dátum: 81.05.10        fájl: c-fajlok-2/c01014-1.htm             C.01014-1016

Szervusz, Mamika!

A lapot nem kaptam meg.

velünk:
anyagiak determinálják közérzetemet:
- folyamatban van megint, hogy eladjuk Keszőhidegkutat. Csomay Zsófi nővérének adtam fotókat és leírást. Egy vevő volt, visszalépett. Egy másik szervezőn keresztül is volt egy, múlt szombaton reggel indultunk volna, nem hívott föl, azóta hallgat. A bojlerünk kilyukadt, garanciális csere. Kijöttek elég hamar, lecserélték, aláírtam, erre kértek 5200 Ft-ot. Mondom, garanciális. Mondják, nekik nem az van a munkalapon, ez egy másik típus. Leszerelték, elvitték. Szerencsére aztán pár nap múlva hoztak egyet, működik.

A frizsiderünk ledöglött. Maszek: javíthatatlan, főalkatrészcsere kell. Gelka: ehhez már nincs pótalkatrész. Telefonálgatások, milyet érdemes venni, lényegében muszáj úgyis előbb-utóbb, ha most nincs is pénzünk. Végül 6050-ért egy 240 literes Lehel, -12 fokos mélyhűtővel, óriási belsőtérrel, készpénzért. Megvettem. Működik.
ugyanis fölvettem 15 000 alkotói előleget, ebből az adósságok nagy részét ki tudtam volna fizetni. Így ez a vásárlás lett belőle. Maradékot Karcsi bácsinak adtam, hogy ezen az adósságon végre nagyjából túllegyek. De most kérem vissza, rájöttem, hogy marhaság, épp 8000-ért van a zaciban 14 kg fényképezőgépem, annak megy a tarifája hétről-hétre, meg használnám is. Úgyhogy most a hét elején majd ezt intézem.

Viszont a 30-ból 10 000 adósság lement olymódon, hogy Krajcsovicsék kinéztek a kiállításomon egy (32 000 Ft-os) képet, s ezt fölajánlottam nekik (8-ért, végül 10-et kínáltak), elvitték.

Másik 10 000 adósságból 8-at a fényképezőgéppel fizettem ki. (Tudod követni?) Persze érdektelen az egész, de képtelen vagyok mással foglalkozni -. Ha most a fényképezőgépet kiveszem, már csak Károly bácsinak jövök majd 10-zel, de neki elég év végéig.

Képem ügyében a bíboros kapott egy második levelet, majd lassan ideje lesz, hogy válaszoljon valamit.

Miskolciak akkor telefonálnak nekem, ha ott a dolgokat már előkészítették.

A Történelmi Múzeumban nyílt egy festészet átfogó kiállítás, egy jó képpel szerepelek. Második helyre tőlem rakták Miklós véletlenül ugyanakkorra; hasonló tónusú és azonos keretű képét. Pechje van, mert az enyém az intenzívebb színű, így az övé minőségétől függetlenül óhatatlanul sápadtnak hat.

Ugyanabban az órában nyílt az Olasz Kultúrintézetben is egy kiállítás - hármasban átmentünk arra is kocsival, Olaszországhoz kapcsolódó képek. A Siena-Párizs képem szerepel. Nem én utazom ingyen Olaszba.

Tegnap délben Zsófi valahol volt, Katával végigszaladtunk ebéd után a fontosabb pesti kiállításokat. Két óra alatt: hét.

Bakos Ildikónak Vácon nyílt egy kiállítása, gipszszobrainak állítólag jelentős részét a megnyitó előtti napon készítette. Miklós szerint, ahogy kettesével szállították a műterméből, úgy öntötte még a következő szállítmányt. De kész lett. Mindig így dolgozik. Aztán társasággal náluk voltunk. Zsófi boldogan rohangászott a kertben, szereti nagyon a Szüts gyerekeket.

