dátum: 83.04.19 fájl: c-fajlok-2/c01215-1.htm C.01215
[kondoleáló levél lehet]
reggel, pizsamában.
most megyek a jógaszőnyegre,
aztán ezt legépelem.
(Dobszay Lacinak)
Apád meghalt, és meghalt Illyés Gyula is.
53. szeptember 3-án (csüt.) ismertelek meg. (Éve játszom a gondolattal, hogy ősszel, a jubileum alkalmából megkereslek.) A belső szobában éltél. Könyvespolcod akkor még nem volt lepecsételve. (A hátlapot kellett később lecsavarozni a könyvekért, jót nevettünk az ÁVH-n.) Apádról egymondatos híreket kaptam, de az keveredik G.[Gerő atya, cserkészparancsnokunk] börtönéveivel. (''A pesti rokonok jól vannak'' - szólt be az őr, s ez rád-ránk vonatkozott.)
55? telén egy hétig nálad laktam. Alvást mímelve figyeltem, hogy zsolozsmázol
éjjel, fegyelmezett tartással, az íróasztalod mellett állva. A Vajdahunyad vár
alatt a jégen ellenfényben fotóztunk...
Bé-ka-ba-ba, cék-la-ré-pa. [morze ABC] Pilis.
Mindig kiválasztottnak (nem tudtam;-) éreztem magam, s szokatlan módon te nem
dolgoztál ez ellen, amikor élni tanítottál. Klee; a Szindbád képet pontosan (!)
avval a megrendüléssel bámulom ma is,- összehoztál máig legfontosabb barátommal.
(A kép egy változatát [valószínű, az eredetit]aztán Rómában láttam, 1970-ben.)
57-ben szétspricceltünk. 60-ban nősültél, közelembe költöztetek. Még-nedves képeimet rajztáblára erősítve vittem át esténként. Hazaérve, feleségedet szájoncsókoltad. A képeimnek örültetek.
Te leánytanulókkal kezdtél foglalkozni. Abban nem minden tetszett nekem.
Megmondtam neked a Körtér sarkán.
62-től főiskola, egész napos-életes elfoglaltság, és te se akartál
beszélgetőpartnerem lenni. Húsz éve nem hívsz telefonon. Csak barátok maradtunk,
távolból.
68-ban nősültem. Isten nyilván pontosan tudja, miért épp mi kerültünk össze
(közvetve általad).
Most pár éve hírek jöttek, összeszorított fogakkal élsz.
Veled éreztem. Én is tapasztaltam azóta- ilyet.
77 körül 4000 forintra megvágtalak - térképfotózás - olasz síbakancsot vettem belőle. Tavaly? nem vállaltam a felelősségét fiad bérmaapjává lenni.
Munkánk körvonalazódik. Szakállam őszül. Úgy tudom, fontos dolgot csinálsz.
Lemezeidet megvettem.
Reménykedem, hogy győzni fogok, marad utánam néhány fontos magyar kép.
Szeretlek.
Úgy számolom, még egy évtized, és újra lesz figyelmünk - energiánk - és türelmünk egymásra.
Addigra talán a borocskát is megszeretem a sós sütemény mellé.
ölel: Deske