dátum: 90.09.08. fájl: c-fajlok-2/c02078-1.htm C. 02078
MAGYAR HÍRLAP
Évszázados kaland és műtermi magány
Kétféle csönd
babra és festőállványra
AZ ERNST MÚZEUMBA látogatót két, alapvetően különböző művészet alkotásai
fogadják. Drozdik Orsolya a fogalmi művészetével kínál kalandot, Váli
Dezső műteremsorozata a festői festészet kedvelőinek nyújt igazi élményt. A két
tárlatban egyetlen közös elem: a csönd. De ezek is másképpen születnek meg.
(...)
DROZDIK ORSOLYA kiállításán halotti csönd van. Aktualitásukat veszített tárgyak, túlhaladott elméletek, mezítelen agyak és rideg babok némasága.
Ezzel szemben Váli Dezső festett üres műteremrészleteit a teremtett csönd jellemzi. Homályba burkolózó üres termeket látunk, amelyekben csak a festőállvány motívuma jelzi, hogy a képre tekintve műterembelsőt szemlélünk. Néhol egy-egy falnak fordított kép, egy heverő. Aligha tekinthetjük ezeket a motívumokat elbeszélés szempontjából tartalmilag lényegesnek: ahhoz kellenek, hogy (ha furcsán hangzik is, de) elrajzolásukkal a látvány térbe helyezését segítsék. A képek szinte monokrómak, a felületen épphogy felsejlik a három dimenzió, amelynek kibontakozásához kell a felismerés bizonyossága: ''Aha, hisz ez egy asztal!'' S így már a három összefutó vonal sarok lesz, a rácsos motívum pedig ablak.
A FESTMÉNYEK MÉLYRÉTEGÉNEK feltárásához sem kell a katalógus vagy előzetes tudásanyag. Viszont úgy kell tudni elmerülni a látványba, a zöld vagy a vörös különböző árnyalataiba, hogy a legapróbb részlet is fontos legyen. S akkor a csöndön keresztül egyszerre lényeges dolgokat hallhatunk meg. Mint amikor az ember egy zajos társaságban egyedül önmagára figyel. Befelé. A részlet részlete is fontos lesz - miközben az egész terhesen üressé válik. ''Vojnich Erzsébettől láthattunk hasonló szellemiségű felületeket, amelyek nyomasztóbbak ugyan, de ez nem teszi kétségessé, hogy Váli Dezső művei is igazi esztétikai élményt nyújtanak. Őszintét, meditatívat, szikárat.
(Mindkét tárlat szeptember 16-ig tekinthető meg az Ernst Múzeumban.)
Chikán Bálint