GAZDASÁG, TERMÉSZETTUDOMÁNY

II. Enciklopédikus lap, 1834 - 1835; szaklapok, 1892 - 1919

t 10 – 02 2012. 07. 12. – 2012. 08. 14.

Tartalom

Bevezetés

Fillértár

Alagút és vaspálya

Magyar Mérnök és Építészet

Természettudományi Közlöny, folytatás

Köztelek

Bányászat

Függelék

Budapest régiségei

Mikszáth

Bevezetés

Az enciklopédikus Fillértár, sok szempontból hasonló a 20 évvel későbbi Vasárnapi Újsághoz Ebből a lapból egyébként több, eddig kimaradt írást illesztetünk ebbe a fejezetbe. A Fillértár tartalma és formája szerényebb, de számos művészi grafika díszíti. A szépirodalmat mellőzi és a szerzők nem jegyzik írásaikat. Folytatom az előző fejezetben megkezdett szaklapok ismertetését. A gazdag választékból – a mek gondos munkájának köszönhetően – kirajzolódik a magyar technikatörténet. Megtudjuk, hogy Jókaitól ered a fogaskarekű vasút ötlete / VÚ, 1896. 47: Dr. Jókai Mór.: A SVÁBHEGY ÉS A KÁBELVASÚT. / Szerzőként Jókai doktori címét használta. Magyar eredetű a londoni Tower-híd gondolata, Vásárhelyi Páltól. Látunk rabhajót, és további városképeket. A gyermek-játék sárkány módosított változata embert emelt a magasba. 1888-ban Párizsban, egy ruhagyárban, a varrógépeket sűrített levegő hajtja. A kompresszort gőzgép működteti, a levegő öntöttvas-csövekben áramlik. Gőzgép működteti 1899-ben a hűtő-kompresszort is.

A Függelékben olvasható Batyus zsidó a fogyasztói társadalom megszállottjai számára ajánlható.

Fillértár, 1834 - 1835

Minden nemű közhasznú isméretek terjesztésére.

POZSONYBAN, ifj. Schmid Antal betüjivel és költségén.

Ismeretterjesztő és közhasznú képes hetilap: szerkesztette balásfalvi Orosz József; kiadta és nyomtatta ifj. Schmidt Antal Pozsonyban a külföldi Pfennig-Magazinok mintájára, önálló kőnyomatú hazai s külföldi tárgyú képekkel; hetenként egyszer jelent meg 4 rétben fél íven 1834 márc. 1-jétől 1835 jún. 15-ig.

http://www.kislexikon.hu/fillertar.html#ixzz21cotp400

Orosz József (balásfalvi) ügyvéd, publicista, szül. 1790. aug. 15. Kőszegen (Vasm.), 1813. márcz. 22. esküdött fel ügyvédnek; Pozsonyban élt és az irodalommal foglalkozott. Az 1843-1844. pozsonyi országgyűlésen Pongrácz Pál báró képviselője volt. A szabadságharcz alatt 1848-ban a magyar kormány a külügyi hivatalban alkalmazta; Bécs bevétele után Windischgrätz herczeg bosszúját kikerülendő előbb Londonba, azután Párisba menekült, hol a protestáns hitre tért át; azonban Francziaországban oly nagy szükségbe jutott; hogy végre 1851. jan. 13. Versaillesben golyóval vetett véget életének. Szinnyei

* * *

A Fillértár előzménye a Garasos Tár, 1834. január 4-től szombatonként jelent meg Lipcsében. Kiadója Otto Wigand, szerkesztője Vajda Péter. 1834 március 22-én megszűnt.

*

1834. 1. JELENTÉS. Miután az alulirt kiadó egy FILLERTÁR czímű néplevél kiadására f. év, Januarius’ 7-kén a' legfőbb engedőimet megnyerte, melly királyi kegyesség' által azon szerencsés helyzetbe tétetett, hogy sors-ajándékozta álláspontjából hazája iránti hálás érzelmeit fáradhatatlan szolgálati

által bebizonyíthassa: nem késik e’ tudományos intézetnek első gyümölcseit a' tisztelt közönség' elébe terjeszteni. E’ közhasznú levélnek czéljáról hadd szóljon a’ Fillertar első számában mindenkihez intézett bevezetésnek kivonata: Mérhetetlen pedig a’ tudás’ országa; magában foglalja a múltat és jelent…

Kéretetnek egyúttal a’ tisztelt előfizető Urak, hogy szándékaikat minél előbb nyilatkoztatni méltóztassanak, hogy a’ kiadást ahhoz alkalmaztatni lehessen, minthogy az első kiadás elfogytával a’ későbben előfizetők az első számokat csak akkor nyerhetnék meg, midőn egy új kiadásra megkívántató mennyiségben megjelenendnek.

Pozsonyban , Február holnapban 1834.

Schmid Antal, kir. kiválts, könyvnyomtató

1834. 1. A’ b u v á r h a r a:n g használata, jóllehet már nem csekély divatú, de nem sokára bizonyosan még sokkal terjedettebb leend, új találmánya

az emberi iparnak. Már korábbi századokban számosb próba téteték a’ viz’ fenekén mulathatásra; de csak az ujabb időkben leve képes a’ gyakorlat használatba hozni amaz észlegi (theoriai) vizsgálatokat és próbákat. Reánk nézve ezen tárgynak igen nagy érdekűnekkell lennie jelenleg, ’s azért vétetett

fel ezen első lapokba i s , mert csak a’ buvárharang’ segedelmével foghatott a’ derék gróf Szécsenyi óriási munkájához, a’ Duna’ szikláinak

Orsovánál széthányatásához…

Búvárharang

Képünk az Angolországban divatozó buvárharangot mutatja. ABCD maga a’ harang, melly aa négy kötélen függ, azok pedig' az E főhajókötél horgában egyesülnek; bb a’ két nehezék, melly arra való, hogy a’ harang’ CD nyilasát

a’ víz’ felsejével egy-fekten tartsa. Hogy pedig az alkattyu lemenjen a’ vizbe, egy más nehezék is van, az F , melly egy csiga által tetszés szerint fel- és letekertethetik, ’s töbféle czélra szükséges. Ha a’ harang valamellyik oldala

leeresztetés közben feltartóztatnék egy vagy más akadály miatt, úgy hogy az egész készület felfordulna, az F nehezék tüstént a’ viz’ fenekére ülepednék. A’ készület, melly újólag könyebbé lenne, mint a’ maga helyéből elnyomott víztömeg, felemelkednék, ’s erős álláshelyét viszont elfoglalná…

Felül két ablak van a’ harangba csinálva, igen vastag, lapos-gömbölyü, lencseüvegnek nevezett üveggel zárva. G és I I , két légtartó , mellynek

mindenike valami 150 liter…Ha az ember fel akar emelkedni, az e csapot

forgatja. A’ nagy harang’ levegője, melly a’ légtartóbul rögtön kipótoltatik , a’ kicsinybe nyomul, kihajtja a’ vizet ’s az egész készítmény könyebbé lesz, mint hasonló mennyiségű víztömeg, ’s elkezd felfelé emelkedni. Kitetszik ezekből, hogy ez a’ rendszer teljesen megegyez a’ levegőhajót lebocsátó ernyővel. Mindazáltal vigyázni kell és csak lassan ereszteni a’ felső harangba a’ levegőt, különben oly sebességgel szállna fel az ember, hogy a’ munkások elütetnének üléseikről…Az ujabb korban a búvárharang jobbítása abból áll, hogy mesterségesen font hárskötelen, melly belől, mint valamelly cső, üres, és egyik

végével a’ harangba nyúlik, másikkal pedig a’ viz alól ki ’s egészen partig' ér, vezettetik levegő a’ harang' alatt lemerült búvárhoz. Ez a’ találmány sokkal jelesebb volna a’ levegőtartóknál, mivel folyvást közösülésben lévén tiszta

küllevegővel a’búvár, akármeddig mulathat a víz alatt…

Tudományos gyüjtemény - A Google Könyvek találata

books.google.hu/books?id=dXc5AAAAcAAJ...1821
Egyvelegek: A' búvárharang legelső használata Európában.

Keszon. Mélyépítésnél használt túlnyomásos légterű, alul nyitott vasbeton süllyesztőszekrény. Kislexikon

1834. 4. Nádméz vagy cukor…Még' csak a’ 17-dik század’ elején is oly ritka

volt a’ ezukor Európában, hogy azt csak a’patikákban árulták latonként, mint jelenleg a’chinát. Hayti szigete, Keletindia ’s Kubának egy része még kivitelre is igen sok czukornádat termesztenek minden rabszolgák nélkül, és tudva van, hogy Keletindiának deltaczukra minden neműek közt legolcsóbb, noha nem

épen a’ legtisztáltabb. Vámból és behozatali engedelemért 5 millió ft. sterling statusjövedelmet vesz be Nagybritánia évenként a’ nádmézből. Egy statusban sem oly régi a’czukornád’ ültetése ’s a’ ezukor’finomítása mint Chinában, de nagyon keveset visz ki ezen termesztményéből. Az éjszakamerikai Louisiana

status legéjszakibb czukrot termesztő tartomány, s egy sokkal magasban fekvő tartományban, csaknem az egyenlítő karika alatt, a’ Bogotá körül lévő hegyekben, Amerikának Granada köztársaságában, jó foganattal tenyészik…

Új-granadai Köztársaság: a Kolumbiai Köztársaság 1830–1858 közötti hivatalos elnevezése

Nehány év óta igen gyarapodott Amerikában a’ czukornád-termesztés.

A’ nedv’ kisajtolására czukormalom kívántatik, hol a’ nád kétszer nyomatván ki hengerek közt, majd alomnak, majd marhatakarmánynak, ’s végre a’ főzőüst alá tűzi szernek használtatik. Az egybe gyűjtött nedvet azonnal ki kell főzni, hogy meg ne savanyád jók. Minél több sayany van benne, annál több mésszel

szükség elválasztani, melly a’ savanyt és más tisztátalanságot magába veszi’s a’ főzéskor mint habot kiveti. A’ nedvnek víz-gőzölgés által kell azt elválasztania, és ha kihűl, megszemesednie vagy darává lennie. Általában mindig 30 icze

nádnedv ad 6 font kristályosított nádmézet. Ezen alakban kerül Európába, hol ismét megtisztáltatik és nádmézhutákban a’ sziruptól elválasztatik, azaz raffiniroztatik. A’ szirup egyéb tisztátalansággal leeresztetvén, rumot szolgáltat,

mellyből minden méznádat termesztő tartomány igen sokat visz ki. A’ hidegebb tájékokon nagyon bajos a’ czukor-finomítás, ’s azért a’ lübeki czukorfőzők pétervári szirupból készitnek czukrot. — Hazánkban több helyütt, mint Sopronban, Pesten nevezetes czukor-raffineriák állanak fenn.

1834. 4. Levegő-hajózás.

Léglapta (Ballen.) Az ujabb tudományos találmányok közül

egy sem szült nagyobb bámulást a’ léglaptánál, (Luftballon) melly 1783-dik évben veszi eredetét /Mongolfier/. Azonban a’ balsors valami különös játéka

által, milyenre a’ tudományok’ története számos példával ajánlkozik, mindezen várakozás és lárma maiglan valódi hasznot nem hozott, és nem szolgált egyébre, mint időnként közünnepeken a’ kíváncsiság kielégítésére, holott más, a’ tudós világon kivül alig ismert találmányok, a’ mesterségekben vagy a'

házi gazdaság’ körében számtalan hasznos alkalmaztatást nyertek, ’s az emberi nem’ állapotját tetemesen javították. Midőn e’ találmányt olvasóinkal közöljük,

csak röviden érintjük történetét ’s azon elveket, mellyeken alapul…

Levegőhajózási eszközök; Leereszkedő-ernyő kiterjesztve.

Emelkedés, az ernyő zárva

1834. 6. Leereszkedő, vagy rogy-ernyő.

…A’ léglapták’ kormányozása, feltalálásuk’első pillanatától kezdve, tárgya vala sűrű próbáknak, mellyek azonban mai napig' sikeretlenek maradtak. Az első legyőzendő nehézség ugyan azon levegői ellentállás, melly annyira kedvező a’ leereszkedésre. Ezen ellentállás nagyon nevekedik ama’ légfolyamok által, mellyek még a’ legcsendesebb időben is szünetlen uralkodnak a’ légkörnek felsőbb rétegeiben, és mellyeknek a’lapta, nagy körülte könnyű martalékot szolgáltat. A’ sebesség, mellyel a’ lég-ellentállás’ legyőzésére használni kivánt szárnyakat vagy evedzőkét mozgatni kellene, sokkal felülmúlja az emberi

inak’ erejét. Ha pedig embererő helyett műszer, például a’ gőz, használtatnék, akkor a’ nehézségek még nagyobbodnának; mert a’ műszer’ súlyának megbirhatására a’ lapta’ felületét kiterjeszteni kellene, mi által a’ szelek még

könnyebben birnának vele…

Vasárnapi Újság. 1869. 26. P. N.: Merész léghajós.

Chevalier, a hires Nadar iskolájából kikerült léghajós a jövő hó közepén nagy légutat készül tenni az Atlanti-oczeán fölött, Amerikából Angliába. Az indulás New-Yorkból történik, hol Chevalier jelenleg tartózkodik, s a légi utazás a britt

szigetek valamelyikének partján érne véget. Ha ugyan Chevalier ki nem hagyott számításából egy szélrohamot, mely Spanyol-, Francziaország- vagy Izland felé módosítja azon egyenes vonalt, melyben Londonba akar érkezni….

Chevalier egy uj találmányra, a kiegyenlítőre (compensator) nagy sulyt fektet. Léghajója, ily készülékkel van ellátva. A kiegyenlitő egy kisebb, a főgömb alatt álló tartalék-golyó, mely a főgömbből kiömlő gázt magába vonja…

Chevalier már többféle léggömböt készitett: madár-, hal-, szivar- és henger-alakuakat, gépezettel és a nélkül. Az eredmény csak vagyonának csökkenése lett….Chevalier azáltal, hogy hajójára léggel telt kis zacskócskákat alkalmaz, melyek vizbehullás esetén megóvják az elmerüléstől. A gömb ugyanis ezáltal uszó-állapotban tartatik a viz felett. Megtörténhetik, hogy a léghajó esőtől ázva, vagy nedves felhőkön keresztül hatolva, sok viz-anyagot vesznek a gömb szövetei s a kötelek, ugy annyira, hogy 2—3 száz fonttal nehezebb lesz a jármű. Ha a zsákocskák segitségével a gázzal telt gömb a viz szine felett lebegő állapotban tartatik, a bekövetkező száradás által a hajó ismét képes lesz emelkedésre. A léghajó kormányzását Chevalier lehetetlennek tartja. A légáramlatok szabad játékának van az kitéve, feltétlenül. Chevalier több kisérlet után azon tapasztalatra jutott, miszerint 3000 és 10 000 láb magasság közt mindig nyugatról, vagy északnyugatról jövő légáramlat ömlik kelet felé. Utazását is inkább e tapasztalásának megerősítésére tervezi, mint hirvágyból….

*

1834. 7. Tengeri hajó.

A hajók vagy háború, vagy kereskedés és halászat' szolgálatára valók. Az első nemű hadi hajókat nevezik linea-hajóknak, mivel áltatok az ütközeti linea képeztetik, midőn egész flották ütközetbe mennek. Ezen hajók hat osztálybeliekre rendeztetnek el. Az első osztálybeliek 100 álgyut s többet hordanak; a’ rajtok lévő emberek’ száma 850 fejre megy, kik közül 690 a hajószolgálathoz tartozók (a’ pattantyúsok is ide értetvén) többi 160 tengeri katona, ezek kapitányok, hadnagyok és strázsamesterek alatt áll. Az admirális

vagy hajós kapitány, vezetékeli az egészet. Alatta van 8 hadnagy, 1 hajósmester, 1 káplán, 1 sebész 3 segéddel, 1 fizető tiszt. Továbbá minden ágazatnak van egy egy elöljárója; igy van egy főpattantyus, fegyvermester, főács, fő-vitorlamester, főkötelgyártó, főszakács, ki alatt számosabb segédek munkálkodnak.

Tengeri hajó. 1834.

A’ káplán mellett van még egy hajó-oskolamester is, ki a’ legénység’ ifjabbjait oktatja. A' második osztálybeli lineahajó 90 — 100 álgyut hordoz, az emberek’

száma pedig 650-re megy rajta. Ezen idomzatban kevesedik az álgyuk’ és legénység’ száma a’ több osztálybeli lineahajókon. A’ hadi hajóknak másik neme, mellyeken csak egy sor álgyu van, neveztetik fregatténak, legkisebb

neműek az álgyus ladikok…

Csaknem lehetetlen egy hajó’ igazi nagyságát elképzelnie, ’s elgondolnia, mily sok fér belé, annak, ki még olyat soha sem látott. Ezen mesterséges építményt nem szemlélheti az ember anélkül, hogy azon előhaladást ne csudálja, mellyet az emberi nemzet a’ mesterségek’, mívészetek, ’s tudományok’ minden ágaiban

teve. Egy hajó ezer meg ezer találmány’ ’s felfedezés’ összesítése. Mily nyomoruknak látszanak a’ mellett a’ régi legmíveltebb népek’ minden hajómívei is. A’ legkisebb vitorlás-hajó készítése nagyobb ismeretséget kíván a’ mívészettel, tudományokkal ’s természeti törvényekkel, mint az egyiptomiak’, görögök, és rómaiak minden mesterséges míveik felállítása…

Az ábrán, az 1. szám a’ kétszersült’ kamarája, gyakran a’ főzelék’ egy részét foglalja magába; alatta van az első lőpor kamara, mellyben a’ töltések felhalmozvák; ez mindenfelől téglafallal választatik az építmény többi részétől; a’ bemenetelnél egy kis szugba helyezett lámpa által vilogosíttatik meg. A puskaporos szoba a’ 7. szám megett látszik. A 2. szám előtt a’ pincze kamara ötlik fel ’s benne a’ rendbe rakott csobolyók, ide gyakran lisztes zsákok is tétetnek. A’ nagy árbócz töve körül a’ szivattyú-kamara van, mintegy deszkarekesz, hogy a’ szivattyúkat minden sérelemtől megoltalmazza. A’ szivattyúk csövei egészen fenekéig nyúlnak ezen szugolynak a’ viz felszívása végett, melly a hajó’ minden részeiből oda vonul. 3. számnál van a’ horgony kötelet magában tartó kút…

A fedelen elől, a’ hátulsó árbocz megett, a’ parancsnok’ lakása és a’ tanács szobája található, mellyek felett a’ legfelsőbb emelet van, lakjokul az evező legényeknek. A’ legfelső emelettől fogva a’ hajó’ tatjáig fedezetlen a’ tető. Ottan a’ nagy és előárbocz közt két kis vas szár vétetik észre, azon kötelek

tekertetnek rájok, mellyek egyenesen az árboczokról nyúlnak le. Egy kissé hátrább a’ kemencze’ kéményétől áll a’ harang, mellyel az evező legények jelentik az órát...

1834. 10. Rabhajó…Képünkön látható egy rabhajónak hosszában, keresztben ’s általában menő minden osztálya, ’s látszanak rajta a’ szerencsétlenek szorosan egymás mellé rakatva. A’ Brooks, egy 320 tonnás hajó, mellyről ezen kép levétetett, száz lábnyi hosszú volt, ’s fedélgerendájánál 25 láb széles. Volt benne 321 férjfi, 127 nő , 90 fiú ’s 41 leány, öszvesen 609 rab, és 45 matróz. Egy másik, 335 tonnás hajó, a Freyson 700 rabot halmozott öszve, noha csak 530-ra készíttetett volt. Egy 520 tonnás hajónak csak 350 személyt engedett az angol parlament hozni. Ezen előre történt kiszámolás szerint egy férfi rabnak 6 láb hosszú, 1 láb ’s 4 hüvelyk széles hézag jutott, asszonynak, fiúnak, lánynak idomzat szerint kevesebb; ’s ily módon annyira megtöltetett a’ hajó, hogy igen összeszorulva alig fekhettek egymás mellett hátaikon a rabok…Fekhelyül száraz deszkák szolgálnak e’ nyomorult embereknek. Táplálékuk valami pép, haliból és rizsből, mellyhez néha kukoricza is vegyíttetik; ehhez járul gyakran egy pálmaolajból, vízből és borsból készített étel; sőt húsleves is. Italul minden rab egy messzely vizet kap naponként…

Rabhajó. 1834.

1834. 14. Gőzladik. Az Éjszak-amerika, ugyanazon gőzladik, melly legjobbnak tartatott mindazok közt, mellyek hajdan az egyesült szabad statusokban csináltattak, 162 láb hosszú /hosszabb, mint az előbbi, 100 lábnyi hajó. G./, 51 L

széles, és 3 láb vízmélységű, a’ kerekeknek 18 1áb. átmérőjük és 12 1áb. szélességűk van. Két gőzmüalkat-tal van ellátva, ’s két hengerrel, melly 3 1áb. átmérőjű. A’ két üst a’ kerekek’ elébe van csinálva, az erőmű többi része ezeknek háta megé. Az üst alatt fa égettetik, és óránként több elhasználtatik két ölnél; igy 25 öl kell a’ New-Yorktól Albanyig utazásra, mellyet ezen ladik 12 óra alatt szokott végezni. A’ gőzhajózás sokkal előbb divatozott az egyesült statusokban, mintsem Európában gondolkoztak volna a’ Fulton’ példájának követéséről….Hihetetlen gyorsasággal terjedt el a’ gőzhajózás az egész polgárisodott világban. Van már gőzhajó Konstantinápolyban, Alexandriában,

Indiában, Muszka-, Német- és Magyarországban ’s egyebütt. Nálunk már ötödik esztendeje, hogy az első gözladik, az I. Ferenc, minden akadályok’ ellenére több próbák után megindult a’ Dunán, és azóta nagy haszonnal folytatja pályáját, utána kettő indult e l , ’s most újra három készittetik. A tiszamellékiek is minél

előbb birhatnának e’ felséges találmánnyal! A’ gőzladik teknőjének’ alkatja nagyon hasonlít a’ közönséges hajóéhoz, de belső elrendezése igen különbözik

amazétól. Legjelesebb különbséget az árboczfákat pótló erőmivek tesznek. Az erőmű felett alkalmazott kéménynek lehetőleg alacsonynak kell lennie; mert az általa szünetlenül kiállandó lóbázás, sokat tesz a’ ladik’ ingatására. A’ ladikon

kívüli tengelyek’ végén lévő kerekek lapáttal ellátvák, mellyek az evezőket pótolják ki, hogy a’ hajót mozgásba hozzák, ’s rendesen, 8 —10 alkalmaztatik minden kerekre. A’ gőzladik’ gyorsasága a’ rugalom’ erejétől függ , melly a’ kerekekkel a’ szivattyúrúd által közöltetik. Ez a’ rugalom annál erősebb, minél több gőz nyomul a’ hengerbe, mellyben a’ szivattyúrúd mozog, ’s minél több az égőszer és gőz, annál nagyobb a’ rugalom’ ereje. De mind a’ gőzladik’ biztossága, mind az égőszer’kímélése’ tekintetéből tanácsos, hogy a' ladik soha se hajtassék a’ leglehetőbb gyorsasággal, hanem meg kell elégedni, ha csendes

vizen 5 — 6 órányi utat tesz egy óra alatt.

Sokféle - A Google Könyvek, 1832

Gőzladik vasból. A' kelet-indiai társaság számára most készíttetett az első gőzladik vertt vasból, melly arra fodittatik, hogy a' Ganges vizén vontassa felfelé a terhes hajókat. Hossza 125 lábnyi…A teknőt 30 ezer vasszeg fogja egybe. Vasladikra azért volt szükség, mert a fát a vízi bogarak furdalják.

