III. Enciklopédikus lap, szaklapok

t 10 – 03      2012. 08. 09. – 09. 10.

 

 

Tartalom

Bevezetés

Regélő

Fillértár

Magyar Mérnök

Term.tud. Közlöny

Vasárnapi Újság: Képek a hazai népéletből

Függelék

Keleti Károly

Repülés

 

 

Bevezetés

 

Az előző fejezetekben szemlézett lapok kibővülnek a Regélővel. A Fillértár szemlézését folytatjuk. Angol példák alapján szorgalmazza a Lánchíd építését. Széchenyit idézi. A kör négyszögesítésén kívül olvashatunk arról, hogy a hőforrás melegét nem az izzó földközép, hanem az áramló víz súrlódása okozza. Az alkímia története keretében szó esik Bárótzy Sándorról, Kazinczy egyik kedveltjéről. Műveit 8 kötetben adta ki Kazinczy, antikváriumi ritkaság. 1834. 30. A villámosító műszer (machina electrica) c. írás tudománytörténeti és nyelvi elemzést igényelne. Mi a szöveg-gondozáskor a megérthetőségre törekedtünk.

 

A Vasárnapi Újság: Képek a hazai népéletből címen 1861-ben indított sorozatot. Eddig is közöltünk belőle, itt folytatjuk a színes írásokat. Akkor még Gyöngyöspatához nem tapadt a félelem és a gyűlölet. A batyus zsidó és a drótos tót alakja meleg érzelmeket keltett. Ugyancsak a népszerű hetilapból vettünk még repülés-témájú érdekességeket. Láthatjuk, hogy 110 éve milyen tákolmánnyal próbáltak repülni!

Keleti Károly ma, mint utcanév ismert. Ma is érvényes iparfejlesztés-témájú írását a Budapesti Szemle 1888. évfolyamából vettük.

 

Figyelemre méltó, amit a Term.tud. Közlöny 1873. 46. számában a tengerek fenekéről Kvassay Jenő ír. Megfontolandók Eötvös Lóránd szavai is: „Az egyetem tudományos tanitásának szinvonalát egyedül tanárainak egyénisége állapitja meg…A tudománynak éppen úgy életfeltetele a fenyűzés, mint a műveszetnek; az egyikben, mint a másikban csak az ér igazán valamit, a mi a soron felül áll…” / 1891./

 

 

 

Regélő

 

 

 

Regélő Pesti Divatlap, 1844
Keresztury Dezső: A magyar irodalom képeskönyve.
Magyar Helikon/Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1981, 160. oldal

 

 

                                              *  *  *

 

Asztalos Éva: Regélő Szépművészeti Első Magyar Folyóirat (1833-1841)

…Ez a repertórium az első magyar nyelvű irodalmi divatlap, a Regélő tartalmát tárja fel analitikusan…Mátray (Rothkrepf) Gábor 1833 áprilisában egy politikamentes, a közönség szórakoztatását célzó divatlap szerkesztését és kiadását kezdte meg. A lap arculatát az átlagolvasó, azon belül pedig elsősorban a nők igényei formálták. A folyóiratban elbeszélések, költemények, ország-ismertetések és útleírások is olvashatók.

A Hazai Hirlelő és a Pesti Vizsgáló című rovat cikkei közéleti és kulturális eseményekről tudósítanak… Külföldi lapokból átemelt érdekességeket tartalmaznak a Különféle cím alatt összefoglalt írások, ide kapcsolódnak a mulattató történetek, tréfák is. A lap szórakoztató jellegét erősíti a Rejtvény-rovat… Természeti történet ’s tudomány című rovat a természettudományos kutatások eredményeiből is válogat. A rézmetszetek jórészt hiányoznak a fennmaradt példányokból…

A magyar költőktől, íróktól idézett szövegrészletek zöme Kisfaludy Sándor, Kisfaludy Károly, Berzsenyi Dániel, Vörömarty Mihály, Jósika Miklós, Eötvös József, Szentjóbi Szabó László és Ungvárnémeti Tóth László tollából származik…A Regélő 1842-től megújult formában Regélő Pesti Divatlapként élt tovább.  

G.: A fentieken kívül mg a következő rovatok is előfordultak:Élettörténet, Népismertetés, Inneplés, Hazai hírlelés, Pesti vizsgáló, Jeles mondás. Természet, tudomány rovat viszonylag ritkán fordul elő, szerény tartalommal.

 

 ulltext.lib.unideb.hu/journals/ismerteto/regelo.htm

 

*

epa.oszk.hu/01200/01257/ismerteto.html

 

*

Honművész, a Regélő társa, 1839

 

*

 

T. Erdélyi Ilona  A könyv címe: Irodalom és közönség a reformkorban. Regélő Pesti Divatlap Kiadás: Budapest, 1970 Kiadó: Akadémiai Kiadó

 

*

 

Regélő (1833-1841), mek

 *

1833. 21. Ligetfy Andor: Krasznahorka építője. Népmonda…Egy juhász szerint Bebek építette Krasznahorkát és még hat várat, köztük Somlyókőt…

 

1833. 69. 559. oldal. Angoly gyorsszekerek sebessége. Szinte lehetetlen képzelni, mily nagy sebességgel járnak az angoly gyorsszekerek /Diligence/. Így például minap egy ily kocsi Liverpoolból Londonba / 12 angoly mérföld, vagyis 4-5 óra járás/ egy óra alatt ment el…

 

 

 

1835. 1. Repülő halak…Bennet úr utazásai során 30 percig látta a repülő halat, a legnagyobb tér, amit a halak hátra hagytak 200 angoly öl. A repülés magassága 2-3 láb a víz felülete felett, noha néha 14 láb magasságra is lehet látni ily halakat felrepülni.

 

 

1835. 10. 79. Orleansi szűz, Jeanne d’Arc / meghalt 1431-ben/ a franciák hősasszonya, ki őket az angolok hatalmából szabadította ki…Bajnoksága mindenek előtt ismeretes…Du Lys vitéz, Jeanne bátyjának utolsó ivadéka 1824-ben halt meg Abbeville-ben …

 

 

1835. 12. Természet-tudomány. Meteor-kövek. Kandahar nevű városban, Indiában meteor-kövek oly mennyiségben estek a levegőből, hogy számos háztetőt keresztülzúztak…három napon keresztül oly sűrű köd következék, hogy rajta keresztül a Nap sugarai nem hathattak.

 

 

1835. 20. 153. oldal. Élet-történet. I. Ferenc ausztriai császár, magyar és több országok királya /fekete keretben/…1817-ben hitvesével meglátogatja Erdélyt…10 országgyűlést sorol fel…A tudomány és literatúra egy fejedelem alatt sem volt oly virágzó: Széchenyi könyvtár, Nemzeti Múzeum, akadémia, hírlapok, folyóiratok…Négy hitese volt, élő gyerekei csak a másodiktól /Mária Terézia, nápolyi királylány/ maradtak.

 

A fenti lap Természettudomány c. rovatában a nehéz állatokról és százesztendős személyekről írnak.

 

1835. 21. Green úr levegő-hajója….Múlt október 2-én  egyhelyben a levegőben, majd miután víz fölé jutottak, ismét felemelkedtek. Látszott, hogy a hajó felszálló ereje csökken, visszaereszkedtek a tengerre. Minthogy a hajó vesszőből font, padlata posztóval van bevonva, így csónakként úszhatott. A szél a léghajót a part felé hajtotta. 20 perc után egy ladikhoz kötötték a balmot /ballont/. A széltől hajtott balom oly sebességgel voná maga után a ladikot, hogy ennek vitorlájára semmi szüksége se lett.

 

*

 

A levegő-hajó, balom és léghajó kifejezést vegyesen alkalmazzák.

A Fillértár 1834. 4. számában a Levegő-hajózás, Léglapta (Ballen.) szavakat használja. G.

 

 

 

1835. 77. 376. Jeles mondás

 

Vörösmarty: Idő

 

Semmi nincs, mit meg nem győz idő.

Lassan, de folyvást folydogál az ér,

S végtére messze tengerekbe jut.

Lassan, de folyvást lenge szél, ha fú,

Nehéz hajókat új világba hajt.

 

 

1836. 69. 550. Hazai hírlelő. Miskolczy István: Égés Szegeden…Délután két óra tájban, midőn a gonosz gyújtogatónak feltalálhatása végett a városi részen, a görög nem egyesült szertartásának egyháza mellett kirontott az egyik padlásról az emésztő tűz, s fél negyed alatt már négy háznak teteje lángolt. A t. tanács a közrémülésnek kikerülése végett már most a toronyórák verését és harangozásokat is eltiltá…10-kén délelőtt ismét két csóvát találtak, alakjuk és a használt szerek egyformasága bizonyság, hogy ugyanazon gonosz kézből jöttek…Tízszeri gyulladás által 141 ház égett el…Az utcák mindig tömve voltak őrökkel. Tanácsi megkéretésre a helyben szállásoló katonai osztály által kiszolgáltatott, kerülő őrök egyre vigyáztak, mégsem jutott kézre az istentelen gonosztevő.

 

1838. 71. Levél Kassáról…Uhlick balettmester Pestről és Padecith énekesnek családja néhány mutatványt adtak színházunkban., mely most ismét üresen áll…11-kén a bécsi Mayerhofernek zenéje hasonlóan kevés nézőt vont a színházba. Mittenhuber gymnasta és atletha mutatványai éppen legkisebb érdeket sem gerjesztének. A jövő tél-szakot vágyva várjuk, kíváncsiak lévén, milyen magyar színésztársaságunk lesz…Hallani, hogy Balla úr színésztársasága idejő….Az aratás a fel-részeken igen lassan halad, nagy esők jártak…A bártfai Anna-táncvigalmak nyom nélkül valának, hozzá járulván a rossz idő is. 21-kén közgyűlésünk leend, szeretve tisztelt főispáni helyettesünk elnöksége alatt…

 

*

 

1781-ben nyitották meg a kassai színházat. A szinház Kiesling György épitész tervei szerint készült s Hilderding német színigazgató társulata játszott benne… 1816-ig nem hangzott magyar szó a kassai színpadon. Az első magyar színésztársaság, melyet több vármegyével együtt Abaúj vármegye is támogatta. Ötévi vergődés után 1796-ban feloszlott. A belső villongás mellett a hivatalos körök közömbössége… okozta bukását. A második színtársulat, mely 1807-től 1815-ig küszködött Pesten és Budán; de ez is kimerült s kénytelen volt vándorbotot fogni. Hogy a magyar színészet nem semmisült meg a kétszeri válság után, az Kolozsvár mellett Kassának érdeme.

 

A SZINÉSZET KASSÁN. - Borovszky - Magyarország vármegyéi és ...

mek.oszk.hu/09500/09536/html/0001/21.html

 

*

 

1840. 94. Földalatti meleg. A grenellei kút 500 méter mély, ötször mélyebb, mint a mellette fekvő ház orma. Hévmérőt engedtek a kút fenekére és a meleget 26 foknyinak találták. Valahányszor 1 méterrel alább ereszték a hévmérőt, 1 foknyival növekszik a melegség is.

 

 

 

 

VÚ. 1887. 25. A FÖLD KÖZEPE FELÉ.

A föld titokteljes bensejét a tudományos világ csak hozzávetőleg ismeri. Csak egy pár helyen fúrtak még ezer méternél mélyebb kutakat s mindez csak a földkéreg felső rétegében fekszik. A jelen század, mely annyi sok technikai csodát létesített, igen természetesen nem elégszik meg ezzel az eredménynyel s nem tartja lehetetlennek, hogy a fúrások jelentékenyen mélyebbre érjenek. Közöltük már olvasóinkkal, hogy épen napjainkban tette meg a híres franczia tudós, Flammarion azt az indítványt, hogy nemizetközi költséggel igyekezzenek a föld közepe felé jutni s csaknem egyidejűleg az Egyesült- államok törvényhozó testülete is foglalkozott a fontos kérdéssel. Lehetséges-e ez s lesz-e a tömérdek munkát s költséget igénylő fúrásnak elég fontos eredménye? Ismeretes, hogy a föld benseje felé hatolva mindenütt növekvő hőmérsékletet találtak. A növekvés különböző helyeken egészen más, majd lassabban, majd gyorsabban történik, átlag el lehet mondani, hogy tul azon a határon, a hova a lég hőmérséklete elhat, minden 30 méter mélységre körülbelül 1 ° C hömérséklet-nagyobbodást észlelünk. Mivel pedig a föld átmérőjének fele kerek számban 6 400 000 méter, a föld közepe táján már fogalmat felülhaladó forróságnak kellene lenni, hiszen ha a hőmérséklet haladása egyenlő lenne, már 90 000 méter, azaz 12 mérföld mélységben, 2500° volna a forróság, oly nagy, hogy ott a legnehezebben olvasztható érez, a platina is folyó állapotban lenne.

Mélyebb bányákban és kutakban végzett hőmérések azonban ujabban azt látszanak bizonyítani, hogy a hőmérséklet emelkedése bizonyos mélységben lassúbbá lesz és ezek az észleletek némely természettudósokat arra a véleményre vezettek, hogy a föld közepe táján nem óriási forróság, hanem megfordítva, rendkívüli hideg uralkodik. A kérdést elméleti okon eldönteni nem lehet.

Sokkal bizonyosabbnak látszik, hogy a föld bensejében óriási nyomás alatt levő, vizes tartalmú pépnemű forró tömeg van és pedig közvetlenül a szilárd kéreg alatt, melynek vastagságát 15—20 000 méterre becsülik. Ennek az izzó tömegnek létezését a vulkánok által kivetett anyagok egyformasága igazolja. Vizgőz, olvadt láva minden kitörésnél előfordul. Ezenkívül a gránit, quarcz s más ösközetek vegytani vizsgálata tanúsítja, hogy ezekben víztartalom van, sőt a spectroscop kutatások azt is tanúsítják, hogy a napban a világító légkör alatt hasonló pép alakú réteg lenne. Másrészt azonban a föld szilárd kérgének talajául szolgáló izzó péptömeg alatt a csillagászok szerint igen kemény s vastag szilárd anyagnak kell lennie. De bármennyire valószínűek is ezek a hypothesisek, a föld bensejének sajátságáról egészen biztosan még ma nem ítélhet a geológia s ezt a kérdést sem lehet elméleti utón eldönteni.

A mély lyuk forrása más részt nem oly könnyü, mint első tekintetre látszik. Már 600—800 méter mélységben alig lehet a bányászoknak a forróság miatt dolgozniok. A Merzeburg melletti  Schladebachban, tudományos czélból 1392 méterre fúrt lyuk, a legnagyobb mélység, meddig az ember eljutott, óriási költségbe került. A tenger mélyébe a mérő ón már 8500 méterig haladt, mely mélység igen jelentékeny volna a föld benseje felé s mindamellett alig felerészét képezné a föld szilárd kérge vastagságának s elenyésző csekélység a föld átmérőjéhez viszonyítva.

Tudományos szempontból is nagyon fontos volna mindamellett, ha egy pár kilométerrel mélyebbre tudnának behatolni a föld benseje felé s az ott létező rétegeket megismerhetnék. A gyakorlati amerikaiak amellett még különösen hangsúlyozzák az ily fúrások hasznát arra, hogy általuk sok eddig is ismert vagy egészen ismeretlen hasznos ásványok lelőhelyét fedezhetnék fel. A kérdéssel most már sokan foglalkoznak s komoly törekvések tárgya. Ma, midőn oly sok lehetetlennek látszott terv valósul meg jóformán naponként, e nagy eszméről sem szabad azt hinni, hogy merő ábrándnak kell maradnia.

 

 

A Föld három fő részre: a kéregre, a köpenyre és a magra osztható…

A Föld belső állapotának és anyagának megismerésére akkor lehet reményünk, ha minél több fizikai paraméterét meg tudjuk határozni a mélység függvényében. Sajnos jelenleg a rugalmas hullámok sebessége szinte az egyetlen fizikai paraméter, amelynek a mélység-függését a felszínről meg tudjuk határozni. A sebesség-mélység függvény ismerete alapján azonban viszonylag pontosan meg tudjuk határozni néhány egyéb fizikai paraméter mélység-függését is. Ezek a sűrűség, a nehézségi gyorsulás, a nyomás és a rugalmassági

paraméterek…Wiki

 

*

 

 

1841. 9. Villanyosság a gőzgépeknél…Egy gőzgép felügyelője azon észrevételt teve, hogy a gőzkazánból a gőz kiömlésekor villanyos nedv, sőt villanyos szikrák is fejlenek ki. Mikor kezét a biztosító szellentyűre tette, ujjai hegyén szúró fájdalmat érze. Látták előpattanni a világos szikrát is.

 

 

1841. 16. Lávahamu-zápor a világtengeren…Egy Chinában járó brit hajó, Macao felé menet, Salu szigetcsoport között lávahamu-záportól boríttaték el. A hamueső 12 óráig tartott, a csillagok fényét elhomályosítá, a kötélzetet és vitorlákat vastagon lepé be. Egy cethalász hajó is hasonlóan járt. Vizsgálat indult, hogy a hamu honnan szóratott oda. Formosa szigete is számításba jött.

 

 

 

Fillértár

 

 

1834. 1. A víz alatti sziklák széthányatásának módjáról.

Ahhoz egy búvárharangban lebocsátkozott három személy kívántatik, ’s ezeknek egyike szüntelen a’ fúrót forgatja, míg másik kettese egymást váltva, keskeny hasadékokat vagdal kalapáccsal. Elegendő mélységre furatván a’ szétvetésre szánt eresz, egy puskaporral töltött, lábnyi hosszúságú, ’s valami két hüvelyk átmérőjű czinfojtás dugatik bele, a felesleges üreg pedig homokkal betömetik. Ezután felfelé emelkedik halkan a’ buvárharang, egyik srófos cső a’ másikra tétetgetik, mígnem végre mintegy 2 lábbal felülnyúlnak a ’

vizen e’ csövek. A’ gyújtásra és sziklavetetésre rendelt ember közel a’ csőhöz, mellyhez egy kötél kötetett, ezt kezében tartva egy ladikban van. A’ ladikban tüzmedencze áll veresen izzó vasdarabkákkal. Egy ilyen darab vasat a’ csőbe vet a’ ladikbeli ember, melly által a' puskapor meggyújtatik ’s a’ szikla széljelrugatik. A’ feltett csöveknek egy kevés része közel a' töltéshez elromlik, de a’ többi nagyobb része további széthányásra szolgál. A' ladikbeli gyújtó

ember nem rázkodtatik meg, hanem a’ szétrugás következtében csak erős buzgást vészén észre a' vizben. A parton, vagy a’ szertelövetett sziklával közösülésben álló kövön lévők igen erős megrázatást éreznek. Hogy a' szétvetető ne koczkáztassa magát, azon helyen, ahol vetetni fog, legalább is

8—10 lábnyi viz kívántatik.

 

 

1834. 1. A dohány…Raphelengi angol mondatik elsőnek, ki a’ dohanyzást Virginiában megtanulta, s arra az európaiakat megtanitá. Nevezetesek az üldözések, mellyeket ennek a' most oly közönségesen kedvelt fűnek

akkor kiállani kellett. Francziaországban először az orvosok keltek ki ellene, de nem sokára magokat is annyira elragadta a' közdivat, hogy

kezekben burnót-szelenczét tartva, mondogatták kárhoztató ítéleteiket, s azért hallgatóik elő nevetségesekké tették magokat. Még a kormányok is egész hatalommal igyekeztek a növény' használását elnyomni — némelly tartományokban még halálos büntetés is vetetett rá; de mind ezen üldözéseket meg tudta győzni a' dohány' vonzó ereje, ’s magokat üldözőit is meghódítá, míg, mint korunkban az eset, európai szükséggé lön.

 

 

1834. 2. Hévmérő… eredetét — kitől, bizonyosan nem tudni —a’ 16-dik század’ végén vévé, nem mindenütt osztatik ugyan azon szám szerint fokokra. Eddig 3 féle hévmérő létezik… Fahrenheit födözte föl azt is: hogy a’ viznek korábbi vagy későbbi felforradására nem csak a’ nagyobb vagy kevesebb hév-mérsék, hanem annak csekélyebb vagy erősebb nyomása

is hat, következőleg az hegytetőn, hol a’ levegő vékonyabb, korábban kezd forrni, mint völgyben. Az ide mellékelt képen a leirt 3 hévmérőnek

paránymértéke (Scala) ábrázoltatik….

 

 

1834. 2. Nyilvános hálóhely Londonban.

…E’ siralomra méltók számára a’ jótékonyság házakat építe, mellyeknek termeikben hálóhelyet ’s eledelt kapnak. Est’ közeledtével százonkint

gyülnek ily hontalanok öszve, befogadásért esedezőleg. Ezek halmoztatnak

öszve a’ nagy termekben, és csupán annyi hely hagyatik üresen, hogy a’ fölügyelők rendet tarthassanak. Itt minden szegény este s reggelenkint fél font kenyeret kap, de előbb tartozik megmosakodni ’s kitisztálkozni;

melly végre az intézet’ udvarán viz, szappany és törlőruha áll készen….

A’ fekhely csak szalma, melly minden nap kiújitatik. ’S nehogy a’ levegő

dögleletessé váljék, azt gyakori füstöléssel és szellőzéssel tisztítják. A’ férfiak ’s asszonyok nemök szerint termekre osztva különöztetnek el…

 

 

1834. 2. Újseelandi ….Az újseelandiak még majdnem vad emberevők, noha sok természeti észt árulnak el; mert a’ minden világosság’ napja, az Isten’ és

lélek-halhatatlanság’ ismérete még nem hatotta meg őket. Ezen népnél szokás, arczukat és testöket színes, sőt gyakran igen mesterséges karczolatokkal ékesíteni (tatovirozni) mint a’ közlött képen látható. Tatovirozas egyik szokásuk a’ hindu népeknek , melly abban áll, hogy a’ bőr különféle rajzolatokkal ékesítetik, részint magasb rang’ jeléül, részint szépítés gyanánt. Abból, mikép

van a’ test tatovirozva, s a’ tatovirozott tagok’ mennyiségéből ismerhetni meg elsőbségét a’ személynek…Ily vadember’ szemlélete egyszersmind arra is emlékeztet, hogy fájdalom, sok Európai vétkes kicsapongásival arczát nem

kevesbbé rutítja el, mint ama’ vadak. Átalában a’ ki nem erényes, megérdemli, hogy vadnak neveztessék, lakjék bár Európában, vagy Ujseelandban.

 

 

1834. 6. Szent István temploma Bécsben.

Az ezen czikkelyhez függesztett kép Bécs varosának sz. István templomát terjeszti olvadóink’elébe, ama’ feletébb erős, felséges és gyönyörű goth architecturáju épületet, melly a’székesváros’ csarnokjai' felett kevélyen emelkedik fel, mindnyájokat meghaladván magasságával. Ausztriának első herczege Henrik Jasomirgott 1144-ben tette le talpkövét…

 



A Szt. István templom

 

 

 

1834. 11. Az athéneí Acropolis.

Athéné, mellyet a' régiek dicsérgetésre nem szorult városnak tartottak, melly tudományt, ínivészetet és vallást a’ földkerekség minden részeire kiterjesztett, Kristus e. 450 esztendővel mint Görögországnak első városa legszebb

virágában állván, vad barbárok ’s az idő által halomba omlasztatott, de most Ottó király alatt ifjodva emelkedik fel, hogy széke legyen az ő

uralkodásának, ’s mind azon nagy tetteket elérni törekedjék, mellyeket a’ vitézségről bölcsességről és erényről emlékezetben bagya a’ történet.

Athéné városa jelenleg egy szabad síkságon felemelkedő rendetlen házcsoport. A’ vár maga tartozék épületeivel Acropolisnak neveztetik, mellynek képét itt közöljük. Ezen vár építtetik most újra ’s ékesittetik fel hajdani ragyogó

díszeivel Ottó király’ és az utána következendő uralkodók’ lakhelyéül.

