KINA                 JAP�N              UTAZ�S

h14�108.  Vas�rnapi �js�g. Magyar pr�z�t �r�k �s levelez�k.

2019.   08. 11.

Tartalom

FARAG� �D�N. 1882. 47. 741. c�mlap

V�ROSOK

Cholnoky Jen�: PEKING �S VID�KE. II. 1900. 434.

JAP�NOKR�L. 1905. 36. 574. Egy magyar utaz�.  Nagasaki

ORSZAGOK

K�pek Chin�b�l. IV. 1879. 5. 99

Farag� �d�n: ELS� NAPJAIM A MENNYEI BIRODALOMBAN, 1882. 47. 746.

S. L. Jap�n zar�ndokok. 1868. 1 76.

EGY BUDAPESTI EMBER �LM�NYE1 KIN�BAN. 1902. 34. 547.

UTAZ�S

FARAG� �D�N: KHIN�B�L HAZAFEL�. I. 1882. 33. 526.

Mackenzie Wallace: I. Az utaz�s Oroszhonban.* 1878. 32. 510

II. Az utaz�s Oroszhonban.* 1878. 542.

L�CZY LAJOS KHlN�R�L �S TIBETR�L 1886. 629

Utaz�s Pekingbe a vas�t ki�p�t�se el�tt. 1900. 29. 444.

Farag� �d�n:  EGY MAGYAR EMBER KIN�R�L. 1882. 47. 742.

F�GGEL�K

Diploma dolgozatok Jap�nr�l

BEVEZET�S

A fejezetek els�sorban K�n�val, majd Tibettel foglalkoznak. Az utaz�sra az orosz

birodalom a p�lda. A Volg�n az utaz�st id�nk�nt nehez�ti az alacsony v�z�ll�s. Az

 �lelmes haj�skapit�ny �gy seg�t mag�n, hogy a markos utasoknak nem kell jegyet

 v�ltani, cser�be a z�tonyr�l seg�tenek letolni a haj�t.

FARAG� �D�N. 1882. 47. 741. c�mlap

M�r maga a gondolat, hogy az ember Khin�ban, � hol ember ember h�t�n ny�zs�g, � nyisson �letp�ly�t, �spedig �llamhivatalt,                                                                                          a k�ptelens�gig eredeti. M�rpedig Farag� �d�n ezt tette.

Farag� �d�n 1853-ban sz�letett Pest megy�ben, Szent-Benedeken. A gy�nki �s bajai gymn�ziumokban folytatta tanulm�nyait, honnan Fi�m�ba ment, s ott 1869-t�l 1871 v�g�ig a kereskedelmi tenger�szeti akad�mi�n hallgatta az olasz nyelven tartott el�ad�sokat. 1872-ben, mint gyakornok f�lv�tette mag�t egy vitorl�s haj�ra, melyen t�bb hossz� tengeri utat tett az afrikai, spanyol, olasz, franczia �s angol vizeken.

Farag� Khin�ba �rkeztekor Shangaiban l�n alkalmazva, de �t h�nap letelt�vel f�n�ke kiv�l� aj�nlat�ra m�r Pekingbe hivatott be, hol egy �vi id� engedtetett neki a khinai nyelv tanulm�nyoz�s�ra. 1880-ban, teh�t szolg�lata 7-ik �v�ben, az ichangi kik�t� vezet�s�vel b�zatott meg.

Pekingbeli tart�zkod�sa alatt elegend� alkalma volt szem�ly�t, tehets�g�t, jellem�t Sir R�bert Hart f�fel�gyel�vel megismertetni, s ez�ltal egy magasfoku �llamhivatalra, a ti�n-tsini v�migazgat�s�gra, t�bb m�lt� vet�lyt�rs k�z�l kiv�lasztatni �s kineveztetni.

Farag� a Vas�rnapi �js�g kitart� levelez�je.

V�ROSOK

Cholnoky Jen�: PEKING �S VID�KE. 1900. 434.

    II.

Peking a khinai nagy alf�ldnek �szaki sz�glet�ben fekszik. A v�ros falair�l m�r nagyon sz�pen lehet l�tni a nyugati hegyeket, amelyek v�d�b�styak�ppen ker�tik el az alf�ld b�zaterm� r�nas�gait a magasan fekv� mongol puszt�kt�l. �szaknyugat fel�l lehet l�tni a nagy falnak egy darabk�j�t. Itt k�l�n�sen nagy fontoss�ga volt a falnak, mert a k�bor bels�-�zsiai hord�k itt �rt�k legk�zelebb a nagy alf�ldet. A Nan-kou szoros nevezetes szerepet j�tszott Khina t�rt�net�ben, mert a legk�nyelmesebb �t a birodalom sziv�be. Szurdok v�lgy az ott, ahol az alf�ldre ny�lik, fest�ies er�d�k, zegzugosan fut� v�d� falak mindenfel�.

Ezt a szeg�ny falat sokat g�nyolt�k, s az elz�rk�z�snak val�s�gos mintak�pek�nt, sz�ll� ig�v� v�ltozott a khinai nagy fal. Pekingre rendk�v�li haszna, t�rt�nelmi jelent�s�ge volt; s min�l ink�bb vil�gosodik az �kor �s k�z�pkor Bels�-�zsi�ra vonatkoz� t�rt�nelme, ann�l kedvez�bb vil�g�t�sban �ll el�tt�nk ez a b�mulatos �p�tm�ny.

Mivel lovas hord�k ellen kit�n� v�delm�l szolg�l, feltart�ztatta azokat a pusztai nom�d n�peket, amelyek a f�lsivatag �s csak kev�s n�pess�g befogad�s�ra alkalmas magas f�ldekr�l kifel� �ramlottak. A nagy falr�l visszaver�dve, mint a megt�rt hull�m, g�rd�lt v�gig a n�p�radat �zsi�n Eur�pa fel�, �zve, l�kd�sve a n�peket, m�gnem a hull�m a legsz�ls�bb nyugaton, az Atlanti �cze�n partj�n t�rt meg. Hogy a n�pv�ndorl�s Eur�pa fel� �s nem Khin�nak vette �tj�t, azt a nagy falnak tulajdon�thatjuk.

A nyugati hegyek k�z�tt a v�lgyzugokban, v�zes�sek mellett, �rnyas ligetek k�z�tt rejl� kolostorokban szoktak nyaralni a pekingi idegen k�vetek. A mi volt k�vet�nk, Czikann M�ricz b�r� szint�n itt h�s�lt a j�niusi es�z�sek �s a ny�ri forr�s�g idej�n, am�g terhes hivatal�t viselte odakinn.

A hegyek tetej�r�l pomp�s kil�t�s ny�lik az �ri�si alf�ldre. Itt t�r el� a Hun-ho szurdokaib�l, s kaviccsal �s homokkal lepi el a sz�les r�nas�got. A foly�n Lu-kou-kia�n�l sz�p k�h�d vezet �t, e felett l�ttam 1897-ben kar�csonykor f�klyaf�ny mellett �p�lni az �j vas�ti vashidat. Ekkor �p�tett�k a vas�tat Paoting-fu fel�, hogy azt�n majd folytass�k eg�szen le Han-kouig, a Jang-cze-kiang partjain. A f�ldmunk�k akkor m�r k�szen voltak.

A Hun-ho Tien-czin alatt egyes�l az �szakr�l j�v� Pai-ho foly�val s Taku er�d�tm�nyei k�z�tt egy�tt �ntik viz�ket a S�rga-tenger nagy �bl�be, a Pe-csi-li �b�lbe. A k�t foly�, f�lv�ve m�g a d�lr�l j�v� J�n-ho foly�t is, tekint�lyes nagy v�z, torkolat�n m�g a tengeri haj�k is f�lmehetnek Tong-huig, a pekingi vas�t els� �llom�s�ig. Ezel�tt bizony csak a Pai-ho foly�n lassan haj�zva, vagy a foly�val egy�tt kanyarg�, kezdetleges orsz�g�ton k�tkerek� kocsikkal. t�molyogva lehetett Pekingbe jutni. �r�lhetett, aki n�gy nap alatt el�rte a cs�sz�rv�rost. 1897 tavasz�n befejezt�k a vas�tat, s p�r �ra alatt Pekingbe lehetett jutni.

�tk�zben �rintette a vas�t Tien-Czint, ennek a vid�knek legnagyobb �s legforgalmasabb v�ros�t. A khinai v�rosr�sz fallal van itt is ker�tve, a falakon bel�l az utcz�k �szak-d�l �s kelet-nyugati ir�ny�ak, szab�lyosak, de nagyon sz�kek. A falakon k�v�l van az eur�paiak v�rosr�sze. Am�g Pekingben nem engedt�k meg az eur�paiaknak a letelep�l�st, � csakis az idegen hatalmak k�vets�geinek szabad ott tart�zkodni, � addig Tien-czin az idegeneknek megnyitott kik�t�v�ros, ahol szabad letelep�lni. Sang-hai ut�n ez a legnagyobb eur�pai telep Khin�ban; csinos, s�t itt-ott pomp�s �p�letsorai, szab�lyos utcz�i �ppen olyan k�pet adnak neki, mint a t�bbi angol gyarmati v�rosnak. K�l�n�sen j�l makad�mozott utcz�it, f�nyes, elektromos vil�g�t�s�t �s tiszta, rendes �p�leteit b�mult�k �s irigyelt�k a khinaiak. Sz�p nyilv�nos s�takertje is volt, amelyre a v�ros legsz�ls�, de tal�n legszebb palota-sora tekintett. Mi�ta vas�t�llom�st kapott, megk�tszerez�d�tt idegenforgalma, s gyors felvir�goz�snak n�zett el�be. Igaz, hogy �llom�s-�p�lete egyszer� kis f�ldszintes h�z volt, de az a n�p�radat, amely ostrom al� vette minden vonat �rkez�sekor, nagy jelent�s�g�v� tette a v�rost �s �llom�s�t. Nagyon szerett�k a khinaiak ezt a vasutat. Mindig zs�folva voltak a vonatok, m�g a negyedik oszt�ly is; pedig ez nem �llt m�sb�l, mint fedetlen teherkocsib�l, amelyen olyan s�r�n �lltak egym�s mellett az emberek, hogy lehetetlens�g le�lni.

Tien-czinben az eur�pai v�rosr�sz b�r csinos, tiszta, de unalmas. Minden ember az urat j�tszotta, s val�s�ggal m�r gyalog j�rni is leal�z� volt, annyira elk�nyeztett�k az idegeneket a jinriksa nev� jap�n k�tkerek� gyaloghint�k. Ez p�tolja ezekben a gyarmati v�rosokban a k�z�ti vasutakat. Olcs�, gyors �s amellett k�nyelmesebb, mint a k�z�ti vas�t, mert mindenki oda megy rajta, ahova akar.

Am�g Peking k�zvetlen k�rnyezete kavicsos �s homokos, de kit�n�en term� r�nas�g, addig Tien-czin vid�k�t az �rvizek majdnem lakatlann� tett�k. A tenger partj�t�l befel� szinte eg�szen Tien-czinig homokos, teljesen kop�r vid�k ter�l el, amely csak az�rt nem v�lik sivatagg�, mert az �rvizek folytonosan elbor�tj�k. Csak a foly� ment�n van s�r�bb lakoss�g, ahol a k�zleked�s, a kereskedelem, s a foly� maga meg�lhet�st biztos�t a n�pnek. De csak annyira t�vozzunk a foly�t�l, ameddig a vas�t szeli az alf�ldet, m�r is vigasztalan, komor s�t�tbarna szin�, nedves homok-pusztas�g ter�l el mindep�t�snfel�, amerre csak a szem ell�t.

A vas�t�p�t�s maga is nagyon sokat szenvedett az �rvizekt�l, k�l�n�sen a Pai-ho jobb partj�n. Lang-fang vid�k�n azonban magasabb a t�rsz�n, ahol m�r lombok al� bujt hajl�kok, gondosan m�velt kertek �s apr� falvak k�z�tt zakatol a vonat. Huang-czun ut�n nagyot kanyarodik a vas�t, hogy kiker�lje a cs�sz�r vadaskertj�t, amelybe idegennek nem szabad betenni a l�b�t, noha m�r ugyan r�gen volt, hogy ott a cs�sz�r vad�szott volna.

A vonat, amellyel �n mentem els� �zben Pekingbe, csak kavics-vonat volt, amely m�g� egy szalonkocsit csatoltak. Ebben h�ztuk meg magunkat n�h�ny t�rsammal egy�tt �jszak�ra is, am�g a vonat az egyik �llom�son �jjelezett. M�snap m�g egy darabbal od�bb vitt benn�nket, azt�n v�ge volt a p�ly�nak. Innen kocsikkal kellett a v�rosba menni, rettenetes d�l��takon. Az �t a v�roson k�v�l m�g csak hagyj�n. Olyan volt, mint a mi rossz d�l��tjaink. De a v�ros falain bel�l k�vezetre �rtek a kocsik.

Oh, ez az �t a k�vezett utcz�kon �letem legs�t�tebb eml�kei k�z� tartozik. A khinai v�roson v�gig f�l �r�ig tart az �t, azt�n el�ri v�gre az utas a tat�rv�ros d�li k�z�ps� kapuj�t, amellyel szemben van a cs�sz�ri palota f�bej�rata. A v�ros kapuja felett az a h�tuls�, oszlopos �p�let a khinai �p�t�szet egyik remeke. Klasszikus �p�tm�ny, amelyen a legjobb alkalom k�n�lkozik a khinai �p�t�s tanulm�nyoz�s�ra. A v�ros egy�b l�tnival�ir�l �s nevezetess�geir�l m�r a m�lt alkalommal sz�ltam, itt csak n�h�ny k�pet mutatok m�g be.

A vend�gl� a k�vets�gek utcz�j�ban van, k�zvetlen a franczia k�vets�g mellett, a lazarista misszi� egyik telk�n. Miut�n eur�paiaknak nem szabad Pekingben letelepedni, a vend�gl�s �s keresked� csak t�rt alak, olyan cz�m alatt, hogy a vend�gl� a diplom�cziai k�ld�tteknek szolg�l az �zlettel egy�tt. Egyszer� khinai st�lus� h�z, n�h�ny k�nyelmes szob�val, nagy �tteremmel amelyben egyetlen asztal k�r�l k�z�sen �tkeznek, meghat�rozott id�ben a vend�gek, a vend�gl�ssel egy�tt. A vend�gl�s egyszersmind a turist�kat is ell�tta utas�t�sokkal, f�lszerelte a karav�nokat. Rendesen a nagy falhoz �s Ming-sirokhoz r�ndultak ki a turist�k, amihez mintegy h�rom napra volt sz�ks�g�k. A k�t �jszak�t Nan-kouban �s Csang-ping-csouban t�lt�tt�k, ahol a vend�gl�s�k m�r megbar�tkoztak az eur�paiakkal, s lehet�leg minden k�nyelm�kr�l igyekeznek gondoskodni.

A vend�gl�s adott vezet�t a l�ma-templom s egy�b nevezetess�gek megtekint�s�re is, kis magyar�z� f�zetet is nyomott a turist�k mark�ba, amelyb�l azonban senki sem lett okosabb. Amint az utols� jelent�sek mondj�k, a vend�gl� is elpusztult a h�bor�ban, a franczia k�vets�ggel egy�tt, amelynek kis k�poln�j�ba szoktak vas�rnaponk�nt a k�vets�gek dolgoz�i istentiszteletre �sszej�nni.

Azt hiszem, hogy nagyon hossz� id� fog elm�lni, m�g a turist�k ism�t megl�togathatj�k Pekinget �s vid�k�t. Ha siker�l is elfojtani az eur�paiak elleni mozgalmat, a n�p sziv�b�l a gy�l�letet semmi sem fogja kioltani, s azt�n meg az elpusztult telepek, �p�letek nem fognak ism�t egyhamar fel�p�lni. Azt hiszem, senkinek sem lesz kedve Khina ter�let�n h�z�p�t�sbe fektetni a t�k�j�t, ha egyszer azt l�tj�k, hogy a hatalmak nem tudj�k azokat a l�zad�k d�he ellen megv�deni..

JAP�NOKR�L. 1905. 36. 574.

Egy magyar utaz� megfigyel�sei.  Nagasaki

Miel�tt az orosz-jap�n h�bor� kit�rt, a nagyk�z�ns�g j� r�sze csak az itt-ott elv�tve, az el�be ker�lt apr� m�ipari t�rgyakb�l ismerte Jap�nt. Most azonban, mi�ta �gy a tengeren, mint a sz�razon meglep� eredm�nnyel k�zd�tt meg a hatalmas orosszal, m�g azok is �rdekl�dnek ir�nta, akik eddig nem sokat t�r�dtek vele. �n k�zvetlen�l a h�bor� kit�r�se el�tt tart�zkodtam Jap�nban, �s �gy most mint szemtan� mondhatok el egyet-m�st.

Nagasakiban l�ttam meg el�sz�r Jap�nt. K�l�n�s az az �rz�s, amikor az ember el�sz�r k�zeledik Jap�nhoz. Annyi sz�pet, b�josat hallottam r�la, hogy mikor a Nagasakihoz vezet� sz�k tengerszoroshoz �rt�nk, �nk�nytelen�l k�v�ncsi lettem, milyen is lesz ez az orsz�g? A tengert�l Nagasakiig vezet� �t hossz�. M�sf�l �r�ig tart, m�g a haj� lassan beevez, jobbr�l-balr�l magas, k�mforf�kkal ben�tt, z�ld p�zsittal bor�tott hegyek, itt-ott egy-egy elrejtett h�zacska, idegenszer� tet�vel, majd h�feh�r vitorl�s haj�k l�tszanak; a viz z�ld �s tiszta, mint a krist�ly.

Nagasaki hirtelen t�nik fel el�tt�nk �s �nk�ntelen�l a csal�d�s �rz�se vesz er�t az emberen: f�st�lg� gy�rk�m�nyeket, m�helyeket l�tunk �s eur�pai h�zakat. S minden az eur�pai haj�k �ltal l�togatott jap�n v�ros ilyen. Aki a r�gi Jap�nt l�tni akarja, annak az orsz�g belsej�be kell behatolni, ahol m�g tal�lhat eredeti, hamis�tatlan n�p�letet.

Nagasakinak egy k�l�nlegess�ge van �s ez az, hogy az �rkez� haj�k itt szenet vesznek fel, a szenet pedig le�nyok rakj�k be a haj�ba. A nagy haj� mell� oda�ll�tanak n�gy-�t sz�nnel megrakott usz�lyhaj�t, azt�n a g�z�s oldal�n �llv�nyt �p�tenek �s az usz�lyhaj�kb�l � egy l�traforma szerkezetre �llva � kis jap�n le�nyok adogatj�k k�zr�l k�zre a sz�nnel telt kosarakat. A kosarak csak ugy rep�lnek, perczenk�nt hatvan m�term�zsa szenet raknak �gy be, ugy hogy n�gy-�t �ra alatt a legnagyobb g�zhaj�k is el tudj�k magukat l�tni a sz�ks�ges sz�nnel.

Az els� benyom�s, melyet az ember Jap�nban nyer, a lehet� legkedvez�bb, a term�szet, hegyek, v�lgyek, viz, �g, mind olyan, mintha m�v�szkezek rakt�k volna egym�s mell�. A n�k pedig, noha a mi �zl�s�nkt�l el�t�k, apr� babaszer�ek, m�gis tetszenek; tarka ruh�jukban, tipeg� j�r�sukkal, �r�k�s j� kedv�kkel, csacsog�sukkal kellemesen hatnak.

A tisztas�g, amit ott tapasztalunk, rendk�v�li. A jap�n t�len-ny�ron folyton f�rdik. A nagy v�rosokban nyilv�nos f�rd�k vannak, �gy p�ld�ul Toki�ban k�r�lbel�l nyolczsz�z f�rd� tal�lhat�. A vizet rendesen 40-45� C-ra meleg�tik, ami m�r oly magas h�m�rs�klet, hogy eur�pai nem birn� ki. A legnagyobb h�s�gben is ily meleg vizben f�rdenek, mert azt �ll�tj�k, hogy ha az ember magasabb h�m�rs�klet� vizben f�rdik, mint a k�ls� h�m�rs�klet, akkor a f�rd�b�l kil�pve, az elp�rolg� viz a testet h�ti, amiben igazuk van.

Az els� benyom�s teh�t kellemes; az ember az els� h�ten nem tud betelni a sok sz�p l�tnival�val, a gy�ny�r� term�szeti sz�ps�gekkel, a m�sodik-harmadik h�ten azonban m�r mindent megun, mivelhogy olyan sz�p. Ez az �rz�s majd minden eur�pai embert meglep.

A jap�n v�rosok rendesen nagyon kiterjedtek, a h�zak f�ldszintesek; vannak ugyan emeletes h�zak is, de ritk�bban. A h�zak alacsonyak, f�b�l �p�lnek, mivel a f�ldreng�s gyakori, s�t � amint a toki�i egyetem f�ldreng�st megfigyel� �llom�s�n l�ttam � a gyenge rezg�sek �lland�ak. A tet�k fantasztikus form�kban kik�pzettek, s neh�z cserepekkel vannak f�dve, de vannak vid�kek, ahol rizs-szalm�val fedett h�zakat �p�tenek.

A szob�kat elv�laszt� falak sz�ttolhat�, papirossal beragasztott far�m�kb�l �llanak s ha ezeket eltolj�k, k�t-h�rom szob�b�l lehet egyet csin�lni. Az utcz�ra �s udvarra n�z� r�szen papirossal beragasztott far�csok alkotj�k az ablakokat. Az �vegt�bl�k ismeretlenek. A szob�kban alig van valami b�torzat, a padozat deszka, mely rizsszalma gy�k�nnyel van f�dve. A fekv�hely n�h�ny paplanb�l �ll, melyeket nappal �sszecsavarnak �s f�lre tesznek. Kis, arasz magass�g� asztalk�k, f�b�l vagy bronzb�l k�sz�lt k�zmeleg�t� sz�ntart�k, n�h�ny l�mpa, teak�szlet, egy kis polcz, a falon pedig egy festett papirk�p: ez az eg�sz berendez�s. Rendesen a f�ld�n guggolva, vagy t�rdelve esznek, mulatnak.

Az utcz�k eg�sz nap telve vannak a boltok el�tt �csorg�, b�m�szkod�, terefer�l� asszonyn�ppel �s gyermekekkel. A gyermekeket �t �ves korukig a h�tukra k�t�zve hordozz�k a n�k; gyakran l�tni �k�lnyi nagys�g� pesztonk�t is nagy gyerekkel a h�t�n. Ak�rh�nyszor sajn�ltam a felk�t�z�tt apr�s�gokat, akik elf�radva, fej�ket l�gatva aludtak, m�g pesztonk�juk t�rsn�ivel mulatozott. E szok�s dacz�ra a gyerekek igen cs�ndesek s mondhatom, hogy s�r� jap�n gyereket nem l�ttam. Csak akkor l�rm�znak, ha a heveder, amellyel a h�tra vannak er�s�tve, nyomja �ket.

