GAZDASÁG, TERMÉSZETTUDOMÁNY

 

 

I. Enciklopédikus- és szaklapok, 1814 - 1892

 

t 10 – 01

 

20012. 06. 21. -  07. 11.- 08. 01.

 

 

Tartalom

 

Bevezetés

KazLev

Enciklopédikus lapok

          Tudományos gyűjtemény

          Nemzeti Társalkodó

          Erdélyi Múzeum

Szaklapok

          Természet

          Magyar Mérnök

                    Mottó

          Természettudományi Közlöny

Függelék

          Mindenes Gyűjtemény

          Erdélyi Magyar hírvivő

Magyar Társadalomtudományi Szemle

Pulszky Ágost: A demokrácia jövője

 

/Beszédes József, Pethe Ferenc és Szabó Károly portréja/

 

 

 

 

Bevezetés

 

A természettudomány, a gép – pálinkafőző, Destillatorius Apparatus - megjelent Kazinczy levelezésében is. Az egyre nagyobb szaporodó enciklopédikus lapok – köztük az itt feldolgozott Vasárnapi Újság - majd a szaklapok foglalkoztak a gazdasággal, műszaki témákkal. Először a mezőgazdaság, a bányászat, közlekedés, nyomda eszközei, gépei jelentek meg a lapokban. A gépi hajtóerő hosszú ideig a gőz. A kőtörő gépet kéményes gőzgép hajtotta szíj-áttételen keresztül. Vörösmarty Mihály 1828 – 1833 között a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője volt. Közölt a homeopátiáról és a bányagépészetről is tanulmányt.

A szemelvényeket időrendbe soroltam. A Tudományos Gyűjteményben jelentős számú műszaki-gazdasági írás olvasható.

Ennek a fejezetnek az idő-határa 1892. Több témakör párhuzamosan, a Vasárnapi Újságban is megjelenik. Többször a szerző is egyezik. A szaklapok igyekeztek olvasmányos kiadványt készíteni. Szemezgetnek a régi lapokból, a kivégzási módokról írnak. 1882-ben már megújuló energiának nevezik a napenergiát. Néhány kuriózumot, köztük a demokráciáról 1885-ben írt aggodalmnakat, a Függelékbe tettem. A Tudományos Gyűjtemény / az 1985-ös válogatásból vett írások kivételével /, valamint a Társalkodó és a Budapesti Szemle idézett közleményei saját, eredeti példányból valók. A többi szöveg a mek dokumentumokból származik.

  

KAZLEV

 

h08-22

 

Kazinczy akadémiája

 

Természettudományok

            Mezőgazdaság

            Vadászat

            Botanika

 

*  *  *

 

XIX. kötet. / 4279-től/ Bevezetés…Cserey Miklós nem közönséges

államférfiúi szempontból fogja fel a közgazdaság kérdéseit; lehetségesnek

tartja az ország földmívelésének s kereskedelmének kifejtését

a nélkül, hogy az osztrák tartományok érdekeit csorbítanók. Szerinte

a magyar bor kivitele meggazdagíthatná hazánk északi vármegyéit,

csak a harminczadot kell eltörülni. A bányamívelés is nagy hasznot

igér, mert a magyarországi vas az egész Török-birodalmat elláthatná

a szükséges eszközökkel. Az állattenyésztéssel, kendertermeléssel a

déli országok piaczait mind megszerezhetnők s ezekkel az örökös

tartományok közgazdasági életét egyáltalán nem veszélyeztetnők.

Cserey Miklós épen azt nem érti, hogy a kormány folyvást a közgazdaság

javításán dolgozik, a kiadásokban «egészen a fukarságig

leereszkedve>>, s mégis azokat az eszközöket mellőzi, a melyek a

kívánt czélra a legfoganatosabbak volnának: nem serkenti a munkásságot

s nem tágítja a kereskedelmi utakat…

 

 

VII. kötet   1770. Cserey Farkas — Kazinczynak.

Kraszna 6-dik Jún. 1810.

 

…Barátom, keserves dolog az, hogy nállunk semmi jó nem akar előre

haladni, pedig ha egyébbül nem tudnánk, vagy tanulni nem akarnánk

ezen meg világosodás fényes epochajába, példa elég ál előttünk,

meljbül tárgyat, és ösztönt vehetnénk. De méljen, igen méljen.

Setétcségbe valánk bonyolittatva, meljbül, mint eggy már meg szokott

dologbul, még csak tehetőségeink is nehezen tudnak ki feitődni.

Ösztönökkel kellene észtet segíteni, de hol vannak az ösztönöknek

hathatós, szükséges rugói? Te, Barátom, tudod velem eggyütt, hol

kellene eszt keresni…

 

 

XVII. KÖTET. 318. oldal, 3927. Kazinczy — Gr. Gyulay Karolinának. 1820.
 
…Azolta hogy Nagyságtok Kassát elhagyták, a' Mélt. Grófné tisztelt Tántja (magyarosan Nagy-Néiye) megholt…
Menyének Kassai belső és külső házát, gróf Telekinének és Gróf Was Klárinak ezüstjét 's egyéb becses portékájit, 
gróf Was Uraknak három három ezerét hagya, de nem Dánielnek, mellé vetvén, hogy azért nem ennek is, 
mert ez sokat keserítette; a' Pataki  Collégiumnak 2000 frtot hagyott, ugyan-annyit a' Kassai és Szinnyei  Templomoknak. 
A' szép Kassa Decemb. 22-d. estve elégett. Mondják 128 ház leve hamuvá. A' tüz veresre festé a' felhőket, s az ide is látható vala. 
Az a' Külváros ége-el, melly Napnyugot felé fekszik, hol eggykor a' Luther, és Reform. Templomok állottak. 
Ügy elégett  a' Theréz most nyert külső háza is. Szegény Zseni, nagy félelemben 
lehete. Még nincs tudósításom felőle: de már elküldöttem emberemet, hogy hírt vegyek. 
 
*
 
 
352 8935. Kazinczy — Cserey Miklósnak. 1821.jan. 12.
…Sokan Academia 's Tudós Társaság által akarják boldogítani Nyelvünket, abban a' vétkes gondolatban lévén, 
hogy a' Franczia Nyelvet az ő Academiájok boldogította. Bár csak hát Voltairnek, Rousseaunak 
és minden franczia nagy írónak hinnének, a' kik kimondják világosan, hogy az a' parancsolgató Academia 
kárt teve, nem hasznot. Nem az Academia boidogitá ott a' nyelvet, hanem az, hogy ott minden olvas, minden ír, 
hogy ott csak az anyai nyelven szóll minden, hogy ott a' Mesterségnek és Tudománynak minden neme virágzik, 
hogy ott az írók nem szegény emberek, hanem írásaik által meggazdagúlhatnak, 's eggy Genevai órás' fija 
Herczegekkel 's Herczegnékkel correspondeál, társalkodik, 
eszik, lakik; hogy ott theátrum van, hogy ott az Udvar is protegálja az Írókat, 's őket koronája' fényének tekinti. 
Próbájuk azt itt is; emeljük őket társaságunkba, ők is kitörlöszködnek…
Azért óhajtánk mi is a' Tudós Társaságot, hogy itt csilloghassunk, parancsolhassunk..
 
 
504 3999. Kazinczy — Cserey Miklósnak. 1821. júl. 21.
….Én 1815. láttam a' Császárt, de csak lovon. Azt mondja Szirmay hogy magas, igen veres ábrázatú, 
veresses-szöke, és derekasan kopasz. A' ruha rajta majd megpattan oly szűk. Mind ezekben egészen antipódja Napóleonnak, 
a' ki kicsiny volt, barna, s ruháját bugyogó bőven hordotta…
 
 *
Habsburg–Lotaringiai Ferenc József Károly osztrák főherceg (Firenze, 1768. február 12. – Bécs, 1835. március 2.), 
1792-től Ausztria uralkodó főhercege, I. Ferenc néven magyar király, 1804-től I. Ferenc néven osztrák császár.
 
 
XVII. Váczy bevezetőjéből:…Kazinczy Széphalomhoz másfél órányira Mihályiban egy háromszáz holdas  birtokra alkudozik, 
melyhez nyolcz egész telkes gazda s tizenhat zsellér tartozik, továbbá két erdő meg szép, tágas udvarház. 
Az alku egtörténik, s az egyezség szerint 1821 januárjában kell a vételár első részletét, tízezer frtot letennie.
 
 
4016. Kisfaludy Sándor — Kazinczynak. October 20-ikán 182t. 
…Ne gazdálkodjunk vénségünkre, Kedves Barátom! Te akkor akarsz be fogni, mikor én ki fogni szeretnék, 
leg jobb lenne mind néked, mind nékem egy jó 's becsületes Árendásra szert tenni…
                                                                       Digitized by VjOOQIC

 

 

 

XX. kötet. 4693.

Bölöni Farkas Sándor — Kazinczynak Kolosvár. 1826 Octobr. 12-kén

 

…Pethe Ferencz itt újságot indít 1827-be, a tendentiája oly széles, hogy tárgyak nélkül nem fog szűkölködni, de előre látom hamar elakadását, mind az Előfizetőkre, de kivált a Redacteurre nézve. Pethe Ferencz itt most Bort korcsmáról a Plébánia Fogadójában. Fáj nekem, hogy ezt a sok nemű eruditiojú embert Itze Borokat mérni látom. Az apró gyermek is sok a nyakán. Segéld azon környékben Előfizetőit szaporítani.

 

 

Váczy jegyzete: 129. lap 1. kikezdés: «Pethe Ferencz itt újságot indít 1827-be.» Ekkor még csak tervezte, mert az újság 1827. decz. 29. indult meg Hazai Híradó

czímmel, nevét 1828-ban Erdélyi Híradóra változtatva.

 

Pethe http://mek.oszk.hu/05100/05122/html/rmh0014.html

 

 

4973. Cserey Miklós — Kazinczynak.   Febr. 1829.

 

…Kedves Barátom! Nem bántlak-é meg, ha két kérésemmel alkalmatlankodom? Egyik az: hogy, Pesten mulatván, szerezz vagy szereztess számomra legalábbis 3000 szál olyan fekete szöllő veszszőt, a milyennek terméséből Budán a Budai piross bórt készitik, és ird meg nekem, mi leszsz az ára? — s mimódon kaphatnám meg Aprilis közepéig? — mert ott a szöllőket Martziusban megmettzik. —

Második kérésem: Hogy mivel egy pálinkafőző Destillatorius Apparatusra vágynám, olyanra mely legkevesebb fával, legrövidebb üdő alatt, legtöbb és legjobb Spiritust ád, — (a minémüek Hermbstadtnak* a Pálinkafőzésről kiadott munkájában le vannak irva) — de egyszersmind olyanra, mely sokba ne kerülyen, — tehát az üstök nagyok ne legyenek, — hanem tsak akkorák, hogy egy télen 500 Posoni mérő rozsot ki főzethessek, — kérlek tudakozd meg, mibe kerülne egy olyan apparatus, — a fa edényeken kivül, mivel nekem elég fa edényem van. — Ha practice succedált vólna a gőzzel való pálinkafőzés, — és ha felette sokba nem kerülne, azt leginkább szeretném. — Kérlek, ha egyéb dólgaidtól érkezel, tudakozd meg ezeket, és méltóztassál tudósitani rólla….

                                                                   *Német vegyész, 1760 – 1833

 

3415.  Nagyváthy János — Kazinczynak.  Csurgó 10. Apr. 1817.

 …Termesztek, tenyésztetek, plántálok, öntözök, porhálok, és gyomlálok. Kitsiny szántóföldem kenyeret, és házam végébe plántált szőlöm, magamnak, és cselédimnek bort ád. Gyümöltsfáim, nekem is teremnek, nem tsak az Unokákna, mint Virgil állítja. Virágjaim, és Méheim megengesztelnek még a’ rosszak eránt-is. A’ sok próbatevések unalmimat egészen elfelejtetik velem. Ezek mellett, ha nem tartozom is vele, folyvást dolgozgatom 32. esztendők előtt kezdett Munkáimat. A’ Gazdaságban egészet akarok össze állítani a’ tsupa Praxisból. A’ Practicus Mezei Gazda 2. kötetben kész, a’ Házi Gazdasszony kész. A’ Gazda Tiszt most van az összeállításban. A’ Haza gazdálkodása (Oeconomia Statistica Hung.) kész. Talán ha az Úr Isten éltet, két esztendők alatt többet tudsz felőlök: addig pedig a’ legmeghittebb Barátodnak se mondj felőlök semmit…

Nagyváthy János (1755–1819) az első magyar nyelvű rendszeres mezőgazdasági munka szerzője.

 

 

 

 

Vasárnapi Újság. 1899. 38. A CSURGÓI FŐGIMNÁZIUM SZÁZÉVES JUBILEUMA.

…Nagyváthy János, a tudós gazda, a század elején a magyar gazdasági irók legkiválóbbja…

 

 


Nagyváthy János

 

 

 

Köztelek. 1899. 10. Nagyváthy Kálmán: Olvasókönyv a gazdasági ismétlő-iskolák számára. Szerkesztette: Benedek Elek és Földes Gyula. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium pályadíjával koszorúzott könyv.

E könyv czime után az olvasó tanulságos és vonzó gazdasági elbeszéléseket, meséket vár, és jogosan, merthogy gazdasági ismétlőiskolák, tehát gazdasági szakiskolák számára irt olvasó-könyvnek mást nem szabad tartalmaznia, mint gazdasági olvasmányokat, az bizonyos. Daczára ennek, a könyv gazdasági tartalma igen csekély. 418 oldalt tartalmaz a könyv s gazdasági tartalma igazán csak néhány oldal. Össze van állítva az olvasókönyv anyaga vagy negyven szobatudós irodalmi termékeiből, amik legnagyobb részben müveit közönség számára írattak s nem gatyás birtokosok, béresek, kanászok számára, már tudniillik a milyen emberekből a gazdasági ismétlőiskolák tanítványai állanak. A gazdasági részt pedig oly ember irta, kinek nincsenek is gazdasági ismeretei. Négyszáz oldal felváltva meséket, azután magas színvonalon álló irályban történelmi, földrajzi, természettani, egészségtani s politikai leírásokat tartalmaz…

…Rosszul teszi a könyv, hogy azt tanácsolja, miszerint a gazdák szénájuknak pajtát építsenek. Hiszen régi dolog, hogy ha két nyaláb szénát teszek a barom elé, az nem ahhoz nyúl, amely pajtában állt, hanem ahhoz, mely kazalban állt. Azt kell tanítani, hogyan kell kazlat okosan rakni és kezelni.

A háziállatok neveléséről abban összpontosul a könyv tanácsa, hogy minden állatunkat a legjobban etessük. Kérem szépen, annyit minden parasztgyerek tud. Miért nem adja elő az olvasókönyv megkapó mesében, hogy miként lesz a különböző állat, nem, kor és alkalmazás szerint a legjobban etetve. Ha azon takarmányt, mely a növendékállatnak való, az ökörrel, vagy göböllyel etetem, iszonyú pazarlást űzök, mint pazarlást követnék el, ha ökörnek való…A könyv vége felé, igen gyenge mesében, azt tudjuk meg, hogy ma már nem mondja a magyar ember azt, hogy tarlót török, forgatok vagy alászántok, hanem azt mondja, hogy: tarlót buktatok.

Nem ismerek tiszta magyar embert, ki a bukni, buktatni szót másként alkalmazná, mint folyékony testekre és elvontan a szellemiekre. Tehát tarlót buktatni az olvasókönyv szerint annyi, mint tarlót forgatni, törni, alászántani.

Van elég irodalmilag szereplő gazdasági tanár széles e hazában, ki képes megfelelő ily olvasókönyvet írni. Miért nem fordul a minisztérium azokhoz? Azok képessége, eszményi tárgyszeretete biztosítékot nyújt a sikerre.: Minek országos vásárra menni, mikor otthon, ismert, jó czégnél is kaphatok mindent, a mire szükségem van?

 

BENEDEK ELEK—FÖLDES GÉZA Olvasókönyv a gazdasági ismétlő iskolák számára.

Írták: Benedek Elek, Földes Géza, Gaál Mózes, Gracza György, Herman Ottó, Jókai Mór, Marczali Henrik, Mikszáth Kálmán, Pósa Lajos, Varga Ottó … (A m. kir. földmivelésügyi miniszterium kiadványai 4.) Budapest, 1898. M. kir. földmivelésügyi mi­nisz­terium (Pallas ny.) 409 p. Aranyozott gerincű félvászon kötésben. 232 mm

Kikiáltási ár:

3 000 HUF

/2008/

 

 

 

 

 

TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNY /1817 – 1841/

 

 

Tudományos Gyűjtemény (1817-1841) repertóriuma

www.museum.hu/.../Tudomanyos_Gyujtemeny_1817-... - Tárolt változat

Tudományos Gyűjtemény (1817-1841) repertóriuma · Csécs Teréz. bibliográfia, repertórium, kiadvány, magyar. Nyelv: magyar. Ár: 1000 HUF. 2012.06.16.

A Tudományos gyűjtemény története, Fejér György (1817-1818) és ...

www.worldcat.org/.../tudomanyos-gyujtemeny.../5188... - Tárolt változat

A Tudományos gyűjtemény története, Fejér György (1817-1818) és Thaisz András (1819-1827) szerkesztősége idején.

