.
Id. Szinnyei József –
Jókainak Budapest, 1879. márc. 25.
Különösen tisztelt
Szerkesztő Úr!
Irodalmi működése iránt mindenkor kiváló figyelemmel voltam. Művei ifjú
koromtól máig kedvenc olvasmányaim s azok lesznek, míg élek. Az Üstökös iránt pedig, hogy előszeretettel
viseltetem, tanúsítják a könyvtáramban levő szépen bekötött teljes példányok,
melyeket el is olvastam. Ezen kívül hírlapirodalmunk termékeivel húsz év óta
foglalkozom. Körülbelül ismerem a hírlapolvasók vágyait, szeszélyeit és
elkényeztetett szokásait. Itt-ott szolgáltam csekély tanáccsal is, melyek nem
egyszer hasznot hajtottak. Most tehát, midőn olvasom a lapokból, hogy t.
szerkesztő úr a politikát kizárja egyik
humoros lapjából, tehát a magyar Fliegende
Blätter-t megalapítja, kétszeresen örvendek elhatározásán, mert az a lap
lesz akkor a magyar humor gazdag tárháza, melynek életrevalóságán – ismerve
kiapadhatatlan, tősgyökeres magyar humorát – nem is kételkedem.
Időszerűnek tartom egy rég visszatartott tervvel, illetve tanáccsal
szolgálni. A 17. és 18. század naptáraiban és hírlapjaiban, mert ezeket
könyvtáraink pora fedi, csak én tudom, hogy kevesen ismerik, sok magyaros
zamatú adoma van eltemetve. Ezeket fel kellene éleszteni és rendszeresen egy
olyan gazdag és közkedvelt lapban, milyen az Üstökös lesz, megőrizni. Lehetne
abban külön rovatot nyitni…szívesen vállalkozom hetenként 10 – 12 adoma
összeírására, megtartva a népnyelvet és idézve a naptár címét és évét…
Élt Komáromban egy Nagy Pál nevű épületfa kereskedő. Igen jól emlékszem
gyermekkoromból erre az öreg úrra, ki élénkségben tartott bármely társaságot
kifogyhatatlan adomázó tehetségével…a lap csak nyerne azzal, ha egy hasábot
szentelne a magyar humor történetének.
Mindenesetre várom t. szerkesztő úrnak becses tudósítását, illetőleg
megbízását. Hazafiúi üdvözlettel, kész szolgája Szinnyei József egyetemi
könyvtárnok.
Györffy Miklós jegyzetéből:
…Jókai válaszát nem ismerjük. Ha ír, a kezünkben lenne. Az ennél kisebb
jelentőségű leveleket is pontosan iktatta és gondosan megőrizte Szinnyei. – Ha
az eredményt nézzük: az ajánlatból az Üstökös semmit fel nem használt.
Történeti feldolgozás meg nem jelent benne. Sajnos, sokat úgy se nyer az
egyetemi könyvtár akkori tisztviselője, ha minden legszebb reményei szerint üt
be…/Jókai lapjai rövid életűek voltak. Szinnyei munkásságának ismertetése… G./
857.
Jókai – Id. Szinnyei Józsefnek / 1881. júl. 31./
Benke József született Erdélyben, Laborfalván. Székelyföldön. Tanult
Nagyenyeden, ott, mint teológus diák első eminens volt. Őt más legkitűnőbb
társával együtt a consistorium által kitiltatott, azért mert hajukat
levágatták, holott az akkori diákoknak hosszú hajat kellett viselni. Így jött
ki Magyarországra. Itt színész lett és katolizált. Első neje Győrből volt,
attól van Laborfalvy Róza leánya. Később Miskolcon tanár lett, s mint
nyugdíjazott tanár halt meg ez előtt 15 évvel Miskolcon. Tudományos képzettségű
ember volt. Sokat fordított francia klasszikusokból, amely munkái most is
megvannak kéziratban. Második házasságából született Jozefa leánya, most Huray
István főorvos neje. Tizenkilenc gyermeke közül csak ez a kettő él.
Boríték: T. Szinnyei József úrnak, Helyben
Györffy Miklós jegyzetéből:
…1879. márciusban jelentkezik Jókainál Szinnyei első ízben levéllel…Ötvenes
évei derekán járó írónknak szívügye lehetett feleségéről és apósáról minél több
családi adatot szolgáltatni…Szinnyei annyival, amennyit Jókai levele
tartalmazott, nem érte be. Rengeteg további adalékot szerzett be Benke
Józsefről, s így a hevenyészett Jókai-sorokból az ő szakszerű bővítéseivel az
írói lexikonban több, mint két teljes hasábra gyarapodott a Benke-címszó
anyaga.
színigazgató, később leányiskolai tanító, Jókai Mórné (Laborfalvi Róza) édes atyja, szül. 1781. júl. 18. Kálnokon, Háromszéken, unitárius szülőktől; de utóbb, hogy nejét elvehesse, róm. kath. lett Pesten; a nagyenyedi Bethlen-collegiumban tanult. A Kolozsvárról Magyarországba indult magyar színésztársulattal Szegeden vagy Debrecenben lépett föl először, de megbukott; ekkor Bécsbe ment tanulni; nyolc hónap múlva visszatért Pestre (1808.) s már mint tanult színész működött; időközben Kemény Jánossal társulatot alakítottak és ezzel 1811-ben Komáromban is megfordultak. 1815-ben a pesti társulattal Miskolcra költözött, hol 1820-ig játszott. Ekkor búcsút vett a színészettől és Miskolcon letelepedvén, tanár lett; ugyanott később leányiskolát nyitott, melynek igazgatója volt, míg Diósgyőrbe nyugalomba vonult, hol 1855. aug. 15. meghalt. Kétszer nősült; Rácz Zsuzsanna színésznővel kötött első házasságából született Judit leánya, a későbbi Laborfalvi Róza (Jókai Mórné.)
Benke munkái és az irodalom
terjedelmes. G.
Jókait mindenki ismeri. Alábbi regényét
talán kevésbé. 70 évre előre látta a jövőt. Félelmetesen pontosan. G,
Vissza a MEK kezdőlapjára Back to the MEK
homepage · Jókai Mór · A jövő ...
mek.oszk.hu/00800/00846/ - Tárolt változat
- Hasonló
Az
orosz rém
….Világos
a helyzet, Oroszország ellen készülünk. Az örökké kísértő rém ellen, ki nagy,
prémes süvegével, zúzmarás szakállával, csombókos kancsukájával, mindnyájunknak
nehéz álmaiban ott van. És most még a prémes süveg közepéből a frígiai sipka is
kivereslik. Amiről a múlt században Hertzen, Bakunin még csak álmodoztak, amit
a „Szta Djelat?” szerzője regényképpen írt le, már megvalósult, s a
XX. századbeli Oroszország nem olyan félelmes többé Európára, mint a múlt
században – hanem félelmesebb. Még a XIX. század napóleoni vészalternatívája ez
volt: Európa 50 év alatt vagy respublikává lesz, vagy kozákká;
most a kérdés egyesítve van: „kozákká is, respublikává is”.
Egy
óriási nép, mely maga számára nézve annyi, mint a francia és a német együtt.
Egy rettenetes ország, mely egyszerre Japánt, Kínát, Turkesztánt,
Törökországot, Ausztriát, Magyarországot, Németországot, Svédországot nyomja
szüntelen előbbre tolt határaival. Egy nyelvű, egy vallású nép, edzett
testalkatú, jég hátán alvó katona, lovához nőtt lovas, ellenség, akit
megsemmisíteni semmi hatalomnak nem lehet, akinek bevehetetlen vára a puszta, a
jégmező, a végtelenség! És ha egyszer ezt a népet talpra állítja, nem az a
hatalom, mely eddig rendelkezett vele, a császár, a fanatizáló pap, a nemzeti
gyűlölet, a katonai fegyelem; hanem ami mindezeknél nagyobb: a szabadság! Az
egy megszámlálhatatlan tábor: nagyobb Dzsingisz kánénál, nagyobb Attiláénál,
nagyobb Napóleonénál.
Oroszországban,
ha egyszer a szabadságot megkóstolták, nem tréfálnak vele. (Az igaz, hogy
ellenfelei sem ismerték e kérdésben a tréfát.) Pugacseff kísérlete megmutatta
azt, hogy mi lett volna belőle, ha sikerül. Az elnyomott nép a maga módja
szerint értelmezi a tartozások kiegyenlítését, s a rangfokozatokat gonoszul
békíti ki egymással. És már akkor jól van tartva az új kor fogalmaival.
A
szabadságot átviszi egyszerre minden térre. Szabad a föld a dézsma alul, szabad
a jobbágy a robot alul, szabad a nő a családi kötelékből, a társadalmi nyűgből;
lehet ki-ki, ami akar. A leány lehet kereskedő, vagy kézműves, vagy békebíró,
vagy szerető: senkitől sem kérdi. Papra, templomra semmi szükség többé, szabad
nem hinni semmit. Nincs többé ördög! Nem vétek, amit az ember magának
megbocsát. Szabad a pénz is; a kormány elveszi az egyházaktól, a volt
főnemesektől, a letétemények pénztáraiból, kinek nyugtát ad róla, kit meg
felakasztat nyugta helyett. Kölcsönt vesz a bankalapból kamat nélkül, s
nyomtatja a papiros rubeleket, ahogy a gőzgép győzi; – bankszabadság van
kihirdetve, annyi bank alakul, hogy Észak-Amerikában sem több, és valamennyi
önti folyószámra a saját bankjegyeit a közös tengerbe, a pénzpiacra. Holmi
gyönge kis állam ebbe belehalna rövid időn, de Oroszország nem. Ha ma
húszmilliárdnyi papiros rubeleinek egész tömege egyszerre füstöt vet is, nem
ment tönkre: holnap az alatta maradt föld újra gazdaggá teszi, s minden ember
megél, s újra kezdi a dolgot.
És azután
vannak ez óriás népnek hozzá méltó óriás vezetői. Akik nem számítanak rongyos
milliókkal, akik nem aggodalmaskodnak nyomorúságos európai diplomáciai kérdések
miatt. Nagyobb, merészebb eszmék után indulnak el a világba, mint amiket az
udvarok iskoláiban tanítanak. Akiknél hatalom a zűrzavar, s akik rendszert
találnak a korlátlan, fegyelmetlen, uratlan népmozgalomban; akik készen vannak
hatalmas ellenfeleikkel – nem küzdeni, de játszani. A Nihil országának a
népakarat által fölemelt elnökei, egy asszony és annak államkancellárja,
legelőször is túltették magukat azon a szűkkeblű felfogáson, hogy valakinek a
más jó barátságára kell számítani. Ők legelőbb is leszámolnak az
ellenségeikkel….
GOZSDU ELEK
(1849-1919)
Gozsdu
Elek
(Ercsi, 1849. november
28. - Temesvár, 1919. május
26.)
elbeszélő, drámaíró, ügyvéd, kirendelt főügyész.
