dátum: 85.11.        fájl: c-fajlok-2/c01629-1.htm                      C. 01629

                            (Tamásnak is elküldeni +C.1630?)

vigasságaitokon
sírok,
búsulásotokon
mosolygok

85.11.
egy varródoboz összeszögelésével, vagy egy új olajfestménnyel keressük-e
találjuk-e meg jobban Istent?

Félő, hogy mindegy.

85.12.
olvasom az új Petri verseket, nyomasztó, gyönyörű.
Terhére van a világ, önmaga keserves énje,
az emberek, barátnői- tragikus kép.

és milyen undorító mellette boldogan önelégült katalógus
előszavam (Csontváry-terem), akkor, ha bizonyos értelemben igaz is..

85.12.
Van egy idősebb virágcsendéletes festőnő.
Az én művészetem - hogy is mondjam - magasabbrendű.
Mégis, úgy látom, neki önálló, valódi, és velem nem helyettesíthető szerepe van.
Miben is? A kultúrában.

85.12.
kizárólag a szeretetlen ember lehet buta.
Ugyanis aki szeret: nyitott

85.12.
Istenem, ha megszenvedem is keményen, de:
végül is tetszik, hogy nem érdekel semmisem.
Illetve alig valami.
De kérlek, fordítsd ezt magad felé.

85.12.
(A/85/24 Régi zsidó temető - Az ígéret földje)
Ebben a képben az össze-nem-tartozó elemek
mellérendelt laza halmaza érdekelt,
lehet-e belőle rendet csinálni.
lehet. 86.1.

85.12.
a mai 20-30 évesek új művészete élesen tagadja az előző korosztályokat. És nem vezet a művészetek halálához, természetesen.
Ugyanis a művészet nem a kontinuitásból táplálkozik.
Az mindig, kényszerűen, mindig és mindenütt megszületik, mert alapvető szellemi - biológiai szükséglet.

85.12.
A szisztéma.
ennek a vakarcs bébinek előlegezik az ''Attila'' nevet.
Áldozni is érdemtelenül és csekély értelemmel kezdünk.
Az apostolok is meglehetősen hamar feladatot kaptak.
Szóval így.