 

TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNY I-II. Válogatás. antikvár könyv, 1000 Ft a lira.hu-nál. Magvető. 1985

 

 

 

I.                        kötet: Előszó 5. old.  Értekezések Az északi kereskedés terjesztéséről... (Berzevitzy Gergely) 13 Magyarországon az éhség megakadályoztatására célozó gondolatok (Bárán Péter) 51 Pest városának hajdani helyheztetése (J.-ich.) 66 A juhtenyészetről (M) 75 A régies új költés különbségeiről (T.J.) 82 A magyar betűírásról (ortográfiáról) (Dessewffy József) 112 Matematikai kérdés 125 Tárgy és nyelv a költésben (Szemere Pál) 130 Ortológus és neológus: nálunk és más nemzeteknél (Kazinczy Ferenc) 140 Javallat a cselédek és alattvalóknak neveléséről és oktatásokról, 1819 (Peretsenyi Nagy László) 170 A magyar könyvek terjesztésérűl (Vidényi) 178 Hazafiúi figyelmeztetés magyar nemzeti játékszínükre (Prepelatzay) 195 Utazásbéli jegyzetek Óvárról, Kismartonról, Franknóról s Eszterházáról (Y) 216 A Hold nem gömbölyű (Raisz Károly) 236 A hólyagoshimlő és vakcina (Szotyori József) 238 Rövid rajzolatja a parasztlakodalomnak Gömörben (B.S.) 255 A literatúrai kritikás folyóírásokról (Tuskó Simplicius) 275 A Földkerek népesetlenedéséről (S.S.) 290 Miképpen lehet az ember legkönnyebb úton tudóssá? (Z.J.V.) 303 Néhány vonás lord Chatam karakteréből (Bajza) 320 A Világhoz, melyet írt a cenki Nap nagy fia: toldalék (Gózonyi) 344 A M.T. Társaság által 1833-ra 1834-ben történt nagy jutalom felosztásáról (Igazfi) 351 A házasságról, orvosi szempontból tekinte (x) 388 Magyar eredetű ángol szók (Sasku Károly) 397 Szegénység (x) 410 II. kötet: Könyvvizsgáltatások Hazai literatúra Csokonai Vitéz Mihály munkáinak kritikai megítéltetések (Kölcsey Ferenc) 7 A Modolatnak, s rá való Feleletnek megítéltetése (Z) 21 Auróra Hazai Almanach (Thaisz András) 33 A magyar tudósokhoz (Szerényi Vilmos) 38 Sebestyén Gábor eredeti víg és érzékeny játékai (Takáts Éva) 42 Tíz csapás (Horváth János) 46 Jósika Miklós regényei (Szalay László) 54 Terve a Pest megyei köznép számára felállítandó takarékpénztárnak (x) 64 A zsidókról (Z) 75 A Kelet Népe (Z) 85 Külföldi literatúra Travels from Vienna troguh Lower Hungary....(T.J.) 95 Märchen der Magyaren ...(Szerényi Vilmos) 130 Shakespeare-től s Hamletnek 1603-i kiadásáról (Fenyéry Gyula) 133 Tekintet az újabb francia poézisra (Jeffrey) 140 Egy szükséges tekintet az Észak-Amerikai szabad Státusokra (Holéczy) 145 Tudománybéli jelentések Jutalomtétel (Egy hazafi) 157 Találmányok 161 A Tudományos Gyűjtemény recenziója a külföldön (Folnesics L.J.) 164 Természeti ritkaság (Sipos) 172 A hazai orvos törekvések (Y) 173 A nemes Jász és két Kún...(Mihálkovics József) 175 Jelességek (Kh., T. J.) 178 Találmányok (Dr. F.) 181 Kihalt tudósok és írók (Gr. Karatzay Fedor) 187 A redakciónak kérése ...(Th.) 192 Jutalmaztatások (Th.) 193 Kihalt tudósok és írók (T.k.: Th. T.) 194 A redakciónak jelentése Kőrösi ...(Thaisz András) 196 A redakciónak jelentése (Th.) 201 A Tudományos Gyűjtemény redakciójának...(Th.) 202 Minden magyar íróhoz intézett... (G. Dessewffy) 204 A cigányok eredete (Th.) 212 A redakciónak kérései (Th.) 213 Kihalt tudósok és írók (Thaisz) 216 P. Trattner Mátyás jelentése (P. Trattner Mátyás) 218 A Tudományos Gyűjtemény redakciójának jelentése (Thaisz András) 219 Új folyóírás (Thaisz) 220 Kőrösink még él! (Kováts József-Baritz János) 222 Intézetek (Thaisz) 228 A Tudományos Gyűjtemény olvasóihoz (Vörösmarty) 234 Jelentés a Tudományos Gyűjtemény redakciója eránt (Trattner J. M.) 237 Kérelem minden magyarhoz (Döbrentei Gábor) 239 Jelentés az Auróra folytatásáról (Bajza) 241 Intézet (Döbrentei Gábor) 242 Jelentés az 1834-i Auróra kiadásáról (Trattner és Károly) 262 Találmány, jutalomhirdetéssel (Horvát István) 263 Kérelem (Lovász Imre) 276 Utószó és jegyzetek Nemzetiszín tudomány 279 Rövidítések jegyzéke 311 Magyarázó jegyzetek 312 A kötet szerzői 411

 

TUDOMÁNYOS Gyűjtemény 1828. V.

 

Szerkesztette: Vörösmarty Mihál. Pesten, 1828. Trattner J. M. és Károlyi I. 128 l. Kiadói, illusztrált papírborítóban, körülvágatlan példány. Foglalatja: Csaplovics János: A' magyar országi Vendus tótokról; Czech János: Töredék a' régi gyökeres magyar nemzetségekről; Könyvismertetés: Lovakrul Gróf Széchenyi István...

 

 

Tudományos Gyűjtemény 1821. IV., VI. és VII. kötet. (V. évfolyam.)

 

Pest, 1821. Trattner János Tamás. 132 p.; 132 p.; 144 p.
A IV. kötet 3-21. oldalon Katona József „Mi az oka, hogy Magyar Országban a Játékszíni Költő-mesterség lábra nem tud kapni?” című munkája.
A három füzet egybekötve.

 

kikiáltási ár:

9 000 HUF

leütési ár:

12 000 HUF

aukció időpontja:

2008.

 

 

 

 

Tudományos Gyűjtemény, 1817. első kötet

 

 

…Műszaki szerzői gárda alakul ki a folyóirat körül a Széchenyivel együtt dolgozó mérnökökből, földmérőkből – hamarosan ismertetik Vásárhelyi Pálnak a szállítás korszerűsítéséről írott könyvét is, ugyancsak a Hitelből választott mottóval –, sőt az „inzsenéri” tudomány művelői a reformjavaslatokon egymással is polemizálnak. (1830. IX., 1831. III.) Megnő ekkor a technika, a műszaki ismeretek fontossága, az utak, hidak, vasutak szakembereinek alkotási lehetősége. Ennek jeleként követelik itt 1831 áprilisában egy mérnöki folyóirat megjelentetését…Beszédes József, a Vaskapu szabályozója „mintafalu”-ról álmodik…

A mérnökök után egy mesterember is szót kap a Tudományos Gyűjteményben. Tanulmányának címe: Észrevételek egy pesti mesterembernek a céhek eltörlését javalló vélekedések körül…

A Tudományos Gyűjtemény Vörösmarty Mihály szerkesztése idején (1828–1832).

 

*  *  *

 

1817. I. Találmányok. Perpetuum mobile, Spitzbarth András, Bécsben óraforgatásra javasolja. Reymund Vince Ignác ugyancsak Bécsben malom-forgatásra ajánlja. Az utóbbira különös juss engedtetett, 15esztendőre.

 

3107.  Gr.Dessewffy József — Kazinczynak.                                       Kassán, 20dik Jan. 1816.

 … Imé pro coronide következik egy Levél Szabó Dávidtúl / aki az örökmozgót javasolta/ feleletemmel együtt..

…Úgy tartják azonban Európának leg-méllyebb szám és mérték Tudói, hogy a’ Tűz, víz és levegő segedelme nélkül, sőt némelyek, hogy még annak segedelmével is a szüntelen való dörzsölésnek természetes sikerét és következéseit egészen elenyésztetni vagy kipótolni a’ praxisban a’csupa Mechanismus által lehetetlen, bárhogy számíttasson is fel a’ Theoriában az erre meg-kívántató erőknek tsillapattya…

 

 

1817. II. 161. Találmányok…a Nemzeti Gazda 1817. VI. számában „jóra aranyozó írásnak T. és nagyérdemű szerzője, Pethe Ferenc közli leírásban és rajzolatban az ő tőle alkalmasabbított ekét…”

163….A kőszénből kifejtett levegő /kőszén-szesz/ által világosítottak a bécsi Polytechnika épületében. A kőszén a Brünn mellett levő Rossitz bányából való…

165…egy új könyvnyomtató prés két annyit nyomtat, mint a szokásban levő…

 

1817. IV. 131…Pethe Ferenc a vasboronát matematikai számvetés alá szorítván, a borona szegeinek hasznosabb felosztását kitalálta…háromszegletek által…/v. ö. Marton, Szeged, 1970: szalámi-függesztés háromszög-rendszerben. G./

144….Angliában épített gőzhajó 3-7 mérföldre gyorsíttatik egy óra alatt. A machinának nehézsége 3 angol tonnányi…

 

1817. VI. 3. A kenyérsütésről, a Magyar Gazda-asszonynak. Kiadta Fábián József, Veszprémi Tractus esperese, és Tóth Vásonyi ref. prédikátora.

…Ha a tészta, a leírt módon kellőképpen el vagyon készítve, és a kenyérnek a kívánt formája és nagysága is meg van adva, kell annak bizonyos ideig kelni, míg a kemencébe menne…Ha a kemencét csak vékony fával fűtjük…akkor a kemencének futó melege van. Tartós meleg pedig akkor van, amikor azt vastag fával fűtötték meg, mely tovább szokott égni…ha a kemence nem elég meleg, akkor a feneke fekete, ha jól megmelegedett, akkor fehér; ha legjobban megmelegedett,  mint a legdurvább kenyérhez kívántatik, akkor veres, vagy tüzes…

Mikor a kemence meg van fűlve, és abból a tűz ki van húzva, azután egy hosszú nyélre kötött, és egy néhányszor vízbe mártott szalma által kisepertetik, vagy a sütők nyelvén szólva kipermetéltetik. Ekkor sok víz részek vitetnek be a kemencébe, melyek a melegség által gőzzé válnak. Ezek a gőzök a tésztára mennek, mint hidegebb helyre, arra leszállanak és azon héjat és szint csinálnak…

 

 

1817. VI. Hazai orvosi törekvések…A pesti Királyi Universitas kórházában behozatott a gőzölő-kádakkal élés. Fenekén – amely tele lyukakkal - eleven szén helyeztetik el. A lyukakon a gőz vagy a füst áthatol. A kádnak fölül oly oly fedele van, melyen csak egy vágás vagyon, a benne ülő beteg teste mérsékelt izzadásba vagy párolgásba hozatik.

 

 

1817. VI. 27. Tomcsányi Ádám: A mennykő-hárítókról…Ha az egész épületnek réz vagy vas táblás a fedele, kevés költségbe telik a mennykő beütéstől való megmentése…kell egy érc-vessző vagy pózna, mely a fal mellett, szabadon le szolgállyon, egészen a földig, és a faltól néhány lábnyi távulra, abba szúrva legyen…A hajókon és malmokon, melyek kétszer annyi mennykő-ütés veszedelmében forognak, a legmagasabb árbócfáknak tetejébe emeltetik a hegyes, megtámadó pózna, s az evvel egyesített vezeték az árbócfa mellett lehuzattatván, a hajón kívül vízbe bocsáttatik…

Bár a támadó póznába bécsap is a mennykő, a jó védelmező hárítón, és vezetéken minden kártétel nélkül leszalad a földbe. A támadó pózna sziporkás ütését a levegőben fogadja el, így gyújtania lehetetlen…

 

Tomcsányi Ádám Kamánfalva, 1755. dec. 4. - Pest, 1831. júl. 4. Fizikus, mérnök, egyetemi tanár

 

 

1817. VIII, Bárán Péter: Magyarországon az éhség megakadályozására célozó gondolatok…Az összegyűjtött gabonának bátorságos gondviselése. Valamint minden közönségnek van a katona-zab és szénaporciók számára különös magazinja: úgy kevés költséggel állíthat az éhezők számára megkívántató gabona mennyiségéhez képest, száraz helyen, kideszkázott magazint…Ezen magazinba mérettetne bé a gabona…Amidőn szükség lenne ezen gabonát szellőztetni vagy szárítani: arra az egész helység lakosai sorban, munkájokkal s eszközökkel konkurálni tartoznának…

 

1817. XII, A juhtenyészetről…trágyája a juhoknak, különös élesztője a vetéseknek, de csak úgy, ha legalábbis egy pár évig megérve, elveszti égető erejét. Tekintsük bár a juhjáró gyöpöket s legelőket…kiégett foltocskák ötlenek szemeinkben. Ezt okozza a juh friss ganéja, s égető vizelete…

  

 

 

 

Pethe: szántó-vető szerszámok, Tudományos Gyűjtemény, 1818. 5.sz.

 

 

 

1819, VI. Forgó György…Nagy hasznot ígér az a találmány, mely szerint mindenféle szögeket tűz nélkül, masinák által készíthetni…Ezen masinák úgy vannak elkészíttetve, hogy vízen állhassanak, s azáltal hajtassanak. Készítenek hidegen, vagyis a vasnak megolvadása nélkül mindenféle zsindely- vagy fejes-szögeket…egy órában legalább 4000 kisebb és 3000 nagyobb szöget…mivel sem tűzrevaló sem emberi kéz nem szükséges a szög készítéséhez, a nyereség szerfelett nagy…a masina gőz által is hajtható.

 

 

1819. VI. Montrosei Patherson úr utcai gázvilágításra nem csatornákat, hanem minden lámpás alá zsákokat alkalmazna, gázmérővel és fúvókákkal ellátva. A gázt így zsákokban lehetne árulni…/v.ö. a palackos gázzal. G./

 

*  *  *

 

Hol tartunk 38 év múlva? Vasárnapi Újság, 1857. 10. A gáz-világitás Pesten.

Rajzunk közelebbről magyarázza a gázkifejtést. Ez hosszan elnyúló, számtalan

tűzhelyt (b) tartalmazó, kőfalban történik (a). Minden egyes tűzhely

fölött (bb), s közötte számtalan hosszas, vizirányos fekvésű, vasból

készült derék vastagságú henger helyheztetik (cccccl. E vashengerek

a tüzhelybeni tüzelés után megtömetnek kőszénnel, s szájaik

arra alkalmazott vaslemezzel becsukatnak (dd). A tüzhelyeni tüzelés az egyes fölöttök s korülöttök helyezett vashengereket izzóvá tévén, a bennök lévő kőszén égni kezd, s ezen égés alatt különféle gázak fejlenek kí,...

A megtisztított gázt olly készületbe rezetik. hol, mig szükség lesz

reá, el far tátik. Ez történik a gáztartóban (gasometerben). Ez (klj két részből van öszszetéve falzatból (k), melly majdnem egészen vízzel van telve, és vasból készült harang idomú s oszlopzatokon (m) mozoghatólag nyugvó, különféle terjedelmű gáztartóból (l). Ha már most a gáztartó még üres, ugy

egészen benyomul a falzatba, s az ott levő víz a gáztartó belsejében van, kivéve a felső részét, hová két a föld alól fölnyomult, a víz felületére fölemelkedő cső nyílik, egyik (n) a gaz bemenetére, másik kimenetére szolgál. Már most a földalatti csővön (n) megy az egészen megtisztított gáz a gáztartóba, annak

felső részét elfoglalja. Amint mindig több s több gáz nyomul be, azon mértékben a gáztartót fölemeli, ugy hogy utoljára csak az alsó kerülete van

vizben, a többi gázzal telve. Több gázt már nem akarván bebocsátni,

a csövön levő (n) zárt elcsukjak…

 

 

 

Gázvilágítás Pesten

 

 

A gáztartó mellett még második is van, most ezen másodiknak

csövét kinyitják, s ebbe megy a gáz. A gáztartó igy megtelvén, ha

a gázt a földalatti csővezetéken keresztül az egyes lámpákhoz vezetni akarják, akkor csak ha másik zárt nyitják föl, s a gáztartóra nyomást alkalmaznak. Mi történik illyenkor? A mint a gáztartó a vizbe jobban-jobban süllyed, ugyanannyi gázt kinyom a már kinyitott csőbe, melly aztán a föld alatt azon, minden utczán áthúzódó csővezetékbe folytattatik. Tehát a gáz ide nyomul, s innét fólhúzódó

csöveken az egyes lámpákhoz siet. A csövek végén az egyes lámpásoknál kis, elzárható nyilasok vannak. Ha tehát itt az idő s a lámpákat meggyújtani akarják, nem szükség más, mint a zárt kinyitni, s a nyilason ennek következtében kitóduló gázt meggyújtani, melly szép világos lánggal mindaddig fog égni, mig a zár be nem csukatik. —Ezen esetben a láng egyszerre elalszik, nem lehetvén

azt sem elzárni, sem másképp eloltani.

 

 

 

*  *  *

 

 

1824. III. 40. Fejér György: Utazásbeli jegyzetek Óvárról…Az öntözés számos csatornák nyitogatásával eszközöltetett…Ama tó, mely a várnak nyugot-északi oldalán oly bévágta már magát, hogy a Lajta medrénél alább fekünnék, leginkább kifejté a vízi mesterség foganatját…Hogy ama dombos része, melyen áll a helvéciai tehén-major /itt készíttetik ama híres sajt/ szükséges víz és nedvesítés nélkül ne maradjon, az előtte folyó csatornán forog egy magános kerék, mely talpain levő lapátjaival a vizet, egy tetején fekvő csatornába emelgeti…szívócsők emelnek vizet a Lajta vizén levő tizennégy-kerekű malomnál a sör- és pálinka-házakba is.

 

Fejér György (Keszthely, 1766. április 23. – Pest, 1851. július 2.) teológiai doktor, prépost-kanonok és az Egyetemi Könyvtár igazgatója.

 

*  *  *

 

 

Vasárnapi Újság. 1857. 20…Magyaróvár hajdan erősített város volt, és a Lajta

vizétől egészen körül kerittetett, s igy környéke csupa posványság, viz, és bozót vala; most pedig a vizek több csatorna segedelmével a Dunába ersztetvén, helyökön a legszebb virágos, zöldséges, és fáskertek láthatók. — Nevezetesebh épületei : az igen szép urasági kastély, a nagy és derék kath. szentegyház, a vármegyeház, a kath. gymnasium, sóház, vendégfogadó. Régi vára, melly már a magyarok kijövetelekor fennállott, már most ugyan nem erős, és csak

magánháznak használtatik, de az uradalom azért jó karban tartja;

falaiba igen sok kőtábla van építve, mellyeken olvasható felírások

láthatók. Mellette van a 14 kerekű hires urasági malom, s a gőzmüveiért

szemléletre méltó sör-, és pálinkaház…

A várat első Ferdinándtól kezdve egész Mária Teréziáig mindég mindig magyar

királynék birták. Mária Terézia végre Krisztina föherczeg aszszonynak,

szász-tescheni Albert Kir., herczeg nejének ajándékozá. Erről szállott mostani birtokosára, Albrecht cs. kir. főherczegre, Magyarország főkormányzójára.

Zombory Gusztáv.

 

*

 

Tud. Gyűjt. folytatás

 

1825. II. 89. Edvi Illés Pál: Némely oktatások messzire utazóknak…1. Gyalog…2. Kocsin…3. Vízen, tavakon, postahajón, bérlett csónakon, vásáros hajókon…estve indulnak és éjjel mennek…a vízen utazó tudjon úszni…

*

…Német Országban posta kocsin (Postwagen) drága útazás esik. Száz mérföldre mintegy száz forint kell. Burkus Országban, Saxoniában és Hassziában a Posta neve offene Post, hogy meg lehessen külömböztetni az Országos kocsitól, milyen p. o. a Jenai kék (vagy Kamara) kocsi. Ez utóbbiak mindenkor egyegy Conductortól (Schaffnertől) kísértetnek. Bécsben az illy Országos kocsik neve Postkutsche, Diligence. Ebbe belefér nyolcz személy. Napjában halad nyolcz mértföldet. Az Országos kocsin, Sopronyban, Selmeczen, Prágában, Ausztriában, ötven fontnyi portékát felvehet az utas magával. Hol expediáltatik Bécsben, mi a posta pénz? azt a Bécsi nagy Kalendariomban mértföld és mázsa számra kivetve, a legújjabb Fels. Kir. parancsolatokhoz képest feltalálhatni.

Olcsóbb utazás esik az úgynevezett Lohnkutscher-ekkel (a német külföldön Hauderer a nevek) millyeket minden városokon kaphatni. Tanyájok, honnét indulnak, s hol az útasokat felfogadják, bizonyos vendégfogadó, mellyet a tudakolónak minden városi lakos meg tud mondani. A mit magával hordozni soha el ne feledjen, az: tő, czérna, tűzszerszám… oltalmára pedig pisztoly. Legjobbak e végre a két csőjű pisztolyok agát kovára…Szerezzen czéljához való specialis mappákat és topográfiai leirásokat is, a legjobb féléket mindenikből. – Ajánló levelet vegyen magához minéltöbbet. Midőn rezidentionális városba11 jut, mihelyt megérkezik, a hazájabéli követnél jelentse bé magát. – Úti Iskátulákat (chatottille) Mahogány fából s bőrborettékben vásárolhatni Bécsben és Lipcsén…

Ha ki saját kocsiján kíván utazni, vigyázzon a kerékvágások egymástól való távólságára is, melly mindegy Országban külömböző. Ausztriában háromlábnyi és hat hüvelknyi, 12 melly mérték a leghellyesebb….