Művészetére
nagy hatással voltak Ivan Szergejevics Turgenyev
művei. Nagyon keveset írt. 1910 után visszavonult az irodalomtól.
Nyugat · / · 1908 · / · 1908. 8. szám · / · FIGYELŐ
…Gozsdu
darabjának van levegője. Nem az a levegő, amelyben a reneszánsz emberei éltek
(Stendhal reneszánsz-novelláit kell olvasnunk, ha e levegőből, embereket és
szenvedélyeket felszabadító könnyűségéből, valamit érezni akarunk, meg talán a
Chartreuse de Parme-ját) nem is az e levegő melynek sugártörésében - történeti
tudásunk félhomályából - a Borgiák korszakát látjuk (C. F. Meyer két pompás
reneszánsz elbeszélése jut eszembe) - "A félisten"-en Gozsdu
lírájának levegője rezeg. Mert csak az ő lírája érzik e darabból, az ő szerelmi
vallomása, amellyel az Adria leányának lábaihoz borul, az ő visszavágyódása
abba a korba, melynek - ah csak múzeumokban, képtárakban őrzött szépségei
meghatották….
szívesen
olvastam el Gozsdu munkáját. Egy intelligens ember visszavágyódik régmúlt korok
nagy szépségei közé. Melyeket ért, érez és megbecsül.
Gozsdu Elek levele id.
Szinnyei Józsefhez
Igen
tisztelt Uram!
Szíves sorait – mert hivatalosan távol voltam –, csak most kaptam meg.
Életrajzom nagyon rövid:
Születtem: Székes-Fehér vármegyében,
Ercsi-ben 1849. november 28-án.
Atyám, Gozsdu György, régi macedóniai
családból származik és dédapja Moskopolis (?) macedoniai városból, a 18-dik
század elején vándorolt be Lengyelországba; majd ennek fia Magyarországba, a ki
Borsod vármegyében Miskolcon telepedett le.
Miskolcon a macedon-görög család
csakhamar elmagyarosodott.
Én tanulmányaimat a 4-dik gimnáziumig
Temesváron majd azontúl Budapesten a református iskolában végeztem.
A jogi pályára léptem és doctor
utrusque iuris (világ- és kánonjogi doktor), majd ügyvéd lettem. Az ügyvédség
nem felelt meg vérmérsékletemnek és 1880-ban hírlapíró lettem. Dolgoztam pedig
a „Függetlenség" mellett. Egészségi állapotom nem bírta úgy az éjféli munkát
és 1883-ban a hivatalnoki – bírói – pályára léptem. 1885-ban kir. alügyészként
Fehértemplomon, majd 1887-ben Budapesten hasonló minőségben szolgáltam.
1889-ben kir. ügyész lettem Karánsebesen, és 1889-ben hasonló minőségben Temesvárra
lettem áthelyezve, ahol azóta működöm.
1880-ban kezdtem írni; és „Az Arany
hajú asszony" című regényt adtam ki. 1882-ben jelent meg a „Köd" című
regényem. 1886-ig elbeszéléseket írtam, melyeket 1886-ban „Tantalus"
gyűjtő néven adtam ki. Ez elbeszéléseket tartom eddig fő művemnek.
Azóta nyom a hivatali kötelesség és
csak ritkán jutok hozzá, hogy egy-egy elbeszélést írhassak.
Ez az egész a mit rólam írhatok.
Fogadja köszönetemet szíves
megbecsüléssel.
Kitűnő tisztelettel:
Gozsdu Elek
Temesvár, 1894.
szeptember 3.
hu.wikisource.org/
Krúdy Gyula, 1899
Dérczy Péter
Az „igaz történet” hazugsága
jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=1982.
…a
nagyszülők ellenezték az apa házasságát, ugyanúgy állt ellen az apa Krúdy
házasságára… Krúdy nemcsak hogy nem folytatja a családi tradíciót, valamint azt
a polgári életformát, melyet kijelölt számára, de egyenesen azzal
kibékíthetetlenül ellentétes pályát és életet választott. Sok példát lehetne
erre hozni, csak néhányat említek: ha igaz Krúdynak az az önéletrajzi
megjegyzése, akkor az apa elégeti a kamasz első könyvének példányait
(kéziratát?),
4„Krúdy Gyula levele id. Szinnyei
Józsefnek", in: Születtem… Magyar írók önéletrajzai, Csiffáry
Gabriella (szerk.), Palatinus, 1999. 211-212. o.
A sorozat első kötete 99 író és költő önéletrajzát tartalmazza Kazinczy Ferenctől Hajnóczy Péterig. Irodalmi életünk olyan kiválóságai szerepelnek benne, mint Arany János, Petőfi Sándor, Vajda János, Herczeg Ferenc, Mikszáth Kálmán, Babits Mihály, József Attila stb.
Csiffári
gyűjteményének 211. oldaláról:
Krúdy Gyula levele id. Szinnyei
Józsefnek, 1899. nov. 3. /érk./
Tekintetes
Uram! Kereszty István úr által feltett kérdésekre a következőkben felelek:
1. Születtem
Nyíregyházán, 1878 október 21-én
2.
A gimnázium alsó négy osztálya közül az
elsőt, Szatmárt a királyi gimnáziumban, a Jézus-Társasági atyák
nevelőintézetében végeztem. A többi hármat Podolinban, Szepes Vármegyében, a
lengyel határszélen, hová német házba adtak jó szüleim, ahol azonban németül
meg nem tanultam, ellenben a ház felnőtt kisasszonykái, akik nevelésemet vezették,
oly gyönyörű kiejtéssel beszéltek magyarul, amikor szüleim megelégelték a német
szót, mintha az Alföldön jöttek volna a szép világra.
3.
érettségi vizsgálatot Nyíregyházán
tettem 1895-ben, ahol a többi gimnáziumi osztályokat is elvégeztem, A nyári
szünidei hónapokban pedig külföldi utazásokat tettem édesatyámmal.
4.
Pestre 1896 nyarán jöttem, amikor is a
Fővárosi Lapoknál találtam állomást.
5.
Ifjúkori tévedések című könyvem
napvilágot soha nem látott.
1893-ban kellett volna
megjelennie, /amikor Gimnáziumi Híradó címen nyomtatott hetilapot
szerkesztettem ifjú barátaim okulására és mulatságára./ de az Ifjúkori Tévedés
példányait jó apám elégette, s így soha nem látott napvilágot a jeles
könyvecske, ami különben szörnyen romantikus és rossz históriákat tartalmazott.
Tisztelő szolgája Krúdy Gyula
u.i.
Legközelebbi könyvem a Légrády Testvérek kiadásában jelenik meg, címe: A víg
ember bús meséi, elbeszéléseket és rajzokat tartalmaz.
Csiffári
– magyarázat nélkül – ezután egy korábbi, okt. 13. keltű levelet is közöl./
Sőt, még III, IV. és V. változatot is./ Egybefüggő szövegben – nem pontok
szerint – bővebben közli az életrajzi adatokat. A befejező mondat: „Elég
fiatalnak érzem magam ahhoz, hogy Tekintetes Úr érdemes munkájának második
kiadását újabb adatokkal lássam el. Aminek megírását tekintetes úr számára
szívből kívánja tisztelő szolgája” K. Gy.
Holmi 2007/12 Hol nem
járt Krúdy Gyula?
Szinnyei Józsefnek írt másik,
1899-es levelében a következő mondat áll. ...
Frantisek Richard, 1893
A szlovák
források feldolgozásával is bajlódott. G
Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - HTML-változat
Szinnyei József két levele Frantisek
Richard Osvaldhoz. Nagyszombati kutatásaim ..... A D Y Endre csodálattal ír a
külföldi könyvkiadásról, ...
epa.oszk.hu/00000/00021/.../MKSZ_EPA00021_1965_81_01_030-047.pdf
Szinnyei József két levele
Frantisek Richard Osvaldhoz.
Nagyszombati kutatásaim során a
magyar—szlovák kapcsolatok két érdekes dokumentumára bukkantam: SZINNYEI
Józsefnek Frantisek Richard OSVALDIHOZ írott két levelére. SZINNYEI tudományos
munkásságában az objektív valóság talaján állva a századforduló
Magyarországának irodalmán a nemzetiségek irodalmát is értette. Nagy műve és
alább ismertetett levelei patriotizmusát bizonyítják. Nem véletlen, hogy
SZINNYEI éppen OSVALDIHOZ fordult kéréseivel. Frantisek Richard OSVALD
akkoriban a szlovák irodalmi élet jelentős szervezője volt,1 mint a Literárne
Listy című lap,2 a szlovák katolikus értelmiség orgánumának szerkesztője.
Széles körű irodalomszervező és
lelkészi munkája mellett maga is sok irodalomtörténeti adatot gyűjtött,
SZINNYEI tehát joggal várhatott tőle segítséget, és műve, valamint a levelek
nyomán láthatjuk, hogy kapott is.3
A két levél a Szent Adalbert Társaság
(Spolok Svatého Vojtecha) levéltárában a 65. fasc. 246, 247. sz. alatt
található. Teljes szövegük a következő:
Budapest, 1893. jan 18.
„Főtisztelendő Uram!
A „Magyar írók élete és munkái"
c. akadémiai nagy vállalatba, fölvettem az összes magyarországi régi s újabb
írókat, így a tót írókat is, sajnos, hogy az utóbbiaknál nehezen
boldogulok. Safarik4 könyve elavult, Vlcek5 és a Slovenskó Pohlady életrajzai
gyengék, hiányosak; a könyvcímekből még azt sem lehet tudni, hogy azok valóban
önállóan jelentek meg, vagy cikkek, kéziratok? Munkám minél teljesebbé tételére
Főtiszt. Úr segédkezését kérem szépen olyformán, hogy jelenleg a 18. füzet
kerül sajtó alá az Ember Pál utáni írókkal, ha még találkoznék ily tót
író (bármely kis munkát irt, v. a hírlapokba dolgozott, mert a cikkeket is, ha
lehet fölemlítem) életrajzát és munkáik jegyzékét kérem, a könyv
és cikkek tót címét adom ki, de mellé kérem azok magyar fordítását is.
Ezután az F. betűre kerül sor, ezzel az év végéig készülök el, de az
eleje már márciusban kellene; tehát igen kérem Főtiszt. Urat ily sorrendben
szíveskedjék segítségemre lenni; én szíves közlését minden egyes életrajz után
(mint másoknál is szoktam tenni) fölemlítem. Tót írók albumát6 méltóztatik
kiadni; lesznek abban életrajzok is? Szíves válaszát, illetve küldeményét várva
maradtam
Kész szolgája
N. Múzeum. Szinnyei József"
Bpest, 1893. jun. 1. „Kedves
Főtisztelendő Úr!
Fejérpataky Gáspár életrajzára lenne
szükségem, ki Bielopotoczky nevével is írt (Vlcek, Dejiny 73.161.181.182.1. ésSlov.