 




 Akropolisz

 

 

1834. 13. Pest ….A’ közte és Buda közt folyó Dunának, az európai folyók’ ezen ősatyjának, ’s Magyarország’ ezen sziverének; köszöni most is kereskedését, jólétét ’s minden magyar városok feletti elsőbségét. Ez a’ hajdan Isternek nevezett folyó, úgy látszik, egyenesen a’ végre adatott a’ természettől, hogy az életnek valóságos és képzelt szükségeit egész világ’ részeiből ide, az

ország’ termékeit viszont a' szomszéd statusokba hordja, a’ sváb mezei embernek csendes kunyhajától a’ Hellespontig hömpölygetvén hullámait.

De most már három gőzhajó kezdi megnyitni rajta a’ nagyobb kereskedést, és ha

ezeknek inkább divatba jövetelével a’ ragyogó jövendőbe tekintünk, azt mondhatjuk, mind eddig csak kicsinyben űzte még Pest a’ kereskedést,

és csak szatócskodott. Az első hajóhíd 1767. óta köté össze a’ két várost, azelőtt repülő hidasok által zajlott a’ közlekedés. Fáradhatatlan hazafiak veszik mostanság szivökre egy állandó hid’ építését, mellynek terve már

a’ jelenleg együttülő országos rendek elébe terjesztetett, ’s mindinkább közeledik azon szép remény’ teljesülése, hogy a’ két fő város,

és ezáltal az ország’ két fele, egyesítetni fog…most megint oly élénk mozgással

halad, mintha az egész most kezdene felnevekedni a’ földből, vagy mintha a’ várost egyszerre most építenék. Nemcsak egyes óriási házakat láthatni mindenfelé emelkedni, hanem egész utczák nyittatnak. Ezen szemlátomásti

emelkedésnek csak Amerikában láthatni mását. Az idegen bámulva járván épülő utczáin, azt az élénk építő mozgást látja maga előtt, mellyet Virgil szerint Aeneas láta Karthágóban. 1754. még egy külvárosa sem volt Pestnek,

hanem sivatag homok, nádas és kákás mocsárok vették körül; de azóta nemcsak maga a’ belső város lehetőleg ki vetkeztetett akkori rendetlenségéből,

és pompásabban építtetett, hanem több külvárosokkal is körülvétetett, mellyek közt az uj vagy Leopoldváros leginkább tündüklik…

Gyárai ugyan még nincsenek oly virágzásban, mint kívánatos volna, sem az élet’ kényelmeiben nem mérkőzhetik Európa’ legfőbb városaival; de annyi bizonyos, hogy külföldön lakó nagyaink igen könnyen nélkülezhetnének már

Pesten most is más városokat, és lemondhatnának a’ külföldön állandó lakásról. ’S valóban ideje volna, hogy ha eddig nem sokat, sőt némellyek épen semmit sem tettek tulajdon fővárosunk’ emelésére, most legalább költöznének

vissza a’ készre, mi többé majd semmi áldozatjokba nem kerülne már, mert a’ magyar főnemesség oly számos, gazdag és mívelt, hogy magában is egy igen ragyogó kört képezhetne. Kétséget nem szenved, hogy fővárosunk ezáltal

még nagyobb rugalmat kapna szaporábbi nevekedésére. Számos intézetei igazán fővárosi méltóságot adnak Pestnek, ’s tekintetét annyira emelik, hogy óriási léptekkel halad a’ nevezetesség’ főbb polczai felé. Mit a’ legújabb kor’ szelleme

Európának legelső városaiban hoza létre, abból Pesten már sok találtatható. Az asszonyi jótékony egyesület, casino , lóverseny, mind a’ legújabb kor’ szüleményei, ’s hol vannak intézetek, mellyekkel ezek nem mérkőzhetnének?

De ezeken kivül hány hasznos intézet, társaság, kormányhatóság telepíttetett meg testvér városinkban, mellyek mintegy forrásává teszik Budapestet a’ társaságos élet’ számos megkivántatóságinak, fénypontjává az egész hazának,

honnan annak határira élesztő ’s elevenítő sugárok hatnak ki. A’ város’ nevezetességét még négy országos vásárai is nevelik, melyekhez,

leginkább az oda vizen és szárazon összefolyó nyers honi temékekre nézve, tán Európában is híjában kerestetnek hasonlók. E’ vásárok’ részletes leírását más alkalomra feltartjuk. Ha ezek mellett még azon buzgó óhajtása is teljesül az országnak, hogy diétáink állandóul Pesten tartassanak, ’s hogy felséges Uralkodónk, ki ezaltal is igazán atyai kormányának legdicsőbb emlékét hagyandja, bizonyos időszakonként magyar fővárosát szerencséltesse lakásával, elérte Pest már akkor emelkedése’ főpontját. Azon túl még' feljebb hágnia kívánatos nem lenne. Mert az idomtalan nagyságú városok, mint azt Páris mutatja, drágaságot, szegénységet, szükséget, ’s lealáztatást okoznak az országban, más részről pedig önkebelökben is megrontják az erkölcsiséget , előmozdítják a’ halandóságit, sőt a’ politikai létet ’s a’ polgári erényt is veszedelmes örvénybe ejtik.

 

 

1834. 4. Körmöcz – Bánya, fővárosa a’ bányavárosoknak.

Bars varmegyeben egy mely volgyben fekszik, mellyet 7 nagy hegy fog korul, ugy hogy előbb nem lehet latni mint sem bele jutna az ember. Első epitői a’ szászok valának, noha azt mondjak, mar előttök a’ kvadok es gothok laktak ezen

videket, sőt a’ banyaszatot is űztek. Kalman alatt 1100 sz. kiralyi varossá lett Kormocz, falai pedig Sigmond alatt epittettek. Maga a’ varos kicsiny, ’s alig all 30 hazbol, de keves szamu polgarjai jeles szabadsagokkal birnak. Legjelesebb

epuletei a’ fő templom, melly 1557 épult, és 1642 megujitatott ; a’ Ferencz szerzetesek’ klastroma es temploma, mellyet Lippai Gyorgy epittetett 1653.

tovabba a’ kamarahaz. Tobb ekessegei koze tartozik a’ pompas szokőkut es a’ draga szentharomsag’ oszlopa. Vára éjszakfele egy halmon fekszik kettős falakkal es bastyakkal korulveve. Legpompasabb epulet benne a’ Sz. Katharina’ temploma, melly november 25-ken szokott megnyittatni. A’ varban nehany varosi tisztviselők laknak felvigyazvan a’ polgari foglyokra….

 



Körmöczvár

 

A' lakosok szama alig teszen oszvesen 9000 számot. Az arany- es ezüstbanyak reszint kiralyiak, reszint varosiak, ’s minden banya’ csatornanak vagy

torkuiatjanak kulon neve van, ’s nemellyik 170 ölnyi melysegre is lemegy. Darab idő ota uj remenyletes banya csatornak es epuletek is tetettek

a’ varos’ kornyen, ’s egyik azok kozul gazdagon is jutalmaza a’ faradsagot. Miota veretik penz Kormoczon, nem lehet bizonyosan tudni, ugy

latszik varossa emeltetese ota, a’ K. B. (Kormocz-Banya) jegyek 1766. kezdettek veretni a’ kormoczi penzre, de most mar csak az aranyra veretik.

Minden arany es ezust ide hordatik a’ tobb banyavarosokbol, es itt veretik penzze; a’ kormoczi arany, kivalt a’ regi, szep szineről hiresedven el.

A vidékben kulonbfele dragakovek is talaltatnak, nevezetesen kek, sarga, veres, fejer achat. A’ varos’ lakosai azonban eleitől fogva mind azon

szerencsetlensegekben reszt veven, mellyek a’ hazat haboruk altal rongaltak, sőt ezeknek leginkabb kitetetve leven a’ banyak miatt, soha joletre ’s viragzo allapotra nem juthattak, noha a’gyakran karosulassal jaro banyaszatot sokan megvetven, mesterseget űznek, ’s méhet tartanak, sőt selyemtenyesztesen is igyekeznek, az asszonyok pedig fejer czernabol csipket keszitnek, ’s hazalokkal

aruitatjak az orszagban. Azon kivul oly szerencsetlenek a’ lakosok, hogy a’ viztől tobnyire golyvat kapnak, mit ugyan a’ sok hegyen jarasnak

is tulajdonitnak.

 

 

1834. 15. Sz. Péter temploma belől. E’ remek épületnek 12. számú levelünkben

közlött története, ’s külseje után , mostan belsejéről értekezünk bővebben…

 



 Szt Péter templom belseje

 

Hajdan vállaikon- vitték a’ pápát a kanonokok templomukba, hol köztiszteletre kitették. Ujabb időben a’ főoltár mellé helyezik nagy szertartással, hol a’ hivek csókolására rohannak, ’s a’ selyem szövedéken által megilletésére, mellyet terhes asszonyok nagy gonddal tartottak rajta, hogy könnyen és szerencsésen

szüljenek. De mind ez és több szertartások megszűntek VII Sándor pápa alatt, ki azt a’ feljebb nevezett pompás zsámolyba záratá…

Keresztül menvén a’ templomon az általelleni ágazatban, legelöl, jobra, a’ szent ajtó talaltatik, melly hajdan ítélet’ kapujának neveztetett. A templom’ ezen hajójában a’ kegyesség’ oltára az első, igy neveztetvén a’ gyönyörű márvány

képcsoporttól, melly sz. Máriát képezi, meghalt isteni fiját térdén tartva. Ezt a’ bámulatos darabot 24 esztendős korában faragta Angelo Mihaly. Egykor meghallván Angelo, hogy ezen remekmivét más’ munkájának tulajdonítják, éjszakára benn maradt a’ templomban ’s a’ sz. Mária’ övére oda metszette: Michael Angelus Buonarottus Florentinus faciebat…Ezen templom valóban felséges háza Istennek, s nincs oly erős, nincs oly magas lángész, melly meghattatás nélkül szemlélhesse a’ bámulatos építményt, egész fényében tündökölvén róla az emberi elmének és tehetségnek képzelhetetlen merészsége.

 

 

 

1834. 30. A villámosító műszer (machina electrica.) Ennek működése abban áll, hogy dörzsöléssel megvillámítatik… A’ dörzsölendő test töbnyire üvegből van, melly henger vagy karika formában gyorsan forgattatik. Ezen

dörzshengernek egyik vagy mindkét oldalán is dörgölőszer van oda illesztve, melly által a’ villám kibontakoztatik ; készül pedig az bőrvánkosból, mellyre kevés faggyúval czin vagy czinkamalgama kenetett, és hátulsó oldalán staniollal

vonatván be, rugótollal a’ dörzshengerhez szorítatik, ’s egy üveg pálczával, melly nyél helyett szolgál, elkülönöztetik. A’ viaszos tafota a’ dörgölő szeren arra való, hogy a’ villámtüzet jobban kibontakoztassa. Az első folyamtató,

melly fő conductornak neveztetik, egy üveg lábakon álló érczhenger. Egyik végével közel állítatik a’ dörzsölőhöz, hogy abból magába szivhassa a’ villámot; végén vagy ércz szegecskék vannak, vagy, ami jobb, apró üres hengerek, mellyek befolytatóknak neveztetnek. Ezen conductorból valamelly közelítő

folyamtató által (ujj, vagy érczpálcza) szikrák vonatnak ki. A’ karika műszerek legjobbak, mivel a’ dörgölőszernek nagyobb felületet nyújtanak alája. A’ legnagyobb neműek Harlemben találtatnak. Legnagyobb szikrákat ad az ilyen

műszer száraz levegőn, azért eleven szénnel tele medenczét szoktak alá tenni. Ha az üveglabakon (elkülönző álláson) álló ember electrizáltatja magát a' conductoron, akárhol illettetik meg, szikrákat vet teste. Az ujjából kipattanó

szikrával meggyujthatja az égett bort /konyak/; ha folyamtató közelítetik hajához, az felborzolódik. A’ villámosító műszer arra is használtatik,

hogy a’ jó távolságra lévő könnyű testek’ elővonzása, ’s azután visszalökése megmutattassék. A’ könnyű kéreggolyó jókora távolságról előhuzatik. Minél távolabb vagynak egymástól, annál erősebb azon test’ villámtüze, mellyhez a’ műszer közelítetett; azért használtatik villámmérőnek is, hogy különböző testek’

villámtűzének erőssége meghatároztathassék. Egynemű villámtüzek ellökik egymást, különnemüek összevonódnak, ’s azután minden észrevehető villám elenyészik.

 

 

1834. 31. Mint teszik Hollandban szorgalmatossá a restet. A’ hollandi fenyítő ’s jobbító intézetben, Amsterdamban, az úgynevezett ráspolyozó házban, igen czélirányos módját találták fel azon rest emberek’szorgalmatosokká tételének, kik semmiképen nem akarnak dolgosságra szokni. Egy elzárt, vizhathatatlan kúthoz hasonló börtönbe záratván ugyan is a’ rab, szünetlenül eresztetik

befelé a’ viz, mennyit egy munkásember kihányhat. Ide hozatván a’ rab, lapát adatik kezébe, ’s a’ csőbül kihuzatik a’ csap, hogy a' viz szakadatlanul folyjon. Ekkor aztán rajta! hányjad, rest ember, vagy fulj meg! — Az élni szeretés csudát tesz , és még soha sem volt rá példa, hogy a’ restség felülmúlta volna az életkedvelést.

 

 

1834. 32. A Helvéták sajátságai. A’ helveták vagy svájczok német - galliai

eredetűek, de a’ nemzet’ nagyobb része németekből áll. A’ honszeretetnek és szabadságnak legnagyobb mértéke, a’ régi alkotmányhoz legbuzgóbb

ragaszkodás, hajdani szokások’ kedvellése, ’s innen egy kis akaratosság és hajthatatlanság, de nagy őszinteség, nyiltszivüség és jóság, fő tulajdona a’ svájczinak. Otthon dolgos, vendégszerető, háborúban vitéz és állhatatos.

A’ helvetának ismeretes honvágya a’ rendkívüli honszeretet’ következménye. Testalkata rendesen erős, ép és tartós; fekete szem és haj leggyakoribb. Örömest iszik jó bort és szintugy kedveli a’ jó táplálatot; igen szereti a’ dalt, hangászatot, mulatságot, játékot, Vendégeskedést, népünneplést. Szives és társaságos; innen erednek a’ bizodalmas esti társaságok, mellyekbe barátok, ismerősök, szomszédok összegyülekezni szoktak…Az álpesi pásztor felhajtja nyár’ kezdetén nyáját (szarvas marháit és kecskéit) az álpesekre, mindig feljebb feljebb nyomulván, amint az évszak előre halad, és a’ hegyek magasabb

részeit legetethetőkké teszi. Teheneit gondosan felékesgeti csengőkkel, nyakra valókkal és szalagokkal, magára pedig egy selejtes csuhát ölt, és meztelen lábára szijjakkal faczipőt kötöz. Kunyhója gerendából van össze rakva, és fazsindely fedele a’ hegyzivatarok ellen nagy kövekkel láttatik el; ajtózárjai ’s konyhaedényei fából készülnek, talaja ’s butyora fenyő kéregből. Ezen pásztorok közül soknak nincsen egyebe marhájánál, mellyet szenvedélyesen

szeret. Egy sajátnemü kürttel hivják össze a’ csordát. A’ gazdagabb álpesinek haszonbérbe vett kunyhója van az alpesen, rendes háza pedig a’ völgyben, hol neje ’s gyermekei laknak, a’ kunyhóban maga lakván pásztor bojtárjaival és fijaival nyárszaka; ágya közönségesen egy csomó falevel vagy fű, csak

a’ jobb birtokú tart kunykójában rendes ágyat. Télre visszatér házába, ’s ez mindenkor ünnepélyesen történik; maga a’ pásztor elölmegy ’s

az utána sorban menő teheneknek pásztorkürtjén fuvolázik; a’ tehenek pedig taktusra ballagnak utána.

 

 

1834. 32. Nehány példa a levegő  nyomásáról. Földgolyónk egy levegő tengerben úszik, melly a’ föld’ felületének minden pontjától jó

magasságra nyúlik fel, felső határaiban igen vékony és könnyű, gyarapodván lefelé vastagságában ’s nehézségében. Mint test, szünetlenül nyom bennünket a’ körülvevő levegő nehézségével, melly bizonyos törvények szerint

hol nagyobbodik, hol kisebbedik, ’s egy külön eszközzel, barometerrel , megmérethetik. A’ barometer’ középállásánál (26 1 /2 hüvelyk) az

ember, kinek testfelülete valami tizenhat koczkalábot tesz, legalább is 36,576 font nehézségü levegő által nyomatik; oly állatot, mellynek felülete egy koczkaláb, 2286 font levegő nyom, ’s egy koczkavonalnyi bogár majd 200

font nehézséget kénytelen kiállani. A’ barométerben lévő kényesőnek minden vonalnyi feljebb emelkedésével 130 fontai nevekedik a’ levegőoszlop’

nehézsége. Ki magasan lakik, p. o. Ásiában, sokkal kevésbé nyomatik a’

levegőtül, mint a' lapályon lakó, azon oknál fogva, melly elől mondatott.

Egy üvegharangnak, mellynek átmérője egy lábnyi, felemelésére, minekutána a’ levegő kiszívatott alóla, több kivántatik 15 000 font erőnél. Guericke Ottó, a’ légszivattyú’ feltalálója, a’ levegő’ nyomásának megmutatására, a Magdeburgi piaczon e’ próbát tette: egy üres érez golyónak két feléből kiszívatta a’ levegőt, a’két felet összetette ’s mindenik félgolyóhoz 15 lovat fogott, mellyek ellenkező irányban húztak; de csak a’ legnagyobb erőlködéssel bírhatták elválasztani, oly erősen nyomta össze a’ küllevegő a’ két félgolyót. Gyakran előforduló jelenet, mellynek alapja szinte a’ levegőnyomásban keresendő, hogy ha egy boros hordónak csaplyuka megnyittatik, felül pedig lélekző lyuka bedugatik, a’ bor ki

nem futhat a’ hordóbul, mivel a’ küllevegő’ nyomása visszatartja a’ csaplyukon.….

 

 

Magdeburgi féltekék, két összeilleszthető, rézből készült üres félgömb, mellyel Ottó Guericke, (l. o.) magdeburgi polgármester 1654-ben a regensburgi birodalmi ülés előtt a levegő óriási nyomását bemutatta. A jól összeillesztett és kiszivattyúzott félgömböket a külső levegő olyan nagy erővel nyomta össze, hogy azokat még 8-8 ló sem tudta szétválasztani. Wiki

 

 

1834. 33. Naprendszer. A nap, körülte pályázó planéták, ezeknek

holdjaik, üstökösök, mellyek mérhetetlen utat elvándorolván, ezen mindent megvilágító ’s melegítő égi test’ közelébe vissza-viszsza jönnek,

teszik együtt a’ naprendszert. A’ nap, középpontján azon iszonyú hézaknak,

mellyben e’ planéták, holdak és üstökösök mozognak, mindnyájokon uralkodik; mindnyájokat hatalmasan vonván magához, hosszudad-kerek pályán kényteti járni öröklétü törvények szerint, és mindnyájan jótékony befolyásának

köszönik az életet, fényt és meleget. Nagysága a’ napnak hihetetlenséggel határos; 1,400,000 oly nagy testek, mint földünk, mellynek átmérője 1700 mértföldet felülmúl, kivántatnának meg oly nagy golyó’ képzésére.

 



Naprendszer

 

Planéták ezek, Merkurius , Venus: Föld, egy holddal, Mars , Vesta , Juno , Ceres , Paltas, Jupiter négy holddal, Saturnus héttel, Uranus hat holddal.

Ezen hatalmas golyók holdjaiknak kíséretében körüljárják a’ napot, öntengelyeiken forogván. Ama’ mozgástól függ éveik’ hosszúsága,

ettől napjaiké. A’ holdak, testőrök vagy drabantok, többféle mozgást gyakorolnak, nemcsak a’ nap körül ’s öntengelyeken forgván, hanem azon planéta körül is, mellyhez tartoznak. A’ planéták közül legközelebb áll a’ naphoz Merkurius, közép távolsága attól 8,000,000 mértföldet tévén; ez legkisebb a’ régiek elött ismeretes hét planéta közt, és csak gyéren látható,

mivel a’ nap’ vakító fénye elhomályosítja világát. Legjobban szemléltethetik, midőn a’napkarika előtt megy el, mivel akkor a’ napra esik árnyéka, ’s fekete foltként ötlik fel. Tömegére nézve a’ föld’ tizenhatod részével egyezik,

forgásának ideje a’ nap körül nem tudatik. Tengelyén 25 óra alatt fordul meg.

Venus 15,000,000 mértföldre van…

A' képünkön előterjesztett naprendszer középpontján a’ nap vagyon planétája pályájival, mint azok egymásra következnek. Az egyenes vonalok bal felől a’ tizenegy planéta’ pályatéreinek hajlását mutatják. A’ esillagnemü folt

szegletében napot ábrázol, azon golyócskák pedig, mellyek a’ vonalokat megszakkatják, mutatják a’ planéták’ idomzatos távolságát ettől.

A’ látirányos vonal, közel a’ kerékhez, a’ földet mutatja. Jobb felől szemléltetik a’ régiek előtt is már ismeretes hét planéta nagysági viszonyban helyeztetvén el egymáshoz. Saturnust könnyen megismerhetni karikájáról, azután

következik a’ hatalmas Jupiter, erre Uranus ’s a’ többi négy, Föld, Venus, Mars, Merkurius; az elsőtül nem messze látszik a’ hold, nagyság és távolsági idomzatában ahoz képest; a’ hosszú vonal mindjárt a’ szélen a’ nap’ fél karikáját

jegyezi, egyszers’mind ezen égitest és az egyes planéták közötti nagyság - viszonyt is kijelelvén. A’ hosszan kinyúlt ellipsis, melly a’ csaknem

középen ábrázolt földpályát keresztülvágja, egy cométa  /üstökös/ futását jelenti.

 

 



A csillagos ég

 

 

 

1834. 30 és 36. Lánchidak

…A’ láncz- és másnemű hidakra szükséges költségek’ egybehasonlítása végett, elég legyen Angliában épült néhány hidaknak példáit, minthogy ugyanazon irányok másutt is kevés különbséggel állanak, itten említnünk:

A’ Watterloo- hid, áll kilencz kő-boltozatból 1240 láb hosszasságra; került, az elrontott épületek’ kárpótlásaival együtt, 1,100,000 font sterlingbe — (mintegy 11 millió ezüst forintba)…

A Hammersmith híd többektől legjobb minta gyanánt tekintetik; Pest és Buda közt pedig a' Duna' szélessége miatt leginkább kivihetőnek is tartatik…

 

 

 

 

A Temze fölötti lánchíd Londonban

 

 

A 1829-32 között épült Temze-híd láncsor által tartott függőhíd. Az akkor már hatszáz éve működő átkelőhelyen a korszerűtlen faszerkezet helyett építették. A kétszáz évvel ezelőtti forgalomra szabva: egysávnyi a tér az oszlopok között, egyszerre csak egy irányba haladhat jármű. A gyalogosjárda ma is csavarral rögzített fapallókból áll; igaz, érdes gumiréteggel fedték, így nyirkos állapotában nem csúszik. Wiki

*

/ Az előző közlemény folytatása. G./ Ami a' láhczhidak’ tartósságát illeti, igaz ugyan, hogy azok még csak 20—30 esztendők óta állnak fen ’s így állandosságaikat tettleg be nem bizonyíthatták; de a’ fentebb említett ásiai hidakon ’s a’ savoyai lánczon kívül nincs alapos ok, melly az e’ féle gyanút igazlaná, kivált azért is, mivel a' külső levegőnek

és nedvnek vasra hatását az úgyis szokásban lévő mázakkal egészen el lehet távoztatni, egyéb körülmények pedig, p. o. hideg és meleg miatt származó összevonódások és megereszkedések, a' vas' belsejében netalán véghez mehető

chemikai változások ’s a' t. sem figyelmet, sem megczáfolást nem érdemelnek.