Vízen útazó esmerkedjék meg mindenekelőtt a vízen mehetés külömbféle nemeivel, s eszközivel, p. o. a nagy Tavakon vagynak Posta hajók, bérlett csónakok (Jagden) vásáros hajók (Hauffartheischiffe, Coches d’eau fr.; treckschuyten holl), Dunán az Ulmai Hajósok híresek; Hazánkban a Győriek, Komáromiak. Sokszor estve szoktak indúlni és éjjel mennek. A vízen útazó tudjon jól úszni; és erős természetű legyen. Kivált a ki tengeri útra akar megindulni…

História 1983-03, Edvi Illés teljes szövegét közli. G.

 

 

 

1829. IX. /Szerkeszti: Vörösmarty./ 86. Tudosítások külföldről. Köthen, aug 7-én, 1825…Búcsúzó látogatásomat tevém Hahnemannál. Organonjában foglaltatik theoriája…ábrándozó, fellegvárakat építő ember…kinevetik, hallgatásra kárhoztatják. /jegyzetben: 1828-ban Drezdában és Lipcsében megjelent műve: Natur- und homeopatische Heilung/. Tanítása szerint az orvos maga lévén köteles az orvosságot készíteni.

A homeopátiát Samuel Hahnemann (1755–1843) német orvos, kémikus alkotta meg 1790 és 1843 között. Hahnemann az akkoriban a malária gyógyítására. Wiki

 

 

 

1832. IX. 3. oldal /Szerkeszti: Vörösmarty/  Kacskovics Lajos: Az Alsó Magyarországi ércművelésről…18. oldal…vízemelő-művek…a vízkerék forgása által a szivattyúkat fel, s le mozgatja /itt a szivattyú nem mai értelemben veendő. G./…A gőzerőművek nemcsak vízemelésre, hanem törésre is használtatnak. Selmecen főképp divatosak…

33. oldal…A száraz zúz-művekről vagy törzsmalmokról / Trockene Pochwerke/…A törvájú egy-oldalt egészen nyílt, hogy a törött szem /törek/ folyton kiszedethessék, mialatt a törők alá nagyobb darabok hullanak…A rosták különfélék, először nagyon ritkán rostálnak, azután – újonnan törve – sűrűbb rostán. A zúz-malomban, közel a zúz-vájuhoz, két vagy három sorban egymás mellé annyi vastálat / Schalen/ állítanak fel, amennyi a zúzók száma. A keverő nyelek a tálakban forognak, s örök mozgásban tartják a kényesűt, ami rokonságban vagyon az arannyal. Azzal összekötöződik. A kénesűs tálakon átfolyó iszapból a legfinomabb szemek is letartóztatnak. Körmöczön 13 zúz-malom van, hol összesen 321 zúz-vas kopog.

 

A Kéneső a legtöbb fémmel foncsort alkot (l. Amalgám). Mivel a K. könnyen elegyül más fémekkel és sóképző elemekkel, a természetben szin K. ritkán s aránytalanul kis mennyiségben található, azonban néha a bányák szikla üregeiben nagyobb mennyiségben is rakódik le

www.kislexikon.hu/keneso.html

 

 

*  *  *

 

PETHE FERENC

 

 

Pethe Mezei gazdaság c. munkája, 1805

 

…mellyet a magyar mezei gazdaság tökéletesebbítésére, a haza természetéhez, s a nemzet állapotjához szabva theoretice és practice kidolgozott. A mezei gazdasághoz tartozó ollyan palántákról, mellyeknek mívelések nem annyira eke- s borona, mint kapa-, ásó-, s e féle szerszámokkal szokott folytattatni. Nevezetesen a kertekről általljában, a gyümöltsfák tenyésztetéséről, a szőllő-, s erdőmivelésről.
Pozsony, 1808 és 1813. Belnay maradéki nyomtatószereivel. XII + 289-709 p.
A mű három kötetben teljes, jelen példányunk csak a második kötet!
Modern, bordázott gerincű, korhű félbőr kötésben, karton védőtokban. Jó példány.

 

Kikiáltási ár:

20 000 HUF

leütési ár:

28 000 HU

 

 

/2008/ 

 

Pethe Ferenc Kisszántói (Büdszentmihály, 1763–Szilágysomlyó, 1832)

mezőgazdasági szakíró, publicista. A debreceni Ref. Kollégium elvégzése után 1788-tól Utrechtben tanult 8 esztendeig. Tanulmányai során széles körű tájékozódottságot szerzett Ny-Európa országaiban. Nyomdászati szakismeretre is szert tett. 1796-ban Bécsben megindította Vizsgálódó Magyar Gazda címmel az első magyar nyelvű szakfolyóiratot. 1797–1801 között Keszthelyen a Georgikon szervezésében vett részt, ott tanárkodott, később vezetője lett. Mint vérbeli reformer technikai, gazdasági találmányokat, ésszerűsítéseket terjesztett, szorgalmazott. 1814-től ismét Bécsben, 1816-tól Pesten jelentetett meg folyóiratot, a Nemzeti Gazdát. Egy időben Kunszentmiklós mint lakosát, tudományos érdemeiért redemptus jogokkal tüntette ki. Élete utolsó éveit Erdélyben töltötte. – Úttörő, de egyben kiemelkedő vezető szerepe volt a 18–19. sz. fordulóján a hazai agrártudományi élet fellendítésében, a gazdasági közélet megteremtésében. A belterjesebb, korszerűbb gazdálkodást propagálta. Műveiből az egykorú mezőgazdasági viszonyok, eljárások sokoldalúan megismerhetők, munkái a paraszti földművelés történeti feltárásában is nélkülözhetetlenek. – F. m. Pallérozott mezei gazdaság (I–III., Sopron-Pozsony-Bécs, 1805–14); Természethistória és mesterségtudomány (Bécs, 1815). – Irod. Süle Sándor: Kisszántói P. F. 1763–1832 (Bp., 1964) Néprajzi Lexikon

A Pethe-féle Nemzeti Gazda „pártfogóinak” száma 1815-bebn 253 fő volt. A tagok között található mérnök („inśenér”), herceg, orvos, gróf, báró, kasznár, pap, királyi kamarás, vármegyei esküdt, adószedő, kanonok, esperes, káptalan, főstrázsamester, uradalmi tiszt, kapitány, táblabíró, újságíró, számtartó, püspök, ispán, titoknok, plébános, unitárius pap, prédikátor, tanár, postamester, jószágigazgató. És ott van természetesen Festetics György, illetve Festetics Imre grófok, valamint Tessedik („Teschedik”) Sámuel „Lelki-Pásztor”, …és Albert „bécsi herceg” neve is… Ebben a korban Magyarországon az állatok és növények javítása érdekében folytatott első empirikus törekvések az országos elit nyilvánossága előtt zajlottak. Ez a kor egybe esett Knight híres borsókísérleteivel (1823) és a Holland Akadémia által kiírt keresztezési pályázattal, melyet Gärtner nyert meg évekkel később, 1837-ben.

www.phil-inst.hu/recepcio/htm/6/603_belso.htm

 

Egy másik fontos személy a kortársak köréből Pethe Ferenc (1763–1832) mezőgazda, a Vizsgálódó Magyar Gazda című folyóirat szerkesztője, aki 1814-ben még egyszer próbálkozott Bécsben magyar nyelvű gazdasági szaklap kiadásával, ez a Nemzeti Gazda volt, amelyet Haykul nyomtatott, 1816-tól Pethe hazavitte a lapot Pestre, ahol aztán egészen 1827-ig létezett tovább. Pethe állattenyésztési szakkönyvei a Nemzeti-Gazda-Hivatal kiadásában jelentek meg több részletben Haykul nyomtatásában 1814-ben. Ezek: A pallérozott mezei gazdaság. Szarvasmarhatenyésztés, Juhtenyész- tés, Házi majorság vagy disznó-, s aprómarhatenyésztés, Méh-tenyésztés. 1815-ben látott napvilágot az ő fordításában és jegyzeteivel Davy Humphrey A földmívelési kimía gyökere című munkája. 1815-ben jelentette meg tankönyvét Természethistória és mesterségtudomány a’ tanítók’ és tanulók’ szükségekre… Mindezek a szakkönyvek szerves részét képezték a reformkor egyebek mellett a magyar mezőgazdaság modernizálását célzó törekvéseinek. Pethétől ezeken kívül megjelent még Haykulnál 1812-ben a Mathesis című szakkönyv. Pethe korábban egy ideig a keszthelyi Geor- giconban tanított matematikát, mezőgazdaság ismereteket és gazdaságtant.

Magyar Könyvszemle - 129. évf. (2010.) 2. sz.

epa.oszk.hu/00000/00021/00386/pdf/MKszle_2010-2-kozl_4

 

 

Nemzeti Társalkodó

 

Pethe Ferenc 1827 decemberében "Hazai (Erdélyi) Híradó" címmel indított lapot, majd ennek mellékleteként kiadta a "Nemzeti Társalkodó"-t. Az enciklopédikus kiadvány 1832 – 1848 között jelent meg.

A Nemzeti Társalkodó című erdélyi újság 1830-ban indult meg, az Erdélyi Híradó melléklapjaként. A korabeli erdélyi sajtóban, amely a fő politikai irányok szerint oszlott meg, ez a lap kezdte meg a magyarországi nemesi liberális reformmozgalom népszerűsítését. Méhes Sámuel hagyományos, referáló stílusú szerkesztése után új, korszerűbb hangvételű akkor lett az újság, amikor 1842-ben Kemény Zsigmond báró vette át egy időre az irányítását. Kemény honosította meg Erdélyben a vezércikk műfaját: az első év 104 számából 44-nek ő írta a vezércikkét.

 

Nemzeti Társalkodó, 1832. 1.

 

1834.  1-ső fél esztendő, Kolosváron. 367. oldal. Új fénytorony…A fény kerületét 42, olajjal világosított nagy mécsek teszik, melyeknek fénysugarait három német mérföld távolságra láthatni…hogy a környékező hegyekben támadható tűz világától meg lehessen különböztetni, bizonyos, újonnan tanált erőmű által, ezen fénytorony világító kúpja hirtelen, egy percenet alatt eltakartatik, s ugyanannyi idő alatt, az azt környékező setétségből viszont kitűnik…évenként 180 000 bécsi kubik láb gőzöt égetnek el.

 

 

1834. I. 383. Új vasút a levegőben. Londonban…oly élénk és szakadatlan közösülés uralkodik, hogy ennek szükségei sem vízen…sem szárazon, a gyalog s szekéren járó-kelő népcsoporttal tömve, a szűk utakon, a szorosság miatt, elég könnyűséggel és hamarsággal ki nem elégíttethetnek…egy ángol ingenieur elő-rajza után, a levegőben építendő új vasutat terveznek…A vasút kerékvágásai és pántszélei, oszlopokon és bolthajtásokon nyugodnak, az utcák, melyek felett a vasút keresztül fog vitetni, egészen szabadon maradnak. Az utazók, az utcákon tolongó néptenger feje felett, a levegőben minden akadály nélkül mennek elő- és visszafelé.

 

Vasárnapi Újság. 1886. 41. ÚJ SZERKEZETÜ VASÚTVONALAK. A nagyvárosi használatra szánt, u. n. emelt vasút most bemutatott módjának föltalálását a technikusok igen jelentékeny haladásnak tartják s azért annak szép jövőt jósolnak…Kép: Emelt vasút Bostonban

 

http://mek.niif.hu/00000/00058/html/pethe.htm

 

Vasárnapi Újság, 1857. 35. címlap: Pethe Ferenc

…Szorosabban tudományos működésének a Magyar Mathesisében

s Természethistoriában maradtak nyomai. Amaz ma is

használható jó munka, emez sajnos félbe maradt, kijött első kötete

csupán az Emlősöket foglalja magában, festett réztáblákkal diszitve. Munkáiban roppant sok magyar uj műszóval gazdagította a nyelvet… Munkás élte végén Erdélybe vivé sorsa, hol a legelső politikai lapot, az Erdélyi Híradót teremte, mellyet nemcsak maga irt legesleg-nagyobbára, de sokszor maga is szedett és

nyomtatott — 1831 közepéig. Kiadott munkái összesen 38 kötetet

tesznek. Büszkeséggel kell megvallanunk, hogy az utrechti Biblia kiadásáért

az angol régens berezeg (későbbre I . György király) 36 aranyos érdempénzzel, Természethistóriájaért a porosz és dán királyok egy-egy arany érdempénzzel tisztelék meg. Itthon fájdalom! csak annyi pártfogással dicsekhetett, hogy „Magyar Mathesise" országgyűlés költségén jelenék meg, de a magyar akadémia

akkor nem ért rá, öt bár csak levelező tagjává is megválasztani. Br.

 

 

 

 

*  *  *

 

 

 

ERDÉLYI MÚZEUM /1874 - /

 

 

ETF 105. György Lajos: Az "Erdélyi Múzeum" története 1874-1937.

eda.eme.ro/.../EME_ETF_105_GyorgyLajos_...

(1862), Századok (1867), Erdélyi Gazda (1869). ... 1856. április 3-án a „Kolozsvári Közlöny" mellé egy 4° alakú és 1 ív terjedelmű heti mellékletet ..... szellemtudományi és természettudományi dolgozatokat. ...... Erdélyi Múzeum, 1900. 181. 1

 

* *  *

 

 

1877. 1…6 szám. A légnyomás változásainak befolyásáról az életjelenségekre.

BEKT PÁL dolgozatai. Ismerteti Butyka Dezső.

…Hogyha a léghajósok, kiket függőlegesen felfelé irányult futamodásukban

nem a ballon felhágási képessége , hanem az élhetés lehetősége vagy nem lehetősége állít meg, magasabbra akarnak felszállni, mint a hogy ezt eddig tették, ezt tehetik azon feltétel alatt, ha egy élenynel telt gömböcskét (ballonét) visznek fel magukkal, amelyhez folyamodnak mindanynyiszor, valahányszor a lég megritkulása folytán igen erősen szenvedni találnának. (Compt. rend. július 1. 1872.)

…Légi útjok közben Bert légnyomáscsökkentő harangkészülékében tapasztaltakkal analóg érzeteket észleltek; e harangokban az előtt

pár nappal egész a 304 milliméterig csökkent légnyomás hatásának tevék

ki magukat lassankint. Azonban a léghajó csolnakjában, a hol egész 300

mm. nyomásig ritkult lég hatásának valának kitéve , a roszúllét érzése

sokkal élénkebb volt, mint az üvegharang alatt, amit az általok végbevitt

munka tetemesb voltának, a hőmérséklet tetemesb csökkenésénél; s a magasabb

légkörben való időzés hoszszasb tartamának tulajdonítanak..

A szerző kimutatta , hogy a bizonyos fokig sűrített levegő mindennemű élő

lényt gyorsan megöl; és kimutatta további, hogy ezen vészteljes hatás,

nem anynyira a lég öszszenyomásának természet- és erőműtani

hatálynak, hanem inkább az őszszenyomott éleny feszülésének tulajdonítandó….

 

 

1877. 5. A föld és népei. Földrajzi családi könyv; ismerteti

Benedek Ferencz. Die Erde und ihre Völker. Ein geographisches Handbuch von FKIEDBICII HELLWALD Verlag von W. Spemann in Stuttgart.

In 50 Lieferungen a 50 Pf.

…New York a Hudson torkolatánál. Az üzlet negyedekben nagyszerű pezsgés uralkodik s a házak teljesen czégekkel boritvák. Az utczák tisztasági állapota azonban oly rondaságot tanúsít, hogy a szagérzéknek amérikánizálódni kell,

míg az egészség veszélyen kivül lesz. Politikában, irodalomban és fényűzésben New-York a hang és irányadó. St.-Louis és Chicago bámulatos népesség-szaporulatot mutatnak. A sorozatot befejezi Amerika Nápolya, S. Francisco szépségei és társas életének bemutatásával. A fehér népesség tömbjét a brit törzs teszi, amely azonban főleg égalji viszonyok következtében új fajjá alakult,

a mely mindinkább az indián typushoz közelít…Az amerikai ideges vérmérsékű s ezért életének minden nyilvánulatában megvan a hajlam, hogy magát folyton

izgatott állapotban tartsa. Így alakult át a bevándorolt, európai Yankee typussá. A nép további elemeit a bevándorlók teszik: németek és irek.

 

 

 

1879. 6….a német tudományosság felvirágzására a legnagyobb befolyással egyetemeinek szabadsága volt. Az állam gyámsága alatt álló egyetemeken a valódi tudomány sohasem virágzott s nem is virágozhat. A tudomány
éltető eleme a tanszabadság s épen azért kell tartanunk azon
iránytól, mely újabb időben a sajtóban  különböző enquétekben
az állami érdekek megóvása czéljából,  a tudományosság rovására, mutatkozni
kezd.

Szamosi János :Az austriai egyetemek haladása tiz év alatt (1868-1877/

 

 

1880. 4-5. Dr. Brassai Sámuel : Az életerő léte

…A francziák szájából kifogyhatatlan e szó alatt: „revolutio" ámbár egyikök sem bírna határozott és tiszta értelmezéssel számolni róla, oly tényező rejlik, mely országuk sorsában döntőleg hat, mely nálok 90 év óta rendez és bonyolít; a mely Napóleonokat emel thronusra és buktat le róla; mely a Mac-Mahont elűzi és ma Thiers-et, holnapután Grambetta-t ülteti az elnöki székbe. A debreczeni templomban kimondott fatális szó : „függetlenség" muszkák ezeréit hozta szegény hazánkra. Es akárhogy becsméreljék, ez a kis szó: „életerő," „dolgok" azaz lények billióit hoz létre és tart örökös tevékenységben…

 

 

 

1892. 1. SCHILLING LAJOS. Szabó Károly emlékezete

…Még genialisabb zsarnokok is, mint Ferencz, vallottak utóbb kudarczot törekvéseikkel. A nemzet- s a szabadságellenes rendszer csak élesztette a hazafias lángot, a szabadabb levegő óhajtását s ezekkel együtt a trón iránti keserűséget. E fájdalom-, vágy- és reményteljes kor légkörét szíván a gyermek

Szabó Károly a szülői házban ; mint iskolás fiú pedig együtt tanulván

a körös-tarcsai jó erkölcsű, tiszta magyar nép gyermekeivel…

 

 

 

 

 

Szabó Károly

 

Vasárnapi Újság, 1864. szeptember 4. (36. sz.)