Pochlady 1888.79.1. is van róla. Kérem! Munkái: Welika hodnost. . . panovi
Dobósich Jozefowi, biskupstwa Nitránskeho nowo-poswa-tenemu knazowi, Trnawe,
1791.7 (F.
Gábor, ez talán más?) — Masopustni kratochvile slovansk. lidu v Uhfich
Rozlicnosti, 1827.8 — Narodni obiőeje Tatranskych Slovanuv Ceská, Vcela 1831.9 —
Bajeslovnó zvyky, a povery Slovaky Kvety, 1839. 1840.10 (Hol
3 Együttműködésük más adatait
4 SZINNYEI
itt nyilván SAFÁRIK, P. J. Geschichte der slavischen Sprache und Literatur
nach allen Mundarten (Ofen, 1816) című munkájára gondol. Itt jegyezném meg,
hogy a levelek másolását betűhíven végeztem. A következetlenségek ós szlovák
nyelvi hibák a levelek írójának gyenge nyelvismeretéből adódnak.
5VLÖEK,
Jaroslav: Dejiny literatúry slovenskej. Turc. Sv. Martin, 1890. 280 1.
SZINNYEI a levelek keltezését figyelembe véve minden bizonnyal ezt a kiadást
használta.
6 OSVALD
kiadásában ilyen albumról nem tudunk. Hacsak nem a már említett Povarísstvo-almanachra
gondol. (Povarysstvo. Sborník Literárnych Prác v storocnú pamät' prvého
„Uceného Slovenského Tovarysstva." Usporiadal a z pomoci priatelov
slovenskej spisby vydal F. R. OSVALD. 1 — 3. Ruzomberok, 1893 — 1900.)
7 FEJÉR—PATAKY,
Gabriel: Welika Hodnost a táska Powinnost' kteru Dwogeg-Ctihodnemu
Pánowi Bobósik Jozefowi, Biskupstwa Nitránskeho nowo-poswatenému Knazowi, pri
prvég Obet'e geho, obetuwal predlozil, w Kost'ele Welko-Ripnánskóm . . .W
Trnawe 1791. U Wáclawa Gelinka. 8° 26 1. (RIZNER I. 382. 1., SZINNYEI III. 273.
1.)
8 FEJÉRPATAKY
(BELOPOTOCKY), Gaspar: Masopustni kratochvile slovenského Üdu v Uhrách. Rozlicnosti,
1827. 62. sz. (RIZNER I. 383. 1., SZINNYEI III. 273. 1.)
9 FEJÉRPATAKY
(BELOPOTOCKY), Gaspar: Národni obyëege tatranskych Slovanü v Uhfich. Ceská
Vcela, I (1834) 16. sz. (RIZNER I. 383. 1., SZINNYEI III. 273. I.)
10 FEJÉRPATAKY
(BELOPOTOCKY), Gaspar: Bájeslovné zvyky, svátky a povëry Slovákű. Kvety,
VI (1839) 85. 1. (RIZNER I. 383. 1., SZINNYEI III. 273. 1.)
3 Magyar
Könyvszemle
JANKOVICS JÓZSEF: Gyöngyösy László
Gyöngyösy László,
főgimnáziumi tanár, szül. 1861. jan. 13. Baranyában (Ungm.); atyja Gy. László régi nemesi reform. családból származott; a családi hagyományok szerint Gyöngyösi István a költő is e családból származott…. Iskoláit sok nélkülözések közt 1877-ben végezte az ungvári gimnáziumban; azután Sárospatakra ment teológiát hallgatni… 1890. aug. 24. a máramarosi ev. ref. líceumhoz nevezték ki…/ A Szinnyeiből/
….Gyöngyösy
László (1861–1923), író, költő, újságíró, drámaszerző, irodalomtörténész és
tanár irodalomtudományi munkásságának legjavát Arany János, Mikszáth Kálmán, de
mindenekelőtt, a rokoni-érzelmi szálak alapján érthetően, ősének, a költő
Gyöngyösi István életművének kutatására áldozta….
Gyöngyösy
László, középiskolai tanár, igyekezett kora legjobb, legfontosabb,
legbefolyásosabb
fővárosi történészeivel-irodalomtörténészeivel kapcsolatot
tartani….Levelezőpartnerei között ott találjuk Riedl Frigyest, Thallóczy
Lajost, a történész-levéltárost és politikust, az irodalomtörténész-történész
Angyal Dávidot, egykori tanárát, a történetíró Márki Sándort, id. Szinnyei József
bibliográfus-könyvtárost…
Gyöngyösy
László hozzájuk írott, jelenleg ismert levelei az Országos Széchenyi
Könyvtárban
és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában találhatók…
7.
Id. Szinnyei Józsefnek
MTAK
Kézirattára, 4 db., Ms 777/70–73.
Máramarossziget,
1892. dec. 25. – „Én ugyan az ország
szélén lakom, de azért
Aranyról
egészen Pestre költözéséig fontos és ismeretlen adatok birtokában vagyok.” – Ám
hogy feldolgozhassa anyagát, több újságra és könyvre lenne szüksége, kéri,
küldje meg őket, mert ő szegény kálvinista tanár lévén nem mehet Pestre.
Temesvár, 1894. nov. 11. – Felszólítására küldi irodalmi munkássága bővebb
rajzát. Kéri, hogy hagyja benne, amit Szőllősy Antal kurátorról írt, mert ez az
egyházkerületi határozat a kálvinista tanárság életében, másrészt, hogy nyoma
maradjon „ennek a bolond kálvinista kurátornak,” aki ilyenek miatt dühöngő tud
lenni, „és küzd a tanárok tekintélyének lealacsonyításán”. Temesvár, 1894. dec. 8. – Néhány napja írt néhány
kiegészítő sort életrajzához, megkapta-e a címzett?
Bártfa,
1898. nov. 3. – A Szana-féle régi Figyelőben Szathmáry Károly tollából
olvasott egy cikket, amely az 50-es évek fővárosi íróiról, újságíróiról szól és
a viszonyokat ecseteli. Arany is ez idő tájt szerepelt ott
hírlapszerkesztőként. Mivel folytatni szeretné Arany-kutatásait a már megjelent
kötete után is, el kellene olvasnia e cikket. Kéri Szinnyeit, írja meg, hogy
melyik fővárosi nyilvános könyvtárból hozathatná meg e számot. „Mert ehhez,
mint állami tanárnak, jogom van.”
www.iti.mta.hu/Szorenyi60/Jankovics.pdf
Ady
Endre: Írók, kik nem írnak
Szabadság, 1901. 01.
12. 340. sz. In: Ady összes, Újságcikkek, Akadémiai, 1990
Úgy emlékszem,
húszezerhez közel van azoknak a magyar íróknak a száma, kiket Szinnyei bácsi
gyűjtőkönyve eddig felsorolt. De mennyi lesz még. Minálunk mindenki ír. Régi
vicc, de nem is vicc, hanem igazság: nálunk többen írnak, mint olvasnak…
Jegyzet: akkor Szinnyei az L-betűnél tartott
…A mi íróink nem írnak,
mert vagy józanul belátják, hogy a nagyobb ambíciójú írás nagy luxus…az írás is
árucikk, s ezekre a cikkekre most nincs nagy szükséglet…
Szinnyei
írásai
…Váli
Béla 1889-ben német és olasz példákra hivatkozva biztatta a jelentősebb hazai
városok színpártoló bizottságait, hogy írassák meg városuk színháztörténetét.
Hangsúlyozta, hogy ezzel a munkával nemcsak a városnak állítanak emléket, hanem
hozzájárulnak az országos színészet legújabb történetének megírásához is. Váli
Béla felhívhatta figyelmüket magyar kezdeményezésekre is, hiszen városi
színháztörténet összeállítására tettek már kísérletet Kassán (Klestinszky
László: A kassai magyar színészet, 1781–1877. Kassa, 1878), Nagyváradon (K.
Nagy Sándor: A váradi színészet története, 1799–1884. Nagyvárad, 1884),
Komáromban (idősb Szinnyei József: A
komáromi magyar színészet története, 1811–1838. I–IV. Komárom, 1881–1884) és
Pozsonyban (Samarjay Károly: A pozsonyi régi és új színház. Pozsony, 1886)…
mek.oszk.hu/02000/02065/html/2kotet/144.html –
Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - HTML-változat
Szinnyei József müvéből J), melyben
123-at ta láltunk felsorolva, ezek közt csak 13 magyar nyelvű, ....
ember egyesült Komáromban, u, m. Péczeli
József, ü) ...
www.jamk.hu/ek/public/09030901/komaromi_szineszet.pdf
1881.
Komárom, Ziegler K. nyomdája
KOMÁROM,
ZIEGLER KÁROLY NYOMDÁJÁBÓL 1881
A
komáromi magyar színészet története.
A
nemzeti színészet, ezen hatalmas eszköze a nyelvművelésének és csinosításának,
jóllehet külső ellenség és belvillongás okozta hátramaradásunk miatt nem
fejlődhetett elég korán, mégis büszkén mondhatjuk azt, hogy manapság mi sem
maradtunk el ezen a téren a művelt nemzetek mögött. Nálunk is csaknem egy
időben fejlett az, habár lassan, de biztosan, irodalmunkkal és politikai közéletünkkel.
A színészet kezdetét a középkorban kereshetjük és feltaláljuk nyomát a Béla
király névtelen jegyzőjének krónikájában, hol meg van írva, hogy Árpád
lakomáinál zenészeken kívül énekes joculatorok is működtek.
Később
Kun László udvarában találjuk a mímusokat, vagyis mímelöket; Valturani Péter
olasz püspök 1483-ban azt állította, hogy Mátyás király énekes társaságánál soha
jobbat nem hallott. Zsámboki régi krónikaírónk szerint a török többi közt az
okból is indított II. Lajos királyunk ellen háborút, mert tudtára esett, hogy
magyar uraink a lakmározás- és teátrumnak adták magukat. A mohácsi vészt követő
korszakban a török uralom alatt kevés figyelmet fordított a magyar irodalmára,
toll helyett inkább fegyvert forgatott. Lantosaink, mimelőink dalokkal, vitézi
játékokkal buzdították a nemzetet. Ezek működéséről azonban nagy részben csak
sejtelmeink vannak, mert rendszeres irodalom-pártolásra, terjesztésre, azon
harcias időben gondolni sem lehetett. Sok irodalmi termék elpusztult, mielőtt
nyomdába kerülhetett volna, sőt a mit kinyomtattak, a közül is sok elkallódott;
kevesen ismerték fel még akkor azok becsét, pusztította török-tatár,
kuruc-labanc.
A
reformáció terjedése hazánkban szülte a vallási villongásokat, ez ismét az
alkalmi vitairatokat és párbeszédbe szedett vallási drámákat, melyek célja nem
a
színpad,
hanem az akkori erkölcstelenség és politikai vétkek ostorozása volt. Korukat
tekintve mégis figyelmet kelthettek és nem csekély népszerűségnek örvendhettek.