A nagyobb gyermekek is igen cs�ndesek �s kor�ntsem olyan rakoncz�tlanok, mint eur�pai kort�rsaik, aminek tal�n az az oka, hogy a jap�n gyereknek alig van valami j�t�kszere, s ami van, az is f�leg csak papirosb�l k�sz�l. A gyermekek �ltal�ban gyeng�k. Az apr�s�gokat az any�k ki�lt�ztetik mindenf�le czifra, sz�nes ruh�ba; a kis �s serd�l� le�nyok k�z�tt ruh�zatban nincsen k�l�nbs�g, r�vid vagy hossz� ruh�t ott nem ismernek �s legf�ljebb a gondosan k�sz�tett hajd�szb�l lehet k�vetkeztetni, hogy ez vagy amaz m�r nagy le�ny. Min�l id�sebb lesz a n�, ann�l kevesebbet t�r�dik ruh�zat�val, s�t az �reg n�k k�nyelmi szempontb�l m�g a hajukat is lev�gj�k.

A jap�nok �lt�zete, k�l�n�sen a n�k�, fest�i, a nyugati divat azonban er�sen h�d�t k�z�tt�k. A nagy v�rosokban a f�rfiak m�r eur�pai ruh�ban j�rnak, de kalap n�lk�l s szalma- vagy fapapucsban. A nemzeti divatot eddig a n�k tartott�k meg legink�bb.

A jap�n utcz�kon bolt bolt mellett sorakozik, melyek az utcza fel� �lland�an nyitva �llnak, s csak �jjelre z�rj�k el berakott fat�bl�kkal. Az utcz�kon keresztbe, a h�zak tetej�n k�telek vannak fesz�tve, melyekr�l tark�bbn�l-tark�bb z�szl�k, hirdet�sek l�gnak. Este sz�nes lampionok ezrei gy�lnak ki. Reggelt�l k�s� estig az utcz�k telve vannak v�s�rl� �s k�v�ncsi n�ppel.

Az orsz�g k�l�nb�z� vid�kein m�s �s m�s k�l�nlegess�geket l�tni. Nagaszakiban porczel�nb�l �s tekn�sb�ka h�j�b�l k�sz�lt igen sz�p �s olcs� d�szt�rgyak kaphat�k, Kiot�ban bronz, porczel�n, selyemh�mz�s, bambuszfarag�s �s �gynevezett cloisonn�e, vagyis zom�ncz t�rgyak a jellemz�ek. Toki�ban bronz, elef�ntcsont farag�sok, Nikk�ban sz�p lakkt�rgyak. M�g a legig�nytelenebb �s legolcs�bb t�rgyak is oly �zl�ssel vannak k�sz�tve, hogy az ember �nk�ntelen�l v�s�rol. Pedig a cs�b�t� alkalom sok p�nzbe ker�l; sehol annyi p�nzt m�ipari dolgokra ki nem adnak az idegenek, mint Jap�nban, ami nem is csoda, mert a v�ltozatoss�g oly nagy, hogy mindig l�t vagy tal�l az utaz� ujabb �s ujabb t�rgyakat, amelyeket akarva, nem akarva megvesz.

Nincs a f�ld�n n�p, mely a f�t, vir�got jobban kedveln�, mint a jap�n, �reg, fiatal, gazdag, szeg�ny, mind szereti a vir�got. Ak�rmerre j�runk, ahol csak egy teny�rnyi f�ld van, minden�tt l�tni vir�got, s mindenki a legnagyobb �rdekl�d�ssel gondozza az �v�it. Vannak ugyan, akik azt �ll�tj�k, hogy a jap�n vir�goknak, noha szinpomp�juk nagyszer�, nincsen illatuk, ez azonban nem �ll. Bizonyos id�szakokban az eg�sz n�ps�g t�megesen elv�ndorol olyan helyekre, ahol k�l�n�sen kiv�l� f�k vir�goznak, vagy vir�gok ny�lnak, ami val�s�gos n�p�nnep sz�mba megy. Janu�r v�g�t�l m�rcziusig vir�gzik a szilvafa, azut�n a cseresznye, m�jusban az azale�k, j�niusban avistari�k, iris, j�lius v�g�n a l�tuszok, novemberben a krizantenumok. A k�s� �sznek egyik igen sz�p l�tv�nya a juharfa, melynek levelei ilyenkor v�rpirosak. A vadvir�gok nem �rdeklik a jap�n n�pet. A csokorba k�t�st ott nem gyakorolj�k a sz�nek szerint, �s ebben a tekintetben az eur�paiakat len�zik; n�luk a vir�gok csoportos�t�s�nak bizonyos jelk�pi jelent�s�ge van, szab�lyok szerint t�rt�nik s eg�sz tudom�nyt csin�ltak bel�le.

B�mulatos �gyess�get fejtenek ki a jap�nok a f�k elnyomor�t�s�ban �s t�rpe f�k nevel�s�ben. Mindenfel� l�thatunk arasznyi nagys�g� apr�, elnyomor�tott f�kat. A vir�gkedvel�s eredm�nyezte, hogy minden jap�n h�znak megvan a maga miniat�r kertje, sokszor alig n�h�ny n�gyzetm�ter nagys�g�, de van benne t� aranyhalakkal, kis hidak, v�zes�s, szikl�k, apr� f�k �s vir�gok.

A n�p igen szorgalmas, de nem er�lteti t�l mag�t, keveset eszik s rendes t�pl�l�ka a tea, rizs �s hal. A jap�n konyha kor�ntsem oly v�ltozatos �s v�laszt�kos, mint a khinai, inni alig isznak valamit, s egyed�li szeszes italuk a saki, vagyis rizsp�linka; nagy eb�dekn�l ezzel kezdik.

A kik�t�v�rosokban,  s�t az orsz�g belsej�ben is, az eur�pai turist�k kedvencz tart�zkod�si helyein, mint pl. Kiot�ban, Toki�ban, Nikk�ban, Mianoshitaban �s �gy tov�bb, els� rang�, eur�pai m�dra vezetett �s berendezett sz�llod�kat tal�lunk, melyek tulajdonosai rendszerint jap�nok, az ell�t�s azonban nyugati, az �rak pedig amerikaiasak, vagyis dr�g�k. Ennek k�l�nben az amerikaiak az okai, mert nekik soha semmi sem el�g dr�ga. A sz�llod�k nagy r�sz�ben jap�n le�nyok szolg�lnak ki, angol tudom�nyuk azonban az �tlapon, valamint az igen �s nem sz�kon t�l nem igen terjed. A tulajdonosok mind el�g j�l besz�lnek angolul.

A term�szet csod�s sz�ps�gein k�v�l a n�p�let �s a r�gi templomok azok, melyek az utaz� figyelm�t legjobban megragadj�k. Az �vsz�zados �p�tm�nyek m�g ma is teljesen j� karban vannak �s bizarr v�ltozatoss�gukkal, valamint elhelyez�s�kkel nagyszer�en hatnak. A templomok legnagyobb r�sz�t bel�pti dij mellett meg lehet tekinteni, a befoly� �sszegeket a fenntart�sra ford�tj�k.

A templomokba �ppen ugy, mint a jap�n h�zakba csak l�bbeli n�lk�l szabad bel�pni, mi�rt is az eur�pai j�l teszi, ha k�nnyen leh�zhat� czip�t, vagy pedig a czip�re h�zhat� sz�vetharisny�t visz mag�val, mert k�l�nben ak�r h�v�s, ak�r meleg id�ben alapos n�th�t szerezhet e szok�s k�vetkezt�ben.

B�tran el lehet mondani, hogy a jap�nok sokkal jobban �rtenek az idegenforgalom n�vel�s�hez, mint mi. Mindenfel� kap az ember �tbaigaz�t�st, s�t van egy t�rsulat is, mely megb�zhat�, k�pzett vezet�ket ad. A t�rsas�gnak minden nagyobb v�rosban van fi�kja, s a vezet�k ugy vannak �sszev�logatva, hogy ott a t�rt�n�sz, nyelv�sz, m�rn�k, jog�sz, term�szettud�s, vagy az egyszer� turista egyar�nt kaphat megfelel� vezet�t, aki minden tekintetben kimer�t� felvil�gos�t�ssal szolg�l. Ilyen t�k�letes berendez�st, azt hiszem, sehol sem tal�lunk. S�t ak�rh�nyszor tapasztaltam, hogy a sz�llod�khoz tartoz� egyszer� �gynevezett riks�-kulik, vagyis napsz�mosok, akik az utast kis k�tkerek� kocsin a kiv�nt helyre sz�ll�tj�k, eg�szen �rtelmesen meg tudj�k a l�tnival�kat mutatni �s magyar�zni.

A vid�ki jap�n sz�llod�kban k�nyelem nincsen, ott a f�ld�n h�l az ember �s ha hideg van, f�zik, melegben meg izzad; az utaz�s azonban mindenfel� k�nyelmes �s biztos. A vid�ken kis k�tkerek� kocsikban utaznak, melyek el� ember van fogva. Hegyes vid�ken az �gynevezett kago j�rja, egy r�dra f�ggesztett hordsz�k. Az orsz�got vas�ti vonalak szelik �t. A vonatok el�g j�k �s az idegenek k�nyelm�re k�l�n�s figyelmet ford�tanak. A kocsik jap�n termetre k�sz�ltek, az ajt�k alacsonyak �s j�l megtermett eur�painak ugyancsak vigy�znia kell a fej�re.

(Folytat�sa k�vetkezik.)

ORSZ�GOK

K�pek Chin�b�l. IV. 1879. 5. 99.

Az alvil�gi b�ntet�sek pagod�ja. A k�nz�szersz�mok. A j�v� �let utja. (Folytat�s)

A chinai n�p �l�nk fant�zi�ja csodadolgokat m�vel. Az utasok nem gy�zik a j� chinaiak lelem�nyess�g�t b�mulni �s magasztalni. �p�tm�nyeik is magukon viselik e fantasztikus jelleget, azt a bizarrs�got, ami m�r a beteges k�pzelemnek sz�lem�nye. Mindenben eredetiek �s k�l�ncz�k. De a chinai n�p idealizmusa dacz�ra sem mondhat� nagyon �jtatosnak; a vall�s dolg�ban mindink�bb helyt ad a k�z�nynek, ami megint nyilt, sz�m�t� �s nagyon is re�lis gondolkoz�s�nak tulajdonithat�. Idealizmusa csak od�ig terjed, mig nem �tk�zik anyagi �rdekeibe. Ezen a ponton azt�n megsz�nik �s helyt �d a realizmusnak. Ez ellen sokat kell k�zdeni a papoknak, kik csak ugy tudnak a n�pen uralkodni, ha azok nagyon is al�rendelik magukat az � tan�t�suknak. K�zdenek �s nemcsak a r�besz�l�s �des nyelv�vel, hanem a rettent�s s�t�t �s irt�zatos eszk�zeivel is. Ez ut�bbiaknak hiv� k�z�ns�ge ki is ker�l a n�p als�bb oszt�ly�b�l, mig a tanult chinai megmosolyogja a szeg�ny bonczok (budha papok) ijeszt� r�mk�peit, melyekkel �t a j�v� �dv�ss�g �tj�ra akarja terelni.

Dante �Divina comedi�"-j�ban �l�nk sz�nekkel ecseteli a poklot �s annak borzaszt� k�njait. �mde azoknak fest�s�ben a chinaiak k�pzelme sem maradt sokkal h�tr�bb. Van Tien-Csinben egy pagoda, melyet a pokoli b�ntet�sek pagod�j�nak neveznek. Nagyon r�pi �p�let. Bizarr diszitm�nyekkel van �k�tve, melyek mind a pokol k�njait �br�zolj�k. A pokolbeli k�nz�sok megjelen�t�s�re f�b�l k�sz�lt �s aranyozott ember nagys�gu alakok szolg�lnak. Ilyen alakban vannak a legk�l�nb�z�bb b�ntettekre kim�rt b�ntet�sek felt�ntetve.

Az egyik szoborm�v�n egy ide�lis t�jk�p l�that�, melynek h�tter�ben egy magas hegy emelkedik sz�tf�r�szelt �s vassal szegett cs�csokkal. E cs�csokr�l kis emberi alakok hullanak al� a t�tong� m�lys�gbe, ahol a hegyes vas szuronyok �s v�g� eszk�z�k darabokra vagdalj�k �ket. A szoborm� alatt ez �ll: �igy b�nh�dnek a fennh�j�z�k �s d�lyf�sek".

xx2026   1879. 7. 100. 90 fokkal elforgatva. bal k�p �A J�V� �LET �TJA." SZOBORCSOPORT A TIEN CSINI CHINAI PAGOD�BAN.

Egy m�sik szoborm�v�n egy hal�lra it�lt b�n�s k�t deszka k�z� van szor�tva, feje, l�bai, kezei lek�tve �s k�t bak� �les f�r�sszel v�gja kett� test�t. Ez az atyagyilkosok b�nh�d�se. M�sutt egy sz�nd�kos gyujtogat�ra m�rik ki az iszonyatos b�ntet�st; k�t malomk� k�z� fektetik �s ugy z�zz�k sz�t, mialatt az odasereglett ebek a v�r�t nyalogatj�k.

Az �ton�ll� rabl�kat egy saj�ts�gos szerkezet� g�pen, mely sz�ntelen�l forog az �ldozattal egy meger�s�tett nagy k�s k�r�l, met�lik darabokra. Mind ezen alakok val�di m�v�szettel vannak kifaragva, az �jtatos �s k�nnyen hiv� n�p elrettent�s�re. A chinaiak �ltal feltal�lt kinz�sok hajmereszt� borzalmakhoz,  a szobr�szok alig tettek hozz� valamit saj�t eszm�j�kb�l. Ezek a csoportozatok eg�szen a bonczok utas�t�sai szerint k�sz�ltek. A k�nz�sokat �br�zol� csoportok k�r�l l�that�k a bosszu�ll� istenek, a pokol sz�rnyei, amint az �t�letek v�grehajt�s�n�l ijeszt� torzk�pekkel eln�k�lnek.

Ebben a pagod�ban van a j�v� �let �tj�t �br�zol� csoport is. A h�vek eg�sz serege tolul f�lfel� egy szikl�kkal szegett g�r�ngy�s �ton, a mennyorsz�g kapuja fel� ir�nyozv�n l�pteiket. A boldogs�g kapuja nyitva �ll el�tt�k; egy �sz szak�ll� aggasty�n, a kapu �re v�rja �s fogadja �ket a kapuban. El�rnek a legals� l�pcs�h�z, ahol sorsuknak koczk�ja eld�l. Az aggasty�n egy keze int�s�vel hat�roz felett�k; akiknek jobbj�val int, azok bemennek a mennyorsz�gba, az �den �r�meibe; akikre balkez�t emeli fel, azokra v�r a pokol rettenetes �rv�nye.

Csak egy l�p�s el�re, mert h�tra fel� m�r nem vezet �t, �s a sz�d�t� m�lys�gbe zuhannak al�. Itt t�zet sz�r� s�rk�nyok �s a k�pzelem sz�lte egy�b r�mek fogadj�k �ket. A megsemmis�l�s gyilkos �rv�ny�be hulanak. A bizarrn�l bizarrabb csoportozatok szeml�l�s�ben elmer�lt l�togat�t csak az ajt�n�ll� papnak alamizsn�t k�reget� hangja riasztja fel �lm�lkod�s�b�l, �s gy�zi meg arr�l, hogy ez m�g nem a val�s�gos pokol. A j�mbor chinai sem olyan k�nnyenhiv�, hogy mind ezt k�szp�nz gyan�nt vegye. De nem is adakoz� term�szet�, s a pagod�b�l kil�p�k k�z�l alig ad alamizsn�t a tizedik, huszadik, pedig a buzg� ajt�n�ll� minden kil�p�n�l nagyot �t a dobver�vel a felf�ggesztett tamtamra (r�zdob), ami az alamizsna ad�sra eml�keztet.

Farag� �d�n: ELS� NAPJAIM A MENNYEI BIRODALOMBAN, V�M�GYEK, 1882. 47. 746.

Mint minden t�vol fekv� orsz�g n�peir�l, ugy a khinaiakr�l is igen hom�lyos fogalmaim voltak. M�g ifjabb koromban v�gytam az el�ttem igen �rdekesnek tetsz� kontyos embereket saj�t f�ldj�k�n f�lkeresni. Nagyon �ldottam teh�t a sorsot, mid�n nekem azt juttatta oszt�lyr�sz�l, hogy �letemnek egy jelent�keny r�sz�t a mennyei birodalomban t�ltsem.

Els� �llom�som Shanghai. E kik�t� jelent�s�ge m�r akkor is nagy volt; halad�sa azonban, kiv�lt az ut�bbi id�kben, �ri�si m�rt�ket �lt�tt. Ott az eur�paiak a nekik kijel�lt helyre mintaszer�en berendezett �s nagyv�rosias kin�z�s� telepet �p�tettek, mig maguk a  khinaiak, mintegy elz�rk�zva, magas k�fallal k�r�lvett k�l�n v�rosban �lnek.

Meg�rkez�semkor mindj�rt felt�nt a khinaiak nagy k�z�ny�ss�ge, amellyel minden eur�pai hasznos tal�lm�ny ir�nt viseltetnek. Ott �ll nekik mintak�p�l az angol gyarmat sz�p palotasora, szab�lyosan berendezett tiszta utcz�ival; ott l�thatj�k a g�zvil�git�st; tapasztalhatj�k a f�kkal be�ltetett t�rs�geknek hasznos �s kellemes volt�t; �lvezhetik a d�li n�v�nyekkel gazdagon �s m�v�szien ki�ll�tott nyilv�nos kerteket; hallhatnak eur�pai zen�t. Mindez azonban nem l�tszik a khinaira oly hat�st gyakorolni, hogy azt k�vet�sre m�lt�nak tal�ln�. H�za ig�nytelen kin�z�s�, azt nem t�rekszik k�nyelmess� tenni; utcz�i sz�kek, nedvesek, j�r�sra alkalmatlanok; vil�g�t�sra papirosb�l� faggy�gyerty�t haszn�l; f�kat nem �ltet, a m�r meglev�ket pedig kiv�gja.

Te�z� kertjeit eg�szs�gtelen, poshadt, z�ld szin� v�z veszi k�r�l; zen�je igaz�n f�llhasogat�, de az�rt megel�gedetten �s nyugodtan �l, f�lt�ve, hogy napi sz�ks�gleteit beszerezheti. K�ls� megjelen�se aj�nlkoz�nak t�nik fel: eleg�nsan v�gott �s j�l megv�lasztott szin� b� selyempal�st f�di test�t, mig az �lt�ny egyhang�s�g�t a derekat szor�t� �v ellens�lyozza; l�bain kifog�stalan tisztas�g� v�szonb�l k�sz�lt harisny�t hord, melyen vastag papirostalpu selyemczip�ket visel. Bajusz�t, szak�ll�t �s fej�nek nagy r�sz�t borotv�lja � arcza igen tiszt�nak n�z ki; majd feje b�bj�r�l a le�ml� koromfekete vastag hajfonat csak n�veli a j� �sszhaugzatot. K�rmeit szereti megn�veszteni, de azokat tiszt�n tartani nem tudja. Als� ruh�ja is, ha v�letlen�l kil�tszik, kifog�sra ad alkalmat.

�rdekesnek t�nt f�l az angol telep k�zep�re �p�tett, de khinai stil� v�mh�z, hol a nap nagyobb r�sz�t hivataloskod�sban kellett t�ltenem. Ott lehet l�tni t�bb eur�pait a legjobb k�sz�tm�ny� �r�eszk�z�kkel ell�tott asztalokn�l; majd k�zvetlen mellett�k a sok munk�lkod� khinait, amint tusba m�rtott ir�n�djaikat f�gg�leges ir�nyban tartva, b�mulatos gyorsas�ggal ping�lj�k az �gas-bogas sz�p khinai bet�ket (�r�sjeleket).

Egyn�melyik valami sz�mm�velettel foglalkozva, kab�ija ujj�t felgy�rten, a sz�mol� t�bla goly�it tologatja el�re-h�tra, ujjaival. Nagyon saj�ts�gosnak tal�ltam, mikor egy vid�kr�l j�v� khinai valami �gyben egy shanghaii sz�let�s� khinaival akart �rtekezni. Mivel az idegen csakis vid�k�nek nyelv�t ismerte, a helyi �s mandarin-nyelvb�l pedig mitsem �rtett, h�t elkezdett a shanghai  akcentussal besz�lni � angolul, �s igen j�l meg�rtett�k egym�st. Ismer�seim azut�n megmagyar�zt�k, hogy Khin�ban minden tartom�nynak,  s�t sokszor egyes ker�letnek is k�l�n t�jnyelve van, melyet mind k�l�n lehet tanulni, �pp ugy, mint b�rmely ismeretlen eur�pai nyelvet.

Csak a Csili tartom�nyban div� nyelvnek _: van n�mi �ltal�noss�ga, amennyiben az udvar �s mandarin vil�g �ltal is, mint k�zleked� nyelv van elfogadva. E mandariu nyelvet m�r a tengerparton �l� keresked�k ritk�n saj�t�tj�k el. Hogy pedig egym�s k�z�tt �s a k�lf�ldiekkel  is meg�rtethess�k magukat, teremtettek egy saj�ts�gosan hangz� �zleti nyelvet az angolb�l, mit �pidgeon euglish�-nek kereszteltek el, de amit egy ujonnan �rkezett angol els� hallatra bizonyosan khinai nyelvnek gondolja.

Illusztrczi�ul, ha p�ld�ul az ember gyorsan eb�delni akar, azt mondja a szolg�j�nak: my wonchee chow-chow chop-chop; ami pedig helyes angolul k�r�lbel�l igy hangzan�k : I want you to get dinner quickly.

Mindj�rt meg�rkeztem ut�n k�rdez�sk�dtem Khina h�rlapirodalm�r�l, �s meg�tk�zve hallottam, hogy khinai nyelven szerkesztett �s khinai ember �ltal kiadott hirlap nincs. A Pekingben megjelen� �Csing Pao� nem mondhat� �js�gnak; mert az csup�n az udvar rendeleteit �s a provinczi�lis korm�nyok feliratait k�zli. A Shanghaiban megjelen� �Sb�u Pao� napilap csak az ut�bbi �vekben keletkezett, de szerkeszt�je angol ember.