Még egy kifogás lehet, hogy a’ lánczhídak’ ingadozása a' rajtok járást kedvetlenné, alkalmatlaná teszi. De ezen ingadozás korántsem oly alkalmatlan és jelentős, mint talán valaki magának nagyítva képzelné; helyes szerkeztetés

’s elrendelés által pedig, szembetünőleg kevesítethetik.

Folytatás…A’ jelen szazadban a’ hidepitesnel egy igen egyszerű ideaja marad fenn a’ kivitelnek Europa statusaira nezve, t. i. a’ lanczra rakott hid, melly lancznak oly erősnek kell lennie, hogy semmi teher alatt el ne szakadjon ’s at foglalasi pontjain elegendő tartossaggal birjon' Minthogy az epites’ ezen nemeben a’ fő alkotoreszek elszakadhatosaga, vagy elszakadhatatlansaga forog kerdesben, ’s epen ezen tekintetben tetethetnek a’ legcsalhatatlanabb probak, a’ szukseges elővigyazat mellett, valoban legtobb biztossagot iger e’ neme az epitesnek. Mivel tovabba a’ nagyobb tavolsag,  mellyre a’ lancz kihuzatik, csak onsulyat neheziti ’s a’ rea kerulő teheret, ez pedig a’ laneznak nagyobb erejet ’s tobb helyen megerősiteset kivanja, a’mit tenni mindenkor lehet, azzal is előbb valo ezen epites’ neme, hogy a’hid’ nyilasai sokkal nagyobbakra hagyathatnak mint mas nemben; es mivel a’ hidoszlopok’ leverese igen sok nehezseggel jar, ez az ilyen koltseget is megkimeli. Leginkabb is alkalmaztathato ezen neme a’ hidnak, mert a’ korulmenyek’ kulonbsege mas mas orszagokban csak keves valtoztatast kivan az epitesben, melly a’ dolog’ velejere nezve befolyas nelkul marad. Vegre azt is tanitja a’ tapasztalás, hogy a’ lanczhid legkevesebbe kerul, mivel a’ legnagyobb pontossaggal lehet előre kiszamolni minden resznek szukseges erejet; mi, legalabb ily nagy mertekben, mas hidnal el nem erhető; az epitmeny pedig, akarmilyen alakba ontsek kulonboző mesterek, mindig igen egyszerű marad…

                                        A Széchenyi Lánchidat 1849-ben avatták fel. Wiki

 

 

1835. 16. Duna…Már 1831 Világ czimű munkajaban eképp nyilatkozott gr. Szechenyi: „Honunk’ felemelkedese vegett…meg vagyok győződve, hogy azon tehetseg, melly egy Buda ’s Pest-kozotti allohid epitesere forditatnek, a’ lehető legjozanabb targyra lenne forditva, mert a’ határ nélkuli nagyobb kellem honunk' sziveben szamosakat egyesitne, ’s ezek előbb utobb a’ leghasznosb

targyakat is letelesitnek. ’S ha ebbeli latasomat a’ dologra nezve nem valtoztattam soha egy cseppet is, csak abban tőn az idő, tapasztalas ’s hidegebb ver nemi modositast, hogy most egy Pest ’s Buda-kozti allohidat nem latom a’ teendők’

soraban elsőnek, mint valaha, ’s azt hiszem, hogy valamint nem allhat fenn az első emelet foldszinti epitmeny nelkul; ugy nem fog soha is allni kő- vagy vashid Dunankon, ha előbb meg nemi eszkozles ’s előkeszuletek nem tortennek

hazankban…A’ Duna’ regnlatioja mult esztendőben kezdődött

, ’s a’ kiralyi biztos ur nem mulaszta el a feszult varakozasu magyar kozonseget a’ Jelenkor mellett megjelenő Tarsalkodo altal a’ dunahajozas’ allapotarol, az e’ korul veghezvittekről, a’ meg varandokrol időről időre tudositani….

Vasarhelyi ur Berzaszkatol kezdve vagy ezer embert allitott a’ Duna’ medrebe, ’s legalabb is annyi sziklat puskazott ki , mellye Pestnek minden utczait batran ketszer is ki lehetne kovezni; tovabba, hogy szinte novemberben

melyen tisztelt kormanyunknak e’ targyban is mutatott irantunki gondja’ kovetkezeseben egy torok udvari biztos erkezett Orsovaba, a’ kiralyi

biztossal minden akadalyt szemelyesen megviszgalando. Ily szep remenyek mutatkoznak a’ magyar dunahajozas’ es kereskedes’ ugyeben, melly a’ gőzhajok

altal eddig is hathatosan előmozdittatik…

 

 

*

 

1835. 5. Öntött-vas fűrészelés. Proba tetetven az izzo ontottvas’ fűreszelesevel,

azt a’ kozonseges fafuresszel oly konnyen es gyorsan el lehet vagni, mint a’ szaraz fat. De meg kell jegyezni, hogy a’ fűresznek egy keves hézag adassék vagasaban. A’ kalyhaban megtuzesitett vasat konnyebben fűreszelhetni mint a’

kohon tuzesitetlet, mivel amaz minden pontjan egy irant melegszik meg, ez pedig a’ fuvo felől levő oldalan olvadni kezd, mig masik oldalan alig veresedik meg. Szerfelett tuzesse tenni nem kell a’ vasat, mert ha olvadashoz közel van, a’

fűreszbe kenődik ’s akadalyozza vagasat. A’ fűreszt igen gyorsan kell huzogatni, mert akkor nem melegszik ugy meg ’s jobban áthatvan vagasa is egyenesebb es tisztabb. Vegre minden pontjan egyenlő fekvese legyen a’ tuzes vasnak,

kulonben vege fele jarvan a’ fűresz, konnyen eltorik alatta. Ezt egy kozonseges munkas talalta fel, igy segitven magan, hogy ontott vas lapokat is kulonboző nagysagra fűreszelhessen a’ kalyhakhoz.

 

 

1835. 8. Különbféle szekerek. Bostonban szekeret talalt fel Morgan úr .

mellynek formaja olyan, mint a’ hajóé; egy gőzerőmiv kötelekre veszi, ’s lágyan hintázva, mint a’ hajo a’ hullamokon, tűnik odabb a’ vasuton.

Ejszakamerikaban, mint egy baltimorei jelenti, ismet proba tetetett a’ vitorlanak szekeren hasznalasaval. A’ vitorla’ kormanyzasa egy probalt hajosra bizatott, ’s a’ szeker a szél előtt 20 angol mfoldnyire haladt egy ora alatt. Jollehet a’ kerék gyakran megkottetett, ’s a’ vitorla behuzatott, oly nagy leve utoljara a’ szeker’ megiramlasa, hogy csak nagy nehezen lehetett feltartani.

1825 évi martius’ 25-ken nyert privilegiumot Tossz egy mechanikai szekérre, melly formajara hasonlit a’ kozonseges teherhordo szekerhez. Többszörösen

osszealkotott kerekmiv altal, melly emberi erővel hozatik mozgasba, a’ kitűzott irany fele egy vasorso mozog, mellyen ket hajto vagyon, egyik az első, masik a’ hatulso kerekekre munkalvan, meg pedig ugy, hogy az egymasnak megfelelő

kerekekbe kapnak, ’s egy rugo szinte munkalatbajon altalok. Ezen mechanismus’ segitsegevel egy kozepszerű erős ember 39 mazsaval megterhelt

szekeret oly gyorsan hajthat előre, hogy egyenes uton egy mertfoldet haladhat egy ora alatt. Sir Sidney Smith olyan szekerhez valo mintat keszitett, mellyben a’ sebeseket es betegeket a’ gorongyos uton is minden razas nelkul lehet tovabb

szallitani. Azt mondjak, nagyon egyszerű ezen talalmany es konnyen szokasba hozhato. A’ mexikoi utazo szekerek most két kis álgyuval vannak ellatva, egyik álgyu elől, masik hatul levén. Az inas és kocsis, ha egy kisse gyorsak,

30 rablonak ellentallhatnak, igy a’ talalmany minden utazast bátorsagossá tesz.

 

 

1835. 9. Csatornák. Mostanaban mar kezdenek a’ csatornak divatbol

kifogyni, vasutak es gozkocsik hozatvan be helyettök. Ez előtt a’ bolcsebb kormanyok ezen vizutak altal kotottek ossze két kulonböző folyamot.

A' nemetalfoldi ember avegre asott csatornat, hogy rajta joszagot es embereket szallitson tovabb, ’s igy előmozdita rajta a’ kereskedest, hol addig hibazott,

vizet szerzett oda, hol addig nem volt, ’s vizet csapolt le ott, hol tavak es mocsarok poshadtak. Azonban meg maig sem szabadulhat meg lapalyos foldje sok vizeitől, ’s mindig kenytelen  a vizleeresztest tanulni, hogy legelőre tehessen

szert, mint a’ tenger’ beontesenek gatok altali hatraltatasat….

Most mar vagy el kell kezdeni a’ nemzeteknek mocsarjaik’ szaraztasat ’s artalmatlanokka tetelet, vagy szenvedniuk az altalok okozott ’s évenként

erősodő merges lazokat, mellyek mindenfele kiterjedve doglelesitik a’ levegőt ’s pusztitjak az emberiseget…

Mily rosszul hasznaltatnak a’ csatornak minden zsilipjeiknel? Sok orszagban egesz csatorna nem hajt egyetlen egy malmot, annyival kevesbé talaltatik menteben csak arnyeka is valamelly gyárnak , vagy kereskedői hivatalhaznak. Chinaban a’ foldnek legregibb civilisalt orszagaban tragyaval is csatornakon latta el egyik videk a’masikat, ’s nagyobb nepesseget taplalt egy paranyi

helyen, mint milyet Europa kepzel. Csatornak altal megvizesitese a’ foldeknek nem nyerekedő actios tarsasagok altal tortenik ott, mint Europaban,

hanem dologhoz ertő felsőbseg’ vigyazata alatt.  Magasabb forrasok’ felfogasa, hogy altalok magas fekvesű volgyek nedvesitessenek, meg egy kormanynak sem jutott eszebe a’ termesztes’ előmozditasara; pedig a’ kertészek által gyakorlott

koran erleles’ mestersege elegge bizonyitja mily sokat hasznal az idejeben tortenő locsolas.

 

 

1835. 14. Bécs consumtioja. Ezen szekes varosnak az 1830-ki összeiras

szeriat vagyon 319,873 lakosa, a’ katonakon es idegeneken kivul, ezekkel pedig 333,000, ’s fogyaszt evenkent a’ tobbek kozt 80,000 okrot, 90.000 borjut, 4,000 tehenet, 196,000 juhot, 110.000 disznot es malaczot, 700,000 ako bort,

400.000 ako sert, 70,000 ako pálinkát, 15,000 mazsa kenyeret, 80,000 kappant, 96,000 ludat, 40.000 kacsát, 380,000 csirkét, 7,200 faczant, 733.000 rakot, 2500 mazsa fris vajat, 3345 mazsa sozott vajat, 6850 mazsa marhazsirt, 2 0 millio

tojast; feleget 200,000 öl tűzi fat es 80,000 mazsa kőszenet.

 

 

1835. 17. Zimony.

A’ Duna' menteben tobb varosokat kozlenk mar ’s kozlendunk ezutan is, hogy ezen fő folyamunk’ parti helyeivel minel inkabb megismertessuk olvasoinkat. Jelenleg Zimonyt, melly a’ katonai hatarszelnek egyik fő varosa, terjesztjuk

csinos keppel elő, egyuttal ezen hatarszeliről is ertekezven. A’ katonai hatarszel’ terulete 860 □ mertfold; lakosainak szama 1,046,000. Elnyulik 227 mertfoldnyi hosszasagban a’ magyar ’s erdelyi hataron, a meddig azt a’ torok tartomany illeti, Ezen hatarszelek katonai alkotmannyal birnak …

 



Zimony 1835.

 

Zimony, mellyet kepunk előterjeszt, egy halom’ toveben fekszik, honnp.n szep kilatas vagyon, nem messze a' Szava’ es Duna’ osszefolyasatol,

csak egy oranegyednyire a’ tulnan fekvő Belgradtol mellyel kozosulese fentartatik. Eleg helyesen vagyon epitve, 7 temploma es kapolnaja,

1 klastroma, 1 korhaza, 1200 haza, es a’ katonasagon kivul 8000 lakosa szamlaltatik. Fontos kereskedő hely Zimony, ’s a’ torokorszagbol jovő

menő portekaknak rakhelye, azert vagyon benne 116 keseskedő haz, ’s a’ belgradi reven mindennap vasar tartatik legszororosabb vigyazat mellett

a’ pestises ragadvanyra, ’s a’ torok kereskedők korlattal valasztatnak el a’ magyar kereskedőktől. Zimonyban lakik egy hatarszeli katonacommando

is , es van benne egy nagy sóház a’ Tiszan maramorosbol lejovő kőso’ szamara. Ez a varos 1739 ota epult fel, minekutana Belgrad torok hatalomba

esett, ’s akkor ama’ varosnak csaknem minden katholikus es n. e. gorog lakosai ide koltoztek. Előbb csak egy var allott itt, mellyben mar Hunyadi Janos lakott.

 

*

 

Zimony Belgrádhoz tartozó városrész és közigazgatási egység elnevezése Szerbiában. Korábban római kori település is volt a helyén és önálló városként a trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez

 tartozott.

 

 

 

Magyar Mérnök és Építészet, 1870 -

 

 



 

 

Az eredetileg gőzüzemű Siklót Széchenyi Ödönnek a kezdeményezésére építették 1868 és 1870 között. Széchenyi Ödön a Lyonban látott példa nyomán tette meg javaslatát, hogy a Várhegy lejtőjére gőzhajtással működtetett kötélvontatású vasút épüljön…Wiki

 

 

VÚ. 1861. 47. A budapesti lánczhíd forgalma: a múlt hóban következő volt:

átkelt 723 800 gyalog személy, ezekért kapott a társulat 14 134 ftot; jármüvektől, szabadon hajtott marháktól s más vámilletéki megtérítésből pedig

befolyt 49 968 ft 35 kr.

 

 

1908. 9-10. Pecz Kornél: Síkpálya-gyorsvonatú lokomotívok.

…1900-ban még a franciák vezetnek a mozdonygyártásban, a porosz vasutak vásárolt tőlük. 1902-ben a németek veszik át a vezetést, az új mozdonyt a nürnbergi kiállításon mutatták be. A bajor államvasutak tulajdonába került, német lokomotivot szemléltet a közlemény szerinti 4. ábra.

 

 

 

Gyorsvonatú lokomotiv

 

 

 

VÚ. 1886. 21. TÁVIRATOZÁS VASÚTRÓL.

Minden nagyobb vasúti állomásnál lehet táviratokat feladni s kapni s így a vasúti utazó nincs annyira elzárva a világtól, mint a ki tengeren utazik. Az üzleti élet oly rendkívüli fejlettsége mellett azonban, minő az Egyesült-államokban uralkodik, a közlekedés e csekély hiányát is bajnak tekintik, s e mellett azt hiszik, hogy a vasúti szerencsétlenségek egy részét is el lehetne kerülni, ha a vasúti kocsikról menet közben lehetne táviratozni az állomásokra s megfordítva. A leleményes amerikaiak sokat törték fejőket ily táviratozás létesíthetése végett s már is több szabadalmat kértek egyes találmányokra.

A múlt évben New-York mellett egyik vasúton kísérletet tettek egy Phelps nevű feltaláló által készített rendszerrel; a kísérlet jól sikerült, mind a mellett a nagy költség miatt nem találták eléggé gyakorlatinak. Phelps rendszere szerint ugyanis külön izolált vezetőt kell alkalmazni a sínek között, s ezen kívül a kocsikba kell azt bevezetni. Kezelése is nehézkes s nagy gyakorlatot és ügyességet igényel.

Sokkal egyszerűbb s ennél fogva olcsóbb is egy ujabb szerkezet, melyet 1881-ben Smitli Vilmos talált ki, de gyakorlati alkalmazását a hires Edison eszközölte. Eme táviratozás főelönye abban áll, hogy nincs szüksége külön sodronyokra s a vasut-vezető s állomásfőnök között a közvetítést a vasúti sínek mellett felállított rendes távíró huzalok eszközlik, s pedig csodálatos módon oly formán, hogy ez által a rendes távirati összeköttetés sem zavartatik meg. A kísérletek, melyeket egy New-York közelében levő vasúti vonalon tettek, a következőkből állottak: Egy öt kocsiból álló vonatot óránként 25 angol mérföldnyi sebességgel útnak indítottak. Az egyes kocsik czinktetöit galvanizált vassodronyokkal kötötték össze. Az első kocsi belsejébe a táviratozó vagy is inkább telefonozó hivatalnok részére egy emeltyű volt berendezve, melynek segítségével az asztal alatt levő hat Bunsen féle teleppel az összeköttetés helyreállítható vagy megszüntethető volt. A telepeket egy elektromágnes közvetítésével egy seprüalakban végződő vezetődrót a kocsi egyik vaskerekével csatolta össze, miáltal a földdel való összeköttetés létrejött. Egy másik drót a táviródrótról a kocsi czinktetejére vezetett. Az elektro-mágnessel két telefoncsö volt összekapcsolva, melyeket a táviratozó hivatalnok a válasz megértése végett fülkagylóihoz erősített. A végállomásokon szintén volt elektromágnes több teleppel és egy manipulátor. E fölött egy czinklemezből való kondenzátor függött, melyből egy sodrony a szabadba, a vasúti távíró közelébe vezetett, közvetlenül azonban sem az állomással, sem a vasúti vonattal nem állott kapcsolatban. A hanghullámok a levegő által vitettek a távíró-sodronyokra, de ezeknek e czélból nem szabad a vasúttól 400 lépésnél továbbra esniök. Ha a manipulátor a vonatban hozatik mozgásba, az előidézett hanghullámok a kocsiból a tetőre s innen a távíro-sodronyra mennek át. Ha távirat küldendő el, a hivatalnok elzárja a vezetőket s a manipulátort ugyanoly módon használja, mint a közönségen táviratnál….Graharn Bell kísérleteket tesz, miként lehetne a hajókon egymás között, valamint a partokkal telefon-összeköttetést létesíteni. A hirek és tudósítások mai világban már oly nélkülözhetlenek, hogy az ily kérdéseket senki sem tartja feleslegeseknek

 

*

 

Szabó Menyhért: Kain Albert vasúti alagútépítő. (x) vasútépítő ...

www.ita-hun.hu/publikaciok/szabo/kain-albert.pdf

 

1896. 2. Kain Albert: Máramarossziget – Kőrösmezőı – országhatárszéli vonal. előmunkálataihoz, nyomjelzéshez és alagútépítéshez rendelték ki Kain Albert mérnököt. A szép, de sok földmunkát igénylő (hegyes, sziklás) terepen vezető vonal építését kedvezőtlen időjárás és kolerajárvány nehezítette. Az építők létszáma elérte a 16 ezer főt. 277 műtárgy közül 5 alagút készült ívben és emelkedőben. A határszéli alagút hossza 1221 m.

 

 

 

M.szigeti alagút építése

 

 

 

1897. 3. 130-132 Fuchs György: A szarajevo-i villamostelep.

…A gépházban elhelyezett 6 dinamóból 2 -2-t egy gőzgép hajt, „kötélkoronggal”. A nyert egyenáramot erőátvitelre /vasúti hajtás/ és világításra használják. A vasutat felső vezetékkel és az áram sinekre való visszavezetésével látták el. A gépházban  futódaru segíti a szerelést és a karbantartást…

 

 

1899. 2. Meissner Alajos: Az Eskü-téri / ma: Erzsébet-/ híd vizsgálata…A lánckamra alapját képező kemény sziklában kék anyaggal kitömött hasadékokat találtak. A tömőanyagot 14 méter mélységből, nagy nyomás alatt kitörő forrás kimosta, a víz a felszínre tört…

 

 

A bal-parti hídfő hosszanti metszete

 

A lánckamra oldalát kövekből felfalazták…A munkások keszonban dolgoznak.

 

 

1899. 3. B. – Y.: Személyszállító szíjról. /Mozgólépcső, G/ A Grand Magasin du Louvre személyszállítójának mintájára Londonban is készítettek egyet. A szerkezet hét dobon átfutó, villamos hajtású ferde szíj. A szíjon lépcsőfokok vannak, erre rá kell lépni és nyugodtan maradni…A szíj folyton jár, így nem kell, mint a liftnél várakozni. Csak nagy forgalmú áruházakban gazdaságos, amelyek nálunk még nincsenek.

 

 

1899. 6. Egan Ede: Mechanikai hajóvontatás újabb eszközei

A belvízi csatornákon alkalmazott vontató-rendszerek több változatát mutatja be a szerző. Ezek közül kiemeltük a felső vezetékes változatot.

 

 

1899. Lamb-féle felső vezetékes hajóvontatás

 

A Lamb-féle rendszer a föld feletti kötélpályák elvén alapszik. Állványokon, egy méter távolságra két drótkötelet feszítenek ki, melyeket áramvezetésre is használnak. Ezért az állványokon izolálva szerelik a köteleket. A 32 mm átmérőjű teherhordó kötélen, kétkerekű, elektromotorral ellátott kocsi függ. A motor kötéltárcsát forgat, a tárcsán a vonókötél halad át, úgy, hogy a kötéltárcsa forgásával a függő-kocsi előre halad és a hozzá akasztott uszályt magával vontatja. A függő-kocsiban helyezkedik el a kezelő személy. „A” a motorkocsi, „b” a kocsit hordó kötél és „c” a hajóvontató kötél. Jobb oldalon a szerkezet nagyított ábrája látható.

A Ferenc csatornán lóvontatás /ami a VÚ-apaján e fejezet végén látható, képpel. G./ helyett előnyös lehetne a bemutatott vontatási rendszer. A dinamót gőz helyett vízi-erő hajthatná.

 

*

 

A Duna–Tisza–Duna-csatorna (másként Ferenc-csatorna, szerbül Канал Дунав-Тиса-Дунав / Kanal Dunav-Tisa-Dunav) Szerbiában, a Dél-bácskai körzetben, a Duna és a Tisza között folyik. A csatorna Magyarországon kezdődik Bajánál, majd Szerbiába átfordulva Bezdán, Zombor, Sztapár, Verbász, majd Szenttamáson keresztül Bács-földvár előtt kettéágazik, és Óbecsénél csatlakozik a Tiszába. Wiki

 

 

Hajó-vontatás a hajók mozdítása, továbbítása rájok kivülről ható erővel. Természetes és legősibb módja az emberi és állati erő alkalmazása olyképen, hogy a hajón megerősített kötelet a viz partjain menve huzzák. Élénkebb forgalmu folyóvizeken - eltekintve a helyi jellegü forgalomtól - általában a mesterséges géperővel, gőzhajóval való vontatás van elterjedve. A vontató gőzösök kétfélék, u. m. szabadonjáró kerekes v. csavaros gőzösök és u. n. lánc- v. sodronykötél hajók. Kisebb vizeken és különösen hajózócsatornákon még ma is legelterjedtebb, mondhatni kizárólagos, a kötélen igás állatokkal való vontatás. Pallas. 1893 - 1897


A Volgai hajóvontatók dala ehej uhnyem…

 

*

 

1900. 2. Sztrókay István: A lipótmező-hűvösvölgyi villamos vasút. A zugligeti vonalból ágazik ki. Az Ördögárokkal párhuzamosan vezették. Egész hosszában kétvágányú. A fontosabb műtárgyak egyikét a csatolt képen láthatjuk…

A vasút 46 %-a bevágásban, 54 %-a töltésen fekszik.