1834. 16. Zó1yom. A’ magyar bányavárosok közötti utazás nemcsak igen tanulságos, hanem felettébb kellemes is; mindenütt érdekes tárgyak és látványok ragadván a' figyelmet magokra. Ezen tárgyak közül csak a’ régi Zólyom várat emeljük most ki, melly a' történetben oly fontos nevet nyert. Bucsán túl egy postafogatnyival felérvén a’ felséges csinált útra, melly itt magasra emelkedik,

kellemes meglepetéssel szemléli az utas a’ Garam folyamtól keresztül hasított hosszú völgyet, mellynek túlsó végén Besztercze Bánya tornyai, elülső végén pedig Ó-Zólyoméi nyúlnak fel a’ régi várral együtt. Két hatalmas ócska torony közt egy keskeny szekérút vezet fel a’ halomra nehéz vonóhídig, mellynek végén az egyetlen bejárást engedő komor boltozatu kapu áll. Ezen oldalról összefüggésben volt valaha a’ várossal az épületet tartó szikla, mellyre miképen lehetett várat építeni, nem foghatja meg e’ karerőtlen generationk. Régi fegyverek és harczi készületek békésén hevernek a’ kormos falakon a’ mostani

nehány hajdúkból álló őrizet’ fegyverei mellett, kik, ha nem épen katonai foglalatosságban vannak, gazdaságra fordittatnak. Örvend az ember a’ jelenkor’ szelidségének…

/A Vasárnapi Újság 1857. 16. számában, szintén közölte a zólyomi vár képét. G./

Midőn Bercsényi dolgai hanyatlani kezdének, ’s Kassáig mindent vissza kellett adogatnia, mind a’ várost, mind a’ várat felégetteté. Végre kiterjesztvén szárnyait az áldott béke a’ sokáig ostoroztatott hazán, a’ vár uj életre ébredt hamvaiból, s 1804-ig háborítatlanul lakoztak benne az Eszterházy grófok, de akkor terjedelmes erdei szükségeseknek találtatván a’ bányászathoz, a' kamara más jószágokkal cserélte fel ’s most az tartja birtokában.

*

Fillértár. Kiadta és nyomtatta ifj. Schmid Antal. Első évi folyamat, 1-51. szám (1834. márc. 1-1835. febr. 14.) Pozsonyban, 1834-35. ifj. Schmid Antal. 2 sztl. lev. 408 p. 80 t. (fametszet és litográfia), 2 sztl. lev.

A metszeteken szerepel többek között a Pesti Színház, a koronázási jelvények, Fiume, Zólyom vára, Visegrád, a Lánc-híd, Selmecbánya, a váci székesegyház. Korabeli, sérült egészvászon kötésben.

kikiáltási ár:	18 000 HUF
leütési ár:	44 000 HUF
aukció időpontja:	2008.

* * *

1834. 18. Örökmozgony. ( perpetuum mobile.)….Mire való az, oly erőmivet

készíteni, melly, ha egyszer mozgásba hozatik, mig csak el nem kopik, szakadatlanul mozogjon? Nincs könnyebb, mint ilyen erőmivet készíteni. Pestnél a’ Kelen-heggyel általellenben több van húsznál a’ Dunán ilyen; nem különben ó Budánál a’ sz. Margit szigetével általellenben. Ezek vízimalmok, mellyek horgonyokon állvan ott, mig csak el nem kopnak és a’ Duna folyik, akármily egyszerű épitményüek legyenek is, szünetlenül mozognak. De talán azt

fogja valaki ez ellen mondani, hogy az ilyen erőmű még nem az igazi; annak ugy kell alkottatva lennie, hogy ha egyszer mozgásba hozatik, minden külső erő nélkül, a’ meddig csak tart, mozogjon. De kevés mechanikai isméret kell annak átlátásához, hogy olyan erőmivet előállítani teljes lehetetlen. — Olyan erőmivnek, melly magától örökké mozogjon, előállani is magától kell. Semmi erőmiv nem csináltatható a’ nélkül, hogy benne súrlódás ne legyen, melly, ha még oly csekély is, idővel minden esetre elrontja az erőt, mellyel az erőmiv mozgásban tartatik. De egy erőmivnek, akármelly czélra legyen is szánva, nem csak magát kell mozgásban tartania, hanem erőt is kell közlenie, ’s annál inkább szüksége van külső ösztönre. Ha az ember oly erőmivet tudna csinálni, melly a’ mozgató erőt magától állitná elő, akkor teremtőnek kellene lennie.

1835. 6. Önmozgonyok. Mind azoknak, kiket az emberi talalos esz munkai orvendeztetnek, kedves jelenet Tschuggmall onmozgonyai. A’ koz tetszes, a’ csudalat es feletebb kedvező hir, melly ezen miveszt Nemet- es Olaszorszagban mindenutt megelőző, Becsben is igazoltatott, hol 1830 megjelenven, szerencses vala a’ cs. k. udvar előtt bamulatos alakjait mutathatni. A’ láthely, mellyen alkotott emberei mutatkoznak, egy kisded szinpad. A’jatszo szemelyek a kovetkezendők: egy 20 huvelyk magassagu kotelen tanczolo, egy masik 19 huvelyk magassagú, mindenik eresztett kotelen ugrál; egy harmadik 18 huvelyk magassagu, kifeszitett kotelen tanczol, egy bajazzo, egy szerecsen es egy szolgalegeny. Ezen automatok vagy önmozgonyok fabol, bőrből es erczből vannak osszealkotva, de azon erő, melly az alkotmanyokat termeszetes mozgasba hozza, a’ test’ belsejeben munkálodik, még a dologhoz ertőnek

is nehezen magyarazhato modon…

1834. 27...A gőz-kocsinak természete csak vasúthoz mutatkozik rokonnak, mert kőutakon járása sok nehézséggel köttetik össze. A műszer magában is oly nehéz lévén, hogy kár nélkül alig ereszthetik közönséges útra, annyival kevésbé nagy terhekkel; több egymás után ragasztott szekérre rakni pedig a terhet, azért is bajos vala, mert a következő szekerek nem mennek ugyanazon nyomon, mint ez a vasúton történni szokott. A csinált kerékvágás miatt, annál kevésbé volna használható kanyarodó úton. Azon kívül azt is tekintetbe kell venni, hogy a lovak megijednének a találkozó gőz-kocsitól, és számtalan szerencsétlenséget okoznának...Liverpool és Manchester közt...útközben mindenütt találtatnak felvigyázó s dolgos emberek, kik az útra ügyelnek ’s azt jobbíthatják. Az utat ékes karzatok védelmezik barmok és rossz emberek ellen…

1834. 29. A’ sveiczi sajt’ készítése.

Egy havasi pásztorkunyhóban mindennap egy vagy két, 40 — 60 font nehézségű, sajt készítetik. Ehez a’ tej egy nagy üstben langymel éggé tétetik, először a’ gyenge tűzön, ’s az ugynevezett tejoltó beleöntetik, hogy megaludjék. Ezen oltószer borjú gyomorból áll, mellyből

egy rész használat előtt darab ideig meleg savóban tartatik vászonykendőbe kötve, ’s a’ savó azután beöntetik a’ tejbe, és ez okozza a’ megalvást. Ezután egy lyukacsos kanállal leszedetik a’ felső tisztátalan tajték, melly sertés

hizlalásra fordítatik. Most a’ havasi pásztor vagy nő, egy lesikárlott fenyőággal, mellynek oldalhajtásai egy ujjnyi hosszúságra hagyatnak meg, mindaddig kavarja a’ megaludt tejet, míg minden darabossága elvesz. Az üst ekkor

nagyobb tűzre tétetik, de benne a’ tejnek soha sem szabad melegebbé lennie, mint olyanná hogy a’ havasi eltarthassa benne karját, mellyel az egész tömeget olykor olykor felkavarja. A’ fenékre ülepedő sajtrészeket lapta forma golyóvá

igyekezik alól kezével egyesíteni, ’s ezt oly ügyesen teszi, hogy legkevesebb részecske sem marad a’ tejben. Ezen egészen lágy és nyúlós sajt-gyurvány egy vászony kendővel kihúzatik, deszkára tétetik, és a’ sajtmintába nyomatik. Ez a’ minta vékony, igen szivos juharfából való ráma, ’s olyan nagyságú, milyenné

a’ sajt tétetendő. Egy sinórral összébb is szorítathatik, ha kisebb sajt készítetik; felül rá egy más deszka tétetik, ’s ez rá rakott kövekkel lenyomatik, ez által minden savó kiszoríttatik a’ sajtból, ’s nagyobb tömöttséget is kap.

így marad más napig ezen egyszerű sajtóban, honnan aztán kivétetvén megsózatik, és a’ tárolóba vitetik. A’ sózás még sokáig folytatatik

azután, ’s első héten mindennap történik, később harmad naponként, végre csak

egyszer egy héten. A’ só, melly mind két oldalt bedörzsöltetik a’ kézzel, apródonként beevődik a’ sajtba, ’s az által ez nem csak jobb izt kap, hanem tartósabbá is leszen. A’ fennmaradt savóbul zsendicze készül, mellynek

túrójából ismét sajt lesz, de fejér és mindig lágy, ahonnan nem is tart oly sokáig. Az alpesi tej’ jóságáról alig van a’ síkságon lakóknak megfogásuk is, mert hogy a’ tejfelbe a’ kanál le nem megy, ha pedig beleszuratik, egyenesen megáll, szorul szóra igaz. Egy alpesi tehén, még az alpesen jár, 18 — 20 hét alatt

mintegy két mázsa sajtot ad.

1834. 36. Gázvilágítás. Kőszenes hydrogenium’ vagy kőszéngáz’ nyerése

végett, hogy az világositásra fordítassék, nagy vas hengerekbe, mellyek lombikoknak neveztetnek, tétetik a’ kőszén, ’s a’ kifejtődzött

légszesz vascsapokon által egy vagy több edények’ nyilásába eresztetik, mellyek azt magokba gyűjtik és megtisztítják. Ha a’ lombikok kőszénnel,

megtöltvék, levegő hathatatlanokká tétetvék és tűz rakatott alájok, ez a’ gázos productumot vizes lugsós nedvességgel, kátránnal ’s a’ t.

kihajtja. A’ csepegő nedv külön edénybe szedetik, a’ légszesz (gáz) pedig csövek által a’ gázfogóba vezettetik, hol megmosatik ’s mind

addig hagyatik, mig használatra szükséges. A’ légszesz - tartóbul ismét más csövek nyúlnak ki, mellyek a’ légszeszt több ágakon szétvezetik

rendeltetése’ helyére, a’ világosításra. A’ csöveknek végei apró nyílásokkal ellátvák, ’s az ezekből kifolyó égő gáz nyugodtan és tisztán világít, mig csak egészen ki nem fogy. Minden a’ gáztartóbul kimenő cső ugy

van alkalmaztatva, hogy a’ gáz’ kifolyását kakasok által lehet kormányozni….

Gázvilágítási készület

A’ mi légszeszvilágitási készületünk, melly a’ képen elő van terjesztve, apró dolgok’ vagy környékek’ megvilágítására szolgál. Áll pedig

e’ következő nagyobb, íiggyelmet érdemlő részekkől.

Fig. 1. a’ lombik - kemencze, mellyben a’kőszén desíilláltátik. Epitve téglából vagyon, Fig. 2. a’ kátrántartó, melly a’ kátránt ’s a’ kőszénleeresztésnek más terményeit magába fogadja. Ez egy üreg, öntött vasból készült,

öntött vasfedővel bezárt henger. Egy kis nyílása

is vagyon a’ levegő’ kieresztésére, mikor a’ nedv belészivárog.

Fig. 3. a’ mészmüszer, melly a’ tisztátalan kőszéngázt megtisztítja, hogy használhatóvá legyen. Ez öntött vaslapokból vagyon összerakva.

Fig. 4. a’ gáztartó, vagy befogadó… Az ujabb kornak ezen szerencsés találmánya hazánkban is divatba jött már, és nem csak főbb városainknak, mint Pestnek, szép boltjai ’s jelesebb utezái ragyognak kellemes fényben

y hanem apróbb városainkban is örvendeztetöleg ötlik imitt amott fel nyájas világával.Nagyon ohajtatos, hogy minél előbb elterjedvén

’s közhasználatúvá lévén, a’ faggyú, olaj.

1834. 41…Mezei gazdaság és falusi oskola. …Minden falusi oskolaban tanitani kellene a’ kulonboző fold’ minemuseget, ’s mint

hat ezeknek egyvelitese a’ tenyeszetre. Az oskolamester mutatna meg' tanitvanyanak, mint kell a’ faval es kerttel banni. Tanitana meg azokat a’ barom- es mehtartas’ fő elveire, a’ tragya’ legczeliranyosb hasznalatara ’s a’ termesztmeny’ legsikeresb haszonvetelere. Minden oskolaban kellene lenni kulonbfele novenygabona-, föld- és kőgyűjtemenynek, ugy az ujabb megjobbitott mezei szerszamok’ mintajinak is. Az ekék’ mintajinak latasa altal, az egiptomiak legegyszerűbb es durvabb ekejetől a’ legujabb Grange ekéig, jobban megismernék a’gyerekek az emberi elme’ es talalmany’ előhaladasat,

mint a’ szaraz leczkek előadasabol, es jobban tudnak majd ezen műszert hasznalni. Legalabb minden esetre beoltatnek ezaltal a’ gyermek’ elmejebe a’ jobbitas’ es uj tapasztalas’ vagya…Egy oskolai konyv a’ mezei gazdasagrol fametszesekkel, melly olcso aron adatnek, sokat tehetne a’ nepoktatasra nezve ezen tekintetben.

1834. 43. Könnyű módja a’ levélmásolásnak.

Kinek sok levelet kell irnia, mint kereskedőnek, és kinek szükséges mindenkor tudnia, mit irt, érti, mily hasznos levelének másolatját

birni, a’ nélkül hogy azt újra le kellene irnia. Azért nyertek az angol masolo-sajtok más országokban is nagy kelendőséget. Az ujabb időkben oly hordozható sajtók találtattak fel, mellyek kevésbe kerülnek, de nélkülezhehetők

is, csak az ember e’ következő módon tegyen. A’ jó, igen fekete de nem sűrű tintába, mellyel irni akar, annyi sárga vagy fejér

ezukrot tegyen , hogy hogy az irás fényes , de ne igen ragadós legyen , ’s oly papiroson Írjon , melly legkevésbé sem iszik, sem által

nem látszik. Tartson az ember készen egy könyvet, nyolcz vagy tiz enyvetlen nyomtató papiroslapból készültet, leginkább negyedrétben

; a’ másoláshoz ekkor még csak selyem papiros kivántatik, melly vékony és enyvetlen, mint a’ könyvekbeli rézmetszéseken gyakran találtatik

, csakhogy lyukak ne legyenek rajta…

A másoláshoz oly nagyságú selyempapiros vágatik, mint a’ másolandó

levél, kinyitattatik a’ könyv, rátétetik a’ selyempapiros

lap és finom tiszta spongyiával, melly tiszta vizbe mártatott, egészen megncdvesítetik gyorsan és vigyázva. Azután bezáratik

a’ könyv és lágyan megnyomatik. Elvesztvén igy a' selyempapiros felesleges nedvességét, kivétetik a’ könyvből, ’s a’ most irott levelre

egyenesen ráalkalmaztatik minden húzogatás és izgatás nélkül, melly levelet porral koránt sem kell behinteni; alája pedig valami hat iv sima

papiros tétetik, és ha a’ selyempapiros rajta

van, egy más iv irópapiros fektetik rája…

1834. 44. Tömlöczök. A tömlöczök alkalmasint oly régiek, mint

a’ világ’ elrendelt statusi. De a’ rabokról gondoskodás csak későbbi időkben keletkezetnek látszik. Sem a’görögöknél, sem a’ rómaiaknál, sőt'

még a’ zsidóknál sincsenek annak nyomai, hacsak a’ panatheáknál, áldozatoknál, husvét, pünkösd és sátoros ünnepeknél egyes foglyok' szabadon

bocsátását ide nem akarja az ember számlálni. Csak a’ kereszténységgel támadt, alapítójának szelleme szerint, a’ foglyokról gondoskodás…

A raboknak elválasztására és munkálódtatására alapolt megjobbítás,

midőn Európában meg kezdett ismertetni, már akadozott, a’ gonosztévők’ szaporodása által, melly az eddigi üregekben elválasztást

lehetetlenné tette, a’ szerfelette gyakori megkegyelmezés és más lassanként beszivárgott visszaélések miatt, ’s lassan lassan egészen visszafelé

haladt, ez előtt 10 évig, a’ mikor részint a’ derék

quaecker Vaux Rribert-nek, részint a’ nagy törvénytudónak

Livingston Eduard-nak fáradozásaik által egy uj és foganatos időszaka kezdödék

Ejszakamerikában a’ tömlöczjobbításnak. így képződött egy amerikai tömlöczjobbító társaság Bostonban, egy ángol mintakép után alkotva; Livingston törvénykönyvet irt Louisianára, és más ide tartozó munkákra nézve, ’s két rendszere alkotódott a’ tömlöczépítésnek és fogolyfenyítéknek, mellynek széke a’ tömlöczjobbítás’régi

hazájában, Philadelphiában és Neu-Yorkban vala….A nemfoglalatoskodtatás által sok fogolynak is veszedelmes és őrjültségre vezető lehet némelly charakter és élénk természet mellett, azért a’ legújabb hírek szerint kezdenek is már

Pensylvaniában dolgoztatni a’ kamarákban….

1834. 45…/Tömlöcök, folytatás/ Genfben állított jobbito liaz altal ismeretessé lett terv kétség kivül egyesíti, semmi más módon el

nem crlieíö hat fö megkivántatóságát egy jó tömlöcznek.

Ezek: 1) A’ bűnösöknek őrizetbeli és

kártékonytalan tartásbeli biztossága vagy azokra

való gond.

2) Egészség, vagy a’ levegő újításra,

öltözésre, táplálásra, tisztasagra, mozgásra

, a’ mennyiben ez az egészség’ fenntartására

szükséges, és betegekre való gondoskodás.

3) Feltigyelés vagy ellátás, mellyet a’ több

oldalú közép épületben lakó elöljáró onnan mind

az egyenes sugárban kimenő fogolyosztályok’

épületein, mellyek közt és a’ közép épület közt

15 — 20 lábnyi távolság van , mind ezen sugárok

között classisonként elosztott sétáló udvarain

a’ raboknak szakadatlanul tesz.

4) Osztályozás, nem csak a’ nem szerint, hanem kor, előszörség

vagy a’ véteknek ismételése, annak neme

és végrehajtása szerint…

5) Dolog es foglaiatoskodtatas, a henyeségnek elkerülésére mint szinte a’ tartási

költség’ csekélyitésére, és a’ rabok’ képesítésére,

a' felesleges kereset által, melly a’ jobbulásban

előhalad ássál és a’ classisok’ lépcsőnkénti következésében

gyarapul, elbocsátatások’ idejére takarék

pénzt félre tenni.

6) Oktatás, még pedig

kétféleképen, mind vallásos erkölcsiséggel,

mint a’ jobbulás’ és menekedés’ fő alapjával az

Igazság’ kezébe esett vétkesre nézve, mind keresettel…

Ezen hat fő megkivántatóságon kivül, melylyek

a’ sugárterv’ követése szerint legkönnyebben éretnek el , Nagy-Britanniában a’ yorki, knutsfordi, glasgowi, carleslei, newcastlei,

huntingdoni, leicesteri, és most a’ westminsteri

és derbyi ’s több irlandi tömlöczökben, a’ szárazon

pedig eddig csak az egyetlen genfi jobbító

házban utánaztatott, még e’ következő feltételeket

kell szorosan szemügybe venni…

1834. 46….Ausztriában II József óta sok rend , foglalatoskodtatás , tisztaság és fenyíték hozatott be a’ tömlöczintézetekbe…Nálunk, mint elsőbb számainkban említők, több vármegyék szép példával mentek elő ezen tekintetben is — vajha minél előbb egészen czélirányos elintézésével dicsekedhetnénk minden tömlöczeinknek!

Kazinczy: Fogságom naplója. MUNKÁCS /1799/

Augusztus 25. éjféltájban felérénk a várba. Az országlás foglyainak külön épületjek van, három sor ablakkal. Mindenik sorban hét szoba…

A folyosón semmi strázsa. Gyomorszékeinket rabok üríték ki s ők fűtöttek. A mosdóvizet reggel, a fölöstökömet és az ebédet, vacsorát a profósz /felügyelő/ szolgálója hordta be. Attól az ajtón által veheténk híreket, s társainktól izeneteket…

A major felkísére szobámba, s nagyon szívemre kötötte, vígyáznék, hogy a falfestések kárt ne szenvedjenek, s követe, hogy nekem kedvezést nem fog nyujthatni. Öt esztendeje - mondám -, hogy szenvedek; tudom, hogy a kedvezés a felvigyázóra veszélyt von, s így örömöket nem kérek, hanem lopok; azt fogom itt is. Nézzen keresztül ujjain.

A falakon öt kép vala festve egy bankócsinálásért itt szenvedő fogoly által. Az vizet önte vaskemencéjére, s annak rozsdájával dolgozá e képeket. Ecsete a seprőből tört vessző vala…

Asztalomat a belső ajtó fiókjához vonám, s lesém, kimehetnék-e a valvulán, melyen a profósz italunkat szokta beadni, mikor az ajtót megnyitni restelkedék. A lyuk szűk volt, s magosan álla a küszöb felett. Ha rosszul esem ki rajta, nyakamat szeghetem, vagy karomat törhetem. De aki nem mer, nem nyer. Vállam ki nem fére a lyukon. Ingre vetkezém, s kifére. De el is akadék a csípőmön. Egyiket ott diagonális intézetben feljebb emelem, s fejjel esém ki a küszöbön, sérelem nélkül. Sorba járám társaimat, de némán és lábhegyen…

Kazinczy Ferenc művei, mek

1835. 1. HÁLÁS TISZTELET mindazon nemes lelkű ’s mívelt Hazafiaknak, kik a’ jelen folyóírast, mellynek czelja minden hasznos ismeretek’ terjesztése eddig is vala, jövendőre is leend, első évszaka alatt hathatos partfogasukkal tamogatták, s ez által folytatását lehetségesé tettek.

Pozsonyban februarius 10-kén 1835. Orosz Josef.

1835. jún. 13-án jelent meg az utolsó szám. G.

Alagut és vaspálya

1835. jan. 3 /45. és 46. szám/ Themse - Tunnel. Már 1802-ben azon meggyőződésre jött egy tőkepénzes társaság, hogy lehetséges lenne a’ Themse alatt egy boltozatos járást nyitni Rotherhite és Limehouse közt, ’s igy közel a’ Tunner mostani liniájához….

Tunnel

Ezen építménynek és kivitelének külső alakjára nézve állítják az olyan munkával ismeretesek, hogy leghelyesebb forma a’ négyszeg, és

azért ez választatik minden erős alaphoz…

Akármily szerencsétlen volt is a’ viznek kétszeri berohanása, annyit legalább megmutatott most a’ tapasztalás, hogy lehetséges, mit előbb a’ bányászok tagadtak, az általában porhanyós, éppen nem vizes aljban, vizvezető csatornát húzhatni akármily hosszaságra, és az oly tartós boltozat, mint a’ Tunnel, az ugy nevezett győzhetetlen akadályok ellen is kivihető….

Nehezen fog hasonlo Tunnel ezután kezdetni, hanem helyette az olcsobb függő hid fog valasztatni, hacsak kulonosen kedvező korulmenyek nem javallanak Tunnelt…

Vasárnapi Újság, 1870. 27. S. L.: Az uj Themse-alagut Londonban.

A Brunel által épitett alagutat Londonban a Thomse alatt sokáig páratlan építménynek tartották a maga nemében, és habár jelentősége a világváros forgalmát illetőleg távolról sem felelt is meg a roá forditott idő- és költségpazarlásnak…Tizennyolcz évi munkába került —s ezalatt

is a vállalat mindegyre veszélyeztetve volt a víz betörései által…

Az uj Themse-alagut Londonban: Az omnibusz belseje

Az egész egy vascsőből áll, melynek roppant nagy darabjait vaskapcsok

tartják össze. Talaján vasut van lerakva, melyen egy nyolcz kerekü vas omnibusz közlekedik, 12 személyre készitve. E kocsit egy hozzá erősitott

sodronykötél vonja, mely az alagut végein egy pár csigán fut keresztül, s ezekot ismét az ott felállított gőzgépek hozzák mozgásba…E gépek egyszersmind arra is szolgálnak, hogy a közlekedést az alagut végei és a föld szine között létesítsék. Ugyan az alagut mindkét végén e«y 60 láb magas nyilás vezet a föld felszínére és az részint kőfallal, részint egy vascsővel van kirakva. Ebbon egy föl- és lejáró kocsi mozog, melyben hat egyénre van hely…

Az egésznek a szerkezete körülbelől olyan forma, mint a budai gőzsiklóé…

Átmenetnél mindkétfelől egy kis házacska van épitve; itt jegyet vált az ember,

beül a leszállító kocsiba,leereszkedik s alájutva legelébb is egy kis váróterembe

lép, hol ülőhelyek is vannak s azután az omnibuszba ül, mely vendégeit az alagut másik végére szállitja, hol aztán ismét fölvonathatják magukat….