Hogy k�v�ncsis�gomnak r�szben eleget tegyenek, megmutatt�k egy p�ld�ny�t a �Csing Pao�-nak. Kezdetlegesen nyomtatott �s rosszul �sszef�rczelt k�nyvecsk�nek l�tszott; t�bl�ja  s�rga pap�rb�l �ll, mig bels� lapjai hossz�ban  h�zott v�r�s vonalakkal vannak beosztva, s a sz�jegyek (bet�k) a vonalak k�z� nyomtatva.

�pp abban a sz�mban jelent meg Birma* kir�ly�nak egy felirata, melyet �rdekess�g�n�l fogva f�ljegyeztem, s amely t�k�letesen illusztr�lja a �Csing Pao� jelleg�t. A kir�lyi lev�l igy hangzott:

*jelenleg: Mianmar

�M�ng Tun Birma kir�lya, stb. m�ly h�dolattal helyez egy k�rv�nyt a mennyei dinasztia nagy cs�sz�rj�nak tr�nja el�: Vazallod m�ly �h�tattal telten hajol meg Szents�ged el�tt, kinek atyai figyelm�t a folyamok �s hegyek sem ker�lik ki, s akinek m�vel�d�st terjeszt� t�rv�nyei el�tt a t�voli �cze�nok birodalmai is meghajolnak. Valamint a napraforg� vir�g folyton a nap fel� ford�tja t�ny�rj�t, �pp ugy fordul az emberis�g cs�sz�ri szem�lyed fel�. Vazallod eg�szen �t van hatva azon m�ly kegy �ltal, mely feljogos�tja Birm�t, hogy az a nagy khinai birodalom egyik h�dol� tartom�ny�t k�pezze; �s mid�n Birmaorsz�g tributuni�t tr�nod zs�molya el� helyezn�m, Szung hegy szellem�vel egy�tt f�lki�ltva dics��tem fels�gedet.� (Khinai klasszikusok szerint a Szung hegy szelleme mindig azt ki�ltja : �boldogs�g! hossz� �let�).

Mikor Pekingbe f�lhivatv�n, utamat a f�v�ros fel� vettem, rendk�v�l meglepett az azt k�r�l �vez� falak impoz�ns k�lseje. Azonnal elk�pzelheti az ember, hogy most a barb�r vil�g nagy metropolisa �ll el�tte, s szinte gyan�tani v�li a benne rejt�zk�d� keleties pomp�j� f�nyes palotasorokat. K�pzel�d�semb�l azonban mindj�rt bel�ptemkor ki�br�ndultam. S�r� porfelleg �dv�z�lt, mid�n a kaput�l eg�sz a cs�sz�ri palot�ig vezet� sz�les boulev�rdon megjelentem. A jobbra �s balra fekv� h�zak vagy ink�bb boltok aranyos homlokzata csak ugy hom�lyosan t�nt f�l a minden�tt f�lsz�llong� por k�z�tt. Az utcz�n legink�bb k�k poszt�val bevont k�t kerek� fogatok voltak hivatva a k�zleked�s fenntart�s�ra.

Az ilyen kocsikat t�bbnyire izmos �szv�rek vontatj�k az igen egyenetlen talaj� d�cz�g�s utcz�kon. Vannak teherhord� szekerek is, melyekn�l az ig�sbarom minden neme k�pviselve van. L�ttam olyan fogatot is, hol el�l �llott egy szam�r, ut�ua j�tt egy teve �s egy teh�n, majd k�zvetlen a kocsi el�tt egy apr� mongol pony tipegett, mellette egy trab�lis �szv�rrel. Mindez �llatok a szek�rhez er�s�tett hossz� k�telekn�l fogva h�zt�k a terhet, s ha valamelyik meglustult, a kocsisnak biztat� szava vagy t�bbet mond� �tlegeivel lett �szt�k�lve. A v�ltozatoss�g ok��rt tal�lkozhatni teve-karav�nokkal is, amint m�lt�s�gteljes tart�ssal, v�get alig �r� sorokban ell�pegetnek az utcz�kon.

Az eff�le s�rg�s-forg�s nagyon �letteljes jelleget adna Pekingnek, ha az utczai k�vezet �ktelen�l elhanyagolt �llapota, a sok rombad�lt �s �jra fel nem �pitett lak�sok szomorit� kin�z�se arr�l nem l�tszan�k tan�skodni, hogy Peking egy, f�ny�nek tet�pontj�t m�r t�l�lt, a v�geny�szet puszt�t� hatalm�nak �tadott v�ros.

*

Felt�n� lehet, hogy Khin�ban a tenqer�szeti r�m beszed�se a vil�g m�veltebb �llamainak k�pvisel�ib�l �ll� kozmopolita, �s nem tiszt�n khinai szolg�latra b�zatott. Oka ennek a khinai mandarinok ismert korrupci�j�ban rejlik Mid�n 1859-ben az egyes�lt angol-franczia hadcsapatok Pekinget bevett�k, s Khina a kereskedelmi szerz�d�s megk�t�s�re k�nyszer�ttetett, a hadakoz� hatalmak k�pvisel�i ugy egyeztek meg, hogy a Khin�ra r�tt hadi sarczot a k�lf�lddel folytatott kereskedelem utj�n bej�tt v�mb�l fogj�k megt�riteni.

Hogy pedig a v�mnak igazs�gos kezel�se ellen�riztess�k, az illet� korm�nyok beleegyez�s�vel t�bb angol, franczia �s amerikai konzul neveztetett ki khinai v�migazgat�v�. Becs�letes elj�r�suk folyt�n oly sok p�nz gy�lt a pekingi udvar rendelkez�s�re, hogy ott a korm�ny k�zegein�l is f�lt�n�st �s csod�lkoz�st keltett. A hadi sarcz nem rem�lt gyorsas�ggal l�n tiszt�zva, �s Khina ahelyett, hogy t�ladott volna a most m�r sz�ks�gtelenn� v�lt idegeneken, egy, sz�les ismerete �s magas m�velts�g�r�l �tal�nosan ismert angol embert, Sir Robert Ihurtgot bizta rneg a v�mszolg�lat szervez�sevei. Thlurt b�lcs bel�t�sa, p�ratlan emberismerete �s meglep�en esz�lyes int�zked�se folyt�n oly er�kb�l �ll� szolg�latot teremtett, amelyre b�rmely m�velt �llam b�szke lehetne. Ez admin�sztr�czi� �gyn�kei, kezdve az igazgat�t�l, le a legutols� v�m�rig, oly b�kez�en vannak fizetve, hogy ma m�r a f�ld minden orsz�g�nak legkit�n�bb tehets�gei k�z�l vannak aj�nlkoz�k arra, hogy a szolg�lat rendes tagjai k�z� sorakozhassanak.

Az elfogadott aj�nlkoz�k el�sz�r is �tal�nos vizsg�nak vannak al�vetve Londonbn az ott sz�kel� �gyn�kn�l, majd Khin�ba kimenve, ott valamely kik�t�ben mint als�bb-rang� asszisztensek m�k�dnek. Tehets�g�kh�z �s a khinai nyelvben tett el�halad�sukhoz m�rten fokonk�nt magasabbra emelkedhetnek. E szolg�lat magasabb rang� tagjai �rintkez�sben �llnak a pekingi Tsung-li-y�m�n-ne�, mely hivatal a mi k�l�gyminiszt�riumunknak felel meg. A Tsung-li-y�men Khina legmagasabb m�lt�s�gaib�l van �ssze�ll�tva, �l�n egy f�berczeggel, ki a jelen uralkod� cs�sz�rnak nagyb�tyja, n�vre Kttng-csing-v�ng.

Az ily m�don alakult v�mszolg�latnak hivat�sk�re nincs csup�n a v�mbeszed�sre �s kereskedelem el�mozd�t�s�ra van szor�tva. Hivatalnokainak, mint Khina �rdekeit h�en szolg�l� �s az udvar ir�nt loy�lis egy�nis�geknek, szavai b�rmily k�nyes politikai k�rd�sben is nyomat�kosak. Ami kis halad�s �szrevehet� Khin�ban, az mind ezen admin�sztr�czi� utj�n sziv�rgott be. A tengerpart ment�n a haj�z�sra veszedelmes akad�lyok elh�r�t�sa, vil�g�t� tornyok epit�se, id�jelz� �llom�sok l�trehoz�sa, a most m�r tekint�lyes khinai flottilla megteremt�se, a hadsereg �jj�szervez�se, az alakul�ban lev� post�k �letbehozatala, stb., mind e kozmopolita szolg�latnak a m�ve.

S. L. Jap�n zar�ndokok. 1868. 15. 176.

Mi�ta Jap�n a vil�gkereskedelem sz�m�ra megny�lt, nincs  m�velt nemzet a f�ld kereks�g�n, melynek lapirodalma e titokzatos birodalom int�zm�nyeivel, saj�ts�gos szok�saival s n�p�nek a nyugatiak�t�l eg�szen el�t� m�velts�g�vel s t�rsadalmi fogalmaival ne foglalkozn�k. Az igaz, hogy mi magyarok nem igen sz�mithatjuk magunkat a keresked� nemzetek k�z�, mindaz�ltal a polg�rosults�gnak ama nagyszer� v�vm�nya, hogy egy eddig eg�szen elz�rtan, elszigetelten �llott gazdag, �n�ll� m�velts�g� orsz�got a nyugati cziviliz�czi�val val� �rintkez�snek megh�d�tott, lehetetlen, hogy n�mi tekintetben minket is ne �rdekeljen. M�r t�bb izben k�z�lt�nk olvas�inknak egyet-m�st e k�l�n�s orsz�gr�l s annak lak�ir�l; ez alkalommal pedig k�t jap�n zar�ndokot mutatunk be.

Az egyik zar�ndok �ltes-koru f�rfi, a m�sik fiatal n�, mindketten a jap�nok saj�ts�gos �lt�zet�ben. Sz�zank�nt, ezrenk�nt zar�ndokolnak a vall�sosabb, de rendesen a t�rsadalom szeg�nyebb, als�bb oszt�lyaihoz tartoz� jap�nok minden �vben Fusiyama hegy�hez, mely el�tt�k a legnagyobb szents�g h�r�ben �ll. A zar�ndokok is olyan emberek, mint a t�bbi, de tal�n nem lesz eg�szen �rdektelen, ha az eml�tett szent hegyet r�szletesebben megismertetj�k. Csod�san magasztos l�tv�nyt ny�jt, a yedd�i kik�t�b�l Fusiyama, a jap�nok szent hegye. F�k�pp ha a lenyugv� nap b�csusug�rait�l r�zsasz�nre festve, feh�r felh�r�teg k�zep�b�l emelkedik ki, mig az alantabb fekv� v�lgyek m�r s�t�tes hom�lyba vannak burkolva. A Fusiyama val�ban �olyan hegy, melyhez hasonl� nincs", mik�nt a jap�n szent lelkes�lts�g�ben mondani szokta, s k�ts�gkiv�l a vil�g egyik legszebb t�zok�d� hegye.

T�vols�ga a partt�l �tven m�rf�ld �s fens�ges mag�nyban emelkedik a magasba. Cs�csa 14 177 angol l�bra fekszik a tenger sz�ne felett. Humbert ezt �rja r�la: �A benyom�s, melyet ezen �r�k h�val fedett pyramis a n�z�re tesz, le�rhatatlan. E pomp�s hegy�ri�s az eg�sz t�jnak magasztosan �nnep�lyes szint k�lcs�n�z." Az angol k�vet, Alcock, egy kir�ndul�st rendezett a szent hegyre, melyet azt�n Jap�nr�l szerkesztett k�nyv�ben r�szletesen leirt.

xx 2027  1868. 15. 176. fels� k�p. Jap�n zar�ndokok

Az utaz�kat minden�tt tisztelettel s udvariasan fogadt�k; a h�b�rurak (daimi�k) ter�let�k hat�rain tisztelg� �r�ket �ll�tottak fel az idegenek �dv�zlet�re �s fogad�s�ra; a n�pt�meg bar�ts�gosan s tiszteletteljesen viselte mag�t. Ahol utasaink a f�utat elhagyt�k, az �sv�nyek terhesekk�, szinte j�rhatatlanokk� v�ltak s a vend�gfogad�k t�bb� nem voltak alkalmasok oly el�kel� vend�gek ell�t�s�ra, mert arrafel� m�r csak is zar�ndokok (azok is, amint emiitett�k, t�bbnyire csak az als�bb oszt�lyokb�l) szoktak j�rni a Fusiyama szent helyeihez. Felette rossz benyom�st tett a n�pre, hogy az angolok a szent helyeket nem tartott�k el�gg� tiszteletben.

A terjedelmes t�lts�r (t�b�r, kr�ter), 350 l�b m�ly. A jap�n hagyom�ny szerint a hegy Kr. el�tt 286 �vvel egyetlen egy �jszak�n emelkedett ki a f�ldb�l, mialatt ugyanazon id�ben Nippon sziget k�zepe t�j�n terjedelmes darab f�ld s�llyedt el �s az Oomi nev� nagy belf�ldi tavat k�pezte. Az �vk�nyvek 800 �s 854 k�z�tt Kr. ut�n horzaszt� pusztit� kit�r�seket emlitenck. Az utols� 1707-ben t�rt�nt s az�ta a vulk�nt kialudottnak tartj�k.

Hogy a jap�nok e hegyet mi�rt tartj�k szentnek s mi�rt zar�ndokolnak m�g most is hozz� oly nagy �h�tattal, az utaz�k nem eml�tik. Hihet�leg az�rt tisztelik oly nagyon a jap�niak a Fusiyam�t mivel el��ll�t�s�ban az isteni hatalom, sz�ps�g�ben pedig az isteni t�k�letess�g jel�t l�tj�k.

EGY BUDAPESTI EMBER �LM�NYE1 KHIN�BAN. 1902. 34. 547.

Le�rtam e lapok kor�bbi sz�maiban a khinai hadj�ratban �t�lt viszontags�gokat, s most m�g befejez�s�l a h�bor� v�g�r�l mondok el n�h�ny jellemz� dolgot �s hazautaz�sunkr�l sz�molok be.

A h�bor� befejezt�vel, vagyis mikor m�r sz�mottev� ellen�ll�st�l tartani nem lehetett, a h�res nagy fal k�zel�ben volt csapatunk s hitt�k, hogy most m�r halad�k n�lk�l vissza fogunk t�rni, pedig m�g el�g sok�ig kellett ott maradnunk. Majd visszavez�nyeltek benn�nket Nan-Su-Sien-be, hol nem volt m�s dolgunk, mint minden nap l�h�ton megj�rni a vid�ket, hogy a b�k�t teljesen helyre�ll�tsuk. Ehhez csakugyan ser�nyen hozz� is l�ttunk. A b�ke alatt term�szetesen csak �tvitt �rtelm� �llapotot kell �rten�nk, mert az teljesen m�ig sem �llt be. Hiszen csak nemr�g j�tt h�re, hogy k�t franczia tisztet �s t�bb hitt�r�t�t meg�ltek. �m elgondolhatjuk, hogy min� viszonyok uralkodhattak k�zvetlen�l a h�bor� lefoly�sa ut�n, mid�n khinai csapatok leveretes�nek h�re t�vir� sajt� h�j�n egy�ltal�n nem terjedt sz�t a n�p k�z�tt, �s amelynek k�z�ny�r�l, hidegv�r�r�l eur�pai ember nehezen alkothat mag�nak fogalmat, hiszen a megostromolt v�rosok k�zep�n b�k�sen sz�ntogattak, boron�ltak, az iskol�s gyermekek pedig �nekeltek az iskol�ban, m�g a be�t� goly�k a komoly val�ra nem �bresztett�k �ket.

A b�ke helyre�ll�t�s�nak munk�ja els�sorban a �kompromitt�lt� boxer mandarinok z�r al� helyez�s�b�l �llott. E cz�lb�l hat emberb�l �ll� �rj�ratok indultak a gyan�s v�rosba, ahol a khinai k�m egyenesen az illet� mandarin lak�s�hoz vezetett benn�nket, abban az id�pontban, mid�n a mandarin �ppen szieszt�j�t tartotta, ami khinai fogalmak szerint er�s �piumos m�mort jelent. A m�moros embert valamely �r�gy alatt leh�vtuk, kocsiba tett�k �s meg sem �lltunk vele, m�g az eur�pai bizotts�g it�l� sz�ke el� nem vitt�k. Ez a bizotts�g a megsz�ll� hadseregek egy-egy tisztj�b�l, enn�lfogva osztr�k-magyar tisztb�l is �llott, de r�szt vett benne egy mandarin is, ki a legkegyetlenebb volt a boxerek h�veivel szemben, �s mindig a lenyakaztat�sra szavazott.

Az ilyenf�le b�kek�t�s neh�z �s f�raszt� munk�ja k�zben, � mid�n �tlag 30�40 kilom�tert tett�nk meg naponkint, � esett a franczia nemzeti �nnep, j�lius 14-ike. A khinaiak l�tva az el�k�sz�leteket �s meg�rtve az �nnep politikai jelent�s�g�t, maguk is sok sz�z z�szl�t t�ztek ki, nagy rak�s t�zij�t�kszerrel kedveskedtek, azonk�v�l Paoting-Fub�l egy teljes khinai szin�szt�rsas�g �rkezett le, mely d�lt�l kezdve �jf�li k�t �r�ig szakadatlanul j�tszott.

Este els�t�gett�k a t�zij�t�khoz val� szereket s az �nnep�ly �ri�si takar�d�val �s f�kly�smenettel fejez�d�tt be, amely ut�bbi, �gy l�tszik, khinai eredet�, mert senki sem �rti annak hat�sosabb rendez�s�t, mint a khinaiak. A franczia nemzeti sz�nekkel befestett lampionok sokas�g�ban egyszerre csak felt�nik egy �ri�si v�z�z�n el�tti sz�rny, egy h�sz m�teres s�rk�ny sz�nes pap�rb�l, bel�l kivil�g�tva, s a f�ny ringatoz�sa menetk�zben �letet l�tszott adni a csod�s �s ijeszt� alkotm�nynak, amint a kulik p�zn�k v�g�n magasra tartva vitt�k fej�k f�l�tt.

xx 2028.1902. 34. 547. alul A KHINAI CS�SZ�R NY�RI PALOT�JA PEKINGBEN.

A k�vetkez� napon parancsot kaptunk, hogy induljunk v�gyaink eddigi cz�lja �s k�pzel�d�s�nk �r�k�s t�rgya: Peking fel�. Beraktak benn�nket a vas�ti kocsikba �s elindultunk a mennyek birodalm�nak f�v�ros�ba.

Nyolcz �r�ig tart� �t ut�n az amerkai vas�ti kocsikban egyszerre csak elki�lt� a kalauz a �Peking� nevet, ami el�g furcs�n hangzott, mert nagyon kev�s eur�pai vas�ti utaz� f�le hallhatta eddig. El�tt�nk ott fek�dt az �ri�si v�ros, melyn�l nagyobbat �s csod�sabbat nem alkotott tal�n m�g az emberis�g. M�g a nyugat-�zsiai ezer�ves �ri�si v�rosromok sem �tik meg azt a m�rt�ket, mellyel Peking a fel�je k�zeled�t meglepi.

Meg�rkez�s�nkh�z khinai zenekar volt kirendelve, melynek f�lsiket�t� �s �ktelen l�rm�ja isszony� volt. Csod�lkoznunk kell, hogy n�gysz�z milli� ember olyas valamiben gy�ny�rk�dhet, ami nek�nk sz�rny�s�ges macskazen�nek tetszik, m�g viszont �k val�sz�n�leg a mi zen�nket tartj�k �lvezhetetlen l�rm�nak.

Pekingben csoportosult �ssze a megsz�ll� hadsereg. A mi z�szl�aljunk, mely 20�30 ember �rj�ratokra volt sz�tforg�csolva, itt gy�lt �jb�l �ssze; de bizony sok kedves ismer�s�nk �s bar�tunk hi�nyzott m�r enn�l az �sszpontos�t�sn�l! A k�t z�szl�alj 2000 embere leolvadt 1500 f�re, hab�r ez a hi�nyz� 500 ember nem fek�dt mind a khinai hantok alatt, � mert sokan gy�ng�lkedtek �s betegs�g miatt hazak�ldtek, m�sokat meg ott kellett hagyni a khinai k�rh�zakban.

A helyre�ll�tott angol vas�ti vonalon egy nap alatt Takuba �rkezt�nk, melyre sehogy sem tudtunk r�ismerni. Mid�n kisz�lltunk ott Khin�ba val� �rkez�s�nkkor, a nagy hidegben m�g a hadihaj�k is be voltak fagyva; most pedig 55 fok Celsius volt a s�trak alatt a h�m�rs�klet. Nagy b�gyadts�g vett rajtunk er�t, mid�n a Ville de Majungan fed�lzet�re sz�lltunk �s egyszerre n�gy nagy haj�val indultunk vissza Francziaorsz�g fel�.

�tk�zben is s�r�n fordultak el� hal�lesetek, azonk�v�l mintegy 30 embert s�lyos betegs�g miatt partra is sz�ll�tottunk. De az�rt vid�m m�ka uralkodott v�ges-v�gig a haj�n; ami burleszket a nyugat �s Khina saj�tos cziviliz�czi�ja csak felmutatni k�pes, azt mind megism�telt�k. Feledhetetlen eml�keim maradnak azok. Hiszen kereszt�l-kasul j�rtam magyar ember l�temre Khin�t kevesebb id� alatt, mint amennyibe ker�lt volna m�g 25 �vvel ezel�tt bekalandozni Budapestr�l Erd�lyt. Hi�ba, ma m�r szinte megsemmis�ltek a t�vols�gok!

UTAZ�S

FARAG� �D�N: KHIN�B�L HAZAFEL�. I. 1882. 33. 526.

Yokohama (Jap�n), 1882. j�nius 13.

Tisztelt szerkeszt� �r! Meg�g�rtem egykor, hogy majd ha a khinai korm�ny sz�nid�re haza ereszt, s utam Jap�non �s Amerik�n kereszt�l haza fel� veszem, uti �lm�nyeimb�l egy p�r r�vid kivonatot k�ld�k a �Vas�rnapi �js�g� sz�m�ra. Ez ig�retemet bev�ltani igyekezem most, mikor a vil�g legkeletiebb orsz�g�b�l, Jap�nb�l soraimmal f�lkeresem.