 

 


Hűvösvölgyi vill. vonal felüljárója

 

 

 

 

Természettudományi Közlöny

 

 

 

 

1891. FEBRUÁRIUS 258. FÜZET. Schwarz Ignácz: Magyar alchimisták…

A XVI. szazad kozepe tajan elt a magyar szarmazasu Erdelyi

Daniel (Daniel de Transsylvania), a ki I. Cosmus toscanai nagyherczeget

(uraik. 1537—1569) szedte ra…

Listi Laszlot, a hirhedt es szomoru veget ert koltőt (sz. 1620, kivegeztetett 1663) folyton űzott garaboncziaskodasa az alchimiara is ravezette, az termeszetes. Komaromy i. m. 23. lapjan azt veli, hogy Listi, mint praktikus s a termeszettudomanyokban is jartas ember, komolyan alig foglalkozott az alchimiaval. Kulonben is allandoan Bellin Leonard nevű alchimistat tartotta maganal kopcsenyi varaban, a ki Listit alchimiai torekveseiben bizonyara buzgon tamogatta…

Magyarorszag egyik leghiresebb alchimistaja Gomori David

volt, aki 1708-ban Rozsnyon szuletett…Maria Terezianak 1768 aprilis 7-ikeről kelt szigoru rendszabalya az alchimiai uzelmeknek Magyarorszagon megadta a halalos dofest. Latjuk e rendeletből, milyen nagy s veszelyes dimenziokat oltott

Maria Terezia koraban az alchimia; szamos csalad koldusbotra

jutott; hamis penz jott forgalomba; az alchimia eddig feltekenyen

őrzott idealis s allitolag tudomanyos szinezetet levetette s egyesegyedul

csalasra szolgalt eszkozul. A kormany tehat kenytelen volt

kimondani, hogy, az ex professo chemikusokat kiveve, chemiai műteteket

csakis a cs. k, penzverő hivataltol kiallitott engedely előmutatasaval

szabad vegezni…E rendelet halaldofese volt az alchimista

uzelmeknek; termeszetesen meg ezutan is talalkoztak egyesek, a kik

rogeszmejuktől, hogy a vilagit a bolcseseg kovevel boldogitsak,

nem tudtak szabadulni, de ezek szama is mindinkabb apadt…

Báróczi Sandor, a költő, meg a mult szazad vegen is e rdemesnek tala lta egy a fiancziabol forditott alchimiai művel A Mostani Adeptus vagyis A szabad kőmivesek Valosagos Titka  gazdagitani az irodalmat. De ő, mint ezt műve eloljaro beszedjeben (Term. tud. Közl. 1888 juliusi fuzet) mondja, nem az arany cs inalasara akar tanitani: akorant sem tzelom az a rany tsinalasnak mesterseget tanitani, hanem egyedul tsak lehettségét megmutatni.

 

*

 

BÁRÓTZI SÁNDOR (1735-1809) nevéhez fűződik az egyetlen magyar nyelven megjelent alkímiai munka: A' mostani Adeptus vagy is a' szabad kömivesek valóságos titka, amelyet 1810-ben adtak ki Bécsben. A könyv francia forrás (L'adepte moderne, ou le vrai secret des franc-maçon) alapján készült német változat (Der neue Goldmacher, oder das wahre Geheimnis der Freymaurer) fordítása. A mű az aranycsinálásáról és viszontagságairól szól. Bárótzi a könyv elé 70 oldalas előszót írt. Igyekszik e tudományt megvédeni a kételkedőkkel szemben. Ismerteti az alkímia lényegét, elméletét és áttekinti fejlődését a régi görögöktől a kortárs szabadkőműves alkimistákig. /Móra László/

Báróczyt lásd még a Kazlev-ben. G.

 

Magyar aranycsinálók: írások az alkímiáról a felvilágosodás korából ...Magvető, 1980. benne Báróczy. books.google.com

Báróczynak minden munkáji I-VIII. Trattner Mátyás, 1814, 98 000,- HUF

 

 

1891. 259. Beke Manó : A kör négyszögesítése

…A magyar kornegyszogesitők kozul megemlithetjuk Enyedi Samuelt,

Horvath Adamot (1807), Matyasovszky Laszlot (1801),

Horvath Janos-t…Mar a legregibb mathematikai iratban,

a melyet a British muzeumban őriznek, Ahmes konyveben, a mely Kr.

előtt 1700 es 2000 ev kozott keszult, meg van a kor negyszogitesenek feladata…

A Kiralyok Konyveben le van irva az a kerek edeny, a melynek atmerője io rőf es kerulete 30 rőf. A Talmudban is meg van irva, hogy a mi 3 egyseg a keruletben, az 1 egyseg az atmerőben. A Talmudban

tobb helyen is előfordul a kor szamitasa es meg az a tetel is be van

bizonyitva, hogy a kerulet es atmerő kozt allando viszony van.

A gorogoknel termeszetesen koran jelentkezett e problema, hiszen a gorogok

mathematikai ismeretei, a melyek legelőbb Thales-nel es Pyth ag o rasnal

magaslottak ki, egyiptomi eredetűek. A gorogoket kulonosen foglalkoztatta a

feladatnak szerkesztes utjan valo megoldasa, mert mindenben a pontos megoldast kerestek, nem a megkozelitőt,…

B r y s o n egy lepessel tovabb ment, mint Antiphon. Nem elegedett meg

azzal, hogy a korbe irt negyzetből kiindulva, a korivek felezesevel a szabalyos

nyolczszoget, stb. allitotta elő, mint Antiphon, hanem azt allitotta, hogy

egyuttal a kor kore is kell negyzetet rajzolnunk, a melynek nagyobb kerulete

van, mint a kornek. Ebből kiindulva, előallitotta a szabalyos korulirt nyolczszoget, 16 szoget stb. es azt hitte, hogy a kor a korulirt es a beirt szabalyos sokszognek szamtani kozepe…

Az indiai mathematika melto kovetője a gorognek, sőt sok tekintetben,

kulonosen a szamtani reszben a gorog mathematikat felulmulja. A legregibb

indiai mathematikai munkaban, a Kulvasutrusban

mar megtalaljuk a problemank nyomait. A Kulvasutrus tartalmazta azon

geometriai szabalyokat, a melyeket az isteni tiszteleten kovetni kellett. Olyan

pontosan volt előirva az istentisztelet modja, hogy ilyen geometriai szabalyokra

okvetetlenul szukseg volt….

Az europai mathematikai irodalomban a legelső szamot tevő iro Cusa

Miklos bibornok volt. Azt allitotta, hogy tisztan korző es vonalzo segitsegevel

meg tudja szerkeszteni a korrel egyenlő teruletű negyzetet. A bibornoknak

elhittek, hogy a feladatot megoldotta, mignem Regiomontanus

1464- es 1465-ben irt leveleiben, melyek 1533-ban nyomtatasban is megjelentek, ki nem mutatta, hogy Cusa-nak nincs igaza…

A kornegyszogesitők, mikent a perpetuum mobile keresői,

a kiknek nagy resze meg a tudomany elemeiben sem volt jaratos, ezt

nem tudtak es a jovőben sem fogjak tudni. Az ő fejők felett a tudomany haladasa

elvonul, a nelkul, hogy rajok fenyt arasztana es biztosan tovabb fog

elni e misztikus feladat, mikent mas előitelet es babona. De a tudomany nem

szunhetik meg kuzdeni a sotetseg ellen, mert a kuzdelem edzi meg erejet, a kuzdelem jeloli meg haladasanak utjat.

 

Beke Manó (Pápa, 1862. április 24. – 1946. június 27.) matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

 

VÚ. 1914. 20. AZ AKADÉMIA ÚJ LEVELEZŐ TAGJAI…Beke Manó

 

 

VÚ. 1861. 46. Dr. Sz.:  Déznáról Kalugerig. Természettudományi gyalogséta.

 

….A meleg források okát a földisme sok ideig egyedül a földkozép

izzó melegétől származtatta, állítván, hogy a föld közepe mosr

is izzó folyadékból áll; — ujabb időkben azonban némely földta

nárok egészen vagy részben tagadják a föld-közepe izzó folyadékát,

s a meleg forrásokat a földrétegek, a viz okozta kimosás által

előhozott, ha nem is rögtöni, de folytonos súrlódásának és ezen

dörzsöléstől származott melegség kifejtésének, másrészt a vizvegytilékek

természetének tulajdonítják.

A meleg források hévmérséke igen különböző, és ha hévméröt

nem alkalmazunk, a meleg behatása külérzékeinkre a lég mérséké

tői föltételeztetik. Egy közel való példa a mony ászai hévviz, mely¬

nek mérséke 4- 24° R., mi által oly felette kellemes e fürdőnek

hatása külérzékünkre. Mert ha forró nyári időben a lég hősége

30—32 fokra felhág, akkor a monyászai fürdő kellemes hüs;ha

pedig aküllég 12—15 fokú, akkor a fürdő lanyha meleg. így az északi

tartományokban, hol nagy hidegek vannak, ha valamely forrás a

fagyponton felül tíz fokkal felébb áll, már melegnek tartatik, ho¬

lott a forró égöv alatt illy forrás jéghidegnek tartatnék.

Ha felgondoljuk, hogy a sziklatömegek hány mindenféle

Vtígyitékü ásványokból állanak, könnyen kimagyarázhatjuk ma¬

gunknak, hogy a forrásvíz, mely ezen vegyülékeken keresztül fut,

és ezen vegyülékeket egészen áthatja, ezekből több vagy kevesebb

elemeket felolvaszt és igy ezekkel terhelten, ezekkel vegyülve,

mint ásványvíz lép ki a világ szinére…

 

 

1861. 47. II. rész…Azért, hogy még sok dolognak okait nem tudjuk, nem szükség valami lsmeretlen lényeket vagy természetfeletti erőket vagy szellemeket föltételeznünk, melyek például a félbenhagyó forrás vizeit szeszélyük szerint majd megállítják, majd ismét utnak eresztik.

A félbenhagyó források elmélete sokáig foglalkodtatá a ter¬

mészetbúvárokat. Voltak, kik e tüneményt földalatti szélvészek¬

nek, mások, kik a tenger dagályának és apályának tulajdonították.

Az elsö feltétel semmi által sem bizonyítható állitás s magától

Összeroskad, a második pedig azért nem állja ki a próbát, mert

eddig egy oly félbenhagyó forrás sem ismeretes, mely a tenger

dagálya vagy apályával időszakos, azaz : egy időben föltünő lenne.

Ámbár még eddig egy ilynemü forrás természete sem magyaráztatott

közvetlen megvizsgáltatás által, minthogy némely

esetben, hol ásatások által ily kísérletek, a félbenhagyó forrást

szétrombolták és megsemmisítették ugyan nem sikerült; az elméleti megfejtés, mely a de okait felmutatni szivó-erő magyarázatában rejlik…

A szivó-erö, melyet a köznapi életben a borok átszivásából

mindenikünk ismer, és mely a légnyomásnak köszöni eredetét, a

félbenhagyó forrásokban is müködik…A hegytömegek belsejében a félbenhagyó források előhozására szolgáló okok ritkán fordulnak elő, az olvasó könnyen át fogja látni, hogy az ily források is ritka tünemények. Sveitzban gyakrabbak és a hegyüregek nagysága, a hozzá is elvezető csatornák bősége szerint nemcsak a kiömlő vízmennyiség, hanem a félbenhagyások hossza is különbözik…

 

*

 

Term. Tud. 1873. 41. Hunfalvy János : Az idő-kelet meghatározása

….A kulonboző helyeken valo idő kulonbseget inost kiki tapaszr

talhatja, midőn egyik orszag vaspalyairol a masik orszag vaspalyaira,

peld. az osztrak vaspalyakrol a porosz, ezekről a franczia

palyakra jut. Egyazon orszag, pl. hazank kulonboző palyavonalain

is erezhető az idő kulonbsege. Hogy a vonatok menetrende a kulonboző

palyakon osszevagjon, az illető orszag fővarosanak vagy

főobservatoriumanak idejehez alkalmaztatjak a vaspalyai allomasok

orait. igy hazankban most a budai idő szerint van a vonatok menetrendje

meghatarozva. A franczia palyakra nezve a parisig a Franciaorszaggal

hataros porosz palyakra nezve pedig a kolni idő van

megallapitva. A parisi es kolni idő 21 perczczel kulonbozik…

Minden helyen a kozonseges orak a helybeli időt mutatjak,

mindenutt akkor van 12 ora, mikor a Napa kozepidő szerint delel…

Az időben tehat kőrutunkban valosaggal se nem nyerunk, se

nem vesztunk; az egyik esetben minden egyes nap rovidebb s csak

annyiban nyerunk egy napot, a masikban pedig minden egyes nap

hosszabb, s annyiban vesztunk egy napot….Amerika, Azsia es Ausztralia

egyarant Europabol kaptak a naptart es Időszamitast…

 

 

 

Term. tud. 1873. 44. Kvassay Jenő : A meteorok legújabb elmélete

…Az egyik part a meteorokat foldi eredetűnek, a tűzhanyo h e gyek

szulotteinek vallja s azon nezetben van, mintha az azokbol

felszallo gőzok es parak egyesuleseből keletkeznenek. A masik part

elismeri ugyan azoknak vulkani eredetet, de szuletesok helyet a

holdban keresi…A meteorok epp oly kosmikus testek, mint a bolygok vagy ustokosok, es hogy ezek palyaja a Fold palyajat bizonyos időszakban metszi, mikor is nagyobb meteorrajok, meteorhullasok lathatok ..

A kosmikus meteorok befutotta palyanak vilagito resze ellenallo kozegben jelentkezik, es ezen rovidtartamu mozgasbol kell csillagaszati mozgasukat levezetnunk…

A meteorok mozgasat modositja első izben a levegő forgasa. A levegő Foldunkkel nyugatrol kelet fele mozog…A levegő ellenallasa mar jelentekenyen modositja a meteorok mozgasanak iranyat….

A meteorok osszefuggeset az ustokosokkel mar regota sejtettek, noha az kezdetben csak igen jelentektelen tulajdonokra terjedt, peld. hogy a hieteorok is gyakran az ustokosokehez hasonlo csovat hagynak maguk utan. A mi biztosabb tamaszt es egyszersmind kiindulo pontot szolgaltatott az egesznek, az a meteorok sebessege volt, mely sokkal inkabb megegyezik az ustokosok, mint a bolygok sebessegevel…

Mar Newton is gyanita (s azota a szinkepelemzes ketsegen kivuli allapotba helyeze), hogy az anyagok, melyekből a vilagtestek egy csoportja, egy bolygorendszere all, nagyobbreszt ugyanazok. Ugy hogy nem csak a hitbeli, hanem a termeszettani egre is alkalmazhatok Csengery e szavai: A „tulnan“ az „innen" kepe.

 

 

 

Term.tud. 1873. 46. Kvassay Jenő: A tengerek fenekéről

A tengerek fenekenek tanulmanyozasa atalaban, es a partok menteben kulonosen, kettős erdekű: tudomanyos es gyakorlati tekintetben. A gyakorlati

erdek szembetűnő. A tenger fenekenek ismerete szukseges a hajosnak,

mert a horgonyozas biztossaga attol fugg. Sziklas feneken a horgony

nem akad meg, homok feneken nem tart; ellenkezőleg jol belemelyed az

iszapos fenekbe, es a hajo allasa biztositva van. A Franczia hajos es a

kulonboző tengereszeti zsebkonyvek e tekintetben minden szukseges utasitast

magukban foglalnak; azonban a kikotőkben vagy a partokon vegbemenő

munkak sokkal pontosabb es reszletesebb ismereteket igenyelnek.

A vizek melyseget, az arapaly magassagat, az aramok es az uralkodo

szelek iranyat es erejet, az elmozdithato anyagok hanya-veteset, milyen

a homoke es az allando vagy megszakitott aramok altal tovavitt iszape, a

tengerbe omlő folyamok es mas vizfolyasok osszetodulasat, a tenger alatti

talajnak, mely az ingo lerakodasok ala van rejtve, geologiai alkotasat, —

szoval mindezen elemeket szamba kell vennie az oly mernoknek, a ki

valamely tengerrel kozlekedő kikotő, folyotorkolat, csatorna vagy to epitesevel,

fentartasaval vagy javitasaval megbiz atott. Regente a tengeralatti geologia

gyakorlati erdeke az iment felsorolt kellekekre szoritkozott. Mihelyt a hajos

eltavozott a partoktol, rea nezve a tenger melysegenek ismerete kozonyos: nem sok hasznat veszi, ha tudja is, hogy hajojanak fenek-gerendajat

hany szaz meter viz valasztja el az atfutando tenger feneketől…

A tengeralatti kabelek lerakasara vonatkozó előmunkálatok során valosagos tengeralatti hegyhalozatot fedeztek fel, hasonlot a foldi hegyhalozatokhoz.

A parti kutatasok nem voltak tobbe elegendők; a tenger alatti földrajz kiegészítője lett a szárazföldi földrajznak…A termeszet soha sem pihen.

Uj retegek keletkeznek a jelen tengerek kebeleben; partjaik emelkednek,

sulyednek, vagy lassankent romba dőlnek; a szarazfold kiegyenlitve a

jegarak es folyovizek altal, melyek a hegyeket lassan - lassan a siksagba

hozzak le, ujolag el fog merulni, a mint tengereink feneke lassankent

kiemelkedik a hullamok oleből. A jovő embere a Foldgombnek mai

napsag hajokkal barazdalt reszeit fogja lakni, es szarazfoldjeink uj tengerek

feneket alkotandjak. A Foldgomb faunaja es floraja hasonlolag

atvaltozik; a szerves lenyek fossil allapotba mennek at, elődeit kepezven

az őket kovetőknek. Ha a fajok szunet nelkuli tokelyesulesenek torvenye, mely Foldunknek milliokra terjedő eveiben nyilvanul, hatartalanul fonnmarad, ugy nem lehetetlen, hogy Foldunkon evmilliok mulva az embernel tokeletesebb lenyek fognak lakni es orvendeni az elet gyonyoreinek

 

Kvassay Jenőnek a Vasárnapi Újságban megjelent írásaiból a h 12- 17 fejezetben olvashatunk. G.

 

 

VÚ. 1887. 1. A TENGER MÉLYE.

A szárazföld felületét egészben véve már ismertnek tarthatjuk, sőt azt is elmondhatjuk, hogy mintegy kétszáz év óta megközelítőleg helyes fogalmunk van annak körvonalairól. A tenger mélyéről azonban egész a legutóbbi időkig nem tudtunk semmit s még jelenleg is nagyon hiányos ismereteink vannak felőle. Csak a partok közelében kutatták ki a tenger mélyét rész-letesen, a menyire ez a mérő ón segítségével lehetséges volt. Ezek a kutatások is igen érdekes eredményekre vezettek. Megtudtuk például belőlök, hogy a britt szigetek tenger alatti íensíkon nyugosznak, mely fensík felett néha alig toronymagasságig terjed a tenger vize s csak Irlandtól; nyugotra sülyed le a tenger mélysége rohamosan. A mérő ón által tett észleletek tehát megerősítették a geológia és biológia által már régen  hírdetett elméletet, hogy Nagybritannia az európai szárazföldi kiegészítő része s a calaisi csatorna aránylag ujabb eredetű. Tehetetlennek és teljesen használhatatlannak bizonyult azonban a mérő ón a Nagy-oczeánon. Nem volt semmi támaszpont, melyből meg lehetett volna ítélni, mikor éri el a feneket. Midőn azonban megért a gondolat, hogy az ó és uj világrészt tengeralatti sodronynyal is össze kell kötni, a tengermély megmérésének is új kori szaka állott be. Brook leoldható mérő ónjának feltalálása lehetővé tette pontosan megállapítani az időt, midőn a mérő ón zsinórjának végéről, a  talajjal való érintkezés folytán a golyó leválik, sőt a  zsinór végén alkalmazott készüléken a melységből még némi mutatványokat is lehetett felszínre hozni. Az eleinte igen egyszerű Brook-féle készülék azóta több javításon ment keresztül s ma minden nagyobb hajón egész sereg mélységmérő készülék van, melyek segítségéből többek közt mázsaszámra képesek máraz iszapot akár 5000 méter mélységből fölemelni és ez által lehetővé tették, hogy a tengermély sajátságos organikus világát közelebbről tanulmányozhassuk. Ember azonban még nem hatolt nagyon ruélyre és valószínűleg soha sem lesz képes, mert nincs oly buvárharang és sisak, mely több száz légköri nyomást kibírna. A világosság legalsó nyoma is mintegy 400 méter mélyre hatol, itt sötét violaszín van és azon alul örök éjszaka. Ezenkívül a hőmérséklet is folyvást apad, még az egyenlítő körül is jéghideg a víz a tengermélyben, valószínűleg azért, mert a sarkvidékekről folvtonosan özönlik erre felé. A jelenlegi pontos mérések eszközlése előtt általában azt hitték, hogy a tenger talaja hasonlóan a szárazföldéhez nagy hegységekből és nagy völgyekből áll és ennek megfelelően az egyes kis oczeáni szigetek tengeralatti hegyek csúcsai volnának. Kétségtelen, hogy, ha a tenger vize eltűnnék, a talaj egyenetlennek tűnnék fel és a szigetek óriási hegyeknek látszanának, azonban az bizonyos, hogy oly hegycsúcsok minő pl. a Tátra hegység, a tenger alatt nincsenek. A szárazföld hegycsoportjai általában a földkéreg egyszerű ránczai, melyekből az egyes hegységek lassanként alakultak át a levegő és a víz hatása alatt, mig némelyek egészen megsemmisülnek…

A legnagyobb tengermély, melyet eddig pontosan megmértek, a Nagy-oczeánban van a Kuri-láktól keletre. A «Tuscarora» amerikai hajómérő ónja hatolt le itt 1874-ben 8513 méter mélységig, mely mélység 300 méter hián megfelel a Gaurisanker magasságának. A «Challenger» a Csendes-oczeán éjszaki részén is talált 8000 méter mélységet, úgy hogy Japántól kelet felé nagy árkot kell a tengerben gyanítanunk, melyet a térképeken néha már «Tuscarora» mélységnévvel jelölnek…

Az eddigi mérések alapján Krümmel némi valószínűséggel 3400 méternyire számította ki a tengermély átlagos mélységét s ebből a tengervíz mennyiségét 3.138,000 köbmérföldre. A szárazföld felülete, a mennyire a tenger szine felett emelkedik, teljesen elférne ez óriási űrben s a tenger mélységét csak egy huszadrészszel apasztaná. Maga az Amazon folyó másodperczenként 70,000 km. vizet visz a tengerbe, a Kongó 50,000-et, a Mississippi 23,000-et s csaknem ugyanannyit a Jangcsekiang és Laplata, mind a mellett a föld összes folyóinak 60,000 éven át sikerülne csak oly óriási mennyiségű víztömeget összehozni, a milyen a tenger. Mikép is lehetne az másként, midőn a szárazföld minden vize a tengerből ered annak a hatalmas szivattyúnak, a nap melegének segítségével, mely folytonosan nedvességet hoz a tengerről a szárazföldre, hol azok összegyűlve ismét a tengerbe ömlenek, hogy fennálljon az örök körforgás mindaddig, mig nap melegíti a földet.