Ilyenek voltak Sztáray Mihálytól ,.A papok házassága" , az „Igaz papság
tüköré" és később a már jelesebb ..Balassi Menyhárt árultatása" című
1565…
A
zord időkben sem holt ki egészen a régi emlék, csakhogy ez is, mint a tudomány
és irodalom, a klastromokba szorult, ott adták elő latin, ritkábban magyar
nyelven az u. n. iskolai színműveket…A magyar színészet megalapítására a múlt
század folytán irodalmunk hanyatlása korszakában, midőn nyelvünk is el lett
hanyagolva és helyébe a latinon kívül mindinkább a német és francia lépett
előtérbe, gondolni sem lehetett. Inkább terjedt hazánkban a német színészet,
mely akkor külföldön meglehetős virágzásnak, hazánkban
pedig
nagy pártolásnak örvendett. A német
színészet Ausztriából, különösen Bécsből vándorolt be hozzánk…, Pozsonyban
már 1733-ban játszottak német
Színészek.
Onnan keresztül-kasul barangolták az országot, így találjuk őket 1773-ban
Pesten, sőt Budán már a hatvanas években rögtönzött darabokat játszottak.
Fölléptek Sopronban, Kassán, Temesvárott és Nagy-Szebenben. Hogy nagy
pártolásban részesültek, eléggé bizonyítja az, hogy Pozsonyban 1776-ban gróf Csáky
György színházat épített számukra; ugyanezt tette később Pest városa is.
Komáromban is fölütötték sátorfájukat még a múlt században.
Az
osztrák fővárosban, ahonnan jöttek hozzánk egyre másra a híres germanizáló
pátensek, a bécsi udvar fényét emelő magyar testőrök közt, támadt a reakció
1772-ben,
mely kimondta hatalmas szavával: ne tovább.
B
e s s e n y e i v e l élükön tollat ragadtak néhányan és felbuzdították a
tespedő magyarságot. Harsogták, hogy nyelvében él a nemzet, ha ezt
elhanyagolja, elpusztul. Bessenyei maga tapasztalta, szemeivel látta miként
terjesztik a német nyelvet törvényszéken, iskolában, szószéken és mindenütt.
Ennek ellenében látta a nagy űrt irodalmunkban, melyet előbb be kell tölteni,
hogy a színészetet megalapíthassuk. Színműveket irt tehát és fordított, ezt
tették mások is, úgy hogy 1790-ig 37 magyar színmű volt készen nyomtatásban,
ezek közt 18 eredeti…
A múlt század végén a nemzeti nyelv és irodalom művelésére és
terjesztésére, a központ hiányában, vidéki városokban alakultak irodalmi körök.
Mindegyik bírt
saját lappal, melyben a társaság munkálatait és buzdító cikkeit
közölhette. Ilyen volt a kassai „Museum-kör," a váci „Urania-kör," a
pozsonyi „Hírmondó-kör" és a komáromi „Mindenes Gyűjtemény" köre…
Péczeli volt a társaság lelke. Jellemzésére és működése hatásának ismertetésére
álljon itt egy kortársának följegyzése :
„Komáromban és vidékén, az olvasásnak szeretetét, a nem csupán
Istenes Könyvek némi nemű becsülését, a nemzeti literatúra iránt való
tiszteletet, a halhatatlan emlékezetű Pétzeli, az a magyarok Gellértje, ízelítette
meg. Idő kellett arra, hogy csak figyelem is gerjedjen a Nemzeti Literatúrára.
Pétzeli 1783-ban lett komáromi evang. Lelkész…Nem kevéssé ébresztette az
olvasás szeretetét és segítette a tudományos műveltséget e tájon a m i n d e n
e s gyűjtemény is, melyet ugyan Pétzeli, az ő halhatatlan buzgóságú társaival,
Mindszentivel és Perlakival adott ki Komáromban. Az egyszer felserkentetett
nemzeti lelket mint egyébben, úgy az olvasásban is, nem könnyű többé
elaltatni." …
Sikoja
Sándor. A debreceni társaságnál cédula-osztó volt, ambíciója
azonban a színpadi szereplésre ösztönzi őt; Komaromban csak kisebb szerepeket
játszott, de minden siker nélkül;…Egy Ízben a színterem előcsarnokában
álldogáltunk előadás előtt. Több művelt színház kedvelő játékunk bírálatába
bocsátkozván, rendre dicsérte a tagokat. — Csak azt a Sikoját, monda egyik, azt
ne léptetnék
föl;
mit is akar ez az ember? Minket tart-e bolondnak, vagy ő maga bolond ? Minden
szerepéből dühöngő Othelo-t akar csinálni; abból ugyan soha sem lesz jó színész;
kár is a színpadra felbocsátani; jó lesz postásnak valamely faluban, úgyis
alkalmasint onnan került ide. Mindezt maga, a halálra ítélt Sikojánk kénytelen volt
pirongva hallani.
—
Nos barátocskám, kérdem tőle, midőn a kritizáló urak távoztak, hogy tetszik,
hogy érzi magát?
—
Bolondok ők maguk, nem én! — feleli haragosan.
—
Igaz, mondám, a jótevő természet mindenből juttat az embernek , némelyből
többet, másból kevesebbet, tehát a bolondságból is csaknem egyformán. Azért
hogy
Rothschildnek van pénze, nekünk is van ám..."
A vidéki színpad,
a mai korhoz mérten, igen egyszerű és szűk volt. Többnyire vendéglői termekből
alakították át, vagy oly helyiségekből, melyek, mint Komáromban is, a farsang
idején tánctermek gyanánt szolgáltak. A kulisszák nem mutattak nagy
változatosságot: „szoba" egyszerű festéssel, „trónterem" csekély
aranyozással és rikítóbb színekkel festve, azután „erdő" sziklákkal, ha a
jelenet az utcán történt, „város" a háttérben. Ez volt minden, sőt ez már
némi előkelőséget árult el, mert a fővárosban és állandó színházaknál sem volt
ennél sokkal több. A színpadot faggyú-gyertyákkal, később olaj-lámpákkal
világították. A nézőtéren a külön számozott helyek egyszerű szalma- vagy
másnemű székek voltak. A többi ülőhely pedig cölöpökre szegezett deszkákból
állott,
melyek gyalulását vagy beterítését sok helyütt fényűzésnek tekintették. A
férfiközönség nagy része, úgy az előkelő, mint a másodosztályú helyen állva
nézte az előadást. A színpadi kellékeket többnyire úgy szedték össze magán
házakból. A magyar színészek nem csak a színdarabokat, de a műszókat is a német
színészektől kölcsönözték. Ez a szokás fenn tartotta magát úgy a fővárosban,
mint a vidéken még a húszas években is…
A
közönség „bravó" kiáltással nyilvánította tetszését. Az 1825-ki országgyűlésen kezdtek a jurátusok éljenezni;
a kihívások is ekkor lettek gyakoribbak, mert előbb a kihívás ritka megtiszteltetés
volt…A közönséget cédulák kihordása által hívták meg az előadásokra; a mely
városban nyomda volt, ott nyomtatott színlapokat hordtak szét. Az első
előadáskor maga az igazgató járt házról házra a színlaposztóval pártfogásra kérvén
fel a közönséget…A vándor társaságok többnyire osztályra játszottak, így
például az első primadonnának 10 frt-tal több osztaléka volt, mint az első
férfi játszónak. Minden hétfőn osztozkodtak. Az útiköltséget a pénztár viselte.
Az igazgatási
díj
minden félévben egy játék jövedelme volt, ezt személyenként minden három
hónapban kivehette az igazgató…Az igazgató maga bíráskodott. Ha valamelyik tag
illetlenül viselte magát, egyszerűen elküldte és mást fogadott fel helyébe…
A
régi Nemzetek történetei bizonyítják, mely kiirthatatlan volt a Népeknél a
színjátéki mulattságnak űzése. Tudva vagyon, mennyire sürgette sokszor mind a
Görög, mind a Római Nép a spectaculumokat…A Magyar Nemzetnek műveltebb részénél
él azon meggyőződés is, hogy a Színjáték, úgy mint az emberi indulatoknak, és
az emberi Társalkodás szívre-hatóbb történeteinek természetes előadása, egy a leghatalmasabb
eszközök közt a Nemzetnek pallérozásában, és nemesítésében. Tudjuk mi is, hogy
a Színjáték az ahol az emberiségnek nagy Oskolájából az elfolyt Századok
Történeteiből, a legérdeklőbb tapasztalások gyönyörködtető ruhában öltöztetve
az embernek nemcsak mulattságára, hanem oktatására is adatnak elő…a Színjáték
által a Nemzetnél uralkodó hibák, és előítéletek szép móddal kigúnyoltatván,
megjobbíttathatnak…
A
Magyar Nemzet, — annak Ország-közepén, — Pesten, tartós megállapítására
nevezetes ajánlásokat, s adakozásokat tett. Mind a két Hazának több részeiben
szerződött Magyar Színjátszó Társaságok nagy buzgósággal előmozdíttattak,
és
fenntartattak. Erdélyben, Debrecenben,
Miskolcon, Székesfehérvárott, a Főnemességnek bőkezűsége által s magának a
publikumnak fő-gondossága alatt most is fent tartatnak. Ezen meggyőződésben
gyökereztetik Nemes Vármegyének azon Nagylelkűsége, mellyel az itt Rév-Komáromban
Kilényi Dávid Igazgatása alatt megállapodott Színjátszó Társaság működésében…
Székesfejérvári
társaság 1821.
Budapest
még 1821-ben is sokkal németebb város volt, hogysem ott a magyar színészek
állandó közönséget gyűjthettek volna magok körül. Nem biztosíthatván létüket,
magyarabb vidékeken terjesztik a színművészet diadalait. Kolozsvárott a
Rédey-féle színpadot lassanként elfoglalták a németektől a magyarok. Az állandó
színház is, melynek alapkövét még 1803-ban letették,
megnyílt
1821. márc. 11-én. Ezzel mintegy állandó lakot nyert Erdélyben a nemzeti
színészet, de azért még egész éven át nem játszhatott egy helyen. Ha a pártolás
lankadt, Marosvásárhelyre, vagy Máramaros Szigetre vándoroltak, hogy ismét
visszatérjenek oda, honnan kiindultak. A másik magyar társaság Debrecenben
működött, de ezek is felváltva hol ott,
hol Nagyváradon játszottak, ellátogattak más közel eső városba is, mint Aradra,
Szegedre…Tapintatos kormányzat mellett csakhamar felvirágzott a színészet
Székesfejérvárott, úgy hogy a megye azt már a következő 1819. évben kétszer és
azután is elküldte a fővárosba azon nemes célból, hogy az ottani polgárok
megkedvelvén a magyar színészetet, mielőbb állandósítsák azt. Ez a társaság a
magyar színművészet terén sok érdemet szerzett azáltal, hogy K i s f a l u d y
K á r o l y színműveit
előbb
Székesfehérvárott, majd a fővárosban bemutatta a közönségnek. Ez volt a
negyedik magyar színész-társaság, mely rendes pártfogásban részesült s azért
biztos jövőnek nézett eléje. Ezeken kívül volt még az országban néhány
vándortársaság bizonytalan letelepedési hellyel. Ezek közül csak az egy Kilényi
tűnt ki, a többi jelentéktelen lehetett, mert az egykorú lapokban alig történik
róluk említés…
Hubenay
Ferencné (Magda
Lujza.)