Shanghait j�nius 7-�n hagytuk el a jap�n t�rsas�g egyik �divatu g�z�s�n. A haj� f�lszerel�se olyan volt, ami a szem�lyi biztons�g k�v�nalm�nak �ppen megfelelt. De �n �s az utasok nagy r�sze amerikaiasan vett�k f�l �s ugy gondolkodtunk, hogy  �Menj el�re s b�zz�l a gondvisel�sben.� Az id� sem igen kedvez� volt, mert mikor ki�rt�nk a Y�ngtze torkolat�hoz, akkor m�r oly er�s sz�l fujt, hogy horgonyt vetve, a tov�bb-utaz�ssal egyel�re fel kellett hagynunk.

M�snapra sz�p id�nk lett, s mikor fel�lt�zk�dve a haj� fed�lzet�re m�sztunk, m�r akkor haj�nk a sik tenger hull�main himb�l�zott. �tit�rsaink k�z�l t�bben a tengeri betegs�g kellemes �rz�s�nek rabjai l�v�n, kabinjaikban maradtak. Egy tengeri �t b�rmily alakban is unalmas, h�t ha m�g ehhez a rossz �lelmez�st �s k�nyelmetlen berendez�st csatoljuk! Szerencs�nkre Jap�n nincs messze, s a harmadik nap reggel�n Nagasakiban �bredt�nk f�l.

Nagasaki igen kellemes fekv�s� kik�t�; t�j�ka magas hegyekkel bor�tott, t�bbnyire szikl�s, de az�rt csinos k�pet ny�jt. Egy saj�ts�gos alkot�s� cs�nakon partra jutva, a zsinriks�k vagy k�zi kocsik t�mkeleg�be jutottunk. Ilyenre fel�lve, az utas kereszt�l kocsik�zhatja az eg�sz v�rost.

A jap�nok m�r t�bb mint egy �vtizede, hogy elkezdt�k a cziviliz�ci�t, s honi �lt�nyeiket f�lredobva, frakkot �s czilindert kezdtek hordani. L�ttunk szines eur�pai ruh�ba bujtatott majom kin�z�s� jap�n uriembert, hanem az�rt a k�z�poszt�ly t�mege m�gis a sokkal fest�ibb honi �lt�nyt viselte. Szemeink legjobban gy�ny�rk�dtek a kedves kin�z�s� jap�n n�kben. Legt�bben s�t�t csik�s selyem�lt�nyt viseltek, der�kon v�r�s �vvel kereszt�lk�tve, ami h�tul egy nagy csokorban v�gz�dik. Egyszer�s�g �s csinoss�g tekintet�ben fel�lm�lj�k h�lgyeink legeleg�nsabb �lt�zeteit; csakis apr� faczip�iken lehet kifog�st tal�lni, de m�g ez is ink�bb �rdekess� teszi �ket, s nem sz�nik az ember ut�nuk n�zni, amint az utcz�kon v�gig kopognak.

Nagasakib�l kiindulva, utunk a beltengeren vezetett kereszt�l. Itt a haj�z�s rendk�v�l kellemes, a tenger annyira csendes, mint ak�r a Duna, �s sok helyen oly keskeny, mint a Bosporus Konstantin�polyn�l. 36 �rai evez�s ut�n Hiog�ba �rkezt�nk. Hiogo hires kit�n� �ghajlata miatt. Beteges emberek ide szoktak kir�ndulni, s p�r heti tart�zkod�s ut�n meg�jult er�vel utaznak vissza m�k�d�s�k sz�nhely�re. A jap�nok itt vasutat is �p�tettek, amely Oszak�n �s Kiot�n kereszt�lvezetve a Biva t�n�l v�gz�dik. Az �jdons�g kedv��rt mi is jegyet v�ltottunk Oszak�ig.

A vasutak Jap�nban nagyon keskeny v�g�ny�ak, s az ide-oda futkos� picziny mozdonyok, az apr� vagonok, s az egyenruh�ba bujtatott komikusan komoly magatart�s� hivatalnokok mosolyt hoznak az utas ajkaira. Az eg�szet ink�bb j�t�knak, mint komoly cz�lu vas�tnak tekintj�k. A vonatok mintegy 20 angol m�rf�ld gyorsas�ggal k�zlekednek, s noha a hivatali szem�lyzet teljesen jap�n, az eg�sz meglehet�s pontoss�ggal m�k�dik.

Oszaka t�rt�neti nevezetess�g� v�ros, s a jap�n korm�ny igyekszik jelent�s�g�t m�g ma is fenntartani. Sok k�lts�ggel �p�tettek egy p�nzver�-int�zetet, ami most a v�ros egyik nevezetess�ge. Katonai hely�rs�ge jelent�keny, �s naponta lehet l�tni hadgyakorlatokat. Egy ilyent mi is megszeml�lt�nk. A l�tv�ny mindenesetre �rdekes, de az eg�sz ink�bb sz�nalmat gerjesztett benn�nk. A ruh�hoz nem szokott szeg�ny apr� jap�nok vastag poszt�b�l varrott egyenruh�ban egrecziroztak. Tart�suk k�l�nben katon�s volt �s mozdulataik korrektek. Czip�ikben �s nadr�gjaikban franczia egyenruh�t ismert�nk fel, kab�tjaik m�r porosz szab�suak voltak, mig sipk�ikat valami orosz szab�nak kellett varrni.

Az utcz�kon nagy volt a s�rg�s-forg�s, ugy hogy kocsijainknak csak nehezen siker�lt a t�meg k�z�tt utat nyitni. Legink�bb az lepett meg, hogy a j�r�-kel�k csaknem kiv�tel n�lk�l a gy�ng�d nemhez tartoztak. Khin�ban asszonyn�pet csak kiv�telesen lehet l�tni; ott az �zl�stelen�l �lt�z�tt, mitse mond� arczu n�k legink�bb otthon tart�zkodnak, mig Jap�nban szeretnek a szabadban mozogni. A jap�n n�k k�z�tt igen sok sz�p arezuakat lehet l�tni, �s kedves, bar�ts�gos mosolyaikkal nagyon vonz�k.

Megszeml�lt�nk t�bb igen csinosan �p�lt �s tiszt�n tartott buddhista templomot. Egyik egy j� nagys�g� t�val k�r�lvett szigetre van �pitve, s hozz� t�bb f�lhold alak� h�d vezet. A t� telve van mindenf�le nagys�g� tekn�sb�k�kkal, melyek a j�r�-kel�ket figyelembe sem v�ve, ked�lyesen uszk�lgatnak. Az apr� jap�nok kerek ezukorgoly�kat dob�ltak nekik a vizbe, s mulats�gos volt n�zni, amint a b�k�k apraja-nagyja t�tott sz�jjal a goly�nak rohant s iparkodott bel�j�k harapni.

Hiog�b�l k�t napi id�z�s ut�n folytattuk utunkat Yokohama fel�, hova j�nius 1 -j�n reggel meg is �rkezt�nk.

Yokohama a yed�i �b�l mellett fekszik �s k�rny�ke igen fest�i; legnagyobb vonzerej�t a Fusiyama hegy k�pezi, mely magasan ki�ll�, h�val bor�tott cs�cs�val az eg�sz t�j�kon uralkodik.

II.

Cs�ndes-�cze�n,  Gaelio g�z�s. 1882. j�nius 28.

(�szaki sz�less�g 44� 34', keleti hossz�s�g 162� 02').

Yokoham�t 23-�n reggel 10 �rakor hagytuk el, m�gpedig oly k�r�lm�nyek k�z�tt, hogy az elutaz�s ink�bb �r�m�nkre lett. M�r Jap�nba �rkezt�nk el�tt hallottuk, hogy ott egyes kholera-esetek mutatkoztak; ott tart�zkod�sunk alatt m�r igazi j�rv�nny� fejl�d�tt ki, s nem csak a szeg�nyebb, de a f��ri k�r�kben is szedett �ldozatokat. Elindul�sunkkor az id� kedvez� volt; a tenger teljesen, sima nyugodt; csak azt sajn�ltuk, hogy az �ghajlat bor�s l�v�n, a sokszor meg�nekelt h�rneves �Fusiyama� hegy szeml�l�s�ben nem gy�ny�rk�dhett�nk. Nem tal�lva m�s teend�t, megvizsg�ltuk a haj�t, hogy annak j� �s rossz tulajdonaival megismerkedj�nk.

A �Gaelic� 1700 tonn�s, Liverpoolban �p�lt angol g�z�s, s a New-York �s Anglia k�z�tt haj�z� �White Star� vonalhoz tartozik. A Cs�ndes-ocze�non a k�zleked�st csak n�h�ny-�vvel ezel�tt kezdte meg n�gy haj�val, amikor az amerikai Occidental et Orient�l. t�rsas�g �ltal kib�reltetett, hogy ezen a vonalon a Pacific Mail. t�rsas�gnak versenyt�rsa legyen. Meghat�rozott k�zleked�si vonala Hongkong �s San-Francisko, Yokohama �rint�s�vel. Az utat oda �s vissza rendes k�r�lm�nyek k�z�tt 50 nap alatt teszi meg, a kik�t�kben t�lt�tt id�t nem sz�m�tva. A haj� vastag vaslemezekb�l �p�lt, teste n�gy elz�rhat� v�zhatlan r�szre oszlik, ami �ssze�tk�z�s vagy m�s szerencs�tlens�g eset�ben a haj�t az elmer�l�s ellen biztos�tja. G�pe 400 l�erej�, � de 1000 l�er�re felfokozhat�, teljesen uj szerkezet� berendez�ssel; �r�nk�nt 15 f�ldrajzi m�rf�ld sebess�ggel.

A vitorl�z�sra is fel van szerelve, n�gy �rb�con hordozva annyi v�sznat, amennyit csak megb�rhat; de ezek persze csak akkor nyittatnak �s fesz�ttetnek ki, ha a sz�l kedvez� ir�ny�. Szem�lysz�ll�t� k�pess�ge 1000 ember, de csak 40 utasnak adhat els� oszt�ly� k�nyelmet, a t�bbi hely m�r csak kiv�ndorl�f�le utasokra van sz�m�tva. A kabinok a haj� k�zep�re vannak �pitve, ahol az ing�s �s himb�l�s legkev�sb� �rezhet�. Ez�ttal csak 15 els� oszt�ly� vagyis feh�r utas volt a haj�n.

A kiv�ndorl� oszt�lyon utazik 600 khinai, kik igyekeznek az utols� alkalmat felhaszn�lni, mert m�r Khin�ban is tudva van, hogy az amerikai kongresszus legut�bbi hat�rozata szerint a mennyei birodalom fiainak az uj vil�gba v�ndorl�s 10 �vre betiltatott. Elindul�sunk ut�n a khinai utasokat megsz�ml�lt�k �s a haj�orvos �ltal, beoltatt�k. Ez k�l�nben az el�vigy�zati rendszab�lyok �rtelm�ben t�rt�nt, mert az esetben, ha az ut alatt a haj�n himl�betegs�g mutatkozn�k, a j� amerikaiak becsukn�nak egy h�napi vesztegz�r al�. Az utaz�s eddig meglehet�sen egyhang�, mondhatni unalmas volt. 23-�n este pislantott fel utolj�ra a jap�n vil�g�t� torony, az�ta se f�ldet, se haj�t, se f�st�t, se semmit nem l�ttunk.

Az Amerik�ba tart� haj�k f�lmennek az �szaki sz�less�g 50-ik fok�ig, mig a Jap�nba men�k egyenes ir�nyban a 35-ik fok alatt eveznek. Ez az oka, hogy itt m�g csak szembej�v� g�z�ssel sem tal�lkozik �ssze az ember, s ebben a Cs�ndes-ocze�n hasonl�t a Szahara vagy G�bi sivatagokhoz. Az eg�sz ut alatt, ami 17�20 napig tart, nem lehet arra sz�m�tani, hogy haj�ra vagy valami szigetre bukkanjon az ember. Utunk 3-ik �s 4-ik napja alatt m�g csak akadt valami mulattat�nk. Eg�sz mad�rsereg kis�rte haj�nkat, hogy a fed�lzeten elhullajtott rizsszemeket vagy a tengerbe dob�lt h�sdarabokat felkapkodja. Voltak k�zt�k oly apr� madarak is, melyeknek a visszarep�l�s m�r lehetetlen volt; �rdekes volt �ket szemmel kis�rni, amint a himb�l� haj� �rboczain kerestek mened�ket. Nem lehetetlen, hogy ily m�don kiutaznak az uj vil�gba, hogy ott fajukat elszaporits�k.

M�sforma id�t�lt�st ad a haj� gyorsas�ga f�l�tti vitatkoz�s. Naponk�nt d�lben megjelenik az elm�lt 24 �ra alatt befutott t�vols�gnak hivatalos kimutat�sa, �s akkor ki-ki iparkodik megfejteni az ok�t a nagyobb vagy kisebb gyorsas�gnak. Haj�nk t�bbnyire 246 f�ldrajzi m�rf�ldet fut be 24 �ra alatt. Az eg�sz befutand� t�vols�g kitesz mintegy 4600 m�rf�ldet, m�r el�re sz�m�tgatjuk, hogy utunk k�r�lbel�l 19 napig tart. Hogy azt�n az unalom annyira amennyire elviselhet� legyen, az utasok is iparkodnak egym�s k�z�tt bar�ts�gos viszonyba l�pni. A vil�g minden r�sz�b�l j�nnek �ssze k�l�nf�le nemzetbeliek, egy haj� fed�lzet�n az utas bej�rja a f�ldg�mb harmad r�sz�t, az ut alatt egy�tt mulatnak, pajt�skodnak, �s mikor a haj� partot �r, h�tat ford�tanak egym�snak, s ki ki megy a saj�t dolga ut�n.

Haj�nkon a kabin-utasok nemzetis�gre �gy oszolnak meg: 4 amerikai, 2 n�met, 1 orosz, 1 magyar, 1 new-zeelandi �s 6 angol. A mai d�li kimutat�s szerint m�r megtett�nk 1222 m�rf�ldet, s fent vagyunk az �szaki sz�less�g 45-ik foka alatt. A legk�zelebbi f�ld hozz�nk Kamcsatka f�lsziget. Az id�, dacz�ra hogy j�nius v�g�n vagyunk, annyira megh�v�s�d�tt, hogy t�li fel�lt�inket kell el�keresni. A h�vm�r� (Fahrenheit), mely csak 4 nap el�tt 5�-on �llott, ma m�r 45�-ra ment le, ha m�g feljebb megy�nk �szaknak, h�t bizony fagyni fog. A tenger t�rhet�en csendes, ha �gy tart San-Francisk�ig, akkor igaz�n meg�rdemli a �cs�ndes  �ce�n nevet. Ma reggel a haj�hoz k�zel l�that� volt egy meglehet�s nagys�g� delfin, a vizb�l kidomborod� h�ta olyan volt, mint egy felfordult haj� feneke, csakis az orr�b�l magasra felsz�k� viz mutatta, hogy �l� �llattal van dolgunk.

A haj�tisztek bizony�t�sa szerint a delfinek sokszor igen �rdekes l�tv�nnyal szolg�lnak. Megt�rt�nik ugyanis, hogy kisebb ragadoz� halakt�l megt�madtatva, harezra kell magukat sz�nniok. A t�mad� hal rendesen a delfin h�t�ra vet�dik �s sz�j�val a b�r�re tapadva a zs�rj�t kiszopni iparkodik. A delfin, mihelyt meg�rzi a csiklandoz�st, magasra t�rja f�l a vizet �s test�vel amennyire csak lehet kiemelkedik, farka iszony� gyorsas�ggal csapkod, igazi k�d�t verve maga k�r�l, amig egy �gyes csap�ssal el�rve a h�vatlan vend�get, a j�t�knak v�get nem vet.

Ma este eb�d ut�n az utaz� t�rsas�g egyik angol tagja, ki most f�ld k�r�li �tj�t teszi, az eur�pai kontinensen tett �lm�nyeivel mulattatta t�rsait, t�bbek k�z�tt Ausztria-Magyarorsz�gr�l is sz�lott, �s hangosan dics�rte a dunai g�z�s�k rendk�v�li gyors j�r�s�t �s a nagy k�nyelmet, amit azokon tal�lt. B�cset szebbnek festette le, mint Parist. Budapest pedig v�lem�nye szerint igen kedves, csinos v�ros, s azt minden vil�gtapos�nak mulhatlanul f�l kell keresni. K�rd�semre, hogy ott mif�le nyelvet haszn�lt, azt v�laszolta, hogy iskol�s kor�ban tanult egy p�r n�met sz�t, aminek Budapesten nagyon j� haszn�t vette, mert � mint monda � �ott m�st sem hallott, mint n�metet!� �n ezt szomor�an tudom�sul vettem. Legk�zelebbi levelem majd akkor irom, ha a keleti hossz�s�g 80-ik fok�t �tl�pve, a nyugati hossz�s�g vonalaiban evez�nk.

Mackenzie Wallace: I. Az utaz�s Oroszhonban.* 1878. 32. 510.

Vasutak. �llambefoly�s. Vizi k�zleked�s a foly�kon.

Orjsz �nagy k�r�t" (�Grand-tour"). A Volga. Kaz�n.  Zhigalinskiya Gori. Finnek �s tat�rok.

* Mackenzie Wallace �Russia" czim� munk�j�b�l; ford�totta Szentkir�lyi M�ricz.

Bizonyos, hogy az utaz�s Oroszhonban nem olyan, mint hajdan volt. Az utols� sz�zadnegyedben a vasutak terjedelmes h�l�zata �p�lt �s ma k�nyelmes els�rend� vagonokban utazhatunk, Berlinb�l Szent-P�terv�rra vagy Moszkv�ba, onnan Odessz�ba, Sebastopolba, az als� Volg�hoz vagy �ppen a Kauk�zus alj�ig. Eg�szben v�ve a vasutak t�rhet�en k�nyelmesek. A vagonok hat�rozottan jobbak mint Angolhonban, �s t�len melegen tartatnak kisded vast�zel�k �ltal, melyek hasonl�k azokhoz, min�ket n�ha g�zhaj�kon l�thatni. El vannak l�tva kett�s ajt�kkal �s ablakokkal, mi oly el�vigy�zat, mely sz�ks�ges is ott, hol a h�m�r� nem ritk�n 30�-ra sz�ll le a 0� alatt.

Igaz, a vonatok nem �rik el a legnagyobb sebess�get, � legal�bb az angol �s amerikai fogalmak szerint � de ne feledj�k, hogy az oroszok ritk�n sietnek �s szeretik, hogy legyen gyakori alkalmuk enni �s inni. Oroszhonban az id� nem p�nz; ha az volna: az orosz cz�r minden alattval�i gazdag k�szp�nz t�k�vel dicsekedhetn�nek, �s nem ritk�n nagy bajba ker�lne, hogy elk�lthess�k. Igen nagy ritkas�g orosszal tal�lkozni a k�z�letben, ki k�szp�nzzel sz�ks�g�n fel�l el lenne l�tva.

A vas�ti t�rsulatok mindent megtettek amit tehettek, ha az utaz�t egy �ra alatt 15�30 verstre elsz�ll�tj�k; de egy igen fontos tekintetben nem teljesitik sz� szerint amire v�llalkoznak. Az utaz� jegyet v�lt egy bizonyos v�rosig, �s mid�n el�rkezik azon pontra, hol mint k�pzelte, rendeltet�si helye van, ugy lehet egyebet nem tal�l egy vas�ti �llom�sn�l a puszt�ban. Ha tudakoz�dik, meglepet�ssel fog �rtes�lni, hogy az �llom�s nem azonos a v�rossal, melynek nev�t viseli, �s hogy a p�lya t�bb m�rtf�lddel h�tramaradt ahhoz k�pest, mire az utaz� sz�mithatni v�lt a szerz�d�s szavai szerint. Val�ban lehet �ll�tani t�lz�s n�lk�l, hogy Oroszhonban a vasp�lya, hasonl�an a tevehajcs�rhoz n�mely keleti vid�keken, rendszerint sz�nd�kosan ker�li a v�rosokat. Els� tekintettel ez k�l�n�snek l�tszik. Azt k�nny� meg�rteni, hogy a beduin annyira szereti a s�tor�letet �s nom�d szok�sait, miszerint idegenkedik a v�rost�l, mintha fogh�z volna; de polg�ri m�rn�k�k a t�gl�t�l �s m�szragt�l bizonyosan nem f�lnek.

Val�di oknak �n azt gyan�tom, hogy a f�ld a k�zs�gi k�rvonalon bel�l vagy ahhoz legk�zelebbi szomsz�ds�gban ar�nylag sokkal �rt�kesebb, �s hogy a vasp�ly�k minden tekintetben a k�nyelem k�vetelm�nyei felett �llv�n, b�torkodhatnak az  utaz�k k�nyelm�t �s ig�nyeit mell�kes dolognak tekinteni.

Emiatt sem a m�rn�k�ket, sem a v�llalkoz�kat v�dolni nem lehet. Szent-P�terv�rt�l Moszkv�ig 400 m�rtf�ld t�vols�gon a mozdony oly egyenes vonalban fut, mintha mad�r rep�lne, ki nem t�rve sem jobb, sem bal fel�. Tizen�t f�raszt� �ra hosszat e vonalon az utaz� nem l�t egyebet erd�s�gn�l �s mocsarakn�l, �s nagy ritk�n pillant meg emberi lak�sokat. Csak egyszer vesz �szre a t�volban oly valamit, mi v�rosnak l�tszik, ez Tver, mely ezen kedvezm�nyben r�szes�lt, nem az�rt, mert tekint�lyes hely; hanem egyszer�en az�rt, mert  t�rt�netesen a p�lya k�zel�ben fekszik.

�s mi�rt �p�ttetett a p�lya ily rendk�v�li m�don? A legalaposabb okn�l fogva: az�rt, mert a cz�r igy parancsolta. Mid�n az els�dleges tervrajz elk�sz�lt, Mikl�s �szrevenni v�lte, hogy a feladv�nnyal megb�zott hivatalnokok, �s ezek k�z�tt a k�zmunk�k minisztere is, nagy befoly�st engedtek a szem�lyes, mint a m�tani indokoknak, �s a gordiusi csom�t igazi cz�ri modorban kett� v�gta. Mid�n a miniszter a t�rk�pet el�terjesztette, a tervet magyar�zand�, el�vett egy vonalz�t, kih�zott egy egyenes vonalat a k�t v�gpont k�z�tt, �s megjegyz�, de oly hanger�vel, mely minden vitatkoz�st eln�m�tott � ��gy fogja kegyed a vonalat �p�ttetni." �s a vonal ugy �p�lt, maradv�n a k�vetkez� sz�zadoknak Szent-P�terv�r is a Pyramisokhoz hasonl�an a korl�tlan uralom dics� eml�k��l.