 

 

*

 

 

 

1873. 50. A széna magától való meggyulladásáról, 408. oldal

1872 oktob. 19-en, H. Ranke ur Laufzorn nevű joszagan, egy nagy pajtaban, azon tajekon, hol két rakás augusztus elsejen gyűjtott szena volt, athato egett

szagot vettek eszre, mely kulonben már 17-én erezhető volt, s azota eszrevehetőleg fokozodott. Gyanitvan, hogy itt a sarju onkenyt meggyuladasaval

van dolguk, nagy elővigyazattal kezdtek a 23 lab magas, 23 lab hosszu es 16 lab szeles kazalt kihordani. A kazalon, kulsőleg, semmi feltűnő sem mutatkozott; felső reszeiben a sarju erősen izzadott, ugyannyira, hogy az egyes szalakon formalis vizcseppek fuggtek: az egesznek szine a mennyire kivulről latni

lehetett, szep zold volt; kivulről legcsekelyebb hőemelkedest sem lehetett

eszrevenni. Amint azonban a legfelsőbb reteket eltakaritottak, 3 labnyi melysegben mar igen forro es szaraz sarjut talaltak s a szeleken mar egy labnyi

melysegben fokozodo meleg volt eszrevehető. Korulbelől ot labnyi melysegben

egyes szikrak tűntek elő, s az innen leszedett es egy szekerre halmozott

tomeg fustolgott es sziporkazott. Most a leszedes, felrakas es kiteritesnel

szorgalmasan kellett a szenat ontozni, mert kulonben az izzo es sziporkazo tomeg azonnal fellobbant es a szabadban langgal egett volna. E parazsban egő tomeg az egesznek mintegy magvat kepezte, felul mintegy 11 labnyi atmerője volt, s befele, a talajtol korulbelől 1,5 labnyi magassagig terjedt, hol atmerője

4—5 labra szallt ala. Az izzo szena valosagos szenne valtozott, melyben

azonban az egyes főszalakat, leveleket es viragokat mind eredeti alakjokban

lehetett felismerni. Ha e szenviragokat feher papiroson szetdorzsoltek,

a papiros fekete lett. A sarjubol tehat valoban szen kepződott, mely eleny hozzajarultaval magatol meggyuladt. Miutan e teny valonak bizonyult be,

Ranke kiserleteket tett arra nezve, mily kozelebbi korulmenyek ideztek elő a kepződott szen onkenyt meggyuladasat. Legelőszor is csekely mennyisegű

sarjuszenet addig izzitott, mig belőle a kimutathato empyreumatikus anyagok

el nem tavoztak s ekkor a szabad levegő hatasanak tette ki. Azutan ismet

ugyancsak ily szenet izzitott, de nem annyira, hogy belőle minden

empyreumatikus anyag eltávoznék, s egy rakasra ontve ezt is martalekul

adta a szabad levegő behatasanak. E szen csakhamar kihűlt, par masodperc?

mulva azonban novekedő hőfok volt kimutathato, s nemsokara

veres izzo helyek tűntek fel a rakaskaban, az egesz parazsban egett, mig

a szenhalom hamuva nem valtozott. Valoban sikerűlt tehat bebizonyitani,

hogy a sarjuszen magas hőfoknal pyrophor tulajdonsaggal bir, hogy

az ilyen szen, a levegőn, valoban magatol gyulad meg. Hogy e meggyuladas

nem kovetkezett be, midőn az empyreumatikus anyagokat eltavolitottak,

arra mutat, hogy az anyagok az onkentmeggyuladasnal igen

valoszinűleg fontos szerepet jatszanak. Ranke ur ezutan a hőfokot

igyekezett megallapitani, melynel a normal sarju a megszenesedes azon

allapotaba vihető at, mint az a fentebbi hőmerseknel talaltatott. A kiserletből

az derűlt ki, hogy e hőfok 280 —326° kozott van. Az igy mestersegesen előallitott sarjuszen ugyanazon gyulekony tulajdonsaggal birt

mint amaz, mely a kazalban onkenyt kepződott. Ezzel termeszetesen csak azon

teny van megmagyarazva, hogy a sarjuszen magatol meggyulad; azon

kozelebbi folyamatok kideritese azonban, melyek kovetkezteben a sarjuboglyaban a hőfok oly magasra emelkedik, hogy szenkepződes lep fel, a

tovabbi vizsgalatok es kiserleteknek marad osztalyreszul. Legnagyobb fontossagu mindenesetre azon mozzanat, hogy egy kazal sarjunak belsejeben, a vegyfolyamatok utjan szabadda lett melegből majdnem semmi sem vesz el.

A sarju oly rosz melegvezető, hogy a magvaban mar szenne valtozott

kazal, kivul, a sarjunak rendes zold szineben tűnt fel, s legcsekelyebb hőemelkedest sem mutatott. Miutan a kiserletből megtudtuk, hogy a sarjuszen kepzesere korulbelől 300 foknyi hőmersek szukseges, azt is tudjuk, hogy a sarjuboglya belsejeben, melyben ily szen valoban kepződott, mintegy 300 foknal nem lehet csekelyebb a hőmerseklet. A sarjuboglya belsejenek ily magas

hőfoka, melynek kezdete bizonyosan erjedesi folyamatokban, s novekedese

a folyton előrehalado tovabbi vegyfolyamatokban keresendő— csak

ugy foghato fel es erthető meg, ha szem előtt tartjuk, mily rosz melegvezető

az osszehalmozott sarju, s ha meggondoljuk, hogy egy ily boglya

belsejeben a vegyfolyamatok altal szabadda lett meleg, ugyszolvan mind

osszehalmozodik, folytonosan meleg kepződik s majdnem semmi sem vezettetik el. Nem mulaszthatom el e helyen megemliteni, hogy foldunk őskoraban

a hatalmas szenretegek letrehozasaban is ugyanazon tenyezők szerepeltek

es ugyanazon folyamatok műkodtek kozre, mint a melyek a sarju-kazalban

szemunk lattara alkottak a szenet.

(Annalen der Chemie und Pharmade, 167. kot. 361. 1.)  P. J.

 

 

VÚ. 1888. 16. A LISZTPOR ROBBANÓ KÉPESSEGE.

A Wester mellett fekvő hamelni gőzmalomban nem rég rejtélyes robbanás történt, melynek okát azzal igyekeztek kimagyarázni, hogy a gabonában hosszasabb állás folytán mocsárgáz nemű lég fejlődik ki, mely tűzzel érintkezve felrobban. Weber berlini műegyetemi tanár ebből az alkalomból kimutatta, hogy ez a feltevés helytelen, mivei a hamelni malomban naponként 4000 mázsa gabona őröltetvén meg, a gabona megrothadása nem lehetséges, másrészt azonban kísérletek által, rendkívül finom rostán átbocsátott liszttel, mutatta ki, hogy a leeső gabonapor igen könnyen meggyulad és elég.

Először közönséges kereskedésekben előforduló lisztet vett kísérletül, a melynek nedves tartalma 9—10 századrész. Mivel ez a liszt a kísérletkor önmagától meggyuladt s élénken fellobanó lánggal égett el, gondolható, mennyivel nagyobb a veszély a malmokban, a hol a liszt szárazabb. Rozslisztnél ép oly élénk láng mutatkozott, a burgonya-liszt lángja gyors és ragyogó volt. Sodronyból készült keret segítségével ki lehetett mutatni, hogy a Davy-féle biztonsági lámpához hasonló szerkezet által ezeknek a lángoknak keletkezése megakadályozható, a mely okból ily lámpák alkalmazása a malmokban mindenütt ajánlatos. Tényleg azonban nagy akadálya van ily lámpák használatának annyiban, hogy a lisztpor a sodronynyilásokon leülepszik és a lámpa világosságát rontja mindaddig, mig az emberek a lámpa tisztántartását megszokják.

A lisztpor felrobbanását különben is ily sodronyhálózat csak egy szempontból gátolhatjameg, de nem akadályozhatja a gépeken kifejlődő szikrákat. Leggyulékonyabbak azok a részek, melyek a hajtószijak keresztezésénél a dörzsölés folytán keletkeznek, de ezek nagyon csekélyek, s bajt nem okozhatnak. Nagyobb szikrákat ad az őrölő kő, különösen, ha apró idegen testek jönnek közbe. Az ily szikrák hatását kén, lycopodium és szén porára villamos géppel könnyű kimutatni. Igen fontos megtudni, hogy a lisztpornak mily sűrűnek kell lennie, hogy felrobbanhasson. Az eddigi kísérletek szerint ez a veszélyes állapot akkor jő létre, ha egy liter levegőben 30—40 milligramm lisztpor található. Ha egy negyedliter ürterjedelmü palaczkba mintegy 10 milligramm lisztport teszünk s azt a villamos árammal összekötjük, mindenkor oly erős robbanás fejlődik ki, hogy a dugó messze repül. Hasonló ez a tünemény a világító gáz robbanásához.

"Weber tanár kutatásai szerint a hamelni gőzmalomban is a lisztpor összetolulása által származott a robbanás egy hatalmas, öt emeleten keresztül húzódó, úgynevezett tisztító kürtőben, mely csaknem mindig telve volt lisztporral, mivel a hombár, malom és tisztító helyiség között feküdt. A robbanás ereje azontúl kiterjedt messzebbre is.

 

 

 

VÚ. 1889. 1. MAGÁTOL MEGGYÚLADÁS.

Igen gyakran fordul elő, különösen összehalmozva s régen álló tárgyaknál, hogy önmaguktól, minden észrevehető külső ok nélkül meggyuladnak. Ez a magától meggyuladás néha oly rendkívüli körülmények között fordul elő, hogy leírásuk mindenesetre megérdemli a figyelmet. Igy egy chicagói fafaragó gyárban a dörzske-réknek vizzel nedvesítésére spongyiát használtak. Időfolytán a kereken maradt finom aczéldarabocskák összegyűltek a szivacsban s itt folyvást nedvességben maradtak. Midőn később a szivacsot félretették, körülbelül 10 nap múlva arra az érdekes tapasztalatra jutottak, hogy a szivacs önmagától meggyuladt.

New-Jerseyben egy gyárban, hol metsző és simító gépek segítségével olajos fákból gyalukat készítettek, a lenolajjal áztatott talajon lassanként igen sok forgács és apró fadarab gyűlt össze. Másnap látták, hogy egyes kis forgácsok már szenesülni kezdenek, ezért érczlemezt tettek reá, mely meggátolta a láng kitörését, de mihe-lyest levették s a forgácsot felkavarták, az egész törmelék lángba borult. Ugyanebben a városban egy izben egy gyapotcsomag gyuladt ki. A lángot egyik oldalt eloltották, de a másik oldalon újra kitört. Kitűnt, hogy a gyapotot olajozott sajtoló-góppel szorították össze, az olaj ösazekeveredett a gyapottal s igy származott az öngyuladás.

Pár évvel ezelőtt valaki szárított mohot akart megfesteni díszítési czélokra. Kísérleténél igen vékony firniszróteget használt, melyben festő anyag is volt. A mohot bemártotta a vegyülékbe s azután lehető erősen a kezével kisajtolta. Mivel az eredménynyel nem volt megelégedve, a mohot egy szekrénybe dobta. Pár nap múlva kellemetlen szag vezette rá, hogy a moh már szenesedni kezdett a közel volt a lángoláahoz.

A gyapot-szállítmányok önmagától való meggyuladáaa a kereskedelmi tengerészek előtt már eléggé ismeretes dolog. De tény, hogy más fo-nalnemüek és rongyok is könyen kigyuladnak, ha olajjal jönnek érintkezésbe. A New-Yorkból Liverpoolba közlekedő hajók közül öt év alatt 46 égett el oly módon, hogy a gyapot önmagától meggyuladt. A kereskedelmi hajókon ezért különböző elővigyázati intézkedéseket alkalmaznak. Igy a matrózok által rósz időben viselt olajozott ruhákat nem szabad addig elrakni, mig tökéletesen meg nem száradnak s akkor sem nagy mennyiségben.

A bresti arzenálban kísérletet tettek 10 rőf hosszu olajozott vitorlavászonnal, melyet rétegekben egymás felé hajtogatva a napra vitettek. Meggyuladtak, legkésőbb két nap múlva.

1878 július havában nagyon forró időben Chevalier hasonló öngyuladást észlelt egy vasuti pályaudvaron. A lámpák tiaztogatására használt rongyokat zsákba rakták össze, mely egészen megtelt. Chevalier a zsák körül kellemetlen szagot érzett, de nem tudta forrását kitalálni. Öt perc múlva a zsák már lángban állott…

Ismeretes az az adat, hogy Dumas és Chevreul egykor közösen bontottak ki egy csomagot, melyben Khinából néhány friss növényi anyagot küldtek száraz tárgyakkal s az a levegővel érintkezve rögtön ott előttök lángra kapott. Foussagrives állítja, hogy az Algírból küldött fügefa dobozok hőmérséklete gyakran oly nagy, tisztán az erjedés következtében, hogy kézben is alig lehet tartani.

Egyes raktárakban, sőt a szabad levegőn is gyakran lobbannak fel széntömegek, melyekhez szikra sem ért. Sok kőszén vegyi szerkezete már előre lehetővé teszi ezt, mivel olaj, kén, foszfor és mocsárgáz fordul elő bennök.

Látható, hogy az ember alig lehet eléggé vigyázatos, hogy értékes tárgyait az elégéstől megmentse s a kigyuladást elkerülje.

 

 

*

 

1891. 266. Eötvös Loránd: Az egyetem feladatáról

A tudomany hatalmat elismeri ma minden művelt ember; igazsagait

torvenyekul; tanacsait parancskent fogadja az egyes ugy,

mint maga az allam. Nem volt ez mindig igy. Csak szazadokon at

folytatott kitarto munka aran, majd tamogatva az allam es az egyhaz

hatalmatol, majd kuzdve e hatalmak ellen, valt ez a nezet az

emberiseg altalanos meggyőződeseve. A ki elmondana, hogyan tortent

ez, az az egyetemek tortenetet mondana el, mert ez uj hatalomnak

elismerese az egyetemek keletkezeseben kapott előszor kulső

lathato format, s a tudomany, ha nem is kizarolag az egyetemek

gondozasaval nőtt fel es erősbodott, bizonyara revokon terjedt el az

egesz vilagon…Ha ma uj fajta iskolat alapitanank,

előszor is szabalyait allapitanok meg s azutan keresnők

hozza a mestereket es a mesterekhez a tanulokat. Az egyetem keletkezesekor

maskent volt a dolog: előbb volt a mester es a tanulo

s csak azutan kovetkezett a szabaly. Ez intezmeny eletbeleptetese

ezert nem egy ember es nem is egy nemzet vagy egy allam erdeme :

alapitoi, a mennyiben alapitokrol szolhatunk, azok a tudnivagyo

tanulok; a kik egyes hires mesterek kore gyulekezven; tanulotestuleteket

alakitottak. A XII. es XIII. szazadban az ilyen tanulok szama nemely

varosban, peldaul Bolognaban, Parizsban mar ezerekre nőtt s akkor

szuksegesse valt e sokasag viszonyainak rendezese, kulonosen azert;

mert a tanulok; tanarok es varosok anyagi erdekei is szoban forogtak.

Ezt a rendet az egyhaz es az allam, egymassal versenyezve; az

egyes varosok tanito testuleteinek adott kivaltsagok altal allapitotta

meg s e kivaltsagok vedelme alatt tomorultek azutan az egyes

mesterek iskolai szilard egessze; univerzitassa…

A tudomany hatart nem ismerő terjeszkedese azt eredmenyezte, hogy

az encziklopedikus tanulmanyok helyebe szaktanulmanyok leptek, s

az elet kovetelmenyeinek fokozodasa miatt a gyakorlati foglalkozasok

is szakszeruebbekke valtak. Ma epen oly kevesse becsuljuk az

olyan ember tudomanyat, a ki mindent egyforman jol tud, mint a

mily kevesse bizunk annak munkajaban, a ki valogatas nelkul

mindenfele dologra vallalkozik. Az egyetem szaktudosokat nevel, az elet szakembereket foglalkoztat, s mert az, a ki egy tudomanyt muvei, abban tudosabba, es az, a ki egyfele munkat vegez, abban ugyesebbe valhatik: jelen

korunk e szakszerűsege minden teren javunkra valt. De, mert immar

a gyakorlat embere tobbet hasznalhat fel azokbol az ismeretekből,

a melyeket neki az egyetem szakszerű tanitasa nyujt, azert meg nem

valott, s remenyiem, nem is valik soha az egyetemből gyakorlati

szakiskola: megmaradt s maradjon is mindig a regi, a tudomany

iskolaja…

Az egyetem tudomanyos tanitasanak szinvonalat egyedul tanarainak egyenisege allapitja meg. Az egyetemi kerdes ezert mindenekelőtt szemelyi kerdes, a mely mellett a szervezetere, szabalyaira vonatkozo kerdesek csak masodrendű erdekűek. A kulfoldon a kerdesnek ez a szemelyes oldala tenyleg előterben all; az egyes egyetemek jo vagy rossz hire, hallgatoi szamanak gyarapodasa

vagy fogyasa egyes tanarok szemelyehez van kotve. Nalunk

meg nem szokas a tanar szemelyes ertekenek oly nagy fontossagot

tulajdonitani, a minőt megerdemel. Megelegszunk mi rendesen azzal, ha a rendszeresitett tanszekeket betoltjuk, neha talan meg uj tanszekeket is rendszeresitunk, de nem teszunk semmit az olyan tudosert, a ki akkor lep ki a

palyara, mikor a keret mar be van toltve, vagy a ki olyan szakot

muvei, a mely a kevesbbe fontosak hireben all. Ez nem eleg. Ha

komolyan azt akarjuk, hogy a magyar egyetem is a tudomany

iskolaja legyen, tobbet kell tennunk a magyar tudosokert.

A tudomanynak epen ugy eletfoltetele a fenyűzes, mint a

műveszetnek; az egyikben, mint a masikban csak az er igazan valamit,

a mi a soron felul all. Szuksegletet nem lehet es nem szabad

a takarekos allamhaztartasnak rendes merteke szerint kiszabni.

A tudomany művelese es tanitasa, nem mondom, hogy erdemesebb,

de egeszen masnemű foglalkozas, mint az ugynevezett hivatalos

ugyek szabalyszerű elintezese. Ki lehet talan pontosan szamitani,

hogy valamely hivatalnak bizonyos akta-halmaz feldolgozasara

hany hivatalnokot, hany oran at kell foglalkoztatnia, de megoldhatatlan

feladatnak tartom, hogy meghatarozzak, hogy egy nemzetnek

hany tudosra es tudosainak hany orai munkajara van szuksege,

hogy a tudomany aldasait magaeva tegye…

Legyen szabad nehany szoban az egyetemi neveles ugyevel is foglalkoznom.

Igenis, az egyetemnek nemcsak tanitani, hanem nevelni is kell.

A nemzet fiainak javat bizza reank, mint ifjakat kuldi őket ide, s

meltan varja, hogy a korunkben toltott evek utan mint ferfiak terjenek

vissza otthonukba…

 

 

1891. 267. Bessemer városa /Alabama/. Csakis a legeslegujabb

terkepeken van meg az amerikai vallalkozo szellemnek ez a legifjabb

termeke. Az a hely, hol most a vaskohaszat nagy mestereről elnevezett varos

Alabama-allamban, New-Orleans es Louisville kozott, elterjeszkedik, 1887-

ben meg sotet őserdőtől volt boritva. Alig negy evre ra a csendes volgy, mint

az Engineering irja, mar az emberi tevekenyseg pezsgő műhelyeve alakult at.

Mondani sem kell, hogy e varosnak mar templomai, iskolai, bankjai, mindenfele

boltjai, tobb ujsagai es vaspalyai vannak. A fődolog azonban, a mi az egesznek

eletet ad, az a 900 kokszkemeneze es a hatalmas hengermű. Honnan van a

gyors felviragzas? A titok a vasgyartas nyers termekeinek kozetlen kozelsegeben rejlik: egyutt van ott az erez, a szen es a mesz. Ott ez anyagok oly olcsok (nem leven fuvarber), hogy Bessemer az ontottvas tonnajat majd 10 frttal

olcsobban adhatja, mint Pittsburg.

 

 

1891. 268.  Tarsulatunk kiadvanyai ugyeben erkezett tobb kerdezőskodesre itt kozoljuk azon munkak jegyzeket, a melyekből meg rendelkezunk pe ldanyokkal:

Monografiak es egyeb kiadvanyok:

Bekessy, Tejgazdasag, sajtkeszites. 202 rajz.2 frt.

Csanady-Plosz, A boraszat konyve. 47 rajzzal.

4 frt. Tagoknak 3 frt…

Kosutany, Magyarorszag dohanyai. II., III .

resz kaphato 1 frtert. — Ungarns Tabaksorten. 60 kr…

Gothardy A fotografia gyakorlata es alkalmazasa.

40 rajzzal…

E cziklusban tizenket-tizennegy kotet fog megjelenni 250—280 iveni Az evi dij

6 frt. Az alairas a cziklus harom evere szol.

 

 

1892. 269. F. B.: A jövő világossága

Ha valaki a kérdést felveti, hogy mi lesz a jövő világossága,

nem sokáig kell várnia a feleletre. Az elektromos fény olyan szép,

kellemes, az elektromos lámpa olyan kényelmes, tiszta, hogy mindenki

megkedvelte. Mostani világító szereink hibái — ámbár folytonosan

javíttatnak, — mindenki szemében nőnek; veszélyeseknek,

egészségteleneknek, szóval mindenképen tökéletleneknek kezdjük tartani,

s nehezen várjuk az időt, a mikor a petróleum- és gázlámpákat

a csinos elektromos lámpa fogja majd felváltani. Jó oldalait szinte

túlbecsüljük, s alig képzelünk nála tökéletesebbet és habozás nélkül

Ítéljük neki a jövőt….

Kimutatjuk, hogy milyen barbár a világításnak jelenleg

divatos módja, és hogy milyen irányban kell keresnünk azt, a

mit józan ésszel a jövő világítójának lehet nevezni…

A kőszénben felhalmozott energiának

9 %-a alakult át elektromos energiává. Azonban még mintegy 10%

veszteség támad az áram tovavezetéséből. íg y a lámpa számára az

eredeti energiának 0*08 része marad meg. De ebből, mint említettük

még 90% hősugarakká változik, s csak a fenmaradó 10% értékesül

fény alakjában. A végső nyereség: 0,08 szorozva 0,1 vagyis 0,008,

mondjuk 1%. Ime ilyen tökéletlen a »legtökéletesebb« világítás! Fogyasztunk

100 kgr. szenet, s kihasználunk 1 kgr.-ot. Vajjon becsületére válik ez

az eredmény az embernek, a ki »józan« módon rendezi be kiadásait?

A világításnak jobb módját kell keresni és — találni. A jelenleg

használatban levő világitó szereink, úgymint a fáklya, gyertya,

gáz, az elektromos lámpa körülbelül mind azonosak. Fényük a szén

izzásának eredménye, nem különböznek másban, mint a hőfokban,

a melyen a szén részecskéi égnek vagy izzanak…Létezik egy másféle

fény is, a mely nagyobb mértékben érdemli meg a figyelmet: ez a

szikrázó elektromosság fénye, a melyét pl. a Geissler-csövekben

szoktunk előállítani…

Kétségtelen, a hideg fényé a jövő! Nem kell ellenvetni azt,

hogy a fő fényforrás, a Nap nagyon is messze esik ettől a mintától.

