dátum: 81.07.        fájl: c-fajlok-2/c01024-1.htm             C.01024-01025

KÉKKÚT
szívesen megyek most vissza Kékkútra. sok lenn a munka
meszelés, háztető.
meg strand meg Thomas Mann
vajon Pesten nem a tétlenség a legnagyobb bajom?

81.7.
de mégis, igen.
trecentóban otthon vagyok. és Rothkoban is.

81.8.
(Kékkút)
ismerősök.
bámulom, milyen toleránsak egymás hibái iránt.
hogy csinálják?

-----

egész nap stand
egész nap nem történt semmi
hála legyen Istennek...

-----

valójában régóta nem olvasom, hanem tanulom a József és testvéreit. súlyosan, lassan alakít, átalakít.
tükrében olyan nevetségesek napi vicsorgásaim.

mit tanít:
nyugodt Istenhitet
szeretetet
békességet és megbékélést
hogy mindent csak Istenhez szabad mérni

-----

40 év körül az ihlet már a keretmérethez igazodik.

-----

nyaralok. úgy nyaralok, mint egy ember.

-----

Úristen, micsoda szép nyár volt -

81.8. Kékkút
mire ez az örökös én-értelmezés
kicsit tisztességtelen
de: a világ megismerésére - jó.

mitől ez az örökös nyugtalanság-
(valamit megtaláltam.)

három létállapotom van

1. az anyag-ra koncentrált figyelem
az öntudatlan animalitás (boldogság)
szerszámok és fotógépek,
megvásárolható tárgyak,
szoba, ami átrendezhető

világosan látom miért kellett-kell ezt megtagadnom.

2. aztán (egyre gyorsabban) eszmélek
s a felböfögött csömör mindettől
(a tárgyak elvesztik hitelüket)
s a szellemi-hiánya vesz körül,
amikor a gondolat hiánya,
amikor a középszer, amit unok
a középszer, amitől rettegek,
amikor nem tudom hol vagyok,
miért vagyok,
amikor megyeget a munka, ahogy a
vásznat kapirgálom.

általában így.
innét örökös
vakbél-komolyságom.
nem vagyok szent, hogy
ilyenkor mosolyogni tudjak.

3. és a harmadik, a ritka perc, a ritka perc,
a szellemi,
amikor élek,
amikor gondolat,
amikor Thomas Mann mellettem a padon,
és Rothko,
amikor tehetséges vagyok

álmomban ma megint vizsgákkal kínlódtam.
honnét jön ez nekem?
talán túl nagy a felelősség,
talán nem vagyok elég tehetséges a tehetségemhez.

míg ezt gépelem, a vállamon elaludt a kismacska. 81.10.