Cs�sz�ri szesz�lyek felforgatj�k a legfontosabb k�zgazdas�gi n�zeteket. Ujabb id�ben mindaz�ltal, ugy l�tszik, a k�zv�lem�ny v�ltozott, �s nem kevesen mer�szelik �ll�tani, hogy ezen �gynevezett cs�sz�ri szesz�ly messzel�t� politikai b�lcsess�g volt. Minthogy t. i. a legnagyobb sz�ma ugy az utasoknak, mint a terhek ezen a vonalon sz�ll�ttatik, cz�lszer� hogy a vonal a lehet� legr�videbb legyen; �s hogy mell�kvonalakat kell majdan �p�teni a jobb- �s baloldalon fekv� v�rosok el�r�s�re. Eltekintve a politikai n�zetekt�l, nem tagadhat�, hogy ezen felfog�s t�mogat�s�ra indokok nem hi�nyoznak.

A vasp�lya-rendszer ki�p�t�se k�r�l egy m�s h�tr�ny is l�tezett, mely angol el�tt nehezen felfoghat�. Angolhonban egy�nek �s t�rsulatok saj�t �rdekeik szerint j�rnak el, �s az �llam min�l ritk�bban �s kev�sb� l�p k�zbe. Mag�nkezdem�nyez� azt �s ugy teszi, mint j�nak l�tja, kiv�ve, ha a k�zhat�s�gok bebizony�thatj�k, hogy ily cselekv�s sz�ks�gk�ppen k�ros k�vetkezm�nyekkel j�r.

Oroszhonban ez onus probandi (terhel�si pr�ba) az ellenkez� oldalt terheli, a mag�n kezdem�nyez� nem tehet semmit, m�g be nem bizony�totta, hogy a v�llalatb�l az �llamra legkisebb h�tr�ny sem k�v�tkezhet. Ha valamely obb megold�s hozatik javaslatba: az els� k�rd�s: �vajon az illet� terv mi befoly�ssal lesz az �llam �rdekeire?" �gy ha valamely uj vasp�ly�nak vonala hat�rozand� meg: a katonai hat�s�gok v�lem�nye mindenkor k�retik, �s ezen v�lem�ny nagyban d�nt� a v�gs� elhat�roz�s alkalm�val.

Ebb�l az k�vetkezik, hogy az oroszhoni vas�ti t�rk�p a had�sz el�tt sok oly mozzanatot t�ntet fel, melyek egy k�z�ns�g �szlel� szemei el�tt teljess�ggel �rthetetlenek., ami azonban �szrevehet� lesz a be nem avatott felfog�snak is, pl ha Kelet-Eur�p�ban h�bor� k�sz�l. Oroszhon nem az ma, ami volt a krimi hadj�rat idej�ben, mid�n seregek �s terhek sz�z meg sz�z m�rf�ldekre a legprimit�vebb m�don sz�ll�ttattak. Az id� szerint cs�k 750 m�rf�ld ki�p�tett vasp�ly�val birt, ma t�bb mint 11 000 m�rf�ldre terjed� vas�t �ll k�szen, �s ez �venkint uj vonalakkal szaporittatik.

A vizi k�zleked�s az ujabb �vekben szint�n tetemesen javult. Mindenik f�folyam el van l�tva t�rhet� g�z�s�kkel. Csak az a baj, hogy az �ghajlat komoly akad�lyokat g�rd�t a haj�z�s el�. K�zel f�l �vig a foly�k j�ggel vannak bor�tva, �s a haj�z�s neh�zs�gekkel j�r enyhe id�j�r�skor is. Mikor a h� �s j�g elolvad, a foly�k ki�radnak, �s nagy r�sz�t a k�rny�knek elbor�tj�k, ugy hogy a szomsz�d falvakhoz k�zel�teni csak cs�nakon lehet. A v�z�r gyakran elapad, �s a foly� oly hirtelen sz�ll al�, hogy ny�r k�zep�n a nagyobb g�z�s�k a z�tonyok k�z�tt csak f�rads�gos el�vigy�zat mellett, nagy bajjal haladhatnak. Csak a N�va, ezen kir�lyn�ja az �szaki foly�knak, bir minden id�ben b�s�ges vizzel.

A N�v�n k�v�l a Volga �s Don azon foly�k, melyeket k�lf�ldi utaz�k l�togatni szoktak, �s melyek azon �ttervhez tartoznak, melyet az oroszhoni nagy k�rutaknak (grand tour) lehet nevezni. Angolok, kik valamivel t�bbet akarnak l�tni, mint csakis Szent-P�terv�rt �s Moszkv�t, vasp�ly�n Nisni-Novogorodba t�rnek ki, hol a nagy v�s�rt l�togatj�k, �s azut�n g�z�s�n a Volg�ra sz�llnak. Azok, kik megnyugosznak abban, hogy Oroszhonban nagyszer� t�jk�pekkel nem fognak tal�lkozni, lefel� a folyam ment�ben az utaz�st el�g �lvezetesnek fogj�k tal�lni.

A balpart oly lapos ugyan, mint a Rajna partja K�ln�n alul, de a jobbpart magas; gazdag n�v�nyzettel van bor�tva, �s nincs szelid fest�is�g n�lk�l. A m�sodik napon kor�n reggel a g�z�s Kaz�nhoz �r, mely valaha a f�ggetlen tat�r kh�ns�g f�v�rosa volt, �s m�g mindig nagysz�m� tat�r lakoss�ggal bir. T�bb mecset (mint a mohamed�nok imah�zai neveztetnek) apr� minaretjeikkel, melyek a v�ros als� r�szeiben l�that�k, bizony�tj�k, hogy az iszl�m m�g mindig �l, �mb�r a kh�ns�g t�bb mint 300 �vvel ezel�tt kebeleztetett be az orosz birodalomba.

A v�ros ink�bb eur�pai mint �zsiai jelleg�, �s ha azt valaki oly rem�nyben l�togatja meg, hogy ott a �Kelet csillog�s�val" megismerkedhet, nagyban fog csalatkozni. Hacsak t�rt�netesen nem azon �br�ndos utaz�k k�z� tartozik, kik minden�tt feltal�lj�k azt, amit l�tni �hajtanak, k�l�n�sen ha az oly valami, amib�l egy hat�sos fejezetet lehet k�sz�teni �uti v�zlataik" sz�m�ra. �s m�gis annyit meg kell vallani, hogy Kaz�n mindazon v�rosok k�z�tt, melyek �tba esnek, a leg�rdekesebb. �mb�r nem keleties, de saj�ts�gos jelleggel b�r; mid�n ellenkez�leg a t�bbi � Simbirek, Szamara, Szaratov  oly �rdektelenek, mint t�bbnyire az orosz vid�ki v�rosok szoktak lenni.

Mintegy harmadik napra hajnal fel� valami hegysorozat t�nik fel a l�that�ron. J� lesz azonban egyszer s mindenkorra a f�lre�rt�sek elker�l�se v�gett megjegyezni, hogy a vid�knek ezen r�sz�ben semmi nincs, mi a hegys�g nev�t meg�rdemeln�. A legk�zelebbi hegysorozat a Kauk�zus, mely t�bb sz�z m�rf�ld t�vol esik, sz� sincs r�la, hogy a g�z�s fedel�r�l l�that� volna. A k�rd�ses emelked�sek nem egyebek egy dombsorn�l, mely �Zhigzelinszkiya Gori" nevet viseli. Nyugat Eur�p�ban a figyelmet nem vonn� mag�ra; de mint a franczia k�zmond�s tartja, �a vakok orsz�g�ban a f�lszem� a kir�ly", oly r�na vid�ken, mint keleti Oroszorsz�g ezek a dombok kiemelked� alakot k�peznek. �mb�r legkev�sb� sem hasonl�k az alpesek nagyszer�s�g�hez, s�r� erd�s, a viz sz�n�ig leny�l� hajt�saik, � k�l�n�sen a tavasz ragyog� sz�neivel, vagy az �sz s�rga-v�r�s gazdag v�ltozatos lev�lzet�vel bor�tva � oly benyom�st hagynak h�tra, mely az eml�kezetb�l nem egyk�nnyen eny�szik el.

Eg�szben v�ve � minden el�z�kenys�g mellett hazafias orosz bar�taim n�zetei ir�nt �k�nytelen vagyok m�gis kimondani, hogy a Volga vid�ki t�jk�p, nem �rdemli az id�t, a k�lts�get �s f�rads�got, mibe az utaz�s � Nisnit�l Csaricsinig bel�ker�l. Egy-egy csinos t�jk�pr�szlet tal�lhat� itt-ott elsz�rva, de igen kev�s �s messze a belvid�ken.

A g�z�s f�d�lzete t�bbnyire sokkal �rdekesebb a folyam partjain�l. Itt az ember saj�ts�gos �tit�rsakkal tal�lkozik. Az utaz�k t�bbs�ge orosz paraszt, �s ezek a form�lis megismerked�st mell�zve, mindenkor k�szek tart�zkod�s n�lk�l fecsegni �s elbesz�lni az uj ismeretts�gnek �let�k egyszer� t�rt�net�t. Gyakran �ztem igy el unalmas �r�kat, nemcsak mulats�gosan, hanem tanuls�gosan is, �s minden ily alkalommal meg voltam lepetve a parasztnak j�zan felfog�sa, szelid ked�lyess�ge, f�lig-meddig fatalistikus lemond�sa, �s er�s v�gya �ltal megtudni valamit idegen orsz�gok �llapotai fel�l. Ez ut�bbi saj�ts�g�n�l fogva k�v�ncsi egyr�szt, de viszont k�zl�keny is; �s k�rd�sei, �mb�r gyakran gyermekdedeknek l�tszanak, eltal�lj�k a dolog velej�t.

Az utaz�k k�z�tt lesznek val�sz�n�leg a finn n�p k�l�nf�le t�rzseinek egyn�mely k�pvisel�i is, kik az orsz�g ezen vid�keit lakj�k; ezek �rdekesek lehetnek az ethnologus el�tt, kinek az arcz-alakul�sok (physiognomi�k) tanulm�nyoz�s�ban kedve telik, de sokkal kev�sbb� bizalmasok az oroszokn�l. A term�szet �ket hallgatag �s komor k�d�llyel alkotta, �letf�lt�teleik pedig tart�zkod�kk� �s �vakod�kk� tett�k �ket. A tat�rban ellenkez�leg, csaknem kiv�tel n�lk�l, vid�m �s mulats�gos t�rsat tal�lunk.

Legval�szin�bb, hogy h�zal� vagy szat�cs. A batyu, melyre t�maszkodik, tartalmazza eg�sz keresked�si t�k�j�t, mely val�sz�n�leg nem �ll egy�b �rukb�l, n�h�ny festett sz�vetn�l, �s kir�v�an sz�nezett keszken�kn�l. � maga b� sz�rke khalatba, azaz ujjas k�penybe van �lt�zve, �s b�rsapk�t visel, hab�r a h�vm�r� az �rny�kban 90 fokot mutat. Apr� czik�z� szemeinek t�vedez� csillog�sa er�sen ellent�tes a mellette �l� finn parasztnak mogorva magatart�s�val. Sokat tud besz�lni P�terv�rr�l, Moszkv�r�l, s�t tal�n Asztrak�nr�l is, de teliv�r keresked�h�z ill�leg ann�l tart�zkod�bb saj�t �zlet�nek titkaira n�zve. Napnyugta fel� t�rsaival f�lrevonul a f�d�lzetnek valamely cs�ndesebb sz�glet�be estv�li im�j�nak elmond�sa v�gett. Itt gy�l egybe im�ra a haj�n lev� minden igazi mohamed�n is, simogatja szak�ll�t, let�rdel sz�nyeg foszl�ny�ra, leborul; valamennyi egy temp�ban, mintha valamely szigor� k�pl�r fel�gyelete alatt ujnem� gyakorlatot v�gezn�nek.

Ha az utaz�s szeptember v�ge fel� t�rt�nik, mikor a keresked�k a nisnowgorodi v�s�rr�l hazat�rnek, az ethnol�gnak m�g kedvez�bb alkalma ny�lik tanulm�nyra. Tal�lkozni fog ugyanis nem csak finn �s tat�r t�rzsek k�pvisel�ivel, hanem ezeken kiv�l l�that �rm�nyeket, cserkeszeket, perzs�kat, bochiaiakat �s m�s keletieket is � tarka fest�i t�rsas�gban.

II. Az utaz�s Oroszhonban.* 1878. 542.

A Don. A haj�z�s neh�zs�gei. K�nyelmetlens�gek. Patk�nyok.

B�rmily tarka n�pvegy�let� legyen a csoportozat, az utaz� meg fog gy�z�dni, arr�l, hogy n�gy napot a Volg�n t�lteni teljesen el�g minden gyakorlati �s sz�p�szeti cz�l tekintet�ben. Ahelyett, hogy Asztrak�nig haj�zna, Csaricsinn�l a g�z�sr�l a partra sz�ll. Itt tal�l egy vasp�ly�t, mely mintegy 50 m�rf�ld hossz�, �s kapocsk�nt szolg�l a Volga �s a Don k�z�tt. Sz�nd�kosan �lek e kifejez�ssel �vasp�lya" �s nem �vonat", mert csak k�t vonat indul hetenk�nt, ugy hogy ha elszalasztottuk az egyik vonatot, v�rakoznunk kell mintegy h�rom napig a k�vetkez�re.

Er�s testalkat�, tapasztalt emberek ink�bb  teszik meg az utat szek�ren:. �s helyesen cselekeszenek, mert ezen vasp�ly�nak elvit�zhatatlan dics�s�ge szerint abban �ll, hogy a legki�llhatatlanabb eg�sz Eur�p�ban. Egy�bir�nt tal�n hely�n lessz itt is azon elvet alkalmazni, hogy minden dolog kev�sb� r�mes, mint l�tszik. A hallatlan l�kd�s�s, kimagyar�zhatatlan z�rej k�pes felriasztani azt, aki ingerl�keny idegzet� ; hanem egy rendes idegzettel bir� embernek nem neh�z k�z�ny�snek maradni, kiv�lt miut�n a halad�s oly lass�, hogy a s�nekr�l val� lesikaml�s is tiszt�n mulats�gos epiz�d volna, s�t k�t vonat �ssze�tk�z�se is ritk�n j�rna komoly k�vetkezm�nyekkel.

A k�t heti vonat meg�rkez�se ut�n kev�s v�rtatva Kalaub�l g�z�s indul Rosztoffba, mely v�ros a foly� torkolat�hoz k�zel fekszik. A haj�z�s a Don vizein sokkal bajosabb, mint a Volg�n. A foly� rendk�v�l sek�ly, �s a z�tonyok helyei gyakran v�ltoznak, ugy hogy nem ritk�n egy napi �tj�ban is a haj� t�bb �zben fennakad. N�ha fel lehet a haj�t szabad�tani egyszer�en a g�pnek visszafel� forg�sa �ltal, de gyakran e m�velet nem siker�l, mert oly er�sen feneklett meg, hogy a g�pek m�k�d�s�nek seg�ts�gre van sz�ks�ge.

Ez a kiseg�t�s saj�tos m�don t�rt�nik. A kapit�ny bizonyos sz�m� markos koz�kot minden �tj�ban ingyen fuvarra fogad be, oly felt�tel alatt, hogy esetleg az �ltala ig�nylend� seg�lyt kiszolg�ltass�k; mid�n teh�t a haj� fennakad, parancsot �d, hogy ugorjanak ki a haj�b�l. A dolog nem �ppen k�nyelmes, k�l�n�sen minthogy a szeg�ny j�mborok a vizes munka ut�n ruh�t nem v�lthatnak, de a parancs m�gis mindig k�szs�ggel �s zs�mbel�s n�lk�l teljes�ttetik. Ugy l�tszik, a koz�kok nem ismernek sem cs�zt, sem k�szv�nyt.

A legt�bb �s legjelesebb f�ldrajzi k�zik�nyvekben a Don ugy eml�ttetik, mint egy az eur�pai f�folyamok k�z�l; �s nem ok n�lk�l, mert hossza ugy mint sz�le �ltal erre jogos�tva is van. De medr�nek m�lys�ge a nevets�gig ar�nytalan, hossz�hoz �s sz�less�g�hez k�pest.

Eml�kszem, hogy l�ttam egy lapos fenek� g�z�s kapit�ny�t, mik�nt tart�ztatta haj�j�nak menet�t, hogy el ne sodorjon egy lovast, ki el�tte a foly� k�zep�n elhaladni igyekezett. M�snap egy nem kev�sb� jellemz� esem�ny t�rt�nt. Egy koz�k utaz� oly helyen kiv�nt kisz�llni, hol kik�t�hely nem volt, �s miut�n �rtes�lt, hogy k�v�ns�ga egy�tal�n nem teljes�thet�, nagy k�z�nnyel a haj�b�l kiugorv�n, gyalog kelt sz�razra.

J�raval�, szolg�latk�sz leg�nyek a koz�kok, kik a g�z�st a z�tonyokr�l levonszolj�k �s az ingyenes sz�ll�t�st b�ven meg�rdemlik. �k szint�n, mint vagyonosabb t�rsaik, kik birnak jegyet v�ltani, kellemes �s �rdekes �tit�rsak. Sokan k�z�l�k, saj�t tapasztal�saik ut�n, �rdekes epiz�dokat tudnak egyszer�, szinezetlen modorukban elbesz�lni a szab�lytalan csat�roz�sok esem�nyeib�l; �s nem egy az �regek k�z�l k�pes ily elbesz�l�seket megtoldani oly r�szletekkel a krimi hadj�ratb�l, melyek k�ztudom�sra nem j�ttek.

Ha ugy esik, hogy k�l�n�sen k�zl�keny hangulatban vannak, el�rulj�k egyn�mely titkait azon egyszer� eredeti rendszernek, melyben azel�tt �ltek. De ak�r bizalmasak, ak�r nem, az utaz�, ki nyelv�k�n tud, minden esetre �lvezetesebb �s tanuls�gosabb id�t�lt�st fog tal�lni, ha vel�k fecseg, mintha mozdulatlan b�mulja azon �rdektelen vid�ket, mely mellett elhalad.

F�jdalom, ezen doni g�z�s�k m�snem�, kev�sb� kifog�stalan ingyenes vend�geket is hordanak, kik nem szor�tkoznak a fed�lzetre, hanem szemtelen�l betolakodnak a haj�szob�kba is, �s az utaz�k �lm�t h�borgatj�k. Nem birok el�g term�szettani ismeretekkel, hogy meghat�rozhatn�m, vajon ezen v�rszomjuhoz� f�rge �l�sdiek ugyanazon fajbeliek-e, mint azok, melyek Angolhonban az eg�szs�g�gyi biztosoknak h�vatlanul seg�dkeznek a tiszt�talans�g megb�ntet�s�ben.

Meg�rkez�s�nk ut�n felk�rtem a kapit�nyt, engedn� meg, hogy az �jt a haj�n t�lthessem. Felt�nt, hogy k�r�semre oly melegs�ggel �s k�szs�gesen hajlott, mely rendes magatart�s�val nem eg�szen volt egyeztethet�. Mid�n hozz�kezdtem k�sz�netemet elmondani az engedelem�rt, hogy az �jt k�nyelmes kabinban t�lthetem: j�iz�t nevetve f�lbeszak�tott �s biztos�tott, hogy ellenkez�leg, � van nekem lek�telezve. �Ez igy van", �gymond gunyoros m�lt�s�ggal, �haj�mon egy bizonyos �s pedig nagysz�m� husz�rsereg soha sem hi�nyzik, �s ha szob�mban mag�nyosan alszom, valamennyien ellenem int�zik rendszeres t�mad�saikat; ellenben ha p�holyomat valakivel megosztom, a t�mad�s is megoszlik. E szerint l�tja �n, hogy h�sies tettre hat�rozta mag�t �s engem nagy m�rt�kben lek�telezett". M�r ha ez nem volt egy�b mint elm�s m�dja a vend�gszeretet elleplez�s�nek, meg kell vallani, j�l volt eltal�lva: �s oly finom fordulat, melyet ink�bb lehetne v�rni spanyol hidalg�t�l, mint egy doni g�z�s kapit�ny�t�l.

N�mely azovi g�z�s�k�n az alv�-kabinok mag�ny�t az emlitettekn�l sokkal k�rhozatosabb tolakod�k h�borgatj�k: a patk�nyokat �rtem. Egy r�vidke utaz�som alatt, melyet a Keres g�z�s�n tettem, ezen ut�latos l�togat�k oly szemtelenek lettek a haj�nak als�bb oszt�lyaiban, hogy a n�knek meg kellett engedni, miszerint az �jt a fed�lzeti teremben t�lthess�k...

L�CZY LAJOS KHlN�R�L �S TIBETR�L 1886. 629.

�A khinai birodalom term�szeti viszonyainak �s orsz�gainak le�r�sa* cz�m alatt adta ki a term�szettudom�nyi t�rsulat k�nyvkiad�-v�llalata k�tsz�z rajzzal, k�zt�k sz�mos eredeti metszettel. A v�zlatok f�nyk�pek ut�n Budapesten, Moreili m�int�zet�ben k�sz�ltek, �s egy t�rk�pmell�klettel, annak a nagy tanulm�ny�tnak becses gy�m�lcsei, melyet a gr�f Sz�chenyi B�la-f�le kelet�zsiai expediczi�val, 1877-t�l 1880-ig, L�czy Lajos m�egyetemi tan�r, mint az expediczi�nak geol�giai �szlel�sekre �s term�szetrajzi gy�jt�sekre hivatott tagja tett meg.

Az expediczi� egy m�sik tagj�nak, Kreitner Guszt�v f�hadnagynak ez utaz�sr�l �rott, s a n�met eredeti ut�n magyarul is megjelent m�ve m�r �vekkel ezel�tt elhagyta a sajt�t. L�czv Lajosnak m�s ir�nyban kellett feladata megold�s�t megk�s�relnie. A megold�s azonban szerencs�s, mert m�g Kreitner m�ve csup�n az egy�ni �lm�nyek elbesz�l�se volt, addig L�czy az �sszes szakirodalmat fel�lelve, annak keret�ben adja el� saj�t tapasztalatait, s ny�jt oly h�zagp�tl� m�vet, mely tanuls�gos volta mellett egyszersmind a lehet� legsz�lesebb kritikai alapokon nyugszik.

Kiragadunk egy n�h�ny r�szletet a terjedelmes �s nagybecs� m�b�l, s annak f�leg azon r�sz�b�l, mely a r�nk n�zve, �st�rt�neti �sszek�ttet�seinkn�l fogva, annyira fontos Tibetre vonatkozik.