Gömör
megye Rozsnyó városában született 1818. július 31-én. Kisded korának első
gondjait szülői, nemes Magda József rozsnyói tanácsos, és nemes Sikur Eszter, viselték.
Tíz éves korában árvaságra jutván, legidősebb testvére Teréz, Farkas Józsefné,
akkor már magyar színésznő, vette őt gondjai alá…feltörekvő szelleme,
igénytelen vidor kedélye mellett nem elégelhette meg művelődésének szűk körét.
Alkalmazást keresett a szavaló drámában…Itt kezdődik a fiatal színésznő
hatályosabb működése. Rövid idő alatt a kassai művelt közönség kedvencévé, szeretett
férjének Hubenay Ferencznek pedig imádottjává lett, ki őt oltárhoz
vezette…1837. aug. 22-kén a pesti Nemzeti
színházhoz
jővén, férjével együtt buzgalommal igyekezett betölteni helyét, mely —
fényesebb, erőteljesebb tehetségek foglalván el a tért — nem éppen tág körű
volt,
elég azonban arra, hogy igénytelen jellemű, de kitartó szorgalommal működő
lelke elég táplálékot nyerjen…A nőszemélyek közül Bakynéról csak annyit
találunk följegyezve, hogy midőn Báthory Máriában a címszerepet
játszotta
Győrött, túlságos érzelgésével és sírásával a műveit nézőt untatta. Mugosnéről
pedig a nevezett forrásból tudjuk, hogy nemzeti táncát is bemutatta
a
közönségnek; azonban neki azt javallottá a többször említett kritikus, hogy
„magát mint táncosnő ne láttassa, minekután a nemzeti tánc nemcsak össze vissza
ugrálásból, hanem mesterségből is áll."…
A
komáromiaknak, jobb, művészibb előadáshoz szokott ízlését nem elégítette ki a
társaság, mely fölszedvén sátorfáját, visszavándorolt Győrbe…Vándorútján nem
kísérhetjük a kis társaságot, mert csak az említett veszprémi Magyar Játékszíni
Zsebkönyvben találunk némi gyér adatokat további sorsukról. Eszerint 1837.
januárban Kecskemét városát látogatták meg; itten három hónapot töltöttek;
onnan Nagy-Kőrösre mentek, hol viszont jól fogadták őket; innen Földvárra,
Paksra, Szekszárdra rándultak; az utóbbi helyen kéthavi bérlet mellett június
18-tól augusztus 10-ig időztek. Innen Kaposvárát, Szigetvárát, Magolcsot,
Hőgyészt, Alapot és Székes Fehérvárt átutazván, mindenütt kis ideig játszottak;
Veszprémben töltötték az év utolsó hónapját. Már ekkor a Kis Kunság pártfogását
nem élvezték, hanem számban és erőben gyarapodtak.
Az utolsó oldal: 246. Kis grafika a záró
kép G.
id. Szinnyei József…élettörténetét
naplójegyzetek formájában írta meg, amelyből több kötetnyi napvilágot látott, hatvan kötetnyi, kézzel írt naplója máig
kiadatlan. Komáromi korszakára visszaemlékezve írta meg a komáromi magyar színészet történetét. A
hírlapok összegyűjtésével párhuzamosan azok repertóriumát is elkezdte
elkészíteni. A tudományos igényű írásokból háromkötetnyi anyaga jelent meg
nyomtatásban (1874–1885), a többi kéziratban maradt… Elsőként foglalkozott a
Magyarországon megjelent matematikai és természettudományi kiadványok
bibliográfiai feltárásával…Teljes életművét első alkalommal a Nemzeti Könyvtár
bicentenáriumának tiszteletére jelentették meg.
Hidvégi
Violetta,
Budapest
Főváros Levéltára
Ajánlott
irodalom: Id. Szinnyei József komáromi históriái. Szerk.
Hidvégi Violetta. Tatabánya, 1997.; Id.
Szinnyei
József emlékezete. Szerk. Gazda István. Piliscsaba, 2002.
Szinnyei
József – Túry Gyula (1866–1932) festménye után készült fénynyomat.
www.hajosalfred.hu/data/nemzetievforduloink2005.pdf
Komárom
1848-49-ben
105.
SZINNYEI JÓZSEF:
Komárom
1848-49-ben (napló-jegyzetek)
Bp.,
1887. Aigner. 1t.+VIII+518+(1) p.+2 mell. (1 kihajt.)
Korabeli
félvászon-kötésben. A gerincen apró sérülésekkel.
6 000,-
Szinnyei
József (1830 – 1913), honvéd őrnagy, bibliográfus,
könyvtáros
Szinnyei
József komáromi históriái. (Sajtó alá rend. Hídvégi Violetta, szerk. Virág
Jenő.) Tatabánya 1997, Komárom-Esztergom M. Önkormányzat, 239 p. (Castrum
könyvek.)
www.valtozovilag.hu/qb/Sz.htm
Szinnyei Naplójegyzeteit a HAZÁNK 1884. júniusi
számában kezdte közölni:
Komárom
1848 – 49-ben
Első közlemény
Részletek
23. old. A februári
párizsi események lázas izgatottságba hozták az egész világot, még azt a kis
várost is, melyben én akkor az akadémián jogot hallgattam. Fölrázták polgárias
nyugalmából. Győr utcáin tömegesen járt a nép…az olvasókörben, hol az ifjúság a
műveltebb polgársággal vegyülten szellemi élvezetet nyert a hírlapokból és a
csinos könyvtárból, szokottnál többen gyűltek össze, várva, lesve a a bécsi lapokat…Gróf
Zichy Ottó volt a felolvasó, így legalább egyszerre többen tudhattuk meg az
érdekes híreket…
25. old…Elszéledt a
győri fiatalság a szélrózsa minden irányában, telítve hazafias szellemmel,
terjesztve és nevelve a már így is itt-ott lángra kapott szikrát. Én
szülőföldemre, a szomszéd Komáromba mentem haza…
26. old…Hogyan került
Komárom vára 1848-ban a magyarok kezére? /következik a vár leírása…G./
129. old. október 19…Kossuth megjelenése és a tőle hallott
pár szó szinte felvillanyozott. Vele és kíséretével én is a várba mentem és
mindig a sarkában voltam. Kossuth öltözete: nemzetőri egyenruha. Gömbölyű
fekete kalap, hosszú fekete tollal és katonaköpeny…október 20…Kossuth reggel
elutazott Komáromból. Siettem le a Dunához, hol láttam vagy 5 gőzös és 4
uszályhajót. Ezeken jöttek az esztergomi és pesti nemzetőrök, megrakodva még a
pesti csatárokkal és Esztergom megyei, tatai nemzetőrökkel, szabolcsi
honvédekkel, úgy indultak felfelé. Kossuth csak fél 1-re, nagy ágyú durrogás
közt jött a partra és a Mészáros
gőzhajón utazott fölfelé…
132. old. November
6…Kossuth több tiszt kíséretében, kik testőrei voltak, fölülről gőzösön
megérkezett és sógorához, Meszlényihez szállott…Komáromy elkiáltja magát:
szépen viselkedjünk, mert Kossuth ide jön szállásra, mire itt is termettek.
Szobánkban három ágyat készítettünk testőreinek, az én ágyamban hált egy
honvéd-őrnagy, Kossuth titkára…November 7. Délután ágyúdörgés közt ment el
Kossuth. Hallottam, hogy már vagy 500 marhát hajtottak a komáromi vár számára
Ó-Szőnybe. Este 11 ácsot hozott a gőzös alulról a vár számára, nem különben
számos ágyú-töltényt, ezzel tehát védelmi állapotba teszik a várat. Majthényi
tábornok Kossuthtal elment rövid időre. A várparancsnokságot Meszlényi vette
át, ki azonnal megtiltotta a sok ki-bejárást a várba…Kossuthtal jött Bem tábornok is. Midőn ketten szobánkon
keresztül mentek, figyelembe se vettem a kis szürke embert, aki Kossuthtól azt
kérdezte német nyelven: „Van-e sok ágyú Komáromban? „ Akár az egész országot el
lehetne velük látni” –feleli Kossuth. „Akkor nincs mitől tartani” – mondja Bem.
Csak később tudtam meg kilétét Pál szolgánktól, ki még Bécsből ismerte a
lengyel tábornokot. Arról is értesültem, hogy Komárom várának erődítéséről és
fölszereléséről is értekezett Kossuth Bemmel…
272. old. Június 11…az
Iszap felé levő elő őrsre mentem, hol a réten két kis kunyhó volt, egyikbe
bevettük magunkat. Sebő anyja hozott egy Esti Lapot, a június 7-i számot. Jókai
szerkeszti, igen mulatságos lap…Június 19…Vettem szivarokat és könyveket,
nevezetesen Hadgyakorlatokat és Jókai Vadon virágait…Komáromban roppant készületek
tétetnek, sáncolnak, építenek mindenfelé, a kolera is szűnőfélben van. Ezen
betegséget sokan a holttestektől megfertőzött Duna-víz ivásának tulajdonítják.
Tegnap is 50, ma 25 németet fogtak ki a Dunából, kiket a mieink fölülről bele
taszítottak…megérkezett Klapka
holmija és szolgája kocsikon és tovább Megyerre mentek…277. old…Egy német törzstiszt
lóháton ült és buzdította katonáit. Halálosan találva golyóinktól, lefordult lováról.
Az ellen részéről is kísérlettek meg rohamot, mely mászásnak is beillett, t. i.
midőn, már lőszerünk fogytán volt, a töltés túlsó felére jöttek, olyan közel,
hogy a keskeny töltésen keresztül szurkáltunk át egymásra szuronyos puskával…
281. old. Június 27…A
pozsonyi kapunál elvesztvén tárcakulcsomat, nem mutathattam elő útlevelemet, de
a nélkül is szabadon eresztettek. Sógoromnál átöltözködvén, megebédeltem.
Meglátogattam Beöthy Lacit, ki azt újságolta, hogy zászlóaljunk vörös sapkát
kap…Beöthyéknél egy pár Közlönyt és a Március 55, 56 számait – melyben
zászlóaljunk meg van dicsérve – hoztam el olvasás véget. Bátyámnál vacsoráltam
és elolvastam Beöthy sógoromtól és Netti testvéremtől kapott leveleket…
Bemásolta: G
Jósika
Miklós
Id.
Szinnyei József, Báró Jósika Miklós a magyar irodalomban. Bpest, 1894. (Jósika ünnepély
1894. máj. 5. Acélm. arck. és rajzokkal).
Id. Szinnyei József, Báró Jósika Miklós a magyar irodalomban
Az
1834-iki erdélyi országgyűlés.
(Kuun
Géza: Töredékek gróf Gyulai Lajos naplójából.)