A Themze-alagút

Der Thames Tunnel ist ein Tunnel in London. Er unterquert die Themse und verbindet die Stadtteile Rotherhithe und Wapping miteinander. Der Tunnel ist etwa 10 Meter breit und 366 Meter lang. Er wurde 1843 fertiggestellt und war der weltweit erste Tunnel unter einem Fluss. Die verantwortlichen Ingenieure waren Marc Isambard Brunel…Wiki

Magyar Mérnök. 1897. 1. Szesztay László: Alagút a Themze alatt.

Magyar Mérnök, 1897. 1. Brunnel alagútjának kereszt-szelvénye

VÚ. 1854. 10. A Buda várhegyi alagut.

Az alábbi igen sikerült metszvény mutatja tisztelt olvasóinknak a nemzeti vállalkozási szellem két legnagyobbszerü emlékét, a lánczhidat és az alagutat.

Mindkét vállalat a feledhetlen gróf Széchenyi István eszméje volt, cz utóbbit akkor, midőn ama nagy férfiú a vállára nehezültteher alatt összeroskadt, Ürményi József, derék hazánkfia karolta újra fel, s a mit, melly tavaly nyáron kezdetett meg, egy év alatt befejeztetéséhez áll közel. E vállalat sikerét, és a kiviteléhez tartozó adatokat lapjaink legközelebbi számában fogjuk megismertetni.

A várhegyi alagút

VÚ. 1880. 40. A londoni omnibuszkocsis. Karczolat.

…Daczára a földalatti vaspályának, mi a legtávolabbi városrészeket a City-vel, a város szivével összeköti, az omnibusz-üzlet inkább emelkedett, mint csökkent. Az alagutak és a mélyen fekvő állomások légjárata nagyon hiányos s vannak pontok, hol a kőszénszag alig kiállható, innét van az omnibuszok előnye egyéb közlekedési eszközök felett. S a jobb ventiláczióra való tekintetből, gazdag s éltes urak is inkább omnibuszra ülnek s a friss levegő élvezhetéseért még a szél s egyéb időváltozás kellemetlenségeivel is megküzdenek. A londoni omnibuszok belseje minden egyéb, csak kényelmes nem. Az ember bennök egymás mellé szorul, az ülések közt levő tér keskeny s a publikum beszállásánál nincsenek tekintettel a nyugodt elhelyezkedésre, a kocsi megy mindjárt tovább…Az örökös le-s felugrálás, ajtónyitás, pénzszedés s a tovasiető kocsira való kapaszkodás a konduktort alárendelt személylyé, szolgává degradálja, mig a kocsis mint valami földfeletti lény székel olympusi nyugalmában s fönség érzete egész magatartásán visszasugárzik. A konduktor alacsony állását elárulja már maga igénytelen öltözete, alacsony kerek kalapja s mindig ugrásra kész helyzete.

VÚ 1881. 16. ALAGÚT A HUDSON FOLYÓ ALATT

…New-York városát és New-York államát egy széles folyó, a Hudson választja el Amerika többi tartományaitól. Ezen vasúti hidat építeni egyátalában nem lehet azon számos és nagy gőzhajó miatt, melyek itt naponként közlekednek. Eddigelé tehát a vasúti vonatok gőzkompok segélyével mentek át egyik partról a másikra, a mi nem kevés fennakadásra, zűrzavarra és késlekedésre szolgáltatott okot. Elhatározták tehát, hogy a vasúti vágányokat alagút segélyével vezetik át egyik partról a másikra, mely alagutat a folyó medre alatt fogják építeni. Miután pedig előleges számítás szerint is 300—400 vonat fog az alagúton naponként közlekedni, elhatározták, hogy az alagút kettős legyen, külön nyilassal a menő és külön nyílással a jövő vasutak számára…

Husdson alagút

A KIVÁJT AKNA BEBORITÁSA PLÉHHEL. ALAGUT-ÉPITÉS A HUDSON FOLYÓ ALATT.

A munka csak is oly módon lehetséges, hogy a mint egy kicsi rész ki van vájva, pléh-burkolattal látják el, hogy a tovább haladás lehetségessé váljék (mint ábránk mutatja), azután pedig betonnal építik ki az egészet…

1905. 12. A SIMPLON-ALAGÚT. Nevezetes időpontot jelez úgy a nemzetközi

forgalomra, mint a technika haladására nézve 1905 február 7-ike. E nap reggelén 7 óra 20 perczkor omlott ugyanis össze a munkások csákányai alatt az utolsó sziklafal, mely a hatalmas Simplon-alagút két egymáshoz szemben közeledő

részletét még elválasztotta, vagyis ekkor végződött be a hegység átfúrása, melynek belsejében immár 19 731 méter hosszúságú alagúton fognak a vonatok közlekedni, s mely teljes elkészültei.; 73 és fél millió frankba kerül. Ez a világ leghosszabb alagútja, mely mögött az eddigi legnagyobbak is messze elmaradnak. A Gotthard-alagút ugyanis csak 14 990, a Mont-Cenis — melynek építésénél Kossuth Ferencznek is kiváló szerepe volt — 13 600, az Arlberg pedig 10 250 méter hosszú…

Most még csak az egyik ág van egészen áttörve s egyelőre ezen közlekednek a vonatok oly formán, hogy középtájon kitérőt készítenek, hol a szemközt jövő vonatok kikerülhessék egymást. A másik ágat majd csak ezután törik át s hozzák

rendbe, midőn azután az egyik ágon csakis a jövő, a másikon pedig a menő vonatok fognak közlekedni. Az alagút fúrását hatalmas erejű víznyomású fúrógéppel végezték. Egy helyen három fúró dolgozott s egyszerre 10—14, körűlbelől két méter hosszúságú lyukat csináltak, melyeket 3—5 kilogramm dinamittal megtöltve felrobbantottak. Ilyen módon naponta 4—6 métert, de néha, — a hol a talaj puhább volt, — 7—8 métert is haladtak előre. Akadtak azonban olyan laza helyre is, a melyet a beomlás ellen erős vaskeretekkel s betonozással kellett biztosítani s itt csak négy hónapi munkával bírtak 40 méternyire haladni…

* * *

…Az alagút egy nagy csőből áll az, melyben egy kis kocsi, mintegy dugattyút képezve, a lég kiszívása vagy be-fuvása által villámsebesen tolatik előre vagy vissza. Ezt az ügyes és igen hasznos találmányt Uj-York városában egy idő óta átalánosan használatba vették, olyan formán, hogy a főbb. utczák alatt nyolcz láb széles és kőfallal kirakott alagutakat építettek, melyek az óriás nagyságú fuvócsöveket képezik. Az ilyen alagutakban a lerakott vassíneken apró hengerkarikák segélyével egy százlábnyi hosszú kocsi közlekedik, mely az alagút egész keresztmetszetét betölti. …

Rajzunk balfelől az uj légnyomatu vaspálya alagutjának végét mutatja egyik állomásánál, jobbra pedig a kocsi belsejének fölszerelését s az utasok tágas, kényelmes ülőhelyeit tünteti föl.

VÚ 1874. 19. Mozgó – támoszlópon haladó - vaspálya New-Yorkban

…A jelenleg használt kisebb közlekedési eszközök (omnibuszok, bérkocsik, lóvonatu vasutak), bármily tökéletesek is a régiekhez képest, nem tudják kielégíteni a népesebb városok nagyszerű forgalmának igényeit sem a gyorsaság, sem a teherszállítási képesség tekintetében…

E különös vasút az utcza egyik oldalán föl-, a másikon leszalad és a közönségnek szabadságában áll a keresztutczák nyilasánál alkalmazott állomásokon föl- vagy leszállni. Mint a képen látható, e futó vasút egyik oldala födetlen, ugy hogy itt a gyalogmenők akadálytalanul mozoghatnak, hogy ez által is, ha nagyon sietnének, lépteikkel a pálya gyorsaságát fokozhassák, a nélkül, hogy magukat túlságosan kifárasztanák, noha igy egy jó gyaloglónak négyszeres gyorsaságával juthatnak czéljokhoz. Az üzlet-követelte gyorsaság szempontját…

New-Yorkban tervezett mozgó vaspálya.

A pálya mozgása függőleges, és a képen látható támoszlopok belsejében alkalmazott kerékhengerek segélyével történik, mely utóbbiak egy, vagy a pálya hosszában bizonyos távolságokra fölállított több nagy gőzgép által hozatnak mozgásba, s fönt vízszintes dörzskorongok segélyével a pálya fenéklapjának közepén megerősített vágányra (sinre) hatnak. A pálya maga bizonyos távolságokban gördülő hengerekkel van ellátva, melyek két közönséges szilárd vaspályavágányon haladnak…A pálya óránként 12 angol mérföldnyi sebességgel halad, a menet alatt a föl- és leszállás lehetetlen volna. Hogy ez mégis lehetővé tétessék, azon az oldalon, a hol a föl- és leszállás történik, nyolcz-nyolcz személy számára készitett apró kocsik vannak alkalmazva, melyek négy független tengelyű kereken nyugosznak s egyik felől egy szilárdan álló vágányon, tul felől pedig egy oly vágányon futnak, mely a mozgó pályához van megerősítve. Ha már most az illetők föl vagy le akarnak szállani, az e czélból minden kocsinál alkalmazott és egyúttal a viteldijt is beszedő vezetnök (conducteur) megköti azt a két kereket, a melyek a szilárdan álló vágányon haladnak s ez által a kocsi rögtön megáll. Ha pedig ellenkezőleg a kocsit meg kell indítani, hogy az egész pálya mozgása szerint az is előre halad.

A VÚ 1908. 01. 13. oldalán PRÓBÁBA ÉPÍTETT MAGAS PÁLYÁJÚ VASÚTAT MUTAT BE, BERLINBEN. Ma is működő városi magasvasút található a párizsi metró-hálózatban. G.

Nemzeti Társalkodó. 1834. I. 383…Londonban a levegőben építendő új vasutat terveznek…A vasút kerékvágásai és pántszélei, oszlopokon és bolthajtásokon nyugodnak, az utcák, melyek felett a vasút keresztül fog vitetni, egészen szabadon maradnak…/Bővebben lásd az előző fejezetben. G./

Vasárnapi Újság. 1886. 41. ÚJ SZERKEZETÜ VASÚTVONALAK. A nagyvárosi használatra szánt, u. n. emelt vasút most bemutatott módjának föltalálását a technikusok igen jelentékeny haladásnak tartják s azért annak szép jövőt jósolnak…

A 657. oldalon, rajzon látható a bostoni emelt vasút A kocsik henger alakúak. A mozdony kéménye füstölög. G.

A vonat sinei 7 méter magas, szekrény alakú egyes oszlopokon nyugosznak. A talajon, megerősítve két sinvas van egy-egy sínpárral; az alsó páron nyugszik a valódi teher, mig a felső pár a vagon esetleges ingadozását akadályozza és egyensúlyát tartja fenn…A kocsik áttétele egyik sinröl a másikra az oszlopokon megerősített forgó segítségével történik. A nyilt teherkocsi vízszintes négyszögű kovácsolt vaskeretből áll, öntött vaspántokkal s alsó részén csavaros keréktartókkal, melyekbe a mozgató kerék rövid tengelye van megerősítve. Minden kocsinak négy kereke van. A tehertartó kerekek között minden oldalt felül van még egy vízszintes kerék, melynek tengelye hasonlóképp a kerethez van erősítve. Ezek a kerekek, melyek a felső sinküszöbre gyakorolnak nyomást, a sínekkel ruganyos összeköttetésben állanak s arra szolgálnak, hogy fordulásoknál és kitéréseknél a kocsi oldalra hajlását meggátolják. A lokomotív, mely szerkocsival van összekötve, egy kocsira helyezett két álló gőzgépből áll, melyek mindegyike a mozgató kerekekkel áll összeköttetésben. A gőzkazán, mely a rendes mozdonykazánoktól nem különbözik s a mely alatt vannak a gőzfejtő hengerek, a hajókazánokhoz hasonlóan hátranyilik azért, hogy meredek fel- vagy lefelé utazásnál a tűz ne érintse a vízzel nem borított részeket.

* * *

Fillértár. 1835. 50. (Február’ 7-kén 1835.) Göthe Károly Farkas /1749 – 1832/.

A' német literaturának ezen nagy hőse 1832. mart. 22. halt meg 82 esztendős és 7 hónapos korában. Szelíd halála épen oly boldognak mondathatik mint a’ szerfelett kedvező körülmények közt lefolyt élete volt. Midőn Schiller

meghalt, egész Németországban szenvedelmes vala a' fájdalom, mert munkásságának legszebb korában múlván ki, egy reménye enyészett el

benne a’ német hazának, de Göthe mindent megadott korának, amit megadhatott, ’s halála akkor érte el, midőn a’ természet’ utján rendesen leélt…

Göthének viszonya ’s összeköttetése a költői munkái által is oly nagy, milyennel kevés iró dicsekedhetett. Angol, Franczia és Olaszországban mind inkább kiterjedtek mivei szerencsés fordításokban, ’s úgy látszik a’ költészetnek

ezen hőse lassanként általmegy az európai világliteraturába, mit ő maga is sejtett….Fiatalabb esztendejiben igen szép ember vala, magas, nyúlánk termettel. Felséges barna szemei, magas boltos homloka, szép ’s nemes

alakú orra tiszteletet gerjesztő benyomást kölcsönöztek vonásinak. Valamint élétét és munkáit mivészi nyugalom ’s harmónia bélyegzi, ugy nyugalommal teljes volt elköltözése is a' földi pályáról, ’s azt lehet mondani, csendesen által—

szunnyadóit az öröklétbe. Halálos harcza egyetlen egy erősebb sóhajtás vala.

Halálát egész Németország gyászolta, ’s az egész tudományos világ siratta.. Temetési pompája valóban fejedelmi volt, s a’ weimári herczegi

sírboltba tétetett le, Schiller és August Károly herczeg’ koporsója közé….

Johann Wolfgang von Goethe (Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő.

1835. 2. Az angol gyárnok-munkások .

Londoni Spitalfield nevű reszenek lakosai, apro, szaraz, vekony emberek, nyavalygo alakok, rongyai fedeztetve. A’ szerfeletti munka es

nyomor olyanna teszi a’ husz esztendős fiatal embert

, mintha negyven esztendős volna. Ritkan

talalhatni oreget, kinek elgorbult vagy benult tagja

ne lenne; csak pupos, alacsony vallu, gorbe labu,

hosszu kezű, ’s melyrecsuggedt fejű embereket

lathatni ott, minthogy az erőltetett dolgozas’ kovetkezeseben

ezen forrna jok maradt. Ezen szerencsetlenek

selyemszovő szekeikhez valanak lanczolva, azon igazi kinzo eszkozokhoz, mellyek alig adnak nekik kenyeret, ’s ifjusaguktol fogva

elektelenitik őket. Az egyenes hatgerincz valoban

fel csuda ezeknel, ’s az ot labnyi ember mar

igen nagynak tartatik. ’S vajon micsoda jutalma

van munkajoknak ’s elnyomontatasuknak ?...

Ez kovetkezese a’ tulsagos gyárlás-dühnek,

melly mindig olcsobban es olcsobban akar producalni,

milliok’ nyomorusaganak eszkozlesevel.

Minden munkasnak van joga annyit kivanni munkajaert

, hogy allapotjahoz es kerulhetetlen szuksegeihez

kepest megjutalmaztassek, ha szorgalmatos es dolgat hiven elvegzi. De mily nagy igazsagtalansag es embertelenseg annak, ki szamomra

dolgozik, eleg taplalatot nem adni, a’ szukseges

ruhazatot tőle elvonni, hogy testet illőieg ne fedezhesse

es egeszseges hajlekban ne lakjek?...A gyárnok-munkás nem fogja-e

magat szerencsesnek tartani, hogy oly orszagban el, mellyben a’ nyomor szolgal alapjaul a’ fenynek, ’s ezt előbb utobb is semmive teszi.

1835. 11. A’ maramorosi sobanyak. Erdely es Magyarorszag kimerithetetlen gazdag a’ soban, melly mind főzessel mind asassal nyeretik. A’ főzes ugyan csak Sovaron tortenik…A’ főbánya Rónaszéken van , melly hajdan

a’ huszti varhoz tartozott…

Máramarosi sóbánya

Kepunk a’ sobanya’ belsejet ’s a’ dolgozo munkasokat terjeszti elő. Ezen foldalatti vilag, midőn kivilagosittatik, tündérpalotához hasonlit, ’s a’ kulonbfele iranyu uregek es folyosok igazi tomkeleg a’ jaratlan idegenre nezve, ugy hogy

nehezen kerulhetne ismet felvezető nelkul. Meg a’ banyaszhivatalosok is, kik eleteknek felet a’ foldalatti hajlekban toltek el, alig talalhatnak ki, ha lampajok elaludt, ’s a’ kivezető jegyeket nem lathatjak. Nemellyek 15 oraig is tapogatoztak mar ugy a’ setetben , mig egő szovetnekkel felkerestettek vagy magok kijutottak. A’ banyaszok’ kunyhoi, kik csaladjaikkal egyutt a’ fold ala koltozenek, egyenkent otlenek fel itt ott, es keves kozosulesok leven

a’ foldon lakokkal, minden keresetoket itt lelik….

Magyar Mérnök és Építészet, 1870-

Vasárnapi Újság. 1891. 13. A magyar mérnök- és építész-egylet 1891. márcz. 22-ki közgyűlésén, Tolnay Lajos elnök melegen emlékezett meg Ybl Miklós alelnök elhunytáról. A jelentés szerint, melyet Ney Béla titkár olvasott fel, a tagok száma 1654…

1875. 1. A Svábhegyi vasút…A pálya nyomvonalát illetően az volt a cél, hogy az, az épülőben lévő Margit-híddal összekötetésbe fog hozatni…A mozdonyok külsőleg nem igen különböznek a szerkocsis mozdonyoktól. A gőzerő átvitele fogaskerekek által történik, mely legutolsója a fogasrúdba kapaszkodik, ez hajtókerék gyanánt tekintendő…A mozdonyok a svejci Winterhurban készülnek…A fogaskerekűt 1874. jún. 25-én adták át.

VÚ. 1896. 47. Dr. Jókai Mór.: A SVÁBHEGY, ÉS A KÁBELVASÚT.

Mikor a Svábhegyen épült fogaskerekű vasút a közforgalomnak átadatott, a megnyitó ünnepélyes lakomán a vállalat derék igazgatója egjs felköszöntőt mondott, melyben kiemelte, hogy ennek a vasútnak az eszméjét ő (a Bigi vasút létrehozója) nekem valamelyik regényemből vette, melyben én a jövendő titkaiba pillantva, a többek közt azt is leírom, hogy a Svábhegyre vasút fog felkanyarogni. (Mikor ezt írtam, akkor a legúriasabb közlekedési eszköz volt a kétszamaras leptika a Svábhegyen.) Es így a budapesti közönség nekem köszönheti, hogy most fogaskerekű vasúton járhat fel a Svábhegyre.

Hátha még egy köszönetet csikarhatnék ki a hálás utókortul, a kábelvasút megjövendölésével?

Ez ugyan egy kis háládatlanságnak látszik részemről, az irántam oly tettleges elismerést tanúsító fogaskerekű irányában, hogy egy ránézve konkurrens vállalatnak csinálok reklámot; de majd mindjárt kimagyarázom én, hogy semmi álnokságot sem követek el a fogaskerekű irányában, különösen most, a midőn az villamossá készül átalakulni.

Mint mindennek a világon, úgy a Svábhegynek is két oldala van : az egyik az éjszaknyugati, a másik a délkeleti.

Az éjszaknyugatin vonul végig a fogaskerekű….

Arrul van szó, hogy mi legyen a Svábhegy délkeleti oldalával.

Ez volt a hajdani budai bortermő vidék. Most már kopár sivatag az egész, az Orbán-hegytől kezdve egész a Sashegyig. Egynehány tormába esett gazda szőlőskertjén kívül nincs ott már szőlő : nem is lesz soha többet…

És hogy mindebből valóság legyen, nem kell hozzá egyéb, mint egy olcsó, biztos és télennyáron használható közlekedési eszköz.

Hát ez volna az általam fennirt kábelvasút.

Ez egy olyan vasút, melyet egy szüntelen körben futó, gép által hajtott drótkötél tart örök mozgásban, ebbe a kötélbe kapaszkodnak meg

a harapófogóikkal az egyesben futó waggonok; ha a fogó szétnyílik, a kocsi egyszerre megáll, a kötél tovább szalad. Ennél nem fordulhat elő vasúti szerencsétlenség: ez nem gyulladhat ki, ez nem ugorhat ki a sínekből, ez még el sem gázolhat senkit; mert ugyanaz a fogó, mely a kötelet harapva, a kocsit futásba hozza, azzal a nyomással, melylyel a kötelet elereszti, a sinfalakhoz tapadva, a kocsit még hegynek alá futtában is rögtön megállítja.

És aztán minő időnyerés! Az ember az Eskütérről tizenkilencz perez alatt fenn van a svábhegyi templomtéren.

És minő pénzkimélés! Az egész svábhegyi ekszpediczió nem kerül többe, mint egy omnibuszjárás Pesten. Így aztán otthonául vehetné az áldott levegőjű Svábhegyet a két legszegényebb osztálya is a fővárosi társadalomnak: a hivatalnok és a kézimunkás.

Ebbül a szempontbul üdvözlöm én a most tervezett budai kábelvasútat, mely a pesti partot, a Gellérthegyet, a Eáczvárost összekötné a budai hegyek délkeleti oldalával. Más oldalon ezt nem is lehetne létesíteni, annál az egyszerű oknál fogva, hogy ezen az oldalon van a svábhegyi vízvezeték főcsatornája, mely szintén egyik életföltétele a keletkező házcsoportoknak.

Óhajtom, hogy mindez minél előbb megvalósuljon.

*

Nem tartom fölöslegesnek—a mai korrupczió-bűzzel megillatosított légkörben — részemről kijelenteni, hogy nekem ebben az egész vállalatban semmi érdekem: részvényese nem vagyok, eladó telkem nincsen, házat nem építek a kábelvasút közelében, még csak közel sem fog a házamhozjárni, hogy egy esetleges szabadjegygyei való lekenyereztetés kilátása kecsegtessen. Egyedül a főváros közönségének a háláját óhajtom kiérdemelni, régen. Azt pedig már megkaptam.

A VÚ 47. SZÁM. 1896. 43. ÉVFOLYAM, 784 – 765. oldalain, a kábelvasúról közölt képek a h 12 – 17. fejezetben láthatók. G.

Magyar Mérnök. 1895. 1. W:…A budapesti földalatti vasút építésénél nagymértékben használják a villmos munka-átvitelt. Villamos árammal hajtott gépek: centrifugál-szivattyú, betonkeverő, kotrógép. Villamos ívhegesztést is használnak. Az áramot a városi vasút központi telepe szolgáltatja. Tervezik az elektromotor használatát a föld kiemelésére szolgáló gépeknél.

Az egyik rajzon, a földalatti villamos vasút hosszanti szelvénye látható, faburkolattal. G.

1870. 6. 366. A huzany-kötél

…Alkalmazása a legnagyobb kiterjedést nyert a bányaüzletben. Zwickauban 4 hüvelyk átmérőjű huzany-kötél 1000 m mély bányatorokban, hajózásnál, mint révkötél, erős emelkedésű hegyi vaspályáknál, legutóbb vontató gőzösök összekapcsolásánál használtatik…A csiga átmérője legalább 150-szer haladja meg a kötél vastagságát…a csiga rovatékának kibélelése felesleges…

1870. 6. 375. Györkös Ferenc, zürichi műegyetemi hallgató: Gőzfűtés a zürichi műegyetemen

…A kazánok földszint alkalmaztattak, innen a gőz 116 mm átmérőjű, vaslemezből összeszegecselt vezető-csövek által, egészen fel a padlásra vezettetik. Ott, ahol a meleg kisugárzása nem szükségeltetik, a csövek szalmával vannak betakarva. A padláson a 96 mm átmérőjű elágazó csövek árpa-hüvellyel körülvéve és deszka közé vannak foglalva…

A gőz felül lép be a kályhákba, azt körüljárja és egy alsó szelepen keresztül elillan. A szelepek önműködőek…

1871. 8. A vasúti kocsik gőzzel való fűtése. Bécstől Lundenburgig tartottak próbamenetet fűtött kocsikkal. A gőzt közvetlenül a vonó gőzmozdonyból nyerik, egy arra alkalmazott készülék által. A gőz 3 légköri nyomásra mérsékeltetik. A gőz egy kocsi alatt, a vonórúddal párhuzamosan fekvő csőben áramlik, a cső a melegítő készüléket képezi. A vagonok között érctömlő köti össze a vezetéket. Önműködő szelep van alkalmazva a gőz-sűrűsödésből származó víz /kondenzvíz, G./ kibocsátására. A gőzforgás tetszés szerint elrekeszthető, a kocsik között, így hatalmunkban áll egyes kocsikat nem fűteni.