 

 

 

Negyedévi tengerész-pálya után…1847 tavaszán Toldy Ferencz m. tud. akadémiai titoknok és egyetemi könyvtár-felügyelő meghívására — kivel előbb is személyes ismeretségben volt — Pestre költözött s egészen irodalmi munkásságra adván magát, a „Magyar Tudósok Tára" czím alatt tervezett

mű munkatársa lett…Nagy érdeme Szabónak,  hogy az ősmagyar történetírásnak egészséges irányt adott, mondhatni új alapokra fektette. Nagy baja volt a magyar

történetírás e szakaszának, hogy Horváth István hatása alatt tévútakon mozgott….a nagy-kőrösi görög nyelvi tanszéket foglalta el az 1855-ik év őszén s ezzel tagja lett annak a páratlan tanári karnak, melyhez hasonlót nem bir felmutatni gymnásiumaink története, mert amaz egyszerre látta kebelében Szabó Károlyon kivül Arany Jánost, Szilágyi Sándort, Salamon Ferenczet és Mentovich Ferenczet, nem sokkal előbb Szász Károlyt…

 

 

1892. 8 - 10…TERNER ADOLF: Columbus Kristóf emlékének

…Ma az Atlanti tenger szélességét, mélységét, áramlatait,

időszaki szeleit ismerjük, viharait a tengerészeti meteorológiai

hivatalok a telegraf segélyével minden kikötőben jókor előre mondják, fucustelepeit és úszó jéghegyeit a hajósok megkerülni tanulták,

a gőzerő a viharral daczolva egy-egy járműven sok ezer utast

7—14, sőt megtörtént már, hogy 6 nap alatt is a túlpartra vitt…

Gőzösök újabban az utat Liverpool és Halifax (Új Skóczia) közt 12

nap alatt, Liverpool Boston közt 1 4 - 1 5 nap alatt, Brémából N.-Yorkba 14—16 alatt tették. Amerikából Európába az említett vonalon rendesen 2—3 nappal

kevesebb időbe kerül az út, mint megfordítva. Havre de Grace-ból Havannába

(4150 teng. mf.) Ny. irányban 16 nap 3 óráig jár az észak-németországi Lloydtársulat gőzöse, visszafelé 15 nap 18 óra alatt. Cadixból Havannába Teneriffa és Portó Rico-n keresztül vagy vissza 14—15 nap jár a gőzös, vagyis mai gőzöseink a Spanyolország és Cuba sziget közti utat mintegy 14—15 nap alatt teszik meg, míg Columbus-nak Palos-ból Quanahani, a tőle elnevezett S. Salvador szigetig, tehát az Atlanti oczeán átszeléséig 70 napra volt szüksége azaz 2-szer annyi időre, a mely alatt vitorlásaink Angolország délnyugoti végétől Új -York-ig az Atlanti óceánon átkelnek, s majdnem 5, 6-szor annyi időre, mely alatt gőzöseink átszállnak….

 

*  *  *

 

 

 

SZAKLAPOK

 

 

TERMÉSZET /1838/

 

 

 

Kunoss Endre (Egyházashetye (Vasm.), 1811. április 9. – Káloz, 1844. június 22.) ügyvéd, költő.

 

Szerkesztette és kiadta a Természet c. szaklapot a Lombok c. melléklappal 1838. ápr. 3-tól szept. 28-ig, hetenként 2-er, összesen 52 szám

 

 

*

 

1838. 19.74. old. A gr. Erdődy Kajetán Pereszteg nevű falujában állíttatott czukor gyár maga, lehető legnagyobb egyszerűséggel, 's gazdaságos költség-kimélettel van építve, annyira, hogy ki illyes intézetek szokott alakját ismeri egészen elcsudálkozik.

Itt ugyan is, — nem említve azt, hogy csupán magtárbul van gyárrá idomítva,

az egy répametsző gépelyen 's egyetlen egy kis-szerű sajtón kívül semmi különös szerkezetű 's drágaságú erőmű nincs, 's az egész készület csak egy pár szűrő gépelybül, s a' szükséges kádak és kazánokbul áll. De éppen ezen egyszerűség okozza, hogy nem csak a' gyár fönnmaradására, hanem virágzására is bizton számolhatni; ez okozza, hogy a' múlt télen feldolgozott 5,400 mázsábul nyert mintegy 350 mázsa czukor az egyetemes költségek felét már is kifizetendi. A süredékbűl (szirupból) nem csak rumot, 's kevésb fokú szeszt képes előállíttatni az igazgató úr, hanem igen kellemes ízű' s italú sert is…

 

A préseléses technológia alapgépei már megtalálhatók. G.

 

 

 

1838. 33…A' viznek tulajdonságairól nem leszen haszontalan azt tudnunk, hogy egy köbláb, vagy is négy szegü láb, azaz olly mennyiségű , mejlynek széle hossza és mélysége egy láb, mintegy 70 fontot nyom. Csak rendkívüli eszközök által szoríthatni összébb kisebb térre mint a' mennyit természeténél fogva betölt.

 

 A folyadék /víz/ összenyomhatatlan, különben nem működnének a hidraulikus berendezések. G.

 

*  *  *

 

 

 

A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye 1867 – 1944

 

 

Mottó

 

…A modern technika nem egyszerű halmaza többé a tapasztalati adatoknak, henem a matematika és a természettudományok széles és biztos alapján álló rendszeres szervezet. A következetes gondolkozásmód és az igazságot kutató szellem jellemzi az alaptudományokat…A mai technikát a műszaki alkotások biztos volta jellemzi, és ahol kitartó akarattal elegendő anyagi ereő párosul, működésének terén a lehetetlennek fogalma többé nem létezik. 

1886.7. Kisfaludi Lipthay (Schwarczel) Sándor, a m. kir. József Műegyetem rektorának székfoglaló beszéde.

*  *  *

 

Technikai irodalmunk 1876-ban /k.r./, Budapesti Szemle, 1877. XXVI. 377…Nem hiszem, hogy volna a tudománynak csak egyetlen ága is, amely iránt ily állandó közönyt tanúsítanának…Kruspér, Horváth Ignác, Bodoky Lajos munkáit említi…Ezeken kívül legfőképpen a Magyar Mérnök- és Építész-egyesület közlönye érdemel figyelmet. A magyar technikusok között vannak, akik képesek maradandó műveket alkotni. Bírálja a Vegyesek rovatot, ami G. tartalmasnak vél. Stoczek, Szily, Kruspér műegyetemi tanárok Műegyetemi Lapok c. közlönyt terveznek.

 

A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYÉNEK - MEK

mek.oszk.hu/03300/03369/03369.htm - Tárolt változat

A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet (MMÉE) 1867-1944 között működött, 1871-ig Magyar Mérnök-Egyesület (MME) néven. Már az alapítás évében megindította

 

 

A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének adatai 1867-1944 ...

www.magyarvagyok.com/.../A-Magyar-Mernok-es-Ep... - Tárolt változat

A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének adatai 1867-1944 közöt

 

 

*  *  *

 

 

1867. 1. 115. Bugát Ferenc: Folyóinkon működő hajógépek…A New-Yorki gyárban készültek, 1853-ban és 1857-ben, jó szolgálatot tesznek…A gőznyomás 20- 60 font…A himba állványa amerikai fából készült…

 

 

 

 

1867. 2. Pilch Ágoston: Vázlatok a párizsi világtárlat gépészeti osztályából I. 115-131. old.

A hajózási gőzgépek közül legérdekesebbek valának az angol és francia hadihajók természeti nagyságban kiállított csavar-gőzösei…

 

 

 

 

1868. 2. Kőtörő gép Vidats István gépgyárából /leírás és ábra/…Kemény, száraz testek széttörésére, zúzására, őrlésére alkalmas. Szerkezete az anyag tulajdonságaitól függ. Cement porrá törésére malmok szolgálnak, ezek közönséges malomkövek módjára állíttatnak fel. Festék-anyagok porrá zúzására egymás ellenében forgó hengerek szolgálnak. Kőszén és agyag őrlésére, nagy, tengelyük körül forgó üres gyűrűk használatosak, melyekben vasgolyók hempelyegnek / golyós malom/. Az alább leírandó kőtörő nem őröl, hanem kisebb darabokra töri a követ.

 

 

 

 

 

 

 

 

Kőtörő gép és gőzkazán, lapos-szíj hajtással

 

 

1869. 3. Bielek Miksa: A gépipar haladása, D/ Segédgépek…lyukakozó /lemez-feldolgozó/, szögecselő, fúró és horonyvágó gépek…

 

 

Beszédes József (Magyarkanizsa, 1787. február 12. – Dunaföldvár, 1852. február 28.): vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

 

Magyar Mérnök,  1869. évi 3. évfolyam 2. Molnár Pál: Beszédes József életrajza...1813: okleveles mérnök, 1814: Eszterházy Károlynál uradalmi mérnök…A malomcsatorna építésével javította a négy- és hatkerekű malomgépek teljesítményét. A malomcsatorna a többlet-vizet vezeti a zúgóba. „minden malomkő 44 óra alatt 70-80 pozsonyi mérő gabonát megőröl, így a malom-birtokosok tisztességes jövedelemben részesülnek.

 

 

 

Vasárnapi Újság, 1866. 17. Beszédes József /arcképe is/. (1789-1851.)

…A püspök ajánlatára a növendékpapok közé bevétetett: ezzel leginkább édesanyja óhajának kivánt eleget tenni, ki igen kívánta, hogy annyi férfigyermeke közül egy a papi pályát válaszsza…

Bölcsészeti tanulmányait végezvén, a számtan és rajz lévén legkedvenczebb foglalkozási tárgyai, hajlama szerint a legbiztosb tudományi tételeken alapuló mérnöki pályát választá…

Munkái:..Tolna- és Baranyamegyében a dunai töltések; a Kapós, Sió és Balaton szabályozása; — a siói vizi-malmok és zuggók építése, a Fekete-viz szabályozása Baranyamegyében; — a bodrogközi szabályozás Zemplénben, az

Ipolyé Hontmegyében, a Fehéres Fekete-Körös csatornázása, a fehér-körösi malmok építése Aradmegyében s ezekhez készített nagy vizosztó. — A linz-budveisi lovas vasút építése az ő igazgatása alatt indult meg, nemkülönben a magyar központi (pest-bécsi) vaspálya építését 1848-ik évig mint főigazgató,

ö vezette…

 

 

 

Beszédes József

 

 

 

1869. évi 3. évfolyam 5. Malatinszky Lajos: A láncz-hajóvontatás…Gyakran használtatnak vitorlák. Ha nincs kedvező szél, felfelé vontatásnál csáklyát és lovat vesznek igénybe. Az Elbe folyón kötél-út létezik. A kötélvontatáshoz annyi ember vagy igavonó jószág alkalmaztatik, amennyit a kötél-vontató út a legnagyobb távolságra követel…

 

 

 

 

 

1870. 4. Wohlfarth Henrik: A budai gőz-sikló.

…A gőzgép Schulz Tódor bécsi gépgyárából került. A kazánt, szerelvényeivel és a bádog kürtőt az első magyar gépgyár szállította. A sodronykötél 1 bécsi hüvelyk vastag…a pálya lejtőssége 30 foknyi, 50 bécsi öl hosszú és 25 öl magasságnyira emelkedik…

 

 

 

 

1870. 4. Sefehlner Gyula: Városokban alkalmazott közúti vaspályák és távíró

…Az Egyesült Államok minden nagyobb városában, az ún. avenues-kön közúti pályákat raknak le…Az orosz-amerikai távíró most van készülőfélben. A sürgöny Alaskából New-Yorkba egy óra alatt érkezik…

 

 

 

1874. 1.”Csalagút”, Angol- és Francia-ország között újra előtérbe került. Kísérleti tárnák ásását tervezik, hogy vajon a tengerszoros medre alatt elnyúló talajban, vasúti forgalom számára alagút fúrása kivihető-e. H. S.

 

A 1875. 5. számban részleteket is közölnek: az alagút Calais-nél kezdődik. A krétaréteg az angol parton 140, a francia oldalon pedig 230 m vastag. A rétegek eséséből az következtethető, hogy a réteg szakadatlanul egyik parttól a másikig húzódik. A kijelölt vonalon a legnagyobb vízmélység 54 m.

 

 

 

1874. 2. Pivány Ignác: A mozdony-léghajózásról. A léghajó részei: sajátlagos hajó; szálló készület és a hajtógép. A hajó egynéhány ponton a szálló-készülethez van felakasztva. A hajtógép a szálló készletet a megkívánt, gyors mozgásba tudja hozni és azt fenn is tartja. Az egész rendszer szerkezetében az anyag-kímélés elvei a zsugoriságig lesznek alkalmazandók…

Számításokat végeztek és megállapították, hogy a mai napig sem gőz-, sem másféle mozdony nem létezik, mely hasonló munkakifejtésre képes. A mozdony-léghajózás mindaddig az ábrándok országába sorolandó, míg oly mozdony fel nem találtatik, mely a kifejtendő munkához aránylag kis önsúllyal bír. Erre sajnos sem a jelen, sem a jövő században aligha lehet valami kilátás.

 

/ Vasárnapi Újság 1870. 5. 63. old. Gőz-léghajó /

 

 

1875. 1. Cathry Szalesz: A fogaskerekű vasutakról általában és a Riggenbach rendszere szerint Budapest mellett a Sváb-hegyen épült vasút ismertetése.

Közli a vontatás költségeinek összetevőit, 60 % tüzelőanyag, a víz csak 1 %.

 

 

1875. 5. Éltető Elek: A kőfúrógépek a bécsi közkiállításon I.

…Az ütő-rendszerű gépben a vésőrúd minden ütés után tengelye körül kissé fordul, ezáltal henger alakú furatot képez. A forgó-rendszerű gép folytonos forgás és nyomás alatt működik. A gépek hajhtása rendszerint összenyomott lég, ritkábban gőz. A léggépet vízierő működteti…

 

 

1876. 1.  Gőzsugár-szivattyú, a mozdony gőze működteti

A szivattyú a kútba vagy a felszín alatt fekvő víztárolóba nyúló csőből áll, mely a mozdony gőze segítségével szívja a vizet a szerkocsiba…

 

 

 

 

1876. 4. Lóvasút Berlinben és hotel-kocsik az Erie vaspályán. A kocsi egy elsőrendű szálloda minden kényelmével fel van szerelve. Szalon-és hálókocsik találhatók a vonaton. A leszállás, még a főbb állomásokon is feleslegessé válik az utasokra nézve. A hotel-kocsik konyhával vannak ellátva…

 

 

 

1876. 8. Gőzzel hajtott közúti vaspálya Brooklynban. Sem füstöt, sem gőzt nem bocsát ki, csaknem zajtalan. A gőzerőre készült dörzsfék a vonatot, annak fele hosszán képes megállítani.

 

 

 

1877. 11. Bahns Ferenc: Szénfelrakó készülék… Korábban nádkosarakkal, vállon emelve, rakták a szerkocsira a szenet. Az emelőcsigát, és a hozzá való vedreket, mint készüléket írja le. „Két ember megtölti a vedret és zsámolyra állítja. Egy ember, ki a kereket kezeli, azt akként forgatja…Mialatt a fűtő az egyik, szabadon maradt kezével a veder fenekét becsukja, a keréknél álló ember azt ellenkező irányba kezdi forgatni…” G.

 

 

 

 

 

1878. 12. A városok gőzfűtése, Lockportban, New-York állam. A vezető csövet olyan anyagba burkolják, mely rossz hővezető. A gőz könnyen lövellhető nagy távolságokra.

 

 

 

1878. 6. Zipernowsky Károly: A Hock-féle hőlég-gép.

 

Fő részei: kályha, ahol a munkavégző levegőt melegítik, a munkahenger és a légszivattyú…A tűzhelyet megtöltő levegő  a hengerbe, a dugattyú alá kerül…a dugattyú alternatív mozgása forgó mozgássá alakul át…

 

Vasárnapi Újság, 1861. 8. A högép. (Caloricus gép.) Midőn a gőzgépek elkezdtek működni, azt vélte mindenki, hogy ezekben az emberi ész leleményességének elérte netovábbját, legvégső határát…/ábra is, h 12 – 15/

 

Vasárnapi Újság. 1893. MTA közgyűlése…levelező tagsági helyre jelöltek közül csak Zipernovszky Károly, a Ganz-féle gyár villamossági osztályának igazgatója, kapta meg a többséget.

Zipernowsky Károly (Bécs, 1853. április 4.

 – Budapest, 1942. november 29.) magyar mérnök, a transzformátor egyik feltalálója, a váltakozó áram apostola, a pesti kegyesrendi gimnáziumban érettségizett

 

1879. 5 Hieronymi Károly: A technika és a technikusok Magyarországon. 503-514. old.

1883. 3. Bernauer Izidor: A világítógáz alkalmazása körül tett újabb haladásról. 151-164. old.

1883. 6. Niedermayer Ádám: A hengermalomászatról, hengerekről és hengerszékekről. 223-247. old.

A 232. oldalon a 15 ábra bal oldala rovátkolt /törető/, jobb oldala sima hengerpárt / lapító/ mutat. A közlemény egy korábbi ábrája a két szembe forgó henger behúzási szögét szemlélteti. Ez az őrlés feltétele. G.

 

 

Hengerszék, 1883. 6.

 

 

1885. 4. Szoyka Lajos: A hydraulikus emelők elmélete és számítása. 147-162. old.

1885. 4. Zipernowsky Károly: Elektromos világítás izzólámpákkal központi állomásokból. 192-203. old.

…Az akkumulátor bonyolult és drága. Az angliai központi telep tervezésével egyidedjűleg, Dérivel új áramelosztó rendszert dolgoztak ki. Magas feszélyű áramot vezetnek központi állomásból elektromos gépek mozgatására. Utóbbiak az áramot csekély feszélyúekké változtatják. E gépet sekunder generátornak nevezik. Több hátrányt állapítottak meg…Megalkották a transzformátort

*.

1885-ben megszületett Zipernowsky Károly-Déri Miksa-Bláthy Ottó Titusz világszabadalma, mely megoldotta a transzformátoron alapuló villamosenergia-elosztásnak és energiaátvitelnek kérdését…Déri Miksa (1854–1938)  Wiki

*

1887. 1. Zipernowsky Károly: Az elektromos áram elosztása transzformátorok segítségével. 23-38. old. - Szemle. 39-49. old.

 

 

 

 

1887. 10. Szirmai Jakab: Petróleummal való világítás.

 

Roots lámpája / a közleményben 7./ szerkezeti részei a láng fölött vannak, lefele nem vet árnyékot, vasúti kocsi világítására alkalmas. A mennyezetre erősítik a félgömb alakú petrleum edényt, melybe szívó-bél nyúlik…

 

 

 

 

Petróleum lámpák vasúti kocsik világítására

 

Hannay lámpájában / 8. ábra/ az olajat levegősugár igen finomra szétszórja…/sűrített levegővel porlsztott olaj, G./ A petróleum jó időre megoldja a világítás kérdését.

 

1888. 3. Serháti Jenő: Az elektromos áram alkalmazása forrasztásra és hegesztésre. 140-144. old….Nicolas von Bernardosnak sikerült az áram intenzitásának és feszültségének helyes megválasztásával a fémet megömleszteni, ahelyett, hogy lyuk égne ki…Kazánrepedéseket forrasztottak be, a kazán szétszedése nélkül…

Egy nagy értékű gőzhengert korábban csekély repedés miatt félre kellett dobni, az elektromos forrasztás által újból használható.

 

 

 

1889. 2. Bánó László: Csavarhajó tendem-géppel. 65-77. old.

A hajó sz Al-Dunára van szánva, alakja és szerkezete némileg különbözik a Duna felső részén alkalmazott vontatókétól. Kicsiny, de mély járású, így a csavar nagyobb erőt fejt ki. A hajó célja: az Al-Dunán használt uszályokat, amelyek teherrel úsztak le a Fekete tengerbe, onnan üresen Galacra vagy Brailaba vissza vontatni…A hajó Hartmann József újpesti hajógyárában, a gép és a kazán Röck István budapesti gépgyárában készült.