Erdélyi
Múzeum, 1905. 22.
….Jósika
Miklós a helybenhagyás legszebb gyümölcsét nyerte s vitte magával (a szónoki
küzdőtérről).4
4
Id. Szinnyei József így ír báró Jósika Miklós ezen fellépéséről:
„Erdély
közéletében 1834-ben kezdett szerepelni, midőn az ottani országgyűlésen
félénken és tartózkodva bár, de határozott szabadelvű irányban lépett föl a
megtámadott közvélemény védelmére." L. „Magyar írók élete és munkái",
V. kötet. Két első munkája „Irány” és „Vázlatok" (megj. 1835-ben)
társadalmi s politikai kérdések megoldásával foglalkoznak.
Erdélyi Múzeum XXII. 15
A számjátékos. Szinnyei, az adat-
gyűjtő és rendszerező
Egyetlen
év, 1896. hírlaptermését 26 oldal terjedelemben dolgozza fel. Bele sem fért a Könyvszemlébe.
Elérte, hogy legyen melléklet a Magyar
Könyvszemle 1896. évi folyamához. 806 lapot vesz fel gyűjteményébe. Ez a
történelmi Magyarország adata. Kimutatja, hogy egy hírlap hány lakosra esik.
Ebben még a németeket is verjük, a románokról nem is beszélve. Azokhoz képest
17-szer több a lapunk. Magyaróvárott – ahol érettségiztem – egy lap jelent meg.
Máramarosszigeten – ahol érettségiztem volna, ha nincs háború – négy. A
vállalkozóknak és a cimbalmosoknak is volt lapjuk. Boldog Szinnyei: azzal foglalkozott,
ami a szenvedélye. Ezekből a lapokból készítette pl. a Hazánk és a Figyelő
repertóriumait, bőségesen referálva önmagát is.
Következzen néhány szemelvény a 26 oldalas
számjátékból.
A MAGYAR HÍRLAPIRODALOM 1896-BAN.
ID. SZINNYEI JÓZSEFTŐL.
Magyar
könyvszemle, 1896. (20. évf.) 4. sz. 1-26. old.
ÖSSZEVONT ÁTNÉZET.
Hírlapirodalmunk
számarányát 1895.. elején a következő kimutatásban tüntethetjük föl:
I.
Politikai
napilapok 38
II.
Politikai hetilapok 56
III. Vegyes tartalmú
lapok 10
IV. Egyházi lapok 43
V. Szépirodalmi lapok
28
VI. Humorisztikus
lapok 9
VII. Szaklapok 200
VIII.
Vidéki lapok 156
IX. Hirdetési
lapok 10
X. Folyóiratok 220
XI. Vegyes
melléklapok 36
Összesen : 806
Helységek szerint osztályozva 1896
elején megjelent: Budapesten 425…Lőcsén 1. Lúgoson 3, Magyar-Óvárott 1, Makón
2, Máramaros-Szigeten 4, Maros - Vásárhelytt 3, Mátészalkán 2,…
…9132 magyarul beszélő egyénre esik egy magyar
hírlap ; 15,648 németre egy német ; 46,545 szlávra egy szláv ; 152,324 román
ajkú egyénre egy román hírlap.
POLITIKAI NAPILAPOK.
I.
BUDAPESTEN.
Pesti Napló. Főszerk. Vészi József; felelős szerk.
Barna Izidor; kiadó-tulajd. a Kosmos hírlapkiadó részvénytársaság. XLYII. évf
(Reggeli és esti kiadás.) Ára egész évre helyben 15 frt; vidékre 18
…Fővárosi
Lapok. Szerk.
Porzsolt Kálmán; kiadó-tulajd. Magyar írók kiadó-részv.-társasága, XXIII. évf.
Ára 14 frt.
Budapesti Hírlap. Főszerk.
Rákosi Jenő; felelős szerk. Csajthay Ferencz; kiadó^ és laptulajdonos Rákosi
Jenő. XVII. évf. Ára 14 frt.
Nemzet. Főszerkesztő Jókai Mór;
felelős szerk. Gajári Ödön; kiadó-tulajdonos az Athenaeum. XV. évf. (Reggeli és
esti kiadás.) Ára 24 frt.
….Máramarosi
Lapok. (M.-Sziget.) Szerk. Szépfaludy Örlősy Ferencz; kiadja
Sicherman Mór. XI. évf. Ára 6 írt.
…Új idők. Szerk. Herczeg Ferencz; kiadja Singer
és Wolfner. II. évf. Ára 8 írt….
A Hét. Szerk. és kiadó-tulajd.
Kiss József. VII. évf. Ára 10 frt.
…Sipulusz Lapja Kakas Márton. Szerk. Sipulusz (Rákosi
Viktor); kiadótulajdonos Rákosi Jenő Budapesti Hírlap újságvállalata. III. évf.
Ára 4 írt…
Vállalkozók Lapja. Szerk. és
kiadó-tulajd. Lakatos Lajos; társ-szerk. Bendik Géza. XVB. évf. Ára 8 frt.
…Technológiai Lapok. Szerk.
és kiadja Táborsky Ottó. VIII. évf. Havonként kétszer. Ára 8 frt.
…Cimbalmozók Folyóirata. Szerk.
Késmárky Árpád. VI. évf. Havonként kétszer. Ára 4 frt 80 kr.
…Századok. A magyar történelmi
társulat közlönye. Szerk. Szilágyi Sándor. XXX. évf. Minden hó 15:én
(aug. és szept. hónapokat kivéve.) Ára 6 fit; a társulat tagjai tagdíj (5) frt
fejében kapják…
Magyar Nyelvőr. Szerk.
Simonyi Zsigmond. XXV. évf. Minden hó 15-én. Ára 5 frt.
…Budapesti Szemle. A m. t. Akadémia
megbízásából szerk. Gyulai Pál ; kiadja a Franklin-Társulat. XXIV. évf. 10
ívnyi havi füzetekben. Ára 12 frt.
…Egyetemes Philologiai
Közlöny. Heinrich Gusztáv, P. Thewrewk Emil közreműködésével szerk.
Némethy Géza és Petz Gedeon. XXI. évf. A szünidőket kivéve, minden hónap
elsején. Ára 6 frt.
…Egyetemes Regénytár.
Kiadják Singer és Wolfner. X. évf. Évenként 18 kötet. Ára 9 frt.
…Irodalomtörténeti Közlemények.
Szerk. Szilády Áron; kiadja a m. tud. akadémia. VI. évfolyam.
Évnegyedenként. Ára 5 frt.
Szinnyei
és Abafi /Aigner/ Lajos kapcsolata
Ki
volt Abafi?
Abafi Lajos
(Nagyjécsa, 1840. február
11. – Budapest, 1909. június
19.) magyar irodalomtörténész, könyvkiadó, bibliográfus,
lepkész. Wikip.
Nyugat · / · 1909 · / · 1909. 14. szám · / · FIGYELŐ
Az az öreg múzeumi könyvtári napidíjas, akinek halálát a minap olyan egyszerűen, három-négy sorban intézték el a lapok, bizonyára nem volt nagy tudós, sem nagy író, de unikum volt a maga nemében. Egy könyvkiadó, aki föláldozza magát az irodalomért, tönkrejut azért, mert kiadványaival nem a kelendőséget kereste, hanem az irodalomnak akart szolgálatokat tenni, - ilyen nem volt még Magyarországon s talán nem is lesz több. Az ő sorsa mindenesetre intő példa minden utána következő kiadóknak, akik elvégre is üzletemberek s élni, vagyonosodni akarnak, nem pedig feláldozni magukat az irodalom oltárán…..A Figyelő volt az egyetlen irodalomtörténeti folyóiratunk a nyolcvanas évek közepétől 1890-ig s mégis csak sokkal járult hozzá a kutatás folytonosságának fenntartásához. Igaz, lehetett volna több kritikával szerkeszteni, de ebben nemcsak a szerkesztő volt a hibás. Minden áron fenn akarta tartani folyóiratát, kellett a kézirat, - hát közölt olyat, amilyen akadt. Jót nem mindig kapott, az utolsó időben mind ritkábban, mert az akadémikus tekintélyek lenézték benne az autodidaktát, derogált nekik dolgozni folyóiratában…. írónak könyvárus, könyvárusnak író…
Szinnyei
és Abafi levelezéséből
M.
KONDOR VIKTORIA: Hogyan készült id. Szinnyei József „Magyar írók élete és
munkái" című műve? /1968/ - amint az előzőekben utaltam rá – részletesen
foglalkozik Szinnyei és Aigner
kapcsolatával. Könyvespolcomon találtam néhány Hazánk évfolyamot. Kondor tanulmányából részleteket idézek. G.
….Egyik — AIGNER Lajoshoz írt —
levelében olvassuk:
„Mint 10—12 éves fiú a magyar
színlapokat gyűjtöttem, természetesen komáromiakat. . . Azon könyvek címeit,
melyeket olvastam már 10 éves koromban felírtam, s azóta folytatom s így
előttem áll olvasmányaim táblázata, amely 2490 kötetet mutat 1840 — 1862-ig,
valóban sok, — de kevés, ami szigorúan véve tanulságos és maradandó beccsel
bírna, talán 1/5-e, mégis vigasztal azon öntudat, hogy nincs az a rossz
haszontalan könyv, melyből valamit ne tanulhatnánk — és így valamit csak
hasznomra fordítottam. Ide nem számítva temérdek jegyezgetéseimet — (pár ezer
ív, melyet már 15 éves koromtól szakadatlanul űzők), könyv-, arckép és más
gyűjteményeim sem hanyagolom el t. i. amennyire csak tehetségemtől telik."2
2 Id.
SZINNYEI József levele AIGNER Lajoshoz 1863. jún. 30. MTA Kézirattár Ms 18.
Amikor AIGNER társulási szándékkal
jelentkezik a könyvészet terén, SZINNYEI kitér előle. AIGNER 1861. március 20-i
levelében a következőket írta:
„Most bátor vagyok, egy indítványt
tenni önnek t. i. mivel tudom, hogy szépirodalmi könyvészet szerkesztésével
foglalkozik és énnekem kétségkívül több alkalmam van ily munkára, tehát azt
indítványoznám, hogy közreműködjünk az ügy előmozdítására, mert haszonról e
munka mellett szó se lehet. Ha ez a szerény indítványom tetszését megnyerné,
kérem azt mielőbb velem tudatni, hogy a nálam parlagon heverő adatokat
előszedhessem. Az egész 1800-tól 1860-ig terjed nemde? Minél terjedelmesebb
tudósítást kérnék… Talán elvállalja Pfeiffer. . ."5
Szinnyei néhány nap múlva — 1861.
március 25-én — válaszol Aignernek és tanácsokkal látja el őt:-
,,. . . Örömmel elfogadom a
közremunkálást, amennyiben tehetem…egy kis figyelmeztetést küldök. Ha
elfogadja, ne feledje ki „Irodalmi Közlöny"-ből az időszaki irodalom
felemlítését, újságok fel- és eltűnését, — hányadik évfolyam — előfizetés —
szerk. nagyság felírását — {tartalma már nagyobb tért és fáradságot igényel, az
el is maradhat, hanem a más nyelvűeket jó felemlíteni, különösen most!! — Én
feljegyzem az újabb nyomtatványokat Vas.[árnapi] Újságból, Új Magy. Múzeum s
Figyelőből…újságok, emlék- és évkönyvek naptárak évszerinti tüzetes
feljegyzését munkálom 1780-tól — ebben már szépen haladtam bár ez a
legnehezebb… a régibb időből éppen kevés jegyzeteink vannak; Szilágyi Sándor Új
Magy. Múz. 1860. I. 213 — azt mondja, hogy a Magyar Kurir utolsó évfolyama
1798-ban volt, pedig még 1833-ban is élt és uralkodott Bécsben. Ha ebben némi
felvilágosításokkal szolgálhat, igen szívesen veszem és annak idejében a kész
munkát szívesen közlöm önnel!