Tibet ma m�r az egyed�li a khinai birodalom k�ls� orsz�gai k�zt, hov� eur�pai utaz� be nem l�phet, s ezt nem annyira a khinai korm�ny eltilt�sa, hanem azon akad�lyok miatt, melyeket egy hatalmas papi hierarchia, a l�ma-hierarchia g�rd�t �tj�ba.

A mongolok el�tt Tibet mint Barantola, azaz a jobbfel�li vid�k ismeretes, ellent�tben a balfel�livel, Dzeguntol�val, mik�nt Dzungari�t nevezik. Ki�lt� ellent�tet k�pez az a k�l�nb�z� t�jk�p, melyet a Himal�ja h�g�ir�l az utaz� a hegys�g �szaki �s deli fel�n maga el�tt l�t. Az indiai lap�ly fel� s�r� erd�k z�ldje burkolja a m�lyen v�sett v�lgyeket, m�g �szak fel� a gy�r n�v�nyzet� felf�ldek kop�r s�kjai ter�lnek el. A tibeti felf�ld keleti r�szein a hajdani t�vid�kek messze leny�lnak d�lkelet fel�, J�nnanba. L�czy 3000 �s 5000 m�ter k�z�tt �szlelt vil�gos-j�g�r nyomokat, 3500 m�ter magasban pedig egesz�n �p mor�n�kat ismert f�l.

Egy, a jeges tenger k�zep�n, j�g�rjaikat �venk�nt minden ir�nyban sz�tbocs�tva, az id� folyt�val a sz�razf�ld a mai felsz�nre emelkedv�n f�l...(talaj-felt�lt�s)

 A tibeti fennsiknak 5000 m�ter magas lap�lyair�l teh�t, melyek az �v nagy r�sz�n �t most is fagyva s a tavak j�ggel bor�tva vannak, valaha eg�szen j�ggel voltak bontva. A jelenlegi �ghajlati viszonyokat megel�z�leg egy hidegebb id�szak l�togatta meg a tibeti felf�ldet is, ugy, hogy egy j�gkorszakr�l lehet sz� a f�ldfel�let e r�sz�n is.

Kelet-Tibet foly�it k�l�n�sen m�ly �s sz�k v�lgyek jellemzik, ami�rt igen f�raszt� az itt utaz�s. A khinai hivatalos �ton l�ncz- �s haj�hidakkal hidalj�k �t a foly�kat, vagy kompokon sz�ll�tj�k �t az utaz�kat, m�g a t�bbi �t k�teleken vezet �t. Ugyanis ahol a foly� szikl�k k�z� szorul, ott k�t k�telet fesz�tnek ki az ellenkez� partok k�zt �gy, hogy felv�ltva az egyik parton a k�t�l magasabban van meger�s�tve, mint a m�sikon.

A bambuszb�l font k�telen fahenger j�r v�gig, mely gy�r�s zsin�rok seg�ly�vel tetsz�s szerint egyik partr�l a m�sikra vonhat�. A hengerrr�l egy keresztfa vagy kos�r f�gg le, melybe nagy terheket, s�t �l� �llatokat is bele tehetnek. Az �tkel�s mindig a magasabb partr�l t�rt�nik; a megterhelt henger a gyeng�n lehajl� k�t�len gyorsan surran v�gig s csak a t�lpart k�zel�ben kell a v�konyabb vezet� k�t�l vagy zsin�r seg�ly�vel a sz�ll�tm�nyt a part fel� vonni. Hasonl� a k�zleked�s ellenkez� ir�nyban a m�sik k�t�len. N�ha keskeny foly�kn�l csak egy k�t�l szolg�l �tkel�sre, mely esetben az mindk�t parton egyenl� magass�gban van meger�s�tve, ugy hogy a lehajl� k�t�l k�zep�t�l a t�lpartig az �tkel�nek karjaival kell mag�t �s terh�t �tvonszolni.

L�czy maga is kelt �t ilyen hidon, s nem valami kellemesnek tal�lja a m�veletet. Kezdetben, m�g a k�t�l meredek, hasonl�t az �tkel�s a rep�l�shez, de azut�n lassan himb�l�zva kell �t-k�zdenie mag�t az embernek a t�ls� partra.

Kellemesebb �sszel az �tkel�s, amid�n sz�lcsend �s enyhe �lland� h�m�rs�klet uralkodik Tibetben. L�h�ton haladva a l�gritkas�g�t nem lehet �szrevenni, de hanyatt fekve, �jjelenk�nt fuldokl�shoz hasonl� szimpt�m�kat tapasztalhatni m�r 4000 m�ter magass�gban is.

A ny�ron �t ork�nokk�nt s�v�lt� nagy hideg szelek vesz�lyess� teszik a tibeti felf�ld�n a hald�st. A bennsz�l�ttek v�lem�nye szerint m�rges g�z�k �rmolnak ki a talajb�l, melyek embert s �llatot meg�lnek. K�l�n�sen a tev�k szenvednek nagyon, a Lassz�ba, a Dalai l�ma tr�nja el� j�v� zar�ndokok k�zt. Megnehez�ti m�g az utaz�st a t�zel� hi�nya. Csup�n az �llatok tr�gy�ja ad n�mi t�zel� anyagot, de t�len a h� s ny�ron az es�k ennek felszed�s�t is akad�lyozz�k. Tibetben szeg�ny a n�v�nyvil�g, szeg�nyebb m�g mint a Gobi-sivatagban is, a vad n�v�nyzet t�bbnyire az embern�l ritk�n magasabb cserj�kb�l �ll, de a fels� Indus �s Szatleds v�lgy�ben a di�, kajszin, alma �s k�rte is megteremnek. Legz�ldebb Tibet felf�ldj�n a Szan-po v�lgye �s a Damjrajum k�rny�ke, itt a f� oly magasra n�, hogy a prairiekre eml�keztet.

Ann�l gazdagabb L�czy �szleletei szerint Tibetben az �llatvil�g. Le�rja a d�rm�g� tulkot, a jakot, mely nemcsak vadon, de szel�d�tve, a k�z�ns�ges marh�val keresztezve is nagy sz�mmal �l itt; f�leml�ti az �z nagys�g� Vatoor-juhot, �ri�si csavarodott szarvaival, a gyors l�b� antilopokat, melyek k�z�l egy kor�bbi utaz�, Nain-Szing 2000-et sz�ml�lt meg egyszer Lassza �s Lad�k k�z�tt, m�g oly helyeken is, ahol f� sem terem.

Medve, farkas, r�ka, sak�l, marmota sem hi�nyzanak, s ut�bbi 5490 m�ter magass�gig t�rja f�l a legel�k f�ldj�t. Mint a sarkvid�ken, Tibetben is a ragadoz� �llatok t�len �t feh�r mezbe �lt�znek. Madarakban azonban, kiv�lt �nekl�kben, igen szeg�ny Tibet. Csak Kelet-Tibetben l�thatni a majmok �s leop�rdok mellett f�cz�nokat, fogolyt is a Bhododendron-bokrok k�zt. Itt tany�znak azok a gy�ny�r� f�cz�nok is, melyekb�l gr. Sz�chenyi B�la is hozott a nemzeti m�zeumnak neh�nyat.

Leghasznosabb �llatja Tibetnek k�ts�gk�v�l a jak, melyet r�vid, izmos l�bai s kem�ny cs�lkei kit�n� hegym�sz� k�pess�ggel ruh�znak fel. Tov�bb� roppant izomer� s �les szagl�s v�di a vad�szt�l, l�t�sa �s hall�sa azonban rosszabb, s az�rt sz�l ellen�ben k�nny� meglepni. Ilyenkor izgatottan csapkodja fark�val h�t�t, vagy oldalait, s csak a l�v�sre iramodik tova. De m�g a megsebes�tett v�n bik�k is gyakran szembesz�llnak a vad�sszal s el�re szegzett szarvakkal rohanj�k meg. 13 millim�ter vastag nyakb�re mint p�ncz�l v�di az �llatot a l�v�sek ellen s az�rt m�g er�s t�lt�sekkel sem lehet els� l�v�sre leter�teni.

Ez�rt a mongolok �s tangutok ritk�n vad�sznak r�, vagy nagy t�rsas�gban, l�h�tr�l, kuty�kkal �s v�dett helyekr�l, honnan eg�sz goly�z�porral �rasztj�k el, azut�n t�volr�l k�vetik s tetem�t rendesen m�sod- vagy harmadnap tal�lj�k meg. Egy jak �ra, haszn�lhat�s�ga szerint, mint Desgodins v�li, kil�nk�nt  10�30 frt k�zt v�ltakozik. Teje, vaja, s�t h�sa is igen �zletes, b�r�t �s sz�r�t ruha-, s�torponyva- �s k�t�lgy�rt�sra haszn�lj�k. Nyers jakb�r�kbe varrj�k be m�lh�ikat is, s a kisz�radt b�r �sszezsugorodva a leger�sebb vasp�ntn�l is szorosabban tartja �ssze a l�d�kat. Farka diszjel�l szolg�l, s gyakran l�thatni templomok el�tti lobog�-rudakon, feh�r farksz�re pedig Khin�ban �s Indi�ban legyez� gyan�nt vagy a mandarinok kalapjain mint bojt l�that�.

Tibetb�l d�l fel� sz�mos �t vezet le Indi�ba. Egyike a legj�rtabbaknak, mely a Szikkimen vezet kereszt�l s Dardsiling a kiindul� pontja. �m a tibeti hat�ron �s a Tiszta foly� n�dhidja mellett most m�r eur�pai m�rn�k�k �ltal k�sz�tett vashid is vezet �t. Indi�b�l Szikkim utj�n angol sz�vetek, doh�ny, rizs, selyem, indig�, kor�l s f�szerek vitetnek be. Mongoli�b�l pedig nyergek, b�r�ruk, lovak �s juhok jutnak Tibetbe.

Khina bevitel�nek legf�bb t�rgya a t�gla alakba sajtolt thea, a �paka�. Ta-czien-lu utj�n �venk�nt 2 666 640 font thea vitetik be Khin�b�l Tibetbe s mik�nt a varr�t�, vaj, doh�ny, burn�t, ugy a thea is a fenn�ll� cserekeresked�sn�l fogva p�nz gyan�nt szolg�l, s az�rt minden utaz� nagy mennyis�gben l�tja el mag�t the�val. Mindezek�rt, cser�be, Tibet jaksz�rt, gyapj�t, �llati b�r�ket, p�zsm�t, orvosi n�v�nyeket, s�t lovat, ez�st�t, aranyat sz�ll�t ki a szomsz�dos orsz�gokba.

R�szletesen terjeszkedik ki k�nyv�nk Tibet lakosainak ethnografiai �s t�rt�neti jellemz�s�re is. �szak Tibetben L�czy szerint a lakoss�g z�me a hor-pa �s szok-pa n�pt�rzsek k�z�tt oszlik meg, amaz t�r�k, ut�bbi mongol eredet�, de mindkett� nom�d �letm�dot folytat s rabl�saival �szak Tibetnek elhagyatott puszt�it a karav�nokra igen f�lelmess� teszi. Ngari-Khor-szum d�lnyugati r�sz�ben, Hundeszben, a hunnia n�pt�rzs lakik, melyr�l angol m�rn�k�k azt k�zlik, hogy tat�r, vagyis mongol eredet�. A vid�k �szaki r�sz�t a csang-pa t�rzs foglalja el, j�mbor, j� indulat�, mindig nevetni s mulatni k�sz emberek, kik a legkev�sb� vakbuzg�k mert ter�leteiken nincs kolostor, s gyermekeiket nem adj�k papnak vagy ap�cz�nak. Eml�t�st tesz L�czy a kham-p�kr�l is, kik harczias �s rabl� �letm�dhoz szoktak. Ezek Garthok korm�nyz�j�nak �vi ad�t fizetnek, mely �ll 5000 nakt�ngb�l, mintegy 2000 r�pi�b�l, vagy egyen�rt�k� vajb�l, lovakb�l �s szarvasmarh�kb�l.

Biztos adat Tibet n�pess�g�r�l nem l�tezik, ujabban a statisztikusok 3�11 milli� k�z� helyezik, m�g Behm �s Wagner pontosan 6 milli�ra becs�lik. Bizonyos, hogy e n�p nem r�g�ta tartozik a cziviliz�ltabb keleti n�pek sor�ba. T�rt�nete nem megy tov�bb vissza a VI. sz�zad v�g�n�l, mid�n Ton-Me-Szam-Bo-Ta a szanszkrit ir�st behozta, s a tibeti nyelvre alkalmazta. �si hagyom�nyaik, legend�ik az indiai eredet� vall�s misztikumaival telt tanok felv�tele k�zben feled�sbe mentek. Ugy l�tszik s ugy v�li L�czy, hogy �svall�suk a kelet-himal�jai f�lvad t�rzsek kezdetleges pantheizmus�val lehetett rokon, de nyomai ma m�r csak a magas hegyormok, foly�k �s tavak tisztelet�ben maradtak.

Egy�b babon�s szok�sa a tibetieknek, hogy ha csak m�djukban van, arany vagy ez�st amuletet viselnek nyakukon, vagy kardjaik sz�j�n. Az amulet n�gysz�glet� vagy toj�sdad doboz, melyben valami szentelt t�rgy vagy ereklye rejlik. A h�zak belsej�ben is kicsiny bronz-szobrok vagy selyem-k�pek l�that�k egy olt�ron, mely el�tt bronz-cs�sz�kben friss viz van �s vajb�l k�sz�lt szobrocsk�k �llnak. Az udvaron egy magas p�zna az im�t lobogtatja �s a cs�cs�n jakfarkb�l �sszek�t�tt csom� himb�l�znak.

A h�zak lapos tetej�n sem hi�nyzik egy kis feh�rre meszelt olt�r, melyb�l egy eg�sz nyal�b kar� vagy lobog�-ny�l mered ki, apr�, im�val teleirt v�szonsz�rnyakkal; az olt�ron pedig agyagb�l k�sz�lt szobrocsk�k, dombormiv� k�pek vannak felhalmozva, s minden reggel f�st�l� rudakat gy�jtanak meg rajta, �s illatos feny�t�ket �getnek el egy e cz�lra szolg�l� kandall�-alaku f�lk�ben. Az �v bizonyos szak�ban a tibetiek h�zaikba h�vj�k a l�m�kat az im�k elv�gz�s�re. Ezek dobbal, �rczt�ny�rokkal �s h�romsz�ggel ell�tva jelennek meg, s az imak�nyvekb�l dob-ver�s k�s�ret�ben �nekl� basszus hangon reczit�lj�k a zsolozsm�kat.

�rdekes jellemz�st ad L�czy a tibeti templomokr�l s im�dkoz�si m�dr�l is. �Sehol se hi�nyzanak � irja � a kolostorok �tj�r�in, keresztfolyos�in vagy a kolostor el�tt az �t mellett az imahengerek. F�gg�lyesen �ll� �s k�nnyen forg�sba hozhat� b�r- vagy f�mhengerek ezek, melyekre t�bbnyire szanszkrit �r�sjegyekkel van az ima fel�rva; belsej�kben a tengelyre szorosan im�kkal s�r�n teleirt papir van csavarva. Minden megforgat�s egyen�rt�k� a bennfoglalt im�k elmond�s�val; rendesen t�bb imahenger egy veranda alatt van elhelyezve �s egy�tt kora nevet visel. Ha valaki a hengerek mellett elhalad, valamennyit jobbr�l-balra megford�tja; csup�n a F�n-bo szekt�ba val�k, kik a Pomi kir�lys�gban �s Karcsittiol-ban laknak, ker�lik meg a kor�t �s forgatj�k a hengereket ellenkez� ir�nyban, balr�l-jobbra.

A kolostorok belsej�ben, p�ld�ul Kumbumban �s Dardsilingn�l, h�znagys�gu hengereket l�ttam, melyeket forgatty� seg�ly�vel kell mozg�sba hozni, s minden k�r�lforgat�sra egy cseng� sz�lal meg. Ahol gyors foly�s� patak van, a v�z hajtja az �p�t�k lelki jav�ra a hengert; m�sutt a szelet alkalmazz�k erre; a hidak felett kifesz�tett k�teleken az im�kkal tele�rt v�szonszeleteket lobogtatja a sz�l, �s elhihetj�k Desgodins-nal, hogy a buzg� l�m�k tal�n m�g a g�zt is imag�pek hajt�s�ra haszn�ln�k fel, ha a g�zg�p ismeretes volna el�tt�k. A templomok k�zel�ben a t�gl�b�l �p�tett ki�ting k�pok, vagv csurt�n-ok t�nnek fel, melyek saj�ts�gos alak� �p�letek �s legink�bb hasonl�tanak egy hossz� ny�llel ell�tott cseng�h�z, mely egy r�mai izl�s� p�rk�nyra van helyezve.

xx2029. 1886. 39. 630. nagyobb k�p, jobb  F�rang� l�ma.

�A kimagasl� oszlop tetej�n, melyet a csengetty� foganty�j�hoz hasonl�tok, egy f�lhold �s benne egy gomb l�nyeges r�sz�t k�pezheti a csurtannak mivel, mid�n egy ilyennek v�zlat�t a l�m�knak megmutattam, figyelmeztettek r�, hogy ez �k�tm�ny valahogy el ne maradjon. A csurt�nok Budh�nak, vagy valamely m�s szentnek erekly�i felett emelkednek �s ugyanoly �rtelm�ek, mint Khin�ban a pagoda-tornyok; Kan-csu-fu-ban is l�ttam egy olyan pagod�t, mely eg�szen a csurt�nok alakj�t viseli. Vannak 6�8 m�ter magasak, melyek saj�ts�gos k�pet ny�jtanak a t�volb�l. A csurt�nok legk�zelebb �llanak a burmai pagod�koz, melyek f�lreismerhetetlen�l harang alak�ak.�

�Legjobban el van terjedve, folytatja L�czy, Tibetben utak mellett, kereszt�takon, �tmagaslatokon, hidakn�l, a helys�gek v�g�n, az utak jelent�kenyebb helyein a m�ni vagy do-bong (ob�), sz�r�l-sz�ra 100 000 k�. Egy 1�2 m�ter magas k�halmaz ez, mely piramis alakban, cs�csban vagy �lben v�gz�dik; k�lsej�t k�lapok, pala-, m�rv�nyt�bl�k k�pezik, melyekre a rejt�lyes Om mani-pemeum ima jegyei vannak felv�sve �s n�ha kisz�nezve. N�mely k�lap az im�nak �r�sjegyeit t�bbsz�r�sen viseli, m�s lapokon pedig csak egy jegy van v�sve.

E piramisok hossz� sorban kis�rik az utat, mely el�tt�k sz�tv�lik, a tisztelet ugy hozv�n mag�val, hogy a mani-t jobbk�z fel�l hagyjuk. Mindenik mani k�zep�b�l egy far�d mered ki, cs�cs�n az elmaradhatatlan f�lholddal �s g�mbbel. A h�g�kon, magas hegycs�csokon �ll� dobong jobb�ra durva k�vek halmaz�b�l �ll, s az utaz�k nem mulasztj�k el, hogy k�vet ne vessenek re� elhaladtukban; vesz�lyes helyeken a szikl�k hasad�kaiba illesztett felt�n� k�vek �s p�lczik�k k�pviselik az utaz�k �ldozatait.

�Az ilyen durva dobong tetej�b�l p�znanyal�bok ny�lnak ki, melyeken im�kkal tele�rt v�szondarabokat, vagy jaksz�r-csom�kat lobogtat a sz�l. Felt�n� hegyek ormain, magas p�zn�kon keskeny lobog�k lengenek, mintha valami saj�ts�gos n�v�ny volna rajtuk. N�ha a hegyek tetej�n egy kis t�zhely is tal�lhat�, melyen illatos f�st�t �rasztanak sz�t ima �s dobver�s k�zt a l�m�k, a k�rny�k gonosz szellemeinek elijeszt�s�re. Az ilyen var�zsl�helyek neve Szong-sza.

A l�m�k val�di urai Tibetnek, s k�l�n�sen a s�rga l�m�k, kegyess�g �larcza alatt, szigor� gazd�lkod�ssal nagy vagyont gy�jt�ttek �ssze. Kez�kben van a nagybani keresked�s. Azon im�k�rt, melyeket egyes csal�dok lelki �dv��rt mondanak, nagy ad�t szednek kolostoraik sz�m�ra. E kolostorok rendesen ker�tett helyek, s n�nek nem szabad k�sz�b�t �tl�pni. Kelet- �s Nyugat-Tibet m�ly v�lgyeiben e hegyoldalokra �p�tett kolostorok igen reg�nyes k�pet ny�jtanak. Abban, amelynek k�p�t mi is k�z�lj�k, s mely a Zanszk�r v�lgy�ben van, K�r�si Csorna S�ndor is hosszabb ideig tart�zkodott.

K�l�n�sek a kolostorok Lassza vid�k�n. �A Szera kolostorban, mondja L�czy, 5500, a Debangban 7700 szerzetes �l. A k�rny�ken 11 nagyobb kolostor �sszesen 24 000 szerzetesnek ad otthont. A kolostornak tibeti neve qonpa, vagy gomba. A l�m�k lak�sa labrang, s a templom lakang nevet visel. Minden gomba �l�n a kamp� (keng-bo) l�ma �ll, ki helyettes�vel, a g�k� l�m�val, kire a szellemi dolgok vannak bizva, int�zi a z�rda szellemi �s anyagi igazgat�s�t.

Egy vagy k�t qcsi a fegyelemre �gyel. Egy vagy t�bb p�nzt�rnok �s gazda, mint nevezik: siamdz� �s gnir-ha, kezeli a gomba vagyon�t �s egyszersmind �gyviv�je, k�pvisel�je a kolostornak a k�lvil�ggal szemben. �k vezetik a sz�mad�sokat �s elfoglalts�guk nagy �gyess�get felt�telez. A Kumbum-i kolostorban alkalmunk volt a kolostor �gyviv�j�vel �s k�t f�n�k�vel hivatalosan �sszej�nn�nk �s megcsod�lnunk azt a besz�det, melyben csaknem f�l�ra hosszat, foly�konyan, ism�tl�sek �s megszak�t�sok n�lk�l �s bizony�ra kit�n� �kessz�l�ssal kifejt� el�tt�nk az okokot, melyek az utaz�st Hszi-ning-fu-b�l Lassz�ba lehetetlenn� teszik �s ez�rt �k nem adhattak mell�nk l�m�kat k�s�r��l. Az �nekkarok vezet�i, vagy el��nekesek, un-dzse �s a csron-go, vagy �rnokok, mind oly tiszts�gek, melyek v�laszt�s utj�n t�ltetnek be �s egyt�l �t �vig viselhet�k.