1871. 12. Szily Jenő: A Margit-szigeti híd pályatervei…Az 1871. december 1-jére elhalasztott határidőre 43 pályaterv érkezett. A legtöbb németországi, 9; francia 8, angol 5, belga 3, schweitzi, orosz, magyar 1. Két bizonytalan jeligéjű pályázat is volt.

1872. 4. H. S.: Gőzhajók…Ez idő szerint 42 tengerentúli gőzhajó-vonal ismeretes. Angliának 2916, Németországnak 153 tengeri gőzöse van. A Hamburg-Amerikai posta gőzhajó társaságnak 16 hajója van. Európában 4289, a földkerekségen 8000 tengeri gőzös létezik. Folyamgőzösök tekintetében a Mississipi a mellékfolyóival, áll a legelső sorban, 900 hajóval. Európa és Amerika közötti tengeri vonalak közül csak 4 van az amerikaiak kezében.

1872. 5. H. S.: Lánc-hajózás az Elbán…az 1869-ben indított szászországi lánc-hajózás most már Schandautól Magdeburgig terjed, 45 mfld folyamszakaszon. Hajóvontatásnál az uszály-hajók oly módon rendeztetnek, hogy a tartó gőzöshöz legközelebb a legnagyobb hajók essenek. Ha a vonat 6-nál több hajóból áll, akkor azok páronként összekapcsoltatnak. Az uszályhajók jól kormányozhatók. A 30 foknyi eltérés ellenére, az Elba-híd alatt nem gond átvonulni.

*

A lánchajózás a kapaszkodó hajózásnak az a módja, midőn a hajón alkalmazott gőzgép hengereket forgat, melyekre vég nélküli lánc vagy többszörösen feltekerve s a lánc a befutandó egész út hosszában a mederben kifeszítve s mindkét végén megfelelően lehorgonyozva van. Az így mozgásba hozott hajó vontatóul szolgál, melyhez az egy v. több vontatandó hajót (az uszályt) akasztják

http://www.kislexikon.hu/lanchajozas.html#ixzz21XIdOzaV

1873. 3. H. S.: Gőzzel működtetett hordógyár Pennsylvániában. Az olajtermelő vidéken 1872-ben 150 bodnár műhely, illetve hordógyár volt működésben. Egy ilyen gyár egy 20 LE-s gőzgépből és 10 fa-aprózó készülékből áll. Ez utóbbiak: dongahasító, fűrész-rács 12-16 lap számára, dongafa-vágó, kettős körfűrész, egy összeillesztő esztergapad és egy abroncs-felhúzó gép. 8 munkás 24 óra alatt 300 darab, 40 gallonos hordót készít…

1873. 5. H. S.: Föld feletti vasút építését tervezik New-Yorkban. A sínek gyámoszlopokon nyugvó vas-ívezetekre lesznek fektetve, 21 láb magasságban, az utca talajszintje fölött. Deszka padlózattal burkolják, „hogy a hamu és por lehullása, valamint az alant járó lovaknak a vonat robogása által történhető megijedése lekerültessenek.” A tartó ívezetek az utcát sem szűkíteni, sem elhomályosítani nem fogják. A pillérek egyszersmind a távírda huzal-vezetékeül fognak szolgálni.

1873. 6-7. H. S.: Egy új gőzgép az elhasznált gőz lappangó melegét egy második kazán fűtésére használja fel. Ugyanazon tűz, mely eddig 100 LE előállítására volt képes, ezután 250 LE-t adna. A használt gőzt hőcserélőben áthevítik, majd a gőz második gépet hoz mozgásba.

/Hasonló elven működik a ma is használatos kétfokozatú bepárló. Itt az első egység párájával fűtik a második egységet. G./

1895. 2. G.: A budapesti Fővám-téri Duna-híd építése

Czakó: Kétnyílású híd, a Lánchíd előtt és a Tower híd.

Vásárhelyi Pál Duna-híd terve

Vásárhelyi 1838-ban készítette tervét és az Atheneaum c. akadémiai lapban tette közzé. 57 év múlva nyílt meg a hasonló kivitelű Tower-híd. Czako, a második cikk szerzője szerint a Tower-híd elrendezésének alapjául szolgáló gondolat Vásárhelyi agyában született meg.

A Fővám-téri híd alapozása megkezdődött.

1895. 9. Nagy Virgil: A fővámtéri Duna-híd architektúrája...A vasszerkezet és elemeinek tetszetős formálása, a hozzájukkapcsolódó díszítő elemek kialakítása, a vasanyag megmunkálása útrtörő kisérletnek minősül…

Fővámtéri Duna-híd

Természettudományi Közlöny, 1883 -

1874. 57. Szinnyei József: Természettudományi és matematikai irodalom 1778-tól 1873-ig: Magyarországon és Erdélyben 1778-tól 1873-ig megjelent folyóiratokban és évkönyvekben létező értekezések és kisebb közlemények kimutatása, 192-198 oldal

1883. 172. El nem sullyeszthető hajok. Forbes kapitany Bostonban olyan szemelyszallito tengeri hajokat tervez, melyek legalabb tiz, egymastol teljesen elkulonitett osztalybol allanak. Ezen osztalyok mindegyike akkepen lesz felszerelve, hogy levegőt beszivattyuzhat, vizet kiurithet. A hajok aczelbol

allananak. Ez a hajo a szamitas szerint akkor sem merulne el, ha egy vagy tobb

osztalyaba behatol a viz.

1886. 197. Sz. J.: A SZENNYEZETT VIZEK TISZTITASA.

Ujabb időben mindinkabb egetőbbe valik azon kerdes megfejtese,

hogy mikent lehetne a szennyezett vizeket— konyhakbol jovő mosogato vizet

stb. — annyira megtisztitani, hogy azok a varosok, gyari telepek mellett

bevezethetők legyenek, anelkul azonban, hogy ezaltal a folyo a lakosok

es a kornyek egeszsegi viszonyaira karos mertekben beszennyeztetnek. Mindenekelőtt azt a kerdest kell eldonteni, hogy mily mertekűnek kell ezen tisztitasnak lenni. A moslek-vizet annyira tisztitani, hogy főzesre vagy ivovizul legyen hasznalhato, gyakorlatilag lehetetlen, de nem is szukseges…

Az egyik e1jaras azon egyszerű tenyen alapszik, hogy az ilyen vizekben uszo, feloldva levő artalmas anyagok mesz es vasvitriol hozzaadasaval kivalnak. A vizhez előbb a meszet kell hozzaadni es csak kis időre ra a vasvitriolt. Az előbb

piszkos, zavaros es bűzos viz igen gyorsan megtisztul, nehez, sotet csapadek

ulepedik le es a folotte allo viz tiszta, atlatszo es hetekig tarto allas utan is

csak kevesse lesz zavaros….A tisztitando viz előbb szitan megy keresztul,

a mely a vizben uszo nagyobb testeket (fadarabok, kovek stb.) visszatartja,

azutan azt a kereket hozza mozgasba, a mely aztan a reagencziakat

hozzaadja. Egy kis kavaro-keszulek ezeket jol osszekeveri a vizzel es a kepződott pelyhes csapadek, a mely legnagyobb reszeben gipsz es vasoxidhidrat, gyorsan leulepedik, magaval ragadvan a vizben uszo tisztatalansagokat is. Az utolso medenczeből kifolyo tiszta viz

meg turfaval kitoltott szűrőn megy keresztul es innet a folyovizbe vezettetik.

A medenczekben lerakodo iszapot időnkent el kell tavolitani, a mi 3—4 orai

munkaba kerül….

1886. 202. A m. tud. Akademia III. osztalyanak marczius 15-iken tartott ulesen Ballo Matyas lev. tag Budapest fővaros ivoviz-kerdeseről ertekezett. A

mostani vizvezeteknek' kozel 20 evi műkodese alatt szerzett tapasztalatok azt a meggyőződest erleltek meg benne, hogy sem a tervezett mesterseges szűrok, sem pedig a jelenleg alkalmazasban levő u. n. termeszetes szűres utjan a fővarost kellő mennyisegű es jo minősegű vizzel ellatni nem lehet. A

vegleges vizmű berendezesere vonatkozo tervek kozol a legkomolyabban szambavehetőnek tartja Feszty Adolf epitesz tervezetet, mely az Eszterhazy Miklos groftol a fővarosnak felajanlott tata-tovarosi forrasvizeknek

a fővarosba valo vezeteset tűzi ki czeljaul. Eme forrasok vizbősege szinte

megmerhetetlen. Tatan magaban mintegy 287 000 kobmeter viz omlik fel naponkent a föld melyeből. S ez a viz kristalytiszta, szagtalan, a kenhidrogennek nyomat sem mutatja, s palaczkokban decomponalas nelkul hetekig eltarthato, ize pedig hatarozottan uditő. A kozolt elemzesekből kitűnik, hogy a viz szo szoros ertelmeben vett forrasviz, miről nemcsak osszetetele, hanem hőmerseklete is tanuskodik. Ez utobbi korulmeny bizonyitja, hogy a viz oly melysegből

ered, mely a megfertőztetest teljesen kizarja. Rothadasi termekek es szerves reszek szinten nincsenek benne nagyobb mennyisegben, mint mas hasonlo szarmazasu forrasvizekben. E tekintetben a tatai forrasvizeket feltetlenul kitunőeknek kell tekintenunk. A viz 20° C. hőmersekletet illetőleg, bizonyosra veszi, hogy a viz a 78 kilometernyi uton, melyet eredetetől Budapestig

foldalatti alagutakon megtennie kell, hőelvezetes utjan elvezhető hőmersekletre

(140 C.-ra) hulne le.

1888. 222. Szabadalom br. Vay Miklósnak pamutfonó malomra. Az Anglus Boltsek is bevevek tarsasagokba nagy erdemu Hazankfiat Baro Vay Miklos Ingenieur Kapitany Urat, azon alkalmatossaggal… kulombkulombfele

mesterseges, ujjonnan talalt, vagy legalabb meg nalunk soha sem latott

eszkozoket, mellyeknek latasara, lehetetlen, hogy ne vilagosodjanak a mar valamit lato, de meg sokkal tobbet latgi kivano szemek. Ilyen eszkoz a tobbek kozott, az a pamutfono malom, mely harom kulomboző malmokat foglal magaban, olly forman, hogy csupan egy kerek forgatasra, mind a harom malom megindul, s jar; mar a kereket osztan akarmi forgatta. Az első malom arra valo, hogy az a pamutot, pantlika formara szűnetlenul elteritgeti, s kiszelesitgeti,

a melly elteritett pamut, a masodik malomban ket gorgő (cilinder) altal

eggy edenyben gyertyabel formara osszesodrodik; a harmadik malom osztan ezt a sodrast ket, vagy harom kulonboző forgasu gorgőn annyira vekonyittya, a mint az ember akarja s belőle vastagabb vagy vékonyabb fonalat keszit s azt fel is gombolyittya. Egyszerre lehet ket s harom ezer szal fonalat, ezen a harmas malmon fonni, es a mit e nelkul husz ezer embernek kellene dolgozni, azt husz szemely azon idő alatt ezen a malmon betsuletesen elvegezheti.

Gyermekek is emberszamot tehetnek ezen malom mellett, mivel csak arra kell

vigyazniok, hogy ha a sodras, vagy a fonal el talal szakadni, oszve tegyek, melly azutan magatol ismet oszvesodrodik. Az erdem megjutalmaztatasara kesz Fejedelem, a fenn megnevezett Baro Urnak, s meg a torveny, vagy maga szabad rendelese szerint valo orokoseinek is, ezen malomra nezve, masokat

kirekesztő szabadsagot engedett tiz esztendőkre, a patvarkodok ellen kiadott

olly fenyegetessel, hogy a ki a Magyar es Nemet orokos birodalmakban hasonlo keszuletű malmot tsinalna, vagy tsinaltatna s azzal kereskedne, azon kivul, hogy a malmat elveszti, meg haromszaz aranyat kentelenittetik fizetni. Ezen malmon kivul van meg a hozott ritkasagok kozott eggy olly tűzi alkotmany is, melly

a felforralt viznek gőze altal egy ötkerekű malmot hajt.

Hadi és más nevezetes Tortenetek. Első szakasz. Betsben 1789. 43. lap.

Közli Buza Janos. /A mek-dokumentumban olvasható. G./

* * *

3404.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassárul, Bőjtmás hava' 22-ikén, 1817.

…A' Feleségem nagyon köszönt és várja Verseidet. Szeress minket egy kevéssé. Én azért, mert ötséd Vay Ábrahám nem érdemli, hogy ötséd legyen, Vay Miklóst és tégedet nem szeretlek kevesebbé, sőt tégedet még sokkal jobban, mint Vay Miklóst is.

3507.

Kazinczy — Szabó Jánosnak. Széphalom Novemb. 13d. 1817.

…Kérhetném-e én az Urat azon barátságos szolgálatra, hogy a' Mélt. Generálistól tudakozná meg, 's engem tudósítana ezekről:

1. Horn Ignátznak leánya kihez ment férjhez? Úgy tetszik, valamelly Olasz Grófhoz. 'S voltak e több gyermekei? Kik azok?

2. A' Mélt. Generális egyszer látta-e, vagy kétszer Parist és

Londont? Meddig múlatott először, meddig másodszor, itt is, ott i s?

'S melly esztendőben először? Mellyben a' másodikszor?

Váczy jegyzete: a Hazai és Külf. Tudósítások 1817. évf. (szept. 6-iki) 20. számában a következő rövid értesítés szól:

«A Hazabeli kisebb oskoláknak jobb lábra állításokról. Nevezetesen, hogy

kellene azokat a' Szorgalom (industriális) Oskolákkal egybekötni. Különös tekintettel a' Protestánsok Oskoláira, készítette Szabó János, Mélt. Gen. B. Vay Miklós Ur Ő Nga fiainak Nevelője, a Lenczburgi Tudós Társaság tagja. Pesten, 1817

3573.

Kazinczy — Döbrentei Gábornak. Széphalom Marz. 21d. 1818.

…Azzal legalább dicsekedhetem, hogy midőn megtudta a' Világ, hogy jegyben vagyok, minden jó ember ezt kiáltá: Excel1ens gondolat, Báró Vay Miklós Generális pedig helyét nem lelte…

*

Term. Tud. Közlöny. 1888. 225. Cs. L.: A gőzhajózás első fél százada.

Ötvenkét esztendeje, hogy Lardner angol fizikus Bristolba utazott bebizonyitani a British Association előtt, hogy a gőzhajozas, mint a vilagreszek kozotti kozlekedesi eszkoz, lehetetlenseg. Az a gondolat, hogy oczeani gőzhajozast akarunk letesiteni, egy kaptafan termett azzal a masikkal, hogy a Holdba szandekozunk utazni. Ket ev sem telt bele, s Lardner mar is megerte, hogy gőzhajoval Amerikaba utazni nagyon is lehet. A mondott evben aprilis 21-iken tortent, hogy a Sirius es Great Western nevű angol gőzosok New-Yorkba erkezenek…A ter es idő megsemmisűlt. A Sirius aprilis 4-iken Cork ir varosbol, a Great-Western negy nappal kesőbb Bristolbol, Angliabol eredt utnak, es az előbbi 17 napi, az utobbi ket heti ut utan erkezett meg….Alig ket ev mulva mar rendes postagőzösök szantogattak a vilagtengert Angolorszag es Eszak-Amerika kozt….Savannah amerikai kikotőből 1819-ben gőzgeppel es vitorlakkal

felszerelt Savannah nevű hajo indult az o vilag fele, es 26 napi ut utan,

junius 20-ikan Liverpoolba erkezett. Az ő kiserlete azert nem volt dontő,

mert felvaltva gőzzel es vitorlaval utazott…A Sirius 453 tonna szenet vitt

magaval, melyből 22 tonna felesleges maradt…Otven ev telt el azota s a tengerjarok utja a regi maradt ugyan, de az utazas ideje jelentekenyen csokkent.

Mig a vitorlas hajon kozlekedő Franklin Benjamin 1775-ben 42 napig utazott

Europaba; Columbuscsak 70 nap mulva erte el a Bahama-szigeteket, s Vasco

de Gamma 314 napig ment Lissabonbol Calicutba, addig ma Plymouthbol

a Joremeny fokot megkerulve Sydneybe, Ausztraliaba hajozni 45— 50 nap az ut….az emberi esz oda is tereli a dolgot, hogy az uj vilagba valo utazas a jelenlegi eszmenyi kivansag ertelmeben nem hét, hanem hat napra fog terjedni.

1888. 224. Sz. K.: A villamharito hataskorenek nagysaga

… a villamharito hatastere egy olyan kup, melynek csucsa a felfogo rud csucsa, es a magassaga, valamint az alapkornek sugara is egyenlő a felfogo rud hosszaval. Masok ellenben, mint pl. Larroques Melsens azt allitjak, hogy a hatasteret egyaltalaban meg sem lehet hatarozni. Ezek a fősulyt nem a rudak hosszara, hanem a csucsok es vezetekek nagyobb szamara fektetik

1888. 226. Ráth Arnold: A VILLÁMHÁRÍTÓ kellékei és fölszerelése.

…A villamhariton negy alkatreszt kulonboztetunk meg; ezek: a csucs, a felfogo rud, a fold feletti es a fold alatti vezetek…A csucs 20 cm. hosszu, hengeralaku tiszta rezpalcza, a melynek vege 30 mmeternyi magas kuppa van csiszolva. A palcza 13 mm. vastag, es a kup feluletet teljesen hozza tapado vekony platinalemez boritja. A csucsot kulonben arannyal vagy ezusttel is be lehet vonni, hogy a rozsdasodas meg ne tompitsa….Az epuletnek legmagasabb pontjan felallitott villamharito akkora kort vedelmez, melynek sugara ketszer akkora mint a csucsnak a rud megerősitese helyetől szamitott tavolsaga…a villamnak sem mennyiseget, sem pedig feszultseget nem ismerjuk /nagy energia szabadul fel, nagyon rövid ideig, így nem hasznosítható. G./

….Ha villamcsapasok ellen vedelmezni akarunk, ne bizzuk a munkat egyszerűen az iparosra, ha meg oly ugyes is, mert megeshetik, hogy a tőle telhető lelkiismeretesseggel berendezett villamharito fogja a feltett kincset epen veszelybe donteni.

1888. 227. T. L.: A villámcsapasok növekvő számáról

es okairol…A nagy folyok videkei — Bezo1d nezetevel ellentetben — inkabb ki vannak teve a villamcsapasnak, mint a viztelen, sik videkek. A villamcsapas szaporodasanak okat illetőleg Weinberg szerint kulonosen ket tenyező műkodik kozre: az erdők kiirtasa es a legkori elektromossag intenzitasanak novekvese.

A fak egesz sereg kisutőnek a szerepet jatsszak s a talaj elektromossagat a

felhők ellenkező elektromossagahoz vezetik, mi altal az utobbit semlegesse teszik. Oly videkeken tehat, a hol az erdők kiirtasa nagy mertekben tortent, a legkori elektromossag intenzitasanak novekedni kellett s kovetkezeskepen a villamcsapasnak is….A zivatarok emelkedő szama, meg inkabb novekvő erősseguk idezi elő a villamcsapasok szaporodasat. Ez a szaporodas

pedig azon rengeteg portomegekből magyarazhato, melyeket ujabb időben

a gyarak es vasutak hoznak letre s bocsatnak a levegőbe; ezek reszint surlodas

kovetkezteben valnak elektromosokka s ez altal — mint Andries veli —- a feszultseget novelik, reszint pedig megkonnyitik az elektromossag haladasat a levegőben.

Vasárnapi Újság. 1892. 4. MESTERSÉGES ESŐ.

Az éjszak-amerikai államok szenátusa dijat tűzött ki a mesterséges eső kérdésének tanulmányozására, a miért is ezen rendkívül érdekes tárgy megvitatása általános feltűnést keltett mindenfelé. Ez elhatározás folytán a szenátus földmivelési osztálya (földmivelési minisztérium) Dyrenforth tábornok elnöklete alatt egy Myers, Ellis Carles, léghajósok, továbbá Powers tanár urakból álló bizottságot Nelson Morris urnak Midland-ban (Texas állam) fekvő birtokára küldött ki, hol a tudományos gyakorlati kísérletek a múlt évi augusztus 5-én megkezdődtek. Midland vidékén sehol sincsenek folyók vagy tavak, és három esztendő óta nem volt eső, a miért is a földek és kertek öntözését földalatti csatornák által kellett eszközöltetni. Az esőcsinálók (rainmakers) néhány tuczat léggömböt, nagymennyiségű dinamitot, egy «Rackarock» nevű új robbanószert s egyéb vegyészeti anyagokat és röppentyűket hoztak magukkal. A mondott napon a vidék legmagasabb pontjára mentek.

Az első léggömb megtöltése négy óráig tartott…. Powers tanár elindította a léggömböt, mely kétmérföldnyi távolságban szétrobbant. A következő éjjel Midlaud és Stanton vidékén hat angol mérföld területen erős eső esett. A sikerült kísérlet után Dyrenforth tábornok a robbanások számát tetemesen megszaporította.

Az augusztus 26-iki kísérletet a new-yorki «World» czímű napi lap következőképen irja le: «Csillagos és teljesen csendes éjszaka volt, bátran fel lehetett tenni, hogy a legközelebbi 48 óra alatt nem lesz eső. Éjfélkor nyugati szél támadt, mire öt egyenként 150 font dinamittal és 100 font Rackarock-kal megtöltött léggömböt eresztettek fel. Három órakor éjfél után az elégett léggömbökből támadt füst irányában felhők mutatkoztak, melyek a láthatárt gyorsan elborították, négy órakor pedig erős villámlás és mennydörgéssel beállott az eső, mely nyolcz óráig eltartott. Farwel szenátor, ki a mesterséges esők ügyét a kormány keblében elejétől kezdve erősen pártolta, nincsen még a mostanáig elért sikerekkel megelégedve, s a kísérletek folytatása oly czélból lön elrendelve, hogy az okozat és a hatás közt fennálló összeköttetések határozottan megállapíthatók legyenek.

1888. 234. RÉGI MAGYAR MEGFIGYELÉSEK. Dömsödön egy kadar mester-ember maganak igen vékony fenyőfa deszka szárnyakat formálván, es azt valami vekony vaszonnal bevonvan, a repulest megrobalta, es olly szerencses volt benne, hogy első probajanak alkalmatossagaval is, a reteken egy szena bogjarol a másikra, 15 es 20 olnyi tavolsagra, szamtalan emberek bamulasara,

sas modra repdesett; az utan pedig a magos fak tetejen is hasonlo szerentsevel repdesett. Talam nagyobb tokeletessegre is vitte volna ezenn tudomanyat, hanem nemellyektől szarnyas embernek tsufoltatvan, megharagudott

es szarnyait osszerontotta, s felfogadta, hogy tobbet repulni nem fog. (Betsi Magy. Merkurius 1794. 1322. lap.)

Pánczél Dániel lapja, a Bécsi Magyar Merkurius (1793–1798)

1888. 235. Technologiai Lapok. A jelen ev kezdetevel, minden előleges hirdetes es zajutes nelkul, egy kitunően szerkesztett technikai es ipari szakfolyoirat indult meg. Megjelenik havonkent ketszer, ket-ket ives negyedret fuzetben; szerkeszti es kiadja Taborsky Otto /1889 – 1901 között élt a lap/, a magy. kir. technologiai iparmuzeum igazgatoja. Előfizetesi dij : egesz evre 5 frt, fel evre 2 frt 80 kr., negyedevre 1 frt 50 kr.; egyes szam ara 40 kr. A lapot illető kuldemenyek

Budapest VII. ker. Rottenbiller utcza 34. szam ala intezendők. A legmelegebben

ajanlom e nagy fontossagu irodalmi vallalatot erdekelt tagtarsim figyelmebe.

