1935, 1974, 2004
Jezsuita
templom. Kedvenc épületem
Kassa címere
A székesegyház. Apu emlékirata szerint itt volt az esküvőjük 1933-ban
Aknaszlatina 1935 – 1944
Füzesi
Magda
Agyő, Kárpátalja!
igen
most már ti is
lassan már mi is
beletörődünk beletörünk
merthogy Csaba királyfi
nem hallja meg
nincs maroktelefonja
mint Janeknek a szomszéd házból
így aztán vállat vonunk
a sógor is hirdet
ház eladó összkomfortos
gáz víz telefon
meg a nagymama
akit mégsem illik
mint a kutyát
az árokpartra
a kishaza
a haza a magasban
és más
megkönnyeztető
hisztériák
már csak a
reklámszatyor feliratán
intenek utánunk
„Agyő Kárpátalja
szerettelek!”
Máramarossziget. Ha nem jön a háború, valószínű ide járok a piaristákhoz. Román barátaink az iskolát felszámolták. Még jó, hogy Óvárott is vannak /voltak/ piaristák. Kisgyerekként többször voltam a városban. Valahol fotó is van.
Szlatinát a Tisza választja el Máramarosszigettől. Ma két országban található a két helység és egyik sem magyar.
Óvár és Halászi között a Mosoni Duna folyik. Kisoroszit mindkét oldalán a Duna határolja. Ezek a helységek Magyarországhoz tartoznak. /Oroszvár, ahol Apu fogságba esett és Pozsony, ahol a magyar országgyűlés működött, már nem/
1945. Február 13. Utorok.- én jöttünk Vágsimonházáról Němčice nad Hanoura
Krasznahorka kivételével a menekülési útvonalon jelölt helységekből semmi emlék nem maradt. Němčicéről annál inkább. Ott több mint egy hónapot töltöttünk. Közben Apu távol volt tőlünk A háziak családtagnak tekintettek. Anyu később is évekig levelezett velük. Szentképeket, imakönyvet kaptam a nénitől, tanított morva nyelvre. Ott tanultam a „Mimame kocisku heskou…” kezdetű, a macskáról szóló verset. Csodálatos anyám mindenkit elbűvölt. /Részlet a Kazalból/
Krasznahorkát /és Kassát/ 1974-ben meglátogattuk, Cupival, Trabanttal
Ha apu nem jön meg 1951-ben, lehet, hogy innen a győri papneveldébe vonulok.
HALÁSZI: 1945 - 1954
Halászi templom-belső. A község
honlapjáról
Mosonmagyaróvár, Vár
Óvári évek:1947/48 /piaristák/ és 1950 – 1954 /Kossuth Lajos gimnázium/
Iványi Márta: „Háromkor légy a várkapunál…”
Később külső előadóként jártam ide /1980
körül/, majd a Kertészeti Egyetemről
/2000/ egy
munkavédelmi konferencián voltam.