A Nap mindenféle sugarat bocsát ki; de hiszen nemcsak világítania,

hanem melegítenie is kell. De mi világítás szempontjából nem

kívánunk mást, mint világító sugarakat. A természetben találunk

erre példát. A hideg világosság problémája meg van oldva, ha

sikerül kifürkészni és utánozni a világító bogarak hideg fényének

titkát…

 

 

1892. 277. Váli Ernő : Az új puskák

Manapsag, bar a fegyveres beke hosszu évsorát éljuk, megis tagadhatatlanul

bizonyos borzadaly van a nepek minden retegeben a jovő haboruja

irant. E felelmet nagyon elősegitik es folyton taplaljak a puska-technika teren

tett bamulatos folfedezesek, az oldoklő puskaknak hihetetlen magas fokra emelt

tokeletesitese… Megnyilatkozik az uj puska humánus volta. A jovő haboruiban varhato nagyszamu sebesuleseknek a tabori egeszsegugyi szolgalatban is okvetetlenul nagyobb mertekű valtoztatasokat kell magok utan vonniok. Ha mar a regibb hadjaratokban is minden 7—8-ik harczos sebesult meg: a jovőben az varhato, hogy minden 5—6-ik ember sebesul meg. Regibb időben — sőt meg a krimi haboruban is — a tabori egeszsegugyi szolgalatot tisztan csak orvosok vegeztek; egeszsegugyi csapatok nem voltak; a sebesulteket a harczban reszt nem vevő zeneszek szedtek ossze, s legtobbszor a győztes felre biztak e tisztseget….

A mi egeszsegugyi csapataink mintaszerűleg vannak kiképezve, meglevő folszerelesok kitűnő; osszesen azonban csak 5000 hordo-ágyunk van. Felős, hogy keves e szam a jovő haboruk veresegehez kepest…

 

 

1898. 251. Bláthy Ottó: Vitorla kerékpárra. Vitorlat alkalmazni kerekparra mar

szamtalanszor javasoltak, sőt tobb kiserletet is tettek ez iranyban. Konnyen belathato, hogy csak az egyenesen hatulrol fuvo szel eseteben alkalmazhato a vitorla bicziklire, minthogy a gep stabilitasa mar mersekelt erejű

oldalszelben sem elegendő, hogy szamba vehető szelfogo alkalmazhato legyen rajta, sőt enelkul is mar eleg faradsagba kerul az egyensuly megtartasa. Azonkivul sok nehezsegbe utkoznek, mert bicziklizes kozben az

utirany sűrű valtoztatasakor a vitorlat ennek megfelelően minduntalan be kellene allitani, esetleg be is huzni; ellenkező szelben pedig el kellene egeszen tavolitani a vitorlaszerkezetet, a mely eszrevehető mertekben novelne a gep sulyat. Ha figyelembe vesszuk azt az időt, a meddig a gepet hasznaljuk,

kitűnik, hogy az időnek csak egynehany szazalekuban ertekesithetnők a vitorlat, ellenben legalabb is 9/1o-eben mint folosleges sulyt kellene magunkkal czipelnunk. Ez okok tettek lehetetlenne, hogy vitorlat hasznaljanak

a mindenfele utakon kozlekedő szekerművekre es első sorban a kerekparra is.

 

 

1898. 250. Dalmady Zoltán: Mendemondák a természettudományok köréből

Egy erdekes konyv kerult ki tavaly Toth Be1a mesteri tollabol, melyben

a tortenelem koreben elő mendemondakat targyalja. Olvasgatva e konyvet, az

a gondolat merult fel lelkemben, vajjon nincs-e a termeszettudomanyok koreben

is nehany ily mendemonda, s volna-e jelentősege osszegyujtesoknek es megczafolasuknak…A mendemonda voltakepen szinten ellenkezik a valoval, de

megis kulonbozik a hazugsagtol, mert itt igaznak hisszuk a valotlan dolgot es

mint ilyet allitjuk, azonkivul soha sincs hozza rossz szandek fűzve…

Ki ne hallotta volna a teveről azt a hires mendemondat, hogy 15—20 napig

kibirja viz nelkul, mert gyomra egy reszeben alandoan van bizonyos tartalekviz,

mely frissen marad, ugy hogy maguk a szomjazo utazok is akarhanyszor

levagjak e legszuksegesebb allatukat, csak hogy vizre tegyenek szert.

Hja! a kalandos utleirasok gyakran nagyon is meghamisitjak a termeszetet.

Ez a mendemonda t. i. nem regi eredetű. Plinius egeszen helyesen

mondja, hogy a teve korulbelul negy napig birja a szomjusagot…

Az asvanytan es chemia korebe vago mendemonda nem igen van. Ha csak az

aranycsinalas, bolcsek kovenek meg ittott előfordulo mesejet nem emlitem fel.

Annal tobb mendemonda van az orvostudomanyok koreben…

Azt mondjak, hogy a vihar elől nem szabad futni, mert a villam szeret a

gyorsan halado testekbe csapni. Ebben meg van valami kis igaz, mert a futo

ember mogott is legritkulas all be, hol az ellenallas kisebb, s igy a kisules ott

konnyebben tortenhetik meg; de a szalado ember sebessege, s igy a beallo

legritkulas is aranylag igen kicsi, s a villam utjara alig van hatassal…

 

 

1898. 252. A sonka pácolása. Negy sonkahoz 5 kr. ara saletromot

kell venni, ezt fel kilo soval elegyiteni es finomra megtorve vele a sonkat jol

bedorzsolni; ajanlatos a csont mellett egy vagast tenni es ebbe is sot iiinteni. Az igy besozott sonkat faedenyben egy hetig allni hagyjuk. Ezutan elkeszitjuk a paczot; a sonkara annyi vizet ontunk, hogy teljesen befodje; a vizbe, minden sonkara egy marek sot szamitva, egy par gerezd fokhagymat (aki szereti) es 5 kr. ara fenyőmagot teszunk felvagdalva. A sonkakat harom hetig eme paczban hagyjuk, kozben minden harom vagy negy napban megforgatjuk, hogy a

pacz a sonka minden reszet atjarja. Harom het mulva a sonkat fara fuggesztjuk, hogy a viz leperegjen rola; ezutan behintjuk korpaval es megfustoljuk. M. B.-né

 

 

1898. 341. Lakits Ferencz: A napkorong legrégibb ábrázolása 35-38

P r o c t o r azzal a felfogasaval allt elő, hogy a regi keleti nepeknek, az indusoknak, assziroknak, babiloniaknak, egyiptusoknak, helyesebben

szolva, papjaiknak tobb es helyesebb ismeretok volt az asztronomiaban, mint rendesen feltesszuk es hogy a nagy 'műemlekek tobb-kevesebb vonatkozasban

vannak csillagaszati ismereteikkel — a piramisok pl. tulajdonkepen

oriasi meretű meridian-műszereknel egyebek nem lennenek…

A tanulatlan es tudatlan tomeg talan hitte is, hogy az anyagi Nap, ugy a hogy latja, tenyleg maga az istenseg, a műveltek koreben e helyett

reszben az a felfogas uralkodott, hogy a Nap csak szimbolum, vagy reszben az,

hogy a lathatatlan, megkozelithetetlen istenseg nyilvanulasa. Hiszen fenye es

melege, tovabba az a korulmeny, hogy a rugyezes es erleles csak tőle fugg,

vegre egyetemleges hatalma a foldi eletnek minden nyilvanulasara meg ma is alkalmasnak tűnhetik fel a lathatatlanhoz kozel allo hatalom kifejezesere…

 

 

1899. 358. Bresztovszky Béla: Motoros kocsik, II. rész

A motoros kocsik fejlődésének összefoglalását és a. Weidknecht-fele gőzmotoros kocsi részletes bemutatását a II. fejezetben olvashattuk. G

….Annyira hozzaszoktunk a lóhoz, hogy nelkule joforman el se tudjuk kepzelni utczainkat es nem gondolunk arra, hogy legnagyobb larmat, legtobb takaritas-koltseget okoz a varosoknak….Alig harom evvel ezelőtt torultek

el azt a torvenyt (Locomotive Act), mely megkoveteli, hogy minden automobil

előtt voros zaszlot lobogtato ember jarjon es kialtasaval figyelmeztesse a

jarokelőket, hogy terjenek ki….Elektromos kocsik…Mintegy 20 evvel ez

előtt az akkumulatoroknak tulsagos nagy sulyuk volt, es lemezeik razkodas, lokes kovetkezteben — pl. nem egyenletes utakon— gyorsan megromlottak. De azota szerkesztesoket annyira tokeletesitettek, hogy 1881-ben, az elektromossagnak jelen czelra valo első alkalmazasakor, bizonyos munka vegzesere pl. 1000 kg sulyu akkumulator-telepre volt szukseg, ma pedig ugyanezen munka vegzesre a telep sulya alig 200 kg. Ugyanez idő alatt

a kocsik hajtasara hasznalhato elektromos motorok szerkeszteseben is rendkivuli volt a haladas ; olyannyira, hogy sajat sulyuk korulbelul felenyire szallt le…

Az akkumulátor toltese nem tortenhetik meg barmelyik utszeli faluban, mint pl

hajdanaban a lopatkolas, vagy lovaltas es a gőzmotoros kocsiknak vizzel es szennel ellatasa mai nap…Midőn a meg allo gepbe bekapcsoljuk

az akkumulatort, ennek arama teljes erővel kezdi forgatni a motort,

vagyis epen akkor, midőn a gep nyugalmi helyzeteből rovid idő alatt bizonyos

sebessegre inditando, igen nagy erőt fejt ki. A kocsi tehat igen konnyen indulhat

meg. Menet kozben a forgo motor drottekercseiben a sebesseg novekedesevel

nagyobbodo ellen-elektromindito erő keletkezik, mely az akkumulator aramanak

hatasat csokkenteni igyekszik, miert is az a forgato nyomatek, a mellyel a motor

a kocsi hajtotengelyere műkodik, a sebesseg novekedesevel kisebbedik es mindig sokkal kisebb, mint volt a meginditas pillanataban. Midőn tehat a kocsi megindul, vagy hegyre megy fol es igy sebessege viszonylag kicsi (vagy zerus), az ellen-elektrom indito erő is kicsi (vagy zerus), tehat az akkumulator teljes aramanak megfelelő nagyobb forgatas megy at a hajtotengelyre epen akkor, mikor erre a nagyobb forgato erőre szukseg van…A sebesseg, mint latjuk , a motornak elmondott becses tulajdonsagabol folyolag, mintegy onmagatol

szabalyozodik….

 

 



 

A Darracq - fele kocsi jellemzője, hogy az egesz hajtogepezet kulon

ramara van szerelve, mely rama azutan mindenfele kocsiszekrenyhez hozzailleszthető. A keretnek 5-vel jegyzett reszei forrasztas nelkuli aczelcsovek, igen erősek es konnyűek. Ket vegukon a CC‘ rugokkal vannak osszeerősitve, melyekre azutan a kocsi szekrenyet fuggesztik, hogy igy az esetleges aprobb razkodasokat, melyeknek a talaj goringyes volta miatt a motor egyenletessege ellenere is ki vagyunk teve, a rugok felfogjak. A negy polusos motornak (D) forgasat az I FHJ fogas kerekek viszik at a hatso hajtotengelyre (A). J kerek nincsen az A tengelyre ekelve, erősitve, hanem lazan van rajta….

A kocsinak alakja eleg csinos, kiallitasa elegans es a kocsis

bakjanak elhelyezese a kocsiban ulők kilatasanak szabadsaga es az ut attekinthetősegenek szempontjabol igen helyesnek mondhato.

Parizs utczain ehhez hasonlo berkocsik mar ot honap ota kozlekednek

is es a Compagnie generale des voitures az 1900-iki kiallitasig 1000-re

akarja folemelni elektromotoros berkocsijainak szamat. A kocsik 15 km maximalis sebesseggel jarhatnak es akkumulatoraik 60 km-nyi utra szolo toltessel vannak ellatva…..

 

Petroleum-motoros kocsik közül a Peugeot-felét, Daimler-motorral említettük az előző fejezetben. Itt a kocsi képét közöljük (6. abra) G.

 

 




Peugeot motoros kocsi

 

Ha a kozvetitő tengelyt a motorhoz fogaskerekek kozbeiktatasaval kapcsoljuk, a sebesseg valtoztatasat azzal erhetjuk el, hogy tobb kulonboző atmerőjű fogas kerekpart ekelunk a kozvetitő tengelyre, mely a masikkal parvonalosan

helyezendő, meg pedig ugy, hogy a kerekek a kozvetitő tengely hosszaban elmozdithatok legyenek. A kisebb sebesseget ugy erjuk el, hogy a kozvetitő tengely valamelyik nagyobb atmerőjű kereket tesszuk a motor tengelyere ekelt fogaskerekkel kapcsolatba. Nagyobb sebesseget ugy kapunk, ha kisebb atmerőjű kereket iktatunk be az előbbi helyett. Ilyen az elrendezes a Peugeot, Panhardes

Levassors automobilokon. Ha ezt a kozvetitest szijjal vegeztetjuk, lepcsős szijdobokon egymas melle ekelt, kulonboző atmerőjű hengerfeluleteket ertunk, melyeket a ket tengelyen ugy allitunk szembe egymassal, hogy ugyanazon szij az egyik tengelyen a nagyobb, a masikon a neki megfelelő kisebb atmerőjű dobon fusson. Sebesseg novelesere eleg, ha a motor tengelyen a szijat nagyobb atmerős dobra toljuk at…Harmadik mód: a motor tengelyen nagy surlodo korong van, a kozvetitőn pedig valami surlodo pofa, melyet a koronghoz szorithatunk…Mindegyiknek van jo es rossz oldala. A fogaskerekek jok, mert szilardak, nem csusznak; de a fogak gyors attolasakor hamar tornek, kicserelesok nehezkes ; a tort fogu kerekek pedig zorognek. A szijatvitel

zajtalan ; ha a szij elszakad, konynyen kicserelhető; de igen nedvessegszivo

leven, szaraz időben osszehuzodik, nagyon megfeszul es igy sok erőt

emeszt; nedvesben pedig megnyulik, meglazul es csuszik. A harmadik mod

elmeletileg legtokeletesebb ; de gyakorlatban nem bizonyult jonak, mert eddig

meg nem sikerult a pofa es a korong kozott a teljes erintkezest, csuszas nelkul

biztositani. Eddig legtobben a szijat alkalmaztak…Az erdeklődok reszere meg nehany kocsinak arat is kozlom….

 

 

 

1899. 358. Loczka József: Az ozon előállítása és használata

…Ha az oxigenre az elektromos szikra hat, legott sajatsagos szagot

olt s bar Schonbein kozel felszazaddal ez előtt bebizonyitotta, hogy e szag egy kulon anyag sajatsaga, melyet most ozonnak nevezunk s melyet higitott kensav elektrolizisevel, tovabba a levegőre hato elektromos kisutesekkel, valamint a foszfor lassu oxidacziojaval allitunk elő…

Az ozont mint tiszta gazt meg nem allitottak elő; a keverekekben, a hogyan

a levegő vagy oxigen elektromozasaval előallitjuk, nagyon bomlekony s heves

robbanassal kozonseges oxigenre bomlik…

Az ozon mint feheritő szer neha nagyon lassan hat, mas esetekben pedig

nehez az oxidalo szerből a megfelelő adagot alkalmazni….Gyakran kozonyosnek tartjak, hogy ozonizalasra akar levegőt, akar oxigent

hasznalunk. Ez azonban tenyleg nem igy van. Ha csak kisse tiszta oxigent hasznalunk, mar sokkal kevesbe kepződnek nitrosus vegyuletek, mint midőn levegővel dolgozunk…

 

 

 

1900. 367. Detsinyi Gusztáv : Új fűtő eljárás gázzal  A vilagito gazt levegővel elegyitve, folhevitett s platinaval katalitikus hatasra alkalmassa

tett tegladarabok foluleten egeti el. Szerinte az eges tokeletes; az egestermekek csaknem kozonseges hőmersekletre lehűlve tavoznak el a kalyhabol. Azt hiszi, hogy az egeshő e fűtesben az eddigiekhez kepest jobban ertekesithető, ha sikerul a kalyhaknak czelszerű format talalni…

 

 

1900. 368. Genersich Vilmos: Hús konzerválása

A hus konzervalasa plehdobozokban valo leghijas elzarassal mar 1793.

ota ismeretes. Megjegyzendő, hogy a levegőtől valo elzaras egymagaban nem akadalyozza a hus romlasat (bakteriumok fejlődeset), hanem csakis arra szolgal, hogy a sterillé vált hushoz bakteriumok tobbe ne juthassanak. A sterilizalast melegitessel vegzik, a doboz elzarasa előtt vagy azutan. Az utobbi eljaras a legczelszerubb es legbiztosabb modja a konzervalasnak. E modszerrel

1813-ban konzervalt hus az 1851. londoni kiallitas alkalmaval meg elvezhető volt. Plehdobozba zart konzerveknek taplalo erteke H o f m a n n vizsgalatai szerint melegites kozben (sterilizalaskor) nem csokken jelentekenyebb mertekben; megjegyzendő azonban, hogy a hus a konzervalas reven

tobbnyire veszit izletessegeből. A kozonsegesen forgalomba kerulő, plehdobozban elzart hus, a hosszas es intenziv főzes miatt, szalassa es szarazza valik es nem eleg izes; sőt izletesseget csokkenti az a korulmeny is, hogy sajat zsirjaban fő meg s ennek kovetkezteben huzamosabb ideig valo elvezete emesztesbeli zavarokat okozhat, tekintetbe veve a marhazsir  (faggyu) nehez emeszthetőseget. (Ennek elkerulese czeljabol ujabban konnyebben

emeszthető zsiradekokkal, pl. vajjal tettek kiserleteket.) Perl szerint ilyen huskonzerv huzamosabb hasznalata undort kelt. Allando elvezesok ellen szol a fentebbieken kivul az a tapasztalat is, hogy a dobozok beforrasztasara

szolgalo fem (olom, on) belekerulhet tartalmaba es komoly chronikus mergezest

okozhat. A huskonzerv kizarolagos elvezete scorbutot idezhet elő, mikent tengereszeken tobb. izben eszleltek s a most folyo angol-bur haboruban is tapasztaltak. Magatol erthető, hogy a mar felnyitott dobozt azonnal

el kell hasznalni, mielőtt meg bakteriumokkal fertőződhetnek.

 

 

V. Ú. 1862.41. Élelmiszer pusztai utazók számára. A nagy karavánoknak, — beszéli Smith Ashbet, — melyek Texas roppant sivatagait beutazzák, élelem hiánya miatt sokat kellett szenvedniök. E bajon oly élelmi szer feltalálása által lett segitve, mely súlyra és terjedelemre nézve a lehető legcsekélyebb, és mégis

a lehető legtöbb táperőt egyesíti magában. E tápszer húsból, lisztből és vizből

készül. A hus gőz segitségével 12 —15 óráig főzetik, az eképp nyert

kásaállományhoz liszt elegyittetik, tizenkét részre egy rész, és aztán kétszersült alakú darabokra felosztva, megszárittatik. Ezen élelem, minthogy benne só nincs, a nedvességet nem veszi magába, nem penészesedik és a rovarok ellen is biztosítva van. Mily soká el lehet tartani tanusitja azon körülmény, hogy vele Uj-Yorkból Chinába és onnan visszautaztak, és e hosszú idő alatt értékéből semmit sem vesztett; tizenkét hónapon át egy tarisznyában tartották anélkül, hogy megromlott vagy valami változást szenvedett volna.  Sóval és borssal igen jó levest lehet készíteni belőle, mely olyan izzel bír, mintha fris húsból főtt volna. Tíz lattal egy ember egész napon át beéri. E jeles találmány lehetségessé teszi, hogy az ember a roppant kiterjedésű sivatagokat élelmi gondok gyötrése nélkül beutazhassa.

 

 

 

Budapesti Szemle, 1887. 122. Lengyel István könyvismertetése. Békessy László: A tejgazdaság és sajtkészítés. Budapest, 1885. 202 rajzzal.

A tejgazdaságnak nagy jövője van. Eddig a tejet nem tudtuk úgy értékesíteni, mint nyugati szomszédaink. A könyv fejezetei: tehéntej, tejföl, vaj, sajt, juhtej. Bőven olvashatunk a lágy és kemény sajtokról, nevezetesen: emmentáli, gróji, eidámi, gondai, parmesan, chester, gloncester, choddár, kvargli, roquefort…A függelékben a tejvizsgálatról, értékesítő vállalatokról és szövetkezetekről szól.

 

 

1900. 369. Dalmady Zoltán : A XX. század hajója, 313-314

James Gr e s h am, a fotografiai szaraz lemezek feltalaloja, egy hajoszerkezetről ad hirt, mely a meses Nautilusnal is kulonosebb. E hajotol azt remenylik, hogy orankent 100 km utat fog megtenni, s igy 3 nap alatt atkel az Atlanti-tengeren, s 20 nap alatt megkeruli a vilagot. Jelenleg meg csak egy 180 cm

hosszu mintaval kiserleteznek,- a hajo maga munkaban van, de mar juliusra kesz lesz. G r e s h a m Kigyonak (Serpent) nevezte el hajojat, mert a hosszu, henger alaku hajotest, melyből az orr es far magasra kinyulik, onkentelenul is eszunkbe juttatja a mesebeli tengeri kigyot. A hajo műkodese regen ismert elveken alapszik, csak az alkalmazas modja uj. A hengeralaku hajotestet egy forgo, femburok veszi korul, melyen kiemelkedő femkarima fut vegig csavar alakjaban. A hajtoerő a hajotestben van elhelyezve, mely a burok

leggyorsabb forgasakor is megőrzi nyugalmat, s meg annyit sem inog, mint mas

kozonseges hajo. Konnyen erthető, hogy a hajon vegigvonulo

csavar, forgasaval egyenletesen taszitja -előre az egesz testet, hiszen a feluletnek

ugyszolvan minden pontja egyenlően resztvesz a műkodesben. Valamint a kigyotestű halak, melyek testok minden reszet felhasznaljak az uszasban, sokkal gyorsabban usznak, mint a labaival lapatolo teknősbeka, ugy ez a hajo is nagyon felul fogja mulni mostani, lapatokkal dolgozo hajoinkat. A hajo orra es fara, valosagos aczeltorony, s ezeken at juthatunk a hajotestbe, s ezek erkelyen allnak az őrok, a kormanyos stb. A belső berendezes nem sokban ter cl a tobbi hajotol, legfoljebb abban, hogy teherarut a hajo nem szallit. Olyan forma szerepe lesz, mint az expresse vonatoknak. Gresham eddig is annyi jelet adta feltalalo

tehetsegenek, hogy e meglepő talalmanyat is bizalommal es remennyel fogadjak. (La Vie scientifique. 1900.)

 

 

1900. 371. Szekeres Kálmán : A cseppfolyós levegő és alkalmazása

…A cseppfolyos levegőnek hűtő szerül valo felhasznalasara a legkulonbozőbb

tervek merultek es merulnek fel, folyton. A cseppfolyos levegőnek, mint hűtőeszkoznek eszszerű alkalmazasara csak ott gondolhatunk, a hol vagy olyan hőmersekletet kovetelunk, a mely a kozonseges hűtőgepekkel mar el nem erhető, tehat alantabb van a — 50° C.-nal; vagy a hol az előallitas koltsegei

a cseppfolyos levegő adta nyereseggel szemben tekintetbe nem vehetők…

A cseppfolyos levegővel uj szer jutott az emberiseg hatalmaba, amelyet javara forditani jobbjaink feladata.