Szily Kálmán.

1888. 244. Korda Dezső: A fonográf…Legujabb szabadalmanal Edison nemileg megvaltoztatta e szabalyzo keszuleket, a mennyiben elvalasztotta, a motor korongjatol es egeszen kulonvalva helyezte el a fonografkeszulek mogott, a hol

sokkal hozzaferhetőbb. A mozgast, kisebb gőzgepek szabalyzoihoz hasonloan, szijattetellel juttatja el hozza es ugyancsak szijattetcl reven tartja forgasban a viaszhengert is…

Az uj peldanyokon j 5.abra) a kivehető ellensuly allasatol fugg, hogy melyik tolja az irokeszuleket. Ez altal lehetőve van teve, hogy az utobbit visszaallithatjuk, ha meg akarunk ismetelteim valamely mondatot, melyet a

fonograf az iment elmondott.

Fonográf

A rezgő lemezkek es az író-tűk reszletei valodi mesterművei

az apro mechanizmusok gyartasanak. Az elrendezest szabalyozo mikro metercsavarok a legfinomabb merőkeszulekeknel keresendő p ontossagga

beallithatok…A beszelő lemez tűjenek mindig hegyesebbnek kell lennie

a hangfogo lemez tűjenel...A fonograf nemcsak mulattato jatekszer, hanem gyakorlati czelokra szant keszulek is ; olyan fontossagot nem fog ugyan soha

elerhetni, mint tarsa, a telefon, de azert megtalalandja ő is rendeltetesi

koret, melyről tiszta fogalmat ma meg nem is alkothatunk magunknak. Annyi bizonyos, hogy sok esetben nelkulozhetőve fogja tenni az irast es hitelesseg dolgaban peldaul minden egyeb kozlesi modot felulmul. Tudomanyos czelokra is fog szolgalhatni, kulonosen a hangrezgesek es artikulacziok tanulmanyozasaban es ki tudja, mily erdekes akusztikai kiserleteknek leend meg kiindulo pontja. De főleg azok fognak belőle hasznot huzhatni, a kiknek hangjokban rejlik muveszetok, mint az enekesek, szineszek es szonokok, a

kik orokbe fogjak kaphatni elődeik műveszetet, de egyszersmind tovabb fogjak a jovő nemzedeknek adhatni sajat hangjokat is, ekkent mentven meg maguk szamara a halhatatlansagot.

1889. 238. VESZEDELMEK HAJÓZÁS KÖZBEN…Jeghegyek. A magas szelessegi fokok alatt nagy veszedelemmel fenyegetik a hajokat a nagy jegtomegek, a melyek gyakran tobb negyszogmerfoldnyi teruleten elboritjak a tengert. igy midőn Franklin sorsanak kideritője, Mac Clintock kapitany Foxnevű hajojaval 1857-ben a Melville-obolből a Lancaster-szorosba akart hajozni, korulzartak a jegtomegek, hajoja odafagyott es 242 napon at 1194 tengeri merfoldnyire delfele vitetett. Az eszaki sark melleken utazo Hansa nemet hajot

1869. evi oktober 19 iken, az e. sz. 70° 50' alatt keleti Gronlanddal atellenben

szetnyomta a jeg. A legenyseg 15 meter vastag jegfalra menekult, amelynek folyton kisebbedő kerulete kezdetben 2 ora-jarasnyi volt. A legenyseg ezen a tablan 243 napon at akkora utat tett, mint Konstantinapolytol Berlinig. A jeghegyek a Fold ket sarka felől kozelebb nyomulnak az egyenlitő fele, mint a jegmezők. Belekerulnek a Golf-aramba, sőt a nyugot-indiai vizekbe is ; arrol is

van tudomasunk, hogy a delsarki jeghegyek leusztak Fokvarosig.Az Europa es Amerika kozt jaro hajok kozul, melyek sorsarol soha sem kaptunk hirt, sok a jeghegyeken szenvedett hajotorest es a tenger melysegeben veszett el. Ismeretes a Pacific nevű postagőzos sorsa, a mely 1861-ben el nem jutott rendeltetese helyere es a melynek eltűnteről egy uszo palaczk adott hirt, tudatvan, hogy a hajot egy jeghegy sulyesztette el. Az Arizona nevű gőzos 1879. november 7-iken Ujfundlandnal egy jegheggyel utkozven ossze, letorott a hajo orra es a hajo

megmentese csak nagy bajjal sikerult...Különben jeghegyet latni nagyon erdekes. Fantasztikus alakok szinpompaban ragyognak; ejjel is, nappal is ezustkent fenylenek feher helyeiken, a tobbin pedig a szivarvany szineiben….

1889. 239. T. K.: A fény hatasa a sörre. Hogy a sör a hőmerseklet irant milyen rendkivul erzekeny, altalanosan ismeretes, es mindenutt, hol a sorrel helyes modon bannak, arra torekednek, hogy hőmerseklete a fogyasztas pillanataig a

8— 1o° C.-t meg ne haladja. Űjabb időben azt tapasztaltak, hogy

a sor izet es zamatjat nemcsak a hőmerseklet, hanem a napfeny is — akar

a direkt, akar a szetszort — nagy mertekben megvaltoztatja. A vizsgalatok ez

iranyban termeszetesen nincsenek befejezve es egyaltalan kerdes, sikerul-e

majd a chemianak ama valtozasokat kideritnie, melyeket a napfeny a sorben

előidez; a kozeletre nezve azonban eleg fontos az a teny, hogy a vilagossag

hatasa alatt a sor elveszti kellemes izet es zamatjat es kellemetlen izt kap, melyet

a nemetek Sonnengeschmack-nak neveznek. Ez az iz gyakran mar harom percz

alatt előall, ha a sort szintelen uvegekben vagy poharakban a napfeny egyenes hatasanak tesszuk ki. Szetszort feny is ugy hat, mint az egyenes napfeny, csakhogy lassabban all be a valtozas; kellő idő mulva gyenge nappali vilagitas is előidezi ama kellemetlen atalakulast.

A sör izenek es zamatjanak fenyokozta valtozasa csak chemiai atalakulason

alapulhat; fontos volt tehat kipuhatolni, milyen modon hatnak a kulonboző fenysugarak. A Nap ugynevezett feher fenye tudvalevőleg a voros, sarga es viola feny keverekeből all, es regota tudjuk, hogy a feny eme kulonboző nemei kulonboző chemiai hatasuak. A voros feny a leggyengebb, a viola a legerősebb chemiai hatasu, A kiserleteket erre nezve ugy vegeztek, hogy tobb poharba egyazon fajta sort ontottek, melyeket azutan kulonboző szinű uveglemezek ala helyeztek. A kulonboző szinű sugarak hatasa, mint varhato volt, nem volt egyenlő, habar valamennyiok alatt beallott a valtozas….A sort nem szabad feher uvegekben tartani, sem zoldekben vagy kekekben; legczelszerűbb volna a fekete, de igen jo a narancsszinű is. A sört tehat, ha palaczkokban akarjuk tartani, voroses uvegekbe csapoljuk éspedig. Hasonlo szinnel vilagitott terben. Az uvegeket azutan teljesen sotet helyen kell tartani. Erdekes, hogy olyan orszagokban, a hol a legtobb sor fogy, mint pl. Bajororszagban, a sort altalaban mar regi idők ota fedett kőkancsokbol isszak, tehat a vilagossagtol teljesen elzarjak. A bajor sorivok kiművelt izlese, megelőzve a tudomanyos megokolast, regota felismerte a vilagossag karos hatasat a sorre. Az az elterjedt nezet, hogy

a sor a kőkancsokban tovabb maradna friss, mint az uvegedenyekben, helytelen;

az uveg ep oly rossz melegvezető, mint a kőedeny es hőmerővel

konnyen kimutathatjuk, hogy a sor hőmerseklete kőkancsoban es hasonlo nagy

uvegkancsoban majdnem egyenletesen emelkedik…

1889. 242. Edvi Illés Aladár: AZ ALUMÍNIUM JELENE ÉS JÖVŐJE.

A technika reg erzi hianyat egy a vasnal es aczelnal jobb műszaki

tulajdonsagokkal biro es ezekkel ar dolgaban is versenyző

femnek. Sok feladat megoldasat, a tobbek kozott a kormanyozhato

leghajo megvalositasat is ettől teszik fuggőve. Van is mar in petto

egy fem, melyet nem reg ismerunk ugyan, de mar is oly vermes

remenyeket fuzunk hozza, hogy a technikus vilag ma, a vas es aczel

uralkodasanak korszakaban, nem átallotta a jovő vasa sokat

mondo jelzővel megtisztelni. Ez a fem az aluminium, mely ha nem is oly szivos es szilard mint az aczel, de oly nyujthato mint az arany, ugy otvozhető mint

a rez, ugy onthető mint a czink, ugy vezeti az elektromossagot

mint az ezust, es olyan konnyű mint az uveg. Az ónéhoz hasonlo, szép kékes-feher szinet a levegőn lassankent elveszti ugyan, azonban csak lehellet-vastagsagu rozsdareteg kepződik rajta.

A savak, kiveve a chlor-, jod-, brom- es fluorhidrogent, nem tamadjak meg, a viz is csak a vekony pleheket oxidalja, azonban a lugos oldatok, nevezetesen a kalium-, natrium- es a meszhidrat, nagy ellensegei. Mivel az aluminium természetes allapotban nem fordul elő, vegyuleteiből pedig a szennel valo koholással nem redukalhatjuk ki, egesz a XIX. szazadig ismeretlen volt. Előbb fel kellett az alchymia hamvaibol a modern chemianak tamadnia, hogy az előallitasara szukseges eszkozok es szerek birtokaba jussunk…. Kezdetben

az elektrolitikus utat kovetven, az aluminium-vegyuleteket csakis az elektromossag erejevel akartak felbontani. Bunsen és Sainte-Claire Deville Henrik 1854-ben voltak az elsők, a kiknek sikerult a chloraluminium-natrium omledekeből elektromos uton az aluminiumot kivalasztani. Negativ elektrodul platina-lemezt, pozitiv elektrodul szenhengert hasznaltak; az utobbit tettek a 2000 ˚C.-on megomlesztett chloraluminium-natriumba. Azonban e dolognak gyakorlati erteke a batteriaknal olcsobb dinamogepek feltalalasa utan lett csak….

1890. 245. Edvi Illés Aladár : Erőátvitel sűrített levegővel

…A szaporodó sűrített-levegő fogyasztas kielegitesere a regi melle 1888-ban nagyszabasu uj geptelepet epitettek. Popp Viktor parizsi mernok tervezte az eredeti üzemet 1880-ik evben. A Parizsban, a Rue St. Anne-ban felallitott géptelep kepet az 1. abra adja. A 12 Sturgeon-rendszerű legsűritő hajtasara szukseges 2000 loerőt, 6 Compound-gőzgep szolgaltatja, ezek pedig, valamint a regi telep motorai a gőzt 11 hengeres kazanbol kapjak, melyeknek osszes fűtő felulete 122 m 2-t teszen. Mar ez a nagy geptelep is elegtelen kezd lenni, elerte munkabirasanak hatarat, mert a delutani, es esti orakban, mikor legnagyobb a fogyasztas, mintegy 2500 loerővel dolgozik. Ezert Popp Viktor a kozponti telep ujabb kibővitesen faradozik; legujabban a seraingi Cockerill czegnel megrendelt gőzgepe mar a parizsi kiallitas gepcsarnokaban volt lathato. A sűritőkbe szivott levegő nyomasa mintegy 7 atmoszfera lehet, mivel a sűrítes nagy melegfejlődessel jar, a szivo szellentyuk ele vizet csepegtetnek, azonban a levegő meg igy is 55 ˚ C. hőmerseklettel kerul a 8, egyenkent 32,5 m3 tartalmu, vasplehből keszult ustokbe. Ezeknek czelja reszben a nyomaskulonbsegeket kiegyenliteni, reszben pedig a hűtő vizet kivalasztani. Ezekből ágazik ki a 300 mm. bősegű es 10 mm. falvastagsagu öntöttvas-csövekből keszult fővezetek. A fővezetek a kozponti teleptől a regi boulevardokon at a Madelain templpomig er es a majdnem mindenutt jarhato csatornak boltozatan fugg, hogy hibait az utczai kozlekedes megzavarasa nelkul konnyen es gyorsan kijavitassak. A csővezetekben minden 1oo meter tavolsagban magatol műkodő vizvalaszto van, melynek a folytonosan hűlő levegőnek kivalt viztartalmat tavolitjak el, hogy a csővezetek melyebb helyeit az osszegyűlő viz el ne zarja, vagy meg ne szűkitse.

A fő csővezetekből agaznak ki a munkafogyasztas helyere a mellekcsovek. Mielőtt a sűritett levegő a motorba jutna, előszor a levegőfogyasztast mutato merő keszuleken, masodszor a nyomast 6 atmoszferarol rendszerint 3—4 1/2 atmoszferara csokkentő szabalyozo szellentyűn, vegul pedig a melegitőn megy át…./ A géptelep ábráján, a bal oldalon a gőzgépek lendkereke, jobb oldalon a laposszíjjal hajtott kompresszor látható. És sok fizikai munkás. G./

Sűrített levegőt előállító géptelep

Kis teljesítményű / 1 - 2 kW/ kompresszor. Fő részei: villamos motor, kompresszor, légtartály, nyomásmérő műszer.

*

Az Erőátvitel…folytatás. A kályhából kiarado levegő a motorba surran, melynek szerkezete egeszen olyan lehet, mint a gőzgepeke, mert a sűritett levegő is a Mariotte-fele torveny szerint terjeszkedik, azonban ezekkel a gepekkel az a jo jar, hogy barhol felallithatjuk….Ilyen egeszseges, konnyen kezelhető

es aranylag olcso erőforrasra kulonosen szukseguk van a szegeny varronőknek,

kik a varro gep tiprasaval, valosagos tudőpusztito munkat vegeznek. A varrogep

tűje perczenkent 300 szurast tesz, a labito egyszeri lenyomasanak 5 szuras

felel meg, tehat a lab egy ora alatt 3600-at es 11 ora alatt 40,000-et mozdul.

Ily megerőltetes mellett nem is csoda, hogy a szegeny nők csakhamar

oldal- es hatszurast es elebb-utobb, kulonosen a kik fiatal korukban kezdtek a

geppel varrast, mellbetegseget kapnak. Szinten igen erdekes a sűritett levegővel

mozgatott orak berendezese is….

V. Ú. 1865. 11. Dr. B. L.: Mire képesek a gépek. Armstrong W. mondta egyik beszédében: midőn New-Castle szénbányáit ki kezdették aknázni, a szenet lóháton szállították rendeltetése helyére. Egy ló körülbelől 320 font szenet szállított. Ezután utakat készítettek, és ezeken két kerekü taligákat használtak,

melyek közöl egy, mintegy 1900 font szenet szállított. Kevéssel később (1649-ben) fából készült sínekkel rakták be az utat, melyeken négykerekű szekerek jártak, melyek közöl egy 4700 font szenet szállított. Minthogy azonban a fasínek

hamar elkoptak, azokat öntöttvasból készültekkel váltották fel, melyek a kerekek felvételére eresztékkelvoltak ellátva, hogy azok lecsúszását megakadályozzák.

Később a kerekekre alkalmazták az eresztéket, és végre, 1820-ban, tehát közel 200 év múlva a fasínek behozása után, kovácsoltvasból készült sínek alkalmaztattak, melyek mainap is használatban vannak. Végre a lovat is a gőzmozdonynyal váltották fel, és most 440 000 font szén szállítása nem kerül többe, mint kezdetben 320 fontnak szállitása a ló hátán. Még ennél is világosabban élőnkbe tünteti a gépek képességét Fairbaim, ki 1861-ben Angolország gőzgépeiről egy munkát irt, és abban Anglia összes gépeit összeszámítja és az azok által előállított munkaerőt kiszámítja. Szerinte Angolország gépei 11 000 000 lóerőt képviselnek. Egy lóerő legalább 7 erős férfi munkájának felel meg, és igy ha emberekkel kellene azon munkát elvégezni, melyet Angolországban a gépek véghezvisznek, nem kevesebb 77 000 000 munkás volna szükséges, minek 250 000 000 lakosság felel meg. ….

1891. júl. Pótfüzetek a Természettudományi közlöny, 23. kötetéhez 3. (15.)

dr. Szt. H. Mélységfurások és a Föld melege. Mint a termeszettudomanyok es

a technika minden agaban, a melyseg-furasok teren is bamulatos haladas

tortent a legutobbi evekben. Nemcsak hogy ma mar igen nagy melysegekre

lehet a furoval lehatolni, de az atfurt foldretegeket, kőzeteket, a melyek azelőtt

csak porra zuzva kerulhettek felszinre, osszefuggő hosszu darabokban, oszlopokban hozzak fel meg a legnagyobb melysegekből is….A legmelyebb akna ez idő szerint Przibramban (Csehorszag), van, a mely 1883-ban mar 1070,2 meter mely volt, de azota melyebbre nem astak. Keves azon aknak szama, a melyek a przibrami melysegenek ket harmadat is elerik…Egyeb allapotok folderitese mellett kulonosen erdekesek azok az eszleletek,

a melyeket az ily melysegfurasok alkalmaval legujabban a Fold melegenek kipuhatolasa erdekeben vegeztek. Ezek arrol győznek meg, hogy az az

allitas, a melyet regebbi megfigyelesek alapjan minden geologiai kezikonyvben

kozolve talalunk, a valosagnak nem egeszen felel meg. A geologiakban

ugyanis a Fold melegeről azt olvashatjuk, hogy a hőfok a melysegben vagy

30—40 meterenkent egy-egy R.-fokkal emelkedik. Ezt az arithmetikai progressziot felveszik, ar nelkul, hogy azt barmivel is bizonyithatnak. Az ujabb

eszleletek mind arrol tanuskodnak, hogy a hőfokemelkedes a melysegben a folvettnel joval kisebb, tovabba pedig, hogy az emelkedes nem egyenletes,

semmikepen sem tortenik az arithmetikai progresszio szerint, hanem majd rohamosabb, majd gyengebb…A legnagyobb hőfok, a mit eddig a Fold belsejeben eszleltek, 45,3° R. / 55 ˚C/ es pedig a schladebachi furolyuknak 1716 meternyi melysegeben. Legujabban az okokat is kutattak, a melyek a melysegben a Fold melegenek tanulmanyozasakor az eszleletekre

hatassal vannak es a melyekre eddig alig voltak tekintettel. A legfontosabb faktor, a melyet tekinteten kivul hagyni nem volna szabad, a kulonboző kőzet- es foldnemek hővezető kepessege…

Nagyobb mertekben lehet hatassal az eszlelesre a viz szerepe a melysegben. A viz számot tesz a hővezetesben is; de kulonosen emelhetik, vagy csokkenthetik a hőfokot a megfurt meleg es hideg forrasok. Ezen termeszetes okokon kivul,

a melyek a Fold melegenek szabalyos emelkedesere a belseje fele hatas nelkul

nem maradhatnak, vannak meg mesterseges okok is (a furas munkalataval

jarok), a melyeket az eszleletekben szinten figyelembe kell venni. Ha majd

mindezeknek szigoru tekintetbe vetelevel allanak a Fold melegere vonatkozolag

adatok rendelkezesre, csak akkor lesz lehetseges ezt a fontos tudomanyos kerdest a mainal jobban megvilagitani. Addig be kell ernunk azzal a tapasztalattal, hogy a Fold melege a melyseg fele nem emelkedik oly rohamosan, mint a hogy azt altalaban allitjak. (Verhandl. d. achten deutschen Geographentages.)

A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi. Wiki

1899. 353.Harnisch Gusztáv: A "sárkány" mint tudományos segédeszköz

…A mai sarkanynak egeszen mas az alakja. Hianyzik rola a hosszu fark, mely

gyermekkori jatekszerunknek nelkulozhetetlen kelleke volt, mert a sarkany alapszerkezeten tett javitasok teljesen foloslegesse tettek ezt a fuggeleket meg a

stabilitas tekinteteben is. Ez idő szerint ket szerkezet az uralkodo

; mindakettőnek vannak vedői es. ellenesei.Az egyik az E d d y javitotta u. n.

angol tipus; ez hasabalaku, kereszttamasztokkal, melyekre vaszon feszul;

a masik a Hargrave- fele tipus, az u. n. rekeszes sarkany (cellular dragon),

mely nagy, oldalfal nelkuli rekeszekből áll…

H a r g r a v e 1894. november 12-iken Ausztraliaban szallt fel negy

összekapcsolt rekeszes sarkany segelyevel. Vegre 1897. marczius 4-iken az amerikai Wise ujitotta meg e kiserletet…E keszulekek eddig 3300 m-nyi legnagyobb magassagot ertek el. Ez esetben ket oranal tobb idő kellett, hogy a gőzgep a 6500 m hosszu kabelt, melyhez a keszulek kotve volt, felcsavarja. Rotch azonban ennel meg nagyobb, 5000 m-nyi magassagot is remel elerni…

Remelhetni, hogy a kozel jovőben ezt a meteorologiara nezve mindenesetre

becses keszuleket meg jobban fogjak tokeletesiteni es hogy azutan e tudomanyagnak nelkulozhetetlen segedeszkozeve fog valni.

1899. 354. Bunte : Világításunk az utolsó huszonöt év alatt…E d i s o n 1881-ben a parizsi kiallitason elektromos izzolámpáival jelent meg es ezzel az elektromos vilagitasnak egeszen mas, az előbbinel meg alkalmasabb iranyat honositotta meg a gyakorlatban. Igaz, hogy az elektromos vilagitas koltseges volta miatt a gazvilagitas mellett kesőbb is hatterben maradt es inkabb fenyűzes szamba ment, de voltak hatarozott jo tulajdonsagai is. Ha zart helyisegnek fenyes kivilagitasarol volt szo, a vilagitogazt alkalmazni nem lehetett, mert a sok lang kiallhatatlan meleget es karos eges-termekeket okozott, melyek az elektromos vilagitasnal nem eszlelhetők. Az izzolampak szamat tetszes szerint szaporithatjuk, a nelkul, hogy kellemetlenne valnanak. …

A mi az acetylengaz-vilagitast illeti, mondhatjuk rola, hogy meglehetősen terjed,

noha jelenleg meg a kezdet nehezsegeivel keli megkuzdenie. Legnagyobb

haszonnal a mozgo targyak, pl. vasúti kocsik, hajok stb. vilagitasara hasznalhato. A vasuti kocsikat jelenleg olajgazzal, azaz a petroleumgyartas egy maradekanyagabol, a paraffinolajbol szaraz desztillaczio utjan előallitott nehez vilagitogazzal vilagitjak meg, melyet kovacsolt vasbol keszult, henger-alaku tartokban 6—10 atmoszferanyomas alatt szoktak tartani. E gaznak 1 kobmetere 10 gyertyaerejű lampat 25 oraig taplalhat (250 gyertyaora)…

Folytonos emelkedest eszlelhetunk a vilagitogaz fogyasztasaban es

az utolso negyedszazadban evről evre folyton nagyobbodik a gazgyartas…

Remeljuk, hogy a langvilagitas tudomanyos oldalrol ep oly hathatos segitsegben es tamogatasban fog reszesulni, mikent testvere, az elektromos vilagitas…

Kozli Dr. Ruzitska Béla

1899. 358. Bresztovszky Béla: Motoros kocsik…A szemelyi es a kisebb teherforgalom lebonyolitasaban mindinkabb hatterbe szorul a ló, melynek eles patkoi a legnagyobb utczai zajnak az okozoi es helyoket a motoros kocsik kezdik elfoglalni, tomor gummi, vagy epen pneumatikus kerekekkel…A larma, melyet a mechanizmus mozgasa s a kellemetlen füst, melyet az explozios

szerkezetek okoznak, a folytonos tokeletesedes kovetkezteben a legcsekelyebbre

szall le es remelhető, hogy idővel megszűnik egeszen. Milyen kellemes csend

es nyugalom lesz is akkor szeles korutainkon!...A motoros kocsik rendszeres gyartasa leginkabb szulőhazajukban, Francziaorszagban kapott labra. Semmifele torveny gatlo, vagy benito akadalyokat nemgorditett elebe és szamos versenyt tartottak…Az egyik legismertebb gőzmotoros kocsi a Weidknecht-fele omnibusz szemelyszallitasra…Le Blant szemelyszallitasra omnibuszalakura,

aru szallitasara pedig vasúti kocsialakura szerkesztette kocsijat…

Weidknecht-fele gőzmotoros kocsi.