A l�ma nevet a tibetiek csak a kiv�l�an k�pzett szerzeteseknek adj�k, kik szigor� vizsg�latok eredm�ny��l nyert�k e megtisztel� cz�met �s a ramgiam, gilong, g�si rangfokozaton �t emelkednek od�ig. A k�z�ns�ges szerzetesek �ltal�nos neve csra-pa .Vannak koldul� l�m�k is, kik Lassz�b�l j�ve, messze f�ldet barangolnak be, v�s�rokon �s �nnep�lyek alkalm�val szentk�peket magyar�znak, �larccal �s tarka zsin�ros �lt�ny�kben t�nczolnak, emberi l�bsz�rcsontb�l k�sz�lt furuly�val, dobbal �zik a gonoszt.

L�czy l�tott ilyen v�ndor szerzeteseket, vagy koldul� l�m�kat Szikkimben, s el�tte hosszadalmas t�nczot j�rtak, tarka maskar�ban. E k�sza papok m�k�iban sok k�z�s von�s van a s�m�nok babon�ival. A n�vend�kek neve csra-csu, az ap�cz�k� pedig anni. A l�m�k kiz�r�lag vajjal �s tejjel �lnek, s azt mondja L�czy, hogy e k�t �lelemmel annyira tel�tve vannak, hogy ha l�ma k�zel�t, az avas vaj b�ze m�r messzir�l meg�rezhet� rajta.

Mindennap reggel �sszegy�lnek a l�m�k im�ra, de csak k�z�ns�ges ruh�ikban, mely veres gyapju-dar�cz, s arany paszom�ntos ujj�, t�rden al�l �r� szokny�b�l, mell�nyb�l �s fest�i r�nczokba szedett Plaid-f�le kend�b�l �ll. A l�m�k feje �s arcza sim�ra van beretv�lva, s�veget rendesen nem viselnek, csak �nnep�lyes alkalmakn�l �ltik fel a s�rga bojtos sipk�t. M�g egy b�, sok fodru k�peny is tartozik a l�m�k ruh�zat�hoz; l�baikon csak nagy hidegben viselnek csizm�t, de a templom k�sz�b�n mindig levetik. Magasabb rangfokozat� l�m�k s�rga, ink�bb khinai szab�s� �lt�nyt viselnek s fej�k�n is s�rga, khinai kalap van. Az az arannyal h�mzett k�peny �s csinos s�veg azonban csak kiv�l� szertart�sokn�l j� haszn�latba, amikor a t�rogat�, dob, trombita, r�zt�ny�r, nagy csigah�jak �s acz�lh�romsz�g hangjai is belevegy�lnek a szertart�sba.

A k�z�ns�ges tibetiek �lt�zetei �s szok�sai is nagyon k�l�nb�znek az egyes t�rzsekn�l. A f�rfiak �lt�nye bok�ig �r� b� gyapj�-, dar�cz- vagy b�rkaft�n, mely k�z�p�tt vagy jobb oldalt gombolhat� s a csip� felett �v szor�tja a der�khoz. Az �v felett a kaft�nt felh�zz�k �gy, hogy als� sz�le a t�rdet szabadon hagyja. E kaft�nnak az �v k�r�l lel�g� belsej�ben hordja a tibeti f�rfi p�nz�t, �lelm�t, ev�cs�sz�j�t, k�s�t stb. El�l az �vbe kardja van dugva s az el�kel�kn�l �s katon�kn�l m�g egy k�s, mindkett�nek markolata t�rkisszel, kor�llal �s ez�sttel gazdagon van d�sz�tve, s�t a kardszijat is ez�stcsattok �s amuletek �kes�tik. Az �v jobb fel�n t�zszersz�mnak val�, ez�sttel kivert teny�rnyi b�rt�ska f�gg, s annak alj�ra van er�s�tve az acz�l, belsej�ben pedig a kova �s tapl� foglal helyet.

Inget, l�braval�t a tibeti nem visel, s l�bsz�rai m�g kem�ny t�lben is meztelenek, csizm�ja gyapj�sz�vet, feje nyiratlan s f�s�letlen s r�la varkocs ny�lik le, t�bbnyire a f� k�r�l koszor�ba kanyar�tva, mely a Tacsing dinasztia ir�nti megh�dol�s jelk�pe, s a homlok felett nagy csonttal �s t�rkisszel �k�tett ez�st gy�r�k vannak bele fonva. F�veg�k is k�l�nb�z�. Ta-czien-lu vid�k�n eg�sz r�kab�r szolg�l kucsm�ul, melyr�l a r�kafark a h�ton himb�l�zik. Batungban burnusz-f�le kucsm�t viselnek, a f�n�k�k k�s�rete pedig minden�tt t�ny�rkalapot hord, melynek lapos teteje el�ll a fejt�l �s s�rga bojtok takarj�k. De hordj�k azt a p�rge nemezkalapot is, mely Khin�ban a k�zn�pn�l divatos, �s a magas perem� magyar kan�szkalapokhoz hasonl�t.

F� t�pl�l�ka a tibetieknek a tej, vaj, pir�tott �rpaliszt �s tea. Utaz�s k�zben a tany�hoz k�zeledve s�tort �tnek, mely fekete jaksz�r ponyv�kb�l �ll, kiv�l l�v� rudakkal akk�nt kifesz�tve, hogy mennyezet�k sz�lesen kiterjed, s a tet�n, hossz�ban, zsinegekkel �sszef�zve �s sz�les r�st hagyva maguk k�zt a f�st elt�voz�s�ra. T�zet gy�jtva vizet forralnak. A vizbe a t�glate�b�l bele vetnek egy-k�t �k�lnyi darabot, s 6�8 perczig f�zik, azut�n lesz�rik a the�t, egy fab�d�nbe; megs�zz�k s egy f�lfont vajat l�knek bele, mire felkavarva, az eg�sz tejes k�v�hoz lesz hasonl�.

Ekkor mindenki el�veszi facs�sz�j�t s b�ven fogyaszt a g�z�lg� zs�ros �s �desen s�s italb�l. K�s�bb el�szedik a nyeregzs�kokb�l a kos�r-dobozt vajjal, s�t, paprik�t, leveg�n sz�r�tott juhh�st, pir�tott �rpalisztet vajjal �s te�val f�leresztve gomb�czcz� gy�rnak �s megs�zva k�ltik el; ez a dzamba, a legmindennapibb t�pl�l�k. A dzamba ut�n h�s k�vetkezik, m�g pedig n�ha, ha vaslemez nincs k�zn�l, egy eg�sz konczot a zsar�tnok k�z� vetnek, azt�n a megs�lt k�rget k�ssel lefaragj�k, a s�letlen�l maradt r�szt pedig �jra visszal�kik a t�zbe s igy tov�bb, mig eg�sz a csontig le nem r�gt�k.

Italnak a k�lest f�zik meg, s gyenge erjed�s ut�n bambusz-ed�nybe helyezik, s egy v�kony bambusz cs�vet mer�tenek bele �s igy sz�vj�k fel a v�zzel fel�nt�tt marva-levet. A pip�z�s, s�t a burn�toz�s is el van terjedve, s a pip�t bambuszgy�k�rb�l k�sz�tik maguknak.

Sz�mos ily �rdekes �s jellemz� apr�s�g ut�n L�czy m�g n�h�ny sz�val K�r�si Csoma S�ndorr�l eml�kezik meg, ki a dardsilingi r�gi eur�pai temet�ben nyugszik. Innen fels�ges kil�t�s nyilik a Kin csin-dsunga havasra s azon h�g�kra, melyek Szikkimb�l Tibetbe vezetnek �t. A nagy tud�s sirj�t, melyet a "Vas�rnapi �js�g� kor�bbi sz�m�b�l ismer az olvas�, L�czy k�nyve ujabb f�nyk�pfelv�tel ut�n mutatja be.

Ami a nagy nev� magyar utaz� �lete k�r�lm�nyeit �s irodalmi hagyat�k�t illeti, arr�l Duka Tivadar id�k�zben megjelent �s �ltalunk is annak idej�n t�zetesen m�lt�nyolt m�ve ut�n nem sok kieg�sz�teni val� maradt f�nn. �rdekes, hogy L�czy Kalkutt�ban, 1878. janu�rj�ban, a beng�li �zsiai t�rsas�g k�nyvt�r�ban megtal�lta K�r�si Csorn�nak Duka �ltal sikertelen�l kutatott �n�letrajz�t, melyet a kelet-indiai t�rsulat Delhiben sz�kel� rezidens�nek, Kennedy kapit�nynak �tny�jtott. Ez �n�letrajzot L�czy k�nyve eg�sz terjedelm�ben leford�tva k�zli s ezzel l�nyeges b�v�t�ssel szolg�l Duka terjedelmes �s kimer�t� tanulm�ny�hoz.

K�PEK KHIN�B�L. 1900. 29. 444.

Utaz�s Pekingbe a vas�t ki�p�t�se el�tt.

Ez a k�p azt a pillanatot mutatja, amikor Cholnoky Jen�, az akkor m�g nem eg�szen k�sz vas�t utols� �llom�s�r�l De Marteau �s Do Hecz �tit�rsaival �s khinai szolg�ival egy�tt Peking fel� tartva, valamelyik faluban megitatt�k a lovakat. Keserves utaz�s volt ez akkor a rettenetes utakon, r�z�s kocsikon, t�z� forr�s�gban! De mindez hagyj�n! A khinai szem�lysz�ll�t� kocsikban nincs �l�s, hanem csak egy matraezf�le van leter�tve a kocsi fenek�re, azon kell h�nykol�dni annak, aki nem akar gyalogolni. Mert a gyorsas�g nem term�szet�k ezeknek a kocsiknak; lehetetlens�g m�g csak gy�ng�n kocogni is a hallatlan rossz utakon, ami k�l�nben jelenleg az orsz�g legjobb v�delme, mert �gy�t ugyan bajosan lehet azokon sz�ll�tani!

xx 2030  1900. 29. 444. bal fels� UTAZ�S PEKINGBE A VAS�T KI�P�T�SE EL�TT

Li-Hung-Csang, a khinaiak egyik legel�kel�bb �llamf�rfia, 1823-ban sz�letett Ngan-hu�i tartom�ny egyik faluj�ban. Nagy szorgalommal tanult s m�r 1848-ban a Han-lin akad�mia tagja lett, ami annyit jelent, hogy a legmagasabb fok� �llamvizsg�t is letette. Ezendk�v�l kit�ntette mag�t a Tai-ping-f�le l�zad�s lever�s�ben s ekkor emelkedett oly magas rangra, amelyre egy�ltal�ban khinai emelkedbet. Kendk�v�li ravaszs�g�val, kapzsis�g�val, de amellett okoss�g�val �ri�si vagyont szerzett. Hatalma olyan nagy lett, hogy amikor a jap�n h�bor� sikertelen kimenetel��rt a cs�sz�r megvonta t�le a legf�bb hatalmi jelv�nyeket, olyan katonai k�s�rettel jelent meg Pekingben, hogy a cs�sz�r megrettent �s jobbnak l�tta ism�t kegyeibe fogadni. Nagy n�pszer�s�gnek �rvend a khinaiak el�tt �s f�nyk�pe nagyon el van terjedve a birodalomban.

xx2031  1900. 27 445. als� k�p A VIZSG�ZTAT�-TEREM D�SZKAPUJA PEKINGBEN.

A vizsg�l�-terem d�szkapuja Pekingben mer�sz, �zl�ses fa �p�tm�ny, cser�ppel fedve, amely egyes�ti mag�ban a khinai �p�t�szet legt�bb mot�vum�t. Ezen �p�letben mennek v�gbe a Khin�ban oly nagy fontoss�g� �llamvizsg�k, melyek ut�n azokat, akik sikerrel ki�ltott�k, a k�l�nf�le �llami hivatalokra k�pes�tik. A k�nny� bambusz-�p�t�s st�lusa t�kr�z�dik ezen az �p�tm�nyen is, �s oly kev�ss� szil�rd, hogy a sz�l nyom�sa ellen ut�lag meg kellett t�mogatni oldalt�maszt�kkal.  Ehhez hasonl� kaput igen sokat lehet l�tni Khin�ban, a nagy alf�ld�n rendesen f�b�l, m�g ahol k� van, ott m�r ebb�l k�sz�tik.

Farag� �d�n:  EGY MAGYAR EMBER KHIN�R�L. 1882. 47. 742.

  A f�ldrajzi t�rsas�g november 16-ki �l�s�n tartott    f�lolvas�s�b�l.

A hires velenczei utaz�, Marco Polo �ta, ki h�trahagyott munk�j�ban igen sok �rdekes, de sokszor mes�nek is t�lzott dolgokat ismertet Khin�r�l. megv�ltoztak a viszonyok, az utas ma m�r a szuezi csatorn�n kereszt�l 45 nap alatt, Amerik�n �t pedig � folyton utazva � 40 nap alatt eljuthat Khin�ba. K�zleked�s�nk javul�sa lehet�v� tette a vil�g k�r�li s�tautaz�sokat; de mivel az m�g �gy is igen f�raszt�, meg nagy k�ltekez�ssel is j�r,  csak igen kev�s ember teszi meg. Ha messze vil�got l�tott ember jut k�z�nk, azt meg szoktuk k�rd�sekkel ostromolni, s �rdekl�d�ssel hallgatjuk. Ilyen felfog�sb�l kiindulva, �n is b�tor leszek Khin�r�l egyn�mely dolgot el�adni, ugy, ahogy azt ott l�ttam, hallottam �s tanultam.

Ami Khin�nak kiterjed�s�t �s lakosainak sz�m�t illeti, az ezekre vonatkoz� adatok pontoss�ggal meg sem �llapithat�k mindaddig, mig Khina belseje a nagy vil�g el�tt z�rva �ll. Khina ter�lete 1 297 999 n�gysz�gm�rf�ld. N�pess�ge 1812-ben 360 279 897 l�lek volt. Ez adat, mit Tyi�-csing cs�sz�rnak k�sz�nhet�nk, csak megk�zel�t� lehetett akkor, most pedig igen csek�lynek bizonyulna, ha lelkiismeretes n�psz�ml�l�st lehetne tartani. De a mandarin oszt�ly mindent a s�t�ts�gben szeret tartani: s k�nnyen megeshetn�k, hogy a val�di n�psz�mnak alig fel�t vallan�k be, csakhogy a lehet� ad�t�bbletet elker�lj�k.

Hogy a khinai mik�ppen nevezi �nmag�t �s orsz�g�t, arra egyenes v�laszt adni nem lehet. Khin�nak hivatalos neve mindig az uralkod� h�z�val �ll �sszef�gg�sben. Ha a dinasztia v�ltozik, az orsz�g r�gi neve ujjal cser�ltetik ki. A jelen elnevez�s, melyt�l az �ltalunk is haszn�lt Khina sz� ered, T�-csing-kao, magyarul a nagy m�nem tat�r birodalom. 238 �vvel ezel�tt Khin�t Ming birodalomnak hivt�k. K�znapi neve Csung-kuo, magyarul K�z�p birodalom, oly �rtelemben, hogy Khina k�pezn� a vil�g sziv�t vagy k�zep�t; ami azon t�l esik, az mind idegen, barb�r.

Hsonl�, hogy a khinai az emberis�get is k�t r�szre osztja, nevezetesen cs�ng � v�j vagyis khinai �s nem khinai. Az irodalomban Khin�nak van egy, az el�bbiekt�l eg�szen elt�r�, de sokkal hangzatosabb neve, ez a Ho�-kuo, magyarul a sz�ps�gnek vagy vir�gb�s�gnek birodalma, �rtve olyan orsz�got, amely a vir�gos gondolkoz�s�, teh�t k�lt�i emberekben, b�velkedik. Ez Khina szellemi m�velts�g�t �s irodalm�nak nagys�g�t jelk�pezi.

Mindezen elnevez�sek csakis K�n�ra, mint �llamra vonatkoznak. Egyes individuumok nemzetis�g�nek meghat�roz�sa megint m�sk�pp t�rt�nik. Ha Khina ak�rmely v�ros�ban tart�zkodva az utcz�n egy embert meg�ll�tunk �s azt k�rdezz�k t�le � milyen nemzetbeli vagy? azt feleli, hogy � eshi-zsen, azaz z�szl�s ember, teh�t m�ncsu- tat�r, vagy pedig ch�n-zs�n, magyarul der�k ember,  ami mag�ban foglal mindent, ami khinai; �gy nyelv�ket ch�n-hs�-nak, irodalmukat pedig ch�n-v�n nek nevezik. A eh�n sz� Khina egyik hires dinaszti�j�nak a neve volt.

Vall�sra n�zve a khinai a Buddha hit alapelveit vallja mag��nak, mely Kelet-Indi�b�l sz�rmazott �t. A m�velt oszt�ly, inteligenczia, minden hitfelekezet n�lk�li, azaz a k�t nagy khinai b�lcs, Konf�czius �s Menczius tanait k�veti. Khinai nyelven e k�t n�v m�sf�lek�ppen ejtetik ki, u. m. az els� Kung-f�-szu, a m�sik M�ng-tzu. Konf�czius, a m�g ma is �l� Kung csal�d alapit�ja, �lt 550 �vvel Krisztus sz�let�se el�tt, vagyis 200 �vvel R�ma megalap�t�sa ut�n. Az �ltala tan�tott hit f�parancsa az, hogy szeresd �s becs�ld felebar�tod, l�gy engedelmes sz�l�id ir�nt.

Menczius pedig a munk�ra �s b�k�s �letre buzd�totta h�veit, a n�p sz�j�n maradt mond�sa az: �amely ember azt mondja, hogy � k�pes egy hadsereget �ssze�ll�tani, s a hadtudom�nyban j�rtas, az nagy b�n�s�.

Khin�nak mint �llamnak l�tez�se visszavihet� a legkor�bbi id�kre. H�tramaradt hagyom�nyai szerint els� uralkod�h�za m�r Krisztus sz�let�se el�tt a 2852-ik �vben megalakult, teh�t 303 �vvel az �z�nv�z ut�n. E hossz� �vek sor�n cs�sz�ri uralkod�h�za 33-szor v�ltozott, mig tr�nj�n a mai napig nem kevesebb, mint 268 uralkod� �lt.

A khinainak nyelve, sz�f�z�se, igen kezdetleges. Az eg�sz ink�bb hasonl�t a kis gyermekek besz�d�hez, amikor megk�s�rlik gondolataikat el�sz�r szavakba foglalni. K�l�nben e nyelvet m�velni, fejleszteni vagy idom�tani  neh�z is lett volna, amennyiben ily ir�ny� halad�sn�l nagy akad�ly volt �s lesz mindig az �r�sa.

A khinai nyelvnek ugyanis nincs  �bc-je, ir�sa ink�bb rajzol�s, mint ir�s. Ilyen sz�rajza vagy �r�sjegye van minden egyes f�-�s mell�kn�v, ige �s �sszek�t� sz�csk�kra, amelyek k�z�tt n�mi hasonlatoss�got vagy egy�b rokons�got is f�lfedezni f�rads�gos �s eredm�nytelen munka lenne. Hogy a khinai nyelvnek h�ny �n�ll� �r�sjegye van, azt kerek sz�mban meg nem hat�rozhatom. A Khang-hsi cs�sz�r parancs�ra k�sz�lt sz�t�r mintegy 50 000 k�l�n �r�sjegyet tartalmaz. Hogy teh�t a khinai nyelv minden bet�j�t megtanulja ugy az ember, hogy azokat eml�kezetb�l leirni tudn�, vagy hogy azoknak t�bbf�le jelent�seit esz�ben tarthatn�, arra egy haland�nak az �lete nem el�g.

Mind e neh�zs�gek dacz�ra a khinai �rott nyelv az, amelyet a vil�g m�s cz�lszer�bb �r�sm�dja helyett az emberis�g legnagyobb r�sze haszn�l. Saj�ts�gos az is, hogy a khinai bet�k alakja �s jelent�se � feltal�l�si idej�kt�l sz�mitva � oly keveset v�ltozott, hogy ezer�ves feliratok m�g ma is eg�sz k�nny�s�ggel olvashat�k, mig olyan k�nyvek, amelyek 30 �vsz�zaddal ezel�tt voltak irva: stylus �s m�s tekintetben mint ir�nyad�k szerepelnek. Nagy neh�zs�g a khinai nyelv elsaj�t�t�s�n�l m�r az is, hogy a t�rgyak vagy eszm�k elnevez�sere nem rendelkezik a kell� mennyis�g� hangokkal. K�l�nb�z� hangz�s� szava csak 421 van, ilyenek: cs�ng, csh�ng, csu�n, cshu�n; ty�ek, csh�ek; ku�ng, khu�ng; tszung, tszhung, stb.; hogy pedig a hangszeg�nys�g zavart ne id�zzen el� a besz�d�ben, sz�ks�ges lett a hangokat t�bb rendbeli hangfokozatok �ltal k�l�nb�ztetni meg

A khinai nyelv tanulm�nyoz�sa k�zben t�bb oly szavakra j�ttem, amelyek el�ttem a magyarhoz viszony�tva felette rokonhangz�suaknak tetszettek. Ilyen szavak legink�bb a h�zi�llatok elnevez�s�n�l gyakoriak, nevezetesen: kutya khinaiul kou-dza, vagy d�li kiejt�ssel k�-tza; macska khinaiul mao-dza. Szembet�n�, hogy a horgony, vulgo vasmacska elnevez�sre a khinai thie-mao-dza kifejez�st haszn�l, amelynek sz�szerinti magyarra ford�t�sa macsk�t jelent. A ty�kot khinaiul tyi sz�val jel�lik; a l�nak ugyan �tal�nos neve m�, de m�r a feh�r szin� lovat a khinai is l�nak nevezi. Az itt el�soroltakkal azonban a hasonhangz�ssal �s hason�rtelemmel b�r� szavaknak nincs v�ge; ezek csak v�letlen�l maradtak fenn eml�kemben.

Egy m�s, a magyarral szinte megegyeztethet� szok�s d�vik Khin�ban a nevek �s czimek haszn�lat�n�l: a keresztnevet sohasem irj�k a csal�dn�v el�, hanem mindig ut�na; igy p�ld�ul e n�vn�l Li-Hung-cs�ng, Li k�pezi a a csal�d, Hung-cs�ng a keresztnevet.