*

1863-ban a Lánchíd közelében is létesült hajógyár, amely néhány év múlva az Újpesti-öbölben működött. Alapítója Hartmann József. Wiki

 

 

 

Óbudai hajógyár Vasárnapi Újság, 1857. 3.  Lásd Masjon életrajzát.

 

 

 

Masjon J. A. 1817-ík évi febr. 7-én született Dordrechtben, Hollandban, s mint ollyan ifjú, kit a szülői akarat tengerészszé szánt, már ifjúsága legelső

éveit atyja vitorlásain telvén a hajósinasságon kezdé pályafutását, s odáig vitte

szorgalmával, hogy 19 éves korában hollandi hajóskapitány oklevelet nyert…

1844-ben az ó-budai hajógyár igazgatója lett Masjon. Ezen hajógyár, mellynek rajzát a túlsó lapon közöljük, s mellynek részletes, szak avatott ismeretesét

későbbre tartjuk fenn…

 

Az Óbudai Hajógyár. Gróf Széchenyi István kezdeményezésére jött létre. Wiki

 

*

 

 

1890. 3. Kovács Pál: Az elektromos erőátvitelről. 145-170. old. A párisi kiállítás tapasztalatai…Az Eiffel torony csúcsán óriási reflektor világított…Egy 250 Le-s erőátviteli berendezés első gépét gőzgép hajtotta, másik gépet dinamó egy hajtószíjjal. Ez utóbbit részletesen bemutatja a szerző.

Svájc helyei között jól alkalmazható a víz energiája, a dinamógépet bemutatja a szerző.

 

  

 

 

Vizi telepről működtetett dinamógép. A vízmester szabályozza a víz turbinára folyását. A képen látszik a sűrű lapátozású turbinakerék

 

 

A vízturbina egy forgó erőgép, mely a mozgó víz energiáját mechanikai munkává alakítja.

A vízturbinát a XIX. században fejlesztették ki és széles körben használják ipari energiaforrásként, elsősorban elektromos energia fejlesztésére. Előnyük az, hogy tiszta és megújuló energiát használnak fel. Wiki

 

 

 

1890. 5. Zipernowsky Károly: Villamos vasút függőleges nyommal.

 

 

…Nagy szerepet játszik a nem állati erővel, hanem gőzzel, villamossággal hajtott vasutaknál a kitérők / váltók/ szerkezete. Kezelése a pályafelügyelőre vagy a vezetőre van bízva….Bemutatja a váltó hosszmetszetét. Részei:  L: vonórúd, H: emeltyű, Q: súly vagy rugó

 

A közleményben 124. ábra kettős vágányú pályát mutat. A két vágány között tágas tér marad a „rendes” kocsik közlekedésére…

 

 

 

Kettős vágányú sínpálya

 

Remélhető, hogy ez a vasúti szerkezet nemcsak gyorsan fog elterjedni, hanem idővel az omnibusz-forgalmat is, legnagyobb részében helyettesíteni lesz képes.

 

 

1890. 7.- 8. A gyorsvonat sebessége…Angliában legalább 64 km/h, a többi országokban /Sweiz kivételével/ 16,4. Magyarországon: 47 -48 km/h.

 

 

 

 

1891. 11. Straub Sándor: Elektromos munkaátvitel II.

 

…A dinamógép árama 3, mindegyik 27 mm átmérőjű kábelen jut a kapcsolótáblához. A vezetősínek ágába voltmérőket /V/ és ampermérőket /A/ szereltek…


 

Kapcsolótábla Lauffenben

 

A „D” ellenállás a mágnesező áramot szabályozza…

  

 

 

Száz lóerős motor, 1890

  

  

 

 

Közepes teljesítményű motor, 5-10 kW, 2000.

 

 

1891. 2. Csengettyű útátjárók előtt…Az átjáró előtt 10 méterre egy rugóval ellátott lap van a sínfej mellé erősítve. Az elhaladó vonat első keréktalpának nyomása alatt elektromos áramkört zár, ami a csengettyűt működésbe hozza. A csengetés mindaddig tart, míg a vonat a második billentyűn át nem halad. Az áramot egy kisebb helyi telep szolgáltatja…

 

 

 

 

1891. 6. Szűts Béla: Az asslingi 2400 lóerős turbinatelep.

…A Szávának itt tetemes esése van. A vízesés a három turbinánál: 23,2; 24,3 és 25,6 m. A teljesítmény:772, 828 és 894 LE. Fordulatszám: 134, 137 és 140/min. Függőleges „gerendelyű” turbinákat aklalmaznak. A gépház favázas és a kohó-épülethez csatlakozik. Az egyik turbina a hengerőt hajtja. Az ismertetőt több műszaki rajz illusztrálja.

 

 

1891. 6. Cs. I.: Pályadíjak a Niagara erőműre…Az illetékes társaság a vízesésből mintegy 125 000 LE-t szándékozik értékesíteni…A vízmotorokra és az erőelosztásra beérkezett pályaművek között első nem volt. A második díjat genfi cég nyerte. További díjat francia és német pályázó nyert.

 

 

 

1891. 9. A telefon. Kiadja Egger B. és Társa, 82 oldal, 76 ábra…Amerikában, Angliában, újabban Németországban is szokássá vált, hogy cégek gyártmányaikról katalógus helyett könyvet adnak ki. Pl. a gőzkazánról leírják annak munkáját, tulajdonságait is. A vevő inkább figyelemre méltatja az ilyen céget, azzal szemben, aki csak száraz árjegyzéket küld.

 

 

 

 

 

 

1892. 10. Hűtőgépek…Sűrített levegőnek a lakóházakba sajtolása adta az ötletet, hogy központi állomásról hideget sajtoljanak a városokba. Hatalmas hűtőgépek jeges légáramokat küldenek a központi csőhálózaton át a városba, vendéglőkbe…melyek „jeges levegőt” rendeltek. Így nincs szükség a drága jeges szekrényekre. Washington egyik vendéglőjében 75%-os a költség-megtakarítás…

 

Az első, háztartások számára szánt, kompresszoros hűtőszekrényt 1918-ban adta el a detroit-i "Kelvinator" cég. Wiki

 

 

1892. 2.  Az egész földön 325 elektromos vasút működik, 4000 kocsival és 7000 motorral. 10 km, sőt nagyobb távolság is előfordul, a központi teleptől. A sebesség 40-50 km/h.  Az Egyesült Államokban az elektromos vasút üzlete fontos szerepet játszik

 

 

 

Természettudományi közlöny 1869 – 1900

 

 

 

XXVIII. kötet 1-4. füzet, XXIX. kötet 1-5. füzet, XXX. kötet 1. füzet

Természettudományi Közlöny sorozat

Entz Géza, Szily Kálmán, Paszlavszky József, Wartha Vincze

Kir. Magyar Természettudományi Társulat (1898)

www.antikvarium.hu/

 

*

A magyar kémia művelődéstörténete | Digitális Tankönyvtár

www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/.../ch14.html - Tárolt változat

A Természettudományi Társulatnak 1872-79 között Than Károly, 1900-1909 .... az igen sikeres és népszerű Természettudományi Közlöny 1869-ben indult meg.

 

*

Szily Kálmán (nagyszigeti) (1838–1924). Budapesten és Bécsben folytatta mű-egyetemi tanulmányait… Megújította a Királyi Magyar Természettudományi Társulatot (1880-ban elnöke lett), 1869-ben megindította és 1898-ig szerkesztette is a Természettudományi Közlönyt…

 

*  *  *

 

 

1869. 8. Szily Kálmán: A Holtz-fele villanygépről. (Kivonat az 1869. január 9-en tartott előadásból.)

…Villanygépnek nevezhetünk általában minden eszközt, minden keszuleket,

melynek segelyevel a mechanikai erő villanyossagga valtozik at. A villanygep

nem analog a gőzgeppel. A gőzgepben a gőz melegsege mechanikai erőve alakul at, mig viszont a villanygepben a mechanikai erő valtozik at villanyossagga. Azokat a gepeket, melyekben a villanyossag olyan szerepet jatszik, mint a gőzgepekben, a melegseg, melyekben tehat a villanyossag alakul at mechanikai erőve, villanyos motoroknak, vagy delej villanyos (magneto-elektrikus) gepeknek nevezzuk…

Napjainkban gyakrabban hallatszik az aggodalom, hogy mi lesz az emberi ipar s kovetkezeskep a civilisatio tovabbi fejlődeseből, ha a kőszen kifogy s ha a szennel taplalkozo gőzgepek a lomtarba kerulnek. En azt hiszem folosleges effele aggodalmakat taplalni. Biztosak lehetunk abban, hogy, mig csak napunk melegiteni es vilagitani fog, talal a tudomany, kulonosen ha erezhető szukseg is sarkalja, modot, eszkozt, melylyel a hataskepes erőnek egy addig meg kellőleg fol nem hasznalt formajat mechanikai erőve valtoztatja at…

 

 

1870. 10. B. és Sz.: Kezikonyv mezei gazdak, gepeszek, mozdonyvezetők es futok szamara czim alatt, Dr.Petzval Otto, egyetemi r. tanartol, egy nepszerű

kis munka jelent meg mult oktober vegen, Rath Mor kiadasaban.

A szovegbe nyomott 39 abraval egyutt 11 ivre terjed. Ara 2 frt.

…Emlitest nem tesz a szerző arrol, hogy a gőzgepek meg lehetnek

a) gőzgepek himbaval„ himba nelkul

b) gőzgepek allo hengerrel, fekvő, ingo

c) gőzgepek egy hengerrel es ket hengerrel ellatva (Woolf-fele gőzgepek)

d) egyszerűen es ketszeresen hato gőzgepek.

e) vegre forgo dugattyuval ellatott gőzgepek…

 

 

 

1880. 125. Sz. K.: Új energiaforrások. A szen tulzott kizsakmanyolasa joforman egeszen hatterbe szoritotta a regi jo vizi kereket, a szelmalmot, mely előbb oly gyakori volt, most mar csak elvetve latunk ; a kedves (de persze nem oly megbizhato) vitorlak sok helyutt kenytelenek voltak elhatralni a fojto fustot gomolygato gőzkürtők elől. Ez termeszetes kovetkezmenye a korunkat jellemző szenbősegnek. Ennek is vege lesz egyszer es megjon az idő, hogy vissza kell megint terni a jelenleg annyira elhanyagolt meteorologiai erőkre. Ne tartsunk azonban tőle, hogy a meteorologiai erők ertekesitese megint vissza fogna bennunket vetni a szelmolnarok es kotyogo vizi kerekek primitiv korszakaba…

Siemens 1877-ben meglatogatta a Niagara-zuhatagot es meg el sem telt

benne a turista a nezessel, mikor mar a technikus azt kezdte szamitgatni, hogy

mily borzaszto sok erő megy itt veszendőbe…

A jovő korszakban betelegrafozzak a földet, es ez fog egyuttal fűteni, forralni, vilagitani es dolgozni, a mint most a gőz fűt, gőz forral es gőzerő

dolgozik. Ez mar nemikepen meg is van valositva, persze még dinamo-elektromos gepek nelkul…

 

 

1880. 134. F. J.: A VAROSI ZAJ ES A KOZEGESZSEG.

A nagy varosokban egyre, naprol napra gyarapodik a kozlekedes, az

ipar, a tevekenyseg, s ezekkel egyutt az u. n. nagyvarosi zaj. Mar mi is erezzuk

azt Budapesten; szemeink előtt nőtt nagyra, s kell, hogy aggodas fogjon el

bennunket, ha tovabbi fejlődesere a jovőben gondolunk. Alig masfel evtizede

mikor meg csak egynehany berkocs lezengett a főbb tereken ; ma szazakra

megy szamuk; nemreg meg alig egy-két rozzant omnibusz kozlekedett az

utczakon, a varosligetbe 30 krajczart fizettettek az utassal; ma szazakra

megy ezeknek a szama is, s a legtobb utczat tele zorgik nehez kerekeikkel. A

fejlődő iparral szaporodott a kovacsolo, reszelő, furo, kalapalo műhelyek, szama. A mily orvendetes mindez kozgazdasagi szempontbol, olyannyira karos

az az egeszseg tekinteteből. Az utczan elrobogo kocsi megreszketteti az egesz

talajt, s vele egyutt a hazakat alap falaikkal egyutt, szaz meg szaz meternyi

keruletben…

Radikalis szer az utczai zaj legjelentekenyebb forrasa, a kocsizorges

ellen : ez az aszfalt-burkolas. A kozegeszseg erdekeben ohajtjuk, sőt

koveteljuk, hogy az utczak ezen burkolasmodja erelyesen terjesztessek; hogy

uj burkolasoknal, kivalt a szűkebb utczakban s a melyekben elenkebb a

forgalom, kizarolag ez a modszer alkalmaztassek…Előnyei:

1. Az aszfalton a kozlekedes legolcsobb, mert csekely huzo-erőt igenyel.

2. A kocsizas kellemes, lokes, razas nelkuli.

3. A kocsit es a lovat kimeli.

4. A burkolat felette tartos…

 

 

 

1880. 136. A Nap az ipar szolgalataban . A Nap fenye es melege mar regibb idő ota eszkoz az ember kezeben. Mint hőforras, leszamitva a lencsék alkalmazasat, mindig csak a kozvetetlenűl szolgaltatott hőmerseklettel vegezte munkajat. De ez a hőmerseklet meg Afrikaban sem haladja meg a 40— 42 °R.-t. Az embernek ez nem eleg s mar regota azon tori a fejet, hogy modjat tudna ejteni, mikent lehetne abbol a rettentő melegmennyisegből, melynek nemcsak valodi, de valoszinű nagysagarol sincs megbizhato adatunk idaig, annyit osszegyűjteni, hogy a tuzelő-anyagot potolja. Ez iranyban kezdett kiserleteket tenni mar tobb esztendő előtt Mouchot ; ő most Algirban folytatja kiserleteit s mar eddig is felette erdekes eredmenyeket mutathat fol. 0,8 meter atmerőjű tukreivel 400—

500 fok-nyi hőmersekletet igenylő műveteleket v e g z e t t : sikerult megolvasztania es calcinalni a timsot, előallitani a benzoesavat, tisztitani a lenolajat, besűriteni szirupokat, follengiteni a kent, leparolni a kensavat, szenesiteni zart edenyben fát…Szamitas utjan kiderult, hogy a kisérleti eszköz

8 kilogramm-meter felhasznalhato munkat szolgaltat, megkiserlettek vele egy

szivattyut hajtani. Meglehetős tokeletlen emelőgeppel perczenkent 6 liter

vizet 3,5 meterre vagy orankent 1,200 litert 1 meter magasra lehetett vinni,

es kepes volt a vizsugart 12 meter magasra vetni. Ezt a munkat vegzi a

receptorral felfogott napmeleg reggel 8 oratol delutan 4 oraig a nelkul, hogy

a szel, vagy a Nap előtt elvonulo fellegek eszrevehetőleg befolynanak az

eredmenyre. I. L.

 

 

1881. 137. Hanusz István: Földünk belső melege. A Fold belső melegenek kutatasa irant ma nagy erdeklődes nyilvanul.…Csakis a lehető legpontosabb eszleletekkel kutathato ki a torveny, mely a melyseg gyarapodasaval a hőnek emelkedeseben nyilatkozik…A banyakban a kőzetek nyilasaiba tett hőmerőkon vizsgálódtak…

Nem regen kezdték elektromos aram segitsegevel eszkozolni

a kuta tast ; de mivel el nem zart, egesz vizoszlopokban eszleltek, lenyegben

mit sem nyertek. Az eljaras jelen javitasa abban all, hogy a mar teljesen

kesz furt lyukba kulonboző hoszszusagu vezeteket meritenek, melyek

mindegyike vas- es rezdrotbol van ; mind a kettő alkalmas burkolattal elszigetelve, also vegen rezhengerrel van osszekottetesben. Erre a furt lyukat

megtoltik apro kőtormelekkel, melyhez, hogy sűrűsege fokoztassek, agyagot

kevernek hozza. E kabel es a hozzavalo keszulek segitsegevel az egyes

melysegekben, a meddig t. i. a vezetekek ernek, a lehető legpontosabban

hatarozhato meg a betomott tolteleknek hőfoka, midőn az mar az erintkező

kőzetek meleget atvette. H a r t i n g tanar Utrechtben 369 m. mely furt lyuknal tett a sperenbergi modszer folhasznalasaval megfigyeleseket,

melyek kivalt az okon erdekesek, hogy szerintuk Foldunk belső melege

valamivel gyorsabban emelkedik, mint a mely, az eddigi megfigyelesek alapjan,

a melysegnek megfelelne.

 

 

1881. 142. SZTERENYI (STERN) HUGO.   A PETROLEUMROL. I. rész

A vilagito anyagoknak asvanyi anyagokbol valo gyari előallitasa es tisztitasa a 19-ik szazad talalmanya. A vilagitogaz a czivilizalt vilagban es a nagyobb, sőt kozepszerűbb varosok hazainak, valamint uzleti es dolgozo helyeinek addig

nem ismert fenymennyiseget szolgaltatott ; az utczakon pedig, melyek ez

ideig igen szegenyesen vagy altalaban nem is valanak vilagitva, elenk forgalmat

tett meg este is lehetőve. A vilagitogaz, gyartasanak modja es koltseges volta miatt, csak egyes nagyobb varosokra szoritkozhatott: az ipar teljes erejevel a vilagito anyagok es készülékek javitasahoz fogott. Így szulettek meg a stearingyertyak es a lampak langja fole alkalmazott uveghengerek…Az olajos edenyek legkulonbozőbb alakokat s helyzetet kaptak ; a szovott lapos lampabelet, mely annak idejeben eleg nagy haladas volt a nehany

szalbol csavarthoz kepest, hengeres potolta,…

A petroleumnak vilagitasra valo alkalmazasi…nehezsegeket legyőztek, egyszersmind biztositottak a petroleum győzelmet mas vilagito anyagok felett….A nyers petroleumot, hogy a konynyebben illano vegyuletek a kevesbbe

veszelyesektől elvalasztassanak, valamint hogy kellemetlen szagatol, mely

keves mennyisegű ken- s arzen-vegyuletek jelenletetől ered, megszabadithassak,

reszleges leparlasnak vetik ala…A leparlast nagy badog-edenyekben

(stills) viszik vegbe, melyekkel megfelelő nagysagu hűtők allnak osszekottetesben. A leparlas 129 ˚C-nal kezdődik, mikor is a gazolin vagy petroleumether nevű szenhidrogen megy at a hűtőn. A hőmerseklet tovabbi emelesenel egesz 152°-ra, a nafta es a benzin, ettől kezdve pedig a

petroleum desztillalodik at…

 

 

1881. 143. A petróleumról. Lefejtés és felhasználás. II. rész…A teljesen finomitott s tisztitott petroleum csoveken at a vaspalya vagany kozvetlen szomszedsagaban es a kocsikkal egy szintben levő toltőhazba jut. A vezető csovekből erős kaucsukcsovek indulnak, melyek segitsegevel kovetkezőkep tortenik az ismert petroleumhordok (barrel) megtoltese. A kaucsukcsovek vegen sargarez-csap van felretolhato szeleppel; a csapot a hordo szajaba illesztik, a szelepet felretoljak s a petroleum magatol folyik a csőnel melyebben fekvő hordoba, mely ha megtelt, a szelep kivehető csattanassal elzarodik, a mi a toltest vegző munkast figyelmezteti, hogy a csovet mas hordoba tegye at…

A vilagitasra valo alkalmazasan kivul, kerdes, nincs-e a petroleumnak

nagy jovője a fűtes es a főzes czeljaira. Hogy a petroleum egese alkalmaval

igen nagy hőt fejleszt, nem csak osszeteteleből vezethető le, de tanitja azt

a tapasztalat is. Kulonboző kiserletek alapjan felvehető, hogy a petroleumnak

hőbeli hatasa legalabb is masfelszer akkora, mint ugyanazon mennyisegű

anthraczite; e mellett a petroleum ment mindennemű hamu resztől, mig a

kőszen altalaban sok hamut tartalmaz. Ha a tengeri hajok petroleummal futtetnenek, sokkal nagyobb ter tartathatnek fenn a szallitando joszagok szamara, mint jelenleg a kőszennel valo fűtesnel. E czelra probaltak mar olyan egyszerű keszulekeket előallitani, melyek a petroleummal valo fűtes veszelyesseget csokkentik…

A vilagitogaz-ipar fogyasztoinak a gazt nem csupan csak vilagitasra, hanem fűtesre es főzesre is fogja szallitani, s konnyen megtortenhetik, hogy e tekintetben meg verseny fog a petroleum s vilagitogaz kozott keletkezni.

ime mily hasznos, megbecsulhetetlen. Jelentős anyag lett az egyszerű

fold-olaj, mely csak nem regiben is mint ertektelen valami folyt el a vizek

feluleten, arkokban : nepes gyorsan felviragzo varosokat, vasutakat, csatornakat,

utakat s telegrafokat teremtett; egesz hajorajokat tart mozgasban

s szamos embernek ad kenyeret, foglalkozast; egesz iparagat alkot s a vilagkereskedelemben roppant osszegeket kepvisel es segitseget nyujt fenyes vilagaval nemcsak a szellemi munkalatokba melyedő tudomanyos buvarnak,

de bejut a szegeny ember kis kunyhojaba is…

Szterényi (Stern) Hugó mineralógus, középiskolai tanár és író. (Lengyeltóti, 1857. dec. 7. – Bp., 1909.