(most közben Kata tanult velem fél órát autót vezetni. Zsófi könyörgésére áthívtuk Ajkai Balázst, addig letettük őket a Széna téri játszótérre, jól megvannak egymással.
Délután meg Borcsika volt fönt, vele rohangásztak a folyosón. Megkértek, vigyem le sétálni velük együtt a szomszédok vizsláját, az is megvolt. Csak állandóan persze ők is szerették volna fogni a (túl rövid) pórázt.
Gergelyné volt itt, beszélgettünk, adott két könyvet is arról, hogyan tanul meg a gyerek olvasni, mindkettőt ő írta, egyik 44-ből, másik talán 78-ból. Mondott jó tanácsokat is, a könyvét meg csakugyan elkezdtem olvasni. Megszívlelendő, hogy effektív olvasás tanítás helyett sokkal nagyobb hasznúnak tartja bizonyos készségek fejlesztését, amik majd akkor nagyon könnyítenek. Én néhányszor tanultam Zsófival:

AAIOEÉ-t kb. ismeri és néhány mássalhangzót össze tud olvasni, pld: ÁM ÉM-et stb.
- játszottuk azt, hogy szavakat mondok és csípjen pont akkor a kezembe, amikor Á-t hall. ezt tudja.
- játszottuk, hogy szótagolva beszélünk, ezt gyakorlatilag hibátlanul tudja, vagyis érzi, hiszen ezt nem tanulta
- ma újságpapíron tanítottam macskát rajzolni: nagy köröket húzni balforgással (!) (Gergelyné)
a ceruzafogása jó, kicsit görcsös, és a kör nem kör még. Gergelyné szerint rajzai fejlettek (?)
- csak ez a tanulásdolog félek nem fog menni, pedig igyekszem, de nincs kedve hozzá, erőltetni pedig -

tegnap kérte, hogy csináljak neki olyan éjjeli asztalt, ami nekem is van, csináltam. az éjszakai mesekönyv, kedvenc baba, pohár víz. Viszont együtt - leszereltük a korlátot az ágyáról, egy lépés megint előre. lassan átalakítom az íróasztalát, Ilonka néni (Gergelyné) írja, hogy nagyon fontos, hogy jobbról kapja a fényt. ezt én is így tanultam valaha. akkor viszont természetszerűleg megszűnik ez az óriási asztala, valami más kell, meg tulajdonképpen kéne neki csinálni, vagy venni még polcokat, hogy rendesen elférjenek a dolgai. Ruhái is eléggé zsúfolva.

tegnapelőtt bementem az OTP-ba, hogy mennyi pénzem van az átutalásin, mert nem bírtam volna az egészet befizetni, és emlékeztem, hogy valami kis tartalék fölgyűlt. Mondták, hogy 1500 mínuszom van! Így + 2500-at megint elő kellett vakarni a föld alól (a kiásott, de még ki nem fizetett vécénk félretett pénze stb.)

Miklós a kiállítás megnyitón kezembe nyomott 500 Ft-ot, hogy ajándékba adja, szó nélkül elfogadtam.

és most jelentkezett 3/4 év után az a keretező, akivel elég rosszul váltunk el, nem voltam megelégedve vele. Hogy most ő már jó, és ingyen csinál egy próbakeretet. Ha pedig ez bejön, pár ezer forintért feltétlen kell csináltatnom (mert most akkor erre van lehetőség), és ahogy az elmúlt évek tapasztalatából látom, ezek a fémbetétes keretek, amit ő csinál, ezek fogynak legjobban. és, elvben nem is szabadna, a Képcsarnoknak se keret nélkül képemet eladnom, annyival rosszabb keretbe teszik ők.
De hát persze levegőben lóg, hogy már a sokféle várt pénzből valami most már majdcsak bejön. Április közepén írtam föl valami 15 tételes listát arról, csak hát a legtöbbje bizonytalan.
így pénzdolgokkal foglalkozva egyáltalán nem tudtam dolgozni.
nagyon fáradtlelkű voltam mostanában.
de hát most már van új bojler is, új frizsider, napokban a fényképezőgépem is hazakerül, majdcsak könnyebb lesz-
bár szakmailag is mélypont. nagyon sokat gondolkodom rajta, de nem látom merre kéne továbblépni. nagyon rosszul megy. most legalább régi rossz képem továbbrontását félbehagytam, mély lélegzettel újat kezdtem (újakat). na talán -.