A khinai t�rt�nelemben van sz� a hunokr�l is; ugyanis eml�t�s van t�ve egy bizonyos harczias, kegyetlen term�szet� n�pfajr�l, amely Khin�ba t�bb izben bet�rt, m�gpedig rabl�si sz�nd�kkal; a khinai t�rt�n�szek e n�pr�l hsiung-nu vagy hun-nu n�ven eml�keznek meg, amely elnevez�s khinai nyelven annyit tesz, hogy kegyetlen, durva cs�csel�k. Ezzel egyidej�leg elmondhatom azt is, hogy a khinaiak �ltal m�g r�gebben k�sz�tett f�ldabroszokon � hol a vil�g �sszes tartom�nyai meg vannak jel�lve � Magyarorsz�got hsjitng-n�-kus vagy hini-n�-kus-nak nevezik; amit a khinai ugy magyar�z, hogy ez azon hunoknak az orsz�ga, akik hajdan Khin�ba is bet�rtek. Hogy ez a v�lem�ny k�l�n�sen a khinai magasabb k�r�kben er�s gy�keret vert, az abb�l az esetb�l is kitetszik, ami velem t�rt�nt meg akkor, amid�n tisztelg�si l�togat�son voltam az alkir�lyn�l. E hatalmass�g ugyanis megtudva azt, hogy rnagyar vagyok, igy �dv�z�lt: h�t hiszen mi fajrokonok vagyunk, mert te is ugy-e bizony mongol ember vagy?

A khinai saj�t mag�t �s orsz�g�t a mennyel helyezi �sszek�ttet�sbe, mig a f�ld m�s r�sz�n tart�zkod� minden n�pet az alvil�gba oszt�lyoz; tal�n ez�rt is van meg n�luk az a szok�s, hogy az eur�pai embert y�ng-kv�j-tzu, magyarul �tengerent�li �rd�g ezimmel tiszteli meg. Egy khinai, akit f�lsz�l�tottak, hogy ez illetlen elnevez�s ok�t magyar�zza meg, igy nyilatkozott: �mikor az angolok els� izben Khina d�li r�sz�n megjelentek, � v�r�s sz�rrel ben�tt arezuk �s fej�k, nagy orruk, sz�k ruh�ba bujtatott test�k, egy sz�val k�ls� megjelen�s�k oly f�lelmet gerjesztett az asszonyokban �s gyermekekben, hogy az ��rd�g! �rd�g!� ki�lt�sokkal megfutottak. K�l�nben, � igy folytat� az interpell�lt kinai, � az angolnak k�k szeme van, ami rossz, indulatos jellemre mutat, hangja, mikor besz�l, �ktelen siv�t�, �s jobban hasonl�t egy elk�rhozott szellem panaszos �v�lt�s�hez, mint f�ldi haland� besz�d�hez.

A khinai a t�rsas �letben kimagaslik az eur�pai f�l�tt, ami n�zet�nk szerint t�lzott udvariass�ga �ltal. N�luk a k�znapias �let csaknem elviselhetlenn� v�lik azok miatt a sok ezer par�nyi r�szletekig men� illemszab�lyok miatt, amelyekhez egy tanult khinai embernek folyton alkalmazkodnia kell.  �j�vkor, amely a khinainak legnagyobb, s�t egyed�li �nnepe, egy �ll�. h�napig megsz�nik minden. A mandarin bez�rja hivatalos helyis�g�t, a munk�s is f�lreteszi szersz�mait, h�z�t kitisztogatja, a Buddha istens�gnek olt�rt emel, el�keresi �s f�lveszi leg�rt�kesebb ruh�j�t, egy nagy csomag n�vjegyet mag�hoz vesz �s bebarangolja vele az eg�sz v�rost; mert az illem megk�v�nja, hogy �j�vkor szem�lyesen tisztelegjen minden rokon�n�l, bar�tj�n�l �s ismer�sein�l.

A l�togat� rangj�hoz ill� d�szruh�ban f�nyes k�s�rettel megjelenik a teremben, mig a h�zi�r szint�n nagy d�szben, kalapj�t f�nntartva el�resiet, s mind a kett� kellemes mosolyg� arccal hangosan elki�ltja shin-shih-�, p�i-nieu-�, ami magyarul uj �r�met, feh�r �j�vet jelent. Majd mindegyik t�rdre borul egym�s el�tt, h�romszor m�lyen meghajol �s minden hajl�skor fej�t h�rom izben a f�ldh�z koccintja. E cerem�nia bev�gezt�vel az els�bbs�g ad�s nemes verseng�se mellett le�lnek, s k�lcs�n�sen h�zelg� sz�v�lt�ssal engedelmet adnak egym�snak a kalaplev�telre. Ek�zben p�r perczet t�rsalg�ssal t�ltenek, de e t�rsalg�s tiszt�n az id�j�r�s mivolta es a csal�dtagok hogyl�te ir�nti tudakoz�d�sra szor�tkozik.

Khin�ban, annak k�zel 5000 �ves fenn�ll�sa �ta, nagy halad�st tett a tudom�ny, m�v�szet s az iparnak csaknem minden �gazata. Irodalma oly rendk�v�li, amin�vel m�s �llam nem is dicsekedhet. A reg�ny�r�s, k�lt�szet, ott m�r a legr�gibb id�kben jelent�keny szerepet j�tszott, s az irodalom gyors n�veked�se sz�ks�gess� tette azt, hogy a m�r megirott k�nyv nagyobb neh�zs�g n�lk�l t�bbsz�r�sithet� legyen. Igy j�ttek arra a gondolatra, hogy a bet�ket fat�bl�kra v�ss�k, �s mihelyt az els� kis�rlet siker�lt, mindj�rt gondolkozni kezdtek a bet�k cz�lszer�bb elk�sz�t�si m�dj�r�l. Igy t�rt�nt, hogy Khin�ban a nyomd�szat m�r a 8-ik sz�zadban fel volt tal�lva, azaz h�tsz�z �vvel el�bb, mint Gutenberg �s Faust megsz�lettek volna. T�rt�n�szek a k�ziratoknak �s a Buddha vall�s papjai �ltal haszn�lt imak�nyveknek els� kinyomat�s�t a T'ang uralkod�h�z idej�re teszik. E dinasztia f�nn�llott a Krisztus sz�let�se ut�n sz�m�tott 620-ik �vt�l eg�sz 907-ig.

Kev�ssel k�s�bb f�ltal�lt�k a puskaport, azt haszn�lt�k l�fegyverekbe; mulattat�si cz�lb�l csin�ltak rak�t�kat, �s m�r Krisztus ut�n a 969-ik �vben Th�j-tsz� cs�sz�r f�nyes udvara el�tt t�rt�nt meg a t�zij�t�knak els� �s nagyszer� bemutat�sa.

Ezt k�vette n�h�ny �vvel k�s�bb egy ujabb tal�lm�ny, amely a tengeren haj�z�snak v�lt egyik legf�bb kell�k�v�, ez volt az ir�nyt�, k�s�bb k�vetkezett a pap�r finom�t�sa. Ez id�t�l sz�m�tva az ipar fejleszt�s�re is nagy gondot ford�tottak, s a f�ny�z�si czikkek gy�rt�sa, a porczell�n k�sz�t�se �s mindenf�le r�zed�nyek kov�csol�sa is egyszerre nagy lend�letet nyert. A finom porczell�non kiv�l, amit a ritkas�g gy�jt�k �s a khinai k�l�nlegess�g-kedvel�k legink�bb b�mulnak, els� helyet foglal el a zom�nezoz�s, vagy k�lf�ldi szokott nyelven a cloisonn� k�sz�t�se.

Ez igaz�n f�rads�gos �s nagy t�relmet ig�nyl� m� kidolgoz�si m�dja a Miiig dinasztiabeli Csing-th�j cs�sz�r uralkod�s�nak idej�b�l ered (azaz 1450 �vvel Krisztus hal�la ut�n). A zom�nezoz�st khinaiul csing-t'�i-l�n-nsik nevezik. K�sz�t�se az eg�sz birodalomnak csup�n egy v�ros�ban, Pekingben t�rt�nik. Egyszer alkalmam volt egy ilyen helyis�gbe bejutni s a k�l�nf�le m�veletet, melyen egy zom�nezozott v�z�nak kereszt�l kell mennie, megtekinteni. Gy�rt�s�n�l a f� t�nyez�k: egy r�z-ed�ny a kiv�nt alakra kov�csolva; darabka lap�tott r�z-sodronyok ugy hajl�tva, hogy az el�irt rajzot �br�zolj�k; t�bbsz�n� zom�ncz, nagy �gyess�get, �s mindenekf�l�tt rendk�v�li t�relmet k�v�n.

A r�zsodronyok elhajlit�s�ra gyermekeket haszn�lnak, akiknek egyed�li szersz�muk egy p�r csiptet�. E sodronyokat az ed�ny k�lsej�re csoportos�tj�k, ugy hogy azok vir�gokat, madarakat vagy arabeszkeket k�lvonaloznak �s az eg�szet enyvvel, majd ez�sttel az ed�ny oldalaira ragasztj�k. Miut�n a v�za ennyire elk�sz�lt, kezd�dik a zom�nccal val� b�bel�d�s. Porr� z�zott sz�nes �veget egy kan�l seg�ly�vel a sodrony �ltal k�pezett h�zagokba hintenek; az �veg, miut�n m�r el�bb v�zzel lett vegy�tve, az ed�ny oldal�ra tapad. Mikor az ed�ny minden h�zaga meg lett igy t�ltve, az eg�szet kiteszik egy e cz�lra gerjesztett t�z hev�nek mindaddig, mig az �veg eg�szen f�l nem olvad, majd hideg helyre t�ve, az el�bb foly�kony anyag megszil�rdul. E t�lt�si �s �get�si m�veletet addig ism�tlik, amig a k�sz�tm�ny minden h�zaga csordultig megtelt. Ha egyszer az ed�ny k�lseje egyenl� f�lszint mutat, nagy gonddal kicsiszolj�k �s a mutatkoz� sodrony-h�l�zatot bearanyozz�k. Egy k�z�ns�ges nagys�g� ed�ny elk�sz�t�se hat hetet ig�nyel.

Nagyon fontos �s �ltalunk is igen j�l ismert �ga az iparnak Khin�ban a selyemtermel�s, mely mes�s r�gis�g� id�kb�l ered. T�rt�neszek azt �ll�tj�k, hogy mikor a gyapot a Yiian dinasztia alatt Krisztus ut�n 1260-ban Indi�b�l Khin�ba el�sz�r �thozatott �s ott ismert t�rggy� lett, m�r akkor a selyemtermel�s Khin�ban 4000 esztendeje, hogy ismeretes volt. A gyapot bevitel�vel a selyemkelm�k gy�rt�sa igen elhanyagoltatott mintegy 400 �vig, csakis az ut�bbi id�kben kezdett �jra nagyobb m�rvben kifejl�dni. Most m�r szebbn�l szebb selyemkelm�ket k�sz�tenek, s ezek a sz�nek �l�nks�ge �s v�ltozatoss�ga dolg�ban f�l�lmulhatlanok. A khinai cs�sz�r �s udvara haszn�lat�ra k�sz�lt selyem Kiangnan tartom�nyban gy�rtatik �s foglalkoztat valami 545 selyemk�szit� telepet; az ott dolgoz� munk�sok mind cs�sz�ri zsoldban �llanak.

Azon selymek, melyek az udvar tagjai r�sz�re k�sz�lnek, b�rki �ltal is vehet�k, ellenben a cs�sz�r szem�lyes haszn�lat�ra sz�tt kelm�k k�z�ns�ges haland� �ltal nem csak hogy meg nem vehet�k, de m�g megtekint�s v�gett sem k�nny� hozz�juk jutni. Ezek legink�bb arany sz�lakkal besz�tt �s h�mz�sekkel gazdagon ell�tott s�rga szin� selyemkelm�k. Khin�nak selyemkivitele k�lf�ldre �venk�nt kerek sz�mban sz�z milli� forint �rt�ket k�pvisel; mig benn termesztett the�j�b�l k�lf�ldi fogyaszt�sra a m�lt �vben kivittek 110 000 000 forint �rt�k�t. 10 �vvel ezel�tt a thea kivitel�nek �rt�ke alig ment 60 000 000 frtra. E szerint a khinai thea fogyaszt�sa nem hogy cs�kkenne, de �ri�si m�rvben n�vekszik �s pedig dacz�ra az angol termel�k t�rekv�seinek, kik a thea-�ltet�st Kelet-Indi�ban, s�t Ausztr�li�ban is meghonos�tott�k m�r.

�rdekes �s mulattat�, ha az embernek alkalma ny�lik egy khinai eb�dn�l r�szt venni. Az �tkez�sre megh�v�s nem ugy van mint n�lunk, s�t az avatatlan nem is tudja,  hogy j�llakva-e vagy �hesen jelenj�k meg a kit�z�tt id�re. A megh�v�n csak annyi �ll: �16-�n esti 6 �r�ra cs�sz�im ki lesznek tiszt�tva, elv�rom ragyog� megjelen�sed.

Az eb�dre hivott vend�g legszebb ruh�j�ban, hivatalos jelv�nyeivel ell�tva jelenik meg, s az el�csarnokban le�lve pip�zgat�s �s cseveg�s mellett v�rja be az �sszes vend�g meg�rkezt�t. Hogy t�lalva van, azt az �ltal adj�k tudtul, hogy a csel�ds�g egy nagy r�z t�ny�ron f�lrepeszt� d�r�mb�l�st visz v�ghez. Erre a h�zi�r vend�geivel az �tterembe megy �s ott mindenkit rangj�nak megfelel�leg elhelyez. A megtisztelt egy�n az asztalf�t foglalja el, mig a h�zi�r az asztal legv�gs� sark�n telepedik le. Az �tkez�s, mint n�lunk is, holmi �tv�gyingerl�vel kezd�dik, ami a khinaiakn�l rendesen sz�raz t�kmagb�l �ll; ezt ropogtatj�k a vend�gek sokszor eg�sz f�l�r�n �t, csak azut�n j�nnek f�l a rendes �telek. Ezeknek min�s�ge �s elk�sz�t�si m�dja Khin�ban is a h�zigazda vagyonoss�g�t�l f�gg. Magasrangu egy�nekn�l a legdivatosabb �telek: a fecskef�szek, �zletes leves-alakban; a feh�r cz�pauszony; a tengeri f�, finom m�rt�ssal; a fekete biche de mer (Holothuria); a fiatal bambuszn�d, becsin�lva ; a galambtoj�s, sz�rke l�vel; �s egy�b �dess�gek.

Az �tel egy t�lban az asztal k�zep�re van kit�ve �s a vend�gek abb�l vesznek ki p�lczik�ikkal saj�t cs�sz�ikre. Ev�eszk�zk�nt a khinai csup�n k�t p�lezik�t haszn�l; ez helyettes�ti n�luk a kanalat, k�st �s vill�t is. Eb�d k�zben forr�, czukortalan z�ld the�t isznak, de az �zletesebb �telekhez szolg�lnak f�lforralt csemegebort is, mit apr� ez�st vagy arany kup�kb�l �r�tenek ki. Egy nagyobb khinai eb�d mintegy 4 �ra hosszat tart, mely id� alatt �tlg 40 k�l�nf�le �tel tal�ltatik f�l. �tkez�s befejezt�vel jobb h�zakn�l divatban van �piummal kedveskedni, amit nyug�gyra d�lve k�jes m�morban �lvez az illet�. Term�szetes dolog, hogy ilyen �sszej�vetelekb�l a n�k teljesen ki vannak z�rva.

A gy�ng�d nemnek, mint Keleten �tal�ban, ugy Khin�ban is igen al�rendelt, szerep jut oszt�lyr�sz�l. A n�k ott t�rsadalmilag nem l�teznek, nem�k mintegy meg van b�lyegezve, s�t komoly t�rsas�gban �ket elhozni, r�luk besz�lni, illemtelen dolog. Khinai n�zet szerint az � rendeltet�s�k csup�n az, hogy az emberis�g folytat�s�ra k�zrem�k�djenek. �k a f�rfiak b�buja, �ruezikke, vagy j�t�kszere.

Ezzel ellent�tben Konf�czius tana azt k�v�nja, hogy a fiu anyj�t tisztelje, im�dja, b�lv�nyozza; k�s� v�ns�g�re pedig k�nyelm�r�l gondoskodj�k. Igen sz�p �s tanuls�gos az, mikor az ifj� tisztvisel�, k�zm�ves, vagy katona havi keresm�ny�t t�rden �llva ny�jtja �t anyj�nak; vagy mikor a v�d al� helyezett sz�l�t a b�r�s�g feny�teni k�sz�l s a gyermek haj�t t�pve rim�nkodik, hogy anyja helyett � b�nh�dj�k. A sz�l�j�t b�ntott fiu ellen a t�rv�ny is ritka szigorral j�r el. Az anyagyilkoson a kiv�gz�s legborzaszt�bb neme vitetik v�gbe.

A n�nemnek m�r kiskor�s�g�ban szenved�shez kell szoknia. 3�4 �ves kor�ban megkezd�dik a l�bk�t�s vagyis a l�bak tov�bbi n�v�s�nek megg�tl�sa. Sz�les, durva gyapotszalagokkal beg�ngy�lik kis l�baikat oly er�sen, hogy a v�rfoly�s megakad. A szeg�ny gyermek kezdetben borzaszt� f�jdalmakat �ll ki, mig egyp�r �v leforg�sa ut�n a l�bak eltorz�tott �rz�ketlen alakot �ltenek.

E m�t�tnek a testre �s szellemre nagyon �rtalmas befoly�sa van: az arcznak piros, eg�szs�ges szine elt�nik �s maradand�an s�ppadt lesz, a vidor, pajz�n kedvet b�skomors�g v�ltja fel; az im�nt futk�rozni tud� kis gyermek sz�nalmat gerjeszt neh�zkes tipeg�s�vel. Egysz�val Khin�bau a n�nek teherr� lesz az �let m�r kora ifj�s�g�ban.

   A h�zass�gra l�p�s is k�l�n�s m�don t�rt�nik. Az eljegyz�s a sz�l�k k�zvet�t�se folyt�n megy v�gbe, an�lk�l, hogy a jegyesek csak hirb�l is ismern�k egym�st. M�g csak az sem engedtetik meg a v�leg�nynek, hogy j�vend�belije arcz�t az �sszead�s el�tt megpillanthassa. Ennek term�szetes k�vetkezm�nye az, hogy igen sok a boldogtalan �s gy�m�lcstelen h�zass�g Khin�ban. A t�rv�ny azonban megengedi az �gyasok tart�s�t, ami a soknej�s�ggel csaknem egy�rtelm�, mert az igy sz�letett gyermekek �pp oly csal�di jogokat �lveznek, mint a t�rv�nyes n�t�l sz�rmazottak.

A modern tal�lm�nyok, igy p�ld�ul a g�z �s villany, kezdenek m�r Khin�ban is t�rt h�d�tani. T�z �vvel ezel�tt alakult egy csup�n khinai r�szv�nyesekb�l �ll� g�zhaj�-t�rsas�g, amelynek haj�i most m�r �rintik Kalifornia �s Anglia partjait is. E t�rsulat l�tez�s�t a cs�sz�ri korm�ny kezdetben ignor�lta, de miut�n h�bor�s id�kben a hadcsapatok gyors tova sz�ll�t�s�n�l nagy szolg�latokat tett,  kezdett arr�l hivatalos tudom�st venni, most pedig m�r jelent�keny kedvezm�nyekben is r�szesiti.

A t�vir�szat hasznos volt�t Khina is bel�tta, s az els� � Tientsint�l Shanghaiig terjed� vonala ez �vben lett a k�zhaszn�latnak �tadva. �mb�r a hat�s�gi k�zegek mindent elk�vettek, hogy a k�zn�p annak cz�lj�r�l ill� fogalmat szerezzen, m�g sem lehetett eddig a khinai embert r�b�rni, hogy �zleti, vagy csal�di hirek tovaad�s�n�l a villanyt haszn�lja k�zvet�t��l. A p�zn�r�l p�zn�ra men� sodronyokr�l pedig azt �ll�tj�k, a hogy azok bel�l �resek' s az idegen �rd�g�k levelei azokban tov�bbittatnak.

Hogy Khin�nak nagy �s �rdekes m�ltja volt, arr�l irodalma �s t�rt�nete tan�skodnak. 4000 �ves autiquit�ssal k�rked� k�nyveib�l azt tanuljuk, hogy a kezdetleges khinai faj m�r fennk�lt szellemmel birt �s a tudom�nnyal foglalkozott. A n�p, �rtve gazdagot, szeg�nyt, k�ls�j�re nagy gondot ford�tott, �s kiv�tel n�lk�l selyemruh�kba �lt�zk�d�tt. E szok�sa m�g ma is fenn�ll, kiv�ve a szeg�nyebb oszt�lyt, amely a selymet az ut�bbi �vsz�zadokban olcs�bb gyapot ruh�val cser�lte fel. 4000 esztendeje a khinai t�relmes f�ldmivel� volt, ilyen t�relmes f�ldmivel� m�g ma is.

Ezekb�l azt tanulhatjuk, hogy a khinai maradand� nemzeti typussal bir; �s ha hozz�adjuk azt, hogy �letm�dj�ban m�rt�kletes, ig�nyeiben egyszer�, n�lk�l�z�st elviselni tud�, hogy f�ldje term�keny, megnyit�sra v�r� b�ny�i kiakn�zbatatlanok; ha mindezeket figyelembe vcssz�k: ugy b�tran lehet �ll�tani, hogy Khina nagyszer� j�v�nek n�z el�. Amint volt m�r a m�ltban, egy kisebb mongol inv�zi�, ugy lehet att�l tartani, hogy ez a j�v�ben ism�tl�dni fog. �g j�het oly id�, amikor Khin�nak t�ls�gosan szaporod� fiai a vil�g minden zug�t megt�ltendik.

F�GGEL�K

K�roli G�sp�r Reform�tus Egyetem, B�lcs�szettudom�nyi Kar, Japanol�gia Tansz�k. A legut�bbi �vek n�h�ny, jap�n t�rgy� diplomadolgozata

509. D�n Csilla

Jap�n-magyar kapcsolatok a bar�ti t�rsas�gokon bel�l

510. D�k�ny Mikl�s

A Kanszai nyelvj�r�s saj�toss�gai: A haru tiszteleti kifejez�s k�pz�se �s haszn�lata a kiot�i �s az oszakai nyelvj�r�sban

511. D�nes Mirjam

Jap�n vizu�lis megjelen�se a magyar sajt�ban (1853-1895)

512. Eszik D�ra

A n�k helyzete Jap�nban � Avagy hogyan befoly�solja a jap�n n�k �let�t a nemi diszkrimin�ci�

513. Feh�r Anett

Az amerikai jap�nok �lete bev�ndorl�sukt�l napjainkig

514. Gacs�lyi Anna

A buddhizmus hat�sa az �kori Jap�n fest�szetre