 

 

 

1881. 148. Balló Mátyás:  A budapesti ivó-vizek

…A szerves anyagok eszszerű szűresmoddal eltavolithatok. A budapesti

vizmű 50 meternyi vastag szűrőretege az eltavolitasra elegsegesnek bizonyult.

A kerdes, vajjon a varosok ellatasara szűrt folyamviz hasznalhato-e,

a tudomanyos vilagban mai napig veglegesen eldontve nincsen. A fő érv,

melyet a folyamviz ellen felhoznak, főleg annak valtakozo összetetelere vonatkozik. A Duna folyam vizenel, mint az elemzesekből kitűnik, a szerves anyagok kivetelevel, egyetlen egy alkotoreszenel sem mutatkoznak nagyobb valtozasok mint a tiszta talajvizunknel. A budai kutvizek, a melyek a Dunaparttol tavolabb esnek, olyannyira kemenyek s oly sok gipszet tartalmaznak, hogy mar ez oknal fogva sem hasznalhatok ivovizul…

Annyi bizonyos, hogy fővarosunk jelen allapota a targyalt iranyban igen

szomoru; de nem remeny nelkuli. A talaj tovabbi s ujboli beszennyezese megakadalyozando! — ez a jelszavunk; ezen feltetel mellett idővel a talaj onmagatol megtisztul.

 

 

 

1882. 150.AZ ELEKTROMOS VILAGITAS tűzveszélyessége.

Mind a ket aramvezető, a kiindulo epugy mint a visszavezető drot, teljesen

elszigeteltessek, a lampa géprészei es csatlakozásai is a foldtől el

szigeteltessenek. A ki- es visszavezető drotok, a helyett

hogy egymasmelle helyeztetnenek, a mennyire csak lehet, tavol es elkulonitve

legyenek egymastol….„aramszakito kapcsokat" tett kozbe, a midőn

is minden egyes eset korulmenyeihez kepest allapitotta meg a drotok

kisebb vagy nagyobb vastagsagat. A tűzkar-biztosito tarsulatok jol tennek,

hajoi atgondolt szabalyzatokat allapitananak meg az elektromosan vilagitott

epuletek biztosithatasara nezve. Az elektromos vilagitas nem kevesbbe veszelyes, mint a gazvilagitas. (Nature 1881, 25. kot. 636.szam.) P. L.

 

 

1882. 151. Fodor József: A légfűtésről

…A czirkulaczionak az a gazdasagi előnye van, hogy a kalyhanak nem ez egeszen hideg kulső levegőt kell felmelegiteni, hanem a mar egyszer megmelegitett szobalevegőt, a mely azonban a falakon, a szobapadlon melegsegenek egy reszet elveszitette. Ezt az előnyt azonban teljesen megsemmesiti az egeszsegi artalom, a mi az ilyen czirkulacziobol

ered. A czirkulaczional ugyanis nem szellőzik a szoba ugyszolvan semmit sem.

Ugyanaz a levegő emelkedik fel a calorifere-től a szobaba…Hogyha a szobaba annyi friss es meleg levegőt bocsatunk be, a menynyi csak szukseges a kielegitő vagy tokeletes szellőzesre (tehat 50— 100 kobmetert egyenenkent s orankent),

akkor mintegy 30 fok melegseggel bearamlo levegő kepes lesz a szobat folytonosan mersekelten meleg s ude legkorrel eltelve tartani.

 

 

 

1882. 151. A BUDAPESTI SÖRÖKRŐL. A sor legkedveltebb italok egyike ; fogyasztasa mindenutt, nevezetesen Budapesten is, egyre emelkedőben van…

Dr. Fischer Samu a budapesti kozegeszsegtani intezetben kulonboző

sorhazakbol vett nagyobb szamu sorfajtat reszletes chemiai vizsgalat ala vett….

A megvizsgalt, kulonfele korcsmakbol osszeszedett sorfajtak mind

tisztak, romlatlanok s hamisitatlanok voltak; ha mindazaltal a sor neha-neha

a koznyelven ertve rossz, ennek oka legnagyobbreszt a hosszas allas miatt

csokkent szensav-tartalomban keresendő, a mi megfosztja a sort ude izetől.

(Orvosi hetilap, 1882/5. sz.) R. A.

 

 

1882. 152. Birly Béla: A PARISI ELEKTROMOS KIALLITAS 1881- ben .

… Roppant nagy a szama azoknak a sokszorozo keszulekeknek,

melyek az influenczian alapulnak… a telegrafiaban is, a telepeket

lehetőleg indukczio-gepekkel probaljak helyettesiteni. Az elektromos halmozók (akkumulatorok) első kiserletek voltak lathatok; megallapodott alakot meg nem kaptak, de az iparban bő alkalmazast fognak talalni. A kiallitas legerdekesebb targyat kepeztek a magnes-elektromos gepek…A tenger alatti kabelek szerkezete minden evben javul. Az utolso evekben lerakott transatlanti

kabelek eddig nem tapasztalt tokeletesseggel őrzik meg elszigetelő kepessegoket. Az epuleteknek a mennykőcsapastol valo megvedese irant uj eszmek merultek fel a kiallitas alatt. A merőeszkozok szerkezete teljes atalakulason ment at, miota a transatlanti kabelek lerakasa es kihasznalasa a legnehezebb feladatok megoldasat kovetelte a tudomanytol.  A reosztatok es galvanometerek kisebb mereteket, a gyakorlat kivanalmainak es az elmelet utasitasainak megfelelőbb alakot vettek fel. A kondenzatorok es mesterseges telegrafiaban tett oriasi haladast a vonalak munkakepessegenek gyarapitasa mutatja…A radiofonianal tobbe nem az elektromossag a hangvezető kozeg,

mert e czelra a világosságot hasznalja fel.

A kiallitason jelentekeny szerepet jatszott az elektromossag, mint vilagito

kozeg…A magnes-elektromos gepek, melyeket kezdetben csak vilagitasi czelokra alkalmaztak, szelesebb hataskorrel birnak. A femiparban kiszoritottak

a draga es sok helyet elfoglalo galvantelepeket; a mechanikaban, hol az elektromossag eddig csak a.gepek jarasanak szabalyozasara hasznaltatott,

most mint mozgato erő szerepel jelentekenymunkat vegző gepeknel is,…

Kozel van mar az idő, midőn az elektromossag be lesz vezetve minden

lakasba, es csak egy csap forditasaba fog kerulni, hogy a kozonseg szolgalatara

alljon, ep oly engedelmesen, mint a viz es a gaz…

A gáz- és gőzgepek uj, az elektromos ipar czeljainak megfelelő

alakot vettnek fel.  Kulonosen a gyors es egyenletes jarasu gepek keresettek.

 

 

1882. 154. Dr. Füchs Dávid . A LAKASOK NYARI KLIMAJAROL.

A hideg ellen kepesek vagyunk magunkat megovni; a nyari forrosaggal

szemben ellenben ugyszolvan vedetlenul allunk…Mig nappal nyitott ablak mellett a szoba hőmerseklete majdnem ep olyan magas mint a kulső hőmerseklet, es igy nyaron a szoba melege felszallhat 25 es tobb foknyi bodito melegre i s : azalatt a nappal zart es ejjel nyitott ablakok mellett a szoba mersekelten es egyenletesen hűvosen marad, — olyannyira, hogy forro nyari napokon a szoba esetleg 7 es tobb fokkal is hűvosebb lehet, mint a kulső levegő. Ily modon a legforrobb időben is egyenletes hűvossegű szobara tehetunk szert…

Azon kell lennunk, hogy nyaron az ablakok, ablakredők nyitasaval s becsukasaval gondosan banjunk. Nappal, a mennyire csak lehet tartsuk zarva

es bearnyekolva a szobat, ejjelre ellenben tarjuk fel, hogy a hűs ejjeli levegő

keresztul jarhassa, s lehűthesse a falakat, a melyek azutan az egesz napon

at hűvosen tartjak a szobat….

 

 

1882. 156. A "napgépek" alkalmazhatóságáról

…Felteve a legkedvezőbb esetet, t. i. azt, hogy egy negyszogmeterre orankent

1200 hőegyseg erkeznek tenyleg— a mit kulonben egyszer sem tapasztaltak

- es hogy a munkasiker 80 szazalekot tenne, ilyforman 960 hőegyseget

kapnank; tehat annyit, a mennyit korulbelul 290 gramm szen elegese

szolgaltat, az elegeskor fejlődő melegnek felet szamitvan a viz elgőzologtetesere. Azonban a mi eghajlatunk alatt alig erhető el tenyleg e szamnak a fele. A mersekelt egalj időjarasa sokkal szeszelyesebb, semhogy a Napmeleget ipari czelokra fel lehessen hasznalni. Igen szaraz es meleg videkeken pedig az e fajta keszulekek gyakorlati alkalmazasa

sokfele korulmenytől fugg, mint peldaul, a tuzelő anyag beszerzesenek

konnyűsege vagy nehezsege, a napgepek ara s szallitasi koltseguk.

Egyelőre tehat ne varjunk a napgepektől valami szambavehető praktikus

eredmenyt. (Comptes Rendus 94. kot. 943. 1.) R.A.L.

 

 

1882. 157. Lengyel István: Az elektromos gyűjtő-telepekről

…Az elektromosság halmozóknak meg szamos gyenge oldaluk

van, melyek gyakorlati alkalmazasuk ele kisebb nagyobb mertekben

akadalyt gorditenek, s a melyek a kikuszobolesre varnak, megis behato

figyelemre meltok; s mar most is nem egy czelra, kulonosen vasuti kocsilt

vilagitasara, sikerrel alkalmazzak; vele a dinamo-elektromos gep szolgaltatta

vilagitast szabalyozzak, minthogy a vilagossag ingadozo hullamzasa, mely a

gep egyenlőtlen jarasabol szarmazik, vele kikuszobolhető. Az elektromos gyűjtő-telepek tokeletesbulesevel elerkezik az az idő, midőn egy főforrasbol ily batteriak fogjak az elektromossagot szethordani, s midőn a munka-erőt ugyszolvan palaczkokra fejthetjuk, hogy, a mikor es a hol szukseges, az emberiseg erdekeinek előmozditoja legyen.

 

 

 

1882. 158. Új elmélet a Nap melegének megmaradásáról…Az alapelmelet

— ha igaznak bizonyul — a Napot folyton megújuló energia forrasaul tűnteti

fel, eloszlatva azt az aggodalmat, melynek Madachunk* is adott koltői

kifejezest, midőn utolso emberet a kihűlt, fenyevesztett Nap vilaganal mutatja

be. Dr . D.M.

*TIZENNEGYEDIK SZÍN. Hóval és jéggel borított hegyes, fátalan vidék. A nap, mint veres, sugártalan golyó áll ködfoszlányok között.

 

 

 

1882. 157. Dr. Szt. H.: A szénpor szerepe a bányabeli robbanásoknál

…Jelentekeny mennyisegű pornak kell a levegőben jelen lennie,

hogy robbano elegyet kepezzen. A szenpor magaban nagyon kevesse

veszelyes. Ha a szenporral 5 szazaleknal kevesebb kevesebb

banyagaz van elegyedve, az meg nem elegendő olyan szenpor meggyujtasara,

mely magaban nem eg. Ha a levegővel elegyedett banyagaz mennyisege elegendő robbano elegy letrehozasara, akkor a levegőben lebegő

szenpor hozzajarulasa a robbanas kovetkezmenyeit sulyosabba teszi…

 

Porrobbanást a felkavart por gyors elégése okoz, ha pl. lánggal /szikrával/ közelednek hozzá. Könnyen gyulékony port szolgáltat a liszt, gabona. Netlexikon

 

 

 

 

 

1882. 160. Vedrődy Viktor: A cocnac-gyártásról

…A cognac előallitasara vagy az egyszerű palinkafőző ustot hasznaljak,

vagy pedig olyan komplikaltabb desztillalo keszulekeket, a melyek mindjart

55— 60% szesztartalmu folyadekot szolgaltatnak. Ilyen leparlokat ajanlottak

Derosne , Laugieres masok. Nalunk a Neukomm-fele keszulek

van leginkabb elterjedve, melyet Neukomm, verseczi gyaros allit elő. A cognac-desztillalo mindjart 55— 6o%-os szeszt ad; rezből keszul es ket oszlopbol all, melyek egyike a vaskatlan fole van elhelyezve, es tanyerokkal ellatva, a masik mellette levő alul hideg, felső reszen pedig gyenge meleg borral korulvett csőrendszerből all, melyek szinte egy oszlopban vannak elhelyezve…A hordokra, a melyekben a cognacot tartjuk, igen nagy gondot kell forditanunk, mert ezek rendkivul nagy befolyast gyakorolnak a cognac minősegere; a regi cognac sarga szine is leginkabb a hordok dongaibol feloldott festektől szarmazik…

 

*

 

Igen ohajtando volna, ha a cognac-gyartas irant hazankban is mindjobban

erdeklődnenek. A cognac-gyartas kivalo kozgazdasagi fontossagu, es epen a mi boraszati viszonyainkat szem előtt tartva, megerdemelne, sőt megkivanna, hogy felkarolnak, annal is inkabb, minthogy a fillokszera pusztitasai miatt Francziaorszag alig kepes sajat szuksegletet fedezni es a magyar cognac kerdese naprol napra surgősebbe valik. Szerk.

 

 

 

1883.132. Gaz vilagitas, vagy elektromos vilagítas?

R. A. L.: …Vajon a vilagito tornyokban sikeresen hasznalhato-e az elektromos vilagitas? Negy kis allomas volt megbizva Angliaban. Dungeness-ben, Kent grofsagban, csakhamar ratertek megint az olajra, ugy hogy sem a skot, sem az irlandi partokon nem hasznaljak az elektromos fenyt. Az ellene emelt panaszok a kovetkezők voltak: Tiszta időben az elektromos feny intenziv ragyogasa

rendkivul megneheziti a tavolsag megiteleset…

Bordeaux-ban az uszodarukat elektromos lampakkal szereltek fel ; az elektrodinamikus gep, mely nappal az atrakodas munkajat vegzi, ejjel a lampakat műkodteti. Epen ezert ezeknek az „Elevateursphares“-oknak biztos jovőt josolnak…Parisban az Avenue de l’Operat kizarolagosan, es a Boulevard nagy reszet gazlangokon kivul elektromos langokkal is vilagitjak mar nehany ev ota. Europaban azonban Anglia jar elől e tekintetben. Nemcsak a legtobb

palyaudvar, gyulesterem es kiallitas elektromos fenynyel van vilagitva: a

City-nek roppant kozlekedesű területe is…

New-Yorkban az „Edison Electric Lighting Company“ egy angol negyszogmerfoldnel nagyobb teruleten berendezte az elektromos vilagitast

hazi hasznalatra is, es tenyleg műkodteti….

 

 

 

1883. 164. Dr. Lakits Ferencz. AZ ELEKTROMOS VASUTAKROL*

 

* Becsben a Prater vegetől a varost koztarhazakig epitendő elektromos vasutra az előmunkalati engedelyt az osztrak kereskedelmi miniszter mar meg is adta. Szerk

 

…Varhato-e, hogy az elektromos vasut a gőzos vasutnak melto versenytarsa

lesz? E kerdesre az eddigi egyes kiallitasokon csak rovid időre, műkodő szerkezetek alapjan — melyeket itt bemutatunk — egyelőre nem-mel kell

felelnunk. Ma meg hianyzik az elektromos vasutnal az a szabad mozgekonysag es az erőnek es motornak egyuttlete, mely a Stephenson talalmanyat rovid időn

oly bamulatos fejlődesbe es kiterjedesbe hozta…

Az egyik szerkezet: elszigetelt sinek kepezik a vezeteket. A vasuti allomas mellett levő feszerben elhelyezett gőzgep 2 Siemens-fele dinamo-elektromos gepet hajt, ezekből az elektromos aram foldalatti drot segitsegevel az egyik sinbe jut, honnan a rajta futo kereken at a masodik hajto-gepbe…

A másik megoldás: ket, egymas mellett kifeszitett kabeldroton egy kis 4 kerekű, rezből keszult kocsi / 3. ábra, a/ szalad vegig, mely a ra erősitett rovidebb drotot a fődrotokkal folytonosan vezető osszekottetesben tartja. E rovidebb drot  a vasuti kocsi tetejen alkalmazott femlemezhez ugy van odaerősitve, hogy a kocsi gepevel kozlekedjek.

 

 

Elektromos vasúti kocsi, áramszedővel

Termtud. Közl. 1883. 164. 162. 3. ábra

 

… A hatosagilag megengedett atlagos sebesseg orankent 15 km.; 20

km.-nel tobbnek altalaban nem szabad lennie, mert az utczak kereszteződesenel

nincsenek korlatok. A kocsi meglehetősen raz, minek főoka a konnyű szerkezet,  csekely onsuly…

 

 

1883. 162.  A leggomb szazeves jubileumat keszulnek megulni Francziaorszagban. A franczia kormany maga vette kezebe az ugyet. Az aeronantikai tarsulatok kebeleből kepezett bizottsag elnoke Gaston Tissandier. Nemzetkozi kiallitast akarnak rendezni, melyben a leghajozasra vonatkozo minden talalmany es keszulek kepviselve lenne.