Komolyan félek attól, hogy így belegabalyodva filléres gondokba, - meg a szakmámhoz se kell gondolkodni - szellemem eltompul.
amúgy is ritkán vagyok emberek között, mindenesetre jóval kevesebbet, mint aki munkája révén napi 8 órát - és elszoktam a gyors válaszadástól, tényleg félő, hogy lelassultam.
mindig van lehetőségem időhatár nélkül rágódni valamin-
és megint előjön, hogy jó lenne művelnem magam, rettentő keveset tudok, igaz rettentő szűk spektrum, ami érdekel-

más.
voltam többször most színházban, aztán megláttam a színházban Ádám Ottót is. Nagyon értelmes, jól beszélgettünk. Már most kínált valami lehetőséget [díszlettervezni hívott]: Fővárosi Művelődési Házban (Fehérvári út) vagy a Nagykörúton valami Játékszínben - de egyenlőre elhárítottam, - ezeket nem is fogom vállalni. Mondtam még ismerkedni szeretnék a dologgal, korlátlanul  szereznek nekem színházjegyet bárhova, és ősszel elkezd egy Illyés darabot próbálni [Sorsválasztók], egy hónap lesz reggel-este, javasolta, hogy azt unatkozzam végig, illetve én mondtam, hogy evvel szeretnék megismerkedni.
ezenkívül nyáron - megbeszéltük - meglátogatom Szentendrén, és a Szentendrei Szabadtéri Játékok próbáin is találkozunk, bár ott neki közvetlen munkája nincs, esetenként ott szokott lenni.
A Madách darabjai általában rémesen unalmas jelenségek. Mondtam is neki, hogy 10 éve én kb. minden darabot otthagytam az első felvonás után.
most, hogy nincs gépem, szeretnék fényképezni-
egy-egy félmondatot (talán hízelegnek) hallok arról, hogy jóval nagyobb volt kiállításom visszhangja, mint tudok róla

anyák napján imádkoztunk érted.
anyák napján fönt voltunk Gitta néninél, és ebből az alkalomból kaptam egy mázsa használt ruhát festőrongynak, nagyon jól jött.

sokat vacilláltam, de aztán Miklósnak most a kiáll. megnyitón azt mondtam, hogy most már tényleg olyan rosszul állok anyagilag, hogy elfogadnék tőle úgy egy hetes munkát (tudod talán, hogy egy 160 000 Ft-os munkát csinál a filmgyárnak. Én is kértem tőle, hogy hadd dolgozzak be neki, de másnap lemondtam, mert rájöttem, hogy azt a pénzt tőle venném el. Ugyanis, nekem nem fizethet olyan keveset, mint bárki másnak - főiskolásnak -: Meg aztán féltem is, hogy most ugyan keresnék 25 000-et egy hónap alatt, de én már január óta nem festettem, így hát visszamondtam a munkát. Ez az előzménye, hogy most kértem tőle mégis egy hetes munkát.)
Erre ő: nem alkalmazlak, mert neked nagyon sokat kellene fizetni.
Erre én: igaz barátom vagy!
(tényleg megkönnyíti a dolgomat, tudta, milyen kétségbeesetten nehéz lenne most nekem pénzkereséssel foglalkozni, s a döntésben akart segíteni.) megkönnyebbültem.
most már csak azért is igyekszem reggelente fegyelmezettebben kezdeni a munkát, és mindenféleképpen szorítani magam. még coffein tablettát is beszedtem. Most már talán meg is indult, mindig kegyetlenül nehéz az eleje. és úgy érzem, kimerítettem teljesen a témáimat, most honnét a fenéből keressek?!

Sün látta a kiállításomat, és meghatóan mesélte, mennyire jó festőnek tart, és ajándékozott nekem ebből az alkalomból egy Szent Ferenc életét (Fiorettit), amit most Margitnál is láttam. Nekem ez tiszta forrás, megrendítő.
Ilonka néni azt is elintézi, hogy Zsófi a legjobb tanítónénihez kerül. Egyébként úgy beszéltük meg, hogy 3-4 hét múlva újra találkozunk, ha beválik, szeretném őt megmaradó ismerősnek. Mondta, hogy nagyon jó a vázlat, amit nekem hagytál Zsófi tanításához.

Kata az autóvezetést megint tökéletesen elfelejtette.

VASÁRNAP ESTE. itt a vége. Csók Deske