5 Aigner Lajos levele — Szinnyeihez MTA Kézirattára, Ms
770/60.
6 Szinnyei József levélfogalmazványa
Aigner Lajoshoz MTAK Kézirattár Ms 18.
Május 24-i levelében Aigner javasolja
a konkrét együttműködést:
,,. . . Pfeiffer szakjegyzékeket akar
kiadni és engem bízott meg azok kidolgozásával. Egyelőre a szépirodalmat, a
történetet és tán a gazdászatot és jogtudományt is elkészítem. Tehát itt volna
az időpont egész és egyesült erőnkkel a szépirodalmi irodalmat kidolgozni,
ideértve a regényeket, költeményeket és (nyomtatott) színdarabokat. Kazinczytól
— 1860-ig. Ha kegyed véleményemmel egyetért, kérem tessék a kéziratot
legfeljebb június végéig hozzám küldeni, akár kész, akár nem mert később nem
igen dolgozhatok ilyeneken. Mily modorban tetszett mostanáig a címeket följegyezni,
egyes papírszeletekre vagy folyamatos alapon? Az első sokkal célszerűbb az
összeállításnál, a mint kegyed majd észrevenni fogja. A végleges összeállítását
és elrendezést majd Engelmann könyvjegyzéke nyomán én elkészítem. A másik három
osztályt is tán még a nyár folyamán kidolgozom."7
Szinyei másfél hónap múlva válaszol:
,,. . .mentsen ki, ha lehetséges a
múlt havi folytonos gyengélkedésem… jelentéktelen könyvészeti jegyzeteimet ön
Danielik könyvében kényelmesen föllelheti…de tovább folytatni nem szándékozom,
miután ön fáradhatatlan szorgalmára támaszkodván, lesem, várom az ön
könyvészeti közleményeit… eljön annak is az ideje; midőn be fogják többen
látni, hogy nélküle el nem lehetünk. — A Szépirodalmi Figyelőben olvastam ön
újabb közleményét — nem lehetne kissé bővíteni, azaz megnevezni az újonnan
felmerült újság lapokat s más érdekesebbeket, mely több kiadást ért. . ."8
7 Aigner Lajos levele Szinnyei
Józsefhez. MTAK kézirattára Ms 770/61.
8 Szinnyei József
levélfogalmazványa Aigner Lajoshoz 1861. júl. 6. MTAK kézirattár Ms 18.
Az AIGNERhez írott
1864. március 28-i levelében már részletesen kifejti tervét. …Aigner lelkesen
fogadja Szinnyei tervét, és társnak ajánlkozik a mű megvalósításához, s nem
Szinnyei, hanem Aigner az, aki először kifejti a nagyszabású életrajzi
lexikon tervét…
SZINNYEI
válaszleveléből látható, mennyire jólesett neki AIGNER bizalma, mindamellett
nem fogadja lelkesen a tervet…
„Igen megörvendeztetett
ön levelével, habár azon szép terveket, melyeket ön élőmbe rajzolt, meg nem
valósíthatom…fő tényező azon zsarnok, mely oly igen sokszor leránt a prózai
valóhoz — a gyomor. Családom fenntartása majd minden erőmet igénybe veszi,
fájdalom csak kevés időt szentelhetek a kellemesebb foglalkozásra…”
13 Szinnyei
József levélfogalmazványa Aigner Lajoshoz. MTAK Ms IS.
HAZÁNK
Szemelvények a hálóról:
514 oldal
Kötés: félbőr új bordázott kötés
Új állapotú antikvár könyv
Megkímélt, szép tiszta példány, 3
kőnyomattal
Szállító: Szindbád Antikvárium,
28 000.- Ft
Magyar krónika, Petőfi:
Honfi dal, Hazai művészet kincstára, Magyar régiségek, Széchenyi halála...
János Török - 1858 - History
books.google.hu/books?id=gwAZAAAAYAAJ...
Török
János / 1809 – 1874/, levéltárnok, MTA l. tagja, szerkesztette
a Hazánk. Közlemények a nemzeti
történet és honismeret köréből, Pest, 1858. és 59. két évfolyamát; Szinnyei
Török
János, író, szerkesztő, mezőgazdász, az 1848-as szabadságharc alezredese /Veszprémi Lovassy Gimn./
Török János
(1807–1874) közgazdász (l. 1841) Még
nincs ilyen szócikk. /akárcsak Váczy/
Wikimédia
3. T. János,
szerkesztő, mező- s nemzetgazdasági publicisztikai s történetíró, szül.
Tapolcán (Zala) 1809 jun. 6., megh. Budapesten 1874 febr. 9…a Pallas nagyon
hosszú szócikke nem említi a Hazánk-at.
Abafi
Lajos 1884-ben megindította a Hazánk cimű
történelmi folyóiratot, melyből 11 kötet (55 havi füzetben) jelent meg.
/Szinnyei/
2. HAZÁNK, történeti és
honismereti folyóirat, szerkesztette Török János, kiadta Heckenast Gusztáv.
Megjelent 1860-ban egy évfolyama /?/ nyolc füzetben. Wikipedia
5 ezt a havi folyóiratot,
amely az 1711-es szatmári békétől az 1867. évig történt eseményeket tárgyalta.
Az első évben Szokoly Viktor
volt a társszerkesztő, azután Aigner maga szerkesztette és adta ki 1889
májusig; ekkor a folyóirat megszűnt. Sok becses történeti cikket, emlékiratot,
naplót közölt, különösen az 1848-49. évek történetéről.
Wikipedia
TÖRÖK JÁNOS (1807-1874)
NEMZETGAZDÁSZ EGÉSZ ALAKOS KÉPE. Központi
Antikvárium, aukció
Abafi lapjában írt
Szinnyeiről: Abafi Lajos: Idősb Szinnyei József. = Figyelő, 1881.
10. köt. 43–53. p, Szinnyei arcképével
Szinnyei
a Figyelő és a Hazánk repertórium-írója
Abafi két folyóiratába
egy időben, párhuzamosan készített címleírásokat, csaknem minden lapszámba, 2 –
5 oldal terjedelemben. Nemcsak a címek mennyisége, hanem a témák széles köre
mutatja rendkívüli tájékozottságát. A címekhez megjegyzéseket fűz, pl. Sevigné
asszony a legszellemesebb francia hölgy. Referálja szerkesztőjét, saját magát,
Váczyt. Széchy, a KazLev-et durván elmarasztaló, Kazinczy szerelmeiről
értekezik, amit Szinnyei referál.
Figyelő.
Szerk. Abafi. I-XX. kötete. 1876-ban
indult, 1890-ben szűnt meg. Hazánk történelmi
közlöny. Aigner Lajos
1884. januárban indította meg,
1889-ig jelent meg.
Figyelő
1876
Sok Figyelő-írást vesz fel, köztük saját magát és a
szerkesztő Abafit. Részletesen referálja Deák Ferencet.
Sand George, 1804 – 1876. A Hon, 133.
Sevigné asszony /Egy híres francia írónő/, Magyar
Polgár, 101.
1877
Kazinczy kiadatlan levelei,
Nemzeti Hírlap, 13
A Petőfi
társaságról részletes adatok
Sevigné asszony
levelezése /A legszellemesebb francia hölgy/, Fővárosi Lapok 30.
Petőfi a szibériai
ólombányákban. A Hon 36.
1878
Daudet Alfonz: A
nábob, Petőfi társaság lapja
Modern francia
költők, Petőfi társaság lapja
A francia színpad
Moliere korában, Petőfi társaság lapja
1879
Dante: Pokol, Ford:
Szász Károly, Bp. Szemle 96
Gogol Miklós, Pesti
Hírlap, 120.
Shakespeare összes,
19. kötet, Angyal Dávid, Bp. Szemle 209.
Salamon Ferenc:
Magyar írók és művészek pongyolában, Pesti Hírlap,295.
1880
Flaubert, G.
Ellenőr 322
Jókai: Petőfi
István nekrológ, Hon, 109.
Catullus, ford:
Csengeri János, Pesti Napló 162
Puskin Sándor,
arcképpel, Vas. Újság 26.
Jókai a
franciáknál, Pesti Napló 282
1881
Életrajz-gyűjteményhez
felhívás, Protestáns lap 18
Horváth Ignác
műegyetemi tanár emlékezete, Hon, 107
Sajtó és cenzúra
Oroszországban, Egyetértés 138
Középiskolai
tankönyvek, Pesti Napló 103
Zola Mauret abbé
vétke, ford: Tarnay Pál, Fővárosi lapok 246.
1885
Gozsdu Elek:
Tantalus, Kilenc elbeszélés, Bp. Hírlap, 349.
HAZÁNK dec. füzete,
Egyetértés, 349.
Mikszáth Kálmán
német és dán ruhában, Pesti Hírlap, 335.
Szinnyei: A
komáromi magyar színészet, ism: Váczy
János, Harmónia, 18.
1886
Hírlapírók
nyugdíjintézete, közgyűlés, Fővárosi Lapok, 46.
Paprika Jancsi,
aradi élclap, Nemzet, 55.
Filozófiai
perspektívák, M. állam. 6.
Váczy János, dr. A „Tízek” társasága, Főv. Lapok, 71
Döbrentei Gábor
versei, Győri Közlöny, 27
1888
Abafi Lajos: Szt.
István a népköltészetben, M. Salon IX.
Váczy János, dr. Kelemen László, az első színigazgató, Vas. Újság,
38.
Abafi Lajos: Ócsai
Balogh Péter, Hazánk, IX. 116
Szinnyei József,
id. : Fazekas Mihály: Ludas Matyi, Főv. Lapok, 300.
Széchy Károly:
Kazinczy szerelmei, Aradi Közlöny, 307
Hazánk
1884
Pekár Gyula: Vallásfelekezetek az Egyesült
Államokban, Vas. Újság, 8- 11.
Görgey rehabilitációja, 2 tucat cím
A nyakkendő története, Fővárosi lapok, 172. sz.
1885
Agyonlőtt papok, Budapesti Hírlap, 21. sz.