A gőzmotoros kocsi legnagyobb sebessege 15 km orankent. Ez alatt a gep legfeljebb 4 kg kokszot és 20—25 kg vizet fogyaszt. Az ily modon szerkesztett gőzmotoros omnibusz hivatva lenne pl. vasúti allomasoknak osszekotesere a tavoli helyseggel; vagy kisebb helysegek kozotti viczinalis forgalom lebonyolitasara…

Elektromotoros kocsik. A gőzmotoros kocsik nagy terheknek hosszabb

ideig valo szallitasara bizonyultak czelszerűeknek, az elektromosak pedig epen

ellenkezőleg, kisebb terheknek, szemelyeknek gyors, inkabb gyakori mozgatására…Egyetlen olyan aramfejlesztest sem lehet szamitasba vennunk, a mely gőzgephez, vagy egyeb mechanikai szerkezethez van kotve. Egyedul a chemiai uton valo aramfejlesztes johet szoba. A kocsiba tehat elektromos elemeket, vagy akkumulatorokat kell tennunk. Hogy valamire valo energiat kapjunk, az elemeknek igen nagy szamara volna szuksegunk, ami a kocsinak nagy terjedelmet, nagy sulyt adna es igy igen koltseges volna. Hosszabb utakra azonban meg mindig nem valtak be ; mert az akkumulatorok hamar kiurulnek (regebben 30, ma mar 50—60 km-nyi ut utan)…

Petroleum-motoros kocsik. Hogy egy loerő egy oran at folytonosan kifejtessek, e czelra a gőzgep 3 kg szenet es 18 kg vizet, az elektromos motorkocsi 100 kg-os akkumulatort, a petroleum-motoros kocsi

pedig 400 vagy 500 g petroleum-esszencziat kivan. Ezek a szamadatok minden dicseretnel ékesen szólóbban fejezik ki, hogy a petroleum-motoros kocsi minden előbb targyalt kocsirendszemel kevesebb erőado anyagot fogyaszt. Ha hozzaveszszuk, hogy a motor maga is kicsi lehet, batran mondhatjuk, hogy a legkonynyebbek a petroleum-motoros kocsik. Ez a jo oldaluk annal nagyobb sullyal esik a latba, mennel hosszabb utat kell a kocsival

bejarnunk…/A Peugeot-fele petroleum-motoros kocsi hintóra emlékeztet G./

Mikor az automobilok legelőszor mutatkoztak Parizsnak teres boulevardjain,

a kozonseg egy resze esztetikai kifogasokat tett, mas resze pedig a motoros kocsin mindig a hianyzo lovat kereste….Budapest utczain nehany motoros

kocsit, sőt Peugeot-fele motoros tricziklit is latni mar; de a mig olyan nagy

kozkedveltsegnek fognak orvendeni es annyi teret elfoglalni a lovak elől, mint

kulfoldon, legfőkep Francziaorszagban es Angolorszagban, addig sok idő fog eltelni….

1899. 358. Vukasinovits József: A jégkészítés. A termeszetes jeg hasznaltja higienikus szempontbol azert nem ajanlatos, mivel szerves anyagok is gyakran

vannak benne, melyek a jeg olvadasakor ismet rothadast idezhetnek elő. Ezert

az igyekezet arra iranyul, hogy mesterseges uton allitsunk elő tiszta jeget, vagy

a hőmersekletet valami mas modon szallitsuk alabb. A főczel tehat alacsony hőmersekletnekmesterseges előallitasa. Ez haromfelemodon lehetseges, u. m. : 1. Szilard testek oldasa vagy olvadasa,

2. folyekony testek parolgasa es

3. sűritett (komprimalt) gazok kiterjedese (expansio) utjan….

Pictet-féle kompressziós jégkészítő gép

A legtobb jelenlegi hűtőgepen folyositott gazok parolgasa utjan allitjuk elő

az alacsony hőmersekletet. Megkulonboztetunk

a) Kompresszios gepeket, melyekkel viztől mentes gazokat, mint ammoniakot

(NH3), kenessavat (SO2) stb. nyomo szivattyuval (kompreszor) es egy időben

hideg vizzel valo lehűtes utjan folyositunk es azutan a nyomas csokkentesevel

ismet elparologtatunk.

b) Abszorpczios gepeket, melyekkel cseppfolyos testeket akkent parologtatunk

el hamar, hogy gőzeiket oldoszerekkel elnyeletjuk ; pl. ammoniakot vizzel, vizet

kensavval.

Az 1. abran a Pictet-fele kompresszios gepet latni, a hol B a szivattyu vagy

kompresszor. Ez egy kettősen műkodő szivo es nyomo szivattyu, melyet A gőzgep hajt es az n csőből a Vb es Fi szelepek segelyevel a C parologtatobol a gazt kiszivja, s egyuttal az r 2 csovon at a V2 es Vb szeleppel a D sűritőbe (kondenzator) nyomja. A sűritő hosszu es szűk vorosrez- vagy vascsőből all, a mely korul hideg viz van. A kondenzatorban a gaz sűrűsodik, cseppfolyossa valik es a szűk r csovon, Ve szelepen, E szabalyozon es V4 szelepen at a parologtatoba (refrigerator) C jut. Ez szinten kigyodzo

vorosrez- vagy vascsőből all, a mely azonban

mar sokkal bővebb, mint a sűritőe. A szivattyu szivo hatasa kovetkezteben

parolgas all be, mely parolgastol a cső

korul levő sooldat (konyhaso, magneziumchlorid,

meszchlorid) tetemesen lehűl, pl. —15°-ra….

A kompresszios gepeknel regebbiek az abszorpezios gepek. C a r r e mar

1860-ban keszitett ilyent. Az ammoniaknak

vizes, de konczentralt oldatat folmelegitik, mitől az ammoniak elparolog

es sajat nyomasa kovetkezteben egy hűtőben

sűrűsodik. A melegitőforras eltavolitasaval

a cseppfolyos ammoniak el kezd forrni, mi kozben hőt kot le, s ugyanaz

a viz egyszersmind el is nyeli..A mesterseges

jegkeszites kisebb haztartas szamara a nagy beruhazas miatt sehogy se

fizeti ki magat, s azonfelul barmely modszer alkalmazasa sok tudast es meg tobb

ovatossagot kivan.

1900. 368. Kosutány Tamás: A borról és az erjedésről

Az ember mar ősidők ota arra torekedett, hogy olyan anyagokat

talaljon, melyek elvezete idegeit izgatja, vagy eltompitja; s e tekintetben

valoban bamulatra melto eredmenyeket ert el. A chemikus alig vehet

vizsgalat ala egy-egy ilyen elvezeti szert, a nelkul, hogy idegekre hato

anyagot ne talaljon benne.

Igazolja ezt a kave, a tea, a dohany, a szeszes italok altalanos

elvezete; emlithetem az opiumot, melyet majd piluia alakjaban, majd

fustjet tobb mint 100 millio ember elvezi, a hasist, ezt a kenderviragbol

keszult anyagot, melyet Afrikaban es Azsia deli reszen 200 millio

ember fogyaszt…

A bor elvezetenek kezdete teljesen elvesz az őskor homalyaban, s

mar a Biblia első lapjain ott talaljuk a bor hatasanak leirasat, a miből

kitetszik, hogy mar evezredek ota bor mellett vigadozott es szomorkodott

az ember. Ebből azutan kovetkezik, hogy a bor keszitese felettebb egyszerű

dolog lehet, ha mar evezredek előtt ertettek, s talan minden emberi

beavatkozas nelkul magatol is keletkezik. Valoban ugy van, az ősznek

legkesőbbi s legbecsesebb gyümolcse a szőlő, s az ember onkentelenul

ismerkedett meg a borral, midőn a szőlőt telire el akarta tenni; mert az

edes levű gyumolcs megzuzodvan, minden mesterseges beavatkozas nelkul

erjedesnek indult, forrni kezdett, s lassankent megtisztulvan, borra

alakult.

Ez atvaltozas bizony nagy meglepetest okozhatott, hogy meg a

Biblia is erdemesnek tartotta foglalkozni vele; de azutan, hogy az ember

megismerte a bort, nagyon is megbekult az atvaltozassal. Hogy a regiek

milyen becsben tartottak a bort, annak bizonysagaul szolgalhat, hogy a

bornak kulon istene volt: Romaban Bacchus, Gorogorszagban Dionysos,

kiket kulon unnepelyeken, bacchanaliakon tiszteltek…

Ha a mi tokaji borunk a formiani borral van rokonsagban, mert

innen kerult hozzank a furmint szőlő, vajjon nem lehetne-e kisutni a

rokonsagot a romai vinum crucium es a magyar rabvallato es bicskanyito

borkulonlegessegek kozott? — Ne kutassuk…

Őseink regente a bort igen nagy mertekben fogyasztottak; a kozepr

kori bilikomok, kupak, vedrek mellett mai boros poharaink gyűszű

szamba mehetnenek. Erős borbol ilyen mennyiseget nem lehetett fogyasztani

sulyos kovetkezmenyek nelkul, ezert azutan a konnyebb borokat

kerestek…

Nem lehet czelom e helyen a borkezelest aprora fejtegetni; csak

annyit mondok el, a mennyire e fontos elv gyakorlati alkalmazasanak

megertesere szuksegunk van….

A borokat szinok szerint, feher, voros es siller vagy kastelyos

borokra osztjuk.

Miert voros a voros bor, es miert nem kek? A pezsgő szinten kek

szőlőből keszul; miert nem voros, ha mar kek szinű nem lehet, miert

vilagosabb szinű igen sok feher bornal is?

A legtobb kek szőlőnek a leve epen olyan, mint a feher szőlőe ;

a festő anyag ugyanis kizarolag csak a szőlő hejaban van; ha a megzuzott

kek szőlőt azonnal kisajtoljuk, epen olyan feher bor keszul belőle,

mint akarmelyik feher szőlőből. igy allitjak elő a champagnei pezsgőborokat,

melyekről pedig tudjuk, hogy majdnem szintelenek. A kek festő

anyag csak a szőlő hejaban lelhető, s ez az edes mustban nem oldodik

fel, mert feloldasahoz alkoholra, szeszre is van szukseg; ezert erjesztik

a voros bort a torkolyon, az osszezuzott szőlőszemeken, s csak' ketharom

het mulva sajtoljak ki…

A feher bor vegul sargas szinet joreszt a hprdo dongaibol kivont,

S. a pinczekezeles kovetkezteben főleg humuszsavakka valtozo csersavnak

koszoni. Ez az oka, hogy. reridesen minel tovabb all a hordoban-a bor,

annal sargabb szokott lenni. Minősege szerint a bort liqueurborra, pezsgőre,, pecsenyeborra es asztali borokra osztjuk.

Hat a tokaji boriol, a borok kiralyarol, a legkitűnőbb liqueurborrol

ne emlekezzunk meg par szoval? '

A tokaji bőr iőleg a furmint szőlőből keszul, melynek őset IV. B e l a;

vagy Na gy ' L a j o s kiralyunk hozatta Olaszorszagbol s a formianum

szobol lett a furmint. Ez a szőlő kedvező időjaras eseten eres utan

a tőken hagyatvan, megranczosodik, megtopped s az ugynevezett aszuszőlőt

alkotja. Ha az aszuszemeket nem szedik le a furtről, hanem

azon modon, a mint a szőlő termett, tehat az aszuszemekkel egyetemben

dolgozzak fel: a nem edes, de tuzes s idővel felseges zaiiiatuva

valo szamorodni bor (szamo rodne = magatol nőtt, termeszetes) valik

belőle…

Bizton remelhetjuk, hogy a milyen mertekben szőlőink

megujitasa megindult, rovid időn tobb borunk fog lenni, mint regen volt

s tőlunk fugg, hogy jobb is legyen, mint regente. Ki merte volna par

evtizeddel ezelőtt meg csak almodni is, hogy a futo homokon olyan

pompas borokat lehet termeszteni, mint a minőket okos szőlőművelessel

minden torekvő szőlős gazda keszittet? Hogy azonban borunk minden

tekintetben jobb is legyen, mint eddig volt, figyelembe kell vennunk az

elesztők jelentekeny hatasat is s erről tajekoztatni, volt e czikk feladata.

Vajha czikkem a borelesztők irant valo erdeklődest felebresztene!

*

Kosutány Tamás (Nyírlugos, 1848. március 7. – Budapest, 1915. január 19.) agrokémikus, mezőgazdasági szakíró, a mezőgazdasági ipar műszaki fejlesztésének egyik első hazai kezdeményezője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1894).

Kiemelkedő  társadalmi és egyesületi tevékenységért adományozza az élelmiszertudományi egyesület vezetősége a

KOSUTÁNY TAMÁS EMLÉKÉREM elismerést.

Vasrnapi Újság. 1902. 33. A Természettudományi Közlöny legújabb, 396-ik füzete igen érdekes tartalommal jelent meg. Kosutány Tamás a liszt előállításáról értekezik hosszabb czikkben, elmondván az őrlés történetét, egészen a kőkorszaktól kezdve. Rajzát is közli egy kőkorszaki s egy ős római malomnak. Bőven ír a magyarországi malmokról s a magyar őrlési eljárásról, melyet világszerte legtökéletesebbnek tartanak. A magyarországi malmok száma ez időszerint 20 005 / húszezer-öt! G./, melyek közt legtöbb a vízimalom, míg szélmalom csak 712 van. Érdekes, hogy még most is megvan öt olyan vízimalom, melyek az okiratok szerint még a XI. század elején keletkeztek…

*

1900. 370. S. F.: A gömbvillámok. A gombvillamoknak rendkivul magas feszultsegű elektromos aramok segitsegevel, kiserleti uton valo előallitasa előszor 1878-ban P 1 a n t enak, kesőbb 1896 ban R i g h i-nek sikerult. Csakhogy ezek a kiserletek meg nagyon is kezdetlegesek voltak s e rejtvenyszerű jelensegek lenyeget alig voltak alkalmasok kellőleg megvilagitani…Le d u c ket szerfolott finom, fenyes femcsucsot helyezett egy Holtz-fele elektromos gep sarkaival osszekottetesbe…

A vilagito gomb a pozitiv sarkot igyekezik elerni, csakhogy tovamozgasa

olyannyira lassu, hogy az alig nehany czentimeternyi utat csak 2—4 percz

alatt teszi meg. Nem ritkan kerulő utakon igyekezik czelja fele ; mozgasat egyszermasszor teljesen meg is szunteti, sőt az sem tartozik a ritka esetek koze, hogy nagyobb szamu aprobb gombre oszlik, melyek azutan, mind onalloan folytatjak utjokat a pozitiv sark fele. Mihelyt a jelenseg a pozitiv sarkot elerte, a fenytunemeny azonnal teljesen megszűnik, ugy hogy az ember azt hihetne, hogy a ket sarok valami fem reven kerult egymassal osszekottetesbe….

Ismeretes a villamoknak egy sokkal ritkabb, de szerfolott sajatsagos alakja

is ; ilyenek a gyongyzsinor- vagy lanczvillamok, melyeket nemelyek olvaso-alaku villamoknak (P1ante eclairs en chapelet-jei ezek) is neveznek. A jelenseg sajatossaga abban rejlik, hogy a rendes zeg-zugos lefutasu villam nem egyszerre es azonnal alszik el, mikent a rendes korulmenyek kozott szokott, hanem nagyszamu, apro gombocskere bomlik fol, melyek gyongyzsinorra emlekeztető alakban jelzik a villam utjat, azutan lassankent eltűnnek….

A gömbvillám avagy régies nevén a matató ménkű ritka, vélhetően elektromos jelenség; a troposzférában előforduló elektromos kisülések fajtája. Fénylő, változatos alakú, de általában gömbszerű, a többi villámhoz képest lassú mozgású és hosszabb életű, rendszerint földközeli objektum. Létezése önmaga is hosszú ideig vita tárgyát képezte, mibenlétének és keletkezésének körülményei egyelőre még nem tisztázottak. Kutatását nehezíti, hogy laboratóriumi körülmények között való előállítása nem megoldott; ugyan a legutóbbi idők kísérletei nyomán hasonlót már sikerült létrehozni, a vélemények azonban megoszlanak azzal kapcsolatban, hogy ez valóban gömbvillám lett volna. Wiki

Köztelek, 1891 -

A Köztelek, alcíme szerint Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület közlönye közgazdasági és agrár időszaki lap volt, amely megjelent 1891-1944-ig Budapesten, hetente kétszer

Köztelek-Tőkéczki László www.omgk.hu/MGP/dok/kozt_TL.html

1891. 6. Eladó állatok. Berkshire-Poland-China-telivér tenyészetéből 8 hetes elválasztott malaczokat, párja 16 frt, szállítja a megrendelő költségére utánvét mellett gróf Forgách Sándor uradalmi intézősége Pethő-Szinyén (u. p. Böőd Kassa mellett.)

1891. 8. Gőzszántás. Mindazon t. gazdák, kik eredeti Fowler-féle gőzekéinket vásárolni óhajtjak, vagy a gőzszántás előnyeit Fowler-féle legújabb javított gőzeke-mozgonyokkal és eszközökkel kibérlés általi használat mellett kipróbálni kivánnyák, az igen kedvező feltételeket megkeresésükre nálunk azonnal megtudhatják. Néha használt Fowler-féle gőzekéket is veszünk át ujak szállítása alkalmával, tehát néhány általunk legjobb karba helyezett használt gőzeke-gépezet nálunk mindig igen olcsón és pedig osztr. ért. 10 000 frt-ért rendelkezésre áll. John Fowler & Co. Budapesten V. ker. váczi-körút 76. szám.

1891. 13. GAZDASÁGI GÉPÉSZET ÉS TECHNOLOG1A. Rovatvezető: LÁZÁR PÁL.

Széna- és szalmasajtók. Fontos törekvése a gazdának, nagy terjedelmű termékeit minél kisebb térfogatura tömöríteni, hogy így azok alkalmasabbak legyenek nagyobb távolságra való szállításra. Ennek szüksége különösen a terjedelme mellett aránylag kis értéket képviselő széna és szalma szállításánál lép előtérbe, mert a mint már az 1888. évben Nagy-körösön megtartott szénasajtó-versenyről irt jelentésemben kiemeltem: taposott szénából vagy

szalmából 25 métermázsánál alig rakható több, a nagy parasztház alakú zárt vasúti kocsikba ; nyitott kocsikra 35 q is felfér, csakhogy ekkor a szükséges takaróponyváért 5—7 frt kölcsön-díjat kell fizetnünk. Miután tudvalevőleg ily szállítmányoknál az egész kocsit meg kell fizetnünk, akár raktunk arra többet vagy kevesebbet, belátható, mily rendkívüli fontos az, hogy a szénát és szalmát annyira összesajtolni képesek legyünk, hogy a vasúti kocsikba 100 q is beleférjen, mert ennyi á vasúti kocsik hordó-képessége….

A gyakorlatban kézi-, lóerőre és gőzerőre szerkesztenek széna- és szalmasajtókat, minden fajtából 1—2 szerkezetet itt mutatunk be olvasóinknak, azon sajtók közül, melyek 1888. év végén a Royal Agricultural Society of England által Nottinghamban megtartott versenyen legjobbaknak bizonyultak.

1891. 18.Gőzkazán-ügy. Az 1890-ik évben tartatott 3327 gőzkazán vizsgálat. A gőzgépkezelők és gőzkazán-fűtők vizsgáló bizottsága Budapesten, Kolozsvárott, Temesváron, Debreczenben, Pécsett, Brassóban, Szombathelyen, Kassán, Pozsonyban, Selmeczbányán, Békés-Csabán, Nagy-Becskereken, Zomborban és Fiúméban működött. Dolgozott Magyarországon összesen 14 580 gőzkazán, a mely szám az előző évekhez képest körülbelül 700 emelkedést mutat.

1899. 1. Károly Rezső: Mezőgazdasági tudományos intézményeink.

…A termelés olcsóbbá tételének és a termelvények megfelelő feldolgozásának nélkülözhetetlen segédeszközei a mezőgazdasági gépek utóbbi időben rohamosan terjednek s a gép-gyárosok törekvése a gépek tökéletesítésére magával hozza, hogy évente számos uj gép merül fel, melyek azonban nem mind felelnek meg a gyakorlat igényeinek. Ugy a gyárosra, mint a gazdára is előnyös tehát olyan intézmény, melytől gazdasági gépek értéke és használhatósága felől megbízható szakszerű tájékozás nyerhető, mert valamely gép használati értékéről csak az esetben lehet határozott Ítéletet alkotni, ha azt hosszabb idei használat közben pártatlan szakember veszi birálat alá. E feladat teljesítésére, hivatott a m. kir. gépkisérleti állomás M.-Ovárott, amely saját kezdeményezéséből, vagy a géptulajdonosok megkeresésére, az újonnan föltalált, avagy használatban levő gazdasági gépeket és eszközöket megvizsgálja mindazokra a kellékekre, melyek azok használhatóságát és érté-két meghatározzak. Hivatasa továbbá ennek az állomásnak, a gazdaközönségnek oly ügyekben és kérdésekben tanáccsal szolgálni, amelyek a mezőgazdasági gépészet körébe vágnak…

1899. 1. Jeszenszky Pál: Múlt évi állatforgalmunk….Amig az összes államok az állatbevitelt megnehezíteni igyekeznek, addig piaczaink a szerb állatbevitelnek nyitva állanak s a szerb állatbehozatal évről-évre nagyobb arányokat ölt. Okunk a szerb állatbehozatal megnehezítésére állategészségügyi szempontokból is bőven van, értékesítési viszonyaink pedig most már parancsolólag követelik a legszigorúbb rendszabályok alkalmazását. De szükségessé teszi ezt főleg Ausztria magatartása, mely már most váltig hangoztatja, hogy a kiegyezésnek nem szájaize szerint leendő megoldása esetén az állatbevitelt illetőleg teljesen függetleníti magát Magyarországtól s kaput nyit a keleti államok, elsősorban Románia és Oroszország állatbevitelének. S ki meri állítani, hogy ez nem fog bekövetkezni?

Állatforgalmi viszonyaink tehát már a közelmúltban kedvezőtlenül alakultak; a jövőre nézve a helyzet rosszabbodásától van okunk tartani, miért is a kormánynak érdekeink megvédésére s jogaink érvényesítésére minden eszközt fel kell használnia. Hogy mely irányban s mily intézkedésekkel, azt már e helyütt sokszor kifejtettük.

1899. 1. A mezőgazdasági gépészet újdonságainak legnagyobb részét a gazdasági technika hazái, Észak-Amerika, Anglia és újabban Német- és Csehország szolgáltatják ugyan, de azért vannak magyar találmányú gazdasági gépeink is…

Újdonság A. Borsig berlini gépgyáros javított villamos ekéje. Az eke maga a rendes gőzeke-alak. A kötél húzását villamos motor végzi, mely kocsira lévén szerelve, egyúttal a kocsit is tovamozgatja. Horgony-kocsija önműködőlég megy előre. Munkája mennyiség és minőségre nézve megegyezik a gőzeke munkájával. Czukor- és szeszgyári gazdaságokba, továbbá mindenütt oda, hol nagyobb villam-erőtelep fellálitása indokolt lehet, villamoseke jobb és olcsóbb, mint a gőzeke. Németországban már egy gazdaságban beszerezték s teljesen meg vannak vele elégedve. Nálunk még nem dolgozott…

A Kayser-féle gabona-czentrifuga vetőmag-kiválasztásra való, melyet a czentrifugális erő segélyével nemcsak nagyság, hanem súly szerint kiválogat. A vele végzett kísérletek kitűnő eredményt mutattak fel. Lényegében tölcsér-alakú dobból áll, melynek falát egymás mellé állított mozogható pálczák alkotják. A dob forgásánál a gabonaszemek az oldalfalon felfelé csúsznak s a pálczák hézagai közt kihullnak. A dob felső peremén áteső magvak a legnagyobbak s egyúttal legnehezebbek is / méret szerinti osztályozó gép, G./. Munka-bírása 4—8 hektoliter óránként. Kapható Kühne Ede gépgyárosnál Budapesten. Ara 180—250 frt nagyság szerint…

1899. 1. Eljegyzés. Ifj. Paikert Alajos, a m. kir. mezőgazdasági múzeum őre, az OMGE. tiszteletbeli titkárja eljegyezte Sztipán Deli kisasszonyt. Örömmel regisztráljuk ezt a hirt, mely karácsony estéjén kelt szárnyra s eljegyzése alkalmából kedves kollegánkat őszinte szívből üdvözöljük!

