dátum: 85.12.        fájl: c-fajlok-2/c01630-1.htm                      C. 01630-1631

A pszichológus azt kérdezte tőle: És édesanyja hogyan reagált egy elutasított kérdésre?!
Ijesztő és fontos kérdés, mindannyiunknak.

85.12.
Isten hajnalaimat 6 és 7 óra között, ha nem is imádságnak,
de virrasztásnak tán elfogadja.
(kutya bódult vagyok)

85.12.
Uram, egy kis reményt!
Vagy megint csak hüje vagyok?

85.12.
folyamatosan terhemre van folytonos fáradtságom.
most azonnal el kell kezdeni békét kötni vele.
(később örülni neki majd)

másnap.

na kezdjük.
mindenesetre kezdek a lényegesekre szorítkozni.
nem is rossz.

85.12.
- ''De szólni kell neki, hogy ne késsen!''
- ''Ha nem késne, már nem is ő lenne, hagyd el...''
(Marik Jóska)

ezer év múlva
eljutok ilyen szeretethez
és toleranciához?!

85.12.
még olykor fölöklendezek egy - egy ostor - gúnyos
mondatot, de már nem mondom ki őket hangosan, alleluja.

85.12.
tegnap 3/4 órát sétáltam a folyosón föl-le, Györgyre várva, hátha végre kijön a szobájából.
és nem voltam se dühös, se nyugtalan.
(tapintatból nem akartam beszólni)

eredmény. (amit: kaptam)

85.12.
létem nem több
és nem kevesebb
mint:
lehetőség.
belekapcsolódni Isten életébe.

85.12.
a társalgási csevegés illetve tréfálkozás gyakran sátáni.
Mert összemossa a minőségeket.

85.12.
Vasárnapi kórus muzsika a Nemzeti Galériában.
A zenére nem figyelek.
De előttem formaruhában a kórus, meztelen ember
a zenére koncentrálva, kiszolgáltatva szememnek.
És nem mehetnek el onnan, ahogy bámulom őket.

Mennyi alkat és mennyi vágy, és egyáltalán
mindenféle életsors. És ahogy megszépülnek a közös
figyelemben. Visszamosolyognak a karmesterre.

85.12.
A létrendben a mű közelebb áll Istenhez, mint
a természet, mert hordozza az emberi szellemet.