 

Gaston Tissandier (November 21, 1843 – August 30, 1899) was a French chemist, meteorologist, aviator and editor.

 

 

 

 

Gaston léggömbje

 

 Photograph of Albert Tissandier, left, Gaston Tissandier, right, and a third unidentified man in their flying machine. 1890s  Wiki

 

Az utazók utcai ruhában vannak, mellettük ládák, hordók. Személyes szükséglet és üzemanyag. G.

 

 

Vasárnapi Újság, 1875. 19. S. L.: A léghajózás újabb áldozatai…

A „Zenith"-en Tissandier Gaston, Sivel és Crocé-Spinelli f. évi ápril 15-én pont délben szálltak föl a la-villette-i gázgyáraknál…Sível kidobott pár homokzsákot a léggömb csónakjából s ismét fölfelé emelkedtek s közbe-közbe élenyt leheltek be, egy óra körül már 5000 méternyi magasban (közel 16,000 angol láb, vagyis 5'/, ang. mérföld) lehetett és így a Mont-Blank magasságát jócskán túlhaladta. A tudományos észleletek és kísérletek nagy részét már befejezték s a léghajósok igen jól érezték magukat... lezárultak szemeim – írják -  s mély ájulásba estem, ugy hogy emlékező tehetségemet is teljesen elveszitettem. Körülbelől fél kettőre lehetett. Két óra nyolcz perczkor egy pillanatra fölébredtem: a léggömb roppant gyorsasággal ereszkedett aláfelé, s szerencsésen sikerült egy zsák sulytehert ismét elvágnom, hogy a gömb szédítő gyorsaságát megakaszthassam. Sivel és Crocé-Spinelli még mindig ájultan feküdtek a csónak fenekén." De Tissandier csakhamar ismét visszaesett ájulásába. Az alulról felfelé jövő erős szél gyors alászállásról tanúskodott. „Néhány pillanat múlva" — irja tovább — „éreztem, hogy valaki karomat rázza s Crocét ismerém fel, ki az alatf kissé magához tért, „Dobjon terhet ki,"…Sivel és Crocé-Spinelli halva voltak. A tudomány e két derék bajnokának borzasztó halálát a külső légnyomás hiánya folytán hirtelen beállt gutaütés idézte elő….A „Zenith" három utazója közül csak Tissandier maradt életben…

 

 

1883. 164. Vilagito tornyok. A legfontosabb vilagito tornyokat a franczia partokon, szamra nezve 42-őt, elektromos fenyre rendeznek be. A koltseg 3 200 000 forintra fog rugni. Az atalakitas azonban csak lassankent tortenik.

 

 

1883. 167. Az ELEKTROMOS VILAGITAS KOLTSEGEI NAGY BERENDEZESNEL.

….A gazgyarakat a gyartas kellemetlensegei miatt rendesen csak kulvarosreszben allitjak fel es igy jo nagy teruletet kel gazzal ellatniok. Ezt ketsegtelenul az elektroonossaggal is meg lehetne tenni; de nem tanacsos egyetlen nagyon vastag rezkabelből vezetni szet valamennyi vekony drotot….

Az elektromos vilagitas nagyobb berendezes mellett uzleti koltsegre nezve 30 %-kal ocsobb, a berendezes koltsegeire nezve pedig 120%-kal dragabb a gáz

nal. Ez a korulmeny — Siemens szerint — a gazgyarakat a gazgyartas

javitasara es a gazfűtes kerdesenek alapos megvizsgalasara fogja osztonozni.

(Elektrotechn. Zeitschr.) V. L.

 

 

 

1884. 174. Dr. F. Ö.: A tej eltartása.

1. A lej besűritese. A tej 87 % vizet tartalmaz, a melynek nagyobb reszet

elparologtatvan, az u. n. kondenzalt tejet kapjuk, mely nagyon sűrű szirup

osszeallasu…

2. A tej hűtese. A hűvos kamra, a jegverem mar regota a legegyszerűbb

tej konzervalo ; azonban nagyban nem alkalmas. Északon rud-alakban

megfogyasztjak a tejet, s a szukseghez .kepest letornek belőle egy-egy darabot es felolvasztjak,

3. A tej chemiai konzervalasa

4. A tej forralása, hevítése

A felsoroláson tú, a szerző az értékelést mellőzi. G.

 

 

 

1884. 177. A JÉGBARLANGOK JEGE KÉPZŐDÉSE…A jegenek kepződese

az evszakoktol teljesen fuggetlen. A jegnek tokeletes elolvadasa utan nemsokara

megint nagy mennyisegű jeg kepződhetik, meg pedig olyan evszakban

is, a mikor talan a barlangban meggyűlve volt hideg teli hőmerseklet, vagy

az ezaltal okozott kőzetlehűtes mar reg kiegyenlitődott. Az a korulmeny, hogy

meg alacsony napi hőmersekletek mellett sem kepződik jeg akkor, a mikor a kulső levegő bőven telt nedvesseggel, arra latszik mutatni, hogy a gőzok feszultsege a barlang nyilasanal, a hol azok magasabb hőmerseklettel jonnek erintkezesbe, igenybe veszi azt a meleg veszteseget, amely a jegkepződest idezne elő. A Klimmstein-jegbarlangban nincs olyan allando barlangi

jegar, a mely a barlang hőmersekletere hosszabb időn at lehűtőleg

hatna. Az utolso jegmaradek elolvadasaval, termeszetesen, megszűnik egyszersmind a melegveszteseg is es az esetleges uj jegkepződes megint csak a rendes uton megy vegbe. (Naturforscher 1884. 6 . sz.) dr. Szt . H.

 

 

 

1889. 228. Dr. Asbóth Sándor. A kenyérsütés chemiaja, technológiája. A kenyer a legkozonsegesebb taplalekok koze tartozik : a koldus tarisznyajatol a fejedelmek dusan teritett asztalaig mindenutt feltalalhato; megis alig van eledel, melynek keszitese nagyobb gondpt kivanna, mint epen eze.

Ha lisztet vizzel tesztava keverunk, azutan megszaritjuk es megsutjuk, iztelen,

majdnem kőkemenysegű tomeget kapunk, mely a mellett meg nehezen is

emeszthető. A kenyer ellenben kellemes izű, likacsos test, mely eveskor

az emesztőnedveket magaba vonja mint a szivacs es igy az emesztest feltűnően

megkonnyiti….

A lisztet rendszerint este teknőbe szitaljak s a teknő egyik vegebe a liszt

koze vizzel feleresztett kovaszt kevernek….Reggel a kovaszt kellő mennyisegű

langyos sos vizzel feleresztik, a liszttel tesztava keverik s jol megdagasztjak. A dagasztas czelja az, hogy a keletkezett czukor es a fermentumok a teszta

minden egyes reszeben egyenlően eloszoljanak. Ez a legfontosabb művelet

a kenyer kesziteseben. Mentői tokeletesebb a teszta osszekeverese, illetőleg

megdagasztasa, annal likacsosabb es egyenletesebb kenyer lesz belőle; holott

a hianyos dagasztas keletlen, szalonnas kenyeret ad. A dagasztas utan a tesztat meleg helyen hosszabb ideig allni hagyjak, teszta felfuvodik, illetve megkel. A

kelesztest hatartalanul folytatni nem szabad, mert a teszta utoljara folyossa

valik es osszelapul. A gyakorlott kenyersutő a teszta domborusagabol iteli meg

a kelesztes idejet s ekkor rogton hozza fog a teszta kiszakajtasahoz, vagyis a

kenyerformak kivagasahoz s azutan rovid idei allas utan a kenyeret megsuti.

A kenyersutesekor a sutőkemenczet előbb kifűtik s ha eleg meleg, a tuzet

belőle kihuzvan, a kenyeret bevetik…a kenyer kulső feluleten szilard kereg keletkezik, mely a felfuvott kenyernek alakjat megtartja s egyszersmind likacsossagot kap, a melyen a folosleges gazok, illetőleg gőzok elszallhatnak….

 

 

 

1891. 268. Terlanday Emil: A jégbarlang

…Schwalbe nezete szerint az alacsony hőmerseklet szekhelye a kőzetben van...

a jegkepződesnek ideje, a barlang hőmersekletenek kulonfele valtozasa, teljesen a paranyomas evszakok szerinti valtozasanak felel meg. Nem tekintve a teli időt,

a midőn a vizhiany miatt csak keves jeg kepződhetik, a jegkepződes

főideje februariusba es marcziusba, sokszor meg aprilis első felebe

is esik, s a paranyomas is ilyenkor a legalacsonyabb. Aprilis masodik

feleben es majusban is fordulnak elő meg esetek, de kesőbb a jegkepződes mind ritkabb lesz...A nyari időben a barlang hőmerseklete gyakran ingadozik; tobbszor nemileg emelkedik, de arra ismet lesulyed es pedig olyan alkalommal, a midőn a kulső hőmerseklet magasan all…

A barlangi nedvesseg mindig a sziklabol szivarog be. Ennek kovetkezteben t. i. lehetsegesse valik az, hogy a kőzetnek fokozatos lehűlesevel az abban levő nedvesseg is mindinkabb lehűljon, s igy hidegebb viz szivarog be a barlangba.

Minel hidegebb azonban a behatolt viz, ez annal kedvezőbb

a lehulesi folyamatra, s a lejebb hűtott levegő a szomszed kőzetet

meg jobban fogja lehűthetni. E folyamat a jegkepződesig is vezethet…

A parolgas okozta hideg a jegbarlangban kellőleg nincs ellensulyozva,

miert is a barlang levegője mindinkabb lehűl, mig vegre

a jegkepződes beall…Meg ket tunemenyt akarok megemliteni, a melyek szinten a parolgasi elmelet  mellett szolnak…A barlangi jegkepződes a kulonfele

alaki es helyi korulmenyeknek, nemkulonben a jegkepző tenyezők

valtozasainak igen bonyolodott osszejatszasan alapszik.

 

 

1884. 178. 253. Drótkötélpálya a Vajda-Hunyadtol delnyugat fele

elterulő vaskőtelepeken…A kohoműveletekhez eddig a vaskő kihozatalara, elszallitasara, nem tudtak megfelelő utat es modot talalni. Keskeny vaganyu lokomotivpalya kepezte mindig az illető tervek alapelvet, de a legczelszerűbb es legolcsobb iranyra nezve nem tudtak a szakkorokben tisztaba jonni…

E tervezgetesek kozben a kulfoldon a kotelypalyak szerkezete mindjobban

kifejlődott es tokeletesbűlt; alkalmazasuk mind jobban elterjedt…

Az abran a kotelek alatamasztasara hasznalt allvanyok szerkezete

lathato, a ket palyakotellel…A kotelek aczeldrotbol keszulnek; vastagsaguk a szallitando teher nagysagatol es az alatamasztasok tavolsagatol

fugg…

 

 

 

drótkötélpálya

 

 

 

1885. 190. 265. Gyűrű-csöves légszivattyú

Antolik Karoly aradi tanar kozlemenye a tőle feltalalt gyűrűcsöves

higany-légszivattyuról. A feltalalot sok evi tapasztalat megtanitotta arra,

hogy a kozonseges szellentyűs vagy csapos legszivattyukat evenkent tobbszor szet kell bontani es megtisztogatni, es e faradsag daczara sem erjuk el a czelt, mert nem tokeletesen legzarok es a mellett mindig nagyon nehezen jarnak, az ujabb tudomanyos buvarlatokra, de a kozonseges gyakorlati kiserletekre nem elegge alkalmasak. Ezeknel az okoknal fogva osztonozve erezte

magat olyan higany-legszivattyu szerkesztesere, melylyel gyorsan es kenyelmesen lehessen kiserleteket tenni a nelkul, hogy a tisztogatas

időveszteseggel vagy masfele nehezsegekkel volna osszekotve. A kitűzott czelt

sikerult is elernie es egy oly gyűrűcsoves higany-legszivattyut szerkesztenie, mely a tobbieket minden tekintetben felulmulja es melynek reszletes leirasat es rajzat kozli. A legritkitas ez uj keszulekkel oly gyorsan tortenik, hogy a levegőt a harang alol egy perez alatt 10 millimeterre ki lehet szivatytyuzni. A keszulek ara — higanynyal egyutt — 240 frt.

 

 

 

1885. 192. 343. Az ELEKTROMOSSAG KELETKEZESE EGIHABORUK IDEJEBEN. Az egihaboru idejeben jelentkező elektromossagot az

emelkedő legaram paratartalmanak megsűrűsodese idezi elő. S p r i n g azon

nezetben van, hogy jegesőkor a jegszemek es a levegő surlodasa is előidezheti

az egihaboru elektromossagat es azt allitja, hogy a jegeső, mely — midőn

erős — mindig egihaboruval jar, ez utobbinak okozoja. Ha ez egyes esetekben

ugy is van, mindazaltal konnyen atlathato, hogy Spring elmeletet nem

lehet altalanosan alkalmazni, mert a legtobb egihaborut nem kiseri jegeső. Dr. D. M.

 

 

1885. 194.  H.  A.: Az ELEKTROMOS ARAM VESZELYESSEGE.

Ma, midőn az elektromos vilagitas is mindinkabb terjedni kezd, időszerűnek latszik megvizsgalni, mily viszonyban all tűzveszelyes volta a vilagitas

kozonseges modjainak tűzveszelyessegehez. A gaz- es petroleum-vilagitasnal

a veszely főhelye a vilagito lang maga, mely kozellevő gyulekony targyakat

kepes meggyujtani. Az elektromos vilagitasnal ket eset kulonboztetendő

meg: Volta-ivvel es izzo lampakkal valo vilagitas. A Volta-iv ep oly tűzveszelyes, mint a vilagitas akarmely mas modja, ha az izzo szenhegyek szabadon vannak; az izzo lampak ellenben hermetikusan lévén elzarva, meg robbano gazokkal telt legkorben sem gyujthatnak. Ha a Volta-ivet uveggombbe teszszuk, veszelyes voltat tetemesen csokkentjuk….

Ha a vezetesbe valahol igen vekony, tehat nagy ellenallasu drotot iktatunk be, vagy ha az aram igen erős, mint ez a vilagitas czeljabol hasznalt aramoknal lenni szokott, akkor a drot izzo lesz, sőt el is olvad. Ilyen esetekben a kozel levő eghető targyakat konnyen meggyujthatja…Amerikaban tobb helyen oly keszuleket hasznalnak, mely az aramnak bizonyos hataron tul tortenő novekedese alkalmaval a vezetest megszakitja s igy az aramot megszűnteti, mielőtt meg a vezető drotot izzasba hozhatta volna. Edison Light Company a vezetesbe rovid tavolsagra olomdrot darabokat iktat be, mely rendes korulmenyek kozott ep oly jol vezet, mint a tobbi drot. Ha azonban valami oknal fogva az ellenallas novekedik, az olomdrot elolvad s igy az aram megszakad, mire termeszetesen a lampak is kialusznak….

Ha valaki a vezetest ket helyen megfogja, igy mellekvezetest allit elő. De ha az aram igen erős es a drotvezetes nincsen eleg gonddal szigetelve, akkor egy kezzel valo megerintes is veszedelemmel jarhat. Kulonosen nedves időjaras alkalmaval szukseges az elővigyazat. Az aramoknak a szervezetre valo hatasa, kulonosen a vezetes nyitasa es zarasa alkalmaval nyilatkozik. Minden aramvaltozas es ingadozas legerezhetőbb. A valtakozo aramu gepek veszelyesek es alkalmazasuk vilagitasra lehetseg szerint kerulendő…

 

 

 

1885. 195. Sz. K.: Elektromos erőátvitel …A munkaerő attelegrafozasa nem valami uj dolog. Hany gyartelepben van az mar, tobbek kozt pl. a mi műegyetemunkon is a gephazbol be a gepműhelybe, evek ota alkalmazasban…

Az erő-atvitel Miesbachtol Munchenig 57 kilometer tavolsagnyira, galvanozott

vasdroton tortent s a veszteseg nem rugott 40 szazalekra. (Guillemin, Magn. es

Elektr. 688—701. lapok); Depreznel pedig a tavolsag 58 kilometer. Igaz, hogy 1882-ben a miesbachi gep ketheti műkodes utan folmondta a szolgalatot,

hihetőleg a nagy elektromos feszultseg miatt, holott Deprez kiserleteiről az mondatik, hogy a drotokon gyenge aram megy vegig s a megtuzesedestől nem kell tartania. Hat ez is minden bizonynyal nevezetes haladas; meg is eri azt a 800 ezer frankot, a mit a kiserletek foganatositasara Rothschildtől kaptak,

de nehezen erdemli meg — ha csak a Rothschild kedveert nem — a koran elzengett ditirambusokat.

 

 

Vasárnapi Újság. 1894. 29. Vasút a Gellérthegyre. A Gellérthegy ültetvényei a mint árnyasabbá válnak, annál több a látogató. Ha majd a czitadellát lebontják, egészen üdülő helylyé alakítják át a pompás kilátású helyet. Vasutat is építenek rá, melynek tervét Wein János mérnök készítette, s ez év őszén már építeni is kezdik. A gellérthegyi vasút a legmeredekebbek egyike lesz. Az alsó állomás a Döbrentey-utczában fog épülni, a felső állomás pedig a Gellért-hegy tetején. A kocsikat vizierő hajtja s a felvonó-kocsik drótkötéllel lesznek összekötve, ugy mint a várbeli gőzsiklónál. Az indítás ugy történik, hogy az alsó kocsik vezetője telefonon jelenti, mennyi utas van a kocsiban s erre fön annyi vizet bocsátanak a víztartóból a fönlevő kocsi alján elhelyezett tartóba, a mennyi a túlsúlyra elegendő s így a felső kocsi azután súlyánál fogva felvonja az alsót.

 

*

 

1906. 21. V. Ú. Szieberth Imre: AZ OROSZ CZAR MOTOROS SZALONKOCSIJA. Készült a budapesti Ganz gyárban….A kocsi elejét a kocsivezető állás foglalja el a kazánnal és szivattyúval. A kocsi tetején kiemelkedő figyelőkunyhóban állandóan egy őr ül, kinek kezeügyében van a

kézi- és légfék, sőt a gőzelzárás is, azonkívül szócsövön bármikor beszélhet a kocsivezetővel. A kocsi végén levő ládaszerű kis perronon egy fegyveres

kozák fog állni, megfogódzva a kocsi falára erősített fogantyúban oly módon, miként a díszhintókon a lakájok állanak a kocsi felé fordulva. Ez a katona állandóan benéz a terembe, mintha csak az lenne a feladata, hogy a czárt a kiséret tagjaival szemben is őrizze. A kocsi 75 kilométer óránkénti sebességgel

járhat és két 50 lóerejű gőzmotor hajtja, melyek a kocsi alatt az első forgóvázba vannak beépítve olyképen, hogy egymástól teljesen függetlenül

hajtanak egy-egy kerékpárt. Kezdetben csak egy motort alkalmaztak a

motoros kocsikhoz, később azonban a sebesség fokozása végett kettővel tettek kísérletet, mely fényesen bevált…

 

 

 

 

A MOTOR. ÉS A GŐZFEJLESZTŐ. AZ OROSZ CZÁR MOTOROS VASÚTI KOCSIJA.