1899. 2. GAZDASÁGI GÉPÉSZET. Rovatvezető: ifj. Sporzon Pál.

A gőzerővel való talajmivelés gépei és eszközei…

….Gőzeke rendszert Fowler általában kettőt szerkesztett és pedig a két gőzgéppel dolgozót és az egy gőzgéppel dolgozót, mely utóbbi többféle beosztásban használható.

A két gőzgéppel dolgozó, u. n. két lokomotivos rendszer szerkezete abban áll, hogy a felszántandó terület két ellenkező oldalán fel-áll egy-egy lokomotív s azok az ekét egymás közt ide-oda húzzák.

A két lokomotív mindegyikén van egy-egy sodronykötél-dob a hengerkazán alsó részére felerősítve. E dobokra van gombolyítva az ekét huzó 412 méter hosszú sodronykötél, melynek vége az eke vonóhorogjába van akasztva. Az ujabb Fowler-féle gőzeke-lokomotivok compound-rendszerüek, vagyis két gőz-hengerrel birnak, melyek közül az egyikbe — a kisebbike — magas nyomású gőz dolgozik, vagyis az a teljes feszültsógü gőz, a mely egyenesen a kazánból jut oda. A két gőzhenger egymás mellett a hengerkazán melső részére van szerelve, míg a tüzszekrény felett van a fogaskerék hajtómű által bekapcsolható mozgató készülék a lokomobil tovamenésére s a kötél legömbölyítő hajtőmüve. A hengerkazán alatt látható a kötéldob, melyről a sodronykötél vezető csigák közt gömbölyödik le, ezáltal eleje vétetik a kötél helytelen felcsavarodásának. A gép hátulját a viz és széntartó képezik…

VÚ. 1869. 4. W – r.: Ekék az 1867-diki párisi világkiállitáson.

Az 1867-ki párisi világtárlaton rendkivüli sok eke volt kiállítva, melyek kőzül csakis azokat fogjuk közelebbről megtekinteni, melyek a birálóbizottság által kitünő szerkezetük folytán nagyobb figyelemre méltattak, tehát elsőrendü kitüntetésekben is részesültek, és melyek egyszersmind nálunk még kevésbé vagy épen nem ismeretesek. Ezek pedig leginkább Anglia, Francziaország és

Belgium által állíttattak ki…

A mi a kormánydeszka szerkezetét illeti, ez az angol-ekéknél változatlan maradt; még most is csak olyan hosszú, mint 10 és 20 évvel ezelőtt volt. Az angol gazda u. i. talaját főleg megforgatni akarja, ezt azonban tökéletesen, mit nyujtott kormánydeszkával kétségkivül legbiztosabban lehet elérni. A talaj szétmorzsolását és porhanyitását, amit mi rövid kormánydeszkák alkalmazása által eszközlünk, az angol gazda más eszközökkel czéloz…Angliában a szántás főfeladata a talajnak tökéletes megforgatása, mit nálunk még távol sem mondhatunk….

A forgató-ekék két, egy és ugyanazon gerendélyre, egymás fölébe erősített eketesttel vannak ellátva. Ezen forgató-ekék eketestei egy és ugya nazon sikban

feküsznek, hosztengelyük azonban egymástól egy fél fordulattal (180 fokkal) térnok el. A francziák ezen ekéket brabant double-nak nevezik…

A Fondeur-féle óriási forgató-eke működéséhez 6-9 pár ökröt igényel, miglen a kisebb u. n.„brabants doubles" ekék / 9. ábra/ négy ökör igáserejével is működhetnek. Volt alkalmunk ezen óriási ekéket mind Billancourtban, mind Petit Bourgban is láthatni. A szántóbéres (eke vezetője) mellett, rendesen még 2—3 ökörvezető béresre („piqueurs") is volt szükség….

Az angol szántóbéres jól betanitott lovait halkan szólitja, azok minden szavának engednek; se ostorra, se botra szüksége nincs. Mily otromba és durva bánásmód folytán volt csak képes hat pár erős Charolais-ökör s a Fondeur-féle óriás

forgató-ekét mozgásba hozni, arról volt alkalmunk meggyőződni. Ugyancsak szükség volt ostorra és botra is, pedig a munka még sem folyt rendesen…

1899. 3. Zalka Zsigmond: Egy gazdasági gőzmalom összekapcsolása egy mezőgazdasági szeszgyárral…Miért mennek a vizes malmokba az őrlők ősszel, egyszerű oka, hogy közelebb van, ott is jó lisztet kapnak…Ha a szeszgyár felállana, miután állandóan menne, több őrlőm is akadna…Egy 4 hl.-es napi termelésű szeszgyár gőzkazánjának legalább is 30 m2 fütő-felülettel kell birnia és oly szerkezetűnek kell lennie, hogy maximálisan 6 atm. nyomást fejtsen ki, hogy egyidejűleg a gőzölés, lepárlás stb. végrehajtható legyen. A felállitani tervezett szeszgyárban burgonya dolgoztatnék fel. Feltéve, hogy a szeszgyár 6 hónapig állana…Szeszgyári berendezések elkészítésével a következő gyárak foglalkoznak: Paucksch H. vasöntöde, gép- és kazángyár részvénytársaság magyarországi telepe, Budapest, IV., Muzeum-körut 35., Sangerhauseni gépgyár és vasöntöde magyarországi gyártelepe, Budapest, Külső-Váczi-ut 1463., Beichel és Heiszler gép-, réz-és érczmügyára, Budapest, IX., Soroksári-utcza 38—40. szám.

1899. 10 GAZDASÁGI GÉPÉSZET. Rovatvezető /és a cikk írója/: ifj. Sporzon Pál. A gőzerővel való talajmivelés jelentősége, IV. A göztalajmivelés költségei.

Bármennyire jónak és hasznosnak ígérkezzék is valamely gazdaságban a gőzerővel való talajmivelés, nagyon tanácsos, még mielőtt azt életbeléptetnék, tisztába jönni annak üzem-költségeivel. A befektetési tőkétől vagyis a gőztalaj-mivelő gépek és eszközök beszerzési árától eltekintve még más kiadások is terhelik a gőz-erővel való talajmivelés rovatát, melyek a reális költségvetés összeállításánál nem hagyhatók figyelmen kivül…A tételek:

1. A befektetési tőke amortizácziója és kamatja.

2. Karbantartási (javítási) költségek.

3. Fütő- és kenőanyagok ára.

4. Fűtőanyag és víz szállítási költsége.

5. Munkásszemélyzet munkadija.

6. Évi illetve napi munkamennyiség…..

Fowler-féle gőzeke 20 évig is munkaképes marad s annak használati értéke 20 év múlva is csak ugyanaz, véleményem szerint az amortizáczió számítás legfeljebb 6 %-ra lehetne megállapítható…

Fűtőanyag: Rendes teherrakomány gazdasági szekerekre jó utakon 10—12 méter-mázsa — kőszénből azonban rendesen csak 8—10 métermázsa megy fel egy szekérre, ha a kőszén darabos — tehát rendes körülmények közt egy-két fuvar elegendő napjában…

1899. 21. Buday Barna: A fővárosi malmok helyzete és az őrlési engedély.

…A budapesti tíz malom közül hármat kisajátítanak. Ez a három malom egy-szerűen becsukja á boltot s üzemképességük szerint métermázsánként 5 krajczárt kapnak azért, hogy nem örölnek….

Ellentmondás az, hogy mikor a malmok válságról beszélnek, ugyanakkor tervszerűen megdrágítják az előállítási költségeket. Vájjon hogyan igyekeznek tehát magukat ezzel szemben rekompenzálni, hiszen az őrleményt ezután sem fogják magasabb árban elhelyezhetni, mint eddig elhelyezték. Világos, hogy ők csakis arra számíthatnak, hogy a megcsappanó fogyasztás és kereslet következtében olcsóbban fognak majd búzához juthatni…

Az őrlési forgalom révén sohasem jött be több idegen búza, mint az utolsó két évben. 1898-ban a be-hozott idegén búza majdnem 2 millió métermázsára rúg, ebből csak román búza 1.200,000 mmázsa. Á magyar liszt-kivitel ezzel szemben csökken…/A gazdaságban 113 év alatt semmi sem változott. Legfeljebb a hengerszék típusa G./

1899. 29. B. B.: Szocziálisták kongresszusa.

A napokban az úgynevezett földmivelő szocziálisták ismét bemutatkoztak a nyilvánosság előtt. Két napig tartott megbeszélésükből uj eszme nem bonta-kozott ki. A régi kapukat döngették most is. Követeléseik ugyanazok voltak, a melyeket már régebbről ismerünk: kevesebb munka, több munkabér; több szabadság, kevesebb kötelesség. Ezekből a vezérelvekből származik le az egész programmjuk…A mai korban, mikor az elégedetlenségnek a forrásai végtelenekké kezdenek válni, nyugtalanító ez a tünet s különösen aggodalmas azért, mert amint megtanultuk, a hazafiság teljes negácziója is vele együtt jár. Egy tömeg, amely nem érett meg még arra sem, hogy önsorsát vezesse, s amely semmiféle erkölcsi eszményeknek alá nem vetve magát, hajlandó pusztán az éhes gyomor törvényeire hallgatni: egy ilyen tömeg veszedelmes eszközévé válhat a rossz czélzatoknak. A szocziálisták kongresszusa tehát, habár nem is adott fel ujabb gazdasági problémákat, mindenesetre jelentőséggel bir ugy, mint egy mozgalom életképességének erőteljes, daczos megnyilvánulása.

Ez a mozgalom mindenféle rossz következményeknek csiráját méhében hordja, egyedül attól függ, hová fejlődjék, hogy miként alakulnak fejlődésének körülményei…a kongresszuson egy igen figyelembe veendő szervezet bontakozott ki már előttünk, amely a mi viszonyaink között tagadhatatlanul birja a terjeszkedés feltételeit. Akar is terjeszkedni, fog is s meglehet, hogy egy szép napon óriásként jelenik meg újra előttünk…

1899. 33. ifj. Sporzon Pál: Darálógépek és a lóerő. ..Ha valamelyik árjegyzékben az áll, hogy az illető darálógép 2 lóerővel óránként 200 kg. darát készít, ez a valóságban ugy fog állni, hogy 4 lovas járgánynyal egy óra alatt 140 kg. középfinom dara őrölhető éles tárcsákkal ; vagy pedig 2 lóerős petrólem-motorral, vagy egyéb ily kisebb motorral, egészen 180 kg. középfinom dara nyerhető, ha a mótor direkt van összekötve a darálóval, ha pedig transzmisszióval hajtatik 140—160 kg. Mindkét esetben 500 fordulatot kéli tenni a daráló tengelyének….

1899. 48. Kovácsi Béla: A frankfurti mezőgazdasági kiállítás.

…A hajtómotorok a legkülönbözőbben voltak megszerkesztve; mindenikről ki van mutatva, hogy üzemben tartása mennyibe kerül. Ezek a motorok lassankint kiszorítják a fával vagy szénnel fűtött gépeket…

„In Ungarn haben es die verhaltnissmassig wenigen Actiengesellschaften in der Hand, den Versicherungspreis zu bestimmen, weil neben den österreichisch-ungarischen keine auslandischen dortlands thatig sind, und die Gegenseitigkeit dort keine Wurzel fassen kann."

Így beszélnek rólunk s hogyha a gazdaközönség mindezt tovább is türi, a dijakat még jobban emelni fogják. Fölmerül tehát a kérdés, hogy mindezzel szemben tegyünk-e valamit és mit?

1899. 49. A Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete folyó évi július 23-tól augusztus 5-ig bezárólag a Köztelken szeszfőző tanfolyamot rendez, mezőgazdasági szeszgyárosok és szeszfőzde-kezelők részére…Az előadásokból:

dr. Kosutány Tamás. A szeszgyártás mezőgazdasági jelentősége.

Zalka Zsigmond: A szeszgyártási üzem ismertetése. A keményítő, diasztáz, maltóz, dextrin tulajdonságai. A czukrositási folyamat chémiája. A maláta készítése.

Cserháti Sándor : A burgonya termelése.

Lázár L. Pál: Szesz-gyárak berendezése : a maláta és élesztő készítéséhez való gépek, mosógépek, emelők, gőzölök.

dr. Kosutány Tamás: A szesz-gyártás mezőgazdasági jelentősége.

Lázár L. Pál: Szesz-gyárak berendezése, czefréző, hűtő, czukrositó répaszelet készítés, diffuzeurök, erjesztők, tartányok.

Lázár L. Pál: A szesz-gyári tüzelések. Gőzkazánok, ezek befalazása.

Zalka Zsigmond: A lepárlás elmélete rektifikáczió, deflegmáczió és condensálás. Szakaszos és folyton működő lepárlók.

Zalka Zsigmond: A szeszgyárak tisztántartása. Desinfiáiáló anyagok, ujabb szesz-gyártási eljárások ismertetése.

Lázár Pál: Gőz-gépek. Alapozás. Erőátvitel, gőzszükséglet.

1899. 50. GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Mezey Gyula.

Növényélet- és kórtani állomás Magyar-Óvárott.

A földmivelésügyi m. kir. miniszter a Magyar-Óvárott létesitett növényélet- és kórtani állomás részére, 16,257—98. szám alatt a következő szervezeti szabályzatot hagyta jóvá:

1. §. Az állomás czime: „Magyar királyi növényélet- és kórtani állomás"; székhelye Magyar-Óvár.

2. §. Az állomás közvetlenül a földmive-lésügyi m. kir. miniszternek van alárendelve.

3. §. Az állomás feladata:

I. A növényélettan körébe vágó kérdések megoldása, u. m.: a) azon hatások tanul-mányozása…

4. §. Az állomást hatóságok, továbbá a 3. §. b), illetőleg d) alatt említett egyesületek- és magánosok vehetik igénybe. A vizsgálat czéljára beküldendő anyag (növény, növény-rész) vagy tárgy gondosan csomagolva, az anyag származási helyének, annak fellelésére vonatkozó közelebbi körülmények, a beküldő nevének, lakhelyének (postaállomásának) tüzetes közlése mellett küldendő az állomáshoz. Az anyagokat tartalmazó csomagok, ha csak a beküldés nem az állomás felkérésére történik, valamint írásbeli megkeresések mindig bérmentesítve adandók fel az állomás czimére.

5. §. Az állomás a hozzá beküldött tárgyak és anyagok vizsgálatát díjmentesen teljesiti, útbaigazításokat díjmentesen ád. Ha azonban helyszíni vizsgálat kívántatik, az állomás kiküldöttjének útiköltségei és napidijai a kiküldetést kivánó fél által fizetendők. Közérdekű esetekben tartandó helyszíni vizsgálatok költségei az állomás által fedezhetők….

8. §. Az állomás vezetőjét a földmivelésügyi m. kir. miniszter nevezi ki. A segédeket, valamint a szolgákat az állomás vezetőjének előterjesztésére szintén a földmivelésügyi m. kir. miniszter nevezi ki…

*

A Nyugat-mo. egyetem Mosonmagyaróvári Mezõgazdaságtudományi Kar jogi elõdjét - a Magyaróvári Gazdasági Magántanintézetet - 1818. október 25-én alapította Albert Kázmér szász-tescheni herceg Wittmann Antal javaslatára. A képzés idõtartama két év volt, az oktatás nyelve kezdetben latin, késõbb pedig német lett. 1872-ben az anyaintézménybõl kivált a bécsi Mezõgazdasági Fõiskola (mai nevén Universität für Bodenkultur Wien - Bécsi Mezõgazdasági Egyetem). 1874-ben 'Magyar Királyi Gazdasági Akadémia' néven a legmagasabb szintû felsõoktatási intézményként mûködött.

Nagy érdeme a múlt századvégi professzori karnak, hogy sikeresen ötvözte a felsõoktatást a kutatással. Megalapították a Gazdasági Eszköz- és Gépkisérleti Állomást, a Meteorológiai Megfigyelõ Állomást, a Vetõmagvizsgáló Állomást, a Növénytermesztési Kísérleti Állomást, az Állatgyógyászati Állomást, a Növényélet-és Kórtani Állomást, a Magyar Királyi Tejgazdasági Kísérleti Állomást…

www.mtk.nyme.hu/index.php?id=1506

1899. 52. Szabadka sz. kir. város földmives-iskolája. Már évekkel ezelőtt született az az eszme Szabadkán, hogy a város, — mely mint ilyen, óriási földbirtok tulajdonosa — földmives-iskolát állítson. Vojnich István főispán 1895-ben ez irányban meg is tette a szükséges lépéseket s az eszmét Darányi miniszter melegen felkarolva, 1896. májusban kiküldötte Tormay min. tanácsost, hogy a városi érdekeltséggel közelebbről vitássa meg a felállítandó iskola terveit. Már ekkor elhatároztatott, hogy a Palics-fürdő közvetlen közelében a Katonaerdő és Radonovácz és Hajdujárás puszták által határolt területen állittassék fel s e czélra a város felajánlott 247 kat. holdnyi terület….

Az igazgatói és tanári lakások s maga az iskola homlokzatukkal a Progonyra néznek s szép fenyő és díszcserje csoportok díszítik az előtért. A tágas belterületen a farm-rendszerben emelt épületek igen czélszerüen vannak elhelyezve. Semmi disz, semmi luxus, a czélszerüség volt felállításuknál az irányadó és néhányát maguk a tanulók készítették; ilyen például a szerszámfavédő-félszer.

A baromfi-udvar szederfákkal, ribizke- és egresbokrokkal s a kis tó-partja nemes fűz-vesszővel van beültetve s általában az egész belterületet ezer és ezer fiatal fa díszíti. A 16 kat. holdas gyümölcsfaiskolában a Bács-Bodrog varmegye részére előirt s a szabadkai pomologusok által ajánlott fajták és féleségek szaporittatnak s terjesztetnek. A szőlőtelep ma már 50 kat. Hold…

A bánya, 1908 -

bányászati, ipari, kereskedelmi és pénzügyi hetilap

I. evfolyam. Budapest, 1908 2. februar 2.

A kálisó-bányászat jövője…A magyar banyaszat follenditese kepezheti nemzeti joletunk emelesenek egyik legerősebb forrasat…Olyan banyaszati cikkre hivjuk fel figyelmet, mely a kulfoldon meseszeru vagyonhoz juttatta az allampolgarokat s amely nalunk sokkal nagyobb mennyisegben kell,

hogy előforduljon, mint barhol a vilagon. Es ez az iparcikk a kaliso volna

…Hogyan ferhetunk hozza ehhez a csodaforrashoz akkor, amikor

a szakbolcsesseg ugy szol, hogy Magyarorszagon nincs kaliso...

Előttunk fekszik egy berlini kaliso-szaklap, melyből azt latjuk, hogy Strassfurt esI Gottingen kozotti teruleteken mesesen gazdag

kalisobanyaszat virul…Hetszazkilenc meter melysegben talaljak meg a soretegeket, nalunk pedig 3—10 meternyire fekusznek ezek a fold

felszine alatt. De a nemet alapossag es vallalkozasi

szellem meg sem csuggedt el…Magyarorszagon a konyhaso

nagyobb mennyisegben fordult elő, mint Nemetorszagban, ketsegtelen, hogy kalisonak is kell lenni! Csakhogy Nemetorszagban at mertek

furni a konyhasotomboket, mig nalunk a banyaszkörök attol felnek, hogy ha melyre furnak, betor az Atlanti tenger vize... Ennelfogva az a szomoru helyzet, hogy mai napig sem tudjuk alapossaggal a magyar sotomb vastagsagat, mely alatt pedig okvetlen kovetkezik a kaliso regio…

Maramaros megye gazdag soretegei alatt kell lennie annak a hatalmas nyersanyagnak, mely a nemzetvagyonosodas legerősebb forrasa lehet. A kalisobanyaszatra nagy jovő vár: csak penzt, időt es munkat nem szabad

kimelnunk!

1908. 5. A só-telepek mélysége …eddig csak az uzemben levő banyak urmereteiből ismeretes. igy Parajdon 136, Ronaszeken 136,5, Vizaknan 144, Sugatagon 150,5, Aknaszlatinan 167, Ujvarott 200 es Tordan 226 meter melysegben aknaznak, anelkul, hogy a sotelepek hatarat barhol is megutottek volna…konnyen kiderithetne, hogy hat valoban milyen melyek is azok a soteruletek, melyeknek feltetlenul kell, hogy hatara legyen s azontul pedig kalisonak kell kovetkeznie.

1908. 6. Az aknaszlatinai sóbánya pusztulása. Magyarorszag1 legnagyobb, leggazdagabb sobanyaja elpusztult. Az aknaszlatinai Kunigunda banya a szomszedos banyakkal egyetemben a legutobb tortent ujabb beomlas kovetkezteben most mar veglegesen megszűnt az lenni, ami volt eddig: a

magyar banyaszat buszkesege, a kincstarnak milliokat

jovedelmező banyauzeme….

A vilaghirű Kunigunda sobanya előtt, a torvenyhatosagi uton keresztul, hatvan meter hosszusagban, husz meter szelessegben es 67 meter melysegben a

fold beomlott es a banyaszivattyuk a viz ala kerultek. A banyaba beomlott oriasi foldtomeg kovetkezteben a viz a banyaban tizenegy meterrel emelkedett.

A banyaban levő osszes szivattyuzo gepeket elontotte a viz. A munkasok, akik a gepeknel dolgoztak, kalap es ruha nelkul menekultek ki a banyabol. A villamos

telep, amely a gepek hajtoerejet szolgaltatja es Aknaszlatinat is vilagitja, a melysegbe zuhant. Aknaszlatinan eddig csak egy haznak a lakojat koltoztettek ki, mert a haz a beomlas kovetkezteben megingott. A foldsuppedes

kovetkezteben a Miklos- es Albert-banyakat is keresztultorte a viz, ugy hogy most mind a harom banya oda van! A bajt az okozta, hogy a Kunigunda sobanya

felső boltozata feletti soretegbe edes viz szivargott, mely az evek soran a sotestet kimosta, minek kovetkezteben a foldreteg meglazult…

1908. 18. Az aknaszlatinai sobanyak.

A kovetkezőket irjak Maramarosszigetről:…Aknaszlatinan a szakemberek a tárnák furása korul nem jártak el a kellő előre látással es amikor mar a víz a banyaba beszakadt, nem talaltak meg a helyes modjat annak, hogy a veszedelem teljes kialakulasanak elejet vegyek. Nem tartjuk lehetetlennek, hogy a beszakadt Kunigunda-banya sorsa mar sok-sok evvel ezelőtt meg volt pecsetelve; azt sem akarjuk vitatni, hogy vannak helyzetek, amikor a veges emberi elme es erő csődot mond a termeszet örök torvenyei előtt. Szakemberek allitottak es hangoztattak, hogy a szlatinai banyakezelőseg sok dologban sulyosan tevedett...

A fold gyomraban olalkodo veszedelmet eltitkoljak…

*

Az aknaszlatinai sóbánya területén, 60 méternyire a 8. számú bányarészleg aknájától beomlott egy tárna. 35 négyzetméternyi területen mintegy 35 méter mélységű gödör keletkezett.

karpatinfo.net/.../beomlott-az-aknaszlatinai-sobanya-eg... - Tárolt változat 2008. febr. 23.

* * *

1908. 11. Gy: A kálisó-bányák es az ovintezkedesek.

….Azok a veszedelmek, amelyek a sobanyaszattal jarnak, egy uton haladnak a kalisobanyaszat veszedelmeivel is. Azok az elemi csapasok, amelyek ez iden

februar ho masodik feleben az aknaszlatinai Kunigunda-akna beomlasaval es vizelontesevel velejartak, egyben sulyos csapast merhettek a szlatinai sobanyak jovő kalisobanyaszatara is, amennyiben kezenfekvő, hogy az ott most meg csak 160—170 meter melysegű soaknak konyhasoreteget bizonyos hatarvonalon tul ketsegtelenul a kaliso fogja kovetni. Kulfold egyes sobanyatelepein, ahol ma mar a kalisobanyaszatnal tartanak, egyben szamolni is kellett azokkal a veszedelmekkel, amelyek megfelelő ovintezkedesek foganatba vetele nelkul egyarant sujthatjak a szenbanyaszt, mint a kőso s a kaliso csakanyosat.