A levegő összetevőit, a N-t és O-t bontják le és úgy hasznosítják, pl. a N-t védőgázként, az O-t hegesztésre. G

 

 

 

1900. 374. Entz Géza: A természet művészi alkotásai

A termeszeti targyakkal valo odaado foglalkozasnak a megismeresre

iranyulo tisztan tudomanyos torekvesen kivul nyilvan van egy mas

mozgato rugoja is: a szep irant valo erzekunk. Az allatok es novenyek

formainak, szineinek szepsege, egyes allatok hangjanak baja, mozdulatainak

kecsessege es kedvessege, masok haztartasanak bamulatos rendezettsege

stb. az, a mi az elő lenyeknek a szakkorokon kivul is annyi lelkes

baratot szerez. Talan nem tevedek, ha azt allitom, hogy az allatok es

novenyek szepsegeben, kezdetben csupan kedvtelesből valo gyonyorkodes,

kivaloan szep allatoknak, pl. bogaraknak, pillangoknak, csigaknak,

madaraknak, vagy viragos novenyeknek a szep irant erzett vonzalmunk,

esztetikai erzekunk kielegitesere valo gyűjtese, — s a mi ezzel egyutt

jar, — az allatok eletmodjanak, a novenyek termőhelyeik minősege szerinti

eloszlasanak megfigyelese, mely a melyebben gondolkodoban csakhamar

a szervezet megismeresenek vagyat ebreszti, a leendő biologusnak

termeszetes előiskolaja. Hogy a formabeli szepseg az allatok es novenyek

tanulmanyozasanak teruletere, sőt bizonyos fokig haladasanak iranyara

is hatassal van, vilagosan kifejeződik abban, hogy a bogaraknak, pillangoknak,

csigaknak, madaraknak, meg a viragos novenyeknek, szoval a

legszebb, szabad szemmel lathato s konnyű szerrel hozzaferhető elő

lenyeknek van a legterjedelmesebb, s ha tudomanyos ertekevel nem is>

de tomegevel minden esetre legtobbet nyomo irodalma…

A legigezőbb formak, a legtetszetősebb műveszi

motivumok az alsobbrendű szervezetek kozott talalhatok, meg pedig

nem egyenkent, hanem a legmereszebb kepzeletet is elbűvolő sokasagban

es sokfelesegben, ama szervezetek kozott, melyeknek nagy resze puszta

szemmel nem is lathato, mas resze pedig a tengerek titokzatos hullamai

alatt rejti el szepsegeit…

 

 



A természet művészete

 

1. Thamnastraea arachnoides. — 2. Porites furcata. — 3. Nummulites orbiculatus. —4. Polystomella aculeata. — 5. Omphyma turbinata. — 6. Actinoptychus heliopelta.

 

 

Haecke1 tanar az alsobbrendű allatok es novenyek legszebb alakjait mindenkitől konnyen megszerezhető munkaba foglalta.

Ernst Haeckel , Kunst-Formen der Natiir. Leipzig und Wien, 1899. A  mű egyelőre öt, kedvező fogadtatas eseteben tiz fuzetre van tervezve, melyeknek mindegyike 10 folio-tablat tartalmaz. Eddig 5 fuzet jelent meg (ara fuzetenkent 3 marka).

 

Remeljuk, hogy a mű eleri czeljat s szolgalatot velunk tenni olvasoinknak, hogy figyelmoket e diszműre felhivjuk, a melyből mutatvanyul nehany rajzot (560. es 561. lap) kozlunk.

 

A termeszet műveszi formainak ama kapraztato sokfelesege, melyben

Haeckel abrain gyonyorkodunk, szinten csak azt bizonyitja, hogy

az alsobbrendű allatok szepsegenek letrehozo okat egyelőre nem ismerjuk;

mert az allati elet ezen also fokain szo sem lehet arrol, hogy az ivari

kivalogatodas a szep formak rogzitődeset, annal kevesbbe fejlődeset a

legcsekelyebbet is elősegithette volna. De a termeszeti kivalogatodas sem

hathatott e szep formak rogzitődesere…

A formak es szinek kifejlődeset ketsegkivul hatarozott torvenyek igazgatjak;

amde ezeket a torvenyeket tudasunk mai allasan nem ismerjuk.

Majd ha az elő allomany szerkezetet s a molekulainak csoportosulasat

intező, vonzo es taszito erők torvenyeit, majd ha az eletet mozgato

anyagforgalom bonyodalmas reszleteit, a szervezeteken kivul lefolyo termeszeti

jelensegeknek a szervezetekre valo hatasat, majd ha az allatok

ideg- es szellemi eletet, melyről most joreszt csak gyermekmesek szallnak

szajrol szajra, majd ha az elő lenyek testreszei kozott levő viszonyossag

(correlatio) szovevenyes torvenyeit stb. megismertuk: majd akkor

kisertheti meg a jovendő idők termeszettudosa erre a konnyeden odavetett,

de nehez kerdesre feleletet adni.

 

 

 

1900. 374. A Foldre hullo meteorok szama. Sokszoros becslesnek volt mar a targya, hogy a Foldre hullo meteoroktol mennyivel is novekszik a Fold sulya. Tudvalevő, hogy ejfel előtt es utan korulbelul egyenlő mennyisegű meteor hull a Foldre, de e szam az esztendő-masik feleben az augusztusi es a novemberi rajok miatt erősen novekszik. A szabad szemmel lathato hullo csillagoknak mintegy 70 %-a legfeljebb negyedrendű csillagok fenyet eri el, az elsőrendű csillagoknal is fenyesebb fenyű meteoriatokra pedig alig jut 3%. H. A. Newton amerikai csillagvizsgalo a naponkent hullo és szabadon lathato meteorok szamat 10—25 milliora becsüli, szamuk azonban meg novekszik, ha a vizsgalatot nagy tavcsovel vegzik. G. J. See ujabban'huzamosabb megfigyeleseket

tett egy nagy teleszkoppal  s ugy talalta, hogy a hat ivpercznyi latasmezőn ejjelenkent atlag 5 meteor jelenkezik. Ebből kovetkezik, hogy, ha az egesz egboltot hasonlo nagysagu teleszkopokkal vizsgalnak, 24 orankent

1200 millio hullocsillag volna lathato. A legtobb meteor nyilvan teljesen eleg

Foldunk legkoreben es mint lehullo por oregbiti a Fold sulyat. L.

 

 

 

Vasárnapi Újság: Képek a hazai népéletből

 

 

                                       

A hetilap 1861-ben indította a sorozatot. Tízenegy képpel kezdett, ezek:

 

Képek a hazai népéletből :

1. Czigánygazdaság (kép) . . . 136. oldal

2. A fiát hazaváró anya (képpel) . 184

3. Somogyi gulyás (kép) . . . 256

4. Indián dervish Budapesten (képpel) 268

5. Tiszadobi juhász (kép) . . . 292

6. Agarászat után (kép) . . . . 425

7. Baranyavidéki női viselet (képpel) .. 532

8. Tolnamegyei csősz a csárdában (képpel) . . .538

9. Gyöngyöspatai népviselet (képpel)… 544

10. Bényei népviselet (képpel) . . 545

11. Debreczeni népviselet (képpel)… 592

 

1862-ben tizennégy kép jelent meg.

 

A sorozatból eddig közöltük:

 

1864. 6. XXXVII. Bátyus zsidó.  (Újházy után Jankó.) A  t 10-02. fejezetben.

 

tétel 138: Metszet: "Képek a hazai népéletből. Batyus zsidó - Axioart

axioart.com/index.php?op=live_item&id=193936

 

 

1865. 52. Duna-vizes

 

 

*

 

 1861. 46. VIII-IX. A heves-megyei Gyöngyös-Pata, a baranya-megyei Bénye vagy Benge népviselete. A gyöngyös-patai népviselet, mint rajzunk mutatja, tiszta magyar eredetű, s ép oly festői szép, mint egyszerű. A legény bő

szájú, fehér inge felett szorosan áll a mellény s e felett a panyókára

vetett dolmány lebeg; mindkét ruhadarab kék posztóból készült, s fényes gombokkal van kirakva. Süvegét pávatollal szereti díszíteni. A leány ruházatán a tiszta fehér szín az uralkodó; fehér színű a szoknyája, nyakkendője, inge és köténye, a mihez igen jól áll a szűk piros csizma. Fejéri fekete pártát visel s hajában piros pántlikát.

 



Képek a hazai nép-életből: VIII. Gyöngyös-patai népviselet.

 

A bengei vagy bényei nép (Baranyában) horvát eredetű, mit viselete is tanusit. A férfiak rendesen báránybör-süveget viselnek, fehér szőrűt, fekete csíkokkal; a dolmány szintén barnára vagy sárgára festett báránybörböl van, fekete szőrrel beszegve. A lábbelit tarka szőrszövetből kötözgetik össze, s bőrszíjakkal erősítik

a lábhoz. A nők igen szeretik a csipkés ruhákat; a kötény rendesen kiáltóbb színű tarka szövetből áll

 

 

 

1862. 27. XXII. Kolompár cigányok…Ennek mestersége abból áll, hogy réz¬

katlanokat készit s azokat falukra s vásárokra viszi eladás végett, vagy

ha ugy parancsolják a körülmények, a repedezett üstöket megfoltozza,

a behorpadtakat kiegyengeti, s ezáltal a gazdasszonyok takarékosságának egyik hatalmas elömozditójáválesz. — Ezen kolompár- czigányok —

mint az élet után másolt rajzunk is tanusitja, rendesen szép termetű, vállas emberek, szabályos arezczal, melynek közepéből horgas orr tolakodik előre, de a sok lovaglástól többnyire lőcslábuak….

A czigánybirónak (vajdának), megkülönböztetés végett sokszor

nagy ezüst bunkóju botja is van….

Feleségeik többnyire elhanyagolt, lompos öltözetben láthatók.

Ezek négyen-öten járnak együtt házalni, s mesterségük ott, a hol könnyenhivökre találnak : a varázslás, kártyavetés, szerencsemondás. Egymást segitik ők e babonás mesterségben, sőt gyakran ürügyül is használják arra, hogy a házak belsejében némely holmikat maguk számára eltüntessenek.

 

 

1862. 41. XXV. Vándor cigányok. A czigányoknak, népéletünkben nagy és igen eredeti szerep jutott: azért e népfaj ismertetésével gyakran és pedig örömest foglalkozunk. Különösen fontos helyet foglalnak el a vándorló czigányok. Alig van hazánkban város, alig van falu, melyet e vándor faj meg ne látogasson. A nép mindenfelé jól ismeri őket, s

ha némely vidéken apró csíntevéseikért nem legkedvesebben látott vendégek is, nem lehet tagadni, hogy e kóbor életnek is megvan a maga költészete.

Sokszor, a hatóságok is igyekeztek letelepíteni e fajt; mindhiába! Kezébe véve kalapácsát, inkább megszökni kész, semhogy lemondjon azon szabadságról, melyben apja, nagyapja élt háborítatlanul. Vándorol faluról falura egész kis karaván, s kolompársággal keres annyi élelmet, mely szerény vágyait kielégíti…

Ha vándorlás közben a tél őket valahol ott szorítja, sátrakat ütnek a kocsik

oldalához, kikeresve a helyet, hol közelükben erdő van, nehogy tüzelőfa dolgában megszoruljanak. Ily téli tanyát ábrázol rajzunk…

Míg a férfiak foltozzák az üstöket, a nők sem pihennek, hanem

bejárják a falut, s minden házba beszólnak szerencsét mondani. Éles tekintettel tudják kilesni egyik másik titkát, s ez az oka, hogy tekintélyüket a varázslásban századokon át fenn tudták tartani; bár a népnevelés előrehaladtával mindinkább kevesbedik azoknak száma, kik jóslataiknak hinnének. Ily kártyavetéseknél szoktak leginkább a közelökben , levő apróságok elorzására minden

kis alkalmat igen ügyesen fölhasználni…

 



 

Képek a hazai népéletből: XXV. Vándor czigányok télen. Újházy f. vázlata után Jankó J.

 

E vándor czigányoknak egyszer történetünkben is jutott szerep: Nagy Ida védelmezésénél, de vitézségük őket annyira elragadta, hogy a megszalasztott

ostromlókat, mint tudva van, így fenyegették : „Ne fogyott volna csak el a puskaporunk!" De e példa után korán sem kell még azt hinnünk, hogy e vándorfaj korlátolt elmével bírna. A szabad természet ölén növekedve, mindegyiknél józan természetes észjárást találunk, s az eleven, talpraesett feleletek, a mód, mellyel gyanú esetében magukat igazolni tudják, sokszor meglepő. Sok jó anecdotánk e vándor nép köréből veszi eredetét.

 

 

[ARANY JÁNOS] A NAGYIDAI CIGÁNYOK

magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/.../arany/nagyida.htm

 

 

IV. ének…mit vétett ez a szegény ribilliú?
Mind ártatlan ez, mint a ma született juh.

„Olyan áldott nép ez, hogy kenyérre kenni
S mint a sajtkukacot, meg lehetne enni:
Könnyen megneheztel, de kibékül mindjár’:
Fogadom, hogy terád egy se’ haragszik már…

 

1863. 17. XXX. Vizmeritő leányok. A magyar Alföld több vidékén nem a

legjobban áll a dolog kutak és iható viz tekintetben. A jó vizű kutak számos helységben a ritkaságok közé tartoznak; néhol nagy távolságra

vannak a helységtől, másutt meg épen nincsenek. Ily helyeken azután segit a

Duna, Tisza, Körös, Maros stb. melyeknek vizéhez ha egyszer hozzászokott az ember,s főkép ha át van szűrve, főkép télen még kellemes ízűnek is találják az illetők, kiknek az üdítő forrásvízről különben sincs fogalmuk. Hiszen még Buda főváros lakosainak igen nagy része is a Duna vizével enyhíti szomját: a várba egy hatalmas gép emeli a vizet, a parthoz közelebb lakó szegényebb

emberek pedig maguk merítik meg korsóikat. Sőt az alakulóban levő pesti nagy vízvezeték is valószínűleg Dunavizzel fogja ellátni Pest házait. A szegedi vízvezeték már vígan osztogatja a Tiszavizet a szegedieknek.

Mellékelt rajzunk Lotz szép képe után egy érdekes jelenetet mutat, a mint két csinos falusi leány vizet meríteni jön a folyóra. Ez a falusi leányok rendes találkozója, s őrájuk van bízva a házak vizzel ellátása, s ha épen nagy a vizszükség a háznál, sokszor egész nap mindig útban vannak a Tiszához.

A mai tikkasztó forróságban s szárazságban szinte megirigyli az ember e leányok mesterségét, főkép a képünkön látható Zsuzsiét, ki oly jó kedvűén áztatja bokáját a hűvös elemben.

 

 

1865. 18. XLVI. Vármegyeházi rabok.

 

Kondorosi hármas határ,

Érted lettem, rózsám, betyár!

Viselem a betyár nevet,

Hej, mert a rózsám mást szeret.

 

A költői népdal igy tett regényessé egy-egy szegény legényt, kit kedvesének hűtlensége hajtott a kétségbeesésbe. Sokat tennénk föl azonban ezen vasravert vonat tagjairól, ha azt hinnök, hogy ők is szerelmi búbánatból adták fejőket a kalandos zsiványéletre. Kapakerülés, féktelen bor- és pénz-szomj: ez az a,,hármas határ," melyen belől es kivül gyujtogatnak, rabolnak s gyilkolnak

ez utonállók. A közelmult évek, sőt a Zala-Somogyban naponkint „érdekes adatokat" szolgáltató rablógyilkosság krónikája, tökéletesen kivetközteté

a magyar betyárt regényességéből. Ugylátszik Rózsa Sándorral fog kihalni ama „nemes rablófaj," mely szinpadon s költeményekben oly nagy hódításokat tett,

különösen az ifjúságnál s méginkább a „gyönge nemnél." Fazekas

Dávid, Gelencsér, Patkó, mind oly akasztani való, kegyetlen, nemtelen és durva gazemberek voltak, hogy csak ama pandur-golyó vagy hóhér-kötél érdemes a megéneklésre, mely a társadalom e fekélyeit örökre kiirtá. Mint a romantikának átalán, ugy a betyárromantikának különösen csufos vége szakadt a méltatlankodó közvélemény előtt. A hirhedt Vambik, Abellinók, Rinaldinik, Cartoucheok, Moór Károlyok és Sobrik — mert gyermeki fantáziánkat nagy mértékben foglalkoztatók s kéjes borzongást okoztak tizenhat vagy tizenhét éves hátunknak — felejthetetlenek maradnak fiatalkori ábrándaink tarka múzeumában. Wertheim, Wiese, revolver s mindenekfölött szigoru és éber rendőrség az, a mire most gondolunk, ha a betyár nevet halljuk. S aztán következetes retrograd okoskodásban megállapodunk a népnevelésnél. Itt, a népiskolákban kell megvetni az alapot. Itt kell elhinteni az igazi malaszt, a valódi erkölcs magvait, szeretettel, figyelemmel és fegyelemmel. Okszerű fejlesztése az elmének, a szivnek s a testnek: ez azon szent háromság, melynek jelében a biztos a siker.

 

 

 

Vármegyeházi rabok

 

 

Mily alakok! A legelől lépdel egy ostorhegyes marczona, vad kifejezéssel…

Nagy délczegen rakja lábát az egyik pandúr is, nyilván az, kinek sikerült a bandát elfogni. A hátulsó atyailag látszik távozásra inteni azt a kis legényt, ki hugával félig sajnálkozva félig bámulva nézi a különös csapatot.

A rablókat egyelőre elzárják. Perök mindenesetre hosszas lesz, mint ezt magyaros igazságszolgáltatásunkról s tán a bűnösök számos voltánál

fogva elvárhatjuk — de legyen az bármily hosszu tartamú, köztük még a legöregebb is koránlani fogja az itélet napját. A polgárosodás azonban mindig halad s noha nem kivánjuk s nem reméljük, hogy népünket eredetiségéből kivetkőztesse — azon meggyőződésben vagyunk, miszerint nehány évtized mulva — szerények vagyunk—a „Vasárnapi Ujságnak" nem lesz oka, hogy művészeinek irónjára ily „képeket a hazai népéletből" bizzon.

 

 

 

1865. 34. LI. Tutajos tótok. Midőn a tél mérge langy fuvalmaknak enged

s a folyam dermesztő jégkapcsaitól megszabadult: a későbben ébredő Kárpátok közt is jótékony élénkség kezd nyilatkozni. A lanyha szellő ugyan

ide csak akkor ér el, midőn az alföldön versenyt hullámzik a vetés a Tiszával, melynek zajlása már rég elmult, midőn a Vág még keményen birkózik

a faggyal. De elvégre oromról s meredekről bőven patakzik az olvadt hó, mely alámosva a partra torlódott jégréteget, ezt magával ragadja s a szabadságra vágyó folyót végkép fölmenti bilincseitől. Tót atyánkfiai, kiket a mostoha talaj, melyen születtek, a drótozás, faragás s egyéb, a földmiveléstől távol eső életmódokra szoritott: fakereskedéssel is foglalkoznak, azaz, a télen át vágott,

ékekkel összeábdált fenyőszálakat, a Vágnak zuhogó ereszkcdőin a Dunára s ornan le Budapestre hajtják. Az ily talpakon való utazás természetesen

hetekig tart, a miért is a liptói vagy trencsényi ember a vizen valóságos tűzhelyet épit, mely köré családostul megtelepedik. Ez uszó tűzhely természetesen csak addig áll fönn, mig a haza fővárosába ért le, hol aztán szétbontván tutaját:

felesége nyaka közé kanyaritja az utközben született Janókát, maga pedig holmi fényüzési czikkeket, mint szegedi szappant, debreczeni szalonnát szerezvén be a szálfák árából, vidáman gyalogolnak vissza hegyvölgyes hazájukba.

 

 

Tutajos tótok. — (Lüders rajza.)

 

A tutajozás rendesen életveszélylyel jár, míg a Vágnak hánykódó derekán történik az. A folytonosan lejtő víz számos zuhatagot képez, ezeken pedig, mórt más útja nincs, át kell hatolnia a talpnak. Midőn a kataraktához közelednek, valamennyien hasra fekve kapaszkodnak bele az egyik vagy másik kiálló ékbe, még pedig oly módon, hogy súlyegyenben tartsák a naszádos Midőn

a nagy szökkenésnek vége, fölugranak ismét s szabatos irányban hajtják tutajukat, mely irány annál biztosabb, mentől közelebb érik a Dunát.

Megesik néha, hogy valami világfáradt, vadászó angol, tanulmányozó festesz, vagy vákácziózó diák-legény kapaszkodik föl a tutajra. A csöndesen utazó talp. melyet csak ritkán tánczoltat meg valamelyike a Bécs és Pest közt prüsszögő,

hullám-korbácsoló gőzhajóknak; a szigetek s félszigetek ingó lombozata, a láthatárral összeolvadó zöld lapályok, vagy a rommal koronázott,

erdőövezte hegyek: mind oly pontok, melyeket teljes szépségükben csak tutajon lehet élvezni. Különösen érdekes az éj, midőn a fáradt munkások

partra hajtva tutajukat, a közéjük keveredett idegen elemekkel egy családot képeznek. Nem értik ugyan egymás nyelvét; de az angol butykosa,

a tót keserű túrója s a festő szalámija szerencsés közvetítők….

 

 

 

1865. 40. LII. Delelő tótok.

Ezek az emberek ott képünkön, kik oly jóizün nyújtózkodnak az őszi nap déli fényében vagy csendes pipaszó s dévajkodás mellett várják az ebédet:

a mi derék tót atyánkfiai. Béke- és munkaszerető voltuknál fogva mindig teljes bacsülését birták a magyarnak, kinek keserü és boldog napjaiban

mindenkor hűségesen osztoztak, pedig támadott köztök elég hamis próféta, kik az ellenséges indulat konkolyát hintették el sziveikbe; de túlnan,

az a palotaszerü országház, melynek elődét romba dönték s melynek most első köveit éjjel-nappal hordják a szakadatlanul dolgozó kőmivesek elé,

tanúja lesz azon szorgalomnak is, melyet e jóravaló, munkás faj kifejteni képes.

 




A hazai népéletből : LII. Delelő tótok. — (Lüders rajza)

 

A magyarországi tótok sajátszerü szerepet játszanak a nagy városokban. Ők, kik a légynek sem vétenek, bástyákat rombolnak, paloták, színházak

létrejöttében tettleg közreműködnek, valamint az ujabb Pestet s Bécset is ők építik. Hogy az országházát nemcsak szorgalommal, de némileg politikai meggyőződéssel is talyigázzák a befejezés elé, erősen hiszszük, s ezen vidám család is, melyet rajzunk mutat, tán épen vándorlásban van Magyarország fővárosa felé s most az országut szélén valamelyik faluvégen delel. Holnap-holnapután leérnek Pesre s belekapaszkodnak azon egykerekü

jármű szarvába, melynek mély jelentősége van.

 

 

 

1865. 46. LIV. Drótos tót.

Fazekat drótozni! Serpenyőt foltozni! Ez az igazi világvándor, az ipar bolygó zsidója, ki ott született Trencsén vagy a Szepesség valamelyik hegyoldali falujában s oda tér vissza meghalni. Mint a holt madárnak nem lelik csontjait, ugy a drótos tótét sem. Ha koplal, ha fázik, fél megbetegedni, fél elveszni. Mit is

csinálna ő ama töméntelen idegen holt ember közt, kiknek jóllehet szétpattant

edényét összeragasztá, de nyelvét nem érté, noha maga minden nyelven tud

— drótozni, fazekat drótozni, serpenyőt foldozni. Még jóformán ki sem

látszik a földből, apja nyakába akaszt egy fogós drótot, egy bőr-tarisznyát, s

ebbe, a fogyatékos szerszám mellé, édesanyja egy jókora darab árpakenyeret,

a miből a kis Janó eltelel — egy napig….

Az anya — ki mindig édes és gondoskodó, ha drótost szült is — megvarrta a két rendbeli inget s hatalmasan be is kormozta, hogy a bolhák ne bántsák világgá ment fiát. Lám, ezer mosás sem ér annyit, mint egyszeri szurtozás, s e mellett

a fekete „fehérnemü" nem is vásik el oly hamar, mint azé a rangyos magyar gyerkőczé, kire nem győznek sem tisztítani, sem foldozni….