 

A gőzfejlesztő részére kis hely kell, mert átmérője alig valamivel több egy

méternél. Egy töltő-kályhához hasonlítható, a mennyiben felül egy tölcsér

alakú nyilason át rakják be a tüzelőanyagot. Miután csak igen kevés viz fér el benne, s még e viztéren át is 1170 kis tűzcső vezeti a meleget, 40 perez alatt hideg vizből 18 légkörnyomású gőz fejleszthető körülbelül 25 klg. Faszén vagy

koksz-fogyasztás mellett. A motor és gőzfejlesztő teljesen hazai anyagból

a m. kir. államvasutak gépgyárában készült…

 

 

 

1886. 197. A lóerő elnevezés eredete a gépészetben

Watt  gőzgépét legelőször a Wilbread sörgyárában alkalmazta s a loerővel

hajtott vizemelőgepet gőzerőre kellett berendeznie. A sorfőző ugyanazt az

eredmenyt akarvan elerni a gőzzel, mint addig a lovaival, azt a javaslatot tette

Wattnak, hadd dolgozzek egy ló, egy nap 8 ora hosszant s az ekkent folemelt

viz sulyabol becsuljek meg aztan a gőz munkaerejet.. A sorfőző persze a legjobb lovat fogta be. A londoni sorfőzőknek rendkivul erősek a lovai…Jelentős kiserletet az Anzini banyakban egy even at 250 loval tettek…Az eredeti, lóerő  viszonyszamnak egy harmadat kapták. Sz. K.

 

 

1886. 204. ANTHROPOLÓGIA. (4.) A KIVEGZES MODJAI A KULONBOZŐ államokban . Nemetorszagban, Bajororszagban es Hamburgban a guilotine szerepel. Poroszorszagban a bardot hasznaljak, Angliaban, Ausztriaban es Magyarorszagban az akasztas van alkalmazasban.

Daniaban a bard szerepel. Spanyolorszagban egy garotte

(csavarszorito) nevű eszkozzel hajtjak vegre a halalbuntetest. A garotte vas

nyakravalofele, a melyet az eliteit nyaka korul alkalmaznak, s az embert egy csavar segelyevel fojtjak meg. A halal nehany pillanat mulva beall. Az amerikai Egyesult-Allamokban az akasztas jarja. Olaszorszagban vegyesen akasztas es lefejezes a halalbuntetes neme. Norvegiaban a bardot hasznaljak. Oroszorszagban kozonsegesen az akasztas hasznalatos, de a buntető torvenykonyv 18. §-a egyeb halalbuntetest is megenged. (Finnorszagban mindig a lefejezest alkalmazzak.) Szerbiaban a halalraitelteket agyonlovik s a kivegzes utan azonnal foldbe assak…Svedorszagban a bardot hasznaljak. Svajczban (t. i. ama kantonokban, a hol a halalbuntetes ujra behozatott) a lefejezes hasznal tatik.

(Archives de l’Anthropologie criminelle etc. Tome I. 3. sz. 288.1.) This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

 

 

 

1887. 212  Schmidt Sándor : A magyar tudományról 153-167

Termeszettudomanyi iroink dolgozataiban sajatsagos nyelvi ingadozast tapasztalunk, előadasaikban a nyelvbeli megjavitasok minduntalan hangzanak, ha csak egy-egy elvetve mondott rosz szo megcsereleseben is. Mindenfele latjuk a munyelvi mozgalmakat, szavakat gyűjt a banyasz, mernok, vasutas, hirverő,

iparos. …En a szakbeli es a nyelvesz kozreműkodesetől varom a sikert. Keressuk meg regi íroinkat egytől egyig, olvassuk, ismerjuk meg

munkaikat. A magyarsag kincseshazait talaljuk bennok, sajat tapasztalasombol

modhatom. Ezekből es ezek modjara kell leiro termeszettudomanyi

nyelvunket egybeszedni…Nekunk alapvető konyvek kellenek. Allattan, novenytan, asvanytan, fizika, szamvetes, chemia stb. a kis es a nagy iskolak szamara, olvashato munkak az olvaso magyarok kezebe.

 

 

1891. 257. Dr. Asboth Sandor: A cukor története …A czukor finomitasa a tudomanyossag szekhelyeről Gondisapurból indult ki. A nyers termeket

kisajtoltak, a maradekot vizben oldva, besűritettek es ujra kisajtoltak…

Az első czukorszallitmany 996-ban jott Sziriabol es Egyiptombol Velenczebe.

Francziaorszagban a XIII. szazad vegen ismertek meg a czukrot s szuksegleteik

fedezeseről az olaszok gondoskodtak. A nemetek Velenczevel szarazfoldi

osszekottetesben voltak s igy kivalo alkalmuk volt a czukorral is megismerkedhetni. Reszint gyogyszerul, de kulonosen keleti etelek keszitesere használták. Ausztriaban es Magyarorszagon valoszinűleg szinten ez

időben terjedhetett el, mert Matyas király udvartartasaban a czukor is

kepviselve van.…Az amerikai czukorgyartasrol es czukoriparrol igen terjedelmes konyvet irt Joh. Bapt . Labat (1667—.1738) hitteritő. Nouveau vovage aux isles de l’Amerique (Paris, 1722)…

A nadat malmokban osszezuztak. A malmot allat, víz vagy szel hajtja s lenyeges reszet harom ontottvas-henger alkotja, a melyeknek a tengelye kemeny fabol keszult….a kisajtolt nedv negyszogletes kadba folyik, a honnet a főzőustbe kerul. Rendszerint egy malomra 6 ust kell… tisztito-ust, lugozo-ust, deritő-

ust, szirup-ust es batteriak. Az ustok laposfenekűak es valamennyien kozos tűzhelybe vannak befalazva…

Napoleon szigoru intezkedesei folytan, a repaczukorgyartast talaltak fel, a mely 1838-ban mar annyira nepszerű lett, hogy a nadczukor finomitasa teljesen hatterbe szorult…Howard 1813-ban a czukornedvnek legritkitott terben

valo beparolasat ajanlja s kesőbb, midőn a kigyocső is alkalmazasba jott,

szerkesztette a ma is hasznalatban levő Vakuum-keszuleket…

A mi a czukor arait illeti, e tekintetben nehez tajekozast nyujtani…

 

 

1891. 258. Neumann Zsigmond:  A Kakaóról…A hejatol megfosztott mag belseje hengerek kozott szetzuzva es tesztava gyurva a kakaopepet adja…

A kakaopep czukorral es illatos szerekkel (fahej, vanillin, szegfűszeg, perui

balzsam) a csokoladét adja; a jo csokolade csakis ezekből keszul es nincs

benne liszt vagy porra tort kakaohej. A zsirtalanitott kakao, mely a kakaoport

szolgaltatja, ugy keszul, hogy a kakaopepet 40— 50 fokra folmelegitik, majd örlik…

 

*

Kakaó-feldolgozás. /G. tananyag/ Fermentált kakaóbab/ tisztítás/ pörkölés

a/ kakaó: héj-eltávolítás/ aprítás/ préselés/ őrlés…a kakaóvaj /tejpor és cukor is/ a csokoládé alapanyaga. Kakaópor vagy granulátum /oldódó kakaó/ előállítása.

b/ csokoládé: őrlés/ keverés/ finomítás/ temperálás/, formázás: figura vagy tábla

 *

 

 

1891. 264.  Rendkivuli forro nyarak... 1687 esztendőben olly forro, szaraz nyar lett, mellyben erdők, szenaboglyak, haz tetejei is felgyuladtak; tavak, folyovizek, kutak kiszaradtak. (Papp Istvan foljegyzesei. Kozolve van a Hasznos Mulatsagok 1821. evfolyam. Első felesztendő 165. 1.)

1718, a legszarazabb es hevesebb nyar. 9 honapig egy tsep esső se volt; minden vetesek, vetemenyek fuvek, sőt fak is kiszaradtak; a nagy folyo vizek ugy elapadtak, hogy a falusi nepek szellyel bujdostak…

1761-ben az Odera vize majd nem egesszen kiszaradt, gabona igen szűken lett, hanem a borok olly jo edesek lettek, hogy a finom sűrűseg miatt ugy nyultak, mint a mez…

 

 

1892. 269. Elektromos erő atvitel a gyakorlatban.

Oskar v. Miller , a mult evi frankfurti elektromos kiallitas elnoke,

az elektromos erőatvitelt a kiallitas latogatoinak több gyakorlati peldaban

mutatta meg. Feladataul azt tűzte ki, hogy a Neckar folyonak Lauffen melletti vizesesevel elektromos energiat előallitva, ezt a 175 km.-nyire eső Majna-Frankfurt kiallitasi epuleteiben felhasznalja es hogy ezt a czelt lehetőleg vekony

vezetők alkalmazasaval erje el…A forgoaram szamara szukseges

harom rezdrot osszesen 530 km. Hosszaban mintegy 60,000 kilogramm sulyu

es kilonkent korulbelul ket markaba kerul, mig a Lauffenben fejlesztett elektromos energianak olyan feszultsegben valo tovaszallitasara, a minő a vilagitasi czelokra szolgalo kozonseges vezetekekben hasznalatos (korulbelul 100 volt), tobb mint 300-szor annyi rezvezetőt kivanna. Az elektromos aram a vezetőkon keresztul a kiallitasi epuletekbe jut, mivel pedig nagy feszultsegenek allapotaban nem hasznalhato fel, alkalmas aramatalakitok segitsegevel megint csekely feszultsegűve valtoztatjak vissza. Az igy kapott aram egy resze sok szaz izzolampat taplal, mas resze pedig egy centrifugal- szivattyut hajt, melynek viztomege magas sziklarol hompolyog ala s igy a lauffeni vizeses sajat

erejeből Frankfurtban nyujtja kicsinyben a vizeses latvanyat. B. L.

 

 

1892. 272. A mathematikai es fizikai tarsulatnak 1892 márczius 3-iki ülésén Dr.

Fröhlich Izidor tartott előadást Az energia mozgasarol az elektromagnesi térben. Előadó megismertette I. H. Poynting eljárását, ki az elektromosság és mágnesség legáltalánosabb jelenségeinek egyenlet-rendszereiből bizonyos mathematikai transzformácziók után oly törvényre jut, mely kimondja, hogy az az elektromos és mágnes energia, mely valamely zárt felülettől határolt térben meleggé, mechanikai s egyéb munkává alakul át, a környező közegből e határfelületen át halad a térben. Valamely drótban haladó elektromos áram esetében az energia a környező közegből merőlegesen a tengelyére áramlik a drótba, s ott alakul hővé. A lassan kisülő sűrítőben az energia a szigetelő rétegből a potencziál-felületek mentén halad az összekötő drót felé; a Volta-elemben a czink és a sav érintési felületéből.

 

 

 

*  *  *

 

 

Értesítő a Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulat természettudományi szaküléséről, 1876. jan. 21-én Abt Antal bemutatja a Pinkus-féle villanyos telepet, amit az orvos még 1868-ban állított össze…40 elemből álló telep alig foglal el 7 köblábnyi tért. Az egész elem egy kis kémcsőbe (eprouvette) van foglalva és áll egy gyüszü nagyságu ezüst edényből, egy kis darab foncsorozott horganyból és higitott kénsavból. Az ezüstedényben kevés chlorezüst van. A két fém a hozzájok forrasztott és üveg- vagy kautsukcső által elszigetelt rézsodronyokkal parafadugó által van a kémcsőbe erősítve ugy, hogy használaton kivül a horganyt a savból kihúzni lehessen. A villanyos áram, melyet egy ilyen elem ad, olyan erős, hogy egy kevésbé érzékeny galvanométer tűjét erősen és állandóan kitéríti, a Morse-féle villanyos távírót 12 mértföldnyi távolságban működésbe hozza….

Élettani hatása egy Du Bois féle inductorral lett vizsgálva. Négy elem érezhető szúrást okozott a kézbőrön, mely 9 elem alkalmazásánál már erős és kissé fájdalmas volt. Négy elemből álló telep a természettani intézetben

levő távírói csengettyűt heteken keresztül erélyes működésbe hozta…

Parádi Kálmán, szakjegyző.  /mek/

 

 

 

Függelék

 

 

Mindenes Gyűjtemény, 1789. 20.

 

 

Mindenes Gyűjtemény repertóriuma 1789-1792. Összeáll. TAPOLCAINÉ SÁRAY SZABÓ Éva. Bp.-Tatabánya, 1979.

 

 

 Mindenes Gyűjtemény, 1789. 305. oldal

A megfagyott ember megelevenítési módja. A gondviselésnek minden világi javai közt legnemesebb s legdrágább az ember…Esaztendőnként sok szegény ember vész el a megfagyás által…A megfagyott ember megelevenítéséhez bizonyos reménység lehet, mivel már sok példáink vagynak…

 

 

*  *  *

Erdélyi Magyar Hír-Vivő Könyvhirdetések

59. Kolo'svár Karátson Havának 20-dikán 1790. [PDF 6,7 MB]

 

 

 

Könyv-hirdetés 1790-ből

 

*

 

Az egyik ajánlott könyvet ma is forgalmazzák:

A' folyó és versbéli magyar beszédnek válogatott példáji mellyeket...

Nagy-Aytai Cserei József, Szeben, 1791, 300 oldal,: Központi Antikvárium

 

 

 

*  *  *

 

Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1908. 10.

 

Gazdák és mesteremberek pusztulása. Írta: KENÉZ BÉLA.

…A mesteremberek napja leáldozóban van. És ha méltán panaszkodhatunk az

iparban az önállók fogyásáról, vajjon mit várhatunk a mezőgazdaságtól,

amelyet MÉLINE szerint az ipar »detronizált«? A foglalkozási statisztika adatai csakugyan azt mutatják, hogy tíz esztendő alatt majdnem 80,000-rel lett kisebb a gazdák száma…Az ipar fejlődése a vizek beszennyezésével, duzzasztók, zsilipek létesítése által a halak szabad közlekedésének megakadályozásával, a folyamhajózás emelkedése a halak megzavarásával jár; a folyamszabályozások, lecsapolások, talaj kiszárítások pedig a halak ívásának és táplálkozásának kedvező ártereket és mocsarakat szűntették meg…

A gazdák pusztulásának fő okát abban a szintén sok szálból szőtt jelenségben találhatjuk meg, amelyet mezőgazdasági válságnak szokás nevezni. Olcsón termelő új államok megjelenése a világpiaczon, s ennek következtében a gabona árának hanyatlása, teremtették meg főképpen ezt a bajt…

A kisgazdák elpusztulásával beálló összehalmozódása a földbirtoknak kevesek kezén, önző oligarchiát teremt, elszakítja földjétől a tulajdonost…nagyobb biztosítékot találunk abban a társadalomban, amelyben sok a független, önálló gazda és mesterember, mint abban, amely túlnyomó részében függő helyzetű, kevesek hatalmában lévő alárendeltek tömegéből áll…az imént szóvá tettem kisiparunk egyik baja gyanánt a tőke nélküli szűkölködését…tanításunk mai módjának és rendjének szintén gyökeres fölforgatása kellene…

 

 

*  *  *                

 

 

 

 

Vasárnapi Újság, 1876. 8. Egy communista a magyar törvényszék előtt. Frankel Leo, óbudai születésű iparos, ki a párisi commune egyik minisztere volt, Bécsből, hol elfogták, magyar bíróság elé fog kerülni. A perben a budapesti kir. törvényszék jár el, s mint nyilvános vádló, Kozma Sándor államügyész fog szerepelni. A Bécsben megejtett elővizsgálat alapján az államügyészség Frankel ellen a következő vádakkal lépend fel: 1. A commune-ban való részvétel. 2. A dominikánusok meggyilkoltatásának elrendelése. 3. A pénzügyi palota leégetése.

 

 

 

Pulszky Ágost

 

 

Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ágost (Bécs, 1846. július 3. – Budapest, 1901. szeptember 11.) jogfilozófus, szociológus, politikus, publicista. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1887)

 

 

 

V.Ú. 1894.29. : PULSZKY ÁGOST.

Az új vallás- és közoktatásügyi miniszter, báró Eötvös Loránd, egyik régi barátját és kartársát: Pulszky Ágost egyetemi tanárt és országos képviselőt hivta meg maga mellé az államtitkári állás betöltésére. Nem tekintve a személyes hajlamokat, a közügy érdekében is szerencsésnek kell mondanunk ezt a választást, mert Pulszky Ágost európai színvonalon álló tudós és politikus…

Londonban töltötte gyermekéveit és ott kezdette középtanodai tanulmányait az University College School-ban…Még egyetemi tanuló korában szorgalmas munkatársa volt Arany János Koszorújának…1875-ben a jogbölcsészet és nemzetközi jog tanárává lett és tudományos búvárkodása eredményeinek egy részét «A jog- és állambölcsészet alaptanai» czimű művében tette közzé, a mely angol kiadásban is megjelent és úgy az angol, mint a német szakirodalomban meleg fogadtatásra talált. Számos tanulmányt és kritikai dolgozatot közölt főleg a Budapesti Szemlében s tudományos munkálkodásának elismeréséül a magyar tud. akadémia 1887-ben tagjának választotta….

 

*

 

Pulszky Ágost: A demokratia jövője* Budapesti Szemle, 1886. 46. kötet

 

*Sir Henry James Sumner Maine, Popular government, London, 1885.

(15 August 1822 – 3 February 1888), was an English comparative jurist and historian. Wiki

 

…A politikai szabadság apróra őrölt politikai hatalom…Amerikában és másutt is árulják a szavazatokat…A tapasztalat arra nem szolgáltat kellő alapot, hogy a demokratia mindig bölcs vezetés alatt fog állni…A haladásra nézve, a történelem gyökeresen arisztokrata…a demokratiák, melyek a polgárosodásnak szolgálatot tettek, csak egy-egy aristokratának voltak sajátos alakjai…

Az emberi történelemben a legnagyobb törvényhozási változásokat hatalmas monarchiák eszközölték…

Sok hasonlóságot tüntet föl a párt a vallással. Hívei, mint a vallási tanéi…nem szeretnek vele szakítani…Hasonlóság áll fenn a pártfegyelem és a katonai fegyelem között…második eszköz a corruptio, harmadik a politikai jelszavakkal való általánosítások. Az egyöntetű közvélemény hamis látszata keletkezik. Belenyugvás mutatkozik egy bizonytalan tételbe, ezt úgy szokták értelmezni, hogy a nép szava, Isten szava…

Az emberi természet semmibe sem oly szerelmes, mint az intézmények és törvények folytonos változtatásába…A törvényhozási változtatás határtalannak tűnik…A tapasztalat nem mutatja valószínűnek, hogy a törvényhozási újításnak végtelen változatai volnának lehetők, amelyek egyszersmind jótékonyak is…a demokratikus kormányzat tevékenysége mindinkább a törvényhozásra irányul…

A francia köztársasági kormányok mind megbuktak vagy gyászos eredményekre vezettek. Az amerikai spanyol köztársaságok pedig torzképei voltak még a franciáknak is…

Igen valószínű, hogy ha tisztán a nemzeti elv marad irányadó az államok érdek-fölfogására, és működésére, a demokratikus elrendezkedés mindinkább érvényesülni fog a jövőre is…Sokfelé föltünedeznek oly jelenségek, amelyek a gazdasági javak elosztásával egybefűződő érdekeknek könnyen fölényt szereznek a nemzetiek fölött. Ez eltereli a fejlődés irányát a demokrátiától…

 

 

 

Pulszky Ágost politikai nézetei

 

Kupa László  (Szerző)

 

Seneca Könyvkiadó Kft.

 

Budapest

 

1997