Itt is mervadok azok az ovrendszabalyok, amelyek vilagszerte a banyaszerencsetlensegek bekovetkeztet elharitani, vagy legalabb is azoknak elejet venni hivatottak. Elsősorban a banyaleg es a nyoman keletkező

tűzveszedelem az, amelytől a sobanyak s igy a kalisobanyaszat sem mentesek. Ujabb telepek feltarasanal, aknanyitasoknal ismetelten fenyegette a kalisobanyaszokat a banyaleg veszedelme. Beigazolt teny, hogy a banyaleg az ujabb es regibb feltarasu kőso retegekben csak oly veszedelmesen jelentkezik időnkent, mint a melyebben fekvő, kalisoretegeknel; sőt meg az atmeneti

zonak a kősobol a kalisoba sem mentesek az ebbeli veszedelmektől…

1908. 13. Edison uj talalmanya. A Magyar Ipar irja Nehany ev ota emlegetik, hogy Edisonnak sikerult olyan akkumulatort szerkesztenie elektromos energia szamara, amely igen kis helyen rengeteg nagy erőt gyűjt ossze. Londonbol most az a hir erkezik, hogy Edison a minap New-Yorkban nyilvanosan bejelentette ezt a vilagra szolo, oriasi fontossagu talalmanyt. Egy tudomanyos tarsasag haromszaz tagja előtt kijelentette Edison, hogy eveken at folytatott kiserletek utan vegre sikerult olyan akkumulatort szerkesztenie amelynek befogado kepessege csaknem korlatlan es megis oly csekely sulyu, hogy ezentul a motoros erőt tovabb lehet szallitani anelkul, hogy vele egyutt nagy holtsulyt is kelljen szallitani Edison kijelentese szerint a problema megoldasa forradalmat fog kelteni a kozlekedesben es egeszen at fogja azt alakitani. /Még ma is korlátozott az akuval működtetett autó használatra. G./ Az akkumulator annyival olcsobb a

most szukseges motoros-gepeknel, hogy ezentul csakis elektromos motorkocsit es elektromos motoroshajot fognak mindenfele hasznalni. A lo el fog tűnni es vele egyutt a nehez lokomotivok es hajogepek. A tudos tarsasag nagy tapssal es lelkesedessel fogadta Edison vilagraszolo bejelenteset.

1908. 23. Rendelet a baleset vizsgálat tárgyában.

(A kereskedelemugyi m. kir. Miniszter 48322/1908. szamu rendelete

az 1907. evi XIX. t.-c. VIII. fejezeteben előirt balesetbejelentesek es balesetvizsgalati jegyzőkonyvek szabalyozasa targyaban.)

Az 1907. evi XIX. t.-c. VIII. fejezeteben előirt balesetbejelentesek es balesetvizsgalati jegyzőkonyvek szabalyozasa celjabol a m. kir. Belugyminiszterrel egyetertőleg a kovetkezőket rendelem

1. §.

Az 1907. evi XIX. torvenycikk. 84. §-a ertelmeben mindazok a munkaadok, akik uzemukben vagy vallalatukban a torveny szerint balesetbiztositasi kotelezettseg ala eső alkalmazottakat foglalkoztatnak, kotelesek az uzemukben vagy vallalatukban előfordult s udomasukra juto minden balesethez azonnal orvost igenybe venni s a balesetről haladek nelkul, legkesőbb huszonnegy oran belul, az uzem helyere illetekes elsőfoku rendőri hatosagnal es keruleti munkasbiztosito penztarnal jelentest tenni….

A balesetbejelentesi űrlapok 10 es 20 bejelentesi lapot tartalmazo fuzetekben allitandok elő. A keruleti munkasbiztosito penztarak a nagyobb munkaadokat

a balesetbejelentesi lapokbol kellő keszlettel kotelesek ellatni.

8. §

Ezen rendelet' 1908. evi julius ho 1-en lep eletbe. Budapest, 1908. evi majus 31 en. KossuthFerencz s. k.

kereskedelemugyi m. k. miniszter.

A Wekerle-kormányban 1906. április 8-tól 1910. január 17-ig kereskedelmi miniszter volt Kossuth. Wiki.

1908. 25. Tengeralatti petroleumkutak. Kaliforniaban az első kőolajfurasokat 1860-ban vegeztek. Igaz, hogy Penszylvania, Ohio, Indiana, Newyork allamok mogott ma is joval visszamaradt, de Los-Angelos kornyeke megis elsőrendű kőolajtermő terulet. Egy santa-mariai kut, mely korulbelul 900 meter mely, naponkint kozel 10 000 barel olajat szolgaltat es amikor megnyitottak, oly erővel tort ki belőle a kőolaj, hogy harminc meternyi csovezetet ragadott magaval, mi altal tomerdek kőolaj veszett karba. A Los-Angelostol eszakra

eső Summerland helysegben az egesz tengerpart menten kitűnő kőolajkutak huzodnak vegig. Az amerikai vallalkozas azonban oly modon vetette magat eme

kutak kiaknazasara, hogy hamarosan kimerultek. Ez a fokozatos apadas arra birta az ottani vallalkozokat, hogy ujabb kőolajforrasok utan kutassanak. A geologiai retegnek fekveseből arra lehetett kovetkeztetni, hogy a part hosszaban, a tenger alatt, gazdag kőolajtermő helyeknek kell lenniok. Ez a folteves tenyleg beigazolodott; a munkahoz amerikai gyorsasaggal fogtak es ma mar vagy otven furotorony lathato a part menten, melyek az arrafele hajozok figyelmet lekotik….Vas- vagy vasbetoncsoveket raknak le a tenger fenekere, a vizet kiszivatytyuzzak belőluk, buvarok szallnak le es a furast kozonseges furoval vegzik.

.

1908. 26. Szélmalom elektromos mű hajtására. A danorszagi

Askov-ban elektrolikus celokra allami koltsegen szelmalmot rendeztek be. A szelmalomnak negy szarnya 11,4 m. hosszu es 2,5 m. szeles; forgotengelyuk 18 m. magassagban van a talaj felszine folott. Ket, 12 loereju dinamot hajt. Ez a szelmalom la Cour tanar kiserletei szerint jobb eredmenynyel dolgozik, mint a sokszarnyu szelkerek s teljesitőkepesseget ki lehet kiszamitani… Jelenleg mar 30 kisebb-nagyobb ily elektromos mű van Daniaban, amelyek igen jo eredmenynyel dolgoznak.

Magyarországon összesen 37 szélerőmű van, összesen 172 toronnyal, 329 325 kW beépített teljesítménnyel. A legtöbb szélerőmű az ország északnyugati részén, főként Mosonmagyaróvár környékén található.

1915.51. Rablógazdaság és üzérkedés…Allo egy evtizede propagaljuk az eszmet, hogy Magyarorszagon meg kell szuntetni a rablogazdasagot es becstelen uzerkedest a banyaszat teren. Szivunkből orvendunk, hogy szavunk tobbe nem kialto szo a pusztaban. Lelkűnknek igaz gyonyorűségét leli abban, hogy az orszagnak csakis a Tudomanyos Akademia onzetlensegehez, puritanizmusahoz hasonlithato komoly testulete teszi magaeva a mi eszmenket,

s szoszerint a mi szavainkat iktatja bele evi jelentesebe. Amit mi, mint hirlapirok, a maga nyersesegeben jellemezve irtunk, azt meltatta ez a

komoly, csendes, szemlelődő munkat vegző tudosok kollegiuma arra, hogy szoszerint, mint az egesz orszag gazdasagi programjat irja elő…

Hirdettuk a multban es hirdetjuk, hogy Magyarorszagon becsuletes kozgazdasagi munkanak kell bekovetkeznie s ime, meghallja ezt az orszag jovőjen oly csendes szivossaggal munkalkodo intezet, meghalljak

a geologusok, akik a fold melyen fekvő kincseit egy kozeli es tavolabbi jovő biztositasa erdekeben kutatjak fel s hirdetik veluk ezt az igazsagot.

A mostani vilaghaboru utan a megfeszitett, becsuletes kozgazdasagi munkanak kell beallnia az eddigi rablogazdasag es uzerkedes helyebe az

anyafold kincseinek ertekesitesere…

1919. 2. A magyar banyaszat es kohaszat es az ország teruleti megcsonkitása.

Az ellenseges invazio orszagunk gazdasagi eletet igen sok esetben a legfontosabb cikkektől es eszkozoktől fosztja meg.

….Orszagunk leendő terulete volna 152 786 negyzetkilometer es 11,274.556 lakossal. A teruleti es lelekszemviszonyok nem jo benyomast

tesznek, nem akarjak elhinni, hogy a sors velunk szemben olyan mostoha fog maradni, mint ahogy eddig mutatkozott. A banyaszat es kohaszat

mindenesetre a magyar jelleget teljesen el fogja vesziteni, ha a viszonyok olyanok maradnak, mint ahogy jelenleg mutatkoznak….

Az eszaki es nyugati demarkacios vonal igen sok ertekes banyat es kohót hasitott ki testunkből a Selmecbanyai arany, ezust-, olombanyaszatot es

kohaszatot, a kormocbanyai aranybanyaszatot es a penzverdet, a Selmecbanyai főiskolat es banyaiskolat, a nyitramegyei szenbanyaszatot, az egbeli olajforrásokat, a zolyombrezoi vasgyarat, a gomormegyei vasgyarakat, a korompai vasgyarakat stb. Ezek mind olyan regi es hires banyak es kohok, melyek az ujonnan keletkező orszagoknak igen nagy előnyoket fognak nyujtani. A hires furdőhelyek, gyogyvizforrasok, az asvanyvizek hasonlokepen igen nagy veszteseget jelentenek. Az evszazadokon at telt beruhazasok olyan oriasi erteket kepviselnek, melyeket a kesőbbi szorosan vett Magyarorszag soha tobbe potolni

nem fogja tudni. A keleti demarkacionalis vonal még nagyobb kincseket hasitott ki hazankbol a maramarosmegyei sobanyakat…

Bizzon meg a mostani kormany haladektalanul egy szenbanya-mernokot, egy ercbanya-mernokot, egy vas, egy femkoho-mernokot, egy geologust, hogy a

szukseges előmunkalatokat dolgozzak ki es hogy a megtartando banyaszati es kohaszati bekefelteteleket allapitsak meg, amelyek alapjan a vegleges beketargyalason joggal fellephetunk. Az ellensegek mindenesetre maris dolgoznak ezen iranyban…

1919. 2. A romanok iparfejlesztő programmja Erdelyben. A nagyszebeni roman kormanyzotanacs a nagyvaradi kereskedelmi es iparkamarat felhivta, hogy surgősen kozolje a kamarai kerulet osszes iparvallalatainak es iparosainak jegyzeket. Egyuttal kerte annak megjeloleset, hogy mely gyarakban van uzem csők kenes, vagy uzemszunet es mit kellene tenni a gyarak iizembehelyezese

erdekeben. Vegul jelentest kert a kormanyzotanacs az egyes iparagaknak a leendő fejlesztese kerdeseben is. A romanok tehat nem is varjak be a bekekonferencia donteset, mar lazasan dolgoznak vegleges berendezkedesukon Erdelyben.

1919. 3. A Munkaugyi Tanacs megalakulasa. Az Orszagos Munkaugyi Tanacs a műegyetem disztermében februar 8-an tartotta alakulo uleset, amelyen Karolyi Mihaly is megjelent. Az alakulogyules targysorozata a műegyetem rektoranak udvozlete, az Orszagos Munkaugyi Tanacs elnoki megnyitoja, Karolyi Mibaly, Berinkey Denes dr. miniszterelnök, Garami Ernő felavato beszede volt.

1919. 3. Palyazat Az aknaszlatinai főbányahivatal a kovetkező allasokra irt ki palyazatot. Egy művezetői allasra evi 3000 K fizetessel es szemelyi potlekkal, termeszetben adott lakassal avagy ennek hianyaban evi 320 K lakberrel, tovabba

evi 30 űrm. tűzifa s evi 50 kg. sojarandosaggal, vegul pedig a fentebb jelzett evi fizetes 50°/o-at tevő jutalekra s esetleg a torvenyszerű haborus segelyre valo igennyel, valamint egy bányaintézői allasra evi 1400 K fizetessel es szemelyi

potlekkal, termeszetbeni lakassal avagy evi 160 K lakberrel… A palyazatok ket heten belul nyujtandok be.

1919 marcius 9. (4. szam.) A BANVA Az állam sajat szamajara vallalja a cukorgyartast. A penzugyminiszter targyalasokat folvtatott a repatermelő

gazdakkal es a cukorgyarak kepviselőivel. Az ertekezleten az a terv merult fel, hogy az allam vegye at a gyaraktol a repat a viszonyoknak megfelelő, tehat

a mainal joval magasabb aron es dolgoztassa azt fel a gyarakban sajat szamlajara, bizony Oa teritest juttatvan a gyaraknak a cukor előallitasaert. A Bnd. Lev. ertesulesei szerint allami cukorhivatalt fognak felallitani,

az előbbi tervnek gyakorlati megvalositasara. E kozponti szerv mellett kulon bizottsag allapitja meg korzetenkint a repatermeles koltsegeit es ezek figyelembevetelevel fogja majd az allami cukor hivatal a penzugyminiszter hozzajarulasaval megszabni a cukor arat. Az allam a cukorgyartasnak sajat szamlajara valo atvetelet egyelőre csak atmenetileg, egy esztendőre vallalja.

Függelék

Budapest régiségei, mek

1897. 5. GÖMÖRI HAVAS SÁNDOR: A Nagyboldogasszonyról nevezett budavári plébániatemplom, 1867 óta az országnak koronázási temploma, a főváros középkori műemlékei közt az egyedüli, mely legalább külső állapotban, nem ugyan sértetlenül, de mégis a századok folyamán nyert alakjában maradt reánk. Egykori gazdag fölszerelése, minden műkincseivel, diadalemlékeivel, és a nemzet dicsőségét az utókor számára megörökíteni kívánt jelvényekkel együtt, mindjárt a török uralom kezdetén végkép elpusztult, csak a falak maradtak meg, s az újabb kor is sokat rontott az épületnek műbeccsel biró ékességein. Azt is, hogy legalább a falak maradtak meg a maguk eredeti valóságában, egyedül annak köszönhetjük, hogy a törökök, amint 1541-ben a várost hatalmukba ejtették, e templomot főmecsetükké alakították át, természetesen előbb szétrombolva és eltüntetve a kereszténység minden jelvényeit; különben romba dőlt és elpusztult volna ez is, mint a budai részen akkor állott vagy harmincz templom és középület, melyeknek ma már nyomuk sincsen. E főegyháznak keletkezési ideje iránt eltérők a vélemények…

A vértanúságot szenvedett szent püspöknek holtteste — a krónikások

szerint — a pesti Boldogasszony templomában temettetett el.

A főegyháznak említett történetírói, előrebocsátván, hogy ekkor a Duna

mindkét partján volt «Pest» nevű városrész, a balparti nagy Pestnek, a jobb

parti pedig, mely a mai Tabán helyén állott, Kis-Pestnek neveztetett…

ÍV. Béla korát megelőző időben a mai várhegy lakatlan, puszta hely vala ;

felszíne három tagozatban egyenetlen, helyivel közzel magasra kiemelkedő

sziklatömegek és éles hegygerinczek által átszelve, melyek függélyesen ereszkedtek

az alantabb fekvő lejtőkre a Dunáig, délre pedig az ebbe torkoló

Ördögárkáig…

Lényeges átalakításokat hajtatott végre ezen, már országos jellegűvé vált

templomon Corvin Mátyás is; ezek közt első helyen áll a gót stylbeh egész

újonnan épített délnyugoti torony, és a déli bejárat díszes csarnoka…A főegyház műemlékei közt legnevezetesebb a torony nyolczszögének második emelete

déli ablakába befalazva volt országos czímer, 1470-iki gót írású évszámmal…

http://epa.oszk.hu/02000/02007/00005/pdf/EPA2007_bp_regisegei_05_1897_013-042.pdf

Vannak a templomnak újabban szerzett műemlékei is. Látva a

templom szegénységét e részben, iparkodtunk és iparkodunk néhány a templom

korához illő és annak díszét emelendő tárgyat szerezni…

A mohácsi vész hírére a budavári lelkész és a városi tanács a főegyháznak

értékes ingóságait és mindent, mi a gazdag fölszerelésből elvihető volt, hajókra

rakták és elszállították Pozsonyba. Esztergomnál azonban Orbáncz Endre

esztergomi várnagy, ki Szalkay László esztergomi érseknél Mohácsnál történt

eleste után szabadon vélt garázdálkodhatni — rabló módjára rajtok ütött és

elragadta a szállítmánynak legértékesebb tárgyait. A kincsek így megfosztva,

előbb a pozsonyi tanács, azután pedig az ottani káptalan őrizetére bízattak.

Miután a törökök kiűzésével Budán a rend némileg helyre állott, a főegyház vagyonát a budai tanács vette át…

Nem akadt ember a társadalom legműveltebbjei között, ki a drága műemlékek fenntartásáért szót emelt volna. Magának II. Józsefnek a magasabb szellemi műveltség érdekei, ennek ethikai eszközei iránt nem volt érzéke ; alatta pusztult el hasonló módon, a megszüntetett szerzetes rendek vagyonában volt sok műemlék, ezek a kincstári raktárakban halomra gyűltek össze és eladattak…

1906. 9. Schöpflin Aladár: Rómer Flóris volt az első, a ki nálunk nagyobb nyomatékkal sürgette a városi muzeumok létesülését s rámutatott ez ügy kiváló kulturális fontosságára. Már 1869-ben indítványt tett a magyar történelmi társulatban ily muzeumok állitásának kezdeményezésére…Arra kell törekedni,

hogy a hazai intézeteknél vagy magánosoknál levő, Pest-Budát, hasonlókép hazánk egyéb városait érdeklő emlékeket és rajzokat felkutassak, lajstromozzák és vagy eredetiben megszerezzék, vagy másoltassák. A munkát azonnal meg kellene kezdeni, mert a halogatás az ügynek koczkáztatásával jár. Ebben az értelemben tette meg Rómer, egyetértve Henszlmann Imrével, előterjesztését a történeti társulatnak…

1923. 10. Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek

A tartalomból:

A budai királyi vár ábrázolásai. A metszetek topográfiai értéke az egykorú följegyzések megvilágításában. — A kir. vár legrégibb ismert ábrázolása a Hartmann-Schedel-féle világkrónikában. — A Mátyás-palota épületcsoportjai. — Georgius Braun és Franciscüs Hogenbergius «Civitates Orbis Terrarum» ez. munkája. — A Meldemann-metszet mint Ősforrás. — A kir. palota nyugati ábrázolásai. — Johann Siebmacher nürnbergi metsző müveiről. — Az Ortelius Chronologia metszetei. — A kir. palota keleti oldalról való ábrázolásai…

Az 1923. 10. lapszám 96. oldalán, a 3. kép a királyi palota kelet felőli részét mutatja, 1578-ból. / J. Siebmacher./

A hiányzik a parton volt, s hajóhíd őrizetére szolgáló kerek bástyatorony, valamint a Duna felől védelmet nyújtó kőfal. A metszet mestere a nürnbergi Johann Siebmacher, a ki nagy kedvvel karczolta a magyarországi várak ostromképeit…

* * *

Képek a hazai népéletből.

Bátyus zsidó.

Még a kutya is megugatja. Ugy megszokta már, hogy akkor is hadarász hátul görcsös botjával, mikor nincsen eb a nyomában; pedig jobb

volna neki támaszkodni arra a botra, mert ugyancsak

vén legény már a „csámpás Bórach." Hatvan esztendeje mult, hogy fújja azt a sípot, s hogy kiskaputól kiskapuig azt kiabálja, mi van eladó ?

De Isten nem vitte sokra a dolgát, csak gyermekekben

áldá meg. Négy falut is nyakába kell vennie egy nap, hogy elcsititsa otthon a göndörhaju éhezőket, s hogy a sábeszre valót megkeresse.

Szivesen fázik és izzad, s tűri a csúfot, szivesen

el van egy hétig száraz kenyéren meg vörös hagymán,

csakhogy aztán pénteken este, midőn családja

fölött a hét águ lámpa kigyúl s „Sabbath királykisasszony"

aranyos derűvel hinti be szegény hajlékát, ott ülhessen az

asztal felső végén, melyen a diós lében uszó ponty járja be kellemes illatával

a szobát. Jobbra, balra fiai s leányai ülnek, szemben

vele hűséges felesége, Czirl. Olyankor még a királylyal sem cserél…

Képek a hazai népéletből. XXXVII. Bátyus zsidó. - (Ujházy után Jankó.)

Csak ugy görnyed a batyu alatt. Van abban „kadrevász, tű, galand, gyűrű,

fekete laibira való piros portéka, gyűszű, szagos szappan,

tükör, kaláris, bugyli-bicska, cserép-pipa, tilanglé."

Ócska rongyért gyolcsot ad, piszkos „tollúért"

szép bokrétát, ezüst virágszirommal. Egyik másik eladónak,

ha egy kis tejjel, meg jó szóval kedvez neki, meg is

szalasztja a pántlikát…Magasztalja áruját, csokrokat hevenyész selyemszalagokból, megpöngeti a kifeszitett selyemszálat, hogy

tartósságát szembeötlővé tegye, s batyujának legfenekéről a tarkánál tarkább keszkenőket s kelméket hozza napvilágra, s meglebegtetve a

csücsökre fogott szövetet, biztat, nógat, mosolyog

s udvarol. Az udvarlás még a parasztnőt is megpuhitja,

ha vén zsidó részéről történik is az. S most kezdődik az alku,…

Bórach már a második határban jár. Nemsokára beestveledik

s a mozgó szatócs f á r a d t a n tér mög házába.

Homlokáról hű felesége, Czirl, kötényével törli le a verejtéket, gyermekei körülfogják, s ölébe veszi legkisebbik fiát, ki elhadarja

apjának az egyszeregyet, mint a „folyó patak,,,

mig a piczi Eüfkele nagy dicsekedéssel mutatja

elő irását. Ugy veti már jobbról balra a betüt, hogy

gyönyörüség nézni. A „csámpás Bórach" még aztán egy kis

ideig elbeszélget a szomzéd ,,samesz"-szal (templom-szolgával) s nehány órai nyugalom után, kora hajnalban ismét hátára emelve batyuját,

házról házra, faluról falura eljár és sípolva kérdi: „mi van eladó?"

* * *

Mikszáth 1868-ban Pestre ment a jogi egyetemre. Elvégezvén a jogot, hazament Nógrádba…. Ekkor kezdett irni apró humoros rajzokat, elbeszéléseket; első elbeszélése 1872. jelent meg a Fővárosi Lapokban A batyus zsidó leánya címmel…

*

A fekete város. A batyus zsidó lánya

Mikszáth Kálmán Babits Kiadó, 1995, Mikszáth sorozat 12. kötet

Mikszáth Kálmán: A batyus zsidó lánya Kossuth Kiadó

…A hosszú asztal mellett, mely a korcsma egyedüli bútorzatát képezé, a teens urakon kívül még egy öreg zsidó ült, arcán ezer ránc látszott, fehér haja és szakálla egészen patriarkális kinézést kölcsönzött neki, batyuja lelógott a hátáról, sípja a nyakán függött egy kócmadzagon. Ugyanaz az alak volt, akit úton-útfélen látunk: félbugyogója be van gyurve a csizmaszárába, a másik fele pedig leeresztve….

A batyus zsidó komikus mogorvasággal mutatott a nyakán lógó garasos sípra, melyen évek óta fütyöli ama összhang nélküli nótákat, melyek olyan jól tolmácsolják az érzelmeit. Az a fütyülo az ő legkedvesebb barátja, elválhatatlan útitársa, melynek elpanaszolja, hogy odahaza három árva nyöszörög kenyérért; vegyetek emberek, fehér zsinórt, fekete zsinórt, fehérítot, pirosítót, rongyért, kócért, egy karaj kenyérért. A síp olyan szomorúan nyöszörög, mint az éhes gyermekek otthon….

A batyus zsidó sebesen bekeveredik a nép közé és senki sem veszi észre, hogy egy-egy könny csordul végig ráncos, sápadt arcán. Talán az ötezer forintot sajnálta, mit nászajándéknak, vagy a jó isten tudja, minek hagyott ott? Talán más egyéb bántja? Vagy talán mohón ette meg útközben a vöröshagymáját, és attól könnyezik? Az emberek nem nagyon törodnek vele…

www.agt.bme.hu/balassi/MK_novella10.pdf