Mire fölébred, már németül is tud. Itt, a magyar fővárosban már nem járja a „fazekat drótozni!' itt a „rajnepinter hü, főne fiu!" képezi azon minden kapuban elorditott hirdetést, melyre a drótos ráfogja, hogy németül van, pedig

itt Pesten azt hiszik az emberek, hogy tótul kiabál. Emberünk egyik főváros

után a másikat kanyaritja nyakába s trencsénmegyei hazánkfiai

eljutnak Bécsbe, Berlinbe, Szent-Pétervárra sőt Párisba is, mert az egész világ összetört lábosait ők drótozzák össze. A haladó ipar azonban talált fel

már czifra szavu, titkos módon készült ragaszokat, melyeket arany- és ezüstpapirból való burkokban vesztegetnek nevetséges olcsó áron vásári bódékban s városi boltokban s melyek úgy visszaragasztják ismét az

elzúzódott cserépszéleket, hogy inkább mellette törik el, mint

ott, hol összeforrasztották a boszorkányos néppel. A polgáriasodás ellensége a

regényességnek…

 

 

 

VÚ. 1872. 24. Hajóvontatók a Dunán.

A dunaparti gyermekek fő-fő örömét és mulatságát képezi a vontatós hajók és hajósok látványossága. A nagy zaj, ostorpattogtatás, kiabálás, a kormányos nyújtott, zúgó hangja, a lovak oldalának puffogása már messzíről meghallatszik s mire a hajó megérkezik: akkora közönség várja egy-egy falu

vagy város végen a sok mezitlábos, inges-gatyás, pörge kalapos, pipi-kendős gyermekek tömegéből, hogy a csődületen majdnem a karikás ostor használatával kell a fővonta-tónak utat törni. A falusi élet egyhangú napjaiban nagy mulatság is az, mikor jőnek a hajósok, a lovas, vontatós hajósok, kik nem haladnak olyan gőgös kevélységgel, mint a gőzös, mely a Duna közepét büszkén hasítja végig, 8 csak a nagy városokban méltóztatik annyira leereszkedni, hogy kiáll a partra s felveszi az utasokat, a szegény falusiakat pedig soha sem szerencsélteti. Az a lubiczkoló, zuhogó gőzös, a mint okádja a füstöt és fölháboritja a vizet annyira, hogy csaknem kiszorítja a medréből: az sokkal bámulatosabb, hanem van benne valami megfoghatatlan, míg a vontatós hajó az olyan világos, értelmes dolog és mindenek felett olyan kedves.  Az a sok ember és gyermek, kik a hajón járnak-kelnek, s azok a furcsa idegen emberek.

 




Hajóvontatók a Dunán.

 

A gyermekek, kik a lovak hátán ülnek, kiabálják, hogy ,.gyihi, gyihi", aztán ütik a ló oldalát, hogy. „csihi, puhé" csak ugy ziheg-zuhog, aztán az ostoruk csak ugy csitteg-csattog, mert ugy tudnak durrogatni és pattogatni, hogy ahhoz képest a falu csikója, a gulyás, a tehén- vagy borjupásztor, a kanászbojtár meg a szőlőcsősz pattogtatása csak semmi: azok az emberek igen kedves látványt nyújtanak.

Nagyszerü az, mikor a kormányos rémitő nagyot fordit a kormány lapátdeszkáján. Aztán egészen a másik part felé irányozza a hajót, a lovakat meg az innenső parton nem a folyam hosszában hajtják a parton felfelé. Kifelé fordítják, nagy zajjal, lármával, ütéssel, veréssel hajtják. Úgy, hogy a hajó jobbra van irányozva, a lovak meg balra húznak, s mikor már a lovak majd megszakadtak az erőködésben, a kötél is egészen a szakadásig megfeszül: akkor a leghátulsó ló faránál egy éles karddal elvágják a kötelet s a szegény lovak térdre és az orrukra esnek, a hajó pedig nagyot lódul a másik part felé. Ez olyan jelenet, olyan csodás és bámulatos, hogy a gyermeknek szeme-szája eláll bele. Az életre való ügyes fiu, mire a többi összeszedi magát ámulatából, már akkor vagy felkapta azt a kis vontató-kötél darabot és elszaladt vele, vagy megvette néhány almáért, vagy más gyümölcsért, vagy egy kulacs borért, s akkor senkitől sem fél, mert a kötéldarab jogos tulajdona, sédes apja eke-talyiga gúzst köt belőle, vagy pedig szétfoszlatják fonalakra és szőlőkötözéskor egy-egy állás, vagy paszta bekötözésére is elegendő.

Istenem! Milyen szánandó is ezek a mai gyermekek, kiknek az ilyen mulatság napról napra fogy orruk elől. Már Budapesten tilos a hajó vontatók állatkínzása, mert itt egyik oldalon jó részben kész is, a másik oldalon is ugyancsak készül a szép rakpart, mely a Duna szélét olyan széppé teszi, mint egy márványkő vályú, s benne a hajókat gőzösök vontatják végig, s csak messze Budapest felett bizzák ismét a szegény lovak erejére. Hanem a vidéken is fogynak a hajóvontatások, legfeljebb a zöldséges dereglyék szaporodnak, hanem azokat nem igen lehet megtiltani, mert annak vontatásával az ember már nem a szegény lovat, hanem csak maga magát kinozza. —r.—s.

 

 

 

 

Függelék

 

 

Keleti Károly

 

VÚ. 1871. 20. Keleti Károly…A főbb napi közlönyök szerkesztőségében keresett foglalkozást, s ezekben nemzetgazdasági, s mübirálati czikkeket

közölt…a Budapesti Szemlében, majd a Statisztikai s nemzetgazdasági közlemónyeiben jelentek meg dolgozatai…Az ipar-egyesület igazgató-titkáraként közreműködött a nemzeti gyarapodás e fontos tényezőjének talpra állításában.Az alelnöki székbe őt választá meg az egyesület…Osztálytanácsosnak neveztetett ki az ipar- és kereskedelmi minisztériumba, melynek kebelében az általa szervezett országos statisztikai hivatal vezetésével lön megbízva, s ma is élén áll. 1869-ben Hunfalvy Jánossal ö képviselte Magyarországot Hágában a nemzetközi kongresszuson, s ugyanott ők vívták ki a fiatal magyar statisztikai intézet egyenjogúságát a külföld hasonnemü intézeteivel szemben…

*

 

Budapesti Szemle, 1888. 139. Keleti Károly: Irányeszmék iparunk érdekében…Az ország, kimerülve az utolsó török s az I. Napóleon-féle francia háborúk miatt, tespedésbe süllyedt…nem vett tudomást arról a gyökeres átalakulásról, melyen az ipar Nyugaton, a gépek, a gőz alkalmazása következtében átesett…

 

 

 

Keleti Károly

 

 

 

1850-ben Ausztria provinciája vagyunk…Az 1885-ös országos tárlat fényes sikerei mellett rá kellett ébrednünk arra, hogy több árut hozunk be külföldről, mint amennyit nyersanyaggal és félgyártmánnyal fedezni tudunk…Szükséges a káros kivándorlás megakadályozása: adjunk jobb keresetet a népnek…

Ideje a hazafi-mámorból visszatérni a gyakorlati térre, jelezni némely dolgot, mely iparunkon a jóakaraton kívül is lendíthetne valamennyire…Magyarország saját erejéből nem gyűjthetett még elég tőkét…A kisszerű aprólékos intézkedések ideje lejárt…nagyobb szabású koncepció kell…

 

 

 

Válogatás Keleti Károly műveiből születésének 150. évfordulója alkalmából

 

Keleti Károly  (Szerző)

Dr. Dányi Dezső  (Szerkesztő) Dr. Gyulay Ferenc  (Szerkesztő)

 

Központi Statisztikai Hivatal

 

Budapest

 

1983

 

Ragasztott papírkötés

 

308 oldal

*

 

VÚ. 1861. 49. A gácsi vár és a gácsi posztógyár.

Alig van hazánkban régibb iparvállalat, mint a tisztán magyar részvényesek által alapitott gácsi finom posztógyár…Gács Nógrád megyében fekszik,  annak északnyugati részén…1856-ban Mommer Antal, a porosz leignitzi posztógyárból alkalmaztatott igazgatóul, — ki e gyár emelkedésére mindent

elkövet, hogy a külfölddel versenyezhessen; — új s a mostani igényekhez alkalmazott gőzgép-szerkezettel látta el, mestereket hozatott, kik az előhaladt technika tanai szerint módosítják, javítják a kezelést. — Szóval, minden elkövettetik, hogy e hazai iparvállalat a magyarnak becsületére váljék…

Miért ne nélkülözhetnök mi a cseh, német kelméket, szép magyar öltözeteinknél? Mindaddig, mig a gácsi posztógyár finom, s amazoknál minden tekintetben előnyösebb kelméket szolgáltathat e czélra? Szilárd hazafiui akarat oda vinné a dolgot, hogy a gácsi posztógyárat, mely elégtelen volna ugyan a haza öszves szükségleteit előteremteni, itt ott keletkező, s virágzásnak indulandó ujabb posztógyárak pótolandnák. Gyapjút, a posztógyártás lényegét, ugy

is magunk termelünk. Ipar, kereskedés, minden ország boldogságának alapkövét teszik….

A gácsi posztógyár áll 133 részvényből. 150—200 embert foglalkoztat; 400 sőt néha több mázsa gyapjút is feldolgoztat. Képünkön / nem vettük át, G./ a vár alatti fonó-, és festő-osztályai láthatók, szövő-osztálya a város belsejében van.

Hogy pedig a magyar ember a gácsi posztóhoz könnyebben juthasson; intézkedett az igazgatóság több ponton rakhelyek felállításáról: ilyenek Pest, Debreczen, Miskolcz, Losoncz, Kassa, Lőcse, Besztercze. Ha lehet, gazdagítsuk önmagunkat, és ne a külföldet. Pokorny Gusztáv

 

 

 

 

*  *  *

 

VÚ. 1865. 12. A Halálbüntetés…Szent kötelessége minden államnak, — ha már az akasztófát és vérpadot nem nélkülözhetjük — legalább oda törekedni,

hogy a halálbüntetés a legsulyosabb vétségek lehető legkisebb

körére szorittassék, nehogy a gyakori alkalmazás által elveszitse hatását

és számos oly egyént szólítson ki a világból, kik megjavíthatok lettek

volna. Az emberi nem ősi boszuvágyát jellemzi azon körülmény, hogy a föld minden népe egymást iparkodott felülmúlni a halálbüntetés kegyetlenségében…

 

Csak a legvadabb kegyetlenkedés gondolhatott ki oly barbár büntetéseket, mint a minőket Chinában találunk…A ki valamely rokonát megöli, azt egy

koporsószerű ládába teszik, melyhez kezénél, lábánál, sőt még hajtekercsénél (czopf) fogva is megerősítik, hol azután két bakó egész flegmával hoszszában

ketté fürészeli. (Lásd az I. képet)…Még száz évvel ez előtt is a mivelt Európában, még pedig Franczia országban, Amahhoz egészen hasonló barbarizmus uralkodott…A kerékbetörés, megégetés, elevenen eltemetés, négyelés, fejvétel és akasztás napi renden voltak, s a bakó fontos, tekintélyes személy volt…

 

 

 

Repülés

 

 

 

VÚ. 1886. 41. LÉGI TORPEDÓK.

A modern hadászat története egyremásra mutatja fel a nagy tekhnikai vívmányokat, melyek háború esetén valamely hadsereg fölényét hivatvák biztosítani az ellenséggel szemben. De alig van találmány, mely érdekesebb volna, mint a légi torpedók, vagy aérobombák. Mint a tengeri torpedóknak, ezeknek is czóljuk robbanás által okozni pusztítást az ellenség védműveiben, de itt kivált oly esetekben, midőn az ostromló tüzérség nem léphet működésbe, vagy midőn az ostromütegek támogatása teszi kívánatossá alkalmazásukat.

A légi torpedók tehát tulajdonképen közönséges léghajók, melyek robbanó szerekkel telt edényeket szállítanak az ostromlott erőd fölé, hogy azokat vagy közvetlenül az emberi kéz segítségével, vagy valamely önműködő gépezet által a léghajókból eltávolítva, s a földre ejtve, explozióba hozzák.

Ily légi torpedókkal legelső kísérletet két osztrák tüzértiszt, az Uchatius-testvérek tettek Bécsben, s ugyanők 1849-ben az ostromlott Velencze ellen saját rendszerű aérobombáikkal működtek, de természetesen siker nélkül. Ám azóta a minden téren nyilatkozó tekhnikai haladás lényegesen megkönnyítette a légi torpedók használatát is és sokan kezdettek különböző rendszer szerint foglalkozni a légi torpedókkal, így Gower Francziaországban, Bussel Thayer tábornok Amerikában, 1882 óta Bodeck György mérnök és léghajós Németországon, kinek légi torpedó-szerkezetei már szabadalmazva is vannak.

Rodeck rendszerében igen elmés gépezet segélyével történik a torpedó-edénynek elvetése, üle-tóleg kilökése a léggömbből. Ö torpedóit több kategóriába osztja alkalmazásuk neme szerint, melyek közül különösebben felemlítendők a villamos légi torpedó-oszlopok, s az önálló légi torpedók, óraművi szerkezet általi kilökéssel. Mindkét rendszer alkalmazásánál az ostromharcz-ban, a torpedó-léggömbök az ellenséges erőd tüzvonalán kivül, az alsó légáram irányában bocsáttatnak fel. A villamos torpedó-oszlop egy úgynevezett főgömbből és több torpedógömbböl áll, melyeknek liarczállását képünk mutatja. A nagyobb főgömb egy J 200 köbméter térfogatú rendes posta-léghajó módjára van berendezve. E gömb kosarában a kapitányon kívül egy-két segéd is van, különöseu a torpedók kilökésénél nyújtandó segédkezésre. A tulajdonképeni torpedó-léggömbök hálózatán ott függ egy négyszögletű láda, melyben a kilökő gépezet van, a gombaformáju, érczből készült torpedókhoz. Ez utóbbiak 50—75 kilogram robbantó anyagot, dinamitot, vagy lőgyapotot tartalmaznak. A kilökő gépezetek az összes torpedó-léggömböknél a főgömb kosarában elhelyezett villamos teleppel vannak összekötve kábel útján, melyben két elszigetelt rézsodrony van a villamos áram oda- és visszavezetésére…

 

 




Légi torpedó

 

A robbanó test kilökése által beálló sulyveszteség következtében a gömb most rohamosan  kezd emelkedni, s szétrepedne, ha ugyanazon pillanatban, midőn a torpodó ellöketik, egy belső gépezet ki nem nyitná a gömb szellentyüjét. De így a gáz kibocsátása következtében lassan süllyedni kezd, s ha a körülmények kedvezők, az ellenséges erőd területén kivül horgonyt vethet. De még ha valamelyik torpedó-gömb elvész vagy az ellenség keze közé kerül is, a veszteség nem nagy, mert a gömbök olcsó anyagból vannak s csak egyszeri használatra számítva. Képünk a torpedó-oszlopot épen egy torpedó kilökése pillanatában tünteti fel.

Az a veszély, hogy a léggömböket az ellenség a levegőben összelövöldözi, nem igen nagy, mivel azok 1000 méternyi magasan járnak. Léggömbökre tett lövési kísérletek bebizonyították, hogy 400 méter magasban 18 lövés közül csak 11 talál, 600 méter magasban pedig egyetlenegy sem. Franczia léghajósok tanúsága szerint az 1870-ben Paris előtt felállított Krupp-féle léggömb-ágyuk lövegei 800, legfölebb 900 méter magasra hatoltak…

Maga a torpedók hatása borzasztóan romboló s mivel eddig semmi védelmi eszköz nem ismeretes, mely sikerrel lenne alkalmazható a légi torpedók ellen, már az erkölcsi hatás is nagyon lesújtó az osromlottakra nézve.

 

 

 

VÚ. 1890. 35. TORPEDÓK A HADVISELÉS SZOLGÁLATÁBAN.

Katonai munkatársunktól.

A torpedó, mely nevét egy villamos érzékenységgel bíró tengeri haltól veszi, minden veszélyes tulajdonságai mellett, mai napság már bizonyos tekintetben a félig megbukott vagy bukó félben levő ódonszerü találmányok sorába tartozik, mivel a puskapor nélküli ágyúk, továbbá a villamos világítás, hatásköret maholnap egészen leszorítják a tettek mezejéről.

Jelenleg kétféle torpedót ismerünk, melyek vízben és szárazon alkalmazhatók.

Egy torpedó-féle s a víz szine alatt kormányozható hajót Buschneíl Dávid amerikai mérnök már 1776-ban állított elő, mely a fából épült oldalához csavarokkal megerősíttetvén, azokat puskaporral telt dobozával felrobbanta. Ámde a találmány leginkább azért nem jött alkalmazásba, mivel az efféle víz alatti hajók a robbanás pillanatában szintén elvesztek. 1864-ben egy víz alatti torpedó felrobbantotta ugyan az ellenség egyik nagy hadihajóját, de ezzel együtt maga is elmerült.

Legbiztosabban működnek a víz szine fölött úszó torpedók, melyeknek szerkezete és alakja többféle változásokon ment keresztül.

Legújabban egy spanyol tengerész-tiszt a torpedók kérdésének megoldására ismét szép kísérletet tett. Az általa épített vizalatti hajó 24 méter hosszú s három méter szóles. Két csavar segítségével mozog, melyeket erős villamos üteg indit. A villamos üteg egyúttal a robbanó anyagot meggyújtja. A hajóban három, esetleg öt ember is elfér. A hajó közepén látszó nyilas a világosságot bocsátja be, alatta a parancsnok kamarája van, melyből a kormányt, nemkülönben a többi készülékeket tetszése szerint kezelheti. Ha a nyílás becsukódott, a hajóból a robbanó anyagot tartalmazó szekrény tódul előre, mely hegyével az ellenség hajóját megérintvén, azt felrobbantja. E pillanatban maga a torpedó elmerül, és csak később jön ismét a víz színére. A feltaláló, nemkülönben e spanyol hajóhad parancsnoksága, titokban tartják a robbanó anyag vegyészeti alkatrészét, melyek elegendő erősek az ellenséges hajó vértezetét áttörni, anélkül, hogy a torpedóban kárt okoznának. Legfontosabb az elmerülési készülék, mely a torpedó gyors eltűnését a víz alatt lehetővé teszi…

A vizalatti torpedók mostanában legalább is tízféle alakban, különféle nagyságban és robbanó erővel gyártatnak. Leginkább külön e czélra készült jármüvekkel együtt az ellenség hajóiba ütközve, azonnal explodálnak. Miután többnyire éjjel bocsáttatnak a hajók ellen, nehezen kerülhetők ki. A védelem itt csak ugy lehetséges, hogy az a hajó oldalaihoz illesztett legyező-alakú vas szerkezet 100—150 lépésnyi távolságban a víz alatt közeledő torpedót feltartja, mely aztán a bekövetkezett összeütközés folytán felrobbanván, kárt nem okozhat. Jelenleg az angol, franczia, német és orosz hadihajók, háború esetére csakis ilyforma védelmi szerkezettel indulhatnának a szabad tengerre. Van azonban a torpedóknak még egy hatalmas ellenfele és ez a villamosság, melylyel bármily sötét éjszakán a tenger két angol mértföldnyi távolságban is fényesen kivilágítható, ugy, hogy még a legcsekélyebb tárgyat is, mely a víz színén mutatkozik, azonnal észre lehet venni…

Mostanáig csak azért tartották fenn magukat a hadviselés czóljaira szolgáló találmányok sorában, mivel a vértezett és pánczélos hajóknak még a legerősebb aczélhegyű ágyúgolyók sem tudtak véteni, s így a dynamit robbanó hatalmát kellett igénybe venni.

Az új lőfegyverek tetszés szerint fokozható hord- és beható ereje itt is egy újabb korszak kezdetét jelzi, melynek beálltával sok más fegyverrel és emberölő szerszámmal együtt a kétféle torpedó is el fog tűnni.

Egyelőre minden európai hatalmasságokéi közül alig van a világon kisebb-nagyobb hadsereg, melynek szertáraiban torpedók ne lennének felhalmozva. De majd ezekkel is úgy tesznek, mint az osztrák-magyar sereg Wenzl-féle fegyvereivel, melyek még mielőtt használatba vétettek volna, már is lomtárba jutottak, és ezelőtt három évvel darabonként 57 krajczárjával Dél-Amerikába eladattak, habár beszerzési áruk 37 forintba került. A dél-amerikai apró köztársaságok mohón kaptak az olcsó és új puskák után, de miután ezekhez való töltényeket nem kaptak, s ilyeneket maguk készíteni nem tudnak, mégis rosszul jártak a portékával, melyet ravasz és ügyes angol kereskedő-ügynökök nyakukba sóztak. Így leszünk valószínűleg a fiumei Whitehead-féle torpedókkal, melyekért eddigelé sok százezer forintot fizettünk.

 

 

VÚ. 1901. 24.  A léghajót nagyon prózai czélra használják fel Parisban. A mosóintézetekből ugyanis 40—50 méter magasságra kötött léggömböket eresztenek fel, melyekhez bambusz rudakat erősítenek, rárakván ezekre a mosott fehérnemüeket. Naponta hatszor egymásután száríthatnak ily módon fehérneműeket.

 

 

VÚ. 1901. 26. EGY MAGYAR EMBER ÁLTAL FELTALÁLT

REPÜLŐGÉP.

Az egyik képünkön fényképfelvétel alapján bemutatott repülőgép Némethy Emil aradi gyárigazgató találmánya. A gép ugyan ma még nem röpül úgy, mint a képen látható, de szerkesztője abban reménykedik, hogy egyes kisebb

javítások után, ezt a czélt is eléri. Némethy egyébiránt a szerkesztésnél abból az elvből indult ki, hogy egy ilyen repülőgépnek, ha — nem tekintve a közlekedési, tudományos és katonai czólokat — sportczélokra is használni akarjuk, nem szabad többe kerülnie egy automobilnál. Némethy szerkezete az u. n. «Sárkány-szarnyak» rendszerére van alapítva, mellyel már mások is többen próbálkoztak több-kevesebb sikerrel. Az egész készülék súlya csak 30 kilogramm, a motorja háromnegyed lóerejű és tizenegy kilogramm súlyú. A motor oly erővel

forgatja a légcsavart, hogy a készülék négy kerekén gyorsan képes a földön haladni. Jelenleg azon fáradozik a feltaláló, hogy egy új gazolin-motort alkalmazzon hozzá, mely háromszor akkora, vagyis két és egy negyed lóerőnyi

munkát tud végezni. Az igen erős légáramlat, mely a szárnyak alatt fejlődik, a feltaláló szerint elegendő arra, hogy a készüléket a levegőben lebegve tartsa. Hogy azonban a levegőbe emelkedjék, a feltaláló lejtős párkányt akar

alkalmazni, melynek alsó széle kissé fölemelkedik, amelyen a készülék nyilsebességgel leszalad, hogy aztán saját eleven erejénél fogva, a .

légcsavar nyomásától is támogatva, a levegőbe emelkedjék s ily módon, a szárnyak által fentartva, a légcsavar által előre hajtassék.

A készülékben ülő ember helye úgy van készítve, s a szárnyak első és hátsó részével összekötve, hogy magának a testnek előre vagy hátra hajlása által oda lehet a súlypontot helyezni, a hova az illető akarja, s ilyen módon a

készülék fölfelé vagy lefelé irányúl, esetleg megfordul. Ezzel a feltaláló bizonyos fokig a madaraknak ösztönszerű mozgását akarja utánozni.

Nagyon fontos a készülék csekély súlya, mely az alkalmazandó gazolin-motorral, az égető anyaggal és egyéb hozzávalóval együtt se lesz több 70 kilogrammnál. A szárnyak nyolcz méter hosszúságúak…

A leszállás úgy van tervezve, hogy a gép lassú repüléssel mindinkább közeledik a földhöz, míg végre kerekei földig érnek s akkor azokon halad tovább.