Jókai, mint szónok, Pesti Hírlap, 47.
4. lapszám: Váczy
János: gr. Széchenyi István
1887
A Hazánk-ról, Egyetértés, 329.
A királyról, Magyar Salon, VI. 113, arckép
Tizenhét színésznő arcképe, Magyar Salon, VI. 341.
Önreferátum: Komáromi napló, Fővárosi Lapok, 350
Váczy
János: Gr. Széchenyi István utazása, remény, 10.
A márciusi napok, Vasárnapi Újság, 11.
Pulszky Ferenc
- „ - - „
- 12.
Honvédek Máramarosszigeten, Budapesti Hírlap, 248
Új országgy. Képviselők…Arany László, Berzeviczi
Albert
Bp. Hírlap, 310
Váczy
János: Pünkösd 1848-ban
Vasárnapi Újság, 23.
Nemzeti Színház megnyitása 1837. Váczy János: Vasárnapi Újság 39.
rajzokkal
1889
Kővári László: A cenzúra megszűnése Kolozsvárt,
Kolozsvár, 64
Észak-Amerika és a magyar kérdés 1848-49-ben,
Egyetértés, 130
József nádor és családja, Vasárnapi Újság, 20.,
arckép
Szinnyei
emlékezete
Utca-
és könyvtár-név
A Ferences barátok utcájának elágazásától a főtérig
tartó legdélebbi része eredetileg külön utcát alkotott (előbb Szent Anna,
később Városház, Szinnyei József, illetve Február 25. utca).
www.komaromiblog.com/?p=166&co=1
Komáromban
született Szinnyei József akadémikus, jeles bibliográfus és
a nemzet nagy mesélője Jókai Mór
2007 Szinnyei József Könyvtár, Révkomárom
A komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár története
1952-ben kezdődött…A Szinnyei-évforduló alkalmából az olvasótermet
Szinnyei-szobának nevezték el, és felavatták Bondor István szobrászművész
domborművét.
Szinnyei József-díj
A Szinnyei József-díj azoknak a könyvtárosoknak adományozható állami kitüntetés, akik hosszabb időn át kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, és tevékenységükkel, kezdeményezéseikkel szakterületük fejlődését segítik elő. A díjat évente, augusztus 20-án, hat személy kaphatja. Első alkalommal 1992-ben osztották ki.
A kitüntetett adományozást igazoló okiratot és érmet kap. Az érem Szilágyi Bernadett szobrászművész alkotása: kerek alakú, bronzból készült, átmérője 80, vastagsága 8 milliméter, egyoldalas, Szinnyei József domború arcképét ábrázolja, és SZINNYEI JÓZSEF-DÍJ felirattal van ellátva.
1998. Busa Margit, Kazinczy-kutató
2010-ben negyedik
alkalommal került átadásra a 2006. júniusában alapított Jókai-díj. Alapítói a
Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület (Rév-Komárom) és a Falvak Kultúrájáért
Alapítvány Jókai Emlékbizottsága (Budapest). Az ez évi pályázat témája: „id.
Szinnyei József, a legnagyobb magyar bibliográfus” munkásságának feltérképezése
volt….
Az idei Jókai-díj
Budapestre került, a díjazott: Berecz Ágnes Gabriella. A díjnyertes mű: „KUTAK
– Gondolatok az információs forradalmakról id. Szinnyei József módszertana és
munkássága tükrében…
Komáromi
múlt-ápolás
…A XIX. századi
monostori szőlőskertek közül kiemelkedő szellemi vonzereje miatt külön is
említést érdemel Beöthy Gáspár - Beöthy Zsigmond költő és Beöthy László író
édesapja -, valamint Szarka János táblabíró aziluma. Az előbbiben a Beöthy
fivérek, id. Szinnyei József
akadémikus, jeles bibliográfus és a nemzet nagy mesélője Jókai Mór, míg az utóbbiban Vörösmarty Mihály, Bajza József,
Vachott Sándor, Vas Gereben, és Petrichevich Horváth Lázár fordult meg gyakorta…
kd.bloglog.hu/category/komarom-esztergom/page/2
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK
SZLOVÁKIÁBAN A-Z
Szinnyei József, id. (1830–1913)
1830. márc. 18-án szül. Komáromban id.
Szinnyei József (Ferber) bibliográfus, irodalomtörténész, könyvtáros, ifj.
Szinnyei József apja (megh. Bp., 1913. aug. 9.). Tanulmányait Pesten, ill.
Győrben végezte. Komáromban élte meg a császári hadak 1849-es ostromának
napjait, erről naplója tartalmaz élvezetes leírásokat, forrásértékű adatokat.
1849–1853 között Komáromban, majd egy gancsházai kitérő után 1855–1864 között
Pozsonyban működött (Samarjay Károlynál), s ezt követően Pesten élt,
kezdetben mint tisztviselő, később könyvtárosként, könyvtárszervezőként,
bibliográfusként tevékenykedett. Dokumentumértékük, adatgazdagságuk miatt
különösen értékesek egymás után kiadott naplókötetei, rendszeresen
összeállította a magyarországi hírlapok jegyzékét... Tovább... |
|||
Forrás:
MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL |
|||
|
2010. március 19-től április 15-ig- helyszín: 3.
emelet
180 éve született Szinnyei József
A kiállítás emlékezés a 180 éve született Szinnyei Józsefre, könyvtáros és
irodalomtörténészre, a magyar tudományos bibliográfia és biográfia
megteremtőjére.
www.netrend.szeged.hu/sites/.../marcius2010.htm
SZEMELVÉNYEK A JÓZSEF ATTILA MEGYEI KÖNYVTÁR
MUNKATERVÉBŐL
Városi Könyvtár, Komárom
December 18-án a Magyar Irodalomtörténeti
Társaság Komárom-Esztergom Megyei Tagozata a városi könyvtár olvasótermében
tartotta az 1993. évi utolsó
rendezvényét. Témája Szinnyei-emlékülés
volt. Előadások: Kecskés László (Komárom): Szinnyei,
Komárom fia. Pifkó Péter (Esztergom): Szinnyei és a színház. Viczián János
(Budapest): A Magyar írók élete és munkái — Szinnyei után A Társaság nevében
koszorút helyezett el Nagyfalusi Tibor a Szinnyei-emléktáblánál. (Az
olvasóterem falán elhelyezett dombormű
Bondor István szobrászművész
alkotása.)
Debreceni Egyetem
Id. Szinnyei József-bibliográfia Szerző(k): Gyurcsó,
Júlia Témavezető(k): Benediktsson,
Dániel DEENK
Témalista::Könyvtártudomány
Létrehozás
dátuma: 2004 Megjelenés dátuma: 25-jan-2007 Kivonat: Jelen munka
témája id. Szinnyei József tudós-könyvtáros, irodalomtörténész, bibliográfus
kulturális hagyatékának tudományos (történeti) szempontú megjelenítése.
Teljességre törekvően tartalmazza Szinnyei József önállóan megjelent, valamint
folyóiratokban, hírlapokban (napi-, és hetilapokban), tudományos munkákban,
nyomtatott katalógusokban, kézikönyvekben (lexikonokban, életrajzi
gyűjteményekben, könyvészeti munkákban: bibliográfiákban, repertóriumokban),
könyvtári jelentésekben, beszámolókban, gyarapodási jegyzékekben, évkönyvekben
magyarul publikált munkáit, továbbá a mások által - magyar nyelven- írt,
Szinnyeivel kapcsolatos publikációkat. A több ezer dokumentumra tehető és
nagyrészt még feltáratlan kéziratos hagyaték, továbbá a levéltárak anyagának
összegyűjtésére jelen munka – terjedelmi okokból és idő hiányában - nem
vállalkozhatott. URI: http://hdl.handle.net/2437/809
Ebben a gyűjteményben megtalálható:Hallgatói
dolgozatok (IK)
Idősb Szinnyei
József hagyatéka az Akadémia Könyvtára kézirattárában. = MT. 1964. 9. köt.
12. sz. 781-793. l. ...
Alpárné dr. Szála Erzsébet – gyűjteményvezető
Id. Szinnyei József
(1830-1913) könyvtártudós, akadémikus életművének bibliográfiája.
Sopron-Piliscsaba, 2002.
2007. március 9.
Szinnyei József konferencia
A szlovákiai Komáromban került megrendezésre az id.
Szinnyei József akadémikus-könyvtártudós elnevezésű tudományok konferencia,
amelyen intézetünk e témakörben kiadott kiadványa tiszteletére rendeztek. A
kötethez kapcsolódóan hat tudományos előadás hangzott el.
mati.tudomanytortenet.hu/aktual/index
Találatok Szinnyeire
Enapon.hu
Dokumentum
[1830-03-18] Szinnyei József bibliográfus,
akadémikus halála (szül. 1830. márc. 18.). A modern tudományos bibliográfiai
irodalom megteremtője, az Országos Széchényi Könyvtár hírlaptárának
megalapítója. Több jelentős irodalmi és történettudományi társaság alapításában
vett részt. 30 ezer magyar író szerepel 14 kötetes Magyar Írók Élete és Munkái
című hatalmas életrajz-gyűjteményében.
Dátum: 1830-03-18
Kategória:
tudomány
Kapcsolódó
személy: Szinnyei József
[61] Szinnyei József a naplóját
1848. október 15-én kezdte írni, és halála előtt néhány nappal ... A több mint hatvan kéziratos kötet,
nagyrészt kiadatlan. ...
www.csiffary.extra.hu/tanulmany.htm -
SZINNYEI
JÓZSEF (1830-1913) bibliográfus, irodalomtörténész,
könyvtáros Észak-Komáromban született. A szabadságharc idején honvédként a
komáromi várban ...
www.balagelapja.gportal.hu/gindex.php?pg
ID. SZINNYEI JÓZSEF (1830-1913)
bibliográfus, irodalomtörténész, könyvtáros Észak-Komáromban született. A
szabadságharc idején honvédként a komáromi várban szolgált. Emlékeit a
"Komárom 1848/49-ben" című dokumentatív erejű könyvében írta meg.
Megszervezte a Magyar Nemzeti Múzeum Hírlaptárát és a Magyar írók élete és
munkái című kötetfolyamában mintegy 30.000 írót dolgozott fel lexikális
igénnyel. Szorgalmával érdemelte ki a "Gőz-hangya" nevet.
... Sík Sándor, a szépíró,
az irodalomtudós és az eszt. ..... Szinnyei József Témakör: Művelődéstörténet , Sajtó- és
médiatörténet , Magyar irodalom ...
konyvolvaso.blogspot.com/2010/04/id-szinnyei-jozsef-tanulmanyaibol.html
Írta: H Róbert
Még mindig több százra tehető a kiadatlan visszaemlékezések és naplók
száma. ..... Szabadka, 1886.; Szinnyei
József: Komárom 1848-49-ben. (Napló-jegyzetek). ...
www.aetas.hu/1999_1-2/1h-03.htm - Tárolt változat
- Hasonló